Zászló
Trencsén
Trenčín
Trencsén
Szlovák:
Trenčín
Német:
Trentschin
Latin:
Trentsinium, Laugaricio, Trenchinium
Vármegye:
Trencsén
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Trencséni
Folyó:
Vág
Tengerszint feletti magasság:
211 m
GPS koordináták:
48.895052, 18.041954
Google térkép:
Népesség
Népesség:
56e
Magyarok aránya:
0.21%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 0 |
|---|---|
| Magyarok | 38.4% |
| Németek | 11.85% |
| Szlovákok | 47.1% |
Címer
A Vág folyó fölé emelkedő sziklán álló, kiváló állapotban lévő impozáns vára többször védte Magyarországot a rátörő csehek támadásától. Fénykorában az Árpád-ház kihalása utáni zavaros időszakban kiemelkedett hírhedt magyar tartományúr, Csák Máté székhelye volt. Kénye-kedve szerint fosztogatta a világi és egyházi javakat, és semmilyen hatalmat nem ismert el maga fölött. Az egyház két alkalommal is hasztalan átkozta ki, és a király is többször hadat viselt ellene, de hatalmát csak 1321-ben természetes úton bekövetkezett halála tudta megtörni. Ezután Károly Róbert király előtt sorra önként hódoltak meg várai. Csak Trencsén tartotta magát, mígnem kemény ostrom után Csák Máté unokatestvére feladta a várat a királynak más birtokokért cserébe.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1017
I. István visszafoglalta a területet I. Boleszláv lengyel királytól, és a kialakított vármegye névadója és székhelye Trencsén lett.
1069
Ottó morva őrgrófot sikeresen feltartóztatta.
1108
Szvatopluk cseh király hadainak állt ellen.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatár támadásnak sikeresen ellenállt.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1302
A trónkövetelő cseh Vencel elvette a Károly Róbertet pártoló Csesznekiektől és Csák Máténak adta, akinek székhelye lett.
1321. március 18.
Meghalt Csák Máté.
1321.július 13.-augusztus 8.
Trencsén ostroma. Trencsén várát kemény ostrom után Csák Máté unokatestvére Sternbergi István feladta Károly Róbert királynak. A település ekkor már városi joggal rendelkezett.
1335
Itt kötött békeszerződést Károly Róbert, János cseh és Kázmér lengyel király.
1377
Itt tartották Mária királynő és Luxemburgi Zsigmond esküvőjét.
1412
Zsigmond szabad királyi várossá tette.
1431
Az országra törő cseh huszita portyázók a várost elfoglalták és felégették, de a várat nem háborgatták.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták Lőcsét, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Eperjest és Késmárkot. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1454
Hunyadi János több más várral együtt Trencsént is kiváltott Cillei Ulriktól, így egész Trencsén vármegye a hatalmába került.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1458-1490
Mátyás uralkodása. Mátyás többször időzött benne, és a cseh és morva háborúinak egyik kiindulópontja volt.
1475
Mátyás Szapolyai Istvánnak adta zálogul.
1499
II. Ulászlótól a Szapolyaiak örök adományként megkapták. A várost is erődített fallal vették körül.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1528. június 30.
Ferdinánd egyhavi ostrommal elfoglalta Szapolyaitól, felégette és kifosztotta a várost.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1599
Krími tatár hordák pusztították el az egész vidéket.
16. század vége
Örök adományként az Illésházyak szerezték meg.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. július 1.
Bocskai István hajdúi foglalták el. Illésházy István az 1606-os bécsi béke után térhetett vissza a várba.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1618-1648
A harmincéves háborúban cseh és morva menekültek árasztották el.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619
Illésházy Gáspár Bethlen Gábor oldalán harcolt, majd 1627-től 1648-ig, haláláig élt Trencsénben.
1621. június
A császári ellentámadás visszaverése után rövidesen Thurzó Imre újra Bethlen hűségére térítette Trencsén vármegyét.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1625
Árvíz pusztította.
1649
Jezsuiták telepedtek le.
1656
Pestisjárvány sújtotta.
1663
A török támadás 17 falut pusztított el teljesen a környékben.
1670 után
Császári katonaság szállta meg.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683. ősze
Thököly Imre kuruc vezér hívei hiába ostromolták.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
II. Rákóczi Ferenc hadai elől a vár őrsége megszökött, de 1704-ben már újból Habsburg kézen volt. A várost 4 évig blokád alatt tartották kurucok.
1708. május 14.
Hatalmas tűzvész pusztította a várost.
1708. augusztus 3.
A trencséni csata a vár alatt zajlott, kuruc vereséggel. Ezután a kurucok kiürítették a vármegyét.
1710, 1715
Pestisjárványok pusztították.
1782
A katonaság elhagyta a várat. Illésházy János fel akarta újítani.
1790. június 11.
Tűzvészben pusztul el a vára.
1805
Austerlitz felé itt vonult át I Sándor orosz serege.
1813
Itt vonult át az orosz sereg a lipcsei csatába.
1837
Sina Simon, görög származású bankár megvette a várat. Befedte az öregtornyot és az őrtornyot.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1866
A königgrätzi csatában megvert osztrák sereg maradványa súlyos kolerajárványt okozott.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1878
Vasúti összeköttetést kapott a Pozsony–Zsolna-vasútvonalon, textil, élelmiszer és gépipar létesült.
1905
Sina Simon örökösei a várat Trencsén városának adományozták.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. november 10.
A csehszlovákok megszállták Trencsént.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920
A magyar lakosokat elűzték.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 10.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1950-es évek
A helyreállítások kezdete.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Forrás: Wikipedia, varak.hu , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Várak
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szűz Mária születése kegytemplom
Farský kostol Narodenia Panny Márie
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szűz Mária születése kegytemplom
Története
14. századi gótikus (1324 körül), háromhajós templom. 1500-es évekbeli fedett falépcső vezet a templomhoz. A 16. században reneszánsz stílusban átalakították. Mária-ünnepeken a zarándokok kedvelt búcsújáró helye.
A baloldali kápolna az Illésházy családé, a jobboldali kápolna Szent Imrének van szentelve. Többször is tűzvész pusztította. 1790-ben négyből három harangja megolvadt. 1886-ban is leégett az egész templom, ami után 1911-1912 között teljesen újjáépítették.
Xavéri Szent Ferenc piarista templom, kolostor és gimnázium
Kostol sv. Františka Xaverského
Eredetileg:
templom és kolostor, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Xavéri Szent Ferenc piarista templom, kolostor és gimnázium
Története
1646-ban költöztek a jezsuiták a városba, abba a házba, amit még 1632-ben Boldog Bosnyák Zsófia végrendeletében rájuk hagyott. Az evangélikus városban nem szívesen fogadták a jezsuitákat, akik békés térítő tevékenységbe kezdtek. 1649-ben gimnáziumot nyitottak. Illésházy György gróf támogatta tevékenységüket. A jezsuita noviciátus 1655-ben kezdte meg működését, az épület 1656 és 1661 között épült fel. 1653 és 57 között épült a templom Lippay György esztergomi érsek anyagi támogatásával, Pietro Spazzo alkotása, a jezsuiták számára készült. Az 1708-as tűzvészben jelentősen sérült, az 1709-től 1713-ig tartó felújításkor nyerte jelenlegi Barokk karakterét. 1767-ben készült a főoltára.
1773-ban a pápa feloszlatta a Jezsuita rendet. 1776-ban a piaristák kapták meg, akiket már a városi polgárok hívtak be a jezsuiták helyére.
Szeplőtelen Fogantatás-templom
Nepoškvrneného počatia Panny Márie
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szeplőtelen Fogantatás-templom
Története
1909-ben épült templom a neoromán stílusban. 1918-ig az Irgalmas Nővérek (Páli Szt. Vince Szeretet Leányainak Társulata) birtokolták, akik tanítással és betegápolással foglalkoztak. Ezt követően a templomot a szegények tanításával foglalkozó Notre Dame Nővérek vették át.
Evangélikus templom
Evanjelický a. v. kostol
.jpg)
Martin Hlauka (Pescan) / Attribution
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1794-ben szentelték fel a templomot. Az 1935-ös felújításkor belső tere teljesen megújult.
Zsinagóga
Synagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1913-ban épült modern stílusban bizánci és szecessziós elemekkel ötvözve. A zsidók a városban a 17-18. században jelentek meg, Morvaországból menekültek ide a zsidóüldözés elől.
Középületek
Egykori vármegyeháza, Trencséni Múzeum
Trenčianske múzeum
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori vármegyeháza, Trencséni Múzeum
Története
A vármegye és a város történetét mutatja be. Az egykori vármegyeháza épületében található.
Hóhér háza, Trencséni Múzeum
Trenčianske múzeum - Katov dom
.jpg)
Eredetileg:
börtön, ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Hóhér háza, Trencséni Múzeum
Története
Reneszánsz polgárház a 16. századból. A 16-17. században állítólag a hóhér lakott benne és a 19. században börtönként is szolgált.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Erzsébet Szálló
Hotel Elizabeth Trenčín
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Megjegyzés:
Hotel Elizabeth
Mutasd a térképen
Felkeres
Erzsébet Szálló
Története
1901-ben Popper Ármin nagybirtokos és nagyiparos építtette szecessziós stílusban, és Sissi után Erzsébet Szállónak nevezte el. Később állítólag kártyán elvesztette.
Városi infrastruktúra
Alsó kapu vagy Török kapu
Mestská brána
Eredetileg:
városkapu
Jelenleg:
városkapu
Mutasd a térképen
Felkeres
Alsó kapu vagy Török kapu
Története
A város egykori védművének egyik kapuja. A másikat (Felső kapu) már elbontották.
A 15. század elején épült kaputorony. 1528-ban a Habsburgok megostromolták, ezután a tornyát újabb emelettel bővítették. A torony nagyvonalakban a 17. század első negyedében nyerte el mai formáját.
Emlékművek
Egykori Hunnia-dombormű, Jiskra rablóvezér domborműve
Michal Kara (sculptor) - cc-by-3.0 Olay Ferenc (photo) / Public domain
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Hunnia-dombormű, Jiskra rablóvezér domborműve
Története
A trencséni vár alatti sziklafalban helyezték el. 1916. október 4-én leplezték le, Kara Mihály szobrászművész tervei alapján készült. Az első világháborúban elesett hősöknek állított emléket. A megszálló csehszlovákok többször utasították a várost az emlékmű eltávolítására, azonban annak nem tettek eleget. Végül 1921-ben a csehszlovák megyei adminisztráció tüntette el, és helyébe a cseh huszita rablóvezér, Jiskra domborművét állították.
Szentháromság-oszlop
Morový stĺp
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság-oszlop
Története
1712-ben emelték a jezsuiták Illésházy Miklós főispán segítségével az 1710. évi pestisjárvány emlékére.
Várszikla latin felirata
Története
A Laugaricio nevű germán város melletti táborban 178/9-ben telelő 855 római katona és Marcus Valerius Maximianus legátus germánok feletti győzelmének állít emléket. Marcus Aurelius császár markomannok elleni győzelmes hadjárata során keletkezett. 1854-ben fedezték fel.
Múzeumok és Galériák
Zsinagóga
Synagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1913-ban épült modern stílusban bizánci és szecessziós elemekkel ötvözve. A zsidók a városban a 17-18. században jelentek meg, Morvaországból menekültek ide a zsidóüldözés elől.
Egykori vármegyeháza, Trencséni Múzeum
Trenčianske múzeum
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori vármegyeháza, Trencséni Múzeum
Története
A vármegye és a város történetét mutatja be. Az egykori vármegyeháza épületében található.
Hóhér háza, Trencséni Múzeum
Trenčianske múzeum - Katov dom
Eredetileg:
börtön, ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Hóhér háza, Trencséni Múzeum
Története
Reneszánsz polgárház a 16. századból. A 16-17. században állítólag a hóhér lakott benne és a 19. században börtönként is szolgált.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.8950520000","long":"18.0419540000"},"townlink":"trencsen-trencin","town":{"townId":29,"active":1,"name_HU":"Trencs\u00e9n","name_LO":"Tren\u010d\u00edn\u00a0","name_GE":"Trentschin","name_LT":"Trentsinium; Laugaricio; Trenchinium ","seolink":"trencsen-trencin","listorder":14,"oldcounty":10,"country":2,"division":8,"altitude":"211","gps_lat":"48.8950520000","gps_long":"18.0419540000","population":56,"hungarian_2011":0.21,"population_1910":0,"hungarian_1910":38.4,"german_1910":11.85,"slovak_1910":47.1,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ingo Mehling \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Trencin_Castle_030.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Trencin Castle 030\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d3\/Trencin_Castle_030.jpg\/512px-Trencin_Castle_030.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Trencin_Castle_030.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIngo Mehling\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"V\u00e1g-v\u00f6lgy","river":"V\u00e1g","description":"A V\u00e1g foly\u00f3 f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 szikl\u00e1n \u00e1ll\u00f3, kiv\u00e1l\u00f3 \u00e1llapotban l\u00e9v\u0151 impoz\u00e1ns v\u00e1ra t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e9dte Magyarorsz\u00e1got a r\u00e1t\u00f6r\u0151 csehek t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t\u00f3l. F\u00e9nykor\u00e1ban az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1sa ut\u00e1ni zavaros id\u0151szakban kiemelkedett h\u00edrhedt magyar tartom\u00e1ny\u00far, Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 sz\u00e9khelye volt. K\u00e9nye-kedve szerint fosztogatta a vil\u00e1gi \u00e9s egyh\u00e1zi javakat, \u00e9s semmilyen hatalmat nem ismert el maga f\u00f6l\u00f6tt. Az egyh\u00e1z k\u00e9t alkalommal is hasztalan \u00e1tkozta ki, \u00e9s a kir\u00e1ly is t\u00f6bbsz\u00f6r hadat viselt ellene, de hatalm\u00e1t csak 1321-ben term\u00e9szetes \u00faton bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la tudta megt\u00f6rni. Ezut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly el\u0151tt sorra \u00f6nk\u00e9nt h\u00f3doltak meg v\u00e1rai. Csak Trencs\u00e9n tartotta mag\u00e1t, m\u00edgnem kem\u00e9ny ostrom ut\u00e1n Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 unokatestv\u00e9re feladta a v\u00e1rat a kir\u00e1lynak m\u00e1s birtokok\u00e9rt cser\u00e9be.","nameorigin":" szl\u00e1v trnka k\u00f6k\u00e9ny f\u0151n\u00e9vb\u0151l","history":"#1|@#3|@1017|I. Istv\u00e1n visszafoglalta a ter\u00fcletet I. Boleszl\u00e1v lengyel kir\u00e1lyt\u00f3l, \u00e9s a kialak\u00edtott v\u00e1rmegye n\u00e9vad\u00f3ja \u00e9s sz\u00e9khelye Trencs\u00e9n lett.@1069|Ott\u00f3 morva \u0151rgr\u00f3fot sikeresen feltart\u00f3ztatta.@1108|Szvatopluk cseh kir\u00e1ly hadainak \u00e1llt ellen.@#5|@1241|A tat\u00e1r t\u00e1mad\u00e1snak sikeresen ellen\u00e1llt.@#6|@1302|A tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 cseh Vencel elvette a K\u00e1roly R\u00f3bertet p\u00e1rtol\u00f3 Csesznekiekt\u0151l \u00e9s Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9nak adta, akinek sz\u00e9khelye lett.@1321. m\u00e1rcius 18.|Meghalt Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9.@1321.j\u00falius 13.-augusztus 8.|Trencs\u00e9n ostroma. Trencs\u00e9n v\u00e1r\u00e1t kem\u00e9ny ostrom ut\u00e1n Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 unokatestv\u00e9re Sternbergi Istv\u00e1n feladta K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1lynak. A telep\u00fcl\u00e9s ekkor m\u00e1r v\u00e1rosi joggal rendelkezett.@1335|Itt k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st K\u00e1roly R\u00f3bert, J\u00e1nos cseh \u00e9s K\u00e1zm\u00e9r lengyel kir\u00e1ly.@1377|Itt tartott\u00e1k M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s Luxemburgi Zsigmond esk\u00fcv\u0151j\u00e9t.@1412|Zsigmond szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 tette.@1431|Az orsz\u00e1gra t\u00f6r\u0151 cseh huszita porty\u00e1z\u00f3k a v\u00e1rost elfoglalt\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k, de a v\u00e1rat nem h\u00e1borgatt\u00e1k.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1454|Hunyadi J\u00e1nos t\u00f6bb m\u00e1s v\u00e1rral egy\u00fctt Trencs\u00e9nt is kiv\u00e1ltott Cillei Ulrikt\u00f3l, \u00edgy eg\u00e9sz Trencs\u00e9n v\u00e1rmegye a hatalm\u00e1ba ker\u00fclt.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1458-1490|M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1sa. M\u00e1ty\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r id\u0151z\u00f6tt benne, \u00e9s a cseh \u00e9s morva h\u00e1bor\u00fainak egyik kiindul\u00f3pontja volt.@1475|M\u00e1ty\u00e1s Szapolyai Istv\u00e1nnak adta z\u00e1logul.@1499|II. Ul\u00e1szl\u00f3t\u00f3l a Szapolyaiak \u00f6r\u00f6k adom\u00e1nyk\u00e9nt megkapt\u00e1k. A v\u00e1rost is er\u0151d\u00edtett fallal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl.@#8|@1528. j\u00fanius 30.|Ferdin\u00e1nd egyhavi ostrommal elfoglalta Szapolyait\u00f3l, fel\u00e9gette \u00e9s kifosztotta a v\u00e1rost.@#11|@1599|Kr\u00edmi tat\u00e1r hord\u00e1k puszt\u00edtott\u00e1k el az eg\u00e9sz vid\u00e9ket.@16. sz\u00e1zad v\u00e9ge|\u00d6r\u00f6k adom\u00e1nyk\u00e9nt az Ill\u00e9sh\u00e1zyak szerezt\u00e9k meg.@#13|@1605. j\u00falius 1.|Bocskai Istv\u00e1n hajd\u00fai foglalt\u00e1k el. Ill\u00e9sh\u00e1zy Istv\u00e1n az 1606-os b\u00e9csi b\u00e9ke ut\u00e1n t\u00e9rhetett vissza a v\u00e1rba.@#14|@1618-1648|A harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00faban cseh \u00e9s morva menek\u00fcltek \u00e1rasztott\u00e1k el.@#15|@1619|Ill\u00e9sh\u00e1zy G\u00e1sp\u00e1r Bethlen G\u00e1bor oldal\u00e1n harcolt, majd 1627-t\u0151l 1648-ig, hal\u00e1l\u00e1ig \u00e9lt Trencs\u00e9nben.@1621. j\u00fanius|A cs\u00e1sz\u00e1ri ellent\u00e1mad\u00e1s visszaver\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6videsen Thurz\u00f3 Imre \u00fajra Bethlen h\u0171s\u00e9g\u00e9re t\u00e9r\u00edtette Trencs\u00e9n v\u00e1rmegy\u00e9t.@#16|@1625|\u00c1rv\u00edz puszt\u00edtotta.@1649|Jezsuit\u00e1k telepedtek le.@1656|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny s\u00fajtotta.@1663|A t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1s 17 falut puszt\u00edtott el teljesen a k\u00f6rny\u00e9kben.@1670 ut\u00e1n|Cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g sz\u00e1llta meg.@#21|@#22|@1683. \u0151sze|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r h\u00edvei hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k.@#23|@#24|@#25|@#27|@1703|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc hadai el\u0151l a v\u00e1r \u0151rs\u00e9ge megsz\u00f6k\u00f6tt, de 1704-ben m\u00e1r \u00fajb\u00f3l Habsburg k\u00e9zen volt. A v\u00e1rost 4 \u00e9vig blok\u00e1d alatt tartott\u00e1k kurucok.@1708. m\u00e1jus 14.|Hatalmas t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta a v\u00e1rost.@1708. augusztus 3.|A trencs\u00e9ni csata a v\u00e1r alatt zajlott, kuruc veres\u00e9ggel. Ezut\u00e1n a kurucok ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rmegy\u00e9t.@1710, 1715|Pestisj\u00e1rv\u00e1nyok puszt\u00edtott\u00e1k.@1782|A katonas\u00e1g elhagyta a v\u00e1rat. Ill\u00e9sh\u00e1zy J\u00e1nos fel akarta \u00faj\u00edtani.@1790. j\u00fanius 11.|T\u0171zv\u00e9szben pusztul el a v\u00e1ra.@1805|Austerlitz fel\u00e9 itt vonult \u00e1t I S\u00e1ndor orosz serege.@1813|Itt vonult \u00e1t az orosz sereg a lipcsei csat\u00e1ba.@1837|Sina Simon, g\u00f6r\u00f6g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa bank\u00e1r megvette a v\u00e1rat. Befedte az \u00f6regtornyot \u00e9s az \u0151rtornyot.@#28|@1866|A k\u00f6niggr\u00e4tzi csat\u00e1ban megvert osztr\u00e1k sereg maradv\u00e1nya s\u00falyos koleraj\u00e1rv\u00e1nyt okozott.@#30|@1878|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott a Pozsony\u2013Zsolna-vas\u00fatvonalon, textil, \u00e9lelmiszer \u00e9s g\u00e9pipar l\u00e9tes\u00fclt.@1905|Sina Simon \u00f6r\u00f6k\u00f6sei a v\u00e1rat Trencs\u00e9n v\u00e1ros\u00e1nak adom\u00e1nyozt\u00e1k.@#31|@#32|@1918. november 10.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Trencs\u00e9nt.@#36|@1920|A magyar lakosokat el\u0171zt\u00e9k.@#38|@#41|@1945. \u00e1prilis 10.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@1950-es \u00e9vek|A helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kezdete.@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2549-Trencsen-Var\/"},"castles":[{"castleId":73,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Tren\u010diansky hrad","settlement_HU":"Trencs\u00e9n","settlement_LO":"Tren\u010d\u00edn","address":"Mat\u00fa\u0161ova 75\/19, 912 50 Tren\u010d\u00edn","listorder":1,"gps_lat":"48.8941910000","gps_long":"18.0447730000","oldcounty":10,"country":2,"division":8,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2549-Trencsen-Var\/","homepage":"http:\/\/www.muzeumtn.sk\/trenciansky-hrad.html?page_id=297","openinghours":"http:\/\/www.muzeumtn.sk\/trenciansky-hrad.html?page_id=297","picture":"\u003Ca title=\u0022Parik.zak \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8Diansky_hrad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tren\u010diansky hrad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/Tren%C4%8Diansky_hrad.jpg\/512px-Tren%C4%8Diansky_hrad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8Diansky_hrad.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EParik.zak\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Trencs\u00e9ni v\u00e1r","seolink":"trencseni-var","georegion":"Sztr\u00e1zs\u00f3-hegys\u00e9g","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1017|I. Istv\u00e1n visszafoglalta a ter\u00fcletet I. Boleszl\u00e1v lengyel kir\u00e1lyt\u00f3l, \u00e9s a kialak\u00edtott v\u00e1rmegye n\u00e9vad\u00f3ja \u00e9s sz\u00e9khelye Trencs\u00e9n lett.@1069|Ott\u00f3 morva \u0151rgr\u00f3fot sikeresen feltart\u00f3ztatta.@1108|Szvatopluk cseh kir\u00e1ly hadainak \u00e1llt ellen.@#5|@1241|A tat\u00e1r t\u00e1mad\u00e1snak sikeresen ellen\u00e1llt.@#6|@1302|A tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 cseh Vencel elvette a K\u00e1roly R\u00f3bertet p\u00e1rtol\u00f3 Csesznekiekt\u0151l \u00e9s Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9nak adta, akinek sz\u00e9khelye lett.@1321. m\u00e1rcius 18.|Meghalt Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9.@1321.j\u00falius 13.-augusztus 8.|Trencs\u00e9n ostroma. Trencs\u00e9n v\u00e1r\u00e1t kem\u00e9ny ostrom ut\u00e1n Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 unokatestv\u00e9re Sternbergi Istv\u00e1n feladta K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1lynak. A telep\u00fcl\u00e9s ekkor m\u00e1r v\u00e1rosi joggal rendelkezett.@1335|Itt k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9st K\u00e1roly R\u00f3bert, J\u00e1nos cseh \u00e9s K\u00e1zm\u00e9r lengyel kir\u00e1ly.@1431|Az orsz\u00e1gra t\u00f6r\u0151 cseh huszita porty\u00e1z\u00f3k a v\u00e1rost elfoglalt\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k, de a v\u00e1rat nem h\u00e1borgatt\u00e1k.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1454|Hunyadi J\u00e1nos t\u00f6bb m\u00e1s v\u00e1rral egy\u00fctt Trencs\u00e9nt is kiv\u00e1ltott Cillei Ulrikt\u00f3l, \u00edgy eg\u00e9sz Trencs\u00e9n v\u00e1rmegye a hatalm\u00e1ba ker\u00fclt.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1458-1490|M\u00e1ty\u00e1s uralkod\u00e1sa. M\u00e1ty\u00e1s t\u00f6bbsz\u00f6r id\u0151z\u00f6tt benne, \u00e9s a cseh \u00e9s morva h\u00e1bor\u00fainak egyik kiindul\u00f3pontja volt.@1475|M\u00e1ty\u00e1s Szapolyai Istv\u00e1nnak adta z\u00e1logul.@1499|II. Ul\u00e1szl\u00f3t\u00f3l a Szapolyaiak \u00f6r\u00f6k adom\u00e1nyk\u00e9nt megkapt\u00e1k. A v\u00e1rost is er\u0151d\u00edtett fallal vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl.@#8|@1528. j\u00fanius 30.|Ferdin\u00e1nd egyhavi ostrommal elfoglalta Szapolyait\u00f3l, fel\u00e9gette \u00e9s kifosztotta a v\u00e1rost.@#11|@16. sz\u00e1zad v\u00e9ge|\u00d6r\u00f6k adom\u00e1nyk\u00e9nt az Ill\u00e9sh\u00e1zyak szerezt\u00e9k meg.@#13|@1605. j\u00falius 1.|Bocskai Istv\u00e1n hajd\u00fai foglalt\u00e1k el. Ill\u00e9sh\u00e1zy Istv\u00e1n az 1606-os b\u00e9csi b\u00e9ke ut\u00e1n t\u00e9rhetett vissza a v\u00e1rba.@#14|@#15|@1619|Ill\u00e9sh\u00e1zy G\u00e1sp\u00e1r Bethlen G\u00e1bor oldal\u00e1n harcolt, majd 1627-t\u0151l 1648-ig, hal\u00e1l\u00e1ig \u00e9lt Trencs\u00e9nben.@1621. j\u00fanius|A cs\u00e1sz\u00e1ri ellent\u00e1mad\u00e1s visszaver\u00e9se ut\u00e1n r\u00f6videsen Thurz\u00f3 Imre \u00fajra Bethlen h\u0171s\u00e9g\u00e9re t\u00e9r\u00edtette Trencs\u00e9n v\u00e1rmegy\u00e9t.@#16|@#19|@1670 ut\u00e1n|Cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g sz\u00e1llta meg.@#20|@#21|@#22|@1683. \u0151sze|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r h\u00edvei hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k.@#23|@#24|@#25|@#27|@1703|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc hadai el\u0151l a v\u00e1r \u0151rs\u00e9ge megsz\u00f6k\u00f6tt, de 1704-ben m\u00e1r \u00fajb\u00f3l Habsburg k\u00e9zen volt. A v\u00e1rost 4 \u00e9vig blok\u00e1d alatt tartott\u00e1k kurucok.@1708. augusztus 3.|A trencs\u00e9ni csata a v\u00e1r alatt zajlott, kuruc veres\u00e9ggel. Ezut\u00e1n a kurucok ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rmegy\u00e9t.@1782|A katonas\u00e1g elhagyta a v\u00e1rat. Ill\u00e9sh\u00e1zy J\u00e1nos fel akarta \u00faj\u00edtani.@1790. j\u00fanius 11.|T\u0171zv\u00e9szben pusztul el a v\u00e1ra.@1837|Sina Simon, g\u00f6r\u00f6g sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa bank\u00e1r megvette a v\u00e1rat. Befedte az \u00f6regtornyot \u00e9s az \u0151rtornyot.@#28|@#30|@1905|Sina Simon \u00f6r\u00f6k\u00f6sei a v\u00e1rat Trencs\u00e9n v\u00e1ros\u00e1nak adom\u00e1nyozt\u00e1k.@#31|@#32|@#36|&"}],"sights":[{"sightId":572,"townId":29,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|812|320","gps_lat":"48.8959470000","gps_long":"18.0446710000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/M-V-Maximianus-felirata-Trencsen-1044","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/trencseni-varszikla-latin-felirata\/\r","picture":"own","picture_ref":"","name":"V\u00e1rszikla latin felirata","seolink":"varszikla-latin-felirata","note":"","history":"A Laugaricio nev\u0171 germ\u00e1n v\u00e1ros melletti t\u00e1borban 178\/9-ben telel\u0151 855 r\u00f3mai katona \u00e9s Marcus Valerius Maximianus leg\u00e1tus germ\u00e1nok feletti gy\u0151zelm\u00e9nek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Marcus Aurelius cs\u00e1sz\u00e1r markomannok elleni gy\u0151zelmes hadj\u00e1rata sor\u00e1n keletkezett. 1854-ben fedezt\u00e9k fel."},{"sightId":573,"townId":29,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|834|311","gps_lat":"48.8959550000","gps_long":"18.0450210000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/hunnia-dombormu\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Michal Kara (sculptor) - cc-by-3.0 Olay Ferenc (photo) \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hunnia02.gif\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Hunnia02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/c\/c7\/Hunnia02.gif\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hunnia02.gif\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMichal Kara (sculptor) - cc-by-3.0 Olay Ferenc (photo)\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Egykori Hunnia-domborm\u0171, Jiskra rabl\u00f3vez\u00e9r domborm\u0171ve","seolink":"egykori-hunnia-dombormu-jiskra-rablovezer-dombormuve","note":"","history":"A trencs\u00e9ni v\u00e1r alatti sziklafalban helyezt\u00e9k el. 1916. okt\u00f3ber 4-\u00e9n leplezt\u00e9k le, Kara Mih\u00e1ly szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban elesett h\u0151s\u00f6knek \u00e1ll\u00edtott eml\u00e9ket. A megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok t\u00f6bbsz\u00f6r utas\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rost az eml\u00e9km\u0171 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1ra, azonban annak nem tettek eleget. V\u00e9g\u00fcl 1921-ben a csehszlov\u00e1k megyei adminisztr\u00e1ci\u00f3 t\u00fcntette el, \u00e9s hely\u00e9be a cseh huszita rabl\u00f3vez\u00e9r, Jiskra domborm\u0171v\u00e9t \u00e1ll\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":574,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Farsk\u00fd kostol Narodenia Panny M\u00e1rie","address":"Mat\u00fa\u0161ova 2, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|662|502","gps_lat":"48.8938030000","gps_long":"18.0418880000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/trencin.fara.sk\/?page_id=152","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szuz-maria-szuletese-templom-trencsenben\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Scotch Mist \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_27.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn 27\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f3\/Tren%C4%8D%C3%ADn_27.jpg\/256px-Tren%C4%8D%C3%ADn_27.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_27.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EScotch Mist\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9se kegytemplom ","seolink":"szuz-maria-szuletese-kegytemplom","note":"","history":"14. sz\u00e1zadi g\u00f3tikus (1324 k\u00f6r\u00fcl), h\u00e1romhaj\u00f3s templom. 1500-es \u00e9vekbeli fedett fal\u00e9pcs\u0151 vezet a templomhoz. A 16. sz\u00e1zadban renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. M\u00e1ria-\u00fcnnepeken a zar\u00e1ndokok kedvelt b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3 helye.@A baloldali k\u00e1polna az Ill\u00e9sh\u00e1zy csal\u00e1d\u00e9, a jobboldali k\u00e1polna Szent Imr\u00e9nek van szentelve. T\u00f6bbsz\u00f6r is t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta. 1790-ben n\u00e9gyb\u0151l h\u00e1rom harangja megolvadt. 1886-ban is le\u00e9gett az eg\u00e9sz templom, ami ut\u00e1n 1911-1912 k\u00f6z\u00f6tt teljesen \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":575,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Franti\u0161ka Xaversk\u00e9ho","address":"Mierov\u00e9 n\u00e1mestie 43, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|561|407","gps_lat":"48.8947160000","gps_long":"18.0404640000","religion":1,"oldtype":"9, 74","newtype":"1","homepage":"http:\/\/trencin.fara.sk\/?page_id=158","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/trencseni-xaveri-szent-ferenc-templom-es-rendhaz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Piarist_Church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn - Piarist Church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c4\/Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Piarist_Church.jpg\/256px-Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Piarist_Church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Piarist_Church.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Xav\u00e9ri Szent Ferenc piarista templom, kolostor \u00e9s gimn\u00e1zium ","seolink":"xaveri-szent-ferenc-piarista-templom-kolostor-es-gimnazium","note":"","history":"1646-ban k\u00f6lt\u00f6ztek a jezsuit\u00e1k a v\u00e1rosba, abba a h\u00e1zba, amit m\u00e9g 1632-ben Boldog Bosny\u00e1k Zs\u00f3fia v\u00e9grendelet\u00e9ben r\u00e1juk hagyott. Az evang\u00e9likus v\u00e1rosban nem sz\u00edvesen fogadt\u00e1k a jezsuit\u00e1kat, akik b\u00e9k\u00e9s t\u00e9r\u00edt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9gbe kezdtek. 1649-ben gimn\u00e1ziumot nyitottak. Ill\u00e9sh\u00e1zy Gy\u00f6rgy gr\u00f3f t\u00e1mogatta tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket. A jezsuita novici\u00e1tus 1655-ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, az \u00e9p\u00fclet 1656 \u00e9s 1661 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel. 1653 \u00e9s 57 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a templom Lippay Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rsek anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, Pietro Spazzo alkot\u00e1sa, a jezsuit\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. Az 1708-as t\u0171zv\u00e9szben jelent\u0151sen s\u00e9r\u00fclt, az 1709-t\u0151l 1713-ig tart\u00f3 fel\u00faj\u00edt\u00e1skor nyerte jelenlegi Barokk karakter\u00e9t. 1767-ben k\u00e9sz\u00fclt a f\u0151olt\u00e1ra.@1773-ban a p\u00e1pa feloszlatta a Jezsuita rendet. 1776-ban a piarist\u00e1k kapt\u00e1k meg, akiket m\u00e1r a v\u00e1rosi polg\u00e1rok h\u00edvtak be a jezsuit\u00e1k hely\u00e9re."},{"sightId":576,"townId":29,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|820|481","gps_lat":"48.8941490000","gps_long":"18.0447470000","religion":0,"oldtype":"62","newtype":"62","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pufacz \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Trencin_Castle_Well.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Trencin Castle Well\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bb\/Trencin_Castle_Well.jpg\/512px-Trencin_Castle_Well.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Trencin_Castle_Well.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPufacz\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"V\u00e1rk\u00fat","seolink":"varkut","note":"","history":"A legenda szerint Szapolyai Istv\u00e1n idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt. Eredetileg 72 m\u00e9ter m\u00e9ly volt. Val\u00f3j\u00e1ban az 1420-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclhetett."},{"sightId":577,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Tren\u010dianske m\u00fazeum","address":"Mierov\u00e9 n\u00e1mestie 42, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|766|338","gps_lat":"48.8956020000","gps_long":"18.0438580000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeumtn.sk\/en\/expositions\/county-house.html?page_id=398","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_pam._budova_-_Mierov%C3%A9_n%C3%A1m._46.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn - pam. budova - Mierov\u00e9 n\u00e1m. 46\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a3\/Tren%C4%8D%C3%ADn_-_pam._budova_-_Mierov%C3%A9_n%C3%A1m._46.jpg\/256px-Tren%C4%8D%C3%ADn_-_pam._budova_-_Mierov%C3%A9_n%C3%A1m._46.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_pam._budova_-_Mierov%C3%A9_n%C3%A1m._46.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za, Trencs\u00e9ni M\u00fazeum","seolink":"egykori-varmegyehaza-trencseni-muzeum","note":"","history":"A v\u00e1rmegye \u00e9s a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be. Az egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":578,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Tren\u010dianske m\u00fazeum - Katov dom","address":"Mat\u00fa\u0161ova, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|713|458","gps_lat":"48.8945420000","gps_long":"18.0431740000","religion":0,"oldtype":"18, 53","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeumtn.sk\/en\/expositions\/executioners-house-katov-dom.html?page_id=404","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/hoher-haz\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Katov_dom_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn - Katov dom (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a6\/Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Katov_dom_%281%29.jpg\/256px-Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Katov_dom_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Katov_dom_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"H\u00f3h\u00e9r h\u00e1za, Trencs\u00e9ni M\u00fazeum","seolink":"hoher-haza-trencseni-muzeum","note":"","history":"Renesz\u00e1nsz polg\u00e1rh\u00e1z a 16. sz\u00e1zadb\u00f3l. A 16-17. sz\u00e1zadban \u00e1ll\u00edt\u00f3lag a h\u00f3h\u00e9r lakott benne \u00e9s a 19. sz\u00e1zadban b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt is szolg\u00e1lt."},{"sightId":579,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Hotel Elizabeth Tren\u010d\u00edn","address":"Gen. M. R. \u0160tef\u00e1nika 2, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|796|300","gps_lat":"48.8959810000","gps_long":"18.0446540000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.hotelelizabeth.sk\/sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/erzsebet-szallo\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Hotel_Elizabeth.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn - Hotel Elizabeth\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Hotel_Elizabeth.jpg\/512px-Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Hotel_Elizabeth.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_-_Hotel_Elizabeth.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Erzs\u00e9bet Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"erzsebet-szallo","note":"Hotel Elizabeth","history":"1901-ben Popper \u00c1rmin nagybirtokos \u00e9s nagyiparos \u00e9p\u00edttette szecesszi\u00f3s st\u00edlusban, \u00e9s Sissi ut\u00e1n Erzs\u00e9bet Sz\u00e1ll\u00f3nak nevezte el. K\u00e9s\u0151bb \u00e1ll\u00edt\u00f3lag k\u00e1rty\u00e1n elvesztette."},{"sightId":580,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Synag\u00f3ga","address":"\u0160t\u00farovo n\u00e1mestie, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|520|439","gps_lat":"48.8944710000","gps_long":"18.0395730000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Zsinagoga-Trencsen-1003","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/zsinagoga-2\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Motacilla \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_synag%C3%B3ga_ZSZ.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn synag\u00f3ga ZSZ\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/Tren%C4%8D%C3%ADn_synag%C3%B3ga_ZSZ.jpg\/512px-Tren%C4%8D%C3%ADn_synag%C3%B3ga_ZSZ.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_synag%C3%B3ga_ZSZ.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMotacilla\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1913-ban \u00e9p\u00fclt modern st\u00edlusban biz\u00e1nci \u00e9s szecesszi\u00f3s elemekkel \u00f6tv\u00f6zve. A zsid\u00f3k a v\u00e1rosban a 17-18. sz\u00e1zadban jelentek meg, Morvaorsz\u00e1gb\u00f3l menek\u00fcltek ide a zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s el\u0151l."},{"sightId":581,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00e1 br\u00e1na","address":"Sl\u00e1dkovi\u010dova 4, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|548|474","gps_lat":"48.8941580000","gps_long":"18.0402190000","religion":0,"oldtype":"23","newtype":"23","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/trencseni-also-kapu-torok-kapu\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Motacilla \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_Doln%C3%A1_br%C3%A1na.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tren\u010d\u00edn Doln\u00e1 br\u00e1na\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/Tren%C4%8D%C3%ADn_Doln%C3%A1_br%C3%A1na.jpg\/256px-Tren%C4%8D%C3%ADn_Doln%C3%A1_br%C3%A1na.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tren%C4%8D%C3%ADn_Doln%C3%A1_br%C3%A1na.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMotacilla\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Als\u00f3 kapu vagy T\u00f6r\u00f6k kapu ","seolink":"also-kapu-vagy-torok-kapu","note":"","history":"A v\u00e1ros egykori v\u00e9dm\u0171v\u00e9nek egyik kapuja. A m\u00e1sikat (Fels\u0151 kapu) m\u00e1r elbontott\u00e1k.@A 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt kaputorony. 1528-ban a Habsburgok megostromolt\u00e1k, ezut\u00e1n a torny\u00e1t \u00fajabb emelettel b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A torony nagyvonalakban a 17. sz\u00e1zad els\u0151 negyed\u00e9ben nyerte el mai form\u00e1j\u00e1t."},{"sightId":582,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Morov\u00fd st\u013ap","address":"Mierov\u00e9 n\u00e1mestie, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|660|377","gps_lat":"48.8952010000","gps_long":"18.0420420000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/trencseni-szentharomsag-oszlop-pestisoszlop\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peter Zeliz\u0148\u00e1k \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Trencin_Morovy_stlp_z_roku_1712.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Trencin Morovy stlp z roku 1712\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/Trencin_Morovy_stlp_z_roku_1712.jpg\/512px-Trencin_Morovy_stlp_z_roku_1712.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Trencin_Morovy_stlp_z_roku_1712.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeter Zeliz\u0148\u00e1k\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-oszlop ","seolink":"szentharomsag-oszlop","note":"","history":"1712-ben emelt\u00e9k a jezsuit\u00e1k Ill\u00e9sh\u00e1zy Mikl\u00f3s f\u0151isp\u00e1n seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az 1710. \u00e9vi pestisj\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9k\u00e9re."},{"sightId":583,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Nepo\u0161kvrnen\u00e9ho po\u010datia Panny M\u00e1rie","address":"1. m\u00e1ja 7, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|352|671","gps_lat":"48.8919450000","gps_long":"18.0367160000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s-templom","seolink":"szeplotelen-fogantatas-templom","note":"","history":"1909-ben \u00e9p\u00fclt templom a neorom\u00e1n st\u00edlusban. 1918-ig az Irgalmas N\u0151v\u00e9rek (P\u00e1li Szt. Vince Szeretet Le\u00e1nyainak T\u00e1rsulata) birtokolt\u00e1k, akik tan\u00edt\u00e1ssal \u00e9s beteg\u00e1pol\u00e1ssal foglalkoztak. Ezt k\u00f6vet\u0151en a templomot a szeg\u00e9nyek tan\u00edt\u00e1s\u00e1val foglalkoz\u00f3 Notre Dame N\u0151v\u00e9rek vett\u00e9k \u00e1t."},{"sightId":584,"townId":29,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd a. v. kostol","address":"Vajansk\u00e9ho 30, 911 01 Tren\u010d\u00edn","mapdata":"1|402|650","gps_lat":"48.8921790000","gps_long":"18.0374550000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/ecav-trencin.eu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Martin Hlauka (Pescan) \/ Attribution\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_kostol,_Tren%C4%8D%C3%ADn_(2008).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Evanjelick\u00fd kostol, Tren\u010d\u00edn (2008)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/Evanjelick%C3%BD_kostol%2C_Tren%C4%8D%C3%ADn_%282008%29.jpg\/256px-Evanjelick%C3%BD_kostol%2C_Tren%C4%8D%C3%ADn_%282008%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evanjelick%C3%BD_kostol,_Tren%C4%8D%C3%ADn_(2008).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMartin Hlauka (Pescan)\u003C\/a\u003E \/ Attribution","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1794-ben szentelt\u00e9k fel a templomot. Az 1935-\u00f6s fel\u00faj\u00edt\u00e1skor bels\u0151 tere teljesen meg\u00fajult."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}