exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Selmecbánya Zászló

Selmecbánya

Banská Štiavnica
Selmecbánya
Szlovák:
Banská Štiavnica
Német:
Schemnitz
Latin:
Schemnicium
Vármegye:
Hont
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Besztercebányai
Folyó:
Selmec patak
Tengerszint feletti magasság:
600 m
GPS koordináták:
48.458743, 18.893297
Google térkép:
Google
Népesség
Népesség:
10e
Magyarok aránya:
0.34%
Népesség 1910-ben
Összesen 15185
Magyarok 41.75%
Szlovákok 54.93%

A város Magyarország egyik legfontosabb bányavárosa volt, az itteni ezüst és aranybányák a legjelentősebbek közé tartoztak. Az itt bányászott ezüstből már Szent István is pénzt veretett. A tatárjárás után elpusztult a település, amit német bányászokkal telepítettek újra. Magyarország ekkoriban a globális ezüstkitermelés egynegyedét adta. Az állandó értékű ezüst garas verését Károly Róbert 1329-ben kezdte meg. Erődítései az 1500-as években a török veszély miatt épültek ki, de a város soha nem került török kézre. 1770-ben itt jött létre a világ első bányászati akadémiája, amely mintául szolgált a párizsi Polytechnique létrehozásához. Ekkor Selmecbánya Magyarország harmadik legnagyobb városa volt. A bányászat lehanyatlásával fontos iskolavárossá vált, a bányászati és kohászati akadémia erdőmérnöki karral bővült. Mindennek a csehszlovák megszállás vetett véget 1919-ben, amikor is az akadémiának a mai Magyarország területére kellett költöznie. A város bányászmúltjába több látogatható tárna és bányamúzeum enged betekintést a látogatóknak.

Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század
Az itt bányászott ezüstből Szent István ezüstpénzt veretett. A pénzverés a 13. századig Esztergomban történt: dénárt és annak fele értékét, az obulust verték.
1075
Először említették oklevélben a Selmecbányai ezüstbányászatot.
1217
"Bana, Banya" néven említették.
13. század
A Szűz Mária plébániatemplom megépült.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1275
A domonkos rendi szerzetesek Szent Miklósnak szentelt temploma megépült.
1238
IV. Béla szabad királyi városi rangra emelte.
1241 előtt
IV. Béla egy német bányavállalkozóval kötött szerződést, aki gépi vízkiemelő szerkezeteket alkalmazva elérhetővé tette a mélyebben fekvő ezüstteléreket is.
1241. tavasza
A tatárjárás során a település elpusztult.
1242 után
A tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepítettek le, és alapították meg a várost a mai helyén.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
14. század eleje
Csák Máté uralta a települést.
1321
Csák Máté halála után Károly Róbert király szerezte meg.
1325
Károly Róbert aranyforintokat kezdett a pénzverdében veretni. A király Esztergom és Buda mellé további pénzverő kamarákat szervezett. Ekkoriban alakultak meg a későbbi évszázadokban nagy hírnevet szerzett pénzverdék, Körmöcbánya, Kolozsvár, Nagybánya…stb. összesen 10.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1442
Selmecbánya cseh huszita kapitánya az embereivel megtámadta az ellenkirály I. Ulászló-párti Rozgonyi Simon püspök városát, Egert. A csehek kirabolták a várost, de a várat nem merték megostromolni. A hazafelé tartó huszitákat Rozgonyi püspök és Czudar Jakab báró a seregükkel üldözőbe vették. A szölöskei erdőben Talafuz cseh vezért is elfogták. A püspök bosszúból elfoglalta Selmecbányát, kirabolták és felégették a házakat.
1443
Szörnyű földrengés sújtotta.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1526
Bányászfelkelés tört ki, amit a királyi katonaság levert.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1546-59
Buda török elfoglalása után a gótikus plébániatemplomot fallal körülvett erődtemplommá alakították át, ez az úgynevezett Óvár.
1564 – 71
Megépítették az Újvárat, vagy Leányvárat a török ellen. A 18. század óta tűztoronyként funkcionált.
1575
A török csapatok elfoglalták Somoskő, Kékkő és Divény várait, így a török veszély közvetlen közelségbe került. A közvetlen veszély 1593-ban szűnt meg a nógrádi várak visszafoglalásával.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605
Bocskai István harc nélkül elfoglalta.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem harc nélkül elfoglalta. Ekkor a Habsburg-párti Esterházy Miklós volt a zólyomi főispán.
1621. június eleje
Selmecbánya meghódolt a császárnak.
1621. július 5.
Egry István Zólyom melletti győzelme után ismét Bethlen pártjára állt.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1627
Itt alkalmazták először a puskaport a bányászatban a világon.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. április eleje
A bányavárosok rövid időre meghódoltak I. Rákóczi György erdélyi fejedelem előtt.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678. október
A Thököly Imre vezette bujdosóknak önként megadta magát, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti ütközet után ki kellett üríteniük.
1679. április vége
A folyton oldalt váltó Józsa István páter kurucaival megrohanta és kifosztotta Selmecbányát. Hamarosan elpártolt a kurucoktól, akik október 21-én Tályán bekerítették, elfogták és lefejezték.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. szeptember
Miután Thököly Imre kuruc vezér és a török egyesített serege elfoglalta Füleket, Caprara császári serege Trencsénig hátrált. Thököly elküldte Görgey Boldizsárt a bányavárosok elfoglalására, ahonnan nagy zsákmánnyal tértek vissza.
1682. november 19.
Thököly Imre fegyverszünetet kötött a császáriakkal. A kurucok hatalma a Garamig terjedt, de a bányavárosokat visszakapta a császár, havi 3000 forint ellenében.
1683. július 1.
Schulz császári parancsnok parancsot kapott a bányavárosok kiürítésére, Bécshez húzódott vissza, annak várható török ostromára készülve.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683. ősze
Újra császári kézre került.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703 szeptember
Ocskay kuruc lovasai megszállták. Az október 31.-i lévai vesztes csata után rövid időre kénytelenek kivonulni belőle, de már a november 15.-i győztes zólyomi ütközet után ismét Bercsényi Miklós és Károlyi Sándor kuruc generálisok seregének hatalmába jut.
1708. október
A vesztes trencséni csata után a kurucok kiürítették és Heister császári tábornok serege vonult be.
1709. augusztus 23.
Bottyán János kuruc generális csapatai véres harcokat vívtak a selmecbányai sáncoknál, aminek során Tollet császári generális a felkelők fogságába került, de a bányászvárost elfoglalni nem tudták.
1735
Felsőfokú Bányatisztképző Intézetet hoztak létre.
1770
A világ első bányászati akadémiája itt jött létre.
1782
Magyarország 3. legnagyobb városa volt 23.192 fő lakosával Pozsony és Debrecen után.
1786
Országos vásártartás jogot kapott.
19. század második fele
Bányászata lehanyatlott, iskolavárossá vált.
1807
Erdőmérnöki Intézetet hoztak létre.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1873
Keskenynyomtávú vasútvonal épült Garamberzence és Selmecbánya között.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 3.
A csehszlovákok megszállták Selmecbányát. A csehszlovák megszállás után az oktatási intézményeket Sopronba (Magyarország) költöztették.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 6.
A magyar tanácsköztársaság visszafoglalta Selmecbányát a megszálló csehszlovákoktól.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. március 7.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1949
Az erdőmérnöki kar kivételével a kohó és bányamérnöki karokat Miskolcra költöztették.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Katalin-templom
Kostol sv. Kataríny
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Katalin-templom
Története

1443-1491 között épült késő gótikus stílusban. 1555-ben épült a nyugati reneszánsz előcsarnok. Ekkor lett plébániatemplom, mert a régi Miasszonyunk plébániatemplomot átalakították erőddé a török ellen (Óvár). A bejárat felett három címer látható: Magyarországé, Selmecbányáé és Rubigall Pálé, aki jelentős adománnyal járult hozzá a templom építéséhez. 1580-től 1672-ig a protestánsok használták. 1692-ben a jezsuiták vették át, akik a belső terét a 18. században barokk stílusúra alakították át. 1776-ban építették hozzá a Nepomuki Szent János kápolnát. A 19. század végén a belső terét gótikussá alakították vissza. 1900-ban két kórus épült és egy új neogótikus orgona készült a Rieger testvérek Budapesti műhelyében. A presbitérium színes üvegablakai 1894-ből, az oldalkápolna ablakai 1907-ből származnak, és az adományozók vannak rajtuk feltüntetve magyarul.

Kálvária, Kálváriahegy (Scharfenberg)
Kalvária Banská Štiavnica
Eredetileg:
kálvária
Jelenleg:
kálvária
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kálvária, Kálváriahegy (Scharfenberg)
Története

3 templommal és 22 kápolnával rendelkezik .A felső templomot "német", a középsőt "magyar", az alsót "szlovák" templomnak hívták, mert ilyen nyelven miséztek benne búcsú alkalmával. A középső templomban vannak a szent lépcsők, harmincnégy lépcsőfokkal. Különlegessége, hogy 7 stáció Krisztus, 7 pedig Mária szenvedéseit mutatta be. 1744 és 1751 között építették a Scharffenberg-hegy tetején Perger Ferenc jezsuita páter kezdeményezésére.

Nagyboldogasszony-plébániatemplom
Kostol Nanebovzatia Panny Márie
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nagyboldogasszony-plébániatemplom
Története

Az 1230-as években épült, háromhajós román stílusú templomként. IV. László adományozta a dominikánus rendnek, akik 1563-ig birtokolták. Ekkor még Szent Miklósnak volt felszentelve. 1575-1669 között az evangélikusok használták, tőlük a jezsuiták vették át. 1679-ben Thököly harcai idején a főoltár és a tető leégett, a jezsuiták 1688 és 1689 között újjáépítették. 1768-ban a korábbi domonkos kolostort jezsuita gimnáziummá alakították át. 1773-ban a jezsuitákat a pápa feloszlatta, a templom plébániatemplom lett, a jezsuita gimnáziumot a piaristák vették át.

Az 1806-os tűzvész után kapta barokk belső terét (a plébánia honlapja szerint klasszicista arculatot és empír homlokzatot kapott). 1914-ben új gimnáziumi épület épült a a kolostor kertjének északkeleti részén. A régi kolostor épületet 1933-ban jórészt elbontották.

Havas Boldogasszony-templom
Kostol Panny Márie Snežnej
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Havas Boldogasszony-templom
Története

1512-ben gótikus stílusban épült, ravatalozóként használták. A 18. században barokk tornyot kapott, ami a II. világháborúban megsemmisült.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1794-1796 között épült II. József türelmi rendelete alapján copf stílusban, torony nélkül. Oltárképe Than Mór alkotása.

Szent Erzsébet-kápolna
Kostol sv. Alžbety
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Erzsébet-kápolna
Története

Árpád-házi Szent Erzsébet II. András magyar király sokat jótékonykodó lánya volt. A 14. század közepén gótikus stílusban épült. A mellette álló városi ispotály lelki gondozását látta el. 1574-ben az Alsó vagy Korponai városkapuba beleépítették. 1879-ben a városkapuval együtt a templom nagy részét is elbontották útépítés miatt. 1894-95 között neogótikus stílusú felújítás után kápolnaként vették újra használatba.

Volt neológ zsinagóga
Židovská synagóga, Banská Štiavnica - Selmecbányai zsinagóga
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
gyár
Felekezet:
zsidó
Megjegyzés:
Sörfőzde.
Felkeres
Volt neológ zsinagóga
Története

1893-ban épült.

Középületek
Városháza
Mestský úrad
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

A 16. században épült. 1787-88 között nyerte el mai alakját, ekkor kapta tornyát is.

A toronyóra mutatói fel vannak cserélve: a kismutató a percet, a nagy az órát jelzi. A monda szerint az átutazó kereskedők nem voltak hajlandók hozzájárulni az óratorony építéséhez, ezért a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni róla a pontos időt.

Kamaraudvar, Kammerhof, Bányászati Múzeum
Múzeum Kammerhof
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Kamaraudvar, Kammerhof, Bányászati Múzeum
Története

1550-ben néhány gótikus ház egyesítésével jött létre. A 16. század közepén a Bányászkamara Besztercebányáról Selmecbányára költözött. Feladata volt az ércek kitermelésének ellenőrzése, az urbura, a bányaadó beszedése. 1598-ban a Habsburgok létrehozták a Kamaragrófi Hivatalt, amely itt székelt. Ez ellenőrizte bányákat, a pénzverdéket, a kamarabirtokot és az erdőket.

Bányahivatalként működött, ez felügyelte a bányákat, kohókat és pénzverdéket. Itt kapott helyt a bányaigazgatóság, valamint bányászati szertár és a bányaigazgató lakása is volt egyben. Ma a Bányászati Múzeum főépülete.

Hallenbach-ház, a Bányászati Múzeum ásványkiállítása, Mihály-táró
Informačné centrum Banská Štiavnica
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás, felsőoktatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Hallenbach-ház, a Bányászati Múzeum ásványkiállítása, Mihály-táró
Története

A Szlovák Bányászati Múzeum kőzet és ásványkiállítása

A 15. században épült. A 17. század végétől Hellenbach Gottfried János (1659-1728) báró, bányák és sörfőzdék birtokosa tulajdonában állt. I. Lipót császár, majd II. Rákóczi Ferenc orvosa volt. Rákóczi híveként a szabadságharc alatt kamaragrófi címet is viselt.

1792-1854 között Bányabíróság (Berggericht) volt. 1854-1859 között bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között a Bányászati Akadémia harmadik tanszéke működött benne.

Udvaráról nyílik a 76 méter hosszú, látogatható, Mihály táró.

A Bányászati Akadémiát 1762-ben alapították, 1764-ben kezdte meg működését. Európa első ilyen jellegű akadémiája volt. 1795-ben a Párizsi Polytechnikát a selmecbányai akadémia mintájára alapították meg.

Kulturális létesítmények
Zsembery-ház (Marschalkó-ház)
Žemberovský dom
Eredetileg:
felsőoktatás, plébánia
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Zsembery-ház (Marschalkó-ház)
Története

Ma polgármesteri hivatal és mozi. A 16. században két gótikus ház egybeépítésével jött létre. 1803-ban nyerte el mai klasszicista alakját J. Thaller terveinek megfelelően.

A diákság egyesületi életének központja volt. Eredetileg plébánia volt, később itt székelt az 1808-ban felállított Erdészeti Tanintézet 1841-ig. Az 1860-as évek elején itt alakult a "Szittnya Club", amely Európa egyik első turistaegyesülete volt. Nevét a Szitnyáról, a Selmeci-hegység 1011 méteres legmagasabb csúcsáról kapta. 1875. november 2-án éjfélkor itt alakult meg a Magyar Társaság. Katalin-bálokat és egyéb rendezvényeket is tartottak itt.

Evangélikus líceum
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus líceum
Története

A líceumot a reformkorban alapították. 1827-1830 között épült klasszicista stílusban, a líceum korábbi épülete helyén. 1864-ben hozzá csatolták a Kachelmann család által adományozott épületet. 1838 és 1839 között itt tanult Petőfi Sándor. Emléktábla emlékeztet a falán arra, hogy Petőfi Sándor itt tanult. Petőfit végül magyarul nem is beszélő, magyargyűlölő szlovák tanára magyar történelemből buktatta meg. Ezután apja megvonta tőle támogatását. Mikszáth Kálmán is a líceumban tanult.

Krecsmáry-ház
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
ház
Felkeres
Krecsmáry-ház
Története

Nikolaus Joseph von Jacquin, a kísérleti kémia egyik úttörője 1764-ben itt kezdte meg kémiai és ásványtani előadásait. Ez volt az akadémia első épülete.

Fritz-ház
Eredetileg:
felsőoktatás, kocsma
Jelenleg:
levéltár
Felkeres
Fritz-ház
Története

Nevét a ház az eredeti tulajdonosáról, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonosról kapta. Ez volt az Akadémia A épülete, a rektori hivatal székhelye. Tanácsterem, könyvtár, gépészeti tanszék és szertár is volt benne. Az Akadémia a házat 1829-től bérelte, majd 1885-ben megvásárolta. A tulajdonjog megszerzése után Schulek Frigyes műépítész tervei alapján átépítették. Itt tartották a bányászati képzést, amíg nem adták át a Bányászati és Kohászati Palotát. Földszintjén a Molnár-féle kocsma kapott helyt, ahol a Magyar Társaság is tartott összejöveteleket.

Bányászati és Erdészeti Főiskola épületegyüttese
Stredná priemyselná škola Samuela Mikovíniho
Selmec11
Unknown author / Public domain
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Középiskola.
Felkeres
Bányászati és Erdészeti Főiskola épületegyüttese
Története

1885-1890 között épült az Erdészeti palota (Akademická 341, 969 01 Banská Štiavnica, GPS: 48.459637, 18.899201).

1900-ban épült a Bányászati és Kohászati palota. 1912-ben épült a Kémiai palota.

Belházy-ház
Belházyovský dom
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Belházy-ház
Története

1616-ban építette reneszánsz stílusban a bányakitermelő Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Nevét egy selmecbányai bíróról kapta (Belházy). 1770-ben az Akadémia megvásárolta, és ekkortól kémiai labor épülete volt, kémiai és kohászati oktatást folytatott benne Giovanni Antonio Scopoli. 1900-ig folyt itt az oktatás.

Arborétum, Feistmantel kertje
Arborétum Kysihýbeľ
Eredetileg:
arborétum
Jelenleg:
arborétum
Felkeres
Arborétum, Feistmantel kertje
Története

1900-ban létesült a selmecbányai Erdészeti Akadémia asszisztensének jóvoltából, 7,73 hektáros területen.

Betlehem
Banskoštiavnický betlehem
Eredetileg:
nincs adat
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Betlehem
Története

Az arany és ezüstbányászatot, feldolgozást és pénzverést, valamint a város építészeti látványosságait mutatja be kicsinyített formában.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Jónás-ház, egykori Szarvas Szálló
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Jónás-ház, egykori Szarvas Szálló
Története

Hajdan vendégfogadó volt, itt szállt meg 1783-ban II. József (erre felirat utal). A város iskoláiba kerülő diákok itt kezdtek ismerkedni a várossal. 1787-ben a híres mineralógus, Jónás József itt született. A gótikus épület falát reneszánsz freskók díszítik.

Egykori Metropol Hotel
Eredetileg:
kocsma
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Egykori Metropol Hotel
Története

Pincéjéből közvetlen átjárás van a bányák tárnáihoz. "A szőlőhöz" nevet viselő hírhedt kocsma volt.

Szitnyai-ház
Eredetileg:
kocsma
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Általános Művészeti Iskola
Felkeres
Szitnyai-ház
Története

A 16. században épült. A századfordulón Szitnyai József selmeci polgármester, tudós tulajdona volt. Földszintjén volt Az arany bányamécseshez címzett kocsmája (Zum goldenen Grubenlicht).

Dohánygyár
Eredetileg:
gyár
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Dohánygyár
Története

Helyén állt egykor az erődszerű Rubigall major.

Glanzenberg-táró
Štôlňa Glanzenberg
Eredetileg:
táró / bánya / kőfejtő
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Glanzenberg-táró
Története

A Szlovák Bányászati Múzeum üzemelteti. Egyesek szerint a 14. századból származik, első említése 1560-ból származik. Látogatható tárna.

Szabadtéri Bányamúzeum, Bertalan-táró
Slovenské banské múzeum - Banské múzeum v prírode
Eredetileg:
táró / bánya / kőfejtő
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Szabadtéri Bányamúzeum, Bertalan-táró
Története

A 17. századi Bertalan-tárnából kiindulva védőruházatba öltöztetve egyórás túrát lehet tenni a selmeci bányák labirintusában. A túra 1300 méter hosszú, és legmélyebb pontján 45 méterrel van a felszín alatt.

Városi infrastruktúra
Óvár
Starý Zámok
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Vármúzeum
Felkeres
Óvár
Története

A Paradicsom hegy oldalában áll. Az alapjául szolgáló templomot a 13. században templomosok építették román stílusban.

A legenda szerint a templomosok mesterének megtetszett egy közeli várúr lánya. Elhívta magához, majd kíséretével együtt meggyilkoltatta, hogy ne legyen nyoma a bűnének. Egy ifjú templomos azonban felfedte a bűntettet az apának, és annak seregét a templomosok tivornyája alatt beengedte az erősségbe. A templomosokat ezután felkoncolták, így lett vége uralmuknak.

A templom később a dominikánus rendé lett. Mellette állt a ma is látható Szent Mihály kápolna. A 16. században gótikus stílusban átalakították, majd a török veszély ellen 1546-1559 között várrá alakították. 17. században épült a nagy harangtorony.

A csehszlovák megszállás után ide szállították át a 48-as emlékművet.

Újvár (Leányvár)
Nový Zámok
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Magyar-Török harcokat bemutató kiállítás, a Koháry család arcképgalériája.
Felkeres
Újvár (Leányvár)
Története

Törökellenes harcokra emlékeztető kiállítás, és panoráma.

1564 és 1571 között épült a török ellen, 24 olasz ágyú védte. Ellenség közeledtére fekete lobogót tűztek ki.

A monda szerint a dúsgazdag Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Önteltsége és tékozló életmódja miatt leányvári boszorkánynak nevezték. Híres volt szépségéről is, de minden kérőnek nemet mondott. Barátai figyelmeztették tékozlására, mire ő értékes gyűrűjét a Selmec vizébe dobta, és azt mondta, olyan biztos vagyona, mint, hogy ez a gyűrű elvész. A gyűrűt később egy hal gyomrában megtalálták, és Borbála elszegényedve halt meg. Temetésén szélvihar támadt, ami elüldözte az embereket, holttestét ezután kutyák tépték szét.

Lármafa vagy Kopogó
Čajovňa Klopačka
Eredetileg:
lármafa
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Megjegyzés:
Teaház.
Felkeres
Lármafa vagy Kopogó
Története

Szlovákul Klopacska. Jelenleg teaház.

1681-ben reneszánsz és barokk stílusban épült. A régi bányavárosok elmaradhatatlan tartozéka, innen hívták a bányászokat munkába éjjel kettő órakor, és temetéskor is ez szólalt meg.

Vak Bottyán Selmecbányára érkezve ennek hangjával toborzott Rákóczi zászlaja alá 1000 fegyverviselésre alkalmas bányászt a környékről.

1849 januárjában ennek hangjára a bányászok átvonulásra alkalmassá tettek több bányafolyosót a Szkalka hegy alatt, így Görgey ezen keresztül két nappal korábban el tudta érni a stureci hágót és egyesülni tudott Klapka seregével.

Hegybányai-kapu, vagy Szélaknai-kapu
Piargska brána
Eredetileg:
városkapu
Jelenleg:
városkapu
Felkeres
Hegybányai-kapu, vagy Szélaknai-kapu
Története

1554-ben reneszánsz stílusban épült a török ellen. A 18. század első felében barokk stílusban átépítették. Homlokzati fülkéjében Szent Flórián szobra látható. A kapu mellett az egyik bástya és a városfal maradványai láthatók. A város többi középkori kapuját, a Szentantali-kaput, a Bélabányai-kaput, a Bakabányai-kaput, és az Északnyugati kaput már elbontották.

Mafla-sarok
Eredetileg:
közterület
Jelenleg:
közterület
Felkeres
Mafla-sarok
Története

A Terasz és az egykori Kossuth tér találkozásánál, a Fritz-ház sarkánál található, az akadémisták fő találkozóhelye volt.

Terasz
Eredetileg:
közterület
Jelenleg:
közterület
Felkeres
Terasz
Története

A Főutca egyik oldalán fut végig, üzletházak szegélyezik.

Magánlakhelyek
Flemming-ház
Eredetileg:
ház, pénzverde
Jelenleg:
ház
Felkeres
Flemming-ház
Története

A 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. 1598-tól másfél évig itt verték a körmöci aranyakat.

Josef Kollár Galéria
Galéria Jozefa Kollára
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Josef Kollár Galéria
Története

Középkori polgárházban található a Szentháromság-téren.

Rubigall-ház
Eredetileg:
ház, bank
Jelenleg:
ház
Felkeres
Rubigall-ház
Története

1538-ban gótikus stílusban épült, a Rubigall család számára. Itt foglalt helyet a Selmeci Népbank és a bányászati levéltár.

Mikovinyi-ház
Mikoviniho dom
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Mikovinyi-ház
Története

Mikovinyi Sámuel a nagy polihisztor és mérnök egykori lakóhelye. Az ő javaslatára épült sok környékbeli víztározó és 1735-től ő lett annak a bányászati iskolának első tanára, amelyből néhány évtizeddel később kinőtt a Bányászati Akadémia.

Joerges-ház
Joergesov dom
Eredetileg:
ház, nyomda
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Joerges-ház
Története

A 16. század első felében épült reneszánsz ház. A 19. században Heinrich Mihály bányaorvos tulajdonában volt. A 20. század elejétől Joerges Ágost könyvnyomdája működött benne.

Emlékművek
Honvéd-szobor
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Honvéd-szobor
Története

Ma Óvár várudvarán áll. 1899-ben állították az 1848-as szabadságharc emlékére, Tóth András, Tóth Árpád édesapjának alkotása. Eredetileg a Kammerhof utcában, a Kachelman Panzió mellett állt, de 1919-ben a megszálló csehszlovákok megrongálták és elbontották. Szovjet emlékmű áll a helyén. 2002-ben a vár udvarán állították fel újra.

Szűz Mária-szobor, Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata) szobra
Súsošie Panny Márie
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szűz Mária-szobor, Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata) szobra
Története

1758-ban létesült, Franz Rössner alkotása. Mihály, Gábriel és Rafael arkangyalok szobrai díszítik.

Szentháromság-szobor
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szentháromság-szobor
Története

Az 1710. évi pestisjárvány elmúlására emlékezve emelték 1755-56 között.

Petőfi Sándor-emléktábla
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Felkeres
Petőfi Sándor-emléktábla
Története

Az evangélikus líceum falán 1896-ban létesítették. 1838 és 1839 között itt tanult Petőfi Sándor. Petőfit végül magyarul nem is beszélő, magyargyűlölő szlovák tanára magyar történelemből buktatta meg. Ezután apja megvonta tőle támogatását. Mikszáth Kálmán is a líceumban tanult.

Múzeumok és Galériák
Óvár
Starý Zámok
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Vármúzeum
Felkeres
Óvár
Története

A Paradicsom hegy oldalában áll. Az alapjául szolgáló templomot a 13. században templomosok építették román stílusban.

A legenda szerint a templomosok mesterének megtetszett egy közeli várúr lánya. Elhívta magához, majd kíséretével együtt meggyilkoltatta, hogy ne legyen nyoma a bűnének. Egy ifjú templomos azonban felfedte a bűntettet az apának, és annak seregét a templomosok tivornyája alatt beengedte az erősségbe. A templomosokat ezután felkoncolták, így lett vége uralmuknak.

A templom később a dominikánus rendé lett. Mellette állt a ma is látható Szent Mihály kápolna. A 16. században gótikus stílusban átalakították, majd a török veszély ellen 1546-1559 között várrá alakították. 17. században épült a nagy harangtorony.

A csehszlovák megszállás után ide szállították át a 48-as emlékművet.

Újvár (Leányvár)
Nový Zámok
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Magyar-Török harcokat bemutató kiállítás, a Koháry család arcképgalériája.
Felkeres
Újvár (Leányvár)
Története

Törökellenes harcokra emlékeztető kiállítás, és panoráma.

1564 és 1571 között épült a török ellen, 24 olasz ágyú védte. Ellenség közeledtére fekete lobogót tűztek ki.

A monda szerint a dúsgazdag Rössel Borbála építtette, mert nem akarta látni az ezen a helyen lévő városi akasztófát. Önteltsége és tékozló életmódja miatt leányvári boszorkánynak nevezték. Híres volt szépségéről is, de minden kérőnek nemet mondott. Barátai figyelmeztették tékozlására, mire ő értékes gyűrűjét a Selmec vizébe dobta, és azt mondta, olyan biztos vagyona, mint, hogy ez a gyűrű elvész. A gyűrűt később egy hal gyomrában megtalálták, és Borbála elszegényedve halt meg. Temetésén szélvihar támadt, ami elüldözte az embereket, holttestét ezután kutyák tépték szét.

Kamaraudvar, Kammerhof, Bányászati Múzeum
Múzeum Kammerhof
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Kamaraudvar, Kammerhof, Bányászati Múzeum
Története

1550-ben néhány gótikus ház egyesítésével jött létre. A 16. század közepén a Bányászkamara Besztercebányáról Selmecbányára költözött. Feladata volt az ércek kitermelésének ellenőrzése, az urbura, a bányaadó beszedése. 1598-ban a Habsburgok létrehozták a Kamaragrófi Hivatalt, amely itt székelt. Ez ellenőrizte bányákat, a pénzverdéket, a kamarabirtokot és az erdőket.

Bányahivatalként működött, ez felügyelte a bányákat, kohókat és pénzverdéket. Itt kapott helyt a bányaigazgatóság, valamint bányászati szertár és a bányaigazgató lakása is volt egyben. Ma a Bányászati Múzeum főépülete.

Hallenbach-ház, a Bányászati Múzeum ásványkiállítása, Mihály-táró
Informačné centrum Banská Štiavnica
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás, felsőoktatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Hallenbach-ház, a Bányászati Múzeum ásványkiállítása, Mihály-táró
Története

A Szlovák Bányászati Múzeum kőzet és ásványkiállítása

A 15. században épült. A 17. század végétől Hellenbach Gottfried János (1659-1728) báró, bányák és sörfőzdék birtokosa tulajdonában állt. I. Lipót császár, majd II. Rákóczi Ferenc orvosa volt. Rákóczi híveként a szabadságharc alatt kamaragrófi címet is viselt.

1792-1854 között Bányabíróság (Berggericht) volt. 1854-1859 között bányakapitányság székhelye. 1860-1900 között a Bányászati Akadémia harmadik tanszéke működött benne.

Udvaráról nyílik a 76 méter hosszú, látogatható, Mihály táró.

A Bányászati Akadémiát 1762-ben alapították, 1764-ben kezdte meg működését. Európa első ilyen jellegű akadémiája volt. 1795-ben a Párizsi Polytechnikát a selmecbányai akadémia mintájára alapították meg.

Josef Kollár Galéria
Galéria Jozefa Kollára
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Felkeres
Josef Kollár Galéria
Története

Középkori polgárházban található a Szentháromság-téren.

Arborétum, Feistmantel kertje
Arborétum Kysihýbeľ
Eredetileg:
arborétum
Jelenleg:
arborétum
Felkeres
Arborétum, Feistmantel kertje
Története

1900-ban létesült a selmecbányai Erdészeti Akadémia asszisztensének jóvoltából, 7,73 hektáros területen.

Glanzenberg-táró
Štôlňa Glanzenberg
Eredetileg:
táró / bánya / kőfejtő
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Glanzenberg-táró
Története

A Szlovák Bányászati Múzeum üzemelteti. Egyesek szerint a 14. századból származik, első említése 1560-ból származik. Látogatható tárna.

Szabadtéri Bányamúzeum, Bertalan-táró
Slovenské banské múzeum - Banské múzeum v prírode
Eredetileg:
táró / bánya / kőfejtő
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Szabadtéri Bányamúzeum, Bertalan-táró
Története

A 17. századi Bertalan-tárnából kiindulva védőruházatba öltöztetve egyórás túrát lehet tenni a selmeci bányák labirintusában. A túra 1300 méter hosszú, és legmélyebb pontján 45 méterrel van a felszín alatt.

Betlehem
Banskoštiavnický betlehem
Eredetileg:
nincs adat
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Betlehem
Története

Az arany és ezüstbányászatot, feldolgozást és pénzverést, valamint a város építészeti látványosságait mutatja be kicsinyített formában.

Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.4587430000","long":"18.8932970000"},"townlink":"selmecbanya-banska-stiavnica","town":{"townId":33,"active":1,"name_HU":"Selmecb\u00e1nya","name_LO":"Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","name_GE":"Schemnitz","name_LT":"Schemnicium","seolink":"selmecbanya-banska-stiavnica","listorder":9,"oldcounty":5,"country":2,"division":6,"altitude":"600","gps_lat":"48.4587430000","gps_long":"18.8932970000","population":10,"hungarian_2011":0.34,"population_1910":15185,"hungarian_1910":41.75,"german_1910":0,"slovak_1910":54.93,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ralle7 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_im_Herbst.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica im Herbst\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/84\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_im_Herbst.JPG\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_im_Herbst.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_im_Herbst.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ERalle7\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Selmeci-hegys\u00e9g","river":"Selmec patak","description":" A v\u00e1ros Magyarorsz\u00e1g egyik legfontosabb b\u00e1nyav\u00e1rosa volt, az itteni ez\u00fcst \u00e9s aranyb\u00e1ny\u00e1k a legjelent\u0151sebbek k\u00f6z\u00e9 tartoztak. Az itt b\u00e1ny\u00e1szott ez\u00fcstb\u0151l m\u00e1r Szent Istv\u00e1n is p\u00e9nzt veretett. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n elpusztult a telep\u00fcl\u00e9s, amit n\u00e9met b\u00e1ny\u00e1szokkal telep\u00edtettek \u00fajra. Magyarorsz\u00e1g ekkoriban a glob\u00e1lis ez\u00fcstkitermel\u00e9s egynegyed\u00e9t adta. Az \u00e1lland\u00f3 \u00e9rt\u00e9k\u0171 ez\u00fcst garas ver\u00e9s\u00e9t K\u00e1roly R\u00f3bert 1329-ben kezdte meg. Er\u0151d\u00edt\u00e9sei az 1500-as \u00e9vekben a t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly miatt \u00e9p\u00fcltek ki, de a v\u00e1ros soha nem ker\u00fclt t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre. 1770-ben itt j\u00f6tt l\u00e9tre a vil\u00e1g els\u0151 b\u00e1ny\u00e1szati akad\u00e9mi\u00e1ja, amely mint\u00e1ul szolg\u00e1lt a p\u00e1rizsi Polytechnique l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1hoz. Ekkor Selmecb\u00e1nya Magyarorsz\u00e1g harmadik legnagyobb v\u00e1rosa volt. A b\u00e1ny\u00e1szat lehanyatl\u00e1s\u00e1val fontos iskolav\u00e1ross\u00e1 v\u00e1lt, a b\u00e1ny\u00e1szati \u00e9s koh\u00e1szati akad\u00e9mia erd\u0151m\u00e9rn\u00f6ki karral b\u0151v\u00fclt. Mindennek a csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s vetett v\u00e9get 1919-ben, amikor is az akad\u00e9mi\u00e1nak a mai Magyarorsz\u00e1g ter\u00fclet\u00e9re kellett k\u00f6lt\u00f6znie. A v\u00e1ros b\u00e1ny\u00e1szm\u00faltj\u00e1ba t\u00f6bb l\u00e1togathat\u00f3 t\u00e1rna \u00e9s b\u00e1nyam\u00fazeum enged betekint\u00e9st a l\u00e1togat\u00f3knak.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|Az itt b\u00e1ny\u00e1szott ez\u00fcstb\u0151l Szent Istv\u00e1n ez\u00fcstp\u00e9nzt veretett. A p\u00e9nzver\u00e9s a 13. sz\u00e1zadig Esztergomban t\u00f6rt\u00e9nt: d\u00e9n\u00e1rt \u00e9s annak fele \u00e9rt\u00e9k\u00e9t, az obulust vert\u00e9k.@1075|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k oklev\u00e9lben a Selmecb\u00e1nyai ez\u00fcstb\u00e1ny\u00e1szatot.@1217|\u0022Bana, Banya\u0022 n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k.@13. sz\u00e1zad|A Sz\u0171z M\u00e1ria pl\u00e9b\u00e1niatemplom meg\u00e9p\u00fclt.@#5|@1275|A domonkos rendi szerzetesek Szent Mikl\u00f3snak szentelt temploma meg\u00e9p\u00fclt.@1238|IV. B\u00e9la szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte.@1241 el\u0151tt|IV. B\u00e9la egy n\u00e9met b\u00e1nyav\u00e1llalkoz\u00f3val k\u00f6t\u00f6tt szerz\u0151d\u00e9st, aki g\u00e9pi v\u00edzkiemel\u0151 szerkezeteket alkalmazva el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tette a m\u00e9lyebben fekv\u0151 ez\u00fcsttel\u00e9reket is.@1241. tavasza|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n a telep\u00fcl\u00e9s elpusztult.@1242 ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n bajor \u00e9s sz\u00e1sz b\u00e1ny\u00e1szokat telep\u00edtettek le, \u00e9s alap\u00edtott\u00e1k meg a v\u00e1rost a mai hely\u00e9n.@#6|@14. sz\u00e1zad eleje|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 uralta a telep\u00fcl\u00e9st.@1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 hal\u00e1la ut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly szerezte meg.@1325|K\u00e1roly R\u00f3bert aranyforintokat kezdett a p\u00e9nzverd\u00e9ben veretni. A kir\u00e1ly Esztergom \u00e9s Buda mell\u00e9 tov\u00e1bbi p\u00e9nzver\u0151 kamar\u00e1kat szervezett. Ekkoriban alakultak meg a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vsz\u00e1zadokban nagy h\u00edrnevet szerzett p\u00e9nzverd\u00e9k, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1nya, Kolozsv\u00e1r, Nagyb\u00e1nya\u2026stb. \u00f6sszesen 10.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1442|Selmecb\u00e1nya cseh huszita kapit\u00e1nya az embereivel megt\u00e1madta az ellenkir\u00e1ly I. Ul\u00e1szl\u00f3-p\u00e1rti Rozgonyi Simon p\u00fcsp\u00f6k v\u00e1ros\u00e1t, Egert. A csehek kirabolt\u00e1k a v\u00e1rost, de a v\u00e1rat nem mert\u00e9k megostromolni. A hazafel\u00e9 tart\u00f3 huszit\u00e1kat Rozgonyi p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s Czudar Jakab b\u00e1r\u00f3 a sereg\u00fckkel \u00fcld\u00f6z\u0151be vett\u00e9k. A sz\u00f6l\u00f6skei erd\u0151ben Talafuz cseh vez\u00e9rt is elfogt\u00e1k. A p\u00fcsp\u00f6k bossz\u00fab\u00f3l elfoglalta Selmecb\u00e1ny\u00e1t, kirabolt\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k a h\u00e1zakat.@1443|Sz\u00f6rny\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9s s\u00fajtotta.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1526|B\u00e1ny\u00e1szfelkel\u00e9s t\u00f6rt ki, amit a kir\u00e1lyi katonas\u00e1g levert.@#8|@#11|@1546-59|Buda t\u00f6r\u00f6k elfoglal\u00e1sa ut\u00e1n a g\u00f3tikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomot fallal k\u00f6r\u00fclvett er\u0151dtemplomm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, ez az \u00fagynevezett \u00d3v\u00e1r.@1564 \u2013 71|Meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00dajv\u00e1rat, vagy Le\u00e1nyv\u00e1rat a t\u00f6r\u00f6k ellen. A 18. sz\u00e1zad \u00f3ta t\u0171ztoronyk\u00e9nt funkcion\u00e1lt.@1575|A t\u00f6r\u00f6k csapatok elfoglalt\u00e1k Somosk\u0151, K\u00e9kk\u0151 \u00e9s Div\u00e9ny v\u00e1rait, \u00edgy a t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly k\u00f6zvetlen k\u00f6zels\u00e9gbe ker\u00fclt. A k\u00f6zvetlen vesz\u00e9ly 1593-ban sz\u0171nt meg a n\u00f3gr\u00e1di v\u00e1rak visszafoglal\u00e1s\u00e1val.@#13|@1605|Bocskai Istv\u00e1n harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalta.@#14|@#15|@1619|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalta. Ekkor a Habsburg-p\u00e1rti Esterh\u00e1zy Mikl\u00f3s volt a z\u00f3lyomi f\u0151isp\u00e1n.@1621. j\u00fanius eleje|Selmecb\u00e1nya megh\u00f3dolt a cs\u00e1sz\u00e1rnak.@1621. j\u00falius 5.|Egry Istv\u00e1n Z\u00f3lyom melletti gy\u0151zelme ut\u00e1n ism\u00e9t Bethlen p\u00e1rtj\u00e1ra \u00e1llt.@#16|@1627|Itt alkalmazt\u00e1k el\u0151sz\u00f6r a puskaport a b\u00e1ny\u00e1szatban a vil\u00e1gon.@#17|@1644. \u00e1prilis eleje|A b\u00e1nyav\u00e1rosok r\u00f6vid id\u0151re megh\u00f3doltak I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt.@#18|@#21|@1678. okt\u00f3ber|A Th\u00f6k\u00f6ly Imre vezette bujdos\u00f3knak \u00f6nk\u00e9nt megadta mag\u00e1t, de a november 1-ei vesztes barsszentkereszti \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n ki kellett \u00fcr\u00edteni\u00fck.@1679. \u00e1prilis v\u00e9ge|A folyton oldalt v\u00e1lt\u00f3 J\u00f3zsa Istv\u00e1n p\u00e1ter kurucaival megrohanta \u00e9s kifosztotta Selmecb\u00e1ny\u00e1t. Hamarosan elp\u00e1rtolt a kurucokt\u00f3l, akik okt\u00f3ber 21-\u00e9n T\u00e1ly\u00e1n beker\u00edtett\u00e9k, elfogt\u00e1k \u00e9s lefejezt\u00e9k.@#22|@1682. szeptember|Miut\u00e1n Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k egyes\u00edtett serege elfoglalta F\u00fcleket, Caprara cs\u00e1sz\u00e1ri serege Trencs\u00e9nig h\u00e1tr\u00e1lt. Th\u00f6k\u00f6ly elk\u00fcldte G\u00f6rgey Boldizs\u00e1rt a b\u00e1nyav\u00e1rosok elfoglal\u00e1s\u00e1ra, ahonnan nagy zs\u00e1km\u00e1nnyal t\u00e9rtek vissza.@1682. november 19.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre fegyversz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6tt a cs\u00e1sz\u00e1riakkal. A kurucok hatalma a Garamig terjedt, de a b\u00e1nyav\u00e1rosokat visszakapta a cs\u00e1sz\u00e1r, havi 3000 forint ellen\u00e9ben.@1683. j\u00falius 1.|Schulz cs\u00e1sz\u00e1ri parancsnok parancsot kapott a b\u00e1nyav\u00e1rosok ki\u00fcr\u00edt\u00e9s\u00e9re, B\u00e9cshez h\u00faz\u00f3dott vissza, annak v\u00e1rhat\u00f3 t\u00f6r\u00f6k ostrom\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclve.@#23|@1683. \u0151sze|\u00dajra cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@#24|@#25|@#27|@1703 szeptember|Ocskay kuruc lovasai megsz\u00e1llt\u00e1k. Az okt\u00f3ber 31.-i l\u00e9vai vesztes csata ut\u00e1n r\u00f6vid id\u0151re k\u00e9nytelenek kivonulni bel\u0151le, de m\u00e1r a november 15.-i gy\u0151ztes z\u00f3lyomi \u00fctk\u00f6zet ut\u00e1n ism\u00e9t Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s \u00e9s K\u00e1rolyi S\u00e1ndor kuruc gener\u00e1lisok sereg\u00e9nek hatalm\u00e1ba jut.@1708. okt\u00f3ber|A vesztes trencs\u00e9ni csata ut\u00e1n a kurucok ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k \u00e9s Heister cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok serege vonult be.@1709. augusztus 23.|Botty\u00e1n J\u00e1nos kuruc gener\u00e1lis csapatai v\u00e9res harcokat v\u00edvtak a selmecb\u00e1nyai s\u00e1ncokn\u00e1l, aminek sor\u00e1n Tollet cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis a felkel\u0151k fogs\u00e1g\u00e1ba ker\u00fclt, de a b\u00e1ny\u00e1szv\u00e1rost elfoglalni nem tudt\u00e1k.@1735|Fels\u0151fok\u00fa B\u00e1nyatisztk\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zetet hoztak l\u00e9tre.@1770|A vil\u00e1g els\u0151 b\u00e1ny\u00e1szati akad\u00e9mi\u00e1ja itt j\u00f6tt l\u00e9tre.@1782|Magyarorsz\u00e1g 3. legnagyobb v\u00e1rosa volt 23.192 f\u0151 lakos\u00e1val Pozsony \u00e9s Debrecen ut\u00e1n.@1786|Orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1s jogot kapott.@19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|B\u00e1ny\u00e1szata lehanyatlott, iskolav\u00e1ross\u00e1 v\u00e1lt.@1807|Erd\u0151m\u00e9rn\u00f6ki Int\u00e9zetet hoztak l\u00e9tre.@#28|@#30|@1873|Keskenynyomt\u00e1v\u00fa vas\u00fatvonal \u00e9p\u00fclt Garamberzence \u00e9s Selmecb\u00e1nya k\u00f6z\u00f6tt.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r 3.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Selmecb\u00e1ny\u00e1t. A csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n az oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeket Sopronba (Magyarorsz\u00e1g) k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k.@#34|@1919. j\u00fanius 6.|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g visszafoglalta Selmecb\u00e1ny\u00e1t a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kokt\u00f3l.@#36|@#38|@#41|@1945. m\u00e1rcius 7.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@1949|Az erd\u0151m\u00e9rn\u00f6ki kar kiv\u00e9tel\u00e9vel a koh\u00f3 \u00e9s b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6ki karokat Miskolcra k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k.@#44|&"},"sights":[{"sightId":642,"townId":33,"active":2,"name_LO":"Star\u00fd Z\u00e1mok","address":"Staroz\u00e1mock\u00e1 11, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|327|345","gps_lat":"48.4596340000","gps_long":"18.8912350000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/stary-zamok","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ovar-Selmecbanya-133","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/ovar\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Star%C3%BD_z%C3%A1mok_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Star\u00fd z\u00e1mok (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Star%C3%BD_z%C3%A1mok_%281%29.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Star%C3%BD_z%C3%A1mok_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Star%C3%BD_z%C3%A1mok_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"\u00d3v\u00e1r","seolink":"ovar","note":"V\u00e1rm\u00fazeum","history":"A Paradicsom hegy oldal\u00e1ban \u00e1ll. Az alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 templomot a 13. sz\u00e1zadban templomosok \u00e9p\u00edtett\u00e9k rom\u00e1n st\u00edlusban.@A legenda szerint a templomosok mester\u00e9nek megtetszett egy k\u00f6zeli v\u00e1r\u00far l\u00e1nya. Elh\u00edvta mag\u00e1hoz, majd k\u00eds\u00e9ret\u00e9vel egy\u00fctt meggyilkoltatta, hogy ne legyen nyoma a b\u0171n\u00e9nek. Egy ifj\u00fa templomos azonban felfedte a b\u0171ntettet az ap\u00e1nak, \u00e9s annak sereg\u00e9t a templomosok tivorny\u00e1ja alatt beengedte az er\u0151ss\u00e9gbe. A templomosokat ezut\u00e1n felkoncolt\u00e1k, \u00edgy lett v\u00e9ge uralmuknak.@A templom k\u00e9s\u0151bb a dominik\u00e1nus rend\u00e9 lett. Mellette \u00e1llt a ma is l\u00e1that\u00f3 Szent Mih\u00e1ly k\u00e1polna. A 16. sz\u00e1zadban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, majd a t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9ly ellen 1546-1559 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1rr\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. 17. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt a nagy harangtorony.@A csehszlov\u00e1k megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n ide sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00e1t a 48-as eml\u00e9km\u0171vet."},{"sightId":643,"townId":33,"active":2,"name_LO":"Nov\u00fd Z\u00e1mok","address":"Novoz\u00e1mock\u00e1 22, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|612|675","gps_lat":"48.4557980000","gps_long":"18.8961390000","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/novy-zamok","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ujvar--Leanyvar--Selmecbanya-134","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/ujvar-leanyvar\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Nov%C3%BD_z%C3%A1mok_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Nov\u00fd z\u00e1mok -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Nov%C3%BD_z%C3%A1mok_-a.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Nov%C3%BD_z%C3%A1mok_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Nov%C3%BD_z%C3%A1mok_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"\u00dajv\u00e1r (Le\u00e1nyv\u00e1r)","seolink":"ujvar-leanyvar","note":"Magyar-T\u00f6r\u00f6k harcokat bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, a Koh\u00e1ry csal\u00e1d arck\u00e9pgal\u00e9ri\u00e1ja.","history":"T\u00f6r\u00f6kellenes harcokra eml\u00e9keztet\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, \u00e9s panor\u00e1ma.@1564 \u00e9s 1571 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a t\u00f6r\u00f6k ellen, 24 olasz \u00e1gy\u00fa v\u00e9dte. Ellens\u00e9g k\u00f6zeledt\u00e9re fekete lobog\u00f3t t\u0171ztek ki.@A monda szerint a d\u00fasgazdag R\u00f6ssel Borb\u00e1la \u00e9p\u00edttette, mert nem akarta l\u00e1tni az ezen a helyen l\u00e9v\u0151 v\u00e1rosi akaszt\u00f3f\u00e1t. \u00d6ntelts\u00e9ge \u00e9s t\u00e9kozl\u00f3 \u00e9letm\u00f3dja miatt le\u00e1nyv\u00e1ri boszork\u00e1nynak nevezt\u00e9k. H\u00edres volt sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l is, de minden k\u00e9r\u0151nek nemet mondott. Bar\u00e1tai figyelmeztett\u00e9k t\u00e9kozl\u00e1s\u00e1ra, mire \u0151 \u00e9rt\u00e9kes gy\u0171r\u0171j\u00e9t a Selmec viz\u00e9be dobta, \u00e9s azt mondta, olyan biztos vagyona, mint, hogy ez a gy\u0171r\u0171 elv\u00e9sz. A gy\u0171r\u0171t k\u00e9s\u0151bb egy hal gyomr\u00e1ban megtal\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s Borb\u00e1la elszeg\u00e9nyedve halt meg. Temet\u00e9s\u00e9n sz\u00e9lvihar t\u00e1madt, ami el\u00fcld\u00f6zte az embereket, holttest\u00e9t ezut\u00e1n kuty\u00e1k t\u00e9pt\u00e9k sz\u00e9t."},{"sightId":644,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Kostol Nanebovzatia Panny M\u00e1rie","address":"Akademick\u00e1 329, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|651|443","gps_lat":"48.4583950000","gps_long":"18.8965670000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/banskastiavnica.fara.sk\/web\/index.php\/kostoly\/farsky-kostol","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nagyboldogasszony-templom-Selmecbanya-143","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/selmecbanyai-nagyboldogasszony-templom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Kostol Nanebovzatia Panny M\u00e1rie (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_%281%29.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nagyboldogasszony-pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"nagyboldogasszony-plebaniatemplom","note":"","history":"Az 1230-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt, h\u00e1romhaj\u00f3s rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa templomk\u00e9nt. IV. L\u00e1szl\u00f3 adom\u00e1nyozta a dominik\u00e1nus rendnek, akik 1563-ig birtokolt\u00e1k. Ekkor m\u00e9g Szent Mikl\u00f3snak volt felszentelve. 1575-1669 k\u00f6z\u00f6tt az evang\u00e9likusok haszn\u00e1lt\u00e1k, t\u0151l\u00fck a jezsuit\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t. 1679-ben Th\u00f6k\u00f6ly harcai idej\u00e9n a f\u0151olt\u00e1r \u00e9s a tet\u0151 le\u00e9gett, a jezsuit\u00e1k 1688 \u00e9s 1689 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1768-ban a kor\u00e1bbi domonkos kolostort jezsuita gimn\u00e1ziumm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. 1773-ban a jezsuit\u00e1kat a p\u00e1pa feloszlatta, a templom pl\u00e9b\u00e1niatemplom lett, a jezsuita gimn\u00e1ziumot a piarist\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t.@Az 1806-os t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n kapta barokk bels\u0151 ter\u00e9t (a pl\u00e9b\u00e1nia honlapja szerint klasszicista arculatot \u00e9s emp\u00edr homlokzatot kapott). 1914-ben \u00faj gimn\u00e1ziumi \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00fclt a a kolostor kertj\u00e9nek \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9n. A r\u00e9gi kolostor \u00e9p\u00fcletet 1933-ban j\u00f3r\u00e9szt elbontott\u00e1k."},{"sightId":645,"townId":33,"active":2,"name_LO":"Kostol sv. Katar\u00edny","address":"N\u00e1m. sv. Trojice 16\/12, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|420|394","gps_lat":"48.4588270000","gps_long":"18.8929850000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/banskastiavnica.fara.sk\/web\/index.php\/kostoly\/kostol-sv-katariny","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Katalin-templom-Selmecbanya-139","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szent-katalin-templom-selmecbanyan\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Jan Starec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_sv._Katar%C3%ADny_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kostol sv. Katar\u00edny - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f7\/Kostol_sv._Katar%C3%ADny_-_panoramio.jpg\/512px-Kostol_sv._Katar%C3%ADny_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_sv._Katar%C3%ADny_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJan Starec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Katalin-templom","seolink":"szent-katalin-templom","note":"","history":"1443-1491 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus st\u00edlusban. 1555-ben \u00e9p\u00fclt a nyugati renesz\u00e1nsz el\u0151csarnok. Ekkor lett pl\u00e9b\u00e1niatemplom, mert a r\u00e9gi Miasszonyunk pl\u00e9b\u00e1niatemplomot \u00e1talak\u00edtott\u00e1k er\u0151dd\u00e9 a t\u00f6r\u00f6k ellen (\u00d3v\u00e1r). A bej\u00e1rat felett h\u00e1rom c\u00edmer l\u00e1that\u00f3: Magyarorsz\u00e1g\u00e9, Selmecb\u00e1ny\u00e1\u00e9 \u00e9s Rubigall P\u00e1l\u00e9, aki jelent\u0151s adom\u00e1nnyal j\u00e1rult hozz\u00e1 a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. 1580-t\u0151l 1672-ig a protest\u00e1nsok haszn\u00e1lt\u00e1k. 1692-ben a jezsuit\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t, akik a bels\u0151 ter\u00e9t a 18. sz\u00e1zadban barokk st\u00edlus\u00fara alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. 1776-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k hozz\u00e1 a Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u00e1poln\u00e1t. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a bels\u0151 ter\u00e9t g\u00f3tikuss\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k vissza. 1900-ban k\u00e9t k\u00f3rus \u00e9p\u00fclt \u00e9s egy \u00faj neog\u00f3tikus orgona k\u00e9sz\u00fclt a Rieger testv\u00e9rek Budapesti m\u0171hely\u00e9ben. A presbit\u00e9rium sz\u00ednes \u00fcvegablakai 1894-b\u0151l, az oldalk\u00e1polna ablakai 1907-b\u0151l sz\u00e1rmaznak, \u00e9s az adom\u00e1nyoz\u00f3k vannak rajtuk felt\u00fcntetve magyarul."},{"sightId":646,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Kostol Panny M\u00e1rie Sne\u017enej","address":"969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|500|668","gps_lat":"48.4558850000","gps_long":"18.8941540000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Havasboldogasszony-templom-Selmecbanya-144","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/havas-boldogasszony-frauenbergi-templom-selmecbanyan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Draceane \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_2018_(49).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica, 2018 (49)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_2018_%2849%29.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_2018_%2849%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_2018_(49).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EDraceane\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Havas Boldogasszony-templom ","seolink":"havas-boldogasszony-templom","note":"","history":"1512-ben g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, ravataloz\u00f3k\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. A 18. sz\u00e1zadban barokk tornyot kapott, ami a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban megsemmis\u00fclt."},{"sightId":647,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Al\u017ebety","address":"Mal\u00e9 trhovisko, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|1094|954","gps_lat":"48.4526530000","gps_long":"18.9044730000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"http:\/\/banskastiavnica.fara.sk\/web\/index.php\/kostoly\/kostol-sv-alzbety","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Erzsebet-kapolna-Selmecbanya-2268","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szent-erzsebet-kapolna-selmecbanyan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_kaplnka_Sv._Al%C5%BEbety_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - kaplnka Sv. Al\u017ebety -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_kaplnka_Sv._Al%C5%BEbety_-a.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_kaplnka_Sv._Al%C5%BEbety_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_kaplnka_Sv._Al%C5%BEbety_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Erzs\u00e9bet-k\u00e1polna","seolink":"szent-erzsebet-kapolna","note":"","history":"\u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi Szent Erzs\u00e9bet II. Andr\u00e1s magyar kir\u00e1ly sokat j\u00f3t\u00e9konykod\u00f3 l\u00e1nya volt. A 14. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. A mellette \u00e1ll\u00f3 v\u00e1rosi ispot\u00e1ly lelki gondoz\u00e1s\u00e1t l\u00e1tta el. 1574-ben az Als\u00f3 vagy Korponai v\u00e1roskapuba bele\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1879-ben a v\u00e1roskapuval egy\u00fctt a templom nagy r\u00e9sz\u00e9t is elbontott\u00e1k \u00fat\u00e9p\u00edt\u00e9s miatt. 1894-95 k\u00f6z\u00f6tt neog\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa fel\u00faj\u00edt\u00e1s ut\u00e1n k\u00e1polnak\u00e9nt vett\u00e9k \u00fajra haszn\u00e1latba."},{"sightId":648,"townId":33,"active":2,"name_LO":"Kalv\u00e1ria Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","address":"Pod Kalv\u00e1riou, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|1645|155","gps_lat":"48.4616540000","gps_long":"18.9139930000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"http:\/\/banskastiavnica.fara.sk\/web\/index.php\/kostoly\/kalvaria","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kalvaria-Selmecbanya-135","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/selmecbanyai-kalvaria\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Jacquesverlaeken \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Calvary_40323.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Calvary 40323\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Calvary_40323.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Calvary_40323.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Calvary_40323.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJacquesverlaeken\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1lv\u00e1ria, K\u00e1lv\u00e1riahegy (Scharfenberg) ","seolink":"kalvaria-kalvariahegy-scharfenberg","note":"","history":"3 templommal \u00e9s 22 k\u00e1poln\u00e1val rendelkezik .A fels\u0151 templomot \u0022n\u00e9met\u0022, a k\u00f6z\u00e9ps\u0151t \u0022magyar\u0022, az als\u00f3t \u0022szlov\u00e1k\u0022 templomnak h\u00edvt\u00e1k, mert ilyen nyelven mis\u00e9ztek benne b\u00facs\u00fa alkalm\u00e1val. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 templomban vannak a szent l\u00e9pcs\u0151k, harmincn\u00e9gy l\u00e9pcs\u0151fokkal. K\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy 7 st\u00e1ci\u00f3 Krisztus, 7 pedig M\u00e1ria szenved\u00e9seit mutatta be. 1744 \u00e9s 1751 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k a Scharffenberg-hegy tetej\u00e9n Perger Ferenc jezsuita p\u00e1ter kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re."},{"sightId":649,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"\u00a0N\u00e1mestie sv\u00e4tej Trojice","mapdata":"1|398|334","gps_lat":"48.4596890000","gps_long":"18.8924610000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szentharomsag-szobor-Selmecbanya-136","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szentharomsag-szobor-selmecbanyan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Draceane \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_2018_(49).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica, 2018 (49)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_2018_%2849%29.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_2018_%2849%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_2018_(49).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EDraceane\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor","seolink":"szentharomsag-szobor","note":"","history":"Az 1710. \u00e9vi pestisj\u00e1rv\u00e1ny elm\u00fal\u00e1s\u00e1ra eml\u00e9kezve emelt\u00e9k 1755-56 k\u00f6z\u00f6tt."},{"sightId":650,"townId":33,"active":1,"name_LO":"S\u00faso\u0161ie Panny M\u00e1rie","address":"Radni\u010dn\u00e9 n\u00e1mestie","mapdata":"1|385|399","gps_lat":"48.4588900000","gps_long":"18.8921930000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Immaculata-oszlop-Selmecbanya-2271","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/selmecbanyai-immaculata-oszlop\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Draceane \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_2018_(22).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica, 2018 (22)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/69\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_2018_%2822%29.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_2018_%2822%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_2018_(22).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EDraceane\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria-szobor, Szepl\u0151telen Fogantat\u00e1s (Immaculata) szobra","seolink":"szuz-maria-szobor-szeplotelen-fogantatas-immaculata-szobra","note":"","history":"1758-ban l\u00e9tes\u00fclt, Franz R\u00f6ssner alkot\u00e1sa. Mih\u00e1ly, G\u00e1briel \u00e9s Rafael arkangyalok szobrai d\u00edsz\u00edtik."},{"sightId":651,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad","address":"Radni\u010dn\u00e9 n\u00e1m. 1\/1.","mapdata":"1|399|405","gps_lat":"48.4588110000","gps_long":"18.8924440000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.banskastiavnica.sk\/obcan\/mestsky-urad.html","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Selmecbanya-138","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/varoshaza-selmecbanya\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Radnica_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Radnica -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/83\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Radnica_-a.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Radnica_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Radnica_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. 1787-88 k\u00f6z\u00f6tt nyerte el mai alakj\u00e1t, ekkor kapta torny\u00e1t is.@A torony\u00f3ra mutat\u00f3i fel vannak cser\u00e9lve: a kismutat\u00f3 a percet, a nagy az \u00f3r\u00e1t jelzi. A monda szerint az \u00e1tutaz\u00f3 keresked\u0151k nem voltak hajland\u00f3k hozz\u00e1j\u00e1rulni az \u00f3ratorony \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, ez\u00e9rt a selmeciek \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy akkor ne is tudj\u00e1k leolvasni r\u00f3la a pontos id\u0151t."},{"sightId":652,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Radni\u010dn\u00e9 n\u00e1mestie 106, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|417|432","gps_lat":"48.4586350000","gps_long":"18.8928110000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Selmecbanya-172","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/selmecbanyai-evangelikus-templom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022User: (WT-shared) Strapontin at wts q373 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BS_Evangelical_Church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022BS Evangelical Church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/BS_Evangelical_Church.jpg\/256px-BS_Evangelical_Church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BS_Evangelical_Church.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUser: (WT-shared) Strapontin at wts q373\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1794-1796 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt II. J\u00f3zsef t\u00fcrelmi rendelete alapj\u00e1n copf st\u00edlusban, torony n\u00e9lk\u00fcl. Olt\u00e1rk\u00e9pe Than M\u00f3r alkot\u00e1sa."},{"sightId":653,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1m. sv. Trojice 20\/16.","mapdata":"1|383|246","gps_lat":"48.4606570000","gps_long":"18.8921630000","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-liceum-Selmecbanya-141","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_16_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - N\u00e1m. Sv. Trojice 16 -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/45\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_16_-a.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_16_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_16_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus l\u00edceum","seolink":"evangelikus-liceum","note":"","history":"A l\u00edceumot a reformkorban alap\u00edtott\u00e1k. 1827-1830 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban, a l\u00edceum kor\u00e1bbi \u00e9p\u00fclete hely\u00e9n. 1864-ben hozz\u00e1 csatolt\u00e1k a Kachelmann csal\u00e1d \u00e1ltal adom\u00e1nyozott \u00e9p\u00fcletet. 1838 \u00e9s 1839 k\u00f6z\u00f6tt itt tanult Pet\u0151fi S\u00e1ndor. Eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9keztet a fal\u00e1n arra, hogy Pet\u0151fi S\u00e1ndor itt tanult. Pet\u0151fit v\u00e9g\u00fcl magyarul nem is besz\u00e9l\u0151, magyargy\u0171l\u00f6l\u0151 szlov\u00e1k tan\u00e1ra magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l buktatta meg. Ezut\u00e1n apja megvonta t\u0151le t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n is a l\u00edceumban tanult."},{"sightId":654,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Slovensk\u00e9 bansk\u00e9 m\u00fazeum - Bansk\u00e9 m\u00fazeum v pr\u00edrode","address":"J. K. Hella 12, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|93|1061","gps_lat":"48.4513430000","gps_long":"18.8872050000","religion":0,"oldtype":"112","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/banske-muzeum-v-prirode","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Banyaszati-Muzeum-es-Bertalan-taro-Selmecbanya-758","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Branik P \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A9_m%C3%BAzeum_v_pr%C3%ADrode_-_skanzen_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_3_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e9 m\u00fazeum v pr\u00edrode - skanzen Bansk\u00e1 \u0160tiavnica 3 - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/70\/Bansk%C3%A9_m%C3%BAzeum_v_pr%C3%ADrode_-_skanzen_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_3_-_panoramio.jpg\/512px-Bansk%C3%A9_m%C3%BAzeum_v_pr%C3%ADrode_-_skanzen_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_3_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A9_m%C3%BAzeum_v_pr%C3%ADrode_-_skanzen_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_3_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBranik P\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szabadt\u00e9ri B\u00e1nyam\u00fazeum, Bertalan-t\u00e1r\u00f3","seolink":"szabadteri-banyamuzeum-bertalan-taro","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zadi Bertalan-t\u00e1rn\u00e1b\u00f3l kiindulva v\u00e9d\u0151ruh\u00e1zatba \u00f6lt\u00f6ztetve egy\u00f3r\u00e1s t\u00far\u00e1t lehet tenni a selmeci b\u00e1ny\u00e1k labirintus\u00e1ban. A t\u00fara 1300 m\u00e9ter hossz\u00fa, \u00e9s legm\u00e9lyebb pontj\u00e1n 45 m\u00e9terrel van a felsz\u00edn alatt."},{"sightId":655,"townId":33,"active":1,"name_LO":"M\u00fazeum Kammerhof","address":"Kammerhofsk\u00e1 183\/8.","mapdata":"1|588|481","gps_lat":"48.4579700000","gps_long":"18.8960070000","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/kammerhof","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kamarahaz--Kammerhof--Selmecbanya-174","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kamarahaz-kamarapalota-kammerhof\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kammerhof.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Kammerhof\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a8\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kammerhof.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kammerhof.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kammerhof.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Kamaraudvar, Kammerhof, B\u00e1ny\u00e1szati M\u00fazeum ","seolink":"kamaraudvar-kammerhof-banyaszati-muzeum","note":"","history":"1550-ben n\u00e9h\u00e1ny g\u00f3tikus h\u00e1z egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre. A 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n a B\u00e1ny\u00e1szkamara Beszterceb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l Selmecb\u00e1ny\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Feladata volt az \u00e9rcek kitermel\u00e9s\u00e9nek ellen\u0151rz\u00e9se, az urbura, a b\u00e1nyaad\u00f3 beszed\u00e9se. 1598-ban a Habsburgok l\u00e9trehozt\u00e1k a Kamaragr\u00f3fi Hivatalt, amely itt sz\u00e9kelt. Ez ellen\u0151rizte b\u00e1ny\u00e1kat, a p\u00e9nzverd\u00e9ket, a kamarabirtokot \u00e9s az erd\u0151ket.@B\u00e1nyahivatalk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ez fel\u00fcgyelte a b\u00e1ny\u00e1kat, koh\u00f3kat \u00e9s p\u00e9nzverd\u00e9ket. Itt kapott helyt a b\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1g, valamint b\u00e1ny\u00e1szati szert\u00e1r \u00e9s a b\u00e1nyaigazgat\u00f3 lak\u00e1sa is volt egyben. Ma a B\u00e1ny\u00e1szati M\u00fazeum f\u0151\u00e9p\u00fclete."},{"sightId":656,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"ulica Andreja Kme\u0165, N\u00e1mestie sv\u00e4tej Trojice","mapdata":"1|454|415","gps_lat":"48.4587840000","gps_long":"18.8935670000","religion":0,"oldtype":"29","newtype":"29","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022User: (WT-shared) Strapontin at wts q373 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fritzov Dom Bansk\u00e1 \u0160tiavnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\/512px-Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUser: (WT-shared) Strapontin at wts q373\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Mafla-sarok","seolink":"mafla-sarok","note":"","history":"A Terasz \u00e9s az egykori Kossuth t\u00e9r tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l, a Fritz-h\u00e1z sark\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3, az akad\u00e9mist\u00e1k f\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3helye volt."},{"sightId":657,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"ulica Andreja Kme\u0165","mapdata":"1|538|435","gps_lat":"48.4584140000","gps_long":"18.8951400000","religion":0,"oldtype":"29","newtype":"29","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_8.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - pam. budova - A. Kme\u0165a 8\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/72\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_8.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_8.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_8.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Terasz","seolink":"terasz","note":"","history":"A F\u0151utca egyik oldal\u00e1n fut v\u00e9gig, \u00fczleth\u00e1zak szeg\u00e9lyezik."},{"sightId":658,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Informa\u010dn\u00e9 centrum Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","address":"N\u00e1mestie sv. Trojice 6","mapdata":"1|420|336","gps_lat":"48.4596670000","gps_long":"18.8927890000","religion":0,"oldtype":"15, 75","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/berggericht","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Banyabirosag---Berggericht-Selmecbanya-757","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_Berggericht.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Trojice Berggericht\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/51\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_Berggericht.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_Berggericht.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_Berggericht.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Hallenbach-h\u00e1z, a B\u00e1ny\u00e1szati M\u00fazeum \u00e1sv\u00e1nyki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, Mih\u00e1ly-t\u00e1r\u00f3","seolink":"hallenbach-haz-a-banyaszati-muzeum-asvanykiallitasa-mihaly-taro","note":"","history":"A Szlov\u00e1k B\u00e1ny\u00e1szati M\u00fazeum k\u0151zet \u00e9s \u00e1sv\u00e1nyki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa@A 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l Hellenbach Gottfried J\u00e1nos (1659-1728) b\u00e1r\u00f3, b\u00e1ny\u00e1k \u00e9s s\u00f6rf\u0151zd\u00e9k birtokosa tulajdon\u00e1ban \u00e1llt. I. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r, majd II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc orvosa volt. R\u00e1k\u00f3czi h\u00edvek\u00e9nt a szabads\u00e1gharc alatt kamaragr\u00f3fi c\u00edmet is viselt.@1792-1854 k\u00f6z\u00f6tt B\u00e1nyab\u00edr\u00f3s\u00e1g (Berggericht) volt. 1854-1859 k\u00f6z\u00f6tt b\u00e1nyakapit\u00e1nys\u00e1g sz\u00e9khelye. 1860-1900 k\u00f6z\u00f6tt a B\u00e1ny\u00e1szati Akad\u00e9mia harmadik tansz\u00e9ke m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne.@Udvar\u00e1r\u00f3l ny\u00edlik a 76 m\u00e9ter hossz\u00fa, l\u00e1togathat\u00f3, Mih\u00e1ly t\u00e1r\u00f3.@A B\u00e1ny\u00e1szati Akad\u00e9mi\u00e1t 1762-ben alap\u00edtott\u00e1k, 1764-ben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Eur\u00f3pa els\u0151 ilyen jelleg\u0171 akad\u00e9mi\u00e1ja volt. 1795-ben a P\u00e1rizsi Polytechnik\u00e1t a selmecb\u00e1nyai akad\u00e9mia mint\u00e1j\u00e1ra alap\u00edtott\u00e1k meg."},{"sightId":659,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Bansko\u0161tiavnick\u00fd betlehem","address":"Radni\u010dn\u00e9 n\u00e1mestie 11\/20, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|381|452","gps_lat":"48.4584040000","gps_long":"18.8922570000","religion":0,"oldtype":"120","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.betlehem.sk\/","openinghours":"https:\/\/www.betlehem.sk\/otvorene\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_11.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Radni\u010dn\u00e9 11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e1\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_11.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_11.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_11.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Betlehem","seolink":"betlehem","note":"","history":"Az arany \u00e9s ez\u00fcstb\u00e1ny\u00e1szatot, feldolgoz\u00e1st \u00e9s p\u00e9nzver\u00e9st, valamint a v\u00e1ros \u00e9p\u00edt\u00e9szeti l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gait mutatja be kicsiny\u00edtett form\u00e1ban."},{"sightId":660,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Arbor\u00e9tum Kysih\u00fdbe\u013e","address":"","mapdata":"","gps_lat":"48.4499780000","gps_long":"18.9316320000","religion":0,"oldtype":"102","newtype":"102","homepage":"https:\/\/www.banskastiavnica.travel\/aktivny-oddych\/ostatne\/arboretum-kysihybel\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Arbor\u00e9tum, Feistmantel kertje ","seolink":"arboretum-feistmantel-kertje","note":"","history":"1900-ban l\u00e9tes\u00fclt a selmecb\u00e1nyai Erd\u00e9szeti Akad\u00e9mia asszisztens\u00e9nek j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l, 7,73 hekt\u00e1ros ter\u00fcleten."},{"sightId":661,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Belh\u00e1zyovsk\u00fd dom","address":"Andreja Sl\u00e1dkovi\u010da 51\/1.","mapdata":"1|313|458","gps_lat":"48.4583220000","gps_long":"18.8911000000","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/belhazy-haz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Belh%C3%A1zyovsk%C3%BD_dom.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Belh\u00e1zyovsk\u00fd dom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/07\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Belh%C3%A1zyovsk%C3%BD_dom.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Belh%C3%A1zyovsk%C3%BD_dom.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Belh%C3%A1zyovsk%C3%BD_dom.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Belh\u00e1zy-h\u00e1z ","seolink":"belhazy-haz","note":"","history":"1616-ban \u00e9p\u00edtette renesz\u00e1nsz st\u00edlusban a b\u00e1nyakitermel\u0151 Eggstein Zsigmond von Ehrenegg. Nev\u00e9t egy selmecb\u00e1nyai b\u00edr\u00f3r\u00f3l kapta (Belh\u00e1zy). 1770-ben az Akad\u00e9mia megv\u00e1s\u00e1rolta, \u00e9s ekkort\u00f3l k\u00e9miai labor \u00e9p\u00fclete volt, k\u00e9miai \u00e9s koh\u00e1szati oktat\u00e1st folytatott benne Giovanni Antonio Scopoli. 1900-ig folyt itt az oktat\u00e1s."},{"sightId":662,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4tej Trojice 2\/18.","mapdata":"1|448|399","gps_lat":"48.4590120000","gps_long":"18.8934170000","religion":0,"oldtype":"75, 82","newtype":"79","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Fritz-haz-Selmecbanya-140","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/fritz-haz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022User: (WT-shared) Strapontin at wts q373 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fritzov Dom Bansk\u00e1 \u0160tiavnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\/512px-Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fritzov_Dom_Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUser: (WT-shared) Strapontin at wts q373\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Fritz-h\u00e1z","seolink":"fritz-haz","note":"","history":"Nev\u00e9t a h\u00e1z az eredeti tulajdonos\u00e1r\u00f3l, Leopold Fritz von Friedenlieb b\u00e1nyatulajdonosr\u00f3l kapta. Ez volt az Akad\u00e9mia A \u00e9p\u00fclete, a rektori hivatal sz\u00e9khelye. Tan\u00e1csterem, k\u00f6nyvt\u00e1r, g\u00e9p\u00e9szeti tansz\u00e9k \u00e9s szert\u00e1r is volt benne. Az Akad\u00e9mia a h\u00e1zat 1829-t\u0151l b\u00e9relte, majd 1885-ben megv\u00e1s\u00e1rolta. A tulajdonjog megszerz\u00e9se ut\u00e1n Schulek Frigyes m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Itt tartott\u00e1k a b\u00e1ny\u00e1szati k\u00e9pz\u00e9st, am\u00edg nem adt\u00e1k \u00e1t a B\u00e1ny\u00e1szati \u00e9s Koh\u00e1szati Palot\u00e1t. F\u00f6ldszintj\u00e9n a Moln\u00e1r-f\u00e9le kocsma kapott helyt, ahol a Magyar T\u00e1rsas\u00e1g is tartott \u00f6sszej\u00f6veteleket."},{"sightId":663,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Joergesov dom","address":"N\u00e1mestie Sv\u00e4tej Trojice 14","mapdata":"1|383|275","gps_lat":"48.4604340000","gps_long":"18.8921320000","religion":0,"oldtype":"53, 114","newtype":"81","homepage":"http:\/\/www.gavalier.com\/en","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_14.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - pam. dom - N\u00e1m. Sv. Trojice 14\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f5\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_14.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_14.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_14.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Joerges-h\u00e1z","seolink":"joerges-haz","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt renesz\u00e1nsz h\u00e1z. A 19. sz\u00e1zadban Heinrich Mih\u00e1ly b\u00e1nyaorvos tulajdon\u00e1ban volt. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l Joerges \u00c1gost k\u00f6nyvnyomd\u00e1ja m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne."},{"sightId":664,"townId":33,"active":1,"name_LO":"\u010cajov\u0148a Klopa\u010dka","address":"Andreja Sl\u00e1dkovi\u010da 58\/7.","mapdata":"1|384|499","gps_lat":"48.4577750000","gps_long":"18.8922380000","religion":0,"oldtype":"14","newtype":"81","homepage":"http:\/\/www.klopacka.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Klopacska-Selmecbanya-173","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/klopacska-kopogo-larmafa-die-klopf-selmecbanya\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Ban%C3%ADcka_klopa%C4%8Dka.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Ban\u00edcka klopa\u010dka\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fb\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Ban%C3%ADcka_klopa%C4%8Dka.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Ban%C3%ADcka_klopa%C4%8Dka.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Ban%C3%ADcka_klopa%C4%8Dka.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"L\u00e1rmafa vagy Kopog\u00f3 ","seolink":"larmafa-vagy-kopogo","note":"Teah\u00e1z.","history":"Szlov\u00e1kul Klopacska. Jelenleg teah\u00e1z.@1681-ben renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. A r\u00e9gi b\u00e1nyav\u00e1rosok elmaradhatatlan tartoz\u00e9ka, innen h\u00edvt\u00e1k a b\u00e1ny\u00e1szokat munk\u00e1ba \u00e9jjel kett\u0151 \u00f3rakor, \u00e9s temet\u00e9skor is ez sz\u00f3lalt meg.@Vak Botty\u00e1n Selmecb\u00e1ny\u00e1ra \u00e9rkezve ennek hangj\u00e1val toborzott R\u00e1k\u00f3czi z\u00e1szlaja al\u00e1 1000 fegyvervisel\u00e9sre alkalmas b\u00e1ny\u00e1szt a k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l.@1849 janu\u00e1rj\u00e1ban ennek hangj\u00e1ra a b\u00e1ny\u00e1szok \u00e1tvonul\u00e1sra alkalmass\u00e1 tettek t\u00f6bb b\u00e1nyafolyos\u00f3t a Szkalka hegy alatt, \u00edgy G\u00f6rgey ezen kereszt\u00fcl k\u00e9t nappal kor\u00e1bban el tudta \u00e9rni a stureci h\u00e1g\u00f3t \u00e9s egyes\u00fclni tudott Klapka sereg\u00e9vel."},{"sightId":665,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"Andreja Kme\u0165a 4","mapdata":"1|473|432","gps_lat":"48.4585910000","gps_long":"18.8938240000","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - pam. budova - A. Kme\u0165a 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0c\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_4.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_A._Kme%C5%A5a_4.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Krecsm\u00e1ry-h\u00e1z","seolink":"krecsmary-haz","note":"","history":"Nikolaus Joseph von Jacquin, a k\u00eds\u00e9rleti k\u00e9mia egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je 1764-ben itt kezdte meg k\u00e9miai \u00e9s \u00e1sv\u00e1nytani el\u0151ad\u00e1sait. Ez volt az akad\u00e9mia els\u0151 \u00e9p\u00fclete."},{"sightId":666,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Piargska br\u00e1na","address":"ulica Jozefa Karola Hella 406\/4.","mapdata":"1|442|700","gps_lat":"48.4555300000","gps_long":"18.8933000000","religion":0,"oldtype":"23","newtype":"23","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szelaknai--Hegybanyai--kapu-Selmecbanya-157","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szelaknai-hegybanyai-piargi-kapu\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Piargska_br%C3%A1na_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Piargska br\u00e1na (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6b\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Piargska_br%C3%A1na_%282%29.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Piargska_br%C3%A1na_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Piargska_br%C3%A1na_(2).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Hegyb\u00e1nyai-kapu, vagy Sz\u00e9laknai-kapu ","seolink":"hegybanyai-kapu-vagy-szelaknai-kapu","note":"","history":"1554-ben renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt a t\u00f6r\u00f6k ellen. A 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben barokk st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Homlokzati f\u00fclk\u00e9j\u00e9ben Szent Fl\u00f3ri\u00e1n szobra l\u00e1that\u00f3. A kapu mellett az egyik b\u00e1stya \u00e9s a v\u00e1rosfal maradv\u00e1nyai l\u00e1that\u00f3k. A v\u00e1ros t\u00f6bbi k\u00f6z\u00e9pkori kapuj\u00e1t, a Szentantali-kaput, a B\u00e9lab\u00e1nyai-kaput, a Bakab\u00e1nyai-kaput, \u00e9s az \u00c9szaknyugati kaput m\u00e1r elbontott\u00e1k."},{"sightId":667,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4tej Trojice 1","mapdata":"1|391|356","gps_lat":"48.4595300000","gps_long":"18.8922710000","religion":0,"oldtype":"53, 84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Sv%C3%A4totroji%C4%8Dn%C3%A9_n%C3%A1mestie_-_dom_%C4%8D._3.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Sv\u00e4totroji\u010dn\u00e9 n\u00e1mestie - dom \u010d. 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/db\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Sv%C3%A4totroji%C4%8Dn%C3%A9_n%C3%A1mestie_-_dom_%C4%8D._3.JPG\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Sv%C3%A4totroji%C4%8Dn%C3%A9_n%C3%A1mestie_-_dom_%C4%8D._3.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Sv%C3%A4totroji%C4%8Dn%C3%A9_n%C3%A1mestie_-_dom_%C4%8D._3.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPatrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Rubigall-h\u00e1z ","seolink":"rubigall-haz","note":"","history":"1538-ban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a Rubigall csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra. Itt foglalt helyet a Selmeci N\u00e9pbank \u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szati lev\u00e9lt\u00e1r."},{"sightId":668,"townId":33,"active":1,"name_LO":"\u017demberovsk\u00fd dom","address":"N\u00e1m. sv. Trojice 5\/1.","mapdata":"1|399|375","gps_lat":"48.4591750000","gps_long":"18.8925110000","religion":0,"oldtype":"75, 4","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Zsembery-haz-Selmecbanya-2270","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/zsembery-haz-marschalko-haz\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_1(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - pam. dom - N\u00e1m. Sv. Trojice 1(1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/02\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_1%281%29.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_1%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._dom_-_N%C3%A1m._Sv._Trojice_1(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsembery-h\u00e1z (Marschalk\u00f3-h\u00e1z)","seolink":"zsembery-haz-marschalko-haz","note":"","history":"Ma polg\u00e1rmesteri hivatal \u00e9s mozi. A 16. sz\u00e1zadban k\u00e9t g\u00f3tikus h\u00e1z egybe\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre. 1803-ban nyerte el mai klasszicista alakj\u00e1t J. Thaller terveinek megfelel\u0151en.@A di\u00e1ks\u00e1g egyes\u00fcleti \u00e9let\u00e9nek k\u00f6zpontja volt. Eredetileg pl\u00e9b\u00e1nia volt, k\u00e9s\u0151bb itt sz\u00e9kelt az 1808-ban fel\u00e1ll\u00edtott Erd\u00e9szeti Tanint\u00e9zet 1841-ig. Az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9n itt alakult a \u0022Szittnya Club\u0022, amely Eur\u00f3pa egyik els\u0151 turistaegyes\u00fclete volt. Nev\u00e9t a Szitny\u00e1r\u00f3l, a Selmeci-hegys\u00e9g 1011 m\u00e9teres legmagasabb cs\u00facs\u00e1r\u00f3l kapta. 1875. november 2-\u00e1n \u00e9jf\u00e9lkor itt alakult meg a Magyar T\u00e1rsas\u00e1g. Katalin-b\u00e1lokat \u00e9s egy\u00e9b rendezv\u00e9nyeket is tartottak itt."},{"sightId":669,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"A. Kme\u0165a 127\/15.","mapdata":"1|536|453","gps_lat":"48.4583120000","gps_long":"18.8948460000","religion":0,"oldtype":"53, 116","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/flemming-haz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_Kammerhofsk%C3%A1_14.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - pam. budova - Kammerhofsk\u00e1 14\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b0\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_Kammerhofsk%C3%A1_14.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_Kammerhofsk%C3%A1_14.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_pam._budova_-_Kammerhofsk%C3%A1_14.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Flemming-h\u00e1z ","seolink":"flemming-haz","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadban keletkezett h\u00e1rom g\u00f3tikus \u00e9p\u00fclet \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel. 1598-t\u00f3l m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig itt vert\u00e9k a k\u00f6rm\u00f6ci aranyakat."},{"sightId":670,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4tej Trojice 12\/8.","mapdata":"1|408|314","gps_lat":"48.4598450000","gps_long":"18.8926590000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/jonas-haz-szarvas-szallo\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Mickapr \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_barokn%C3%AD_morov%C3%BD_sloup_z_let_1759-64.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica, barokn\u00ed morov\u00fd sloup z let 1759-64\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5b\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_barokn%C3%AD_morov%C3%BD_sloup_z_let_1759-64.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica%2C_barokn%C3%AD_morov%C3%BD_sloup_z_let_1759-64.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica,_barokn%C3%AD_morov%C3%BD_sloup_z_let_1759-64.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMickapr\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"J\u00f3n\u00e1s-h\u00e1z, egykori Szarvas Sz\u00e1ll\u00f3 ","seolink":"jonas-haz-egykori-szarvas-szallo","note":"","history":"Hajdan vend\u00e9gfogad\u00f3 volt, itt sz\u00e1llt meg 1783-ban II. J\u00f3zsef (erre felirat utal). A v\u00e1ros iskol\u00e1iba ker\u00fcl\u0151 di\u00e1kok itt kezdtek ismerkedni a v\u00e1rossal. 1787-ben a h\u00edres mineral\u00f3gus, J\u00f3n\u00e1s J\u00f3zsef itt sz\u00fcletett. A g\u00f3tikus \u00e9p\u00fclet fal\u00e1t renesz\u00e1nsz fresk\u00f3k d\u00edsz\u00edtik."},{"sightId":671,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"Radni\u010dn\u00e9 n\u00e1m. 45\/9","mapdata":"1|349|431","gps_lat":"48.4585830000","gps_long":"18.8916980000","religion":0,"oldtype":"82","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/metropol-hotel\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_09.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Radni\u010dn\u00e9 09\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/64\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_09.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_09.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Radni%C4%8Dn%C3%A9_09.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Egykori Metropol Hotel ","seolink":"egykori-metropol-hotel","note":"","history":"Pinc\u00e9j\u00e9b\u0151l k\u00f6zvetlen \u00e1tj\u00e1r\u00e1s van a b\u00e1ny\u00e1k t\u00e1rn\u00e1ihoz. \u0022A sz\u0151l\u0151h\u00f6z\u0022 nevet visel\u0151 h\u00edrhedt kocsma volt."},{"sightId":672,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"Staroz\u00e1mock\u00e1 11, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|307|325","gps_lat":"48.4597100000","gps_long":"18.8910110000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Honvedszobor-Selmecbanya-1118","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/selmecbanyai-honved-szobor\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erzs%C3%A9bet_t%C3%A9r,_Honv%C3%A9d-szobor_(T%C3%B3th_Andr%C3%A1s,_1899.)._Fortepan_86778.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Erzs\u00e9bet t\u00e9r, Honv\u00e9d-szobor (T\u00f3th Andr\u00e1s, 1899.). Fortepan 86778\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/43\/Erzs%C3%A9bet_t%C3%A9r%2C_Honv%C3%A9d-szobor_%28T%C3%B3th_Andr%C3%A1s%2C_1899.%29._Fortepan_86778.jpg\/256px-Erzs%C3%A9bet_t%C3%A9r%2C_Honv%C3%A9d-szobor_%28T%C3%B3th_Andr%C3%A1s%2C_1899.%29._Fortepan_86778.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erzs%C3%A9bet_t%C3%A9r,_Honv%C3%A9d-szobor_(T%C3%B3th_Andr%C3%A1s,_1899.)._Fortepan_86778.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Honv\u00e9d-szobor","seolink":"honved-szobor","note":"","history":"Ma \u00d3v\u00e1r v\u00e1rudvar\u00e1n \u00e1ll. 1899-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az 1848-as szabads\u00e1gharc eml\u00e9k\u00e9re, T\u00f3th Andr\u00e1s, T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d \u00e9desapj\u00e1nak alkot\u00e1sa. Eredetileg a Kammerhof utc\u00e1ban, a Kachelman Panzi\u00f3 mellett \u00e1llt, de 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok megrong\u00e1lt\u00e1k \u00e9s elbontott\u00e1k. Szovjet eml\u00e9km\u0171 \u00e1ll a hely\u00e9n. 2002-ben a v\u00e1r udvar\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajra."},{"sightId":673,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4tej Trojice 8\/4.","mapdata":"1|426|356","gps_lat":"48.4594120000","gps_long":"18.8930400000","religion":0,"oldtype":"82","newtype":"74","homepage":"https:\/\/zusbanskastiavnica.edupage.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szitnyai-haz\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Jan Starec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:N%C3%A1mestie_Sv%C3%A4tej_trojice_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022N\u00e1mestie Sv\u00e4tej trojice - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/N%C3%A1mestie_Sv%C3%A4tej_trojice_-_panoramio.jpg\/512px-N%C3%A1mestie_Sv%C3%A4tej_trojice_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:N%C3%A1mestie_Sv%C3%A4tej_trojice_-_panoramio.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJan Starec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szitnyai-h\u00e1z","seolink":"szitnyai-haz","note":"\u00c1ltal\u00e1nos M\u0171v\u00e9szeti Iskola","history":"A 16. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n Szitnyai J\u00f3zsef selmeci polg\u00e1rmester, tud\u00f3s tulajdona volt. F\u00f6ldszintj\u00e9n volt Az arany b\u00e1nyam\u00e9cseshez c\u00edmzett kocsm\u00e1ja (Zum goldenen Grubenlicht)."},{"sightId":674,"townId":33,"active":1,"name_LO":"\u017didovsk\u00e1 synag\u00f3ga, Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Selmecb\u00e1nyai zsinag\u00f3ga","address":"Novoz\u00e1mock\u00e1 \u00e9s Strieborn\u00e1 sark\u00e1n","mapdata":"1|471|462","gps_lat":"48.4582160000","gps_long":"18.8936850000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"111","homepage":"https:\/\/www.banskastiavnica.travel\/co-vidiet\/miesta-a-pamiatky\/zidovska-synagoga\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/volt-neolog-zsinagoga\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Synag%C3%B3ga_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Synag\u00f3ga -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8e\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Synag%C3%B3ga_-a.jpg\/256px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Synag%C3%B3ga_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Synag%C3%B3ga_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Volt neol\u00f3g zsinag\u00f3ga","seolink":"volt-neolog-zsinagoga","note":"S\u00f6rf\u0151zde.","history":"1893-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":675,"townId":33,"active":1,"name_LO":"\u0160t\u00f4l\u0148a Glanzenberg","address":"Kammerhofska ulica 26, 969 01 Banska Stiavnica","mapdata":"1|798|533","gps_lat":"48.4574370000","gps_long":"18.8993700000","religion":0,"oldtype":"112","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/glanzenberg","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Glanzenberg-taro-Selmecbanya-759","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_%C5%A1t%C3%B4l%C5%88a_Glanzenberg_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - \u0161t\u00f4l\u0148a Glanzenberg -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_%C5%A1t%C3%B4l%C5%88a_Glanzenberg_-a.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_%C5%A1t%C3%B4l%C5%88a_Glanzenberg_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_%C5%A1t%C3%B4l%C5%88a_Glanzenberg_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Glanzenberg-t\u00e1r\u00f3","seolink":"glanzenberg-taro","note":"","history":"A Szlov\u00e1k B\u00e1ny\u00e1szati M\u00fazeum \u00fczemelteti. Egyesek szerint a 14. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik, els\u0151 eml\u00edt\u00e9se 1560-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. L\u00e1togathat\u00f3 t\u00e1rna."},{"sightId":676,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Stredn\u00e1 priemyseln\u00e1 \u0161kola Samuela Mikov\u00edniho","address":"Akademick\u00e1 336\/11, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|699|310","gps_lat":"48.4600240000","gps_long":"18.8976920000","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"74","homepage":"https:\/\/mikovini.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Banyaszati-es-erdeszeti-foiskola-epuletei-Selmecbanya-142","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Selmec11.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Selmec11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/a\/a2\/Selmec11.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Selmec11.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"B\u00e1ny\u00e1szati \u00e9s Erd\u00e9szeti F\u0151iskola \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttese ","seolink":"banyaszati-es-erdeszeti-foiskola-epuletegyuttese","note":"K\u00f6z\u00e9piskola.","history":"1885-1890 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az Erd\u00e9szeti palota (Akademick\u00e1 341, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica, GPS: 48.459637, 18.899201).@1900-ban \u00e9p\u00fclt a B\u00e1ny\u00e1szati \u00e9s Koh\u00e1szati palota. 1912-ben \u00e9p\u00fclt a K\u00e9miai palota."},{"sightId":677,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1m. sv. Trojice 20\/16.","mapdata":"1|376|256","gps_lat":"48.4605520000","gps_long":"18.8921640000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/petofi-sandor-emlektabla-selmecbanyan\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: Patrik Kunec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Pet%C5%91fi_-_pam._tabu%C4%BEa.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica - Pet\u0151fi - pam. tabu\u013ea\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dd\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Pet%C5%91fi_-_pam._tabu%C4%BEa.JPG\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Pet%C5%91fi_-_pam._tabu%C4%BEa.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_-_Pet%C5%91fi_-_pam._tabu%C4%BEa.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: Patrik Kunec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor-eml\u00e9kt\u00e1bla","seolink":"petofi-sandor-emlektabla","note":"","history":"Az evang\u00e9likus l\u00edceum fal\u00e1n 1896-ban l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k. 1838 \u00e9s 1839 k\u00f6z\u00f6tt itt tanult Pet\u0151fi S\u00e1ndor. Pet\u0151fit v\u00e9g\u00fcl magyarul nem is besz\u00e9l\u0151, magyargy\u0171l\u00f6l\u0151 szlov\u00e1k tan\u00e1ra magyar t\u00f6rt\u00e9nelemb\u0151l buktatta meg. Ezut\u00e1n apja megvonta t\u0151le t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. Miksz\u00e1th K\u00e1lm\u00e1n is a l\u00edceumban tanult."},{"sightId":678,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Gal\u00e9ria Jozefa Koll\u00e1ra","address":"N\u00e1m. sv. Trojice 8, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|392|291","gps_lat":"48.4602360000","gps_long":"18.8923130000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"99","homepage":"https:\/\/www.muzeumbs.sk\/sk\/galeria-jozefa-kollara","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_08.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Trojice 08\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_08.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_08.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Trojice_08.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Josef Koll\u00e1r Gal\u00e9ria","seolink":"josef-kollar-galeria","note":"","history":"K\u00f6z\u00e9pkori polg\u00e1rh\u00e1zban tal\u00e1lhat\u00f3 a Szenth\u00e1roms\u00e1g-t\u00e9ren."},{"sightId":679,"townId":33,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|992|847","gps_lat":"48.4537630000","gps_long":"18.9026970000","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Doh\u00e1nygy\u00e1r","seolink":"dohanygyar","note":"","history":"Hely\u00e9n \u00e1llt egykor az er\u0151dszer\u0171 Rubigall major."},{"sightId":680,"townId":33,"active":1,"name_LO":"Mikoviniho dom","address":"Andreja Kme\u0165a 10, 969 01 Bansk\u00e1 \u0160tiavnica","mapdata":"1|523|422","gps_lat":"48.4586240000","gps_long":"18.8946520000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/felvidek.ma\/2016\/03\/emlektablak-emlekhelyek-tajainkon-xvii-mikoviny-samuel-nyomaban-selmecbanyan\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Lure \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kme%C5%A5a_10_01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bansk\u00e1 \u0160tiavnica Kme\u0165a 10 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9c\/Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kme%C5%A5a_10_01.jpg\/512px-Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kme%C5%A5a_10_01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bansk%C3%A1_%C5%A0tiavnica_Kme%C5%A5a_10_01.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELure\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Mikovinyi-h\u00e1z","seolink":"mikovinyi-haz","note":"","history":"Mikovinyi S\u00e1muel a nagy polihisztor \u00e9s m\u00e9rn\u00f6k egykori lak\u00f3helye. Az \u0151 javaslat\u00e1ra \u00e9p\u00fclt sok k\u00f6rny\u00e9kbeli v\u00edzt\u00e1roz\u00f3 \u00e9s 1735-t\u0151l \u0151 lett annak a b\u00e1ny\u00e1szati iskol\u00e1nak els\u0151 tan\u00e1ra, amelyb\u0151l n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb kin\u0151tt a B\u00e1ny\u00e1szati Akad\u00e9mia."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}