Brukenthal-palota, Brukenthal Múzeum és Képtár
Muzeul Național Brukenthal
Brukenthal-palota, Brukenthal Múzeum és Képtár
Muzeul Național Brukenthal
Eredetileg:
palota
galéria
múzeum
könyvtár
GPS koordináták:
45.7965530042, 24.1506259401
Története
Egykor báró Samuel von Brukenthal kastélya volt, aki Erdélyi kormányzója volt 1777-től. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
A palotát Samuel von Brukenthal építtette 1778–1788 között, a középkori eredetű Klockner- és Offner-házak helyére. A palotában 1790-ben, a Louvre előtt 3 évvel felavatta hatalmas képtárát. A palota építőmestere Franz Burger, épületszobrásza a kolozsvári Simon Hoffmeyer, kőfaragója Anton Hertzum volt. A kapu felett Brukenthal aranyozott címere látható. A kapubejáróba a bal oldalon beépítették a Petőfi/Rét utca (Wiesengasse, Strada Tipografilor) 4. számú házának (az ún. Hermann Wagner-ház) 1552-ből való kapukeretét, Thomas Lapicida munkáját. Samuel Brukenthal téli rezidenciáját az első emeleten alakították ki. Itt találhatóak a szalon, a fogadószoba, a vendégszobák és kabinetek. Utóbbiakat kínai festményeket utánzó tapéta, a zeneszobát faburkolat és keleti virágmintás tapéta borítja. Az ajtók fafaragványai közül nyolc Ovidius Metamorphosesének történeteit ábrázolja. A második emeleten helyezte el a báró fokozatosan gyarapodó műkincsgyűjteményét. A képgyűjtemény alapjait 1759–1772 között Bécsben vetette meg. Végrendele szerint a palotát múzeummá nyilvánították, és az Evangélikus Egyházra szállt. A műkincsek és százezer kötetes könyvtára képezte a múzeum alapjait. 1817. február 25-én a gyűjtemény megnyílt a látogatók előtt. Képeit 1916 őszén, a román hadsereg támadása elől Budapestre menekítették, és csak 1919-ben kerültek vissza. 1946-ban államosították, a legértékesebb képeket a bukaresti Művészeti Múzeumba vitték. 2006-ban a múzeumot visszaítélték az evangélikus egyháznak. A palota hátsó udvarából nyíló lakásban töltötte gyermekkorát Borsos Miklós szobrász (1906-1990).
{"item":"sight","set":{"sightId":1924,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul Na\u021bional Brukenthal","address":"Pia\u021ba Mare 4","mapdata":"1|1558|1989","gps_lat":"45.7965530042","gps_long":"24.1506259401","religion":0,"oldtype":"50,99,98,76","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brukenthalmuseum.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022I, Sailko, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Museo_bruckenthal,_ext.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Museo bruckenthal, ext\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/Museo_bruckenthal%2C_ext.JPG\/512px-Museo_bruckenthal%2C_ext.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Museo_bruckenthal,_ext.JPG\u0022\u003EI, Sailko\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Brukenthal-palota, Brukenthal M\u00fazeum \u00e9s K\u00e9pt\u00e1r","note":"","history":"Egykor b\u00e1r\u00f3 Samuel von Brukenthal kast\u00e9lya volt, aki Erd\u00e9lyi korm\u00e1nyz\u00f3ja volt 1777-t\u0151l. Gy\u0171jtem\u00e9nye az egyik leggazdagabb eg\u00e9sz Rom\u00e1ni\u00e1ban.@\nA palot\u00e1t Samuel von Brukenthal \u00e9p\u00edttette 1778\u20131788 k\u00f6z\u00f6tt, a k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171 Klockner- \u00e9s Offner-h\u00e1zak hely\u00e9re. A palot\u00e1ban 1790-ben, a Louvre el\u0151tt 3 \u00e9vvel felavatta hatalmas k\u00e9pt\u00e1r\u00e1t. A palota \u00e9p\u00edt\u0151mestere Franz Burger, \u00e9p\u00fcletszobr\u00e1sza a kolozsv\u00e1ri Simon Hoffmeyer, k\u0151farag\u00f3ja Anton Hertzum volt. A kapu felett Brukenthal aranyozott c\u00edmere l\u00e1that\u00f3. A kapubej\u00e1r\u00f3ba a bal oldalon be\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Pet\u0151fi\/R\u00e9t utca (Wiesengasse, Strada Tipografilor) 4. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z\u00e1nak (az \u00fan. Hermann Wagner-h\u00e1z) 1552-b\u0151l val\u00f3 kapukeret\u00e9t, Thomas Lapicida munk\u00e1j\u00e1t. Samuel Brukenthal t\u00e9li rezidenci\u00e1j\u00e1t az els\u0151 emeleten alak\u00edtott\u00e1k ki. Itt tal\u00e1lhat\u00f3ak a szalon, a fogad\u00f3szoba, a vend\u00e9gszob\u00e1k \u00e9s kabinetek. Ut\u00f3bbiakat k\u00ednai festm\u00e9nyeket ut\u00e1nz\u00f3 tap\u00e9ta, a zeneszob\u00e1t faburkolat \u00e9s keleti vir\u00e1gmint\u00e1s tap\u00e9ta bor\u00edtja. Az ajt\u00f3k fafaragv\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl nyolc Ovidius Metamorphoses\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neteit \u00e1br\u00e1zolja. A m\u00e1sodik emeleten helyezte el a b\u00e1r\u00f3 fokozatosan gyarapod\u00f3 m\u0171kincsgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. A k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny alapjait 1759\u20131772 k\u00f6z\u00f6tt B\u00e9csben vetette meg. V\u00e9grendele szerint a palot\u00e1t m\u00fazeumm\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, \u00e9s az Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zra sz\u00e1llt. A m\u0171kincsek \u00e9s sz\u00e1zezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1ra k\u00e9pezte a m\u00fazeum alapjait. 1817. febru\u00e1r 25-\u00e9n a gy\u0171jtem\u00e9ny megny\u00edlt a l\u00e1togat\u00f3k el\u0151tt. K\u00e9peit 1916 \u0151sz\u00e9n, a rom\u00e1n hadsereg t\u00e1mad\u00e1sa el\u0151l Budapestre menek\u00edtett\u00e9k, \u00e9s csak 1919-ben ker\u00fcltek vissza. 1946-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, a leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00e9peket a bukaresti M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba vitt\u00e9k. 2006-ban a m\u00fazeumot vissza\u00edt\u00e9lt\u00e9k az evang\u00e9likus egyh\u00e1znak. A palota h\u00e1ts\u00f3 udvar\u00e1b\u00f3l ny\u00edl\u00f3 lak\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tte gyermekkor\u00e1t Borsos Mikl\u00f3s szobr\u00e1sz (1906-1990).","town":{"townId":75,"name_HU":"Nagyszeben","name_LO":"Sibiu","seolink":"nagyszeben-sibiu","oldcounty":36,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}
