Szent László király ferences templom és kolostor

Története
1729-ben az erdélyi ferences custódia önálló, Szent István védnöksége alatt álá helyezett rendtartománnyá vált. 1733-ban vásárolták a kolostor telkét. Még ebben az évben megkezdődött az építkezés, vélhetőleg egy korábbi domonkos kolostorépület felhasználásával. 1735-ben költöztek be, és 1737-ben Szent László király tiszteletére avatták fel a templomot. A kolostor és a templom felépítését a szidi származású Bors család adományai tették lehetővé. A család tagjait a templom kriptájában temették el. A szerzetesek 1830-ig elemi iskolát működtettek a kolostor mellett. A 20. század elejéről származik a templomhajó kazettás mennyezete, belső festése. A szerzeteseket 1951-ben elhurcolták. Később a börtönből kiszabadult Izidor atya lakta és látta el a templomot 1994-ben bekövetkezett haláláig. Ma a tordai esperes szolgál benne.