Huszt vára
Хустський замок
Huszt vára
Állapot:
Romos
Belépés:
Ingyenes
Település:
Vármegye:
Máramaros
Ország:
Ukrajna
Tartomány:
Kárpátalja
Tájegység:
Máramarosi-medence
GPS koordináták:
48.168142, 23.301506
Google térkép:
Története
895
Honfoglalás
Több..
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895
A magyar törzsek a várostól 60km-re északra lévő Vereckei-hágón át érkeztek a Kárpát-medencébe. A mai Kárpátalja területe ekkor jórészt lakatlan volt.
1000
Államalapítás
Több..
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1090
Várát a mondák szerint Szent László kezdte építtetni a kunok ellen, de erről írásos elmítés nem maradt fenn.
1235 után
IV. Béla uralkodása kezdetén kezdődött meg Kárpátalja benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel.
1241-42
Tatárjárás
Több..
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-1242
A tatárjárás nagy pusztítást végzett Kárpátalja lakosságában. Az újratelepítés során német telepesek érkeztek, majd Halics felől ruszinok költöztek be.
1242 után
A vár valószínűleg a tatárjárás után épült. Nagy stratégiai jelentősége volt, ellátta a máramarosi sóbányákhoz vezető utak és az öt máramarosi koronaváros (Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és Máramarossziget) védelmét.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több..
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1353
Először említették a Huszti várat.
1365
Zsigmond király a vidéket Drág és Balk oláh vajdáknak, a Drágffyak őseinek adományozta, azzal a céllal, hogy a moldvai vajda betörései ellen védjék az országhatárt. A Drágffyak közül kerültek ki a megye ispánjai, a sókamaraispánok, ők voltak a vidék legnagyobb birtokosai. Zsigmond király később Perényi Imre titkos kancellárnak adományozta Husztot, amivel megalapozta a két család több évszázados háborúskodását.
15. század vége
A város újra a korona birtokába került vissza. Királyi, illetve később királynéi tulajdonba került a sóbányákkal együtt: a jövedelmek Mátyás felesége, Beatrix királyné kincstárát gazdagították.
1498
A várat és az uradalmat ismét a Perényi család szerezte meg Perényi Gábor személyében.
1516
A Dózsa-féle parasztlázadás idején a vidék nemessége a huszti várban talált menedékre, amelynek ostromával hiába próbálkoztak a felkelők. Ezt követően ismét királyi tulajdonba került a vár.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több..
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526. után
Egy időre Mária özvegy királyné is birtokolta a várat. Többször váltott gazdát, majd Nádasdy Tamás kapta meg adományba, viszont a várat továbbra is a hírhedt Kávássy Kristóf várnagy tartotta markában, aki hadaival három vármegye lakosságát tartotta rettegésben.
1533 január
János király a huszti várban időzött.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több..
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1546
I. Ferdinánd serege foglalta el.
1556
Izabella özvegy királyné csapatai ostromolták az erősséget, azonban csak az őrség kiéheztetésével sikerült a várat elfoglalni.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több..
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
Az I. Miksa és II. János (János Zsigmond) között megkötött speyeri szerződés alapján a vár Máramaros vármegye részeként az Erdélyi Fejedelemséghez került, melynek egyik legfontosabb végvára lett. A szerződés szerint II. János lemondott a magyar királyi címről Miksa javára, cserébe Erdély és a Partium fejedelme lett, de rögzítették, hogy Erdély a Magyar Korona elidegeníthetetlen része.
1571
János Zsigmond fejedelem végrendeletében Hagymássy Kristófra, Békés Gáspárra és Csáky Mihályra hagyta a várat. János halálával Erdély a speyeri szerződés értelmében Miksa kezére kellett volna, hogy kerüljön, de a rendek Báthory Istvánt fejedelemmé választották. Amikor Békés Gáspár Báthory István fejedelem ellen fordult, a várat Hagymássy Kristóf átadta a fejedelemnek. Ekkor, Békés segítségére érkező csapatával járt ezen a vidéken a költő Balassa Bálint is, aki előbb megverte Kornis Gáspár huszti kapitány embereit, később azonban Hagymássy csapdájába esett. A gazdag uradalmat a továbbiakban az erdélyi fejedelmek birtokolták.
1594
A települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több..
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több..
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
17. század első fele
Bethlen Gábor fejedelem öccsének, Istvánnak adományozta a várat, így a Bethlen család birtoka lett. Bethlen István feleségül vette Károlyi Katát, Rhédey Ferenc váradi főkapitány özvegyét, akinek így fia, Rhédey (III.) Ferenc örökölte a várat.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több..
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megostromolta.
1645. december 16.
Linzi béke
Több..
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1648
I. Rákóczy György fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta a máramarosi örökös főispánságot. Ekkor volt a huszti vár „aranykora”, hiszen messze földön híres iskolájába még a szomszéd megyék (a királyi Magyarország) nemesei is járatták gyermekeiket.
1657 január
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezetésével betörtek Észak-Erdélybe.
1657
II. Rákóczi György fejedelem lengyel hadjáratát követően az Erdélyi Fejedelemségbe betörő lengyelek megostromolták.
1657
II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata következtében török-tatár seregek támadták meg Erdélyt. A rendek ekkor lemondatták a fejedelmet, s helyette Rhédeyt választották meg.
1658. január 24.
Rhédey Ferenc önként lemondott a fejedelmi tisztségről, de egyike lett Apaffy Mihály fejedelem tanácsosainak.
1661-62
Török és tatár seregek ostromolták.
1664
A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke
Több..
1664
A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.
1667. május 13.
Gr. Rhédey Ferenc elhunyt Huszton. Később Teleki Mihály kancellár szerezte meg a máramarosi főispáni, illetve a huszti főkapitányi címet és az ezzel járó birtokokat.
1670
A Wesselényi-féle összeesküvés idejében I. Rákóczi Ferenc hadainak egy része a várban talált menedéket Spork tábornok seregei elől. Ekkor a vár tulajdonosa a Magyarországról elüldözött Thököly Imre volt (a Rhédey és a Bethlen család közeli rokona). Huszt vára lett a kibontakozó kurucmozgalom egyik központja.
1671
A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése
Több..
1671
A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több..
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több..
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több..
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több..
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több..
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több..
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több..
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. augusztus 17.
A szabadságharc kitörését követően Rákóczi egyik híve, Ilosvay Imre bejutott a várba, s ott a fizetetlen német őrséget megnyerte a fejedelem pártjának. A kurucok itt kiáltották ki Erdély függetlenségét.
1706. március 18.
Az erdélyi rendek itt kötöttek szövetséget a magyarországiakkal, hogy Ausztriával külön békére nem lépnek és Rákóczit a magyarok is elismerik Erdély fejedelmének.
1711. április 27.
II. Rákóczi Ferenc erre a napra Husztra országgyűlést hívott össze, de akkorra már megszületett a szatmári békeszerződés. Osztrák helyőrség szállta meg. Az osztrákok ezt a várat vették be utolsóként a magyar várak közül. Ezután kezdődött meg a vár lassú romlása.
1766. július 3.
Több villámcsapás is érte. Tűz keletkezett, amely a lőportornyot is elérte. A robbanás a legtöbb épületet és a falakat is lerombolta.
1798
Egy vihar a tornyát ledöntötte, azóta rom.
Forrás: varak.hu , Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Tekintsd meg Kárpátalja többi várát is!
© OpenStreetMap contributors
{"item":"castle","set":{"castleId":111,"townId":52,"active":1,"name_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a","settlement_HU":"Huszt","settlement_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442 (Khust)","address":"","listorder":4,"gps_lat":"48.1681420000","gps_long":"23.3015060000","oldcounty":23,"country":3,"division":9,"cond":5,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1874-Huszt-Var\/","homepage":"http:\/\/hust-castle.org\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022V1snyk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Khust castle 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Khust_castle_3.jpg\/512px-Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EV1snyk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Huszt v\u00e1ra","georegion":"M\u00e1ramarosi-medence","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@895|A magyar t\u00f6rzsek a v\u00e1rost\u00f3l 60km-re \u00e9szakra l\u00e9v\u0151 Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t \u00e9rkeztek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be. A mai K\u00e1rp\u00e1talja ter\u00fclete ekkor j\u00f3r\u00e9szt lakatlan volt.@#3|@1090|V\u00e1r\u00e1t a mond\u00e1k szerint Szent L\u00e1szl\u00f3 kezdte \u00e9p\u00edttetni a kunok ellen, de err\u0151l \u00edr\u00e1sos elm\u00edt\u00e9s nem maradt fenn.@1235 ut\u00e1n|IV. B\u00e9la uralkod\u00e1sa kezdet\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt meg K\u00e1rp\u00e1talja ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se magyar katon\u00e1kkal \u00e9s kisnemesekkel.@#5|@1241-1242|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s nagy puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1g\u00e1ban. Az \u00fajratelep\u00edt\u00e9s sor\u00e1n n\u00e9met telepesek \u00e9rkeztek, majd Halics fel\u0151l ruszinok k\u00f6lt\u00f6ztek be.@1242 ut\u00e1n|A v\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Nagy strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9ge volt, ell\u00e1tta a m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1khoz vezet\u0151 utak \u00e9s az \u00f6t m\u00e1ramarosi koronav\u00e1ros (Huszt, Visk, T\u00e9cs\u0151, Hossz\u00famez\u0151 \u00e9s M\u00e1ramarossziget) v\u00e9delm\u00e9t.@#6|@1353|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k a Huszti v\u00e1rat.@1365|Zsigmond kir\u00e1ly a vid\u00e9ket Dr\u00e1g \u00e9s Balk ol\u00e1h vajd\u00e1knak, a Dr\u00e1gffyak \u0151seinek adom\u00e1nyozta, azzal a c\u00e9llal, hogy a moldvai vajda bet\u00f6r\u00e9sei ellen v\u00e9dj\u00e9k az orsz\u00e1ghat\u00e1rt. A Dr\u00e1gffyak k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki a megye isp\u00e1njai, a s\u00f3kamaraisp\u00e1nok, \u0151k voltak a vid\u00e9k legnagyobb birtokosai. Zsigmond kir\u00e1ly k\u00e9s\u0151bb Per\u00e9nyi Imre titkos kancell\u00e1rnak adom\u00e1nyozta Husztot, amivel megalapozta a k\u00e9t csal\u00e1d t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s\u00e1t.@15. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A v\u00e1ros \u00fajra a korona birtok\u00e1ba ker\u00fclt vissza. Kir\u00e1lyi, illetve k\u00e9s\u0151bb kir\u00e1lyn\u00e9i tulajdonba ker\u00fclt a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kkal egy\u00fctt: a j\u00f6vedelmek M\u00e1ty\u00e1s feles\u00e9ge, Beatrix kir\u00e1lyn\u00e9 kincst\u00e1r\u00e1t gazdag\u00edtott\u00e1k.@1498|A v\u00e1rat \u00e9s az uradalmat ism\u00e9t a Per\u00e9nyi csal\u00e1d szerezte meg Per\u00e9nyi G\u00e1bor szem\u00e9ly\u00e9ben.@1516|A D\u00f3zsa-f\u00e9le parasztl\u00e1zad\u00e1s idej\u00e9n a vid\u00e9k nemess\u00e9ge a huszti v\u00e1rban tal\u00e1lt mened\u00e9kre, amelynek ostrom\u00e1val hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkoztak a felkel\u0151k. Ezt k\u00f6vet\u0151en ism\u00e9t kir\u00e1lyi tulajdonba ker\u00fclt a v\u00e1r.@#8|@1526. ut\u00e1n|Egy id\u0151re M\u00e1ria \u00f6zvegy kir\u00e1lyn\u00e9 is birtokolta a v\u00e1rat. T\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltott gazd\u00e1t, majd N\u00e1dasdy Tam\u00e1s kapta meg adom\u00e1nyba, viszont a v\u00e1rat tov\u00e1bbra is a h\u00edrhedt K\u00e1v\u00e1ssy Krist\u00f3f v\u00e1rnagy tartotta mark\u00e1ban, aki hadaival h\u00e1rom v\u00e1rmegye lakoss\u00e1g\u00e1t tartotta retteg\u00e9sben.@1533 janu\u00e1r|J\u00e1nos kir\u00e1ly a huszti v\u00e1rban id\u0151z\u00f6tt.@#9|@1546|I. Ferdin\u00e1nd serege foglalta el.@1556|Izabella \u00f6zvegy kir\u00e1lyn\u00e9 csapatai ostromolt\u00e1k az er\u0151ss\u00e9get, azonban csak az \u0151rs\u00e9g ki\u00e9heztet\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt a v\u00e1rat elfoglalni.@#10|@1570|Az I. Miksa \u00e9s II. J\u00e1nos (J\u00e1nos Zsigmond) k\u00f6z\u00f6tt megk\u00f6t\u00f6tt speyeri szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n a v\u00e1r M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ghez ker\u00fclt, melynek egyik legfontosabb v\u00e9gv\u00e1ra lett. A szerz\u0151d\u00e9s szerint II. J\u00e1nos lemondott a magyar kir\u00e1lyi c\u00edmr\u0151l Miksa jav\u00e1ra, cser\u00e9be Erd\u00e9ly \u00e9s a Partium fejedelme lett, de r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, hogy Erd\u00e9ly a Magyar Korona elidegen\u00edthetetlen r\u00e9sze.@1571|J\u00e1nos Zsigmond fejedelem v\u00e9grendelet\u00e9ben Hagym\u00e1ssy Krist\u00f3fra, B\u00e9k\u00e9s G\u00e1sp\u00e1rra \u00e9s Cs\u00e1ky Mih\u00e1lyra hagyta a v\u00e1rat. J\u00e1nos hal\u00e1l\u00e1val Erd\u00e9ly a speyeri szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Miksa kez\u00e9re kellett volna, hogy ker\u00fclj\u00f6n, de a rendek B\u00e1thory Istv\u00e1nt fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. Amikor B\u00e9k\u00e9s G\u00e1sp\u00e1r B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem ellen fordult, a v\u00e1rat Hagym\u00e1ssy Krist\u00f3f \u00e1tadta a fejedelemnek. Ekkor, B\u00e9k\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9re \u00e9rkez\u0151 csapat\u00e1val j\u00e1rt ezen a vid\u00e9ken a k\u00f6lt\u0151 Balassa B\u00e1lint is, aki el\u0151bb megverte Kornis G\u00e1sp\u00e1r huszti kapit\u00e1ny embereit, k\u00e9s\u0151bb azonban Hagym\u00e1ssy csapd\u00e1j\u00e1ba esett. A gazdag uradalmat a tov\u00e1bbiakban az erd\u00e9lyi fejedelmek birtokolt\u00e1k.@1594|A telep\u00fcl\u00e9st a tat\u00e1rok elpuszt\u00edtott\u00e1k, de a v\u00e1rat nem tudt\u00e1k bevenni.@#15|@#16|@17. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Bethlen G\u00e1bor fejedelem \u00f6ccs\u00e9nek, Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta a v\u00e1rat, \u00edgy a Bethlen csal\u00e1d birtoka lett. Bethlen Istv\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl vette K\u00e1rolyi Kat\u00e1t, Rh\u00e9dey Ferenc v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny \u00f6zvegy\u00e9t, akinek \u00edgy fia, Rh\u00e9dey (III.) Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a v\u00e1rat.@#17|@1644|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem megostromolta.@#18|@1648|I. R\u00e1k\u00f3czy Gy\u00f6rgy fejedelem Rh\u00e9dey Ferencnek adom\u00e1nyozta a m\u00e1ramarosi \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151isp\u00e1ns\u00e1got. Ekkor volt a huszti v\u00e1r \u201earanykora\u201d, hiszen messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres iskol\u00e1j\u00e1ba m\u00e9g a szomsz\u00e9d megy\u00e9k (a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g) nemesei is j\u00e1ratt\u00e1k gyermekeiket.@1657 janu\u00e1r|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9gbe bet\u00f6r\u0151 lengyelek megostromolt\u00e1k.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rata k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r seregek t\u00e1madt\u00e1k meg Erd\u00e9lyt. A rendek ekkor lemondatt\u00e1k a fejedelmet, s helyette Rh\u00e9deyt v\u00e1lasztott\u00e1k meg.@1658. janu\u00e1r 24.|Rh\u00e9dey Ferenc \u00f6nk\u00e9nt lemondott a fejedelmi tiszts\u00e9gr\u0151l, de egyike lett Apaffy Mih\u00e1ly fejedelem tan\u00e1csosainak.@1661-62|T\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r seregek ostromolt\u00e1k.@#19|@1667. m\u00e1jus 13.|Gr. Rh\u00e9dey Ferenc elhunyt Huszton. K\u00e9s\u0151bb Teleki Mih\u00e1ly kancell\u00e1r szerezte meg a m\u00e1ramarosi f\u0151isp\u00e1ni, illetve a huszti f\u0151kapit\u00e1nyi c\u00edmet \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 birtokokat.@1670|A Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s idej\u00e9ben I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc hadainak egy r\u00e9sze a v\u00e1rban tal\u00e1lt mened\u00e9ket Spork t\u00e1bornok seregei el\u0151l. Ekkor a v\u00e1r tulajdonosa a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l el\u00fcld\u00f6z\u00f6tt Th\u00f6k\u00f6ly Imre volt (a Rh\u00e9dey \u00e9s a Bethlen csal\u00e1d k\u00f6zeli rokona). Huszt v\u00e1ra lett a kibontakoz\u00f3 kurucmozgalom egyik k\u00f6zpontja.@#20|@#21|@#22|@#23|@#24|@#25|@#26|@#27|@1703. augusztus 17.|A szabads\u00e1gharc kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en R\u00e1k\u00f3czi egyik h\u00edve, Ilosvay Imre bejutott a v\u00e1rba, s ott a fizetetlen n\u00e9met \u0151rs\u00e9get megnyerte a fejedelem p\u00e1rtj\u00e1nak. A kurucok itt ki\u00e1ltott\u00e1k ki Erd\u00e9ly f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t.@1706. m\u00e1rcius 18.|Az erd\u00e9lyi rendek itt k\u00f6t\u00f6ttek sz\u00f6vets\u00e9get a magyarorsz\u00e1giakkal, hogy Ausztri\u00e1val k\u00fcl\u00f6n b\u00e9k\u00e9re nem l\u00e9pnek \u00e9s R\u00e1k\u00f3czit a magyarok is elismerik Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek.@1711. \u00e1prilis 27.|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc erre a napra Husztra orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st h\u00edvott \u00f6ssze, de akkorra m\u00e1r megsz\u00fcletett a szatm\u00e1ri b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s. Osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g sz\u00e1llta meg. Az osztr\u00e1kok ezt a v\u00e1rat vett\u00e9k be utols\u00f3k\u00e9nt a magyar v\u00e1rak k\u00f6z\u00fcl. Ezut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt meg a v\u00e1r lass\u00fa roml\u00e1sa.@1766. j\u00falius 3.|T\u00f6bb vill\u00e1mcsap\u00e1s is \u00e9rte. T\u0171z keletkezett, amely a l\u0151portornyot is el\u00e9rte. A robban\u00e1s a legt\u00f6bb \u00e9p\u00fcletet \u00e9s a falakat is lerombolta.@1798|Egy vihar a torny\u00e1t led\u00f6nt\u00f6tte, az\u00f3ta rom.&"},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[{"id":"101","settlement_HU":"Szuhabaranka","settlement_LO":"\u0411\u0440\u043e\u043d\u044c\u043a\u0430","gps_lat":"48.4105640000","gps_long":"23.2875710000","cond":"7","picture":"\u003Ca title=\u0022Stylenotes \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%91%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_(%D1%80%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BA%D1%86%D1%96%D1%8F).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u0411\u0440\u043e\u043d\u0435\u0446\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a (\u0440\u0435\u043a\u043e\u043d\u0441\u0442\u0440\u0443\u043a\u0446\u0456\u044f)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/59\/%D0%91%D1%80%D0%BE%D0%BD%D0%B5%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%28%D1%80%D0%B5%D0%BA%D0%BE%D0%BD%D1%81%D1%82%D1%80%D1%83%D0%BA%D1%86%D1%96%D1%8F%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Baranka v\u00e1ra","seolink":"baranka-vara"},{"id":"102","settlement_HU":"Kir\u00e1lyh\u00e1za","settlement_LO":"\u041a\u043e\u0440\u043e\u043b\u0435\u0432\u043e (Korolevo)","gps_lat":"48.1586290000","gps_long":"23.1322050000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041a\u0430\u0442\u0435\u0440\u0438\u043d\u0430 \u0411\u0430\u0439\u0434\u0443\u0436\u0430 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castle_in_Korolevo.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castle in Korolevo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c1\/Castle_in_Korolevo.jpg\/512px-Castle_in_Korolevo.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castle_in_Korolevo.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041a\u0430\u0442\u0435\u0440\u0438\u043d\u0430 \u0411\u0430\u0439\u0434\u0443\u0436\u0430\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nyal\u00e1b-v\u00e1r","seolink":"nyalab-var"},{"id":"103","settlement_HU":"Nagysz\u0151l\u0151s","settlement_LO":"\u0412\u0438\u043d\u043e\u0433\u0440\u0430\u0434\u0456\u0432 (Vynohradiv)","gps_lat":"48.1408420000","gps_long":"23.0501510000","cond":"5","picture":"\u003Ca title=\u0022Ujlak at Hungarian Wikipedia \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kankovar2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/ee\/Kankovar2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kankovar2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUjlak at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ugocsa; Sz\u0151l\u0151sv\u00e1r; Kank\u00f3v\u00e1r","seolink":"ugocsa-vara"},{"id":"104","settlement_HU":"Szerednye","settlement_LO":"\u0421\u0435\u0440\u0435\u0434\u043d\u0454","gps_lat":"48.5389960000","gps_long":"22.4974940000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022Wereskowa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94,_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0435\u0434\u043d\u0454, \u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0440\u0430\u0439\u043e\u043d\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94%2C_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\/512px-%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94%2C_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%A1%D0%B5%D1%80%D0%B5%D0%B4%D0%BD%D1%94,_%D0%A3%D0%B6%D0%B3%D0%BE%D1%80%D0%BE%D0%B4%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D1%80%D0%B0%D0%B9%D0%BE%D0%BD.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EWereskowa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szerednye v\u00e1ra","seolink":"szerednye-vara"},{"id":"105","settlement_HU":"Nevicke","settlement_LO":"\u041d\u0435\u0432\u0438\u0446\u044c\u043a\u0435 (Nevytske)","gps_lat":"48.6811070000","gps_long":"22.4090720000","cond":"4","picture":"\u003Ca title=\u0022Moahim \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0417\u0430\u0445\u0456\u0434 \u043d\u0430 \u041d\u0435\u0432\u0438\u0446\u044c\u043a\u043e\u043c\u0443 \u0437\u0430\u043c\u043a\u0443\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\/512px-%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D1%85%D1%96%D0%B4_%D0%BD%D0%B0_%D0%9D%D0%B5%D0%B2%D0%B8%D1%86%D1%8C%D0%BA%D0%BE%D0%BC%D1%83_%D0%B7%D0%B0%D0%BC%D0%BA%D1%83.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMoahim\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nevicke v\u00e1ra","seolink":"nevicke-vara"},{"id":"106","settlement_HU":"Kov\u00e1sz\u00f3","settlement_LO":"\u041a\u0432\u0430\u0441\u043e\u0432\u043e (Kovasovo)","gps_lat":"48.1872880000","gps_long":"22.7757160000","cond":"6","picture":"\u003Ca title=\u0022karpatalja turizmus \/ CC0\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Chateau de Kovaszo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b8\/Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chateau_de_Kovaszo.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ekarpatalja turizmus\u003C\/a\u003E \/ CC0","name":"Kov\u00e1sz\u00f3 v\u00e1ra","seolink":"kovaszo-vara"},{"id":"107","settlement_HU":"Dolha","settlement_LO":"\u0414\u043e\u0432\u0433\u0435 (Dovhe)","gps_lat":"48.3669110000","gps_long":"23.2824740000","cond":"2","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Vadaro assumed (based on copyright claims). \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolha-Dovhe01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dolha-Dovhe01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/5\/57\/Dolha-Dovhe01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolha-Dovhe01.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Vadaro assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Dolhai v\u00e1rkast\u00e9ly","seolink":"dolhai-varkastely"},{"id":"108","settlement_HU":"Beregszentmikl\u00f3s","settlement_LO":"\u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e","gps_lat":"48.4847610000","gps_long":"22.8311150000","cond":"2","picture":"\u003Ca title=\u0022\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0417\u0430\u043c\u043e\u043a \u0443 \u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e \u0427\u0438\u043d\u0430\u0434\u0456\u0439\u043e\u0432\u043e\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e4\/%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\/512px-%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%97%D0%B0%D0%BC%D0%BE%D0%BA_%D1%83_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE_%D0%A7%D0%B8%D0%BD%D0%B0%D0%B4%D1%96%D0%B9%D0%BE%D0%B2%D0%BE.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u0421\u0435\u0440\u0433\u0456\u0439 \u0412\u0435\u043d\u0446\u0435\u0441\u043b\u0430\u0432\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szentmikl\u00f3si v\u00e1rkast\u00e9ly","seolink":"szentmiklosi-varkastely"},{"id":"109","settlement_HU":"Ungv\u00e1r","settlement_LO":"\u0423\u0436\u0433\u043e\u0440\u043e\u0434 (Uzhhorod)","gps_lat":"48.6215650000","gps_long":"22.3066380000","cond":"1","picture":"\u003Ca title=\u0022http:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Uzhhorod castle\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/0\/06\/Uzhhorod_castle.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Uzhhorod_castle.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Ehttp:\/\/ungvar.vox.com.ua\/cards\/var5.jpg\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Ungv\u00e1r v\u00e1ra","seolink":"ungvari-var"},{"id":"110","settlement_HU":"Munk\u00e1cs","settlement_LO":"\u041c\u0443\u043a\u0430\u0447\u0435\u0432\u043e (Mukachevo)","gps_lat":"48.4313880000","gps_long":"22.6874970000","cond":"1","picture":"\u003Ca title=\u0022Ji\u0159\u00ed Bernard \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muka\u010devo - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Muka%C4%8Devo_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muka%C4%8Devo_-_panoramio_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJi\u0159\u00ed Bernard\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Munk\u00e1cs v\u00e1ra","seolink":"munkacs-vara"},{"id":"111","settlement_HU":"Huszt","settlement_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442 (Khust)","gps_lat":"48.1681420000","gps_long":"23.3015060000","cond":"5","picture":"\u003Ca title=\u0022V1snyk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Khust castle 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Khust_castle_3.jpg\/512px-Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EV1snyk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Huszt v\u00e1ra","seolink":"huszt-vara"}],"gallery":false,"album":false}