Zászló
Zólyom
Zvolen
Zólyom
Szlovák:
Zvolen
Német:
Altsohl
Latin:
Vetusolium, Veterosolium, Solium
Vármegye:
Zólyom
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Besztercebányai
Folyó:
Garam, Szalatna-patak
Tengerszint feletti magasság:
293 m
GPS koordináták:
48.576672, 19.125539
Google térkép:
Népesség
Népesség:
43e
Magyarok aránya:
0.36%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 8799 |
|---|---|
| Magyarok | 56.52% |
| Németek | 2.38% |
| Szlovákok | 40.67% |
A várostól délnyugatra lévő hegyen a 11. században megépült Pusztavár Zólyom vármegye központja volt, amely eredetileg a lengyel határig terjedő hatalmas területet foglalt magába és az Árpád-házi királyok magán vadászterülete volt, gyér számú lakossága látta el az erdő és vadőrök szerepét. 1338-ban Károly Róbert darabolta fel földjét, és hozta létrehozta Zólyom, Liptó, Turóc és Árva vármegyéket. Fia, Nagy Lajos, a lovagkirály vadászkastélyt építtetett Zólyomban, mert innen könnyen el tudta érni mind a magyar, mind a lengyel királyságát. A Pusztavár a 15. század második felében ismeretlen körülmények között elpusztult, a vadászkastélynak pedig nem volt valódi védelmi értéke, és nem játszott komoly hadászati szerepet. Itt született Balassa Bálint, magyar reneszánsz költő, aki hősiesen harcolt a török ellen. Kossuth Lajos szobrát az 1919-es csehszlovák megszállás után eltávolították, 1943-ban találták meg elrejtve egy gazdasági épületben, és Borsiban állították fel újból. A város a magyar lakosságát a 20. századi üldöztetések során vesztette el.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század
Megépült a Pusztavár, a várostól délnyugatra. A település az egykori Zólyom vármegye névadója, és annak székhelye volt 1766-ig.
1095. június 29.
Szent László egy legenda szerint itt halt meg.
1222
A zólyomi ispánság első említése. A Zólyomi nemzettség, a Balassa család őse viselte az ispáni címet. A Zólyomi erdőispánság az Árpád-házi királyok magán vadászterülete volt, gyér számú lakossága látta el az erdő és vadőrök szerepét.
1230-es évek
IV. Béla városi jogot adományozott a településnek.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1306
Csák Máté elfoglalta Zólyomi Demetertől és Dancs mestertől.
1314
A korábban Csák Mátét szolgáló Dancs mester zólyomi erdőispán Károly Róbert oldalára állt, felszabadította a későbbi Árva, Liptó, Turóc vármegyék környékét.
1321
Csák Máté meghalt, a területei a király kezére kerültek, aki Dancs mestert zólyomi ispánnak nevezte ki.
1338
Károly Róbert leváltotta Dancs mestert a zólyomi erdőispánság éléről, földjét feldarabolta és létrehozta Zólyom, Liptó, Turóc és Árva vármegyéket.
1364
Nagy Lajos vadászkastélyt építtetett. A király innen könnyen el tudta érni mind a magyar, mind a lengyel királyságát.
1379
Nagy Lajos és IV. Vencel cseh és német király találkozójára a várkastélyban került sor, mikor megerősítették Lajos leányának, Máriának frigyét Luxemburgi Zsigmond brandenburgi őrgróffal (IV. Vencel testvére).
1382
Nagy Lajos itt hívta össze a lengyel rendeket nem sokkal halála előtt.
1424
Zsigmond feleségének, Cillei Borbálának adományozta.
1437. december 5.
Zsigmond király a morvaországi Znaimban elfogatta, és Pozsonyba vitette feleségét Cillei Borbálát, mert a királyné ellenezte Habsburg Albert osztrák herceg magyar trónutódlását.
1438
Cillei Borbála kiszabadult a fogságából, miután lemondott összes birtokáról.
1437-1439
Habsburg Albert magyar király feleségének, Erzsébetnek adományozta.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták Lőcsét, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Eperjest és Késmárkot. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1451 vége
Az egész Felső-Magyarországot ellenőrzése alatt tartó Jiskrával szemben Hunyadi János támadásba lendült, de Jiskra nem mert vele nyílt csatát vállalni, visszahúzódott váraiba. Hunyadi Zólyomot (Jiskra egyik fő fészkét) fölégette és vele szemben új várat emelt a Strázsa hegyen. Hunyadi ezután kénytelen volt abbahagyni a hadjáratot, mert a Hunyadi-ház ellenségeiből álló országos tanács békekötésről döntött Jiskrával. Jiskra engedelmességet fogadott a törvényeknek.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
15. század második fele
A Pusztavár elpusztult.
16. század eleje
A külső várfalakat a Thurzó család építtette.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526 körül
A Balassa család szerezte meg.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1554. október 20.
Itt született meg Balassa Bálint, a korszak legnagyobb magyar reneszánsz költője.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. április
Bocskai István harc nélkül elfoglalta.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem harc nélkül elfoglalta. Ekkor a Habsburg-párti Esterházy Miklós volt a zólyomi főispán.
1621. június
A császári csapatok előtt meghódolt.
1621. július 3.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Egry István vezette serege a Zólyomtól nyugatra fekvő (garamberzencei) szorosnál szembetalálkozott Pálffy császári seregével. Egry áttört a szoroson megverve a kétszeres túlerőben lévő ellenséget.
1621. július 5.
Zólyom és a hét bányaváros ismét Bethlen pártjára állt, az áruló Széchy György kegyelmet kért.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. tavasza
Rövid időre meghódolt I. Rákóczi György erdélyi fejedelem előtt
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678. október 3.
Thököly Imre kuruc seregei Zólyomnál egyesültek Bohammal. Zólyom városát ostrommal bevették, a fellegvár megadta magát. A november 1-ei vesztes barsszentkereszti ütközet után ki kellett üríteniük.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. szeptember
Miután Thököly Imre kuruc vezér és a török egyesített serege elfoglalta Füleket, Caprara újoncokból álló császári serege Trencsénig hátrált. Thököly a helyébe Zólyomig nyomult, elfoglalta azt és elküldte Görgey Boldizsárt a bányavárosok elfoglalására, ahonnan nagy zsákmánnyal tértek vissza.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683. ősze
Újra császári kézre került.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1701
Lipót várrombolásának nem esett áldozatul, mivel a Habsburg-párti Csáky László zólyomi főispán központja volt.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703. szeptember
Ocskay László és Borbély Balázs kuruc kapitányok lovascsapatai akadálytalanul szállták meg, de októberben Schlick zsoldosai megverték őket.
1703. november 15.
Bercsényi Miklós kurucai itt futamították meg Forgách Simon császári seregeit, és elfoglalták a várost.
1703. december 7.
Bottyán János szabad elvonulás fejében feladta a várat a kurucoknak.
1708. augusztus
A vesztes trencséni csata után a kurucok kiürítették Zólyomot és a bányavárosokat.
1802
A királyi tanács megvásárolta az Eszterházy családtól, akik hosszú ideig birtokolták. Ezután állami hivatalok működtek benne.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1871-72
Vasúti összeköttetést kapott a Fülek - Losonc - Zólyom - Ruttka vonalon, fontos vasúti csomópont lett.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 3.
A csehszlovákok megszállták Zólyomot.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 7.
A magyar tanácsköztársaság visszafoglalta Zólyomot a megszálló csehszlovákoktól.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. március 14.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1960-as évek
A vár restaurálása megkezdődött.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Várak
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Erzsébet-templom
Kostol svätej Alžbety
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Erzsébet-templom
Története
1381 és 1390 között épült gótikus stílusban. (A templom honlapja szerint 1243-1250 között épült késő román-kora gótikus stílusban).
Reneszánsz stílusú átépítésen esett át. Tornya barokk stílusú.
1650-ben a déli oldalához barokk kápolna épült, melynek Hétfájdalmú Szűz Mária rokokó oltára a 18. század második feléből származik.
Szentháromság evangélikus templom
Evanjelický kostol svätej Trojice
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság evangélikus templom
Története
1782-ben épült késő barokk stílusban.
1922 és 1923 között neogótikus átalakításon esett át.
Középületek
Városháza
Története
A 17. században épült.
Magánlakhelyek
Urbányi-Fink-kúria
Finkova kúria
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Megjegyzés:
Teaház.
Mutasd a térképen
Felkeres
Urbányi-Fink-kúria
Története
A 17. században építették és a 118. század második felében átépítették. Késő barokk homlokzata van.
Az eredeti tulajdonosának Urbányi Andrásnak a címere díszíti, akinek a felesége Esterházy Mária grófné volt.
1948-ig a Fink család tulajdonában volt. Fink Elemér madártani kertet létesített 1924-ben a kúria mögötti kertben, és több, mint 2000 különféle madarat tartott.
Erdészeti Múzeum
Lesnícke a drevárske múzeum
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Erdészeti Múzeum
Története
Emlékművek
Rákóczi-szobor
._Fortepan_86644.jpg)
FOTO:FORTEPAN / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége / Public domain
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Rákóczi-szobor
Története
Ma Borsiban áll, eredetileg Zólyom főterét díszítette. 1907. június 2-án leplezték le, Mayer Ede alkotása. A Mozdonyvezetők Országos Szövetsége kezdeményezésére létesült, a Rákóczi hamvainak 1906-os hazaszállításakor országszerte tapasztalt öröm ihlette. A csehszlovák megszállás után ezt is eltávolították. 1943-ban a városháza udvarán álló gazdasági épületben, szénába csomagolva találta meg Balassa Géza tanár, akit múzeum létrehozásával bíztak meg Zólyomban. Egy városi gazda rejtette oda. 1969-ben Borsiban állították fel ismét.
Balassi Bálint-emléktábla
Története
1994-ben helyezték el a várkapunál.
Költő és törökverő katona.
Múzeumok és Galériák
Erdészeti Múzeum
Lesnícke a drevárske múzeum
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Erdészeti Múzeum
Története
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.5766720000","long":"19.1255390000"},"townlink":"zolyom-zvolen","town":{"townId":31,"active":1,"name_HU":"Z\u00f3lyom","name_LO":"Zvolen","name_GE":"Altsohl","name_LT":"Vetusolium; Veterosolium; Solium ","seolink":"zolyom-zvolen","listorder":15,"oldcounty":12,"country":2,"division":6,"altitude":"293","gps_lat":"48.5766720000","gps_long":"19.1255390000","population":43,"hungarian_2011":0.36,"population_1910":8799,"hungarian_1910":56.52,"german_1910":2.38,"slovak_1910":40.67,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mat\u00fa\u0161 Korb\u00e1\u0161 .ml \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:960_01_Zvolen,_Slovakia_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022960 01 Zvolen, Slovakia - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/960_01_Zvolen%2C_Slovakia_-_panoramio.jpg\/512px-960_01_Zvolen%2C_Slovakia_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:960_01_Zvolen,_Slovakia_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMat\u00fa\u0161 Korb\u00e1\u0161 .ml\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Garam-v\u00f6lgy","river":"Garam, Szalatna-patak","description":"A v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lnyugatra l\u00e9v\u0151 hegyen a 11. sz\u00e1zadban meg\u00e9p\u00fclt Pusztav\u00e1r Z\u00f3lyom v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja volt, amely eredetileg a lengyel hat\u00e1rig terjed\u0151 hatalmas ter\u00fcletet foglalt mag\u00e1ba \u00e9s az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok mag\u00e1n vad\u00e1szter\u00fclete volt, gy\u00e9r sz\u00e1m\u00fa lakoss\u00e1ga l\u00e1tta el az erd\u0151 \u00e9s vad\u0151r\u00f6k szerep\u00e9t. 1338-ban K\u00e1roly R\u00f3bert darabolta fel f\u00f6ldj\u00e9t, \u00e9s hozta l\u00e9trehozta Z\u00f3lyom, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c \u00e9s \u00c1rva v\u00e1rmegy\u00e9ket. Fia, Nagy Lajos, a lovagkir\u00e1ly vad\u00e1szkast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett Z\u00f3lyomban, mert innen k\u00f6nnyen el tudta \u00e9rni mind a magyar, mind a lengyel kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t. A Pusztav\u00e1r a 15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben ismeretlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt elpusztult, a vad\u00e1szkast\u00e9lynak pedig nem volt val\u00f3di v\u00e9delmi \u00e9rt\u00e9ke, \u00e9s nem j\u00e1tszott komoly had\u00e1szati szerepet. Itt sz\u00fcletett Balassa B\u00e1lint, magyar renesz\u00e1nsz k\u00f6lt\u0151, aki h\u0151siesen harcolt a t\u00f6r\u00f6k ellen. Kossuth Lajos szobr\u00e1t az 1919-es csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, 1943-ban tal\u00e1lt\u00e1k meg elrejtve egy gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fcletben, \u00e9s Borsiban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajb\u00f3l. A v\u00e1ros a magyar lakoss\u00e1g\u00e1t a 20. sz\u00e1zadi \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek sor\u00e1n vesztette el.","nameorigin":" s\u00f3lyom","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|Meg\u00e9p\u00fclt a Pusztav\u00e1r, a v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lnyugatra. A telep\u00fcl\u00e9s az egykori Z\u00f3lyom v\u00e1rmegye n\u00e9vad\u00f3ja, \u00e9s annak sz\u00e9khelye volt 1766-ig.@1095. j\u00fanius 29.|Szent L\u00e1szl\u00f3 egy legenda szerint itt halt meg.@1222|A z\u00f3lyomi isp\u00e1ns\u00e1g els\u0151 eml\u00edt\u00e9se. A Z\u00f3lyomi nemzetts\u00e9g, a Balassa csal\u00e1d \u0151se viselte az isp\u00e1ni c\u00edmet. A Z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok mag\u00e1n vad\u00e1szter\u00fclete volt, gy\u00e9r sz\u00e1m\u00fa lakoss\u00e1ga l\u00e1tta el az erd\u0151 \u00e9s vad\u0151r\u00f6k szerep\u00e9t.@1230-es \u00e9vek|IV. B\u00e9la v\u00e1rosi jogot adom\u00e1nyozott a telep\u00fcl\u00e9snek.@#5|@#6|@1306|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 elfoglalta Z\u00f3lyomi Demetert\u0151l \u00e9s Dancs mestert\u0151l.@1314|A kor\u00e1bban Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 Dancs mester z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert oldal\u00e1ra \u00e1llt, felszabad\u00edtotta a k\u00e9s\u0151bbi \u00c1rva, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c v\u00e1rmegy\u00e9k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 meghalt, a ter\u00fcletei a kir\u00e1ly kez\u00e9re ker\u00fcltek, aki Dancs mestert z\u00f3lyomi isp\u00e1nnak nevezte ki.@1338|K\u00e1roly R\u00f3bert lev\u00e1ltotta Dancs mestert a z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g \u00e9l\u00e9r\u0151l, f\u00f6ldj\u00e9t feldarabolta \u00e9s l\u00e9trehozta Z\u00f3lyom, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c \u00e9s \u00c1rva v\u00e1rmegy\u00e9ket.@1364|Nagy Lajos vad\u00e1szkast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett. A kir\u00e1ly innen k\u00f6nnyen el tudta \u00e9rni mind a magyar, mind a lengyel kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t.@1379|Nagy Lajos \u00e9s IV. Vencel cseh \u00e9s n\u00e9met kir\u00e1ly tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1ra a v\u00e1rkast\u00e9lyban ker\u00fclt sor, mikor meger\u0151s\u00edtett\u00e9k Lajos le\u00e1ny\u00e1nak, M\u00e1ri\u00e1nak frigy\u00e9t Luxemburgi Zsigmond brandenburgi \u0151rgr\u00f3ffal (IV. Vencel testv\u00e9re).@1382|Nagy Lajos itt h\u00edvta \u00f6ssze a lengyel rendeket nem sokkal hal\u00e1la el\u0151tt.@1424|Zsigmond feles\u00e9g\u00e9nek, Cillei Borb\u00e1l\u00e1nak adom\u00e1nyozta.@1437. december 5.|Zsigmond kir\u00e1ly a morvaorsz\u00e1gi Znaimban elfogatta, \u00e9s Pozsonyba vitette feles\u00e9g\u00e9t Cillei Borb\u00e1l\u00e1t, mert a kir\u00e1lyn\u00e9 ellenezte Habsburg Albert osztr\u00e1k herceg magyar tr\u00f3nut\u00f3dl\u00e1s\u00e1t.@1438|Cillei Borb\u00e1la kiszabadult a fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l, miut\u00e1n lemondott \u00f6sszes birtok\u00e1r\u00f3l.@1437-1439|Habsburg Albert magyar kir\u00e1ly feles\u00e9g\u00e9nek, Erzs\u00e9betnek adom\u00e1nyozta.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1451 v\u00e9ge|Az eg\u00e9sz Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1got ellen\u0151rz\u00e9se alatt tart\u00f3 Jiskr\u00e1val szemben Hunyadi J\u00e1nos t\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fclt, de Jiskra nem mert vele ny\u00edlt csat\u00e1t v\u00e1llalni, visszah\u00faz\u00f3dott v\u00e1raiba. Hunyadi Z\u00f3lyomot (Jiskra egyik f\u0151 f\u00e9szk\u00e9t) f\u00f6l\u00e9gette \u00e9s vele szemben \u00faj v\u00e1rat emelt a Str\u00e1zsa hegyen. Hunyadi ezut\u00e1n k\u00e9nytelen volt abbahagyni a hadj\u00e1ratot, mert a Hunyadi-h\u00e1z ellens\u00e9geib\u0151l \u00e1ll\u00f3 orsz\u00e1gos tan\u00e1cs b\u00e9kek\u00f6t\u00e9sr\u0151l d\u00f6nt\u00f6tt Jiskr\u00e1val. Jiskra engedelmess\u00e9get fogadott a t\u00f6rv\u00e9nyeknek.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|A Pusztav\u00e1r elpusztult.@16. sz\u00e1zad eleje|A k\u00fcls\u0151 v\u00e1rfalakat a Thurz\u00f3 csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette.@#8|@1526 k\u00f6r\u00fcl|A Balassa csal\u00e1d szerezte meg.@#9|@1554. okt\u00f3ber 20.|Itt sz\u00fcletett meg Balassa B\u00e1lint, a korszak legnagyobb magyar renesz\u00e1nsz k\u00f6lt\u0151je.@#10|@#13|@1605. \u00e1prilis|Bocskai Istv\u00e1n harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalta.@#14|@#15|@1619|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalta. Ekkor a Habsburg-p\u00e1rti Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s volt a z\u00f3lyomi f\u0151isp\u00e1n.@1621. j\u00fanius|A cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok el\u0151tt megh\u00f3dolt.@1621. j\u00falius 3.|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem Egry Istv\u00e1n vezette serege a Z\u00f3lyomt\u00f3l nyugatra fekv\u0151 (garamberzencei) szorosn\u00e1l szembetal\u00e1lkozott P\u00e1lffy cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel. Egry \u00e1tt\u00f6rt a szoroson megverve a k\u00e9tszeres t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9get.@1621. j\u00falius 5.|Z\u00f3lyom \u00e9s a h\u00e9t b\u00e1nyav\u00e1ros ism\u00e9t Bethlen p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt, az \u00e1rul\u00f3 Sz\u00e9chy Gy\u00f6rgy kegyelmet k\u00e9rt.@#16|@#17|@1644. tavasza|R\u00f6vid id\u0151re megh\u00f3dolt I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt@#18|@#21|@1678. okt\u00f3ber 3.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc seregei Z\u00f3lyomn\u00e1l egyes\u00fcltek Bohammal. Z\u00f3lyom v\u00e1ros\u00e1t ostrommal bevett\u00e9k, a fellegv\u00e1r megadta mag\u00e1t. A november 1-ei vesztes barsszentkereszti \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n ki kellett \u00fcr\u00edteni\u00fck.@#22|@1682. szeptember|Miut\u00e1n Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k egyes\u00edtett serege elfoglalta F\u00fcleket, Caprara \u00fajoncokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1ri serege Trencs\u00e9nig h\u00e1tr\u00e1lt. Th\u00f6k\u00f6ly a hely\u00e9be Z\u00f3lyomig nyomult, elfoglalta azt \u00e9s elk\u00fcldte G\u00f6rgey Boldizs\u00e1rt a b\u00e1nyav\u00e1rosok elfoglal\u00e1s\u00e1ra, ahonnan nagy zs\u00e1km\u00e1nnyal t\u00e9rtek vissza.@#23|@1683. \u0151sze|\u00dajra cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@#24|@#25|@1701|Lip\u00f3t v\u00e1rrombol\u00e1s\u00e1nak nem esett \u00e1ldozatul, mivel a Habsburg-p\u00e1rti Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 z\u00f3lyomi f\u0151isp\u00e1n k\u00f6zpontja volt.@#27|@1703. szeptember|Ocskay L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Borb\u00e9ly Bal\u00e1zs kuruc kapit\u00e1nyok lovascsapatai akad\u00e1lytalanul sz\u00e1llt\u00e1k meg, de okt\u00f3berben Schlick zsoldosai megvert\u00e9k \u0151ket.@1703. november 15.|Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s kurucai itt futam\u00edtott\u00e1k meg Forg\u00e1ch Simon cs\u00e1sz\u00e1ri seregeit, \u00e9s elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost.@1703. december 7.|Botty\u00e1n J\u00e1nos szabad elvonul\u00e1s fej\u00e9ben feladta a v\u00e1rat a kurucoknak.@1708. augusztus|A vesztes trencs\u00e9ni csata ut\u00e1n a kurucok ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k Z\u00f3lyomot \u00e9s a b\u00e1nyav\u00e1rosokat.@1802|A kir\u00e1lyi tan\u00e1cs megv\u00e1s\u00e1rolta az Eszterh\u00e1zy csal\u00e1dt\u00f3l, akik hossz\u00fa ideig birtokolt\u00e1k. Ezut\u00e1n \u00e1llami hivatalok m\u0171k\u00f6dtek benne.@#28|@#30|@1871-72|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott a F\u00fclek - Losonc - Z\u00f3lyom - Ruttka vonalon, fontos vas\u00fati csom\u00f3pont lett.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r 3.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Z\u00f3lyomot.@#34|@1919. j\u00fanius 7.|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g visszafoglalta Z\u00f3lyomot a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kokt\u00f3l.@#36|@#38|@#41|@1945. m\u00e1rcius 14.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@1960-as \u00e9vek|A v\u00e1r restaur\u00e1l\u00e1sa megkezd\u0151d\u00f6tt.@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2317-Zolyom-var\/\nvarak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2318-Zolyom-Pusztavar\/"},"castles":[{"castleId":46,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Pust\u00fd hrad","settlement_HU":"Z\u00f3lyom","settlement_LO":"Zvolen","address":"","listorder":27,"gps_lat":"48.5553110000","gps_long":"19.1080360000","oldcounty":12,"country":2,"division":6,"cond":5,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2318-Zolyom-Pusztavar\/","homepage":"http:\/\/pustyhrad.com\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Igor Viszlai \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pust%C3%BD_hrad.png\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Pust\u00fd hrad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/Pust%C3%BD_hrad.png\/512px-Pust%C3%BD_hrad.png\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Pust%C3%BD_hrad.png\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIgor Viszlai\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Z\u00f3lyom Pusztav\u00e1r ","seolink":"zolyom-pusztavar","georegion":"J\u00e1voros","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmada|\u00c9p\u00edt\u00e9se, a Krakk\u00f3ba vezet\u0151 f\u0151\u00fat felett, a z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g sz\u00e9khelye volt.@1095. j\u00fanius 29.|Szent L\u00e1szl\u00f3 egy legenda szerint itt halt meg.@1222|A z\u00f3lyomi isp\u00e1ns\u00e1g els\u0151 eml\u00edt\u00e9se. A Z\u00f3lyomi nemzetts\u00e9g, a Balassa csal\u00e1d \u0151se viselte az isp\u00e1ni c\u00edmet. A Z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok mag\u00e1n vad\u00e1szter\u00fclete volt, gy\u00e9r sz\u00e1m\u00fa lakoss\u00e1ga l\u00e1tta el az erd\u0151 \u00e9s vad\u0151r\u00f6k szerep\u00e9t.@#5|@#6|@1306|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 elfoglalta Z\u00f3lyomi Demetert\u0151l \u00e9s Dancs mestert\u0151l.@1314|A kor\u00e1bban Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 Dancs mester z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert oldal\u00e1ra \u00e1llt, felszabad\u00edtotta a k\u00e9s\u0151bbi \u00c1rva, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c v\u00e1rmegy\u00e9k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 hal\u00e1la ut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly birtok\u00e1ba ker\u00fclt, aki Dancs mestert z\u00f3lyomi isp\u00e1nnak nevezte ki.@1338|K\u00e1roly R\u00f3bert lev\u00e1ltotta Dancs mestert a z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g \u00e9l\u00e9r\u0151l, f\u00f6ldj\u00e9t feldarabolta \u00e9s l\u00e9trehozta Z\u00f3lyom, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c \u00e9s \u00c1rva v\u00e1rmegy\u00e9ket.@1364|Nagy Lajos vad\u00e1szkast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett. A kir\u00e1ly innen k\u00f6nnyen el tudta \u00e9rni mind a magyar, mind a lengyel kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t. A pusztav\u00e1r jelent\u0151s\u00e9ge innent\u0151l fokozatosan cs\u00f6kkent.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba.@1440-t\u0151l|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat a huszit\u00e1k meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1450-es \u00e9vek|Jiskra foglalta el.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|Ismeretlen id\u0151pontban elpusztult.&"},{"castleId":74,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Zvolensk\u00fd z\u00e1mok","settlement_HU":"Z\u00f3lyom","settlement_LO":"Zvolen","address":"N\u00e1mestie SNP 1, 960 01 Zvolen","listorder":2,"gps_lat":"48.5731170000","gps_long":"19.1272680000","oldcounty":12,"country":2,"division":6,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2317-Zolyom-var\/","homepage":"https:\/\/www.sng.sk\/en\/zvolen","openinghours":"https:\/\/www.sng.sk\/en\/zvolen\/visiting-us\/admission-and-opening-hours","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen1FotoThalerTamas.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zvolen1FotoThalerTamas\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/06\/Zvolen1FotoThalerTamas.JPG\/512px-Zvolen1FotoThalerTamas.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen1FotoThalerTamas.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Z\u00f3lyom v\u00e1ra","seolink":"zolyom-vara","georegion":"Garam-v\u00f6lgye","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|Meg\u00e9p\u00fclt a Pusztav\u00e1r, a v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lnyugatra. A telep\u00fcl\u00e9s az egykori Z\u00f3lyom v\u00e1rmegye n\u00e9vad\u00f3ja, \u00e9s annak sz\u00e9khelye volt 1766-ig.@1095. j\u00fanius 29.|Szent L\u00e1szl\u00f3 egy legenda szerint itt halt meg.@1222|A z\u00f3lyomi isp\u00e1ns\u00e1g els\u0151 eml\u00edt\u00e9se. A Z\u00f3lyomi nemzetts\u00e9g, a Balassa csal\u00e1d \u0151se viselte az isp\u00e1ni c\u00edmet. A Z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi kir\u00e1lyok mag\u00e1n vad\u00e1szter\u00fclete volt, gy\u00e9r sz\u00e1m\u00fa lakoss\u00e1ga l\u00e1tta el az erd\u0151 \u00e9s vad\u0151r\u00f6k szerep\u00e9t.@#5|@#6|@1306|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 elfoglalta Z\u00f3lyomi Demetert\u0151l \u00e9s Dancs mestert\u0151l.@1314|A kor\u00e1bban Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 Dancs mester z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert oldal\u00e1ra \u00e1llt, felszabad\u00edtotta a k\u00e9s\u0151bbi \u00c1rva, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c v\u00e1rmegy\u00e9k k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 meghalt, a ter\u00fcletei a kir\u00e1ly kez\u00e9re ker\u00fcltek, aki Dancs mestert z\u00f3lyomi isp\u00e1nnak nevezte ki.@1338|K\u00e1roly R\u00f3bert lev\u00e1ltotta Dancs mestert a z\u00f3lyomi erd\u0151isp\u00e1ns\u00e1g \u00e9l\u00e9r\u0151l, f\u00f6ldj\u00e9t feldarabolta \u00e9s l\u00e9trehozta Z\u00f3lyom, Lipt\u00f3, Tur\u00f3c \u00e9s \u00c1rva v\u00e1rmegy\u00e9ket.@1364|Nagy Lajos vad\u00e1szkast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett. A kir\u00e1ly innen k\u00f6nnyen el tudta \u00e9rni mind a magyar, mind a lengyel kir\u00e1lys\u00e1g\u00e1t.@1379|Nagy Lajos \u00e9s IV. Vencel cseh \u00e9s n\u00e9met kir\u00e1ly tal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1ra a v\u00e1rkast\u00e9lyban ker\u00fclt sor, mikor meger\u0151s\u00edtett\u00e9k Lajos le\u00e1ny\u00e1nak, M\u00e1ri\u00e1nak frigy\u00e9t Luxemburgi Zsigmond brandenburgi \u0151rgr\u00f3ffal (IV. Vencel testv\u00e9re).@1382|Nagy Lajos itt h\u00edvta \u00f6ssze a lengyel rendeket nem sokkal hal\u00e1la el\u0151tt.@1424|Zsigmond feles\u00e9g\u00e9nek, Cillei Borb\u00e1l\u00e1nak adom\u00e1nyozta.@1437. december 5.|Zsigmond kir\u00e1ly a morvaorsz\u00e1gi Znaimban elfogatta, \u00e9s Pozsonyba vitette feles\u00e9g\u00e9t Cillei Borb\u00e1l\u00e1t, mert a kir\u00e1lyn\u00e9 ellenezte Habsburg Albert osztr\u00e1k herceg magyar tr\u00f3nut\u00f3dl\u00e1s\u00e1t.@1438|Cillei Borb\u00e1la kiszabadult a fogs\u00e1g\u00e1b\u00f3l, miut\u00e1n lemondott \u00f6sszes birtok\u00e1r\u00f3l.@1437-1439|Habsburg Albert magyar kir\u00e1ly feles\u00e9g\u00e9nek, Erzs\u00e9betnek adom\u00e1nyozta.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1451 v\u00e9ge|Az eg\u00e9sz Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1got ellen\u0151rz\u00e9se alatt tart\u00f3 Jiskr\u00e1val szemben Hunyadi J\u00e1nos t\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fclt, de Jiskra nem mert vele ny\u00edlt csat\u00e1t v\u00e1llalni, visszah\u00faz\u00f3dott v\u00e1raiba. Hunyadi Z\u00f3lyomot (Jiskra egyik f\u0151 f\u00e9szk\u00e9t) f\u00f6l\u00e9gette \u00e9s vele szemben \u00faj v\u00e1rat emelt a Str\u00e1zsa hegyen. Hunyadi ezut\u00e1n k\u00e9nytelen volt abbahagyni a hadj\u00e1ratot, mert a Hunyadi-h\u00e1z ellens\u00e9geib\u0151l \u00e1ll\u00f3 orsz\u00e1gos tan\u00e1cs b\u00e9kek\u00f6t\u00e9sr\u0151l d\u00f6nt\u00f6tt Jiskr\u00e1val. Jiskra engedelmess\u00e9get fogadott a t\u00f6rv\u00e9nyeknek.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|A Pusztav\u00e1r elpusztult.@16. sz\u00e1zad eleje|A k\u00fcls\u0151 v\u00e1rfalakat a Thurz\u00f3 csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette.@#8|@1526 k\u00f6r\u00fcl|A Balassa csal\u00e1d szerezte meg.@#9|@1554. okt\u00f3ber 20.|Itt sz\u00fcletett meg Balassa B\u00e1lint, a korszak legnagyobb magyar renesz\u00e1nsz k\u00f6lt\u0151je.@#10|@#13|@1605. \u00e1prilis|Bocskai Istv\u00e1n harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalta.@#14|@#15|@1619|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalta. Ekkor a Habsburg-p\u00e1rti Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s volt a z\u00f3lyomi f\u0151isp\u00e1n.@1621. j\u00fanius|A cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok el\u0151tt megh\u00f3dolt.@1621. j\u00falius 3.|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem Egry Istv\u00e1n vezette serege a Z\u00f3lyomt\u00f3l nyugatra fekv\u0151 (garamberzencei) szorosn\u00e1l szembetal\u00e1lkozott P\u00e1lffy cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel. Egry \u00e1tt\u00f6rt a szoroson megverve a k\u00e9tszeres t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9get.@1621. j\u00falius 5.|Z\u00f3lyom \u00e9s a h\u00e9t b\u00e1nyav\u00e1ros ism\u00e9t Bethlen p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt, az \u00e1rul\u00f3 Sz\u00e9chy Gy\u00f6rgy kegyelmet k\u00e9rt.@#16|@#17|@1644. tavasza|R\u00f6vid id\u0151re megh\u00f3dolt I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt@#18|@#21|@1678. okt\u00f3ber 3.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc seregei Z\u00f3lyomn\u00e1l egyes\u00fcltek Bohammal. Z\u00f3lyom v\u00e1ros\u00e1t ostrommal bevett\u00e9k, a fellegv\u00e9r megadta mag\u00e1t. A november 1-ei vesztes barsszentkereszti \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n ki kellett \u00fcr\u00edteni\u00fck.@#22|@1682. szeptember|Miut\u00e1n Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k egyes\u00edtett serege elfoglalta F\u00fcleket, Caprara \u00fajoncokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1ri serege Trencs\u00e9nig h\u00e1tr\u00e1lt. Th\u00f6k\u00f6ly a hely\u00e9be Z\u00f3lyomig nyomult, elfoglalta azt \u00e9s elk\u00fcldte G\u00f6rgey Boldizs\u00e1rt a b\u00e1nyav\u00e1rosok elfoglal\u00e1s\u00e1ra, ahonnan nagy zs\u00e1km\u00e1nnyal t\u00e9rtek vissza.@#23|@1683. \u0151sze|\u00dajra cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@#24|@#25|@1701|Lip\u00f3t v\u00e1rrombol\u00e1s\u00e1nak nem esett \u00e1ldozatul, mivel a Habsburg-p\u00e1rti Cs\u00e1ky L\u00e1szl\u00f3 z\u00f3lyomi f\u0151isp\u00e1n k\u00f6zpontja volt.@#27|@1703. szeptember|Ocskay L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Borb\u00e9ly Bal\u00e1zs kuruc kapit\u00e1nyok lovascsapatai akad\u00e1lytalanul sz\u00e1llt\u00e1k meg, de okt\u00f3berben Schlick zsoldosai megvert\u00e9k \u0151ket.@1703. november 15.|Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s kurucai itt futam\u00edtott\u00e1k meg Forg\u00e1ch Simon cs\u00e1sz\u00e1ri seregeit, \u00e9s elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost.@1703. december 7.|Botty\u00e1n J\u00e1nos szabad elvonul\u00e1s fej\u00e9ben feladta a v\u00e1rat a kurucoknak.@1708. augusztus|A vesztes trencs\u00e9ni csata ut\u00e1n a kurucok ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k Z\u00f3lyomot \u00e9s a b\u00e1nyav\u00e1rosokat.@1802|A kir\u00e1lyi tan\u00e1cs megv\u00e1s\u00e1rolta az Eszterh\u00e1zy csal\u00e1dt\u00f3l, akik hossz\u00fa ideig birtokolt\u00e1k. Ezut\u00e1n \u00e1llami hivatalok m\u0171k\u00f6dtek benne.@#28|@#30|@#31|@#32|@#36|@1960-as \u00e9vek|A v\u00e1r restaur\u00e1l\u00e1sa megkezd\u0151d\u00f6tt.&"}],"sights":[{"sightId":603,"townId":31,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|892|871","gps_lat":"48.5729830000","gps_long":"19.1274500000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/balassi-balint-emlektabla-zolyomban\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Balassi_B%C3%A1lint_-_Valent%C3%ADn_Bala%C5%A1a_-_pam%C3%A4tn%C3%A1_tabu%C4%BEa_-_Zvolensk%C3%BD_z%C3%A1mok.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Balassi B\u00e1lint - Valent\u00edn Bala\u0161a - pam\u00e4tn\u00e1 tabu\u013ea - Zvolensk\u00fd z\u00e1mok\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8b\/Balassi_B%C3%A1lint_-_Valent%C3%ADn_Bala%C5%A1a_-_pam%C3%A4tn%C3%A1_tabu%C4%BEa_-_Zvolensk%C3%BD_z%C3%A1mok.JPG\/512px-Balassi_B%C3%A1lint_-_Valent%C3%ADn_Bala%C5%A1a_-_pam%C3%A4tn%C3%A1_tabu%C4%BEa_-_Zvolensk%C3%BD_z%C3%A1mok.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Balassi_B%C3%A1lint_-_Valent%C3%ADn_Bala%C5%A1a_-_pam%C3%A4tn%C3%A1_tabu%C4%BEa_-_Zvolensk%C3%BD_z%C3%A1mok.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Balassi B\u00e1lint-eml\u00e9kt\u00e1bla ","seolink":"balassi-balint-emlektabla","note":"","history":"1994-ben helyezt\u00e9k el a v\u00e1rkapun\u00e1l.@K\u00f6lt\u0151 \u00e9s t\u00f6r\u00f6kver\u0151 katona."},{"sightId":604,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4tej Al\u017ebety","address":"N\u00e1mestie SNP, 960 01 Zvolen","mapdata":"1|780|426","gps_lat":"48.5780050000","gps_long":"19.1256090000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.farazv.sk\/cms\/index.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/zolyomi-szent-erzsebet-templom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Mat\u00fa\u0161 Kraj\u0148\u00e1k \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_katolicky_kostol_z_neba.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zvolen katolicky kostol z neba\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/97\/Zvolen_katolicky_kostol_z_neba.jpg\/512px-Zvolen_katolicky_kostol_z_neba.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_katolicky_kostol_z_neba.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMat\u00fa\u0161 Kraj\u0148\u00e1k\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Erzs\u00e9bet-templom","seolink":"szent-erzsebet-templom","note":"","history":"1381 \u00e9s 1390 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban. (A templom honlapja szerint 1243-1250 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151 rom\u00e1n-kora g\u00f3tikus st\u00edlusban).@Renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sen esett \u00e1t. Tornya barokk st\u00edlus\u00fa.@1650-ben a d\u00e9li oldal\u00e1hoz barokk k\u00e1polna \u00e9p\u00fclt, melynek H\u00e9tf\u00e1jdalm\u00fa Sz\u0171z M\u00e1ria rokok\u00f3 olt\u00e1ra a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik."},{"sightId":605,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Star\u00e1 radnica","address":"N\u00e1mestie SNP 21\/31, 960 01 Zvolen","mapdata":"1|757|527","gps_lat":"48.5768590000","gps_long":"19.1250890000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.zvolen.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_-_pam%C3%A4t._budova_-_n%C3%A1m._SNP_31.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zvolen - pam\u00e4t. budova - n\u00e1m. SNP 31\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0e\/Zvolen_-_pam%C3%A4t._budova_-_n%C3%A1m._SNP_31.jpg\/512px-Zvolen_-_pam%C3%A4t._budova_-_n%C3%A1m._SNP_31.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_-_pam%C3%A4t._budova_-_n%C3%A1m._SNP_31.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":606,"townId":31,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie SNP","mapdata":"1|828|711","gps_lat":"48.5747800000","gps_long":"19.1264370000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/ii-rakoczi-ferenc-mellszobra\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:F%C5%91_t%C3%A9r,_II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc_mellszobra_(Mayer_Ede,_1907.)._Fortepan_86644.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022F\u0151 t\u00e9r, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc mellszobra (Mayer Ede, 1907.). Fortepan 86644\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/85\/F%C5%91_t%C3%A9r%2C_II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc_mellszobra_%28Mayer_Ede%2C_1907.%29._Fortepan_86644.jpg\/512px-F%C5%91_t%C3%A9r%2C_II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc_mellszobra_%28Mayer_Ede%2C_1907.%29._Fortepan_86644.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:F%C5%91_t%C3%A9r,_II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Ferenc_mellszobra_(Mayer_Ede,_1907.)._Fortepan_86644.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"R\u00e1k\u00f3czi-szobor","seolink":"rakoczi-szobor","note":"","history":"Ma Borsiban \u00e1ll, eredetileg Z\u00f3lyom f\u0151ter\u00e9t d\u00edsz\u00edtette. 1907. j\u00fanius 2-\u00e1n leplezt\u00e9k le, Mayer Ede alkot\u00e1sa. A Mozdonyvezet\u0151k Orsz\u00e1gos Sz\u00f6vets\u00e9ge kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9tes\u00fclt, a R\u00e1k\u00f3czi hamvainak 1906-os hazasz\u00e1ll\u00edt\u00e1sakor orsz\u00e1gszerte tapasztalt \u00f6r\u00f6m ihlette. A csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n ezt is elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. 1943-ban a v\u00e1rosh\u00e1za udvar\u00e1n \u00e1ll\u00f3 gazdas\u00e1gi \u00e9p\u00fcletben, sz\u00e9n\u00e1ba csomagolva tal\u00e1lta meg Balassa G\u00e9za tan\u00e1r, akit m\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val b\u00edztak meg Z\u00f3lyomban. Egy v\u00e1rosi gazda rejtette oda. 1969-ben Borsiban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel ism\u00e9t."},{"sightId":607,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol sv\u00e4tej Trojice","address":"N\u00e1mestie SNP 27, 960 01 Zvolen","mapdata":"1|788|648","gps_lat":"48.5755540000","gps_long":"19.1256910000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.ecavzvolen.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen,_evanjel%C3%ADcky_kostol.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zvolen, evanjel\u00edcky kostol\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/88\/Zvolen%2C_evanjel%C3%ADcky_kostol.JPG\/512px-Zvolen%2C_evanjel%C3%ADcky_kostol.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen,_evanjel%C3%ADcky_kostol.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g evang\u00e9likus templom","seolink":"szentharomsag-evangelikus-templom","note":"","history":"1782-ben \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlusban.@1922 \u00e9s 1923 k\u00f6z\u00f6tt neog\u00f3tikus \u00e1talak\u00edt\u00e1son esett \u00e1t."},{"sightId":608,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Finkova k\u00faria","address":"N\u00e1mestie SNP 41, 960 01 Zvolen","mapdata":"1|767|294","gps_lat":"48.5795670000","gps_long":"19.1254140000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_-_Finkova_k%C3%BAria_na_n%C3%A1mest%C3%AD_SNP.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zvolen - Finkova k\u00faria na n\u00e1mest\u00ed SNP\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/aa\/Zvolen_-_Finkova_k%C3%BAria_na_n%C3%A1mest%C3%AD_SNP.JPG\/512px-Zvolen_-_Finkova_k%C3%BAria_na_n%C3%A1mest%C3%AD_SNP.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_-_Finkova_k%C3%BAria_na_n%C3%A1mest%C3%AD_SNP.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Urb\u00e1nyi-Fink-k\u00faria","seolink":"urbanyi-fink-kuria","note":"Teah\u00e1z.","history":"A 17. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s a 118. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. K\u00e9s\u0151 barokk homlokzata van.@Az eredeti tulajdonos\u00e1nak Urb\u00e1nyi Andr\u00e1snak a c\u00edmere d\u00edsz\u00edti, akinek a feles\u00e9ge Esterh\u00e1zy M\u00e1ria gr\u00f3fn\u00e9 volt.@1948-ig a Fink csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban volt. Fink Elem\u00e9r mad\u00e1rtani kertet l\u00e9tes\u00edtett 1924-ben a k\u00faria m\u00f6g\u00f6tti kertben, \u00e9s t\u00f6bb, mint 2000 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le madarat tartott."},{"sightId":609,"townId":31,"active":1,"name_LO":"Lesn\u00edcke a drev\u00e1rske m\u00fazeum","address":"N\u00e1mestie SNP, 22 22\/33, 960 01 Zvolen","mapdata":"1|759|515","gps_lat":"48.5770260000","gps_long":"19.1252280000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.lesy.sk\/pre-verejnost\/lesnicke-drevarske-muzeum\/","openinghours":"https:\/\/www.lesy.sk\/lesy\/pre-verejnost\/lesnicke-drevarske-muzeum\/otvaracie-hodiny-vstupne\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_-_N%C3%A1m._SNP_%C4%8D._22.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zvolen - N\u00e1m. SNP \u010d. 22\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/af\/Zvolen_-_N%C3%A1m._SNP_%C4%8D._22.JPG\/512px-Zvolen_-_N%C3%A1m._SNP_%C4%8D._22.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zvolen_-_N%C3%A1m._SNP_%C4%8D._22.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Erd\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"erdeszeti-muzeum","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}