exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Szászrégen

Reghin
Szászrégen
Román:
Reghin
Német:
Sächsisch-Regen
Szászrégen
Elekes Andor, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Maros-Torda
Ország:
Románia
Megye:
Maros
Folyó:
Maros, Görgény
Tengerszint feletti magasság:
350 m
GPS koordináták:
46.778672, 24.70299
Google térkép:
Népesség
Népesség:
25e
Magyarok aránya:
32.11%
Népesség 1910-ben
Összesen 7310
Magyarok 40.31%
Németek 40.96%
Oláhok 17.63%
Címer
ROU MS Reghin CoA
Romanian Government, Public domain, via Wikimedia Commons

A települést valószínűleg még Szent László idején alapították. A 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok uradalmi központja volt, és a Tomaj nemzetségbeli Dénes kezdte meg a szász kézművesek betelepítését a király által nekik adományozott földekre. Gótikus temploma a 14. század elején épült, esperesség székhelye lett. A század közepén említették először Magyarrégent, mint különálló települést. A 16. században a templom evangélikus lett és erődítéssel látták el. Az erdélyi országgyűlés 1661-ben Kemény Jánost a városban választotta fejedelemmé. A 18. században kiváló szőlőtermő és bortermelő vidékként említették, de a város kézműipara is jelentős volt. Fakereskedői nagy jelentőségre tettek szert, az erdélyi fát a Maroson tutajokon szállították le. Aradig az út három hétig tartott. Meglehetősen későn, 1863-ban nyilvánították szabad királyi várossá. A 20. század elején azonos arányban lakták szászok és magyarok, kisebb részben románok. A román megszállást követően kezdődött a románság erőteljes betelepítése. 1926-ban egyesítették Szászrégent Magyarrégennel. Szász lakossága a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében Németországba vándorolt ki. A város legfontosabb látnivalóit a templomai alkotják. Érdemes megemlíteni még az 1956-ban a városhoz csatolt Abafája román kori templomát.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1228
Első írásos említése II. András király egyik adománylevelében Regun néven. A város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. Neve a német Ragino személynévből ered.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
Mongolok dúlták fel.
13. század második fele
A város a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. Uradalmi központ volt.
1285
Mongolok dúlták fel.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1330
Felépült a gótikus templom.
1330-tól
Esperesség székhelye.
1332-től
Káptalan székhelye.
1358
Először említették Magyarrégent, mint különálló települést.
14. század
Felépül gótikus temploma (mai evangélikust templom), mely a legnagyobb templom a környéken.
1427-től
Vásártartási joga van, évente négy országos vásárral, és heti vásárral minden csütörtökön. Mezővárosi státust kapott.
1483
A szász lakosok ekkor létesítették a város legrégebbi, latin nyelvű iskoláját.
1497, 1508
Pestisjárvány dúlta.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1535
Nagy éhínségben sokan haltak meg a városban és a környező településeken.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1551
A templomot az evangélikusok vették át. A város bíráskodási jogot kapott.
1555
Megépítették a falakat az evangélikus templom körül.
1564
Miksa császár hadai pusztították.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1603
Basta hadai pusztították.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1625
Bethlen Gábor megerősítette Szászrégen vásártartási jogát.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661. január 1.
Az országgyűlés Kemény Jánost a városban választotta fejedelemmé.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1661
Török-tatár seregek pusztították, utána pestisjárvány dúlt.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett. Szászrégent a törökök megtámadták és kifosztották.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1708. szeptember 19.
A kurucok felgyújtották a várost. Az evangélikus templom, az iskola és számos ház leégett.
1712. november 19.
Árvíz pusztította.
1717
A tatárok utolsó betörése. A templom körüli falakat ekkor vizesárok vette körül.
1719
Pestis pusztította.
1725
Ekkor létesült Magyarrégenben az első magyar nyelvű református iskola.
1740, 1750
Tűzvész pusztította.
1749
Tizenhét céh létezett a városban, a legnagyobbak a tímárok, a csizmadiák és a szűcsök céhei voltak.
1772
Kiváló szőlőtermő és bortermelő vidékként említették.
18. század második fele
Megjelennek a fakereskedők. A fát a Maroson tutajon szállítják, Aradig az út 3 hétig tartott.
1781
Felszentelték a római katolikus templomot.
1782
Római katolikus elemi iskola létesült Szászrégenben. Ekkor nyílt az első román nyelvű iskola is.
1790
Felépült a görgényi porcelángyár.
1811
A petelei katonai ezred kórházát Szászrégenbe költöztették.
1820
Postahivatal létesült.
1831-1835
Kolerajárvány.
1839
Megalakult a városi rendőrség.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. november 2.
A székely csapatok és helybéli szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett.
1849. július 23.
Grotenhjelm orosz-osztrák serege Szászrégennél megtámadta a Damaszkin vezette honvéd sereget, és Marosvásárhely felé visszavonulásra kényszerítette.
1860
Református iskola létesült Szászrégenben.
1861
Megnyílt a német nyelvű Szászrégeni Ág. Ev. Algimnázium. 1944-ben szűnt meg.
1863. január 15.
Szabad királyi várossá nyilvánították.
1866
Megalakult a Szászrégeni Tutajkereskedő Társulat.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1872
Törvényhatósági jogú város lett.
1876
Maros-Torda vármegyéhez tartozó rendezett tanácsú város lett.
1885
Megépült a várost Marosvásárhellyel összekötő vasút.
1905
Megépült a várost Dédával összekötő vasút. A laposnyai erdőségek irányába kisvasút épült.
20. század
Egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.
1910
7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
Magyar nyelvű gimnázium létesült.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920-ig
A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1926
Egyesítik Szászrégent Magyarrégennel.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1944. szeptember 29.
Szovjet megszállás alá került a város.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1948
Román és magyar nyelvű tanítóképzők létesültek. A magyar tanítóképző 1956-ban megszűnt.
1956
Abafája és Radnótfája községeket Szászrégenhez csatolták.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Evangélikus templom
Biserica Evanghelică CA
Biserica Săsească Reghin (1)
Mtoderic, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Felkeres
Evangélikus templom
Története

1330-ra épült meg és Mária tiszteletére szentelték fel. Az 1380-as években kegyura, Bánffy László ágostonos kolostorrá való alakítását kérelmezte a pápától, de ez nem történt meg. 1420-ban említették plébánosát, György Lászlót. 1500 körül épült a Szent Lőrinc kápolna. A 16. század elején már vár vette körül. 1521-ben plébánosa Móré István. 1551-ben a város lakosai az evangélikus hitre tértek át. 1708-ban a kurucok felgyújtották. A hajó a mai belső és külső képét a 18. században kapta, ekkor épült az északi hajó kétszintes karzata is. 1803-ra a főhajót újraboltozták és a tornyot megmagasították. 1848-ban újra felgyújtották a templomot, 1851-re állították helyre. 1927 és 1930 között Gustav Müller vezetésével végezték az utolsó nagy helyreállítást. Az északi falban található a középkori Erdély egyik legrégibb felirata 1330-ból, ami Tamás mestert, a Szűz Máriának szentelt templom kegyurát és Nicolaus plébánost említi. Orgonája 1855-ből származik. A főoltár és a Krisztus-szobor 1857-58-ban készült. A szószék 1871-ből való.

Szent Kereszt plébániatemplom Abafáján
Biserica romano-catolică
Biserica romano-catolica din Apalina
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Kereszt plébániatemplom Abafáján
Története

A település első ízben 1332-ben jelentkezik a pápai tizedjegyzékben Abafaya néven. Román kori a félköríves szentélye és a hajó szentély felé eső szakasza. A hajó nyugati része újabb, 14. századi, s akkor épült a homlokzati torony is. A szentségfülke 15. századi. Középkori katolikus lakói a reformáció idején reformátusok lesznek, a templommal együtt. 1752-ben a katolikus birtokosok, főképp br. Huszár Sándor segítségével, visszaszerezték a templomot.

Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom
Biserica Catolica
Reghin22
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kisboldogasszony római katolikus plébániatemplom
Története

1551 után Régenben és környékén megszűnt a katolikus hitélet. Ekkor, az 1566. március 10-i országgyűlés rendelete alapján űzték el a ferencrendieket, a régeni ágostonrendieket és az egész környékről a katolikus papokat. A gótikus templom az evangélikusoké lett.

Az új katolikus templom építését már 1736-ban megkezdték, fedezet hiánya miatt azonban csupán a szentély készülhetett el. 1771-től báró Bornemissza Ignác, Torda vármegye főispánjának támogatásával hozzáépült a sekrestye, fölötte oratoriummal. A templomot 1784-ben szentelte fel Batthyány Ignác erdélyi püspök a Boldogságos Szűz Mária születésének, azaz Kisboldogasszony tiszteletére. A templom főoltára neobarokk stílusú, a Szeplőtelen fogantatást ábrázoló oltárkép Bartalone Esteban Murillo festménye alapján készült másolat. Tőle jobbra Szent Pál, balra Szent Péter szobra áll, fölötte pedig egy Szentháromság-ábrázolás. A két mellékoltár Jézus Szíve és Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt. 1775-től működött a katolikus iskola és líceum, melyet 1948-ban államosítottak.

A templomkertben Szent István, Gizella királyné, Rákóczi fejedelem és Petőfi Sándor szobrai állnak. Egy üres talapzatot is találunk, itt Wass Albert szobra állt.

Református templom
Biserica Reformată I
Reghin23
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

1889-1890 között épült Bocz Elek lelkész kezdeményezésére. A neogótikus templom tervezője Alpár Ignác. 1890-ben szentelte fel Szász Ferenc püspök. Az orgona 1905-ből való, Szilágyi Karolina adományából, aki az alapító lelkész özvegye volt. 1939-re készültek el Debreceni László tervei alapján a szószék, a Mózes szék és a padok.

A templom 100. évfordulójára Molnár Dénes marosvásárhelyi festőművész készítette el a 180 kazettát, amelyek a karzatok alsó síkjain, illetve a portikusz mennyezetén kerültek elhelyezésre, és a kiemelkedő erdélyi református családok címereit ábrázolják.

Magyarrégeni református templom
Biserica Reformată II
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Magyarrégeni református templom
Története

A 13. században épült gótikus stílusban, de 1910-ben teljesen átépítették. Tornyát az 1840-es években lebontották, miután ledőléssel fenyegetett.

Urunk mennybemenetele magyarrégeni ortodox (volt görög katolikus) templom
RO MS Biserica Inaltarea Domnului din Reghin (1)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Urunk mennybemenetele magyarrégeni ortodox (volt görög katolikus) templom
Története

1744-ben épült, ma ortodox templom.

Szentháromság ortodox (volt görög katolikus) templom
Parohia Sfanta Treime
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szentháromság ortodox (volt görög katolikus) templom
Története

1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom.

Szent György ortodox templom
Parohia Sf. Gheorghe
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent György ortodox templom
Története

Az 1990-es években épült.

Zsinagóga
Sinagoga
Reghin synagogue
Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1872-ben épült.

Középületek
Városháza
Primăria
Szászrégen (40)
Elekes Andor, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1870-ben három épület egyesítésével alakították ki.

Egykori magyar királyi járásbíróság
Szászrégen (16)
Elekes Andor, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Egykori magyar királyi járásbíróság
Története

Kulturális létesítmények
Egykori gimnázium
Şcoala Gimnazială Augustin Maior
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori gimnázium
Története

Szászrégeni Néprajzi Múzeum
Muzeul Etnografic
RO MS Muzeul etnografic din Reghin (6)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
nincs adat
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Szászrégeni Néprajzi Múzeum
Története

1960-ban alapították a néprajzi múzeumot. Az épülete 1892-ben épült.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori városi szálloda, Stadtischer Gasthof
Szászrégen (34)
Elekes Andor, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
ház
Felkeres
Egykori városi szálloda, Stadtischer Gasthof
Története

Magánlakhelyek
Huszár-kastély romjai
RO MS Castelul Huszar din Apalina (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
rom
Felkeres
Huszár-kastély romjai
Története

Az abafájai Huszár-kastély a 19. század elején épült, késő-barokk, klasszicizáló stílusú épület. A kastélyt a XIX. század utolsó évtizedeiben br. Huszár (III.) Károly alakítgatta, ekkor keletkeztek a romantikus részletek. A kastély mellett található egy nagyon átépített, emeletes barokk melléképület és egy boltíves lóistálló, mindkettő Huszár Boér József építkezése lehet a 18. századból.

Zágoni Mikes Kelemen gyermekkora egy részét töltötte a kastélyban, hiszen anyja, Torma Éva volt a birtokosa, mint a brenhidai Huszár család leszármazottja. Ott született Bethlen Gergely honvédezredes, ott vendégeskedett 1901-ben Habsburg Károly főherceg, az utolsó magyar király, vagy ott tartózkodott 1905-ben az első miséje után báró Apos Vilmos, a később boldoggá avatott vértanú győri püspök. Gyakori vendég volt a kastélyban Wass Albert, Kemény János, hét hónapon át ott volt nevelő, 1928–29-ben Dsida Jenő. A kastélyban született 1912-ben báró Huszár József, az 1956-os magyar forradalomhoz kötődő szervezkedések résztvevője, akit 1958. szeptember 1-jén kivégezték az aradi börtönben.

A kastély körüli, 30 holdas parkban három tó is volt, szigettel, hattyúkkal, grottával, egzotikus növényekkel, szökőkúttal és szobrokkal.

Emlékművek
Turulmadár szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
Radnótfája református temploma előtt.
Felkeres
Turulmadár szobra
Története

A ma Szászrégenhez tartozó Radnótfáján, a református templom előtt álló világháborús emlékmű Kovács Géza alkotása (2006). A madár felemelt, kitárt szárnyai a nemzet összetartozását jelképezik.

Márton Áron püspök szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
A katolikus templom előtti kertben.
Felkeres
Márton Áron püspök szobra
Története

1992. június 28-án Bálint Lajos érsek áldotta meg, a szobrot Jorga Ferenc helyi művész alkotta. 2002-ben elkészült a templom Márton Áront ábrázoló üvegablaka László Sándor és Kovács Jakab néhai plébánosok adományából.

Múzeumok és Galériák
Szászrégeni Néprajzi Múzeum
Muzeul Etnografic
RO MS Muzeul etnografic din Reghin (6)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
nincs adat
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Szászrégeni Néprajzi Múzeum
Története

1960-ban alapították a néprajzi múzeumot. Az épülete 1892-ben épült.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.7786720000","long":"24.7029900000"},"townlink":"szaszregen-reghin","town":{"townId":86,"active":1,"name_HU":"Sz\u00e1szr\u00e9gen","name_LO":"Reghin","name_GE":"S\u00e4chsisch-Regen","name_LT":"","seolink":"szaszregen-reghin","listorder":23,"oldcounty":41,"country":4,"division":23,"altitude":"350","gps_lat":"46.7786720000","gps_long":"24.7029900000","population":25,"hungarian_2011":32.11,"population_1910":7310,"hungarian_1910":40.31,"german_1910":40.96,"slovak_1910":0,"romanian_1910":17.63,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(21).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sz\u00e1szr\u00e9gen (21)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9d\/Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2821%29.jpg\/512px-Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2821%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(21).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Erd\u00e9lyi-medence","river":"Maros, G\u00f6rg\u00e9ny","description":"A telep\u00fcl\u00e9st val\u00f3sz\u00edn\u0171leg m\u00e9g Szent L\u00e1szl\u00f3 idej\u00e9n alap\u00edtott\u00e1k. A 13. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a Tomaj \u00e9s Kacsik csal\u00e1dok uradalmi k\u00f6zpontja volt, \u00e9s a Tomaj nemzets\u00e9gbeli D\u00e9nes kezdte meg a sz\u00e1sz k\u00e9zm\u0171vesek betelep\u00edt\u00e9s\u00e9t a kir\u00e1ly \u00e1ltal nekik adom\u00e1nyozott f\u00f6ldekre. G\u00f3tikus temploma a 14. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, esperess\u00e9g sz\u00e9khelye lett. A sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r Magyarr\u00e9gent, mint k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 telep\u00fcl\u00e9st. A 16. sz\u00e1zadban a templom evang\u00e9likus lett \u00e9s er\u0151d\u00edt\u00e9ssel l\u00e1tt\u00e1k el. Az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nost a v\u00e1rosban v\u00e1lasztotta fejedelemm\u00e9. A 18. sz\u00e1zadban kiv\u00e1l\u00f3 sz\u0151l\u0151term\u0151 \u00e9s bortermel\u0151 vid\u00e9kk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k, de a v\u00e1ros k\u00e9zm\u0171ipara is jelent\u0151s volt. Fakeresked\u0151i nagy jelent\u0151s\u00e9gre tettek szert, az erd\u00e9lyi f\u00e1t a Maroson tutajokon sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k le. Aradig az \u00fat h\u00e1rom h\u00e9tig tartott. Meglehet\u0151sen k\u00e9s\u0151n, 1863-ban nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n azonos ar\u00e1nyban lakt\u00e1k sz\u00e1szok \u00e9s magyarok, kisebb r\u00e9szben rom\u00e1nok. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en kezd\u0151d\u00f6tt a rom\u00e1ns\u00e1g er\u0151teljes betelep\u00edt\u00e9se. 1926-ban egyes\u00edtett\u00e9k Sz\u00e1szr\u00e9gent Magyarr\u00e9gennel. Sz\u00e1sz lakoss\u00e1ga a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt ki. A v\u00e1ros legfontosabb l\u00e1tnival\u00f3it a templomai alkotj\u00e1k. \u00c9rdemes megeml\u00edteni m\u00e9g az 1956-ban a v\u00e1roshoz csatolt Abaf\u00e1ja rom\u00e1n kori templom\u00e1t.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1228|Els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly egyik adom\u00e1nylevel\u00e9ben Regun n\u00e9ven. A v\u00e1ros strat\u00e9giai fekv\u00e9se, \u00e9s v\u00e9delmi rendszerei azt val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtik, hogy sokkal r\u00e9gebben, I. L\u00e1szl\u00f3 idej\u00e9ben alap\u00edtott\u00e1k. Neve a n\u00e9met Ragino szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered.@#5|@1241|Mongolok d\u00falt\u00e1k fel.@13. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|A v\u00e1ros a Tomaj \u00e9s Kacsik csal\u00e1dok k\u00f6zpontja, \u00e9s a Magyar Korona \u00e1ltal nekik adom\u00e1nyozott f\u00f6ldekre kezd\u0151dik meg a Tomaj nemzets\u00e9gbeli D\u00e9nes \u00e1ltal a sz\u00e1sz k\u00e9zm\u0171vesek betelep\u00edt\u00e9se. Uradalmi k\u00f6zpont volt.@1285|Mongolok d\u00falt\u00e1k fel.@#6|@1330|Fel\u00e9p\u00fclt a g\u00f3tikus templom.@1330-t\u00f3l|Esperess\u00e9g sz\u00e9khelye.@1332-t\u0151l|K\u00e1ptalan sz\u00e9khelye.@1358|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Magyarr\u00e9gent, mint k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 telep\u00fcl\u00e9st.@14. sz\u00e1zad|Fel\u00e9p\u00fcl g\u00f3tikus temploma (mai evang\u00e9likust templom), mely a legnagyobb templom a k\u00f6rny\u00e9ken.@1427-t\u0151l|V\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si joga van, \u00e9vente n\u00e9gy orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rral, \u00e9s heti v\u00e1s\u00e1rral minden cs\u00fct\u00f6rt\u00f6k\u00f6n. Mez\u0151v\u00e1rosi st\u00e1tust kapott.@1483|A sz\u00e1sz lakosok ekkor l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k a v\u00e1ros legr\u00e9gebbi, latin nyelv\u0171 iskol\u00e1j\u00e1t.@1497, 1508|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny d\u00falta.@#8|@1535|Nagy \u00e9h\u00edns\u00e9gben sokan haltak meg a v\u00e1rosban \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 telep\u00fcl\u00e9seken.@#9|@1551|A templomot az evang\u00e9likusok vett\u00e9k \u00e1t. A v\u00e1ros b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jogot kapott.@1555|Meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a falakat az evang\u00e9likus templom k\u00f6r\u00fcl.@1564|Miksa cs\u00e1sz\u00e1r hadai puszt\u00edtott\u00e1k.@#10|@#12|@1603|Basta hadai puszt\u00edtott\u00e1k.@#13|@#14|@#15|@#16|@1625|Bethlen G\u00e1bor meger\u0151s\u00edtette Sz\u00e1szr\u00e9gen v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jog\u00e1t.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661. janu\u00e1r 1.|Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Kem\u00e9ny J\u00e1nost a v\u00e1rosban v\u00e1lasztotta fejedelemm\u00e9.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1661|T\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r seregek puszt\u00edtott\u00e1k, ut\u00e1na pestisj\u00e1rv\u00e1ny d\u00falt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett. Sz\u00e1szr\u00e9gent a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k megt\u00e1madt\u00e1k \u00e9s kifosztott\u00e1k.@#23|@#25|@#26|@#27|@1708. szeptember 19.|A kurucok felgy\u00fajtott\u00e1k a v\u00e1rost. Az evang\u00e9likus templom, az iskola \u00e9s sz\u00e1mos h\u00e1z le\u00e9gett.@1712. november 19.|\u00c1rv\u00edz puszt\u00edtotta.@1717|A tat\u00e1rok utols\u00f3 bet\u00f6r\u00e9se. A templom k\u00f6r\u00fcli falakat ekkor vizes\u00e1rok vette k\u00f6r\u00fcl.@1719|Pestis puszt\u00edtotta.@1725|Ekkor l\u00e9tes\u00fclt Magyarr\u00e9genben az els\u0151 magyar nyelv\u0171 reform\u00e1tus iskola.@1740, 1750|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta.@1749|Tizenh\u00e9t c\u00e9h l\u00e9tezett a v\u00e1rosban, a legnagyobbak a t\u00edm\u00e1rok, a csizmadi\u00e1k \u00e9s a sz\u0171cs\u00f6k c\u00e9hei voltak.@1772|Kiv\u00e1l\u00f3 sz\u0151l\u0151term\u0151 \u00e9s bortermel\u0151 vid\u00e9kk\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k.@18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|Megjelennek a fakeresked\u0151k. A f\u00e1t a Maroson tutajon sz\u00e1ll\u00edtj\u00e1k, Aradig az \u00fat 3 h\u00e9tig tartott.@1781|Felszentelt\u00e9k a r\u00f3mai katolikus templomot.@1782|R\u00f3mai katolikus elemi iskola l\u00e9tes\u00fclt Sz\u00e1szr\u00e9genben. Ekkor ny\u00edlt az els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 iskola is.@1790|Fel\u00e9p\u00fclt a g\u00f6rg\u00e9nyi porcel\u00e1ngy\u00e1r.@1811|A petelei katonai ezred k\u00f3rh\u00e1z\u00e1t Sz\u00e1szr\u00e9genbe k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k.@1820|Postahivatal l\u00e9tes\u00fclt.@1831-1835|Koleraj\u00e1rv\u00e1ny.@1839|Megalakult a v\u00e1rosi rend\u0151rs\u00e9g.@#28|@1848. november 2.|A sz\u00e9kely csapatok \u00e9s helyb\u00e9li sz\u00e1szok k\u00f6zt kit\u00f6rt harcokban a v\u00e1ros a l\u00e1ngok martal\u00e9ka lett.@1849. j\u00falius 23.|Grotenhjelm orosz-osztr\u00e1k serege Sz\u00e1szr\u00e9genn\u00e9l megt\u00e1madta a Damaszkin vezette honv\u00e9d sereget, \u00e9s Marosv\u00e1s\u00e1rhely fel\u00e9 visszavonul\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette.@1860|Reform\u00e1tus iskola l\u00e9tes\u00fclt Sz\u00e1szr\u00e9genben.@1861|Megny\u00edlt a n\u00e9met nyelv\u0171 Sz\u00e1szr\u00e9geni \u00c1g. Ev. Algimn\u00e1zium. 1944-ben sz\u0171nt meg.@1863. janu\u00e1r 15.|Szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.@1866|Megalakult a Sz\u00e1szr\u00e9geni Tutajkeresked\u0151 T\u00e1rsulat.@#30|@1872|T\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi jog\u00fa v\u00e1ros lett.@1876|Maros-Torda v\u00e1rmegy\u00e9hez tartoz\u00f3 rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros lett.@1885|Meg\u00e9p\u00fclt a v\u00e1rost Marosv\u00e1s\u00e1rhellyel \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vas\u00fat.@1905|Meg\u00e9p\u00fclt a v\u00e1rost D\u00e9d\u00e1val \u00f6sszek\u00f6t\u0151 vas\u00fat. A laposnyai erd\u0151s\u00e9gek ir\u00e1ny\u00e1ba kisvas\u00fat \u00e9p\u00fclt.@20. sz\u00e1zad|Egykori sz\u00e1sz jelleg\u00e9t teljesen elvesztette, a kiv\u00e1ndorolt sz\u00e1szok hely\u00e9re rom\u00e1nok telepedtek.@1910|7310 lakos\u00e1b\u00f3l 2994 n\u00e9met, 2947 magyar \u00e9s 1311 rom\u00e1n volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|Magyar nyelv\u0171 gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00fclt.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1920-ig|A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sig Maros-Torda v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott.@#36|@1926|Egyes\u00edtik Sz\u00e1szr\u00e9gent Magyarr\u00e9gennel.@#39|@1944. szeptember 29.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt a v\u00e1ros.@#43|@1948|Rom\u00e1n \u00e9s magyar nyelv\u0171 tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151k l\u00e9tes\u00fcltek. A magyar tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 1956-ban megsz\u0171nt.@1956|Abaf\u00e1ja \u00e9s Radn\u00f3tf\u00e1ja k\u00f6zs\u00e9geket Sz\u00e1szr\u00e9genhez csatolt\u00e1k.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&szaszregen.ro: A V\u00e1ros T\u00f6rt\u00e9nete A Kezdetekt\u0151l|https:\/\/www.szaszregen.ro\/a-varosrol\/tortenelem\/a-varos-tortenete-a-kezdetektol\/\nprimariareghin.ro|https:\/\/www.primariareghin.ro\/index.php?id=737"},"sights":[{"sightId":2382,"townId":86,"active":2,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 CA","address":"C\u0103l\u0103ra\u015filor 1","mapdata":"1|1098|1581","gps_lat":"46.7787126014","gps_long":"24.7035286068","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.evang.ro\/gemeinden\/saechsisch-regen\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Szaszregen-752","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=217","picture":"\u003Ca title=\u0022Mtoderic, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_S%C4%83seasc%C4%83_Reghin_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica S\u0103seasc\u0103 Reghin (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/da\/Biserica_S%C4%83seasc%C4%83_Reghin_%281%29.jpg\/512px-Biserica_S%C4%83seasc%C4%83_Reghin_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_S%C4%83seasc%C4%83_Reghin_(1).jpg\u0022\u003EMtoderic\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1330-ra \u00e9p\u00fclt meg \u00e9s M\u00e1ria tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel. Az 1380-as \u00e9vekben kegyura, B\u00e1nffy L\u00e1szl\u00f3 \u00e1gostonos kolostorr\u00e1 val\u00f3 alak\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00e9relmezte a p\u00e1p\u00e1t\u00f3l, de ez nem t\u00f6rt\u00e9nt meg. 1420-ban eml\u00edtett\u00e9k pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1t, Gy\u00f6rgy L\u00e1szl\u00f3t. 1500 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt a Szent L\u0151rinc k\u00e1polna. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r v\u00e1r vette k\u00f6r\u00fcl. 1521-ben pl\u00e9b\u00e1nosa M\u00f3r\u00e9 Istv\u00e1n. 1551-ben a v\u00e1ros lakosai az evang\u00e9likus hitre t\u00e9rtek \u00e1t. 1708-ban a kurucok felgy\u00fajtott\u00e1k. A haj\u00f3 a mai bels\u0151 \u00e9s k\u00fcls\u0151 k\u00e9p\u00e9t a 18. sz\u00e1zadban kapta, ekkor \u00e9p\u00fclt az \u00e9szaki haj\u00f3 k\u00e9tszintes karzata is. 1803-ra a f\u0151haj\u00f3t \u00fajraboltozt\u00e1k \u00e9s a tornyot megmagas\u00edtott\u00e1k. 1848-ban \u00fajra felgy\u00fajtott\u00e1k a templomot, 1851-re \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre. 1927 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tt Gustav M\u00fcller vezet\u00e9s\u00e9vel v\u00e9gezt\u00e9k az utols\u00f3 nagy helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1st. Az \u00e9szaki falban tal\u00e1lhat\u00f3 a k\u00f6z\u00e9pkori Erd\u00e9ly egyik legr\u00e9gibb felirata 1330-b\u00f3l, ami Tam\u00e1s mestert, a Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1nak szentelt templom kegyur\u00e1t \u00e9s Nicolaus pl\u00e9b\u00e1nost eml\u00edti. Orgon\u00e1ja 1855-b\u0151l sz\u00e1rmazik. A f\u0151olt\u00e1r \u00e9s a Krisztus-szobor 1857-58-ban k\u00e9sz\u00fclt. A sz\u00f3sz\u00e9k 1871-b\u0151l val\u00f3."},{"sightId":2383,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Biserica Catolica","address":"Str. Mihai Viteazul 63","mapdata":"1|407|2123","gps_lat":"46.7755202153","gps_long":"24.6976483328","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/romkatregen.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reghin22.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Reghin22\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f1\/Reghin22.JPG\/256px-Reghin22.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reghin22.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Kisboldogasszony r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"kisboldogasszony-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"1551 ut\u00e1n R\u00e9genben \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n megsz\u0171nt a katolikus hit\u00e9let. Ekkor, az 1566. m\u00e1rcius 10-i orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s rendelete alapj\u00e1n \u0171zt\u00e9k el a ferencrendieket, a r\u00e9geni \u00e1gostonrendieket \u00e9s az eg\u00e9sz k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l a katolikus papokat. A g\u00f3tikus templom az evang\u00e9likusok\u00e9 lett.@\nAz \u00faj katolikus templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t m\u00e1r 1736-ban megkezdt\u00e9k, fedezet hi\u00e1nya miatt azonban csup\u00e1n a szent\u00e9ly k\u00e9sz\u00fclhetett el. 1771-t\u0151l b\u00e1r\u00f3 Bornemissza Ign\u00e1c, Torda v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nj\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val hozz\u00e1\u00e9p\u00fclt a sekrestye, f\u00f6l\u00f6tte oratoriummal. A templomot 1784-ben szentelte fel Batthy\u00e1ny Ign\u00e1c erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z M\u00e1ria sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek, azaz Kisboldogasszony tisztelet\u00e9re. A templom f\u0151olt\u00e1ra neobarokk st\u00edlus\u00fa, a Szepl\u0151telen fogantat\u00e1st \u00e1br\u00e1zol\u00f3 olt\u00e1rk\u00e9p Bartalone Esteban Murillo festm\u00e9nye alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt m\u00e1solat. T\u0151le jobbra Szent P\u00e1l, balra Szent P\u00e9ter szobra \u00e1ll, f\u00f6l\u00f6tte pedig egy Szenth\u00e1roms\u00e1g-\u00e1br\u00e1zol\u00e1s. A k\u00e9t mell\u00e9kolt\u00e1r J\u00e9zus Sz\u00edve \u00e9s Nepomuki Szent J\u00e1nos tisztelet\u00e9re szentelt. 1775-t\u0151l m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a katolikus iskola \u00e9s l\u00edceum, melyet 1948-ban \u00e1llamos\u00edtottak.@\nA templomkertben Szent Istv\u00e1n, Gizella kir\u00e1lyn\u00e9, R\u00e1k\u00f3czi fejedelem \u00e9s Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobrai \u00e1llnak. Egy \u00fcres talapzatot is tal\u00e1lunk, itt Wass Albert szobra \u00e1llt.\n&\nersekseg.ro: Sz\u00e1szr\u00e9gen|https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/1057\nszaszregen.hu: Nevezetess\u00e9gek, l\u00e1tnival\u00f3k|http:\/\/szaszregen.hu\/latnivalok\/osszes"},{"sightId":2384,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 I","address":"Strada Mihai Viteazul","mapdata":"1|474|1982","gps_lat":"46.7763553417","gps_long":"24.6982368504","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Szaszregen-729","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reghin23.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Reghin23\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0c\/Reghin23.JPG\/256px-Reghin23.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reghin23.JPG\u0022\u003ERoamata\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1889-1890 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Bocz Elek lelk\u00e9sz kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re. A neog\u00f3tikus templom tervez\u0151je Alp\u00e1r Ign\u00e1c. 1890-ben szentelte fel Sz\u00e1sz Ferenc p\u00fcsp\u00f6k. Az orgona 1905-b\u0151l val\u00f3, Szil\u00e1gyi Karolina adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, aki az alap\u00edt\u00f3 lelk\u00e9sz \u00f6zvegye volt. 1939-re k\u00e9sz\u00fcltek el Debreceni L\u00e1szl\u00f3 tervei alapj\u00e1n a sz\u00f3sz\u00e9k, a M\u00f3zes sz\u00e9k \u00e9s a padok.@\nA templom 100. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra Moln\u00e1r D\u00e9nes marosv\u00e1s\u00e1rhelyi fest\u0151m\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette el a 180 kazett\u00e1t, amelyek a karzatok als\u00f3 s\u00edkjain, illetve a portikusz mennyezet\u00e9n ker\u00fcltek elhelyez\u00e9sre, \u00e9s a kiemelked\u0151 erd\u00e9lyi reform\u00e1tus csal\u00e1dok c\u00edmereit \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k."},{"sightId":2385,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 II","address":"Magyarr\u00e9gen, Strada V\u00een\u0103torilor 3","mapdata":"1|1396|772","gps_lat":"46.7834149384","gps_long":"24.7061402098","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/reformatus.ro\/cimtar\/egyhazkozsegek\/magyarregeni-reformatus-egyhazkozseg","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Magyarr\u00e9geni reform\u00e1tus templom","seolink":"magyarregeni-reformatus-templom","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban, de 1910-ben teljesen \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. Torny\u00e1t az 1840-es \u00e9vekben lebontott\u00e1k, miut\u00e1n led\u0151l\u00e9ssel fenyegetett."},{"sightId":2386,"townId":86,"active":1,"name_LO":"","address":"Magyarr\u00e9gen, Pia\u0163a Petru Maior 27","mapdata":"1|822|800","gps_lat":"46.7833401346","gps_long":"24.7012184320","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Biserica_Inaltarea_Domnului_din_Reghin_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO MS Biserica Inaltarea Domnului din Reghin (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/11\/RO_MS_Biserica_Inaltarea_Domnului_din_Reghin_%281%29.jpg\/256px-RO_MS_Biserica_Inaltarea_Domnului_din_Reghin_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Biserica_Inaltarea_Domnului_din_Reghin_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk mennybemenetele magyarr\u00e9geni ortodox (volt g\u00f6r\u00f6g katolikus) templom","seolink":"urunk-mennybemenetele-magyarregeni-ortodox-volt-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"1744-ben \u00e9p\u00fclt, ma ortodox templom."},{"sightId":2387,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Parohia Sfanta Treime","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu","mapdata":"1|143|2507","gps_lat":"46.7732127464","gps_long":"24.6954410609","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g ortodox (volt g\u00f6r\u00f6g katolikus) templom","seolink":"szentharomsag-ortodox-volt-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"1811 \u00e9s 1813 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, ma ortodox templom."},{"sightId":2388,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Biserica romano-catolic\u0103","address":"Abaf\u00e1ja","mapdata":"2|768|588","gps_lat":"46.7493943613","gps_long":"24.6940456074","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Kereszt-plebaniatemplom-Abafaja-1872","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolica_din_Apalina.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica romano-catolica din Apalina\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c5\/Biserica_romano-catolica_din_Apalina.jpg\/512px-Biserica_romano-catolica_din_Apalina.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolica_din_Apalina.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Kereszt pl\u00e9b\u00e1niatemplom Abaf\u00e1j\u00e1n","seolink":"szent-kereszt-plebaniatemplom-abafajan","note":"","history":"A telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 \u00edzben 1332-ben jelentkezik a p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9kben Abafaya n\u00e9ven. Rom\u00e1n kori a f\u00e9lk\u00f6r\u00edves szent\u00e9lye \u00e9s a haj\u00f3 szent\u00e9ly fel\u00e9 es\u0151 szakasza. A haj\u00f3 nyugati r\u00e9sze \u00fajabb, 14. sz\u00e1zadi, s akkor \u00e9p\u00fclt a homlokzati torony is. A szents\u00e9gf\u00fclke 15. sz\u00e1zadi. K\u00f6z\u00e9pkori katolikus lak\u00f3i a reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n reform\u00e1tusok lesznek, a templommal egy\u00fctt. 1752-ben a katolikus birtokosok, f\u0151k\u00e9pp br. Husz\u00e1r S\u00e1ndor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, visszaszerezt\u00e9k a templomot. "},{"sightId":2389,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Parohia Sf. Gheorghe","address":"Aurel Vlaicu str.","mapdata":"1|897|2117","gps_lat":"46.7755720896","gps_long":"24.7018203038","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Gy\u00f6rgy ortodox templom","seolink":"szent-gyorgy-ortodox-templom","note":"","history":"Az 1990-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2390,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada S\u0103rii 8","mapdata":"1|1003|1326","gps_lat":"46.7802156160","gps_long":"24.7027647790","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reghin_synagogue.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Reghin synagogue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/88\/Reghin_synagogue.jpeg\/512px-Reghin_synagogue.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reghin_synagogue.jpeg\u0022\u003EBiruitorul\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1872-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2391,"townId":86,"active":1,"name_LO":"","address":"Abaf\u00e1ja, Castelului 12","mapdata":"2|658|300","gps_lat":"46.7527738833","gps_long":"24.6921645136","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Huszar-kastely-Abafaja-3893","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Castelul_Huszar_din_Apalina_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Castelul Huszar din Apalina (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/RO_MS_Castelul_Huszar_din_Apalina_%282%29.jpg\/512px-RO_MS_Castelul_Huszar_din_Apalina_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Castelul_Huszar_din_Apalina_(2).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Husz\u00e1r-kast\u00e9ly romjai","seolink":"huszar-kastely-romjai","note":"","history":"Az abaf\u00e1jai Husz\u00e1r-kast\u00e9ly a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, k\u00e9s\u0151-barokk, klassziciz\u00e1l\u00f3 st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet. A kast\u00e9lyt a XIX. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9vtizedeiben br. Husz\u00e1r (III.) K\u00e1roly alak\u00edtgatta, ekkor keletkeztek a romantikus r\u00e9szletek. A kast\u00e9ly mellett tal\u00e1lhat\u00f3 egy nagyon \u00e1t\u00e9p\u00edtett, emeletes barokk mell\u00e9k\u00e9p\u00fclet \u00e9s egy bolt\u00edves l\u00f3ist\u00e1ll\u00f3, mindkett\u0151 Husz\u00e1r Bo\u00e9r J\u00f3zsef \u00e9p\u00edtkez\u00e9se lehet a 18. sz\u00e1zadb\u00f3l.@\nZ\u00e1goni Mikes Kelemen gyermekkora egy r\u00e9sz\u00e9t t\u00f6lt\u00f6tte a kast\u00e9lyban, hiszen anyja, Torma \u00c9va volt a birtokosa, mint a brenhidai Husz\u00e1r csal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja. Ott sz\u00fcletett Bethlen Gergely honv\u00e9dezredes, ott vend\u00e9geskedett 1901-ben Habsburg K\u00e1roly f\u0151herceg, az utols\u00f3 magyar kir\u00e1ly, vagy ott tart\u00f3zkodott 1905-ben az els\u0151 mis\u00e9je ut\u00e1n b\u00e1r\u00f3 Apos Vilmos, a k\u00e9s\u0151bb boldogg\u00e1 avatott v\u00e9rtan\u00fa gy\u0151ri p\u00fcsp\u00f6k. Gyakori vend\u00e9g volt a kast\u00e9lyban Wass Albert, Kem\u00e9ny J\u00e1nos, h\u00e9t h\u00f3napon \u00e1t ott volt nevel\u0151, 1928\u201329-ben Dsida Jen\u0151. A kast\u00e9lyban sz\u00fcletett 1912-ben b\u00e1r\u00f3 Husz\u00e1r J\u00f3zsef, az 1956-os magyar forradalomhoz k\u00f6t\u0151d\u0151 szervezked\u00e9sek r\u00e9sztvev\u0151je, akit 1958. szeptember 1-j\u00e9n kiv\u00e9gezt\u00e9k az aradi b\u00f6rt\u00f6nben.@\nA kast\u00e9ly k\u00f6r\u00fcli, 30 holdas parkban h\u00e1rom t\u00f3 is volt, szigettel, hatty\u00fakkal, grott\u00e1val, egzotikus n\u00f6v\u00e9nyekkel, sz\u00f6k\u0151k\u00fattal \u00e9s szobrokkal.\n&\nszaszregen.hu: Nevezetess\u00e9gek, l\u00e1tnival\u00f3k|http:\/\/szaszregen.hu\/latnivalok\/osszes"},{"sightId":2392,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"","mapdata":"1|866|1126","gps_lat":"46.7814028395","gps_long":"24.7016370230","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.primariareghin.ro\/hu\/polgarmesteri-hivatal\/polgarmester\/uedvoezoeljuek\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(40).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sz\u00e1szr\u00e9gen (40)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1a\/Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2840%29.jpg\/512px-Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2840%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(40).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1870-ben h\u00e1rom \u00e9p\u00fclet egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel alak\u00edtott\u00e1k ki."},{"sightId":2393,"townId":86,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Petru Maior","mapdata":"1|654|1141","gps_lat":"46.7812974828","gps_long":"24.6997750864","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(16).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sz\u00e1szr\u00e9gen (16)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/29\/Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2816%29.jpg\/512px-Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2816%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(16).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-jarasbirosag","note":"","history":""},{"sightId":2394,"townId":86,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazul","mapdata":"1|712|1467","gps_lat":"46.7794232818","gps_long":"24.7002820643","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(34).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sz\u00e1szr\u00e9gen (34)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/14\/Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2834%29.jpg\/512px-Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_%2834%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A1szr%C3%A9gen_(34).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori v\u00e1rosi sz\u00e1lloda, Stadtischer Gasthof","seolink":"egykori-varosi-szalloda-stadtischer-gasthof","note":"","history":""},{"sightId":2395,"townId":86,"active":1,"name_LO":"\u015ecoala Gimnazial\u0103 Augustin Maior","address":"Strada \u015ecolii","mapdata":"1|978|1437","gps_lat":"46.7795705513","gps_long":"24.7026035988","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.gimnaziulamaior.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-gimnazium","note":"","history":""},{"sightId":2396,"townId":86,"active":1,"name_LO":"Muzeul Etnografic","address":"Strada V\u00een\u0103torilor 51","mapdata":"1|852|234","gps_lat":"46.7866608028","gps_long":"24.7015429021","religion":0,"oldtype":"120","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeulreghin.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Muzeul_etnografic_din_Reghin_(6).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Muzeul etnografic din Reghin (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a5\/RO_MS_Muzeul_etnografic_din_Reghin_%286%29.jpg\/512px-RO_MS_Muzeul_etnografic_din_Reghin_%286%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Muzeul_etnografic_din_Reghin_(6).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e1szr\u00e9geni N\u00e9prajzi M\u00fazeum","seolink":"szaszregeni-neprajzi-muzeum","note":"","history":"1960-ban alap\u00edtott\u00e1k a n\u00e9prajzi m\u00fazeumot. Az \u00e9p\u00fclete 1892-ben \u00e9p\u00fclt.\n&\nwikipedia: N\u00e9prajzi M\u00fazeum (Sz\u00e1szr\u00e9gen)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/N%C3%A9prajzi_M%C3%BAzeum_(Sz%C3%A1szr%C3%A9gen)"},{"sightId":2397,"townId":86,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazul","mapdata":"1|380|2085","gps_lat":"46.7757834066","gps_long":"24.6974362292","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k szobra","seolink":"marton-aron-puspok-szobra","note":"A katolikus templom el\u0151tti kertben.","history":"1992. j\u00fanius 28-\u00e1n B\u00e1lint Lajos \u00e9rsek \u00e1ldotta meg, a szobrot Jorga Ferenc helyi m\u0171v\u00e9sz alkotta. 2002-ben elk\u00e9sz\u00fclt a templom M\u00e1rton \u00c1ront \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00fcvegablaka L\u00e1szl\u00f3 S\u00e1ndor \u00e9s Kov\u00e1cs Jakab n\u00e9hai pl\u00e9b\u00e1nosok adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l.\n&\nszaszregen.hu: Nevezetess\u00e9gek, l\u00e1tnival\u00f3k|http:\/\/szaszregen.hu\/latnivalok\/osszes"},{"sightId":2398,"townId":86,"active":1,"name_LO":"","address":"Radn\u00f3tf\u00e1ja, Strada Oltului","mapdata":"","gps_lat":"46.7662891466","gps_long":"24.7157156592","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12820\/turulmadar#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Turulmad\u00e1r szobra","seolink":"turulmadar-szobra","note":"Radn\u00f3tf\u00e1ja reform\u00e1tus temploma el\u0151tt.","history":"A ma Sz\u00e1szr\u00e9genhez tartoz\u00f3 Radn\u00f3tf\u00e1j\u00e1n, a reform\u00e1tus templom el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas eml\u00e9km\u0171 Kov\u00e1cs G\u00e9za alkot\u00e1sa (2006). A mad\u00e1r felemelt, kit\u00e1rt sz\u00e1rnyai a nemzet \u00f6sszetartoz\u00e1s\u00e1t jelk\u00e9pezik.\n&\nszaszregen.hu: Nevezetess\u00e9gek, l\u00e1tnival\u00f3k|http:\/\/szaszregen.hu\/latnivalok\/osszes"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}