exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Turócszentmárton Zászló

Turócszentmárton

Martin
Turócszentmárton
Szlovák:
Martin
Német:
(Turz-)Sankt Martin
Vármegye:
Turóc
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Zsolnai
Folyó:
Turóc
Tengerszint feletti magasság:
402 m
GPS koordináták:
49.064956, 18.921844
Google térkép:
Google
Népesség
Népesség:
55e
Magyarok aránya:
0.2%
Népesség 1910-ben
Összesen 4113
Magyarok 22.71%
Németek 9.53%
Szlovákok 66.13%
Címer
Turócszentmárton Címer
© Marian Gladis / Wikimedia Commons
/ CC-BY-SA-3.0 / GFDL

A Turóc-parti város a Kis- és Nagy-Fátra ölelésében elterülő Turóci-medence központja, a város 1920-ban történt elcsatolásáig Turóc vármegye székhelye volt. Nevét a Szent Mártonnak szentelt templomáról kapta, amelyet a 14. század elején Dancs mester, a helyi földesúr építtetett. A 19. század végén fellendült a város ipara és a csehek által is felbujtott magyarországi szlovák szeparatisták egyfajta központja lett, akiknek az ideológiája nemzetközi szinten sokkal nagyobb sikert ért el, mint idehaza, mert a szlovákság nagy része nem azonosult vele. Ez volt az oka annak, hogy nem támogatták az első világháború végén a cseh-szlovák vezetők népszavazás kiírását, mert tudták, hogy nagy valószínűséggel elvesztenék azt, és soha sem jöhetett volna létre a hőn áhított Csehszlovákia.

Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1264
Első említés, mint Zenthmarton.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1340
Károly Róbert városi rangra emelte.
1433
A husziták felégették.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1489
A heti vásártartás jogát megkapta.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
18. század
Turóc vármegye székhelye lett.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1888
Bútorgyár létesült.
1893
Sörgyár létesült.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. október 30.
A szlovák szeparatistákból álló "Szlovák Nemzeti Tanács" kimondta a Csehszlovákiához való csatlakozást. A kinyilatkoztatás teljesen jogtalan és illegitim volt, és ahhoz azonban nem csatlakoztak tömegével a törvényhatóságok és a katonai alakulatok.
1918. november 12.
A csehek Turócszentmártonba be akartak vonulni, ám ezt a Szlovák Nemzeti Tanács helybéli nemzeti gárdája megakadályozta és a betolakodókat Ruttkáig kergette vissza.
1918. december 10.
A csehszlovákok megszállták Turócszentmártont.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944-45
A kommunistákat támogató szlovák "nemzeti" felkelés központja volt, a vasútállomásán felrobbantották Otto német tábornok vezérkarát.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Márton templom
Kostol svätého Martina
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Márton templom
Története

14. század elején Dancs mester alapította, román stílusban épült eredetileg. A 16. században épült a két oldalhajója. 1642-ben reneszánsz díszítőelemeket kapott. 1690-ben készült a toronyórája.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1784-ben empír stílusban épült.

Középületek
Régi vármegyeháza, Turóci Galéria
Turčianska gallery
Martin29
Szeder László / Public domain
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Régi vármegyeháza, Turóci Galéria
Története

1746-ban épült. 1983-tól a Turóci Múzeum és Galéria székhelye.

Matica slovenská
SNK - Literárne múzeum
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Szlovák idodalmi múzeum.
Felkeres
Matica slovenská
Története

1865-ben épült.

Kulturális létesítmények
Színház
Slovenské komorné divadlo
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Felkeres
Színház
Története

Szlovák Nemzeti Múzeum
Slovenské národné múzeum v Martine - Etnografické múzeum
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Néprajzi múzeum
Felkeres
Szlovák Nemzeti Múzeum
Története

1932-ben épült, Szlovákia legnagyobb múzeuma. Jelenleg Néprajzi Múzeum.

Andrej Kmet Turóci Múzeum
Múzeum Andreja Kmeťa
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Andrej Kmet Turóci Múzeum
Története

1908-ban épült az épület, közadakozásból. Andrej Kmet alapította.

Emlékművek
Jánosík-szoborcsoport
Súsošie Jánošíkova družina
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Jánosík-szoborcsoport
Története

Múzeumok és Galériák
Régi vármegyeháza, Turóci Galéria
Turčianska gallery
Martin29
Szeder László / Public domain
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Régi vármegyeháza, Turóci Galéria
Története

1746-ban épült. 1983-tól a Turóci Múzeum és Galéria székhelye.

Matica slovenská
SNK - Literárne múzeum
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Szlovák idodalmi múzeum.
Felkeres
Matica slovenská
Története

1865-ben épült.

Szlovák Nemzeti Múzeum
Slovenské národné múzeum v Martine - Etnografické múzeum
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Néprajzi múzeum
Felkeres
Szlovák Nemzeti Múzeum
Története

1932-ben épült, Szlovákia legnagyobb múzeuma. Jelenleg Néprajzi Múzeum.

Andrej Kmet Turóci Múzeum
Múzeum Andreja Kmeťa
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Andrej Kmet Turóci Múzeum
Története

1908-ban épült az épület, közadakozásból. Andrej Kmet alapította.

Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.0649560000","long":"18.9218440000"},"townlink":"turocszentmarton-martin","town":{"townId":7,"active":1,"name_HU":"Tur\u00f3cszentm\u00e1rton","name_LO":"Martin","name_GE":"(Turz-)Sankt Martin","name_LT":"","seolink":"turocszentmarton-martin","listorder":31,"oldcounty":11,"country":2,"division":7,"altitude":"402","gps_lat":"49.0649560000","gps_long":"18.9218440000","population":55,"hungarian_2011":0.2,"population_1910":4113,"hungarian_1910":22.71,"german_1910":9.53,"slovak_1910":66.13,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kamil Korecz \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Church_of_St_Martin,_Martin,_Slovakia,_southwest_view.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Church of St Martin, Martin, Slovakia, southwest view\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/76\/Church_of_St_Martin%2C_Martin%2C_Slovakia%2C_southwest_view.jpg\/512px-Church_of_St_Martin%2C_Martin%2C_Slovakia%2C_southwest_view.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Church_of_St_Martin,_Martin,_Slovakia,_southwest_view.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKamil Korecz\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Tur\u00f3ci-medence, F\u00e1tra-vid\u00e9k","river":"Tur\u00f3c","description":"A Tur\u00f3c-parti v\u00e1ros a Kis- \u00e9s Nagy-F\u00e1tra \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben elter\u00fcl\u0151 Tur\u00f3ci-medence k\u00f6zpontja, a v\u00e1ros 1920-ban t\u00f6rt\u00e9nt elcsatol\u00e1s\u00e1ig Tur\u00f3c v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt. Nev\u00e9t a Szent M\u00e1rtonnak szentelt templom\u00e1r\u00f3l kapta, amelyet a 14. sz\u00e1zad elej\u00e9n Dancs mester, a helyi f\u00f6ldes\u00far \u00e9p\u00edttetett. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n fellend\u00fclt a v\u00e1ros ipara \u00e9s a csehek \u00e1ltal is felbujtott magyarorsz\u00e1gi szlov\u00e1k szeparatist\u00e1k egyfajta k\u00f6zpontja lett, akiknek az ideol\u00f3gi\u00e1ja nemzetk\u00f6zi szinten sokkal nagyobb sikert \u00e9rt el, mint idehaza, mert a szlov\u00e1ks\u00e1g nagy r\u00e9sze nem azonosult vele. Ez volt az oka annak, hogy nem t\u00e1mogatt\u00e1k az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n a cseh-szlov\u00e1k vezet\u0151k n\u00e9pszavaz\u00e1s ki\u00edr\u00e1s\u00e1t, mert tudt\u00e1k, hogy nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel elveszten\u00e9k azt, \u00e9s soha sem j\u00f6hetett volna l\u00e9tre a h\u0151n \u00e1h\u00edtott Csehszlov\u00e1kia.","nameorigin":" A Tur\u00f3c v\u00e1rmegy\u00e9hez tartoz\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s Szent M\u00e1rton tisztelet\u00e9re szentelt templom\u00e1r\u00f3l kapta nev\u00e9t.","history":"#1|@#3|@#5|@1264|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9s, mint Zenthmarton.@#6|@1340|K\u00e1roly R\u00f3bert v\u00e1rosi rangra emelte.@1433|A huszit\u00e1k fel\u00e9gett\u00e9k.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1489|A heti v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1s jog\u00e1t megkapta.@#8|@#11|@#25|@#27|@18. sz\u00e1zad|Tur\u00f3c v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett.@#28|@#30|@1888|B\u00fatorgy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt.@1893|S\u00f6rgy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt.@#31|@#32|@1918. okt\u00f3ber 30.|A szlov\u00e1k szeparatist\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 \u0022Szlov\u00e1k Nemzeti Tan\u00e1cs\u0022 kimondta a Csehszlov\u00e1ki\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st. A kinyilatkoztat\u00e1s teljesen jogtalan \u00e9s illegitim volt, \u00e9s ahhoz azonban nem csatlakoztak t\u00f6meg\u00e9vel a t\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gok \u00e9s a katonai alakulatok.@1918. november 12.|A csehek Tur\u00f3cszentm\u00e1rtonba be akartak vonulni, \u00e1m ezt a Szlov\u00e1k Nemzeti Tan\u00e1cs helyb\u00e9li nemzeti g\u00e1rd\u00e1ja megakad\u00e1lyozta \u00e9s a betolakod\u00f3kat Ruttk\u00e1ig kergette vissza.@1918. december 10.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Tur\u00f3cszentm\u00e1rtont.@#36|@#38|@1944-45|A kommunist\u00e1kat t\u00e1mogat\u00f3 szlov\u00e1k \u0022nemzeti\u0022 felkel\u00e9s k\u00f6zpontja volt, a vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s\u00e1n felrobbantott\u00e1k Otto n\u00e9met t\u00e1bornok vez\u00e9rkar\u00e1t.@#41|@1945|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@#44|&felvidek.ma|https:\/\/felvidek.ma\/2018\/12\/a-felvidek-cseh-megszallasa\/"},"sights":[{"sightId":88,"townId":7,"active":1,"name_LO":"Kostol sv\u00e4t\u00e9ho Martina","address":"N\u00e1mestie SNP 4061, 036 01 Martin","mapdata":"1|557|739","gps_lat":"49.0618660000","gps_long":"18.9210010000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/martin.fara.sk\/\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pilise G\u00e1bor \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:T%C3%BAr%C3%B3cszentm%C3%A1rton_egyik_temploma.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022T\u00far\u00f3cszentm\u00e1rton egyik temploma\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/71\/T%C3%BAr%C3%B3cszentm%C3%A1rton_egyik_temploma.jpg\/256px-T%C3%BAr%C3%B3cszentm%C3%A1rton_egyik_temploma.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:T%C3%BAr%C3%B3cszentm%C3%A1rton_egyik_temploma.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPilise G\u00e1bor\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent M\u00e1rton templom","seolink":"szent-marton-templom","note":"","history":"14. sz\u00e1zad elej\u00e9n Dancs mester alap\u00edtotta, rom\u00e1n st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt eredetileg. A 16. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt a k\u00e9t oldalhaj\u00f3ja. 1642-ben renesz\u00e1nsz d\u00edsz\u00edt\u0151elemeket kapott. 1690-ben k\u00e9sz\u00fclt a torony\u00f3r\u00e1ja."},{"sightId":89,"townId":7,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Memorandov\u00e9 n\u00e1mestie 15, 036 01 Martin","mapdata":"1|633|196","gps_lat":"49.0679360000","gps_long":"18.9224950000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Szeder L\u00e1szl\u00f3 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin70.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Martin70\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/70\/Martin70.JPG\/512px-Martin70.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin70.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESzeder L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1784-ben emp\u00edr st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":90,"townId":7,"active":1,"name_LO":"Tur\u010dianska gallery","address":"Daxnerova 665\/2, 036 01 Martin","mapdata":"1|520|642","gps_lat":"49.0628920000","gps_long":"18.9202990000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"99","homepage":"http:\/\/www.turiecgallery.sk\/sk\/uvod\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Szeder L\u00e1szl\u00f3 \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin29.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Martin29\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Martin29.JPG\/512px-Martin29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin29.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESzeder L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"R\u00e9gi v\u00e1rmegyeh\u00e1za, Tur\u00f3ci Gal\u00e9ria","seolink":"regi-varmegyehaza-turoci-galeria","note":"","history":"1746-ban \u00e9p\u00fclt. 1983-t\u00f3l a Tur\u00f3ci M\u00fazeum \u00e9s Gal\u00e9ria sz\u00e9khelye."},{"sightId":91,"townId":7,"active":1,"name_LO":"Slovensk\u00e9 n\u00e1rodn\u00e9 m\u00fazeum v Martine - Etnografick\u00e9 m\u00fazeum","address":"Mal\u00e1 hora 4064\/2, 036 01 Martin","mapdata":"1|984|555","gps_lat":"49.0638680000","gps_long":"18.9286530000","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Michal Jakubsk\u00fd \/ CC BY (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovensk%C3%A9_n%C3%A1rodn%C3%A9_m%C3%BAzeum-Martin_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Slovensk\u00e9 n\u00e1rodn\u00e9 m\u00fazeum-Martin - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Slovensk%C3%A9_n%C3%A1rodn%C3%A9_m%C3%BAzeum-Martin_-_panoramio.jpg\/512px-Slovensk%C3%A9_n%C3%A1rodn%C3%A9_m%C3%BAzeum-Martin_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Slovensk%C3%A9_n%C3%A1rodn%C3%A9_m%C3%BAzeum-Martin_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMichal Jakubsk\u00fd\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY\u003C\/a\u003E","name":"Szlov\u00e1k Nemzeti M\u00fazeum ","seolink":"szlovak-nemzeti-muzeum","note":"N\u00e9prajzi m\u00fazeum","history":"1932-ben \u00e9p\u00fclt, Szlov\u00e1kia legnagyobb m\u00fazeuma. Jelenleg N\u00e9prajzi M\u00fazeum."},{"sightId":92,"townId":7,"active":1,"name_LO":"M\u00fazeum Andreja Kme\u0165a","address":"Andreja Kme\u0165a 577\/22, 036 01 Martin","mapdata":"1|494|423","gps_lat":"49.0654140000","gps_long":"18.9200650000","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.snm.sk\/?about-the-museum-17","openinghours":"https:\/\/www.snm.sk\/?visiting-19","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Rosival \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin,_M%C3%BAzeum_Andreja_Kem%C5%A5a_DSC_0244.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Martin, M\u00fazeum Andreja Kem\u0165a DSC 0244\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Martin%2C_M%C3%BAzeum_Andreja_Kem%C5%A5a_DSC_0244.jpg\/256px-Martin%2C_M%C3%BAzeum_Andreja_Kem%C5%A5a_DSC_0244.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin,_M%C3%BAzeum_Andreja_Kem%C5%A5a_DSC_0244.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Rosival\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Andrej Kmet Tur\u00f3ci M\u00fazeum","seolink":"andrej-kmet-turoci-muzeum","note":"","history":"1908-ban \u00e9p\u00fclt az \u00e9p\u00fclet, k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l. Andrej Kmet alap\u00edtotta."},{"sightId":93,"townId":7,"active":1,"name_LO":"Slovensk\u00e9 komorn\u00e9 divadlo","address":"Divadeln\u00e1 651\/1, 036 80 Martin","mapdata":"1|579|415","gps_lat":"49.0655020000","gps_long":"18.9214530000","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/www.skdmartin.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Szeder L\u00e1szl\u00f3 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin51.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Martin51\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/44\/Martin51.JPG\/256px-Martin51.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin51.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESzeder L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szinhaz","note":"","history":""},{"sightId":94,"townId":7,"active":1,"name_LO":"S\u00faso\u0161ie J\u00e1no\u0161\u00edkova dru\u017eina","address":"Ul. 29. augusta 631\/2, 036 01 Martin","mapdata":"1|560|616","gps_lat":"49.0631870000","gps_long":"18.9211630000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Fra\u0148o \u0160tefunko (sculptor) Peter Zeliz\u0148\u00e1k (photo) - cc-by-3.0 \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin_Susosie_Janosikova_druzina.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Martin Susosie Janosikova druzina\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/Martin_Susosie_Janosikova_druzina.jpg\/256px-Martin_Susosie_Janosikova_druzina.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Martin_Susosie_Janosikova_druzina.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFra\u0148o \u0160tefunko (sculptor) Peter Zeliz\u0148\u00e1k (photo) - cc-by-3.0\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"J\u00e1nos\u00edk-szoborcsoport ","seolink":"janosik-szoborcsoport","note":"","history":""},{"sightId":95,"townId":7,"active":1,"name_LO":"SNK - Liter\u00e1rne m\u00fazeum","address":"M. R. \u0160tef\u00e1nika 1045\/64, 036 01 Martin","mapdata":"1|664|275","gps_lat":"49.0671310000","gps_long":"18.9229500000","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.snk.sk\/sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Slovak National Library \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Literary_Museum_of_the_SNL.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Literary Museum of the SNL\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e7\/Literary_Museum_of_the_SNL.jpg\/512px-Literary_Museum_of_the_SNL.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Literary_Museum_of_the_SNL.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESlovak National Library\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Matica slovensk\u00e1","seolink":"matica-slovenska","note":"Szlov\u00e1k idodalmi m\u00fazeum.","history":"1865-ben \u00e9p\u00fclt."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}