exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Felvidék / Szlovákia
Zászló
Dobsina Zászló

Dobsina

Dobšiná
Dobsina
Szlovák:
Dobšiná
Német:
Dobschau
Latin:
Dobsinium
Vármegye:
Gömör-Kishont
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Kassai
Folyó:
Dobsina-patak
Tengerszint feletti magasság:
459 m
GPS koordináták:
48.820444, 20.365845
Google térkép:
Népesség
Népesség:
6e
Magyarok aránya:
0.23%
Népesség 1910-ben
Összesen 5029
Magyarok 34.58%
Németek 33.57%
Szlovákok 29.89%
Címer
Coa Slovakia Town Dobsina
Madboy74 [CC0]
via Wikimedia Commons

A Gömör-Szepesi-érchegységben fekvő kis várost 1326-ban szász bányászok alapították. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak. A 17. században vasipari központ lett, ahol fegyvergyártás is folyt. 1680-ban itt épült meg Magyarország első vasolvasztója. A bányászat és a kohászat a 19. század végére megszűnt. 1919-ben a többségében német és magyar lakosú várost megszálló csehszlovák csapatok ledöntötték Kossuth Lajos mellszobrát. 1945-ben a megszálló csehszlovák katonaság a német és magyar lakosságot elhurcolta. A csehországi Prerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái 265 német és magyar dobsinai lakost mészároltak le, akik éppen a vonatra várakoztak, hogy hazatérhessenek. Közelében található az 1870-ben felfedezett híres Dobsinai-jégbarlang. Az egyik felfedező, Ruffinyi Jenő villája jelenleg elhagyatottan áll a városban.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1326
Szász bányászok alapították.
1417
Zsigmondtól vásártartási jogot kapott.
15. századtól
A Bebek család csetneki uradalmához tartozott. Határában aranyat, ezüstöt, nikkelt, később vasat, rezet, kobaltot és higanyt bányásztak.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1544. október 14.
A törökök megrohanták, felgyújtották és a lakosságot elhurcolták.
17. század
A környék vasiparának központja lett, fegyvergyártás is folyt.
1680
Magyarország első vasolvasztója itt épült meg.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1723
Mentesült a földesúri adó alól.
1756
Mária Terézia szabad királyi várossá nyilvánította.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1855
Hatalmas tűzvész pusztította.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
19. század vége
A bányászat és a kohászat megszűnt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1945
A második világháború végén a megszálló csehszlovák katonaság a német és magyar lakosságot elhurcolta.
1945. június 18.
A csehországi Prerov vasútállomásán a csehszlovák hadsereg részeg katonái 265 német és magyar dobsinai lakost mészároltak le, akik hazatérni szándékoztak, miután elhurcolták őket.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Xavéri Szent Ferenc-templom
Farský kostol sv. Františka Xaverského
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Xavéri Szent Ferenc-templom
Története

1792-ben épült empír stílusban.

Evangélikus templom
Evanjelický kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1480 körül épült, gótikus eredetű templom. 1641-ben és 1727-ben átalakításokat végeztek rajta. 1855-ben egy nagy tűzben teljesen leégett és 1891-ben neogótikus stílusban építették újjá. Reneszánsz emléktábla állít emléket a város törökök általi felgyújtásának 1544-ben.

Dobsinai-jégbarlang
Eredetileg:
barlang
Jelenleg:
barlang
Felkeres
Dobsinai-jégbarlang
Története

1870-ben fedezték fel.

Középületek
Városháza
Mestský úrad Dobšiná
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1868 és 1869 között épült neoreneszánsz stílusban. Belsejét üvegtető világítja meg.

Kulturális létesítmények
Volt leányiskola, gimnázium
Stredné Odborné Učilište Dobšiná - Sídlo Nižná Slaná
Dobšiná, Spojená škola Zimná 96
Jerzy Opioła, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Megjegyzés:
Gimnázium.
Felkeres
Volt leányiskola, gimnázium
Története

1875-ben lányiskolának épült az evangélikus alsó gimnázium korábbi épülete helyén.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Vigadó
Dobšiná REDUTA
Eredetileg:
kocsma, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Volt Vigadó
Története

A 18. század végén épült a városi kocsma. A 19. század közepén hozzácsatolták a mellette álló polgárházat, és közös lépcsőházzal látták el őket.

A 20. század közepén újabb házat csatoltak hozzá.

Városi infrastruktúra
Kőhíd
Eredetileg:
híd
Jelenleg:
híd
Felkeres
Kőhíd
Története

A 18. században épülhetett a főtértől északkeletre a Sajó fölött.

Magánlakhelyek
Ruffinyi Jenő villája
Ruffinyiho vila
Eredetileg:
villa
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Ruffinyi Jenő villája
Története

Ruffinyi Jenő (1846-1924) olasz eredetű családból származó bányamérnök, a Dobsinai-jégbarlang egyik felfedezője.

A villát 1870 körül neoreneszánsz stílusban építtette.

Emlékművek
Kossuth Lajos mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Felkeres
Kossuth Lajos mellszobra
Története

1907-ben állították közadakozásból. Horvay Ede szobrászművész alkotása volt.

1919. június 13-án éjjel a bevonuló csehek ledöntötték. 1972-ben Rudabányán (Magyarország) állították fel újból.

Múzeumok és Galériák
Dobsinai-jégbarlang
Eredetileg:
barlang
Jelenleg:
barlang
Felkeres
Dobsinai-jégbarlang
Története

1870-ben fedezték fel.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.8204440000","long":"20.3658450000"},"townlink":"dobsina-dobsina","town":{"townId":39,"active":1,"name_HU":"Dobsina","name_LO":"Dob\u0161in\u00e1","name_GE":"Dobschau","name_LT":"Dobsinium","seolink":"dobsina-dobsina","listorder":42,"oldcounty":7,"country":2,"division":4,"altitude":"459","gps_lat":"48.8204440000","gps_long":"20.3658450000","population":6,"hungarian_2011":0.23,"population_1910":5029,"hungarian_1910":34.58,"german_1910":33.57,"slovak_1910":29.89,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022PosoniumAster \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1_(14).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dob\u0161in\u00e1 (14)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/50\/Dob%C5%A1in%C3%A1_%2814%29.jpg\/512px-Dob%C5%A1in%C3%A1_%2814%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1_(14).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPosoniumAster\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Sztracenai-fenns\u00edk, G\u00f6m\u00f6r-Szepesi-\u00e9rchegys\u00e9g","river":"Dobsina-patak","description":"A G\u00f6m\u00f6r-Szepesi-\u00e9rchegys\u00e9gben fekv\u0151 kis v\u00e1rost 1326-ban sz\u00e1sz b\u00e1ny\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k. Hat\u00e1r\u00e1ban aranyat, ez\u00fcst\u00f6t, nikkelt, k\u00e9s\u0151bb vasat, rezet, kobaltot \u00e9s higanyt b\u00e1ny\u00e1sztak. A 17. sz\u00e1zadban vasipari k\u00f6zpont lett, ahol fegyvergy\u00e1rt\u00e1s is folyt. 1680-ban itt \u00e9p\u00fclt meg Magyarorsz\u00e1g els\u0151 vasolvaszt\u00f3ja. A b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9s a koh\u00e1szat a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re megsz\u0171nt. 1919-ben a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben n\u00e9met \u00e9s magyar lakos\u00fa v\u00e1rost megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1k csapatok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Kossuth Lajos mellszobr\u00e1t. 1945-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1k katonas\u00e1g a n\u00e9met \u00e9s magyar lakoss\u00e1got elhurcolta. A csehorsz\u00e1gi Prerov vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s\u00e1n a csehszlov\u00e1k hadsereg r\u00e9szeg katon\u00e1i 265 n\u00e9met \u00e9s magyar dobsinai lakost m\u00e9sz\u00e1roltak le, akik \u00e9ppen a vonatra v\u00e1rakoztak, hogy hazat\u00e9rhessenek. K\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 az 1870-ben felfedezett h\u00edres Dobsinai-j\u00e9gbarlang. Az egyik felfedez\u0151, Ruffinyi Jen\u0151 vill\u00e1ja jelenleg elhagyatottan \u00e1ll a v\u00e1rosban.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#6|@1326|Sz\u00e1sz b\u00e1ny\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k.@1417|Zsigmondt\u00f3l v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@15. sz\u00e1zadt\u00f3l|A Bebek csal\u00e1d csetneki uradalm\u00e1hoz tartozott. Hat\u00e1r\u00e1ban aranyat, ez\u00fcst\u00f6t, nikkelt, k\u00e9s\u0151bb vasat, rezet, kobaltot \u00e9s higanyt b\u00e1ny\u00e1sztak.@#8|@#11|@1544. okt\u00f3ber 14.|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k megrohant\u00e1k, felgy\u00fajtott\u00e1k \u00e9s a lakoss\u00e1got elhurcolt\u00e1k.@17. sz\u00e1zad|A k\u00f6rny\u00e9k vasipar\u00e1nak k\u00f6zpontja lett, fegyvergy\u00e1rt\u00e1s is folyt.@1680|Magyarorsz\u00e1g els\u0151 vasolvaszt\u00f3ja itt \u00e9p\u00fclt meg.@#25|@#27|@1723|Mentes\u00fclt a f\u00f6ldes\u00fari ad\u00f3 al\u00f3l.@1756|M\u00e1ria Ter\u00e9zia szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta.@#28|@1855|Hatalmas t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@#30|@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9s a koh\u00e1szat megsz\u0171nt.@#31|@#32|@#36|@#38|@#41|@#42|@1945|A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9n a megsz\u00e1ll\u00f3 csehszlov\u00e1k katonas\u00e1g a n\u00e9met \u00e9s magyar lakoss\u00e1got elhurcolta.@1945. j\u00fanius 18.|A csehorsz\u00e1gi Prerov vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s\u00e1n a csehszlov\u00e1k hadsereg r\u00e9szeg katon\u00e1i 265 n\u00e9met \u00e9s magyar dobsinai lakost m\u00e9sz\u00e1roltak le, akik hazat\u00e9rni sz\u00e1nd\u00e9koztak, miut\u00e1n elhurcolt\u00e1k \u0151ket.@#44|&"},"sights":[{"sightId":760,"townId":39,"active":1,"name_LO":"Farsk\u00fd kostol sv. Franti\u0161ka Xaversk\u00e9ho","address":"Zimn\u00e1 186, 049 25 Dob\u0161in\u00e1","mapdata":"1|802|556","gps_lat":"48.8193610000","gps_long":"20.3701750000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022PosoniumAster \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RKkostolDobsina.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RKkostolDobsina\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8c\/RKkostolDobsina.jpg\/256px-RKkostolDobsina.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RKkostolDobsina.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPosoniumAster\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Xav\u00e9ri Szent Ferenc-templom ","seolink":"xaveri-szent-ferenc-templom","note":"","history":"1792-ben \u00e9p\u00fclt emp\u00edr st\u00edlusban."},{"sightId":761,"townId":39,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Cintor\u00ednska","mapdata":"1|450|541","gps_lat":"48.8195330000","gps_long":"20.3641300000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022PosoniumAster \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1_(14).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dob\u0161in\u00e1 (14)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/50\/Dob%C5%A1in%C3%A1_%2814%29.jpg\/512px-Dob%C5%A1in%C3%A1_%2814%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1_(14).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPosoniumAster\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1480 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt, g\u00f3tikus eredet\u0171 templom. 1641-ben \u00e9s 1727-ben \u00e1talak\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek rajta. 1855-ben egy nagy t\u0171zben teljesen le\u00e9gett \u00e9s 1891-ben neog\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. Renesz\u00e1nsz eml\u00e9kt\u00e1bla \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket a v\u00e1ros t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltali felgy\u00fajt\u00e1s\u00e1nak 1544-ben."},{"sightId":762,"townId":39,"active":1,"name_LO":"","address":"Dob\u0161insk\u00e1 \u013eadov\u00e1 jasky\u0148a","mapdata":"","gps_lat":"48.8680990000","gps_long":"20.3041210000","religion":0,"oldtype":"104","newtype":"104","homepage":"http:\/\/www.ssj.sk\/sk\/jaskyna\/6-dobsinska-ladova-jaskyna","openinghours":"http:\/\/www.ssj.sk\/sk\/jaskyna\/6-dobsinska-ladova-jaskyna#otvaracie-hodiny","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022dariusz wo\u017aniak \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1insk%C3%A1_Ice_Cave,_27.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dob\u0161insk\u00e1 Ice Cave, 27\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b0\/Dob%C5%A1insk%C3%A1_Ice_Cave%2C_27.jpg\/512px-Dob%C5%A1insk%C3%A1_Ice_Cave%2C_27.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1insk%C3%A1_Ice_Cave,_27.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003Edariusz wo\u017aniak\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Dobsinai-j\u00e9gbarlang ","seolink":"dobsinai-jegbarlang","note":"","history":"1870-ben fedezt\u00e9k fel."},{"sightId":763,"townId":39,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Dob\u0161in\u00e1","address":"SNP 554, 049 25 Dob\u0161in\u00e1","mapdata":"1|580|459","gps_lat":"48.8204500000","gps_long":"20.3663020000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.dobsina.sk\/pamatihodnosti-mesta.phtml?id3=36296","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Juraj Karika \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Budova_radnice.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Budova radnice\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/4\/4a\/Budova_radnice.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Budova_radnice.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJuraj Karika\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1868 \u00e9s 1869 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban. Belsej\u00e9t \u00fcvegtet\u0151 vil\u00e1g\u00edtja meg."},{"sightId":764,"townId":39,"active":1,"name_LO":"Stredn\u00e9 Odborn\u00e9 U\u010dili\u0161te Dob\u0161in\u00e1 - S\u00eddlo Ni\u017en\u00e1 Slan\u00e1","address":"Zimn\u00e1 96, 049 25 Dob\u0161in\u00e1","mapdata":"1|436|508","gps_lat":"48.8198850000","gps_long":"20.3640310000","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\n","picture":"\u003Ca title=\u0022Jerzy Opio\u0142a, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1,_Spojen%C3%A1_%C5%A1kola_Zimn%C3%A1_96.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dob\u0161in\u00e1, Spojen\u00e1 \u0161kola Zimn\u00e1 96\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/Dob%C5%A1in%C3%A1%2C_Spojen%C3%A1_%C5%A1kola_Zimn%C3%A1_96.jpg\/512px-Dob%C5%A1in%C3%A1%2C_Spojen%C3%A1_%C5%A1kola_Zimn%C3%A1_96.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1,_Spojen%C3%A1_%C5%A1kola_Zimn%C3%A1_96.jpg\u0022\u003EJerzy Opio\u0142a\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt le\u00e1nyiskola, gimn\u00e1zium ","seolink":"volt-leanyiskola-gimnazium","note":"Gimn\u00e1zium.","history":"1875-ben l\u00e1nyiskol\u00e1nak \u00e9p\u00fclt az evang\u00e9likus als\u00f3 gimn\u00e1zium kor\u00e1bbi \u00e9p\u00fclete hely\u00e9n."},{"sightId":765,"townId":39,"active":1,"name_LO":"Ruffinyiho vila","address":"K\u00fape\u013en\u00e1 987, 049 25 Dob\u0161in\u00e1","mapdata":"1|621|271","gps_lat":"48.8225280000","gps_long":"20.3669900000","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022David Ra\u0161ka \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1Ruffini1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dob\u0161in\u00e1Ruffini1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/75\/Dob%C5%A1in%C3%A1Ruffini1.jpg\/512px-Dob%C5%A1in%C3%A1Ruffini1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dob%C5%A1in%C3%A1Ruffini1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EDavid Ra\u0161ka\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Ruffinyi Jen\u0151 vill\u00e1ja ","seolink":"ruffinyi-jeno-villaja","note":"","history":"Ruffinyi Jen\u0151 (1846-1924) olasz eredet\u0171 csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 b\u00e1nyam\u00e9rn\u00f6k, a Dobsinai-j\u00e9gbarlang egyik felfedez\u0151je.@A vill\u00e1t 1870 k\u00f6r\u00fcl neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00edttette."},{"sightId":766,"townId":39,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|699|455","gps_lat":"48.8204810000","gps_long":"20.3683220000","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kohid-Dobsina-3525","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u0151h\u00edd","seolink":"kohid","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclhetett a f\u0151t\u00e9rt\u0151l \u00e9szakkeletre a Saj\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt."},{"sightId":767,"townId":39,"active":1,"name_LO":"","address":"Zimn\u00e1 186, 049 25 Dob\u0161in\u00e1","mapdata":"1|812|542","gps_lat":"48.8194770000","gps_long":"20.3703010000","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"http:\/\/emlekhelyek.csemadok.sk\/emlekhelyek\/kossuth-lajos-mellszobra\/\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth Lajos mellszobra ","seolink":"kossuth-lajos-mellszobra","note":"","history":"1907-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l. Horvay Ede szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa volt.@1919. j\u00fanius 13-\u00e1n \u00e9jjel a bevonul\u00f3 csehek led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. 1972-ben Rudab\u00e1ny\u00e1n (Magyarorsz\u00e1g) \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajb\u00f3l."},{"sightId":768,"townId":39,"active":1,"name_LO":"Dob\u0161in\u00e1 REDUTA","address":"SNP 561, 049 25 Dob\u0161in\u00e1","mapdata":"1|622|414","gps_lat":"48.8208700000","gps_long":"20.3671930000","religion":0,"oldtype":"82, 92","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Vigad\u00f3","seolink":"volt-vigado","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rosi kocsma. A 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n hozz\u00e1csatolt\u00e1k a mellette \u00e1ll\u00f3 polg\u00e1rh\u00e1zat, \u00e9s k\u00f6z\u00f6s l\u00e9pcs\u0151h\u00e1zzal l\u00e1tt\u00e1k el \u0151ket.@A 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00fajabb h\u00e1zat csatoltak hozz\u00e1."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}