Zászló
Alsókubin
Dolný Kubín
Alsókubin
Szlovák:
Dolný Kubín
Német:
Unterkubin
Vármegye:
Árva
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Zsolnai
Folyó:
Árva
Tengerszint feletti magasság:
468 m
GPS koordináták:
49.208686, 19.29581
Google térkép:
Népesség
Népesség:
19e
Magyarok aránya:
0%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 1821 |
|---|---|
| Magyarok | 25.86% |
| Németek | 13.45% |
| Szlovákok | 57.9% |
Címer
Az Árva folyó partján, hegyekkel körülvéve elterülő város nevét az ide telepített kölpényekről kapta, egy skandináv népről, akik a magyarokhoz csatlakozva telepedtek meg a Kárpát-medencében, és akiket Taksony fejedelem telepített le ide az országhatár védelmére. Tulajdonosa, Illésházy Gáspár révén nyert városi jogot 1632-ben, majd ötven év múlva Árva vármegye székhelye lett, és az is maradt 1920-ig, amikor a várost elcsatolták Magyarországtól.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
10. század
Taksony vagy Géza a kölpényeket letelepítette a területen a gyepű (országhatár) védelme céljából.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
13. század
A város kialakul az árvai váruradalom területén.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
16. század
A reformáció elérte a várost.
1632
Városi jogot nyert, tulajdonosa, Illésházy Gáspár (1593 – 1648) révén. Illésházy Gáspár 1610-ben Trencsén és Liptó, 1626-ban Árva főispánja lett. Bethlen Gábor hű híve volt, az ő oldalán harcolt, később Habsburg-párti lett.
1633
Vásártartási jogot kapott.
1683
Árva vármegye székhelye lett.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1683
A törökök által ostromlott Bécs felmentésére igyekvő lengyel-litván hadak feldúlták, csaknem elnéptelenedett.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
18. század
Mezőváros volt jelentős kézműiparral.
1795
Kőhíd épült az Árva folyón.
1834
Tűzvész pusztította el.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december
A csehszlovákok megszállták Alsókubint.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1945. április 4-5.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Forrás: Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Városi infrastruktúra
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Alexandriai Szent Katalin-templom
Farský kostol sv. Kataríny Alexandrijskej
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Alexandriai Szent Katalin-templom
Története
A 14. századból származik. 1885-86-ban neogótikus stílusban átépítették. Szárnyasoltára 16. századi.
Középületek
Vármegyeháza, Árvai Galéria
Oravská galéria
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Vármegyeháza, Árvai Galéria
Története
Ma Árvai Galéria. A 17. század utolsó harmadában épült barokk stílusban. Homlokzatán a vármegye címere látható.
1896-ban neobarokk stílusban felújították.
Városháza
Mestský úrad Dolný Kubín
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Városháza
Története
Kulturális létesítmények
P.O. Hviezdoslav Árvai Múzeum
Expozícia Pavla Országha Hviezdoslava
Eredetileg:
könyvtár
Jelenleg:
múzeum, könyvtár
Megjegyzés:
Hviezdoslav irodalmi kiállítás, Csaplovics Könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
P.O. Hviezdoslav Árvai Múzeum
Története
Ma irodalmi múzeum. Csaplovics Lőrinc (1778-1853) által alapított könyvtár számára építették 1911-ben, 84 ezer darabos gyűjteménye ma is megvan. Csaplovics a tudományos könyvtárat 1839-ben Árva vármegyének adományozta.
Hviezdoslav a legnépszerűbb szlovák költők egyike. 1849-tól 1921-ig élt. Másik neve Pavol Országh (Országh Pál). Apja magyar, anyja szlovák volt. A miskolci és késmárki magyar gimnáziumba járt. Az eperjesi jogakadémián végzett. Annak ellenére, hogy vegyes családból származott, hazáját és származását elárulva szlovák szélsőséges, a szlovák szeparatizmus hív elett. 1871-ben forradalmi szlovák verseket jelentetett meg. 1879-ig járásbíróként dolgozott, majd ügyvédi irodát nyitott. 1919-től 1920-ig tagja volta csehszlovák parlamentnek, Csehszlovákia megalakulását kitörő örömmel fogadta.
Emléktábla van az épület falén: itt élt, dolgozott és 1921-ben itt halt meg a költő.
Városi infrastruktúra
Múzeumok és Galériák
Vármegyeháza, Árvai Galéria
Oravská galéria
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Vármegyeháza, Árvai Galéria
Története
Ma Árvai Galéria. A 17. század utolsó harmadában épült barokk stílusban. Homlokzatán a vármegye címere látható.
1896-ban neobarokk stílusban felújították.
P.O. Hviezdoslav Árvai Múzeum
Expozícia Pavla Országha Hviezdoslava
Eredetileg:
könyvtár
Jelenleg:
múzeum, könyvtár
Megjegyzés:
Hviezdoslav irodalmi kiállítás, Csaplovics Könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
P.O. Hviezdoslav Árvai Múzeum
Története
Ma irodalmi múzeum. Csaplovics Lőrinc (1778-1853) által alapított könyvtár számára építették 1911-ben, 84 ezer darabos gyűjteménye ma is megvan. Csaplovics a tudományos könyvtárat 1839-ben Árva vármegyének adományozta.
Hviezdoslav a legnépszerűbb szlovák költők egyike. 1849-tól 1921-ig élt. Másik neve Pavol Országh (Országh Pál). Apja magyar, anyja szlovák volt. A miskolci és késmárki magyar gimnáziumba járt. Az eperjesi jogakadémián végzett. Annak ellenére, hogy vegyes családból származott, hazáját és származását elárulva szlovák szélsőséges, a szlovák szeparatizmus hív elett. 1871-ben forradalmi szlovák verseket jelentetett meg. 1879-ig járásbíróként dolgozott, majd ügyvédi irodát nyitott. 1919-től 1920-ig tagja volta csehszlovák parlamentnek, Csehszlovákia megalakulását kitörő örömmel fogadta.
Emléktábla van az épület falén: itt élt, dolgozott és 1921-ben itt halt meg a költő.
Tekintsd meg a Felvidék többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"49.2086860000","long":"19.2958100000"},"townlink":"alsokubin-dolny-kubin","town":{"townId":9,"active":1,"name_HU":"Als\u00f3kubin","name_LO":"Doln\u00fd Kub\u00edn","name_GE":"Unterkubin","name_LT":"","seolink":"alsokubin-dolny-kubin","listorder":41,"oldcounty":15,"country":2,"division":7,"altitude":"468","gps_lat":"49.2086860000","gps_long":"19.2958100000","population":19,"hungarian_2011":0,"population_1910":1821,"hungarian_1910":25.86,"german_1910":13.45,"slovak_1910":57.9,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kamil Czainski \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn,_main_square.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Doln\u00fd Kub\u00edn, main square\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn%2C_main_square.jpg\/512px-Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn%2C_main_square.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn,_main_square.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EKamil Czainski\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"\u00c1rvai-hegys\u00e9g, Beszkidek","river":"\u00c1rva","description":"Az \u00c1rva foly\u00f3 partj\u00e1n, hegyekkel k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve elter\u00fcl\u0151 v\u00e1ros nev\u00e9t az ide telep\u00edtett k\u00f6lp\u00e9nyekr\u0151l kapta, egy skandin\u00e1v n\u00e9pr\u0151l, akik a magyarokhoz csatlakozva telepedtek meg a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, \u00e9s akiket Taksony fejedelem telep\u00edtett le ide az orsz\u00e1ghat\u00e1r v\u00e9delm\u00e9re. Tulajdonosa, Ill\u00e9sh\u00e1zy G\u00e1sp\u00e1r r\u00e9v\u00e9n nyert v\u00e1rosi jogot 1632-ben, majd \u00f6tven \u00e9v m\u00falva \u00c1rva v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett, \u00e9s az is maradt 1920-ig, amikor a v\u00e1rost elcsatolt\u00e1k Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l.","nameorigin":" A skandin\u00e1v k\u00f6lp\u00e9nyek (magyarok seg\u00e9dn\u00e9pe) nev\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik. G\u00e9za fejedelem idej\u00e9n Biz\u00e1nc ellen magyar\u2013beseny\u0151\u2013bolg\u00e1r\u2013orosz sz\u00f6vets\u00e9g j\u00f6tt l\u00e9tre, amelynek vez\u00e9ralakja a var\u00e9g I. Szvjatoszl\u00e1v kijevi fejedelem volt. A 970-es vesztes arkadiopoliszi csata ut\u00e1n a beseny\u0151k iv\u00f3kup\u00e1t csin\u00e1ltak a kievi fejedelem kopony\u00e1j\u00e1b\u00f3l. Ekkor nagy sz\u00e1mban csatlakoztak a fejedelem k\u00eds\u00e9ret\u00e9b\u0151l k\u00f6lp\u00e9nyek a magyarokhoz.","history":"#1|@10. sz\u00e1zad|Taksony vagy G\u00e9za a k\u00f6lp\u00e9nyeket letelep\u00edtette a ter\u00fcleten a gyep\u0171 (orsz\u00e1ghat\u00e1r) v\u00e9delme c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.@#3|@13. sz\u00e1zad|A v\u00e1ros kialakul az \u00e1rvai v\u00e1ruradalom ter\u00fclet\u00e9n.@#5|@#6|@#8|@#11|@16. sz\u00e1zad|A reform\u00e1ci\u00f3 el\u00e9rte a v\u00e1rost.@1632|V\u00e1rosi jogot nyert, tulajdonosa, Ill\u00e9sh\u00e1zy G\u00e1sp\u00e1r (1593 \u2013 1648) r\u00e9v\u00e9n. Ill\u00e9sh\u00e1zy G\u00e1sp\u00e1r 1610-ben Trencs\u00e9n \u00e9s Lipt\u00f3, 1626-ban \u00c1rva f\u0151isp\u00e1nja lett. Bethlen G\u00e1bor h\u0171 h\u00edve volt, az \u0151 oldal\u00e1n harcolt, k\u00e9s\u0151bb Habsburg-p\u00e1rti lett.@1633|V\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@1683|\u00c1rva v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett.@#23|@1683|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal ostromlott B\u00e9cs felment\u00e9s\u00e9re igyekv\u0151 lengyel-litv\u00e1n hadak feld\u00falt\u00e1k, csaknem eln\u00e9ptelenedett.@#25|@#27|@18. sz\u00e1zad|Mez\u0151v\u00e1ros volt jelent\u0151s k\u00e9zm\u0171iparral.@1795|K\u0151h\u00edd \u00e9p\u00fclt az \u00c1rva foly\u00f3n.@1834|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta el.@#28|@#30|@#31|@#32|@1918. december|A csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Als\u00f3kubint.@#36|@#38|@#41|@1945. \u00e1prilis 4-5.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@#44|&"},"sights":[{"sightId":107,"townId":9,"active":1,"name_LO":"Farsk\u00fd kostol sv. Katar\u00edny Alexandrijskej","address":"Radlinsk\u00e9ho 1, 026 01 Doln\u00fd Kub\u00edn","mapdata":"1|456|789","gps_lat":"49.2089800000","gps_long":"19.2952390000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/rkcdolnykubin.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Cancre \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn,_Saint_Catherine_church.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Doln\u00fd Kub\u00edn, Saint Catherine church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bc\/Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn%2C_Saint_Catherine_church.JPG\/256px-Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn%2C_Saint_Catherine_church.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Doln%C3%BD_Kub%C3%ADn,_Saint_Catherine_church.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ECancre\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Alexandriai Szent Katalin-templom ","seolink":"alexandriai-szent-katalin-templom","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik. 1885-86-ban neog\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Sz\u00e1rnyasolt\u00e1ra 16. sz\u00e1zadi."},{"sightId":108,"townId":9,"active":1,"name_LO":"Evanjelick\u00fd kostol","address":"Hviezdoslavovo n\u00e1mestie, 026 01 Doln\u00fd Kub\u00edn","mapdata":"1|554|985","gps_lat":"49.2068140000","gps_long":"19.2969590000","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ecavdk.webnode.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022SchiDD \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SK-Dolny Kubin-Komitatshaus\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9a\/SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\/512px-SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESchiDD\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Evamg\u00e9likus templom ","seolink":"evamgelikus-templom","note":"","history":"1893-94-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":109,"townId":9,"active":1,"name_LO":"Oravsk\u00e1 gal\u00e9ria","address":"Hviezdoslavovo n\u00e1mestie 38, 026 01 Doln\u00fd Kub\u00edn","mapdata":"1|532|961","gps_lat":"49.2071090000","gps_long":"19.2967470000","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"99","homepage":"http:\/\/www.oravskagaleria.sk\/","openinghours":"http:\/\/www.oravskagaleria.sk\/kontakty.html","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022SchiDD \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022SK-Dolny Kubin-Komitatshaus\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9a\/SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\/512px-SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SK-Dolny_Kubin-Komitatshaus.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ESchiDD\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"V\u00e1rmegyeh\u00e1za, \u00c1rvai Gal\u00e9ria","seolink":"varmegyehaza-arvai-galeria","note":"","history":"Ma \u00c1rvai Gal\u00e9ria. A 17. sz\u00e1zad utols\u00f3 harmad\u00e1ban \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban. Homlokzat\u00e1n a v\u00e1rmegye c\u00edmere l\u00e1that\u00f3.@1896-ban neobarokk st\u00edlusban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":110,"townId":9,"active":1,"name_LO":"Mestsk\u00fd \u00farad Doln\u00fd Kub\u00edn","address":"Hviezdoslavovo n\u00e1mestie, 1651, 026 01 Doln\u00fd Kub\u00edn","mapdata":"1|659|1030","gps_lat":"49.2063180000","gps_long":"19.2986840000","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.dolnykubin.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":111,"townId":9,"active":1,"name_LO":"Kolon\u00e1dov\u00fd most","address":"026 01 Doln\u00fd Kub\u00edn","mapdata":"1|242|689","gps_lat":"49.2101530000","gps_long":"19.2915560000","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022\u05d9\u05e2\u05e7\u05d1 \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:DolnyKubinwoodenbridge2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022DolnyKubinwoodenbridge2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5e\/DolnyKubinwoodenbridge2.JPG\/512px-DolnyKubinwoodenbridge2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:DolnyKubinwoodenbridge2.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003E\u05d9\u05e2\u05e7\u05d1\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Oszlopsoros h\u00edd az \u00c1rv\u00e1n","seolink":"oszlopsoros-hid-az-arvan","note":"","history":""},{"sightId":112,"townId":9,"active":1,"name_LO":"Expoz\u00edcia Pavla Orsz\u00e1gha Hviezdoslava","address":"Hviezdoslavovo n\u00e1mestie \u010d. 7, 026 01 Doln\u00fd Kub\u00edn","mapdata":"1|565|1009","gps_lat":"49.2065280000","gps_long":"19.2971610000","religion":0,"oldtype":"76","newtype":"98, 76","homepage":"https:\/\/www.oravskemuzeum.sk\/en\/exhibition\/literary\/hviezdoslav\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Investigatio \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolny_Kubin_Kohutov_sad_Pomnik_P_O_Hviezdoslav-2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dolny Kubin Kohutov sad Pomnik P O Hviezdoslav-2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/Dolny_Kubin_Kohutov_sad_Pomnik_P_O_Hviezdoslav-2.JPG\/512px-Dolny_Kubin_Kohutov_sad_Pomnik_P_O_Hviezdoslav-2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dolny_Kubin_Kohutov_sad_Pomnik_P_O_Hviezdoslav-2.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EInvestigatio\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"P.O. Hviezdoslav \u00c1rvai M\u00fazeum","seolink":"po-hviezdoslav-arvai-muzeum","note":"Hviezdoslav irodalmi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, Csaplovics K\u00f6nyvt\u00e1r","history":"Ma irodalmi m\u00fazeum. Csaplovics L\u0151rinc (1778-1853) \u00e1ltal alap\u00edtott k\u00f6nyvt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1911-ben, 84 ezer darabos gy\u0171jtem\u00e9nye ma is megvan. Csaplovics a tudom\u00e1nyos k\u00f6nyvt\u00e1rat 1839-ben \u00c1rva v\u00e1rmegy\u00e9nek adom\u00e1nyozta.@Hviezdoslav a legn\u00e9pszer\u0171bb szlov\u00e1k k\u00f6lt\u0151k egyike. 1849-t\u00f3l 1921-ig \u00e9lt. M\u00e1sik neve Pavol Orsz\u00e1gh (Orsz\u00e1gh P\u00e1l). Apja magyar, anyja szlov\u00e1k volt. A miskolci \u00e9s k\u00e9sm\u00e1rki magyar gimn\u00e1ziumba j\u00e1rt. Az eperjesi jogakad\u00e9mi\u00e1n v\u00e9gzett. Annak ellen\u00e9re, hogy vegyes csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott, haz\u00e1j\u00e1t \u00e9s sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1t el\u00e1rulva szlov\u00e1k sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges, a szlov\u00e1k szeparatizmus h\u00edv elett. 1871-ben forradalmi szlov\u00e1k verseket jelentetett meg. 1879-ig j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3k\u00e9nt dolgozott, majd \u00fcgyv\u00e9di irod\u00e1t nyitott. 1919-t\u0151l 1920-ig tagja volta csehszlov\u00e1k parlamentnek, Csehszlov\u00e1kia megalakul\u00e1s\u00e1t kit\u00f6r\u0151 \u00f6r\u00f6mmel fogadta.@Eml\u00e9kt\u00e1bla van az \u00e9p\u00fclet fal\u00e9n: itt \u00e9lt, dolgozott \u00e9s 1921-ben itt halt meg a k\u00f6lt\u0151."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}