exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Vajdahunyad

Hunedoara
Vajdahunyad
Román:
Hunedoara
Német:
Eisenmarkt, Hunnedeng
Vajdahunyad
Carcea Daniel, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Hunyad
Ország:
Románia
Megye:
Hunyad
Folyó:
Cserna, Zalasd
Tengerszint feletti magasság:
278 m
GPS koordináták:
45.754753, 22.89963
Google térkép:
Népesség
Népesség:
58e
Magyarok aránya:
4.1%
Népesség 1910-ben
Összesen 4419
Magyarok 42.9%
Németek 8.26%
Oláhok 44.96%
Címer
Coa Romania Town Vajdahunyad History
Madboy74, Public domain, via Wikimedia Commons

Már a 11. században földvár állt itt, ami Hunyad vármegyének a nevét adta. Luxemburgi Zsigmond a valószínűleg kun származású Serbe fia Vajk kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amely később a család a nevét is adta. A család ezután építette a mai kővár elődjét, birtokközpontul. A 15. század közepén, amidőn Hunyadi János Magyarország kormányzója volt, a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. A várban ekkoriban jelentős építkezések történtek, de már ekkor is inkább főúri lakhelyül szolgált. Tőle fia, Mátyás király tulajdonába került, aki törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak adta. Tőle özvegye, Frangepán Beatrix örökölte, majd az ő új férje, Brandenburgi György 1531-ben átadta I. Ferdinándnak, akitől Czibak Imre váradi püspök ostrommal foglalta el Szapolyai János számára. Hadászati jelentősége az Erdélyi Fejedelemség idején sem igazán volt, de sikerrel állta Vitéz Mihály ostromát, valamint később Bethlen Gábor fejedelem átalakíttatta és megerősíttette. 1671-ben Thököly Imréé lett az uradalom, akitől annak bukása után Apafi Mihály fejedelem kobozta el. A 18. század során Apafi örököseiről a kincstárra szállt uradalom hivatalai használták. A 19. század elején I. Ferenc császár látogatta meg, és elrendelte felújítását, azonban azt egy villámcsapás okozta tűzvész meghiúsította. A kiegyezést követően több szakaszban helyreállították a várat, és a millenniumi ünnepségekre Budapesten felépítették annak másolatát. A település mellett már a 15. században vasat és aranyat bányásztak, de a vasgyártás a 19. században lendült fel igazán, és Vajdahunyad vaskohászati központtá fejlődött. A vas- és acélkohászat a 20. század során is meghatározta a város arculatát.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század
Árpád-kori, Hunyad vármegyének nevet adó földvára a mai vártól délre emelkedő Szent Péter- (Sânpetru-) hegyen állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241 után
A tatárjárás során jelentősen megritkult magyar és szász lakosság pótlására IV. Béla király kezdte el betelepíteni a vlachokat Erdélybe. A vlachok juhpásztorok voltak, és a hegyi legelőket foglalták el elsősorban, adóként juhötvenedet fizettek. Vezetőiket kenéznek hívták, és a magyar király erősítette meg őket pozíciójukban. A vajda tisztséget a magyaroktól vették át, és több kenézség vezetőjét jelentette. A betelepedés folyamatosan történt, és életmódjukban is fokozatosan áttértek a földművelésre. A 16. és 17. századi török és német megszállások és a jórészt eredménytelen magyar függetlenségi harcok pusztításai, valamint a Habsburg uralkodók ezt követő, idegen népeket favorizáló újratelepítési politikája miatt a 18. század közepére a románok Erdélyben szűk többségbe kerültek.
1267
István, IV. Béla fia az apjával vívott Dévai csata után Feketehalom várába visszavonulva utasította Hunyad várának várnagyát, hogy toborozzon katonákat és siessen a Kemény fia Lőrinc által ostromlott Feketehalom felmentésére. Nem tudni, hogy ez a földvárra, vagy már a kővárra utalt.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1307
Főesperesi székhely volt.
1330 után
Egy elmélet szerint Károly Róbert sikertelen havasalföldi hadjárata után emeltette Hunyad és Hátszeg várait, hogy védjék a magyar határt, mivel Déva vára messze feküdt a határtól.
1409. október 18.
Luxemburgi Zsigmond Serbe fia Vajk (Woyk) kenéznek, Hunyadi János apjának adományozta a birtokot, amelyről később a család a nevét is vette. A család ezután építette a mai vár elődjét, birtokközpontul. A várhoz nagy kiterjedésű, de gyéren lakott birtok tartozott, amelyből nem sok jövedelem származott.
1410. február 10.
Zsigmond kiadta a végleges adománylevelet. Ebben Vajkot már Hunyadinak nevezte. Az okiratban nem említették a várat, így sokak szerint az ekkor még nem létezett. Vajk minden bizonnyal kun származású volt, mivel Havasalföld nemessége akkoriban kunokból állt. A kun vezető réteg később beolvadt a többséget alkotó oláh.
1415
A települést mezővárosként említették.
15. század
Már vasat és aranyat bányásztak.
1446-1453
Hunyadi János kormányzósága alatt a várban élt felesége, Szilágyi Erzsébet. Ez idő tájt átépítették és kibővítették az építményt. A település mezővárosi kiváltságokat kapott.
1445
A települést városként említették.
1448
Ferences szerzetesek telepedtek le benne.
1453 után
Az uradalmat Szilágyi Erzsébet örökölte.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1457
Hunyadi Mátyás adott engedélyt ortodox vallású jobbágyainak, hogy a városban kőtemplomot építsenek.
1458
Hunyadi Mátyást királlyá választották.
1482
A várat hatalmas uradalmával együtt Corvin János kapta meg.
1490
Mátyás király elhunyt.
1494
Corvin János Kinizsi Pálnak és feleségének Magyar Benignának zálogosította el.
1496
A zálogjog Bakócz Tamás egri püspökhöz került, azonban nem tudta birtokba venni a várat.
1504
Meghalt Corvin János.
1505
Meghalt Corvin János egyetlen fia, a gyermek Kristóf, a család utolsó férfi tagja.
1508
Meghalt Corvin János lánya, Erzsébet. A várat Corvin János özvegye, Frangepán Beatrix örökölte.
1508
Bakóczék megpróbálták birtokba venni a várat, de a beiktatásra érkező erdélyi káptalant és az erdélyi vajda embereit Nagy György várnagy huszárjai élén futásra kényszerítette. Ezután a várra Frangepán Beatrix adománylevelet kapott II. Ulászlótól.
1509
Frangepán Beatrix feleségül ment Brandenburgi György őrgrófhoz, II. Ulászló unokaöccséhez.
1510
Frangepán Beatrix elhunyta után Brandenburgi György örökölte a Hunyadi birtokokat.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1528
Tűzvészben leégett.
1531. szeptember 17.
Brandenburgi György átadta az erősséget az általa támogatott I. Ferdinándnak.
1534. június
Czibak Imre váradi püspök ostrommal foglalta el Szapolyai János számára. Czibak Imrét még ebben az évben Lodovico Gritti emberei gyilkolták meg.
1536
Szapolyai János enyingi Török Bálintnak adományozta.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1557
Török János a várudvaron fejeztette le hűtlen feleségét, Kendi Annát.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1601
Vitéz Mihály eredménytelenül ostromolta.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1618
Az iktári Bethlen család tulajdonába került. Bethlen Gábor átalakíttatta és külső védművekkel erősíttette meg a várat, majd az uradalommal együtt 1622-ben unokaöccsének, Bethlen Istvánnak adományozta. Annak 1632-es halála után rövid ideig felesége, Széchy Mária lakta.
1619
Bethlen Gábor megerősítette a szűcsök céhének alapszabályát, 1627-ben létrejött a szabók, 1635-ben a bőrösök és csizmadiák, 1676-ban a takácsok céhe.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1634
Megalapították román nyelvű református egyházát.
1644
A vár birtokosai, Bethlen Péter és felesége Trencséni Illésházy Katalin a vár közelében református templomot emeltettek.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1648
Zólyomi Dávidné Bethlen Katalin szerezte meg a várat.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659–1660
Karánsebes eleste után román és szerb menekültek telepedtek le a városban.
1664
A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke
Több...
1664
A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.
1671
A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése
Több...
1671
A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.
1671
Thököly Imréé lett az uradalom, aki többször időzött is itt.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1685
Apafi elkobozta Thökölytől.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1710
Visszakapták a ferencesek a Rákosdra vezető út mellett állt rendházukat, amely 1725-ben szerzett ismét kolostori rangot.
1731
Évi négy országos vásárt tartottak benne.
1714-től
Georg Steinhilbert bérelte. A tőle északra, a Cserna mellett fekvő Csernabányán 1667-ben már működött egy vasmű. Steinhilbert 1714-ben egy második, 1727-ben egy harmadik vasművet is építtetett. 1743-tól közvetlenül a kincstár kezelte. A modern vasgyártás kezdetei a 18. század közepére tehetőek, amikor közelében megépült a toplicai olvasztó.
1724
Apafi Katáról az uradalom a fiskusra szállt.
1725-től
A kincstári uradalom hivatalai költöztek a várba.
1784
A várat utoljára ekkor használták katonai célra, amikor a vármegyei nemesség nagy része itt talált védelmet a Horea-felkelés elől. A városka regionális jelentőségű kézművesközpont és Hunyad vármegye egyik kerületének székhelye volt. 1784-ben II. József császár elrendelte a határőrök számának növelését. Az erdélyi román jobbágyok között elterjedt a tévhír, hogy elkezdték az összeírást, ezért tömegesen kezdtek gyülekezni, mivel a katonalét jelentette az Erdélyi-szigethegységben túlszaporodott oláhok nyomorból való kitörésre az egyetlen lehetőséget. A helyi közigazgatás vezetői azt hitték, hogy az udvar megkerülte őket, ezért igyekeztek akadályozni a folyamatot. Ehhez járult, hogy a román ortodox pópák az általuk gyűlölt magyarok ellen izgatták a román lakosságot, és a dákoromán eredetmítoszukkal bolondították a vlachokat. Horea elhíresztelte, hogy a császár őt nevezte ki a románság vezetőjének. Az így felbőszített román parasztok rátámadtak a magyar és szász lakosokra. Szörnyű kegyetlenkedésbe kezdtek, aminek 133 javarészt magyar település és 4000 ember esett áldozatul. A felkelés leverése után a csőcselék két vezetőjét, Horeát és Cloșcát Gyulafehérváron kerékbe törték, a harmadik vezető Crişan még a börtönben öngyilkos lett. Nem volt tömeges megtorlás, a gyilkosok szabadon távozhattak.
1760
A fölállított határőrvidék területére esett ugyan, de lakói nem katonáskodtak.
1807
I. Ferenc látogatásakor elrendelte a vár felújítását, de 1818-ban egy villámcsapás okozta tűz véget vetett a munkálatoknak.
1837 és 1840 közt
Debreczeni Márton szervezte újjá vidékén a vasgyártást. A század második felében maga Vajdahunyad is vaskohászati központtá fejlődött.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1868
Arányi Lajos kampánya folytán kezdték meg közadakozásból a vár helyreállítását.
1870-1874
Steindl Imre irányította a vár helyreállítását, egységes gótikus stílusban. Ő alakította ki a tetők mai formáját.
1884
Befejezték a Vajdahunyad–Piski vasútvonal építését. Ugyanekkor megépült az első nagyolvasztó, amelyet 1903-ig további négy követett – ezek közül az 1895-ös negyedik húsz méteres magasságával a legnagyobb volt az akkori Magyarországon.
1896
A Millennium alkalmából Budapesten felavatták Vajdahunyad várának utánzatát előbb fából, majd a nagy sikerre tekintettel 1908-ban kőből építették meg.
1907-1913
Möller István vezetésével megtörtént a vár tudományos igényű restaurálása.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1937 és 1940 között
8500 m²-en felépítették a Siemens–Martin-acélművet. A második világháború után Románia egyik legnagyobb vas- és acélkohászati központja lett.
1950-es évek vége
A mezőgazdaság kollektivizálása idején ezrével érkeztek új beköltözők Moldvából és Havasalföldről.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Várak
Vajdahunyad vára
Castelul Corvinilor
Vajdahunyad vára
Carcea Daniel, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Állapot:
Felújított / Jó
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Miklós templom
RO HD Biserica Sfantul Ierarh Nicolae din Hunedoara (8)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent Miklós templom
Története

Erőd benyomását keltő, faerkélyes tornya 1458-ban épült. 1634-ben a református egyházszervezethez tartozott. 1654 előtt átalakították, ebből az időből való belső festése, Constantin és Stan Caian munkája. 1827-ben kibővítették és az épület stílusától idegen, bizáncias harangtoronnyal látták el. A templom két nagy művészi erejű, 15. századi ikont (Szent Miklós és Útmutató Istenanya – Hodigitria) őriz, amelyek az elpusztult ploszkai kolostorból kerültek ide a 18. század második felében. 1654-ben készült ikonosztáza a legrégibb fennmaradt teljes ikonosztáz Erdélyben.

Nagyboldogasszony római katolikus templom
Biserica Romano-Catolică
RO HD Hunedoara Biserica romano-catolica (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nagyboldogasszony római katolikus templom
Története

1910-ben épült és Fetzer Antal nagyváradi püspök szentelte 1912. május 26-án.

Református templom
Biserica Reformată
Reformed church Hunedoara
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

A 17. század elején épült. Reneszánsz ajtókeretei 1644-ből valók és a patrónus házaspár, Bethlen Péter és Illésházi Kata családi címerét viselik.

Urunk színeváltozása ortodox templom
Biserica Schimbarea la Față
Transfiguration orthodox church Hunedoara
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Urunk színeváltozása ortodox templom
Története

A 19. században épült.

Szent Konstantin és Szent Ilona ortodox székesegyház
Catedrala Sfinții Împărați Constantin și Elena
RO HD Hunedoara Piata Libertatii (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent Konstantin és Szent Ilona ortodox székesegyház
Története

1939 és 1944 között épült.

Nepomuki Szent János kápolna
Corvin Castle Hunedoara Romania Travel Photography (225889455)
Giuseppe Milo, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nepomuki Szent János kápolna
Története

Nepomuki Szent János az úton és vízen járók védőszentje, ezért szobrai sokszor hidaknál állnak. A 18. században avatták szentté, és a barokk korban jelentős kultusza alakult ki.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori magyar királyi vasgyári hivatal
Steel plant building Hunedoara
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyár
Jelenleg:
elhagyatott
Felkeres
Egykori magyar királyi vasgyári hivatal
Története

Városi infrastruktúra
Történeti, Régészeti és Néprajzi Múzeum
Muzeul de Arheologie Istorie și Etnografie Hunedoara
Castelul Huniazilor 42
LilianaWW, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A Huszár-udvarnak nevezett külső várudvaron.
Felkeres
Történeti, Régészeti és Néprajzi Múzeum
Története

Céhtörténeti Múzeum
Muzeul Casa Breslelor
Castelul Huniazilor 42
LilianaWW, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A Huszár-udvarnak nevezett külső várudvaron.
Felkeres
Céhtörténeti Múzeum
Története

Kínzókamra kiállítás
Expozitia De Tortura
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A Huszár-udvarnak nevezett külső várudvaron.
Felkeres
Kínzókamra kiállítás
Története

Vasútállomás
Gara Hunedoara - panoramio
Daniel Șuteu, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vasútállomás
Jelenleg:
vasútállomás
Felkeres
Vasútállomás
Története

1951–1953 között épült a román fatemplomokra utaló toronnyal és Paul Miracovici szocialista realista freskójával a váróteremben.

Emlékművek
Petőfi Sándor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A református templom mellett közvetlenül.
Felkeres
Petőfi Sándor mellszobra
Története

2002. április 14-én avatták fel vajdahunyadi Balázs Tibor festő- és szobrászművész alkotását. A szobor annak állít emléket, hogy 1849. április 14-én déltájban Bem tábornok seregével Petőfi Vajdahunyadon pár órára megállt, és a vezérkarral megnézte a várat. Akkor írta "Vajdahunyadon" című versét.

Hunyadi János szobra
Statuia lui Iancu de Hunedoara
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Hunyadi János szobra
Története

2017. augusztus 11-én állították fel.

Múzeumok és Galériák
Történeti, Régészeti és Néprajzi Múzeum
Muzeul de Arheologie Istorie și Etnografie Hunedoara
Castelul Huniazilor 42
LilianaWW, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A Huszár-udvarnak nevezett külső várudvaron.
Felkeres
Történeti, Régészeti és Néprajzi Múzeum
Története

Céhtörténeti Múzeum
Muzeul Casa Breslelor
Castelul Huniazilor 42
LilianaWW, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A Huszár-udvarnak nevezett külső várudvaron.
Felkeres
Céhtörténeti Múzeum
Története

Kínzókamra kiállítás
Expozitia De Tortura
Eredetileg:
vár / erődítés
Jelenleg:
múzeum
Megjegyzés:
A Huszár-udvarnak nevezett külső várudvaron.
Felkeres
Kínzókamra kiállítás
Története

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.7547530000","long":"22.8996300000"},"townlink":"vajdahunyad-hunedoara","town":{"townId":70,"active":1,"name_HU":"Vajdahunyad","name_LO":"Hunedoara","name_GE":"Eisenmarkt; Hunnedeng","name_LT":"","seolink":"vajdahunyad-hunedoara","listorder":33,"oldcounty":35,"country":4,"division":20,"altitude":"278","gps_lat":"45.7547530000","gps_long":"22.8996300000","population":58,"hungarian_2011":4.1,"population_1910":4419,"hungarian_1910":42.9,"german_1910":8.26,"slovak_1910":0,"romanian_1910":44.96,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Carcea Daniel, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Corvinilor_HD.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castelul Corvinilor HD\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Castelul_Corvinilor_HD.jpg\/512px-Castelul_Corvinilor_HD.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Corvinilor_HD.jpg\u0022\u003ECarcea Daniel\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Hunyad","river":"Cserna, Zalasd","description":"M\u00e1r a 11. sz\u00e1zadban f\u00f6ldv\u00e1r \u00e1llt itt, ami Hunyad v\u00e1rmegy\u00e9nek a nev\u00e9t adta. Luxemburgi Zsigmond a val\u00f3sz\u00edn\u0171leg kun sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Serbe fia Vajk ken\u00e9znek, Hunyadi J\u00e1nos apj\u00e1nak adom\u00e1nyozta a birtokot, amely k\u00e9s\u0151bb a csal\u00e1d a nev\u00e9t is adta. A csal\u00e1d ezut\u00e1n \u00e9p\u00edtette a mai k\u0151v\u00e1r el\u0151dj\u00e9t, birtokk\u00f6zpontul. A 15. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, amid\u0151n Hunyadi J\u00e1nos Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nyz\u00f3ja volt, a v\u00e1rban \u00e9lt feles\u00e9ge, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet. A v\u00e1rban ekkoriban jelent\u0151s \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek, de m\u00e1r ekkor is ink\u00e1bb f\u0151\u00fari lakhely\u00fcl szolg\u00e1lt. T\u0151le fia, M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, aki t\u00f6rv\u00e9nytelen fi\u00e1nak, Corvin J\u00e1nosnak adta. T\u0151le \u00f6zvegye, Frangep\u00e1n Beatrix \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, majd az \u0151 \u00faj f\u00e9rje, Brandenburgi Gy\u00f6rgy 1531-ben \u00e1tadta I. Ferdin\u00e1ndnak, akit\u0151l Czibak Imre v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k ostrommal foglalta el Szapolyai J\u00e1nos sz\u00e1m\u00e1ra. Had\u00e1szati jelent\u0151s\u00e9ge az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g idej\u00e9n sem igaz\u00e1n volt, de sikerrel \u00e1llta Vit\u00e9z Mih\u00e1ly ostrom\u00e1t, valamint k\u00e9s\u0151bb Bethlen G\u00e1bor fejedelem \u00e1talak\u00edttatta \u00e9s meger\u0151s\u00edttette. 1671-ben Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9\u00e9 lett az uradalom, akit\u0151l annak buk\u00e1sa ut\u00e1n Apafi Mih\u00e1ly fejedelem kobozta el. A 18. sz\u00e1zad sor\u00e1n Apafi \u00f6r\u00f6k\u00f6seir\u0151l a kincst\u00e1rra sz\u00e1llt uradalom hivatalai haszn\u00e1lt\u00e1k. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r l\u00e1togatta meg, \u00e9s elrendelte fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t, azonban azt egy vill\u00e1mcsap\u00e1s okozta t\u0171zv\u00e9sz meghi\u00fas\u00edtotta. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en t\u00f6bb szakaszban helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a v\u00e1rat, \u00e9s a millenniumi \u00fcnneps\u00e9gekre Budapesten fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k annak m\u00e1solat\u00e1t. A telep\u00fcl\u00e9s mellett m\u00e1r a 15. sz\u00e1zadban vasat \u00e9s aranyat b\u00e1ny\u00e1sztak, de a vasgy\u00e1rt\u00e1s a 19. sz\u00e1zadban lend\u00fclt fel igaz\u00e1n, \u00e9s Vajdahunyad vaskoh\u00e1szati k\u00f6zpontt\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. A vas- \u00e9s ac\u00e9lkoh\u00e1szat a 20. sz\u00e1zad sor\u00e1n is meghat\u00e1rozta a v\u00e1ros arculat\u00e1t.","nameorigin":"Nev\u00e9nek alaptagja vsz. egy -d k\u00e9pz\u0151s szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik, el\u0151tagja pedig arra utal, hogy az erd\u00e9lyi vajda birtoka volt. A rom\u00e1n n\u00e9v a Hunyadv\u00e1ra alak \u00e1tv\u00e9tele, amelyben az \u00f3magyar \u03b2 (bilabi\u00e1lis z\u00f6ng\u00e9s spir\u00e1ns) vokaliz\u00e1l\u00f3dott. Az Eisenmarkt n\u00e9v ('vaspiac') vasgy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra utal. Ez Binder P\u00e1l szerint mesters\u00e9ges n\u00e9valkot\u00e1s a forr\u00e1sokban el\u0151fordul\u00f3 Hunnedeng helyett.[4] T\u00f6rt\u00e9neti n\u00e9valakjai: Hungnod (1265), Huniad (1278), Hwnyadwar (1409), Vayda Hunyadi (1575).","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|\u00c1rp\u00e1d-kori, Hunyad v\u00e1rmegy\u00e9nek nevet ad\u00f3 f\u00f6ldv\u00e1ra a mai v\u00e1rt\u00f3l d\u00e9lre emelked\u0151 Szent P\u00e9ter- (S\u00e2npetru-) hegyen \u00e1llt.@#5|@1241 ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n jelent\u0151sen megritkult magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g p\u00f3tl\u00e1s\u00e1ra IV. B\u00e9la kir\u00e1ly kezdte el betelep\u00edteni a vlachokat Erd\u00e9lybe. A vlachok juhp\u00e1sztorok voltak, \u00e9s a hegyi legel\u0151ket foglalt\u00e1k el els\u0151sorban, ad\u00f3k\u00e9nt juh\u00f6tvenedet fizettek. Vezet\u0151iket ken\u00e9znek h\u00edvt\u00e1k, \u00e9s a magyar kir\u00e1ly er\u0151s\u00edtette meg \u0151ket poz\u00edci\u00f3jukban. A vajda tiszts\u00e9get a magyarokt\u00f3l vett\u00e9k \u00e1t, \u00e9s t\u00f6bb ken\u00e9zs\u00e9g vezet\u0151j\u00e9t jelentette. A beteleped\u00e9s folyamatosan t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s \u00e9letm\u00f3djukban is fokozatosan \u00e1tt\u00e9rtek a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9sre. A 16. \u00e9s 17. sz\u00e1zadi t\u00f6r\u00f6k \u00e9s n\u00e9met megsz\u00e1ll\u00e1sok \u00e9s a j\u00f3r\u00e9szt eredm\u00e9nytelen magyar f\u00fcggetlens\u00e9gi harcok puszt\u00edt\u00e1sai, valamint a Habsburg uralkod\u00f3k ezt k\u00f6vet\u0151, idegen n\u00e9peket favoriz\u00e1l\u00f3 \u00fajratelep\u00edt\u00e9si politik\u00e1ja miatt a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a rom\u00e1nok Erd\u00e9lyben sz\u0171k t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek.@1267|Istv\u00e1n, IV. B\u00e9la fia az apj\u00e1val v\u00edvott D\u00e9vai csata ut\u00e1n Feketehalom v\u00e1r\u00e1ba visszavonulva utas\u00edtotta Hunyad v\u00e1r\u00e1nak v\u00e1rnagy\u00e1t, hogy toborozzon katon\u00e1kat \u00e9s siessen a Kem\u00e9ny fia L\u0151rinc \u00e1ltal ostromlott Feketehalom felment\u00e9s\u00e9re. Nem tudni, hogy ez a f\u00f6ldv\u00e1rra, vagy m\u00e1r a k\u0151v\u00e1rra utalt.@#6|@1307|F\u0151esperesi sz\u00e9khely volt.@1330 ut\u00e1n|Egy elm\u00e9let szerint K\u00e1roly R\u00f3bert sikertelen havasalf\u00f6ldi hadj\u00e1rata ut\u00e1n emeltette Hunyad \u00e9s H\u00e1tszeg v\u00e1rait, hogy v\u00e9dj\u00e9k a magyar hat\u00e1rt, mivel D\u00e9va v\u00e1ra messze fek\u00fcdt a hat\u00e1rt\u00f3l.@1409. okt\u00f3ber 18.|Luxemburgi Zsigmond Serbe fia Vajk (Woyk) ken\u00e9znek, Hunyadi J\u00e1nos apj\u00e1nak adom\u00e1nyozta a birtokot, amelyr\u0151l k\u00e9s\u0151bb a csal\u00e1d a nev\u00e9t is vette. A csal\u00e1d ezut\u00e1n \u00e9p\u00edtette a mai v\u00e1r el\u0151dj\u00e9t, birtokk\u00f6zpontul. A v\u00e1rhoz nagy kiterjed\u00e9s\u0171, de gy\u00e9ren lakott birtok tartozott, amelyb\u0151l nem sok j\u00f6vedelem sz\u00e1rmazott.@1410. febru\u00e1r 10.|Zsigmond kiadta a v\u00e9gleges adom\u00e1nylevelet. Ebben Vajkot m\u00e1r Hunyadinak nevezte. Az okiratban nem eml\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rat, \u00edgy sokak szerint az ekkor m\u00e9g nem l\u00e9tezett. Vajk minden bizonnyal kun sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt, mivel Havasalf\u00f6ld nemess\u00e9ge akkoriban kunokb\u00f3l \u00e1llt. A kun vezet\u0151 r\u00e9teg k\u00e9s\u0151bb beolvadt a t\u00f6bbs\u00e9get alkot\u00f3 ol\u00e1h.@1415|A telep\u00fcl\u00e9st mez\u0151v\u00e1rosk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k.@15. sz\u00e1zad|M\u00e1r vasat \u00e9s aranyat b\u00e1ny\u00e1sztak.@1446-1453|Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1ga alatt a v\u00e1rban \u00e9lt feles\u00e9ge, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet. Ez id\u0151 t\u00e1jt \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s kib\u0151v\u00edtett\u00e9k az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt. A telep\u00fcl\u00e9s mez\u0151v\u00e1rosi kiv\u00e1lts\u00e1gokat kapott.@1445|A telep\u00fcl\u00e9st v\u00e1rosk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k.@1448|Ferences szerzetesek telepedtek le benne.@1453 ut\u00e1n|Az uradalmat Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet \u00f6r\u00f6k\u00f6lte.@#7|@1457|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s adott enged\u00e9lyt ortodox vall\u00e1s\u00fa jobb\u00e1gyainak, hogy a v\u00e1rosban k\u0151templomot \u00e9p\u00edtsenek.@1458|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1st kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1482|A v\u00e1rat hatalmas uradalm\u00e1val egy\u00fctt Corvin J\u00e1nos kapta meg.@1490|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly elhunyt.@1494|Corvin J\u00e1nos Kinizsi P\u00e1lnak \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek Magyar Benign\u00e1nak z\u00e1logos\u00edtotta el.@1496|A z\u00e1logjog Bak\u00f3cz Tam\u00e1s egri p\u00fcsp\u00f6kh\u00f6z ker\u00fclt, azonban nem tudta birtokba venni a v\u00e1rat.@1504|Meghalt Corvin J\u00e1nos.@1505|Meghalt Corvin J\u00e1nos egyetlen fia, a gyermek Krist\u00f3f, a csal\u00e1d utols\u00f3 f\u00e9rfi tagja.@1508|Meghalt Corvin J\u00e1nos l\u00e1nya, Erzs\u00e9bet. A v\u00e1rat Corvin J\u00e1nos \u00f6zvegye, Frangep\u00e1n Beatrix \u00f6r\u00f6k\u00f6lte.@1508|Bak\u00f3cz\u00e9k megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k birtokba venni a v\u00e1rat, de a beiktat\u00e1sra \u00e9rkez\u0151 erd\u00e9lyi k\u00e1ptalant \u00e9s az erd\u00e9lyi vajda embereit Nagy Gy\u00f6rgy v\u00e1rnagy husz\u00e1rjai \u00e9l\u00e9n fut\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette. Ezut\u00e1n a v\u00e1rra Frangep\u00e1n Beatrix adom\u00e1nylevelet kapott II. Ul\u00e1szl\u00f3t\u00f3l.@1509|Frangep\u00e1n Beatrix feles\u00e9g\u00fcl ment Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3fhoz, II. Ul\u00e1szl\u00f3 unoka\u00f6ccs\u00e9hez.@1510|Frangep\u00e1n Beatrix elhunyta ut\u00e1n Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a Hunyadi birtokokat.@#8|@1528|T\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett.@1531. szeptember 17.|Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u00e1tadta az er\u0151ss\u00e9get az \u00e1ltala t\u00e1mogatott I. Ferdin\u00e1ndnak.@1534. j\u00fanius|Czibak Imre v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k ostrommal foglalta el Szapolyai J\u00e1nos sz\u00e1m\u00e1ra. Czibak Imr\u00e9t m\u00e9g ebben az \u00e9vben Lodovico Gritti emberei gyilkolt\u00e1k meg.@1536|Szapolyai J\u00e1nos enyingi T\u00f6r\u00f6k B\u00e1lintnak adom\u00e1nyozta.@#9|@1557|T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos a v\u00e1rudvaron fejeztette le h\u0171tlen feles\u00e9g\u00e9t, Kendi Ann\u00e1t.@#10|@#12|@1601|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly eredm\u00e9nytelen\u00fcl ostromolta.@#13|@#14|@1618|Az ikt\u00e1ri Bethlen csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Bethlen G\u00e1bor \u00e1talak\u00edttatta \u00e9s k\u00fcls\u0151 v\u00e9dm\u0171vekkel er\u0151s\u00edttette meg a v\u00e1rat, majd az uradalommal egy\u00fctt 1622-ben unoka\u00f6ccs\u00e9nek, Bethlen Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta. Annak 1632-es hal\u00e1la ut\u00e1n r\u00f6vid ideig feles\u00e9ge, Sz\u00e9chy M\u00e1ria lakta.@1619|Bethlen G\u00e1bor meger\u0151s\u00edtette a sz\u0171cs\u00f6k c\u00e9h\u00e9nek alapszab\u00e1ly\u00e1t, 1627-ben l\u00e9trej\u00f6tt a szab\u00f3k, 1635-ben a b\u0151r\u00f6s\u00f6k \u00e9s csizmadi\u00e1k, 1676-ban a tak\u00e1csok c\u00e9he.@#15|@#16|@1634|Megalap\u00edtott\u00e1k rom\u00e1n nyelv\u0171 reform\u00e1tus egyh\u00e1z\u00e1t.@1644|A v\u00e1r birtokosai, Bethlen P\u00e9ter \u00e9s feles\u00e9ge Trencs\u00e9ni Ill\u00e9sh\u00e1zy Katalin a v\u00e1r k\u00f6zel\u00e9ben reform\u00e1tus templomot emeltettek.@#17|@#18|@1648|Z\u00f3lyomi D\u00e1vidn\u00e9 Bethlen Katalin szerezte meg a v\u00e1rat.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659\u20131660|Kar\u00e1nsebes eleste ut\u00e1n rom\u00e1n \u00e9s szerb menek\u00fcltek telepedtek le a v\u00e1rosban.@#19|@#20|@1671|Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9\u00e9 lett az uradalom, aki t\u00f6bbsz\u00f6r id\u0151z\u00f6tt is itt.@#21|@#22|@#23|@#24|@1685|Apafi elkobozta Th\u00f6k\u00f6lyt\u0151l.@#25|@#26|@#27|@1710|Visszakapt\u00e1k a ferencesek a R\u00e1kosdra vezet\u0151 \u00fat mellett \u00e1llt rendh\u00e1zukat, amely 1725-ben szerzett ism\u00e9t kolostori rangot.@1731|\u00c9vi n\u00e9gy orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rt tartottak benne.@1714-t\u0151l|Georg Steinhilbert b\u00e9relte. A t\u0151le \u00e9szakra, a Cserna mellett fekv\u0151 Csernab\u00e1ny\u00e1n 1667-ben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt egy vasm\u0171. Steinhilbert 1714-ben egy m\u00e1sodik, 1727-ben egy harmadik vasm\u0171vet is \u00e9p\u00edttetett. 1743-t\u00f3l k\u00f6zvetlen\u00fcl a kincst\u00e1r kezelte. A modern vasgy\u00e1rt\u00e1s kezdetei a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re tehet\u0151ek, amikor k\u00f6zel\u00e9ben meg\u00e9p\u00fclt a toplicai olvaszt\u00f3.@1724|Apafi Kat\u00e1r\u00f3l az uradalom a fiskusra sz\u00e1llt.@1725-t\u0151l|A kincst\u00e1ri uradalom hivatalai k\u00f6lt\u00f6ztek a v\u00e1rba.@1784|A v\u00e1rat utolj\u00e1ra ekkor haszn\u00e1lt\u00e1k katonai c\u00e9lra, amikor a v\u00e1rmegyei nemess\u00e9g nagy r\u00e9sze itt tal\u00e1lt v\u00e9delmet a Horea-felkel\u00e9s el\u0151l. A v\u00e1roska region\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9zm\u0171vesk\u00f6zpont \u00e9s Hunyad v\u00e1rmegye egyik ker\u00fclet\u00e9nek sz\u00e9khelye volt. 1784-ben II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1760|A f\u00f6l\u00e1ll\u00edtott hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re esett ugyan, de lak\u00f3i nem katon\u00e1skodtak.@1807|I. Ferenc l\u00e1togat\u00e1sakor elrendelte a v\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t, de 1818-ban egy vill\u00e1mcsap\u00e1s okozta t\u0171z v\u00e9get vetett a munk\u00e1latoknak.@1837 \u00e9s 1840 k\u00f6zt|Debreczeni M\u00e1rton szervezte \u00fajj\u00e1 vid\u00e9k\u00e9n a vasgy\u00e1rt\u00e1st. A sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben maga Vajdahunyad is vaskoh\u00e1szati k\u00f6zpontt\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt.@#28|@#30|@1868|Ar\u00e1nyi Lajos kamp\u00e1nya folyt\u00e1n kezdt\u00e9k meg k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l a v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.@1870-1874|Steindl Imre ir\u00e1ny\u00edtotta a v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, egys\u00e9ges g\u00f3tikus st\u00edlusban. \u0150 alak\u00edtotta ki a tet\u0151k mai form\u00e1j\u00e1t.@1884|Befejezt\u00e9k a Vajdahunyad\u2013Piski vas\u00fatvonal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Ugyanekkor meg\u00e9p\u00fclt az els\u0151 nagyolvaszt\u00f3, amelyet 1903-ig tov\u00e1bbi n\u00e9gy k\u00f6vetett \u2013 ezek k\u00f6z\u00fcl az 1895-\u00f6s negyedik h\u00fasz m\u00e9teres magass\u00e1g\u00e1val a legnagyobb volt az akkori Magyarorsz\u00e1gon.@1896|A Millennium alkalm\u00e1b\u00f3l Budapesten felavatt\u00e1k Vajdahunyad v\u00e1r\u00e1nak ut\u00e1nzat\u00e1t el\u0151bb f\u00e1b\u00f3l, majd a nagy sikerre tekintettel 1908-ban k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg.@1907-1913|M\u00f6ller Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00f6rt\u00e9nt a v\u00e1r tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 restaur\u00e1l\u00e1sa.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@1937 \u00e9s 1940 k\u00f6z\u00f6tt|8500 m\u00b2-en fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Siemens\u2013Martin-ac\u00e9lm\u0171vet. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Rom\u00e1nia egyik legnagyobb vas- \u00e9s ac\u00e9lkoh\u00e1szati k\u00f6zpontja lett.@1950-es \u00e9vek v\u00e9ge|A mez\u0151gazdas\u00e1g kollektiviz\u00e1l\u00e1sa idej\u00e9n ezr\u00e9vel \u00e9rkeztek \u00faj bek\u00f6lt\u00f6z\u0151k Moldv\u00e1b\u00f3l \u00e9s Havasalf\u00f6ldr\u0151l.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&studhist.blog.hu: Vajdahunyad v\u00e1ra \u00e9s a Hunyadi csal\u00e1d|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/12\/19\/vajdahunyad_vara_es_a_hunyadi_csalad\nmaszol.ro|https:\/\/maszol.ro\/kultura\/122792-kincsesladank-erdely-buszke-vartornyok-es-bed-lt-kemenyek-varosa-vajdahunyad\nstudhist.blog.hu: Vajdahunyad v\u00e1ra \u00e9s Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/12\/27\/vajdahunyad_vara_es_bethlen_gabor_erdelyi_fejedelem"},"castles":[{"castleId":145,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Castelul Corvinilor","settlement_HU":"Vajdahunyad","settlement_LO":"Hunedoara","address":"Curtea Corvine\u0219tilor nr. 1-3","listorder":1,"gps_lat":"45.7491580000","gps_long":"22.8881390000","oldcounty":35,"country":4,"division":20,"cond":1,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1439-Vajdahunyad-Vajdahunyad-vara\/","homepage":"http:\/\/www.castelulcorvinilor.ro\/","openinghours":"http:\/\/www.castelulcorvinilor.ro\/info-vizitatori\/?lang=ro","picture":"\u003Ca title=\u0022Carcea Daniel, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Corvinilor_HD.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castelul Corvinilor HD\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Castelul_Corvinilor_HD.jpg\/512px-Castelul_Corvinilor_HD.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Corvinilor_HD.jpg\u0022\u003ECarcea Daniel\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vajdahunyad v\u00e1ra","seolink":"vajdahunyad-vara","georegion":"Hunyad","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@11. sz\u00e1zad eleje|A Szent P\u00e9ter hegyen I. Istv\u00e1n kir\u00e1ly isp\u00e1ns\u00e1gi k\u00f6zpontot hozott l\u00e9tre (\u00d3hunyad). Ez egy f\u00f6ld-fa szerkezet\u0171 v\u00e1r volt, ami a v\u00e1rmegye katonai \u00e9s politikai k\u00f6zpontj\u00e1ul szolg\u00e1lt. A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n elvesztette jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Nev\u00e9nek alaptagja vsz. egy -d k\u00e9pz\u0151s szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik, el\u0151tagja pedig arra utal, hogy az erd\u00e9lyi vajda birtoka volt. A rom\u00e1n n\u00e9v a Hunyadv\u00e1ra alak \u00e1tv\u00e9tele.@#5|@1267|Istv\u00e1n, IV. B\u00e9la fia az apj\u00e1val v\u00edvott D\u00e9vai csata ut\u00e1n Feketehalom v\u00e1r\u00e1ba visszavonulva utas\u00edtotta Hunyad v\u00e1r\u00e1nak v\u00e1rnagy\u00e1t, hogy toborozzon katon\u00e1kat \u00e9s siessen a Kem\u00e9ny fia L\u0151rinc \u00e1ltal ostromlott Feketehalom felment\u00e9s\u00e9re. Nem tudni, hogy ez a f\u00f6ldv\u00e1rra, vagy m\u00e1r a k\u0151v\u00e1rra utalt.@#6|@14. sz\u00e1zad|A ma Sebes v\u00e1rak\u00e9nt ismert, Kolozs v\u00e1rmegy\u00e9ben emelked\u0151 v\u00e1rat h\u00edvt\u00e1k Hunyadnak, \u00edgy minden Anjou-kori oklev\u00e9l erre az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyre vonatkozik.@1330 ut\u00e1n|Egy elm\u00e9let szerint K\u00e1roly R\u00f3bert sikertelen havasalf\u00f6ldi hadj\u00e1rata ut\u00e1n emeltette Hunyad \u00e9s H\u00e1tszeg v\u00e1rait, hogy v\u00e9dj\u00e9k a magyar hat\u00e1rt, mivel D\u00e9va v\u00e1ra messze fek\u00fcdt a hat\u00e1rt\u00f3l.@1409. okt\u00f3ber 18.|Luxemburgi Zsigmond Serbe fia Vajk (Woyk) ken\u00e9znek, egy Havasalf\u00f6ldr\u0151l Erd\u00e9lybe menek\u00fclt ken\u00e9znek adom\u00e1nyozta oda. \u0150 volt Hunyadi J\u00e1nos apja. A csal\u00e1d k\u00e9s\u0151bb a birtokr\u00f3l vette a nev\u00e9t is. Vajk minden bizonnyal kun sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt, mivel Havasalf\u00f6ld nemess\u00e9ge akkoriban kunokb\u00f3l \u00e1llt. A kun vezet\u0151 r\u00e9teg k\u00e9s\u0151bb beolvadt a t\u00f6bbs\u00e9get alkot\u00f3 ol\u00e1hs\u00e1gba. A v\u00e1rhoz nagy kiterjed\u00e9s\u0171, de gy\u00e9ren lakott birtok tartozott, amelyb\u0151l nem sok j\u00f6vedelem sz\u00e1rmazott.@1410. febru\u00e1r 10.|Zsigmond kiadta a v\u00e9gleges adom\u00e1nylevelet. Ebben Vajkot m\u00e1r Hunyadinak nevezte. Az okiratban nem eml\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rat, \u00edgy sokak szerint az ekkor m\u00e9g nem l\u00e9tezett. A v\u00e1rat val\u00f3sz\u00edn\u0171leg csak a fia, Hunyadi J\u00e1nos \u00e9p\u00edtethette meg, hogy a tov\u00e1bbiakban, mint birtokk\u00f6zpont szolg\u00e1lja. A kezdetben kicsiny k\u0151v\u00e1rat Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3, majd fia a magyar kir\u00e1lly\u00e1 koron\u00e1zott M\u00e1ty\u00e1s \u00e9p\u00edtette ki.@1446|Hunyad mai v\u00e1r\u00e1nak els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se.@1446-1453|Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1ga alatt a v\u00e1rban \u00e9lt feles\u00e9ge, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet. Ez id\u0151 t\u00e1jt \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s kib\u0151v\u00edtett\u00e9k az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt. Ekkoriban a t\u00f6r\u00f6k harcokt\u00f3l t\u00e1vol fekv\u0151 \u00e9p\u00fclet ink\u00e1bb f\u0151nemesi palot\u00e1nak, mint katonai c\u00e9l\u00fa l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott.@#7|@1482|M\u00e1ty\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nytelen fi\u00e1nak, Corvin J\u00e1nos lipt\u00f3i hercegnek adom\u00e1nyozta oda, aki k\u00e9s\u0151bb k\u00e9nytelen volt elz\u00e1logos\u00edtani Kinizsi P\u00e1l temesi f\u0151isp\u00e1nnak.@1490|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly elhunyt.@1494|Corvin J\u00e1nos Kinizsi P\u00e1lnak \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nek Magyar Benign\u00e1nak z\u00e1logos\u00edtotta el.@1496|A z\u00e1logjog Bak\u00f3cz Tam\u00e1s egri p\u00fcsp\u00f6kh\u00f6z ker\u00fclt, azonban nem tudta birtokba venni a v\u00e1rat.@1504|Meghalt Corvin J\u00e1nos.@1505|Meghalt Corvin J\u00e1nos egyetlen fia, a gyermek Krist\u00f3f, a csal\u00e1d utols\u00f3 f\u00e9rfi tagja.@1508|Meghalt Corvin J\u00e1nos l\u00e1nya, Erzs\u00e9bet. A v\u00e1rat Corvin J\u00e1nos \u00f6zvegye, Frangep\u00e1n Beatrix \u00f6r\u00f6k\u00f6lte.@1508|Bak\u00f3cz\u00e9k megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k birtokba venni a v\u00e1rat, de a beiktat\u00e1sra \u00e9rkez\u0151 erd\u00e9lyi k\u00e1ptalant \u00e9s az erd\u00e9lyi vajda embereit Nagy Gy\u00f6rgy v\u00e1rnagy husz\u00e1rjai \u00e9l\u00e9n fut\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette. Ezut\u00e1n a v\u00e1rra Frangep\u00e1n Beatrix adom\u00e1nylevelet kapott II. Ul\u00e1szl\u00f3t\u00f3l.@1509|Frangep\u00e1n Beatrix feles\u00e9g\u00fcl ment Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3fhoz, II. Ul\u00e1szl\u00f3 unoka\u00f6ccs\u00e9hez.@1510|Frangep\u00e1n Beatrix elhunyta ut\u00e1n Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a Hunyadi birtokokat.@#8|@1528|T\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett.@1531. szeptember 17.|Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u00e1tadta az er\u0151ss\u00e9get az \u00e1ltala t\u00e1mogatott I. Ferdin\u00e1ndnak.@1534. j\u00fanius|Czibak Imre v\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k ostrommal foglalta el Szapolyai J\u00e1nos sz\u00e1m\u00e1ra. Czibak Imr\u00e9t m\u00e9g ebben az \u00e9vben Lodovico Gritti emberei gyilkolt\u00e1k meg.@1536|Szapolyai J\u00e1nos enyingi T\u00f6r\u00f6k B\u00e1lintnak adom\u00e1nyozta.@#9|@1557|T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos a v\u00e1rudvaron fejeztette le h\u0171tlen feles\u00e9g\u00e9t, Kendi Ann\u00e1t.@#10|@#12|@1601|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda is eredm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl volt k\u00e9nytelen elvonulni a falai al\u00f3l, b\u00e1r fel\u00e9gette a v\u00e1rbeli \u00e9p\u00fcletek tet\u0151zeteit.@#13|@#14|@1618|Az ikt\u00e1ri Bethlen csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Bethlen G\u00e1bor \u00e1talak\u00edttatta \u00e9s k\u00fcls\u0151 v\u00e9dm\u0171vekkel er\u0151s\u00edttette meg a v\u00e1rat, majd az uradalommal egy\u00fctt 1622-ben unoka\u00f6ccs\u00e9nek, Bethlen Istv\u00e1nnak adom\u00e1nyozta. Annak 1632-es hal\u00e1la ut\u00e1n r\u00f6vid ideig feles\u00e9ge, Sz\u00e9chy M\u00e1ria lakta.@#15|@#16|@#17|@#18|@1648|Z\u00f3lyomi D\u00e1vidn\u00e9 Bethlen Katalin szerezte meg a v\u00e1rat.@#19|@#20|@#21|@1671|Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9\u00e9 lett az uradalom, aki t\u00f6bbsz\u00f6r id\u0151z\u00f6tt is itt. A Th\u00f6k\u00f6ly csal\u00e1dnak a Felvid\u00e9ken voltak birtokai \u00e9s marhakereskedelemb\u0151l gazdagodtak meg.@#22|@#23|@#24|@1685|Apafi elkobozta Th\u00f6k\u00f6lyt\u0151l, miut\u00e1n elp\u00e1rtolt a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l. I. Apafi Mih\u00e1ly feledelem a birtokot fi\u00e1ra, Mih\u00e1lyra hagyta.@#25|@1690. augusztus 21.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre t\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h seg\u00e9dhadakkal \u00e1tkelt a havasokon \u00e9s h\u00e1tba t\u00e1madva megverte Heisler cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9t.@1690. szeptember 21.|Erd\u00e9lyben a nemess\u00e9g csatlakozott Th\u00f6k\u00f6lyhez \u00e9s Szebenben Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezut\u00e1n Castelli \u00e9s Heisler egyes\u00edtett seregei kiszor\u00edtott\u00e1k Erd\u00e9lyb\u0151l.@#26|@#27|@1724|Ifjabb Apafi Mih\u00e1ly \u00f6zvegy\u00e9t\u0151l, Bethlen Kat\u00e1r\u00f3l az uradalom a fiskusra sz\u00e1llt.@1725-t\u0151l|A kincst\u00e1ri uradalom hivatalai k\u00f6lt\u00f6ztek a v\u00e1rba.@1784|A v\u00e1rat utolj\u00e1ra ekkor haszn\u00e1lt\u00e1k katonai c\u00e9lra, amikor a v\u00e1rmegyei nemess\u00e9g nagy r\u00e9sze itt tal\u00e1lt v\u00e9delmet a Horea-felkel\u00e9s el\u0151l. A v\u00e1roska region\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9g\u0171 k\u00e9zm\u0171vesk\u00f6zpont \u00e9s Hunyad v\u00e1rmegye egyik ker\u00fclet\u00e9nek sz\u00e9khelye volt. 1784-ben II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1807|I. Ferenc l\u00e1togat\u00e1sakor elrendelte a v\u00e1r fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t, de 1818-ban egy vill\u00e1mcsap\u00e1s okozta t\u0171z v\u00e9get vetett a munk\u00e1latoknak.@#28|@1849. ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n hivatalok m\u0171k\u00f6dtek az \u00e9vsz\u00e1zados falak k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9szen 1854-ig, amikor ism\u00e9t t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta el az \u00e9p\u00fcletek f\u00f6d\u00e9m\u00e9t.@1868|Ar\u00e1nyi Lajos egyetemi orvos-tan\u00e1r kamp\u00e1nya folyt\u00e1n kezdt\u00e9k meg k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l a v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.@1870-1874|Steindl Imre ir\u00e1ny\u00edtotta a v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, egys\u00e9ges g\u00f3tikus st\u00edlusban. \u0150 alak\u00edtotta ki a tet\u0151k mai form\u00e1j\u00e1t.@1896|A Millennium alkalm\u00e1b\u00f3l Budapesten felavatt\u00e1k Vajdahunyad v\u00e1r\u00e1nak ut\u00e1nzat\u00e1t el\u0151bb f\u00e1b\u00f3l, majd a nagy sikerre tekintettel 1908-ban k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00edtett\u00e9k meg.@1907-1913|M\u00f6ller Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00f6rt\u00e9nt a v\u00e1r tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 restaur\u00e1l\u00e1sa.&studhist.blog.hu: Vajdahunyad v\u00e1ra \u00e9s a Hunyadi csal\u00e1d|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/12\/19\/vajdahunyad_vara_es_a_hunyadi_csalad\nmaszol.ro|https:\/\/maszol.ro\/kultura\/122792-kincsesladank-erdely-buszke-vartornyok-es-bed-lt-kemenyek-varosa-vajdahunyad\nstudhist.blog.hu: Vajdahunyad v\u00e1ra \u00e9s Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/12\/27\/vajdahunyad_vara_es_bethlen_gabor_erdelyi_fejedelem"}],"sights":[{"sightId":1792,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103","address":"Strada Revolu\u021biei 5","mapdata":"1|1606|169","gps_lat":"45.7522327747","gps_long":"22.8985757571","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/649","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Hunedoara_Biserica_romano-catolica_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO HD Hunedoara Biserica romano-catolica (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6f\/RO_HD_Hunedoara_Biserica_romano-catolica_%282%29.jpg\/256px-RO_HD_Hunedoara_Biserica_romano-catolica_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Hunedoara_Biserica_romano-catolica_(2).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nagyboldogasszony r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"nagyboldogasszony-romai-katolikus-templom","note":"","history":"1910-ben \u00e9p\u00fclt \u00e9s Fetzer Antal nagyv\u00e1radi p\u00fcsp\u00f6k szentelte 1912. m\u00e1jus 26-\u00e1n."},{"sightId":1793,"townId":70,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|370|559","gps_lat":"45.7499318739","gps_long":"22.8879279839","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nepomuki-Szent-Janos-kapolna-Vajdahunyad-3123","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Giuseppe Milo, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Corvin_Castle_Hunedoara_Romania_Travel_Photography_(225889455).jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Corvin Castle Hunedoara Romania Travel Photography (225889455)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/be\/Corvin_Castle_Hunedoara_Romania_Travel_Photography_%28225889455%29.jpeg\/512px-Corvin_Castle_Hunedoara_Romania_Travel_Photography_%28225889455%29.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Corvin_Castle_Hunedoara_Romania_Travel_Photography_(225889455).jpeg\u0022\u003EGiuseppe Milo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u00e1polna","seolink":"nepomuki-szent-janos-kapolna","note":"","history":"Nepomuki Szent J\u00e1nos az \u00faton \u00e9s v\u00edzen j\u00e1r\u00f3k v\u00e9d\u0151szentje, ez\u00e9rt szobrai sokszor hidakn\u00e1l \u00e1llnak. A 18. sz\u00e1zadban avatt\u00e1k szentt\u00e9, \u00e9s a barokk korban jelent\u0151s kultusza alakult ki."},{"sightId":1794,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Strada Gabriel Bethlen","mapdata":"1|668|792","gps_lat":"45.7485163556","gps_long":"22.8905510897","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_church_Hunedoara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Reformed church Hunedoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3a\/Reformed_church_Hunedoara.jpg\/256px-Reformed_church_Hunedoara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_church_Hunedoara.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt. Renesz\u00e1nsz ajt\u00f3keretei 1644-b\u0151l val\u00f3k \u00e9s a patr\u00f3nus h\u00e1zasp\u00e1r, Bethlen P\u00e9ter \u00e9s Ill\u00e9sh\u00e1zi Kata csal\u00e1di c\u00edmer\u00e9t viselik."},{"sightId":1795,"townId":70,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Unirii","mapdata":"1|1241|1166","gps_lat":"45.7462219569","gps_long":"22.8954163892","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Biserica_Sfantul_Ierarh_Nicolae_din_Hunedoara_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Biserica Sfantul Ierarh Nicolae din Hunedoara (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/00\/RO_HD_Biserica_Sfantul_Ierarh_Nicolae_din_Hunedoara_%288%29.jpg\/512px-RO_HD_Biserica_Sfantul_Ierarh_Nicolae_din_Hunedoara_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Biserica_Sfantul_Ierarh_Nicolae_din_Hunedoara_(8).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s templom","seolink":"szent-miklos-templom","note":"","history":"Er\u0151d benyom\u00e1s\u00e1t kelt\u0151, faerk\u00e9lyes tornya 1458-ban \u00e9p\u00fclt. 1634-ben a reform\u00e1tus egyh\u00e1zszervezethez tartozott. 1654 el\u0151tt \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, ebb\u0151l az id\u0151b\u0151l val\u00f3 bels\u0151 fest\u00e9se, Constantin \u00e9s Stan Caian munk\u00e1ja. 1827-ben kib\u0151v\u00edtett\u00e9k \u00e9s az \u00e9p\u00fclet st\u00edlus\u00e1t\u00f3l idegen, biz\u00e1ncias harangtoronnyal l\u00e1tt\u00e1k el. A templom k\u00e9t nagy m\u0171v\u00e9szi erej\u0171, 15. sz\u00e1zadi ikont (Szent Mikl\u00f3s \u00e9s \u00datmutat\u00f3 Istenanya \u2013 Hodigitria) \u0151riz, amelyek az elpusztult ploszkai kolostorb\u00f3l ker\u00fcltek ide a 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben. 1654-ben k\u00e9sz\u00fclt ikonoszt\u00e1za a legr\u00e9gibb fennmaradt teljes ikonoszt\u00e1z Erd\u00e9lyben."},{"sightId":1796,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Biserica Schimbarea la Fa\u021b\u0103","address":"Strada Popa \u015eapc\u0103","mapdata":"1|1365|1006","gps_lat":"45.7472166058","gps_long":"22.8964043606","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Transfiguration_orthodox_church_Hunedoara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Transfiguration orthodox church Hunedoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a5\/Transfiguration_orthodox_church_Hunedoara.jpg\/512px-Transfiguration_orthodox_church_Hunedoara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Transfiguration_orthodox_church_Hunedoara.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa ortodox templom","seolink":"urunk-szinevaltozasa-ortodox-templom","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1797,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Catedrala Sfin\u021bii \u00cemp\u0103ra\u021bi Constantin \u0219i Elena","address":"Bulevardul Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|1310|257","gps_lat":"45.7516979604","gps_long":"22.8959478578","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Hunedoara_Piata_Libertatii_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Hunedoara Piata Libertatii (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fd\/RO_HD_Hunedoara_Piata_Libertatii_%282%29.jpg\/512px-RO_HD_Hunedoara_Piata_Libertatii_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Hunedoara_Piata_Libertatii_(2).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Konstantin \u00e9s Szent Ilona ortodox sz\u00e9kesegyh\u00e1z","seolink":"szent-konstantin-es-szent-ilona-ortodox-szekesegyhaz","note":"","history":"1939 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1798,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Arheologie Istorie \u0219i Etnografie Hunedoara","address":"Curtea Husarilor","mapdata":"1|373|416","gps_lat":"45.7507686179","gps_long":"22.8879376189","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.primariahunedoara.ro\/ro\/info-util\/servicii-publice\/muzeul-de-arheologie-istorie-si-etnografie-hunedoara","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022LilianaWW, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Huniazilor_42.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castelul Huniazilor 42\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/97\/Castelul_Huniazilor_42.JPG\/512px-Castelul_Huniazilor_42.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Huniazilor_42.JPG\u0022\u003ELilianaWW\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"T\u00f6rt\u00e9neti, R\u00e9g\u00e9szeti \u00e9s N\u00e9prajzi M\u00fazeum","seolink":"torteneti-regeszeti-es-neprajzi-muzeum","note":"A Husz\u00e1r-udvarnak nevezett k\u00fcls\u0151 v\u00e1rudvaron.","history":""},{"sightId":1799,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Muzeul Casa Breslelor","address":"Curtea Husarilor","mapdata":"1|432|407","gps_lat":"45.7508219583","gps_long":"22.8884821091","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"http:\/\/casabreslelor.ro\/en\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022LilianaWW, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Huniazilor_42.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Castelul Huniazilor 42\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/97\/Castelul_Huniazilor_42.JPG\/512px-Castelul_Huniazilor_42.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Castelul_Huniazilor_42.JPG\u0022\u003ELilianaWW\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"C\u00e9ht\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"cehtorteneti-muzeum","note":"A Husz\u00e1r-udvarnak nevezett k\u00fcls\u0151 v\u00e1rudvaron.","history":""},{"sightId":1800,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Expozitia De Tortura","address":"Curtea Husarilor","mapdata":"1|360|504","gps_lat":"45.7501930397","gps_long":"22.8878470686","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00ednz\u00f3kamra ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s","seolink":"kinzokamra-kiallitas","note":"A Husz\u00e1r-udvarnak nevezett k\u00fcls\u0151 v\u00e1rudvaron.","history":""},{"sightId":1801,"townId":70,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Constantin Bursan","mapdata":"1|713|99","gps_lat":"45.7526541919","gps_long":"22.8910564068","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Steel_plant_building_Hunedoara.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Steel plant building Hunedoara\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/56\/Steel_plant_building_Hunedoara.jpg\/512px-Steel_plant_building_Hunedoara.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Steel_plant_building_Hunedoara.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi vasgy\u00e1ri hivatal","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-vasgyari-hivatal","note":"","history":""},{"sightId":1802,"townId":70,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba G\u0103rii","mapdata":"2|1017|95","gps_lat":"45.7609486945","gps_long":"22.9008555811","religion":0,"oldtype":"31","newtype":"31","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Daniel \u0218uteu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gara_Hunedoara_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gara Hunedoara - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/80\/Gara_Hunedoara_-_panoramio.jpg\/512px-Gara_Hunedoara_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gara_Hunedoara_-_panoramio.jpg\u0022\u003EDaniel \u0218uteu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s","seolink":"vasutallomas","note":"","history":"1951\u20131953 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a rom\u00e1n fatemplomokra utal\u00f3 toronnyal \u00e9s Paul Miracovici szocialista realista fresk\u00f3j\u00e1val a v\u00e1r\u00f3teremben."},{"sightId":1803,"townId":70,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gabriel Bethlen","mapdata":"1|654|811","gps_lat":"45.7484635371","gps_long":"22.8903978402","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/30570\/petofi-sandor#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"petofi-sandor-mellszobra","note":"A reform\u00e1tus templom mellett k\u00f6zvetlen\u00fcl.","history":"2002. \u00e1prilis 14-\u00e9n avatt\u00e1k fel vajdahunyadi Bal\u00e1zs Tibor fest\u0151- \u00e9s szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t. A szobor annak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, hogy 1849. \u00e1prilis 14-\u00e9n d\u00e9lt\u00e1jban Bem t\u00e1bornok sereg\u00e9vel Pet\u0151fi Vajdahunyadon p\u00e1r \u00f3r\u00e1ra meg\u00e1llt, \u00e9s a vez\u00e9rkarral megn\u00e9zte a v\u00e1rat. Akkor \u00edrta \u0022Vajdahunyadon\u0022 c\u00edm\u0171 vers\u00e9t."},{"sightId":1804,"townId":70,"active":1,"name_LO":"Statuia lui Iancu de Hunedoara","address":"Bulevardul Dacia","mapdata":"2|1423|390","gps_lat":"45.7574924173","gps_long":"22.9077182281","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/34417\/hunyadi-janos","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Hunyadi J\u00e1nos szobra","seolink":"hunyadi-janos-szobra","note":"","history":"2017. augusztus 11-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}