Huszt
Tengerszint feletti magasság:
168 m
GPS koordináták:
48.175311, 23.292205
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
10292 |
Magyarok |
34% |
Németek |
15% |
Ruszinok |
51% |
A Kölcsey Ferenc verse által megidézett Huszt várát a mondák szerint Szent László kezdte építtetni a kunok ellen. Ha ebben nem is, de abban biztosak lehetünk, hogy 1329-ben Károly Róbert privilégiuma által Huszt a Tisza mentén fekvő 4 máramarosi koronaváros főhelye lett, ami a település jelentőségét bizonyítja. Vára nagy stratégiai jelentőséggel bírt, a máramarosi sóbányákhoz vezető utakat és a máramarosi koronavárosokat védte. A mohácsi csatát követő zavaros időkben várnagya, Kávássy Kristóf zavartalanul garázdálkodhatott a vidéken. Később a magyar függetlenség védőbástyájának számító Erdélyi Fejedelemség fontos végvára lett. Aranykorát Rhédey Ferenc birtoklása idején élte, mikor híres iskolájába még a a királyi Magyarország nemesei is járatták gyermekeiket. A Rákóczi-szabadságharc fontos bástyája volt, a várat végül ezt követően az elemek döntötték romba. A várost 1920-ban Magyarországtól Csehszlovákiához csatolták. 1938-ban jutott rövid időre dicstelen főszerephez, amikor az Avgusztin Volosin vezette autonóm terület székhelye lett. Volosin erőszakos ukránosításba kezdett, és a magyar és ruszin ellenzéke számára koncentrációs tábort is felállított. 1939. március 14-én Huszton kikiáltott és rögtön német védnökségért is folyamodó köztársaságának a Kárpátalját felszabadító magyar csapatok vetettek véget egy nappal később. A település talán legszebb látnivalója a 14. század végén épített, és eredetileg Szent Erzsébet tiszteletére felszentelt református templom.
Tekintsd meg Kárpátalja többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895
A magyar törzsek a várostól 60km-re északra lévő Vereckei-hágón át érkeztek a Kárpát-medencébe. A mai Kárpátalja területe ekkor jórészt lakatlan volt.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1090
Várát a mondák szerint Szent László kezdte építtetni a kunok ellen, de erről írásos elmítés nem maradt fenn.
1235 után
IV. Béla uralkodása kezdetén kezdődött meg Kárpátalja benépesítése magyar katonákkal és kisnemesekkel.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-1242
A tatárjárás nagy pusztítást végzett Kárpátalja lakosságában. Az újratelepítés során német telepesek érkeztek, majd Halics felől ruszinok költöztek be.
1242 után
A vár valószínűleg a tatárjárás után épült. Nagy stratégiai jelentősége volt, ellátta a máramarosi sóbányákhoz vezető utak és az öt máramarosi koronaváros (Huszt, Visk, Técső, Hosszúmező és Máramarossziget) védelmét.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1329
A települést Huszth néven említették. Károly Róbert által adományozott privilégium Husztot a 4 koronaváros (ezekhez 1352-ben Máramarossziget is csatlakozott) főhelyévé tette. Neve a Husztica patak nevéből származik, az pedig a szláv husztka (= kendő) főnévből, a völgykatlan formájáról ahol fekszik.
1353
Először említették a Huszti várat.
1365
Zsigmond király a vidéket Drág és Balk oláh vajdáknak, a Drágffyak őseinek adományozta, azzal a céllal, hogy a moldvai vajda betörései ellen védjék az országhatárt. A Drágffyak közül kerültek ki a megye ispánjai, a sókamaraispánok, ők voltak a vidék legnagyobb birtokosai. Zsigmond király később Perényi Imre titkos kancellárnak adományozta Husztot, amivel megalapozta a két család több évszázados háborúskodását.
15. század vége
A város újra a korona birtokába került vissza. Királyi, illetve később királynéi tulajdonba került a sóbányákkal együtt: a jövedelmek Mátyás felesége, Beatrix királyné kincstárát gazdagították.
1498
A várat és az uradalmat ismét a Perényi család szerezte meg Perényi Gábor személyében.
1516
A Dózsa-féle parasztlázadás idején a vidék nemessége a huszti várban talált menedékre, amelynek ostromával hiába próbálkoztak a felkelők. Ezt követően ismét királyi tulajdonba került a vár.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526. után
Egy időre Mária özvegy királyné is birtokolta a várat. Többször váltott gazdát, majd Nádasdy Tamás kapta meg adományba, aki a Habsburgokhoz állt. Huszt várnagya, Kávássy Kristóf azonban továbbra is Szapolyai Jánost támogatta.
1530
Kávássy Kristóf Huszt polgárait kegyetlenül megsarcolta. Tettei miatt a krónikákban ragadozó és öldöklő jelzővel illetik, források szerint három vármegyét is feldúlt. Kávássy hamispénzverésre is vetemedett.
1533 január
János király a huszti várban időzött.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1546
I. Ferdinánd serege foglalta el.
1556
Izabella özvegy királyné csapatai ostromolták az erősséget, azonban csak az őrség kiéheztetésével sikerült a várat elfoglalni.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
Az I. Miksa és II. János (János Zsigmond) között megkötött speyeri szerződés alapján a vár Máramaros vármegye részeként az Erdélyi Fejedelemséghez került, melynek egyik legfontosabb végvára lett. A szerződés szerint II. János lemondott a magyar királyi címről Miksa javára, cserébe Erdély és a Partium fejedelme lett, de rögzítették, hogy Erdély a Magyar Korona elidegeníthetetlen része.
1571
János Zsigmond fejedelem végrendeletében Hagymássy Kristófra, Békés Gáspárra és Csáky Mihályra hagyta a várat. János halálával Erdély a speyeri szerződés értelmében Miksa kezére kellett volna, hogy kerüljön, de a rendek Báthory Istvánt fejedelemmé választották. Amikor Békés Gáspár Báthory István fejedelem ellen fordult, a várat Hagymássy Kristóf átadta a fejedelemnek. Ekkor, Békés segítségére érkező csapatával járt ezen a vidéken a költő Balassa Bálint is, aki előbb megverte Kornis Gáspár huszti kapitány embereit, később azonban Hagymássy csapdájába esett. A gazdag uradalmat a továbbiakban az erdélyi fejedelmek birtokolták.
1594
A települést a tatárok elpusztították, de a várat nem tudták bevenni.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
17. század első fele
Bethlen Gábor fejedelem öccsének, Istvánnak adományozta a várat, így a Bethlen család birtoka lett. Bethlen István feleségül vette Károlyi Katát, Rhédey Ferenc váradi főkapitány özvegyét, akinek így fia, Rhédey (III.) Ferenc örökölte a várat.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megostromolta.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1648
I. Rákóczy György fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta a máramarosi örökös főispánságot. Ekkor volt a huszti vár „aranykora”, hiszen messze földön híres iskolájába még a szomszéd megyék (a királyi Magyarország) nemesei is járatták gyermekeiket.
1657 január
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezetésével betörtek Észak-Erdélybe.
1657
II. Rákóczi György fejedelem lengyel hadjáratát követően az Erdélyi Fejedelemségbe betörő lengyelek megostromolták.
1657
II. Rákóczi György lengyelországi hadjárata következtében török-tatár seregek támadták meg Erdélyt. A rendek ekkor lemondatták a fejedelmet, s helyette Rhédeyt választották meg.
1658. január 24.
Rhédey Ferenc önként lemondott a fejedelmi tisztségről, de egyike lett Apaffy Mihály fejedelem tanácsosainak.
1661-62
Török és tatár seregek ostromolták.
1664
A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke
Több...
1664
A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.
1667. május 13.
Gr. Rhédey Ferenc elhunyt Huszton. Később Teleki Mihály kancellár szerezte meg a máramarosi főispáni, illetve a huszti főkapitányi címet és az ezzel járó birtokokat.
1670
A Wesselényi-féle összeesküvés idejében I. Rákóczi Ferenc hadainak egy része a várban talált menedéket Spork tábornok seregei elől. Ekkor a vár tulajdonosa a Magyarországról elüldözött Thököly Imre volt (a Rhédey és a Bethlen család közeli rokona). Huszt vára lett a kibontakozó kurucmozgalom egyik központja.
1671
A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése
Több...
1671
A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. augusztus 17.
A szabadságharc kitörését követően Rákóczi egyik híve, Ilosvay Imre bejutott a várba, s ott a fizetetlen német őrséget megnyerte a fejedelem pártjának. A kurucok itt kiáltották ki Erdély függetlenségét.
1706. március 18.
Az erdélyi rendek itt kötöttek szövetséget a magyarországiakkal, hogy Ausztriával külön békére nem lépnek és Rákóczit a magyarok is elismerik Erdély fejedelmének.
1711. április 27.
II. Rákóczi Ferenc erre a napra Husztra országgyűlést hívott össze, de akkorra már megszületett a szatmári békeszerződés. Osztrák helyőrség szállta meg. Az osztrákok ezt a várat vették be utolsóként a magyar várak közül. Ezután kezdődött meg a vár lassú romlása.
1766. július 3.
Több villámcsapás is érte. Tűz keletkezett, amely a lőportornyot is elérte. A robbanás a legtöbb épületet és a falakat is lerombolta.
1798
Egy vihar a tornyát ledöntötte, azóta rom.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-1849
A magyar szabadságharc idején a mai Kárpátalja lakossága, a ruszin kisebbséggel együtt, a szabadságharc oldalán harcolt.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1910
A népszámlálás során Huszt 10292 lakosából 5230 rutén, 3505 magyar és 1535 német volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. november
A forradami magyar kormány a kárpátaljai ruszinoknak autonómiát biztosított a Ruszka Krajna autonóm terület létrehozásával.
1919. nyara
Románok szállták meg.
1920-ig
A trianoni békeszerződésig Máramaros vármegye Huszti járásának székhelye volt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920. június 4.
Kárpátalját népszavazás tartása nélkül Csehszlovákiához csatolták, annak ellenére, hogy alig éltek szlovákok a területen. A békediktátum azzal a feltétellel adta Csehszlovákiának a magyarok és ruszinok lakta Kárpátalját, hogy aztonómiát kell biztosítaniuk, amit végül nem tettek meg.
1938. szeptember 29.
A nagyhatalmak közötti müncheni egyezmény kötelezte Csehszlovákiát, hogy tárgyalásokat folytasson Magyarországgal annak területi igényei kielégítésére, a csehszlovákok azonban nem akarták visszaadni a magyar-lakta területeket.
1938. október 9.
Csehszlovákia autonómiát biztosított Kárpátaljának, hogy a ruszinok ne akarjanak visszatérni Magyarországhoz. Hamarosan azonban letartóztatták Andrej Bródyt, Kárpátalja autonóm ruszin kormányának vezetőjét, mert az önrendelkezést követelt.
1938. október 26.
Avgusztin Volosin lett az autonóm Kárpátalja új miniszterelnöke. Azonban ő még nyíltabban követelte a függetlenséget, és betiltotta a ruszin és magyar lapokat és egyesületeket, mert célja a terület ukránosítása volt, és galíciai (Ukrajnai) önkéntesekből toborzott gárdát, Szics-gárda néven.
1938. november 2.
Első bécsi döntés
Több...
1938. november 2.
Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.
1938. november 2.
A nagyhatalmak közötti 1938. szeptember 29-ei müncheni egyezményen alapuló első bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta a mai Kárpátalja déli, többségében magyarok lakta sávját, de a terület többi része Csehszlovákiáé maradt, számos magyar településsel, ruszin többséggel és elenyésző szlovák lakossággal. Miután Ungvár visszakerült Magyarországhoz, a csehszlovákiai autonóm Kárpátalja székhelye Huszt lett.
1938. november 20.
Volosin koncentrációs tábort hozott létre a magyar és ruszin ellenfelei számára.
1939. január 6.
Csehszlovák csapatok Avgusztin Volosin ukrán gárájával együtt megtámadták Munkácsot, ami az első bécsi döntés értelmében visszatért Magyarországhoz, a támadást azonban visszaverték.
1939. március 14.
A magyar lakosság elleni ukrán atrocitások miatt a magyar csapatok benyomultak Kárpátaljára. Ezen a napon Josef Tiso kikiáltotta Szlovákia függetlenségét, Volosin pedig Huszt székhellyel kikiáltotta a Kárpát-Ukrán Köztársaságot, és német védnökséget kérelmezett.
1939. március 15-18.
A magyar csapatok offenzívája visszafoglalta Kárpátalját a csehektől és Volosin ukrán gárdistáitól, és felszabadították Volosin koncentrációs táborának fogjait. Volosin egy moszkvai börtönben múlt ki 1945. július 11-én. Volosint a Szovjetunió bukása óta az ukránok hősként tisztelik. Huszt ezt követően 1944-ig ismét a Magyar Királyság része, a Máramarosi közigazgatási kirendeltség székhelye volt.
1939. szeptember
Lengyelország Szovjetunió és Németország általi lerohanása során lengyel menekültek ezrei érkezhettek Magyarországra a közös határon keresztül, ahol menedékben részesültek.
1944. tavasza
A német megszállást követően a zsidó lakosokat deportálták.
1944. október 24.
Elfoglalták a szovjet csapatok és a magyar és német lakosság többségét elhurcolták.
1944. november 13.
Rendeletet hoztak arról, hogy Kárpátalja minden 18 és 50 év közötti magyar és német lakosa köteles jelentkezni a hatóságoknál. Azt terjesztették, hogy csak 3 napos munkáról van szó, a háború okozta károkat kell rendbe hozni („málenykij robot”). Valójában a szolyvai gyűjtőtáborba, onnan pedig szibériai lágerek kerültek, ahol a többség elpusztult, s az életben maradottak is csak évek múlva térhettek haza.
1945. június 29.
Kárpátalját a Szovjetunió annektálta és az Ukrán SZSZK része lett. Kátpátalja ruszin lakosságát Sztálin ukránná nyilvánította. Ezt követően rengeteg ukránt telepítettek be Kárpátaljára.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1991. augusztus 24.
A függetlenné vált Ukrajna része lett.
Várak
Huszt vára
Хустський замок
Mutasd a térképen
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Református templom
© Raimond Spekking
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
A 14. század végén építették, és Szent Erzsébet tiszteletére szenteltek fel. 1524-ben a reformatusok vették birtokba, akik létrehozták Magyarország egyik legrégebbi református egyházközösségét Huszti Lovász Tamás református lelkésznek köszönhetőleg. 1638-ban Bethlen István, 1644-ben I. Rákóczi György, 1661-ben Kemény Jánosné Lónyai Anna, 1670-ben Apafi Mihály erdélyi fejedelem renováltatta, bővíttette a templomot. Eredetileg vastag erős bástyafal vette körül, melyen két 16. századi kapu nyílt. A templom négyzet alakú harangtornya a 15. században épült.
Eredetileg belső falait freskók díszítették, melyeket a reformátusok lemeszeltek. Sztehlo Ottó műtörténésznek azonban 1888-ban sikerült lerajzolni a restaurálás során a freskók egy részét.
Szent Anna templom
Костел святої Анни
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Anna templom
Története
1524-ben a reformátusok vették birtokba a 14. századi Szent Erzsébet templomot, mivel a település egész népe áttért az új hitre. 1799-ben tették le az alapkövét az új, barokk katolikus templomnak.
1945 után megsemmisítették az egyházi okiratokat és a felbecsülhetetlen értékű történelmi feljegyzéseket.
Görögkatolikus templom
Собор Вознесіння Господнього УГКЦ
Felekezet:
görög katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Görögkatolikus templom
Története
1789-ben épült. A tornyok 1855-ből származnak. Itt nyugszik Petrőczi Kata Szinódia (1658-1708), az első magyar költőnő.
Emlékművek
Volosin-emléktábla
Mutasd a térképen
Felkeres
Volosin-emléktábla
Története
A görögkatolikus templom melletti ház falán áll.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.1753110000","long":"23.2922050000"},"townlink":"huszt-khust","town":{"townId":52,"active":1,"name_HU":"Huszt","name_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442","name_GE":"Hus(s)t","name_LT":"","seolink":"huszt-khust","listorder":5,"oldcounty":23,"country":3,"division":9,"altitude":"168","gps_lat":"48.1753110000","gps_long":"23.2922050000","population":28,"hungarian_2011":6,"population_1910":10292,"hungarian_1910":34,"german_1910":15,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0,"rusin_1910":51,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u041f\u0435\u0434\u0430\u0433\u043e\u0433 \u0421\u0432\u0456\u0442\u043b\u0430\u043d\u0430 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%84%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D0%B5%D1%82%D0%B8%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_(%D0%BC%D1%83%D1%80.),_%D0%BC.%D0%A5%D1%83%D1%81%D1%82.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u0404\u043b\u0438\u0437\u0430\u0432\u0435\u0442\u0438\u043d\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u043a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b (\u043c\u0443\u0440.), \u043c.\u0425\u0443\u0441\u0442\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/61\/%D0%84%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D0%B5%D1%82%D0%B8%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_%28%D0%BC%D1%83%D1%80.%29%2C_%D0%BC.%D0%A5%D1%83%D1%81%D1%82.jpg\/512px-%D0%84%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D0%B5%D1%82%D0%B8%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_%28%D0%BC%D1%83%D1%80.%29%2C_%D0%BC.%D0%A5%D1%83%D1%81%D1%82.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%D0%84%D0%BB%D0%B8%D0%B7%D0%B0%D0%B2%D0%B5%D1%82%D0%B8%D0%BD%D1%81%D1%8C%D0%BA%D0%B8%D0%B9_%D0%BA%D0%BE%D1%81%D1%82%D0%B5%D0%BB_(%D0%BC%D1%83%D1%80.),_%D0%BC.%D0%A5%D1%83%D1%81%D1%82.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u041f\u0435\u0434\u0430\u0433\u043e\u0433 \u0421\u0432\u0456\u0442\u043b\u0430\u043d\u0430\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"M\u00e1ramarosi-medence","river":"Tisza","description":"A K\u00f6lcsey Ferenc verse \u00e1ltal megid\u00e9zett Huszt v\u00e1r\u00e1t a mond\u00e1k szerint Szent L\u00e1szl\u00f3 kezdte \u00e9p\u00edttetni a kunok ellen. Ha ebben nem is, de abban biztosak lehet\u00fcnk, hogy 1329-ben K\u00e1roly R\u00f3bert privil\u00e9giuma \u00e1ltal Huszt a Tisza ment\u00e9n fekv\u0151 4 m\u00e1ramarosi koronav\u00e1ros f\u0151helye lett, ami a telep\u00fcl\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t bizony\u00edtja. V\u00e1ra nagy strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt, a m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1khoz vezet\u0151 utakat \u00e9s a m\u00e1ramarosi koronav\u00e1rosokat v\u00e9dte. A moh\u00e1csi csat\u00e1t k\u00f6vet\u0151 zavaros id\u0151kben v\u00e1rnagya, K\u00e1v\u00e1ssy Krist\u00f3f zavartalanul gar\u00e1zd\u00e1lkodhatott a vid\u00e9ken. K\u00e9s\u0151bb a magyar f\u00fcggetlens\u00e9g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1j\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g fontos v\u00e9gv\u00e1ra lett. Aranykor\u00e1t Rh\u00e9dey Ferenc birtokl\u00e1sa idej\u00e9n \u00e9lte, mikor h\u00edres iskol\u00e1j\u00e1ba m\u00e9g a a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g nemesei is j\u00e1ratt\u00e1k gyermekeiket. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc fontos b\u00e1sty\u00e1ja volt, a v\u00e1rat v\u00e9g\u00fcl ezt k\u00f6vet\u0151en az elemek d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k romba. A v\u00e1rost 1920-ban Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatolt\u00e1k. 1938-ban jutott r\u00f6vid id\u0151re dicstelen f\u0151szerephez, amikor az Avgusztin Volosin vezette auton\u00f3m ter\u00fclet sz\u00e9khelye lett. Volosin er\u0151szakos ukr\u00e1nos\u00edt\u00e1sba kezdett, \u00e9s a magyar \u00e9s ruszin ellenz\u00e9ke sz\u00e1m\u00e1ra koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bort is fel\u00e1ll\u00edtott. 1939. m\u00e1rcius 14-\u00e9n Huszton kiki\u00e1ltott \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n n\u00e9met v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9g\u00e9rt is folyamod\u00f3 k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g\u00e1nak a K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t felszabad\u00edt\u00f3 magyar csapatok vetettek v\u00e9get egy nappal k\u00e9s\u0151bb. A telep\u00fcl\u00e9s tal\u00e1n legszebb l\u00e1tnival\u00f3ja a 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edtett, \u00e9s eredetileg Szent Erzs\u00e9bet tisztelet\u00e9re felszentelt reform\u00e1tus templom.","nameorigin":"","history":"#1|@895|A magyar t\u00f6rzsek a v\u00e1rost\u00f3l 60km-re \u00e9szakra l\u00e9v\u0151 Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t \u00e9rkeztek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be. A mai K\u00e1rp\u00e1talja ter\u00fclete ekkor j\u00f3r\u00e9szt lakatlan volt.@#3|@1090|V\u00e1r\u00e1t a mond\u00e1k szerint Szent L\u00e1szl\u00f3 kezdte \u00e9p\u00edttetni a kunok ellen, de err\u0151l \u00edr\u00e1sos elm\u00edt\u00e9s nem maradt fenn.@1235 ut\u00e1n|IV. B\u00e9la uralkod\u00e1sa kezdet\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt meg K\u00e1rp\u00e1talja ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se magyar katon\u00e1kkal \u00e9s kisnemesekkel.@#5|@1241-1242|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s nagy puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1g\u00e1ban. Az \u00fajratelep\u00edt\u00e9s sor\u00e1n n\u00e9met telepesek \u00e9rkeztek, majd Halics fel\u0151l ruszinok k\u00f6lt\u00f6ztek be.@1242 ut\u00e1n|A v\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Nagy strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9ge volt, ell\u00e1tta a m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1khoz vezet\u0151 utak \u00e9s az \u00f6t m\u00e1ramarosi koronav\u00e1ros (Huszt, Visk, T\u00e9cs\u0151, Hossz\u00famez\u0151 \u00e9s M\u00e1ramarossziget) v\u00e9delm\u00e9t.@#6|@1329|A telep\u00fcl\u00e9st Huszth n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. K\u00e1roly R\u00f3bert \u00e1ltal adom\u00e1nyozott privil\u00e9gium Husztot a 4 koronav\u00e1ros (ezekhez 1352-ben M\u00e1ramarossziget is csatlakozott) f\u0151hely\u00e9v\u00e9 tette. Neve a Husztica patak nev\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, az pedig a szl\u00e1v husztka (= kend\u0151) f\u0151n\u00e9vb\u0151l, a v\u00f6lgykatlan form\u00e1j\u00e1r\u00f3l ahol fekszik.@1353|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k a Huszti v\u00e1rat.@1365|Zsigmond kir\u00e1ly a vid\u00e9ket Dr\u00e1g \u00e9s Balk ol\u00e1h vajd\u00e1knak, a Dr\u00e1gffyak \u0151seinek adom\u00e1nyozta, azzal a c\u00e9llal, hogy a moldvai vajda bet\u00f6r\u00e9sei ellen v\u00e9dj\u00e9k az orsz\u00e1ghat\u00e1rt. A Dr\u00e1gffyak k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki a megye isp\u00e1njai, a s\u00f3kamaraisp\u00e1nok, \u0151k voltak a vid\u00e9k legnagyobb birtokosai. Zsigmond kir\u00e1ly k\u00e9s\u0151bb Per\u00e9nyi Imre titkos kancell\u00e1rnak adom\u00e1nyozta Husztot, amivel megalapozta a k\u00e9t csal\u00e1d t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s\u00e1t.@15. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A v\u00e1ros \u00fajra a korona birtok\u00e1ba ker\u00fclt vissza. Kir\u00e1lyi, illetve k\u00e9s\u0151bb kir\u00e1lyn\u00e9i tulajdonba ker\u00fclt a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kkal egy\u00fctt: a j\u00f6vedelmek M\u00e1ty\u00e1s feles\u00e9ge, Beatrix kir\u00e1lyn\u00e9 kincst\u00e1r\u00e1t gazdag\u00edtott\u00e1k.@1498|A v\u00e1rat \u00e9s az uradalmat ism\u00e9t a Per\u00e9nyi csal\u00e1d szerezte meg Per\u00e9nyi G\u00e1bor szem\u00e9ly\u00e9ben.@1516|A D\u00f3zsa-f\u00e9le parasztl\u00e1zad\u00e1s idej\u00e9n a vid\u00e9k nemess\u00e9ge a huszti v\u00e1rban tal\u00e1lt mened\u00e9kre, amelynek ostrom\u00e1val hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkoztak a felkel\u0151k. Ezt k\u00f6vet\u0151en ism\u00e9t kir\u00e1lyi tulajdonba ker\u00fclt a v\u00e1r.@#8|@1526. ut\u00e1n|Egy id\u0151re M\u00e1ria \u00f6zvegy kir\u00e1lyn\u00e9 is birtokolta a v\u00e1rat. T\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltott gazd\u00e1t, majd N\u00e1dasdy Tam\u00e1s kapta meg adom\u00e1nyba, aki a Habsburgokhoz \u00e1llt. Huszt v\u00e1rnagya, K\u00e1v\u00e1ssy Krist\u00f3f azonban tov\u00e1bbra is Szapolyai J\u00e1nost t\u00e1mogatta.@1530|K\u00e1v\u00e1ssy Krist\u00f3f Huszt polg\u00e1rait kegyetlen\u00fcl megsarcolta. Tettei miatt a kr\u00f3nik\u00e1kban ragadoz\u00f3 \u00e9s \u00f6ld\u00f6kl\u0151 jelz\u0151vel illetik, forr\u00e1sok szerint h\u00e1rom v\u00e1rmegy\u00e9t is feld\u00falt. K\u00e1v\u00e1ssy hamisp\u00e9nzver\u00e9sre is vetemedett.@1533 janu\u00e1r|J\u00e1nos kir\u00e1ly a huszti v\u00e1rban id\u0151z\u00f6tt.@#9|@1546|I. Ferdin\u00e1nd serege foglalta el.@1556|Izabella \u00f6zvegy kir\u00e1lyn\u00e9 csapatai ostromolt\u00e1k az er\u0151ss\u00e9get, azonban csak az \u0151rs\u00e9g ki\u00e9heztet\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt a v\u00e1rat elfoglalni.@#10|@1570|Az I. Miksa \u00e9s II. J\u00e1nos (J\u00e1nos Zsigmond) k\u00f6z\u00f6tt megk\u00f6t\u00f6tt speyeri szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n a v\u00e1r M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ghez ker\u00fclt, melynek egyik legfontosabb v\u00e9gv\u00e1ra lett. A szerz\u0151d\u00e9s szerint II. J\u00e1nos lemondott a magyar kir\u00e1lyi c\u00edmr\u0151l Miksa jav\u00e1ra, cser\u00e9be Erd\u00e9ly \u00e9s a Partium fejedelme lett, de r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, hogy Erd\u00e9ly a Magyar Korona elidegen\u00edthetetlen r\u00e9sze.@1571|J\u00e1nos Zsigmond fejedelem v\u00e9grendelet\u00e9ben Hagym\u00e1ssy Krist\u00f3fra, B\u00e9k\u00e9s G\u00e1sp\u00e1rra \u00e9s Cs\u00e1ky Mih\u00e1lyra hagyta a v\u00e1rat. J\u00e1nos hal\u00e1l\u00e1val Erd\u00e9ly a speyeri szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Miksa kez\u00e9re kellett volna, hogy ker\u00fclj\u00f6n, de a rendek B\u00e1thory Istv\u00e1nt fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. Amikor B\u00e9k\u00e9s G\u00e1sp\u00e1r B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem ellen fordult, a v\u00e1rat Hagym\u00e1ssy Krist\u00f3f \u00e1tadta a fejedelemnek. Ekkor, B\u00e9k\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9re \u00e9rkez\u0151 csapat\u00e1val j\u00e1rt ezen a vid\u00e9ken a k\u00f6lt\u0151 Balassa B\u00e1lint is, aki el\u0151bb megverte Kornis G\u00e1sp\u00e1r huszti kapit\u00e1ny embereit, k\u00e9s\u0151bb azonban Hagym\u00e1ssy csapd\u00e1j\u00e1ba esett. A gazdag uradalmat a tov\u00e1bbiakban az erd\u00e9lyi fejedelmek birtokolt\u00e1k.@1594|A telep\u00fcl\u00e9st a tat\u00e1rok elpuszt\u00edtott\u00e1k, de a v\u00e1rat nem tudt\u00e1k bevenni.@#15|@#16|@17. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Bethlen G\u00e1bor fejedelem \u00f6ccs\u00e9nek, Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta a v\u00e1rat, \u00edgy a Bethlen csal\u00e1d birtoka lett. Bethlen Istv\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl vette K\u00e1rolyi Kat\u00e1t, Rh\u00e9dey Ferenc v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny \u00f6zvegy\u00e9t, akinek \u00edgy fia, Rh\u00e9dey (III.) Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a v\u00e1rat.@#17|@1644|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem megostromolta.@#18|@1648|I. R\u00e1k\u00f3czy Gy\u00f6rgy fejedelem Rh\u00e9dey Ferencnek adom\u00e1nyozta a m\u00e1ramarosi \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151isp\u00e1ns\u00e1got. Ekkor volt a huszti v\u00e1r \u201earanykora\u201d, hiszen messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres iskol\u00e1j\u00e1ba m\u00e9g a szomsz\u00e9d megy\u00e9k (a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g) nemesei is j\u00e1ratt\u00e1k gyermekeiket.@1657 janu\u00e1r|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9gbe bet\u00f6r\u0151 lengyelek megostromolt\u00e1k.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rata k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r seregek t\u00e1madt\u00e1k meg Erd\u00e9lyt. A rendek ekkor lemondatt\u00e1k a fejedelmet, s helyette Rh\u00e9deyt v\u00e1lasztott\u00e1k meg.@1658. janu\u00e1r 24.|Rh\u00e9dey Ferenc \u00f6nk\u00e9nt lemondott a fejedelmi tiszts\u00e9gr\u0151l, de egyike lett Apaffy Mih\u00e1ly fejedelem tan\u00e1csosainak.@1661-62|T\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r seregek ostromolt\u00e1k.@#19|@1667. m\u00e1jus 13.|Gr. Rh\u00e9dey Ferenc elhunyt Huszton. K\u00e9s\u0151bb Teleki Mih\u00e1ly kancell\u00e1r szerezte meg a m\u00e1ramarosi f\u0151isp\u00e1ni, illetve a huszti f\u0151kapit\u00e1nyi c\u00edmet \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 birtokokat.@1670|A Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s idej\u00e9ben I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc hadainak egy r\u00e9sze a v\u00e1rban tal\u00e1lt mened\u00e9ket Spork t\u00e1bornok seregei el\u0151l. Ekkor a v\u00e1r tulajdonosa a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l el\u00fcld\u00f6z\u00f6tt Th\u00f6k\u00f6ly Imre volt (a Rh\u00e9dey \u00e9s a Bethlen csal\u00e1d k\u00f6zeli rokona). Huszt v\u00e1ra lett a kibontakoz\u00f3 kurucmozgalom egyik k\u00f6zpontja.@#20|@#21|@#22|@#23|@#24|@#25|@#26|@#27|@1703. augusztus 17.|A szabads\u00e1gharc kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en R\u00e1k\u00f3czi egyik h\u00edve, Ilosvay Imre bejutott a v\u00e1rba, s ott a fizetetlen n\u00e9met \u0151rs\u00e9get megnyerte a fejedelem p\u00e1rtj\u00e1nak. A kurucok itt ki\u00e1ltott\u00e1k ki Erd\u00e9ly f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t.@1706. m\u00e1rcius 18.|Az erd\u00e9lyi rendek itt k\u00f6t\u00f6ttek sz\u00f6vets\u00e9get a magyarorsz\u00e1giakkal, hogy Ausztri\u00e1val k\u00fcl\u00f6n b\u00e9k\u00e9re nem l\u00e9pnek \u00e9s R\u00e1k\u00f3czit a magyarok is elismerik Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek.@1711. \u00e1prilis 27.|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc erre a napra Husztra orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st h\u00edvott \u00f6ssze, de akkorra m\u00e1r megsz\u00fcletett a szatm\u00e1ri b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s. Osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g sz\u00e1llta meg. Az osztr\u00e1kok ezt a v\u00e1rat vett\u00e9k be utols\u00f3k\u00e9nt a magyar v\u00e1rak k\u00f6z\u00fcl. Ezut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt meg a v\u00e1r lass\u00fa roml\u00e1sa.@1766. j\u00falius 3.|T\u00f6bb vill\u00e1mcsap\u00e1s is \u00e9rte. T\u0171z keletkezett, amely a l\u0151portornyot is el\u00e9rte. A robban\u00e1s a legt\u00f6bb \u00e9p\u00fcletet \u00e9s a falakat is lerombolta.@1798|Egy vihar a torny\u00e1t led\u00f6nt\u00f6tte, az\u00f3ta rom.@#28|@1848-1849|A magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a mai K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1ga, a ruszin kisebbs\u00e9ggel egy\u00fctt, a szabads\u00e1gharc oldal\u00e1n harcolt.@#30|@1910|A n\u00e9psz\u00e1ml\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n Huszt 10292 lakos\u00e1b\u00f3l 5230 rut\u00e9n, 3505 magyar \u00e9s 1535 n\u00e9met volt.@#31|@#32|@1918. november|A forradami magyar korm\u00e1ny a k\u00e1rp\u00e1taljai ruszinoknak auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtott a Ruszka Krajna auton\u00f3m ter\u00fclet l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val.@1919. nyara|Rom\u00e1nok sz\u00e1llt\u00e1k meg.@1920-ig|A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sig M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye Huszti j\u00e1r\u00e1s\u00e1nak sz\u00e9khelye volt.@#36|@1920. j\u00fanius 4.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t n\u00e9pszavaz\u00e1s tart\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz csatolt\u00e1k, annak ellen\u00e9re, hogy alig \u00e9ltek szlov\u00e1kok a ter\u00fcleten. A b\u00e9kedikt\u00e1tum azzal a felt\u00e9tellel adta Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak a magyarok \u00e9s ruszinok lakta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t, hogy azton\u00f3mi\u00e1t kell biztos\u00edtaniuk, amit v\u00e9g\u00fcl nem tettek meg.@1938. szeptember 29.|A nagyhatalmak k\u00f6z\u00f6tti m\u00fcncheni egyezm\u00e9ny k\u00f6telezte Csehszlov\u00e1ki\u00e1t, hogy t\u00e1rgyal\u00e1sokat folytasson Magyarorsz\u00e1ggal annak ter\u00fcleti ig\u00e9nyei kiel\u00e9g\u00edt\u00e9s\u00e9re, a csehszlov\u00e1kok azonban nem akart\u00e1k visszaadni a magyar-lakta ter\u00fcleteket.@1938. okt\u00f3ber 9.|Csehszlov\u00e1kia auton\u00f3mi\u00e1t biztos\u00edtott K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1nak, hogy a ruszinok ne akarjanak visszat\u00e9rni Magyarorsz\u00e1ghoz. Hamarosan azonban letart\u00f3ztatt\u00e1k Andrej Br\u00f3dyt, K\u00e1rp\u00e1talja auton\u00f3m ruszin korm\u00e1ny\u00e1nak vezet\u0151j\u00e9t, mert az \u00f6nrendelkez\u00e9st k\u00f6vetelt.@1938. okt\u00f3ber 26.|Avgusztin Volosin lett az auton\u00f3m K\u00e1rp\u00e1talja \u00faj minisztereln\u00f6ke. Azonban \u0151 m\u00e9g ny\u00edltabban k\u00f6vetelte a f\u00fcggetlens\u00e9get, \u00e9s betiltotta a ruszin \u00e9s magyar lapokat \u00e9s egyes\u00fcleteket, mert c\u00e9lja a ter\u00fclet ukr\u00e1nos\u00edt\u00e1sa volt, \u00e9s gal\u00edciai (Ukrajnai) \u00f6nk\u00e9ntesekb\u0151l toborzott g\u00e1rd\u00e1t, Szics-g\u00e1rda n\u00e9ven.@#37|@1938. november 2.|A nagyhatalmak k\u00f6z\u00f6tti 1938. szeptember 29-ei m\u00fcncheni egyezm\u00e9nyen alapul\u00f3 els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g visszakapta a mai K\u00e1rp\u00e1talja d\u00e9li, t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben magyarok lakta s\u00e1vj\u00e1t, de a ter\u00fclet t\u00f6bbi r\u00e9sze Csehszlov\u00e1ki\u00e1\u00e9 maradt, sz\u00e1mos magyar telep\u00fcl\u00e9ssel, ruszin t\u00f6bbs\u00e9ggel \u00e9s eleny\u00e9sz\u0151 szlov\u00e1k lakoss\u00e1ggal. Miut\u00e1n Ungv\u00e1r visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz, a csehszlov\u00e1kiai auton\u00f3m K\u00e1rp\u00e1talja sz\u00e9khelye Huszt lett.@1938. november 20.|Volosin koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bort hozott l\u00e9tre a magyar \u00e9s ruszin ellenfelei sz\u00e1m\u00e1ra.@1939. janu\u00e1r 6.|Csehszlov\u00e1k csapatok Avgusztin Volosin ukr\u00e1n g\u00e1r\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt megt\u00e1madt\u00e1k Munk\u00e1csot, ami az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben visszat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1ghoz, a t\u00e1mad\u00e1st azonban visszavert\u00e9k.@1939. m\u00e1rcius 14.|A magyar lakoss\u00e1g elleni ukr\u00e1n atrocit\u00e1sok miatt a magyar csapatok benyomultak K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra. Ezen a napon Josef Tiso kiki\u00e1ltotta Szlov\u00e1kia f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, Volosin pedig Huszt sz\u00e9khellyel kiki\u00e1ltotta a K\u00e1rp\u00e1t-Ukr\u00e1n K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got, \u00e9s n\u00e9met v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9get k\u00e9relmezett.@1939. m\u00e1rcius 15-18.|A magyar csapatok offenz\u00edv\u00e1ja visszafoglalta K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t a csehekt\u0151l \u00e9s Volosin ukr\u00e1n g\u00e1rdist\u00e1it\u00f3l, \u00e9s felszabad\u00edtott\u00e1k Volosin koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor\u00e1nak fogjait. Volosin egy moszkvai b\u00f6rt\u00f6nben m\u00falt ki 1945. j\u00falius 11-\u00e9n. Volosint a Szovjetuni\u00f3 buk\u00e1sa \u00f3ta az ukr\u00e1nok h\u0151sk\u00e9nt tisztelik. Huszt ezt k\u00f6vet\u0151en 1944-ig ism\u00e9t a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sze, a M\u00e1ramarosi k\u00f6zigazgat\u00e1si kirendelts\u00e9g sz\u00e9khelye volt.@1939. szeptember|Lengyelorsz\u00e1g Szovjetuni\u00f3 \u00e9s N\u00e9metorsz\u00e1g \u00e1ltali lerohan\u00e1sa sor\u00e1n lengyel menek\u00fcltek ezrei \u00e9rkezhettek Magyarorsz\u00e1gra a k\u00f6z\u00f6s hat\u00e1ron kereszt\u00fcl, ahol mened\u00e9kben r\u00e9szes\u00fcltek.@1944. tavasza|A n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a zsid\u00f3 lakosokat deport\u00e1lt\u00e1k.@1944. okt\u00f3ber 24.|Elfoglalt\u00e1k a szovjet csapatok \u00e9s a magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1g t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t elhurcolt\u00e1k.@1944. november 13.|Rendeletet hoztak arr\u00f3l, hogy K\u00e1rp\u00e1talja minden 18 \u00e9s 50 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti magyar \u00e9s n\u00e9met lakosa k\u00f6teles jelentkezni a hat\u00f3s\u00e1gokn\u00e1l. Azt terjesztett\u00e9k, hogy csak 3 napos munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, a h\u00e1bor\u00fa okozta k\u00e1rokat kell rendbe hozni (\u201em\u00e1lenykij robot\u201d). Val\u00f3j\u00e1ban a szolyvai gy\u0171jt\u0151t\u00e1borba, onnan pedig szib\u00e9riai l\u00e1gerek ker\u00fcltek, ahol a t\u00f6bbs\u00e9g elpusztult, s az \u00e9letben maradottak is csak \u00e9vek m\u00falva t\u00e9rhettek haza.@1945. j\u00fanius 29.|K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1t a Szovjetuni\u00f3 annekt\u00e1lta \u00e9s az Ukr\u00e1n SZSZK r\u00e9sze lett. K\u00e1tp\u00e1talja ruszin lakoss\u00e1g\u00e1t Szt\u00e1lin ukr\u00e1nn\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ezt k\u00f6vet\u0151en rengeteg ukr\u00e1nt telep\u00edtettek be K\u00e1rp\u00e1talj\u00e1ra.@#43|@1991. augusztus 24.|A f\u00fcggetlenn\u00e9 v\u00e1lt Ukrajna r\u00e9sze lett.&"},"castles":[{"castleId":111,"townId":52,"active":1,"name_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442\u0441\u044c\u043a\u0438\u0439 \u0437\u0430\u043c\u043e\u043a","settlement_HU":"Huszt","settlement_LO":"\u0425\u0443\u0441\u0442 (Khust)","address":"","listorder":4,"gps_lat":"48.1681420000","gps_long":"23.3015060000","oldcounty":23,"country":3,"division":9,"cond":5,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1874-Huszt-Var\/","homepage":"http:\/\/hust-castle.org\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022V1snyk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Khust castle 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Khust_castle_3.jpg\/512px-Khust_castle_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Khust_castle_3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EV1snyk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Huszt v\u00e1ra","seolink":"huszt-vara","georegion":"M\u00e1ramarosi-medence","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@895|A magyar t\u00f6rzsek a v\u00e1rost\u00f3l 60km-re \u00e9szakra l\u00e9v\u0151 Vereckei-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t \u00e9rkeztek a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9be. A mai K\u00e1rp\u00e1talja ter\u00fclete ekkor j\u00f3r\u00e9szt lakatlan volt.@#3|@1090|V\u00e1r\u00e1t a mond\u00e1k szerint Szent L\u00e1szl\u00f3 kezdte \u00e9p\u00edttetni a kunok ellen, de err\u0151l \u00edr\u00e1sos elm\u00edt\u00e9s nem maradt fenn.@1235 ut\u00e1n|IV. B\u00e9la uralkod\u00e1sa kezdet\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt meg K\u00e1rp\u00e1talja ben\u00e9pes\u00edt\u00e9se magyar katon\u00e1kkal \u00e9s kisnemesekkel.@#5|@1241-1242|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s nagy puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett K\u00e1rp\u00e1talja lakoss\u00e1g\u00e1ban. Az \u00fajratelep\u00edt\u00e9s sor\u00e1n n\u00e9met telepesek \u00e9rkeztek, majd Halics fel\u0151l ruszinok k\u00f6lt\u00f6ztek be.@1242 ut\u00e1n|A v\u00e1r val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Nagy strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9ge volt, ell\u00e1tta a m\u00e1ramarosi s\u00f3b\u00e1ny\u00e1khoz vezet\u0151 utak \u00e9s az \u00f6t m\u00e1ramarosi koronav\u00e1ros (Huszt, Visk, T\u00e9cs\u0151, Hossz\u00famez\u0151 \u00e9s M\u00e1ramarossziget) v\u00e9delm\u00e9t.@#6|@1353|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k a Huszti v\u00e1rat.@1365|Zsigmond kir\u00e1ly a vid\u00e9ket Dr\u00e1g \u00e9s Balk ol\u00e1h vajd\u00e1knak, a Dr\u00e1gffyak \u0151seinek adom\u00e1nyozta, azzal a c\u00e9llal, hogy a moldvai vajda bet\u00f6r\u00e9sei ellen v\u00e9dj\u00e9k az orsz\u00e1ghat\u00e1rt. A Dr\u00e1gffyak k\u00f6z\u00fcl ker\u00fcltek ki a megye isp\u00e1njai, a s\u00f3kamaraisp\u00e1nok, \u0151k voltak a vid\u00e9k legnagyobb birtokosai. Zsigmond kir\u00e1ly k\u00e9s\u0151bb Per\u00e9nyi Imre titkos kancell\u00e1rnak adom\u00e1nyozta Husztot, amivel megalapozta a k\u00e9t csal\u00e1d t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados h\u00e1bor\u00faskod\u00e1s\u00e1t.@15. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A v\u00e1ros \u00fajra a korona birtok\u00e1ba ker\u00fclt vissza. Kir\u00e1lyi, illetve k\u00e9s\u0151bb kir\u00e1lyn\u00e9i tulajdonba ker\u00fclt a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1kkal egy\u00fctt: a j\u00f6vedelmek M\u00e1ty\u00e1s feles\u00e9ge, Beatrix kir\u00e1lyn\u00e9 kincst\u00e1r\u00e1t gazdag\u00edtott\u00e1k.@1498|A v\u00e1rat \u00e9s az uradalmat ism\u00e9t a Per\u00e9nyi csal\u00e1d szerezte meg Per\u00e9nyi G\u00e1bor szem\u00e9ly\u00e9ben.@1516|A D\u00f3zsa-f\u00e9le parasztl\u00e1zad\u00e1s idej\u00e9n a vid\u00e9k nemess\u00e9ge a huszti v\u00e1rban tal\u00e1lt mened\u00e9kre, amelynek ostrom\u00e1val hi\u00e1ba pr\u00f3b\u00e1lkoztak a felkel\u0151k. Ezt k\u00f6vet\u0151en ism\u00e9t kir\u00e1lyi tulajdonba ker\u00fclt a v\u00e1r.@#8|@1526. ut\u00e1n|Egy id\u0151re M\u00e1ria \u00f6zvegy kir\u00e1lyn\u00e9 is birtokolta a v\u00e1rat. T\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltott gazd\u00e1t, majd N\u00e1dasdy Tam\u00e1s kapta meg adom\u00e1nyba, viszont a v\u00e1rat tov\u00e1bbra is a h\u00edrhedt K\u00e1v\u00e1ssy Krist\u00f3f v\u00e1rnagy tartotta mark\u00e1ban, aki hadaival h\u00e1rom v\u00e1rmegye lakoss\u00e1g\u00e1t tartotta retteg\u00e9sben.@1533 janu\u00e1r|J\u00e1nos kir\u00e1ly a huszti v\u00e1rban id\u0151z\u00f6tt.@#9|@1546|I. Ferdin\u00e1nd serege foglalta el.@1556|Izabella \u00f6zvegy kir\u00e1lyn\u00e9 csapatai ostromolt\u00e1k az er\u0151ss\u00e9get, azonban csak az \u0151rs\u00e9g ki\u00e9heztet\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt a v\u00e1rat elfoglalni.@#10|@1570|Az I. Miksa \u00e9s II. J\u00e1nos (J\u00e1nos Zsigmond) k\u00f6z\u00f6tt megk\u00f6t\u00f6tt speyeri szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n a v\u00e1r M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye r\u00e9szek\u00e9nt az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ghez ker\u00fclt, melynek egyik legfontosabb v\u00e9gv\u00e1ra lett. A szerz\u0151d\u00e9s szerint II. J\u00e1nos lemondott a magyar kir\u00e1lyi c\u00edmr\u0151l Miksa jav\u00e1ra, cser\u00e9be Erd\u00e9ly \u00e9s a Partium fejedelme lett, de r\u00f6gz\u00edtett\u00e9k, hogy Erd\u00e9ly a Magyar Korona elidegen\u00edthetetlen r\u00e9sze.@1571|J\u00e1nos Zsigmond fejedelem v\u00e9grendelet\u00e9ben Hagym\u00e1ssy Krist\u00f3fra, B\u00e9k\u00e9s G\u00e1sp\u00e1rra \u00e9s Cs\u00e1ky Mih\u00e1lyra hagyta a v\u00e1rat. J\u00e1nos hal\u00e1l\u00e1val Erd\u00e9ly a speyeri szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Miksa kez\u00e9re kellett volna, hogy ker\u00fclj\u00f6n, de a rendek B\u00e1thory Istv\u00e1nt fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. Amikor B\u00e9k\u00e9s G\u00e1sp\u00e1r B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem ellen fordult, a v\u00e1rat Hagym\u00e1ssy Krist\u00f3f \u00e1tadta a fejedelemnek. Ekkor, B\u00e9k\u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00e9re \u00e9rkez\u0151 csapat\u00e1val j\u00e1rt ezen a vid\u00e9ken a k\u00f6lt\u0151 Balassa B\u00e1lint is, aki el\u0151bb megverte Kornis G\u00e1sp\u00e1r huszti kapit\u00e1ny embereit, k\u00e9s\u0151bb azonban Hagym\u00e1ssy csapd\u00e1j\u00e1ba esett. A gazdag uradalmat a tov\u00e1bbiakban az erd\u00e9lyi fejedelmek birtokolt\u00e1k.@1594|A telep\u00fcl\u00e9st a tat\u00e1rok elpuszt\u00edtott\u00e1k, de a v\u00e1rat nem tudt\u00e1k bevenni.@#15|@#16|@17. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Bethlen G\u00e1bor fejedelem \u00f6ccs\u00e9nek, Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta a v\u00e1rat, \u00edgy a Bethlen csal\u00e1d birtoka lett. Bethlen Istv\u00e1n feles\u00e9g\u00fcl vette K\u00e1rolyi Kat\u00e1t, Rh\u00e9dey Ferenc v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny \u00f6zvegy\u00e9t, akinek \u00edgy fia, Rh\u00e9dey (III.) Ferenc \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a v\u00e1rat.@#17|@1644|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem megostromolta.@#18|@1648|I. R\u00e1k\u00f3czy Gy\u00f6rgy fejedelem Rh\u00e9dey Ferencnek adom\u00e1nyozta a m\u00e1ramarosi \u00f6r\u00f6k\u00f6s f\u0151isp\u00e1ns\u00e1got. Ekkor volt a huszti v\u00e1r \u201earanykora\u201d, hiszen messze f\u00f6ld\u00f6n h\u00edres iskol\u00e1j\u00e1ba m\u00e9g a szomsz\u00e9d megy\u00e9k (a kir\u00e1lyi Magyarorsz\u00e1g) nemesei is j\u00e1ratt\u00e1k gyermekeiket.@1657 janu\u00e1r|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek Jerzy Lubomirski marsall vezet\u00e9s\u00e9vel bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9gbe bet\u00f6r\u0151 lengyelek megostromolt\u00e1k.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rata k\u00f6vetkezt\u00e9ben t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r seregek t\u00e1madt\u00e1k meg Erd\u00e9lyt. A rendek ekkor lemondatt\u00e1k a fejedelmet, s helyette Rh\u00e9deyt v\u00e1lasztott\u00e1k meg.@1658. janu\u00e1r 24.|Rh\u00e9dey Ferenc \u00f6nk\u00e9nt lemondott a fejedelmi tiszts\u00e9gr\u0151l, de egyike lett Apaffy Mih\u00e1ly fejedelem tan\u00e1csosainak.@1661-62|T\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r seregek ostromolt\u00e1k.@#19|@1667. m\u00e1jus 13.|Gr. Rh\u00e9dey Ferenc elhunyt Huszton. K\u00e9s\u0151bb Teleki Mih\u00e1ly kancell\u00e1r szerezte meg a m\u00e1ramarosi f\u0151isp\u00e1ni, illetve a huszti f\u0151kapit\u00e1nyi c\u00edmet \u00e9s az ezzel j\u00e1r\u00f3 birtokokat.@1670|A Wessel\u00e9nyi-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s idej\u00e9ben I. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc hadainak egy r\u00e9sze a v\u00e1rban tal\u00e1lt mened\u00e9ket Spork t\u00e1bornok seregei el\u0151l. Ekkor a v\u00e1r tulajdonosa a Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l el\u00fcld\u00f6z\u00f6tt Th\u00f6k\u00f6ly Imre volt (a Rh\u00e9dey \u00e9s a Bethlen csal\u00e1d k\u00f6zeli rokona). Huszt v\u00e1ra lett a kibontakoz\u00f3 kurucmozgalom egyik k\u00f6zpontja.@#20|@#21|@#22|@#23|@#24|@#25|@#26|@#27|@1703. augusztus 17.|A szabads\u00e1gharc kit\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en R\u00e1k\u00f3czi egyik h\u00edve, Ilosvay Imre bejutott a v\u00e1rba, s ott a fizetetlen n\u00e9met \u0151rs\u00e9get megnyerte a fejedelem p\u00e1rtj\u00e1nak. A kurucok itt ki\u00e1ltott\u00e1k ki Erd\u00e9ly f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t.@1706. m\u00e1rcius 18.|Az erd\u00e9lyi rendek itt k\u00f6t\u00f6ttek sz\u00f6vets\u00e9get a magyarorsz\u00e1giakkal, hogy Ausztri\u00e1val k\u00fcl\u00f6n b\u00e9k\u00e9re nem l\u00e9pnek \u00e9s R\u00e1k\u00f3czit a magyarok is elismerik Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek.@1711. \u00e1prilis 27.|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc erre a napra Husztra orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st h\u00edvott \u00f6ssze, de akkorra m\u00e1r megsz\u00fcletett a szatm\u00e1ri b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9s. Osztr\u00e1k hely\u0151rs\u00e9g sz\u00e1llta meg. Az osztr\u00e1kok ezt a v\u00e1rat vett\u00e9k be utols\u00f3k\u00e9nt a magyar v\u00e1rak k\u00f6z\u00fcl. Ezut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt meg a v\u00e1r lass\u00fa roml\u00e1sa.@1766. j\u00falius 3.|T\u00f6bb vill\u00e1mcsap\u00e1s is \u00e9rte. T\u0171z keletkezett, amely a l\u0151portornyot is el\u00e9rte. A robban\u00e1s a legt\u00f6bb \u00e9p\u00fcletet \u00e9s a falakat is lerombolta.@1798|Egy vihar a torny\u00e1t led\u00f6nt\u00f6tte, az\u00f3ta rom.&"}],"sights":[{"sightId":1046,"townId":52,"active":1,"name_LO":"\u041a\u043e\u0441\u0442\u0435\u043b \u0441\u0432\u044f\u0442\u043e\u0457 \u0410\u043d\u043d\u0438","address":"Karpatskoyi Sichi St, 45","mapdata":"1|607|550","gps_lat":"48.1747140000","gps_long":"23.2934820000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/huszti-romai-katolikus-templom","picture":"\u003Ca title=\u0022User:\u0412\u043e\u0434\u043d\u0438\u043a \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Roman_Catholic_church_in_Khust.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Roman Catholic church in Khust\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e9\/Roman_Catholic_church_in_Khust.jpg\/256px-Roman_Catholic_church_in_Khust.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Roman_Catholic_church_in_Khust.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUser:\u0412\u043e\u0434\u043d\u0438\u043a\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Anna templom","seolink":"szent-anna-templom","note":"","history":"1524-ben a reform\u00e1tusok vett\u00e9k birtokba a 14. sz\u00e1zadi Szent Erzs\u00e9bet templomot, mivel a telep\u00fcl\u00e9s eg\u00e9sz n\u00e9pe \u00e1tt\u00e9rt az \u00faj hitre. 1799-ben tett\u00e9k le az alapk\u00f6v\u00e9t az \u00faj, barokk katolikus templomnak.\n1945 ut\u00e1n megsemmis\u00edtett\u00e9k az egyh\u00e1zi okiratokat \u00e9s a felbecs\u00fclhetetlen \u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00f6rt\u00e9nelmi feljegyz\u00e9seket. "},{"sightId":1047,"townId":52,"active":2,"name_LO":"","address":"Karpatskoyi Sichi St, 17","mapdata":"1|622|740","gps_lat":"48.1736390000","gps_long":"23.2937100000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Huszt-80","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/huszti-reformatus-templom","picture":"\u003Ca title=\u0022\u00a9 Raimond Spekking\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Church_in_Khust_(5680).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Church in Khust (5680)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/Church_in_Khust_%285680%29.jpg\/256px-Church_in_Khust_%285680%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u00a9 Raimond Spekking","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k, \u00e9s Szent Erzs\u00e9bet tisztelet\u00e9re szenteltek fel. 1524-ben a reformatusok vett\u00e9k birtokba, akik l\u00e9trehozt\u00e1k Magyarorsz\u00e1g egyik legr\u00e9gebbi reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9t Huszti Lov\u00e1sz Tam\u00e1s reform\u00e1tus lelk\u00e9sznek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg. 1638-ban Bethlen Istv\u00e1n, 1644-ben I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy, 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nosn\u00e9 L\u00f3nyai Anna, 1670-ben Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi fejedelem renov\u00e1ltatta, b\u0151v\u00edttette a templomot. Eredetileg vastag er\u0151s b\u00e1styafal vette k\u00f6r\u00fcl, melyen k\u00e9t 16. sz\u00e1zadi kapu ny\u00edlt. A templom n\u00e9gyzet alak\u00fa harangtornya a 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt.\nEredetileg bels\u0151 falait fresk\u00f3k d\u00edsz\u00edtett\u00e9k, melyeket a reform\u00e1tusok lemeszeltek. Sztehlo Ott\u00f3 m\u0171t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sznek azonban 1888-ban siker\u00fclt lerajzolni a restaur\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n a fresk\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9t.\n"},{"sightId":1048,"townId":52,"active":1,"name_LO":"\u0421\u043e\u0431\u043e\u0440 \u0412\u043e\u0437\u043d\u0435\u0441\u0456\u043d\u043d\u044f \u0413\u043e\u0441\u043f\u043e\u0434\u043d\u044c\u043e\u0433\u043e \u0423\u0413\u041a\u0426","address":"Dukhnovycha St","mapdata":"1|888|231","gps_lat":"48.1765560000","gps_long":"23.2959170000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/huszti-gorog-katolikus-templom","picture":"","picture_ref":"","name":"G\u00f6r\u00f6gkatolikus templom ","seolink":"gorogkatolikus-templom","note":"","history":"1789-ben \u00e9p\u00fclt. A tornyok 1855-b\u0151l sz\u00e1rmaznak. Itt nyugszik Petr\u0151czi Kata Szin\u00f3dia (1658-1708), az els\u0151 magyar k\u00f6lt\u0151n\u0151. "},{"sightId":1049,"townId":52,"active":1,"name_LO":"","address":"Ploshcha Bohdana Khmel\u02b9nyts\u02b9koho, 1","mapdata":"1|843|280","gps_lat":"48.1763030000","gps_long":"23.2956110000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/www.karpatinfo.net\/latnivalok\/augusztin-volosin-emlektablaja-huszton","picture":"","picture_ref":"","name":"Volosin-eml\u00e9kt\u00e1bla","seolink":"volosin-emlektabla","note":"","history":"A g\u00f6r\u00f6gkatolikus templom melletti h\u00e1z fal\u00e1n \u00e1ll. "}]},"language":"hu","region":"ukrajna","regionid":3,"offer":[],"gallery":false,"album":false}