Az császári udvar elkobozta a Rákóczi-uradalmat, a száműzött fejedelem birtokai a császári koronára szálltak, akárcsak más Rákóczihoz hű főurak birtokai. Az elszegényedett jobbágysággal rendelkező munkácsi uradalom kezdetben a szepesi kincstári igazgatóság kezelésébe került, de a gondatlan és szakszerűtlen gazdálkodás következtében alig adott jövedelmet.

VI. Károly osztrák császár gróf Schönborn Lothár Ferenc mainczi érseknek és választófejedelemnek adományozta az uradalmat az uralkodói ház iránt tanúsított hűsége és a császári seregnek felajánlott adományai jutalmazásául, a munkácsi várat azonban a császár magának és utódainak tartotta fenn. Az uradalom kisebb megszakítással a Schönborn-család birtokában maradt 1944-ig.

Az uradalom összesen 143.402 hektárnyi területen gazdálkodott, amiből a szántóföldek területe 10.827, az erdőké 116.000 hektárt tett ki. Az uradalom timsógyárat, vasgyárat üzemeltetett, Munkácson sörgyárat építtetett. Az uradalom évi bruttó bevétele 600-800 ezer forint közt váltakozott.

A Schönborn-kastély Z. Gresserson tervei alapján épült angol Tudor-féle stílusban egy XVIII. századi fából készült vadászkastély helyén. A kastély 50 hektáros parkja Kárpátalja legnagyobb és legszebb tájépítészeti együttese. Az asztronómia jegyében 365 ablaka, 52 szobája és 12 bejárata van.