Szászsebes
Tengerszint feletti magasság:
248 m
GPS koordináták:
45.957224, 23.567357
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
7770 |
Magyarok |
7.06% |
Németek |
29% |
Oláhok |
62.51% |
A honfoglalást követően a Sebes folyó jobb partján székely központ alakult ki, ahol templomot is emeltek. A székelyeket II. Géza király a mai Sepsiszék területére költöztette, ami egykori városukról kapta nevét. Helyükre németeket telepített le, akiket később szászoknak neveztek. Az erdélyi szászok széleskörű szabadságjogaikat és autonómiájukat II. András királynak köszöngették. Szász szék székhelye lett, majd 1345-től már szabad királyi városként emlegették. Zsigmond király engedélyezte, hogy fallal vegyék körül a török ellen. 1438-ban a törökök és hűbéresük Vlad Drakul oláh vajda felszólítására a szászok feladták a várost, csak egy magyar nemes állt ellen családjával és pár követőjével. A törökök a lakosság nagy részét rabságba hurcolták. A törökök a század során ezután még többször megsarcolták, feldúlták a várost, de a magyar seregek a törököket mindannyiszor kiszorították az országból. A reformáció során a szászok evangélikus hitre tértek. A városban halt meg 1540-ben János király. Fia, János Zsigmond székhelyévé kívánta tenni, de 1571-ben elhunyt. 1659-ben az itt tartott országgyűlésen foglalták törvénybe az erdélyi nemzetek jelképeit. A nemesi vármegyéket a fél sas, a székelyeket a nap és a hold párosa, a szászokat hét bástya jelképezze. 1708-ban a császári csapatok gyújtották fel, amikor a kurucoktól elfoglalták. 1849. februárjában a falai alatt gyülekeztek Bem magyar seregei és innen indultak a győztes piski csatába. A szabadságharc leverése után a Habsburg udvar megszüntette az őket támogató erdélyi szászok autonómiáját. Ezt később helyreállították, majd a közigazgatás kiegyezést követő modernizációjával végleg megszűnt. A 19. század végére a város jelentős faipari központtá vált. A román megszállás után elkobozták az erdélyi szász közösség hatalmas birtokait. Ekkorra már a háborús dúlásokban megfogyatkozott szász lakosság helyét nagyrészt bevándorló románok vették át. A megmaradt szászok többsége a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében Németországba vándorolt ki.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895 után
A magyar honfoglalást követően a székelyek egyik központi települése alakult ki a Sebes folyó jobb partján, a későbbi evangélikus templom alatt és körül a székelyek korából való ősi templom, illetve az azt övező egykori temető maradványaira bukkantak.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1150
Először Sebes székely kerületet említették (terra Siculorum terrae Sebus). A 12. század első felében környékét székelyek lakták, akikre főutcájának a modern korig használt német Siculorumgasse elnevezése emlékeztet. A század közepe táján innen a mai Sepsiszék területére költöztek, amelynek neve a városra utal.
1141-1161
II. Géza uralkodása alatt teutonok (németek), falamandok és kisebb részben vallonok leltek új hazára dél-Erdélyben, feltehetőleg azután, hogy 1147-ben a II. keresztes hadjárat átvonult Magyarországon. A kölni és trieri érsekség területéről érkeztek olyan személyek, akik öröklési rend szerint odahaza nem számíthattak birtokszerzésre. lakatlan területre érkeztek, ahol nem sokkal korábban még székely határőrök éltek, akiket királyi parancsra Háromszék területére telepítettek át. Később ezen telepeseket kollektíven szászoknak kezdték nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Szászországból származtak.
1158 és 1200 között
II. Géza király idején (1129-1162) vette kezdetét az akkor még székelyek által lakott vidékre való szász betelepítés.
1224
II. András király kiadta az Andreanum-ot, az erdélyi szászok arany szabadságlevelét (goldener Freibrief). Ez a szászokat egységes jogi személyként kezelte, kivette a királyi ispánok fennhatósága alól, és az újonnan alapított szebeni ispánt helyezte föléjük. A szászok által lakott terület saját birtokukká vált, jogilag egyenlők voltak, a tulajdonos kihalása után a birtokok a közösségre szálltak vissza, azokat a király nem adományozhatta el. Elöljáróaikat, papjaikat maguk válaszhatták. Vezetőjük a király által kinevezett szászok grófja volt, azonban 1486 után a grófot is maguk választhatták. Szabadon tarthattak vásárokat és kereskedhettek. A szászok földjét Királyföldnek (Fundus Regius, Königsboden) nevezték.
1224
A gyorsan fejlődő települést II. András magyar király az Andreanummal a szászoknak adományozta (miként a Szászvárostól Erdővidékig terjedő, Szászföldnek nevezett egész területet), ugyanakkor az itteni székelyeket áttelepítette a Háromszéki-medence környékére, arra a vidékre ahol a későbbi Sepsiszék kialakult (Sepsi = Sebes).
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
A tatárjárás favárával együtt elsodorta a még nem kellően erődített települést.
1245
A város első említése, Malembach néven. Magyar és román nevét a Sebes víznévről kapta (magyar sebes 'gyors'). Német nevét ugyanazon folyóvízről kapta, jelentése 'malompatak'.
1300
Sebus néven említették. 1402-ben Sebes, 1435-ben Zazsebes néven jelent meg.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1303
Először említették Szászsebesszéket, amely a városon kívül tíz faluból állt. Ekkor már a Sebesi dékanátus székhelye volt, melyhez 1329-ben Szászsebesszék, Szászvárosszék, Szerdahelyszék, Alvinc, Magyarigen és Krakkó is hozzátartozott.
1345
Szabad királyi városként említették.
1352
Iskolája működött, amelyben valószínűleg a domonkosok tanítottak.
1376
19 céh és 25 mesterség volt jelen a városban, amivel az erdélyi városok között a harmadik helyen állt.
1387. november 23.
Zsigmond király idejében kiadott engedély alapján erős fallal kerítették a lakói. A Sebes folyó jobb partja közelében felépült várfalak nagyjából téglalap alaprajzot mutattak.
1396
A nikápolyi csata után Zsigmond Mihály és Salamon nevű vezérének adományozta.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként. Az egyezség értelmében a szász erődtemplomokba beengedték a környékbeli nem szász lakosságot is veszély esetén. Ez óriási engedmény volt, mert akkor nem szász (még magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem vásárolhatott házat Szászföldön. A rendházakban is csak szász szerzetesek élhettek, és a szász plébánosok a magyar szokások, viselet és frizura átvételét is szigorúan tiltották. Az erdélyi szászok soha nem integrálódtak az őket befogadó és nekik annyi előjogot biztosító Magyarország testébe, és erre soha nem is volt semmi hajlandóságuk.
1438
II. Murád portyázó hadat küldött Magyarországra Ali bég vezetésével, amelyet Vlad Drakul oláh vajda serege segített. Szörényvárnál átkeltek a Dunán, és Orsován és Karánsebesen át vonultak Szászsebesre. A város szász polgárai a várost Vlad Drakul felszólításra feladták, de egy magyar nemes családjával és kevés követőjével a város tornyába visszahúzódva ellenállást tanúsított. A törökök tüzet raktak a torony körül, és mikor a védők már nem adtak életjelet, behatoltak. Ott egy 16 éves fiú volt már csak életben, akit a törökök a lakosság nagy részével együtt rabságba hurcoltak. 20 év rabszolgaság után tért haza, ahol leírta kínszenvedéseit és a törökök szokásait. Ezután a törökök rohammal bevették Medgyest, Szebent azonban hiába ostromolták. Végül Brassó külvárosát felégetve a Törcsvári szoroson át kitakarodtak az országból.
1442
Mezid bég Erdélyre tört 30.000 fős seregével fosztogatás céljából. Ennek során a törökök felgyújtották a várost.
1442. március 18.
Hunyadi János 10.000 fős seregével ütközetet vállalt Mezid bég túlerőben lévő seregével szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek után Hunyadinak vissza kellett vonulnia, és elesett Lépes György erdélyi püspök. Hunyadi Gyulafehérvárra vonult vissza. A törökök azonban a nagyobb zsákmánnyal kecsegtető Nagyszebent vették ostrom alá, ami visszaverte a támadásukat.
1442. március 25.
A Szeben melletti síkon Hunyadi tönkreverte a török sereget. A törökök Hunyadi megölésével akartak győzelemre jutni, aki erről tudomást szerzett, és díszes páncélját az önként jelentkező Kemény Simon nevű hős vitézére adta. A törökök rátörtek, és megölték, de örömük nem tartott soká, mert észrevették, hogy ezalatt a valódi Hunyadi elfoglalta a táborukat és bekerítette őket. A csatában 20.000 török esett el, köztük Mezid bég is. Hunyadi ezután júliusban Sehabeddin ruméliai beglerbég seregét is tönkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a győzelmek alapozták meg a hírnevét, mint híres törökverőt.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1479
A Magyarországra betörő Ali Kodzsa bég vezette portyázó török had megsarcolta a várost. Kenyérmezőnél a Kinizsi Pál temesi ispán és Báthory István erdélyi vajda vezette kisebb létszámú magyar had döntő vereséget mért a török-havasalföldi seregre.
1486
Mátyás király megerősítette a szászok autonómiáját. Létrejött az Erdélyi Szász Univerzitás, az erdélyi szászok önkormányzati szerve. Ennek közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási jogköre volt és egyedül a királynak volt alárendelve. Szászok fölött kizárólag a szász egyetem ítélkezhetett. A Szász Univerzitás választotta a szászok grófját is a 12 fős nagyszebeni városi tanács tagjai közül. Az Univeztitás hivatalos nyelve a német volt, míg Magyarországé a latin.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1531
A Sebes folyó bal partjára települt román külvárost először említették. Valószínűleg a 17. század folyamán a belvárost körülvevő, a szász polgárok és városi intézmények tulajdonát képező majorokba román majorosok települtek, akik a házhelyekért cserébe napszámot végeztek.
1540. július 21.
A városban halt meg János király.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1542
A város szász lakossága áttért az evangélikus hitre.
1549
Nyírbátorban Fráter György Izabella királyné nevében de tudta nélkül megkötötte az egyezményt Ferdinánd megbízottjával, Báthory Andrással és Salm Miklós hadvezérrel. Ennek érdekében Izabella és gyermek fia, János Zsigmond lemondanak Erdélyről Ferdinánd javára, és cserébe Oppeln és Ratibor hercegi címét kapják meg.
1550
Izabella hatalmának védelmére Kászim budai pasa, valamint a moldvai és havasalföldi vajdák és Petrovics István serege Erdélyre törtek. Fráter György viharos gyorsasággal összeszedte seregét. Kendy János Brassó közelében megverte a havasalföldi vajdát, a székelyek pedig a moldvai vajdát. Ezután az egyesült had Piskinél Kászim pasa seregét kényszerítette visszavonulásra, mindezt császári segítéség nélkül.
1550. november 13.
Kemény János székely serege Szászsebesnél mért vereséget az Ojtozi-szoroson benyomuló moldvai seregre.
1551. június 14.
Itt kezdődtek a tárgyalások Izabella és Fráter György, illetve Nádasdy Tamás között Erdély átadásáról.
1551. július 19.
Fráter György és a bevonuló Castaldo császári generális nyomására Izabella királyné itt írta alá fia, a gyermek János Zsigmond nevében a hatalomról lemondó nyilatkozatot, majd Lengyelországba távozott. Ezt egy török büntető hadjárat követett, amelynek során elfoglalták Temesvárt.
1551. október
Castaldo tábornok lett a város ura.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556
Petrovics Péter szerezte vissza a várost Izabella számára. Az ez évben tartott szászsebesi országgyűlés visszahívta Izabellát, kitiltotta Erdélyből Bornemisza Pál katolikus püspököt és kimondta birtokainak elfoglalását.
1571
Az országgyűlés elhatározta megerősítését. János Zsigmond a székhelyévé kívánta tenni.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1597
Országgyűlés színhelye volt.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
16. század
Nemcsak evangélikus, de református iskolája is működött, 1580-ban pedig itt nyomtattak ki egy ószláv nyelvű ortodox rituálét. Ortodox nyomda később, 1683 és 1687 között is volt itt, amikor Gyulafehérvárra költözött.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658
A város pénzen váltotta meg szabadságát a II. Rákóczi György ellen Erdélybe jövő törököktől.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1659
Országgyűlést tartottak benne, ami törvénybe foglalta az erdélyi nemzetek jelképeit, és, hogy Erdély címerében a nemesi vármegyéket a fél sas, a székelyeket a nap és a hold párosa, a szászokat hét bástya jelképezze.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa Erdélybe bevonuló serege feldúlta, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt. A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, 1662. január 23-án Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1708. augusztus 4.
A császáriak elfoglalták az addig a kurucok kezén lévő várost és felgyújtották.
18. század elejétől
A háborúkban kipusztult szász falvakat Havasalföld felől érkező román betelepülők népesítették be. A szász városokban is megjelentek a román elemek. Megindult a folyamat, amelynek végére Erdélyben a románok többségbe kerültek.
18. század
Német családok telepedtek be Ausztria területéről. A durlachereknek nevezett népesség saját bírót választott és saját iskolát tartott fenn. Csak lassanként váltak teljes jogú polgárokká és azonos vallásuk ellenére nagyon sokáig nem házasodtak össze a szászokkal.
1778
A kolerajárvány rengeteg áldozatot szedett.
1781
II. József bevezette a "koncivilitást", ami lehetővé tette nem szászoknak a betelepülést és birtokszerzést Szászföldön.
1783
II. József megszüntette a Szász Univerzitást és a szász székek betagozódtak az új megyerendszerbe. A kalapos király a német nyelvet tette államnyelvvé Magyarországon a latin helyett, ami ellen a szászok a magyar rendekkel együtt nyújtották be tiltakozásukat.
1790
II. József, a "felvilágosult" abszolutista uralkodó meghalt, Erdély-szerte örömtüzek gyúltak és a magyarok és szászok együtt ünnepelték a rendeletek visszavonását. A Szász Univerzitás helyreállt, de a "koncivilitást" nem vonták vissza.
1834
Megalapították a Baumann-takácsmanufaktúrát, 1843-ban pedig a Dahinten-bőrmanufaktúrát, a mai Capris bőrgyár elődjét.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
Az erdélyi szászok is megszavazták az Uniót Magyarországgal. Azonban a magyar szabadságharc során a német nemzeti tudatuk és császárhűségük okán a Habsburgokat támogatták.
1848 július vége
Szászsebesszék követeiként Samuel Meistert és Simeon Balomirit választották a pesti országgyűlésbe. Utóbbi a következő év áprilisáig Debrecenben maradt.
1849. január 5.
Popovici alprefektus hadisarcot vetett ki a városra, de azt a főhadparancsnokság utasítására visszaszolgáltatta. Bem közeledő honvédserege elől a lakók egy részét, főként az északi városrészben élő durlachiakat a császáriak a Vörös-szakadék tetejére menekítették.
1849. február 5.
Reggel a Vízakna felől érkező Bem rohammal foglalta el a gyulafehérvári helyőrségtől, dél körül viszont megérkezett az őt üldöző Puchner. A két sereg a városban utcai harcokba bocsátkozott egymással. Másnap Puchner megadásra szólította fel Bemet.
1849. február 9.
A falai körül gyülekezett a győztes piski csatába innen induló Bem tábornok serege. A piski csata után Bem itt vette át Mészáros Lázártól az első osztályú érdemrendet.
1849. július 31.
Stein Miksa Gyulafehérvárról Nagyszeben felé tartó honvéd serege a városnál vereséget szenvedett. Augusztus 6-án itt vette át az erdélyi hadsereg parancsnokságát Bemtől, de augusztus 12-én megsemmisítő vereséget szenvedett Lüderstől.
1849 után
A szabadságharc bukása után a szászok árulásának jutalma az lett, hogy a habsburgok megszüntették autonómiájukat, Királyföldet betagozták a Bécsből irányított közigazgatási rendszerbe. A szász grófot leváltották, az igazságszolgáltatás kikerült a szászok ellenőrzése alól és a helyi elöljárók helyére központilag kirendelt hivatalnokok kerültek.
1849. után
A várfalak, a kapuk és az egyéb erődítések eddig épségben megmaradtak, ekkor a kapukat és a falak jelentős részét lebontották.
1861
Az abszolutizmust enyhítő Októberi Diploma helyreállította a szászok autonómiáját.
1865
A Vörös-szakadék-ban Friedrich Wilhelm Schuster evangélikus lelkész bronzkori leleteket tárt fel. Ezeket ma a Coțofeni-kultúra legkorábban leírt leletanyagaként tartják számon.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A szászok autonómiája is megszűnt (csakúgy, mint a magyar székelyeké), és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe. Szászföld akkorra már rég elvesztette szász etnikai homogenitását.
1876-ig
Szászsebesszék székhelye volt.
1876-tól 1925-ig
Szeben vármegye Szászsebesi járásának a székhelye, egyben rendezett tanácsú város volt.
1876 után
A Szász Egyetem (Univerzitás) alapítványként tovább működhetett a kultúra és az oktatás területén.
1873
Megalakult a Baiersdorf und Biach faárugyár. A Baiersdorf cég, a dualizmus idejének legnagyobb erdélyi faipari cége, 1898-ban egy második faáruüzemet is nyitott, amelyben Etna néven gyufát is gyártottak 1913-as leégéséig.
1888
Megalapították a magyar kaszinót, ugyanezen évben a római katolikus iskola tannyelve a német helyett a magyar lett.
1892
Osváth Mózes római katolikus tanító 59 taggal magyar iparoskört is szervezett.
1906
A péterfalvi papírgyár, a Gerlai und Beck gépgyár, a város és Péterfalva község közösen építtettek vízerőművet a város déli peremén.
1912
Átadták a Szent Zsófiáról elnevezett városi kórházat.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Erdély védelmét a szász Arthur Arz von Straussenberg irányította a német erősítés beérkezéséig. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 8.
A román megszállás árnyékában Medgyesen a szász küldöttek gyűlése elfogadta a Romániához való csatlakozást az autonómia helyreállításának ígérete mellett. 1910-ben 231 ezer szász élt Erdélyben.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1923
A román hatalom a szászok maradék önkormányzatát is megszüntette. Elkobozták a Szász Egyetem hatalmas birtokait, csakúgy, mint a magyar nemesek és egyházak földjeit. Az erdélyi szászok ezzel újfent megkapták árulásuk jutalmát.
1941-re
A román betelepülések hatására a szászok minden városban elvesztették számbeli többségüket. Az elkeseredés hatására a szászok tömegesen léptek be az SS-be.
1944
A német felsővezetés elrendelte Szászföld kitelepítését Kelet-Poroszországhoz hasonlóan, de a többség helyben maradt. Románia Szovjetunióhoz való átállása után a szászok között is kényszersorozást rendeltek el, így az erdélyi szászok saját honfitársaik ellen voltak kénytelenek harcolni.
1950-es évek
Illegális kivándorlás vette kezdetét Németország felé az állami alkalmazottak megvesztegetésével. A folyamatra felfigyelt a Securitate és a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE), és saját hasznukra akarták fordítani a folyamatokat.
1962-től
Beindult Romániában a német nemzetiségűek államilag koordinált eladása. A "termékeket" négy kategóriába sorolták. NSZK-nak egy magasan képzett emberért 11.000 márkát kellett fizetnie, míg egy diákért csak 1.800 márkát.
1970-től
Innentől az NSZK-nak minden németért egységesen 8.000 márkát kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda útra szóló vízum ára.
1982-től
Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lelépők képzési költségét is, ami tovább növelte az árat, a kivándorlóknak pedig alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyontárgyaikat az államra hagyják. A németek természetben is fizethettek. Például, amikor a németek közölték, hogy csak Volkswagen gépkocsit tudnak szállítani, a románok közölték, hogy inkább Mercedest kérnének, de hajlandók várni.
1990-ig
A bánsági svábokkal együtt összesen 250-400 ezer főre teszik az eladott németek számát. A sikeres üzlet láttán a románok zsidókat is kezdtek árulni Izraelnek, majd a végén már bárkit eladtak, ha volt, aki fizetett értük (vagyis kifizette a váltságdíjat).
1991-1992
A határok megnyílásával a megmaradt 95.000 erdélyi szászból 75.000 ember vándorolt ki önként, szellemfalvakat hagyva maguk után. A kevés megmarad szász többsége mára már románabb lett a románnál, ahogyan Klaus Iohannis példája is mutatja.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Evangélikus templom
Biserica Evanghelică Luterană
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
Egy korábbi templom helyén a 12–13. század fordulóján épült, háromhajós bazilikaként. Két torony felépítését is tervezték, de az építkezést a tatárjárás megszakította. 1255 körül a kerci ciszterci műhely stílusában új, gótikus szentélyt és boltozatot, a korábban tervezett két torony helyett pedig egy centrális elhelyezésű tornyot építettek. 1370 és 1382 között a város fejlődése szükségessé tette, hogy a templomot kiszélesítsék és meghosszabbítsák, ezzel Erdély egyik legnagyobb templomává vált. Ebből az időből valók a külső pilléreken álló szobrok is. Az 1442-es török pusztítás után a pápa búcsúengedélyt adott a helyreállítására. 1453 és 1464 között oldalhajóit tovább szélesítették és magasították. 1661-ben a torony tetőzete leégett, ezután magasították. 1837-ben a korábbi gótikus sekrestyét kisebbel helyettesítették. Reneszánsz szárnyas oltára 1518 és 1523 között készült, talán Veit Stoss fiának munkája. Szószéke késő gótikus. Anatóliai szőnyegei a 15–17. századból valók. A templomot egykor 4,5 m magas fal vette körül, három toronnyal. A fal a déli oldalon ma is áll.
Szent Jakab-kápolna
Capela Sf. Iacob
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Jakab-kápolna
Története
Az evangélikus templom mellett áll, 1400 körül épült, gótikus stílusban.
Szent Bertalan templom és ferences kolostor
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Bertalan templom és ferences kolostor
Története
Eredetileg a 13. században épült, a kolostort 1322-ben domonkosok, 1523-ban ferencesek, 1529-ben ismét domonkosok lakták. A ferencesek 1731-ben költöztek vissza Szászsebesre, templomukat 1740 és 1769 között romjaiból újjáépítették. A kolostor csak 1775-re lett kész. 1849-ben itt vette át Bem Kossuth kitüntetését. Szerzeteseit 1951-ben elhurcolták. A kolostort a 2000-es években újították föl.
Református templom
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1900-ban épült a magyar református hívek számára.
Istenanya elszenderülése ortodox (eredetileg görögkatolikus) templom
Biserica Adormirea Maicii Domnului
Mutasd a térképen
Felkeres
Istenanya elszenderülése ortodox (eredetileg görögkatolikus) templom
Története
Egy korábbi templom helyén 1778-ban építettek. A város 1701-ben egy 35 faluból álló görögkatolikus esperesi kerület központja volt. 1733-ban öt román papját írták össze, 1761-ben az ortodoxoknak négy, a görögkatolikusoknak egy papjuk volt. 1756-ban az ortodox fiatalok eltávolították a templomból Samuel Pop görögkatolikus lelkészt, de 1762-ben egy királyi rendelet ismét a görögkatolikusoknak ítélte a templomot. Miután szűknek bizonyult, a görögkatolikusok 1817-ben elhagyták.
Urunk színeváltozása ortodox (egykori görög katolikus) templom
Biserica din Greci cu hramul Schimbarea la Faţă
Mutasd a térképen
Felkeres
Urunk színeváltozása ortodox (egykori görög katolikus) templom
Története
A görögkatolikusok építették 1818-ban, a Belvárost a volt nyugati külvárossal összekötő, a Sebes és a Malom-csatorna közötti egykori „görög” negyedben, amelyet a görög kereskedőkompánia tagjai, macedoromán, örmény és román kereskedők laktak. A városrészt a 19. század végén átépítették, eredetileg a belvárosiakhoz hasonló polgárházak álltak itt. A templom kriptájában nyugszik Alexandru Roman és a Balomiri család.
Úr feltámadása ortodox templom
Mutasd a térképen
Felkeres
Úr feltámadása ortodox templom
Története
A város nyugati, román negyedében építették 1819 és 1827 között. Ikonosztázionját Constantin Lecca festette. Mögötte áll a temetőkápolna, amely tulajdonképpen a város első, a 17–18. század fordulóján épült ortodox kőtemplomának fennmaradt apszisa.
Középületek
Régi városháza
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Mutasd a térképen
Felkeres
Régi városháza
Története
A Szent Jakab-kápolnától délre.
Városháza
Primăria
Mutasd a térképen
Felkeres
Városháza
Története
1909-ben, Johann Schöpp polgármestersége idején (1907-1918) épült.
Egykori lovassági laktanya
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori lovassági laktanya
Története
Régi posta
Hotel Turn Sebes
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Régi posta
Története
Az 1900-as évek elején Johann Schöpp polgármestersége idején (1907-1918) épült.
Kulturális létesítmények
Egykori szász evangélikus gimnázium
Școala Gimnazială Nr. 2
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori szász evangélikus gimnázium
Története
Eredetileg 1784-ből való, mai épülete 1863 és 1869 között, a templomerőd nyugati oldalának elbontása után készült. Nyugati homlokzata a Kispiacra, a keleti a nagytemplom kertjére néz. Az iskola diákja volt Lucian Blaga.
Volt magyar állami iskola
Liceul Tehnologic
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt magyar állami iskola
Története
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Céhek háza
Halele Breslelor
Eredetileg:
kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Céhek háza
Története
A 17. században épülhettek, 1838-ban a mészárosok céhe felújíttatta. Elárusítóhelyként szolgált.
Városi infrastruktúra
Városfalak
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Mutasd a térképen
Felkeres
Városfalak
Története
A várost Zsigmond 1387-ben kiadott engedélye alapján vették körül falakkal és védőművekkel. A várfalak nagyjából téglalap alaprajzot mutattak. Északon és nyugaton kaputornyok álltak. Az északi kaputorony közelében négyszög alapú torony állt, a nyugati kaputornyot félköríves barbakán erősítette. A sarkoknál északnyugaton a Csizmadia-torony, északkeleten egy sokszög alaprajzú torony, délkeleten a Szabó- vagy Deák-torony állt.
1438-ban II. Murád megostromolta a várost. Rövid harc után a törököket kísérő Vlad Dracul havasalföldi fejedelem közvetítésére a szász polgárai feladták a várost. A magyar védők egy része azonban a Szabó-toronyba húzódott, amit a törökök rájuk gyújtottak. A kirohanó védőket a törökök legyilkolták. Mátyás 1485-ös rendelete nyomán a falakat kijavították és magasították. 1571-ben újra megerősítették. 1849 után a kapukat, a déli és a keleti oldalon állt barbakánnal és más erődítésekkel együtt lerombolták, de maguk a várfalak ma is szinte teljesen körülveszik a városmagot.
Nyolcszögletű torony
Turnul Octogonal
Mutasd a térképen
Felkeres
Nyolcszögletű torony
Története
Schusterturm (Csizmadia-torony)
Turnul Cizmarilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Schusterturm (Csizmadia-torony)
Története
Schmiedturm (Kovács-torony)
Turnul Semicircular
Mutasd a térképen
Felkeres
Schmiedturm (Kovács-torony)
Története
Studententurm (Deák-torony), Schneiderturm (Szabó-torony)
Turnul Croitorilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Studententurm (Deák-torony), Schneiderturm (Szabó-torony)
Története
A 14. századból származik. Az 1438-as ostrom alatt ez a torony tartott ki legtovább és itt esett fogságba a domonkosok diákjaként a várost védő későbbi Georgius de Hungaria, a „sebesi névtelen”.
Magánlakhelyek
Zápolya-ház, Ioan Raica Városi Múzeum
Muzeul Municipal Ioan Raica
Mutasd a térképen
Felkeres
Zápolya-ház, Ioan Raica Városi Múzeum
Története
A Főtéren álló Zápolya-házban (Fejedelmek háza, Königshaus) halt meg 1540-ben Szapolyai János. Az egyemeletes épület eredetileg 15. századi és a 16. században bővítették. Udvari bejáratát két római kori kőoroszlán őrzi. Szászsebesszék gyűlése számára épült. Az Erdélyi Fejedelemség idejében a fejedelmek szállása és országgyűlések színhelye volt. Benne működik a Ioan Raica Múzeum könyv- és várostörténeti, szépművészeti, román és szász népművészeti kiállítással. Afrikai etnográfiai és természetrajzi anyaga Franz Binder hagyatékából való, aki a városi patika tulajdonosa volt.
Filtsch-ház
Története
18. század, itt született a csodagyerek Carl Filtsch.
Binder-ház
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Mutasd a térképen
Felkeres
Binder-ház
Története
1861-ben került az Afrika-utazó Franz Binder birtokába, korábban 1820-ban a városi helyőrség parancsnoksága működött benne. Binder átépítette, a homlokzat emeleti ablaksora alatt két oldalon és a középső erkély felett egy-egy Afrikára utaló frízt helyezett el. A bal oldali domborművön a Kheopsz-, a Hafré- és Menkauré-piramis és néhány kairói épület, a jobb oldalon a philai Ízisz-templom és Kairó egyik kapuja, középen felül egy a Núbiai-sivatagot átszelő karaván látható.
Szecessziós ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Szecessziós ház
Története
Heitz-Konrad ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Heitz-Konrad ház
Története
Múzeumok és Galériák
Zápolya-ház, Ioan Raica Városi Múzeum
Muzeul Municipal Ioan Raica
Mutasd a térképen
Felkeres
Zápolya-ház, Ioan Raica Városi Múzeum
Története
A Főtéren álló Zápolya-házban (Fejedelmek háza, Königshaus) halt meg 1540-ben Szapolyai János. Az egyemeletes épület eredetileg 15. századi és a 16. században bővítették. Udvari bejáratát két római kori kőoroszlán őrzi. Szászsebesszék gyűlése számára épült. Az Erdélyi Fejedelemség idejében a fejedelmek szállása és országgyűlések színhelye volt. Benne működik a Ioan Raica Múzeum könyv- és várostörténeti, szépművészeti, román és szász népművészeti kiállítással. Afrikai etnográfiai és természetrajzi anyaga Franz Binder hagyatékából való, aki a városi patika tulajdonosa volt.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.9572240000","long":"23.5673570000"},"townlink":"szaszsebes-sebes","town":{"townId":74,"active":1,"name_HU":"Sz\u00e1szsebes","name_LO":"Sebe\u0219","name_GE":"M\u00fchlbach","name_LT":"Sabesium","seolink":"szaszsebes-sebes","listorder":20,"oldcounty":36,"country":4,"division":19,"altitude":"248","gps_lat":"45.9572240000","gps_long":"23.5673570000","population":20,"hungarian_2011":0.43,"population_1910":7770,"hungarian_1910":7.06,"german_1910":29,"slovak_1910":0,"romanian_1910":62.51,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Levente Nuber, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ansamblul bisericii evanghelice din Sebe\u0219 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1a\/Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\/512px-Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\u0022\u003ELevente Nuber\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Sz\u00e1szf\u00f6ld","river":"Sebes","description":"A honfoglal\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a Sebes foly\u00f3 jobb partj\u00e1n sz\u00e9kely k\u00f6zpont alakult ki, ahol templomot is emeltek. A sz\u00e9kelyeket II. G\u00e9za kir\u00e1ly a mai Sepsisz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re k\u00f6lt\u00f6ztette, ami egykori v\u00e1rosukr\u00f3l kapta nev\u00e9t. Hely\u00fckre n\u00e9meteket telep\u00edtett le, akiket k\u00e9s\u0151bb sz\u00e1szoknak neveztek. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 szabads\u00e1gjogaikat \u00e9s auton\u00f3mi\u00e1jukat II. Andr\u00e1s kir\u00e1lynak k\u00f6sz\u00f6ngett\u00e9k. Sz\u00e1sz sz\u00e9k sz\u00e9khelye lett, majd 1345-t\u0151l m\u00e1r szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosk\u00e9nt emlegett\u00e9k. Zsigmond kir\u00e1ly enged\u00e9lyezte, hogy fallal vegy\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a t\u00f6r\u00f6k ellen. 1438-ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e9s h\u0171b\u00e9res\u00fck Vlad Drakul ol\u00e1h vajda felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok feladt\u00e1k a v\u00e1rost, csak egy magyar nemes \u00e1llt ellen csal\u00e1dj\u00e1val \u00e9s p\u00e1r k\u00f6vet\u0151j\u00e9vel. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9t rabs\u00e1gba hurcolt\u00e1k. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a sz\u00e1zad sor\u00e1n ezut\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bbsz\u00f6r megsarcolt\u00e1k, feld\u00falt\u00e1k a v\u00e1rost, de a magyar seregek a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket mindannyiszor kiszor\u00edtott\u00e1k az orsz\u00e1gb\u00f3l. A reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a sz\u00e1szok evang\u00e9likus hitre t\u00e9rtek. A v\u00e1rosban halt meg 1540-ben J\u00e1nos kir\u00e1ly. Fia, J\u00e1nos Zsigmond sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 k\u00edv\u00e1nta tenni, de 1571-ben elhunyt. 1659-ben az itt tartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen foglalt\u00e1k t\u00f6rv\u00e9nybe az erd\u00e9lyi nemzetek jelk\u00e9peit. A nemesi v\u00e1rmegy\u00e9ket a f\u00e9l sas, a sz\u00e9kelyeket a nap \u00e9s a hold p\u00e1rosa, a sz\u00e1szokat h\u00e9t b\u00e1stya jelk\u00e9pezze. 1708-ban a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok gy\u00fajtott\u00e1k fel, amikor a kurucokt\u00f3l elfoglalt\u00e1k. 1849. febru\u00e1rj\u00e1ban a falai alatt gy\u00fclekeztek Bem magyar seregei \u00e9s innen indultak a gy\u0151ztes piski csat\u00e1ba. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg udvar megsz\u00fcntette az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3 erd\u00e9lyi sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Ezt k\u00e9s\u0151bb helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd a k\u00f6zigazgat\u00e1s kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val v\u00e9gleg megsz\u0171nt. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a v\u00e1ros jelent\u0151s faipari k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n elkobozt\u00e1k az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hatalmas birtokait. Ekkorra m\u00e1r a h\u00e1bor\u00fas d\u00fal\u00e1sokban megfogyatkozott sz\u00e1sz lakoss\u00e1g hely\u00e9t nagyr\u00e9szt bev\u00e1ndorl\u00f3 rom\u00e1nok vett\u00e9k \u00e1t. A megmaradt sz\u00e1szok t\u00f6bbs\u00e9ge a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt ki.","nameorigin":"","history":"#1|@895 ut\u00e1n|A magyar honfoglal\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a sz\u00e9kelyek egyik k\u00f6zponti telep\u00fcl\u00e9se alakult ki a Sebes foly\u00f3 jobb partj\u00e1n, a k\u00e9s\u0151bbi evang\u00e9likus templom alatt \u00e9s k\u00f6r\u00fcl a sz\u00e9kelyek kor\u00e1b\u00f3l val\u00f3 \u0151si templom, illetve az azt \u00f6vez\u0151 egykori temet\u0151 maradv\u00e1nyaira bukkantak.@#3|@1150|El\u0151sz\u00f6r Sebes sz\u00e9kely ker\u00fcletet eml\u00edtett\u00e9k (terra Siculorum terrae Sebus). A 12. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t sz\u00e9kelyek lakt\u00e1k, akikre f\u0151utc\u00e1j\u00e1nak a modern korig haszn\u00e1lt n\u00e9met Siculorumgasse elnevez\u00e9se eml\u00e9keztet. A sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n innen a mai Sepsisz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re k\u00f6lt\u00f6ztek, amelynek neve a v\u00e1rosra utal.@1141-1161|II. G\u00e9za uralkod\u00e1sa alatt teutonok (n\u00e9metek), falamandok \u00e9s kisebb r\u00e9szben vallonok leltek \u00faj haz\u00e1ra d\u00e9l-Erd\u00e9lyben, feltehet\u0151leg azut\u00e1n, hogy 1147-ben a II. keresztes hadj\u00e1rat \u00e1tvonult Magyarorsz\u00e1gon. A k\u00f6lni \u00e9s trieri \u00e9rseks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9rkeztek olyan szem\u00e9lyek, akik \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rend szerint odahaza nem sz\u00e1m\u00edthattak birtokszerz\u00e9sre. lakatlan ter\u00fcletre \u00e9rkeztek, ahol nem sokkal kor\u00e1bban m\u00e9g sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151r\u00f6k \u00e9ltek, akiket kir\u00e1lyi parancsra H\u00e1romsz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re telep\u00edtettek \u00e1t. K\u00e9s\u0151bb ezen telepeseket kollekt\u00edven sz\u00e1szoknak kezdt\u00e9k nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Sz\u00e1szorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaztak.@1158 \u00e9s 1200 k\u00f6z\u00f6tt|II. G\u00e9za kir\u00e1ly idej\u00e9n (1129-1162) vette kezdet\u00e9t az akkor m\u00e9g sz\u00e9kelyek \u00e1ltal lakott vid\u00e9kre val\u00f3 sz\u00e1sz betelep\u00edt\u00e9s.@1224|II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly kiadta az Andreanum-ot, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok arany szabads\u00e1glevel\u00e9t (goldener Freibrief). Ez a sz\u00e1szokat egys\u00e9ges jogi szem\u00e9lyk\u00e9nt kezelte, kivette a kir\u00e1lyi isp\u00e1nok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l, \u00e9s az \u00fajonnan alap\u00edtott szebeni isp\u00e1nt helyezte f\u00f6l\u00e9j\u00fck. A sz\u00e1szok \u00e1ltal lakott ter\u00fclet saj\u00e1t birtokukk\u00e1 v\u00e1lt, jogilag egyenl\u0151k voltak, a tulajdonos kihal\u00e1sa ut\u00e1n a birtokok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre sz\u00e1lltak vissza, azokat a kir\u00e1ly nem adom\u00e1nyozhatta el. El\u00f6lj\u00e1r\u00f3aikat, papjaikat maguk v\u00e1laszhatt\u00e1k. Vezet\u0151j\u00fck a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett sz\u00e1szok gr\u00f3fja volt, azonban 1486 ut\u00e1n a gr\u00f3fot is maguk v\u00e1laszthatt\u00e1k. Szabadon tarthattak v\u00e1s\u00e1rokat \u00e9s kereskedhettek. A sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t Kir\u00e1lyf\u00f6ldnek (Fundus Regius, K\u00f6nigsboden) nevezt\u00e9k.@1224|A gyorsan fejl\u0151d\u0151 telep\u00fcl\u00e9st II. Andr\u00e1s magyar kir\u00e1ly az Andreanummal a sz\u00e1szoknak adom\u00e1nyozta (mik\u00e9nt a Sz\u00e1szv\u00e1rost\u00f3l Erd\u0151vid\u00e9kig terjed\u0151, Sz\u00e1szf\u00f6ldnek nevezett eg\u00e9sz ter\u00fcletet), ugyanakkor az itteni sz\u00e9kelyeket \u00e1ttelep\u00edtette a H\u00e1romsz\u00e9ki-medence k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re, arra a vid\u00e9kre ahol a k\u00e9s\u0151bbi Sepsisz\u00e9k kialakult (Sepsi = Sebes).@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s fav\u00e1r\u00e1val egy\u00fctt elsodorta a m\u00e9g nem kell\u0151en er\u0151d\u00edtett telep\u00fcl\u00e9st.@1245|A v\u00e1ros els\u0151 eml\u00edt\u00e9se, Malembach n\u00e9ven. Magyar \u00e9s rom\u00e1n nev\u00e9t a Sebes v\u00edzn\u00e9vr\u0151l kapta (magyar sebes 'gyors'). N\u00e9met nev\u00e9t ugyanazon foly\u00f3v\u00edzr\u0151l kapta, jelent\u00e9se 'malompatak'.@1300|Sebus n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. 1402-ben Sebes, 1435-ben Zazsebes n\u00e9ven jelent meg.@#6|@1303|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Sz\u00e1szsebessz\u00e9ket, amely a v\u00e1roson k\u00edv\u00fcl t\u00edz falub\u00f3l \u00e1llt. Ekkor m\u00e1r a Sebesi d\u00e9kan\u00e1tus sz\u00e9khelye volt, melyhez 1329-ben Sz\u00e1szsebessz\u00e9k, Sz\u00e1szv\u00e1rossz\u00e9k, Szerdahelysz\u00e9k, Alvinc, Magyarigen \u00e9s Krakk\u00f3 is hozz\u00e1tartozott.@1345|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k.@1352|Iskol\u00e1ja m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amelyben val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a domonkosok tan\u00edtottak.@1376|19 c\u00e9h \u00e9s 25 mesters\u00e9g volt jelen a v\u00e1rosban, amivel az erd\u00e9lyi v\u00e1rosok k\u00f6z\u00f6tt a harmadik helyen \u00e1llt.@1387. november 23.|Zsigmond kir\u00e1ly idej\u00e9ben kiadott enged\u00e9ly alapj\u00e1n er\u0151s fallal ker\u00edtett\u00e9k a lak\u00f3i. A Sebes foly\u00f3 jobb partja k\u00f6zel\u00e9ben fel\u00e9p\u00fclt v\u00e1rfalak nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00e9glalap alaprajzot mutattak.@1396|A nik\u00e1polyi csata ut\u00e1n Zsigmond Mih\u00e1ly \u00e9s Salamon nev\u0171 vez\u00e9r\u00e9nek adom\u00e1nyozta.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt. Az egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1sz er\u0151dtemplomokba beengedt\u00e9k a k\u00f6rny\u00e9kbeli nem sz\u00e1sz lakoss\u00e1got is vesz\u00e9ly eset\u00e9n. Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, mert akkor nem sz\u00e1sz (m\u00e9g magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem v\u00e1s\u00e1rolhatott h\u00e1zat Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. A rendh\u00e1zakban is csak sz\u00e1sz szerzetesek \u00e9lhettek, \u00e9s a sz\u00e1sz pl\u00e9b\u00e1nosok a magyar szok\u00e1sok, viselet \u00e9s frizura \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t is szigor\u00faan tiltott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok soha nem integr\u00e1l\u00f3dtak az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e9s nekik annyi el\u0151jogot biztos\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g test\u00e9be, \u00e9s erre soha nem is volt semmi hajland\u00f3s\u00e1guk.@1438|II. Mur\u00e1d porty\u00e1z\u00f3 hadat k\u00fcld\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra Ali b\u00e9g vezet\u00e9s\u00e9vel, amelyet Vlad Drakul ol\u00e1h vajda serege seg\u00edtett. Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1rn\u00e1l \u00e1tkeltek a Dun\u00e1n, \u00e9s Orsov\u00e1n \u00e9s Kar\u00e1nsebesen \u00e1t vonultak Sz\u00e1szsebesre. A v\u00e1ros sz\u00e1sz polg\u00e1rai a v\u00e1rost Vlad Drakul felsz\u00f3l\u00edt\u00e1sra feladt\u00e1k, de egy magyar nemes csal\u00e1dj\u00e1val \u00e9s kev\u00e9s k\u00f6vet\u0151j\u00e9vel a v\u00e1ros torny\u00e1ba visszah\u00faz\u00f3dva ellen\u00e1ll\u00e1st tan\u00fas\u00edtott. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00fczet raktak a torony k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s mikor a v\u00e9d\u0151k m\u00e1r nem adtak \u00e9letjelet, behatoltak. Ott egy 16 \u00e9ves fi\u00fa volt m\u00e1r csak \u00e9letben, akit a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sz\u00e9vel egy\u00fctt rabs\u00e1gba hurcoltak. 20 \u00e9v rabszolgas\u00e1g ut\u00e1n t\u00e9rt haza, ahol le\u00edrta k\u00ednszenved\u00e9seit \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k szok\u00e1sait. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k rohammal bevett\u00e9k Medgyest, Szebent azonban hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl Brass\u00f3 k\u00fclv\u00e1ros\u00e1t fel\u00e9getve a T\u00f6rcsv\u00e1ri szoroson \u00e1t kitakarodtak az orsz\u00e1gb\u00f3l.@1442|Mezid b\u00e9g Erd\u00e9lyre t\u00f6rt 30.000 f\u0151s sereg\u00e9vel fosztogat\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Ennek sor\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k felgy\u00fajtott\u00e1k a v\u00e1rost.@1442. m\u00e1rcius 18.|Hunyadi J\u00e1nos 10.000 f\u0151s sereg\u00e9vel \u00fctk\u00f6zetet v\u00e1llalt Mezid b\u00e9g t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 sereg\u00e9vel szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek ut\u00e1n Hunyadinak vissza kellett vonulnia, \u00e9s elesett L\u00e9pes Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k. Hunyadi Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra vonult vissza. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban a nagyobb zs\u00e1km\u00e1nnyal kecsegtet\u0151 Nagyszebent vett\u00e9k ostrom al\u00e1, ami visszaverte a t\u00e1mad\u00e1sukat.@1442. m\u00e1rcius 25.|A Szeben melletti s\u00edkon Hunyadi t\u00f6nkreverte a t\u00f6r\u00f6k sereget. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Hunyadi meg\u00f6l\u00e9s\u00e9vel akartak gy\u0151zelemre jutni, aki err\u0151l tudom\u00e1st szerzett, \u00e9s d\u00edszes p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1t az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151 Kem\u00e9ny Simon nev\u0171 h\u0151s vit\u00e9z\u00e9re adta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1t\u00f6rtek, \u00e9s meg\u00f6lt\u00e9k, de \u00f6r\u00f6m\u00fck nem tartott sok\u00e1, mert \u00e9szrevett\u00e9k, hogy ezalatt a val\u00f3di Hunyadi elfoglalta a t\u00e1borukat \u00e9s beker\u00edtette \u0151ket. A csat\u00e1ban 20.000 t\u00f6r\u00f6k esett el, k\u00f6zt\u00fck Mezid b\u00e9g is. Hunyadi ezut\u00e1n j\u00faliusban Sehabeddin rum\u00e9liai beglerb\u00e9g sereg\u00e9t is t\u00f6nkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a gy\u0151zelmek alapozt\u00e1k meg a h\u00edrnev\u00e9t, mint h\u00edres t\u00f6r\u00f6kver\u0151t.@#7|@1479|A Magyarorsz\u00e1gra bet\u00f6r\u0151 Ali Kodzsa b\u00e9g vezette porty\u00e1z\u00f3 t\u00f6r\u00f6k had megsarcolta a v\u00e1rost. Keny\u00e9rmez\u0151n\u00e9l a Kinizsi P\u00e1l temesi isp\u00e1n \u00e9s B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda vezette kisebb l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa magyar had d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get m\u00e9rt a t\u00f6r\u00f6k-havasalf\u00f6ldi seregre.@1486|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. L\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzati szerve. Ennek k\u00f6zigazgat\u00e1si, t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i, b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jogk\u00f6re volt \u00e9s egyed\u00fcl a kir\u00e1lynak volt al\u00e1rendelve. Sz\u00e1szok f\u00f6l\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e1sz egyetem \u00edt\u00e9lkezhetett. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s v\u00e1lasztotta a sz\u00e1szok gr\u00f3fj\u00e1t is a 12 f\u0151s nagyszebeni v\u00e1rosi tan\u00e1cs tagjai k\u00f6z\u00fcl. Az Univeztit\u00e1s hivatalos nyelve a n\u00e9met volt, m\u00edg Magyarorsz\u00e1g\u00e9 a latin.@#8|@1531|A Sebes foly\u00f3 bal partj\u00e1ra telep\u00fclt rom\u00e1n k\u00fclv\u00e1rost el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a 17. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a belv\u00e1rost k\u00f6r\u00fclvev\u0151, a sz\u00e1sz polg\u00e1rok \u00e9s v\u00e1rosi int\u00e9zm\u00e9nyek tulajdon\u00e1t k\u00e9pez\u0151 majorokba rom\u00e1n majorosok telep\u00fcltek, akik a h\u00e1zhelyek\u00e9rt cser\u00e9be napsz\u00e1mot v\u00e9geztek.@1540. j\u00falius 21.|A v\u00e1rosban halt meg J\u00e1nos kir\u00e1ly.@#9|@1542|A v\u00e1ros sz\u00e1sz lakoss\u00e1ga \u00e1tt\u00e9rt az evang\u00e9likus hitre.@1549|Ny\u00edrb\u00e1torban Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 nev\u00e9ben de tudta n\u00e9lk\u00fcl megk\u00f6t\u00f6tte az egyezm\u00e9nyt Ferdin\u00e1nd megb\u00edzottj\u00e1val, B\u00e1thory Andr\u00e1ssal \u00e9s Salm Mikl\u00f3s hadvez\u00e9rrel. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Izabella \u00e9s gyermek fia, J\u00e1nos Zsigmond lemondanak Erd\u00e9lyr\u0151l Ferdin\u00e1nd jav\u00e1ra, \u00e9s cser\u00e9be Oppeln \u00e9s Ratibor hercegi c\u00edm\u00e9t kapj\u00e1k meg.@1550|Izabella hatalm\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9re K\u00e1szim budai pasa, valamint a moldvai \u00e9s havasalf\u00f6ldi vajd\u00e1k \u00e9s Petrovics Istv\u00e1n serege Erd\u00e9lyre t\u00f6rtek. Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy viharos gyorsas\u00e1ggal \u00f6sszeszedte sereg\u00e9t. Kendy J\u00e1nos Brass\u00f3 k\u00f6zel\u00e9ben megverte a havasalf\u00f6ldi vajd\u00e1t, a sz\u00e9kelyek pedig a moldvai vajd\u00e1t. Ezut\u00e1n az egyes\u00fclt had Piskin\u00e9l K\u00e1szim pasa sereg\u00e9t k\u00e9nyszer\u00edtette visszavonul\u00e1sra, mindezt cs\u00e1sz\u00e1ri seg\u00edt\u00e9s\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl.@1550. november 13.|Kem\u00e9ny J\u00e1nos sz\u00e9kely serege Sz\u00e1szsebesn\u00e9l m\u00e9rt veres\u00e9get az Ojtozi-szoroson benyomul\u00f3 moldvai seregre.@1551. j\u00fanius 14.|Itt kezd\u0151dtek a t\u00e1rgyal\u00e1sok Izabella \u00e9s Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy, illetve N\u00e1dasdy Tam\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt Erd\u00e9ly \u00e1tad\u00e1s\u00e1r\u00f3l.@1551. j\u00falius 19.|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy \u00e9s a bevonul\u00f3 Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis nyom\u00e1s\u00e1ra Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 itt \u00edrta al\u00e1 fia, a gyermek J\u00e1nos Zsigmond nev\u00e9ben a hatalomr\u00f3l lemond\u00f3 nyilatkozatot, majd Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott. Ezt egy t\u00f6r\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1rat k\u00f6vetett, amelynek sor\u00e1n elfoglalt\u00e1k Temesv\u00e1rt.@1551. okt\u00f3ber|Castaldo t\u00e1bornok lett a v\u00e1ros ura.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556|Petrovics P\u00e9ter szerezte vissza a v\u00e1rost Izabella sz\u00e1m\u00e1ra. Az ez \u00e9vben tartott sz\u00e1szsebesi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s visszah\u00edvta Izabell\u00e1t, kitiltotta Erd\u00e9lyb\u0151l Bornemisza P\u00e1l katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t \u00e9s kimondta birtokainak elfoglal\u00e1s\u00e1t.@1571|Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s elhat\u00e1rozta meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t. J\u00e1nos Zsigmond a sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 k\u00edv\u00e1nta tenni.@#10|@#12|@1597|Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s sz\u00ednhelye volt.@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@16. sz\u00e1zad|Nemcsak evang\u00e9likus, de reform\u00e1tus iskol\u00e1ja is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, 1580-ban pedig itt nyomtattak ki egy \u00f3szl\u00e1v nyelv\u0171 ortodox ritu\u00e1l\u00e9t. Ortodox nyomda k\u00e9s\u0151bb, 1683 \u00e9s 1687 k\u00f6z\u00f6tt is volt itt, amikor Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658|A v\u00e1ros p\u00e9nzen v\u00e1ltotta meg szabads\u00e1g\u00e1t a II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy ellen Erd\u00e9lybe j\u00f6v\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6kt\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1659|Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st tartottak benne, ami t\u00f6rv\u00e9nybe foglalta az erd\u00e9lyi nemzetek jelk\u00e9peit, \u00e9s, hogy Erd\u00e9ly c\u00edmer\u00e9ben a nemesi v\u00e1rmegy\u00e9ket a f\u00e9l sas, a sz\u00e9kelyeket a nap \u00e9s a hold p\u00e1rosa, a sz\u00e1szokat h\u00e9t b\u00e1stya jelk\u00e9pezze.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa Erd\u00e9lybe bevonul\u00f3 serege feld\u00falta, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt. A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, 1662. janu\u00e1r 23-\u00e1n Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@#23|@#25|@#26|@#27|@1708. augusztus 4.|A cs\u00e1sz\u00e1riak elfoglalt\u00e1k az addig a kurucok kez\u00e9n l\u00e9v\u0151 v\u00e1rost \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k.@18. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l|A h\u00e1bor\u00fakban kipusztult sz\u00e1sz falvakat Havasalf\u00f6ld fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 rom\u00e1n betelep\u00fcl\u0151k n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be. A sz\u00e1sz v\u00e1rosokban is megjelentek a rom\u00e1n elemek. Megindult a folyamat, amelynek v\u00e9g\u00e9re Erd\u00e9lyben a rom\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek.@18. sz\u00e1zad|N\u00e9met csal\u00e1dok telepedtek be Ausztria ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. A durlachereknek nevezett n\u00e9pess\u00e9g saj\u00e1t b\u00edr\u00f3t v\u00e1lasztott \u00e9s saj\u00e1t iskol\u00e1t tartott fenn. Csak lassank\u00e9nt v\u00e1ltak teljes jog\u00fa polg\u00e1rokk\u00e1 \u00e9s azonos vall\u00e1suk ellen\u00e9re nagyon sok\u00e1ig nem h\u00e1zasodtak \u00f6ssze a sz\u00e1szokkal.@1778|A koleraj\u00e1rv\u00e1ny rengeteg \u00e1ldozatot szedett.@1781|II. J\u00f3zsef bevezette a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022, ami lehet\u0151v\u00e9 tette nem sz\u00e1szoknak a betelep\u00fcl\u00e9st \u00e9s birtokszerz\u00e9st Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n.@1783|II. J\u00f3zsef megsz\u00fcntette a Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1st \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00e9kek betagoz\u00f3dtak az \u00faj megyerendszerbe. A kalapos kir\u00e1ly a n\u00e9met nyelvet tette \u00e1llamnyelvv\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon a latin helyett, ami ellen a sz\u00e1szok a magyar rendekkel egy\u00fctt ny\u00fajtott\u00e1k be tiltakoz\u00e1sukat.@1790|II. J\u00f3zsef, a \u0022felvil\u00e1gosult\u0022 abszolutista uralkod\u00f3 meghalt, Erd\u00e9ly-szerte \u00f6r\u00f6mt\u00fczek gy\u00faltak \u00e9s a magyarok \u00e9s sz\u00e1szok egy\u00fctt \u00fcnnepelt\u00e9k a rendeletek visszavon\u00e1s\u00e1t. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s helyre\u00e1llt, de a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022 nem vont\u00e1k vissza.@1834|Megalap\u00edtott\u00e1k a Baumann-tak\u00e1csmanufakt\u00far\u00e1t, 1843-ban pedig a Dahinten-b\u0151rmanufakt\u00far\u00e1t, a mai Capris b\u0151rgy\u00e1r el\u0151dj\u00e9t.@#28|@1848|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok is megszavazt\u00e1k az Uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal. Azonban a magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n a n\u00e9met nemzeti tudatuk \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g\u00fck ok\u00e1n a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k.@1848 j\u00falius v\u00e9ge|Sz\u00e1szsebessz\u00e9k k\u00f6veteik\u00e9nt Samuel Meistert \u00e9s Simeon Balomirit v\u00e1lasztott\u00e1k a pesti orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sbe. Ut\u00f3bbi a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v \u00e1prilis\u00e1ig Debrecenben maradt.@1849. janu\u00e1r 5.|Popovici alprefektus hadisarcot vetett ki a v\u00e1rosra, de azt a f\u0151hadparancsnoks\u00e1g utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra visszaszolg\u00e1ltatta. Bem k\u00f6zeled\u0151 honv\u00e9dserege el\u0151l a lak\u00f3k egy r\u00e9sz\u00e9t, f\u0151k\u00e9nt az \u00e9szaki v\u00e1rosr\u00e9szben \u00e9l\u0151 durlachiakat a cs\u00e1sz\u00e1riak a V\u00f6r\u00f6s-szakad\u00e9k tetej\u00e9re menek\u00edtett\u00e9k.@1849. febru\u00e1r 5.|Reggel a V\u00edzakna fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 Bem rohammal foglalta el a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9gt\u0151l, d\u00e9l k\u00f6r\u00fcl viszont meg\u00e9rkezett az \u0151t \u00fcld\u00f6z\u0151 Puchner. A k\u00e9t sereg a v\u00e1rosban utcai harcokba bocs\u00e1tkozott egym\u00e1ssal. M\u00e1snap Puchner megad\u00e1sra sz\u00f3l\u00edtotta fel Bemet.@1849. febru\u00e1r 9.|A falai k\u00f6r\u00fcl gy\u00fclekezett a gy\u0151ztes piski csat\u00e1ba innen indul\u00f3 Bem t\u00e1bornok serege. A piski csata ut\u00e1n Bem itt vette \u00e1t M\u00e9sz\u00e1ros L\u00e1z\u00e1rt\u00f3l az els\u0151 oszt\u00e1ly\u00fa \u00e9rdemrendet.@1849. j\u00falius 31.|Stein Miksa Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rr\u00f3l Nagyszeben fel\u00e9 tart\u00f3 honv\u00e9d serege a v\u00e1rosn\u00e1l veres\u00e9get szenvedett. Augusztus 6-\u00e1n itt vette \u00e1t az erd\u00e9lyi hadsereg parancsnoks\u00e1g\u00e1t Bemt\u0151l, de augusztus 12-\u00e9n megsemmis\u00edt\u0151 veres\u00e9get szenvedett L\u00fcderst\u0151l.@1849 ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok \u00e1rul\u00e1s\u00e1nak jutalma az lett, hogy a habsburgok megsz\u00fcntett\u00e9k auton\u00f3mi\u00e1jukat, Kir\u00e1lyf\u00f6ldet betagozt\u00e1k a B\u00e9csb\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszerbe. A sz\u00e1sz gr\u00f3fot lev\u00e1ltott\u00e1k, az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s kiker\u00fclt a sz\u00e1szok ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l \u00e9s a helyi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k hely\u00e9re k\u00f6zpontilag kirendelt hivatalnokok ker\u00fcltek.@1849. ut\u00e1n|A v\u00e1rfalak, a kapuk \u00e9s az egy\u00e9b er\u0151d\u00edt\u00e9sek eddig \u00e9ps\u00e9gben megmaradtak, ekkor a kapukat \u00e9s a falak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t lebontott\u00e1k.@1861|Az abszolutizmust enyh\u00edt\u0151 Okt\u00f3beri Diploma helyre\u00e1ll\u00edtotta a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t.@1865|A V\u00f6r\u00f6s-szakad\u00e9k-ban Friedrich Wilhelm Schuster evang\u00e9likus lelk\u00e9sz bronzkori leleteket t\u00e1rt fel. Ezeket ma a Co\u021bofeni-kult\u00fara legkor\u00e1bban le\u00edrt leletanyagak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon.@#30|@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt (csak\u00fagy, mint a magyar sz\u00e9kelyek\u00e9), \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe. Sz\u00e1szf\u00f6ld akkorra m\u00e1r r\u00e9g elvesztette sz\u00e1sz etnikai homogenit\u00e1s\u00e1t.@1876-ig|Sz\u00e1szsebessz\u00e9k sz\u00e9khelye volt.@1876-t\u00f3l 1925-ig|Szeben v\u00e1rmegye Sz\u00e1szsebesi j\u00e1r\u00e1s\u00e1nak a sz\u00e9khelye, egyben rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros volt.@1876 ut\u00e1n|A Sz\u00e1sz Egyetem (Univerzit\u00e1s) alap\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt tov\u00e1bb m\u0171k\u00f6dhetett a kult\u00fara \u00e9s az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.@1875|Meg\u00e9p\u00fclt a vas\u00fat.@1873|Megalakult a Baiersdorf und Biach fa\u00e1rugy\u00e1r. A Baiersdorf c\u00e9g, a dualizmus idej\u00e9nek legnagyobb erd\u00e9lyi faipari c\u00e9ge, 1898-ban egy m\u00e1sodik fa\u00e1ru\u00fczemet is nyitott, amelyben Etna n\u00e9ven gyuf\u00e1t is gy\u00e1rtottak 1913-as le\u00e9g\u00e9s\u00e9ig.@1888|Megalap\u00edtott\u00e1k a magyar kaszin\u00f3t, ugyanezen \u00e9vben a r\u00f3mai katolikus iskola tannyelve a n\u00e9met helyett a magyar lett.@1892|Osv\u00e1th M\u00f3zes r\u00f3mai katolikus tan\u00edt\u00f3 59 taggal magyar iparosk\u00f6rt is szervezett.@1906|A p\u00e9terfalvi pap\u00edrgy\u00e1r, a Gerlai und Beck g\u00e9pgy\u00e1r, a v\u00e1ros \u00e9s P\u00e9terfalva k\u00f6zs\u00e9g k\u00f6z\u00f6sen \u00e9p\u00edttettek v\u00edzer\u0151m\u0171vet a v\u00e1ros d\u00e9li perem\u00e9n.@1912|\u00c1tadt\u00e1k a Szent Zs\u00f3fi\u00e1r\u00f3l elnevezett v\u00e1rosi k\u00f3rh\u00e1zat.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9t a sz\u00e1sz Arthur Arz von Straussenberg ir\u00e1ny\u00edtotta a n\u00e9met er\u0151s\u00edt\u00e9s be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1919. janu\u00e1r 8.|A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban Medgyesen a sz\u00e1sz k\u00fcld\u00f6ttek gy\u0171l\u00e9se elfogadta a Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st az auton\u00f3mia helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9rete mellett. 1910-ben 231 ezer sz\u00e1sz \u00e9lt Erd\u00e9lyben.@#36|@1923|A rom\u00e1n hatalom a sz\u00e1szok marad\u00e9k \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t is megsz\u00fcntette. Elkobozt\u00e1k a Sz\u00e1sz Egyetem hatalmas birtokait, csak\u00fagy, mint a magyar nemesek \u00e9s egyh\u00e1zak f\u00f6ldjeit. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok ezzel \u00fajfent megkapt\u00e1k \u00e1rul\u00e1suk jutalm\u00e1t.@1941-re|A rom\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok minden v\u00e1rosban elvesztett\u00e9k sz\u00e1mbeli t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Az elkesered\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok t\u00f6megesen l\u00e9ptek be az SS-be.@1944|A n\u00e9met fels\u0151vezet\u00e9s elrendelte Sz\u00e1szf\u00f6ld kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t Kelet-Poroszorsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an, de a t\u00f6bbs\u00e9g helyben maradt. Rom\u00e1nia Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9nyszersoroz\u00e1st rendeltek el, \u00edgy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok saj\u00e1t honfit\u00e1rsaik ellen voltak k\u00e9nytelenek harcolni.@1950-es \u00e9vek|Illeg\u00e1lis kiv\u00e1ndorl\u00e1s vette kezdet\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 az \u00e1llami alkalmazottak megveszteget\u00e9s\u00e9vel. A folyamatra felfigyelt a Securitate \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyi H\u00edrszerz\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g (DIE), \u00e9s saj\u00e1t hasznukra akart\u00e1k ford\u00edtani a folyamatokat.@1962-t\u0151l|Beindult Rom\u00e1ni\u00e1ban a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u00e1llamilag koordin\u00e1lt elad\u00e1sa. A \u0022term\u00e9keket\u0022 n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. NSZK-nak egy magasan k\u00e9pzett ember\u00e9rt 11.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie, m\u00edg egy di\u00e1k\u00e9rt csak 1.800 m\u00e1rk\u00e1t.@1970-t\u0151l|Innent\u0151l az NSZK-nak minden n\u00e9met\u00e9rt egys\u00e9gesen 8.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda \u00fatra sz\u00f3l\u00f3 v\u00edzum \u00e1ra.@1982-t\u0151l|Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lel\u00e9p\u0151k k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is, ami tov\u00e1bb n\u00f6velte az \u00e1rat, a kiv\u00e1ndorl\u00f3knak pedig al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyont\u00e1rgyaikat az \u00e1llamra hagyj\u00e1k. A n\u00e9metek term\u00e9szetben is fizethettek. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy csak Volkswagen g\u00e9pkocsit tudnak sz\u00e1ll\u00edtani, a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy ink\u00e1bb Mercedest k\u00e9rn\u00e9nek, de hajland\u00f3k v\u00e1rni.@1990-ig|A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokkal egy\u00fctt \u00f6sszesen 250-400 ezer f\u0151re teszik az eladott n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1t. A sikeres \u00fczlet l\u00e1tt\u00e1n a rom\u00e1nok zsid\u00f3kat is kezdtek \u00e1rulni Izraelnek, majd a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r b\u00e1rkit eladtak, ha volt, aki fizetett \u00e9rt\u00fck (vagyis kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat).@1991-1992|A hat\u00e1rok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val a megmaradt 95.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1szb\u00f3l 75.000 ember v\u00e1ndorolt ki \u00f6nk\u00e9nt, szellemfalvakat hagyva maguk ut\u00e1n. A kev\u00e9s megmarad sz\u00e1sz t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra m\u00e1r rom\u00e1nabb lett a rom\u00e1nn\u00e1l, ahogyan Klaus Iohannis p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&maszol.ro: Hogyan k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t Erd\u00e9ly c\u00edmere Magyarorsz\u00e1g c\u00edmer\u00e9b\u0151l Rom\u00e1nia c\u00edmer\u00e9be?|https:\/\/maszol.ro\/kultura\/102598-hogyan-koltozott-at-erdely-cimere-magyarorszag-cimereb-l-romania-cimerebe\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet kialakul\u00e1sa|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/03\/erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_kialakulasa\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet megsemmis\u00fcl\u00e9se|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/31\/az_erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese"},"sights":[{"sightId":1884,"townId":74,"active":2,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 Luteran\u0103","address":"Pia\u021ba Prim\u0103riei 5","mapdata":"1|1271|994","gps_lat":"45.9575351297","gps_long":"23.5677470757","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Szaszsebes-16","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Levente Nuber, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ansamblul bisericii evanghelice din Sebe\u0219 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1a\/Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\/512px-Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_bisericii_evanghelice_din_Sebe%C8%99_4.jpg\u0022\u003ELevente Nuber\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"Egy kor\u00e1bbi templom hely\u00e9n a 12\u201313. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00fclt, h\u00e1romhaj\u00f3s bazilikak\u00e9nt. K\u00e9t torony fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t is tervezt\u00e9k, de az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s megszak\u00edtotta. 1255 k\u00f6r\u00fcl a kerci ciszterci m\u0171hely st\u00edlus\u00e1ban \u00faj, g\u00f3tikus szent\u00e9lyt \u00e9s boltozatot, a kor\u00e1bban tervezett k\u00e9t torony helyett pedig egy centr\u00e1lis elhelyez\u00e9s\u0171 tornyot \u00e9p\u00edtettek. 1370 \u00e9s 1382 k\u00f6z\u00f6tt a v\u00e1ros fejl\u0151d\u00e9se sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette, hogy a templomot kisz\u00e9les\u00edts\u00e9k \u00e9s meghosszabb\u00edts\u00e1k, ezzel Erd\u00e9ly egyik legnagyobb templom\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ebb\u0151l az id\u0151b\u0151l val\u00f3k a k\u00fcls\u0151 pill\u00e9reken \u00e1ll\u00f3 szobrok is. Az 1442-es t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a p\u00e1pa b\u00facs\u00faenged\u00e9lyt adott a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. 1453 \u00e9s 1464 k\u00f6z\u00f6tt oldalhaj\u00f3it tov\u00e1bb sz\u00e9les\u00edtett\u00e9k \u00e9s magas\u00edtott\u00e1k. 1661-ben a torony tet\u0151zete le\u00e9gett, ezut\u00e1n magas\u00edtott\u00e1k. 1837-ben a kor\u00e1bbi g\u00f3tikus sekresty\u00e9t kisebbel helyettes\u00edtett\u00e9k. Renesz\u00e1nsz sz\u00e1rnyas olt\u00e1ra 1518 \u00e9s 1523 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt, tal\u00e1n Veit Stoss fi\u00e1nak munk\u00e1ja. Sz\u00f3sz\u00e9ke k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus. Anat\u00f3liai sz\u0151nyegei a 15\u201317. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3k. A templomot egykor 4,5 m magas fal vette k\u00f6r\u00fcl, h\u00e1rom toronnyal. A fal a d\u00e9li oldalon ma is \u00e1ll."},{"sightId":1885,"townId":74,"active":2,"name_LO":"Capela Sf. Iacob","address":"Pia\u021ba Prim\u0103riei","mapdata":"1|1303|963","gps_lat":"45.9577089610","gps_long":"23.5681482121","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Jakab-kapolna-Szaszsebes-29","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radueduard, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_bisericii_evanghelice_Sebes,_Alba_10.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ansamblul bisericii evanghelice Sebes, Alba 10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/91\/Ansamblul_bisericii_evanghelice_Sebes%2C_Alba_10.jpg\/256px-Ansamblul_bisericii_evanghelice_Sebes%2C_Alba_10.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_bisericii_evanghelice_Sebes,_Alba_10.jpg\u0022\u003ERadueduard\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Jakab-k\u00e1polna","seolink":"szent-jakab-kapolna","note":"","history":"Az evang\u00e9likus templom mellett \u00e1ll, 1400 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt, g\u00f3tikus st\u00edlusban."},{"sightId":1886,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazul","mapdata":"1|1855|914","gps_lat":"45.9580158248","gps_long":"23.5729193825","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/sebesiferencesek.info\/multunk.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ferences_templom_szaszsebes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ferences templom szaszsebes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8a\/Ferences_templom_szaszsebes.jpg\/512px-Ferences_templom_szaszsebes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ferences_templom_szaszsebes.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Bertalan templom \u00e9s ferences kolostor","seolink":"szent-bertalan-templom-es-ferences-kolostor","note":"","history":"Eredetileg a 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, a kolostort 1322-ben domonkosok, 1523-ban ferencesek, 1529-ben ism\u00e9t domonkosok lakt\u00e1k. A ferencesek 1731-ben k\u00f6lt\u00f6ztek vissza Sz\u00e1szsebesre, templomukat 1740 \u00e9s 1769 k\u00f6z\u00f6tt romjaib\u00f3l \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A kolostor csak 1775-re lett k\u00e9sz. 1849-ben itt vette \u00e1t Bem Kossuth kit\u00fcntet\u00e9s\u00e9t. Szerzeteseit 1951-ben elhurcolt\u00e1k. A kolostort a 2000-es \u00e9vekben \u00faj\u00edtott\u00e1k f\u00f6l."},{"sightId":1887,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a P. Dorin nr, Strada Dorin Pavel 21","mapdata":"1|1102|1355","gps_lat":"45.9554565553","gps_long":"23.5662972050","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_church_sebes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Reformed church sebes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6f\/Reformed_church_sebes.jpg\/256px-Reformed_church_sebes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_church_sebes.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1900-ban \u00e9p\u00fclt a magyar reform\u00e1tus h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra."},{"sightId":1888,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Biserica Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 22","mapdata":"1|143|287","gps_lat":"45.9617657209","gps_long":"23.5580997280","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Istenanya elszender\u00fcl\u00e9se ortodox (eredetileg g\u00f6r\u00f6gkatolikus) templom","seolink":"istenanya-elszenderulese-ortodox-eredetileg-gorogkatolikus-templom","note":"","history":"Egy kor\u00e1bbi templom hely\u00e9n 1778-ban \u00e9p\u00edtettek. A v\u00e1ros 1701-ben egy 35 falub\u00f3l \u00e1ll\u00f3 g\u00f6r\u00f6gkatolikus esperesi ker\u00fclet k\u00f6zpontja volt. 1733-ban \u00f6t rom\u00e1n papj\u00e1t \u00edrt\u00e1k \u00f6ssze, 1761-ben az ortodoxoknak n\u00e9gy, a g\u00f6r\u00f6gkatolikusoknak egy papjuk volt. 1756-ban az ortodox fiatalok elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a templomb\u00f3l Samuel Pop g\u00f6r\u00f6gkatolikus lelk\u00e9szt, de 1762-ben egy kir\u00e1lyi rendelet ism\u00e9t a g\u00f6r\u00f6gkatolikusoknak \u00edt\u00e9lte a templomot. Miut\u00e1n sz\u0171knek bizonyult, a g\u00f6r\u00f6gkatolikusok 1817-ben elhagyt\u00e1k."},{"sightId":1889,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Biserica din Greci cu hramul Schimbarea la Fa\u0163\u0103","address":"Strada Valea Frumoas\u0103 28","mapdata":"1|662|814","gps_lat":"45.9585284478","gps_long":"23.5623534547","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SebesAB_(6).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022SebesAB (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0e\/SebesAB_%286%29.JPG\/256px-SebesAB_%286%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:SebesAB_(6).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa ortodox (egykori g\u00f6r\u00f6g katolikus) templom","seolink":"urunk-szinevaltozasa-ortodox-egykori-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"A g\u00f6r\u00f6gkatolikusok \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1818-ban, a Belv\u00e1rost a volt nyugati k\u00fclv\u00e1rossal \u00f6sszek\u00f6t\u0151, a Sebes \u00e9s a Malom-csatorna k\u00f6z\u00f6tti egykori \u201eg\u00f6r\u00f6g\u201d negyedben, amelyet a g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151komp\u00e1nia tagjai, macedorom\u00e1n, \u00f6rm\u00e9ny \u00e9s rom\u00e1n keresked\u0151k laktak. A v\u00e1rosr\u00e9szt a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, eredetileg a belv\u00e1rosiakhoz hasonl\u00f3 polg\u00e1rh\u00e1zak \u00e1lltak itt. A templom kript\u00e1j\u00e1ban nyugszik Alexandru Roman \u00e9s a Balomiri csal\u00e1d."},{"sightId":1890,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Augustin Bena 4","mapdata":"1|471|742","gps_lat":"45.9590426130","gps_long":"23.5609680938","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ortodox_templom_szaszsebes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ortodox templom szaszsebes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/Ortodox_templom_szaszsebes.jpg\/256px-Ortodox_templom_szaszsebes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ortodox_templom_szaszsebes.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00dar felt\u00e1mad\u00e1sa ortodox templom","seolink":"ur-feltamadasa-ortodox-templom","note":"","history":"A v\u00e1ros nyugati, rom\u00e1n negyed\u00e9ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1819 \u00e9s 1827 k\u00f6z\u00f6tt. Ikonoszt\u00e1zionj\u00e1t Constantin Lecca festette. M\u00f6g\u00f6tte \u00e1ll a temet\u0151k\u00e1polna, amely tulajdonk\u00e9ppen a v\u00e1ros els\u0151, a 17\u201318. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00fclt ortodox k\u0151templom\u00e1nak fennmaradt apszisa."},{"sightId":1891,"townId":74,"active":2,"name_LO":"\u0218coala Gimnazial\u0103 Nr. 2","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|1192|982","gps_lat":"45.9576346436","gps_long":"23.5670445351","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_Gimnaziul_evanghelic.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes, Gimnaziul evanghelic\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6e\/Sebes%2C_Gimnaziul_evanghelic.jpg\/512px-Sebes%2C_Gimnaziul_evanghelic.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_Gimnaziul_evanghelic.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori sz\u00e1sz evang\u00e9likus gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-szasz-evangelikus-gimnazium","note":"","history":"Eredetileg 1784-b\u0151l val\u00f3, mai \u00e9p\u00fclete 1863 \u00e9s 1869 k\u00f6z\u00f6tt, a templomer\u0151d nyugati oldal\u00e1nak elbont\u00e1sa ut\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. Nyugati homlokzata a Kispiacra, a keleti a nagytemplom kertj\u00e9re n\u00e9z. Az iskola di\u00e1kja volt Lucian Blaga."},{"sightId":1892,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Liceul Tehnologic","address":"Strada Dorin Pavel 2","mapdata":"1|944|1023","gps_lat":"45.9573704924","gps_long":"23.5650312503","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.ltsebes.ro\/2017\/04\/12\/istoricul-liceului-tehnologic-din-sebes\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt magyar \u00e1llami iskola","seolink":"volt-magyar-allami-iskola","note":"","history":"1916-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1893,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Turnul Croitorilor","address":"Strada Traian","mapdata":"1|1849|1310","gps_lat":"45.9556914446","gps_long":"23.5728890379","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Szaszsebes-3432","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Fortificatiile.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sebes Fortificatiile\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d8\/Sebes_Fortificatiile.JPG\/256px-Sebes_Fortificatiile.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Fortificatiile.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Studententurm (De\u00e1k-torony), Schneiderturm (Szab\u00f3-torony)","seolink":"studententurm-deak-torony-schneiderturm-szabo-torony","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az 1438-as ostrom alatt ez a torony tartott ki legtov\u00e1bb \u00e9s itt esett fogs\u00e1gba a domonkosok di\u00e1kjak\u00e9nt a v\u00e1rost v\u00e9d\u0151 k\u00e9s\u0151bbi Georgius de Hungaria, a \u201esebesi n\u00e9vtelen\u201d."},{"sightId":1894,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Turnul Semicircular","address":"Strada Cet\u0103\u0163ii 9","mapdata":"1|1113|771","gps_lat":"45.9588282058","gps_long":"23.5664880338","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Szaszsebes-3432","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Fortificatiile_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sebes Fortificatiile (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/82\/Sebes_Fortificatiile_%283%29.jpg\/256px-Sebes_Fortificatiile_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Fortificatiile_(3).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Schmiedturm (Kov\u00e1cs-torony)","seolink":"schmiedturm-kovacs-torony","note":"","history":""},{"sightId":1895,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Turnul Cizmarilor","address":"","mapdata":"1|1181|723","gps_lat":"45.9591936672","gps_long":"23.5672283234","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Szaszsebes-3432","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Schusterturm (Csizmadia-torony)","seolink":"schusterturm-csizmadia-torony","note":"","history":""},{"sightId":1896,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Turnul Octogonal","address":"Strada Pene\u0219 Curcanul","mapdata":"1|1900|833","gps_lat":"45.9585344266","gps_long":"23.5732293105","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Szaszsebes-3432","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Fortificatiile_(1).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sebes Fortificatiile (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/53\/Sebes_Fortificatiile_%281%29.JPG\/256px-Sebes_Fortificatiile_%281%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Fortificatiile_(1).JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nyolcsz\u00f6glet\u0171 torony","seolink":"nyolcszogletu-torony","note":"","history":""},{"sightId":1897,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1806|1340","gps_lat":"45.9555423481","gps_long":"23.5724304614","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_citadel.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes citadel\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b5\/Sebes_citadel.JPG\/512px-Sebes_citadel.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_citadel.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosfalak","seolink":"varosfalak","note":"","history":"A v\u00e1rost Zsigmond 1387-ben kiadott enged\u00e9lye alapj\u00e1n vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl falakkal \u00e9s v\u00e9d\u0151m\u0171vekkel. A v\u00e1rfalak nagyj\u00e1b\u00f3l t\u00e9glalap alaprajzot mutattak. \u00c9szakon \u00e9s nyugaton kaputornyok \u00e1lltak. Az \u00e9szaki kaputorony k\u00f6zel\u00e9ben n\u00e9gysz\u00f6g alap\u00fa torony \u00e1llt, a nyugati kaputornyot f\u00e9lk\u00f6r\u00edves barbak\u00e1n er\u0151s\u00edtette. A sarkokn\u00e1l \u00e9szaknyugaton a Csizmadia-torony, \u00e9szakkeleten egy soksz\u00f6g alaprajz\u00fa torony, d\u00e9lkeleten a Szab\u00f3- vagy De\u00e1k-torony \u00e1llt.@\n1438-ban II. Mur\u00e1d megostromolta a v\u00e1rost. R\u00f6vid harc ut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket k\u00eds\u00e9r\u0151 Vlad Dracul havasalf\u00f6ldi fejedelem k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re a sz\u00e1sz polg\u00e1rai feladt\u00e1k a v\u00e1rost. A magyar v\u00e9d\u0151k egy r\u00e9sze azonban a Szab\u00f3-toronyba h\u00faz\u00f3dott, amit a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1juk gy\u00fajtottak. A kirohan\u00f3 v\u00e9d\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legyilkolt\u00e1k. M\u00e1ty\u00e1s 1485-\u00f6s rendelete nyom\u00e1n a falakat kijav\u00edtott\u00e1k \u00e9s magas\u00edtott\u00e1k. 1571-ben \u00fajra meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. 1849 ut\u00e1n a kapukat, a d\u00e9li \u00e9s a keleti oldalon \u00e1llt barbak\u00e1nnal \u00e9s m\u00e1s er\u0151d\u00edt\u00e9sekkel egy\u00fctt lerombolt\u00e1k, de maguk a v\u00e1rfalak ma is szinte teljesen k\u00f6r\u00fclveszik a v\u00e1rosmagot. "},{"sightId":1898,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Muzeul Municipal Ioan Raica","address":"Pia\u021ba Prim\u0103riei 3","mapdata":"1|1488|925","gps_lat":"45.9579032233","gps_long":"23.5695978476","religion":0,"oldtype":"53,16","newtype":"98","homepage":"https:\/\/muzeul-municipal-ioan-raica.business.site\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zapolya_building_sebes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zapolya building sebes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/91\/Zapolya_building_sebes.jpg\/512px-Zapolya_building_sebes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zapolya_building_sebes.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Z\u00e1polya-h\u00e1z, Ioan Raica V\u00e1rosi M\u00fazeum","seolink":"zapolya-haz-ioan-raica-varosi-muzeum","note":"","history":"A F\u0151t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Z\u00e1polya-h\u00e1zban (Fejedelmek h\u00e1za, K\u00f6nigshaus) halt meg 1540-ben Szapolyai J\u00e1nos. Az egyemeletes \u00e9p\u00fclet eredetileg 15. sz\u00e1zadi \u00e9s a 16. sz\u00e1zadban b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Udvari bej\u00e1rat\u00e1t k\u00e9t r\u00f3mai kori k\u0151oroszl\u00e1n \u0151rzi. Sz\u00e1szsebessz\u00e9k gy\u0171l\u00e9se sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g idej\u00e9ben a fejedelmek sz\u00e1ll\u00e1sa \u00e9s orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sek sz\u00ednhelye volt. Benne m\u0171k\u00f6dik a Ioan Raica M\u00fazeum k\u00f6nyv- \u00e9s v\u00e1rost\u00f6rt\u00e9neti, sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti, rom\u00e1n \u00e9s sz\u00e1sz n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal. Afrikai etnogr\u00e1fiai \u00e9s term\u00e9szetrajzi anyaga Franz Binder hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l val\u00f3, aki a v\u00e1rosi patika tulajdonosa volt."},{"sightId":1899,"townId":74,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Prim\u0103riei","mapdata":"1|1302|1038","gps_lat":"45.9572574162","gps_long":"23.5682148887","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_citadel_2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes citadel 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/82\/Sebes_citadel_2.JPG\/512px-Sebes_citadel_2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_citadel_2.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"R\u00e9gi v\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"regi-varoshaza","note":"","history":"A Szent Jakab-k\u00e1poln\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre."},{"sightId":1900,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Pia\u021ba Prim\u0103riei 1","mapdata":"1|1410|919","gps_lat":"45.9579746791","gps_long":"23.5689661714","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.primariasebes.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Primaria_(1).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes Primaria (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/Sebes_Primaria_%281%29.JPG\/512px-Sebes_Primaria_%281%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_Primaria_(1).JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1909-ben, Johann Sch\u00f6pp polg\u00e1rmesters\u00e9ge idej\u00e9n (1907-1918) \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1901,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Hotel Turn Sebes","address":"Strada Aviator Olteanu Nr 2,","mapdata":"1|1032|917","gps_lat":"45.9579084624","gps_long":"23.5657230061","religion":0,"oldtype":"64","newtype":"80,81","homepage":"https:\/\/hotelturn.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00e9gi posta","seolink":"regi-posta","note":"","history":"Az 1900-as \u00e9vek elej\u00e9n Johann Sch\u00f6pp polg\u00e1rmesters\u00e9ge idej\u00e9n (1907-1918) \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1902,"townId":74,"active":1,"name_LO":"Halele Breslelor","address":"Pia\u021ba Prim\u0103riei","mapdata":"1|1337|1004","gps_lat":"45.9574062159","gps_long":"23.5684277879","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"C\u00e9hek h\u00e1za","seolink":"cehek-haza","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclhettek, 1838-ban a m\u00e9sz\u00e1rosok c\u00e9he fel\u00faj\u00edttatta. El\u00e1rus\u00edt\u00f3helyk\u00e9nt szolg\u00e1lt."},{"sightId":1903,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada C\u0103l\u0103ra\u0219i","mapdata":"1|2694|178","gps_lat":"45.9623797159","gps_long":"23.5802953284","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori lovass\u00e1gi laktanya","seolink":"egykori-lovassagi-laktanya","note":"","history":"1910-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1904,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Lucian Blaga 10-12","mapdata":"1|1145|1048","gps_lat":"45.9572268393","gps_long":"23.5667702764","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_10-12.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes, str Lucian Blaga 10-12\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b3\/Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_10-12.jpg\/512px-Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_10-12.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_10-12.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Filtsch-h\u00e1z","seolink":"filtsch-haz","note":"","history":"18. sz\u00e1zad, itt sz\u00fcletett a csodagyerek Carl Filtsch."},{"sightId":1905,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Lucian Blaga 32","mapdata":"1|1355|1096","gps_lat":"45.9569346336","gps_long":"23.5685465860","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_building.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes building\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1a\/Sebes_building.JPG\/512px-Sebes_building.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes_building.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Binder-h\u00e1z","seolink":"binder-haz","note":"","history":"1861-ben ker\u00fclt az Afrika-utaz\u00f3 Franz Binder birtok\u00e1ba, kor\u00e1bban 1820-ban a v\u00e1rosi hely\u0151rs\u00e9g parancsnoks\u00e1ga m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. Binder \u00e1t\u00e9p\u00edtette, a homlokzat emeleti ablaksora alatt k\u00e9t oldalon \u00e9s a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 erk\u00e9ly felett egy-egy Afrik\u00e1ra utal\u00f3 fr\u00edzt helyezett el. A bal oldali domborm\u0171v\u00f6n a Kheopsz-, a Hafr\u00e9- \u00e9s Menkaur\u00e9-piramis \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny kair\u00f3i \u00e9p\u00fclet, a jobb oldalon a philai \u00cdzisz-templom \u00e9s Kair\u00f3 egyik kapuja, k\u00f6z\u00e9pen fel\u00fcl egy a N\u00fabiai-sivatagot \u00e1tszel\u0151 karav\u00e1n l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1906,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Lucian Blaga 16","mapdata":"1|1203|1067","gps_lat":"45.9570889606","gps_long":"23.5672963468","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_16.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes, str Lucian Blaga 16\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_16.jpg\/512px-Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_16.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_16.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Roth-h\u00e1z","seolink":"roth-haz","note":"","history":"16\u201319. sz\u00e1zad."},{"sightId":1907,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Lucian Blaga 26","mapdata":"1|1288|1088","gps_lat":"45.9569827248","gps_long":"23.5679760693","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szecesszi\u00f3s h\u00e1z","seolink":"szecesszios-haz","note":"","history":""},{"sightId":1908,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Lucian Blaga 39","mapdata":"1|1863|1119","gps_lat":"45.9568184720","gps_long":"23.5729770592","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_39.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes, str Lucian Blaga 39\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_39.jpg\/512px-Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_39.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_39.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Heitz-Konrad h\u00e1z","seolink":"heitz-konrad-haz","note":"","history":"16\u201319. sz\u00e1zad."},{"sightId":1909,"townId":74,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Lucian Blaga 52","mapdata":"1|1590|1134","gps_lat":"45.9567236685","gps_long":"23.5706057077","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_52.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sebes, str Lucian Blaga 52\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_52.jpg\/512px-Sebes%2C_str_Lucian_Blaga_52.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sebes,_str_Lucian_Blaga_52.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mauksch-h\u00e1z","seolink":"mauksch-haz","note":"","history":"16\u201319. sz\u00e1zad."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}