Ungvár vára
Ужгородський замок
Ungvár vára
http://ungvar.vox.com.ua/cards/var5.jpg / Public domain
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Cím:
Kapitul'na St, 33
Település:
Vármegye:
Ung
Ország:
Ukrajna
Tartomány:
Kárpátalja
Tájegység:
Ungi-sík
GPS koordináták:
48.621565, 22.306638
Google térkép:
Története
895
Honfoglalás
Több..
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895
A legenda szerint a Vereckei-hágón átkelt magyar seregek Laborc fejedelemtől foglalták el, akinek a nevét egy folyó máig őrzi. Anonymus krónikája szerint Ungváron adta át Álmos fiának, Árpádnak a fővezérséget. Innen eredhet Árpád „hungvári vitéz” elnevezése. A Gesta Hungarorum szerint Salan bolgár fejedelem uralma alatt állt a magyarok megérkezéséig. Valódi település nemigen volt ekkor még a környéken, és a valóságban a bejövő magyarok nem ütköztek ellenállásba.
9–10. század
Ungvár leginkább a város területén álló várat jelentette. A betelepülő magyarok alapították a várat, amely a honfoglalást követő, de leginkább az Árpád-házi időkben kétségkívül magyar végvárként szolgált. A várhegy ideális hely volt az Ung völgyében északra tartó kereskedelmi és hadiutak ellenőrzésére, éppen ezért itt épült fel a vár, mint az ungi várispánság központja. Az erősség szerves része lett az északkeleti végvárrendszernek.
1000
Államalapítás
Több..
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1000
Az I. (Szent) István által alapított várispánságok egyike volt Ungvár, amelyhez 18 község tartozott. A környék lakói leginkább várjobbágyok, várcselédek voltak, ami az Árpád-házi királyok halicsi hadjáratai miatt volt szükségszerű. Nevét az Ung folyóról kapta. A város ruszin neve, Uzhhorod csak a 20. század elején jött létre.
1241-42
Tatárjárás
Több..
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárjárás súlyos károkat okozott a várban.
1242 után
A vár a tatárjárás után főleg védelmi célokat szolgált, de nem lehetett igazán nagy hadászati jelentőse, mert egy ezen időben kiadott királyi oklevélben Nevicke egyik tartozékaként szerepel, mint „oppidum sen castellum Ungwar”.
1248
IV. Béla szabadító adománylevéllel városi ranggal és jogokkal ruházta fel Ungvárt. Akkor alakult ki a vármegyerendszer és Ungvár Ung vármegye része lett.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több..
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
14. század eleje
A többnyire magyarok lakta település ellenállt az Anjou-házi trónkövetelőnek, Károly Róbertnek.
1311. szeptember
Aba Amádé kiskirály meg akarta szerezni Kassát. Kíséretével a városba érkezett, ahol tömegverekedés tört ki. Aba Amádét megölték, fiait, Jánost és Demetert börtönbe vetették.
1311
Miután Károly Róbert védelmébe vette a várost, Aba fiai fellázadtak a király ellen és szövetkeztek a leghatalmasabb oligarchával, Csák Mátéval. A király az oligarchák egyesült seregét az 1312-es rozgonyi csatában leverte. Ungvár egy időre Pethene fia Péter ungi főispán tulajdonába jutott.
1317 előtt
A királlyal Nápolyból Magyarországra került Drugeth család kapta meg adományba. Ekkor vette kezdetét a Drugethek közel 360 éves uralma. Ekkor német, flamand és olasz telepesek érkeztek a városba, akik hamar felvirágoztatták a kereskedelmet. Ekkor épült új híd az Ung folyón.
1317
Drugeth Fülöp elkezdte a vár átépítését európai mintára, de az építkezések még jó harminc év múlva is folytatódtak. A későbbi időkben a mindenkori védelmi követelményeknek megfelelően több alkalommal is átépítették
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több..
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több..
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több..
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
A speyeri szerződés szerint Ung, Bereg és Ugocsa vármegyék a Magyar Királysághoz, míg Máramaros Erdélyhez (mint a Partium része) került. Ung vármegye részeként Ungvár a Magyar Királysághoz tartozott.
1598
Az ekkori reneszánsz átépítés alkalmával alakult ki a vár jelenlegi arculata, ekkor épültek a fülesbástyák, igaz a védművek jelentős részét az utóbbi évszázadok alatt lebontották. A néphit szerint a kastély vastag falaiban titkos folyosók húzódnak, valahol itt falazhatta be élve az egyik Drugeth gróf a lányát, mert az egy egyszerű szolgalegénybe szeretett bele. Állítólag a grófkisasszony azóta is kísért a vár termeiben.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több..
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több..
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1604-1606
Homonnai Drugeth Bálint (1577-1609) Bocskai Istvánt támogatta a felkelése idején, annak egyik fővezére volt. Nevéhez fűződik Érsekújvár elfoglalása.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több..
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1606
Bocskai István Drugeth Bálintot jelölte utódjául az erdélyi fejedelmi székbe, de a rendek nem választották meg. Ezen felmérgesedve a császár hűségére tért és Máramaros megye főispánja lett. 1608-ban az országbírói címet is megkapta. 1609-ben halt meg, halálát a kortársak mérgezésnek tulajdonították.
1610
Pázmány Péter visszatérítette Drugeth Györgyöt a katolikus hitre.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több..
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. november 22.
Homonna határában véres csatában legyőzte a Habsburg-párti Drugeth György 10.000 lengyel lovasból álló zsoldoshadserege Rákóczi György kisebb erdélyi seregét. Mivel a felvidéki városok Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet támogatták, visszavonult Lengyelországba. Azt azonban sikerült elérnie, hogy Bethlen Gábor feladja a cseh-morva szövetségeseivel együtt körülzárt Bécs ostromát.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több..
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1646. április 24.
Az ungvári vár kápolnájában jött létre az Unió, amelynek értelmében 63 ortodox pap az egri püspök jelenlétében áttért a római pápa fennhatósága alá, ezáltal létrejött a görögkatolikus felekezet. A templom kriptájában temették el a Drugeth család gerényi ágának több tagját, így Drugeth Bálintot és fiát, Istvánt. A vártemplom 1248 és 1250 között épült, romjai a vár udvarán láthatók.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több..
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több..
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több..
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1684. június 10.
Thököly Imre kuruc vezér elfoglalta Csicsva várát. Ezután Homonna önként megadta magát. Az árulóvá vált Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel férfiágon kihalt a Drugeth-család. Ungvárt a kurucok ostrom alá vették.
1684. június 27.
Ungvár védői megadták magukat a kurucoknak.
1685. május 2-22.
A császáriak három heti ostrom után nem tudták elfoglalni Ungvárt. A visszavonuló császáriakat Nagykárolynál Thököly megtámadta, és jelentős veszteségeket okozott nekik.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több..
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1685 vége
Thököly elfogása hírére egymás után adták fel magukat a kurucok által tartott várak, körtük Ungvár is. November 5-ére egyedül Munkács tartotta magát, amit Thököly felesége, Zrínyi Ilona védett. Az ungvári várba császári helyőrség költözött.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több..
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688
Bercsényi Miklós császári ezredes feleségül vette Homonnai Drugeth Krisztinát, aki felesége révén jutott az óriási uradalomhoz. A vár fénykora Bercsényi Miklós idejére tehető, a gróf hatalmas könyvtárat tartott, ugyanakkor nem volt mentes tőle a mulatozás sem.
1692
I. Lipót zálogba adta Ungvár várát Bercsényi Miklósnak, aki akkorra már Ung vármegye örökös főispánja volt.
1698-1699
II. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós hatására került a Habsburg-ellenes összeesküvés élére, melynek célja a Habsburg-uralom felszámolása volt a franciákkal és lengyelekkel szövetségben, kihasználva a spanyol Habsburg-ház kihalása miatt küszöbön álló spanyol örökösödési háborút.
1701
A szervezkedés lelepleződése miatt Bercsényi Miklós Lengyelországba menekült, birtokait pedig lefoglalták. II. Rákóczi Ferencet letartóztatták, de hamarosan megszökött a bécsújhelyi börtönből és Lengyelországban csatlakozott Bercsényihez. Ungvárban 1685-óta császári helyőrség tartózkodott.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több..
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
Rákóczi a tiszaháti felkelésről értesülve Magyarországra érkezett, majd a felkelés élére állt.
1703. augusztus
Az Ivan Beca által megszervezett ungi ruszin felkelők támadást intéztek Ungvár ellen.
1703. szeptember 17-18
Ilosvay Bálint vezetésével a felkelők megszállták Ungvár városát, és a védők a várba szorultak.
1704. március 16.
Unvár védői kapituláltak a kuruc felkelők előtt. Rákóczi pártján maradt egészen 1711-ig.
1707
Ungvár II. Rákóczi Ferenc főhadiszállása volt a szabadságharc idején.
1711
A Rákóczi-szabadságharc leverésével a Habsburg-ellenesnek minősített Ungvár fokozatosan elvesztette kiváltságait, 1740-ben úgynevezett kamarás város lett, a Királyi Kamara irányítása alá került.
1711-1771
A várban császári katonaság tanyázott.
1769
Ung vármegye székhelye Nagykaposról Ungvárra került át. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza.
1771
Bacsinszky András görög katolikus munkácsi püspök levélben fordult Mária Terézia királynőhöz, s kérte, hogy a várat adják át a püspökségnek.
1775
Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adományozta a hadászati célokra már alkalmatlan várat. Munkácsról a görögkatolikus püspökség központja Ungvárra került.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több..
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. március 27.
A forradalom megérkezett Ungvárra.
1848-1849
A magyar szabadságharc idején a mai Kárpátalja lakossága, a ruszin kisebbséggel együtt, a szabadságharc oldalán harcolt.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több..
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több..
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több..
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január
Cseh csapatok szállták meg Ungvárt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több..
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
Forrás: varak.hu , Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Tekintsd meg Kárpátalja többi várát is!
© OpenStreetMap contributors
{"item":"castle","set":{"castleId":109,"townId":48,"active":1,"name_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a","settlement_HU":"Ungv\u00e1r","settlement_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434 (Uzhhorod)","address":"Kapitul'na St, 33","listorder":2,"gps_lat":"48.6215650000","gps_long":"22.3066380000","oldcounty":20,"country":3,"division":9,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1856-Ungvar-Vardomb\/","homepage":"https:\/\/www.zkmuseum.com\/","openinghours":"https:\/\/www.zkmuseum.com\/p\/uzhhorod-castle-location.html","picture":"\u003Ca title=\u0022http:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod castle\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/06\/Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehttp:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Ungv\u00e1r v\u00e1ra","georegion":"Ungi-s\u00edk","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@895|A legenda szerint a Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1tkelt magyar seregek Laborc fejedelemt\u0151l foglalt\u00e1k el, akinek a nev\u00e9t egy foly\u00f3 m\u00e1ig \u0151rzi. Anonymus kr\u00f3nik\u00e1ja szerint Ungv\u00e1ron adta \u00e1t \u00c1lmos fi\u00e1nak, \u00c1rp\u00e1dnak a f\u0151vez\u00e9rs\u00e9get. Innen eredhet \u00c1rp\u00e1d \u201ehungv\u00e1ri vit\u00e9z\u201d elnevez\u00e9se. A Gesta Hungarorum szerint Salan bolg\u00e1r fejedelem uralma alatt \u00e1llt a magyarok meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Val\u00f3di telep\u00fcl\u00e9s nemigen volt ekkor m\u00e9g a k\u00f6rny\u00e9ken, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gban a bej\u00f6v\u0151 magyarok nem \u00fctk\u00f6ztek ellen\u00e1ll\u00e1sba.@9\u201310. sz\u00e1zad|Ungv\u00e1r legink\u00e1bb a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rat jelentette. A betelep\u00fcl\u0151 magyarok alap\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rat, amely a honfoglal\u00e1st k\u00f6vet\u0151, de legink\u00e1bb az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi id\u0151kben k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl magyar v\u00e9gv\u00e1rk\u00e9nt szolg\u00e1lt. A v\u00e1rhegy ide\u00e1lis hely volt az Ung v\u00f6lgy\u00e9ben \u00e9szakra tart\u00f3 kereskedelmi \u00e9s hadiutak ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re, \u00e9ppen ez\u00e9rt itt \u00e9p\u00fclt fel a v\u00e1r, mint az ungi v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zpontja. Az er\u0151ss\u00e9g szerves r\u00e9sze lett az \u00e9szakkeleti v\u00e9gv\u00e1rrendszernek.@#3|@1000|Az I. (Szent) Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott v\u00e1risp\u00e1ns\u00e1gok egyike volt Ungv\u00e1r, amelyhez 18 k\u00f6zs\u00e9g tartozott. A k\u00f6rny\u00e9k lak\u00f3i legink\u00e1bb v\u00e1rjobb\u00e1gyok, v\u00e1rcsel\u00e9dek voltak, ami az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok halicsi hadj\u00e1ratai miatt volt sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. Nev\u00e9t az Ung foly\u00f3r\u00f3l kapta. A v\u00e1ros ruszin neve, Uzhhorod csak a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s s\u00falyos k\u00e1rokat okozott a v\u00e1rban.@1242 ut\u00e1n|A v\u00e1r a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n f\u0151leg v\u00e9delmi c\u00e9lokat szolg\u00e1lt, de nem lehetett igaz\u00e1n nagy had\u00e1szati jelent\u0151se, mert egy ezen id\u0151ben kiadott kir\u00e1lyi oklev\u00e9lben Nevicke egyik tartoz\u00e9kak\u00e9nt szerepel, mint \u201eoppidum sen castellum Ungwar\u201d.@1248|IV. B\u00e9la szabad\u00edt\u00f3 adom\u00e1nylev\u00e9llel v\u00e1rosi ranggal \u00e9s jogokkal ruh\u00e1zta fel Ungv\u00e1rt. Akkor alakult ki a v\u00e1rmegyerendszer \u00e9s Ungv\u00e1r Ung v\u00e1rmegye r\u00e9sze lett.@#6|@14. sz\u00e1zad eleje|A t\u00f6bbnyire magyarok lakta telep\u00fcl\u00e9s ellen\u00e1llt az Anjou-h\u00e1zi tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151nek, K\u00e1roly R\u00f3bertnek.@1311. szeptember|Aba Am\u00e1d\u00e9 kiskir\u00e1ly meg akarta szerezni Kass\u00e1t. K\u00eds\u00e9ret\u00e9vel a v\u00e1rosba \u00e9rkezett, ahol t\u00f6megvereked\u00e9s t\u00f6rt ki. Aba Am\u00e1d\u00e9t meg\u00f6lt\u00e9k, fiait, J\u00e1nost \u00e9s Demetert b\u00f6rt\u00f6nbe vetett\u00e9k.@1311|Miut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert v\u00e9delm\u00e9be vette a v\u00e1rost, Aba fiai fell\u00e1zadtak a kir\u00e1ly ellen \u00e9s sz\u00f6vetkeztek a leghatalmasabb oligarch\u00e1val, Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9val. A kir\u00e1ly az oligarch\u00e1k egyes\u00fclt sereg\u00e9t az 1312-es rozgonyi csat\u00e1ban leverte. Ungv\u00e1r egy id\u0151re Pethene fia P\u00e9ter ungi f\u0151isp\u00e1n tulajdon\u00e1ba jutott.@1317 el\u0151tt|A kir\u00e1llyal N\u00e1polyb\u00f3l Magyarorsz\u00e1gra ker\u00fclt Drugeth csal\u00e1d kapta meg adom\u00e1nyba. Ekkor vette kezdet\u00e9t a Drugethek k\u00f6zel 360 \u00e9ves uralma. Ekkor n\u00e9met, flamand \u00e9s olasz telepesek \u00e9rkeztek a v\u00e1rosba, akik hamar felvir\u00e1goztatt\u00e1k a kereskedelmet. Ekkor \u00e9p\u00fclt \u00faj h\u00edd az Ung foly\u00f3n.@1317|Drugeth F\u00fcl\u00f6p elkezdte a v\u00e1r \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t eur\u00f3pai mint\u00e1ra, de az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek m\u00e9g j\u00f3 harminc \u00e9v m\u00falva is folytat\u00f3dtak. A k\u00e9s\u0151bbi id\u0151kben a mindenkori v\u00e9delmi k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek megfelel\u0151en t\u00f6bb alkalommal is \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k@#8|@#9|@#10|@1570|A speyeri szerz\u0151d\u00e9s szerint Ung, Bereg \u00e9s Ugocsa v\u00e1rmegy\u00e9k a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz, m\u00edg M\u00e1ramaros Erd\u00e9lyhez (mint a Partium r\u00e9sze) ker\u00fclt. Ung v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt Ungv\u00e1r a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1ghoz tartozott.@1598|Az ekkori renesz\u00e1nsz \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s alkalm\u00e1val alakult ki a v\u00e1r jelenlegi arculata, ekkor \u00e9p\u00fcltek a f\u00fclesb\u00e1sty\u00e1k, igaz a v\u00e9dm\u0171vek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t az ut\u00f3bbi \u00e9vsz\u00e1zadok alatt lebontott\u00e1k. A n\u00e9phit szerint a kast\u00e9ly vastag falaiban titkos folyos\u00f3k h\u00faz\u00f3dnak, valahol itt falazhatta be \u00e9lve az egyik Drugeth gr\u00f3f a l\u00e1ny\u00e1t, mert az egy egyszer\u0171 szolgaleg\u00e9nybe szeretett bele. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag a gr\u00f3fkisasszony az\u00f3ta is k\u00eds\u00e9rt a v\u00e1r termeiben.@#12|@#13|@1604-1606|Homonnai Drugeth B\u00e1lint (1577-1609) Bocskai Istv\u00e1nt t\u00e1mogatta a felkel\u00e9se idej\u00e9n, annak egyik f\u0151vez\u00e9re volt. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r elfoglal\u00e1sa.@#14|@1606|Bocskai Istv\u00e1n Drugeth B\u00e1lintot jel\u00f6lte ut\u00f3dj\u00e1ul az erd\u00e9lyi fejedelmi sz\u00e9kbe, de a rendek nem v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezen felm\u00e9rgesedve a cs\u00e1sz\u00e1r h\u0171s\u00e9g\u00e9re t\u00e9rt \u00e9s M\u00e1ramaros megye f\u0151isp\u00e1nja lett. 1608-ban az orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3i c\u00edmet is megkapta. 1609-ben halt meg, hal\u00e1l\u00e1t a kort\u00e1rsak m\u00e9rgez\u00e9snek tulajdon\u00edtott\u00e1k.@1610|P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter visszat\u00e9r\u00edtette Drugeth Gy\u00f6rgy\u00f6t a katolikus hitre.@#15|@1619. november 22.|Homonna hat\u00e1r\u00e1ban v\u00e9res csat\u00e1ban legy\u0151zte a Habsburg-p\u00e1rti Drugeth Gy\u00f6rgy 10.000 lengyel lovasb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zsoldoshadserege R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kisebb erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mivel a felvid\u00e9ki v\u00e1rosok Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelmet t\u00e1mogatt\u00e1k, visszavonult Lengyelorsz\u00e1gba. Azt azonban siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy Bethlen G\u00e1bor feladja a cseh-morva sz\u00f6vets\u00e9geseivel egy\u00fctt k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt B\u00e9cs ostrom\u00e1t.@#16|@1646. \u00e1prilis 24.|Az ungv\u00e1ri v\u00e1r k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre az Uni\u00f3, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben 63 ortodox pap az egri p\u00fcsp\u00f6k jelenl\u00e9t\u00e9ben \u00e1tt\u00e9rt a r\u00f3mai p\u00e1pa fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1, ez\u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6tt a g\u00f6r\u00f6gkatolikus felekezet. A templom kript\u00e1j\u00e1ban temett\u00e9k el a Drugeth csal\u00e1d ger\u00e9nyi \u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb tagj\u00e1t, \u00edgy Drugeth B\u00e1lintot \u00e9s fi\u00e1t, Istv\u00e1nt. A v\u00e1rtemplom 1248 \u00e9s 1250 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, romjai a v\u00e1r udvar\u00e1n l\u00e1that\u00f3k.@#21|@#22|@#23|@1684. j\u00fanius 10.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r elfoglalta Csicsva v\u00e1r\u00e1t. Ezut\u00e1n Homonna \u00f6nk\u00e9nt megadta mag\u00e1t. Az \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel f\u00e9rfi\u00e1gon kihalt a Drugeth-csal\u00e1d. Ungv\u00e1rt a kurucok ostrom al\u00e1 vett\u00e9k.@1684. j\u00fanius 27.|Ungv\u00e1r v\u00e9d\u0151i megadt\u00e1k magukat a kurucoknak.@1685. m\u00e1jus 2-22.|A cs\u00e1sz\u00e1riak h\u00e1rom heti ostrom ut\u00e1n nem tudt\u00e1k elfoglalni Ungv\u00e1rt. A visszavonul\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1riakat Nagyk\u00e1rolyn\u00e1l Th\u00f6k\u00f6ly megt\u00e1madta, \u00e9s jelent\u0151s vesztes\u00e9geket okozott nekik.@#24|@1685 v\u00e9ge|Th\u00f6k\u00f6ly elfog\u00e1sa h\u00edr\u00e9re egym\u00e1s ut\u00e1n adt\u00e1k fel magukat a kurucok \u00e1ltal tartott v\u00e1rak, k\u00f6rt\u00fck Ungv\u00e1r is. November 5-\u00e9re egyed\u00fcl Munk\u00e1cs tartotta mag\u00e1t, amit Th\u00f6k\u00f6ly feles\u00e9ge, Zr\u00ednyi Ilona v\u00e9dett. Az ungv\u00e1ri v\u00e1rba cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@#25|@1688|Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s cs\u00e1sz\u00e1ri ezredes feles\u00e9g\u00fcl vette Homonnai Drugeth Krisztin\u00e1t, aki feles\u00e9ge r\u00e9v\u00e9n jutott az \u00f3ri\u00e1si uradalomhoz. A v\u00e1r f\u00e9nykora Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s idej\u00e9re tehet\u0151, a gr\u00f3f hatalmas k\u00f6nyvt\u00e1rat tartott, ugyanakkor nem volt mentes t\u0151le a mulatoz\u00e1s sem.@1692|I. Lip\u00f3t z\u00e1logba adta Ungv\u00e1r v\u00e1r\u00e1t Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3snak, aki akkorra m\u00e1r Ung v\u00e1rmegye \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151isp\u00e1nja volt.@1698-1699|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s hat\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt a Habsburg-ellenes \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s \u00e9l\u00e9re, melynek c\u00e9lja a Habsburg-uralom felsz\u00e1mol\u00e1sa volt a franci\u00e1kkal \u00e9s lengyelekkel sz\u00f6vets\u00e9gben, kihaszn\u00e1lva a spanyol Habsburg-h\u00e1z kihal\u00e1sa miatt k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n \u00e1ll\u00f3 spanyol \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si h\u00e1bor\u00fat.@1701|A szervezked\u00e9s leleplez\u0151d\u00e9se miatt Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s Lengyelorsz\u00e1gba menek\u00fclt, birtokait pedig lefoglalt\u00e1k. II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet letart\u00f3ztatt\u00e1k, de hamarosan megsz\u00f6k\u00f6tt a b\u00e9cs\u00fajhelyi b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gban csatlakozott Bercs\u00e9nyihez. Ungv\u00e1rban 1685-\u00f3ta cs\u00e1sz\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g tart\u00f3zkodott.@#27|@1703|R\u00e1k\u00f3czi a tiszah\u00e1ti felkel\u00e9sr\u0151l \u00e9rtes\u00fclve Magyarorsz\u00e1gra \u00e9rkezett, majd a felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1703. augusztus|Az Ivan Beca \u00e1ltal megszervezett ungi ruszin felkel\u0151k t\u00e1mad\u00e1st int\u00e9ztek Ungv\u00e1r ellen.@1703. szeptember 17-18|Ilosvay B\u00e1lint vezet\u00e9s\u00e9vel a felkel\u0151k megsz\u00e1llt\u00e1k Ungv\u00e1r v\u00e1ros\u00e1t, \u00e9s a v\u00e9d\u0151k a v\u00e1rba szorultak.@1704. m\u00e1rcius 16.|Unv\u00e1r v\u00e9d\u0151i kapitul\u00e1ltak a kuruc felkel\u0151k el\u0151tt. R\u00e1k\u00f3czi p\u00e1rtj\u00e1n maradt eg\u00e9szen 1711-ig.@1707|Ungv\u00e1r II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa volt a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n.@1711|A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9vel a Habsburg-ellenesnek min\u0151s\u00edtett Ungv\u00e1r fokozatosan elvesztette kiv\u00e1lts\u00e1gait, 1740-ben \u00fagynevezett kamar\u00e1s v\u00e1ros lett, a Kir\u00e1lyi Kamara ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt.@1711-1771|A v\u00e1rban cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g tany\u00e1zott.@1769|Ung v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye Nagykaposr\u00f3l Ungv\u00e1rra ker\u00fclt \u00e1t. Ekkor \u00e9p\u00fclt meg a ma is \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rmegyeh\u00e1za.@1771|Bacsinszky Andr\u00e1s g\u00f6r\u00f6g katolikus munk\u00e1csi p\u00fcsp\u00f6k lev\u00e9lben fordult M\u00e1ria Ter\u00e9zia kir\u00e1lyn\u0151h\u00f6z, s k\u00e9rte, hogy a v\u00e1rat adj\u00e1k \u00e1t a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9gnek.@1775|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1znak adom\u00e1nyozta a had\u00e1szati c\u00e9lokra m\u00e1r alkalmatlan v\u00e1rat. Munk\u00e1csr\u00f3l a g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g k\u00f6zpontja Ungv\u00e1rra ker\u00fclt.@#28|@1848. m\u00e1rcius 27.|A forradalom meg\u00e9rkezett Ungv\u00e1rra.@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@#30|@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r|Cseh csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg Ungv\u00e1rt.@#36|&"},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[{"id":"101","settlement_HU":"Szuhabaranka","settlement_LO":"\u0411\u0440\u043e\u043d\u044c\u043a\u0430","gps_lat":"48.4105640000","gps_long":"23.2875710000","cond":"7","picture":"\u003Ca title=\u0022Stylenotes \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_(%D1%80%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BA%D1%86%D1%96%D1%8F).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0411\u0440\u043e\u043d\u0435\u0446\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a (\u0440\u0435\u043a\u043e\u043d\u0441\u0442\u0440\u0443\u043a\u0446\u0456\u044f)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/59\/%D0%91%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%28%D1%80%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BA%D1%86%D1%96%D1%8F%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Baranka v\u00e1ra","seolink":"baranka-vara"},{"id":"102","settlement_HU":"Kir\u00e1lyh\u00e1za","settlement_LO":"\u041a\u043e\u0440\u043e\u043b\u0435\u0432\u043e (Korolevo)","gps_lat":"48.1586290000","gps_long":"23.1322050000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041a\u0430\u0442\u0435\u0440\u0438\u043d\u0430 \u0411\u0430\u0439\u0434\u0443\u0436\u0430 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castle_in_Korolevo.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castle in Korolevo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c1\/Castle_in_Korolevo.jpg\/512px-Castle_in_Korolevo.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castle_in_Korolevo.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041a\u0430\u0442\u0435\u0440\u0438\u043d\u0430 \u0411\u0430\u0439\u0434\u0443\u0436\u0430\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nyal\u00e1b-v\u00e1r","seolink":"nyalab-var"},{"id":"103","settlement_HU":"Nagysz\u0151l\u0151s","settlement_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 (Vynohradiv)","gps_lat":"48.1408420000","gps_long":"23.0501510000","cond":"5","picture":"\u003Ca title=\u0022Ujlak at Hungarian Wikipedia \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kankovar2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ee\/Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUjlak at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ugocsa; Sz\u0151l\u0151sv\u00e1r; Kank\u00f3v\u00e1r","seolink":"ugocsa-vara"},{"id":"104","settlement_HU":"Szerednye","settlement_LO":"\u0421\u0435\u0440\u0435\u0434\u043d\u0454","gps_lat":"48.5389960000","gps_long":"22.4974940000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94,_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0435\u0434\u043d\u0454, \u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0440\u0430\u0439\u043e\u043d\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94%2C_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\/512px-%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94%2C_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94,_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szerednye v\u00e1ra","seolink":"szerednye-vara"},{"id":"105","settlement_HU":"Nevicke","settlement_LO":"\u041d\u0435\u0432\u0438\u0446\u044c\u043a\u0435 (Nevytske)","gps_lat":"48.6811070000","gps_long":"22.4090720000","cond":"4","picture":"\u003Ca title=\u0022Moahim \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0417\u0430\u0445\u0456\u0434 \u043d\u0430 \u041d\u0435\u0432\u0438\u0446\u044c\u043a\u043e\u043c\u0443 \u0437\u0430\u043c\u043a\u0443\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\/512px-%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMoahim\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nevicke v\u00e1ra","seolink":"nevicke-vara"},{"id":"106","settlement_HU":"Kov\u00e1sz\u00f3","settlement_LO":"\u041a\u0432\u0430\u0441\u043e\u0432\u043e (Kovasovo)","gps_lat":"48.1872880000","gps_long":"22.7757160000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022karpatalja turizmus \/ CC0\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Chateau de Kovaszo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b8\/Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ekarpatalja turizmus\u003C\/a\u003E \/ CC0","name":"Kov\u00e1sz\u00f3 v\u00e1ra","seolink":"kovaszo-vara"},{"id":"107","settlement_HU":"Dolha","settlement_LO":"\u0414\u043e\u0432\u0433\u0435 (Dovhe)","gps_lat":"48.3669110000","gps_long":"23.2824740000","cond":"2","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Vadaro assumed (based on copyright claims). \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolha-Dovhe01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dolha-Dovhe01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/57\/Dolha-Dovhe01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolha-Dovhe01.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Vadaro assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Dolhai v\u00e1rkast\u00e9ly","seolink":"dolhai-varkastely"},{"id":"108","settlement_HU":"Beregszentmikl\u00f3s","settlement_LO":"\u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e","gps_lat":"48.4847610000","gps_long":"22.8311150000","cond":"2","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0417\u0430\u043c\u043e\u043a \u0443 \u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e \u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e4\/%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\/512px-%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szentmikl\u00f3si v\u00e1rkast\u00e9ly","seolink":"szentmiklosi-varkastely"},{"id":"109","settlement_HU":"Ungv\u00e1r","settlement_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434 (Uzhhorod)","gps_lat":"48.6215650000","gps_long":"22.3066380000","cond":"1","picture":"\u003Ca title=\u0022http:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod castle\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/06\/Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehttp:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Ungv\u00e1r v\u00e1ra","seolink":"ungvari-var"},{"id":"110","settlement_HU":"Munk\u00e1cs","settlement_LO":"\u041c\u0443\u043a\u0430\u0447\u0435\u0432\u043e (Mukachevo)","gps_lat":"48.4313880000","gps_long":"22.6874970000","cond":"1","picture":"\u003Ca title=\u0022Ji\u0159\u00ed Bernard \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muka\u010devo - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJi\u0159\u00ed Bernard\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Munk\u00e1cs v\u00e1ra","seolink":"munkacs-vara"},{"id":"111","settlement_HU":"Huszt","settlement_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442 (Khust)","gps_lat":"48.1681420000","gps_long":"23.3015060000","cond":"5","picture":"\u003Ca title=\u0022V1snyk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Khust castle 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Khust_castle_3.jpg\/512px-Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EV1snyk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Huszt v\u00e1ra","seolink":"huszt-vara"}],"gallery":false,"album":false}