Aranyosmarót
Zlaté Moravce
Aranyosmarót
Tengerszint feletti magasság:
196 m
GPS koordináták:
48.383341, 18.395519
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
3227 |
Magyarok |
65.91% |
Németek |
4.56% |
Szlovákok |
29.16% |
A Zsitva-patak partján, hegyek közelségében fekvő városkát először 1075-ben említették. Az Árpád korban a Zsitva-patak homokjából az itt lakó kunok aranyat mostak. A 18. század elejére posztóiparáról vált híressé. 1779-ben az uradalmat Migazzi Kristóf bécsi érsek és váci püspök szerezte meg, ami fellendülést hozott. Hamarosan Bars vármegye székhelye lett. A 19. század végén a vasút is elérte, sörgyár, cukorgyár, téglagyár, gőzmalom létesült. Beindult a textilipar és a szőnyeggyártás is. 1896-ban, a honfoglalás millenniuma alkalmából nyitották meg a Barsi Múzeumot (ma Nyitra-menti Múzeum). 1918 decemberében a Csehszlovák Légió megszállta. 1919 júniusában az ellentámadás idején a helyi lakosság is felvette a harcot a cseh légionáriusok ellen, ami véres megtorlást eredményezett és a magyar vezetőket kivégezték. A Trianoni Békediktátum végül elszakította a magyar többségű várost Magyarországtól, és a magyarságot elüldözték.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1075
Először l. Géza király oklevelében említették Maurod alakban. Az Árpád korban a Zsitva-patak homokjából aranyat mostak, ekkor itt kunok laktak.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1386
Gímes várának tartozékaként és a Forgách család birtokaként említették meg. Később Paluska György nevű tulajdonosát említették meg.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1530, 1573
Török dúlta fel.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
18. század eleje
Posztóiparáról volt híres.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1779
Paluska Kereszély halálával kihalt a Paluska család, az aranyosmaróti uradalmat Migazzi Kristóf bécsi érsek és váci püspök szerezte meg.
1785
Migazzi Kristóf gróf katolikus templomot építtetett.
18. század vége
Bars vármegye székhelye volt.
19. század eleje
Uradalmi téglagyára, kályhagyára, hengermalma volt. A Zsitva-patakon több malma is volt, köztük fűrészmalma is.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1887
A család utolsó tagja, Migazzi Vilmos mauzóleumot emeltetett, melyben ő és neje, Marczibányi Antónia nyugszanak.
19. század vége
Sörgyár, cukorgyár, téglagyár, gőzmalom létesült. Beindult a textilipar és a szőnyeggyártás.
1891
Vasúti összeköttetés létesült Kistapolcsány és Érsekújvár felé.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december
A csehszlovákok megszállták Aranyosmarótot.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919.június 5.
A Tanácsköztársaság visszafoglalta, de aztán vissza kellett vonulniuk. A helyi lakosság is felvette a harcot a cseh légionáriusok ellen, ami véres megtorlást eredményezett és a magyar vezetőket kivégezték (Patay László és Jakubovich József táblabírót, Ruffy Lajos fínáncot, Weisz Adolf és Lőwy Maxim üzletvezetőket).
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Mihály arkangyal templom
Farský kostol sv. Michala archanjela
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály arkangyal templom
Története
1785-ben Migazzi Kristóf bíboros építtette barokk-klasszicista stílusban. 1823-ban átalakították.
Kálvária
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Kálvária
Története
1882-ben épült a Szent Anna kápolna. A kálvária a kápolna mellett 1909-ben épült.
Középületek
Egykori vármegyeháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori vármegyeháza
Története
Eredetileg 1573-ban épült reneszánsz négy szárnyas épület volt középen udvarral. 1643-ban, 1735-ben és 1758-ban is átalakították. Jelenlegi formáját a barokk átalakításnak köszönheti. Bars megye vármegyeháza volt.
Egykori Pénzügyi Igazgatóság
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Pénzügyi Igazgatóság
Története
Kétszintes eklektikus-szecessziós épület a 20. század elejéről.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Bank
Története
Kétszintes eklektikus épület 1897-ből.
Magánlakhelyek
Migazzi-várkastély, Nyitra-menti Múzeum
Ponitrianske múzeum - Mestské múzeum Zlaté Moravce
Eredetileg:
kastély / kúria
Mutasd a térképen
Felkeres
Migazzi-várkastély, Nyitra-menti Múzeum
Története
1630-ban épült reneszánsz kastély, 1789-ben barokk-klasszicista stílusban építették át. Ma városi múzeum.
1892-ben alapították meg a Régészeti és Történeti Társaságot, első elnöke a magyar Odescalchi Arthúr (1837-1925) szerémi herceg, tehetős felvidéki úr volt. Alelnöke, Dillesz Sándor (1835-1907) az egész régészeti gyűjteményét a társaság rendelkezésére bocsátotta. A társaság célja a leendő Barsi Múzeum létrehozása volt, és ennek érdekében anyagokat gyűjtött.
1896. május 12-én, a honfoglalás 1000. évfordulóján alapították meg a Barsi Múzeumot Aranyosmaróton.
Emlékművek
Migazzi-mauzóleum
Mauzóleum rodiny Migazziovcov
Eredetileg:
síremlék / kripta / mauzóleum
Jelenleg:
síremlék / kripta / mauzóleum
Mutasd a térképen
Felkeres
Migazzi-mauzóleum
Története
A Migazzi család neoromán stílusú mauzóleuma.
Migazzi Vilmos (1830-1896), Bars vármegye főispánja, országgyűlési képviselő építtette. Az építés apropója felesége, Marczibányi Antónia grófnő (1836-1886) halála volt. A grófnőt a környékbeli szegények és betegek fáradhatatlan támogatójának, ápolójának ismerték, aki egyben a megyei Vöröskereszt alapítója is volt. Halálát is az egyik betegétől elkapott tífusz-fertőzés okozta 1886-ban.
Simkovith sírkert
Eredetileg:
síremlék / kripta / mauzóleum
Jelenleg:
síremlék / kripta / mauzóleum
Mutasd a térképen
Felkeres
Simkovith sírkert
Története
Simkovith János és felesége, Kuhn Terézia sírja, aki fiatalon részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, alhadnagyi rangban. Később a város és Bars vármegye elismert és megbecsült közszolgája lett, alispáni rangig vitte és a köznép szeretetét is jelzi, hogy ilyen díszes sírkertet állítottak neki.
Múzeumok és Galériák
Migazzi-várkastély, Nyitra-menti Múzeum
Ponitrianske múzeum - Mestské múzeum Zlaté Moravce
Eredetileg:
kastély / kúria
Mutasd a térképen
Felkeres
Migazzi-várkastély, Nyitra-menti Múzeum
Története
1630-ban épült reneszánsz kastély, 1789-ben barokk-klasszicista stílusban építették át. Ma városi múzeum.
1892-ben alapították meg a Régészeti és Történeti Társaságot, első elnöke a magyar Odescalchi Arthúr (1837-1925) szerémi herceg, tehetős felvidéki úr volt. Alelnöke, Dillesz Sándor (1835-1907) az egész régészeti gyűjteményét a társaság rendelkezésére bocsátotta. A társaság célja a leendő Barsi Múzeum létrehozása volt, és ennek érdekében anyagokat gyűjtött.
1896. május 12-én, a honfoglalás 1000. évfordulóján alapították meg a Barsi Múzeumot Aranyosmaróton.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.3833410000","long":"18.3955190000"},"townlink":"aranyosmarot-zlate-moravce","town":{"townId":36,"active":1,"name_HU":"Aranyosmar\u00f3t","name_LO":"Zlat\u00e9 Moravce","name_GE":"Goldmorawitz","name_LT":"","seolink":"aranyosmarot-zlate-moravce","listorder":40,"oldcounty":4,"country":2,"division":2,"altitude":"196","gps_lat":"48.3833410000","gps_long":"18.3955190000","population":12,"hungarian_2011":0.58,"population_1910":3227,"hungarian_1910":65.91,"german_1910":4.56,"slovak_1910":29.16,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022J\u00e1nos Korom Dr. \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zlate Moravce (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ab\/Zlate_Moravce_%288%29.jpg\/512px-Zlate_Moravce_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce_(8).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJ\u00e1nos Korom Dr.\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Tribecs \u00e9s az \u00dajb\u00e1nyai hegys\u00e9g l\u00e1b\u00e1n\u00e1l","river":"Zsitva","description":"A Zsitva-patak partj\u00e1n, hegyek k\u00f6zels\u00e9g\u00e9ben fekv\u0151 v\u00e1rosk\u00e1t el\u0151sz\u00f6r 1075-ben eml\u00edtett\u00e9k. Az \u00c1rp\u00e1d korban a Zsitva-patak homokj\u00e1b\u00f3l az itt lak\u00f3 kunok aranyat mostak. A 18. sz\u00e1zad elej\u00e9re poszt\u00f3ipar\u00e1r\u00f3l v\u00e1lt h\u00edress\u00e9. 1779-ben az uradalmat Migazzi Krist\u00f3f b\u00e9csi \u00e9rsek \u00e9s v\u00e1ci p\u00fcsp\u00f6k szerezte meg, ami fellend\u00fcl\u00e9st hozott. Hamarosan Bars v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a vas\u00fat is el\u00e9rte, s\u00f6rgy\u00e1r, cukorgy\u00e1r, t\u00e9glagy\u00e1r, g\u0151zmalom l\u00e9tes\u00fclt. Beindult a textilipar \u00e9s a sz\u0151nyeggy\u00e1rt\u00e1s is. 1896-ban, a honfoglal\u00e1s millenniuma alkalm\u00e1b\u00f3l nyitott\u00e1k meg a Barsi M\u00fazeumot (ma Nyitra-menti M\u00fazeum). 1918 december\u00e9ben a Csehszlov\u00e1k L\u00e9gi\u00f3 megsz\u00e1llta. 1919 j\u00fanius\u00e1ban az ellent\u00e1mad\u00e1s idej\u00e9n a helyi lakoss\u00e1g is felvette a harcot a cseh l\u00e9gion\u00e1riusok ellen, ami v\u00e9res megtorl\u00e1st eredm\u00e9nyezett \u00e9s a magyar vezet\u0151ket kiv\u00e9gezt\u00e9k. A Trianoni B\u00e9kedikt\u00e1tum v\u00e9g\u00fcl elszak\u00edtotta a magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1rost Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l, \u00e9s a magyars\u00e1got el\u00fcld\u00f6zt\u00e9k.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1075|El\u0151sz\u00f6r l. G\u00e9za kir\u00e1ly oklevel\u00e9ben eml\u00edtett\u00e9k Maurod alakban. Az \u00c1rp\u00e1d korban a Zsitva-patak homokj\u00e1b\u00f3l aranyat mostak, ekkor itt kunok laktak.@#5|@1386|G\u00edmes v\u00e1r\u00e1nak tartoz\u00e9kak\u00e9nt \u00e9s a Forg\u00e1ch csal\u00e1d birtokak\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k meg. K\u00e9s\u0151bb Paluska Gy\u00f6rgy nev\u0171 tulajdonos\u00e1t eml\u00edtett\u00e9k meg.@#8|@#11|@1530, 1573|T\u00f6r\u00f6k d\u00falta fel.@#25|@18. sz\u00e1zad eleje|Poszt\u00f3ipar\u00e1r\u00f3l volt h\u00edres.@#27|@1779|Paluska Keresz\u00e9ly hal\u00e1l\u00e1val kihalt a Paluska csal\u00e1d, az aranyosmar\u00f3ti uradalmat Migazzi Krist\u00f3f b\u00e9csi \u00e9rsek \u00e9s v\u00e1ci p\u00fcsp\u00f6k szerezte meg.@1785|Migazzi Krist\u00f3f gr\u00f3f katolikus templomot \u00e9p\u00edttetett.@18. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Bars v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt.@19. sz\u00e1zad eleje|Uradalmi t\u00e9glagy\u00e1ra, k\u00e1lyhagy\u00e1ra, hengermalma volt. A Zsitva-patakon t\u00f6bb malma is volt, k\u00f6zt\u00fck f\u0171r\u00e9szmalma is.@#28|@#30|@1887|A csal\u00e1d utols\u00f3 tagja, Migazzi Vilmos mauz\u00f3leumot emeltetett, melyben \u0151 \u00e9s neje, Marczib\u00e1nyi Ant\u00f3nia nyugszanak.@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|S\u00f6rgy\u00e1r, cukorgy\u00e1r, t\u00e9glagy\u00e1r, g\u0151zmalom l\u00e9tes\u00fclt. Beindult a textilipar \u00e9s a sz\u0151nyeggy\u00e1rt\u00e1s.@1891|Vas\u00fati \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s l\u00e9tes\u00fclt Kistapolcs\u00e1ny \u00e9s \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r fel\u00e9.@#31|@#32|@1918. december|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Aranyosmar\u00f3tot.@#34|@1919.j\u00fanius 5.|A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g visszafoglalta, de azt\u00e1n vissza kellett vonulniuk. A helyi lakoss\u00e1g is felvette a harcot a cseh l\u00e9gion\u00e1riusok ellen, ami v\u00e9res megtorl\u00e1st eredm\u00e9nyezett \u00e9s a magyar vezet\u0151ket kiv\u00e9gezt\u00e9k (Patay L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Jakubovich J\u00f3zsef t\u00e1blab\u00edr\u00f3t, Ruffy Lajos f\u00edn\u00e1ncot, Weisz Adolf \u00e9s L\u0151wy Maxim \u00fczletvezet\u0151ket).@#36|@#38|@#41|@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":783,"townId":36,"active":1,"name_LO":"Ponitrianske m\u00fazeum - Mestsk\u00e9 m\u00fazeum Zlat\u00e9 Moravce","address":"N\u00e1mestie Andreja Hlinku 38, 953 01 Zlat\u00e9 Moravce","mapdata":"1|820|528","gps_lat":"48.3826920000","gps_long":"18.3967910000","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeumnitra.sk\/mestske_muzeum_v_zlatych_moravciach.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022J\u00e1nos Korom Dr. \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zlate Moravce (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ab\/Zlate_Moravce_%288%29.jpg\/512px-Zlate_Moravce_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce_(8).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJ\u00e1nos Korom Dr.\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Migazzi-v\u00e1rkast\u00e9ly, Nyitra-menti M\u00fazeum","seolink":"migazzi-varkastely-nyitra-menti-muzeum","note":"","history":"1630-ban \u00e9p\u00fclt renesz\u00e1nsz kast\u00e9ly, 1789-ben barokk-klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e1t. Ma v\u00e1rosi m\u00fazeum.@1892-ben alap\u00edtott\u00e1k meg a R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1rsas\u00e1got, els\u0151 eln\u00f6ke a magyar Odescalchi Arth\u00far (1837-1925) szer\u00e9mi herceg, tehet\u0151s felvid\u00e9ki \u00far volt. Aleln\u00f6ke, Dillesz S\u00e1ndor (1835-1907) az eg\u00e9sz r\u00e9g\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t a t\u00e1rsas\u00e1g rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1totta. A t\u00e1rsas\u00e1g c\u00e9lja a leend\u0151 Barsi M\u00fazeum l\u00e9trehoz\u00e1sa volt, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben anyagokat gy\u0171jt\u00f6tt.@1896. m\u00e1jus 12-\u00e9n, a honfoglal\u00e1s 1000. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n alap\u00edtott\u00e1k meg a Barsi M\u00fazeumot Aranyosmar\u00f3ton."},{"sightId":784,"townId":36,"active":1,"name_LO":"","address":"\u017dupn\u00e1 8, 953 01 Zlat\u00e9 Moravce","mapdata":"1|701|411","gps_lat":"48.3839090000","gps_long":"18.3948220000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"egykori-varmegyehaza","note":"","history":"Eredetileg 1573-ban \u00e9p\u00fclt renesz\u00e1nsz n\u00e9gy sz\u00e1rnyas \u00e9p\u00fclet volt k\u00f6z\u00e9pen udvarral. 1643-ban, 1735-ben \u00e9s 1758-ban is \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. Jelenlegi form\u00e1j\u00e1t a barokk \u00e1talak\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nheti. Bars megye v\u00e1rmegyeh\u00e1za volt."},{"sightId":785,"townId":36,"active":1,"name_LO":"Farsk\u00fd kostol sv. Michala archanjela","address":"N\u00e1mestie Andreja Hlinku 435\/1, 953 01 Zlat\u00e9 Moravce","mapdata":"1|888|514","gps_lat":"48.3827050000","gps_long":"18.3979920000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022J\u00e1nos Korom Dr. \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce_(10).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Zlate Moravce (10)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/71\/Zlate_Moravce_%2810%29.jpg\/256px-Zlate_Moravce_%2810%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce_(10).jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJ\u00e1nos Korom Dr.\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Szent Mih\u00e1ly arkangyal templom","seolink":"szent-mihaly-arkangyal-templom","note":"","history":"1785-ben Migazzi Krist\u00f3f b\u00edboros \u00e9p\u00edttette barokk-klasszicista st\u00edlusban. 1823-ban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":786,"townId":36,"active":1,"name_LO":"Mauz\u00f3leum rodiny Migazziovcov","address":"Pr\u00edlepsk\u00e1, 953 01 Zlat\u00e9 Moravce","mapdata":"1|965|691","gps_lat":"48.3807640000","gps_long":"18.3992910000","religion":0,"oldtype":"41","newtype":"41","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Migazzi-mauzoleum-Aranyosmarot-3160","csemadoklink":"\n","picture":"","picture_ref":"","name":"Migazzi-mauz\u00f3leum","seolink":"migazzi-mauzoleum","note":"","history":"A Migazzi csal\u00e1d neorom\u00e1n st\u00edlus\u00fa mauz\u00f3leuma.@Migazzi Vilmos (1830-1896), Bars v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja, orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151 \u00e9p\u00edttette. Az \u00e9p\u00edt\u00e9s aprop\u00f3ja feles\u00e9ge, Marczib\u00e1nyi Ant\u00f3nia gr\u00f3fn\u0151 (1836-1886) hal\u00e1la volt. A gr\u00f3fn\u0151t a k\u00f6rny\u00e9kbeli szeg\u00e9nyek \u00e9s betegek f\u00e1radhatatlan t\u00e1mogat\u00f3j\u00e1nak, \u00e1pol\u00f3j\u00e1nak ismert\u00e9k, aki egyben a megyei V\u00f6r\u00f6skereszt alap\u00edt\u00f3ja is volt. Hal\u00e1l\u00e1t is az egyik beteg\u00e9t\u0151l elkapott t\u00edfusz-fert\u0151z\u00e9s okozta 1886-ban."},{"sightId":787,"townId":36,"active":1,"name_LO":"","address":"Mestsk\u00fd cintor\u00edn","mapdata":"1|1032|683","gps_lat":"48.3808410000","gps_long":"18.4005710000","religion":0,"oldtype":"41","newtype":"41","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Simkovith s\u00edrkert","seolink":"simkovith-sirkert","note":"","history":"Simkovith J\u00e1nos \u00e9s feles\u00e9ge, Kuhn Ter\u00e9zia s\u00edrja, aki fiatalon r\u00e9szt vett az 1848-49-es szabads\u00e1gharcban, alhadnagyi rangban. K\u00e9s\u0151bb a v\u00e1ros \u00e9s Bars v\u00e1rmegye elismert \u00e9s megbecs\u00fclt k\u00f6zszolg\u00e1ja lett, alisp\u00e1ni rangig vitte \u00e9s a k\u00f6zn\u00e9p szeretet\u00e9t is jelzi, hogy ilyen d\u00edszes s\u00edrkertet \u00e1ll\u00edtottak neki."},{"sightId":788,"townId":36,"active":1,"name_LO":"","address":"\u017dupn\u00e1 313, 953 01 Zlat\u00e9 Moravce","mapdata":"1|675|393","gps_lat":"48.3841110000","gps_long":"18.3941720000","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022J\u00e1nos Korom Dr. \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zlate Moravce\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/Zlate_Moravce.jpg\/512px-Zlate_Moravce.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zlate_Moravce.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EJ\u00e1nos Korom Dr.\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Bank","seolink":"bank","note":"","history":"K\u00e9tszintes eklektikus \u00e9p\u00fclet 1897-b\u0151l."},{"sightId":789,"townId":36,"active":1,"name_LO":"","address":"\u017dupn\u00e1 ","mapdata":"1|735|428","gps_lat":"48.3837040000","gps_long":"18.3952880000","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"torvenyszek","note":"","history":""},{"sightId":790,"townId":36,"active":1,"name_LO":"","address":"SNP","mapdata":"1|925|552","gps_lat":"48.3823480000","gps_long":"18.3985660000","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori P\u00e9nz\u00fcgyi Igazgat\u00f3s\u00e1g","seolink":"egykori-penzugyi-igazgatosag","note":"","history":"K\u00e9tszintes eklektikus-szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fclet a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l."},{"sightId":791,"townId":36,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"2|175|39","gps_lat":"48.3987410000","gps_long":"18.3736830000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1lv\u00e1ria","seolink":"kalvaria","note":"","history":"1882-ben \u00e9p\u00fclt a Szent Anna k\u00e1polna. A k\u00e1lv\u00e1ria a k\u00e1polna mellett 1909-ben \u00e9p\u00fclt."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}