Sepsiszentgyörgy
Sfântu Gheorghe
Sepsiszentgyörgy
Román:
Sfântu Gheorghe
Német:
Sankt Georgen
Andreea.anghel, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Háromszék
Ország:
Románia
Megye:
Kovászna
Folyó:
Olt
Tengerszint feletti magasság:
520-580 m
GPS koordináták:
45.864573, 25.789002
Google térkép:
Népesség
Népesség:
54e
Magyarok aránya:
74.21%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 8665 |
|---|---|
| Magyarok | 96% |
| Németek | 1.8% |
| Oláhok | 1.2% |
A 12. században a mai Szászsebes területéről ide költözött székelyek alapították Sepsi széket, és az annak központját képező Szentgyörgy nevű települést. A székelyek a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, adót többnyire nem fizettek, cserébe kötelesek voltak egytől egyig hadba vonulni a haza védelmében. A 15. század közepétől kezdték városként emlegetni. A 16. század közepén templomát erőddé alakították át. 1562-ben egyesült Sepsiszék, Orbaiszék és Kézdiszék Háromszék néven, és központja Sepsiszentgyörgy lett. 1764-ben huszár határezred állomáshelyévé lett. 1848-ban a székház dísztermében Gábor Áron fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. Gábor Áron és társai a háromszéki öntőműhelyekben harangokból ágyúkat öntöttek a szabadságharc számára. A kiegyezést követően gróf Mikó Imre támogatásával felépült a református kollégium új épülete, amely később felvette a Református Székely Mikó Kollégium nevet. Megnyílt a városban a Székely Nemzeti Múzeum, amelynek épületét Kós Károly tervezte. A híres építész több épülettel is gazdagította a város arculatát. 1876-ban a közigazgatás modernizációjakor megszüntették a székely székeket, és ekkor lett Háromszék vármegye székhelye. 1918-ban román megszállás alá került, ekkor indult meg a románok betelepítése. 1952-től 1960-ig a szovjet nyomásra létrehozott magyar autonóm terület része volt, amit a románok fokozatosan felszámoltak. 1968-ban lett Kovászna megye székhelye. Jelenleg is magyar többségű város.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
10. század
Ezidőtájt település létezett a vártemplom területén a régészeti feltárások szerint.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
12. század
A székely lakóit a mai Szászsebes területéről költöztették a mai helyükre, erre utal nevének Sepsi (ered. sebesi) előtagja. Eredeti lakhelyükre német telepeseket telepítettek. A székelyek székekbe szerveződve éltek, vezetőiket maguk választották, a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, és többnyire az adózás alól is mentesítve voltak. Cserébe az országot ért külső támadás esetén kötelesek voltak fejenként katonának menni.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1252
Az ekkor kelt oklevél tanúsága szerint magyarok lakták. A helynevek alapján valószínűsíthető, hogy előttük bolgár-szláv lakosság élt a környéken.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1332
A várost Sancto Georgio néven említették először.
1427
Zsigmond király Szentgyörgyön tartózkodott. Május 13-án részt vett a széki ítélkezésen, ami arra utal, hogy itt volt a szék központja. Az itt kelt oklevelek Zenthgywrgy illetve Zentgeurg néven említették, de nem nevezték városnak.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként.
1448. január 9.
Hunyadi János a sepsiszéki gyűlésen ítélkezett.
1459
Sepsiszéket Sepsiszentgyörgy-széke néven említik.
1461. október 22.
Először említették kétséget kizárólag mezővárosként (oppidum). A mezővárosok adót fizettek, de nem katonáskodtak, csak az országot fenyegető nagy veszély idején.
1492
Báthory István erdélyi vajdától kiváltságos város címet kap.
1520
II. Lajos kibővítette vásártartási jogát, amelyet már jóval korábban elnyert.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1547
Daczó Pál templomerőddé építette át a 14-15. században épült mai református templomot, aminek az elődje egy Szent Györgynek szentelt plébániatemplom volt. Ekkor készült a belsővár fala is.
1562
Sepsiszék, Orbaiszék és Kézdiszék Háromszék néven egyesült.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
17. század
Külső erődöve valószínűleg ekkor készült, a 20. század elején bontották le.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
Tatárok dúlták fel Sepsiszentgyörgyöt. A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. A rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezír táborába, aki szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott, cserébe Lugos és Karánsebes városok átadásáért. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660
Kemény János, II. Rákóczi György egykori vezére, ostrom alá vette Fogaras várát, amit Barcsay Ákos fejedelem testvére, András védett. A fejedelem utasítására feladta a várat, ennek ellenére május 16-án Kemény János felakasztatta, amiatt, mert az a törökkel akart szövetkezni.
1660 november
Kemény János Örményesnél legyőzte a fejedelem másik testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Törökök vették be a várost. A lakosság az utóbbi idők harcaiban nagyon megfogyatkozott. Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1717-18
Nagy szárazság és pestis sújtotta.
1728, 1738
Földrengés pusztította. A templom tornya leomlott, és 1761-ben újjá kellett építeni.
1763
Mária Terézia újjászervezte a határőrséget. Három székely és két román határezred felállítását rendelte el. Elkezdték a székelyek erőszakos sorozását, akik ellenálltak a hagyományaik és kiváltságaik védelmében. A császáriak Báró Siskovics József vezetésével megtámadta Mádéfalvát, ahol a székely vezetők összegyűltek, és 1764. január 7-én vad ágyútűzzel 200 székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltatott le. Ez a "mádéfalvi vérengzés" ill. "mádéfalvi veszedelem" néven vonult be a történelembe.
1764
A város a huszár határezred állomáshelyévé lett. A határvédelmi funkció terheket rótt a lakosságra, de pozitív hatásaként megjelentek az ezt biztosító intézmények, s beindulhatott a helység urbanizálódása.
1802
A földrengés a templomot is megrongálta, harangtornya ismét leomlott, mai tornya 1829-ben épült.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. november 16.
A székház dísztermében Gábor Áron bátor és határozott fellépésének köszönhetően kimondják Háromszék fegyveres önvédelmi harca megkezdésének szükségességét. Gábor Áron és társai a háromszéki öntőműhelyekben harangokból ágyúkat öntöttek a szabadságharc számára.
1849. július 5.
Határában vívta Gál Sándor kicsiny csapata élethalálharcát a többszörös orosz túlerővel. Sírjuk a Gidófalva felé vezető út melletti halom alatt van.
1849. után
A megtorlás során az orosz és osztrák katonák a levéltár vaskos köteteit utcakőnek használták a város sáros útjain. Megsemmisült Háromszék teljes levéltára, és nagyrészt a városé is. A várost megsarcolták és a vezetőket kivégezték.
1854. április 29.
A hagyomány szerint a város nyugati oldalán emelkedő Őrkő hegy aljában végezték ki Bartalis Ferenc és Váradi József székely mártírokat, a Makk-féle összeesküvés résztvevőit, amely a szabadságharc újrakezdését tűzte ki célul. A kivégzés helyén ma emlékmű áll.
19. század második fele
Erdélyben Kolozsvár és Dés után itt létesült először állandó színház.
1858
Gimnázium kezdte meg működését a városban.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1870-76
Felépült a gimnázium főépülete. A terveket Zohalf Gusztáv készítette és gróf Mikó Imre fizette, aki további 60.000 forinttal támogatta az iskolát. A nagylelkű támogató még az év során elhunyt, ezért elhatározták, hogy nevét belefoglalják az iskola nevébe, így lett Református Székely Mikó Tanoda, majd Református Székely Mikó Kollégium.
1875
Özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília megalapította a Székely Nemzeti Múzeumot Imecsfalván, amit 1879-ben vett át a székely közösség, és ekkor költözött Sepsiszentgyörgyre.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A székelyek autonómiája is megszűnt, és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe.
1879
Dohánygyár létesült. Nem sokkal korábban szövőgyárat alapítottak.
1891-1897
Kiépült a Brassó-Kézdivásárhely és a Csíkszereda felé vivő vasút.
1905
Felépült az Olt-híd.
1908
Beindult az áramszolgáltatás. Itt vezették be először az áramot Háromszékben.
1911-1912
Kós Károly tervei alapján felépült a Székely Nemzeti Múzeum épülete.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Ezt követően a románok a Székelyföld nagy részét megszállták. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1918. decembere
Kolozsváron Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére létrehozták a Székely Hadosztályt az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként. Az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, ami harcolt a román hódítók ellen. Legnagyobb létszáma kb. 12 ezer fő volt. A Magyarországon a hatalmat bitorló Antant-barát baloldali Károlyi-kormány cserben hagyta őket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tanácsköztársaság ellenségesen viszonyult hozzájuk, majd többségük részt vett a Felvidék egy részét felszabadító északi hadjáratban.
1920-ig
Háromszék vármegye székhelye volt, rendezett tanácsú város.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1944. ősze
A Maniu-gárdáknak nevezett román önkéntes, félkatonai szervezetek partizánakciók címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében. Szeptemberben és Októberben 200 ártatlan polgári személyt gyilkoltak meg. A gárdisták és román csendőrök a magyarokat ezrével lágerekbe internálták. Csak Maros-Torda megyéből 4000 magyart hurcoltak el, köztük 450 kiskorút, a Brassó melletti Barcaföldvárra, és más táborokba (pl. Tagru Jiu). Nagy részük ott pusztult el a kegyetlen bánásmód következtében. A Földvári internálótábort 1945. október 29-én számolták fel, akkor már csak 90 ember volt életben.
1944. november 12.
Vinogradov szovjet tábornok kitiltotta a román hatóságokat Észak-Erdélyből a Maniu Gárda által elkövetett népirtások miatt. A román hatóságok 1945. március 6-a, a Petru Groza kormány felállása után térhettek vissza.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1952. szeptember 21.
Szovjet nyomásra létrehozták a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely székhellyel.
1952-1960
A Magyar Autonóm Terület része volt, amit aztán a románok megszüntettek.
1960
A magyar autonóm területet megcsonkították, Háromszéket elcsatolták, és átnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartományra.
1960-tól
Brassó tartományhoz csatolták.
1968
Teljesen megszüntették a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Székelyföldön Marosvásárhelyt sikerült leginkább elrománosítani.
1968
Kovászna megye székhelye lett.
1980-as évek
A székely megyeközpontokat zárt városokká minősítették, ahová csak románok telepedhettek be.
Forrás: Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Református vártemplom
NeaAlecu, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református vártemplom
Története
1332-ben említették először Sepsiszentgyörgy templomát, amikor papja Mihály volt.
A késő gótikus templom építési ideje a 15–16. század fordulójára tehető. Az építkezés három szakaszban történt: először a sokszögzáródású, hálóboltozatos szentély készülhetett el, azután a hajó, utoljára a külső támpillérek elhelyezésére került sor. A templomot egykor kettős erődítésű magas várfal vette körül, a belső magas falat egy külső, alacsonyabb övezte. A várfal két bástyájának egyikén torony emelkedett.
1547-ben Daczó Pál építtette át saját költségén egyhajós, hálóboltozattal fedett teremtemplommá.
1658-ban tatárok pusztították. 1728-ban és 1738-ban földrengés sújtotta. Az 1738-ban lebontott középkori templomtorony helyett 1761-ben egy magasabb tornyot építettek. 1786-ban a külső várfalat bontották le, amely az 1658-as és 1661-es török tatárdúlások alkalmával rongálódott meg.
Az 1802-es földrengés alkalmával leomlott templom hajóját 1805-ben lapos, vakolt mennyezettel pótolták, 1829-ben felépítették a harangtornyot (a szintén leomlott egykori kaputorony helyén). A belső várfal szintén az 1802-es földrengéskor rongálódott meg. 1894-ben a szentély keleti végébe az új orgona számára karzatot építettek. Az 1940-es földrengés megrongálta a templomot és a várfalat. A falakat a múlt század közepén restaurálták, akkor építették újra az északi oldal felső részét. A műemléktemplomot 1978-ban kijavították, 1979–1980-ban a várfalakat újraépítették.
Szent József római katolikus templom
Biserica Sfântul Iosif
Nicu farcas, CC BY 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent József római katolikus templom
Története
Egy 1786-ban épített kis templom helyén 1835-ben épült, 1895 és 1902 között teljesen megújították.
Unitárius templom
Biserica Unitariană
Nicu farcas, CC BY 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
unitárius
Mutasd a térképen
Felkeres
Unitárius templom
Története
1990–91-ben épült.
Szent György ortodox templom
Biserica Sfântul Gheorghe
Nicu farcas, CC BY 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent György ortodox templom
Története
Kápolna
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
A római katolikus temetőben.
Mutasd a térképen
Felkeres
Kápolna
Története
1868-ban a római katolikus temetőben a Bogdán család kis kápolnát építtetett. Itt van Tuzson János 48-as honvédőrnagy sírja is.
Középületek
Egykori székek székháza, vármegyeháza, Bod Péter Megyei Könyvtár
Bod Péter Megyei Könyvtár, Biblioteca Județeană Covasna
Nicu farcas at ro.wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori székek székháza, vármegyeháza, Bod Péter Megyei Könyvtár
Története
1832-ben épült.
Városháza
Primăria
Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Városháza
Története
1854–56-ban épült.
Lábasház, a huszárezred egykori parancsnoki székháza
.jpeg)
Stancosty, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
katonai főparancsnokság / igazgatás, bíróság
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Lábasház, a huszárezred egykori parancsnoki székháza
Története
1818—22 között épült. Ez volt a huszárezred parancsnoki székháza. A szabadságharc után a határőrség felszámolásával a járásbíróság költözött az épületbe. Egyúttal siralomház szerepét is betöltötte az épület. Később az épület a Székely Tanalap tulajdonába került, majd évtizedekig a Sepsi járás, illetve bíróságnak adott helyet. Az első világháború előtt a lebontás veszélye fenyegette az épületet, de a háború kitörése miatt nem bontották le az épületet. Az 1950-es évektől itt őrizték az Állami Levéltár kincseit.
Egykori Ferenc József Kórház
dr. Fogolyán Kristóf Megyei Kórház, Spitalul Județean dr. Fogolyán Kristóf
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Ferenc József Kórház
Története
1853-ban nyílt meg Háromszék vármegye első kórháza közösségi összefogásból.
Kós Károly 1914-ben öt épületet tervezett a kórház számára, azonban ez csak csokán valósult meg.
Kulturális létesítmények
Székely Mikó Kollégium
Székely Mikó Kollégium, Liceul Teoretic Székely Mikó
Markolaci, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Székely Mikó Kollégium
Története
1858-ban gróf Mikó Imre támogatásával nyílt meg Sepsiszentgyörgyön a református középiskola. Kezdetben a református templom mellett működött. 1863-ban költözött mai telkre, ahol először kisebb házakban, istállókban hozták létre a termeket. A mai klasszicista iskolaépületet 1870 és 1876 között építették fel Zofalh Gusztáv tervei alapján. A terveket Mikó Imre fizette, az építőanyagot háromszéki székely falvak adták össze, a telket pedig a város biztosította ingyen. Mikó Imre 1876-ban elhunyt. Ekkor az iskola úgy döntött, hogy felveszi nevébe három alapítójának nevét (a református egyház, Háromszék székely népe és gr. Mikó Imre), így lett Református Székely Mikó Tanoda majd Kollégium.
1892-ben épült fel a kollégium déli, Mikó utcai szárnya Alpár Ignác tervei alapján.
1940-ben az épület földrengésben súlyosan megsérült, a háború miatt csak 1944. decemberében indult újra az oktatás az épületben. 1948-ban államosították, és a román tanítási nyelvet is bevezették. 1989 után kaphatta vissza régi nevét, de a román állam minden lehetséges módon megpróbálta elszabotálni, hogy az egyház visszaszerezze az intézményt.
Tamási Áron Színház
Tamási Áron Színház, Teatrul Tamási Áron
Grósznyó, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Mutasd a térképen
Felkeres
Tamási Áron Színház
Története
1868-ban épült.
Székely Nemzeti Múzeum
Székely Nemzeti Múzeum, Muzeul Național Secuiesc
.jpg)
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Székely Nemzeti Múzeum
Története
1911–13 között épült a múzeum mai épülete Kós Károly tervei alapján. Jelenlegi fenntartója Kovászna megye. Az 1992 végén újra bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány folyamatosan támogatja a múzeumot (kutatástámogatás, gyűjteménygyarapítás, infrastruktúra biztosítása, publikáció finanszírozása).
Egy székely múzeum alapítását először Fekete Sámuel vetette fel 1868-ban. A múzeumot 1875-ben alapította özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília Imecsfalván. Társa az alapításban az első múzeumőr, Vasady Nagy Gyula volt, aki programbeszédét 1877-ben a múzeum első szöveges kiadványaként is megjelentette. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe legértékesebb műtárgyuk, az Apor-kódex, amely többek között a Zsoltárok könyvét tartalmazza, az úgynevezett huszita Bibliából (a fennmaradt legrégibb magyar bibliafordítás), valamint a később elpusztult Csereyné-kódex (a legrégibb magyar énekeskönyv).
1879-re az alapítók elérték, hogy az addigi, nyilvános magángyűjteményt a székely közösség képviselői vegyék át hivatalosan, így az formailag is a székelység közös tulajdonává vált. Ekkor került az addigra több mint 9000 tételre gyarapodott gyűjtemény Sepsiszentgyörgyre. A mai főépület megvalósulásáig a Székely Mikó Kollégium fogadta be épületeibe az intézményt.
1882-es alapszabálya szerint gyűjteménye a székely nép elidegeníthetetlen tulajdonát képezi.
Az intézmény Nagy Géza múzeumőrségének idején (1881–89) nőtt korszerű múzeummá. Megkezdik egyebek mellett a szakszerű székelyföldi régészeti ásatásokat, az erdélyi középkori falképek feltárását, a sepsiszentgyörgyi levéltári forrásközlést. Ebben a periódusban jelenik meg a Székely Nemzeti Múzeum első jelentős kiadványa (Nagy Géza: Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez, Sepsiszentgyörgy, 1886). 1889-től a múzeumőrök egészen 1949-ig a Székely Mikó Kollégium tanárai közül kerülnek ki.
1911–13 között épült a múzeum mai épülete Kós Károly tervei alapján. A világháború megakasztotta a kivitelezést, 1917-ben hadikórházs számára foglalták le. 1921-től folytatódhatott csak a munka a belső festéssel és bebútorzásával.
Az 1916. augusztus 28. és október 24. közötti román betörés elől a múzeum anyagát a Magyar Nemzeti Múzeumba, Budapestre menekítették, csak 1922 októberében kerül vissza.
1930 és 1937 között létrehozza a (Balassagyarmattal holtversenyben) legrégibb magyar szabadtéri néprajzi múzeumot.
1943-ban Kós Károly elkészítette az épület bővítési terveit.
A gazdag gyűjtemények legértékesebb részét a második világháború várható háborús cselekményei elől Nyugat-Magyarországra menekítik, ahol azonban 1945. március 29-én súlyos veszteség éri: az 52 láda muzeális anyag a zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elpusztul.
1949-ben államosítják. 1952-ben nevének használatát is betiltják, ekkor még a legnagyobb gyűjteményű vidéki magyar múzeum a Kárpát-medencében. Közben megfosztják gyűjteményi anyagának egy részétől: 1964-ig bezárólag több szakaszban mintegy 350 000 tételes levéltári anyagot visznek el, megalapozva ezzel egy másik jelentős gyűjteményt, a sepsiszentgyörgyi állami levéltárat.
1979–81-ben megvalósult az épület évtizedek óta tervezett bővítése Kós Károly terveinek Gagyi Ferenc általi adaptálásával.
Az 1989 végi fordulat után a Székely Nemzeti Múzeum újra felveszi korábbi nevét.
A Székely Nemzeti Múzeum gazdag természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti gyűjteményei mellett könyvtárában is jelentős 18–19. századi magyar nyomtatványanyaggal és kéziratokkal rendelkezik.
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola, Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér
Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér, Spațiul Expozițional de Artă Contemporană MAGMA
Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola, Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér
Története
Volt Székely Mikó Leánygimnázium, Kós Károly Szakképző Líceum
Kós Károly Szakképző Líceum, Liceul Tehnologic Kós Károly
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Székely Mikó Leánygimnázium, Kós Károly Szakképző Líceum
Története
Kós Károly tervezte 1926-ban. Jelenleg Kós Károly iskola.
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, Mikes Kelemen Elméleti Líceum
Mikes Kelemen Elméleti Líceum, Liceul Teoretic Mikes Kelemen
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, Mikes Kelemen Elméleti Líceum
Története
1874-ben az elemi lányiskola fölé egy kétéves időtartamú felső-leánytanoda megalapításról született határozat. A jóváhagyás megszerzése után az iskolaszék Málik Józsefet választotta meg az új tanintézmény igazgatójának.
1877-ben négyosztályos polgári leányiskolává alakították, majd a 19. század utolsó éveiben a tanintézmény állami kezelésbe került és az I. világháború végéig Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola néven működött.
A román megszállást követő időszakban a felszámolással fenyegetett leányiskolát felekezeti tanintézménnyé szervezték át és a Református Székely Mikó Kollégium falai között folytatta további működését. 1927-ben már átadták a Kós Károly tervei alapján közadakozásból elkészült leányiskola épületét, majd 1935-ben az internátus építése is befejeződött (jelenleg nem ebben az épületben működik). 1948-ban az iskolát államosították. 1990. január 18-án felvette a Mikes Kelemen Elméleti Líceum nevet, majd 1990-1991-es tanévtől kezdődően ismét magyar tannyelvű középiskolává vált.
Volt Pionírház, református iskola, Gyermekek és Tanulók Palotája
Gyermekek és Tanulók Palotája, Palatul Copiilor și Elevilor
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
szabadidőközpont
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Pionírház, református iskola, Gyermekek és Tanulók Palotája
Története
1929-30-ban Kós Károly tervei alapján épült. Jelenleg Tanulók háza.
Egykori Magyar Királyi Állami Tanitóképző Intézet
Colegiul Naţional Mihai Viteazul
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Magyar Királyi Állami Tanitóképző Intézet
Története
1910. december 4-én avatták fel az 1900-ban alapított tanítóképző intézet új épületét. Az 1919-es román megszállás után elvették az épületét, és az intézményt is bezárták 1923-ban.
Egykori fiú árvaház
Eredetileg:
árvaház / gyermekotthon
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori fiú árvaház
Története
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori Hungária Szálloda
Oficiul Poștal 1
Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
posta
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Hungária Szálloda
Története
Egykori magyar királyi dohánygyár
.jpg)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyár
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar királyi dohánygyár
Története
Magánlakhelyek
Beör-palota
Története
A Beör-palota 1890 körül neoklasszikus stílusban az erdélyi nemes Beör család rezidenciájának épült. A Beörök a palotát a román államosításig birtokolták. 2009 óta itt van az RMDSZ megyei pártszékháza. Az épület alagsorában 2014. április 23-án nyitották meg a Kommunista Diktatúra Áldozatainak Emlékházát.
Serestéj-ház
Története
A régi Szemerja település területén fekszik a jórészt eredeti formájában megőrződött népies-barokk kúria. Serestej József és Móritz Sára építették 1794-ben.
Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Muzeul Național al Carpaților Răsăriteni
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Története
1995-ben az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum létrehozott egy régészeti részleget Sepsiszentgyörgyön, amely 1999-ben önálló múzeumá alakult, felvette a Keleti Kárpátok Múzeuma nevet és a Kultúrális Minisztérium alárendeltségében tevékenykedik. 2003-ban egy kormányrendelet alapján az intézmény saját épületet kapott Sepsiszentgyörgyön, a Gábor Áron utca 16 szám alatt. A hangsúlyt deklaráltan a román kulturális örökség előtérbe helyezésére fekteti.
Csulak-ház
Története
1924-ben Kós Károly tervezte a Béke utcában álló villát.
Múzeumőri lakások
.jpg)
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Múzeumőri lakások
Története
Kós Károly tervezte 1913-ban.
Keresztes-ház
Markolaci, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Keresztes-ház
Története
Kós Károly tervezte a Keresztes-testvérek számára 1913-ban.
Fogolyán-ház
Markolaci, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Fogolyán-ház
Története
A magyarörmény származású Fogolyán család Marosludasról került Sepsiszentgyörgye. A család háromszéki története azzal a Fogolyán Kristóffal indul, akinek nyolc gyereke közül Kristóf nevű fia a város nagykereskedője lett, és a kézdivásárhelyi Fejér Lukácsnak, a Rudolf-kórház alapítójának lányát, Fejér Mária-Rozáliát vette feleségül. Egyik fiúgyerekük, dr. Fogolyán Kristóf (1878-1954) a Fehér angyalként elhíresült sepsiszentgyörgyi orvos volt, akit négy évtizeden át a székely város meghatározó egészségügyi vezetőjeként tartottak számon. Dr. Fogolyán Kristóf főorvos szanatóriumot is építtetett a városban.
Emlékművek
Oroszlános emlékmű, 1848/49-es szabadságharc honvéd emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Oroszlános emlékmű, 1848/49-es szabadságharc honvéd emlékműve
Története
1874-ben avatták az 1848/49-es szabadságharc 25-ik évfordulójára állították Sepsiszentgyörgy főterén, az elhunyt hősök, honvédek emlékére. A középen emelkedő obeliszk fő oldalán a koronás magyar címer plakettje állt. Az obeliszk két oldalán egy-egy carrarai márványból faragott oroszlánszobrot helyeztek el.
A Trianon utáni években az obeliszket ledöntötték, letörték a címert. Az obeliszket a Székely Nemzeti Múzeum udvarára szállították, de a talapzat az oroszlánokkal a helyén maradt. 1932-ben az oroszlánokat gurították le a helyükről, de azért még visszarakták őket hatósági utasításra. 1934-ben a helyi prefektus felszólítására az oroszlánokat mégis a múzeumba szállították, a talapzatot elbontották.
1940 szeptemberében, a második bécsi döntést követően az emlékművet gyorsan visszaállították, a hiányzó részeket pótolták. Az 1944 szeptemberében viszont a beözönlő román Maniu-gárdisták az obeliszket ledöntötték, az oroszlánokat pedig megcsonkították. Ez utóbbiak újra a múzeumba, annak kertjébe, viszonylag eldugott helyre kerültek. 1947 után az obeliszket visszaállították ugyan, de a címert eltávolították és az '1848-1849'-évszámokat tartalmazó márványtáblával helyettesítették, az obeliszk aljára pedig csak 'A Szabadságharc emlékére' felirat került. 1958-ban az emlékművet néhány Mikó Kollégiumos diák megkoszorúzta, amiért a hatalom hosszú börtönévekre ítélte őket.
2018 márciusában pedig felújították az obeliszket, visszakerült a homlokzati részére a koronás magyar címer, és a Jókai Mór által megfogalmazott eredeti feliratok.
Gábor Áron mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Gábor Áron mellszobra
Története
Gábor Áron (1814-1849) tűzérőrnagy az 1848-1849-es szabadságharc hőse. Mellszobrát 973. szeptember 22-én avatták fel, Gergely István alkotása.
Kós Károly mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kós Károly mellszobra
Története
Szobrát 2009. május 22-én állították fel, Vargha Mihály alkotása. A város főterének nyugati oldalán 1927-ben Kós Károly tervei szerint épült fel a Székely Mikó Leánygimnázium (a főépülettel szemben, a dombon). 2001 ben vette fel az intézmény a neves erdélyi építész, író, Kós Károly nevét. Kós Károly több épületet is tervezett a város számára, amelyek közük számos meg is valósult (így plédául a Székely Nemzeti Múzeum épületegyüttese).
Szent György-szobor
Szent György-szobor, Statuia Sfântul Gheorghe
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent György-szobor
Története
A Kolozsvári testvérek Szent György-szobrának másolatát 2012. május 5-én állították fel.
Turul-emlékmű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Turul-emlékmű
Története
A csíkszeredai fiatal szobrász, Sárpátki Zoltán alkotását 2014. március 10-én avatták fel.
Gróf Mikó Imre szobra
Bocskai Vince; photo: Grósznyó, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Gróf Mikó Imre szobra
Története
Gróf Mikó Imre az általa 1859-ben alapított Székely Mikó Kollégium épületére tekint. Mikó Imre (1805-1876) a háromszéki Zabolán született. Erdély főkormányzója volt két ízben, majd 1867 és 1870 között Magyarország közmunka- és közlekedési minisztere. Ő alapította 1859-ben a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum Egyesületet is. Szobrát 1998. november 14-én állították fel, Bocskai Vince alkotása.
Márton Áron ülőszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Márton Áron ülőszobra
Története
2012. október 27-én avatták fel, Vargha Mihály alkotása.
Gyárfás Jenő szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Gyárfás Jenő szobra
Története
A Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti részlegeként müködő Gyárfás Jenő Képtár névadójának a szobra. Gyárfás Jenő (1857-1925) festőművészt a székelyek Munkácsyjaként is szoktak emlegetni. Szobrát 2010. október 3-án állították fel, Vargha Mihály alkotása.
Kossuth Lajos mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kossuth Lajos mellszobra
Története
2002. november 22-én állították fel a Kónya Ádám Művelődési Ház előtt, Vargha Mihály alkotása.
Arany János mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Arany János mellszobra
Története
2007. augusztus 17-én avatták fel, Vargha Mihály alkotása. A Gyárfás Jenő által megfetett Tetemrehívás c. Arany ballada a Képtárban található.
Szent István mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent István mellszobra
Története
2004. augusztus 20-án avatták fel, Vargha Mihály alkotása.
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
own photo; sculptor: Mihály Vargha, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Története
2004. július 10-én avatták fel, Vargha Mihály alkotása.
Csutak Vilmos szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Csutak Vilmos szobra
Története
Csutak Vilmos 1874. november 4-én született Mikes Kelemen szülőfalujában, Zágonban. A kolozsvári egyetemen szerzet történelem és latin szakos diplomát. 1903-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium tanára, 1916-tól pedig igazgatója volt. Ugyanabban az időben lett a Székely Nemzeti Múzeum vezetője is, mely tisztséget haláláig betöltötte. Kutatásai alapján főleg helytörténeti tanulmányokat írt. Háromszék vármegye és a Székely Mikó Kollégium történetével foglalkozó írásai a helyi sajtóban jelentek meg. Szobrát 2011. november 19-én állították fel, Petrovits István alkotása.
Benedek Elek mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Benedek Elek mellszobra
Története
A magyar népmese napján (Benedek Elek születésnapja) avatták fel a nagy székely mesemondó mellszobrát a róla elnevezett óvoda előtti kis téren. 2015. szeptember 30-án állították, Varga Gábor alkotása.
Mikes Kelemen mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Mikes Kelemen mellszobra
Története
A Mikes Kelemenről elnevezett középiskola előtti kis parkban áll, mely intézmény az emigrációba kényszerült magyar író nevét 1990-ben vette fel. 1993. május 23-án állították, Vetró András alkotása.
Plugor Sándor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Plugor Sándor mellszobra
Története
A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum régi épülete (ép. 1906) előtt avatták fel 2006 októberében a névadó grafikus, festő itt bemutatott szobrát.
2006. október 28-án állították fel, Jecza Péter alkotása.
Dózsa György mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Dózsa György mellszobra
Története
1954. május 1-én állították fel, propagandacélból.
Kálvin János szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kálvin János szobra
Története
2014. július 10-én állították fel Sepsiszentgyörgy régi piacterén a VII. Magyar Református Világtalálkozó alkalmával, Bocskai Vince alkotása.
Dávid Ferenc szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Dávid Ferenc szobra
Története
2019. szeptember 21-én állították fel az unitárius egyház alapítójának Dávid Ferencnek (1520 k.-1579) az egészalakos szobrát, Harmath István alkotása.
Szent Gellért és Szent Imre szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A Szent Gellért katolikus templom előtti kertben.
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Gellért és Szent Imre szobra
Története
A sepsiszentgyörgyi Csíki úton lévő modern katolikus templomot 1988 szeptemberében szentelték fel, Szent Gellért vértanú püspök tiszteletére.
2011. szeptember 24-én szentelték fel Varga Gábor égetettkerámia-kompozícióját.
Múzeumok és Galériák
Székely Nemzeti Múzeum
Székely Nemzeti Múzeum, Muzeul Național Secuiesc
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Székely Nemzeti Múzeum
Története
1911–13 között épült a múzeum mai épülete Kós Károly tervei alapján. Jelenlegi fenntartója Kovászna megye. Az 1992 végén újra bejegyzett Székely Nemzeti Múzeum Alapítvány folyamatosan támogatja a múzeumot (kutatástámogatás, gyűjteménygyarapítás, infrastruktúra biztosítása, publikáció finanszírozása).
Egy székely múzeum alapítását először Fekete Sámuel vetette fel 1868-ban. A múzeumot 1875-ben alapította özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília Imecsfalván. Társa az alapításban az első múzeumőr, Vasady Nagy Gyula volt, aki programbeszédét 1877-ben a múzeum első szöveges kiadványaként is megjelentette. Még abban az évben bekerült a gyűjteménybe legértékesebb műtárgyuk, az Apor-kódex, amely többek között a Zsoltárok könyvét tartalmazza, az úgynevezett huszita Bibliából (a fennmaradt legrégibb magyar bibliafordítás), valamint a később elpusztult Csereyné-kódex (a legrégibb magyar énekeskönyv).
1879-re az alapítók elérték, hogy az addigi, nyilvános magángyűjteményt a székely közösség képviselői vegyék át hivatalosan, így az formailag is a székelység közös tulajdonává vált. Ekkor került az addigra több mint 9000 tételre gyarapodott gyűjtemény Sepsiszentgyörgyre. A mai főépület megvalósulásáig a Székely Mikó Kollégium fogadta be épületeibe az intézményt.
1882-es alapszabálya szerint gyűjteménye a székely nép elidegeníthetetlen tulajdonát képezi.
Az intézmény Nagy Géza múzeumőrségének idején (1881–89) nőtt korszerű múzeummá. Megkezdik egyebek mellett a szakszerű székelyföldi régészeti ásatásokat, az erdélyi középkori falképek feltárását, a sepsiszentgyörgyi levéltári forrásközlést. Ebben a periódusban jelenik meg a Székely Nemzeti Múzeum első jelentős kiadványa (Nagy Géza: Adatok a székelyek eredetéhez és egykori lakhelyéhez, Sepsiszentgyörgy, 1886). 1889-től a múzeumőrök egészen 1949-ig a Székely Mikó Kollégium tanárai közül kerülnek ki.
1911–13 között épült a múzeum mai épülete Kós Károly tervei alapján. A világháború megakasztotta a kivitelezést, 1917-ben hadikórházs számára foglalták le. 1921-től folytatódhatott csak a munka a belső festéssel és bebútorzásával.
Az 1916. augusztus 28. és október 24. közötti román betörés elől a múzeum anyagát a Magyar Nemzeti Múzeumba, Budapestre menekítették, csak 1922 októberében kerül vissza.
1930 és 1937 között létrehozza a (Balassagyarmattal holtversenyben) legrégibb magyar szabadtéri néprajzi múzeumot.
1943-ban Kós Károly elkészítette az épület bővítési terveit.
A gazdag gyűjtemények legértékesebb részét a második világháború várható háborús cselekményei elől Nyugat-Magyarországra menekítik, ahol azonban 1945. március 29-én súlyos veszteség éri: az 52 láda muzeális anyag a zalaegerszegi állomáson bombatalálat következtében elpusztul.
1949-ben államosítják. 1952-ben nevének használatát is betiltják, ekkor még a legnagyobb gyűjteményű vidéki magyar múzeum a Kárpát-medencében. Közben megfosztják gyűjteményi anyagának egy részétől: 1964-ig bezárólag több szakaszban mintegy 350 000 tételes levéltári anyagot visznek el, megalapozva ezzel egy másik jelentős gyűjteményt, a sepsiszentgyörgyi állami levéltárat.
1979–81-ben megvalósult az épület évtizedek óta tervezett bővítése Kós Károly terveinek Gagyi Ferenc általi adaptálásával.
Az 1989 végi fordulat után a Székely Nemzeti Múzeum újra felveszi korábbi nevét.
A Székely Nemzeti Múzeum gazdag természettudományi, régészeti, történeti, néprajzi, képzőművészeti gyűjteményei mellett könyvtárában is jelentős 18–19. századi magyar nyomtatványanyaggal és kéziratokkal rendelkezik.
Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Muzeul Național al Carpaților Răsăriteni
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum
Története
1995-ben az Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeum létrehozott egy régészeti részleget Sepsiszentgyörgyön, amely 1999-ben önálló múzeumá alakult, felvette a Keleti Kárpátok Múzeuma nevet és a Kultúrális Minisztérium alárendeltségében tevékenykedik. 2003-ban egy kormányrendelet alapján az intézmény saját épületet kapott Sepsiszentgyörgyön, a Gábor Áron utca 16 szám alatt. A hangsúlyt deklaráltan a román kulturális örökség előtérbe helyezésére fekteti.
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola, Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér
Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér, Spațiul Expozițional de Artă Contemporană MAGMA
Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Magyar Királyi Állami Polgári Leányiskola, Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér
Története
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.8645730000","long":"25.7890020000"},"townlink":"sepsiszentgyorgy-sfantu-gheorghe","town":{"townId":79,"active":1,"name_HU":"Sepsiszentgy\u00f6rgy","name_LO":"Sf\u00e2ntu Gheorghe","name_GE":"Sankt Georgen","name_LT":"","seolink":"sepsiszentgyorgy-sfantu-gheorghe","listorder":9,"oldcounty":44,"country":4,"division":25,"altitude":"520-580","gps_lat":"45.8645730000","gps_long":"25.7890020000","population":54,"hungarian_2011":74.21,"population_1910":8665,"hungarian_1910":96,"german_1910":1.8,"slovak_1910":0,"romanian_1910":1.2,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andreea.anghel, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_National_Secuiesc_din_Sfantul_Gheorghe.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul National Secuiesc din Sfantul Gheorghe\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/54\/Muzeul_National_Secuiesc_din_Sfantul_Gheorghe.jpg\/512px-Muzeul_National_Secuiesc_din_Sfantul_Gheorghe.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_National_Secuiesc_din_Sfantul_Gheorghe.jpg\u0022\u003EAndreea.anghel\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"H\u00e1romsz\u00e9k","river":"Olt","description":"A 12. sz\u00e1zadban a mai Sz\u00e1szsebes ter\u00fclet\u00e9r\u0151l ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt sz\u00e9kelyek alap\u00edtott\u00e1k Sepsi sz\u00e9ket, \u00e9s az annak k\u00f6zpontj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 Szentgy\u00f6rgy nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9st. A sz\u00e9kelyek a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, ad\u00f3t t\u00f6bbnyire nem fizettek, cser\u00e9be k\u00f6telesek voltak egyt\u0151l egyig hadba vonulni a haza v\u00e9delm\u00e9ben. A 15. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l kezdt\u00e9k v\u00e1rosk\u00e9nt emlegetni. A 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n templom\u00e1t er\u0151dd\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. 1562-ben egyes\u00fclt Sepsisz\u00e9k, Orbaisz\u00e9k \u00e9s K\u00e9zdisz\u00e9k H\u00e1romsz\u00e9k n\u00e9ven, \u00e9s k\u00f6zpontja Sepsiszentgy\u00f6rgy lett. 1764-ben husz\u00e1r hat\u00e1rezred \u00e1llom\u00e1shely\u00e9v\u00e9 lett. 1848-ban a sz\u00e9kh\u00e1z d\u00edszterm\u00e9ben G\u00e1bor \u00c1ron fell\u00e9p\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kimondj\u00e1k H\u00e1romsz\u00e9k fegyveres \u00f6nv\u00e9delmi harca megkezd\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. G\u00e1bor \u00c1ron \u00e9s t\u00e1rsai a h\u00e1romsz\u00e9ki \u00f6nt\u0151m\u0171helyekben harangokb\u00f3l \u00e1gy\u00fakat \u00f6nt\u00f6ttek a szabads\u00e1gharc sz\u00e1m\u00e1ra. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val fel\u00e9p\u00fclt a reform\u00e1tus koll\u00e9gium \u00faj \u00e9p\u00fclete, amely k\u00e9s\u0151bb felvette a Reform\u00e1tus Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium nevet. Megny\u00edlt a v\u00e1rosban a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum, amelynek \u00e9p\u00fclet\u00e9t K\u00f3s K\u00e1roly tervezte. A h\u00edres \u00e9p\u00edt\u00e9sz t\u00f6bb \u00e9p\u00fclettel is gazdag\u00edtotta a v\u00e1ros arculat\u00e1t. 1876-ban a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3jakor megsz\u00fcntett\u00e9k a sz\u00e9kely sz\u00e9keket, \u00e9s ekkor lett H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye. 1918-ban rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt, ekkor indult meg a rom\u00e1nok betelep\u00edt\u00e9se. 1952-t\u0151l 1960-ig a szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozott magyar auton\u00f3m ter\u00fclet r\u00e9sze volt, amit a rom\u00e1nok fokozatosan felsz\u00e1moltak. 1968-ban lett Kov\u00e1szna megye sz\u00e9khelye. Jelenleg is magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1ros.","nameorigin":"","history":"#1|@10. sz\u00e1zad|Ezid\u0151t\u00e1jt telep\u00fcl\u00e9s l\u00e9tezett a v\u00e1rtemplom ter\u00fclet\u00e9n a r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1sok szerint.@#3|@12. sz\u00e1zad|A sz\u00e9kely lak\u00f3it a mai Sz\u00e1szsebes ter\u00fclet\u00e9r\u0151l k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a mai hely\u00fckre, erre utal nev\u00e9nek Sepsi (ered. sebesi) el\u0151tagja. Eredeti lakhely\u00fckre n\u00e9met telepeseket telep\u00edtettek. A sz\u00e9kelyek sz\u00e9kekbe szervez\u0151dve \u00e9ltek, vezet\u0151iket maguk v\u00e1lasztott\u00e1k, a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, \u00e9s t\u00f6bbnyire az ad\u00f3z\u00e1s al\u00f3l is mentes\u00edtve voltak. Cser\u00e9be az orsz\u00e1got \u00e9rt k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n k\u00f6telesek voltak fejenk\u00e9nt katon\u00e1nak menni.@#5|@1252|Az ekkor kelt oklev\u00e9l tan\u00fas\u00e1ga szerint magyarok lakt\u00e1k. A helynevek alapj\u00e1n val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151, hogy el\u0151tt\u00fck bolg\u00e1r-szl\u00e1v lakoss\u00e1g \u00e9lt a k\u00f6rny\u00e9ken.@#6|@1332|A v\u00e1rost Sancto Georgio n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r.@1427|Zsigmond kir\u00e1ly Szentgy\u00f6rgy\u00f6n tart\u00f3zkodott. M\u00e1jus 13-\u00e1n r\u00e9szt vett a sz\u00e9ki \u00edt\u00e9lkez\u00e9sen, ami arra utal, hogy itt volt a sz\u00e9k k\u00f6zpontja. Az itt kelt oklevelek Zenthgywrgy illetve Zentgeurg n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k, de nem nevezt\u00e9k v\u00e1rosnak.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt.@1448. janu\u00e1r 9.|Hunyadi J\u00e1nos a sepsisz\u00e9ki gy\u0171l\u00e9sen \u00edt\u00e9lkezett.@1459|Sepsisz\u00e9ket Sepsiszentgy\u00f6rgy-sz\u00e9ke n\u00e9ven eml\u00edtik.@1461. okt\u00f3ber 22.|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3lag mez\u0151v\u00e1rosk\u00e9nt (oppidum). A mez\u0151v\u00e1rosok ad\u00f3t fizettek, de nem katon\u00e1skodtak, csak az orsz\u00e1got fenyeget\u0151 nagy vesz\u00e9ly idej\u00e9n.@1492|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajd\u00e1t\u00f3l kiv\u00e1lts\u00e1gos v\u00e1ros c\u00edmet kap.@1520|II. Lajos kib\u0151v\u00edtette v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jog\u00e1t, amelyet m\u00e1r j\u00f3val kor\u00e1bban elnyert.@#8|@#9|@1547|Dacz\u00f3 P\u00e1l templomer\u0151dd\u00e9 \u00e9p\u00edtette \u00e1t a 14-15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt mai reform\u00e1tus templomot, aminek az el\u0151dje egy Szent Gy\u00f6rgynek szentelt pl\u00e9b\u00e1niatemplom volt. Ekkor k\u00e9sz\u00fclt a bels\u0151v\u00e1r fala is.@1562|Sepsisz\u00e9k, Orbaisz\u00e9k \u00e9s K\u00e9zdisz\u00e9k H\u00e1romsz\u00e9k n\u00e9ven egyes\u00fclt.@#10|@#12|@17. sz\u00e1zad|K\u00fcls\u0151 er\u0151d\u00f6ve val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ekkor k\u00e9sz\u00fclt, a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n bontott\u00e1k le.@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|Tat\u00e1rok d\u00falt\u00e1k fel Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6t. A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. A rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00edr t\u00e1bor\u00e1ba, aki szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott, cser\u00e9be Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes v\u00e1rosok \u00e1tad\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660|Kem\u00e9ny J\u00e1nos, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori vez\u00e9re, ostrom al\u00e1 vette Fogaras v\u00e1r\u00e1t, amit Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, Andr\u00e1s v\u00e9dett. A fejedelem utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra feladta a v\u00e1rat, ennek ellen\u00e9re m\u00e1jus 16-\u00e1n Kem\u00e9ny J\u00e1nos felakasztatta, amiatt, mert az a t\u00f6r\u00f6kkel akart sz\u00f6vetkezni.@1660 november|Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a fejedelem m\u00e1sik testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|T\u00f6r\u00f6k\u00f6k vett\u00e9k be a v\u00e1rost. A lakoss\u00e1g az ut\u00f3bbi id\u0151k harcaiban nagyon megfogyatkozott. Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@#23|@#25|@#26|@#27|@1717-18|Nagy sz\u00e1razs\u00e1g \u00e9s pestis s\u00fajtotta.@1728, 1738|F\u00f6ldreng\u00e9s puszt\u00edtotta. A templom tornya leomlott, \u00e9s 1761-ben \u00fajj\u00e1 kellett \u00e9p\u00edteni.@1763|M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00fajj\u00e1szervezte a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9get. H\u00e1rom sz\u00e9kely \u00e9s k\u00e9t rom\u00e1n hat\u00e1rezred fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendelte el. Elkezdt\u00e9k a sz\u00e9kelyek er\u0151szakos soroz\u00e1s\u00e1t, akik ellen\u00e1lltak a hagyom\u00e1nyaik \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik v\u00e9delm\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1riak B\u00e1r\u00f3 Siskovics J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00e1madta M\u00e1d\u00e9falv\u00e1t, ahol a sz\u00e9kely vezet\u0151k \u00f6sszegy\u0171ltek, \u00e9s 1764. janu\u00e1r 7-\u00e9n vad \u00e1gy\u00fat\u0171zzel 200 sz\u00e9kelyt, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltatott le. Ez a \u0022m\u00e1d\u00e9falvi v\u00e9rengz\u00e9s\u0022 ill. \u0022m\u00e1d\u00e9falvi veszedelem\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@1764|A v\u00e1ros a husz\u00e1r hat\u00e1rezred \u00e1llom\u00e1shely\u00e9v\u00e9 lett. A hat\u00e1rv\u00e9delmi funkci\u00f3 terheket r\u00f3tt a lakoss\u00e1gra, de pozit\u00edv hat\u00e1sak\u00e9nt megjelentek az ezt biztos\u00edt\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek, s beindulhatott a helys\u00e9g urbaniz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa.@1802|A f\u00f6ldreng\u00e9s a templomot is megrong\u00e1lta, harangtornya ism\u00e9t leomlott, mai tornya 1829-ben \u00e9p\u00fclt.@#28|@1848. november 16.|A sz\u00e9kh\u00e1z d\u00edszterm\u00e9ben G\u00e1bor \u00c1ron b\u00e1tor \u00e9s hat\u00e1rozott fell\u00e9p\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kimondj\u00e1k H\u00e1romsz\u00e9k fegyveres \u00f6nv\u00e9delmi harca megkezd\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. G\u00e1bor \u00c1ron \u00e9s t\u00e1rsai a h\u00e1romsz\u00e9ki \u00f6nt\u0151m\u0171helyekben harangokb\u00f3l \u00e1gy\u00fakat \u00f6nt\u00f6ttek a szabads\u00e1gharc sz\u00e1m\u00e1ra.@1849. j\u00falius 5.|Hat\u00e1r\u00e1ban v\u00edvta G\u00e1l S\u00e1ndor kicsiny csapata \u00e9lethal\u00e1lharc\u00e1t a t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s orosz t\u00faler\u0151vel. S\u00edrjuk a Gid\u00f3falva fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat melletti halom alatt van.@1849. ut\u00e1n|A megtorl\u00e1s sor\u00e1n az orosz \u00e9s osztr\u00e1k katon\u00e1k a lev\u00e9lt\u00e1r vaskos k\u00f6teteit utcak\u0151nek haszn\u00e1lt\u00e1k a v\u00e1ros s\u00e1ros \u00fatjain. Megsemmis\u00fclt H\u00e1romsz\u00e9k teljes lev\u00e9lt\u00e1ra, \u00e9s nagyr\u00e9szt a v\u00e1ros\u00e9 is. A v\u00e1rost megsarcolt\u00e1k \u00e9s a vezet\u0151ket kiv\u00e9gezt\u00e9k.@1854. \u00e1prilis 29.|A hagyom\u00e1ny szerint a v\u00e1ros nyugati oldal\u00e1n emelked\u0151 \u0150rk\u0151 hegy alj\u00e1ban v\u00e9gezt\u00e9k ki Bartalis Ferenc \u00e9s V\u00e1radi J\u00f3zsef sz\u00e9kely m\u00e1rt\u00edrokat, a Makk-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s r\u00e9sztvev\u0151it, amely a szabads\u00e1gharc \u00fajrakezd\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul. A kiv\u00e9gz\u00e9s hely\u00e9n ma eml\u00e9km\u0171 \u00e1ll.@19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|Erd\u00e9lyben Kolozsv\u00e1r \u00e9s D\u00e9s ut\u00e1n itt l\u00e9tes\u00fclt el\u0151sz\u00f6r \u00e1lland\u00f3 sz\u00ednh\u00e1z.@1858|Gimn\u00e1zium kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a v\u00e1rosban.@#30|@1870-76|Fel\u00e9p\u00fclt a gimn\u00e1zium f\u0151\u00e9p\u00fclete. A terveket Zohalf Guszt\u00e1v k\u00e9sz\u00edtette \u00e9s gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre fizette, aki tov\u00e1bbi 60.000 forinttal t\u00e1mogatta az iskol\u00e1t. A nagylelk\u0171 t\u00e1mogat\u00f3 m\u00e9g az \u00e9v sor\u00e1n elhunyt, ez\u00e9rt elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy nev\u00e9t belefoglalj\u00e1k az iskola nev\u00e9be, \u00edgy lett Reform\u00e1tus Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Tanoda, majd Reform\u00e1tus Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium.@1875|\u00d6zv. Cserey J\u00e1nosn\u00e9 Zathureczky Em\u00edlia megalap\u00edtotta a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeumot Imecsfalv\u00e1n, amit 1879-ben vett \u00e1t a sz\u00e9kely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g, \u00e9s ekkor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Sepsiszentgy\u00f6rgyre.@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e9kelyek auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt, \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe.@1879|Doh\u00e1nygy\u00e1r l\u00e9tes\u00fclt. Nem sokkal kor\u00e1bban sz\u00f6v\u0151gy\u00e1rat alap\u00edtottak.@1891-1897|Ki\u00e9p\u00fclt a Brass\u00f3-K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely \u00e9s a Cs\u00edkszereda fel\u00e9 viv\u0151 vas\u00fat.@1905|Fel\u00e9p\u00fclt az Olt-h\u00edd.@1908|Beindult az \u00e1ramszolg\u00e1ltat\u00e1s. Itt vezett\u00e9k be el\u0151sz\u00f6r az \u00e1ramot H\u00e1romsz\u00e9kben.@1911-1912|K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n fel\u00e9p\u00fclt a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fclete.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ezt k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1nok a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9t megsz\u00e1llt\u00e1k. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1918. decembere|Kolozsv\u00e1ron Luk\u00e1cs B\u00e9la nyugalmazott alt\u00e1bornagy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1lyt az Erd\u00e9lybe bet\u00f6rt rom\u00e1n csapatok elleni v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9nt. Az egyetlen j\u00f3l felszerelt, harck\u00e9pes magyar katonai er\u0151 volt, ami harcolt a rom\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. Legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1ma kb. 12 ezer f\u0151 volt. A Magyarorsz\u00e1gon a hatalmat bitorl\u00f3 Antant-bar\u00e1t baloldali K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny cserben hagyta \u0151ket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellens\u00e9gesen viszonyult hozz\u00e1juk, majd t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck r\u00e9szt vett a Felvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9szaki hadj\u00e1ratban.@1920-ig|H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt, rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros.@#36|@#39|@1944. \u0151sze|A Maniu-g\u00e1rd\u00e1knak nevezett rom\u00e1n \u00f6nk\u00e9ntes, f\u00e9lkatonai szervezetek partiz\u00e1nakci\u00f3k c\u00edm\u00e9n sorozatos gyilkoss\u00e1gokat \u00e9s rabl\u00e1sokat k\u00f6vettek el az erd\u00e9lyi magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. Szeptemberben \u00e9s Okt\u00f3berben 200 \u00e1rtatlan polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak meg. A g\u00e1rdist\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n csend\u0151r\u00f6k a magyarokat ezr\u00e9vel l\u00e1gerekbe intern\u00e1lt\u00e1k. Csak Maros-Torda megy\u00e9b\u0151l 4000 magyart hurcoltak el, k\u00f6zt\u00fck 450 kiskor\u00fat, a Brass\u00f3 melletti Barcaf\u00f6ldv\u00e1rra, \u00e9s m\u00e1s t\u00e1borokba (pl. Tagru Jiu). Nagy r\u00e9sz\u00fck ott pusztult el a kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A F\u00f6ldv\u00e1ri intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bort 1945. okt\u00f3ber 29-\u00e9n sz\u00e1molt\u00e1k fel, akkor m\u00e1r csak 90 ember volt \u00e9letben.@1944. november 12.|Vinogradov szovjet t\u00e1bornok kitiltotta a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokat \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l a Maniu G\u00e1rda \u00e1ltal elk\u00f6vetett n\u00e9pirt\u00e1sok miatt. A rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok 1945. m\u00e1rcius 6-a, a Petru Groza korm\u00e1ny fel\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e9rhettek vissza.@#43|@1952. szeptember 21.|Szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt Marosv\u00e1s\u00e1rhely sz\u00e9khellyel.@1952-1960|A Magyar Auton\u00f3m Ter\u00fclet r\u00e9sze volt, amit azt\u00e1n a rom\u00e1nok megsz\u00fcntettek.@1960|A magyar auton\u00f3m ter\u00fcletet megcsonk\u00edtott\u00e1k, H\u00e1romsz\u00e9ket elcsatolt\u00e1k, \u00e9s \u00e1tnevezt\u00e9k Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyra.@1960-t\u00f3l|Brass\u00f3 tartom\u00e1nyhoz csatolt\u00e1k.@1968|Teljesen megsz\u00fcntett\u00e9k a Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt. Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt siker\u00fclt legink\u00e1bb elrom\u00e1nos\u00edtani.@1968|Kov\u00e1szna megye sz\u00e9khelye lett.@1980-as \u00e9vek|A sz\u00e9kely megyek\u00f6zpontokat z\u00e1rt v\u00e1rosokk\u00e1 min\u0151s\u00edtett\u00e9k, ahov\u00e1 csak rom\u00e1nok telepedhettek be.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&sepsiszentgyorgy.info: Helyt\u00f6rt\u00e9net|https:\/\/www.sepsiszentgyorgy.info\/helytortenet2\/48-sepsiszentgyorgy-a-varossa-valas-koraig\nsepsiszentgyorgyinfo.ro|https:\/\/sepsiszentgyorgyinfo.ro\/varosunk\nszekelymikokollegium.ro: Iskolat\u00f6rt\u00e9net|https:\/\/szekelymikokollegium.ro\/index.php?vm=1\nkonfliktuskutato.hu: Erd\u00e9ly, 1944 \u0151sze: rom\u00e1n atrocit\u00e1sok a magyarok ellen|http:\/\/konfliktuskutato.hu\/index.php?option=com_content&view=article&id=319:erdely-1944-sze-roman-atrocitasok-a-magyarok-ellen&catid=39:dka-hatter&Itemid=203"},"sights":[{"sightId":2065,"townId":79,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Cet\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|484|332","gps_lat":"45.8731461924","gps_long":"25.7858705905","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.sepsivartemplom.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Sepsiszentgyorgy-226","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=255","picture":"\u003Ca title=\u0022NeaAlecu, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sf._Gheorghe_-_Cetatea_%C8%99i_biserica_reformat%C4%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sf. Gheorghe - Cetatea \u0219i biserica reformat\u0103\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/93\/Sf._Gheorghe_-_Cetatea_%C8%99i_biserica_reformat%C4%83.jpg\/512px-Sf._Gheorghe_-_Cetatea_%C8%99i_biserica_reformat%C4%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sf._Gheorghe_-_Cetatea_%C8%99i_biserica_reformat%C4%83.jpg\u0022\u003ENeaAlecu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus v\u00e1rtemplom","seolink":"reformatus-vartemplom","note":"","history":"1332-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r Sepsiszentgy\u00f6rgy templom\u00e1t, amikor papja Mih\u00e1ly volt.@\nA k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus templom \u00e9p\u00edt\u00e9si ideje a 15\u201316. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1ra tehet\u0151. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s h\u00e1rom szakaszban t\u00f6rt\u00e9nt: el\u0151sz\u00f6r a soksz\u00f6gz\u00e1r\u00f3d\u00e1s\u00fa, h\u00e1l\u00f3boltozatos szent\u00e9ly k\u00e9sz\u00fclhetett el, azut\u00e1n a haj\u00f3, utolj\u00e1ra a k\u00fcls\u0151 t\u00e1mpill\u00e9rek elhelyez\u00e9s\u00e9re ker\u00fclt sor. A templomot egykor kett\u0151s er\u0151d\u00edt\u00e9s\u0171 magas v\u00e1rfal vette k\u00f6r\u00fcl, a bels\u0151 magas falat egy k\u00fcls\u0151, alacsonyabb \u00f6vezte. A v\u00e1rfal k\u00e9t b\u00e1sty\u00e1j\u00e1nak egyik\u00e9n torony emelkedett.@\n1547-ben Dacz\u00f3 P\u00e1l \u00e9p\u00edttette \u00e1t saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n egyhaj\u00f3s, h\u00e1l\u00f3boltozattal fedett teremtemplomm\u00e1.@\n1658-ban tat\u00e1rok puszt\u00edtott\u00e1k. 1728-ban \u00e9s 1738-ban f\u00f6ldreng\u00e9s s\u00fajtotta. Az 1738-ban lebontott k\u00f6z\u00e9pkori templomtorony helyett 1761-ben egy magasabb tornyot \u00e9p\u00edtettek. 1786-ban a k\u00fcls\u0151 v\u00e1rfalat bontott\u00e1k le, amely az 1658-as \u00e9s 1661-es t\u00f6r\u00f6k tat\u00e1rd\u00fal\u00e1sok alkalm\u00e1val rong\u00e1l\u00f3dott meg.@\nAz 1802-es f\u00f6ldreng\u00e9s alkalm\u00e1val leomlott templom haj\u00f3j\u00e1t 1805-ben lapos, vakolt mennyezettel p\u00f3tolt\u00e1k, 1829-ben fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a harangtornyot (a szint\u00e9n leomlott egykori kaputorony hely\u00e9n). A bels\u0151 v\u00e1rfal szint\u00e9n az 1802-es f\u00f6ldreng\u00e9skor rong\u00e1l\u00f3dott meg. 1894-ben a szent\u00e9ly keleti v\u00e9g\u00e9be az \u00faj orgona sz\u00e1m\u00e1ra karzatot \u00e9p\u00edtettek. Az 1940-es f\u00f6ldreng\u00e9s megrong\u00e1lta a templomot \u00e9s a v\u00e1rfalat. A falakat a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n restaur\u00e1lt\u00e1k, akkor \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajra az \u00e9szaki oldal fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t. A m\u0171eml\u00e9ktemplomot 1978-ban kijav\u00edtott\u00e1k, 1979\u20131980-ban a v\u00e1rfalakat \u00fajra\u00e9p\u00edtett\u00e9k.\n&\nwikipedia: Sepsiszentgy\u00f6rgyi reform\u00e1tus templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Sepsiszentgy%C3%B6rgyi_reform%C3%A1tus_templom"},{"sightId":2066,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Iosif","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|472|1897","gps_lat":"45.8637403869","gps_long":"25.7857984980","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/szentjozsef.katolikussepsi.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicu farcas, CC BY 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_5.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe 5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/91\/RO_CV_Sf_Gheorghe_5.jpg\/256px-RO_CV_Sf_Gheorghe_5.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_5.jpg\u0022\u003ENicu farcas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent J\u00f3zsef r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"szent-jozsef-romai-katolikus-templom","note":"","history":"Egy 1786-ban \u00e9p\u00edtett kis templom hely\u00e9n 1835-ben \u00e9p\u00fclt, 1895 \u00e9s 1902 k\u00f6z\u00f6tt teljesen meg\u00faj\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":2067,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"R\u00f3mai katolikus temet\u0151","mapdata":"1|112|1405","gps_lat":"45.8666822459","gps_long":"25.7828137467","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1polna","seolink":"kapolna","note":"A r\u00f3mai katolikus temet\u0151ben.","history":"1868-ban a r\u00f3mai katolikus temet\u0151ben a Bogd\u00e1n csal\u00e1d kis k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edttetett. Itt van Tuzson J\u00e1nos 48-as honv\u00e9d\u0151rnagy s\u00edrja is."},{"sightId":2068,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Biserica Unitarian\u0103","address":"Strada K\u00f3s K\u00e1roly 2","mapdata":"1|491|2029","gps_lat":"45.8629540021","gps_long":"25.7860441322","religion":8,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicu farcas, CC BY 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_7.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe 7\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bc\/RO_CV_Sf_Gheorghe_7.jpg\/256px-RO_CV_Sf_Gheorghe_7.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_7.jpg\u0022\u003ENicu farcas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Unit\u00e1rius templom","seolink":"unitarius-templom","note":"","history":"1990\u201391-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2069,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Gheorghe","address":"Dealul Attila 44","mapdata":"1|55|928","gps_lat":"45.8695697012","gps_long":"25.7822224352","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/protopopiatul-sfantugheorghe.ro\/parohii\/38-parohia-sfantu-gheorghe-ii","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicu farcas, CC BY 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/24\/RO_CV_Sf_Gheorghe.jpg\/512px-RO_CV_Sf_Gheorghe.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe.jpg\u0022\u003ENicu farcas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.5\u0022\u003ECC BY 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Gy\u00f6rgy ortodox templom ","seolink":"szent-gyorgy-ortodox-templom","note":"","history":""},{"sightId":2070,"townId":79,"active":2,"name_LO":"Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum, Muzeul Na\u021bional Secuiesc","address":"Strada K\u00f3s K\u00e1roly 10","mapdata":"1|392|2229","gps_lat":"45.8617541238","gps_long":"25.7851779874","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.sznm.ro\/index.php","openinghours":"https:\/\/www.sznm.ro\/sznm.php?o=adminisztracio","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szekely-Nemzeti-Muzeum-Sepsiszentgyorgy-646","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=263","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sfantu_Gheorghe_Muzeul_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sfantu Gheorghe Muzeul (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Sfantu_Gheorghe_Muzeul_%283%29.jpg\/512px-Sfantu_Gheorghe_Muzeul_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sfantu_Gheorghe_Muzeul_(3).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum","seolink":"szekely-nemzeti-muzeum","note":"","history":"1911\u201313 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a m\u00fazeum mai \u00e9p\u00fclete K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n. Jelenlegi fenntart\u00f3ja Kov\u00e1szna megye. Az 1992 v\u00e9g\u00e9n \u00fajra bejegyzett Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum Alap\u00edtv\u00e1ny folyamatosan t\u00e1mogatja a m\u00fazeumot (kutat\u00e1st\u00e1mogat\u00e1s, gy\u0171jtem\u00e9nygyarap\u00edt\u00e1s, infrastrukt\u00fara biztos\u00edt\u00e1sa, publik\u00e1ci\u00f3 finansz\u00edroz\u00e1sa).@\nEgy sz\u00e9kely m\u00fazeum alap\u00edt\u00e1s\u00e1t el\u0151sz\u00f6r Fekete S\u00e1muel vetette fel 1868-ban. A m\u00fazeumot 1875-ben alap\u00edtotta \u00f6zv. Cserey J\u00e1nosn\u00e9 Zathureczky Em\u00edlia Imecsfalv\u00e1n. T\u00e1rsa az alap\u00edt\u00e1sban az els\u0151 m\u00fazeum\u0151r, Vasady Nagy Gyula volt, aki programbesz\u00e9d\u00e9t 1877-ben a m\u00fazeum els\u0151 sz\u00f6veges kiadv\u00e1nyak\u00e9nt is megjelentette. M\u00e9g abban az \u00e9vben beker\u00fclt a gy\u0171jtem\u00e9nybe leg\u00e9rt\u00e9kesebb m\u0171t\u00e1rgyuk, az Apor-k\u00f3dex, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a Zsolt\u00e1rok k\u00f6nyv\u00e9t tartalmazza, az \u00fagynevezett huszita Bibli\u00e1b\u00f3l (a fennmaradt legr\u00e9gibb magyar bibliaford\u00edt\u00e1s), valamint a k\u00e9s\u0151bb elpusztult Csereyn\u00e9-k\u00f3dex (a legr\u00e9gibb magyar \u00e9nekesk\u00f6nyv).@\n1879-re az alap\u00edt\u00f3k el\u00e9rt\u00e9k, hogy az addigi, nyilv\u00e1nos mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyt a sz\u00e9kely k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151i vegy\u00e9k \u00e1t hivatalosan, \u00edgy az formailag is a sz\u00e9kelys\u00e9g k\u00f6z\u00f6s tulajdon\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. Ekkor ker\u00fclt az addigra t\u00f6bb mint 9000 t\u00e9telre gyarapodott gy\u0171jtem\u00e9ny Sepsiszentgy\u00f6rgyre. A mai f\u0151\u00e9p\u00fclet megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1ig a Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium fogadta be \u00e9p\u00fcleteibe az int\u00e9zm\u00e9nyt.@\n1882-es alapszab\u00e1lya szerint gy\u0171jtem\u00e9nye a sz\u00e9kely n\u00e9p elidegen\u00edthetetlen tulajdon\u00e1t k\u00e9pezi.@\nAz int\u00e9zm\u00e9ny Nagy G\u00e9za m\u00fazeum\u0151rs\u00e9g\u00e9nek idej\u00e9n (1881\u201389) n\u0151tt korszer\u0171 m\u00fazeumm\u00e1. Megkezdik egyebek mellett a szakszer\u0171 sz\u00e9kelyf\u00f6ldi r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1sokat, az erd\u00e9lyi k\u00f6z\u00e9pkori falk\u00e9pek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t, a sepsiszentgy\u00f6rgyi lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sk\u00f6zl\u00e9st. Ebben a peri\u00f3dusban jelenik meg a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum els\u0151 jelent\u0151s kiadv\u00e1nya (Nagy G\u00e9za: Adatok a sz\u00e9kelyek eredet\u00e9hez \u00e9s egykori lakhely\u00e9hez, Sepsiszentgy\u00f6rgy, 1886). 1889-t\u0151l a m\u00fazeum\u0151r\u00f6k eg\u00e9szen 1949-ig a Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium tan\u00e1rai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclnek ki.@\n1911\u201313 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a m\u00fazeum mai \u00e9p\u00fclete K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n. A vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa megakasztotta a kivitelez\u00e9st, 1917-ben hadik\u00f3rh\u00e1zs sz\u00e1m\u00e1ra foglalt\u00e1k le. 1921-t\u0151l folytat\u00f3dhatott csak a munka a bels\u0151 fest\u00e9ssel \u00e9s beb\u00fatorz\u00e1s\u00e1val.@\nAz 1916. augusztus 28. \u00e9s okt\u00f3ber 24. k\u00f6z\u00f6tti rom\u00e1n bet\u00f6r\u00e9s el\u0151l a m\u00fazeum anyag\u00e1t a Magyar Nemzeti M\u00fazeumba, Budapestre menek\u00edtett\u00e9k, csak 1922 okt\u00f3ber\u00e9ben ker\u00fcl vissza.@\n1930 \u00e9s 1937 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trehozza a (Balassagyarmattal holtversenyben) legr\u00e9gibb magyar szabadt\u00e9ri n\u00e9prajzi m\u00fazeumot.@\n1943-ban K\u00f3s K\u00e1roly elk\u00e9sz\u00edtette az \u00e9p\u00fclet b\u0151v\u00edt\u00e9si terveit.@\nA gazdag gy\u0171jtem\u00e9nyek leg\u00e9rt\u00e9kesebb r\u00e9sz\u00e9t a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e1rhat\u00f3 h\u00e1bor\u00fas cselekm\u00e9nyei el\u0151l Nyugat-Magyarorsz\u00e1gra menek\u00edtik, ahol azonban 1945. m\u00e1rcius 29-\u00e9n s\u00falyos vesztes\u00e9g \u00e9ri: az 52 l\u00e1da muze\u00e1lis anyag a zalaegerszegi \u00e1llom\u00e1son bombatal\u00e1lat k\u00f6vetkezt\u00e9ben elpusztul.@\n1949-ben \u00e1llamos\u00edtj\u00e1k. 1952-ben nev\u00e9nek haszn\u00e1lat\u00e1t is betiltj\u00e1k, ekkor m\u00e9g a legnagyobb gy\u0171jtem\u00e9ny\u0171 vid\u00e9ki magyar m\u00fazeum a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben. K\u00f6zben megfosztj\u00e1k gy\u0171jtem\u00e9nyi anyag\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t\u0151l: 1964-ig bez\u00e1r\u00f3lag t\u00f6bb szakaszban mintegy 350 000 t\u00e9teles lev\u00e9lt\u00e1ri anyagot visznek el, megalapozva ezzel egy m\u00e1sik jelent\u0151s gy\u0171jtem\u00e9nyt, a sepsiszentgy\u00f6rgyi \u00e1llami lev\u00e9lt\u00e1rat.@\n1979\u201381-ben megval\u00f3sult az \u00e9p\u00fclet \u00e9vtizedek \u00f3ta tervezett b\u0151v\u00edt\u00e9se K\u00f3s K\u00e1roly terveinek Gagyi Ferenc \u00e1ltali adapt\u00e1l\u00e1s\u00e1val.@\nAz 1989 v\u00e9gi fordulat ut\u00e1n a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum \u00fajra felveszi kor\u00e1bbi nev\u00e9t.@\nA Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum gazdag term\u00e9szettudom\u00e1nyi, r\u00e9g\u00e9szeti, t\u00f6rt\u00e9neti, n\u00e9prajzi, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyei mellett k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban is jelent\u0151s 18\u201319. sz\u00e1zadi magyar nyomtatv\u00e1nyanyaggal \u00e9s k\u00e9ziratokkal rendelkezik.\n&\nwikipedia: Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Sz%C3%A9kely_Nemzeti_M%C3%BAzeum"},{"sightId":2071,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Bod P\u00e9ter Megyei K\u00f6nyvt\u00e1r, Biblioteca Jude\u021bean\u0103 Covasna","address":"Strada G\u00e1bor \u00c1ron 14","mapdata":"1|421|1535","gps_lat":"45.8659119129","gps_long":"25.7854167473","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"76","homepage":"http:\/\/www.kmkt.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicu farcas at ro.wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_library.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe library\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a8\/RO_CV_Sf_Gheorghe_library.jpg\/512px-RO_CV_Sf_Gheorghe_library.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_library.jpg\u0022\u003ENicu farcas at ro.wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori sz\u00e9kek sz\u00e9kh\u00e1za, v\u00e1rmegyeh\u00e1za, Bod P\u00e9ter Megyei K\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"egykori-szekek-szekhaza-varmegyehaza-bod-peter-megyei-konyvtar","note":"","history":"1832-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2072,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Strada 1 Decembrie 1918 2","mapdata":"1|778|1522","gps_lat":"45.8659966969","gps_long":"25.7885190540","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.sepsiszentgyorgyinfo.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_city_hall.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe city hall\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/RO_CV_Sf_Gheorghe_city_hall.jpg\/512px-RO_CV_Sf_Gheorghe_city_hall.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_city_hall.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1854\u201356-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2073,"townId":79,"active":2,"name_LO":"Tam\u00e1si \u00c1ron Sz\u00ednh\u00e1z, Teatrul Tam\u00e1si \u00c1ron","address":"Strada Libert\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|678|1539","gps_lat":"45.8658775297","gps_long":"25.7876549946","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/www.tasz.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gr\u00f3szny\u00f3, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tam%C3%A1si_%C3%81ron_Sz%C3%ADnh%C3%A1z.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tam\u00e1si \u00c1ron Sz\u00ednh\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/69\/Tam%C3%A1si_%C3%81ron_Sz%C3%ADnh%C3%A1z.JPG\/512px-Tam%C3%A1si_%C3%81ron_Sz%C3%ADnh%C3%A1z.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tam%C3%A1si_%C3%81ron_Sz%C3%ADnh%C3%A1z.JPG\u0022\u003EGr\u00f3szny\u00f3\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Tam\u00e1si \u00c1ron Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"tamasi-aron-szinhaz","note":"","history":"1868-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2074,"townId":79,"active":2,"name_LO":"Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium, Liceul Teoretic Sz\u00e9kely Mik\u00f3","address":"Strada Gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre 1","mapdata":"1|643|1621","gps_lat":"45.8653911251","gps_long":"25.7873281191","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/szekelymikokollegium.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szekely-Miko-Kollegium-Sepsiszentgyorgy-1457","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Markolaci, CC BY-SA 2.5 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Miko_kollegium.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Miko kollegium\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/3\/3a\/Miko_kollegium.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Miko_kollegium.jpg\u0022\u003EMarkolaci\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium","seolink":"szekely-miko-kollegium","note":"","history":"1858-ban gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val ny\u00edlt meg Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n a reform\u00e1tus k\u00f6z\u00e9piskola. Kezdetben a reform\u00e1tus templom mellett m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1863-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt mai telkre, ahol el\u0151sz\u00f6r kisebb h\u00e1zakban, ist\u00e1ll\u00f3kban hozt\u00e1k l\u00e9tre a termeket. A mai klasszicista iskola\u00e9p\u00fcletet 1870 \u00e9s 1876 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel Zofalh Guszt\u00e1v tervei alapj\u00e1n. A terveket Mik\u00f3 Imre fizette, az \u00e9p\u00edt\u0151anyagot h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e9kely falvak adt\u00e1k \u00f6ssze, a telket pedig a v\u00e1ros biztos\u00edtotta ingyen. Mik\u00f3 Imre 1876-ban elhunyt. Ekkor az iskola \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy felveszi nev\u00e9be h\u00e1rom alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak nev\u00e9t (a reform\u00e1tus egyh\u00e1z, H\u00e1romsz\u00e9k sz\u00e9kely n\u00e9pe \u00e9s gr. Mik\u00f3 Imre), \u00edgy lett Reform\u00e1tus Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Tanoda majd Koll\u00e9gium.@\n1892-ben \u00e9p\u00fclt fel a koll\u00e9gium d\u00e9li, Mik\u00f3 utcai sz\u00e1rnya Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervei alapj\u00e1n.@\n1940-ben az \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldreng\u00e9sben s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt, a h\u00e1bor\u00fa miatt csak 1944. december\u00e9ben indult \u00fajra az oktat\u00e1s az \u00e9p\u00fcletben. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, \u00e9s a rom\u00e1n tan\u00edt\u00e1si nyelvet is bevezett\u00e9k. 1989 ut\u00e1n kaphatta vissza r\u00e9gi nev\u00e9t, de a rom\u00e1n \u00e1llam minden lehets\u00e9ges m\u00f3don megpr\u00f3b\u00e1lta elszabot\u00e1lni, hogy az egyh\u00e1z visszaszerezze az int\u00e9zm\u00e9nyt."},{"sightId":2075,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Mikes Kelemen Elm\u00e9leti L\u00edceum, Liceul Teoretic Mikes Kelemen","address":"Strada Kriza J\u00e1nos 1-3","mapdata":"1|546|2114","gps_lat":"45.8624550926","gps_long":"25.7864660586","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.mikes.educv.ro\/web\/guest;jsessionid=78C7DA16B271973F0BC03C25FC95AC82","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Polg\u00e1ri Fi\u00faiskola, Mikes Kelemen Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-polgari-fiuiskola-mikes-kelemen-elmeleti-liceum","note":"","history":"1874-ben az elemi l\u00e1nyiskola f\u00f6l\u00e9 egy k\u00e9t\u00e9ves id\u0151tartam\u00fa fels\u0151-le\u00e1nytanoda megalap\u00edt\u00e1sr\u00f3l sz\u00fcletett hat\u00e1rozat. A j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s megszerz\u00e9se ut\u00e1n az iskolasz\u00e9k M\u00e1lik J\u00f3zsefet v\u00e1lasztotta meg az \u00faj tanint\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3j\u00e1nak.@\n1877-ben n\u00e9gyoszt\u00e1lyos polg\u00e1ri le\u00e1nyiskol\u00e1v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k, majd a 19. sz\u00e1zad utols\u00f3 \u00e9veiben a tanint\u00e9zm\u00e9ny \u00e1llami kezel\u00e9sbe ker\u00fclt \u00e9s az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskola n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@\nA rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban a felsz\u00e1mol\u00e1ssal fenyegetett le\u00e1nyiskol\u00e1t felekezeti tanint\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 szervezt\u00e9k \u00e1t \u00e9s a Reform\u00e1tus Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium falai k\u00f6z\u00f6tt folytatta tov\u00e1bbi m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. 1927-ben m\u00e1r \u00e1tadt\u00e1k a K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l elk\u00e9sz\u00fclt le\u00e1nyiskola \u00e9p\u00fclet\u00e9t, majd 1935-ben az intern\u00e1tus \u00e9p\u00edt\u00e9se is befejez\u0151d\u00f6tt (jelenleg nem ebben az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6dik). 1948-ban az iskol\u00e1t \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. 1990. janu\u00e1r 18-\u00e1n felvette a Mikes Kelemen Elm\u00e9leti L\u00edceum nevet, majd 1990-1991-es tan\u00e9vt\u0151l kezd\u0151d\u0151en ism\u00e9t magyar tannyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt.\n&\nmikes.ngo.ro|http:\/\/www.mikes.educv.ro\/web\/guest\/iskolankrol"},{"sightId":2076,"townId":79,"active":1,"name_LO":"K\u00f3s K\u00e1roly Szakk\u00e9pz\u0151 L\u00edceum, Liceul Tehnologic K\u00f3s K\u00e1roly","address":"Strada G\u00e1bor \u00c1ron 18","mapdata":"1|369|1673","gps_lat":"45.8651323969","gps_long":"25.7849828991","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/lkk.educv.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Le\u00e1nygimn\u00e1zium, K\u00f3s K\u00e1roly Szakk\u00e9pz\u0151 L\u00edceum","seolink":"volt-szekely-miko-leanygimnazium-kos-karoly-szakkepzo-liceum","note":"","history":"K\u00f3s K\u00e1roly tervezte 1926-ban. Jelenleg K\u00f3s K\u00e1roly iskola."},{"sightId":2077,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Magma Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r, Spa\u021biul Expozi\u021bional de Art\u0103 Contemporan\u0103 MAGMA","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|607|1430","gps_lat":"45.8665607145","gps_long":"25.7869863607","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"99","homepage":"https:\/\/magma.maybe.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_art_gallery.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe art gallery\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/34\/RO_CV_Sf_Gheorghe_art_gallery.jpg\/512px-RO_CV_Sf_Gheorghe_art_gallery.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_art_gallery.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskola, Magma Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-polgari-leanyiskola-magma-kortars-muveszeti-kiallitoter","note":"","history":""},{"sightId":2078,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Oficiul Po\u0219tal 1","address":"Strada 1 Decembrie 1918 110","mapdata":"1|944|1681","gps_lat":"45.8650920195","gps_long":"25.7899042044","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"64","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_Hungaria_hotel_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CV Sf Gheorghe Hungaria hotel 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dc\/RO_CV_Sf_Gheorghe_Hungaria_hotel_2.jpg\/512px-RO_CV_Sf_Gheorghe_Hungaria_hotel_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Sf_Gheorghe_Hungaria_hotel_2.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Hung\u00e1ria Sz\u00e1lloda","seolink":"egykori-hungaria-szalloda","note":"","history":""},{"sightId":2079,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u0163ional Mihai Viteazul","address":"Strada K\u00f3s K\u00e1roly 22","mapdata":"1|271|2393","gps_lat":"45.8607550962","gps_long":"25.7841369025","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.colegiulmihaiviteazul.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami Tanit\u00f3k\u00e9pz\u0151 Int\u00e9zet","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-tanitokepzo-intezet","note":"","history":"1910. december 4-\u00e9n avatt\u00e1k fel az 1900-ban alap\u00edtott tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n elvett\u00e9k az \u00e9p\u00fclet\u00e9t, \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyt is bez\u00e1rt\u00e1k 1923-ban."},{"sightId":2080,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada K\u00f3s K\u00e1roly","mapdata":"1|67|2864","gps_lat":"45.8580801647","gps_long":"25.7824424358","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Fabrica_de_tigarete_Sfantu_Gheorghe_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CV Fabrica de tigarete Sfantu Gheorghe (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/RO_CV_Fabrica_de_tigarete_Sfantu_Gheorghe_%281%29.jpg\/512px-RO_CV_Fabrica_de_tigarete_Sfantu_Gheorghe_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Fabrica_de_tigarete_Sfantu_Gheorghe_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi doh\u00e1nygy\u00e1r","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-dohanygyar","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Sepsiszentgy\u00f6rgy Magyar kir\u00e1lyi Doh\u00e1nygy\u00e1r|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1240822\/?img=0"},{"sightId":2081,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Stadionului","mapdata":"1|153|1946","gps_lat":"45.8634895450","gps_long":"25.7830920750","religion":0,"oldtype":"86","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori fi\u00fa \u00e1rvah\u00e1z","seolink":"egykori-fiu-arvahaz","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: \u00dcdv\u00f6zlet Sepsiszentgy\u00f6rgyr\u0151l. Fi\u00fa \u00e1rvah\u00e1z; Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium; Szabads\u00e1g t\u00e9r|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1429551\/?img=0"},{"sightId":2082,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy","mapdata":"2|283|948","gps_lat":"45.8568904229","gps_long":"25.7701918841","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"51","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Serestej-haz-Sepsiszentgyorgy-4004","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Serest\u00e9j-h\u00e1z","seolink":"serestej-haz","note":"","history":"A r\u00e9gi Szemerja telep\u00fcl\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n fekszik a j\u00f3r\u00e9szt eredeti form\u00e1j\u00e1ban meg\u0151rz\u0151d\u00f6tt n\u00e9pies-barokk k\u00faria. Serestej J\u00f3zsef \u00e9s M\u00f3ritz S\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1794-ben."},{"sightId":2083,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre 9","mapdata":"1|821|1733","gps_lat":"45.8647468688","gps_long":"25.7888495178","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Markolaci, CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kos_szentgyorgy.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kos szentgyorgy\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/82\/Kos_szentgyorgy.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kos_szentgyorgy.jpg\u0022\u003EMarkolaci\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Keresztes-h\u00e1z","seolink":"keresztes-haz","note":"","history":"K\u00f3s K\u00e1roly tervezte a Keresztes-testv\u00e9rek sz\u00e1m\u00e1ra 1913-ban."},{"sightId":2084,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada K\u00f3s K\u00e1roly 10","mapdata":"1|306|2163","gps_lat":"45.8621790623","gps_long":"25.7843786891","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=263","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sfantu_Gheorghe_Muzeul_(5).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sfantu Gheorghe Muzeul (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Sfantu_Gheorghe_Muzeul_%285%29.jpg\/512px-Sfantu_Gheorghe_Muzeul_%285%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sfantu_Gheorghe_Muzeul_(5).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00fazeum\u0151ri lak\u00e1sok","seolink":"muzeumori-lakasok","note":"","history":"K\u00f3s K\u00e1roly tervezte 1913-ban."},{"sightId":2085,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Gyermekek \u00e9s Tanul\u00f3k Palot\u00e1ja, Palatul Copiilor \u0219i Elevilor","address":"Strada K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor 19","mapdata":"1|1015|1025","gps_lat":"45.8689625757","gps_long":"25.7905308993","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"78","homepage":"http:\/\/palatulcopiilor.ro\/hu\/udvozoljuk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Pion\u00edrh\u00e1z, reform\u00e1tus iskola, Gyermekek \u00e9s Tanul\u00f3k Palot\u00e1ja","seolink":"volt-pionirhaz-reformatus-iskola-gyermekek-es-tanulok-palotaja","note":"","history":"1929-30-ban K\u00f3s K\u00e1roly tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Jelenleg Tanul\u00f3k h\u00e1za."},{"sightId":2086,"townId":79,"active":1,"name_LO":"dr. Fogoly\u00e1n Krist\u00f3f Megyei K\u00f3rh\u00e1z, Spitalul Jude\u021bean dr. Fogoly\u00e1n Krist\u00f3f","address":"Strada G\u00e1bor \u00c1ron","mapdata":"1|327|1885","gps_lat":"45.8638472780","gps_long":"25.7846674164","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Ferenc J\u00f3zsef K\u00f3rh\u00e1z","seolink":"egykori-ferenc-jozsef-korhaz","note":"","history":"1853-ban ny\u00edlt meg H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegye els\u0151 k\u00f3rh\u00e1za k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00f6sszefog\u00e1sb\u00f3l.@\nK\u00f3s K\u00e1roly 1914-ben \u00f6t \u00e9p\u00fcletet tervezett a k\u00f3rh\u00e1z sz\u00e1m\u00e1ra, azonban ez csak csok\u00e1n val\u00f3sult meg."},{"sightId":2087,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Konsza Samu 11","mapdata":"1|381|1086","gps_lat":"45.8684685049","gps_long":"25.7850665418","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Csulak-h\u00e1z","seolink":"csulak-haz","note":"","history":"1924-ben K\u00f3s K\u00e1roly tervezte a B\u00e9ke utc\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 vill\u00e1t.\n&\n3szek.ro: Orvosainkra eml\u00e9kez\u00fcnk Dr. Csulak Samu \/1883\u20131958\/|https:\/\/www.3szek.ro\/load\/cikk\/93427\/-dr-csulak-samu-\/1883%E2%80%931958\/-orvosainkra-emlekezunk"},{"sightId":2088,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Muzeul Na\u021bional al Carpa\u021bilor R\u0103s\u0103riteni","address":"G\u00e1bor \u00c1ron utca 16.","mapdata":"1|390|1605","gps_lat":"45.8654854211","gps_long":"25.7851533878","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.mncr.ro\/hu-kezdolap.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Keleti K\u00e1rp\u00e1tok Nemzeti M\u00fazeum","seolink":"keleti-karpatok-nemzeti-muzeum","note":"","history":"1995-ben az Erd\u00e9lyi Nemzeti T\u00f6rt\u00e9nelmi M\u00fazeum l\u00e9trehozott egy r\u00e9g\u00e9szeti r\u00e9szleget Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n, amely 1999-ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00fazeum\u00e1 alakult, felvette a Keleti K\u00e1rp\u00e1tok M\u00fazeuma nevet \u00e9s a Kult\u00far\u00e1lis Miniszt\u00e9rium al\u00e1rendelts\u00e9g\u00e9ben tev\u00e9kenykedik. 2003-ban egy korm\u00e1nyrendelet alapj\u00e1n az int\u00e9zm\u00e9ny saj\u00e1t \u00e9p\u00fcletet kapott Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n, a G\u00e1bor \u00c1ron utca 16 sz\u00e1m alatt. A hangs\u00falyt deklar\u00e1ltan a rom\u00e1n kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g el\u0151t\u00e9rbe helyez\u00e9s\u00e9re fekteti."},{"sightId":2089,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Elisabeta, Erzs\u00e9bet park","mapdata":"1|534|1540","gps_lat":"45.8659013917","gps_long":"25.7863622691","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12077\/1848-49-es-szabadsagharc-honved-emlekmuve#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Oroszl\u00e1nos eml\u00e9km\u0171, 1848\/49-es szabads\u00e1gharc honv\u00e9d eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"oroszlanos-emlekmu-1848\/49-es-szabadsagharc-honved-emlekmuve","note":"","history":"1874-ben avatt\u00e1k az 1848\/49-es szabads\u00e1gharc 25-ik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k Sepsiszentgy\u00f6rgy f\u0151ter\u00e9n, az elhunyt h\u0151s\u00f6k, honv\u00e9dek eml\u00e9k\u00e9re. A k\u00f6z\u00e9pen emelked\u0151 obeliszk f\u0151 oldal\u00e1n a koron\u00e1s magyar c\u00edmer plakettje \u00e1llt. Az obeliszk k\u00e9t oldal\u00e1n egy-egy carrarai m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l faragott oroszl\u00e1nszobrot helyeztek el.@\nA Trianon ut\u00e1ni \u00e9vekben az obeliszket led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, let\u00f6rt\u00e9k a c\u00edmert. Az obeliszket a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum udvar\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, de a talapzat az oroszl\u00e1nokkal a hely\u00e9n maradt. 1932-ben az oroszl\u00e1nokat gur\u00edtott\u00e1k le a hely\u00fckr\u0151l, de az\u00e9rt m\u00e9g visszarakt\u00e1k \u0151ket hat\u00f3s\u00e1gi utas\u00edt\u00e1sra. 1934-ben a helyi prefektus felsz\u00f3l\u00edt\u00e1s\u00e1ra az oroszl\u00e1nokat m\u00e9gis a m\u00fazeumba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, a talapzatot elbontott\u00e1k.@\n1940 szeptember\u00e9ben, a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en az eml\u00e9km\u0171vet gyorsan vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, a hi\u00e1nyz\u00f3 r\u00e9szeket p\u00f3tolt\u00e1k. Az 1944 szeptember\u00e9ben viszont a be\u00f6z\u00f6nl\u0151 rom\u00e1n Maniu-g\u00e1rdist\u00e1k az obeliszket led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, az oroszl\u00e1nokat pedig megcsonk\u00edtott\u00e1k. Ez ut\u00f3bbiak \u00fajra a m\u00fazeumba, annak kertj\u00e9be, viszonylag eldugott helyre ker\u00fcltek. 1947 ut\u00e1n az obeliszket vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k ugyan, de a c\u00edmert elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k \u00e9s az '1848-1849'-\u00e9vsz\u00e1mokat tartalmaz\u00f3 m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1val helyettes\u00edtett\u00e9k, az obeliszk alj\u00e1ra pedig csak 'A Szabads\u00e1gharc eml\u00e9k\u00e9re' felirat ker\u00fclt. 1958-ban az eml\u00e9km\u0171vet n\u00e9h\u00e1ny Mik\u00f3 Koll\u00e9giumos di\u00e1k megkoszor\u00fazta, ami\u00e9rt a hatalom hossz\u00fa b\u00f6rt\u00f6n\u00e9vekre \u00edt\u00e9lte \u0151ket.@\n2018 m\u00e1rcius\u00e1ban pedig fel\u00faj\u00edtott\u00e1k az obeliszket, visszaker\u00fclt a homlokzati r\u00e9sz\u00e9re a koron\u00e1s magyar c\u00edmer, \u00e9s a J\u00f3kai M\u00f3r \u00e1ltal megfogalmazott eredeti feliratok."},{"sightId":2090,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Templom utca, K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor utca","mapdata":"1|1181|950","gps_lat":"45.8692588485","gps_long":"25.7919572564","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/22392\/turul-emlekmu#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Turul-eml\u00e9km\u0171","seolink":"turul-emlekmu","note":"","history":"A cs\u00edkszeredai fiatal szobr\u00e1sz, S\u00e1rp\u00e1tki Zolt\u00e1n alkot\u00e1s\u00e1t 2014. m\u00e1rcius 10-\u00e9n avatt\u00e1k fel."},{"sightId":2091,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Elisabeta, Erzs\u00e9bet park","mapdata":"1|570|1676","gps_lat":"45.8651223361","gps_long":"25.7866389567","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12054\/miko-imre","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Bocskai Vince; photo: Gr\u00f3szny\u00f3, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MikoImreSztgyorgy2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022MikoImreSztgyorgy2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/MikoImreSztgyorgy2.JPG\/512px-MikoImreSztgyorgy2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:MikoImreSztgyorgy2.JPG\u0022\u003EBocskai Vince; photo: Gr\u00f3szny\u00f3\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre szobra","seolink":"grof-miko-imre-szobra","note":"","history":"Gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre az \u00e1ltala 1859-ben alap\u00edtott Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium \u00e9p\u00fclet\u00e9re tekint. Mik\u00f3 Imre (1805-1876) a h\u00e1romsz\u00e9ki Zabol\u00e1n sz\u00fcletett. Erd\u00e9ly f\u0151korm\u00e1nyz\u00f3ja volt k\u00e9t \u00edzben, majd 1867 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tt Magyarorsz\u00e1g k\u00f6zmunka- \u00e9s k\u00f6zleked\u00e9si minisztere. \u0150 alap\u00edtotta 1859-ben a kolozsv\u00e1ri sz\u00e9khely\u0171 Erd\u00e9lyi M\u00fazeum Egyes\u00fcletet is. Szobr\u00e1t 1998. november 14-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Bocskai Vince alkot\u00e1sa."},{"sightId":2092,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Erzs\u00e9bet park, Parcul Elisabeta","mapdata":"1|524|1896","gps_lat":"45.8637673067","gps_long":"25.7862255011","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18983\/marton-aron-uloszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1rton \u00c1ron \u00fcl\u0151szobra","seolink":"marton-aron-uloszobra","note":"","history":"2012. okt\u00f3ber 27-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2093,"townId":79,"active":1,"name_LO":"Szent Gy\u00f6rgy-szobor, Statuia Sf\u00e2ntul Gheorghe","address":"","mapdata":"1|689|1457","gps_lat":"45.8663814134","gps_long":"25.7877238399","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/17710\/szent-gyorgy-szobor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Gy\u00f6rgy-szobor","seolink":"szent-gyorgy-szobor","note":"","history":"A Kolozsv\u00e1ri testv\u00e9rek Szent Gy\u00f6rgy-szobr\u00e1nak m\u00e1solat\u00e1t 2012. m\u00e1jus 5-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel."},{"sightId":2094,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Ciucului 88","mapdata":"1|1746|132","gps_lat":"45.8743242397","gps_long":"25.7967791862","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/16020\/szent-gellert-es-szent-imre","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Gell\u00e9rt \u00e9s Szent Imre szobra","seolink":"szent-gellert-es-szent-imre-szobra","note":"A Szent Gell\u00e9rt katolikus templom el\u0151tti kertben.","history":"A sepsiszentgy\u00f6rgyi Cs\u00edki \u00faton l\u00e9v\u0151 modern katolikus templomot 1988 szeptember\u00e9ben szentelt\u00e9k fel, Szent Gell\u00e9rt v\u00e9rtan\u00fa p\u00fcsp\u00f6k tisztelet\u00e9re.@\n2011. szeptember 24-\u00e9n szentelt\u00e9k fel Varga G\u00e1bor \u00e9getettker\u00e1mia-kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t."},{"sightId":2095,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gr\u00f3f Mik\u00f3 Imre","mapdata":"1|648|1679","gps_lat":"45.8650706499","gps_long":"25.7872982617","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/16561\/csutak-vilmos-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Csutak Vilmos szobra","seolink":"csutak-vilmos-szobra","note":"","history":"Csutak Vilmos 1874. november 4-\u00e9n sz\u00fcletett Mikes Kelemen sz\u00fcl\u0151faluj\u00e1ban, Z\u00e1gonban. A kolozsv\u00e1ri egyetemen szerzet t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s latin szakos diplom\u00e1t. 1903-t\u00f3l a sepsiszentgy\u00f6rgyi Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium tan\u00e1ra, 1916-t\u00f3l pedig igazgat\u00f3ja volt. Ugyanabban az id\u0151ben lett a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum vezet\u0151je is, mely tiszts\u00e9get hal\u00e1l\u00e1ig bet\u00f6lt\u00f6tte. Kutat\u00e1sai alapj\u00e1n f\u0151leg helyt\u00f6rt\u00e9neti tanulm\u00e1nyokat \u00edrt. H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegye \u00e9s a Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Koll\u00e9gium t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel foglalkoz\u00f3 \u00edr\u00e1sai a helyi sajt\u00f3ban jelentek meg. Szobr\u00e1t 2011. november 19-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Petrovits Istv\u00e1n alkot\u00e1sa."},{"sightId":2096,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada G\u00e1bor \u00c1ron","mapdata":"1|390|1663","gps_lat":"45.8652003324","gps_long":"25.7851428261","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/14183\/kos-karoly","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00f3s K\u00e1roly mellszobra","seolink":"kos-karoly-mellszobra","note":"","history":"Szobr\u00e1t 2009. m\u00e1jus 22-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa. A v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9nek nyugati oldal\u00e1n 1927-ben K\u00f3s K\u00e1roly tervei szerint \u00e9p\u00fclt fel a Sz\u00e9kely Mik\u00f3 Le\u00e1nygimn\u00e1zium (a f\u0151\u00e9p\u00fclettel szemben, a dombon). 2001 ben vette fel az int\u00e9zm\u00e9ny a neves erd\u00e9lyi \u00e9p\u00edt\u00e9sz, \u00edr\u00f3, K\u00f3s K\u00e1roly nev\u00e9t. K\u00f3s K\u00e1roly t\u00f6bb \u00e9p\u00fcletet is tervezett a v\u00e1ros sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek k\u00f6z\u00fck sz\u00e1mos meg is val\u00f3sult (\u00edgy pl\u00e9d\u00e1ul a Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttese)."},{"sightId":2097,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Romulus Cioflec","mapdata":"1|1433|370","gps_lat":"45.8729735291","gps_long":"25.7941603636","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12117\/gabor-aron","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"G\u00e1bor \u00c1ron mellszobra","seolink":"gabor-aron-mellszobra","note":"","history":"G\u00e1bor \u00c1ron (1814-1849) t\u0171z\u00e9r\u0151rnagy az 1848-1849-es szabads\u00e1gharc h\u0151se. Mellszobr\u00e1t 973. szeptember 22-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Gergely Istv\u00e1n alkot\u00e1sa."},{"sightId":2098,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada V\u00e1radi J\u00d3zsef, Strada Kossuth Lajos","mapdata":"1|629|1214","gps_lat":"45.8678604769","gps_long":"25.7871944097","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12935\/kossuth-lajos-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth Lajos mellszobra","seolink":"kossuth-lajos-mellszobra","note":"","history":"2002. november 22-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a K\u00f3nya \u00c1d\u00e1m M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z el\u0151tt, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2099,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|609|1447","gps_lat":"45.8664979960","gps_long":"25.7869612090","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12656\/gyarfas-jeno","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151 szobra","seolink":"gyarfas-jeno-szobra","note":"","history":"A Sz\u00e9kely Nemzeti M\u00fazeum k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti r\u00e9szlegek\u00e9nt m\u00fck\u00f6d\u0151 Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151 K\u00e9pt\u00e1r n\u00e9vad\u00f3j\u00e1nak a szobra. Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151 (1857-1925) fest\u0151m\u0171v\u00e9szt a sz\u00e9kelyek Munk\u00e1csyjak\u00e9nt is szoktak emlegetni. Szobr\u00e1t 2010. okt\u00f3ber 3-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2100,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Erzs\u00e9bet park, Parcul Elisabeta","mapdata":"1|516|1921","gps_lat":"45.8636098437","gps_long":"25.7862264350","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/11992\/szent-istvan-szobor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Istv\u00e1n mellszobra","seolink":"szent-istvan-mellszobra","note":"","history":"2004. augusztus 20-\u00e1n avatt\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2101,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Erzs\u00e9bet park, Parcul Elisabeta","mapdata":"1|485|1939","gps_lat":"45.8635256581","gps_long":"25.7860035707","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12125\/ii-rakoczi-ferenc#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022own photo; sculptor: Mih\u00e1ly Vargha, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Sepsiszentgy%C3%B6rgy.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022II. R\u00e1k\u00f3czi Sepsiszentgy\u00f6rgy\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Sepsiszentgy%C3%B6rgy.JPG\/512px-II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Sepsiszentgy%C3%B6rgy.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:II._R%C3%A1k%C3%B3czi_Sepsiszentgy%C3%B6rgy.JPG\u0022\u003Eown photo; sculptor: Mih\u00e1ly Vargha\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc mellszobra","seolink":"ii-rakoczi-ferenc-mellszobra","note":"","history":"2004. j\u00falius 10-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2102,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Arany J\u00e1nos","mapdata":"1|1435|1893","gps_lat":"45.8638015598","gps_long":"25.7940911221","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12462\/arany-janos","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Arany J\u00e1nos mellszobra","seolink":"arany-janos-mellszobra","note":"","history":"2007. augusztus 17-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa. A Gy\u00e1rf\u00e1s Jen\u0151 \u00e1ltal megfetett Tetemreh\u00edv\u00e1s c. Arany ballada a K\u00e9pt\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":2103,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Oltului","mapdata":"1|1529|1606","gps_lat":"45.8655176227","gps_long":"25.7949561634","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/26418\/benedek-elek-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Benedek Elek mellszobra","seolink":"benedek-elek-mellszobra","note":"","history":"A magyar n\u00e9pmese napj\u00e1n (Benedek Elek sz\u00fclet\u00e9snapja) avatt\u00e1k fel a nagy sz\u00e9kely mesemond\u00f3 mellszobr\u00e1t a r\u00f3la elnevezett \u00f3voda el\u0151tti kis t\u00e9ren. 2015. szeptember 30-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Varga G\u00e1bor alkot\u00e1sa."},{"sightId":2104,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Kriza J\u00e1nos","mapdata":"1|588|2120","gps_lat":"45.8624486058","gps_long":"25.7868568904","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12262\/mikes-kelemen#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Mikes Kelemen mellszobra","seolink":"mikes-kelemen-mellszobra","note":"","history":"A Mikes Kelemenr\u0151l elnevezett k\u00f6z\u00e9piskola el\u0151tti kis parkban \u00e1ll, mely int\u00e9zm\u00e9ny az emigr\u00e1ci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u00fclt magyar \u00edr\u00f3 nev\u00e9t 1990-ben vette fel. 1993. m\u00e1jus 23-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":2105,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"56\u2019 \u2013os eml\u00e9kpark, Strada Kossuth Lajos","mapdata":"1|563|1142","gps_lat":"45.8682612698","gps_long":"25.7866569813","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12887\/plugor-sandor-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Plugor S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"plugor-sandor-mellszobra","note":"","history":"A sepsiszentgy\u00f6rgyi Plugor S\u00e1ndor M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum r\u00e9gi \u00e9p\u00fclete (\u00e9p. 1906) el\u0151tt avatt\u00e1k fel 2006 okt\u00f3ber\u00e9ben a n\u00e9vad\u00f3 grafikus, fest\u0151 itt bemutatott szobr\u00e1t.@\n2006. okt\u00f3ber 28-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Jecza P\u00e9ter alkot\u00e1sa."},{"sightId":2106,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada K\u00f3s K\u00e1roly","mapdata":"1|187|2599","gps_lat":"45.8595637589","gps_long":"25.7833709182","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12302\/dozsa-gyorgy","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy mellszobra","seolink":"dozsa-gyorgy-mellszobra","note":"","history":"1954. m\u00e1jus 1-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, propagandac\u00e9lb\u00f3l."},{"sightId":2107,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"K\u00e1lvin t\u00e9r","mapdata":"1|675|532","gps_lat":"45.8719487772","gps_long":"25.7875466391","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/17817\/kalvin-janos#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1lvin J\u00e1nos szobra","seolink":"kalvin-janos-szobra","note":"","history":"2014. j\u00falius 10-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel Sepsiszentgy\u00f6rgy r\u00e9gi piacter\u00e9n a VII. Magyar Reform\u00e1tus Vil\u00e1gtal\u00e1lkoz\u00f3 alkalm\u00e1val, Bocskai Vince alkot\u00e1sa."},{"sightId":2108,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Erzs\u00e9bet park, Parcul Elisabeta","mapdata":"1|386|1920","gps_lat":"45.8636481860","gps_long":"25.7851496420","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/38958\/david-ferenc#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"D\u00e1vid Ferenc szobra","seolink":"david-ferenc-szobra","note":"","history":"2019. szeptember 21-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel az unit\u00e1rius egyh\u00e1z alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak D\u00e1vid Ferencnek (1520 k.-1579) az eg\u00e9szalakos szobr\u00e1t, Harmath Istv\u00e1n alkot\u00e1sa."},{"sightId":2507,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Martinovics Ign\u00e1c 2","mapdata":"1|648|1106","gps_lat":"45.8684715616","gps_long":"25.7872773474","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"16","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Be\u00f6r-palota","seolink":"beor-palota","note":"","history":"A Be\u00f6r-palota 1890 k\u00f6r\u00fcl neoklasszikus st\u00edlusban az erd\u00e9lyi nemes Be\u00f6r csal\u00e1d rezidenci\u00e1j\u00e1nak \u00e9p\u00fclt. A Be\u00f6r\u00f6k a palot\u00e1t a rom\u00e1n \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig birtokolt\u00e1k. 2009 \u00f3ta itt van az RMDSZ megyei p\u00e1rtsz\u00e9kh\u00e1za. Az \u00e9p\u00fclet alagsor\u00e1ban 2014. \u00e1prilis 23-\u00e1n nyitott\u00e1k meg a Kommunista Diktat\u00fara \u00c1ldozatainak Eml\u00e9kh\u00e1z\u00e1t.\n&\nwikipedia: Be\u00f6r-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Be%C3%B6r-palota"},{"sightId":2508,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|603|1779","gps_lat":"45.8644397434","gps_long":"25.7869961453","religion":0,"oldtype":"20,17","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Stancosty, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_cu_arcade_(L%C3%A1bash%C3%A1z).jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa cu arcade (L\u00e1bash\u00e1z)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ec\/Casa_cu_arcade_%28L%C3%A1bash%C3%A1z%29.jpeg\/512px-Casa_cu_arcade_%28L%C3%A1bash%C3%A1z%29.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_cu_arcade_(L%C3%A1bash%C3%A1z).jpeg\u0022\u003EStancosty\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"L\u00e1bash\u00e1z, a husz\u00e1rezred egykori parancsnoki sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"labashaz-a-huszarezred-egykori-parancsnoki-szekhaza","note":"","history":"1818\u201422 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Ez volt a husz\u00e1rezred parancsnoki sz\u00e9kh\u00e1za. A szabads\u00e1gharc ut\u00e1n a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val a j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletbe. Egy\u00fattal siralomh\u00e1z szerep\u00e9t is bet\u00f6lt\u00f6tte az \u00e9p\u00fclet. K\u00e9s\u0151bb az \u00e9p\u00fclet a Sz\u00e9kely Tanalap tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, majd \u00e9vtizedekig a Sepsi j\u00e1r\u00e1s, illetve b\u00edr\u00f3s\u00e1gnak adott helyet. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a lebont\u00e1s vesz\u00e9lye fenyegette az \u00e9p\u00fcletet, de a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se miatt nem bontott\u00e1k le az \u00e9p\u00fcletet. Az 1950-es \u00e9vekt\u0151l itt \u0151rizt\u00e9k az \u00c1llami Lev\u00e9lt\u00e1r kincseit.\n&\nwikipedia: L\u00e1bash\u00e1z (Sepsiszentgy\u00f6rgy)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/L%C3%A1bash%C3%A1z_(Sepsiszentgy%C3%B6rgy)"},{"sightId":2509,"townId":79,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|506|1392","gps_lat":"45.8667905814","gps_long":"25.7861028177","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Markolaci, CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fogolyan.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fogolyan\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b8\/Fogolyan.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fogolyan.jpg\u0022\u003EMarkolaci\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fogoly\u00e1n-h\u00e1z","seolink":"fogolyan-haz","note":"","history":"A magyar\u00f6rm\u00e9ny sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Fogoly\u00e1n csal\u00e1d Marosludasr\u00f3l ker\u00fclt Sepsiszentgy\u00f6rgye. A csal\u00e1d h\u00e1romsz\u00e9ki t\u00f6rt\u00e9nete azzal a Fogoly\u00e1n Krist\u00f3ffal indul, akinek nyolc gyereke k\u00f6z\u00fcl Krist\u00f3f nev\u0171 fia a v\u00e1ros nagykeresked\u0151je lett, \u00e9s a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi Fej\u00e9r Luk\u00e1csnak, a Rudolf-k\u00f3rh\u00e1z alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak l\u00e1ny\u00e1t, Fej\u00e9r M\u00e1ria-Roz\u00e1li\u00e1t vette feles\u00e9g\u00fcl. Egyik fi\u00fagyerek\u00fck, dr. Fogoly\u00e1n Krist\u00f3f (1878-1954) a Feh\u00e9r angyalk\u00e9nt elh\u00edres\u00fclt sepsiszentgy\u00f6rgyi orvos volt, akit n\u00e9gy \u00e9vtizeden \u00e1t a sz\u00e9kely v\u00e1ros meghat\u00e1roz\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi vezet\u0151jek\u00e9nt tartottak sz\u00e1mon. Dr. Fogoly\u00e1n Krist\u00f3f f\u0151orvos szanat\u00f3riumot is \u00e9p\u00edttetett a v\u00e1rosban.\n&\nkronikaonline.ro: M\u00e1r csak Strasbourgban b\u00edzik a Fogoly\u00e1n-\u00f6r\u00f6k\u00f6s: h\u00e1rom \u00e9vtizede k\u00fczd jussa restit\u00faci\u00f3j\u00e1\u00e9rt Szotyori-Nagy \u00c1ron|https:\/\/kronikaonline.ro\/erdelyi-hirek\/mar-csak-strasbourgban-bizik-a-fogolyan-orokos-harom-evtizede-kuzd-jussa-restituciojaert-szotyori-nagy-aron"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}