895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
15. század
A környékre vlach pásztorokat telepítettek.
1417
Először említették Chacha néven, ekkor még Krásznó falu határrésze volt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1565
Német nyelvű oklevél a falu létezését bizonyítja, Tczaczka néven említették. A budatini uradalomhoz tartozott.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1735
Felépült a Szent Bertalan templom, tornya 1778-ban épült.
1778
Mária Terézia városi rangra emelte.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. december 6.
A Szlovák Nemzeti Tanács a Habsburg császár csatlósaként a magyar szabadságharc leverésére toborzó felhívást adott ki a településen.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1871
Megépült a Kassát Csehországgal összekötő vasút, amely érintette a várost.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. november 7.
A csehszlovákok a Jablunkai-hágón keresztül betörve megszállták Csacát. A november 12-én induló magyar ellentámadás kiverte a cseheket az országból. Ezután a Károlyi-kormány intézkedései a magyar karhatalom felbomlását eredményezték.
1918. december 6.
A csehszlovákok ismét megszállták Csacát.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.4380070000","long":"18.7896920000"},"townlink":"csaca-cadca","town":{"townId":43,"active":1,"name_HU":"Csaca","name_LO":"\u010cadca","name_GE":"Tschadsa","name_LT":"","seolink":"csaca-cadca","listorder":45,"oldcounty":10,"country":2,"division":7,"altitude":"420","gps_lat":"49.4380070000","gps_long":"18.7896920000","population":24,"hungarian_2011":0,"population_1910":5207,"hungarian_1910":0,"german_1910":0,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Vojt\u011bch Do\u010dkal \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C4%8Cadca,_mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u010cadca, mestsk\u00fd \u00farad\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/%C4%8Cadca%2C_mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\/512px-%C4%8Cadca%2C_mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C4%8Cadca,_mestsk%C3%BD_%C3%BArad.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EVojt\u011bch Do\u010dkal\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"J\u00e1vornik","river":"Kiszuca","description":"Az orsz\u00e1g \u00e9szaknyugati sz\u00f6glet\u00e9ben a cseh \u00e9s lengyel hat\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben, hegyek \u00f6lel\u00e9s\u00e9ben fekv\u0151 kis v\u00e1ros kezdetei a 15. sz\u00e1zadra ny\u00falnak vissza, amikor a k\u00f6rny\u00e9kre vlach p\u00e1sztorokat telep\u00edtettek. A 18. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt Szent Bertalan temploma Erd\u0151dy Gy\u00f6rgy f\u00f6ldbirtokos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val. M\u00e1ria Ter\u00e9zia emelte v\u00e1rosi rangra 1778-ban. 1918. november 7-\u00e9n a Csehszlov\u00e1k L\u00e9gi\u00f3 a Jablunkai-h\u00e1g\u00f3n kereszt\u00fcl bet\u00f6rt Magyarorsz\u00e1gra \u00e9s megsz\u00e1llt\u00e1k Csac\u00e1t. A november 12-\u00e9n indul\u00f3 magyar ellent\u00e1mad\u00e1s kiverte a cseheket az orsz\u00e1gb\u00f3l. Ezut\u00e1n a forradalom \u00e1ltal hatalomra seg\u00edtett naivan Antant-bar\u00e1t K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny int\u00e9zked\u00e9sei a magyar karhatalom felboml\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezt\u00e9k. Ezut\u00e1n a csehek akad\u00e1lytalanul tudt\u00e1k megsz\u00e1llni az orsz\u00e1g \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9t, ami v\u00e9gs\u0151 soron Csehszlov\u00e1kia l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t eredm\u00e9nyezte.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@15. sz\u00e1zad|A k\u00f6rny\u00e9kre vlach p\u00e1sztorokat telep\u00edtettek.@1417|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Chacha n\u00e9ven, ekkor m\u00e9g Kr\u00e1szn\u00f3 falu hat\u00e1rr\u00e9sze volt.@#8|@#11|@1565|N\u00e9met nyelv\u0171 oklev\u00e9l a falu l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t bizony\u00edtja, Tczaczka n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. A budatini uradalomhoz tartozott.@#25|@#27|@1735|Fel\u00e9p\u00fclt a Szent Bertalan templom, tornya 1778-ban \u00e9p\u00fclt.@1778|M\u00e1ria Ter\u00e9zia v\u00e1rosi rangra emelte.@#28|@1848. december 6.|A Szlov\u00e1k Nemzeti Tan\u00e1cs a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r csatl\u00f3sak\u00e9nt a magyar szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9re toborz\u00f3 felh\u00edv\u00e1st adott ki a telep\u00fcl\u00e9sen.@#30|@1871|Meg\u00e9p\u00fclt a Kass\u00e1t Csehorsz\u00e1ggal \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vas\u00fat, amely \u00e9rintette a v\u00e1rost.@#31|@#32|@1918. november 7.|A csehszlov\u00e1kok a Jablunkai-h\u00e1g\u00f3n kereszt\u00fcl bet\u00f6rve megsz\u00e1llt\u00e1k Csac\u00e1t. A november 12-\u00e9n indul\u00f3 magyar ellent\u00e1mad\u00e1s kiverte a cseheket az orsz\u00e1gb\u00f3l. Ezut\u00e1n a K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny int\u00e9zked\u00e9sei a magyar karhatalom felboml\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezt\u00e9k.@1918. december 6.|A csehszlov\u00e1kok ism\u00e9t megsz\u00e1llt\u00e1k Csac\u00e1t.@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":772,"townId":43,"active":1,"name_LO":"Kostol sv. Bartolomeja","address":"Andreja Hlinku 20\/13, 022 01 \u010cadca","mapdata":"1|853|473","gps_lat":"49.4383520000","gps_long":"18.7913460000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.farnost-cadca.sk\/historia-farskeho-kostola\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Samuel Mudr\u00edk \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C4%8Cadca,_kostol_sv._Bartolomeja_v_noci.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022\u010cadca, kostol sv. Bartolomeja v noci\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/%C4%8Cadca%2C_kostol_sv._Bartolomeja_v_noci.jpg\/256px-%C4%8Cadca%2C_kostol_sv._Bartolomeja_v_noci.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C4%8Cadca,_kostol_sv._Bartolomeja_v_noci.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESamuel Mudr\u00edk\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Bertalan apostol r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"szent-bertalan-apostol-romai-katolikus-templom","note":"","history":"1734 \u00e9s 1735 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban Erd\u0151dy Gy\u00f6rgy f\u00f6ldbirtokos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.@1762-ben \u00faj olt\u00e1rt kapott \u00e9s Erd\u0151dy Gy\u00f6rgy is adom\u00e1nyozott a templomnak k\u00e9t mell\u00e9kolt\u00e1rt. Eredetileg a mell\u00e9kolt\u00e1rok Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nosnak \u00e9s Szent Ann\u00e1nak voltak szentelve, de jelenleg a Szent Sz\u00edv \u00e9s Sz\u0171z M\u00e1ria szobrai tal\u00e1lhat\u00f3k benn\u00fck. Az 1899-es nagy fel\u00faj\u00edt\u00e1skor cser\u00e9lt\u00e9k le az eredeti festm\u00e9nyeket a szobrokra."},{"sightId":773,"townId":43,"active":1,"name_LO":"Kysuck\u00e9 Museum","address":"Moyzesova 50, 022 01 \u010cadca","mapdata":"1|740|331","gps_lat":"49.4398140000","gps_long":"18.7894860000","religion":0,"oldtype":"120","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.kysuckemuzeum.sk\/kysucke-muzeum-cadca","openinghours":"https:\/\/www.kysuckemuzeum.sk\/otvaracie-hodiny","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Pudelek \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C4%8Cadca_-_m%C3%BAzeum.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u010cadca - m\u00fazeum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/%C4%8Cadca_-_m%C3%BAzeum.JPG\/512px-%C4%8Cadca_-_m%C3%BAzeum.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C4%8Cadca_-_m%C3%BAzeum.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPudelek\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Kiszucai M\u00fazeum","seolink":"kiszucai-muzeum","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}