Zászló
Podolin
Podolínec
Podolin
Szlovák:
Podolínec
Német:
Pudlein
Vármegye:
Szepes
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Eperjesi
Folyó:
Poprád
Tengerszint feletti magasság:
565 m
GPS koordináták:
49.258141, 20.534933
Google térkép:
Népesség
Népesség:
3e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 1503 |
|---|---|
| Szlovákok | 56% |
Címer
A tatárjárás során elpusztult magyar határőrposzt helyére betelepített németek alapították a várost. Fejlett kézműipara és kereskedelme miatt hamar városi rangra emelkedett. Zsigmond, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. A piaristákat 1642-ben a krakkói palatinus telepítette a városba, akik Magyarország első piarista gimnáziumát nyitották meg a városban. Krúdy Gyula író itt járt gimnáziumba és A podolini kísértet című művét az itt töltött időszak inspirálta. 1919-ben a megszálló csehszlovákok lefoglalták a gimnáziumot és kiutasították a piaristákat az országból. Később a taneszközöket a mai Magyarországra szállíthatták. A főtéren megcsodálhatjuk a jellegzetes 17. századi polgárházakat és a 13. századi templom mellett a gyönyörű pártázatos reneszánsz harangtornyot, az egykor itt élt és a csehszlovákok által kitelepített németek hátra hagyott emlékeit.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-42
A tatárjárás során elpusztult az egykori magyar határőrposzt.
1242. után
Betelepült németek alapították (Kunigunda hercegnő által)
1244
Podolin néven említették.
1292
Városi kiváltságai voltak, városfal védte, a fürdőépítés jogát megkapta.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1412
Szabad királyi város lett.
1412. november 8.
Zsigmond király zálogba adott 13 szepesi várost (Szepesbéla, Duránd, Felka, Igló, Leibic, Mateóc, Ménhárd, Poprád, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesváralja, Sztrázsa), valamint három várkastélyt (Gnézda, Podolin és Lubló) II. Ulászló lengyel király (ur. 1386-1434) számára, a zálog 1772-ig (formálisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence által elfoglalt dalmát városok visszaszerzésére indított, végül kudarccal végződött háborújához volt szüksége a pénzre.
15. század
Ellenállt a cseh huszita fosztogató hadjáratoknak.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1642
A piarista rend első magyarországi gimnáziumát itt alapította.
1646, 1664
Járványok sújtották.
1662
Hatalmas árvíz pusztította.
1684
Csaknem teljesen leégett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1893
Vasúti összeköttetést kapott Poprád irányából. A végállomás Palocsa volt a lengyel határnál.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december közepe
A csehszlovákok megszállták Podolint.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Forrás: Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Templomok, vallási épületek
Mária mennybevétele plébániatemplom
Kostol Nanebovzatia Panny Márie
.JPG)
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Mária mennybevétele plébániatemplom
Története
1298-ban gótikus stílusban épült. A 14. században készültek gótikus freskói. A bronz keresztelőkút a 15. századból származik. A templom berendezése a barokk korból származik.
Piarista templom, egykori kolostor és gimnázium
Kláštor Piaristov s kostolom
Eredetileg:
templom és kolostor, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Piarista templom, egykori kolostor és gimnázium
Története
A piaristákat a lengyel zálog ideje alatt Stanislaw Lubomirsky krakkói palatinus telepítette Podolinba 1642-ben. 1647-1651 között épültek fel az épületek, eredetileg erődített volt. Magyarország első piarista gimnáziuma nyílt meg itt ekkor. A templomot 1671-ben Szent Szaniszló krakkói mártír érsek tiszteletére szentelték fel. 1762-ben barokk stílusban átépítették, ekkor kapta kettős tornyát.
Itt volt gimnáziumi diák Krúdy Gyula 1888 és 1891 között, a kolostor falán emléktábla jelzi. ltt rejtőzött egy ideig II. Rákóczi Ferenc 1701-ben, miután megszökött a bécsújhelyi börtönből.
1918. december 21-én csehszlovák katonaság szállta meg a várost, a tanulókat hazaküldték. 1919. augusztus 24-én a csehszlovákok lefoglalták a gimnáziumot, ami így megszűnt. A piarista rend tagjait kiutasították az országból. Később a tansegédeszközöket Magyarországra szállíthatták. 1950-ben a bolsevikok koncentrációs tábort létesítettek benne.
A redemptóriusok először 1922 és 1927 között, majd 1940-ben, és végül harmadjára 1989-ben telepedtek le az épületben.
Szent Anna-temetőkápolna
Kostol sv. Anny
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Anna-temetőkápolna
Története
A 13. században román stílusban épült, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Barokk berendezése a 18. századból származik. Jelentős kegyhely, számos legenda fűződik hozzá.
Nepomuki Szent János-kápolna
Kaplnka sv. Jána Nepomuckého
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Nepomuki Szent János-kápolna
Története
A 18. század végén épült későbarokk-klasszicista stílusban.
Középületek
Városháza
Története
A 16. századból származik, 1903-ban átépítették.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Régi fogadó
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Megjegyzés:
Elsősegélynyújtó központ.
Mutasd a térképen
Felkeres
Régi fogadó
Története
A Krakkói Kalaphoz címzett fogadó volt Krúdy Gyula idejében, a városháza szomszédságában.
Városi infrastruktúra
Harangtorony
Spišská renesančná zvonica
Eredetileg:
harangtorony
Jelenleg:
harangtorony
Mutasd a térképen
Felkeres
Harangtorony
Története
1659-ben reneszánsz stílusban épült, a poprádi harangtorony másolata. 1392-ből származik a harang.
Városfalak
Története
A Klástorná és Bastová utcák vonalában, a központ délnyugati és északkeleti oldalán. 1292-ben már állt Podolin ovális alaprajzú városfala. A délnyugati bástya maradt meg Iegépebben.
Feneketlen kút
Története
A temető szélén található. A legenda szerint egy veszedelmes banditát fejeztek le itt, az ő levágott feje süllyedt a földbe ott, ahol a kút található. Földalatti csatorna köti össze a Dunajec folyóval.
Magánlakhelyek
.jpg)
.JPG){kind=link}
17. századi polgárházak a főtéren
Története
Riminszky-ház
Története
Krúdy Gyula A podolini kísértet című regényéből ismert ház.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.2581410000","long":"20.5349330000"},"townlink":"podolin-podolinec","town":{"townId":22,"active":1,"name_HU":"Podolin","name_LO":"Podol\u00ednec","name_GE":"Pudlein","name_LT":"","seolink":"podolin-podolinec","listorder":28,"oldcounty":16,"country":2,"division":5,"altitude":"565","gps_lat":"49.2581410000","gps_long":"20.5349330000","population":3,"hungarian_2011":0,"population_1910":1503,"hungarian_1910":0,"german_1910":0,"slovak_1910":56,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_(1).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, Mari\u00e1nske n\u00e1mestie (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/41\/Podol%C3%ADnec%2C_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_%281%29.JPG\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_%281%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_(1).JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: palickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Popr\u00e1d-v\u00f6lgy, \u00c9szaki-T\u00e1traalja","river":"Popr\u00e1d","description":"A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult magyar hat\u00e1r\u0151rposzt hely\u00e9re betelep\u00edtett n\u00e9metek alap\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rost. Fejlett k\u00e9zm\u0171ipara \u00e9s kereskedelme miatt hamar v\u00e1rosi rangra emelkedett. Zsigmond, hogy finansz\u00edrozza a dalm\u00e1t v\u00e1rosokat elfoglal\u00f3 Velence elleni h\u00e1bor\u00faj\u00e1t, 1412-ben 13 szepesi v\u00e1rossal egy\u00fctt elz\u00e1logos\u00edtotta Lengyelorsz\u00e1gnak. Az eredetileg csak r\u00f6vid id\u0151re tervezett z\u00e1log v\u00e9g\u00fcl 1772-ig tartott. A piarist\u00e1kat 1642-ben a krakk\u00f3i palatinus telep\u00edtette a v\u00e1rosba, akik Magyarorsz\u00e1g els\u0151 piarista gimn\u00e1zium\u00e1t nyitott\u00e1k meg a v\u00e1rosban. Kr\u00fady Gyula \u00edr\u00f3 itt j\u00e1rt gimn\u00e1ziumba \u00e9s A podolini k\u00eds\u00e9rtet c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9t az itt t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szak inspir\u00e1lta. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok lefoglalt\u00e1k a gimn\u00e1ziumot \u00e9s kiutas\u00edtott\u00e1k a piarist\u00e1kat az orsz\u00e1gb\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb a taneszk\u00f6z\u00f6ket a mai Magyarorsz\u00e1gra sz\u00e1ll\u00edthatt\u00e1k. A f\u0151t\u00e9ren megcsod\u00e1lhatjuk a jellegzetes 17. sz\u00e1zadi polg\u00e1rh\u00e1zakat \u00e9s a 13. sz\u00e1zadi templom mellett a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 p\u00e1rt\u00e1zatos renesz\u00e1nsz harangtornyot, az egykor itt \u00e9lt \u00e9s a csehszlov\u00e1kok \u00e1ltal kitelep\u00edtett n\u00e9metek h\u00e1tra hagyott eml\u00e9keit.","nameorigin":" szl\u00e1v po-dolinec v\u00f6lgy-menti","history":"#1|@#3|@#5|@1241-42|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult az egykori magyar hat\u00e1r\u0151rposzt.@1242. ut\u00e1n|Betelep\u00fclt n\u00e9metek alap\u00edtott\u00e1k (Kunigunda hercegn\u0151 \u00e1ltal)@1244|Podolin n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k.@1292|V\u00e1rosi kiv\u00e1lts\u00e1gai voltak, v\u00e1rosfal v\u00e9dte, a f\u00fcrd\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9s jog\u00e1t megkapta.@#6|@1412|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett.@1412. november 8.|Zsigmond kir\u00e1ly z\u00e1logba adott 13 szepesi v\u00e1rost (Szepesb\u00e9la, Dur\u00e1nd, Felka, Igl\u00f3, Leibic, Mate\u00f3c, M\u00e9nh\u00e1rd, Popr\u00e1d, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesv\u00e1ralja, Sztr\u00e1zsa), valamint h\u00e1rom v\u00e1rkast\u00e9lyt (Gn\u00e9zda, Podolin \u00e9s Lubl\u00f3) II. Ul\u00e1szl\u00f3 lengyel kir\u00e1ly (ur. 1386-1434) sz\u00e1m\u00e1ra, a z\u00e1log 1772-ig (form\u00e1lisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence \u00e1ltal elfoglalt dalm\u00e1t v\u00e1rosok visszaszerz\u00e9s\u00e9re ind\u00edtott, v\u00e9g\u00fcl kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt h\u00e1bor\u00faj\u00e1hoz volt sz\u00fcks\u00e9ge a p\u00e9nzre.@15. sz\u00e1zad|Ellen\u00e1llt a cseh huszita fosztogat\u00f3 hadj\u00e1ratoknak.@#8|@#11|@1642|A piarista rend els\u0151 magyarorsz\u00e1gi gimn\u00e1zium\u00e1t itt alap\u00edtotta.@1646, 1664|J\u00e1rv\u00e1nyok s\u00fajtott\u00e1k.@1662|Hatalmas \u00e1rv\u00edz puszt\u00edtotta.@1684|Csaknem teljesen le\u00e9gett.@#25|@#27|@#28|@#30|@1893|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott Popr\u00e1d ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. A v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s Palocsa volt a lengyel hat\u00e1rn\u00e1l.@#31|@#32|@1918. december k\u00f6zepe|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Podolint.@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":394,"townId":22,"active":1,"name_LO":"Kostol Nanebovzatia Panny M\u00e1rie","address":"N\u00e1mestie Mari\u00e1nske 1, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|450|665","gps_lat":"49.2580310000","gps_long":"20.5351260000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/rimsko-katolicky-farsky-kostol-nanebovzatia-panny-marie\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Maria-mennybemenetele-plebaniatemplom-Podolin-368","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/podolini-maria-mennybemenetele-plebaniatemplom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_(3).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, kostol Nanebovzatia Panny M\u00e1rie (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e4\/Podol%C3%ADnec%2C_kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_%283%29.JPG\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_%283%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_kostol_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_(3).JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: palickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"M\u00e1ria mennybev\u00e9tele pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"maria-mennybevetele-plebaniatemplom","note":"","history":"1298-ban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. A 14. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fcltek g\u00f3tikus fresk\u00f3i. A bronz keresztel\u0151k\u00fat a 15. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik. A templom berendez\u00e9se a barokk korb\u00f3l sz\u00e1rmazik."},{"sightId":395,"townId":22,"active":1,"name_LO":"Spi\u0161sk\u00e1 renesan\u010dn\u00e1 zvonica","address":"N\u00e1mestie Mari\u00e1nske 2\/2, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|430|687","gps_lat":"49.2578280000","gps_long":"20.5350710000","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/renesancna-zvonica\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/podolini-harangtorony\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Henryk Bielamowicz \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_dzwonnica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, dzwonnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/76\/Podol%C3%ADnec%2C_dzwonnica.jpg\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_dzwonnica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_dzwonnica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EHenryk Bielamowicz\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Harangtorony","seolink":"harangtorony","note":"","history":"1659-ben renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a popr\u00e1di harangtorony m\u00e1solata. 1392-b\u0151l sz\u00e1rmazik a harang."},{"sightId":396,"townId":22,"active":1,"name_LO":"Kl\u00e1\u0161tor Piaristov s kostolom","address":"Sv\u00e4tej Anny, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|552|578","gps_lat":"49.2590220000","gps_long":"20.5370610000","religion":1,"oldtype":"9, 74","newtype":"9","homepage":"https:\/\/redemptoristi.sk\/komunita-podolinec\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Piarista-templom-es-kolostor-Podolin-370","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/piarista-templom-es-kolostor-podolin\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Henryk Bielamowicz \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_i_klasztor_pijar%C3%B3w.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, ko\u015bci\u00f3\u0142 i klasztor pijar\u00f3w\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/Podol%C3%ADnec%2C_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_i_klasztor_pijar%C3%B3w.jpg\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_i_klasztor_pijar%C3%B3w.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_i_klasztor_pijar%C3%B3w.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EHenryk Bielamowicz\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Piarista templom, egykori kolostor \u00e9s gimn\u00e1zium","seolink":"piarista-templom-egykori-kolostor-es-gimnazium","note":"","history":"A piarist\u00e1kat a lengyel z\u00e1log ideje alatt Stanislaw Lubomirsky krakk\u00f3i palatinus telep\u00edtette Podolinba 1642-ben. 1647-1651 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fcltek fel az \u00e9p\u00fcletek, eredetileg er\u0151d\u00edtett volt. Magyarorsz\u00e1g els\u0151 piarista gimn\u00e1ziuma ny\u00edlt meg itt ekkor. A templomot 1671-ben Szent Szaniszl\u00f3 krakk\u00f3i m\u00e1rt\u00edr \u00e9rsek tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel. 1762-ben barokk st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, ekkor kapta kett\u0151s torny\u00e1t.@Itt volt gimn\u00e1ziumi di\u00e1k Kr\u00fady Gyula 1888 \u00e9s 1891 k\u00f6z\u00f6tt, a kolostor fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla jelzi. ltt rejt\u0151z\u00f6tt egy ideig II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc 1701-ben, miut\u00e1n megsz\u00f6k\u00f6tt a b\u00e9cs\u00fajhelyi b\u00f6rt\u00f6nb\u0151l.@1918. december 21-\u00e9n csehszlov\u00e1k katonas\u00e1g sz\u00e1llta meg a v\u00e1rost, a tanul\u00f3kat hazak\u00fcldt\u00e9k. 1919. augusztus 24-\u00e9n a csehszlov\u00e1kok lefoglalt\u00e1k a gimn\u00e1ziumot, ami \u00edgy megsz\u0171nt. A piarista rend tagjait kiutas\u00edtott\u00e1k az orsz\u00e1gb\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb a tanseg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6ket Magyarorsz\u00e1gra sz\u00e1ll\u00edthatt\u00e1k. 1950-ben a bolsevikok koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bort l\u00e9tes\u00edtettek benne.@A redempt\u00f3riusok el\u0151sz\u00f6r 1922 \u00e9s 1927 k\u00f6z\u00f6tt, majd 1940-ben, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl harmadj\u00e1ra 1989-ben telepedtek le az \u00e9p\u00fcletben."},{"sightId":397,"townId":22,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Anny","address":"Sv\u00e4tej Anny 331\/32, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|936|43","gps_lat":"49.2650390000","gps_long":"20.5438630000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/kostol-sv-anny\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Anna-temetokapolna-Podolin-369","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/podolini-szent-anna-temetokapolna\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Anna-temet\u0151k\u00e1polna","seolink":"szent-anna-temetokapolna","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban rom\u00e1n st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, a 16. sz\u00e1zadban renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Barokk berendez\u00e9se a 18. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Jelent\u0151s kegyhely, sz\u00e1mos legenda f\u0171z\u0151dik hozz\u00e1."},{"sightId":398,"townId":22,"active":1,"name_LO":"","address":"Kl\u00e1storn\u00e1 \u00e9s Bastov\u00e1 utc\u00e1k","mapdata":"1|472|574","gps_lat":"49.2590130000","gps_long":"20.5357670000","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/podolinsky-hrad-a-mestske-opevnenie\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kozepkori-varosfalak-Podolin-371","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_hradby_Ba%C5%A1tov%C3%A1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, hradby Ba\u0161tov\u00e1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Podol%C3%ADnec%2C_hradby_Ba%C5%A1tov%C3%A1.jpg\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_hradby_Ba%C5%A1tov%C3%A1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_hradby_Ba%C5%A1tov%C3%A1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPalickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosfalak","seolink":"varosfalak","note":"","history":"A Kl\u00e1storn\u00e1 \u00e9s Bastov\u00e1 utc\u00e1k vonal\u00e1ban, a k\u00f6zpont d\u00e9lnyugati \u00e9s \u00e9szakkeleti oldal\u00e1n. 1292-ben m\u00e1r \u00e1llt Podolin ov\u00e1lis alaprajz\u00fa v\u00e1rosfala. A d\u00e9lnyugati b\u00e1stya maradt meg Ieg\u00e9pebben."},{"sightId":399,"townId":22,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Podol\u00ednec","address":"N\u00e1mestie Mari\u00e1nske 3\/3, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|294|788","gps_lat":"49.2565960000","gps_long":"20.5327900000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/mestsky-dom-ratus\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_radnica.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, radnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1d\/Podol%C3%ADnec%2C_radnica.JPG\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_radnica.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_radnica.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: palickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik, 1903-ban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":400,"townId":22,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie Mari\u00e1nske, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|352|715","gps_lat":"49.2575930000","gps_long":"20.5339920000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/historicke-jadro-mesta\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Henryk Bielamowicz \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, Mari\u00e1nske n\u00e1mestie (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f2\/Podol%C3%ADnec%2C_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_%283%29.jpg\/512px-Podol%C3%ADnec%2C_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_Mari%C3%A1nske_n%C3%A1mestie_(3).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EHenryk Bielamowicz\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"17. sz\u00e1zadi polg\u00e1rh\u00e1zak a f\u0151t\u00e9ren ","seolink":"17-szazadi-polgarhazak-a-foteren","note":"","history":""},{"sightId":401,"townId":22,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv. J\u00e1na Nepomuck\u00e9ho","address":"Jozefa Smreka 468\/3, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|224|791","gps_lat":"49.2566320000","gps_long":"20.5315670000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"https:\/\/www.podolinec.eu\/kaplnka-svjana-nepomuckeho\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nepomuki-Szent-Janos-kapolna-Podolin-3227","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Photograph: palickap \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_kaplnka_sv._J%C3%A1na_Nepomuck%C3%A9ho.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Podol\u00ednec, kaplnka sv. J\u00e1na Nepomuck\u00e9ho\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fc\/Podol%C3%ADnec%2C_kaplnka_sv._J%C3%A1na_Nepomuck%C3%A9ho.JPG\/256px-Podol%C3%ADnec%2C_kaplnka_sv._J%C3%A1na_Nepomuck%C3%A9ho.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Podol%C3%ADnec,_kaplnka_sv._J%C3%A1na_Nepomuck%C3%A9ho.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPhotograph: palickap\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos-k\u00e1polna","seolink":"nepomuki-szent-janos-kapolna","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151barokk-klasszicista st\u00edlusban."},{"sightId":402,"townId":22,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie Mari\u00e1nske 62","mapdata":"1|378|750","gps_lat":"49.2571050000","gps_long":"20.5341500000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Riminszky-h\u00e1z","seolink":"riminszky-haz","note":"","history":"Kr\u00fady Gyula A podolini k\u00eds\u00e9rtet c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l ismert h\u00e1z."},{"sightId":403,"townId":22,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie Mari\u00e1nske 70\/69, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|315|792","gps_lat":"49.2565890000","gps_long":"20.5330670000","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00e9gi fogad\u00f3","seolink":"regi-fogado","note":"Els\u0151seg\u00e9lyny\u00fajt\u00f3 k\u00f6zpont.","history":"A Krakk\u00f3i Kalaphoz c\u00edmzett fogad\u00f3 volt Kr\u00fady Gyula idej\u00e9ben, a v\u00e1rosh\u00e1za szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban."},{"sightId":404,"townId":22,"active":1,"name_LO":"","address":"Sv. Anny 331, 065 03 Podol\u00ednec","mapdata":"1|961|19","gps_lat":"49.2652530000","gps_long":"20.5442790000","religion":0,"oldtype":"62","newtype":"62","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Feneketlen k\u00fat ","seolink":"feneketlen-kut","note":"","history":"A temet\u0151 sz\u00e9l\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. A legenda szerint egy veszedelmes bandit\u00e1t fejeztek le itt, az \u0151 lev\u00e1gott feje s\u00fcllyedt a f\u00f6ldbe ott, ahol a k\u00fat tal\u00e1lhat\u00f3. F\u00f6ldalatti csatorna k\u00f6ti \u00f6ssze a Dunajec foly\u00f3val."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}