Érsekújvár
Tengerszint feletti magasság:
119 m
GPS koordináták:
47.986096, 18.163307
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
16228 |
Magyarok |
91.43% |
Németek |
2% |
Szlovákok |
5.94% |
A város az 1570-es években a semmiből tervszerűen hozták létre, mégpedig Európa egyik legmodernebb erődjével együtt, annak belsejében, ami Magyarországot volt hivatott megvédeni a török ellen. A túlerőben lévő törököknek végül nem tudott ellenállni, 1663-ban elfoglalták, de annál hatékonyabb eszköznek bizonyult a császári önkény ellen lázadó magyar felelők kezében. Ennek is köszönhető, hogy a 18. század elején az erődöt sajnos teljes egészében elbontották, az utcarendszerében azonban máig jól őrzi annak formáját. A város legnagyobb tragédiája 1945. március 14-én következett be, amikor a szovjet kommunistákkal szövetséges angol-amerikai bombázók a város kétharmadát elpusztították a legtöbb történelmi épülettel együtt, és 4000 ártatlan lakost is meggyilkoltak. A város túlnyomó többségét alkotó magyarságot a megszálló csehszlovákok kétszer is megalázták: 1919-ben lerombolták Kossuth Lajos szobrát, majd a második világháborút követően a város Magyarországhoz való visszatérése után a helyén állított országzászlót is. A 20. századi üldöztetések következtében a magyarság mára kisebbségbe szorult.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1545-1546
Várdai Pál esztergomi érsek négybástyás palánkvárat építtetett a Nyitra bal partján, birtokai védelme érdekében.
1553-1568 között
Oláh Miklós esztergomi érsek megerősítette a várat, neve Castrum Novum volt, magyarul Oláhújvárnak hívták.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1571. július 7.
A bécsi haditanács elhatározta, hogy a Nyitra jobb partján új várat építtet, mivel a régi elavult és védhetetlen volt.
1573-1580
Az újvár építése Ottavio és Giulio Baldigara építészek tervei alapján, a munkákat Zserotin Frigyes vezette. A hatszögletű vár egy várost foglalt magában derékszögű utcarendszerrel. A kor egyik legkorszerűbb reneszánsz erődrendszere lett.
1580. október 2.
A vár átadása, kapitánya Forgách Simon lett.
16. század vége
Reformétus templom épült, a vár legnagyobb temploma volt.
1584-1585
Plébániatemplom és plébániai iskola létesült.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. október 17.
Érsekújvár többhavi ostrom után megadta magát Bocskai István seregének. Érsekújvár végül is a Mátyás főherceg és Illésházy István között létrejött titkos egyezmény eredményeként, felsőbb parancsra adta meg magát Homonnai Drugeth Bálintnak, Bocskai fővezérének, nehogy az is Esztergomhoz hasonlóan török kézre jusson. A magyarok nem engedték be a törököket a várba, akik az ostromban segédkeztek.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1606
A Bocskai-felkelést lezáró bécsi békében a császáriak visszakapták.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. szeptember
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem előtt harc nélkül meghódolt.
1621. május 29. - július 21.
Érsekújvár császári ostroma. Június 13-án megérkezett a Bethlen Gábor által küldött fölmentő sereg is. Thurzó Szaniszló eredményesen megvédte a várat és a császári hadvezér, Buquoi is elesett.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1621
A nikolsburgi békében visszakerül a császárhoz.
17. század
Református kollégium épült
1620-as évek
Pázmány Péter érseki palotát építtetett és ferences szerzeteseket hívott a városba.
1631. május 24.
Pázmány Péter ferences templomot és kolostort szentelt fel.
1652
Nagyvezekénynél Forgách Ádám érsekújvári kapitány 1300 emberével legyőzte a 4000 fős török sereget és kiszabadított 150 foglyot.
1663. augusztus 4.
Két küldött hamis hírt hozott Forgách Ádám kapitánynak arról, hogy a török sereg kettészakadt, miután a pontonhidat Párkánynál elvitte a Duna áradása. 5000 emberével elindult a török ellen.
1663. augusztus 6.
Köbölkútnál a magyarok teljes vereséget szenvedtek a 20-25 ezer fős Köprülü Ahmed vezette török seregtől.
1663. augusztus 18.
A török ostromolni kezdte a várat, a megérkező tatár, kozák, moldvai és havasalföldi segédcsapataival, 100-120 ezer fős sereggel.
1663. szeptember 22.
Beomlottak a falak a Frigyes bástyánál.
1663. szeptember 24.
A magyar védők szabad elvonulás fejében feladták a várat, a környék védtelenné vált, a török nagy károkat okozott. Nemsokára elesett Nyitra is.
1683. október 9.
A Szent Liga csapatai Párkánynál megverték a törököket.
1683. október 28.
Négy napos ostrom után kapitulált Esztergom, Érsekújvár utánpótlás nélkül maradt.
1685. július 7.
Lotharingiai Károly főserege megérkezett Érsekújvár alá, amit Heister már korábban körbevett.
1685. augusztus 16.
Tát mellett Lotharingiai Károly legyőzte a felmentésre érkező török sereget.
1685. augusztus 19.
Érsekújvárt a császáriak rohammal elfoglalták.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1691
I. Lipót a várat 10 ezer forint ellenében visszaadta Széchényi György esztergomi érseknek, aki városi rangra emelte.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1704. november 16.
A várat a kurucok harc nélkül vették birtokba.
1706. május 20.
Rákóczi itt írta alá a fegyverszünetet. Itt adták ki a kurucok a Mercurius Veridicus („Igazmondó Merkúr”) című hadiújság néhány számát.
1708
Heister lövetni kezdte a várost, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros átállt a császári oldalra.
1710. január 3.
Miután a kurucok egy portyán elfogták az áruló Ocskayt, a város főterén lefejezték.
1710. szeptember 14.
A császáriak ostromolni kezdeték a várost.
1710. szeptember 23.
A császáriak elfoglalták a várost.
1724-25
II. Károly parancsára az erődöt elbontották.
1831
Kolera járvány pusztította.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
A forradalom eredményeként a város önállósodott az esztergomi érsektől.
1851
Vasúti összeköttetést kapott a Budapest–Érsekújvár–Pozsony–Marchegg vasútvonalon, mely a történelmi Magyarország legfontosabb vasúti fővonala volt (Budapest-Bécs között teremtett kapcsolatot).
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1900
Bőrgyár létesült, 1904-től cipőt is gyártott.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 8.
A csehszlovákok megszállták Érsekújvárt.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 3.
A magyar tanácsköztársaság visszafoglalta Éreskújvárt a megszálló csehszlovákoktól.
1919. június 19-20.
A csehek újra elfoglalták Érsekújvárt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1938. november 2.
Első bécsi döntés
Több...
1938. november 2.
Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte.
1938. november 2.
Az I. bécsi döntés értelmében Magyarország visszakapta Érsekújvárt.
1938. november 8.
A magyarok bevonultak Érsekújvárra.
1944. október 7., 14.
Angol-amerikai bombázás.
1945. március 14.
Angol-amerikai bombázás, a város kétharmada elpusztult a legtöbb történelmi épülettel együtt, 4000 lakos esett áldozatul.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. március 29.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945
Itt működött az egyik internálótábor, ahol a kitelepítésre ítélt magyarok raboskodtak.
1946
A bombázás során gyengébben sérült érseki palotát a csehszlovákok elbontották.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1947-48
A megmaradt magyar lakosságot kitelepítették, helyükre szlovákok özönlöttek.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom
kostol Povýšenia svätého kríža
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Kereszt felmagasztalása plébániatemplom
Története
1584-1585 között épült, késő gótikus stílusban. 1605-ben Homonnai Drugeth Bálint, miután elfoglalta a várost, a templomot a protestánsoknak adta. 1612-ben csaknem teljesen újjá kellett építeni, 1633-ban Pázmány Péter renováltatta. 1663 és 1685 között minaret volt. 1693-ban Széchényi György érsek javíttatta meg. 1787-ben Batthyány György érsek felújíttatta. 1877-ben neoklasszicista stílusban felújították Simor János esztergomi érsek utasítására. Ezután ő szentelte fel a Szent Kereszt tiszteletére.
Szent Ferenc stigmatizációja ferences templom és kolostor
Františkánsky kostol a kláštor
Eredetileg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Ferenc stigmatizációja ferences templom és kolostor
Története
1626-1631 között épült, Pázmány Péter szentelte fel. 1663-1685 között a tornyot minaretté alakították. 1842-ben algimnázium alakult benne. A 20. századi háborúkban jelentősen megrongálódott, elvesztette barokk jellegét. 1991-óta újra ferencesek lakják.
A Rákóczi-szabadságharc idején a kolostorban lakott Bercsényi Miklós, amire emléktábla emlékezik meg, 1906-ban helyezték el.
Emléktábla emlékezik meg Széchényi György érsekről, aki 1691-ben Érsekújvárt városi rangra emelte. Egy másik emléktábla az 1950-51-ben itt fogva tartott papokra és szerzetesekre emlékezik. Emléktábla emlékezik meg még P. Bartalos Lajos Engelbert ferences szerzetesről.
Református templom
Reformovaná Cirkev
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1941-ben kezdték építeni a magyar időszak alatt, Szegheő Zsigmond városi tanácsos tervei alapján. 1942-ben szentelték fel.
Evangélikus templom
Kostol Evanjelickej cirkvi
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1905-ben neogótikus stílusban építették.
Szentháromság-kápolna
Kaplnka sv. Trojice
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság-kápolna
Története
1872-ben felszámolt régi temető helyén áll, Skultéty Jakab építette. Itt nyugszik Bernolák Antal érsekújvári esperes, a szlovák irodalmi nyelv megalkotója, 1797 és 1813 között tevékenykedett a városban. Ő tekintette a szlovák nyelvet önálló nyelvnek, és nem a cseh egy durva tájszólásának.
Szent Antal-kápolna
Kaplnka sv. Antona
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Antal-kápolna
Története
Szűz Mária-kápolna
Kaplnka sv.Marie
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szűz Mária-kápolna
Története
A 18. század második felében épült.
Szent Anna-kápolna
Kaplnka sv. Anny
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Anna-kápolna
Története
Kálvária
Kaplnka na kalvarii
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Kálvária
Története
1764-ben (1779-ben?) az egykori Forgách-bástya helyén barokk stílusban építették. A 19. század elején épült a Hétfájdalmú Szűz Mária kápolna.
Egykori érseki palota
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori érseki palota
Története
Az 1945. március 14-ei bombázás során gyengébben sérült, de a háború után a csehszlovákok lebontották. Falán állt az 1906-ban létesített Rákóczi-emléktábla.
Zsinagóga
Synagóga
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1885-re készült el, ortodox. Az 1859-ben épült zsinagóga elpusztult Érsekújvár amerikai bombázása idején.
Kulturális létesítmények
Főgimnázium
Gymnázium
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Főgimnázium
Története
1844-től indult meg a magyar nyelvű oktatás nem sokkal a latin nyelvű oktatás kezdete után a gimnáziumban. 1894-től Főgimnázium lett.1911-ben épült meg a gimnázium épülete. 1919-től a magyar nyelvű oktatást folyamatosan háttérbe szorították. A magyar nyelvű Pázmány Péter gimnázium ma a Letomostie 3-szám alatt, az egykori egyházi alapiskola épületében működik.
Emlékművek
Egykori Kossuth Lajos szobor illetve Országzászló
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Kossuth Lajos szobor illetve Országzászló
Története
1906-ban állították fel a Fő téren, Székely Ernő alkotása volt. 1919-ben a megszálló csehszlovákok lerombolták. 1940-ben állították az 1919-ben a csehszlovákok által lerombolt Kossuth-szobor talapzatára. A háború után nyoma veszett.
Török uralom alóli felszabadulás emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Török uralom alóli felszabadulás emlékműve
Története
1935-ben, a felszabadulás 250. évfordulója alkalmából létesült.
Kassák Lajos szobra
Socha Lajosa Kassáka
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kassák Lajos szobra
Története
A magyar költő szobrát 2006-ban állították.
Czuczor Gergely szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Czuczor Gergely szobra
Története
Czuczor Gergely (1800-1866) magyar bencés szerzetes, hazafias költő, nyelvtudós volt. Fő műve "A magyar nyelv szótára" (1862-1874), százhetvenezer szócikkel. Czuczor halála miatt Fogarasi János fejezte be. Kolerajárványban vesztette életét. A szobor eredetijét 1906-ban leplezték le.
Széchényi György szobra
Socha Juraja Széchenyiho
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Széchényi György szobra
Története
2005-ben állították fel a Fő téren az esztergomi érsek szobrát, Szilágyi Tibor alkotása. 1691-ben megvette Érsekújvárt l. Lipót császártól és városi rangra emelte.
Szentháromság-szobor
Súsošie Najsv. Trojice
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság-szobor
Története
1749-ben építették az 1740-es pestisjárvány emlékére, barokk-rokokó stílusban.
Középen Szűz Mária áll, körbeveszi Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent József.
Gróf Esterházy János (1901-1957) emléktáblája
Mutasd a térképen
Felkeres
Gróf Esterházy János (1901-1957) emléktáblája
Története
Az emléktábla a Stardust szálloda bejáratánál található, 2016-ban leplezték le.
Gróf Esterházy János csehszlovákiai magyar mártír politikus, a magyarság jogaiért küzdött a magyarokat elnyomó és beolvasztani akaró Csehszlovákiában. Trianon revíziójáért küzdött. Az I. Bécsi döntés után a megalakult Szlovákiában maradt és küzdött az ott rekedt magyarok jogaiért. A Szlovák parlament egyetlen magyar képviselője volt, és egyedül szavazott 1942-ben a zsidóság kitelepítése ellen. Zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a fasiszták előli szökésben, amiért a fasiszták internálták. A szovjet megszállás után a szovjet hatóságok is internálták, de aztán szabadon engedték. A szlovák kormány képviselőjével, Gustáv Husákkal tárgyalt a magyarok jogairól, szóvá téve a magyarok üldözését. Husák erre átadta a szovjet titkosszolgálatnak, ezután koholt vádak alapján 10 év kényszermunkára ítélték és a Gulagra küldték. Időközben 1947-ben a szlovák Nemzeti Bíróság halálra ítélte a fasizmussal való együttműködés hazug vádja alapján. A szovjetek 1949-ben kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Elnöki "kegyelem" a büntetését életfogytiglanra változtatta. Börtönről börtönre hurcolták, 1957-ben a morvaországi Mírov börtönben halt meg. Még a hamvait sem adták ki családjának. 2017-ben a zoboralji Alsóbodokon, az e célból épített Szent Kereszt Felmagasztalása-kápolnában temették újra a mártírt ünnepélyes keretek között.
Bercsényi Miklós-emléktábla
Mutasd a térképen
Felkeres
Bercsényi Miklós-emléktábla
Története
Bercsényi Miklós 1704 és 1708 között több alkalommal megfordult Érsekújváron. A ferences rendház falán, emeletnyi magasságban látható tábla Tóth András (1858-1929) debreceni szobrász alkotása. Az emléktáblát az első világháború után eltávolították, 1939-ben került vissza a helyére.
Ocskay László bronztáblája
Mutasd a térképen
Felkeres
Ocskay László bronztáblája
Története
1704-ben a kurucok harc nélkül elfoglalták várat. 1706-ban II. Rákóczi Ferenc hosszabb ideig tartózkodott a várban, a fegyverszünetet is itt írja alá május 20-án. 1708-ban Hannibal Heister támadta az érsekújvári várat, de bevenni nem tudta. Ocskay László kuruc brigadéros a sikertelen várostrom után átállt a császár oldalára. Jávorka Ádám érsekújvári főhadnagy elhatározta, hogy elfogja az árulót. Mikor azonban kurucaival Ocskó elé ért (1709. december 31-én), megtudta, hogy Ocskay már Verbón, a Révay-kastélyban dőzsöl. 1710. január 1-jén koldusnak öltözve belopódzott a kastélyba és kikémlelte, mikor megy vissza Ocskay Ocskóra. Estefelé az országúton vitézeivel lesben állt, és kísérői nagy részének felkoncolása után élve elfogta Ocskayt, majd Érsekújvárra vitte. Itt a Csajághy János brigadéros elnökletével összeült haditörvényszék Ocskayt előbb karóba húzatásra, végül – Ocskay Sándor közbenjárására – kegyelemből pallos általi halálra ítélte. Hiába tagadta most meg I. Józsefet, Rákóczihoz való visszatérését ígérve, 1710. január 3-án az újvári főtéren lefejezték, és fejét a vár bástyáján karóra tűzték. Kivégzése iszonyatos volt, a hóhér talán zavarba jött a híres elítélttől, és elsőre a vállába és a gerincébe irányozta a pallóst, többször kellett lesújtania, míg a brigadéros meghalt.
Ezen a helyen ma egy bronz emléktábla áll, amit 1975-ben készítettek. Az eredeti táblát 1929-ben helyzeték el, de később politikai okok miatt eltávolították.
Szécsényi György-emléktábla
Pamätná tabuľa Juraja Széchenyiho
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szécsényi György-emléktábla
Története
Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.9860960000","long":"18.1633070000"},"townlink":"ersekujvar-nove-zamky","town":{"townId":2,"active":1,"name_HU":"\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r","name_LO":"Nov\u00e9 Z\u00e1mky","name_GE":"Neuh\u00e4us(e)l","name_LT":"Novum Castrum","seolink":"ersekujvar-nove-zamky","listorder":22,"oldcounty":2,"country":2,"division":2,"altitude":"119","gps_lat":"47.9860960000","gps_long":"18.1633070000","population":38,"hungarian_2011":22.36,"population_1910":16228,"hungarian_1910":91.43,"german_1910":2,"slovak_1910":5.94,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Markocska1916 \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Novezamky01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Novezamky01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b5\/Novezamky01.jpg\/512px-Novezamky01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Novezamky01.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMarkocska1916\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Kisalf\u00f6ld","river":"Nyitra","description":"A v\u00e1ros az 1570-es \u00e9vekben a semmib\u0151l tervszer\u0171en hozt\u00e1k l\u00e9tre, m\u00e9gpedig Eur\u00f3pa egyik legmodernebb er\u0151dj\u00e9vel egy\u00fctt, annak belsej\u00e9ben, ami Magyarorsz\u00e1got volt hivatott megv\u00e9deni a t\u00f6r\u00f6k ellen. A t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek v\u00e9g\u00fcl nem tudott ellen\u00e1llni, 1663-ban elfoglalt\u00e1k, de ann\u00e1l hat\u00e9konyabb eszk\u00f6znek bizonyult a cs\u00e1sz\u00e1ri \u00f6nk\u00e9ny ellen l\u00e1zad\u00f3 magyar felel\u0151k kez\u00e9ben. Ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n az er\u0151d\u00f6t sajnos teljes eg\u00e9sz\u00e9ben elbontott\u00e1k, az utcarendszer\u00e9ben azonban m\u00e1ig j\u00f3l \u0151rzi annak form\u00e1j\u00e1t. A v\u00e1ros legnagyobb trag\u00e9di\u00e1ja 1945. m\u00e1rcius 14-\u00e9n k\u00f6vetkezett be, amikor a szovjet kommunist\u00e1kkal sz\u00f6vets\u00e9ges angol-amerikai bomb\u00e1z\u00f3k a v\u00e1ros k\u00e9tharmad\u00e1t elpuszt\u00edtott\u00e1k a legt\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9p\u00fclettel egy\u00fctt, \u00e9s 4000 \u00e1rtatlan lakost is meggyilkoltak. A v\u00e1ros t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t alkot\u00f3 magyars\u00e1got a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok k\u00e9tszer is megal\u00e1zt\u00e1k: 1919-ben lerombolt\u00e1k Kossuth Lajos szobr\u00e1t, majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en a v\u00e1ros Magyarorsz\u00e1ghoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a hely\u00e9n \u00e1ll\u00edtott orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3t is. A 20. sz\u00e1zadi \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a magyars\u00e1g m\u00e1ra kisebbs\u00e9gbe szorult.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#8|@#9|@1545-1546|V\u00e1rdai P\u00e1l esztergomi \u00e9rsek n\u00e9gyb\u00e1sty\u00e1s pal\u00e1nkv\u00e1rat \u00e9p\u00edttetett a Nyitra bal partj\u00e1n, birtokai v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben.@1553-1568 k\u00f6z\u00f6tt|Ol\u00e1h Mikl\u00f3s esztergomi \u00e9rsek meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1rat, neve Castrum Novum volt, magyarul Ol\u00e1h\u00fajv\u00e1rnak h\u00edvt\u00e1k.@#10|@1571. j\u00falius 7.|A b\u00e9csi haditan\u00e1cs elhat\u00e1rozta, hogy a Nyitra jobb partj\u00e1n \u00faj v\u00e1rat \u00e9p\u00edttet, mivel a r\u00e9gi elavult \u00e9s v\u00e9dhetetlen volt.@1573-1580|Az \u00fajv\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9se Ottavio \u00e9s Giulio Baldigara \u00e9p\u00edt\u00e9szek tervei alapj\u00e1n, a munk\u00e1kat Zserotin Frigyes vezette. A hatsz\u00f6glet\u0171 v\u00e1r egy v\u00e1rost foglalt mag\u00e1ban der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 utcarendszerrel. A kor egyik legkorszer\u0171bb renesz\u00e1nsz er\u0151drendszere lett.@1580. okt\u00f3ber 2.|A v\u00e1r \u00e1tad\u00e1sa, kapit\u00e1nya Forg\u00e1ch Simon lett.@16. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Reform\u00e9tus templom \u00e9p\u00fclt, a v\u00e1r legnagyobb temploma volt.@1584-1585|Pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00e9s pl\u00e9b\u00e1niai iskola l\u00e9tes\u00fclt.@#13|@1605. okt\u00f3ber 17.|\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r t\u00f6bbhavi ostrom ut\u00e1n megadta mag\u00e1t Bocskai Istv\u00e1n sereg\u00e9nek. \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r v\u00e9g\u00fcl is a M\u00e1ty\u00e1s f\u0151herceg \u00e9s Ill\u00e9sh\u00e1zy Istv\u00e1n k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt titkos egyezm\u00e9ny eredm\u00e9nyek\u00e9nt, fels\u0151bb parancsra adta meg mag\u00e1t Homonnai Drugeth B\u00e1lintnak, Bocskai f\u0151vez\u00e9r\u00e9nek, nehogy az is Esztergomhoz hasonl\u00f3an t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre jusson. A magyarok nem engedt\u00e9k be a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket a v\u00e1rba, akik az ostromban seg\u00e9dkeztek.@#14|@1606|A Bocskai-felkel\u00e9st lez\u00e1r\u00f3 b\u00e9csi b\u00e9k\u00e9ben a cs\u00e1sz\u00e1riak visszakapt\u00e1k.@#15|@1619. szeptember|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem el\u0151tt harc n\u00e9lk\u00fcl megh\u00f3dolt.@1621. m\u00e1jus 29. - j\u00falius 21.|\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r cs\u00e1sz\u00e1ri ostroma. J\u00fanius 13-\u00e1n meg\u00e9rkezett a Bethlen G\u00e1bor \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt f\u00f6lment\u0151 sereg is. Thurz\u00f3 Szaniszl\u00f3 eredm\u00e9nyesen megv\u00e9dte a v\u00e1rat \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1ri hadvez\u00e9r, Buquoi is elesett.@#16|@1621|A nikolsburgi b\u00e9k\u00e9ben visszaker\u00fcl a cs\u00e1sz\u00e1rhoz.@17. sz\u00e1zad|Reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclt@1620-as \u00e9vek|P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter \u00e9rseki palot\u00e1t \u00e9p\u00edttetett \u00e9s ferences szerzeteseket h\u00edvott a v\u00e1rosba.@1631. m\u00e1jus 24.|P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter ferences templomot \u00e9s kolostort szentelt fel.@1652|Nagyvezek\u00e9nyn\u00e9l Forg\u00e1ch \u00c1d\u00e1m \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri kapit\u00e1ny 1300 ember\u00e9vel legy\u0151zte a 4000 f\u0151s t\u00f6r\u00f6k sereget \u00e9s kiszabad\u00edtott 150 foglyot.@1663. augusztus 4.|K\u00e9t k\u00fcld\u00f6tt hamis h\u00edrt hozott Forg\u00e1ch \u00c1d\u00e1m kapit\u00e1nynak arr\u00f3l, hogy a t\u00f6r\u00f6k sereg kett\u00e9szakadt, miut\u00e1n a pontonhidat P\u00e1rk\u00e1nyn\u00e1l elvitte a Duna \u00e1rad\u00e1sa. 5000 ember\u00e9vel elindult a t\u00f6r\u00f6k ellen.@1663. augusztus 6.|K\u00f6b\u00f6lk\u00fatn\u00e1l a magyarok teljes veres\u00e9get szenvedtek a 20-25 ezer f\u0151s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Ahmed vezette t\u00f6r\u00f6k seregt\u0151l.@1663. augusztus 18.|A t\u00f6r\u00f6k ostromolni kezdte a v\u00e1rat, a meg\u00e9rkez\u0151 tat\u00e1r, koz\u00e1k, moldvai \u00e9s havasalf\u00f6ldi seg\u00e9dcsapataival, 100-120 ezer f\u0151s sereggel.@1663. szeptember 22.|Beomlottak a falak a Frigyes b\u00e1sty\u00e1n\u00e1l.@1663. szeptember 24.|A magyar v\u00e9d\u0151k szabad elvonul\u00e1s fej\u00e9ben feladt\u00e1k a v\u00e1rat, a k\u00f6rny\u00e9k v\u00e9dtelenn\u00e9 v\u00e1lt, a t\u00f6r\u00f6k nagy k\u00e1rokat okozott. Nemsok\u00e1ra elesett Nyitra is.@1683. okt\u00f3ber 9.|A Szent Liga csapatai P\u00e1rk\u00e1nyn\u00e1l megvert\u00e9k a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket.@1683. okt\u00f3ber 28.|N\u00e9gy napos ostrom ut\u00e1n kapitul\u00e1lt Esztergom, \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl maradt.@1685. j\u00falius 7.|Lotharingiai K\u00e1roly f\u0151serege meg\u00e9rkezett \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r al\u00e1, amit Heister m\u00e1r kor\u00e1bban k\u00f6rbevett.@1685. augusztus 16.|T\u00e1t mellett Lotharingiai K\u00e1roly legy\u0151zte a felment\u00e9sre \u00e9rkez\u0151 t\u00f6r\u00f6k sereget.@1685. augusztus 19.|\u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt a cs\u00e1sz\u00e1riak rohammal elfoglalt\u00e1k.@#25|@1691|I. Lip\u00f3t a v\u00e1rat 10 ezer forint ellen\u00e9ben visszaadta Sz\u00e9ch\u00e9nyi Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rseknek, aki v\u00e1rosi rangra emelte.@#27|@1704. november 16.|A v\u00e1rat a kurucok harc n\u00e9lk\u00fcl vett\u00e9k birtokba.@1706. m\u00e1jus 20.|R\u00e1k\u00f3czi itt \u00edrta al\u00e1 a fegyversz\u00fcnetet. Itt adt\u00e1k ki a kurucok a Mercurius Veridicus (\u201eIgazmond\u00f3 Merk\u00far\u201d) c\u00edm\u0171 hadi\u00fajs\u00e1g n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1t.@1708|Heister l\u00f6vetni kezdte a v\u00e1rost, de bevenni nem tudta. Ocskay L\u00e1szl\u00f3 kuruc brigad\u00e9ros \u00e1t\u00e1llt a cs\u00e1sz\u00e1ri oldalra.@1710. janu\u00e1r 3.|Miut\u00e1n a kurucok egy porty\u00e1n elfogt\u00e1k az \u00e1rul\u00f3 Ocskayt, a v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9n lefejezt\u00e9k.@1710. szeptember 14.|A cs\u00e1sz\u00e1riak ostromolni kezdet\u00e9k a v\u00e1rost.@1710. szeptember 23.|A cs\u00e1sz\u00e1riak elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost.@1724-25|II. K\u00e1roly parancs\u00e1ra az er\u0151d\u00f6t elbontott\u00e1k.@1831|Kolera j\u00e1rv\u00e1ny puszt\u00edtotta.@#28|@1848|A forradalom eredm\u00e9nyek\u00e9nt a v\u00e1ros \u00f6n\u00e1ll\u00f3sodott az esztergomi \u00e9rsekt\u0151l.@1851|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st kapott a Budapest\u2013\u00c9rsek\u00fajv\u00e1r\u2013Pozsony\u2013Marchegg vas\u00fatvonalon, mely a t\u00f6rt\u00e9nelmi Magyarorsz\u00e1g legfontosabb vas\u00fati f\u0151vonala volt (Budapest-B\u00e9cs k\u00f6z\u00f6tt teremtett kapcsolatot).@#30|@1889|T\u00e9glagy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt.@1900|B\u0151rgy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt, 1904-t\u0151l cip\u0151t is gy\u00e1rtott.@1902|G\u00e1zgy\u00e1r \u00e9p\u00fclt.@1906|Lengy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r 8.|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt.@#34|@1919. j\u00fanius 3.|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g visszafoglalta \u00c9resk\u00fajv\u00e1rt a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kokt\u00f3l.@1919. j\u00fanius 19-20.|A csehek \u00fajra elfoglalt\u00e1k \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt.@#36|@#37|@1938. november 2.|Az I. b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Magyarorsz\u00e1g visszakapta \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt.@1938. november 8.|A magyarok bevonultak \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rra.@1944. okt\u00f3ber 7., 14.|Angol-amerikai bomb\u00e1z\u00e1s.@1945. m\u00e1rcius 14.|Angol-amerikai bomb\u00e1z\u00e1s, a v\u00e1ros k\u00e9tharmada elpusztult a legt\u00f6bb t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9p\u00fclettel egy\u00fctt, 4000 lakos esett \u00e1ldozatul.@#41|@1945. m\u00e1rcius 29.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@1945|Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az egyik intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bor, ahol a kitelep\u00edt\u00e9sre \u00edt\u00e9lt magyarok raboskodtak.@1946|A bomb\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n gyeng\u00e9bben s\u00e9r\u00fclt \u00e9rseki palot\u00e1t a csehszlov\u00e1kok elbontott\u00e1k.@#43|@1947-48|A megmaradt magyar lakoss\u00e1got kitelep\u00edtett\u00e9k, hely\u00fckre szlov\u00e1kok \u00f6z\u00f6nl\u00f6ttek.@#44|&"},"sights":[{"sightId":523,"townId":2,"active":1,"name_LO":"kostol Pov\u00fd\u0161enia sv\u00e4t\u00e9ho kr\u00ed\u017ea","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|559|844","gps_lat":"47.9858560000","gps_long":"18.1644940000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Kereszt-plebaniatemplom-Ersekujvar-1152","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szent-kereszt-felmagasztalasa-templom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Kostol1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZ Kostol1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e9\/NZ_Kostol1.jpg\/256px-NZ_Kostol1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Kostol1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Szent Kereszt felmagasztal\u00e1sa pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-kereszt-felmagasztalasa-plebaniatemplom","note":"","history":"1584-1585 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus st\u00edlusban. 1605-ben Homonnai Drugeth B\u00e1lint, miut\u00e1n elfoglalta a v\u00e1rost, a templomot a protest\u00e1nsoknak adta. 1612-ben csaknem teljesen \u00fajj\u00e1 kellett \u00e9p\u00edteni, 1633-ban P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter renov\u00e1ltatta. 1663 \u00e9s 1685 k\u00f6z\u00f6tt minaret volt. 1693-ban Sz\u00e9ch\u00e9nyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsek jav\u00edttatta meg. 1787-ben Batthy\u00e1ny Gy\u00f6rgy \u00e9rsek fel\u00faj\u00edttatta. 1877-ben neoklasszicista st\u00edlusban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k Simor J\u00e1nos esztergomi \u00e9rsek utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Ezut\u00e1n \u0151 szentelte fel a Szent Kereszt tisztelet\u00e9re."},{"sightId":524,"townId":2,"active":1,"name_LO":"S\u00faso\u0161ie Najsv. Trojice","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|498|820","gps_lat":"47.9860850000","gps_long":"18.1635780000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szentharomsag-szobor-Ersekujvar-711","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/az-ersekujvari-szentharomsag-szobor\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Klenner Alad\u00e1r \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_(F%C5%91_t%C3%A9r,_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie),_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-szobor._Fortepan_76904.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kossuth Lajos t\u00e9r (F\u0151 t\u00e9r, Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie), Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor. Fortepan 76904\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/75\/Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_%28F%C5%91_t%C3%A9r%2C_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie%29%2C_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-szobor._Fortepan_76904.jpg\/512px-Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_%28F%C5%91_t%C3%A9r%2C_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie%29%2C_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-szobor._Fortepan_76904.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_(F%C5%91_t%C3%A9r,_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie),_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-szobor._Fortepan_76904.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Klenner Alad\u00e1r\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-szobor","seolink":"szentharomsag-szobor","note":"","history":"1749-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k az 1740-es pestisj\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9k\u00e9re, barokk-rokok\u00f3 st\u00edlusban.@K\u00f6z\u00e9pen Sz\u0171z M\u00e1ria \u00e1ll, k\u00f6rbeveszi Szent Sebesty\u00e9n, Szent R\u00f3kus \u00e9s Szent J\u00f3zsef."},{"sightId":525,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Franti\u0161k\u00e1nsky kostol a kl\u00e1\u0161tor","address":"Kostoln\u00e1 129, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|435|737","gps_lat":"47.9870040000","gps_long":"18.1625480000","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.frantiskani.sk\/nove-zamky","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Ferenc-templom-es-kolostor-Ersekujvar-1130","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/ferences-templom-es-kolostor-2\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Klastor3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022NZ Klastor3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c4\/NZ_Klastor3.jpg\/512px-NZ_Klastor3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Klastor3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Szent Ferenc stigmatiz\u00e1ci\u00f3ja ferences templom \u00e9s kolostor","seolink":"szent-ferenc-stigmatizacioja-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"1626-1631 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter szentelte fel. 1663-1685 k\u00f6z\u00f6tt a tornyot minarett\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k. 1842-ben algimn\u00e1zium alakult benne. A 20. sz\u00e1zadi h\u00e1bor\u00fakban jelent\u0151sen megrong\u00e1l\u00f3dott, elvesztette barokk jelleg\u00e9t. 1991-\u00f3ta \u00fajra ferencesek lakj\u00e1k.@A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a kolostorban lakott Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s, amire eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg, 1906-ban helyezt\u00e9k el.@Eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg Sz\u00e9ch\u00e9nyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsekr\u0151l, aki 1691-ben \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt v\u00e1rosi rangra emelte. Egy m\u00e1sik eml\u00e9kt\u00e1bla az 1950-51-ben itt fogva tartott papokra \u00e9s szerzetesekre eml\u00e9kezik. Eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg m\u00e9g P. Bartalos Lajos Engelbert ferences szerzetesr\u0151l."},{"sightId":526,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Kaplnka na kalvarii","address":"Pod kalv\u00e1riou 4766, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|646|1006","gps_lat":"47.9837250000","gps_long":"18.1665300000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kalvaria-Ersekujvar-1165","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Klenner Alad\u00e1r \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A1lv%C3%A1ria._Fortepan_76906.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e1lv\u00e1ria. Fortepan 76906\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a2\/K%C3%A1lv%C3%A1ria._Fortepan_76906.jpg\/512px-K%C3%A1lv%C3%A1ria._Fortepan_76906.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A1lv%C3%A1ria._Fortepan_76906.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Klenner Alad\u00e1r\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1lv\u00e1ria","seolink":"kalvaria","note":"","history":"1764-ben (1779-ben?) az egykori Forg\u00e1ch-b\u00e1stya hely\u00e9n barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a H\u00e9tf\u00e1jdalm\u00fa Sz\u0171z M\u00e1ria k\u00e1polna."},{"sightId":527,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv. Trojice","address":"Bernol\u00e1kovo n\u00e1mestie 2803\/33, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|140|685","gps_lat":"47.9876880000","gps_long":"18.1574940000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szentharomsag-kapolna-Ersekujvar-1226","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/az-ersekujvari-szentharomsag-kapolna\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_KaplSvTroj1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022NZ KaplSvTroj1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a2\/NZ_KaplSvTroj1.jpg\/512px-NZ_KaplSvTroj1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_KaplSvTroj1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g-k\u00e1polna","seolink":"szentharomsag-kapolna","note":"","history":"1872-ben felsz\u00e1molt r\u00e9gi temet\u0151 hely\u00e9n \u00e1ll, Skult\u00e9ty Jakab \u00e9p\u00edtette. Itt nyugszik Bernol\u00e1k Antal \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri esperes, a szlov\u00e1k irodalmi nyelv megalkot\u00f3ja, 1797 \u00e9s 1813 k\u00f6z\u00f6tt tev\u00e9kenykedett a v\u00e1rosban. \u0150 tekintette a szlov\u00e1k nyelvet \u00f6n\u00e1ll\u00f3 nyelvnek, \u00e9s nem a cseh egy durva t\u00e1jsz\u00f3l\u00e1s\u00e1nak."},{"sightId":528,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv. Antona","address":"Jir\u00e1skova 2317\/23, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|623|344","gps_lat":"47.9915100000","gps_long":"18.1657430000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/az-ersekujvari-szent-antal-kapolna\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Bojars \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_kaplnka_sv_Antona.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZ kaplnka sv Antona\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e6\/NZ_kaplnka_sv_Antona.jpg\/256px-NZ_kaplnka_sv_Antona.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_kaplnka_sv_Antona.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBojars\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Antal-k\u00e1polna","seolink":"szent-antal-kapolna","note":"","history":"1913-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":529,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv.Marie","address":"\u0160af\u00e1rikova 4764, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|512|425","gps_lat":"47.9905970000","gps_long":"18.1638430000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/az-ersekujvari-szuz-maria-kapolna\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZSz%C5%B1zM%C3%A1riak%C3%A1polna001.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZSz\u0171zM\u00e1riak\u00e1polna001\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3e\/NZSz%C5%B1zM%C3%A1riak%C3%A1polna001.jpg\/256px-NZSz%C5%B1zM%C3%A1riak%C3%A1polna001.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZSz%C5%B1zM%C3%A1riak%C3%A1polna001.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria-k\u00e1polna","seolink":"szuz-maria-kapolna","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":530,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Kaplnka sv. Anny","address":"M. R. \u0160tef\u00e1nika, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|942|553","gps_lat":"47.9890880000","gps_long":"18.1712560000","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C3%9AjvSzentAnna3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u00dajvSzentAnna3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b2\/%C3%9AjvSzentAnna3.jpg\/512px-%C3%9AjvSzentAnna3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C3%9AjvSzentAnna3.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Szent Anna-k\u00e1polna ","seolink":"szent-anna-kapolna","note":"","history":"1762-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":531,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Kostol Evanjelickej cirkvi","address":"Andovsk\u00e1 2558\/2, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|188|781","gps_lat":"47.9865560000","gps_long":"18.1582950000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/az-ersekujvari-evangelikus-templom\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1905-ben neog\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":532,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Reformovan\u00e1 Cirkev","address":"Pribinova 3481\/22, 940 62 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|363|570","gps_lat":"47.9889280000","gps_long":"18.1611500000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/ersekujvari-reformatus-templom\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_RefTempl1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZ RefTempl1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1c\/NZ_RefTempl1.jpg\/256px-NZ_RefTempl1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_RefTempl1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Reform\u00e1tus templom ","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1941-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a magyar id\u0151szak alatt, Szeghe\u0151 Zsigmond v\u00e1rosi tan\u00e1csos tervei alapj\u00e1n. 1942-ben szentelt\u00e9k fel."},{"sightId":533,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Synag\u00f3ga","address":"\u00a0\u010cesk\u00e1 ba\u0161ta 5.","mapdata":"1|678|871","gps_lat":"47.9855170000","gps_long":"18.1665840000","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/az-ersekujvari-ortodox-zsinagoga\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Bojars \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_synagoga.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022NZ synagoga\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/NZ_synagoga.jpg\/512px-NZ_synagoga.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_synagoga.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EBojars\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Zsinag\u00f3ga ","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1885-re k\u00e9sz\u00fclt el, ortodox. Az 1859-ben \u00e9p\u00fclt zsinag\u00f3ga elpusztult \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r amerikai bomb\u00e1z\u00e1sa idej\u00e9n."},{"sightId":534,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"Gergelya Czuczora 10","mapdata":"1|211|817","gps_lat":"47.9861210000","gps_long":"18.1587070000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/torok-uralom-aloli-felszabadulas-emlekmuve\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_T%C3%B6r%C3%B6kEml%C3%A9k1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZ T\u00f6r\u00f6kEml\u00e9k1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/37\/NZ_T%C3%B6r%C3%B6kEml%C3%A9k1.jpg\/256px-NZ_T%C3%B6r%C3%B6kEml%C3%A9k1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_T%C3%B6r%C3%B6kEml%C3%A9k1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"T\u00f6r\u00f6k uralom al\u00f3li felszabadul\u00e1s eml\u00e9km\u0171ve ","seolink":"torok-uralom-aloli-felszabadulas-emlekmuve","note":"","history":"1935-ben, a felszabadul\u00e1s 250. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l l\u00e9tes\u00fclt."},{"sightId":535,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u00f6fiho 123, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|307|756","gps_lat":"47.9868340000","gps_long":"18.1602920000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/czuczor-gergely-szobra\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ CC BY-SA (http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZCzuczor001.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZCzuczor001\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/17\/NZCzuczor001.jpg\/256px-NZCzuczor001.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZCzuczor001.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Czuczor Gergely szobra","seolink":"czuczor-gergely-szobra","note":"","history":"Czuczor Gergely (1800-1866) magyar benc\u00e9s szerzetes, hazafias k\u00f6lt\u0151, nyelvtud\u00f3s volt. F\u0151 m\u0171ve \u0022A magyar nyelv sz\u00f3t\u00e1ra\u0022 (1862-1874), sz\u00e1zhetvenezer sz\u00f3cikkel. Czuczor hal\u00e1la miatt Fogarasi J\u00e1nos fejezte be. Koleraj\u00e1rv\u00e1nyban vesztette \u00e9let\u00e9t. A szobor eredetij\u00e9t 1906-ban leplezt\u00e9k le."},{"sightId":536,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Socha Lajosa Kass\u00e1ka","address":"Banskobystrick\u00e1 \u00e9s a Kuku\u010d\u00ednova sark\u00e1n","mapdata":"1|539|765","gps_lat":"47.9867010000","gps_long":"18.1643090000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kassak-szobor\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Tibor Szil\u00e1gyi (sculptor) \u00ab\u00bb Pog\u00e1ny P\u00e9ter (photo) \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kass%C3%A1k1_%C3%89rsek%C3%BAjv%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kass\u00e1k1 \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c9\/Kass%C3%A1k1_%C3%89rsek%C3%BAjv%C3%A1r.jpg\/256px-Kass%C3%A1k1_%C3%89rsek%C3%BAjv%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kass%C3%A1k1_%C3%89rsek%C3%BAjv%C3%A1r.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ETibor Szil\u00e1gyi (sculptor) \u00ab\u00bb Pog\u00e1ny P\u00e9ter (photo)\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Kass\u00e1k Lajos szobra","seolink":"kassak-lajos-szobra","note":"","history":"A magyar k\u00f6lt\u0151 szobr\u00e1t 2006-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":537,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Gymn\u00e1zium","address":"M. R. \u0160tef\u00e1nik","mapdata":"1|704|660","gps_lat":"47.9879250000","gps_long":"18.1671970000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/gymnz.edupage.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Fogimnazium-Ersekujvar-1531","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Gymn1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022NZ Gymn1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/16\/NZ_Gymn1.jpg\/512px-NZ_Gymn1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Gymn1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"fogimnazium","note":"","history":"1844-t\u0151l indult meg a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1s nem sokkal a latin nyelv\u0171 oktat\u00e1s kezdete ut\u00e1n a gimn\u00e1ziumban. 1894-t\u0151l F\u0151gimn\u00e1zium lett.1911-ben \u00e9p\u00fclt meg a gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclete. 1919-t\u0151l a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1st folyamatosan h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott\u00e1k. A magyar nyelv\u0171 P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter gimn\u00e1zium ma a Letomostie 3-sz\u00e1m alatt, az egykori egyh\u00e1zi alapiskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":538,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"\u00a0Kom\u00e1r\u0148ansk\u00e1 ulica 4078\/3.","mapdata":"1|619|875","gps_lat":"47.9854290000","gps_long":"18.1657070000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/esterhazy-janos-emlektablaja-ersekujvarott\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Gr\u00f3f Esterh\u00e1zy J\u00e1nos (1901-1957) eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"grof-esterhazy-janos-1901-1957-emlektablaja","note":"","history":"Az eml\u00e9kt\u00e1bla a Stardust sz\u00e1lloda bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l tal\u00e1lhat\u00f3, 2016-ban leplezt\u00e9k le.@Gr\u00f3f Esterh\u00e1zy J\u00e1nos csehszlov\u00e1kiai magyar m\u00e1rt\u00edr politikus, a magyars\u00e1g jogai\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt a magyarokat elnyom\u00f3 \u00e9s beolvasztani akar\u00f3 Csehszlov\u00e1ki\u00e1ban. Trianon rev\u00edzi\u00f3j\u00e1\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt. Az I. B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s ut\u00e1n a megalakult Szlov\u00e1ki\u00e1ban maradt \u00e9s k\u00fczd\u00f6tt az ott rekedt magyarok jogai\u00e9rt. A Szlov\u00e1k parlament egyetlen magyar k\u00e9pvisel\u0151je volt, \u00e9s egyed\u00fcl szavazott 1942-ben a zsid\u00f3s\u00e1g kitelep\u00edt\u00e9se ellen. Zsid\u00f3k, csehek, szlov\u00e1kok \u00e9s lengyelek sz\u00e1zainak seg\u00edtett a fasiszt\u00e1k el\u0151li sz\u00f6k\u00e9sben, ami\u00e9rt a fasiszt\u00e1k intern\u00e1lt\u00e1k. A szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a szovjet hat\u00f3s\u00e1gok is intern\u00e1lt\u00e1k, de azt\u00e1n szabadon engedt\u00e9k. A szlov\u00e1k korm\u00e1ny k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9vel, Gust\u00e1v Hus\u00e1kkal t\u00e1rgyalt a magyarok jogair\u00f3l, sz\u00f3v\u00e1 t\u00e9ve a magyarok \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9t. Hus\u00e1k erre \u00e1tadta a szovjet titkosszolg\u00e1latnak, ezut\u00e1n koholt v\u00e1dak alapj\u00e1n 10 \u00e9v k\u00e9nyszermunk\u00e1ra \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e9s a Gulagra k\u00fcldt\u00e9k. Id\u0151k\u00f6zben 1947-ben a szlov\u00e1k Nemzeti B\u00edr\u00f3s\u00e1g hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte a fasizmussal val\u00f3 egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s hazug v\u00e1dja alapj\u00e1n. A szovjetek 1949-ben kiadt\u00e1k a csehszlov\u00e1k hat\u00f3s\u00e1goknak. Eln\u00f6ki \u0022kegyelem\u0022 a b\u00fcntet\u00e9s\u00e9t \u00e9letfogytiglanra v\u00e1ltoztatta. B\u00f6rt\u00f6nr\u0151l b\u00f6rt\u00f6nre hurcolt\u00e1k, 1957-ben a morvaorsz\u00e1gi M\u00edrov b\u00f6rt\u00f6nben halt meg. M\u00e9g a hamvait sem adt\u00e1k ki csal\u00e1dj\u00e1nak. 2017-ben a zoboralji Als\u00f3bodokon, az e c\u00e9lb\u00f3l \u00e9p\u00edtett Szent Kereszt Felmagasztal\u00e1sa-k\u00e1poln\u00e1ban temett\u00e9k \u00fajra a m\u00e1rt\u00edrt \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt."},{"sightId":539,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Socha Juraja Sz\u00e9chenyiho","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|449|838","gps_lat":"47.9858660000","gps_long":"18.1628160000","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szechenyi-gyorgy-szobra\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sz\u00e9ch\u00e9nyi Gy\u00f6rgy1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy1.jpg\/256px-Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A9ch%C3%A9nyi_Gy%C3%B6rgy1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Sz\u00e9ch\u00e9nyi Gy\u00f6rgy szobra ","seolink":"szechenyi-gyorgy-szobra","note":"","history":"2005-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a F\u0151 t\u00e9ren az esztergomi \u00e9rsek szobr\u00e1t, Szil\u00e1gyi Tibor alkot\u00e1sa. 1691-ben megvette \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt l. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1rt\u00f3l \u00e9s v\u00e1rosi rangra emelte."},{"sightId":540,"townId":2,"active":1,"name_LO":"Pam\u00e4tn\u00e1 tabu\u013ea Juraja Sz\u00e9chenyiho","address":"Kostoln\u00e1 129, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|448|754","gps_lat":"47.9868350000","gps_long":"18.1627660000","religion":1,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/szechenyi-gyorgy-emlektabla\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyiTab2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZ Sz\u00e9ch\u00e9nyiTab2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fc\/NZ_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyiTab2.jpg\/256px-NZ_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyiTab2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Sz%C3%A9ch%C3%A9nyiTab2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Sz\u00e9cs\u00e9nyi Gy\u00f6rgy-eml\u00e9kt\u00e1bla","seolink":"szecsenyi-gyorgy-emlektabla","note":"","history":"Sz\u00e9chenyi Gy\u00f6rgy esztergomi \u00e9rsek \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rt 1691-ben v\u00e1rosi rangra emelte. Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t az esem\u00e9ny 300. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n helyezt\u00e9k el a ferences rendh\u00e1z fal\u00e1n. Alkot\u00f3ja Nagy J\u00e1nos szobr\u00e1sz."},{"sightId":541,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|459|805","gps_lat":"47.9862250000","gps_long":"18.1630190000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kossuth-lajos-szobra-eltunt\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_(F%C5%91_t%C3%A9r,_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie),_Kossuth_Lajos_szobra_(Sz%C3%A9kely_Ern%C5%91,_1906)._Fortepan_86555.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kossuth Lajos t\u00e9r (F\u0151 t\u00e9r, Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie), Kossuth Lajos szobra (Sz\u00e9kely Ern\u0151, 1906). Fortepan 86555\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3f\/Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_%28F%C5%91_t%C3%A9r%2C_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie%29%2C_Kossuth_Lajos_szobra_%28Sz%C3%A9kely_Ern%C5%91%2C_1906%29._Fortepan_86555.jpg\/512px-Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_%28F%C5%91_t%C3%A9r%2C_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie%29%2C_Kossuth_Lajos_szobra_%28Sz%C3%A9kely_Ern%C5%91%2C_1906%29._Fortepan_86555.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_Lajos_t%C3%A9r_(F%C5%91_t%C3%A9r,_Hlavn%C3%A9_n%C3%A1mestie),_Kossuth_Lajos_szobra_(Sz%C3%A9kely_Ern%C5%91,_1906)._Fortepan_86555.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Egykori Kossuth Lajos szobor illetve Orsz\u00e1gz\u00e1szl\u00f3","seolink":"egykori-kossuth-lajos-szobor-illetve-orszagzaszlo","note":"","history":"1906-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a F\u0151 t\u00e9ren, Sz\u00e9kely Ern\u0151 alkot\u00e1sa volt. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1kok lerombolt\u00e1k. 1940-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k az 1919-ben a csehszlov\u00e1kok \u00e1ltal lerombolt Kossuth-szobor talapzat\u00e1ra. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n nyoma veszett."},{"sightId":542,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie 2, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|475|779","gps_lat":"47.9864490000","gps_long":"18.1632310000","religion":1,"oldtype":"7","newtype":"123","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/rakoczi-ferenc-emlektabla\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori \u00e9rseki palota ","seolink":"egykori-erseki-palota","note":"","history":"Az 1945. m\u00e1rcius 14-ei bomb\u00e1z\u00e1s sor\u00e1n gyeng\u00e9bben s\u00e9r\u00fclt, de a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a csehszlov\u00e1kok lebontott\u00e1k. Fal\u00e1n \u00e1llt az 1906-ban l\u00e9tes\u00edtett R\u00e1k\u00f3czi-eml\u00e9kt\u00e1bla."},{"sightId":543,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"Kostoln\u00e1 1.","mapdata":"1|443|768","gps_lat":"47.9866560000","gps_long":"18.1626390000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/bercsenyi-miklos-emlektabla\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Bercsenyi.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022NZ Bercsenyi\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3e\/NZ_Bercsenyi.jpg\/256px-NZ_Bercsenyi.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:NZ_Bercsenyi.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s-eml\u00e9kt\u00e1bla","seolink":"bercsenyi-miklos-emlektabla","note":"","history":"Bercs\u00e9nyi Mikl\u00f3s 1704 \u00e9s 1708 k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bb alkalommal megfordult \u00c9rsek\u00fajv\u00e1ron. A ferences rendh\u00e1z fal\u00e1n, emeletnyi magass\u00e1gban l\u00e1that\u00f3 t\u00e1bla T\u00f3th Andr\u00e1s (1858-1929) debreceni szobr\u00e1sz alkot\u00e1sa. Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, 1939-ben ker\u00fclt vissza a hely\u00e9re."},{"sightId":544,"townId":2,"active":1,"name_LO":"","address":"Hlavn\u00e9 n\u00e1mestie, 940 02 Nov\u00e9 Z\u00e1mky","mapdata":"1|487|815","gps_lat":"47.9861070000","gps_long":"18.1634710000","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/ocskay-laszlo-bronztablaja\/\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pog\u00e1ny P\u00e9ter \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ocskay.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ocskay\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/08\/Ocskay.jpg\/512px-Ocskay.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ocskay.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPog\u00e1ny P\u00e9ter\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Ocskay L\u00e1szl\u00f3 bronzt\u00e1bl\u00e1ja","seolink":"ocskay-laszlo-bronztablaja","note":"","history":"1704-ben a kurucok harc n\u00e9lk\u00fcl elfoglalt\u00e1k v\u00e1rat. 1706-ban II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc hosszabb ideig tart\u00f3zkodott a v\u00e1rban, a fegyversz\u00fcnetet is itt \u00edrja al\u00e1 m\u00e1jus 20-\u00e1n. 1708-ban Hannibal Heister t\u00e1madta az \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri v\u00e1rat, de bevenni nem tudta. Ocskay L\u00e1szl\u00f3 kuruc brigad\u00e9ros a sikertelen v\u00e1rostrom ut\u00e1n \u00e1t\u00e1llt a cs\u00e1sz\u00e1r oldal\u00e1ra. J\u00e1vorka \u00c1d\u00e1m \u00e9rsek\u00fajv\u00e1ri f\u0151hadnagy elhat\u00e1rozta, hogy elfogja az \u00e1rul\u00f3t. Mikor azonban kurucaival Ocsk\u00f3 el\u00e9 \u00e9rt (1709. december 31-\u00e9n), megtudta, hogy Ocskay m\u00e1r Verb\u00f3n, a R\u00e9vay-kast\u00e9lyban d\u0151zs\u00f6l. 1710. janu\u00e1r 1-j\u00e9n koldusnak \u00f6lt\u00f6zve belop\u00f3dzott a kast\u00e9lyba \u00e9s kik\u00e9mlelte, mikor megy vissza Ocskay Ocsk\u00f3ra. Estefel\u00e9 az orsz\u00e1g\u00faton vit\u00e9zeivel lesben \u00e1llt, \u00e9s k\u00eds\u00e9r\u0151i nagy r\u00e9sz\u00e9nek felkoncol\u00e1sa ut\u00e1n \u00e9lve elfogta Ocskayt, majd \u00c9rsek\u00fajv\u00e1rra vitte. Itt a Csaj\u00e1ghy J\u00e1nos brigad\u00e9ros eln\u00f6klet\u00e9vel \u00f6ssze\u00fclt hadit\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k Ocskayt el\u0151bb kar\u00f3ba h\u00fazat\u00e1sra, v\u00e9g\u00fcl \u2013 Ocskay S\u00e1ndor k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra \u2013 kegyelemb\u0151l pallos \u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lte. Hi\u00e1ba tagadta most meg I. J\u00f3zsefet, R\u00e1k\u00f3czihoz val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t \u00edg\u00e9rve, 1710. janu\u00e1r 3-\u00e1n az \u00fajv\u00e1ri f\u0151t\u00e9ren lefejezt\u00e9k, \u00e9s fej\u00e9t a v\u00e1r b\u00e1sty\u00e1j\u00e1n kar\u00f3ra t\u0171zt\u00e9k. Kiv\u00e9gz\u00e9se iszonyatos volt, a h\u00f3h\u00e9r tal\u00e1n zavarba j\u00f6tt a h\u00edres el\u00edt\u00e9ltt\u0151l, \u00e9s els\u0151re a v\u00e1ll\u00e1ba \u00e9s a gerinc\u00e9be ir\u00e1nyozta a pall\u00f3st, t\u00f6bbsz\u00f6r kellett les\u00fajtania, m\u00edg a brigad\u00e9ros meghalt.@Ezen a helyen ma egy bronz eml\u00e9kt\u00e1bla \u00e1ll, amit 1975-ben k\u00e9sz\u00edtettek. Az eredeti t\u00e1bl\u00e1t 1929-ben helyzet\u00e9k el, de k\u00e9s\u0151bb politikai okok miatt elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}