exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Késmárk Zászló

Késmárk

Kežmarok
Késmárk
Szlovák:
Kežmarok
Német:
Käsmark, Käsemarkt
Latin:
Kesmarkium, Cismarcium, Forum Caseorum
Vármegye:
Szepes
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Eperjesi
Folyó:
Poprád
Tengerszint feletti magasság:
627 m
GPS koordináták:
49.136489, 20.431061
Google térkép:
Népesség
Népesség:
16e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
Összesen 6317
Magyarok 20.8%
Németek 51.32%
Szlovákok 25.42%
Címer
Coa Slovakia Town Kežmarok
Rendering by Madboy74 [CC0]
via Wikimedia Commons

A Poprád folyó partján fekvő mai várost a tatárjárás után a Szepességbe betelepített szászok alapították. Neve a német Käsemarkt szóból ered, ami sajtvásárt jelent, amelynek tartására 1269-ben lett feljogosítva. A Szepesség egyik legfontosabb kereskedő városaként a 16. században vérre menő küzdelmet folytatott Lőcsével az árumegállító jogért. A versengés 1544-ben ért véget Lőcse győzelmével, amikor I. Ferdinánd király „örök hallgatásra” ítélte Késmárkot. 1583-ban a vára Thököly birtok lett, akik székhelyükké tették. 1671-ben Thököly Istvántól elkobozták a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt. Állítólag 16 szekérrel vitték a kincseket a várból Bécsbe. Thököly Imre, a kuruc felkelők vezetője, majd Felső-Magyarország fejedelme, aki szintén itt született, többször is visszavette a Habsburg császártól rövid időre. 1906-ban a törökországi Nicomediából hazahozatott testét a város új evangélikus templomának mauzóleumában helyezték végső nyugalomra. A szepesi szászok hazájukhoz hűen az 1918-as csehszlovák invázió idején kinyilvánították, hogy továbbra is Magyarországhoz kívánnak tartozni. Sajnos a nagyhatalmakat a helyiek véleménye nem érdekelte. Az újdonsült Csehszlovákiának nem volt szüksége az őslakos nemzetiségekre, és a második világháború után kapva a kedvező lehetőségen a szászokat egyből ki is telepítették.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1251
Első említése, IV. Béla szászokat telepített le.
1269
Városi jogot kapott, sajtvásár tartási jogot kapott.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1433
A cseh huszita fosztogatók a lengyelekkel szövetségben a szepesi városokra támadtak. Kifosztották és felégették Késmárkot és több várost is elfoglaltak.
1434
Lévai Cseh Péter és Stibor serege visszafoglalta a városokat a huszitáktól.
1440
Szapolyai birtok lett.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét, beleértve Késmárkot is. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1462
Mátyás serege Szapolyai Imre és István vezetésével végleg kiszorították a huszitákat Késmárkról, rövidesen Jiskra is meghódolt és átadta a várait Mátyásnak.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
16. század
Ellenségeskedés Lőcsével, fegyveres összetűzésre is sor került.
1583
Thököly birtok lett.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1604. november 9.
A város hitet tett Bocskai István mellett.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. március
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem uralma alá került.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1656
Szabad királyi város lett.
1657
Thököly Imre itt született, itt van eltemetve a lutheránus templom mauzóleumában.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1672. október eleje
Miután Eperjes megadta magát a bujdosóknak, azok elfoglalták Késmárkot is.
1672. október 26.
A hajdúk elpártolása miatt Györkénél a bujdosók döntő vereséget szenvedtek a császári seregtől.
1677. augusztus
A kurucok átkeltek a Tiszán. Ezután Tokaj és Ónod között megvertek egy császári hadat és rövid időre hatalmukba kerítették Késmárkot.
1679. április vége
A folyton oldalt váltó Józsa István páter kurucaival megsarcolta Késmárkot. Hamarosan elpártolt a kurucoktól, akik október 21-én Tályán bekerítették, elfogták és lefejezték.
1680. augusztus 15.
Thököly Imre kurucai átmenetileg elfoglalták Késmárkot.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. nyara
Thököly Imre kuruc vezér hatalmába kerítette.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683. november 24.
A császáriak elfoglalták Késmárkot a kurucoktól.
1684. március
Thököly visszafoglalta Késmárkot. Kisszebent ostrommal bevették, ezalatt azonban Késmárk kuruc őrsége Caraffa hada elől elszökött.
1684. május
Késmárkot elfoglalták a kurucok. Ezután a kurucok rövid időre ellepték a Szepességet, Liptót, Árvát, Trencsént, Turócot.
1684. augusztus
Schulz császári serege átvonult a Szepességen, visszaszerezte Késmárkot.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1741
Tűzvész pusztította.
1787
Tűzvész pusztította.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-49
A szepesi szászok támogatták a magyarok szabadságharcát.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1889
Vasúti összeköttetést kapott Poprád irányából. A végállomás Palocsa volt a lengyel határnál.
19. század
Szövő és posztógyár, lenfeldolgozó létesült.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. decembere
A szepesi szászok a Magyarországhoz való tartozás iránti szándékukat nyilvánították ki. Nem sokkal ezután a Csehszlovák légió megszállta a Szepességet.
1918. december 16.
A csehszlovákok megszállták Késmárkot.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945
Itt működött az egyik internálótábor, ahol a kitelepítésre ítélt magyarok és németek raboskodtak.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Várak
Késmárk vára
Kežmarský hrad
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom
Bazilika svätého Kríža
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom
Története

1444-1486 között épült gótikus stílusban

Evangélikus fatemplom
Drevený artikulárny kostol Kežmarok
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus fatemplom
Története

A soproni országgyűlés 1681. évi 26. törvénycikkelye (artikulus) szerint a protestánsok csak fából építhettek templomot, minden szabad királyi városban egyet, és megyénként kettőt. Csak a városon kívül építkezhettek. Az ezen törvénycikkely alapján ezután felépített templomokat artikuláris templomoknak hívták. A protestáns templomok építését I. Lipót Habsburg császár a Thököly Imre féle kuruc felkelés nyomására engedélyezte. 1791-ben törölték el a szigorú rendeletet.

1687 és 1717 között épült artikuláris fatemplom, vasszegek felhasználása nélkül. A hagyomány szerint svéd hajóácsok szekercékkel faragták a fát.

Új evangélikus templom és Thököly Imre sírja
Nový evanjelický kostol v Kežmarku
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Új evangélikus templom és Thököly Imre sírja
Története

1872-től 1896-ig épült újbizánci stílusban Teofil von Hansen dán származású bécsi építész tervei alapján. Benne nyugszik a törökországi Nikodémiából 1906-ban hazahozatott Thököly Imre (1657-1705) "kuruc" fejedelem. Thököly Imre mauzóleuma 1909-ben épült.

Pálos templom
Paulínsky kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Pálos templom
Története

1654-ben említették először, 1650 után épült, mert a Szent Kereszt templom akkoriban a protestánsok kezében volt. 1741-ben leégett, 1747-ben barokk stílusban kezdték meg az újjáépítését a pálos szerzetesek.

Középületek
Városháza
Mestský úrad Kežmarok
Starý Kežmarok - Radnica
Unknown author / Public domain
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1461-ben gótikus stílusban épült, az 1515-ös tűzvészben elpusztult. 1541-1553 között újjáépítették reneszánsz stílusban. 1642-ben tornyot építettek hozzá. 1779-ben leégett, ezután klasszicista stílusban építették újjá, emeletet kapott és rézzel fedték be. 1922-ben második emelettel bővítették.

Kulturális létesítmények
Volt plébániai elemi népiskola
Starý Kežmarok - Bazilika Povýšenia svätého Kríža
Unknown author / Public domain
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
székház
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
Charitas otthon ápolási ügynökség
Felkeres
Volt plébániai elemi népiskola
Története

A 18. században épült fel, a Szent Kereszt plébániatemplomot körülölelő védőfalon belülre barokk stílusban.

Az iskola diákja volt Petzval József (1807-1891) matematikus, feltaláló, a modern fényképészeti objektív lencserendszer, a Petzval portréobjektív megalkotója.

Evangélikus líceum és könyvtár
Evanjelické lýceum a lyceálna knižnica
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
evangélikus
Megjegyzés:
Középiskola.
Felkeres
Evangélikus líceum és könyvtár
Története

Már 1383-ban is működött iskola Késmárkon a feljegyzések szerint. 1774 és 1776 között épült az épület, gazdag könyvtára van, 150 ezer kötettel. 1820-ban épült rá az első emelet, 1865-ben a második emelet. 1787 és 1852 között filozófiai, teológiai és jogi karral rendelkező főiskola (líceum) is működött a 8 osztályos gimnázium mellett. 1944-ig létezett a német nyelvű evangélikus gimnázium, ezután a városalapító német lakosságot a csehszlovákok erőszakosan kitelepítették.

Vigadó
Reduta
Starý Kežmarok - Reduta
Unknown author / Public domain
Eredetileg:
vigadó / koncertterem
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Vigadó
Története

A középkorban őrtorony állt a helyén, amit a 17. században a Thökölyek kúriává alakítottak. 1705-től 1707-ig nyomda működött benne. 1818-ban klasszicista stílusban átépítették és vigadó lett.

Városi infrastruktúra
Reneszánsz harangtorony
Kežmarská renesančná zvonica
Eredetileg:
harangtorony
Jelenleg:
harangtorony
Felkeres
Reneszánsz harangtorony
Története

1591-ben épült a harangtorony reneszánsz stílusban.

Régi piactér
Eredetileg:
tér
Jelenleg:
tér
Felkeres
Régi piactér
Története

Földszintes vagy egy emeletes házainak jelentős része 13. századi eredetű, jellegzetes, szepesi szász iparosház.

Vasútállomás
Eredetileg:
vasútállomás
Jelenleg:
vasútállomás
Felkeres
Vasútállomás
Története

Az első vonat Poprád irányából 1889. december 18-án érkezett be Késmárkra. Végpontja az országhatáron, a Sáros megyei Palocsán volt, ahol Lengyelország felé lehetett tovább haladni.

A vasútállomás épülete 1914-ben épült szecessziós stílusban.

Magánlakhelyek
Haltz-ház, Lakáskultúra Múzeum
Múzeum v Kežmarku - Múzeum bytovej kultúry
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Haltz-ház, Lakáskultúra Múzeum
Története

Gótikus-reneszánsz polgárházban található. A ház a 17. században Haltz Dániel aranyművesnek a tulajdonában volt, a 19. században Palcsó István (1826-1895) tulajdona volt, aki a líceum tanára, történész és író volt. 1994-ben nyílt a kiállítás, ami a bútorok változását mutatja be a 17. és a 20. század közötti időszakban.

Kiállítóterem, Késmárki Múzeum
Múzeum v Kežmarku - Výstavná sieň
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
kiállítóterem
Felkeres
Kiállítóterem, Késmárki Múzeum
Története

Badányi-Szirmay-ház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Badányi-Szirmay-ház
Története

17. századi késő gótikus-reneszánsz ház. 1669. előtt habán tulajdonban volt (A habánok Svájcból kiüldözött anabaptisták voltak, akik Magyarországon telepedtek le. Munkaközösségekben éltek és főként fazekassággal foglalkoztak.). 1669-ben a város ura, Thököly II. István Badányi Ádámnak adományozta és 1973-ig a család, illetve leszármazottainak birtokában maradt, amikor meghalt Szirmay Hedvig Mária bárónő. Hagyatéka a városi múzeumba került. A házat a 18. század második felében későbarokk-rokokó stílusban átalakították.

Múzeumok és Galériák
Haltz-ház, Lakáskultúra Múzeum
Múzeum v Kežmarku - Múzeum bytovej kultúry
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Haltz-ház, Lakáskultúra Múzeum
Története

Gótikus-reneszánsz polgárházban található. A ház a 17. században Haltz Dániel aranyművesnek a tulajdonában volt, a 19. században Palcsó István (1826-1895) tulajdona volt, aki a líceum tanára, történész és író volt. 1994-ben nyílt a kiállítás, ami a bútorok változását mutatja be a 17. és a 20. század közötti időszakban.

Kiállítóterem, Késmárki Múzeum
Múzeum v Kežmarku - Výstavná sieň
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
kiállítóterem
Felkeres
Kiállítóterem, Késmárki Múzeum
Története

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.1364890000","long":"20.4310610000"},"townlink":"kesmark-kezmarok","town":{"townId":13,"active":1,"name_HU":"K\u00e9sm\u00e1rk","name_LO":"Ke\u017emarok","name_GE":"K\u00e4smark; K\u00e4semarkt ","name_LT":"Kesmarkium; Cismarcium; Forum Caseorum","seolink":"kesmark-kezmarok","listorder":7,"oldcounty":16,"country":2,"division":5,"altitude":"627","gps_lat":"49.1364890000","gps_long":"20.4310610000","population":16,"hungarian_2011":0,"population_1910":6317,"hungarian_1910":20.8,"german_1910":51.32,"slovak_1910":25.42,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kezmarcan \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok_-_Ke%C5%BEmarsk%C3%BD_hrad_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ke\u017emarok - Ke\u017emarsk\u00fd hrad 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Ke%C5%BEmarok_-_Ke%C5%BEmarsk%C3%BD_hrad_1.jpg\/512px-Ke%C5%BEmarok_-_Ke%C5%BEmarsk%C3%BD_hrad_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok_-_Ke%C5%BEmarsk%C3%BD_hrad_1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKezmarcan\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Popr\u00e1d-v\u00f6lgy, L\u0151csei-hegys\u00e9g l\u00e1b\u00e1n\u00e1l, \u00c9szaki-T\u00e1traalja","river":"Popr\u00e1d","description":"A Popr\u00e1d foly\u00f3 partj\u00e1n fekv\u0151 mai v\u00e1rost a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n a Szepess\u00e9gbe betelep\u00edtett sz\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k. Neve a n\u00e9met K\u00e4semarkt sz\u00f3b\u00f3l ered, ami sajtv\u00e1s\u00e1rt jelent, amelynek tart\u00e1s\u00e1ra 1269-ben lett feljogos\u00edtva. A Szepess\u00e9g egyik legfontosabb keresked\u0151 v\u00e1rosak\u00e9nt a 16. sz\u00e1zadban v\u00e9rre men\u0151 k\u00fczdelmet folytatott L\u0151cs\u00e9vel az \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00f3 jog\u00e9rt. A verseng\u00e9s 1544-ben \u00e9rt v\u00e9get L\u0151cse gy\u0151zelm\u00e9vel, amikor I. Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly \u201e\u00f6r\u00f6k hallgat\u00e1sra\u201d \u00edt\u00e9lte K\u00e9sm\u00e1rkot. 1583-ban a v\u00e1ra Th\u00f6k\u00f6ly birtok lett, akik sz\u00e9khely\u00fckk\u00e9 tett\u00e9k. 1671-ben Th\u00f6k\u00f6ly Istv\u00e1nt\u00f3l elkobozt\u00e1k a Wessel\u00e9nyi-\u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele miatt. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag 16 szek\u00e9rrel vitt\u00e9k a kincseket a v\u00e1rb\u00f3l B\u00e9csbe. Th\u00f6k\u00f6ly Imre, a kuruc felkel\u0151k vezet\u0151je, majd Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1g fejedelme, aki szint\u00e9n itt sz\u00fcletett, t\u00f6bbsz\u00f6r is visszavette a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1rt\u00f3l r\u00f6vid id\u0151re. 1906-ban a t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Nicomedi\u00e1b\u00f3l hazahozatott test\u00e9t a v\u00e1ros \u00faj evang\u00e9likus templom\u00e1nak mauz\u00f3leum\u00e1ban helyezt\u00e9k v\u00e9gs\u0151 nyugalomra. A szepesi sz\u00e1szok haz\u00e1jukhoz h\u0171en az 1918-as csehszlov\u00e1k inv\u00e1zi\u00f3 idej\u00e9n kinyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, hogy tov\u00e1bbra is Magyarorsz\u00e1ghoz k\u00edv\u00e1nnak tartozni. Sajnos a nagyhatalmakat a helyiek v\u00e9lem\u00e9nye nem \u00e9rdekelte. Az \u00fajdons\u00fclt Csehszlov\u00e1ki\u00e1nak nem volt sz\u00fcks\u00e9ge az \u0151slakos nemzetis\u00e9gekre, \u00e9s a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kapva a kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9gen a sz\u00e1szokat egyb\u0151l ki is telep\u00edtett\u00e9k.","nameorigin":" A n\u00e9met K\u00e4semarkt n\u00e9vb\u0151l ered, ami sajtv\u00e1s\u00e1rt jelent.","history":"#1|@#3|@#5|@1251|Els\u0151 eml\u00edt\u00e9se, IV. B\u00e9la sz\u00e1szokat telep\u00edtett le.@1269|V\u00e1rosi jogot kapott, sajtv\u00e1s\u00e1r tart\u00e1si jogot kapott.@#6|@1433|A cseh huszita fosztogat\u00f3k a lengyelekkel sz\u00f6vets\u00e9gben a szepesi v\u00e1rosokra t\u00e1madtak. Kifosztott\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k K\u00e9sm\u00e1rkot \u00e9s t\u00f6bb v\u00e1rost is elfoglaltak.@1434|L\u00e9vai Cseh P\u00e9ter \u00e9s Stibor serege visszafoglalta a v\u00e1rosokat a huszit\u00e1kt\u00f3l.@1440|Szapolyai birtok lett.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t, bele\u00e9rtve K\u00e9sm\u00e1rkot is. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s serege Szapolyai Imre \u00e9s Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel v\u00e9gleg kiszor\u00edtott\u00e1k a huszit\u00e1kat K\u00e9sm\u00e1rkr\u00f3l, r\u00f6videsen Jiskra is megh\u00f3dolt \u00e9s \u00e1tadta a v\u00e1rait M\u00e1ty\u00e1snak.@#8|@#11|@16. sz\u00e1zad|Ellens\u00e9gesked\u00e9s L\u0151cs\u00e9vel, fegyveres \u00f6sszet\u0171z\u00e9sre is sor ker\u00fclt.@1583|Th\u00f6k\u00f6ly birtok lett.@#13|@1604. november 9.|A v\u00e1ros hitet tett Bocskai Istv\u00e1n mellett.@#14|@#17|@1644. m\u00e1rcius|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem uralma al\u00e1 ker\u00fclt.@#18|@1656|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett.@1657|Th\u00f6k\u00f6ly Imre itt sz\u00fcletett, itt van eltemetve a luther\u00e1nus templom mauz\u00f3leum\u00e1ban.@#21|@1672. okt\u00f3ber eleje|Miut\u00e1n Eperjes megadta mag\u00e1t a bujdos\u00f3knak, azok elfoglalt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot is.@1672. okt\u00f3ber 26.|A hajd\u00fak elp\u00e1rtol\u00e1sa miatt Gy\u00f6rk\u00e9n\u00e9l a bujdos\u00f3k d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedtek a cs\u00e1sz\u00e1ri seregt\u0151l.@1677. augusztus|A kurucok \u00e1tkeltek a Tisz\u00e1n. Ezut\u00e1n Tokaj \u00e9s \u00d3nod k\u00f6z\u00f6tt megvertek egy cs\u00e1sz\u00e1ri hadat \u00e9s r\u00f6vid id\u0151re hatalmukba ker\u00edtett\u00e9k K\u00e9sm\u00e1rkot.@1679. \u00e1prilis v\u00e9ge|A folyton oldalt v\u00e1lt\u00f3 J\u00f3zsa Istv\u00e1n p\u00e1ter kurucaival megsarcolta K\u00e9sm\u00e1rkot. Hamarosan elp\u00e1rtolt a kurucokt\u00f3l, akik okt\u00f3ber 21-\u00e9n T\u00e1ly\u00e1n beker\u00edtett\u00e9k, elfogt\u00e1k \u00e9s lefejezt\u00e9k.@1680. augusztus 15.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kurucai \u00e1tmenetileg elfoglalt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot.@#22|@1682. nyara|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r hatalm\u00e1ba ker\u00edtette.@#23|@1683. november 24.|A cs\u00e1sz\u00e1riak elfoglalt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot a kurucokt\u00f3l.@1684. m\u00e1rcius|Th\u00f6k\u00f6ly visszafoglalta K\u00e9sm\u00e1rkot. Kisszebent ostrommal bevett\u00e9k, ezalatt azonban K\u00e9sm\u00e1rk kuruc \u0151rs\u00e9ge Caraffa hada el\u0151l elsz\u00f6k\u00f6tt.@1684. m\u00e1jus|K\u00e9sm\u00e1rkot elfoglalt\u00e1k a kurucok. Ezut\u00e1n a kurucok r\u00f6vid id\u0151re ellept\u00e9k a Szepess\u00e9get, Lipt\u00f3t, \u00c1rv\u00e1t, Trencs\u00e9nt, Tur\u00f3cot.@1684. augusztus|Schulz cs\u00e1sz\u00e1ri serege \u00e1tvonult a Szepess\u00e9gen, visszaszerezte K\u00e9sm\u00e1rkot.@#24|@#25|@#27|@1741|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@1787|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@#28|@1848-49|A szepesi sz\u00e1szok t\u00e1mogatt\u00e1k a magyarok szabads\u00e1gharc\u00e1t.@#30|@1889|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott Popr\u00e1d ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. A v\u00e9g\u00e1llom\u00e1s Palocsa volt a lengyel hat\u00e1rn\u00e1l.@19. sz\u00e1zad|Sz\u00f6v\u0151 \u00e9s poszt\u00f3gy\u00e1r, lenfeldolgoz\u00f3 l\u00e9tes\u00fclt.@#31|@#32|@1918. decembere|A szepesi sz\u00e1szok a Magyarorsz\u00e1ghoz val\u00f3 tartoz\u00e1s ir\u00e1nti sz\u00e1nd\u00e9kukat nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k ki. Nem sokkal ezut\u00e1n a Csehszlov\u00e1k l\u00e9gi\u00f3 megsz\u00e1llta a Szepess\u00e9get.@1918. december 16.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot.@#36|@#38|@#41|@#42|@1945|Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az egyik intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bor, ahol a kitelep\u00edt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt magyarok \u00e9s n\u00e9metek raboskodtak.@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2141-Kesmark-Thokoly-var\/"},"castles":[{"castleId":70,"townId":13,"active":1,"name_LO":"Ke\u017emarsk\u00fd hrad","settlement_HU":"K\u00e9sm\u00e1rk","settlement_LO":"Ke\u017emarok","address":"Hradn\u00e9 n\u00e1mestie 42, 060 01 Ke\u017emarok","listorder":10,"gps_lat":"49.1395190000","gps_long":"20.4332210000","oldcounty":16,"country":2,"division":5,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2141-Kesmark-Thokoly-var\/","homepage":"https:\/\/kezmarok.com\/?Domov","openinghours":"https:\/\/kezmarok.com\/?Informacie-pre-navstevnikov\/Otvaracie-hodiny","picture":"\u003Ca title=\u0022Cepom \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezmarsky_hrad_02.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kezmarsky hrad 02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/58\/Kezmarsky_hrad_02.JPG\/512px-Kezmarsky_hrad_02.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezmarsky_hrad_02.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ECepom\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e9sm\u00e1rk v\u00e1ra","seolink":"kesmark-vara","georegion":"Popr\u00e1d-v\u00f6lgye","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1462|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Szapolyai Imr\u00e9nek adom\u00e1nyozta K\u00e9sm\u00e1rkot, aki gy\u0151zelmes hadj\u00e1ratot vezetett Jiskra ellen. \u0150 a v\u00e1ros keleti sark\u00e1n \u00e1ll\u00f3 ap\u00e1cakolostort lebontva g\u00f3tikus k\u0151v\u00e1rat emeltetett.@#8|@1526|Szapolyai J\u00e1nos a lengyel Laszky Jeromosnak adom\u00e1nyozta. A legenda szerint Laszky Albert 6 \u00e9vre a v\u00e1r torny\u00e1ba z\u00e1ratta be feles\u00e9g\u00e9t, Be\u00e1t\u00e1t, mert az az enged\u00e9lye n\u00e9lk\u00fcl lovagolt ki a T\u00e1tr\u00e1ba nemesek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. A torony egyik ablaka a T\u00e1tr\u00e1ra n\u00e9zett, a m\u00e1sikon az \u00e9telt kapta.@1527|Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly elfoglalta.@#9|@#10|@1579|A Laszkyakt\u00f3l vette z\u00e1logba Th\u00f6k\u00f6ly Sebesty\u00e9n, a d\u00fasgazdag marhakeresked\u0151.@1583|Th\u00f6k\u00f6ly Sebesty\u00e9n \u00f6r\u00f6kbirtokul kapta meg.@1596-1601|A Th\u00f6k\u00f6lyek f\u00e9ny\u0171z\u0151 renesz\u00e1nsz kast\u00e9lly\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, sz\u00e9khely\u00fckk\u00e9 tett\u00e9k.@1657|Th\u00f6k\u00f6ly Imre itt sz\u00fcletett, K\u00e9sm\u00e1rkon van eltemetve a luther\u00e1nus templom mauz\u00f3leum\u00e1ban.@#19|@#20|@1671|Th\u00f6k\u00f6ly Istv\u00e1nt\u00f3l elkobozt\u00e1k a Wessel\u00e9nyi-\u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele miatt. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag 16 szek\u00e9rrel vitt\u00e9k a kincseket a v\u00e1rb\u00f3l B\u00e9csbe. Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r r\u00f6vid id\u0151re visszavette.@#21|@1672. okt\u00f3ber eleje|Miut\u00e1n Eperjes megadta mag\u00e1t a bujdos\u00f3knak, azok elfoglalt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot is.@1672. okt\u00f3ber 26.|A hajd\u00fak elp\u00e1rtol\u00e1sa miatt Gy\u00f6rk\u00e9n\u00e9l a bujdos\u00f3k d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedtek a cs\u00e1sz\u00e1ri seregt\u0151l.@1677. augusztus|A kurucok \u00e1tkeltek a Tisz\u00e1n. Ezut\u00e1n Tokaj \u00e9s \u00d3nod k\u00f6z\u00f6tt megvertek egy cs\u00e1sz\u00e1ri hadat \u00e9s r\u00f6vid id\u0151re hatalmukba ker\u00edtett\u00e9k K\u00e9sm\u00e1rkot.@1680. augusztus 15.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kurucai \u00e1tmenetileg elfoglalt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot.@#22|@1682. nyara|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r hatalm\u00e1ba ker\u00edtette.@#23|@1683. november 24.|A cs\u00e1sz\u00e1riak elfoglalt\u00e1k K\u00e9sm\u00e1rkot a kurucokt\u00f3l.@1684. m\u00e1rcius|Th\u00f6k\u00f6ly visszafoglalta K\u00e9sm\u00e1rkot. Kisszebent ostrommal bevett\u00e9k, ezalatt azonban K\u00e9sm\u00e1rk kuruc \u0151rs\u00e9ge Caraffa hada el\u0151l elsz\u00f6k\u00f6tt.@1684. m\u00e1jus|K\u00e9sm\u00e1rkot elfoglalt\u00e1k a kurucok. Ezut\u00e1n a kurucok r\u00f6vid id\u0151re ellept\u00e9k a Szepess\u00e9get, Lipt\u00f3t, \u00c1rv\u00e1t, Trencs\u00e9nt, Tur\u00f3cot.@1684. augusztus|Schulz cs\u00e1sz\u00e1ri serege \u00e1tvonult a Szepess\u00e9gen, visszaszerezte K\u00e9sm\u00e1rkot.@#24|@#25|@1703|Megvette a v\u00e1ros. A k\u00e9s\u0151bbiekben kasz\u00e1rnya, rakt\u00e1r, m\u0171h\u00edmz\u0151 gy\u00e1r volt.@#27|@1709. december|A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc idej\u00e9n 5 napig \u00e1lltak ellen benne a kurucok Heister serege ellen.@#28|@#30|@#31|@#32|@#36|@1931|M\u00fazeum ny\u00edlt a v\u00e1rban. A v\u00e1rk\u00e1polna f\u0151olt\u00e1r\u00e1n magyar kir\u00e1lyok szobrai l\u00e1that\u00f3k. A v\u00e1rk\u00e1poln\u00e1ban a Laszkyak \u00e9s a Th\u00f6k\u00f6lyiek nyugszanak.&"}],"sights":[{"sightId":148,"townId":13,"active":2,"name_LO":"Bazilika sv\u00e4t\u00e9ho Kr\u00ed\u017ea","address":"Kostoln\u00e9 n\u00e1mestie 407\/20, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|619|369","gps_lat":"49.1374880000","gps_long":"20.4297870000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.fara-kezmarok.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Kereszt-templom-es-harangtorony-Kesmark-243","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kesmarki-szent-kereszt-templom\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Basilica_of_the_Exaltation_of_the_Holy_Cross,_Ke%C5%BEmarok1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Basilica of the Exaltation of the Holy Cross, Ke\u017emarok1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/52\/Basilica_of_the_Exaltation_of_the_Holy_Cross%2C_Ke%C5%BEmarok1.JPG\/256px-Basilica_of_the_Exaltation_of_the_Holy_Cross%2C_Ke%C5%BEmarok1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Basilica_of_the_Exaltation_of_the_Holy_Cross,_Ke%C5%BEmarok1.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Kereszt felmagasztal\u00e1sa pl\u00e9b\u00e1niatemplom ","seolink":"szent-kereszt-felmagasztalasa-plebaniatemplom","note":"","history":"1444-1486 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban"},{"sightId":149,"townId":13,"active":1,"name_LO":"Ke\u017emarsk\u00e1 renesan\u010dn\u00e1 zvonica","address":"Kostoln\u00e9 n\u00e1mestie 406\/16, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|621|400","gps_lat":"49.1372440000","gps_long":"20.4298450000","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"https:\/\/www.kezmarok.sk\/bazilika-minor-sv-kriza-zvonica.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kesmarki-reneszansz-haranglab\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Clemens \/ CC BY-SA 3.0 AT (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/at\/deed.en)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezmarok_Zvonica.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kezmarok Zvonica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0a\/Kezmarok_Zvonica.jpg\/256px-Kezmarok_Zvonica.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezmarok_Zvonica.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EClemens\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/at\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 AT\u003C\/a\u003E","name":"Renesz\u00e1nsz harangtorony","seolink":"reneszansz-harangtorony","note":"","history":"1591-ben \u00e9p\u00fclt a harangtorony renesz\u00e1nsz st\u00edlusban."},{"sightId":150,"townId":13,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Ke\u017emarok","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|653|573","gps_lat":"49.1352530000","gps_long":"20.4303190000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.kezmarok.sk\/radnica.html","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Kesmark-246","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kesmarki-varoshaza\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Radnica.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Star\u00fd Ke\u017emarok - Radnica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/10\/Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Radnica.jpeg\/512px-Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Radnica.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Radnica.jpeg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1461-ben g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, az 1515-\u00f6s t\u0171zv\u00e9szben elpusztult. 1541-1553 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k renesz\u00e1nsz st\u00edlusban. 1642-ben tornyot \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1. 1779-ben le\u00e9gett, ezut\u00e1n klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1, emeletet kapott \u00e9s r\u00e9zzel fedt\u00e9k be. 1922-ben m\u00e1sodik emelettel b\u0151v\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":151,"townId":13,"active":1,"name_LO":"Paul\u00ednsky kostol","address":"Hradn\u00e9 n\u00e1mestie 53\/20, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|812|293","gps_lat":"49.1384860000","gps_long":"20.4329810000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.kezmarok.sk\/paulinsky-kostol.html","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Palos-templom-Kesmark-1659","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kesmarki-palos-templom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Clemens \/ CC BY-SA 3.0 AT (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/at\/deed.en)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezmarok_Paulinov.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kezmarok Paulinov\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1b\/Kezmarok_Paulinov.jpg\/256px-Kezmarok_Paulinov.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezmarok_Paulinov.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EClemens\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/at\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 AT\u003C\/a\u003E","name":"P\u00e1los templom ","seolink":"palos-templom","note":"","history":"1654-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r, 1650 ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt, mert a Szent Kereszt templom akkoriban a protest\u00e1nsok kez\u00e9ben volt. 1741-ben le\u00e9gett, 1747-ben barokk st\u00edlusban kezdt\u00e9k meg az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a p\u00e1los szerzetesek."},{"sightId":152,"townId":13,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00e9 l\u00fdceum a lyce\u00e1lna kni\u017enica","address":"Hviezdoslavova 327\/18, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|506|752","gps_lat":"49.1332360000","gps_long":"20.4279550000","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.ecavkk.sk\/lycealnakniznica","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-liceum-Kesmark-1637","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Michal Klajban \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lyceum_in_Kezmarok,_Slovakia_11.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lyceum in Kezmarok, Slovakia 11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/Lyceum_in_Kezmarok%2C_Slovakia_11.jpg\/512px-Lyceum_in_Kezmarok%2C_Slovakia_11.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lyceum_in_Kezmarok,_Slovakia_11.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMichal Klajban\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus l\u00edceum \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"evangelikus-liceum-es-konyvtar","note":"K\u00f6z\u00e9piskola.","history":"M\u00e1r 1383-ban is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt iskola K\u00e9sm\u00e1rkon a feljegyz\u00e9sek szerint. 1774 \u00e9s 1776 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az \u00e9p\u00fclet, gazdag k\u00f6nyvt\u00e1ra van, 150 ezer k\u00f6tettel. 1820-ban \u00e9p\u00fclt r\u00e1 az els\u0151 emelet, 1865-ben a m\u00e1sodik emelet. 1787 \u00e9s 1852 k\u00f6z\u00f6tt filoz\u00f3fiai, teol\u00f3giai \u00e9s jogi karral rendelkez\u0151 f\u0151iskola (l\u00edceum) is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a 8 oszt\u00e1lyos gimn\u00e1zium mellett. 1944-ig l\u00e9tezett a n\u00e9met nyelv\u0171 evang\u00e9likus gimn\u00e1zium, ezut\u00e1n a v\u00e1rosalap\u00edt\u00f3 n\u00e9met lakoss\u00e1got a csehszlov\u00e1kok er\u0151szakosan kitelep\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":153,"townId":13,"active":2,"name_LO":"Dreven\u00fd artikul\u00e1rny kostol Ke\u017emarok","address":"Hviezdoslavova 328\/16, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|536|748","gps_lat":"49.1332610000","gps_long":"20.4283670000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.ecavkk.sk\/drevenykostol","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-fatemplom-Kesmark-244","csemadoklink":"\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Zuzana.medveova \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok-Artikul%C3%A1rny_dreven%C3%BD_kostol_4.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ke\u017emarok-Artikul\u00e1rny dreven\u00fd kostol 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/Ke%C5%BEmarok-Artikul%C3%A1rny_dreven%C3%BD_kostol_4.JPG\/512px-Ke%C5%BEmarok-Artikul%C3%A1rny_dreven%C3%BD_kostol_4.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok-Artikul%C3%A1rny_dreven%C3%BD_kostol_4.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EZuzana.medveova\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus fatemplom ","seolink":"evangelikus-fatemplom","note":"","history":"A soproni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1681. \u00e9vi 26. t\u00f6rv\u00e9nycikkelye (artikulus) szerint a protest\u00e1nsok csak f\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edthettek templomot, minden szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosban egyet, \u00e9s megy\u00e9nk\u00e9nt kett\u0151t. Csak a v\u00e1roson k\u00edv\u00fcl \u00e9p\u00edtkezhettek. Az ezen t\u00f6rv\u00e9nycikkely alapj\u00e1n ezut\u00e1n fel\u00e9p\u00edtett templomokat artikul\u00e1ris templomoknak h\u00edvt\u00e1k. A protest\u00e1ns templomok \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t I. Lip\u00f3t Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r a Th\u00f6k\u00f6ly Imre f\u00e9le kuruc felkel\u00e9s nyom\u00e1s\u00e1ra enged\u00e9lyezte. 1791-ben t\u00f6r\u00f6lt\u00e9k el a szigor\u00fa rendeletet.@1687 \u00e9s 1717 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt artikul\u00e1ris fatemplom, vasszegek felhaszn\u00e1l\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. A hagyom\u00e1ny szerint sv\u00e9d haj\u00f3\u00e1csok szekerc\u00e9kkel faragt\u00e1k a f\u00e1t."},{"sightId":154,"townId":13,"active":2,"name_LO":"Nov\u00fd evanjelick\u00fd kostol v Ke\u017emarku","address":"Hviezdoslavova 199\/14, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|549|708","gps_lat":"49.1337530000","gps_long":"20.4286370000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.ecavkk.sk\/novykostol","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Kesmark-245","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/thokoly-imre-fejedelem-sirja\/\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Kezmarcan \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok_-_%C4%8Cerven%C3%BD_kostol.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ke\u017emarok - \u010cerven\u00fd kostol\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/9\/9b\/Ke%C5%BEmarok_-_%C4%8Cerven%C3%BD_kostol.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok_-_%C4%8Cerven%C3%BD_kostol.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKezmarcan\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"\u00daj evang\u00e9likus templom \u00e9s Th\u00f6k\u00f6ly Imre s\u00edrja ","seolink":"uj-evangelikus-templom-es-thokoly-imre-sirja","note":"","history":"1872-t\u0151l 1896-ig \u00e9p\u00fclt \u00fajbiz\u00e1nci st\u00edlusban Teofil von Hansen d\u00e1n sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. Benne nyugszik a t\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gi Nikod\u00e9mi\u00e1b\u00f3l 1906-ban hazahozatott Th\u00f6k\u00f6ly Imre (1657-1705) \u0022kuruc\u0022 fejedelem. Th\u00f6k\u00f6ly Imre mauz\u00f3leuma 1909-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":155,"townId":13,"active":1,"name_LO":"Reduta","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie 118\/3, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|616|533","gps_lat":"49.1357290000","gps_long":"20.4296770000","religion":0,"oldtype":"92","newtype":"120","homepage":"https:\/\/www.kezmarok.sk\/reduta.html","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Redout-Kesmark-1648","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/vigado-redout-kesmark\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Reduta.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Star\u00fd Ke\u017emarok - Reduta\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Reduta.jpg\/512px-Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Reduta.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Reduta.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Vigad\u00f3","seolink":"vigado","note":"","history":"A k\u00f6z\u00e9pkorban \u0151rtorony \u00e1llt a hely\u00e9n, amit a 17. sz\u00e1zadban a Th\u00f6k\u00f6lyek k\u00fari\u00e1v\u00e1 alak\u00edtottak. 1705-t\u0151l 1707-ig nyomda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. 1818-ban klasszicista st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s vigad\u00f3 lett."},{"sightId":156,"townId":13,"active":1,"name_LO":"M\u00fazeum v Ke\u017emarku - M\u00fazeum bytovej kult\u00fary","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie 55, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|724|364","gps_lat":"49.1375720000","gps_long":"20.4316720000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/kezmarok.com\/?Muzeum-bytovej-kultury\/Stala-expozicia","openinghours":"https:\/\/kezmarok.com\/?Informacie-pre-navstevnikov\/Otvaracie-hodiny","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Haltz-haz-Kesmark-1657","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Haltz-h\u00e1z, Lak\u00e1skult\u00fara M\u00fazeum","seolink":"haltz-haz-lakaskultura-muzeum","note":"","history":"G\u00f3tikus-renesz\u00e1nsz polg\u00e1rh\u00e1zban tal\u00e1lhat\u00f3. A h\u00e1z a 17. sz\u00e1zadban Haltz D\u00e1niel aranym\u0171vesnek a tulajdon\u00e1ban volt, a 19. sz\u00e1zadban Palcs\u00f3 Istv\u00e1n (1826-1895) tulajdona volt, aki a l\u00edceum tan\u00e1ra, t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s \u00edr\u00f3 volt. 1994-ben ny\u00edlt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, ami a b\u00fatorok v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t mutatja be a 17. \u00e9s a 20. sz\u00e1zad k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban."},{"sightId":157,"townId":13,"active":1,"name_LO":"M\u00fazeum v Ke\u017emarku - V\u00fdstavn\u00e1 sie\u0148","address":"Dr. Alexandra 11, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|557|451","gps_lat":"49.1366100000","gps_long":"20.4286320000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"105","homepage":"https:\/\/kezmarok.com\/?Vystavna-sien","openinghours":"https:\/\/kezmarok.com\/?Informacie-pre-navstevnikov\/Otvaracie-hodiny","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terem, K\u00e9sm\u00e1rki M\u00fazeum","seolink":"kiallitoterem-kesmarki-muzeum","note":"","history":""},{"sightId":158,"townId":13,"active":1,"name_LO":"","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie 46","mapdata":"1|675|591","gps_lat":"49.1350760000","gps_long":"20.4307090000","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Badanyi-Szirmay-haz-Kesmark-1658","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Bad\u00e1nyi-Szirmay-h\u00e1z","seolink":"badanyi-szirmay-haz","note":"","history":"17. sz\u00e1zadi k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus-renesz\u00e1nsz h\u00e1z. 1669. el\u0151tt hab\u00e1n tulajdonban volt (A hab\u00e1nok Sv\u00e1jcb\u00f3l ki\u00fcld\u00f6z\u00f6tt anabaptist\u00e1k voltak, akik Magyarorsz\u00e1gon telepedtek le. Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9gekben \u00e9ltek \u00e9s f\u0151k\u00e9nt fazekass\u00e1ggal foglalkoztak.). 1669-ben a v\u00e1ros ura, Th\u00f6k\u00f6ly II. Istv\u00e1n Bad\u00e1nyi \u00c1d\u00e1mnak adom\u00e1nyozta \u00e9s 1973-ig a csal\u00e1d, illetve lesz\u00e1rmazottainak birtok\u00e1ban maradt, amikor meghalt Szirmay Hedvig M\u00e1ria b\u00e1r\u00f3n\u0151. Hagyat\u00e9ka a v\u00e1rosi m\u00fazeumba ker\u00fclt. A h\u00e1zat a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben k\u00e9s\u0151barokk-rokok\u00f3 st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":159,"townId":13,"active":1,"name_LO":"","address":"Kostoln\u00e9 n\u00e1mestie 405, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|637|404","gps_lat":"49.1371840000","gps_long":"20.4300710000","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"16","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-plebaniai-elemi-nepiskola-Kesmark-1655","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Bazilika_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kr%C3%AD%C5%BEa.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Star\u00fd Ke\u017emarok - Bazilika Pov\u00fd\u0161enia sv\u00e4t\u00e9ho Kr\u00ed\u017ea\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/10\/Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Bazilika_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kr%C3%AD%C5%BEa.jpeg\/512px-Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Bazilika_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kr%C3%AD%C5%BEa.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Star%C3%BD_Ke%C5%BEmarok_-_Bazilika_Pov%C3%BD%C5%A1enia_sv%C3%A4t%C3%A9ho_Kr%C3%AD%C5%BEa.jpeg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Volt pl\u00e9b\u00e1niai elemi n\u00e9piskola","seolink":"volt-plebaniai-elemi-nepiskola","note":"Charitas otthon \u00e1pol\u00e1si \u00fcgyn\u00f6ks\u00e9g","history":"A 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt fel, a Szent Kereszt pl\u00e9b\u00e1niatemplomot k\u00f6r\u00fcl\u00f6lel\u0151 v\u00e9d\u0151falon bel\u00fclre barokk st\u00edlusban.@Az iskola di\u00e1kja volt Petzval J\u00f3zsef (1807-1891) matematikus, feltal\u00e1l\u00f3, a modern f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti objekt\u00edv lencserendszer, a Petzval portr\u00e9objekt\u00edv megalkot\u00f3ja."},{"sightId":160,"townId":13,"active":1,"name_LO":"","address":"Star\u00fd trh, 060 01 Ke\u017emarok","mapdata":"1|747|154","gps_lat":"49.1400000000","gps_long":"20.4318310000","religion":0,"oldtype":"26","newtype":"26","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-piacter-Kesmark-1656","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022SchiDD \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Kezmarok-AlterMarkt.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SK-Kezmarok-AlterMarkt\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/SK-Kezmarok-AlterMarkt.jpg\/512px-SK-Kezmarok-AlterMarkt.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Kezmarok-AlterMarkt.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESchiDD\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"R\u00e9gi piact\u00e9r","seolink":"regi-piacter","note":"","history":"F\u00f6ldszintes vagy egy emeletes h\u00e1zainak jelent\u0151s r\u00e9sze 13. sz\u00e1zadi eredet\u0171, jellegzetes, szepesi sz\u00e1sz iparosh\u00e1z."},{"sightId":161,"townId":13,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|278|203","gps_lat":"49.1393640000","gps_long":"20.4236820000","religion":0,"oldtype":"31","newtype":"31","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Vasutallomas-Kesmark-3567","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pe-Jo \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok-railway_station.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ke\u017emarok-railway station\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/49\/Ke%C5%BEmarok-railway_station.jpg\/512px-Ke%C5%BEmarok-railway_station.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ke%C5%BEmarok-railway_station.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPe-Jo\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s","seolink":"vasutallomas","note":"","history":"Az els\u0151 vonat Popr\u00e1d ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l 1889. december 18-\u00e1n \u00e9rkezett be K\u00e9sm\u00e1rkra. V\u00e9gpontja az orsz\u00e1ghat\u00e1ron, a S\u00e1ros megyei Palocs\u00e1n volt, ahol Lengyelorsz\u00e1g fel\u00e9 lehetett tov\u00e1bb haladni.@A vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s \u00e9p\u00fclete 1914-ben \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}