Privigye
Folyó:
Nyitra, Handlovka patak
Tengerszint feletti magasság:
309 m
GPS koordináták:
48.771984, 18.623523
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
3349 |
Magyarok |
18.12% |
Németek |
6.12% |
Szlovákok |
75.13% |
A Nyitra völgyében, hegyek között elterülő városkát 1113-ban említették először. A 14. század végén városi kiváltságokat kapott Mária királynőtől, ekkor már gazdag aranybányászata volt. 1653-ban a földbirtokos Pálffy Pál özvegye jezsuita és piarista szerzeteseket telepített a városba. A piaristák rendházat, könyvtárat, gimnáziumot létesítettek. A város a 18. században a bajmóci uradalom része lett, és elvesztette korábbi kiváltságait. A közelében található Bajmóc ősi vára, amit Pálffy János utasítására, és nagyrészt az ő tervei alapján a francia várkastélyok mintájára alakította át neogótikus stílusban a 20. század fordulóján.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1113
Első írásos említése Preuge alakban a Zobor hegyi apátság oklevelében
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1276-1321
Ispánsági székhely volt.
1289
Miklós zólyomi ispán elfoglalta a Hont-Pázmány nembéli Pétertől.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1308
Csák Máté vette birtokba.
1321
Károly Róbert szerezte meg. A várát 1341 után már nem említették többször, valószínűleg elpusztult.
1382
A város kiváltságait Mária királynőtől kapta. Ekkor már gazdag aranybányászata volt.
1390 és 1396 között
Karmelita szerzetesek telepedtek le és kolostort alapítottak.
1409
Zsigmond királytól újabb kiváltságokat kapott.
1415
Vásártartási jogot kapott.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1545
Evangélikus iskola nyílt.
1569
Első céhét a posztógyártók alapították.
1599
Törökök gyújtották fel.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621
Bethlen Gábor vonult be a városba.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1636
Kihalt a Thurzó család, az új birtokosa a Pálffyak lettek.
1653
Pálffy Pál özvegye jezsuita és piarista szerzeteseket telepített a városba.
1666
A piaristák könyvtárat alapítottak.
1674
A piaristák rendházat építettek.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678
Thököly Imre hadai dúlták fel.
1681, 1683
Török támadások.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1709-1711
Súlyos pestisjárvány.
1720
A piaristák templomot építettek.
1765 és 1770 között
A bajmóci uradalom része lett, elvesztette korábbi kiváltságait.
1771
Lakói fellázadtak a növekvő terhek ellen.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december
A csehszlovákok megszállták Privigyét.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 4.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Nagyboldogasszony-templom
Kostol nanebovzatia Panny Márie (Mariánsky vŕšok)
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Nagyboldogasszony-templom
Története
1260 körül román stílusban épült, a várerődítés része volt.
A 14. században a karmeliták vették át, zárdát építettek mellette, ami 1565-ig működött. A karmeliták oktatással foglalkoztak.
1430-ban a karmeliták megnyerték a búcsújárás jogát. A templomot 1682-ben és 1805-ben is átalakították. Déli oldalán található a gótikus Nepomuki Szent János kápolna.
Főoltára a 18. század elejéről származik barokk stílusú. A gótikus Szűz Mária szobor a 15. század második feléből származik. A mellékoltárok 17. század végi - 18. század eleji barokk oltárok.
Szent Bertalan-plébániatemplom
Kostol sv. Bartolomeja
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Bertalan-plébániatemplom
Története
A 14. században gótikus stílusban épült. A 17. században átalakították.
Piarista templom
Piaristický kostol Najsvätejšej Trojice a nanebovzatia Panny Márie
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Piarista templom
Története
1666-ban kezdődött meg az építkezés.
1740-1753 között fejeződött be az építkezés barokk stílusban. Főoltára Mária mennybevételét ábrázolja.
Piarista kolostor
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Piarista kolostor
Története
Ma piarista alapiskola, gimnázium és egyházi kollégium. Felsőnyitrai Honismereti Múzeum. 1666-1676 között épült.
Emlékművek
Nepomuki Szent János szobra
Socha sv. Ján Nepomucký
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Nepomuki Szent János szobra
Története
1757-ben készült, barokk alkotás. A piarista kolostor előtt áll.
Szent Flórián szobra
Socha sv. Floriána
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Flórián szobra
Története
Az 1787-es nagy tűzvész után készült 1793-ban az eredeti szobor. A téren egy másolat látható.
Mária-oszlop
Mariánsky stĺp
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Mária-oszlop
Története
1693-ban készült. A Szent Bertalan templom mellett áll.
Szentháromság-oszlop
Trojičný stĺp
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság-oszlop
Története
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.7719840000","long":"18.6235230000"},"townlink":"privigye-prievidza","town":{"townId":35,"active":1,"name_HU":"Privigye","name_LO":"Prievidza","name_GE":"Priwitz","name_LT":"Prividia","seolink":"privigye-prievidza","listorder":44,"oldcounty":2,"country":2,"division":8,"altitude":"309","gps_lat":"48.7719840000","gps_long":"18.6235230000","population":48,"hungarian_2011":0.31,"population_1910":3349,"hungarian_1910":18.12,"german_1910":6.12,"slovak_1910":75.13,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Doronenko \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Saint_Bartholomew_church_in_Prievidza_03.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Saint Bartholomew church in Prievidza 03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7e\/Saint_Bartholomew_church_in_Prievidza_03.jpg\/512px-Saint_Bartholomew_church_in_Prievidza_03.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Saint_Bartholomew_church_in_Prievidza_03.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EDoronenko\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Nyitra-v\u00f6lgy","river":"Nyitra, Handlovka patak","description":"A Nyitra v\u00f6lgy\u00e9ben, hegyek k\u00f6z\u00f6tt elter\u00fcl\u0151 v\u00e1rosk\u00e1t 1113-ban eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r. A 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n v\u00e1rosi kiv\u00e1lts\u00e1gokat kapott M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151t\u0151l, ekkor m\u00e1r gazdag aranyb\u00e1ny\u00e1szata volt. 1653-ban a f\u00f6ldbirtokos P\u00e1lffy P\u00e1l \u00f6zvegye jezsuita \u00e9s piarista szerzeteseket telep\u00edtett a v\u00e1rosba. A piarist\u00e1k rendh\u00e1zat, k\u00f6nyvt\u00e1rat, gimn\u00e1ziumot l\u00e9tes\u00edtettek. A v\u00e1ros a 18. sz\u00e1zadban a bajm\u00f3ci uradalom r\u00e9sze lett, \u00e9s elvesztette kor\u00e1bbi kiv\u00e1lts\u00e1gait. A k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 Bajm\u00f3c \u0151si v\u00e1ra, amit P\u00e1lffy J\u00e1nos utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s nagyr\u00e9szt az \u0151 tervei alapj\u00e1n a francia v\u00e1rkast\u00e9lyok mint\u00e1j\u00e1ra alak\u00edtotta \u00e1t neog\u00f3tikus st\u00edlusban a 20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1113|Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se Preuge alakban a Zobor hegyi ap\u00e1ts\u00e1g oklevel\u00e9ben@#5|@1276-1321|Isp\u00e1ns\u00e1gi sz\u00e9khely volt.@1289|Mikl\u00f3s z\u00f3lyomi isp\u00e1n elfoglalta a Hont-P\u00e1zm\u00e1ny nemb\u00e9li P\u00e9tert\u0151l.@#6|@1308|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 vette birtokba.@1321|K\u00e1roly R\u00f3bert szerezte meg. A v\u00e1r\u00e1t 1341 ut\u00e1n m\u00e1r nem eml\u00edtett\u00e9k t\u00f6bbsz\u00f6r, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elpusztult.@1382|A v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151t\u0151l kapta. Ekkor m\u00e1r gazdag aranyb\u00e1ny\u00e1szata volt.@1390 \u00e9s 1396 k\u00f6z\u00f6tt|Karmelita szerzetesek telepedtek le \u00e9s kolostort alap\u00edtottak.@1409|Zsigmond kir\u00e1lyt\u00f3l \u00fajabb kiv\u00e1lts\u00e1gokat kapott.@1415|V\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@#8|@#11|@1545|Evang\u00e9likus iskola ny\u00edlt.@1569|Els\u0151 c\u00e9h\u00e9t a poszt\u00f3gy\u00e1rt\u00f3k alap\u00edtott\u00e1k.@1599|T\u00f6r\u00f6k\u00f6k gy\u00fajtott\u00e1k fel.@#15|@1621|Bethlen G\u00e1bor vonult be a v\u00e1rosba.@#16|@1636|Kihalt a Thurz\u00f3 csal\u00e1d, az \u00faj birtokosa a P\u00e1lffyak lettek.@1653|P\u00e1lffy P\u00e1l \u00f6zvegye jezsuita \u00e9s piarista szerzeteseket telep\u00edtett a v\u00e1rosba.@1666|A piarist\u00e1k k\u00f6nyvt\u00e1rat alap\u00edtottak.@1674|A piarist\u00e1k rendh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek.@#21|@1678|Th\u00f6k\u00f6ly Imre hadai d\u00falt\u00e1k fel.@1681, 1683|T\u00f6r\u00f6k t\u00e1mad\u00e1sok.@#25|@#27|@1709-1711|S\u00falyos pestisj\u00e1rv\u00e1ny.@1720|A piarist\u00e1k templomot \u00e9p\u00edtettek.@1765 \u00e9s 1770 k\u00f6z\u00f6tt|A bajm\u00f3ci uradalom r\u00e9sze lett, elvesztette kor\u00e1bbi kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1771|Lak\u00f3i fell\u00e1zadtak a n\u00f6vekv\u0151 terhek ellen.@#28|@#30|@#31|@#32|@1918. december|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Privigy\u00e9t.@#36|@#38|@#41|@1945. \u00e1prilis 4.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":709,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Kostol nanebovzatia Panny M\u00e1rie (Mari\u00e1nsky v\u0155\u0161ok)","address":"Mari\u00e1nska 571, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|1210|396","gps_lat":"48.7713490000","gps_long":"18.6352890000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.farapd.sk\/farnost\/kostoly-a-kaplnky\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Nagyboldogasszony-templom","seolink":"nagyboldogasszony-templom","note":"","history":"1260 k\u00f6r\u00fcl rom\u00e1n st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a v\u00e1rer\u0151d\u00edt\u00e9s r\u00e9sze volt.@A 14. sz\u00e1zadban a karmelit\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t, z\u00e1rd\u00e1t \u00e9p\u00edtettek mellette, ami 1565-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A karmelit\u00e1k oktat\u00e1ssal foglalkoztak.@1430-ban a karmelit\u00e1k megnyert\u00e9k a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00e1s jog\u00e1t. A templomot 1682-ben \u00e9s 1805-ben is \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. D\u00e9li oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 a g\u00f3tikus Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u00e1polna.@F\u0151olt\u00e1ra a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik barokk st\u00edlus\u00fa. A g\u00f3tikus Sz\u0171z M\u00e1ria szobor a 15. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. A mell\u00e9kolt\u00e1rok 17. sz\u00e1zad v\u00e9gi - 18. sz\u00e1zad eleji barokk olt\u00e1rok."},{"sightId":710,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Bartolomeja","address":"Pribinovo n\u00e1mestie 29, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|582|243","gps_lat":"48.7731010000","gps_long":"18.6246400000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.farapd.sk\/farnost\/kostoly-a-kaplnky\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Bertalan-pl\u00e9b\u00e1niatemplom ","seolink":"szent-bertalan-plebaniatemplom","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. A 17. sz\u00e1zadban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":711,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Piaristick\u00fd kostol Najsv\u00e4tej\u0161ej Trojice a nanebovzatia Panny M\u00e1rie","address":"N\u00e1mestie piaristov 1, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|379|292","gps_lat":"48.7726830000","gps_long":"18.6212700000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.piaristi.sk\/piaristicky-kostol-najsvatejsej-trojice-v-prievidzi\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Piarista templom ","seolink":"piarista-templom","note":"","history":"1666-ban kezd\u0151d\u00f6tt meg az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s.@1740-1753 k\u00f6z\u00f6tt fejez\u0151d\u00f6tt be az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s barokk st\u00edlusban. F\u0151olt\u00e1ra M\u00e1ria mennybev\u00e9tel\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja."},{"sightId":712,"townId":35,"active":1,"name_LO":"","address":"Andreja Hlinku 44, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|353|281","gps_lat":"48.7727390000","gps_long":"18.6207850000","religion":1,"oldtype":"5, 74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.piaristi-pd.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Piarista kolostor","seolink":"piarista-kolostor","note":"","history":"Ma piarista alapiskola, gimn\u00e1zium \u00e9s egyh\u00e1zi koll\u00e9gium. Fels\u0151nyitrai Honismereti M\u00fazeum. 1666-1676 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":713,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Socha sv. J\u00e1n Nepomuck\u00fd","address":"Andreja Hlinku 48, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|372|272","gps_lat":"48.7728140000","gps_long":"18.6210350000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos szobra ","seolink":"nepomuki-szent-janos-szobra","note":"","history":"1757-ben k\u00e9sz\u00fclt, barokk alkot\u00e1s. A piarista kolostor el\u0151tt \u00e1ll."},{"sightId":714,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Socha sv. Flori\u00e1na","address":"Pribinovo n\u00e1mestie","mapdata":"1|559|291","gps_lat":"48.7725570000","gps_long":"18.6243370000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Fl\u00f3ri\u00e1n szobra ","seolink":"szent-florian-szobra","note":"","history":"Az 1787-es nagy t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt 1793-ban az eredeti szobor. A t\u00e9ren egy m\u00e1solat l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":715,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Mari\u00e1nsky st\u013ap","address":"Pribinovo n\u00e1mestie 29, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|571|235","gps_lat":"48.7732380000","gps_long":"18.6244310000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1ria-oszlop","seolink":"maria-oszlop","note":"","history":"1693-ban k\u00e9sz\u00fclt. A Szent Bertalan templom mellett \u00e1ll."},{"sightId":716,"townId":35,"active":1,"name_LO":"Troji\u010dn\u00fd st\u013ap","address":"N\u00e1mestie slobody, 971 01 Prievidza","mapdata":"1|530|320","gps_lat":"48.7722460000","gps_long":"18.6237580000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-oszlop ","seolink":"szentharomsag-oszlop","note":"","history":"1739-ben k\u00e9sz\u00fclt."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}