Resicabánya
Reșița
Resicabánya
Román:
Reșița
Német:
Reschitz
Aisano, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Krassó-Szörény
Ország:
Románia
Megye:
Krassó-Szörény
Folyó:
Berzava
Tengerszint feletti magasság:
208 m
GPS koordináták:
45.294542, 21.901027
Google térkép:
Népesség
Népesség:
69e
Magyarok aránya:
2.15%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 17384 |
|---|---|
| Magyarok | 15.6% |
| Németek | 54.27% |
| Szlovákok | 3.16% |
| Oláhok | 21.84% |
A települést először a török időkben említették. 1716-ban Savoyai Jenő császári serege kiűzte a törököt Temesvárról. A török háborúk idején az egykor többnyire magyarok lakta Temesköz teljesen elnéptelenedett. A Habsburgok a területen Temesvár székhellyel létrehozták a Temesi Bánságot. A magyarok visszatelepülését a területre megtiltották, helyettük német, szerb és oláh telepesekkel népesítették újra. Ezután vette kezdetét a rézbányászat és -kohászat fejlesztése, amelynek elősegítésére német telepeseket hoztak és megalapították Németresicát. A terület 1778-ban újra Magyarország részévé vált. 1793-ban beindult a hadianyaggyártás is. A magyar korona országaiban először itt gyártottak gőzgépeket. 1848-ban a város a magyar szabadságharc oldalára állt, és az üzemet a forradalmi csapatok hadianyag-ellátására alakították át. A város a Habsburgokat támogató szerb, illetve román határőrök első támadásait visszaverte, de végül decemberben a túlerő erőszakkal elfoglalta. Később a 19. század során beindult a vasúti sínek, acél vasúti hidak gyártása, és 1872-ben itt gyártottak Magyarországon először gőzmozdonyt, a Resiczát. Resicabánya a vas- és acélkohászat fellegvárává vált. Az első világháborúban a fegyver- és lőszergyártás vált a resicai gyárak fő profiljává. A román megszállást követően 1924-ben Romániában elsőként itt gyártottak olajfúró tornyot, majd rendszeresítették a kőolaj-bányászati berendezések gyártását a romániai olajmezők számára. 1945-ben német lakosságát kényszermunkára hurcolták. A szocializmus alatt a város nagy részét lerombolták és szocialista stílusban új várost építettek a helyére.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1370
Ekkor említették Borzafő várát először, ami valószínűleg a határában állott. A 15. században kiváltságolt román kerület székhelye, 1429–35-ben a Német Lovagrend birtoka volt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1554
Először ekkor felvett defter említi, (modern török átírásban) Rıčiča alakban. Neve a 'folyócska' jelentésű délszláv rečica szóból ered.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1716
Újabb háború tört ki a Habsburgok és a törökök között. A péterváradi győztes csata után Savoyai Jenő megtámadta Temesvárt. 48 napig folytak a harcok, az ágyúzás a város nagy részét elpusztította, mígnem Musztafa pasa feladta a várat.
1716
Savoyai Jenő Claude Florimond de Mercy grófot bízta meg a Temesköz kormányzásával, őt később IV. Károly császár a Temesi Bánság katonai és polgári vezetőjévé nevezett ki.
1719
Temesvár a Temesi Bánság székhelye lett. A Habsburgok rómiai katolikus németekkel akarták benépesíteni a területet és egy osztrák örökös tartományt akartak belőle létrehozni. A Habsburg uralkodók célja Magyarország feldarabolása és egyenkénti elnémetesítése volt. Ennek érdekében megtiltották a magyarok visszaköltözését a török hódítás előtt még csaknem színmagyar Bánságba. Helyettük a gyakorlatban német, román és szerb telepesek népesítették be a területet.
1718 és 1723 között
A kormányzat elkezdte a rézbányászat és -kohászat fejlesztését, ekkoriban a tiroli Schwaz és Kitzbühel környékéről, Szomolnokról, Selmecbányáról, Besztercebányáról és Möllersdorfból érkezett bányászok, kohászok és mesteremberek dolgoztak itt.
1738
A török háborúban elpusztult.
1751
Mária Terézia a Temesi Bánság 11 vidékéből 8-at kivett a katonai kormányzás alól, azokat polgári igazgatás alá rendelte és abszolút módon kormányozta. A maradék három területből Bánsági katonai határőrvidéket szervezett.
1769–71
Románresica fölött a kamara 1769–71-ben megalapította Resicabányát (Németresicát). Első lakói Salzkammergutból, a stájerországi Aussee vidékéről és Bogsánból érkeztek, ők kezdték meg az üzem építését. Hozzájuk 170–180 környékbeli román férfi, majd 1776-ban 71 ausztriai német család csatlakozott. Első két, hét m³-es vasolvasztóját, a Franciscust és a Josephust 1771-ben helyezték üzembe, és a Berzava vizét elvezetve három és fél kilométer hosszú ipari csatornát építettek. (Ma ez a Schmelzgrabennek nevezett csatorna teljes egészében le van fedve, csupán beömlése látható.)
1778
Mária Terézia a magyar rendek követelésére a polgári igazgatás alatt álló területeket visszacsatolta Magyarországhoz. Ezen területekből alakultak Torontál, Temes és Krassó vármegyék. Ekkor szűnt meg a betelepedési tilalom a magyarság számára és kezdődhetett meg a magyarok nagyobb számú visszaköltözése a területre.
1781
Az üzemeket fűtőanyag-ellátás biztosítására harmincezer hektárnyi erdőbirtokkal látták el. 1785 és 1803 között a Berzaván úsztatták, majd Ferencfalváról tengelyen szállították a fát.
1783
Évi két országos vásár tartására kapott szabadalmat.
1789
A törökök által kifosztott Oravicáról ide helyezték át a bányásziskolát.
1793
A Nápolyi Királyság húszezer gránátot rendelt a resicai üzemektől, amelyek ettől kezdve folyamatosan foglalkoztak hadianyaggyártással.
1793–98
Sok olténiai román költözött be.
1805 és 1816 között
Három nagyolvasztót építettek.
1846
Az üzemeket korszerűsítették és átállították a dománi és székuli szén használatára. A magyar korona országaiban először itt gyártottak ekkor gőzgépeket, az olvasztók fúvóberendezéseihez. Ugyanekkor lóvontatású üzemi vasút is épült.
1846–47
Kétszáz szlovák családot telepítettek be főként Szepes és Liptó vármegyéből.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. május
A szerb felkelők létrehoztak egy Szerb Vajdaságnak nevezett autonóm területet. Céljuk a terület elszakítása volt Magyarországtól. Támogatásukra önkéntesek érkeztek a török protektorátus alatt álló Szerb Fejedelemségből, amelynek célja Nagy-Szerbia létrehozása volt. A lázadó szerbek a Habsburgok oldalán harcoltak a magyar szabadságharc leverése érdekében. A szerbek nagyszabású etnikai tisztogatásba kezdtek a magyar és román falvakban, amely a Bánságra is kiterjedt.
1848 tavasza
A németresicaiak megalapították a nemzetőrséget („Bürger-Garde”). Az üzemet Szlávy József, Graenzenstein Gusztáv és Zsigmondy Vilmos teljes egészében a forradalmi csapatok hadianyag-ellátására alakították át. November elején, a határőralakulatok ellen körülárkolták a várost.
1848. november 15.
A Dodg százados vezette szerb határőrök támadást indítottak, de a helyőrség visszaverte őket.
1848. december 18.
A karánsebesi román határőrök Traian Doda vezetésével megadásra szólították fel. A vagyonosabb resicaiak hajlottak volna a megadásra, azonban a védekezés mellett kitartók (köztük Gheorghe Pocrean ortodox pap) kerültek többségbe. Az első támadást vissza is verték, de a 24-én ismét támadó sereg immár nemcsak hatalmas túlerőt képviselt. A határőrök másnap bevették a várost, az üzemeket felgyújtották. A harcokban elesett Georg Herglotz nemzetőrparancsnok, a székuli szénbánya tulajdonosa.
1849 után
A magyar szabadságharc levetése után a Habsburg uralkodó megalakította a közvetlenül Bécs alá rendelt Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű tartományt, a Temesi Bánság korábbi területeiből és a szerb felkelők által kikiáltott Szerb Vajdaság egy részéből. Ez azt jelentette, hogy a Habsburgok nem teljesítették a szerbek követeléseit, amelyekért cserébe a szerbek a magyarok ellen fordultak. Az új tartományban a magyar, német, román és szerb nemzetiség közül egyiknek sem volt közel sem többségben.
1851-től
Vasúti síneket is gyártottak.
1853
Üzembe helyezték a Ferenc József altárnát, ezzel határában kezdetét vette a szénbányászat.
1855
A bánsági iparvidék 1300 km²-es területével együtt az akkor megalakult StEG (1883-tól Osztrák–Magyar Államvasút Társaság) kapta kilencven évre koncesszióba, amely Resicát szemelte ki bánya- és kohóművei központjává.
1858
Resicabányát (Németresicát) a gyártól független községgé szervezték, első jegyzője a magyar Bíró Béla volt.
1859
Üzembe lépett a tűzálló (samott-) téglagyár.
1860
A Bánság újra a Magyar Királyság részévé vált, helyreállt a megyerendszer.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1870
Megkezdődött Resicabányán az acél vasúti hidak gyártása. 1871-től az acélsín-hengerműben vasúti síneket is gyártottak.
1872
Itt gyártottak Magyarországon először gőzmozdonyt. A Resica belső használatra, keskeny nyomtávra készült, és a következő évben még két másik követte, a Bogsán és a Hungária.
1876
Felépült az akkori Magyarország első Siemens–Martin-kemencéje és az ahhoz kapcsolódó hengermű, amely vasúti kerékabroncsokat gyártott.
1882
Megkezdődött a vasúti hidak mellett a közúti hidak gyártása. Elsőként a szegedi Tisza-híd készült el, amely sajnos mára elpusztult.
1886
Újraszervezték a kohászati iskolát, amelyet 1894-ben magyar nyelvűvé tettek, 1900-ban pedig új épületbe költöztettek.
1890-es évek
A vas- és acélkohászati művek új nagyolvasztókat épített a négy régi helyett. A századvégen a gyár évi 45 ezer tonna nyersvasat termelt.
1911
Resicabánya és Románresica egyesült, de az egyesült járási székhely akkor sem nyert városi címet. 1881 óta területe az egyesült Krassó-Szörény vármegyéhez tartozott.
1910-től
Fegyvereket is gyártottak benne, az első világháború alatt a fegyver- és lőszergyártás vált a resicai gyárak fő profiljává.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918 november
Bevonult a szerb hadsereg, amelyet januárban francia megszálló erők váltottak fel. A franciák a Bánságot önkényesen felosztották a románok és a szerbek között. Resicabánya a románoknak jutott.
1919. március 27.
Egy Adolf Roth nevű, munka közben meghalt munkás temetése a francia megszállás elleni tüntetéssé változott, amelyen Otto Müller és Bálint Miklós gyárigazgatók is részt vettek.
1919. június 3.
Bevonult a román hadsereg.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1924
Romániában elsőként gyártottak olajfúró tornyot, majd rendszeresítették a kőolajbányászati berendezések gyártását a romániai olajmezők számára.
1929
Várossá nyilvánították.
1945
Német lakosságát kényszermunkára hurcolták, közülük 460-an haltak meg a Szovjetunióban vagy odafelé a vonaton.
1948
Gyárati államosították. A szocializmus alatt teljesen átalakították a városképet. Az egykori Németresica nagy részét és Románresica szinte egészét lerombolták, utóbbi helyén az 1970-es és 80-as években új városközpontot építettek. A sokszorosára duzzadó lakosság elhelyezésére új negyedeket kellett létesíteni.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Forrás: Wikipedia, arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Havas Boldogasszony-templom
Biserica Maria Zăpezii din Reșița
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Havas Boldogasszony-templom
Története
1846 és 53 között épült. Titulusa Szűz Mária római főtemplomának felszentelése (Havas Boldogasszony). A plébániát 1772-ben alapították.
Evangélikus templom
Biserica Evanghelică C.A.
Renardo la vulpo, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
Volt görögkatolikus templom, Ortodox esperesi templom
Protopopiatul Ortodox Român Reşiţa
Renardo la vulpo, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt görögkatolikus templom, Ortodox esperesi templom
Története
Mai ortodox esperesi templom, 1908-ban épült.
Volt románresicai ortodox templom
Biserica Petru Iacob
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt románresicai ortodox templom
Története
1872-ben épült. Az új városközpont tervezésekor állítólag maga Nicolae Ceaușescu adott utasítást lerombolására, hogy a város főterén ne álljon templom. A városi vezetők azonban 1985-ben síneken vontatták ötven méterrel arrébb, és egy tömbházzal takarták el.
Zsinagóga
Sinagoga
Harald Mandl, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
A mór stílusú zsinagóga 1907-ben (más forrás szerint 1914-ben) épült. A (neológ irányzatú) resicai zsidó hitközségről az első adat 1870-ből való.
Kulturális létesítmények
Egykori Resicabányai Nyugati Színház
Teatrul de Stat Resita si Casa de Cultura a Sindicatelor
Harald Mandl, CC BY-SA 2.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Resicabányai Nyugati Színház
Története
Szabadtéri mozdonymúzeum
Muzeul de Locomotive cu Abur Reșița
Zoltan Nyaradi, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Szabadtéri mozdonymúzeum
Története
Az 1972-ben létesített, szabadtéri mozdonymúzeumban tizenhat mozdony látható. Az első Resicán készült mozdonyon, az 1872-es Resiczán, a StEG bécsi gyárában 1909-ben készült, erdei vasutakon használt CFF 704–209-en és a Henschel gyár 1921-es 50 025-jén kívül az 1923 és 1961 közötti resicai mozdonygyártás felújított termékei.
Egykori magyar állami fiúpolgári iskola
Liceul Teoretic Diaconovici-Tietz
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar állami fiúpolgári iskola
Története
Impozáns épülete 1912-től egészen 35-ig készült. Ma Diaconovici-Tietz Líceum. Német tannyelvű osztályok minden szinten és magyar nyelvű alsó tagozat működnek benne.
Hegyi Bánság Múzeuma
Muzeul Banatului Montan
Ap bullet ; modified Centpacrr, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Hegyi Bánság Múzeuma
Története
Gyűjteménye a környék ásványaira, ipartörténetének dokumentumaira, néprajzára, képzőművészetére és régi román könyvekre terjed ki.
Városi infrastruktúra
Berzava-híd
Podul de la Vama
Aisano, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
híd
Jelenleg:
híd
Mutasd a térképen
Felkeres
Berzava-híd
Története
Az 1937-ből való Berzava-híd („Podul de la vamă”) Románia első hegesztett hídja.
Magánlakhelyek
Koch-villa
Története
1900-ban épült az 1771-ben ásott ipari csatorna (Schmelzgraben) beömlésénél.
Friedmann-ház, Városi Könyvtár
Története
A Paul Iorgovici Megyei Könyvtár a 19. század utolsó negyedéből való egykori Friedmann-házban működik.
Múzeumok és Galériák
Szabadtéri mozdonymúzeum
Muzeul de Locomotive cu Abur Reșița
Zoltan Nyaradi, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Szabadtéri mozdonymúzeum
Története
Az 1972-ben létesített, szabadtéri mozdonymúzeumban tizenhat mozdony látható. Az első Resicán készült mozdonyon, az 1872-es Resiczán, a StEG bécsi gyárában 1909-ben készült, erdei vasutakon használt CFF 704–209-en és a Henschel gyár 1921-es 50 025-jén kívül az 1923 és 1961 közötti resicai mozdonygyártás felújított termékei.
Hegyi Bánság Múzeuma
Muzeul Banatului Montan
Ap bullet ; modified Centpacrr, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
múzeum
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Hegyi Bánság Múzeuma
Története
Gyűjteménye a környék ásványaira, ipartörténetének dokumentumaira, néprajzára, képzőművészetére és régi román könyvekre terjed ki.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!