exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Ólubló Zászló

Ólubló

Stará Ľubovňa
Ólubló
Szlovák:
Stará Ľubovňa
Német:
Altlublau
Latin:
Lublovia
Vármegye:
Szepes
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Eperjesi
Folyó:
Poprád, Jakubina
Tengerszint feletti magasság:
532 m
GPS koordináták:
49.302381, 20.690567
Google térkép:
Népesség
Népesség:
16e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
Összesen 1841
Magyarok 10.27%
Németek 14.18%
Szlovákok 73.82%
Címer
Coat of arms of Stará Ľubovňa

A Poprád folyó fölé emelkedő magaslaton fekvő várat a 14. század fordulóján III. András magyar király utasítására a szepesi ispán építtette fel a Lengyelországba vezető fontos kereskedelmi útvonal ellenőrzése céljából. A vár alatti települést Nagy Lajos emelte szabad királyi városi rangra. Zsigmond itt kötött békét II. Ulászló lengyel királlyal, és, hogy finanszírozza a dalmát városokat elfoglaló Velence elleni háborúját, 1412-ben 13 szepesi várossal együtt elzálogosította Lengyelországnak. Az eredetileg csak rövid időre tervezett zálog végül 1772-ig tartott. Ezidő alatt a lengyelek a várából kormányozták az elzálogosított városokat. Egy ideig a várban raboskodott Benyovszky Móric, híres magyar utazó, akit Madagaszkár szigetének bennszülött lakosai 1776-ban királyukká választották.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1292
Ekkor említették először a települést.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1364
I. Lajos szabad királyi városi rangra emelte a települést.
1433
Husziták foglalták el.
1412. november 8.
Zsigmond király zálogba adott 13 szepesi várost (Szepesbéla, Duránd, Felka, Igló, Leibic, Mateóc, Ménhárd, Poprád, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesváralja, Sztrázsa), valamint három várkastélyt (Gnézda, Podolin és Lubló) II. Ulászló lengyel király (ur. 1386-1434) számára. A szerződést a Lublói kastélyban kötötték. A zálog 1772-ig (formálisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence által elfoglalt dalmát városok visszaszerzésére indított, végül kudarccal végződött háborújához volt szüksége a pénzre.
1412-1772
A lengyel zálog időszaka. A lengyelek a várából kormányozták az elzálogosított városokat.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683
A Bécs felmentéséről haza igyekvő Sobieski János lengyel király, miután Eperjest nem merte megostromolni, elfoglalta Kisszebent, majd Lublón át távozott Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1710
A német lakosság súlyos pestisjárvány áldozata lett, helyükre szlovákokat telepítettek.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Várak
Lubló vára
Staroľubovnianský Hrad
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Miklós-templom
Rímsko-katolícky farský kostol svätého Mikuláša
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Miklós-templom
Története

1280 körül épült. A 17. század második felében barokk stílusban átalakították és háromhajósra bővítették. A 18. század végén klasszicista homlokzatot kapott, a 19. században historizáló átalakításon esett át.

16. század elei késő gótikus keresztelőkútja, Szűz Máriát ábrázoló gótikus szobra és gazdagon díszített Szent Miklós barokk főoltára van a 18. század második feléből. A főoltár két oldalán Szent István és Szent László szobra áll.

Mellékoltárai: a 18. század második feléből származó barokk Kármelhegyi Boldogasszony és Fájdalmas Szűz Mária oltárok, a 17. század elei reneszánsz Szent Kereszt oltár, a 18. századi barokk Szent Anna Harmadmagával oltár, a 18. század első feléből származó barokk Szent Flórián oltár és az 1730 körül készült barokk Szent Antal oltár.

További ritkaságnak számítanak késő gótikus sírkövei.

Szent Péter és Pál római katolikus templom
Kostol sv. Petra a Pavla
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Péter és Pál római katolikus templom
Története

1999-ben építették.

Középületek
Városháza
Budova Starej radnice
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1640-ben épült. Itt volt az elzálogosított szepesi városokat kormányzó lengyel sztaroszta városi hivatala.

Kulturális létesítmények
Falumúzeum
Ľubovniansky skanzen
Eredetileg:
skanzen / falumúzeum
Jelenleg:
skanzen / falumúzeum
Felkeres
Falumúzeum
Története

A Szent Mihály arkangyalnak szentelt görög katolikus fatemplom a 18. század második felében keletkezett és eredetileg Máté faluban állt.

Múzeumok és Galériák
Falumúzeum
Ľubovniansky skanzen
Eredetileg:
skanzen / falumúzeum
Jelenleg:
skanzen / falumúzeum
Felkeres
Falumúzeum
Története

A Szent Mihály arkangyalnak szentelt görög katolikus fatemplom a 18. század második felében keletkezett és eredetileg Máté faluban állt.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.3023810000","long":"20.6905670000"},"townlink":"olublo-stara-lubovna","town":{"townId":46,"active":1,"name_HU":"\u00d3lubl\u00f3","name_LO":"Star\u00e1 \u013dubov\u0148a","name_GE":"Altlublau","name_LT":"Lublovia","seolink":"olublo-stara-lubovna","listorder":33,"oldcounty":16,"country":2,"division":5,"altitude":"532","gps_lat":"49.3023810000","gps_long":"20.6905670000","population":16,"hungarian_2011":0,"population_1910":1841,"hungarian_1910":10.27,"german_1910":14.18,"slovak_1910":73.82,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Investigatio \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Stara Lubovna Hrad-03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4a\/Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\/512px-Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EInvestigatio\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Lubl\u00f3i-fenns\u00edk, Beszkidek","river":"Popr\u00e1d, Jakubina","description":"A Popr\u00e1d foly\u00f3 f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 magaslaton fekv\u0151 v\u00e1rat a 14. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n III. Andr\u00e1s magyar kir\u00e1ly utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra a szepesi isp\u00e1n \u00e9p\u00edttette fel a Lengyelorsz\u00e1gba vezet\u0151 fontos kereskedelmi \u00fatvonal ellen\u0151rz\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A v\u00e1r alatti telep\u00fcl\u00e9st Nagy Lajos emelte szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra. Zsigmond itt k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9k\u00e9t II. Ul\u00e1szl\u00f3 lengyel kir\u00e1llyal, \u00e9s, hogy finansz\u00edrozza a dalm\u00e1t v\u00e1rosokat elfoglal\u00f3 Velence elleni h\u00e1bor\u00faj\u00e1t, 1412-ben 13 szepesi v\u00e1rossal egy\u00fctt elz\u00e1logos\u00edtotta Lengyelorsz\u00e1gnak. Az eredetileg csak r\u00f6vid id\u0151re tervezett z\u00e1log v\u00e9g\u00fcl 1772-ig tartott. Ezid\u0151 alatt a lengyelek a v\u00e1r\u00e1b\u00f3l korm\u00e1nyozt\u00e1k az elz\u00e1logos\u00edtott v\u00e1rosokat. Egy ideig a v\u00e1rban raboskodott Benyovszky M\u00f3ric, h\u00edres magyar utaz\u00f3, akit Madagaszk\u00e1r sziget\u00e9nek bennsz\u00fcl\u00f6tt lakosai 1776-ban kir\u00e1lyukk\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1292|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a telep\u00fcl\u00e9st.@#6|@1364|I. Lajos szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte a telep\u00fcl\u00e9st.@1433|Huszit\u00e1k foglalt\u00e1k el.@1412. november 8.|Zsigmond kir\u00e1ly z\u00e1logba adott 13 szepesi v\u00e1rost (Szepesb\u00e9la, Dur\u00e1nd, Felka, Igl\u00f3, Leibic, Mate\u00f3c, M\u00e9nh\u00e1rd, Popr\u00e1d, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesv\u00e1ralja, Sztr\u00e1zsa), valamint h\u00e1rom v\u00e1rkast\u00e9lyt (Gn\u00e9zda, Podolin \u00e9s Lubl\u00f3) II. Ul\u00e1szl\u00f3 lengyel kir\u00e1ly (ur. 1386-1434) sz\u00e1m\u00e1ra. A szerz\u0151d\u00e9st a Lubl\u00f3i kast\u00e9lyban k\u00f6t\u00f6tt\u00e9k. A z\u00e1log 1772-ig (form\u00e1lisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence \u00e1ltal elfoglalt dalm\u00e1t v\u00e1rosok visszaszerz\u00e9s\u00e9re ind\u00edtott, v\u00e9g\u00fcl kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt h\u00e1bor\u00faj\u00e1hoz volt sz\u00fcks\u00e9ge a p\u00e9nzre.@1412-1772|A lengyel z\u00e1log id\u0151szaka. A lengyelek a v\u00e1r\u00e1b\u00f3l korm\u00e1nyozt\u00e1k az elz\u00e1logos\u00edtott v\u00e1rosokat.@#8|@#11|@#23|@1683|A B\u00e9cs felment\u00e9s\u00e9r\u0151l haza igyekv\u0151 Sobieski J\u00e1nos lengyel kir\u00e1ly, miut\u00e1n Eperjest nem merte megostromolni, elfoglalta Kisszebent, majd Lubl\u00f3n \u00e1t t\u00e1vozott Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l.@#25|@#27|@1710|A n\u00e9met lakoss\u00e1g s\u00falyos pestisj\u00e1rv\u00e1ny \u00e1ldozata lett, hely\u00fckre szlov\u00e1kokat telep\u00edtettek.@#28|@#30|@#31|@#32|@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2142-Olublo-Lublo\/"},"castles":[{"castleId":12,"townId":46,"active":1,"name_LO":"Staro\u013eubovniansk\u00fd Hrad","settlement_HU":"\u00d3lubl\u00f3","settlement_LO":"Star\u00e1 \u013dubov\u0148a","address":"Z\u00e1mock\u00e1 769\/24, 064 01 Star\u00e1 \u013dubov\u0148a","listorder":12,"gps_lat":"49.3156750000","gps_long":"20.7005030000","oldcounty":16,"country":2,"division":5,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2142-Olublo-Lublo\/","homepage":"hradlubovna.sk","openinghours":"https:\/\/www.hradlubovna.sk\/sk\/info-sk\/","picture":"\u003Ca title=\u0022Investigatio \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Stara Lubovna Hrad-03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4a\/Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\/512px-Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Stara_Lubovna_Hrad-03.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EInvestigatio\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Lubl\u00f3 v\u00e1ra ","seolink":"lublo-vara","georegion":"Szepesi-Magura","description":"","nameorigin":" a szl\u00e1v Lubel szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l","history":"#1|@#3|@#5|@1292|el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k a telep\u00fcl\u00e9st@1299. ut\u00e1n|Kir\u00e1lyi parancsra a szepesi isp\u00e1n \u00e9p\u00edttette fel a Lengyelorsz\u00e1gba vezet\u0151 kereskedelmi \u00fatvonal ellen\u0151rz\u00e9s\u00e9re.@#6|@1306|Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1sa ut\u00e1n az Ab\u00e1k ker\u00edtett\u00e9k hatalmukba.@1312. j\u00falius|A rozgonyi csata ut\u00e1n K\u00e1roly R\u00f3bert elfoglalta az Ab\u00e1kt\u00f3l.@1323-1343|Drugeth F\u00fcl\u00f6p n\u00e1dor honorbirtoka.@1364|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 emelte Nagy Lajos.@1395|Zsigmond Horv\u00e1ti Mikl\u00f3s b\u00e1r\u00f3nak adom\u00e1nyozta, de 1403-ban h\u0171tlens\u00e9g miatt elkobozta.@1412|Zsigmond a v\u00e1rban k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9k\u00e9t II. Ul\u00e1szl\u00f3 lengyel kir\u00e1llyal.@1412. november 8.|Zsigmond kir\u00e1ly z\u00e1logba adott 13 szepesi v\u00e1rost (Szepesb\u00e9la, Dur\u00e1nd, Felka, Igl\u00f3, Leibic, Mate\u00f3c, M\u00e9nh\u00e1rd, Popr\u00e1d, Ruszkin, Szepesolaszi, Szepesszombat, Szepesv\u00e1ralja, Sztr\u00e1zsa), valamint h\u00e1rom v\u00e1rkast\u00e9lyt (Gn\u00e9zda, Podolin \u00e9s Lubl\u00f3) II. Ul\u00e1szl\u00f3 lengyel kir\u00e1ly (ur. 1386-1434) sz\u00e1m\u00e1ra, a z\u00e1log 1772-ig (form\u00e1lisan 1773. szept. 18-ig) tartott. Zsigmondnak a Velence \u00e1ltal elfoglalt dalm\u00e1t v\u00e1rosok visszaszerz\u00e9s\u00e9re ind\u00edtott, v\u00e9g\u00fcl kudarccal v\u00e9gz\u0151d\u00f6tt h\u00e1bor\u00faj\u00e1hoz volt sz\u00fcks\u00e9ge a p\u00e9nzre.@1412-1772|A lengyelek innen korm\u00e1nyozt\u00e1k az elz\u00e1logos\u00edtott v\u00e1rosokat.@1433|Huszit\u00e1k foglalt\u00e1k el r\u00f6vid id\u0151re.@#8|@#11|@1593-t\u00f3l|Az elz\u00e1logos\u00edtott szepesi ter\u00fcletek a lengyel Sebastian Lubomirszky gr\u00f3f tulajdon\u00e1ba ker\u00fcltek \u00e1t. Ezut\u00e1n a csal\u00e1dja b\u00edrta.@1553|Le\u00e9gett a v\u00e1r.@#25|@#27|@1710|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny, az elhunytak hely\u00e9re szlov\u00e1kok telep\u00fcltek.@1768|Itt raboskodott Benyovszky M\u00f3ric, h\u00edres magyar utaz\u00f3. Francia megb\u00edz\u00e1sb\u00f3l 1774-ben Madagaszk\u00e1ron megalap\u00edtotta a Louisbourg nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9st, m\u00e1s sz\u00f3val gyarmatos\u00edtotta az addig f\u00fcggetlen szigetet. A bennsz\u00fcl\u00f6ttek 1776-ban kir\u00e1lyukk\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, de egy francia gyarmati korm\u00e1nyz\u00f3 intrik\u00e1ja miatt lemondott tiszts\u00e9g\u00e9r\u0151l. A franci\u00e1k ellen v\u00edvott \u00fctk\u00f6zetben 1786-ban vesztette \u00e9let\u00e9t.@1772|M\u00e1ria Ter\u00e9zia h\u00f3d\u00edt\u00e1sa nyom\u00e1n visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz.&"}],"sights":[{"sightId":747,"townId":46,"active":1,"name_LO":"R\u00edmsko-katol\u00edcky farsk\u00fd kostol sv\u00e4t\u00e9ho Mikul\u00e1\u0161a","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Mikul\u00e1\u0161a, 064 01 Star\u00e1 \u013dubov\u0148a","mapdata":"1|715|322","gps_lat":"49.3022510000","gps_long":"20.6899540000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.mojakomunita.sk\/web\/farnost-stara-lubovna\/kostol-sv.-mikulasa","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ing.Mgr.Jozef Kotuli\u010d \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a_17_Slovakia10.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Star\u00e1 \u013dubov\u0148a 17 Slovakia10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a_17_Slovakia10.jpg\/256px-Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a_17_Slovakia10.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a_17_Slovakia10.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EIng.Mgr.Jozef Kotuli\u010d\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Mikl\u00f3s-templom ","seolink":"szent-miklos-templom","note":"","history":"1280 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt. A 17. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben barokk st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k \u00e9s h\u00e1romhaj\u00f3sra b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n klasszicista homlokzatot kapott, a 19. sz\u00e1zadban historiz\u00e1l\u00f3 \u00e1talak\u00edt\u00e1son esett \u00e1t.@16. sz\u00e1zad elei k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus keresztel\u0151k\u00fatja, Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 g\u00f3tikus szobra \u00e9s gazdagon d\u00edsz\u00edtett Szent Mikl\u00f3s barokk f\u0151olt\u00e1ra van a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l. A f\u0151olt\u00e1r k\u00e9t oldal\u00e1n Szent Istv\u00e1n \u00e9s Szent L\u00e1szl\u00f3 szobra \u00e1ll.@Mell\u00e9kolt\u00e1rai: a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 barokk K\u00e1rmelhegyi Boldogasszony \u00e9s F\u00e1jdalmas Sz\u0171z M\u00e1ria olt\u00e1rok, a 17. sz\u00e1zad elei renesz\u00e1nsz Szent Kereszt olt\u00e1r, a 18. sz\u00e1zadi barokk Szent Anna Harmadmag\u00e1val olt\u00e1r, a 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 barokk Szent Fl\u00f3ri\u00e1n olt\u00e1r \u00e9s az 1730 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt barokk Szent Antal olt\u00e1r.@Tov\u00e1bbi ritkas\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtanak k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus s\u00edrk\u00f6vei."},{"sightId":748,"townId":46,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Petra a Pavla","address":"Vset\u00ednska 841\/8, 064 01 Star\u00e1 \u013dubov\u0148a","mapdata":"1|357|766","gps_lat":"49.2972720000","gps_long":"20.6840240000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l r\u00f3mai katolikus templom ","seolink":"szent-peter-es-pal-romai-katolikus-templom","note":"","history":"1999-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":749,"townId":46,"active":1,"name_LO":"Budova Starej radnice","address":"N\u00e1mestie sv\u00e4t\u00e9ho Mikul\u00e1\u0161a 2\/2","mapdata":"1|651|363","gps_lat":"49.3018900000","gps_long":"20.6891650000","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1640-ben \u00e9p\u00fclt. Itt volt az elz\u00e1logos\u00edtott szepesi v\u00e1rosokat korm\u00e1nyz\u00f3 lengyel sztaroszta v\u00e1rosi hivatala."},{"sightId":750,"townId":46,"active":1,"name_LO":"\u013dubovniansky skanzen","address":"Z\u00e1mock\u00e1, 064 01 Star\u00e1 \u013dubov\u0148a","mapdata":"2|555|201","gps_lat":"49.3167050000","gps_long":"20.6947990000","religion":0,"oldtype":"100","newtype":"100","homepage":"https:\/\/www.hradlubovna.sk\/hu\/a-skanzen-megtekintese\/","openinghours":"https:\/\/www.hradlubovna.sk\/hu\/info-hu\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Skanzen-Olublo-499","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Peter ivancik \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Skanzen_Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Skanzen Star\u00e1 \u013dubov\u0148a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ab\/Skanzen_Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a.jpg\/512px-Skanzen_Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Skanzen_Star%C3%A1_%C4%BDubov%C5%88a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPeter ivancik\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Falum\u00fazeum","seolink":"falumuzeum","note":"","history":"A Szent Mih\u00e1ly arkangyalnak szentelt g\u00f6r\u00f6g katolikus fatemplom a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben keletkezett \u00e9s eredetileg M\u00e1t\u00e9 faluban \u00e1llt."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}