Sókamaraház, Fejedelmi palota, Történelmi Múzeum
Sókamaraház, Fejedelmi palota, Történelmi Múzeum
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
palota
Cím:
Strada Bogdan Petriceicu Hașdeu 2
GPS koordináták:
46.5719796842, 23.7845234547
Története
Torda már a 11. században királyi vármegye központja volt. Torda kedvező fekvésénél fogva az erdélyi közügyek kulcsfontosságú települése lett. A város melletti Keresztesmező volt a nemesi csapatok fő gyülekezőhelye. Itt zajlott a vajdai bíráskodás és a rendi gyűlések legnagyobb része.
A tordai sóbányászatról már 1075-ből vannak feljegyzések. A sókamara már a 14. században létezett. Az erdélyi sókamarák között az első volt, és a többi kamarás fölött álló tordai királyi kamarás ispáni címet (comes camerae) címet viselt. Magyarország sószükségletének javát a környékbeli sóbányák adták.
A sókamaraház legkorábbi része, a védelmi funkciót is betöltő torony a 15. század elején épült. A 16. század elején került sor bővítésére. 1524-ben említették először a sókamara épületét. Mint kincstári ingatlan, szálláshelyként is szolgált a király, később - főleg országgyűlések idején - az erdélyi fejedelem számára. 1540-ben Szapolyai János itt fogadhatta a pártos erdélyi főurak hűségesküjét. Báthory Zsigmond fejedelem a 16. század végén (1581 és 1594 között) reprezentatív fejedelmi szállássá bővítette. E korból származnak a reneszánsz ajtó- és ablakkeretek. 1818-ban felújították. Az 1848-as forradalom után a sókamarát elköltöztették Tordáról, először Szebenbe, majd Kolozsvárra, végül Marosújvárra. 1883-ban a nagykaput veszélyességre hivatkozva elbontották. 1887-ben eltűnt az oszlopokkal alátámasztott főhomlokzati erkély is. 1907-ben Művelődési Házzá avatták. 1909 és 1912 között nagyszabású felújítást végeztek Lux Kálmán építész tervei alapján. 1943-ban az egész épület múzeumi funkciót kapott. Történeti múzeum található benne.
A múzeum gyűjteményének alapját a helyi lakosok adták össze. A legjelentősebb gyűjteményt Téglás István adta, de az egykori főgimnáziumban is sok anyagot gyűjtöttek. 1943-ban alakult meg a Múzeum Egylet, aminek célja a gyűjtemények egy múzeumban való egyesítése volt. 1951-ben nyitott meg a múzeum az egykori sókamaraházban.
Itt állították ki Krisch Aladár által 1898-ban az erdélyi egyházak vallásszabadságáról készített 3X4 méteres képet, amelyet a főtéri katolikus templomban tartottak.
{"item":"sight","set":{"sightId":1516,"townId":63,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Bogdan Petriceicu Ha\u0219deu 2","mapdata":"1|1401|1575","gps_lat":"46.5719796842","gps_long":"23.7845234547","religion":0,"oldtype":"15,50","newtype":"98","homepage":"https:\/\/muzeulturda.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Sokamarahaz-Torda-1771","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=376","picture":"\u003Ca title=\u0022CristianChirita, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222006 0602Palatul voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\/512px-2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2006_0602Palatul_voievodalTurdaCJ-II-m-A-07794.jpg\u0022\u003ECristianChirita\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"S\u00f3kamarah\u00e1z, Fejedelmi palota, T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum","note":"","history":"Torda m\u00e1r a 11. sz\u00e1zadban kir\u00e1lyi v\u00e1rmegye k\u00f6zpontja volt. Torda kedvez\u0151 fekv\u00e9s\u00e9n\u00e9l fogva az erd\u00e9lyi k\u00f6z\u00fcgyek kulcsfontoss\u00e1g\u00fa telep\u00fcl\u00e9se lett. A v\u00e1ros melletti Keresztesmez\u0151 volt a nemesi csapatok f\u0151 gy\u00fclekez\u0151helye. Itt zajlott a vajdai b\u00edr\u00e1skod\u00e1s \u00e9s a rendi gy\u0171l\u00e9sek legnagyobb r\u00e9sze.@\nA tordai s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szatr\u00f3l m\u00e1r 1075-b\u0151l vannak feljegyz\u00e9sek. A s\u00f3kamara m\u00e1r a 14. sz\u00e1zadban l\u00e9tezett. Az erd\u00e9lyi s\u00f3kamar\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 volt, \u00e9s a t\u00f6bbi kamar\u00e1s f\u00f6l\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 tordai kir\u00e1lyi kamar\u00e1s isp\u00e1ni c\u00edmet (comes camerae) c\u00edmet viselt. Magyarorsz\u00e1g s\u00f3sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek jav\u00e1t a k\u00f6rny\u00e9kbeli s\u00f3b\u00e1ny\u00e1k adt\u00e1k.@\nA s\u00f3kamarah\u00e1z legkor\u00e1bbi r\u00e9sze, a v\u00e9delmi funkci\u00f3t is bet\u00f6lt\u0151 torony a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n ker\u00fclt sor b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. 1524-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a s\u00f3kamara \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Mint kincst\u00e1ri ingatlan, sz\u00e1ll\u00e1shelyk\u00e9nt is szolg\u00e1lt a kir\u00e1ly, k\u00e9s\u0151bb - f\u0151leg orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek idej\u00e9n - az erd\u00e9lyi fejedelem sz\u00e1m\u00e1ra. 1540-ben Szapolyai J\u00e1nos itt fogadhatta a p\u00e1rtos erd\u00e9lyi f\u0151urak h\u0171s\u00e9gesk\u00fcj\u00e9t. B\u00e1thory Zsigmond fejedelem a 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n (1581 \u00e9s 1594 k\u00f6z\u00f6tt) reprezentat\u00edv fejedelmi sz\u00e1ll\u00e1ss\u00e1 b\u0151v\u00edtette. E korb\u00f3l sz\u00e1rmaznak a renesz\u00e1nsz ajt\u00f3- \u00e9s ablakkeretek. 1818-ban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. Az 1848-as forradalom ut\u00e1n a s\u00f3kamar\u00e1t elk\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k Tord\u00e1r\u00f3l, el\u0151sz\u00f6r Szebenbe, majd Kolozsv\u00e1rra, v\u00e9g\u00fcl Maros\u00fajv\u00e1rra. 1883-ban a nagykaput vesz\u00e9lyess\u00e9gre hivatkozva elbontott\u00e1k. 1887-ben elt\u0171nt az oszlopokkal al\u00e1t\u00e1masztott f\u0151homlokzati erk\u00e9ly is. 1907-ben M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1zz\u00e1 avatt\u00e1k. 1909 \u00e9s 1912 k\u00f6z\u00f6tt nagyszab\u00e1s\u00fa fel\u00faj\u00edt\u00e1st v\u00e9geztek Lux K\u00e1lm\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. 1943-ban az eg\u00e9sz \u00e9p\u00fclet m\u00fazeumi funkci\u00f3t kapott. T\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum tal\u00e1lhat\u00f3 benne.@\nA m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek alapj\u00e1t a helyi lakosok adt\u00e1k \u00f6ssze. A legjelent\u0151sebb gy\u0171jtem\u00e9nyt T\u00e9gl\u00e1s Istv\u00e1n adta, de az egykori f\u0151gimn\u00e1ziumban is sok anyagot gy\u0171jt\u00f6ttek. 1943-ban alakult meg a M\u00fazeum Egylet, aminek c\u00e9lja a gy\u0171jtem\u00e9nyek egy m\u00fazeumban val\u00f3 egyes\u00edt\u00e9se volt. 1951-ben nyitott meg a m\u00fazeum az egykori s\u00f3kamarah\u00e1zban.@\nItt \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki Krisch Alad\u00e1r \u00e1ltal 1898-ban az erd\u00e9lyi egyh\u00e1zak vall\u00e1sszabads\u00e1g\u00e1r\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett 3X4 m\u00e9teres k\u00e9pet, amelyet a f\u0151t\u00e9ri katolikus templomban tartottak.","town":{"townId":63,"name_HU":"Torda","name_LO":"Turda","seolink":"torda-turda","oldcounty":33,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}
