Szatmárnémeti Északi Színház
Története
1892-ben épült, a maga korában igen korszerűnek számító forgószínpados színpadtechnikával, mintegy félezer férőhellyel. A nagyváradi és a kolozsvári színház mellett Erdély egyik legpatinásabb, máig működő színháza. Jelenleg két tagozata van (román és magyar). A magyar társulat Harag György nevét viseli.
Szatmárnémetiben a magyar nyelvű színjátszásnak 220 éves hagyománya van. 1790-ben tartották a városban az első színielőadást (vándorkomédiások). Saját színházépülete 1847 óta van a városnak. Ez az épület egyike volt Magyarország első kőszínházainak. Rövid vándorszínészi pályafutása alatt Arany János is játszott itt. 1892-ben felavatják az új színházépületet. Ma is ez ad otthont az Északi Színház intézményének. Olyan művészek fordultak meg színpadán, mint Beregi Oszkár, Márkus Emília, Jászai Mari, Neményi Lili, Borovszky Oszkár, Poór Lili, Gróf László.
A második világháborúban bombatalálat érte a színházépületet is, melynek következtében hosszú időre használhatatlanná vált. Az 1950-es években alakult újra a magyar színjátszás Harag György vezetésével. 1957. április 1-től Szatmári Állami Magyar Színház néven működött az intézmény, a román társulat 1968-as megalakulásáig.