exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Fülek Zászló

Fülek

Fiľakovo
Fülek
Szlovák:
Fiľakovo
Német:
Fileck
Fülek
Tomáš N. / Public domain
Vármegye:
Nógrád
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Besztercebányai
Folyó:
Tengerszint feletti magasság:
193-210 m
GPS koordináták:
48.270288, 19.823344
Google térkép:
Google
Népesség
Népesség:
11e
Magyarok aránya:
53.55%
Népesség 1910-ben
Összesen 2665
Magyarok 96.7%

Várát állítólag egy rablólovag emeltette, aki a tatárjárás idején a menedéket kereső szerencsétleneket álnok módon magához csalogatta, majd kifosztotta és a szikláról a mélybe taszította. De nem ez volt az egyetlen eset, hogy arra méltatlan emberek kezére került. 1483-ban például Mátyás hadának az áruló Perényi Istvánt ostrommal kellett kikergetnie falai közül. A török időkben fontos végvár lett, ami 1554-ben komédiába illő módon esett el. Egy várban szolgáló szerecsen rab a szemétledobón keresztül engedte be a törököket a várba, miközben az őrség az előző napi mulatozás után mélyen aludt. De a törökök elvonulása alig 40 év múlva sem kevésbé humoros körülmények között történt meg. Végzete aztán 1682-ben érte utol, amikor makacsul kitartó kapitánya, Koháry István a katonái nyomására, akik már a mélybe vetéssel fenyegették meg, végül feladta azt a Thököly Imre fejedelemmel szövetséges török seregnek, akik aztán az ostrom során elszenvedett hatalmas veszteségeik miatti dühből Thököly kérése ellenére elpusztították. A város elcsatolását követő szlovák betelepítések dacára a város még mindig őrzi magyar többségét.

Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
12. század
Palánkvár állott a vár helyén.
1241. előtt
A tatárjárás előtt a Kacsics-nemzettségbeli rablólovag, Folkus kővárat emeltetett.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1242
Menedéket nyújtott a tatárok fosztogatása elől (17 vár egyike), a vár alatt település állt, Folkus haranggal hívta magához a menekülőket, akiket aztán megölt és kifosztott.
1246
IV. Béla elkobozta Fulkótól és odaadományozta a Pok nemzetségbeli Móric pohárnokmesternek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1311-1321
Csák Máté birtoka volt.
1320
Károly Róbert seregének vezérei Debreceni Dózsa erdélyi vajda és Drugeth Fülöp szepesi ispánok ostrommal vették vissza Csák Mátétól. A gömöri királyi ispán honorbirtoka lett.
1390
Zsigmond hívének, Jolsvai Leustáknak adományozta, aki 1396-ban a nikápolyi csatában török fogságba esett.
1403
Leusták fia György csatlakozott a trónkövetelő Nápolyi László hadához, ezért a Zsigmond-párti nemesek megostromolták és elfoglalták Hrussót. De aztán Jolsvai György kegyelemben részesült és visszakapta.
1427
A Jolsvai család kihalt. Ezután Zsigmond feleségének, Cillei Borbálának adta zálogul.
1423
Városi jogot kapott.
1435
A Perényiek kapták meg zálogba Zsigmondtól.
1438
Habsburg Albert király felesége, Erzsébet királynő tulajdona.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba.
1440-től
A husziták rövid idő alatt elfoglalták a Felvidék jelentős részét. Erzsébet királynő Füleket is Jiskrára bízta, aki megerősítette azt. Az elfoglalt várakat a husziták megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1471
Vitéz János esztergomi érsek összeesküvést szőtt Mátyás ellen. Kázmér herceget, IV. Kázmér lengyel király fiát hívták meg a trónra.
1471. július
Mátyás Budán sikeresen lekenyerezte az összeesküvők többségét.
1471. szeptember
Mátyás országgyűlést hívott össze, hogy orvosolja a sérelmeket.
1471. október
Kázmér herceg serege megérkezett Magyarországra, nem tudva arról, hogy a belpolitikai helyzet Mátyás javára változott meg. A lengyeleket Mátyás hada fogadta. Perényi Miklós a lázadókhoz állt, és átadta Sztropkó várát, míg testvére Perényi István hű maradt Mátyáshoz.
1473. december
Mátyás kegyelemben részesítette Perényi Miklóst.
1474. április 23.
Az ófalui egyezmény véget vetett a lengyelekkel folytatott háborúskodásnak. Mátyás visszaadta Perényi Miklósnak birtokait.
1483
Mátyás Kassa városát bízta meg, hogy megszállja Sztropkót, miután Perényi Miklós továbbra is a kereskedőket fosztogatta. A királyi küldötteket Miklós fivére, Perényi István Fülek várában ágyúszóval várta. Ezután Mátyás király megbízásából Lábatlan András ostrommal elfoglalta a Perényiek várait (Fülek, Sztropkó, Sáros, Újvár).
1490
II. Ulászló Ráskai Balázs tárnokmesterre bízta.
1513
Ferences szerzetesek telepedtek le.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1551
Bebek Ferenc olasz mérnök tervei alapján erős erődítménnyé alakíttatta.
1554. június 16.
A török bevette. Egy várban szolgáló szerecsen rab a szemétledobón keresztül engedte be a törököket a várba, miközben az őrség az előző napi mulatozás után mélyen aludt.
1554-1593
Török uralom, innen indultak a környéket fosztogatni.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1593. november 27.
Tiffensbach Kristóf császári serege Pálffy Miklós seregével egyesülve elfoglalta. A törökök a felmentő sereg veresége hírére kétnapi lövetés után feladta. A muzulmánok kikötötték a megadási feltételek között, hogy fegyveresen, feleségeikkel és gyermekeikkel együtt szabadon elvonulhassanak. Ebbe az ostromlók bele is egyeztek. A vár 2450 főnyi lakója – értékei nagy részét előbb elásva – megkezdte a kivonulást. A török asszonyok azonban annyi ékszert pakoltak magukra, hogy annak súlya alatt lépkedni is alig tudtak. Ezt a királyi sereg katonái észrevették és könnyítve rajtuk, elvették az aranyakat. A győztesek felfedezték a várban elásott kincseket is.
17. század első fele
Menedéke nyújtott, itt székeltek a környékbeli vármegyék.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. március
Az előző év decembere óta körülzárt vár kaput nyitott Bocskai István hadának.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1615. május 4.
Tűzvész pusztított a városban és a várban, a helyreállítás 1619-re befejeződött.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. szeptember 14.
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem foglalta el.
1621. április
Széchy György elárulta Bethlent és a füleki kapitányt is elpártolásra bírta.
1621. július 4-12.
Bethlen Gábor serege ostrommal bevette Fülek várát.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1623. szeptember 28.
Bethlen Gábor serege elérte Füleket, de a Bosnyák Tamás vezette vár ne adta meg magát. Ezután Bethlen nem törődött a várakkal, hanem útját akarta állni a Magyarországra küldött császári hadaknak.
1630
Bosnyák Judit tulajdona lett, virágzás, evangélikus gimnázium létesült.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644. tavasza
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem serege rövid időre elfoglalta.
1644. március vége
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Füleken át a Garam folyó felé tartott. Fülek kapitánya, Wesselényi Ferenc az átvonulókkal szerződést kötött, hogy nem fogja őket hátba támadni.
1644. május
A császáriak felszabadították Füleket.
1644. augusztus 5-én
Wesselényi Ferenc füleki kapitány szerelme, Széchy Mária segítségével elfoglalta Murány várát I. Rákóczi György erdélyi fejedelem híveitől.
1645. június
Az előrenyomuló I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elfoglalta Füleket, majd egyesült a svéd sereggel Morvaországban.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
A vár kapitánya Koháry I. István lett. Ő 1664-ben a léva melletti ütközetben esett el.
1667
Koháry II. István lett a várkapitány.
1672
Koháry megerősítette a várost.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1678
Thököly a törökökkel szövetségben sikertelenül ostromolta.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1682. augusztus 22.
Thököly Imre kuruc serege és Ibrahim budai pasa serege ostrom alá fogta Füleket. Szeptember 2-án Apafi Mihály erdélyi serege is megérkezett az ostromlók táborába. A város teljesen leégett az ostrom során. Az ostromban rengeteg török veszett oda.
1682. szeptember 10.
A Füleket védő katonák nyomására (le akarták hajítani a vár faláról) Koháry István kapitány feladta a várat. A török Thököly ellenkezése ellenére felrobbantotta a várat. Miután az nem akart az oldalára állni, Koháry Istvánt Thököly Regéc várába záratta, ahol évekig raboskodott.
1682. szeptember 16.
Füleken a szultán utasítására Ibrahim pasa Thökölyt Magyarország királyává nevezte ki. Thököly ezután inkább Felső-Magyarország fejedelmének nevezte magát. Ezután a török és az erdélyi seregek haza indultak.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1686
Császári kézre került.
1694-1727
Barokk stílusú római katolikus templom és ferences rendház épült.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1908
Zománcárugyár létesült, ami a környék legnagyobb üzeme volt és a rendszerváltást követően szűnt meg.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1938. november 2.
Első bécsi döntés
Több...
1938. november 2.
Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.
1938
Az első bécsi döntés értelmében visszakerült Magyarországhoz.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1946
Szlovák betelepülők érkeztek a városba.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Várak
Füleki vár
Hrad Fiľakovo
Állapot:
Látványos várrom
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szűz Mária mennybevétele ferences templom és kolostor
kostol Nanebovzatia Panny Márie
Fiľakovký kostol
Tomáš N. / FAL
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szűz Mária mennybevétele ferences templom és kolostor
Története

A ferenceseket 1470-ben és 1484-ben hívták a városba, akkor alapították a kolostort.

1514-ben fejezték be a késő gótikus templom és a kolostor építését. 1554-ben a várost elfoglalta a török, ekkor a templomot lerombolták. 1612 után dzsámit emeltek a helyén. 1593-ban a város felszabadult a töröktől, és templommá bővítették. 1682-ben Thököly Imre kurucai és a törökök elpusztították a várost, a templommal együtt. 1694 és 1728 között II. Koháry István gróf, országbíró támogatásával barokk stílusban építették a jelenlegi templomot. A kolostor épület szintén Koháry István támogatásával 1699 és 1727 között épült.

Középületek
Városi hivatal
Mestský úrad Fiľakovo
Eredetileg:
városháza, tűzoltóság
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városi hivatal
Története

Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.

Kulturális létesítmények
Varosi múzeum
Mestské vlastivedné múzeum
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Varosi múzeum
Története

Az épület a 18. század elejéről származik, eredetileg elemi iskola volt. 1994-óta városi múzeum.

Vigadó
Eredetileg:
kaszinó, szálló / vendégfogadó, iskola / gimnázium / konviktus, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Városi Művelődési központ és Vármúzeum
Felkeres
Vigadó
Története

A 19. század végén eklektikus stílusban épült. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Művelődési Központnak és a Vármúzeumnak ad helyet.

Magánlakhelyek
Berchtold-kastély
Gymnázium - Gimnázium Fiľakovo
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Gimnázium.
Felkeres
Berchtold-kastély
Története

A 18. század végén a tiroli Berchtold család számára épült késő barokk-klasszicizáló stílusban. Építtetője Berchtold Antal gróf volt. Később Stephani Lajos tulajdonába került, aki átépíttette. 1951-óta gimnázium.

Koháry-kúria
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
székház
Megjegyzés:
Fülei cserkészek székhelye
Felkeres
Koháry-kúria
Története

A 18. század első felében épült a Báthory-kúria alapjain barokk stílusban Koháry István megbízásából.

Cebrián-kúria
Cebrián kaštiel
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Cebrián-kúria
Története

1847-ben klasszicista stílusban épült Cebrián Ferenc gróf megbízásából.

Emlékművek
Első világháborús emlékmű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Első világháborús emlékmű
Története

A gimnázium előtti parkban található.

1848-1849-es szabadságharc emlékoszlopa
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
1848-1849-es szabadságharc emlékoszlopa
Története

A gimnázium előtti parkban található.

Múzeumok és Galériák
Varosi múzeum
Mestské vlastivedné múzeum
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Varosi múzeum
Története

Az épület a 18. század elejéről származik, eredetileg elemi iskola volt. 1994-óta városi múzeum.

Vigadó
Eredetileg:
kaszinó, szálló / vendégfogadó, iskola / gimnázium / konviktus, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
Városi Művelődési központ és Vármúzeum
Felkeres
Vigadó
Története

A 19. század végén eklektikus stílusban épült. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Művelődési Központnak és a Vármúzeumnak ad helyet.

Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.2702880000","long":"19.8233440000"},"townlink":"fulek-filakovo","town":{"townId":47,"active":1,"name_HU":"F\u00fclek","name_LO":"Fi\u013eakovo","name_GE":"Fileck","name_LT":"","seolink":"fulek-filakovo","listorder":17,"oldcounty":6,"country":2,"division":6,"altitude":"193-210","gps_lat":"48.2702880000","gps_long":"19.8233440000","population":11,"hungarian_2011":53.55,"population_1910":2665,"hungarian_1910":96.7,"german_1910":0,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Tom\u00e1\u0161 N. \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo,_hrad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo, hrad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0b\/Fi%C4%BEakovo%2C_hrad.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo%2C_hrad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo,_hrad.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ETom\u00e1\u0161 N.\u003C\/a\u003E \/ Public domain","georegion":"N\u00f3gr\u00e1di-medence","river":"","description":"V\u00e1r\u00e1t \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egy rabl\u00f3lovag emeltette, aki a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s idej\u00e9n a mened\u00e9ket keres\u0151 szerencs\u00e9tleneket \u00e1lnok m\u00f3don mag\u00e1hoz csalogatta, majd kifosztotta \u00e9s a szikl\u00e1r\u00f3l a m\u00e9lybe tasz\u00edtotta. De nem ez volt az egyetlen eset, hogy arra m\u00e9ltatlan emberek kez\u00e9re ker\u00fclt. 1483-ban p\u00e9ld\u00e1ul M\u00e1ty\u00e1s had\u00e1nak az \u00e1rul\u00f3 Per\u00e9nyi Istv\u00e1nt ostrommal kellett kikergetnie falai k\u00f6z\u00fcl. A t\u00f6r\u00f6k id\u0151kben fontos v\u00e9gv\u00e1r lett, ami 1554-ben kom\u00e9di\u00e1ba ill\u0151 m\u00f3don esett el. Egy v\u00e1rban szolg\u00e1l\u00f3 szerecsen rab a szem\u00e9tledob\u00f3n kereszt\u00fcl engedte be a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket a v\u00e1rba, mik\u00f6zben az \u0151rs\u00e9g az el\u0151z\u0151 napi mulatoz\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9lyen aludt. De a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elvonul\u00e1sa alig 40 \u00e9v m\u00falva sem kev\u00e9sb\u00e9 humoros k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6rt\u00e9nt meg. V\u00e9gzete azt\u00e1n 1682-ben \u00e9rte utol, amikor makacsul kitart\u00f3 kapit\u00e1nya, Koh\u00e1ry Istv\u00e1n a katon\u00e1i nyom\u00e1s\u00e1ra, akik m\u00e1r a m\u00e9lybe vet\u00e9ssel fenyegett\u00e9k meg, v\u00e9g\u00fcl feladta azt a Th\u00f6k\u00f6ly Imre fejedelemmel sz\u00f6vets\u00e9ges t\u00f6r\u00f6k seregnek, akik azt\u00e1n az ostrom sor\u00e1n elszenvedett hatalmas vesztes\u00e9geik miatti d\u00fchb\u0151l Th\u00f6k\u00f6ly k\u00e9r\u00e9se ellen\u00e9re elpuszt\u00edtott\u00e1k. A v\u00e1ros elcsatol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 szlov\u00e1k betelep\u00edt\u00e9sek dac\u00e1ra a v\u00e1ros m\u00e9g mindig \u0151rzi magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t.","nameorigin":" File r\u00e9gi magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l \u00e9s egy\u00e9b","history":"#1|@#3|@12. sz\u00e1zad|Pal\u00e1nkv\u00e1r \u00e1llott a v\u00e1r hely\u00e9n.@1241. el\u0151tt|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s el\u0151tt a Kacsics-nemzetts\u00e9gbeli rabl\u00f3lovag, Folkus k\u0151v\u00e1rat emeltetett.@#5|@1242|Mened\u00e9ket ny\u00fajtott a tat\u00e1rok fosztogat\u00e1sa el\u0151l (17 v\u00e1r egyike), a v\u00e1r alatt telep\u00fcl\u00e9s \u00e1llt, Folkus haranggal h\u00edvta mag\u00e1hoz a menek\u00fcl\u0151ket, akiket azt\u00e1n meg\u00f6lt \u00e9s kifosztott.@1246|IV. B\u00e9la elkobozta Fulk\u00f3t\u00f3l \u00e9s odaadom\u00e1nyozta a Pok nemzets\u00e9gbeli M\u00f3ric poh\u00e1rnokmesternek.@#6|@1311-1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 birtoka volt.@1320|K\u00e1roly R\u00f3bert sereg\u00e9nek vez\u00e9rei Debreceni D\u00f3zsa erd\u00e9lyi vajda \u00e9s Drugeth F\u00fcl\u00f6p szepesi isp\u00e1nok ostrommal vett\u00e9k vissza Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9t\u00f3l. A g\u00f6m\u00f6ri kir\u00e1lyi isp\u00e1n honorbirtoka lett.@1390|Zsigmond h\u00edv\u00e9nek, Jolsvai Leust\u00e1knak adom\u00e1nyozta, aki 1396-ban a nik\u00e1polyi csat\u00e1ban t\u00f6r\u00f6k fogs\u00e1gba esett.@1403|Leust\u00e1k fia Gy\u00f6rgy csatlakozott a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 N\u00e1polyi L\u00e1szl\u00f3 had\u00e1hoz, ez\u00e9rt a Zsigmond-p\u00e1rti nemesek megostromolt\u00e1k \u00e9s elfoglalt\u00e1k Hruss\u00f3t. De azt\u00e1n Jolsvai Gy\u00f6rgy kegyelemben r\u00e9szes\u00fclt \u00e9s visszakapta.@1427|A Jolsvai csal\u00e1d kihalt. Ezut\u00e1n Zsigmond feles\u00e9g\u00e9nek, Cillei Borb\u00e1l\u00e1nak adta z\u00e1logul.@1423|V\u00e1rosi jogot kapott.@1435|A Per\u00e9nyiek kapt\u00e1k meg z\u00e1logba Zsigmondt\u00f3l.@1438|Habsburg Albert kir\u00e1ly feles\u00e9ge, Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 tulajdona.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba.@1440-t\u0151l|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 F\u00fcleket is Jiskr\u00e1ra b\u00edzta, aki meger\u0151s\u00edtette azt. Az elfoglalt v\u00e1rakat a huszit\u00e1k meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1471|Vit\u00e9z J\u00e1nos esztergomi \u00e9rsek \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u0151tt M\u00e1ty\u00e1s ellen. K\u00e1zm\u00e9r herceget, IV. K\u00e1zm\u00e9r lengyel kir\u00e1ly fi\u00e1t h\u00edvt\u00e1k meg a tr\u00f3nra.@1471. j\u00falius|M\u00e1ty\u00e1s Bud\u00e1n sikeresen lekenyerezte az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t.@1471. szeptember|M\u00e1ty\u00e1s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st h\u00edvott \u00f6ssze, hogy orvosolja a s\u00e9relmeket.@1471. okt\u00f3ber|K\u00e1zm\u00e9r herceg serege meg\u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra, nem tudva arr\u00f3l, hogy a belpolitikai helyzet M\u00e1ty\u00e1s jav\u00e1ra v\u00e1ltozott meg. A lengyeleket M\u00e1ty\u00e1s hada fogadta. Per\u00e9nyi Mikl\u00f3s a l\u00e1zad\u00f3khoz \u00e1llt, \u00e9s \u00e1tadta Sztropk\u00f3 v\u00e1r\u00e1t, m\u00edg testv\u00e9re Per\u00e9nyi Istv\u00e1n h\u0171 maradt M\u00e1ty\u00e1shoz.@1473. december|M\u00e1ty\u00e1s kegyelemben r\u00e9szes\u00edtette Per\u00e9nyi Mikl\u00f3st.@1474. \u00e1prilis 23.|Az \u00f3falui egyezm\u00e9ny v\u00e9get vetett a lengyelekkel folytatott h\u00e1bor\u00faskod\u00e1snak. M\u00e1ty\u00e1s visszaadta Per\u00e9nyi Mikl\u00f3snak birtokait.@1483|M\u00e1ty\u00e1s Kassa v\u00e1ros\u00e1t b\u00edzta meg, hogy megsz\u00e1llja Sztropk\u00f3t, miut\u00e1n Per\u00e9nyi Mikl\u00f3s tov\u00e1bbra is a keresked\u0151ket fosztogatta. A kir\u00e1lyi k\u00fcld\u00f6tteket Mikl\u00f3s fiv\u00e9re, Per\u00e9nyi Istv\u00e1n F\u00fclek v\u00e1r\u00e1ban \u00e1gy\u00fasz\u00f3val v\u00e1rta. Ezut\u00e1n M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l L\u00e1batlan Andr\u00e1s ostrommal elfoglalta a Per\u00e9nyiek v\u00e1rait (F\u00fclek, Sztropk\u00f3, S\u00e1ros, \u00dajv\u00e1r).@1490|II. Ul\u00e1szl\u00f3 R\u00e1skai Bal\u00e1zs t\u00e1rnokmesterre b\u00edzta.@1513|Ferences szerzetesek telepedtek le.@#8|@#9|@1551|Bebek Ferenc olasz m\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n er\u0151s er\u0151d\u00edtm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edttatta.@1554. j\u00fanius 16.|A t\u00f6r\u00f6k bevette. Egy v\u00e1rban szolg\u00e1l\u00f3 szerecsen rab a szem\u00e9tledob\u00f3n kereszt\u00fcl engedte be a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket a v\u00e1rba, mik\u00f6zben az \u0151rs\u00e9g az el\u0151z\u0151 napi mulatoz\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9lyen aludt.@1554-1593|T\u00f6r\u00f6k uralom, innen indultak a k\u00f6rny\u00e9ket fosztogatni.@#10|@1593. november 27.|Tiffensbach Krist\u00f3f cs\u00e1sz\u00e1ri serege P\u00e1lffy Mikl\u00f3s sereg\u00e9vel egyes\u00fclve elfoglalta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a felment\u0151 sereg veres\u00e9ge h\u00edr\u00e9re k\u00e9tnapi l\u00f6vet\u00e9s ut\u00e1n feladta. A muzulm\u00e1nok kik\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a megad\u00e1si felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt, hogy fegyveresen, feles\u00e9geikkel \u00e9s gyermekeikkel egy\u00fctt szabadon elvonulhassanak. Ebbe az ostroml\u00f3k bele is egyeztek. A v\u00e1r 2450 f\u0151nyi lak\u00f3ja \u2013 \u00e9rt\u00e9kei nagy r\u00e9sz\u00e9t el\u0151bb el\u00e1sva \u2013 megkezdte a kivonul\u00e1st. A t\u00f6r\u00f6k asszonyok azonban annyi \u00e9kszert pakoltak magukra, hogy annak s\u00falya alatt l\u00e9pkedni is alig tudtak. Ezt a kir\u00e1lyi sereg katon\u00e1i \u00e9szrevett\u00e9k \u00e9s k\u00f6nny\u00edtve rajtuk, elvett\u00e9k az aranyakat. A gy\u0151ztesek felfedezt\u00e9k a v\u00e1rban el\u00e1sott kincseket is.@17. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Mened\u00e9ke ny\u00fajtott, itt sz\u00e9keltek a k\u00f6rny\u00e9kbeli v\u00e1rmegy\u00e9k.@#13|@1605. m\u00e1rcius|Az el\u0151z\u0151 \u00e9v decembere \u00f3ta k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt v\u00e1r kaput nyitott Bocskai Istv\u00e1n had\u00e1nak.@#14|@1615. m\u00e1jus 4.|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott a v\u00e1rosban \u00e9s a v\u00e1rban, a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s 1619-re befejez\u0151d\u00f6tt.@#15|@1619. szeptember 14.|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem foglalta el.@1621. \u00e1prilis|Sz\u00e9chy Gy\u00f6rgy el\u00e1rulta Bethlent \u00e9s a f\u00fcleki kapit\u00e1nyt is elp\u00e1rtol\u00e1sra b\u00edrta.@1621. j\u00falius 4-12.|Bethlen G\u00e1bor serege ostrommal bevette F\u00fclek v\u00e1r\u00e1t.@#16|@1623. szeptember 28.|Bethlen G\u00e1bor serege el\u00e9rte F\u00fcleket, de a Bosny\u00e1k Tam\u00e1s vezette v\u00e1r ne adta meg mag\u00e1t. Ezut\u00e1n Bethlen nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt a v\u00e1rakkal, hanem \u00fatj\u00e1t akarta \u00e1llni a Magyarorsz\u00e1gra k\u00fcld\u00f6tt cs\u00e1sz\u00e1ri hadaknak.@1630|Bosny\u00e1k Judit tulajdona lett, vir\u00e1gz\u00e1s, evang\u00e9likus gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00fclt.@#17|@1644. tavasza|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem serege r\u00f6vid id\u0151re elfoglalta.@1644. m\u00e1rcius v\u00e9ge|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem F\u00fcleken \u00e1t a Garam foly\u00f3 fel\u00e9 tartott. F\u00fclek kapit\u00e1nya, Wessel\u00e9nyi Ferenc az \u00e1tvonul\u00f3kkal szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt, hogy nem fogja \u0151ket h\u00e1tba t\u00e1madni.@1644. m\u00e1jus|A cs\u00e1sz\u00e1riak felszabad\u00edtott\u00e1k F\u00fcleket.@1644. augusztus 5-\u00e9n|Wessel\u00e9nyi Ferenc f\u00fcleki kapit\u00e1ny szerelme, Sz\u00e9chy M\u00e1ria seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elfoglalta Mur\u00e1ny v\u00e1r\u00e1t I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem h\u00edveit\u0151l.@1645. j\u00fanius|Az el\u0151renyomul\u00f3 I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem elfoglalta F\u00fcleket, majd egyes\u00fclt a sv\u00e9d sereggel Morvaorsz\u00e1gban.@#18|@1657|A v\u00e1r kapit\u00e1nya Koh\u00e1ry I. Istv\u00e1n lett. \u0150 1664-ben a l\u00e9va melletti \u00fctk\u00f6zetben esett el.@1667|Koh\u00e1ry II. Istv\u00e1n lett a v\u00e1rkapit\u00e1ny.@1672|Koh\u00e1ry meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1rost.@#21|@1678|Th\u00f6k\u00f6ly a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel sz\u00f6vets\u00e9gben sikertelen\u00fcl ostromolta.@#22|@1682. augusztus 22.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc serege \u00e9s Ibrahim budai pasa serege ostrom al\u00e1 fogta F\u00fcleket. Szeptember 2-\u00e1n Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi serege is meg\u00e9rkezett az ostroml\u00f3k t\u00e1bor\u00e1ba. A v\u00e1ros teljesen le\u00e9gett az ostrom sor\u00e1n. Az ostromban rengeteg t\u00f6r\u00f6k veszett oda.@1682. szeptember 10.|A F\u00fcleket v\u00e9d\u0151 katon\u00e1k nyom\u00e1s\u00e1ra (le akart\u00e1k haj\u00edtani a v\u00e1r fal\u00e1r\u00f3l) Koh\u00e1ry Istv\u00e1n kapit\u00e1ny feladta a v\u00e1rat. A t\u00f6r\u00f6k Th\u00f6k\u00f6ly ellenkez\u00e9se ellen\u00e9re felrobbantotta a v\u00e1rat. Miut\u00e1n az nem akart az oldal\u00e1ra \u00e1llni, Koh\u00e1ry Istv\u00e1nt Th\u00f6k\u00f6ly Reg\u00e9c v\u00e1r\u00e1ba z\u00e1ratta, ahol \u00e9vekig raboskodott.@1682. szeptember 16.|F\u00fcleken a szult\u00e1n utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Ibrahim pasa Th\u00f6k\u00f6lyt Magyarorsz\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1v\u00e1 nevezte ki. Th\u00f6k\u00f6ly ezut\u00e1n ink\u00e1bb Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1g fejedelm\u00e9nek nevezte mag\u00e1t. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s az erd\u00e9lyi seregek haza indultak.@#23|@#24|@#25|@1686|Cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@1694-1727|Barokk st\u00edlus\u00fa r\u00f3mai katolikus templom \u00e9s ferences rendh\u00e1z \u00e9p\u00fclt.@#27|@#28|@#30|@1908|Zom\u00e1nc\u00e1rugy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt, ami a k\u00f6rny\u00e9k legnagyobb \u00fczeme volt \u00e9s a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en sz\u0171nt meg.@#31|@#32|@#36|@#37|@1938|Az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz.@#42|@1946|Szlov\u00e1k betelep\u00fcl\u0151k \u00e9rkeztek a v\u00e1rosba.@#43|@#44|&varak.hu|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2338-Fulek-Var\/"},"castles":[{"castleId":8,"townId":47,"active":1,"name_LO":"Hrad Fi\u013eakovo","settlement_HU":"F\u00fclek","settlement_LO":"Fi\u013eakovo","address":"","listorder":16,"gps_lat":"48.2717590000","gps_long":"19.8256270000","oldcounty":6,"country":2,"division":6,"cond":3,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2338-Fulek-Var\/","homepage":"http:\/\/www.hradfilakovo.sk\/","openinghours":"http:\/\/www.hradfilakovo.sk\/index.php\/pre-navstevnikov","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Bebekova_ba%C5%A1ta_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - Bebekova ba\u0161ta -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/Fi%C4%BEakovo_-_Bebekova_ba%C5%A1ta_-a.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo_-_Bebekova_ba%C5%A1ta_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Bebekova_ba%C5%A1ta_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"F\u00fcleki v\u00e1r","seolink":"fuleki-var","georegion":"Cseres-hegys\u00e9g","description":"","nameorigin":" File r\u00e9gi magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l \u00e9s egy\u00e9b","history":"#1|@#3|@12. sz\u00e1zad|Pal\u00e1nkv\u00e1r \u00e1llott a v\u00e1r hely\u00e9n.@1241. el\u0151tt|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s el\u0151tt a Kacsics-nemzets\u00e9gbeli rabl\u00f3lovag, Folkus k\u0151v\u00e1rat emeltetett.@#5|@1242|Mened\u00e9ket ny\u00fajtott a tat\u00e1rok fosztogat\u00e1sa el\u0151l (17 v\u00e1r egyike), a v\u00e1r alatt telep\u00fcl\u00e9s \u00e1llt, Folkus haranggal h\u00edvta mag\u00e1hoz a menek\u00fcl\u0151ket, akiket azt\u00e1n meg\u00f6lt \u00e9s kifosztott.@1246|IV. B\u00e9la elkobozta Fulk\u00f3t\u00f3l \u00e9s odaadom\u00e1nyozta a Pok nemzets\u00e9gbeli M\u00f3ric poh\u00e1rnokmesternek.@#6|@1311-1321|Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9 birtoka volt.@1320|K\u00e1roly R\u00f3bert sereg\u00e9nek vez\u00e9rei Debreceni D\u00f3zsa erd\u00e9lyi vajda \u00e9s Drugeth F\u00fcl\u00f6p szepesi isp\u00e1nok ostrommal vett\u00e9k vissza Cs\u00e1k M\u00e1t\u00e9t\u00f3l. A g\u00f6m\u00f6ri kir\u00e1lyi isp\u00e1n honorbirtoka lett.@1390|Zsigmond h\u00edv\u00e9nek, Jolsvai Leust\u00e1knak adom\u00e1nyozta, aki 1396-ban a nik\u00e1polyi csat\u00e1ban t\u00f6r\u00f6k fogs\u00e1gba esett.@1403|Leust\u00e1k fia Gy\u00f6rgy csatlakozott a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 N\u00e1polyi L\u00e1szl\u00f3 had\u00e1hoz, ez\u00e9rt a Zsigmond-p\u00e1rti nemesek megostromolt\u00e1k \u00e9s elfoglalt\u00e1k Hruss\u00f3t. De azt\u00e1n Jolsvai Gy\u00f6rgy kegyelemben r\u00e9szes\u00fclt \u00e9s visszakapta.@1427|A Jolsvai csal\u00e1d kihalt. Ezut\u00e1n Zsigmond feles\u00e9g\u00e9nek, Cillei Borb\u00e1l\u00e1nak adta z\u00e1logul.@1423|V\u00e1rosi jogot kapott.@1435|A Per\u00e9nyiek kapt\u00e1k meg z\u00e1logba Zsigmondt\u00f3l.@1438|Habsburg Albert kir\u00e1ly feles\u00e9ge, Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 tulajdona.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba.@1440-t\u0151l|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u0151 F\u00fcleket is Jiskr\u00e1ra b\u00edzta, aki meger\u0151s\u00edtette azt. Az elfoglalt v\u00e1rakat a huszit\u00e1k meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1471|Vit\u00e9z J\u00e1nos esztergomi \u00e9rsek \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9st sz\u0151tt M\u00e1ty\u00e1s ellen. K\u00e1zm\u00e9r herceget, IV. K\u00e1zm\u00e9r lengyel kir\u00e1ly fi\u00e1t h\u00edvt\u00e1k meg a tr\u00f3nra.@1471. j\u00falius|M\u00e1ty\u00e1s Bud\u00e1n sikeresen lekenyerezte az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t.@1471. szeptember|M\u00e1ty\u00e1s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st h\u00edvott \u00f6ssze, hogy orvosolja a s\u00e9relmeket.@1471. okt\u00f3ber|K\u00e1zm\u00e9r herceg serege meg\u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra, nem tudva arr\u00f3l, hogy a belpolitikai helyzet M\u00e1ty\u00e1s jav\u00e1ra v\u00e1ltozott meg. A lengyeleket M\u00e1ty\u00e1s hada fogadta. Per\u00e9nyi Mikl\u00f3s a l\u00e1zad\u00f3khoz \u00e1llt, \u00e9s \u00e1tadta Sztropk\u00f3 v\u00e1r\u00e1t, m\u00edg testv\u00e9re Per\u00e9nyi Istv\u00e1n h\u0171 maradt M\u00e1ty\u00e1shoz.@1473. december|M\u00e1ty\u00e1s kegyelemben r\u00e9szes\u00edtette Per\u00e9nyi Mikl\u00f3st.@1474. \u00e1prilis 23.|Az \u00f3falui egyezm\u00e9ny v\u00e9get vetett a lengyelekkel folytatott h\u00e1bor\u00faskod\u00e1snak. M\u00e1ty\u00e1s visszaadta Per\u00e9nyi Mikl\u00f3snak birtokait.@1483|M\u00e1ty\u00e1s Kassa v\u00e1ros\u00e1t b\u00edzta meg, hogy megsz\u00e1llja Sztropk\u00f3t, miut\u00e1n Per\u00e9nyi Mikl\u00f3s tov\u00e1bbra is a keresked\u0151ket fosztogatta. A kir\u00e1lyi k\u00fcld\u00f6tteket Mikl\u00f3s fiv\u00e9re, Per\u00e9nyi Istv\u00e1n F\u00fclek v\u00e1r\u00e1ban \u00e1gy\u00fasz\u00f3val v\u00e1rta. Ezut\u00e1n M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l L\u00e1batlan Andr\u00e1s ostrommal elfoglalta a Per\u00e9nyiek v\u00e1rait (F\u00fclek, Sztropk\u00f3, S\u00e1ros, \u00dajv\u00e1r).@1490|II. Ul\u00e1szl\u00f3 R\u00e1skai Bal\u00e1zs t\u00e1rnokmesterre b\u00edzta.@1513|Ferences szerzetesek telepedtek le.@#8|@#9|@1551|Bebek Ferenc olasz m\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n er\u0151s er\u0151d\u00edtm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edttatta.@1554. j\u00fanius 16.|A t\u00f6r\u00f6k bevette. Egy v\u00e1rban szolg\u00e1l\u00f3 szerecsen rab a szem\u00e9tledob\u00f3n kereszt\u00fcl engedte be a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket a v\u00e1rba, mik\u00f6zben az \u0151rs\u00e9g az el\u0151z\u0151 napi mulatoz\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9lyen aludt.@1554-1593|T\u00f6r\u00f6k uralom, innen indultak a k\u00f6rny\u00e9ket fosztogatni.@#10|@1593. november 27.|Tiffensbach Krist\u00f3f cs\u00e1sz\u00e1ri serege P\u00e1lffy Mikl\u00f3s sereg\u00e9vel egyes\u00fclve elfoglalta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a felment\u0151 sereg veres\u00e9ge h\u00edr\u00e9re k\u00e9tnapi l\u00f6vet\u00e9s ut\u00e1n feladta. A muzulm\u00e1nok kik\u00f6t\u00f6tt\u00e9k a megad\u00e1si felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt, hogy fegyveresen, feles\u00e9geikkel \u00e9s gyermekeikkel egy\u00fctt szabadon elvonulhassanak. Ebbe az ostroml\u00f3k bele is egyeztek. A v\u00e1r 2450 f\u0151nyi lak\u00f3ja \u2013 \u00e9rt\u00e9kei nagy r\u00e9sz\u00e9t el\u0151bb el\u00e1sva \u2013 megkezdte a kivonul\u00e1st. A t\u00f6r\u00f6k asszonyok azonban annyi \u00e9kszert pakoltak magukra, hogy annak s\u00falya alatt l\u00e9pkedni is alig tudtak. Ezt a kir\u00e1lyi sereg katon\u00e1i \u00e9szrevett\u00e9k \u00e9s k\u00f6nny\u00edtve rajtuk, elvett\u00e9k az aranyakat. A gy\u0151ztesek felfedezt\u00e9k a v\u00e1rban el\u00e1sott kincseket is.@17. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Mened\u00e9ke ny\u00fajtott, itt sz\u00e9keltek a k\u00f6rny\u00e9kbeli v\u00e1rmegy\u00e9k.@#13|@1605. m\u00e1rcius|Az el\u0151z\u0151 \u00e9v decembere \u00f3ta k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt v\u00e1r kaput nyitott Bocskai Istv\u00e1n had\u00e1nak.@#14|@1615. m\u00e1jus 4.|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott a v\u00e1rosban \u00e9s a v\u00e1rban, a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s 1619-re befejez\u0151d\u00f6tt.@#15|@1619. szeptember 14.|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem foglalta el.@1621. \u00e1prilis|Sz\u00e9chy Gy\u00f6rgy el\u00e1rulta Bethlent \u00e9s a f\u00fcleki kapit\u00e1nyt is elp\u00e1rtol\u00e1sra b\u00edrta.@1621. j\u00falius 4-12.|Bethlen G\u00e1bor serege ostrommal bevette F\u00fclek v\u00e1r\u00e1t.@#16|@1623. szeptember 28.|Bethlen G\u00e1bor serege el\u00e9rte F\u00fcleket, de a Bosny\u00e1k Tam\u00e1s vezette v\u00e1r ne adta meg mag\u00e1t. Ezut\u00e1n Bethlen nem t\u00f6r\u0151d\u00f6tt a v\u00e1rakkal, hanem \u00fatj\u00e1t akarta \u00e1llni a Magyarorsz\u00e1gra k\u00fcld\u00f6tt cs\u00e1sz\u00e1ri hadaknak.@1630|Bosny\u00e1k Judit tulajdona lett, vir\u00e1gz\u00e1s, evang\u00e9likus gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00fclt.@#17|@1644. tavasza|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem serege r\u00f6vid id\u0151re elfoglalta.@1644. m\u00e1rcius v\u00e9ge|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem F\u00fcleken \u00e1t a Garam foly\u00f3 fel\u00e9 tartott. F\u00fclek kapit\u00e1nya, Wessel\u00e9nyi Ferenc az \u00e1tvonul\u00f3kkal szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt, hogy nem fogja \u0151ket h\u00e1tba t\u00e1madni.@1644. m\u00e1jus|A cs\u00e1sz\u00e1riak felszabad\u00edtott\u00e1k F\u00fcleket.@1644. augusztus 5-\u00e9n|Wessel\u00e9nyi Ferenc f\u00fcleki kapit\u00e1ny szerelme, Sz\u00e9chy M\u00e1ria seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel elfoglalta Mur\u00e1ny v\u00e1r\u00e1t I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem h\u00edveit\u0151l.@1645. j\u00fanius|Az el\u0151renyomul\u00f3 I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem elfoglalta F\u00fcleket, majd egyes\u00fclt a sv\u00e9d sereggel Morvaorsz\u00e1gban.@#18|@1657|A v\u00e1r kapit\u00e1nya Koh\u00e1ry I. Istv\u00e1n lett. \u0150 1664-ben a l\u00e9va melletti \u00fctk\u00f6zetben esett el.@1667|Koh\u00e1ry II. Istv\u00e1n lett a v\u00e1rkapit\u00e1ny.@1672|Koh\u00e1ry meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1rost.@#21|@1678|Th\u00f6k\u00f6ly a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel sz\u00f6vets\u00e9gben sikertelen\u00fcl ostromolta.@#22|@1682. augusztus 22.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc serege \u00e9s Ibrahim budai pasa serege ostrom al\u00e1 fogta F\u00fcleket. Szeptember 2-\u00e1n Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi serege is meg\u00e9rkezett az ostroml\u00f3k t\u00e1bor\u00e1ba. A v\u00e1ros teljesen le\u00e9gett az ostrom sor\u00e1n. Az ostromban rengeteg t\u00f6r\u00f6k veszett oda.@1682. szeptember 10.|A F\u00fcleket v\u00e9d\u0151 katon\u00e1k nyom\u00e1s\u00e1ra (le akart\u00e1k haj\u00edtani a v\u00e1r fal\u00e1r\u00f3l) Koh\u00e1ry Istv\u00e1n kapit\u00e1ny feladta a v\u00e1rat. A t\u00f6r\u00f6k Th\u00f6k\u00f6ly ellenkez\u00e9se ellen\u00e9re felrobbantotta a v\u00e1rat. Miut\u00e1n az nem akart az oldal\u00e1ra \u00e1llni, Koh\u00e1ry Istv\u00e1nt Th\u00f6k\u00f6ly Reg\u00e9c v\u00e1r\u00e1ba z\u00e1ratta, ahol \u00e9vekig raboskodott.@1682. szeptember 16.|F\u00fcleken a szult\u00e1n utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Ibrahim pasa Th\u00f6k\u00f6lyt Magyarorsz\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1v\u00e1 nevezte ki. Th\u00f6k\u00f6ly ezut\u00e1n ink\u00e1bb Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1g fejedelm\u00e9nek nevezte mag\u00e1t. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k \u00e9s az erd\u00e9lyi seregek haza indultak.@#23|@#24|@#25|@1686|Cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@#27|@#28|@#30|@#31|@#32|@#36|@#37|@1938|Az els\u0151 b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz.@#42|@#43|@#44|&"}],"sights":[{"sightId":774,"townId":47,"active":1,"name_LO":"kostol Nanebovzatia Panny M\u00e1rie","address":"N\u00e1mestie Koh\u00e1ryho 626, 986 01 Fi\u013eakovo","mapdata":"1|973|746","gps_lat":"48.2694720000","gps_long":"19.8240530000","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.frantiskani.sk\/filakovo\/kostol-a-vysluhovanie-sviatosti","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferences-templom-es-kolostor-Fulek-941","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Tom\u00e1\u0161 N. \/ FAL\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovk%C3%BD_kostol.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovk\u00fd kostol\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/69\/Fi%C4%BEakovk%C3%BD_kostol.JPG\/512px-Fi%C4%BEakovk%C3%BD_kostol.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovk%C3%BD_kostol.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ETom\u00e1\u0161 N.\u003C\/a\u003E \/ FAL","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria mennybev\u00e9tele ferences templom \u00e9s kolostor ","seolink":"szuz-maria-mennybevetele-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"A ferenceseket 1470-ben \u00e9s 1484-ben h\u00edvt\u00e1k a v\u00e1rosba, akkor alap\u00edtott\u00e1k a kolostort.@1514-ben fejezt\u00e9k be a k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus templom \u00e9s a kolostor \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. 1554-ben a v\u00e1rost elfoglalta a t\u00f6r\u00f6k, ekkor a templomot lerombolt\u00e1k. 1612 ut\u00e1n dzs\u00e1mit emeltek a hely\u00e9n. 1593-ban a v\u00e1ros felszabadult a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l, \u00e9s templomm\u00e1 b\u0151v\u00edtett\u00e9k. 1682-ben Th\u00f6k\u00f6ly Imre kurucai \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elpuszt\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rost, a templommal egy\u00fctt. 1694 \u00e9s 1728 k\u00f6z\u00f6tt II. Koh\u00e1ry Istv\u00e1n gr\u00f3f, orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k a jelenlegi templomot. A kolostor \u00e9p\u00fclet szint\u00e9n Koh\u00e1ry Istv\u00e1n t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val 1699 \u00e9s 1727 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":775,"townId":47,"active":1,"name_LO":"Gymn\u00e1zium - Gimn\u00e1zium Fi\u013eakovo","address":"N\u00e1mestie padl\u00fdch hrdinov 657, 986 01 Fi\u013eakovo","mapdata":"1|1275|622","gps_lat":"48.2700900000","gps_long":"19.8264150000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"74","homepage":"https:\/\/gymfilakovo.edupage.org\/?&lang=hu","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Berchtold-kastely-Fulek-942","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Gymn%C3%A1zium_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - Gymn\u00e1zium (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f2\/Fi%C4%BEakovo_-_Gymn%C3%A1zium_%281%29.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo_-_Gymn%C3%A1zium_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Gymn%C3%A1zium_(1).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Berchtold-kast\u00e9ly","seolink":"berchtold-kastely","note":"Gimn\u00e1zium.","history":"A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a tiroli Berchtold csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151 barokk-klassziciz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban. \u00c9p\u00edttet\u0151je Berchtold Antal gr\u00f3f volt. K\u00e9s\u0151bb Stephani Lajos tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, aki \u00e1t\u00e9p\u00edttette. 1951-\u00f3ta gimn\u00e1zium."},{"sightId":776,"townId":47,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie padl\u00fdch hrdinov","mapdata":"1|1159|624","gps_lat":"48.2700810000","gps_long":"19.8252700000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171 ","seolink":"elso-vilaghaborus-emlekmu","note":"","history":"A gimn\u00e1zium el\u0151tti parkban tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":777,"townId":47,"active":1,"name_LO":"","address":"N\u00e1mestie padl\u00fdch hrdinov","mapdata":"1|1182|619","gps_lat":"48.2701430000","gps_long":"19.8256350000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Pam%C3%A4tn%C3%ADk.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - Pam\u00e4tn\u00edk\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/da\/Fi%C4%BEakovo_-_Pam%C3%A4tn%C3%ADk.jpg\/256px-Fi%C4%BEakovo_-_Pam%C3%A4tn%C3%ADk.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Pam%C3%A4tn%C3%ADk.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"1848-1849-es szabads\u00e1gharc eml\u00e9koszlopa ","seolink":"1848-1849-es-szabadsagharc-emlekoszlopa","note":"","history":"A gimn\u00e1zium el\u0151tti parkban tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":778,"townId":47,"active":1,"name_LO":"","address":"Lu\u010deneck\u00e1 447\/19, 986 01 Fi\u013eakovo","mapdata":"1|213|494","gps_lat":"48.2708090000","gps_long":"19.8173040000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"16","homepage":"https:\/\/fulekicserkesz.webnode.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Koh%C3%A1ryho_ka%C5%A1tie%C4%BE-4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - Koh\u00e1ryho ka\u0161tie\u013e-4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/61\/Fi%C4%BEakovo_-_Koh%C3%A1ryho_ka%C5%A1tie%C4%BE-4.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo_-_Koh%C3%A1ryho_ka%C5%A1tie%C4%BE-4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Koh%C3%A1ryho_ka%C5%A1tie%C4%BE-4.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Koh\u00e1ry-k\u00faria ","seolink":"kohary-kuria","note":"F\u00fclei cserk\u00e9szek sz\u00e9khelye","history":"A 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt a B\u00e1thory-k\u00faria alapjain barokk st\u00edlusban Koh\u00e1ry Istv\u00e1n megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l."},{"sightId":779,"townId":47,"active":1,"name_LO":"Cebri\u00e1n ka\u0161tiel","address":"Lu\u010deneck\u00e1 1922, 986 01 Fi\u013eakovo","mapdata":"1|301|255","gps_lat":"48.2721670000","gps_long":"19.8180600000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Czebri%C3%A1nova_k%C3%BAria-1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - Czebri\u00e1nova k\u00faria-1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Fi%C4%BEakovo_-_Czebri%C3%A1nova_k%C3%BAria-1.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo_-_Czebri%C3%A1nova_k%C3%BAria-1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Czebri%C3%A1nova_k%C3%BAria-1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Cebri\u00e1n-k\u00faria ","seolink":"cebrian-kuria","note":"","history":"1847-ben klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt Cebri\u00e1n Ferenc gr\u00f3f megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l."},{"sightId":780,"townId":47,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00e9 vlastivedn\u00e9 m\u00fazeum","address":"Hlavn\u00e1 634\/20, 986 01 Fi\u013eakovo","mapdata":"1|950|570","gps_lat":"48.2703050000","gps_long":"19.8237560000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.hradfilakovo.sk\/index.php\/hu\/intezmenyek\/varosi-honismereti-muzeum","openinghours":"http:\/\/www.hradfilakovo.sk\/index.php\/hu\/intezmenyek\/varosi-honismereti-muzeum","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_m%C3%BAzeum_-a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - m\u00fazeum -a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b3\/Fi%C4%BEakovo_-_m%C3%BAzeum_-a.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo_-_m%C3%BAzeum_-a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_m%C3%BAzeum_-a.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Varosi m\u00fazeum ","seolink":"varosi-muzeum","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fclet a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik, eredetileg elemi iskola volt. 1994-\u00f3ta v\u00e1rosi m\u00fazeum."},{"sightId":781,"townId":47,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1026|356","gps_lat":"48.2716620000","gps_long":"19.8245500000","religion":0,"oldtype":"93, 80, 74, 92","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.filakovo.sk\/index.php\/hu\/latogato\/fuleki-varmuzeum","openinghours":"https:\/\/www.filakovo.sk\/index.php\/hu\/latogato\/fuleki-varmuzeum\/informaciok-a-latogatok-reszere","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Zsanda Zsolt \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ulica_Hlavn%C3%A1_(F%C5%91_utca),_a_Vigad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_53799.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ulica Hlavn\u00e1 (F\u0151 utca), a Vigad\u00f3 \u00e9p\u00fclete. Fortepan 53799\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ed\/Ulica_Hlavn%C3%A1_%28F%C5%91_utca%29%2C_a_Vigad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_53799.jpg\/512px-Ulica_Hlavn%C3%A1_%28F%C5%91_utca%29%2C_a_Vigad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_53799.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ulica_Hlavn%C3%A1_(F%C5%91_utca),_a_Vigad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_53799.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Zsanda Zsolt\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Vigad\u00f3","seolink":"vigado","note":"V\u00e1rosi M\u0171vel\u0151d\u00e9si k\u00f6zpont \u00e9s V\u00e1rm\u00fazeum","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. M\u0171k\u00f6d\u00f6tt m\u00e1r benne kaszin\u00f3, mint az egyes\u00fcletek \u00e9s iparosok tal\u00e1lkoz\u00f3helye, fogad\u00f3, iskola, N\u00f3gr\u00e1di M\u00fazeum \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1r is. Jelenleg a V\u00e1rosi M\u0171vel\u0151d\u00e9si K\u00f6zpontnak \u00e9s a V\u00e1rm\u00fazeumnak ad helyet."},{"sightId":782,"townId":47,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Fi\u013eakovo","address":"Radni\u010dn\u00e1 562, 986 01 Fi\u013eakovo","mapdata":"1|730|514","gps_lat":"48.2706890000","gps_long":"19.8217390000","religion":0,"oldtype":"12, 60","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.filakovo.sk\/index.php\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ladislav Luppa \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fi\u013eakovo - Mestsk\u00fd \u00farad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Fi%C4%BEakovo_-_Mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\/512px-Fi%C4%BEakovo_-_Mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fi%C4%BEakovo_-_Mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELadislav Luppa\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosi hivatal","seolink":"varosi-hivatal","note":"","history":"\u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1911 \u00e1prilis\u00e1ban kezdte el Schmidt P\u00e1l losonci \u00e9p\u00edt\u00e9sz az ugyancsak losonci Jakab P\u00e1l tervei alapj\u00e1n. Az \u00e9p\u00fcletet 1912. j\u00fanius 29-\u00e9n adt\u00e1k \u00e1t. Eredetileg itt kapott helyet a t\u0171zolt\u00f3k szervezete is. Az \u00e9p\u00fclet jellegzetess\u00e9ge a t\u0171zfigyel\u0151 torony, amelyb\u0151l bel\u00e1that\u00f3 volt a v\u00e1ros."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}