Zilah
Zalău
Zilah
Román:
Zalău
Német:
Zillenmarkt, Waltenberg
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Szilágy
Ország:
Románia
Megye:
Szilágy
Folyó:
Zilah-patak
Tengerszint feletti magasság:
275 m
GPS koordináták:
47.178625, 23.056302
Google térkép:
Népesség
Népesség:
56e
Magyarok aránya:
19.7%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 10184 |
|---|---|
| Magyarok | 74% |
| Oláhok | 25.38% |
A város neve összefonódott a Wesselényi névvel. A magyar arisztokrata család tagjai bőkezűen támogatták a város 17. században alakult református gimnáziumát. Wesselényi Miklós (1796-1850) a magyar reformmozgalom egyik vezető személyisége volt, aki elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól és saját költségén taníttatta őket. A reformokat akadályozó Habsburg kormányzat bírálatáért börtönbüntetetésre ítélték, majd megvakult. Ennek ellenére továbbra is aktív maradt, és jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az 1848-as forradalmat követően a kolozsvári országgyűlés kimondta Erdély újraegyesülését Magyarországgal. Wesselényi Miklós 1902-ben felavatott szobra máig a város első számú nevezetessége. A szobrot a román megszállók ledöntötték, majd 1942-ben újra felállították, miután Észak-Erdély visszakerült magyar fennhatóság alá. Zilah 1876-ig Közép-Szolnok vármegye központja volt, majd az ekkor létrehozott Szilágy vármegye székhelye lett, megyeszékhelyi rangját máig megőrizte. Magyar többségét a 20. század során vesztette el.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
12. század
Anonymus Gesta Hungarorumában Zyolc és Ziloc néven szerepel. E szerint a hunfoglaláskor Töhötöm és fia, Horka csapatával itt megpihent. Ezt semmilyen egyéb adat nem támasztja alá.
1220
A Váradi Regestrumban villa Ziloc néven említették.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárjárás során elpusztult.
1246
A váradi püspökség a tatárjárás során elpusztult templom helyrehozatalára és a lakosság pótlására kedvezményeket kért és kapott.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1370
Nagy Lajos király felszabadította jobbágyfalui mivoltából és évi vásárt engedélyezett Szent Margit napjára.
1473. augusztus 1.
Mátyás királytól mezővárosi címet és évi vásártartásra szóló jogot kapott. Kézművestermékeinek és a sóút kereskedelmi forgalmának köszönhetően fejlődött.
1514
A várost felmentették a kilenced fizetése alól.
1517
A lakosai vámmentességet kaptak.
1519
II. Lajos adománylevelében elrendeli, hogy a város polgárai csak Zilahon ítélhetők el.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1595
Báthori Zsigmond fejedelem mentesítette a várost minden dézsmától.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1601. augusztus 3.
Basta vallon zsoldosai és hajdúi fosztották ki a várost.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1646
Református gimnáziuma volta városnak, mely feltehetően az 1620-as években alakult.
1660-ig
Az Erdélyi Fejedelemség része volt.
1660-1692
Török uralom alatt állt a Váradi vilajet részeként.
1665
Vallon zsoldosok rabolták ki.
1678
Apafi Mihály fejedelem anyagilag támogatta a református kollégiumot, amelyből új épület épült.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1684, 1685
Caraffa osztrák generális zsoldosai dúlták fel.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
Rabutin osztrák generális égette fel a várost.
1710
Pestis pusztította.
1741
A hadadi Wesselényi Ferenc báró, és felesége, Rhédei Zsuzsanna nagy összeggel támogatta a református iskolát az elhunyt ifj. Wesselényi Ferenc emlékezetére.
1743
Pestis pusztította.
1784
Horea vezette felkelés vonult végig a vidéken. II. József császár elrendelte a határőrök számának növelését. Az erdélyi román jobbágyok között elterjedt a tévhír, hogy elkezdték az összeírást, ezért tömegesen kezdtek gyülekezni, mivel a katonalét jelentette az Erdélyi-szigethegységben túlszaporodott oláhok nyomorból való kitörésre az egyetlen lehetőséget. A helyi közigazgatás vezetői azt hitték, hogy az udvar megkerülte őket, ezért igyekeztek akadályozni a folyamatot. Ehhez járult, hogy a román ortodox pópák az általuk gyűlölt magyarok ellen izgatták a román lakosságot, és a dákoromán eredetmítoszukkal bolondították a vlachokat. Horea elhíresztelte, hogy a császár őt nevezte ki a románság vezetőjének. Az így felbőszített román parasztok rátámadtak a magyar és szász lakosokra. Szörnyű kegyetlenkedésbe kezdtek, aminek 133 javarészt magyar település és 4000 ember esett áldozatul. A felkelés leverése után a csőcselék két vezetőjét, Horeát és Cloșcát Gyulafehérváron kerékbe törték, a harmadik vezető Crişan még a börtönben öngyilkos lett. Nem volt tömeges megtorlás, a gyilkosok szabadon távozhattak.
1817
Éhínségben 300 lakos éhen halt.
1816-1830
Új épület épül a református iskola számára, amelyet báró Wesselényi Mikós is támogatott.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. május 17.
A város megszervezte a nemzetőrséget.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1876-ig
Közép-Szolnok vármegye központja volt.
1876
Közép-Szolnok vármegye és Kraszna vármegye egyesítése által létrejött Szilágy vármegye és Zilah megyeszékhely lett.
1887
Megnyílik a Nagykároly-Zilah vasútvonal.
1892–1896
Ady Endre a zilahi református iskolába járt. 1896. március 22-én publikálta első versét a "Szilágy" nevű helyi újságban.
19. század vége
Szikszai Lajos magángyűjteményét a városnak adományozta, és ekkor jött létre az első múzeum Zilahon.
1902. szeptember 18.
Felavatták Fadrusz János két művet, Wesselényi Miklós szobrát és a Töhötöm-emlékművet. Az utóbbi egy turul madár volt, ami egy 3,5-4 méter magas obeliszk tetején foglalt helyet. Wesselényi Miklós (1796-1850) Széchenyi Istvánnal együtt az országgyűlés főrendű ellenzékének vezére, a reformmozgalom elismert vezetője volt. Elengedte a jobbágyai számára a robotot, elsőként szabadította fel parasztjait a jobbágyság alól és saját költségén taníttatta őket. Kolozsvári nyomdáját az udvar bezáratta. Az 1838-as pesti árvízben életeket mentett, ezért elnyerte az "árvízi hajós" nevet. A kormányzat reformokat akadályozó magatartásának bírálásáért 3 év börtönre ítélték. Ezt követően megvakult, de így is jelentős szerepe volt abban, hogy a kolozsvári országgyűlés 1848-ban kimondta Erdély egyesülését Magyarországgal. 1850-ben tüdőgyulladásban halt meg.
1902
A református iskola az új épület felépítése után Zilahi Ev. Ref. Wesselényi Kollégium nevet kapta. tervezője Baumgarten Sándor volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1918. decembere
Kolozsváron Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére létrehozták a Székely Hadosztályt az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként. Az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, ami harcolt a román hódítók ellen. Legnagyobb létszáma kb. 12 ezer fő volt. A Magyarországon a hatalmat bitorló Antant-barát baloldali Károlyi-kormány cserben hagyta őket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tanácsköztársaság ellenségesen viszonyult hozzájuk, majd többségük részt vett a Felvidék egy részét felszabadító északi hadjáratban.
1919. február 25.
A Székely Hadosztály elfoglalta Zilahot.
1919. április 25.
Bevezetik a román közigazgatást.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920-21
A tanév kezdetével a román nyelv és történelem oktatása kötelező lett a református kollégium magyar diákjai számára.
1935
Wesselényi Miklós szobrát az oláhok lerombolták.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940. szeptember 8.
A magyar csapatok visszavették a várost. A református kollégiumban tekintettel a román diákokra is, a román nyelv tanítása tovább folyt.
1942
Wesselényi Miklós szobrát újra felállították. A szobor a bárót ábrázolja egy felszabadított jobbággyal.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1948
Államosították a református kollégiumot.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
1960-as évek vége
A város regionális ipari központtá vált, és jelentős számú románt telepítettek be, ami megváltoztatta a város etnikai arculatát.
1968. nyara
Egyik éjjel Fadrusz János Turul-szobora nyomtalanul eltűnt.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szentháromság római katolikus templom
Biserica Romano-Catolică Preasfânta Treime
Mtomi at English Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság római katolikus templom
Története
1241-ben a mongolok lerombolták a Szent Keresztnek szentelt katolikus templomot, amit 1246-ban az erdélyi püspökség építtetett újjá. Zilah 1542-ig a püspökség tulajdona volt. 1527-ben jelent meg a reformáció, 1650-ben a város teljes egészében reformátussá vált. A korábbi katolikus templomot is a reformátusok vették át. A kaptolikus vallás 1741-ben jelent meg újra a városban minorita rendbeli papok személyében, akiket Wesselényi báró űzött el. 1752-ben kinevezték az első katolikus plébánost. 1784-re felépül egy kápolna. A jelenlegi katolikus templomot 1878-ban Jenei István tervei alapján kezdték építeni, és négy év alatt épült fel.
Református templom
Biserica Reformată Centrală
Mtomi at English Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1241-ben a mongolok lerombolták a Szent Keresztnek szentelt katolikus templomot, amit 1246-ban az erdélyi püspökség építtetett újjá. Zilah 1542-ig a püspökség tulajdona volt. 1527-ben jelent meg a reformáció, 1650-ben a város teljes egészében reformátussá vált. A korábbi katolikus templomot is a reformátusok vették át.
1703-ban a kurucok elől Somlyóról visszavonuló császár csapatok kirabolták és felégették a települést. 1712-ben új templomot építettek, a korábbiból csak a szentély maradt meg. 1780-ban oldalhajót építettek hozzá. 1794-ben lebontották a tornyát és 1797-re új, 38 méter magas tornyot emeltek. 1885-ben karzatot építettek. 1903-ban a városi tanács életveszélyesnek ítélte a templomot és bezáratta. 1904-ben lebontották a templom hajóját, és 1906-ra újjáépítették. Tornya a régi templomból való. Orgonáját 1906-ban Országh Sándor építette.
Volt görög katolikus templom, Szűz Mária elszenderedése ortodox templom
Catedrala Adormirea Maicii Domnului
Mtomi at English Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt görög katolikus templom, Szűz Mária elszenderedése ortodox templom
Története
A város román megszállása után építették a görög katolikusok, két éven át. 1934. szeptember 8-án szentelte fel Valeriu Traian Frențiu püspök. Tervezője Alexandru Floriansics. A második világháború után betiltották a görög katolikus egyházat, és templomaikat az irtodoxoknak adták.
Az úr mennyebemenetele katedrális, Nagypénteki templom
Biserica Sfânta Vineri
Nicu Farcaș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Az úr mennyebemenetele katedrális, Nagypénteki templom
Története
A Doina és Mircea Nejur tervezte monumentális templom építése 1990. augusztus 15-én vette kezdetét, Ioan Ghiurco pap kezdeményezésére, és a mai napig nem fejeződött be. A konstantinápolyi Hagia Sophia templom miniatűr másolata.
Középületek
Volt vármegyeháza, Városháza
Primăria Zalău
Mtomi at English Wikipedia. Made by Morar Tamás and Balázs Szilárd (klorofill18@hotmail.com, anonymusz12@yahoo.com)., Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt vármegyeháza, Városháza
Története
1836 és 1838 között épült vármegyeháza céljára. Ezzel az épülettel vette kezdetét a városközpont rendezése.
Volt laktanya, Kulturális és Művészeti központ
Cladirea Centrului de Cultură și Artă Sălaj
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
kiállítóterem, rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt laktanya, Kulturális és Művészeti központ
Története
1849 után huszár egységet és tüzérséget telepítettek Zilahra. 1869-től állandó katonai parancsnokság székhelye. A kaszárnya a 19. század végén (1889) épült. Homlokzatának felirata szerint báró Fejérváry-magyar királyi honvédgyalogsági laktanya. A 20. század végén lebontották egy részét, ma a román megszálló katonaság használja.
Kulturális létesítmények
Volt Vigadó és Színház
Clădirea Transilvania
FOTO:Fortepan — ID 5112: Adományozó/Donor: Kurutz Márton. archive copy, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vigadó / koncertterem, színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Vigadó és Színház
Története
1876 Zilah lett Szilágy vármegye központja, amit Közép-Szolnok és Kraszna vármegyék egyesíítésével hoztak létre. 1895 és 1899 között épült a vigadó. Bálokat, előadásokat, politikai gyűléseket tartottak benne. Ezen kívül az épületben étterem, szálloda, kávézó és boltok működtek. Feltehetően a helyén állt a Wesselényiek zilahi rezidenciája. Ebből maradhatott meg a déli szárnynak a 18. század végén készült klasszicista földszinti árkádsora és oszlopos tornáca.
Egykori leánylíceum
Școala Simion Bărnuțiu
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori leánylíceum
Története
Négy osztályos polgári iskola volt. Az épülettől balra volt a négy osztályos katolikus iskola. A kommunista államosítás után ezeket egyesítették egy általános iskolává.
Volt katolikus iskola
Școala Simion Bărnuțiu
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt katolikus iskola
Története
Négy osztályos katolikus iskola volt. Az épülettől jobbra volt a négy osztályos polgári iskola. A kommunista államosítás után ezeket egyesítették egy általános iskolává.
Volt Zilahi Elméleti Líceum, Wesselényi-kollégium
Colegiul Național Silvania
Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Zilahi Elméleti Líceum, Wesselényi-kollégium
Története
1646-ban jótt létre a református középiskola, 1816-ig a zilahi református egyház tulajdona volt, ezután az erdélyi református egyházkerület fennhatósága alá került. Az 1830-as években báró Wesselényi Miklós átvállalta az iskola terheit, a tanárokat is ő fizette. Halála után róla nevezték el az iskolát.
1892 és 1896 között a diákja volt Ady Endre.
Iparos Egylet egykori kaszinója, Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum Történelmi szekció
Muzeul Județean de Istorie și Artă
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kaszinó
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Iparos Egylet egykori kaszinója, Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum Történelmi szekció
Története
A 19. század végén épült a zilahi Iparos Egylet székhelyének, később kaszinójának. A román megszállás után román gimnáziumot nyitottak benne. A két világháború között díszeremmel bővítették. 1970 körül még két szárnnyal, 1990-ben további egyel bővült. 1951-től a Megyei Történelmi Múzeum székhelye.
A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók. A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
1880. december 30-án megtartotta alakuló ülését a Szilágy Megyei Múzeum Egyesület, ahol Szikszai Lajos ügyvéd felajánlotta a leendő műzeum céljára saját gyűjteményét, mely dokumentumokból, érmékből, kő és bronz tárgyakból és őslénytani leletekből tevődött össze. A kiállítás a vármegyeháza, jelenlegi városháza több termében volt megtekinthető, de az 1918-as román megszállás során többségük elveszett. 1951-ben alakult meg a jelenlegi múzeum, mely Szikszai gyűjteményének megmaradt részét is magában foglalja.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt takarékpénztár
Története
1884-ben Újvárosi Ferenc építtette, de egy év múlva eladta a Középszolnok Megye Zilahi Takarékpénztári Részvénytársulatnak.
Városi infrastruktúra
Artézi kút, Angyalos szökőkút
Fântâna cu Îngerași
Eredetileg:
szökőkút, várkút/kút
Jelenleg:
szökőkút, várkút/kút
Mutasd a térképen
Felkeres
Artézi kút, Angyalos szökőkút
Története
A kút vizét a 19. század eleje óta használják a helyiek. A kút tervezője ismeretlen. A kör alakú medence szélén négy megcsonkított angyalka látható.
Magánlakhelyek
Ioana Sima Művészeti Galéria
Galeria de Artă Ioan Sima
Eredetileg:
ház, bank
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Ioana Sima Művészeti Galéria
Története
A Roth család házaként 1910-ben épült. 1930-ban a nemzeti bank vásárolta meg. 1981-ben nyitott meg benne a galéria.
Zoványi-ház
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Zoványi-ház
Története
Zilah egyik legrégibb épülete. Emléktábla hirdeti rajta, hogy 1714-ben Benderből hazafelé tartva egy éjszakát a házban töltött XII. Károly svéd király barátja, Zoványi György lelkész vendégeként. A lelkész külföldi tanulmányai során ismerkedett meg az uralkodóval. A házat azóta alaposan átépítették.
Séra-ház, Ady Endre Emlékház
Casa Memorială Ady Endre
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Séra-ház, Ady Endre Emlékház
Története
Ady 1892 és 1896 között a zilahi református kollégiumban tanult. Ezalatt apai nagynénje, Ady Julianna házában lakott. Az ő férje Séra Lajos volt, aki tekintélyes birtokká növelte felesége hozományát. Két emléktábla is látható a ház falán.
Újvárosi-ház, Kulturális Igazgatóság
Direcția Județeană pentru Cultură și Patrimoniul Național Sălaj
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás, könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Újvárosi-ház, Kulturális Igazgatóság
Története
Építési ideje nem ismert, 1881-ben már Újvárosi Julianna örökölte, aki Lőv Szilárd állami végrehajtó felesége lett. 1942-ben a Lőv családtól Dr. Nyárádi Szilárd örökölte, aki feleségének, Benedek Irénnek adományozta. Tőle államosították 1960-ban. Ma kulturális központ és könyvtár.
Emlékművek
Báró Wesselényi Miklós szobra
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Báró Wesselényi Miklós szobra
Története
Fadrusz János alkotása a főtér végében áll, földosztás közben ábrázolja a nagy reformkori politikust. 1902. szeptember 18-án avatták fel a város akkori főterén, a Kossuth téren. A szobrot és környezetét a románok 1935-ben ledöntötték és ökrökkel a börtön épületéig vonszolták. 1942-ben állították fel újra, amikor Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. A vörös pestissel visszatérő román megszállók vörösre festett deszkakerítést emeltek köré, amit hirdetőtáblának használtak. Ide függesztették ki többek között a kulákok listáját.
Wesselényi Miklós (1796-1850) arisztokrata politikus Zilah és Zsibó környéki jobbágyait folyamatosan szabadította fel a robot és a dézsma alól, majd 1848-ban több száz jobbágycsaládot szabadított föl, földet adományozott nekik és a modern mezőgazdaság elsajátítására ösztönözte őket.
Tuhutum-emlékmű
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Tuhutum-emlékmű
Története
Az emlékművet 1902. szeptember 18-án, a Wesselényi-szobor leleplezésével egyidőben avatták fel az akkori Törvényszéki palota, a börtön épülete és a Pálvár patak medre által határolt területen.
A 3,5 - 4 méter magas, lépcsőzetes obeliszk tetején egy turulszobor volt elhelyezve. Az obeliszk felső szélén végigfutó keskeny fríz a magyar sereg megérkezését ábrázolta azzal a jelenettel, amikor Tuhutum lováról leszállva, a honfoglalás jeléül lándzsáját a földbe leszúrja. A fríz alatt rovásírásos felírat látható. Az oltárkő alján, dárdákon nyugvó lókoponyák, a hadistennek hozott áldozat maradványai, ősi szokásként s a hála fokozásául megaranyozva.
A szobor 1968 egyik nyári éjszakáján eltűnt.
Az emlékművet újra felállították 2008-ban, szerényebb formában a református templom mellett.
1848-1849-es emlékoszlop
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
1848-1849-es emlékoszlop
Története
Ady Endre szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Ady Endre szobra
Története
Bíró Lajos mátészalkai szobrászművész interaktív Ady-szobra a Wesselényi-szobor közelében található.
Múzeumok és Galériák
Volt laktanya, Kulturális és Művészeti központ
Cladirea Centrului de Cultură și Artă Sălaj
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
kiállítóterem, rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt laktanya, Kulturális és Művészeti központ
Története
1849 után huszár egységet és tüzérséget telepítettek Zilahra. 1869-től állandó katonai parancsnokság székhelye. A kaszárnya a 19. század végén (1889) épült. Homlokzatának felirata szerint báró Fejérváry-magyar királyi honvédgyalogsági laktanya. A 20. század végén lebontották egy részét, ma a román megszálló katonaság használja.
Ioana Sima Művészeti Galéria
Galeria de Artă Ioan Sima
Eredetileg:
ház, bank
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Ioana Sima Művészeti Galéria
Története
A Roth család házaként 1910-ben épült. 1930-ban a nemzeti bank vásárolta meg. 1981-ben nyitott meg benne a galéria.
Iparos Egylet egykori kaszinója, Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum Történelmi szekció
Muzeul Județean de Istorie și Artă
Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kaszinó
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Iparos Egylet egykori kaszinója, Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti Múzeum Történelmi szekció
Története
A 19. század végén épült a zilahi Iparos Egylet székhelyének, később kaszinójának. A román megszállás után román gimnáziumot nyitottak benne. A két világháború között díszeremmel bővítették. 1970 körül még két szárnnyal, 1990-ben további egyel bővült. 1951-től a Megyei Történelmi Múzeum székhelye.
A várostól 1,5 km-re 450 m magasan római út és 2. századi őrtorony maradványai láthatók. A városi múzeumban kiállítás látható az itt talált római emlékekből.
1880. december 30-án megtartotta alakuló ülését a Szilágy Megyei Múzeum Egyesület, ahol Szikszai Lajos ügyvéd felajánlotta a leendő műzeum céljára saját gyűjteményét, mely dokumentumokból, érmékből, kő és bronz tárgyakból és őslénytani leletekből tevődött össze. A kiállítás a vármegyeháza, jelenlegi városháza több termében volt megtekinthető, de az 1918-as román megszállás során többségük elveszett. 1951-ben alakult meg a jelenlegi múzeum, mely Szikszai gyűjteményének megmaradt részét is magában foglalja.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.1786250000","long":"23.0563020000"},"townlink":"zilah-zalau","town":{"townId":58,"active":1,"name_HU":"Zilah","name_LO":"Zal\u0103u","name_GE":"Zillenmarkt; Waltenberg","name_LT":"","seolink":"zilah-zalau","listorder":28,"oldcounty":25,"country":4,"division":13,"altitude":"275","gps_lat":"47.1786250000","gps_long":"23.0563020000","population":56,"hungarian_2011":19.7,"population_1910":10184,"hungarian_1910":74,"german_1910":0,"slovak_1910":0,"romanian_1910":25.38,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Wesselenyi_zalau.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Wesselenyi zalau\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6b\/Wesselenyi_zalau.jpg\/512px-Wesselenyi_zalau.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Wesselenyi_zalau.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Szil\u00e1gys\u00e1gi-dombvid\u00e9k","river":"Zilah-patak","description":"A v\u00e1ros neve \u00f6sszefon\u00f3dott a Wessel\u00e9nyi n\u00e9vvel. A magyar arisztokrata csal\u00e1d tagjai b\u0151kez\u0171en t\u00e1mogatt\u00e1k a v\u00e1ros 17. sz\u00e1zadban alakult reform\u00e1tus gimn\u00e1zium\u00e1t. Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s (1796-1850) a magyar reformmozgalom egyik vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9ge volt, aki els\u0151k\u00e9nt szabad\u00edtotta fel parasztjait a jobb\u00e1gys\u00e1g al\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n tan\u00edttatta \u0151ket. A reformokat akad\u00e1lyoz\u00f3 Habsburg korm\u00e1nyzat b\u00edr\u00e1lat\u00e1\u00e9rt b\u00f6rt\u00f6nb\u00fcntetet\u00e9sre \u00edt\u00e9lt\u00e9k, majd megvakult. Ennek ellen\u00e9re tov\u00e1bbra is akt\u00edv maradt, \u00e9s jelent\u0151sen hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy az 1848-as forradalmat k\u00f6vet\u0151en a kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1ggal. Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s 1902-ben felavatott szobra m\u00e1ig a v\u00e1ros els\u0151 sz\u00e1m\u00fa nevezetess\u00e9ge. A szobrot a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, majd 1942-ben \u00fajra fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, miut\u00e1n \u00c9szak-Erd\u00e9ly visszaker\u00fclt magyar fennhat\u00f3s\u00e1g al\u00e1. Zilah 1876-ig K\u00f6z\u00e9p-Szolnok v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja volt, majd az ekkor l\u00e9trehozott Szil\u00e1gy v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett, megyesz\u00e9khelyi rangj\u00e1t m\u00e1ig meg\u0151rizte. Magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n vesztette el.","nameorigin":"A Zilah n\u00e9v t\u00f6r\u00f6k eredet\u0171, fegyvert jelent. Voltak\u00e9pp azt az \u00f6vet jelenti, a melybe fegyver\u00e9t dugja az ember: Silah \u00e9s silaj (ejtsd: szilach, szilaj). \u00dagy l\u00e1tszik teh\u00e1t, hogy avar telep lehetett, mert az avar n\u00e9p nyelve t\u00f6r\u00f6k volt.","history":"#1|@#3|@12. sz\u00e1zad|Anonymus Gesta Hungarorum\u00e1ban Zyolc \u00e9s Ziloc n\u00e9ven szerepel. E szerint a hunfoglal\u00e1skor T\u00f6h\u00f6t\u00f6m \u00e9s fia, Horka csapat\u00e1val itt megpihent. Ezt semmilyen egy\u00e9b adat nem t\u00e1masztja al\u00e1.@1220|A V\u00e1radi Regestrumban villa Ziloc n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult.@1246|A v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult templom helyrehozatal\u00e1ra \u00e9s a lakoss\u00e1g p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra kedvezm\u00e9nyeket k\u00e9rt \u00e9s kapott.@#6|@1370|Nagy Lajos kir\u00e1ly felszabad\u00edtotta jobb\u00e1gyfalui mivolt\u00e1b\u00f3l \u00e9s \u00e9vi v\u00e1s\u00e1rt enged\u00e9lyezett Szent Margit napj\u00e1ra.@1473. augusztus 1.|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyt\u00f3l mez\u0151v\u00e1rosi c\u00edmet \u00e9s \u00e9vi v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1sra sz\u00f3l\u00f3 jogot kapott. K\u00e9zm\u0171vesterm\u00e9keinek \u00e9s a s\u00f3\u00fat kereskedelmi forgalm\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fejl\u0151d\u00f6tt.@1514|A v\u00e1rost felmentett\u00e9k a kilenced fizet\u00e9se al\u00f3l.@1517|A lakosai v\u00e1mmentess\u00e9get kaptak.@1519|II. Lajos adom\u00e1nylevel\u00e9ben elrendeli, hogy a v\u00e1ros polg\u00e1rai csak Zilahon \u00edt\u00e9lhet\u0151k el.@#8|@#9|@#10|@1595|B\u00e1thori Zsigmond fejedelem mentes\u00edtette a v\u00e1rost minden d\u00e9zsm\u00e1t\u00f3l.@#12|@1601. augusztus 3.|Basta vallon zsoldosai \u00e9s hajd\u00fai fosztott\u00e1k ki a v\u00e1rost.@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@1646|Reform\u00e1tus gimn\u00e1ziuma volta v\u00e1rosnak, mely feltehet\u0151en az 1620-as \u00e9vekben alakult.@1660-ig|Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze volt.@1660-1692|T\u00f6r\u00f6k uralom alatt \u00e1llt a V\u00e1radi vilajet r\u00e9szek\u00e9nt.@1665|Vallon zsoldosok rabolt\u00e1k ki.@1678|Apafi Mih\u00e1ly fejedelem anyagilag t\u00e1mogatta a reform\u00e1tus koll\u00e9giumot, amelyb\u0151l \u00faj \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00fclt.@#23|@1684, 1685|Caraffa osztr\u00e1k gener\u00e1lis zsoldosai d\u00falt\u00e1k fel.@#25|@#26|@#27|@1703|Rabutin osztr\u00e1k gener\u00e1lis \u00e9gette fel a v\u00e1rost.@1710|Pestis puszt\u00edtotta.@1741|A hadadi Wessel\u00e9nyi Ferenc b\u00e1r\u00f3, \u00e9s feles\u00e9ge, Rh\u00e9dei Zsuzsanna nagy \u00f6sszeggel t\u00e1mogatta a reform\u00e1tus iskol\u00e1t az elhunyt ifj. Wessel\u00e9nyi Ferenc eml\u00e9kezet\u00e9re.@1743|Pestis puszt\u00edtotta.@1784|Horea vezette felkel\u00e9s vonult v\u00e9gig a vid\u00e9ken. II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1817|\u00c9h\u00edns\u00e9gben 300 lakos \u00e9hen halt.@1816-1830|\u00daj \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00fcl a reform\u00e1tus iskola sz\u00e1m\u00e1ra, amelyet b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mik\u00f3s is t\u00e1mogatott.@#28|@1848. m\u00e1jus 17.|A v\u00e1ros megszervezte a nemzet\u0151rs\u00e9get.@#30|@1876-ig|K\u00f6z\u00e9p-Szolnok v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja volt.@1876|K\u00f6z\u00e9p-Szolnok v\u00e1rmegye \u00e9s Kraszna v\u00e1rmegye egyes\u00edt\u00e9se \u00e1ltal l\u00e9trej\u00f6tt Szil\u00e1gy v\u00e1rmegye \u00e9s Zilah megyesz\u00e9khely lett.@1887|Megny\u00edlik a Nagyk\u00e1roly-Zilah vas\u00fatvonal.@1892\u20131896|Ady Endre a zilahi reform\u00e1tus iskol\u00e1ba j\u00e1rt. 1896. m\u00e1rcius 22-\u00e9n publik\u00e1lta els\u0151 vers\u00e9t a \u0022Szil\u00e1gy\u0022 nev\u0171 helyi \u00fajs\u00e1gban.@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Szikszai Lajos mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t a v\u00e1rosnak adom\u00e1nyozta, \u00e9s ekkor j\u00f6tt l\u00e9tre az els\u0151 m\u00fazeum Zilahon.@1902. szeptember 18.|Felavatt\u00e1k Fadrusz J\u00e1nos k\u00e9t m\u0171vet, Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s szobr\u00e1t \u00e9s a T\u00f6h\u00f6t\u00f6m-eml\u00e9km\u0171vet. Az ut\u00f3bbi egy turul mad\u00e1r volt, ami egy 3,5-4 m\u00e9ter magas obeliszk tetej\u00e9n foglalt helyet. Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s (1796-1850) Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1nnal egy\u00fctt az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s f\u0151rend\u0171 ellenz\u00e9k\u00e9nek vez\u00e9re, a reformmozgalom elismert vezet\u0151je volt. Elengedte a jobb\u00e1gyai sz\u00e1m\u00e1ra a robotot, els\u0151k\u00e9nt szabad\u00edtotta fel parasztjait a jobb\u00e1gys\u00e1g al\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n tan\u00edttatta \u0151ket. Kolozsv\u00e1ri nyomd\u00e1j\u00e1t az udvar bez\u00e1ratta. Az 1838-as pesti \u00e1rv\u00edzben \u00e9leteket mentett, ez\u00e9rt elnyerte az \u0022\u00e1rv\u00edzi haj\u00f3s\u0022 nevet. A korm\u00e1nyzat reformokat akad\u00e1lyoz\u00f3 magatart\u00e1s\u00e1nak b\u00edr\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt 3 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lt\u00e9k. Ezt k\u00f6vet\u0151en megvakult, de \u00edgy is jelent\u0151s szerepe volt abban, hogy a kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1848-ban kimondta Erd\u00e9ly egyes\u00fcl\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1ggal. 1850-ben t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1sban halt meg.@1902|A reform\u00e1tus iskola az \u00faj \u00e9p\u00fclet fel\u00e9p\u00edt\u00e9se ut\u00e1n Zilahi Ev. Ref. Wessel\u00e9nyi Koll\u00e9gium nevet kapta. tervez\u0151je Baumgarten S\u00e1ndor volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1918. decembere|Kolozsv\u00e1ron Luk\u00e1cs B\u00e9la nyugalmazott alt\u00e1bornagy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1lyt az Erd\u00e9lybe bet\u00f6rt rom\u00e1n csapatok elleni v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9nt. Az egyetlen j\u00f3l felszerelt, harck\u00e9pes magyar katonai er\u0151 volt, ami harcolt a rom\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. Legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1ma kb. 12 ezer f\u0151 volt. A Magyarorsz\u00e1gon a hatalmat bitorl\u00f3 Antant-bar\u00e1t baloldali K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny cserben hagyta \u0151ket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellens\u00e9gesen viszonyult hozz\u00e1juk, majd t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck r\u00e9szt vett a Felvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9szaki hadj\u00e1ratban.@1919. febru\u00e1r 25.|A Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1ly elfoglalta Zilahot.@1919. \u00e1prilis 25.|Bevezetik a rom\u00e1n k\u00f6zigazgat\u00e1st.@#36|@1920-21|A tan\u00e9v kezdet\u00e9vel a rom\u00e1n nyelv \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelem oktat\u00e1sa k\u00f6telez\u0151 lett a reform\u00e1tus koll\u00e9gium magyar di\u00e1kjai sz\u00e1m\u00e1ra.@1935|Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s szobr\u00e1t az ol\u00e1hok lerombolt\u00e1k.@#39|@1940. szeptember 8.|A magyar csapatok visszavett\u00e9k a v\u00e1rost. A reform\u00e1tus koll\u00e9giumban tekintettel a rom\u00e1n di\u00e1kokra is, a rom\u00e1n nyelv tan\u00edt\u00e1sa tov\u00e1bb folyt.@1942|Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s szobr\u00e1t \u00fajra fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A szobor a b\u00e1r\u00f3t \u00e1br\u00e1zolja egy felszabad\u00edtott jobb\u00e1ggyal.@#43|@1948|\u00c1llamos\u00edtott\u00e1k a reform\u00e1tus koll\u00e9giumot.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1960-as \u00e9vek v\u00e9ge|A v\u00e1ros region\u00e1lis ipari k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, ami megv\u00e1ltoztatta a v\u00e1ros etnikai arculat\u00e1t.@1968. nyara|Egyik \u00e9jjel Fadrusz J\u00e1nos Turul-szobora nyomtalanul elt\u0171nt.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&turulzilah.fw.hu: Zilah t\u00f6rt\u00e9nelme|http:\/\/www.turulzilah.fw.hu\/zilah.html\nwesselenyirefkol.com: A m\u00falt|https:\/\/www.wesselenyirefkol.com\/a-mult\/"},"sights":[{"sightId":1202,"townId":58,"active":2,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 Preasf\u00e2nta Treime","address":"Bulevardul Mihai Viteazul 6","mapdata":"1|670|449","gps_lat":"47.1798629456","gps_long":"23.0559448427","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mtomi at English Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catholic_Church,_2006_Zilah_019b.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catholic Church, 2006 Zilah 019b\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8d\/Catholic_Church%2C_2006_Zilah_019b.jpg\/512px-Catholic_Church%2C_2006_Zilah_019b.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catholic_Church,_2006_Zilah_019b.jpg\u0022\u003EMtomi at English Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g r\u00f3mai katolikus templom ","seolink":"szentharomsag-romai-katolikus-templom","note":"","history":"1241-ben a mongolok lerombolt\u00e1k a Szent Keresztnek szentelt katolikus templomot, amit 1246-ban az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g \u00e9p\u00edttetett \u00fajj\u00e1. Zilah 1542-ig a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tulajdona volt. 1527-ben jelent meg a reform\u00e1ci\u00f3, 1650-ben a v\u00e1ros teljes eg\u00e9sz\u00e9ben reform\u00e1tuss\u00e1 v\u00e1lt. A kor\u00e1bbi katolikus templomot is a reform\u00e1tusok vett\u00e9k \u00e1t. A kaptolikus vall\u00e1s 1741-ben jelent meg \u00fajra a v\u00e1rosban minorita rendbeli papok szem\u00e9ly\u00e9ben, akiket Wessel\u00e9nyi b\u00e1r\u00f3 \u0171z\u00f6tt el. 1752-ben kinevezt\u00e9k az els\u0151 katolikus pl\u00e9b\u00e1nost. 1784-re fel\u00e9p\u00fcl egy k\u00e1polna. A jelenlegi katolikus templomot 1878-ban Jenei Istv\u00e1n tervei alapj\u00e1n kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, \u00e9s n\u00e9gy \u00e9v alatt \u00e9p\u00fclt fel."},{"sightId":1203,"townId":58,"active":2,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 Central\u0103","address":"Strada Andrei \u0218aguna 7","mapdata":"1|861|454","gps_lat":"47.1800843974","gps_long":"23.0571525345","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mtomi at English Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_Church,_2006_Zilah_009.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Reformed Church, 2006 Zilah 009\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/58\/Reformed_Church%2C_2006_Zilah_009.jpg\/512px-Reformed_Church%2C_2006_Zilah_009.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_Church,_2006_Zilah_009.jpg\u0022\u003EMtomi at English Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1241-ben a mongolok lerombolt\u00e1k a Szent Keresztnek szentelt katolikus templomot, amit 1246-ban az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g \u00e9p\u00edttetett \u00fajj\u00e1. Zilah 1542-ig a p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tulajdona volt. 1527-ben jelent meg a reform\u00e1ci\u00f3, 1650-ben a v\u00e1ros teljes eg\u00e9sz\u00e9ben reform\u00e1tuss\u00e1 v\u00e1lt. A kor\u00e1bbi katolikus templomot is a reform\u00e1tusok vett\u00e9k \u00e1t.@\n1703-ban a kurucok el\u0151l Somly\u00f3r\u00f3l visszavonul\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1r csapatok kirabolt\u00e1k \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k a telep\u00fcl\u00e9st. 1712-ben \u00faj templomot \u00e9p\u00edtettek, a kor\u00e1bbib\u00f3l csak a szent\u00e9ly maradt meg. 1780-ban oldalhaj\u00f3t \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1. 1794-ben lebontott\u00e1k a torny\u00e1t \u00e9s 1797-re \u00faj, 38 m\u00e9ter magas tornyot emeltek. 1885-ben karzatot \u00e9p\u00edtettek. 1903-ban a v\u00e1rosi tan\u00e1cs \u00e9letvesz\u00e9lyesnek \u00edt\u00e9lte a templomot \u00e9s bez\u00e1ratta. 1904-ben lebontott\u00e1k a templom haj\u00f3j\u00e1t, \u00e9s 1906-ra \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Tornya a r\u00e9gi templomb\u00f3l val\u00f3. Orgon\u00e1j\u00e1t 1906-ban Orsz\u00e1gh S\u00e1ndor \u00e9p\u00edtette.\n&\nwelcometoromania.eu: Zilah, Reform\u00e1tus templom|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Zalau\/Zalau_Biserica_Reformata_m.htm"},{"sightId":1204,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Catedrala Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada Crinului 12","mapdata":"1|178|189","gps_lat":"47.1815844125","gps_long":"23.0515090923","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mtomi at English Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilah_025.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zilah 025\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8b\/Zilah_025.jpg\/512px-Zilah_025.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zilah_025.jpg\u0022\u003EMtomi at English Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt g\u00f6r\u00f6g katolikus templom, Sz\u0171z M\u00e1ria elszendered\u00e9se ortodox templom","seolink":"volt-gorog-katolikus-templom-szuz-maria-elszenderedese-ortodox-templom","note":"","history":"A v\u00e1ros rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n \u00e9p\u00edtett\u00e9k a g\u00f6r\u00f6g katolikusok, k\u00e9t \u00e9ven \u00e1t. 1934. szeptember 8-\u00e1n szentelte fel Valeriu Traian Fren\u021biu p\u00fcsp\u00f6k. Tervez\u0151je Alexandru Floriansics. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n betiltott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1zat, \u00e9s templomaikat az irtodoxoknak adt\u00e1k."},{"sightId":1205,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Vineri","address":"Strada Sf\u00e2nta Vineri 8","mapdata":"","gps_lat":"47.1946463308","gps_long":"23.0556338672","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicu Farca\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_SJ_Catedrala_Sf._Vineri_din_Zal%C4%83u.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO SJ Catedrala Sf. Vineri din Zal\u0103u\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/RO_SJ_Catedrala_Sf._Vineri_din_Zal%C4%83u.jpg\/512px-RO_SJ_Catedrala_Sf._Vineri_din_Zal%C4%83u.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_SJ_Catedrala_Sf._Vineri_din_Zal%C4%83u.jpg\u0022\u003ENicu Farca\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Az \u00far mennyebemenetele katedr\u00e1lis, Nagyp\u00e9nteki templom","seolink":"az-ur-mennyebemenetele-katedralis-nagypenteki-templom","note":"","history":"A Doina \u00e9s Mircea Nejur tervezte monument\u00e1lis templom \u00e9p\u00edt\u00e9se 1990. augusztus 15-\u00e9n vette kezdet\u00e9t, Ioan Ghiurco pap kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, \u00e9s a mai napig nem fejez\u0151d\u00f6tt be. A konstantin\u00e1polyi Hagia Sophia templom miniat\u0171r m\u00e1solata."},{"sightId":1206,"townId":58,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu","mapdata":"1|746|697","gps_lat":"47.1786368213","gps_long":"23.0562817509","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Wesselenyi-Miklos-szobra-Zilah--1339","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=382","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Wesselenyi_zalau.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Wesselenyi zalau\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6b\/Wesselenyi_zalau.jpg\/512px-Wesselenyi_zalau.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Wesselenyi_zalau.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s szobra ","seolink":"baro-wesselenyi-miklos-szobra","note":"","history":"Fadrusz J\u00e1nos alkot\u00e1sa a f\u0151t\u00e9r v\u00e9g\u00e9ben \u00e1ll, f\u00f6ldoszt\u00e1s k\u00f6zben \u00e1br\u00e1zolja a nagy reformkori politikust. 1902. szeptember 18-\u00e1n avatt\u00e1k fel a v\u00e1ros akkori f\u0151ter\u00e9n, a Kossuth t\u00e9ren. A szobrot \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9t a rom\u00e1nok 1935-ben led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s \u00f6kr\u00f6kkel a b\u00f6rt\u00f6n \u00e9p\u00fclet\u00e9ig vonszolt\u00e1k. 1942-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel \u00fajra, amikor \u00c9szak-Erd\u00e9ly visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz. A v\u00f6r\u00f6s pestissel visszat\u00e9r\u0151 rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k v\u00f6r\u00f6sre festett deszkaker\u00edt\u00e9st emeltek k\u00f6r\u00e9, amit hirdet\u0151t\u00e1bl\u00e1nak haszn\u00e1ltak. Ide f\u00fcggesztett\u00e9k ki t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a kul\u00e1kok list\u00e1j\u00e1t.@\nWessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s (1796-1850) arisztokrata politikus Zilah \u00e9s Zsib\u00f3 k\u00f6rny\u00e9ki jobb\u00e1gyait folyamatosan szabad\u00edtotta fel a robot \u00e9s a d\u00e9zsma al\u00f3l, majd 1848-ban t\u00f6bb sz\u00e1z jobb\u00e1gycsal\u00e1dot szabad\u00edtott f\u00f6l, f\u00f6ldet adom\u00e1nyozott nekik \u00e9s a modern mez\u0151gazdas\u00e1g elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00f6szt\u00f6n\u00f6zte \u0151ket. "},{"sightId":1207,"townId":58,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu","mapdata":"1|694|711","gps_lat":"47.1785026808","gps_long":"23.0558662691","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Ady Endre szobra","seolink":"ady-endre-szobra","note":"","history":"B\u00edr\u00f3 Lajos m\u00e1t\u00e9szalkai szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz interakt\u00edv Ady-szobra a Wessel\u00e9nyi-szobor k\u00f6zel\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":1208,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Muzeul Jude\u021bean de Istorie \u0219i Art\u0103","address":"Strada Unirii 9","mapdata":"1|476|593","gps_lat":"47.1792757176","gps_long":"23.0539236474","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeuzalau.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeu_zalau.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeu zalau\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d2\/Muzeu_zalau.jpg\/512px-Muzeu_zalau.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeu_zalau.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Iparos Egylet egykori kaszin\u00f3ja, Szil\u00e1gy Megyei T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum T\u00f6rt\u00e9nelmi szekci\u00f3","seolink":"iparos-egylet-egykori-kaszinoja-szilagy-megyei-tortenelmi-es-muveszeti-muzeum-tortenelmi-szekcio","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt a zilahi Iparos Egylet sz\u00e9khely\u00e9nek, k\u00e9s\u0151bb kaszin\u00f3j\u00e1nak. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n rom\u00e1n gimn\u00e1ziumot nyitottak benne. A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt d\u00edszeremmel b\u0151v\u00edtett\u00e9k. 1970 k\u00f6r\u00fcl m\u00e9g k\u00e9t sz\u00e1rnnyal, 1990-ben tov\u00e1bbi egyel b\u0151v\u00fclt. 1951-t\u0151l a Megyei T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum sz\u00e9khelye.@\nA v\u00e1rost\u00f3l 1,5 km-re 450 m magasan r\u00f3mai \u00fat \u00e9s 2. sz\u00e1zadi \u0151rtorony maradv\u00e1nyai l\u00e1that\u00f3k. A v\u00e1rosi m\u00fazeumban ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1that\u00f3 az itt tal\u00e1lt r\u00f3mai eml\u00e9kekb\u0151l.@\n1880. december 30-\u00e1n megtartotta alakul\u00f3 \u00fcl\u00e9s\u00e9t a Szil\u00e1gy Megyei M\u00fazeum Egyes\u00fclet, ahol Szikszai Lajos \u00fcgyv\u00e9d felaj\u00e1nlotta a leend\u0151 m\u0171zeum c\u00e9lj\u00e1ra saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, mely dokumentumokb\u00f3l, \u00e9rm\u00e9kb\u0151l, k\u0151 \u00e9s bronz t\u00e1rgyakb\u00f3l \u00e9s \u0151sl\u00e9nytani leletekb\u0151l tev\u0151d\u00f6tt \u00f6ssze. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a v\u00e1rmegyeh\u00e1za, jelenlegi v\u00e1rosh\u00e1za t\u00f6bb term\u00e9ben volt megtekinthet\u0151, de az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s sor\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck elveszett. 1951-ben alakult meg a jelenlegi m\u00fazeum, mely Szikszai gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek megmaradt r\u00e9sz\u00e9t is mag\u00e1ban foglalja."},{"sightId":1209,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Silvania","address":"Strada Unirii 1","mapdata":"1|530|687","gps_lat":"47.1786875463","gps_long":"23.0545212661","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.cnszalau.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_din_Zal%C4%83u_1910.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul din Zal\u0103u 1910\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/Colegiul_din_Zal%C4%83u_1910.jpg\/512px-Colegiul_din_Zal%C4%83u_1910.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_din_Zal%C4%83u_1910.jpg\u0022\u003EUnknown authorUnknown author\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt Zilahi Elm\u00e9leti L\u00edceum, Wessel\u00e9nyi-koll\u00e9gium","seolink":"volt-zilahi-elmeleti-liceum-wesselenyi-kollegium","note":"","history":"1646-ban j\u00f3tt l\u00e9tre a reform\u00e1tus k\u00f6z\u00e9piskola, 1816-ig a zilahi reform\u00e1tus egyh\u00e1z tulajdona volt, ezut\u00e1n az erd\u00e9lyi reform\u00e1tus egyh\u00e1zker\u00fclet fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 ker\u00fclt. Az 1830-as \u00e9vekben b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s \u00e1tv\u00e1llalta az iskola terheit, a tan\u00e1rokat is \u0151 fizette. Hal\u00e1la ut\u00e1n r\u00f3la nevezt\u00e9k el az iskol\u00e1t.@\n1892 \u00e9s 1896 k\u00f6z\u00f6tt a di\u00e1kja volt Ady Endre. "},{"sightId":1210,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria Zal\u0103u","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu 3","mapdata":"1|620|764","gps_lat":"47.1782525385","gps_long":"23.0551562579","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"https:\/\/zalausj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mtomi at English Wikipedia. Made by Morar Tam\u00e1s and Bal\u00e1zs Szil\u00e1rd (klorofill18@hotmail.com, anonymusz12@yahoo.com)., Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Prim%C4%83ria_municipiului_Zal%C4%83u.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Prim\u0103ria municipiului Zal\u0103u\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/05\/Prim%C4%83ria_municipiului_Zal%C4%83u.jpg\/512px-Prim%C4%83ria_municipiului_Zal%C4%83u.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Prim%C4%83ria_municipiului_Zal%C4%83u.jpg\u0022\u003EMtomi at English Wikipedia. Made by Morar Tam\u00e1s and Bal\u00e1zs Szil\u00e1rd (klorofill18@hotmail.com, anonymusz12@yahoo.com).\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza-varoshaza","note":"","history":"1836 \u00e9s 1838 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt v\u00e1rmegyeh\u00e1za c\u00e9lj\u00e1ra. Ezzel az \u00e9p\u00fclettel vette kezdet\u00e9t a v\u00e1rosk\u00f6zpont rendez\u00e9se."},{"sightId":1211,"townId":58,"active":2,"name_LO":"Cl\u0103direa Transilvania","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu 5-7","mapdata":"1|754|754","gps_lat":"47.1781950366","gps_long":"23.0563243046","religion":0,"oldtype":"92,91","newtype":"91","homepage":"http:\/\/www.cladireatransilvania.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Vigado--Transilvania--Zilah-1708","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=214","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:Fortepan \u2014 ID 5112: Adom\u00e1nyoz\u00f3\/Donor: Kurutz M\u00e1rton. archive copy, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szil%C3%A1gy_megye,_Zilah_1943,_Kossuth_t%C3%A9r,_balra_a_Vigad%C3%B3_szemben_a_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_5112.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szil\u00e1gy megye, Zilah 1943, Kossuth t\u00e9r, balra a Vigad\u00f3 szemben a V\u00e1rmegyeh\u00e1za \u00e9p\u00fclete. Fortepan 5112\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bb\/Szil%C3%A1gy_megye%2C_Zilah_1943%2C_Kossuth_t%C3%A9r%2C_balra_a_Vigad%C3%B3_szemben_a_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_5112.jpg\/512px-Szil%C3%A1gy_megye%2C_Zilah_1943%2C_Kossuth_t%C3%A9r%2C_balra_a_Vigad%C3%B3_szemben_a_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_5112.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szil%C3%A1gy_megye,_Zilah_1943,_Kossuth_t%C3%A9r,_balra_a_Vigad%C3%B3_szemben_a_V%C3%A1rmegyeh%C3%A1za_%C3%A9p%C3%BClete._Fortepan_5112.jpg\u0022\u003EFOTO:Fortepan \u2014 ID 5112: Adom\u00e1nyoz\u00f3\/Donor: Kurutz M\u00e1rton. archive copy\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Vigad\u00f3 \u00e9s Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"volt-vigado-es-szinhaz","note":"","history":"1876 Zilah lett Szil\u00e1gy v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja, amit K\u00f6z\u00e9p-Szolnok \u00e9s Kraszna v\u00e1rmegy\u00e9k egyes\u00ed\u00edt\u00e9s\u00e9vel hoztak l\u00e9tre. 1895 \u00e9s 1899 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a vigad\u00f3. B\u00e1lokat, el\u0151ad\u00e1sokat, politikai gy\u0171l\u00e9seket tartottak benne. Ezen k\u00edv\u00fcl az \u00e9p\u00fcletben \u00e9tterem, sz\u00e1lloda, k\u00e1v\u00e9z\u00f3 \u00e9s boltok m\u0171k\u00f6dtek. Feltehet\u0151en a hely\u00e9n \u00e1llt a Wessel\u00e9nyiek zilahi rezidenci\u00e1ja. Ebb\u0151l maradhatott meg a d\u00e9li sz\u00e1rnynak a 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt klasszicista f\u00f6ldszinti \u00e1rk\u00e1dsora \u00e9s oszlopos torn\u00e1ca."},{"sightId":1212,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Cladirea Centrului de Cultur\u0103 \u0219i Art\u0103 S\u0103laj","address":"Pia\u021ba 1 Decembrie 1918 11","mapdata":"1|419|150","gps_lat":"47.1818617609","gps_long":"23.0534310055","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"105,106","homepage":"https:\/\/www.culturasalaj.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt laktanya, Kultur\u00e1lis \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zpont","seolink":"volt-laktanya-kulturalis-es-muveszeti-kozpont","note":"","history":"1849 ut\u00e1n husz\u00e1r egys\u00e9get \u00e9s t\u00fcz\u00e9rs\u00e9get telep\u00edtettek Zilahra. 1869-t\u0151l \u00e1lland\u00f3 katonai parancsnoks\u00e1g sz\u00e9khelye. A kasz\u00e1rnya a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n (1889) \u00e9p\u00fclt. Homlokzat\u00e1nak felirata szerint b\u00e1r\u00f3 Fej\u00e9rv\u00e1ry-magyar kir\u00e1lyi honv\u00e9dgyalogs\u00e1gi laktanya. A 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n lebontott\u00e1k egy r\u00e9sz\u00e9t, ma a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3 katonas\u00e1g haszn\u00e1lja."},{"sightId":1213,"townId":58,"active":1,"name_LO":"F\u00e2nt\u00e2na cu \u00cengera\u0219i","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu","mapdata":"1|827|697","gps_lat":"47.1786380086","gps_long":"23.0569223234","religion":0,"oldtype":"37,62","newtype":"37,62","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Art\u00e9zi k\u00fat, Angyalos sz\u00f6k\u0151k\u00fat","seolink":"artezi-kut-angyalos-szokokut","note":"","history":"A k\u00fat viz\u00e9t a 19. sz\u00e1zad eleje \u00f3ta haszn\u00e1lj\u00e1k a helyiek. A k\u00fat tervez\u0151je ismeretlen. A k\u00f6r alak\u00fa medence sz\u00e9l\u00e9n n\u00e9gy megcsonk\u00edtott angyalka l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1214,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Galeria de Art\u0103 Ioan Sima","address":"Strada Gheorghe Doja 6","mapdata":"1|726|912","gps_lat":"47.1773269620","gps_long":"23.0560819537","religion":0,"oldtype":"53,84","newtype":"99","homepage":"http:\/\/muzeuzalau.ro\/index.php\/expozitii\/permanente\/galeria-de-arta-ioan-sima\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Ioana Sima M\u0171v\u00e9szeti Gal\u00e9ria","seolink":"ioana-sima-muveszeti-galeria","note":"","history":"A Roth csal\u00e1d h\u00e1zak\u00e9nt 1910-ben \u00e9p\u00fclt. 1930-ban a nemzeti bank v\u00e1s\u00e1rolta meg. 1981-ben nyitott meg benne a gal\u00e9ria."},{"sightId":1215,"townId":58,"active":1,"name_LO":"\u0218coala Simion B\u0103rnu\u021biu","address":"Bulevardul M.Viteazul","mapdata":"1|614|353","gps_lat":"47.1805676375","gps_long":"23.0551115762","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sb4zalau.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sb4zalau\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/Sb4zalau.jpg\/512px-Sb4zalau.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sb4zalau.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori le\u00e1nyl\u00edceum","seolink":"egykori-leanyliceum","note":"","history":"N\u00e9gy oszt\u00e1lyos polg\u00e1ri iskola volt. Az \u00e9p\u00fclett\u0151l balra volt a n\u00e9gy oszt\u00e1lyos katolikus iskola. A kommunista \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n ezeket egyes\u00edtett\u00e9k egy \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1v\u00e1."},{"sightId":1216,"townId":58,"active":1,"name_LO":"\u0218coala Simion B\u0103rnu\u021biu","address":"Bulevardul Mihai Viteazul 3","mapdata":"1|617|398","gps_lat":"47.1802215463","gps_long":"23.0551612742","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sb4zalau.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sb4zalau\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/Sb4zalau.jpg\/512px-Sb4zalau.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sb4zalau.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt katolikus iskola","seolink":"volt-katolikus-iskola","note":"","history":"N\u00e9gy oszt\u00e1lyos katolikus iskola volt. Az \u00e9p\u00fclett\u0151l jobbra volt a n\u00e9gy oszt\u00e1lyos polg\u00e1ri iskola. A kommunista \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n ezeket egyes\u00edtett\u00e9k egy \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1v\u00e1."},{"sightId":1217,"townId":58,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Andrei \u0218aguna, Pia\u021ba Iuliu Maniu","mapdata":"1|860|605","gps_lat":"47.1791912564","gps_long":"23.0572785537","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r","seolink":"volt-takarekpenztar","note":"","history":"1884-ben \u00dajv\u00e1rosi Ferenc \u00e9p\u00edttette, de egy \u00e9v m\u00falva eladta a K\u00f6z\u00e9pszolnok Megye Zilahi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1ri R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsulatnak."},{"sightId":1218,"townId":58,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Corneliu Coposu 25","mapdata":"1|1285|812","gps_lat":"47.1780093880","gps_long":"23.0608967646","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zovanyi_zalau.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zovanyi zalau\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Zovanyi_zalau.jpg\/512px-Zovanyi_zalau.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zovanyi_zalau.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zov\u00e1nyi-h\u00e1z","seolink":"zovanyi-haz","note":"","history":"Zilah egyik legr\u00e9gibb \u00e9p\u00fclete. Eml\u00e9kt\u00e1bla hirdeti rajta, hogy 1714-ben Benderb\u0151l hazafel\u00e9 tartva egy \u00e9jszak\u00e1t a h\u00e1zban t\u00f6lt\u00f6tt XII. K\u00e1roly sv\u00e9d kir\u00e1ly bar\u00e1tja, Zov\u00e1nyi Gy\u00f6rgy lelk\u00e9sz vend\u00e9gek\u00e9nt. A lelk\u00e9sz k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n ismerkedett meg az uralkod\u00f3val. A h\u00e1zat az\u00f3ta alaposan \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":1219,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Casa Memorial\u0103 Ady Endre","address":"Strada 22 Decembrie 1989","mapdata":"1|380|1366","gps_lat":"47.1747868587","gps_long":"23.0531870186","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"S\u00e9ra-h\u00e1z, Ady Endre Eml\u00e9kh\u00e1z","seolink":"sera-haz-ady-endre-emlekhaz","note":"","history":"Ady 1892 \u00e9s 1896 k\u00f6z\u00f6tt a zilahi reform\u00e1tus koll\u00e9giumban tanult. Ezalatt apai nagyn\u00e9nje, Ady Julianna h\u00e1z\u00e1ban lakott. Az \u0151 f\u00e9rje S\u00e9ra Lajos volt, aki tekint\u00e9lyes birtokk\u00e1 n\u00f6velte feles\u00e9ge hozom\u00e1ny\u00e1t. K\u00e9t eml\u00e9kt\u00e1bla is l\u00e1that\u00f3 a h\u00e1z fal\u00e1n."},{"sightId":1220,"townId":58,"active":1,"name_LO":"Direc\u021bia Jude\u021bean\u0103 pentru Cultur\u0103 \u0219i Patrimoniul Na\u021bional S\u0103laj","address":"Pia\u021ba Iuliu Maniu 13","mapdata":"1|736|629","gps_lat":"47.1790905820","gps_long":"23.0562550211","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"15,76","homepage":"http:\/\/www.turismzalau.ro\/index.php\/ro\/obiective-turistice-menu-ro\/item\/20-directia-judeteana-pentru-cultura","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"\u00dajv\u00e1rosi-h\u00e1z, Kultur\u00e1lis Igazgat\u00f3s\u00e1g","seolink":"ujvarosi-haz-kulturalis-igazgatosag","note":"","history":"\u00c9p\u00edt\u00e9si ideje nem ismert, 1881-ben m\u00e1r \u00dajv\u00e1rosi Julianna \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, aki L\u0151v Szil\u00e1rd \u00e1llami v\u00e9grehajt\u00f3 feles\u00e9ge lett. 1942-ben a L\u0151v csal\u00e1dt\u00f3l Dr. Ny\u00e1r\u00e1di Szil\u00e1rd \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, aki feles\u00e9g\u00e9nek, Benedek Ir\u00e9nnek adom\u00e1nyozta. T\u0151le \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k 1960-ban. Ma kultur\u00e1lis k\u00f6zpont \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1r."},{"sightId":1221,"townId":58,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|865|479","gps_lat":"47.1799405300","gps_long":"23.0572139016","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/34279\/tuhutum-emlek","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ref_zal%C4%83u_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ref zal\u0103u 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7c\/Ref_zal%C4%83u_3.jpg\/256px-Ref_zal%C4%83u_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ref_zal%C4%83u_3.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tuhutum-eml\u00e9km\u0171","seolink":"tuhutum-emlekmu","note":"","history":"Az eml\u00e9km\u0171vet 1902. szeptember 18-\u00e1n, a Wessel\u00e9nyi-szobor leleplez\u00e9s\u00e9vel egyid\u0151ben avatt\u00e1k fel az akkori T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki palota, a b\u00f6rt\u00f6n \u00e9p\u00fclete \u00e9s a P\u00e1lv\u00e1r patak medre \u00e1ltal hat\u00e1rolt ter\u00fcleten.@\nA 3,5 - 4 m\u00e9ter magas, l\u00e9pcs\u0151zetes obeliszk tetej\u00e9n egy turulszobor volt elhelyezve. Az obeliszk fels\u0151 sz\u00e9l\u00e9n v\u00e9gigfut\u00f3 keskeny fr\u00edz a magyar sereg meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zolta azzal a jelenettel, amikor Tuhutum lov\u00e1r\u00f3l lesz\u00e1llva, a honfoglal\u00e1s jel\u00e9\u00fcl l\u00e1ndzs\u00e1j\u00e1t a f\u00f6ldbe lesz\u00farja. A fr\u00edz alatt rov\u00e1s\u00edr\u00e1sos fel\u00edrat l\u00e1that\u00f3. Az olt\u00e1rk\u0151 alj\u00e1n, d\u00e1rd\u00e1kon nyugv\u00f3 l\u00f3kopony\u00e1k, a hadistennek hozott \u00e1ldozat maradv\u00e1nyai, \u0151si szok\u00e1sk\u00e9nt s a h\u00e1la fokoz\u00e1s\u00e1ul megaranyozva.@\nA szobor 1968 egyik ny\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n elt\u0171nt.@\nAz eml\u00e9km\u0171vet \u00fajra fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k 2008-ban, szer\u00e9nyebb form\u00e1ban a reform\u00e1tus templom mellett."},{"sightId":2421,"townId":58,"active":2,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|842|474","gps_lat":"47.1799499117","gps_long":"23.0570344792","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teutorigos, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ref_zalau_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ref zalau 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/85\/Ref_zalau_2.jpg\/256px-Ref_zalau_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ref_zalau_2.jpg\u0022\u003ETeutorigos\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"1848-1849-es eml\u00e9koszlop","seolink":"1848-1849-es-emlekoszlop","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}