Mikor Keresztúry Kristóf dési kamarai prefektus Báthori István erdélyi fejedelemtől adományként kapta, már jelentős erődítmény volt. A bejárat feletti C. K. kezdőbetűk és az 1593-as évszám a Keresztúri által épített reneszánsz kastély elkészültét hirdetik.

Kornis Boldizsár Keresztúry Kristóf lányát, Katát vette el, beházasodása révén a Kornisok birtokába ment át a vár. Az ezt követő időkben jelentős építkezések, bővítési munkálatok kezdődtek, miközben a főúri család az igényeinek megfelelő belső díszítésre is figyelmet fordított.

Kornis Boldizsárt Báthory Gábor elleni merénylet vádjával halálra ítélték és kivégezték. Vagyonát elkobozták.

Bethlen Gábor fejedelem jóvoltából Kornis Boldizsár özvegye, Keresztúry Kata visszakapta a birtokot.

A nagyterem festett deszkamennyezettel gazdagodott.

Kornis Gáspár építtette második emeletét. Molnár Albert készítette az emeletre vivő lépcsősor faragott, szép faoszlopait.

III. Károly Kornis Zsigmondot Erdély főkormányzójává (gubernátor) nevezte ki.

Kornis Zsigmond kormányzó idejéből való a négyszög alaprajzú kaputorony felépítése, mely előtt - két oldalról - kőből faragott egyszarvú (unikornis) pár őrizte a bevezető utat (a Kornis család címerállata).

A Kornis család egy régi magtár átépítésével hozta létre a 20 szobás klasszicista új kastélyt, ami minden komforttal fel volt szerelve (fűtés, csatorna, víz, villany, telefon).

Jókai Mór erdélyi körútja alkalmával Szentbenedeken is megfordult.

Kornis III. Károly (1869-1918) megalapította a Szentbenedek Elektromos Művek Rt-t. Célja a Szamoson vízerőmű létesítése volt. Az áramtermelést világszínvonalú Ganz-Danubius turbinákkal és Siemens-Schuckert generátorokkal oldották meg.

Beindult a közvilágítás Désen, Szamosújváron és a környező településeken. Kornis III. Károly ingyen biztosította az elektromos áramot a szentbenedeki lakosoknak, valamint égőkkel és vasalókkal ajándékozta meg őket. A munkások számára, a világon elsőként, zuhanyzókat építtetett.

Kornis III. Károly létrehozta a Magyar Bauxit Társulást és felvásárolt több bauxitbányát.

A kastélynál forgatták a Bánk Bán c. filmet Katona József drámája alapján. Rendezője Kertész Mihály, a későbbi Oscar-díjas Michael Curtiz. A film sajnos megsemmisült a második világháborúban.

Kornis III. Károly megalapította az Alumíniumércbánya és Ipar Rt-t, ami bauxit feldolgozásával és alumínium gyártásával foglalkozott.

Erősen megrongálódott, kifosztották, de egészen 1948-ig, az államosításig lakták. Kornis IV. Károly könyvelőként dolgozott az apja által létrehozott vállalatnál.

Az épület felét silónak, felét iskolának alakították át. A hatalmas könyvtárának minden darabját az udvaron elégették, berendezését széthordták.

Az örökösök visszaperelték.