Nagyszeben
Tengerszint feletti magasság:
431 m
GPS koordináták:
45.798068, 24.151418
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
38061 |
Magyarok |
19.17% |
Németek |
52.59% |
Oláhok |
26.6% |
Címer
Madboy74, Public domain, via Wikimedia Commons
A várost a 12. században II. Géza magyar király alapította és a Vöröstorony-szoros védelmére németeket telepített ide, miután a vidéken élő székelyeket elköltöztette. Az erdélyi szászok, ahogyan a német telepeseket egységesen nevezték, széleskörű szabadságjogaikat és autonómiájukat II. András királynak köszöngették. A nagyszebeni prépostság a 15. századig az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt. A város hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. A szászok vezetője a király által megerősített szebeni ispán volt. Károly Róbert király szüntette meg a szebeni ispán hatáskörét és a szászok földjét székekre osztotta fel, amelyek vezetését a király által kinevezett királybíróra bízta. A város Szebenszék központja lett, és egyben szabad királyi város. A város erődítése a 13. századtól a 15. századig több szakaszban történt meg. A legfontosabb szász város volt azon hét város közül, amelyekről Erdély a német Siebenbürgen nevét kapta. A város a Magyarország és Havasalföld között folyó kereskedelemből gazdagodott meg. Mátyás király megerősítette a szászok autonómiáját, létrejött az Erdélyi Szász Univerzitás, az erdélyi szászok önkormányzati szerve, amely egyedül a királynak volt alárendelve. A szászok grófját a 12 fős nagyszebeni városi tanács tagjai közül a szászok választották. Szászok fölött kizárólag a Szász Univerzitás ítélkezhetett, hivatalos nyelve a német volt. A szászok a reformáció során az evangélikus hitre tértek. A 16. századtól a szászok a magyarokkal szemben rendre a Habsburgokat támogatták, annak ellenére, hogy tőlük általában csak erőteljes centralizációt és erőszakos rekatolizációt kaptak viszonzásul, kivételt egyedül az képezett, hogy a vallásszabadságukat és önállóságukat biztosító Erdélyi Fejedelemséggel szemben többnyire hűségesek voltak. Erdély Habsburg megszállását követően a 18. században sokáig az erdélyi kormányzóság székhelye volt. Az 1848-as szabadságharc leverése után a Habsburg udvar megszüntette az őket támogató erdélyi szászok autonómiáját. Ezt később helyreállították, majd a közigazgatás kiegyezést követő modernizációjával végleg megszűnt. Az erdélyi szászok végzetét a román megszállás hozta el, ami után elkobozták a Szász Universitas hatalmas birtokait. A kilátástalan helyzetbe került szászok többsége a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében Németországba vándorolt ki.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895 után
A honfoglalás után székelyek telepedtek meg a vidéken.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1141-1161
II. Géza uralkodása alatt teutonok (németek), falamandok és kisebb részben vallonok leltek új hazára dél-Erdélyben, feltehetőleg azután, hogy 1147-ben a II. keresztes hadjárat átvonult Magyarországon. A kölni és trieri érsekség területéről érkeztek olyan személyek, akik öröklési rend szerint odahaza nem számíthattak birtokszerzésre. lakatlan területre érkeztek, ahol nem sokkal korábban még székely határőrök éltek, akiket királyi parancsra Háromszék területére telepítettek át. Később ezen telepeseket kollektíven szászoknak kezdték nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Szászországból származtak.
1147 körül
A várost II. Géza magyar király alapította és a Vöröstorony-szoros védelmére németeket telepített ide, miután a székelyeket elköltöztette. Neve a Szeben patak nevéből ered, az pedig a szláv svbina (= som) főnévből származik. Mások szerint a bolgár-török Sebin személynévből való.
1191
Cipin néven említik először a Nagyszebeni prépostság pápai megerősítése kapcsán, mely a 15. századig az erdélyi szászok katolikus egyházi központja volt. Hamarosan az erdélyi szászok kereskedelmi és szellemi központja lett. Szebenszék központja, szabad királyi város.
1223
Villa Hermanni néven említették, II Hermann kölni püspök, vagy Hermann of Nurembergi Hermann után, aki a hagyomány szerint a várost alapította. A város német neve, Hermannstadt, 1366-ból származik, bár 1321-ben már megjelent Hermannsdorf alakban.
1224
II. András király kiadta az Andreanum-ot, az erdélyi szászok arany szabadságlevelét (goldener Freibrief). Ez a szászokat egységes jogi személyként kezelte, kivette a királyi ispánok fennhatósága alól, és az újonnan alapított szebeni ispánt helyezte föléjük. A szászok által lakott terület saját birtokukká vált, jogilag egyenlők voltak, a tulajdonos kihalása után a birtokok a közösségre szálltak vissza, azokat a király nem adományozhatta el. Elöljáróaikat, papjaikat maguk válaszhatták. Vezetőjük a király által kinevezett szászok grófja volt, azonban 1486 után a grófot is maguk választhatták. Szabadon tarthattak vásárokat és kereskedhettek. A szászok földjét Királyföldnek (Fundus Regius, Königsboden) nevezték. Királyföld Szászvárostól Barótig terjedt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
Az Ojtozi-szoroson betört, Bogutaj által vezetett tatár sereg feldúlta a gyengének bizonyult palánkkal kerített települést, a házakat felgyújtották, lakóikat legyilkolták. A tatárok támadását követő gyors újjáépítésnek és a kapott kiváltságok révén megindult fejlődésnek köszönhetően még a XIII. században városi rangra emelkedett Szeben, s ezzel neve is Hermannstadt-ra változott. A település szívében emelkedő magaslaton ekkoriban épült meg a plébániatemplom, melyet tornyokkal erősített fallal kerítettek, s e régi védelmi övezet után a XIV. század közepére elkészült az újabb, a felsővárosi második, a XV. században pedig az alsóvárosi harmadik védőövezet is. Később a külsőtornyos harmadik falgyűrűn túl húzódó mocsárvilágból, illetve a Szeben (Cibin) folyócska mellékágából egy kisebb tavakból álló természetes védővonalat is kialakítottak.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
14. század
A legfontosabb szász város volt azon hét város közül, amelyekről Erdély a német Siebenbürgen nevét kapta. Már 19 céhhel rendelkező város Erdélyen, Magyarországon kívül elsősorban a közeli Havasalfölddel folytatott kiterjedt kereskedést, de árui Európa nyugati részébe is eljutottak. A lendületesen gazdagodó Szebennek tellett a város védelmi képességének folyamatos fejlesztésére.
1324
Károly Róbert király a túlzott hatalommal rendelkező szebeni ispán hatáskörét megszüntette azzal, hogy a szebeni tartományt szász székekre osztotta fel, és ezek vezetését az általa kinevezett királybíróra bízta.
1432
Ali bég Nikápolynál átkelt a Dunán, és az árulóvá vált Vlad Dracul havasalföldi fejedelem seregével kiegészülve betört Erdélybe. Feldúlták a Barcaságot, a székelyek és a szászok földjét, sokakat rabságba vetettek és megostromolták Nagyszebent és Brassót, de bevenni egyiket sem tudták. A sebtében felállított nemesi hadak végül kiűzték őket Magyarországról, nagy veszteségeket okozva Ali bég seregének. Vlad Drakul serege időközben elfoglalta Redwitz Miklóstól Szörényvárt, és felkoncolta az azt védő német lovagokat, ami így végleg megszűnt a nyugati kereszténység védőbástyája lenni.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként. Az egyezség értelmében a szász erődtemplomokba beengedték a környékbeli nem szász lakosságot is veszély esetén. Ez óriási engedmény volt, mert akkor nem szász (még magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem vásárolhatott házat Szászföldön. A rendházakban is csak szász szerzetesek élhettek, és a szász plébánosok a magyar szokások, viselet és frizura átvételét is szigorúan tiltották. Az erdélyi szászok soha nem integrálódtak az őket befogadó és nekik annyi előjogot biztosító Magyarország testébe, és erre soha nem is volt semmi hajlandóságuk.
1438
A törökök sikertelenül támadták. II. Murád portyázó hadat küldött Magyarországra Ali bég vezetésével, amelyet Vlad Drakul oláh vajda serege segített. Szörényvárnál átkeltek a Dunán. Rohammal bevették Medgyest, Szebent azonban hiába ostromolták. Végül Brassó külvárosát felégetve a Törcsvári szoroson át kitakarodtak az országból.
1442. március 18.
Hunyadi János 10.000 fős seregével ütközetet vállalt Mezid bég Erdélyre törő 30.000 fős seregével szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek mellett az ütközet török győzelemmel zárult, és elesett Lépes György erdélyi püspök. Hunyadi visszavonult Gyulafehérvárra. A törökök azonban a nagyobb zsákmánnyal kecsegtető Nagyszebent vették ostrom alá, ami visszaverte a támadásukat.
1442. március 25.
A Szeben melletti síkon Hunyadi tönkreverte a török sereget. A törökök Hunyadi megölésével akartak győzelemre jutni, aki erről tudomást szerzett, és díszes páncélját az önként jelentkező Kemény Simon nevű hős vitézére adta. A törökök rátörtek, és megölték, de örömük nem tartott soká, mert észrevették, hogy ezalatt a valódi Hunyadi elfoglalta a táborukat és bekerítette őket. A csatában 20.000 török esett el, köztük Mezid bég is. Hunyadi ezután júliusban Sehabeddin ruméliai beglerbég seregét is tönkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a győzelmek alapozták meg a hírnevét, mint híres törökverőt.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
15. század
Az Alsóvárost a török veszélyre tekintettel vették körbe fallal. 75 hektáros területével Szeben volt Erdély legnagyobb városerődítése. 40 bástyával rendelkezett.
1486
Mátyás király megerősítette a szászok autonómiáját. Létrejött az Erdélyi Szász Univerzitás, az erdélyi szászok önkormányzati szerve. Ennek közigazgatási, törvényhozói, bíráskodási jogköre volt és egyedül a királynak volt alárendelve. Szászok fölött kizárólag a szász egyetem ítélkezhetett. A Szász Univerzitás választotta a szászok grófját is a 12 fős nagyszebeni városi tanács tagjai közül. Az Univeztitás hivatalos nyelve a német volt, míg Magyarországé a latin.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526. után
A mohácsi csatát követően Ferdinánd pátjára állt Szebent I. János király két éven keresztül hiába ostromolta, az sikeresen ellenállt. Később Balassa, majd Majláth vette át az ostrom irányítását, s végül a szászok azzal a feltétellel adták meg magukat 1536-ban, hogy Szeben a továbbiakban is megtarthatja előjogait.
1529
Itt létesült Erdély első könyvnyomtató műhelye.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
16. század
Az erdélyi reformáció egyik központja.
1556
Tűzvész pusztított a városban, melyben két puskaporos torony is felrobbant, s a detonáció a várfalakban, erődítményekben és házakban súlyos károkat okozott. Ugyanezen év őszén a fellázadt szebeni szászok megölték Johannes Roth királybírót, kinek működésétől önállóságukat, kiváltságaikat látták veszélybe kerülni. Az 1556-os tűzvészt másfél évtized múltán újabb követte, ekkor megint lőporos tornyok repültek a levegőbe.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1610. december 11.
Báthory Gábor fejedelem a szebeni országgyűlés alatt csellel foglalta el. Maga a fejedelem állt a felvonóhídra, így az őrök nem merték azt felhúzni, mikor meglátták a bokrokból előbújó katonákat, akik úgy vonultak el Báthory előtt, mintha csak seregszemlét tartana. A tiltakozó várost keményen megsarcolta, szász polgárságát pedig a Serban Radu havasalföldi vajda elleni hadjáratba kényszerítette. Az erőszakosan kormányzó és erkölcstelen életmódot élő fejedelmet 1613-ban végül török támogatással Bethlen Gábor váltotta le. A bukott fejedelem hatalmának megtartása érdekében hajlandó lett volna átadni Váradot a törököknek, mire a hajdúk 1613. október 27-én meggyilkolták.
1613
Fejedelemsége kezdetén Bethlen Gábor is megtartani tervezte a még Báthori által elfoglalt várost, de a szász városok efeletti tiltakozása miatt veszélybe került három erdélyi nemzet uniójának fennmaradását nem kockáztatva, 1614-ben visszaadta Szebent a szászoknak.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658. augusztus 30.
Az I. Rákóczi György sikertelen lengyel hadjáratát követő megtorló háborúban tatárok dúlták fel.
1658
Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. A rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezír táborába, aki szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott, cserébe Lugos és Karánsebes városok átadásáért. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
I. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette. Rákóczi a megkezdett ostromot a Barcsai felmentésére Erdély felé közeledő török fősereg közeledtének hírére abbahagyta, és hátrébb húzódott.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki a csatában szerzett súlyos sebébe 1600. június 7-én Váradon belehalt. A tatár hadak másodszor is végig dúlták Erdélyt.
1660. december 31.
Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről, miután testvére, Gáspár vezette seregét a trónkövetelő Kemény János legyőzte. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt. A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, 1662. január 23-án Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688. május 9.
A török Magyarországról való kivonulását követően Caraffa erdélyi főparancsnok Apafi Mihály fejedelemmel és az erdélyi rendekkel elfogadtatta és Szebenben aláírattatta az un. fogarasi deklarációt. (Ennek lényege az volt, hogy az Erdély feletti török védnökséget érvénytelenítették, Erdély ismét Magyarország részévé vált, s ezzel I. Lipót Magyarország királyának fennhatósága erre a területre is kiterjedt).
1690. augusztus 21.
Thököly Imre török és oláh hadakkal átkelt a havasokon és hátba támadva megverte Heisler császári seregét.
1690. szeptember 21.
Erdélyben a nemesség csatlakozott Thökölyhez és Szebenben Erdély fejedelmének választották meg. Ezután Castelli és Heisler egyesített seregei kiszorították Erdélyből.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1699
Már 39 torony és 4 kaputorony védte a falgyűrűkkel kerített Szebent.
18. század elejétől
A háborúkban kipusztult szász falvakat Havasalföld felől érkező román betelepülők népesítették be. A szász városokban is megjelentek a román elemek. Megindult a folyamat, amelynek végére Erdélyben a románok többségbe kerültek.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején Rabutin császári generális Gyulafehérvárról Szebenbe költöztette az erdélyi Guberniumot.
1703–től 1719-ig és 1732-tól 1791-ig
Az erdélyi kormányzóság (gubernium) székhelye volt. 1719-től 1732-ig, valamint 1791-től Kolozsvár volt a székhely.
1781
II. József bevezette a "koncivilitást", ami lehetővé tette nem szászoknak a betelepülést és birtokszerzést Szászföldön.
1783
II. József megszüntette a Szász Univerzitást és a szász székek betagozódtak az új megyerendszerbe. A kalapos király a német nyelvet tette államnyelvvé Magyarországon a latin helyett, ami ellen a szászok a magyar rendekkel együtt nyújtották be tiltakozásukat.
1790
II. József, a "felvilágosult" abszolutista uralkodó meghalt, Erdély-szerte örömtüzek gyúltak és a magyarok és szászok együtt ünnepelték a rendeletek visszavonását. A Szász Univerzitás helyreállt, de a "koncivilitást" nem vonták vissza.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
Az erdélyi szászok is megszavazták az Uniót Magyarországgal. Azonban a magyar szabadságharc során a német nemzeti tudatuk és császárhűségük okán a Habsburgokat támogatták.
1848-49
A császári katonai erők központja volt, melyet Bem először 1848 végén támadott, de két hónap sikertelen ostrom után 1849. január 21-én feladta.
1849. március 11.
Bem, miután az őt befogadó Segesvár köré Puchner által vont gyűrűből ügyesen kivágta magát, Nagyszeben falainál termett és néhány napos ostrom után elfoglalta azt az orosz és osztrák védőktől. Ennek a győzelemnek állít emléket az Erdélyi körkép című, 1897-ben készült monumentális festmény.
1849. augusztus 5.
A nagycsűri ütközetben Bem megverte a Hasford cári tábornok vezette 5000 főnyi nagyszemebi helyőrséget, és újból elfoglalta a várost.
1849. augusztus 6.
Lüderz orosz serege megérkezett Hasford megsegítésére, és egyesülve legyőzték Bem seregét, aki hiába várta Stein Gyulafehérvár felől várt erősítését. Az utcai harcokban egy szebeni polgár merényletet kísérelt meg Bem tábornok ellen, helyette azonban annak hadititkárát, Anton Kurz őrnagyot sebezte halálra. Bem serege maradványával Szászsebes felé vonult vissza, ahol egyesült Stein seregével, aki augusztus 12-én Szászsebesen szintén vereséget szenvedett Lüderztől.
1849 után
A szabadságharc bukása után a szászok árulásának jutalma az lett, hogy a habsburgok megszüntették autonómiájukat, Királyföldet betagozták a Bécsből irányított közigazgatási rendszerbe. A szász grófot leváltották, az igazságszolgáltatás kikerült a szászok ellenőrzése alól és a helyi elöljárók helyére központilag kirendelt hivatalnokok kerültek.
1849 és 1865 között
Erdély fővárosa volt.
1861
Az abszolutizmust enyhítő Októberi Diploma helyreállította a szászok autonómiáját.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
19. század
Kapuit a 19. században sorra lebontották, de falai, tornyai nagyrészt megmaradtak.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A szászok autonómiája is megszűnt (csakúgy, mint a magyar székelyeké), és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe. Szászföld akkorra már rég elvesztette szász etnikai homogenitását.
1876
Magyarország területi közigazgatásának átszervezésével, az egységes vármegyerendszer bevezetésével megszűnt a szászok önkormányzata is. Felbomlott a "Királyföld" területi rendszere, s a többi székkel együtt Szebenszék is megszűnt, területe - Nagyszebennel együtt - a kialakított Szeben vármegyébe tagozódott.
1876 után
A Szász Egyetem (Univerzitás) alapítványként tovább működhetett a kultúra és az oktatás területén.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Erdély védelmét a szász Arthur Arz von Straussenberg irányította a német erősítés beérkezéséig. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1916
A román hadsereg kemény ostrom árán bevette a várost, de még azon év őszén, az osztrák-magyar-német seregek újabb kemény ostrommal visszafoglalták.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 8.
A román megszállás árnyékában Medgyesen a szász küldöttek gyűlése elfogadta a Romániához való csatlakozást az autonómia helyreállításának ígérete mellett. 1910-ben 231 ezer szász élt Erdélyben.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1923
A román hatalom a szászok maradék önkormányzatát is megszüntette. Elkobozták a Szász Egyetem hatalmas birtokait, csakúgy, mint a magyar nemesek és egyházak földjeit. Az erdélyi szászok ezzel újfent megkapták árulásuk jutalmát.
1941-re
A román betelepülések hatására a szászok minden városban elvesztették számbeli többségüket. Az elkeseredés hatására a szászok tömegesen léptek be az SS-be.
1944
A német felsővezetés elrendelte Szászföld kitelepítését Kelet-Poroszországhoz hasonlóan, de a többség helyben maradt. Románia Szovjetunióhoz való átállása után a szászok között is kényszersorozást rendeltek el, így az erdélyi szászok saját honfitársaik ellen voltak kénytelenek harcolni.
1950-es évek
Illegális kivándorlás vette kezdetét Németország felé az állami alkalmazottak megvesztegetésével. A folyamatra felfigyelt a Securitate és a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE), és saját hasznukra akarták fordítani a folyamatokat.
1962-től
Beindult Romániában a német nemzetiségűek államilag koordinált eladása. A "termékeket" négy kategóriába sorolták. NSZK-nak egy magasan képzett emberért 11.000 márkát kellett fizetnie, míg egy diákért csak 1.800 márkát.
1970-től
Innentől az NSZK-nak minden németért egységesen 8.000 márkát kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda útra szóló vízum ára.
1982-től
Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lelépők képzési költségét is, ami tovább növelte az árat, a kivándorlóknak pedig alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyontárgyaikat az államra hagyják. A németek természetben is fizethettek. Például, amikor a németek közölték, hogy csak Volkswagen gépkocsit tudnak szállítani, a románok közölték, hogy inkább Mercedest kérnének, de hajlandók várni.
1990-ig
A bánsági svábokkal együtt összesen 250-400 ezer főre teszik az eladott németek számát. A sikeres üzlet láttán a románok zsidókat is kezdtek árulni Izraelnek, majd a végén már bárkit eladtak, ha volt, aki fizetett értük (vagyis kifizette a váltságdíjat).
1991-1992
A határok megnyílásával a megmaradt 95.000 erdélyi szászból 75.000 ember vándorolt ki önként, szellemfalvakat hagyva maguk után. A kevés megmarad szász többsége mára már románabb lett a románnál, ahogyan Klaus Iohannis példája is mutatja.
2007
Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa, mivel a helyi szászok a mai Luxemburg területéről származnak. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. A 18. századi színházból új kulturális intézmény lett, ahol a helyi filharmónia is helyet kapott. A szebeni borvidékek már a 10. században remek termést hoztak. De a löszös talaj miatt a szüret sok nehézséggel járt. A probléma megoldására igásállatokat fogtak munkára. Így már hatékonnyá, és könnyűvé vált a szüret. Ezen rendszer sokáig világszerte egyedülálló volt. A boraik ezért viselik máig a Szeben-igabor nevet.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Evangélikus székesegyház
Catedrala Evanghelică C.A. Sfânta Maria
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus székesegyház
Története
A templom a 14. században épült, 73 méteres tornyát 1371-ben kezdték el építeni. 1520-ban végeztek átalakításával. A reformáció után evangélikus templom lett, 1855-ben restaurálták. Előtte áll Georg Daniel Teutsch szász evangélikus püspök szobra.
A négyzet és a déli kereszthajó feletti tetőhöz 1351–1353 között kivágott fákat használtak, míg a hajó tetőzetéhez 1362–1354 között kivágottakat. A 14. század végén a szentély új tetőzetet kapott, és minden álló szerkezetbe beépítettek egy hosszanti merevítést 1393–1397 között kivágott jegenyefenyőkből. A toronytól nyugatra épített ferula tetőszerkezete 1458–1459 telén, a déli mellékhajóé 1517–1518-ban kivágott fenyőkből készült.
Bronz keresztelővíz tartóját 1438-ban Leonhardus mester készítette, állítólag az 1437-es törökök ellen vívott csatában a szebeniek által megszerzett ágyúkból öntötték. Az orgona 1672-ben készült.
Szentháromság római katolikus templom
Biserica Romano-Catolică Sfânta Treime
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság római katolikus templom
Története
A reformáció után a katolikusok 1687-ben tértek vissza a városba. 1691-ben a bevonuló osztrák császári capatokkal jezsuiták is érkeztek.
1726 és 1733 között épült a templom.
A Budapesten készült ólomüvegek a 20. sz. elején készültek. A főoltár mögötti falfestmény 1777-ben készült, az osztrák Anton Steinwald munkája. A többi festményt 1904-ben, a müncheni Ludwig Kandler készítette. Az orgona a bécsi Carl Hesse munkája (1860).
Szent Ferenc ferences templom
Biserica Sfântul Francisc
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Ferenc ferences templom
Története
A cisztercita apácák kolostora a város evangélikussá válásakor szűnt meg. Az épületet gabonaraktárnak használták, ezáltal erősen lepusztult. 1716-ban a ferencesek kapták meg. A kripta többek között Haller János, Erdély 1786-ben elhúnyt kormányzójának sírkövét is oltalmazza. Előcsarnokában egy 15. században hársfából készült, Jézust ölében tartó Mária szobor található.
Orsolya-apácák temploma
Biserica Romano-Catolică Ursulinelor
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Orsolya-apácák temploma
Története
A hajdani domonkos rend temploma 1474-ben épült, amikor a domonkos rend a védőfalakon belülre költözött. A 1543-ban az evangélikusok elvették a domonkosoktól, majd 1755-ben az orsolya nővérek kapták meg az épületeket. Mária Terézia anyagi támogatásával a gótikus templomot barokkosították. 1949-ben a kommunisták államosították és bezárták az orsolya-rendi zárdát.
Sarlós Boldogasszony templom
Biserica Sfânta Elisabeta
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Sarlós Boldogasszony templom
Története
Mária Terézia utasítására épült a Terézia Árvaházzal egyidejűleg barokk stílusban.
Református templom
Biserica Reformată
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
A báró Losontzi Bánffy Farkas által ajándékozott területen 1783-1786 között épült II. József császár jóváhagyásával. A munkálatokat gróf Bethlen Gergely és neje Nalátzi Borbála finanszírozta.
Kistornyi evangélikus templom
Biserica Evanghelică din Turnișor
Felkeres
Kistornyi evangélikus templom
Története
Kistorony (Neppendorf, Turnişor) egykor önálló település ma Nagyszeben városához tartozik. Erődtemplomának különlegessége, hogy a szász templomok közül egyedül ez készült kereszthajós kivitelben, valamint, hogy templomtornya kezdetben őrtoronyként szolgált.
1327-ben említik először plébániatemplomát, melynek plébánosa Miklós egyben a szebeni kerület dékánja.
A kutatók szerint a templom legalább egy évszázaddal régebbi, mint az első plébánosáról ismert adat. Ezt alapul véve a XIII. század első évtizedében épülhetett. Eredetileg háromhajós, pilléres bazilikatemplom volt, kereszthajóval, toronnyal.
A román-kori templomot a törökök 1493-ban elpusztították, és romjaiból csak közel egy évszázados építkezés tudta helyrehozni. 1548-ban állítják helyre a szentélyt, 1747-ben az eredeti négyzetes tornyot, a szentély és a hajó találkozásán álló négyzet fölött, de már keskenyebb alapon, így a keleti falát két új beépített pillér tartja. Megszüntették a háromhajós bazilikális beosztást: csak egy hajó csatlakozik a régi kereszthajóhoz, két boltmező szélességével meghosszabbítva.
A hajót és szentélyt 1759–1762 között boltozzák újra, a kereszthajó déli részét 1771-ben. 1782-ben az egykori északi oldalhajó alapjaira egy új épületrészt építenek. Ekkor helyreállítják a középkori eredetű lőréses védőfalat is, mely azonban napjainkban sajnos már csak részben, visszabontva áll. Védőtornyát a 20. század közepén, az iskola építésekor bontották le.
Szent János evangélikus templom
Biserica Evanghelică Sfântul Ioan
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent János evangélikus templom
Története
1827-ben Johann Engelleiter kistornyi lelkész jelentős összeget hagyott a templom és a lelkészi lakás építésére, amelyek 1883-ra épültek fel. Az 1881-ben kezdődött építkezés kivitelezője a Baumann
Szenterzsébeti Szent András erődtemplom
Biserica Sfântul Andrei
Felkeres
Szenterzsébeti Szent András erődtemplom
Története
A 13. század elején épült, eredetileg háromhajós román stílusú bazilika volt. A 15. század végén jelentős gótikus átépítésen esett át. Az 1658-as és 1661-es tatár betöréskor súlyosan megsérült. 1742-ben épült a harangtorony. A kerítőfala és az azon belül található gótikus kápolna a 16. századra datálható, de valószínűleg román kori alapokon nyugszanak.
Angyali üdvözlet ortodox templom
Biserica Buna Vestire
Mutasd a térképen
Felkeres
Angyali üdvözlet ortodox templom
Története
1788-1789 között épült és 1802-1803 között teljesen újjáépítették, mivel az 1802-es földrengésben elpusztult.
Szent Lukács ortodox templom
Biserica Sf Luca
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Lukács ortodox templom
Története
Szent Péter és Pál ortodox (volt görög katolikus) templom
Biserica Sfinţii Apostoli Petru şi Pavel
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Péter és Pál ortodox (volt görög katolikus) templom
Története
1788-ban a görög katolikusok számára építették.
Szentháromság román ortodox székesegyház
Catedrala Sfânta Treime
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság román ortodox székesegyház
Története
1902-1906 között épült a budapesti Nagy Virgil és Kommer József tervei alapján bizánci stílusban az isztambuli Szt. Szófia templom alapján. A kupola festményeit, valamint az ikonosztáz képeit Octavian Smigelschi és Arthur Coulin készítették.
Szent kereszt-kápolna
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent kereszt-kápolna
Története
II. András magyar király 1219-ben keresztes hadjáratáról visszatérve kiadta, hogy Nagyszeben várkapuja elé állítsanak fel egy keresztet és építsenek kápolnát, ahol minden pénteken misét mondjanak. A kápolna később összeépült a domonkosrendi kolostorral. 1417-ben az oltár fölé helyezték Peter Lantregen osztrák szobrász alkotását egy 7,3 méter magas kőkeresztet. Mivel a kolostor és a templom a védelmi falgyűrűn kívül állt, a tatárok lerombolták, s bár hamarosan újra építették, a domonkos szerzetesek a város engedélyével 1474-ben a falon belülre költöztek, és új templomot építettek. A kolostort és a templomot a városra hagyták. Ők kórházat rendeztek be a leprások számára. Az épületegyüttes 1659-ig épségben maradt. Időközben II. Rákóczi György erdélyi fejedelem háborút indított a lengyel trón elfoglalására, terve nem sikerült, és mivel a támadást a török porta nem engedélyezte, Barcsay Ákost ültette Erdély trónjára. Barcsay Rákóczi elől törökökből álló csapatával a városba menekült, így Rákóczi megtámadta a várost. Ekkor Szeben vezetősége lebontatta a város körüli épületeket, a kolostort és kápolnát is, hogy ne szolgáljanak fedezékéül a támadóknak. A kereszt a romok alá került. Az ostrom 1660-ban lezárult, és a csapatok elvonultak. 1683-ban, pedig, amikor a török megfutamodik Bécs alól, Szeben polgármestere kiadta, hogy a hatalmas keresztet ássák ki és állítsák fel. 1755-ben, építették fel fölé a Kereszt-kápolnát.
Egykori jezsuita kolostor és szeminárium, katolikus parókia
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, szeminárium
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori jezsuita kolostor és szeminárium, katolikus parókia
Története
A reformáció után a katolikusok 1687-ben tértek vissza a városba. 1691-ben a bevonuló osztrák császári csapatokkal jezsuiták is érkeztek.1739-re épült fel a kolostor.
Volt evangélikus szeminárium, Ev. Landeskirchen-Seminar.
Karate Sibiu - Clubul Sportiv Hirsch
Jelenleg:
stadion / sportlétesítmény
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt evangélikus szeminárium, Ev. Landeskirchen-Seminar.
Története
Zsinagóga
Sinagoga Mare
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1898-ban épült, az egykori Magyar Királyság zsinagógái közül egyedülálló módon firenzei reneszánsz stílusban Szalay Ferenc építész tervei alapján. A korszak Budapestjén az Andrássy úti paloták és villák építésénél használták ezt a stílust. Belseje a firenzei dómot utánozza, kazettás mennyezettel és félköríves árkádsorokkal. Még a női karzat elválasztója is reneszánsz stílusú. Nagyszebenben az első zsidó 1845-ben kapott letelepedési engedélyt, majd 1850-től szabadon beköltözhettek. 1897-ben itt szervezte meg Rónai János az első cionista kört az akkori Magyar Királyságban. A nagyszebeni zsidóság 1930-ban érte el a legnagyobb lélekszámot, 1441 fővel. A második világháború után, Izraelbe való kivándorlás következtében egyre kevesebben voltak, de 1970-ben még 125 zsidó élt Nagyszebenben, akik hetente használták a zsinagógát.
Középületek
Volt városháza, Történeti Múzeum
Casa Altemberger - Muzeul de Istorie
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt városháza, Történeti Múzeum
Története
1470-1491 között Thomas Altemberger városvezeetése idején épült. 1545-ben a város tulajdonába került, és városháza lett. Az ajtó fölötti latin nyelvű felirat II. József császár látogatásának állít emléket. Később az épülethez két újabb szárnyat építettek. 1948-ban a városháza új épületbe költözött, a leromlott állapotú épületet 1967-1984 között renoválták és a Történelmi múzeum költözött bele.
Egykori Törvényszéki palota, Justizpalais
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Törvényszéki palota, Justizpalais
Története
Egykori Osztrák-Magyar katonai kórház, k. u. k. Garnison Spital
Spitalul Militar de Urgență
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Osztrák-Magyar katonai kórház, k. u. k. Garnison Spital
Története
Kulturális létesítmények
Volt evangélikus gimnázium, Samuel von Brukenthal kollégium
Karin1992, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt evangélikus gimnázium, Samuel von Brukenthal kollégium
Története
1779-1781 között épült barokkstílusban a 14. századi régi iskola alapjaira, de 1786-ra lett teljesen kész.
Egykori Kisiparosok háza, Burger- und Gewerbeverein-Haus, Franz Binder Egyetemes Néprajzi Múzeum
Muzeul de Etnografie Universală Franz Binder
Eredetileg:
kaszinó, könyvtár, iskola / gimnázium / konviktus, kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Kisiparosok háza, Burger- und Gewerbeverein-Haus, Franz Binder Egyetemes Néprajzi Múzeum
Története
A hajdani Kisiparosok háza (Burger- und Gewerbeverein-Haus) 1865 és 1867 között épült. Volt ott klub, könyvtár, inasiskola, kisiparosok termékeinek kiállítóhelye, majd 1989-ben az épületet renoválták és a Franz Binder múzeum költözött bele.
Franz Binder kereskedő 10 évet élt Egyiptomban, majd 1857-ben az osztrák császári udvar tiszteletbeli helyettes konzulnak nevezte ki Szudánba. Ő 1862-ben egy 500 darabból álló gyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely a Nílus menti törzsektől gyűjtött össze.
Egykori római katolikus gimnázium
Colegiul Național Gheorghe Lazăr
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori római katolikus gimnázium
Története
1692 -ben a jezsuiták alapították a gimnáziumot. 1773-ban a jezsuita renddel együtt a gimnázium is megszűnt. 1780-ban II. József jóváhagyta az iskola újjászervezését Gymnasium regium Cibiniensis név alatt. 1789-ben a főtéri volt jezsuita kolostorba költözött. 1898-ig itt maradt, amikor is az új épületébe költözött. Az oktatási nyelv eredetileg latin volt, majd 1850-től német, 1868-tól magyar, 1918-tól román lett.
Egykori Theresianum Árvaház
Orfelinatul Terezian
Eredetileg:
árvaház / gyermekotthon
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Theresianum Árvaház
Története
Mária Terézia utasítására épült a Sarlós Boldogasszony templommal egyidejűleg barokk stílusban.
Szabadtéri néprajzi múzeum
Muzeul civilizatiei populare, Muzeul ASTRA
Felkeres
Szabadtéri néprajzi múzeum
Története
A Nagyszeben külterületén található ASTRA Hagyományos Népi Kultúra Múzeuma műemléknek nyilvánított szabadtéri múzeum.
Természettörténeti múzeum
Muzeul de Istorie Naturală
Mutasd a térképen
Felkeres
Természettörténeti múzeum
Története
Az 1849-ben megalakult Erdélyi Természettudományi Társaság (Siebenburgischer Verein fur Naturwiessenschaften) alapította. 1895-re elkészült a múzeum jelenlegi épülete. A több mint 1.000.000 kiállítási tárgy egy része a múzeum szakembereinek munkáját dícséri, de igen sok gyűjtemény felajánlásból érkezett.
A múzeum épülete 1894 és 1895 között épült fel itáliai reneszánsz stílusban.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Egykori mészárszék, Művészetek Háza, Emil Sigerus Szász Néprajzi Múzeum
Casa Artelor,
Eredetileg:
kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori mészárszék, Művészetek Háza, Emil Sigerus Szász Néprajzi Múzeum
Története
A 15. században épült, először mészárszék volt, így a Mészárosok Háza nevet vette fel. Később az emeletre szűcsök költöztek, majd gabonaraktárnak használták, és egy kis időre előadások színhelye is volt. Az 1787-es restaurálási munkálatok során került az épületre a város címere.
Volt Földhitelintézet, Városháza
Primăria
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Földhitelintézet, Városháza
Története
1906-ban épült a hitelbank palotájának. 1948-ban költözött bele a városháza.
Patikamúzeum
Muzeul de Farmacie
Mutasd a térképen
Felkeres
Patikamúzeum
Története
1494-ben Szebenben nyílt meg a mai Románia első gyógyszertára, és Szebenben élt Christian Friedrich Samuel Hahnemann (1755-1843), német orvos, a természetgyógyászat megteremtője. A múzeum egy 15. századi épületben található, amelyben 1568 óta a Fekete Medve gyógyszertár működött. A múzeum 1972-ben alakult.
Volt Hotel Römischer Kaiser
Hotel Împăratul Romanilor
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Hotel Römischer Kaiser
Története
Friederich Maetz tervei alapján 1894 és 1895 között épült a régi fogadó helyén, amelyben többek között 1846. novemberében Liszt Ferenc, 1847. decemberében Johann Strauss és 1879 szeptemberében Johannes Brahms is megfordult.
Egykori Hotel Europa
Hotel Continental Forum
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Hotel Europa
Története
1914-ben építtette az ortodox egyház. 1915 és 1923 között Hotel Europa néven működött.
Városi infrastruktúra
Tanács torony
Turnul Sfatului
Eredetileg:
városi torony / tűztorony
Jelenleg:
városi torony / tűztorony
Mutasd a térképen
Felkeres
Tanács torony
Története
A régészek szerint a torony a második védőfallal egyidőben épült, 1224 és 1241 között. 1586. április 26-án a torony felső emeletei leomlottak. Két év alatt (1586-1588) a kaputornyot helyreállították. A 19 században a korábbi négy fiatornyos tetőszerkezetet a maira cserélték. Tetejéről nagyszerű kilátás nyílik a városra.
Aranyművesek lépcsőjének tornya
Turnul Scării Aurarilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Aranyművesek lépcsőjének tornya
Története
A kétemeletes épület földszintjén lévő boltíves átjárón át az Aranyművesek terére vezető lépcsőhöz juthatunk. A felsőbb emeleteket lakkhatóvá tették, nagyméretű ablakokkal látták el, s ezzel elveszítette az eredeti, 13-14. századi védelmi szerepét.
Városfalak
Története
A település szívében emelkedő magaslaton megépült plébániatemplomot vették először körbe tornyokkal erősített falakkal. A 14. század közepére készült el az óvárostól délre eső felsővárosi, a 15. században pedig az óvárostól északra eső alsóvárosi védőövezet. Visconti olasz építész által 1699-ben készített városrajz szerint 39 torony és 4 kaputorony védte.
A lépcső tornya
Turnul Scărilor
Mutasd a térképen
Felkeres
A lépcső tornya
Története
A 13. században az első erődítési rendszer részeként épült. 1542-ben nyerte el mai alakját. A felső és alsó várost összekötő lépcső tetején áll.
Kaputorony
Története
A 14. században épült és a régi városháza épületével összeépült.
Puskaporos-bástya, Kovács-bástya
Turnul Pulberăriei
Mutasd a térképen
Felkeres
Puskaporos-bástya, Kovács-bástya
Története
1552-ben épült és puskapor tárolására szolgált. Az alsóváros egyik közeli kapujának (Vargák kapuja) védelmi rendszerébe illeszkedett.
Tímár-torony
Turnul Pielarilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Tímár-torony
Története
Az alsóváros egyik közeli kapujának védelmi rendszerébe illeszkedett.
1457-ben épült. 1566. március 31-én nagy tűzvészben berobbant a toronyban tárolt puskapor. Ez 1570. szeptember 7-én megismétlődött. 1638. augusztus 28-án harmadjára is felrobbant, ekkor egy villámcsapás következtében.
Soldisch-bástya, Soldischbastei
Bastionul Soldisch
Mutasd a térképen
Felkeres
Soldisch-bástya, Soldischbastei
Története
Fegyverkovácsok tornya, Waffenschmiedturm, Takácsok tornya
Turnul Archebuzierilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Fegyverkovácsok tornya, Waffenschmiedturm, Takácsok tornya
Története
1357 – 1366 között épült, később Takács-toronynak is nevezték.
Fazekasok tornya, Töpferturm
Mutasd a térképen
Felkeres
Fazekasok tornya, Töpferturm
Története
Kádár-torony, Binderturm
Turnul Dulgherilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Kádár-torony, Binderturm
Története
Kövér torony, Dicke Turm, Állami Filharmónia, Thalia koncertterem
Turnul Gros, Filarmonica de Stat - Sala Thalia
Eredetileg:
városerődítés, színház / opera
Jelenleg:
vigadó / koncertterem
Mutasd a térképen
Felkeres
Kövér torony, Dicke Turm, Állami Filharmónia, Thalia koncertterem
Története
1540-ben épült rondella. Körülbelül 25 méterrel kijebb épült, mint a védőfal. 1778-ban ebben az épületben hozta létre Martin Hochmeister nyomdász a város első német ajkú színházát. Az elején csupán gyermek előadások de 1787-től igazi színház működött itt, egészen az 1949-es tűzvészig.
Haller-bástya, Hallerbastei
Bastionul Haller
Mutasd a térképen
Felkeres
Haller-bástya, Hallerbastei
Története
1551-ben Petrus Haller városbíró építtette.
Lépcsős feljáró
Mutasd a térképen
Felkeres
Lépcsős feljáró
Története
A feljáró kapcsolatot teremt a felső és alsó város között. A 19 században építették a két városrész közötti emelkedő enyhítésére.
Hazugok hídja, Liegende Brücke
Podul Minciunilor
Mutasd a térképen
Felkeres
Hazugok hídja, Liegende Brücke
Története
Románia legrégibb öntöttvas hídja. 1859-ben épült egy fahíd helyére a Liegende Brücke, vagyis Fekvő híd. A fahídat a környéken áruló kofák füllentéseinek, nagyotmondásainak köszönhető nevezték Hazugok hídjának, amely elnevezés átragadt az új hídra is. Egyik oldalán az építés éve, a másik oldalán a szász címer látható. Két, keresztbe fektetett, kard fölött egy korona látható, amely azt jelezte, hogy a szászság elismerte a magyar király fennhatóságát.
Magánlakhelyek
Brukenthal-palota, Brukenthal Múzeum és Képtár
Muzeul Național Brukenthal
Eredetileg:
palota, galéria, múzeum, könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Brukenthal-palota, Brukenthal Múzeum és Képtár
Története
Egykor báró Samuel von Brukenthal kastélya volt, aki Erdélyi kormányzója volt 1777-től. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
A palotát Samuel von Brukenthal építtette 1778–1788 között, a középkori eredetű Klockner- és Offner-házak helyére. A palotában 1790-ben, a Louvre előtt 3 évvel felavatta hatalmas képtárát. A palota építőmestere Franz Burger, épületszobrásza a kolozsvári Simon Hoffmeyer, kőfaragója Anton Hertzum volt. A kapu felett Brukenthal aranyozott címere látható. A kapubejáróba a bal oldalon beépítették a Petőfi/Rét utca (Wiesengasse, Strada Tipografilor) 4. számú házának (az ún. Hermann Wagner-ház) 1552-ből való kapukeretét, Thomas Lapicida munkáját. Samuel Brukenthal téli rezidenciáját az első emeleten alakították ki. Itt találhatóak a szalon, a fogadószoba, a vendégszobák és kabinetek. Utóbbiakat kínai festményeket utánzó tapéta, a zeneszobát faburkolat és keleti virágmintás tapéta borítja. Az ajtók fafaragványai közül nyolc Ovidius Metamorphosesének történeteit ábrázolja. A második emeleten helyezte el a báró fokozatosan gyarapodó műkincsgyűjteményét. A képgyűjtemény alapjait 1759–1772 között Bécsben vetette meg. Végrendele szerint a palotát múzeummá nyilvánították, és az Evangélikus Egyházra szállt. A műkincsek és százezer kötetes könyvtára képezte a múzeum alapjait. 1817. február 25-én a gyűjtemény megnyílt a látogatók előtt. Képeit 1916 őszén, a román hadsereg támadása elől Budapestre menekítették, és csak 1919-ben kerültek vissza. 1946-ban államosították, a legértékesebb képeket a bukaresti Művészeti Múzeumba vitték. 2006-ban a múzeumot visszaítélték az evangélikus egyháznak. A palota hátsó udvarából nyíló lakásban töltötte gyermekkorát Borsos Miklós szobrász (1906-1990).
August von Spiess vadászmúzeum
Muzeul de Vânătoare August von Spiess
Mutasd a térképen
Felkeres
August von Spiess vadászmúzeum
Története
A múzeum 1966-ban nyílt meg és 1981-ben költözött Spiess ezredes volt villájába. Spiess sok éven keresztül a királyi udvar vadászmestere volt. A múzeum alapját az ő vadászfegyverekből, hazai és exotikus trófeákból, csapdákból és fényképekből álló gyűjteménye képezte.
Müller-ház
Története
A 18. század végén ebben a házban lakott az austriai Poysdorf város szülötte, Franz Josef Müller, a tellúr felfedezője. Müller 1775-től volt az erdélyi bányák főinspektora és a kutatások érdekében, valamint Brukenthal báró meghívására és a bécsi udvar ajánlatával költözik Szebenbe. Itt 1782-ben fedezte fel az új elemet.
Az Erdélyi-érchegységben lévő Nagyág nevű faluról nevezték el a nagyágit nevű ásványt, mely arany-, ólom-, antimon- és tellúrtartalmú szulfid. Ez az az ásvány, amelyben Müller fölfedezte a tellúr kémiai elemet.
Kariatidás ház, Bethlen Gergelyné háza
Casa cu Cariatide
Mutasd a térképen
Felkeres
Kariatidás ház, Bethlen Gergelyné háza
Története
Özvegy Bethlen Gergelyné építette fel 1786-ban a késő barokk stílusú házát, miután 1781-ben II. József rendelete nyomán lehetővé vált más nemzetiségek betelepülése a városba. A ház nevét adó kovácsoltvas korlátos erkélyt tartó két hatalmas kariotida (oszlop helyett alkalmazott nőalak) valószínüleg Simon Hoffmayer műhelyében készült.
Luxemburg-ház
Casa Luxemburg
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Luxemburg-ház
Története
Alsó három szintjét a 15., míg manzárdját a 18. században építették. 2005-ben Luxemburg főhercegének és feleségénak látogatásakor az épület hivatalosan is felvette a Luxemburg ház elnevezést.
Múzeumok és Galériák
Egykori mészárszék, Művészetek Háza, Emil Sigerus Szász Néprajzi Múzeum
Casa Artelor,
Eredetileg:
kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori mészárszék, Művészetek Háza, Emil Sigerus Szász Néprajzi Múzeum
Története
A 15. században épült, először mészárszék volt, így a Mészárosok Háza nevet vette fel. Később az emeletre szűcsök költöztek, majd gabonaraktárnak használták, és egy kis időre előadások színhelye is volt. Az 1787-es restaurálási munkálatok során került az épületre a város címere.
Volt városháza, Történeti Múzeum
Casa Altemberger - Muzeul de Istorie
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt városháza, Történeti Múzeum
Története
1470-1491 között Thomas Altemberger városvezeetése idején épült. 1545-ben a város tulajdonába került, és városháza lett. Az ajtó fölötti latin nyelvű felirat II. József császár látogatásának állít emléket. Később az épülethez két újabb szárnyat építettek. 1948-ban a városháza új épületbe költözött, a leromlott állapotú épületet 1967-1984 között renoválták és a Történelmi múzeum költözött bele.
Brukenthal-palota, Brukenthal Múzeum és Képtár
Muzeul Național Brukenthal
Eredetileg:
palota, galéria, múzeum, könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Brukenthal-palota, Brukenthal Múzeum és Képtár
Története
Egykor báró Samuel von Brukenthal kastélya volt, aki Erdélyi kormányzója volt 1777-től. Gyűjteménye az egyik leggazdagabb egész Romániában.
A palotát Samuel von Brukenthal építtette 1778–1788 között, a középkori eredetű Klockner- és Offner-házak helyére. A palotában 1790-ben, a Louvre előtt 3 évvel felavatta hatalmas képtárát. A palota építőmestere Franz Burger, épületszobrásza a kolozsvári Simon Hoffmeyer, kőfaragója Anton Hertzum volt. A kapu felett Brukenthal aranyozott címere látható. A kapubejáróba a bal oldalon beépítették a Petőfi/Rét utca (Wiesengasse, Strada Tipografilor) 4. számú házának (az ún. Hermann Wagner-ház) 1552-ből való kapukeretét, Thomas Lapicida munkáját. Samuel Brukenthal téli rezidenciáját az első emeleten alakították ki. Itt találhatóak a szalon, a fogadószoba, a vendégszobák és kabinetek. Utóbbiakat kínai festményeket utánzó tapéta, a zeneszobát faburkolat és keleti virágmintás tapéta borítja. Az ajtók fafaragványai közül nyolc Ovidius Metamorphosesének történeteit ábrázolja. A második emeleten helyezte el a báró fokozatosan gyarapodó műkincsgyűjteményét. A képgyűjtemény alapjait 1759–1772 között Bécsben vetette meg. Végrendele szerint a palotát múzeummá nyilvánították, és az Evangélikus Egyházra szállt. A műkincsek és százezer kötetes könyvtára képezte a múzeum alapjait. 1817. február 25-én a gyűjtemény megnyílt a látogatók előtt. Képeit 1916 őszén, a román hadsereg támadása elől Budapestre menekítették, és csak 1919-ben kerültek vissza. 1946-ban államosították, a legértékesebb képeket a bukaresti Művészeti Múzeumba vitték. 2006-ban a múzeumot visszaítélték az evangélikus egyháznak. A palota hátsó udvarából nyíló lakásban töltötte gyermekkorát Borsos Miklós szobrász (1906-1990).
August von Spiess vadászmúzeum
Muzeul de Vânătoare August von Spiess
Mutasd a térképen
Felkeres
August von Spiess vadászmúzeum
Története
A múzeum 1966-ban nyílt meg és 1981-ben költözött Spiess ezredes volt villájába. Spiess sok éven keresztül a királyi udvar vadászmestere volt. A múzeum alapját az ő vadászfegyverekből, hazai és exotikus trófeákból, csapdákból és fényképekből álló gyűjteménye képezte.
Patikamúzeum
Muzeul de Farmacie
Mutasd a térképen
Felkeres
Patikamúzeum
Története
1494-ben Szebenben nyílt meg a mai Románia első gyógyszertára, és Szebenben élt Christian Friedrich Samuel Hahnemann (1755-1843), német orvos, a természetgyógyászat megteremtője. A múzeum egy 15. századi épületben található, amelyben 1568 óta a Fekete Medve gyógyszertár működött. A múzeum 1972-ben alakult.
Egykori Kisiparosok háza, Burger- und Gewerbeverein-Haus, Franz Binder Egyetemes Néprajzi Múzeum
Muzeul de Etnografie Universală Franz Binder
Eredetileg:
kaszinó, könyvtár, iskola / gimnázium / konviktus, kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Kisiparosok háza, Burger- und Gewerbeverein-Haus, Franz Binder Egyetemes Néprajzi Múzeum
Története
A hajdani Kisiparosok háza (Burger- und Gewerbeverein-Haus) 1865 és 1867 között épült. Volt ott klub, könyvtár, inasiskola, kisiparosok termékeinek kiállítóhelye, majd 1989-ben az épületet renoválták és a Franz Binder múzeum költözött bele.
Franz Binder kereskedő 10 évet élt Egyiptomban, majd 1857-ben az osztrák császári udvar tiszteletbeli helyettes konzulnak nevezte ki Szudánba. Ő 1862-ben egy 500 darabból álló gyűjteményt ajándékozott a múzeumnak, amely a Nílus menti törzsektől gyűjtött össze.
Szabadtéri néprajzi múzeum
Muzeul civilizatiei populare, Muzeul ASTRA
Felkeres
Szabadtéri néprajzi múzeum
Története
A Nagyszeben külterületén található ASTRA Hagyományos Népi Kultúra Múzeuma műemléknek nyilvánított szabadtéri múzeum.
Természettörténeti múzeum
Muzeul de Istorie Naturală
Mutasd a térképen
Felkeres
Természettörténeti múzeum
Története
Az 1849-ben megalakult Erdélyi Természettudományi Társaság (Siebenburgischer Verein fur Naturwiessenschaften) alapította. 1895-re elkészült a múzeum jelenlegi épülete. A több mint 1.000.000 kiállítási tárgy egy része a múzeum szakembereinek munkáját dícséri, de igen sok gyűjtemény felajánlásból érkezett.
A múzeum épülete 1894 és 1895 között épült fel itáliai reneszánsz stílusban.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.7980680000","long":"24.1514180000"},"townlink":"nagyszeben-sibiu","town":{"townId":75,"active":1,"name_HU":"Nagyszeben","name_LO":"Sibiu","name_GE":"Hermannstadt","name_LT":"Cibinium","seolink":"nagyszeben-sibiu","listorder":12,"oldcounty":36,"country":4,"division":21,"altitude":"431","gps_lat":"45.7980680000","gps_long":"24.1514180000","population":147,"hungarian_2011":1.47,"population_1910":38061,"hungarian_1910":19.17,"german_1910":52.59,"slovak_1910":0,"romanian_1910":26.6,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dan Tiganila, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Mica_si_Turnul_Sfatului.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Piata Mica si Turnul Sfatului\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/Piata_Mica_si_Turnul_Sfatului.jpg\/512px-Piata_Mica_si_Turnul_Sfatului.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Mica_si_Turnul_Sfatului.jpg\u0022\u003EDan Tiganila\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Szebeni-medence, Sz\u00e1szf\u00f6ld","river":"Szeben","description":"A v\u00e1rost a 12. sz\u00e1zadban II. G\u00e9za magyar kir\u00e1ly alap\u00edtotta \u00e9s a V\u00f6r\u00f6storony-szoros v\u00e9delm\u00e9re n\u00e9meteket telep\u00edtett ide, miut\u00e1n a vid\u00e9ken \u00e9l\u0151 sz\u00e9kelyeket elk\u00f6lt\u00f6ztette. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok, ahogyan a n\u00e9met telepeseket egys\u00e9gesen nevezt\u00e9k, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 szabads\u00e1gjogaikat \u00e9s auton\u00f3mi\u00e1jukat II. Andr\u00e1s kir\u00e1lynak k\u00f6sz\u00f6ngett\u00e9k. A nagyszebeni pr\u00e9posts\u00e1g a 15. sz\u00e1zadig az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok katolikus egyh\u00e1zi k\u00f6zpontja volt. A v\u00e1ros hamarosan az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok kereskedelmi \u00e9s szellemi k\u00f6zpontja lett. A sz\u00e1szok vezet\u0151je a kir\u00e1ly \u00e1ltal meger\u0151s\u00edtett szebeni isp\u00e1n volt. K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly sz\u00fcntette meg a szebeni isp\u00e1n hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t \u00e9s a sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t sz\u00e9kekre osztotta fel, amelyek vezet\u00e9s\u00e9t a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3ra b\u00edzta. A v\u00e1ros Szebensz\u00e9k k\u00f6zpontja lett, \u00e9s egyben szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros. A v\u00e1ros er\u0151d\u00edt\u00e9se a 13. sz\u00e1zadt\u00f3l a 15. sz\u00e1zadig t\u00f6bb szakaszban t\u00f6rt\u00e9nt meg. A legfontosabb sz\u00e1sz v\u00e1ros volt azon h\u00e9t v\u00e1ros k\u00f6z\u00fcl, amelyekr\u0151l Erd\u00e9ly a n\u00e9met Siebenb\u00fcrgen nev\u00e9t kapta. A v\u00e1ros a Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Havasalf\u00f6ld k\u00f6z\u00f6tt foly\u00f3 kereskedelemb\u0151l gazdagodott meg. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, l\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzati szerve, amely egyed\u00fcl a kir\u00e1lynak volt al\u00e1rendelve. A sz\u00e1szok gr\u00f3fj\u00e1t a 12 f\u0151s nagyszebeni v\u00e1rosi tan\u00e1cs tagjai k\u00f6z\u00fcl a sz\u00e1szok v\u00e1lasztott\u00e1k. Sz\u00e1szok f\u00f6l\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag a Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s \u00edt\u00e9lkezhetett, hivatalos nyelve a n\u00e9met volt. A sz\u00e1szok a reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n az evang\u00e9likus hitre t\u00e9rtek. A 16. sz\u00e1zadt\u00f3l a sz\u00e1szok a magyarokkal szemben rendre a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k, annak ellen\u00e9re, hogy t\u0151l\u00fck \u00e1ltal\u00e1ban csak er\u0151teljes centraliz\u00e1ci\u00f3t \u00e9s er\u0151szakos rekatoliz\u00e1ci\u00f3t kaptak viszonz\u00e1sul, kiv\u00e9telt egyed\u00fcl az k\u00e9pezett, hogy a vall\u00e1sszabads\u00e1gukat \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat biztos\u00edt\u00f3 Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9ggel szemben t\u00f6bbnyire h\u0171s\u00e9gesek voltak. Erd\u00e9ly Habsburg megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a 18. sz\u00e1zadban sok\u00e1ig az erd\u00e9lyi korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g sz\u00e9khelye volt. Az 1848-as szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg udvar megsz\u00fcntette az \u0151ket t\u00e1mogat\u00f3 erd\u00e9lyi sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. Ezt k\u00e9s\u0151bb helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, majd a k\u00f6zigazgat\u00e1s kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151 moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val v\u00e9gleg megsz\u0171nt. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok v\u00e9gzet\u00e9t a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s hozta el, ami ut\u00e1n elkobozt\u00e1k a Sz\u00e1sz Universitas hatalmas birtokait. A kil\u00e1t\u00e1stalan helyzetbe ker\u00fclt sz\u00e1szok t\u00f6bbs\u00e9ge a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt ki.","nameorigin":"","history":"#1|@895 ut\u00e1n|A honfoglal\u00e1s ut\u00e1n sz\u00e9kelyek telepedtek meg a vid\u00e9ken.@#3|@1141-1161|II. G\u00e9za uralkod\u00e1sa alatt teutonok (n\u00e9metek), falamandok \u00e9s kisebb r\u00e9szben vallonok leltek \u00faj haz\u00e1ra d\u00e9l-Erd\u00e9lyben, feltehet\u0151leg azut\u00e1n, hogy 1147-ben a II. keresztes hadj\u00e1rat \u00e1tvonult Magyarorsz\u00e1gon. A k\u00f6lni \u00e9s trieri \u00e9rseks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9r\u0151l \u00e9rkeztek olyan szem\u00e9lyek, akik \u00f6r\u00f6kl\u00e9si rend szerint odahaza nem sz\u00e1m\u00edthattak birtokszerz\u00e9sre. lakatlan ter\u00fcletre \u00e9rkeztek, ahol nem sokkal kor\u00e1bban m\u00e9g sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151r\u00f6k \u00e9ltek, akiket kir\u00e1lyi parancsra H\u00e1romsz\u00e9k ter\u00fclet\u00e9re telep\u00edtettek \u00e1t. K\u00e9s\u0151bb ezen telepeseket kollekt\u00edven sz\u00e1szoknak kezdt\u00e9k nevezni, ami nem azt jelenti, hogy Sz\u00e1szorsz\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmaztak.@1147 k\u00f6r\u00fcl|A v\u00e1rost II. G\u00e9za magyar kir\u00e1ly alap\u00edtotta \u00e9s a V\u00f6r\u00f6storony-szoros v\u00e9delm\u00e9re n\u00e9meteket telep\u00edtett ide, miut\u00e1n a sz\u00e9kelyeket elk\u00f6lt\u00f6ztette. Neve a Szeben patak nev\u00e9b\u0151l ered, az pedig a szl\u00e1v svbina (= som) f\u0151n\u00e9vb\u0151l sz\u00e1rmazik. M\u00e1sok szerint a bolg\u00e1r-t\u00f6r\u00f6k Sebin szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l val\u00f3.@1191|Cipin n\u00e9ven eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r a Nagyszebeni pr\u00e9posts\u00e1g p\u00e1pai meger\u0151s\u00edt\u00e9se kapcs\u00e1n, mely a 15. sz\u00e1zadig az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok katolikus egyh\u00e1zi k\u00f6zpontja volt. Hamarosan az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok kereskedelmi \u00e9s szellemi k\u00f6zpontja lett. Szebensz\u00e9k k\u00f6zpontja, szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros.@1223|Villa Hermanni n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k, II Hermann k\u00f6lni p\u00fcsp\u00f6k, vagy Hermann of Nurembergi Hermann ut\u00e1n, aki a hagyom\u00e1ny szerint a v\u00e1rost alap\u00edtotta. A v\u00e1ros n\u00e9met neve, Hermannstadt, 1366-b\u00f3l sz\u00e1rmazik, b\u00e1r 1321-ben m\u00e1r megjelent Hermannsdorf alakban.@1224|II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly kiadta az Andreanum-ot, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok arany szabads\u00e1glevel\u00e9t (goldener Freibrief). Ez a sz\u00e1szokat egys\u00e9ges jogi szem\u00e9lyk\u00e9nt kezelte, kivette a kir\u00e1lyi isp\u00e1nok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l, \u00e9s az \u00fajonnan alap\u00edtott szebeni isp\u00e1nt helyezte f\u00f6l\u00e9j\u00fck. A sz\u00e1szok \u00e1ltal lakott ter\u00fclet saj\u00e1t birtokukk\u00e1 v\u00e1lt, jogilag egyenl\u0151k voltak, a tulajdonos kihal\u00e1sa ut\u00e1n a birtokok a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gre sz\u00e1lltak vissza, azokat a kir\u00e1ly nem adom\u00e1nyozhatta el. El\u00f6lj\u00e1r\u00f3aikat, papjaikat maguk v\u00e1laszhatt\u00e1k. Vezet\u0151j\u00fck a kir\u00e1ly \u00e1ltal kinevezett sz\u00e1szok gr\u00f3fja volt, azonban 1486 ut\u00e1n a gr\u00f3fot is maguk v\u00e1laszthatt\u00e1k. Szabadon tarthattak v\u00e1s\u00e1rokat \u00e9s kereskedhettek. A sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t Kir\u00e1lyf\u00f6ldnek (Fundus Regius, K\u00f6nigsboden) nevezt\u00e9k. Kir\u00e1lyf\u00f6ld Sz\u00e1szv\u00e1rost\u00f3l Bar\u00f3tig terjedt.@#5|@1241|Az Ojtozi-szoroson bet\u00f6rt, Bogutaj \u00e1ltal vezetett tat\u00e1r sereg feld\u00falta a gyeng\u00e9nek bizonyult pal\u00e1nkkal ker\u00edtett telep\u00fcl\u00e9st, a h\u00e1zakat felgy\u00fajtott\u00e1k, lak\u00f3ikat legyilkolt\u00e1k. A tat\u00e1rok t\u00e1mad\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151 gyors \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9snek \u00e9s a kapott kiv\u00e1lts\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n megindult fejl\u0151d\u00e9snek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e9g a XIII. sz\u00e1zadban v\u00e1rosi rangra emelkedett Szeben, s ezzel neve is Hermannstadt-ra v\u00e1ltozott. A telep\u00fcl\u00e9s sz\u00edv\u00e9ben emelked\u0151 magaslaton ekkoriban \u00e9p\u00fclt meg a pl\u00e9b\u00e1niatemplom, melyet tornyokkal er\u0151s\u00edtett fallal ker\u00edtettek, s e r\u00e9gi v\u00e9delmi \u00f6vezet ut\u00e1n a XIV. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re elk\u00e9sz\u00fclt az \u00fajabb, a fels\u0151v\u00e1rosi m\u00e1sodik, a XV. sz\u00e1zadban pedig az als\u00f3v\u00e1rosi harmadik v\u00e9d\u0151\u00f6vezet is. K\u00e9s\u0151bb a k\u00fcls\u0151tornyos harmadik falgy\u0171r\u0171n t\u00fal h\u00faz\u00f3d\u00f3 mocs\u00e1rvil\u00e1gb\u00f3l, illetve a Szeben (Cibin) foly\u00f3cska mell\u00e9k\u00e1g\u00e1b\u00f3l egy kisebb tavakb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 term\u00e9szetes v\u00e9d\u0151vonalat is kialak\u00edtottak.@#6|@14. sz\u00e1zad|A legfontosabb sz\u00e1sz v\u00e1ros volt azon h\u00e9t v\u00e1ros k\u00f6z\u00fcl, amelyekr\u0151l Erd\u00e9ly a n\u00e9met Siebenb\u00fcrgen nev\u00e9t kapta. M\u00e1r 19 c\u00e9hhel rendelkez\u0151 v\u00e1ros Erd\u00e9lyen, Magyarorsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcl els\u0151sorban a k\u00f6zeli Havasalf\u00f6lddel folytatott kiterjedt keresked\u00e9st, de \u00e1rui Eur\u00f3pa nyugati r\u00e9sz\u00e9be is eljutottak. A lend\u00fcletesen gazdagod\u00f3 Szebennek tellett a v\u00e1ros v\u00e9delmi k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek folyamatos fejleszt\u00e9s\u00e9re.@1324|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly a t\u00falzott hatalommal rendelkez\u0151 szebeni isp\u00e1n hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9t megsz\u00fcntette azzal, hogy a szebeni tartom\u00e1nyt sz\u00e1sz sz\u00e9kekre osztotta fel, \u00e9s ezek vezet\u00e9s\u00e9t az \u00e1ltala kinevezett kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3ra b\u00edzta.@1432|Ali b\u00e9g Nik\u00e1polyn\u00e1l \u00e1tkelt a Dun\u00e1n, \u00e9s az \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt Vlad Dracul havasalf\u00f6ldi fejedelem sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe. Feld\u00falt\u00e1k a Barcas\u00e1got, a sz\u00e9kelyek \u00e9s a sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t, sokakat rabs\u00e1gba vetettek \u00e9s megostromolt\u00e1k Nagyszebent \u00e9s Brass\u00f3t, de bevenni egyiket sem tudt\u00e1k. A sebt\u00e9ben fel\u00e1ll\u00edtott nemesi hadak v\u00e9g\u00fcl ki\u0171zt\u00e9k \u0151ket Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, nagy vesztes\u00e9geket okozva Ali b\u00e9g sereg\u00e9nek. Vlad Drakul serege id\u0151k\u00f6zben elfoglalta Redwitz Mikl\u00f3st\u00f3l Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1rt, \u00e9s felkoncolta az azt v\u00e9d\u0151 n\u00e9met lovagokat, ami \u00edgy v\u00e9gleg megsz\u0171nt a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1ja lenni.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt. Az egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1sz er\u0151dtemplomokba beengedt\u00e9k a k\u00f6rny\u00e9kbeli nem sz\u00e1sz lakoss\u00e1got is vesz\u00e9ly eset\u00e9n. Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, mert akkor nem sz\u00e1sz (m\u00e9g magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem v\u00e1s\u00e1rolhatott h\u00e1zat Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. A rendh\u00e1zakban is csak sz\u00e1sz szerzetesek \u00e9lhettek, \u00e9s a sz\u00e1sz pl\u00e9b\u00e1nosok a magyar szok\u00e1sok, viselet \u00e9s frizura \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t is szigor\u00faan tiltott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok soha nem integr\u00e1l\u00f3dtak az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e9s nekik annyi el\u0151jogot biztos\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g test\u00e9be, \u00e9s erre soha nem is volt semmi hajland\u00f3s\u00e1guk.@1438|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k sikertelen\u00fcl t\u00e1madt\u00e1k. II. Mur\u00e1d porty\u00e1z\u00f3 hadat k\u00fcld\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra Ali b\u00e9g vezet\u00e9s\u00e9vel, amelyet Vlad Drakul ol\u00e1h vajda serege seg\u00edtett. Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1rn\u00e1l \u00e1tkeltek a Dun\u00e1n. Rohammal bevett\u00e9k Medgyest, Szebent azonban hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl Brass\u00f3 k\u00fclv\u00e1ros\u00e1t fel\u00e9getve a T\u00f6rcsv\u00e1ri szoroson \u00e1t kitakarodtak az orsz\u00e1gb\u00f3l.@1442. m\u00e1rcius 18.|Hunyadi J\u00e1nos 10.000 f\u0151s sereg\u00e9vel \u00fctk\u00f6zetet v\u00e1llalt Mezid b\u00e9g Erd\u00e9lyre t\u00f6r\u0151 30.000 f\u0151s sereg\u00e9vel szemben Marosszentimre mellett. A kezdeti sikerek mellett az \u00fctk\u00f6zet t\u00f6r\u00f6k gy\u0151zelemmel z\u00e1rult, \u00e9s elesett L\u00e9pes Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k. Hunyadi visszavonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban a nagyobb zs\u00e1km\u00e1nnyal kecsegtet\u0151 Nagyszebent vett\u00e9k ostrom al\u00e1, ami visszaverte a t\u00e1mad\u00e1sukat.@1442. m\u00e1rcius 25.|A Szeben melletti s\u00edkon Hunyadi t\u00f6nkreverte a t\u00f6r\u00f6k sereget. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Hunyadi meg\u00f6l\u00e9s\u00e9vel akartak gy\u0151zelemre jutni, aki err\u0151l tudom\u00e1st szerzett, \u00e9s d\u00edszes p\u00e1nc\u00e9lj\u00e1t az \u00f6nk\u00e9nt jelentkez\u0151 Kem\u00e9ny Simon nev\u0171 h\u0151s vit\u00e9z\u00e9re adta. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k r\u00e1t\u00f6rtek, \u00e9s meg\u00f6lt\u00e9k, de \u00f6r\u00f6m\u00fck nem tartott sok\u00e1, mert \u00e9szrevett\u00e9k, hogy ezalatt a val\u00f3di Hunyadi elfoglalta a t\u00e1borukat \u00e9s beker\u00edtette \u0151ket. A csat\u00e1ban 20.000 t\u00f6r\u00f6k esett el, k\u00f6zt\u00fck Mezid b\u00e9g is. Hunyadi ezut\u00e1n j\u00faliusban Sehabeddin rum\u00e9liai beglerb\u00e9g sereg\u00e9t is t\u00f6nkreverte a Vaskapu-szoros mellett. Ezek a gy\u0151zelmek alapozt\u00e1k meg a h\u00edrnev\u00e9t, mint h\u00edres t\u00f6r\u00f6kver\u0151t.@#7|@15. sz\u00e1zad|Az Als\u00f3v\u00e1rost a t\u00f6r\u00f6k vesz\u00e9lyre tekintettel vett\u00e9k k\u00f6rbe fallal. 75 hekt\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9vel Szeben volt Erd\u00e9ly legnagyobb v\u00e1roser\u0151d\u00edt\u00e9se. 40 b\u00e1sty\u00e1val rendelkezett.@1486|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly meger\u0151s\u00edtette a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. L\u00e9trej\u00f6tt az Erd\u00e9lyi Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s, az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzati szerve. Ennek k\u00f6zigazgat\u00e1si, t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00f3i, b\u00edr\u00e1skod\u00e1si jogk\u00f6re volt \u00e9s egyed\u00fcl a kir\u00e1lynak volt al\u00e1rendelve. Sz\u00e1szok f\u00f6l\u00f6tt kiz\u00e1r\u00f3lag a sz\u00e1sz egyetem \u00edt\u00e9lkezhetett. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s v\u00e1lasztotta a sz\u00e1szok gr\u00f3fj\u00e1t is a 12 f\u0151s nagyszebeni v\u00e1rosi tan\u00e1cs tagjai k\u00f6z\u00fcl. Az Univeztit\u00e1s hivatalos nyelve a n\u00e9met volt, m\u00edg Magyarorsz\u00e1g\u00e9 a latin.@#8|@1526. ut\u00e1n|A moh\u00e1csi csat\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Ferdin\u00e1nd p\u00e1tj\u00e1ra \u00e1llt Szebent I. J\u00e1nos kir\u00e1ly k\u00e9t \u00e9ven kereszt\u00fcl hi\u00e1ba ostromolta, az sikeresen ellen\u00e1llt. K\u00e9s\u0151bb Balassa, majd Majl\u00e1th vette \u00e1t az ostrom ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, s v\u00e9g\u00fcl a sz\u00e1szok azzal a felt\u00e9tellel adt\u00e1k meg magukat 1536-ban, hogy Szeben a tov\u00e1bbiakban is megtarthatja el\u0151jogait.@1529|Itt l\u00e9tes\u00fclt Erd\u00e9ly els\u0151 k\u00f6nyvnyomtat\u00f3 m\u0171helye.@#9|@16. sz\u00e1zad|Az erd\u00e9lyi reform\u00e1ci\u00f3 egyik k\u00f6zpontja.@1556|T\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtott a v\u00e1rosban, melyben k\u00e9t puskaporos torony is felrobbant, s a deton\u00e1ci\u00f3 a v\u00e1rfalakban, er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekben \u00e9s h\u00e1zakban s\u00falyos k\u00e1rokat okozott. Ugyanezen \u00e9v \u0151sz\u00e9n a fell\u00e1zadt szebeni sz\u00e1szok meg\u00f6lt\u00e9k Johannes Roth kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3t, kinek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1gukat, kiv\u00e1lts\u00e1gaikat l\u00e1tt\u00e1k vesz\u00e9lybe ker\u00fclni. Az 1556-os t\u0171zv\u00e9szt m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vtized m\u00falt\u00e1n \u00fajabb k\u00f6vette, ekkor megint l\u0151poros tornyok rep\u00fcltek a leveg\u0151be.@#10|@#12|@#13|@#14|@1610. december 11.|B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelem a szebeni orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s alatt csellel foglalta el. Maga a fejedelem \u00e1llt a felvon\u00f3h\u00eddra, \u00edgy az \u0151r\u00f6k nem mert\u00e9k azt felh\u00fazni, mikor megl\u00e1tt\u00e1k a bokrokb\u00f3l el\u0151b\u00faj\u00f3 katon\u00e1kat, akik \u00fagy vonultak el B\u00e1thory el\u0151tt, mintha csak seregszeml\u00e9t tartana. A tiltakoz\u00f3 v\u00e1rost kem\u00e9nyen megsarcolta, sz\u00e1sz polg\u00e1rs\u00e1g\u00e1t pedig a Serban Radu havasalf\u00f6ldi vajda elleni hadj\u00e1ratba k\u00e9nyszer\u00edtette. Az er\u0151szakosan korm\u00e1nyz\u00f3 \u00e9s erk\u00f6lcstelen \u00e9letm\u00f3dot \u00e9l\u0151 fejedelmet 1613-ban v\u00e9g\u00fcl t\u00f6r\u00f6k t\u00e1mogat\u00e1ssal Bethlen G\u00e1bor v\u00e1ltotta le. A bukott fejedelem hatalm\u00e1nak megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben hajland\u00f3 lett volna \u00e1tadni V\u00e1radot a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, mire a hajd\u00fak 1613. okt\u00f3ber 27-\u00e9n meggyilkolt\u00e1k.@1613|Fejedelems\u00e9ge kezdet\u00e9n Bethlen G\u00e1bor is megtartani tervezte a m\u00e9g B\u00e1thori \u00e1ltal elfoglalt v\u00e1rost, de a sz\u00e1sz v\u00e1rosok efeletti tiltakoz\u00e1sa miatt vesz\u00e9lybe ker\u00fclt h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet uni\u00f3j\u00e1nak fennmarad\u00e1s\u00e1t nem kock\u00e1ztatva, 1614-ben visszaadta Szebent a sz\u00e1szoknak.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658. augusztus 30.|Az I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy sikertelen lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t k\u00f6vet\u0151 megtorl\u00f3 h\u00e1bor\u00faban tat\u00e1rok d\u00falt\u00e1k fel.@1658|K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. A rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00edr t\u00e1bor\u00e1ba, aki szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott, cser\u00e9be Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes v\u00e1rosok \u00e1tad\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette. R\u00e1k\u00f3czi a megkezdett ostromot a Barcsai felment\u00e9s\u00e9re Erd\u00e9ly fel\u00e9 k\u00f6zeled\u0151 t\u00f6r\u00f6k f\u0151sereg k\u00f6zeledt\u00e9nek h\u00edr\u00e9re abbahagyta, \u00e9s h\u00e1tr\u00e9bb h\u00faz\u00f3dott.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki a csat\u00e1ban szerzett s\u00falyos seb\u00e9be 1600. j\u00fanius 7-\u00e9n V\u00e1radon belehalt. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gig d\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660. december 31.|Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l, miut\u00e1n testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 Kem\u00e9ny J\u00e1nos legy\u0151zte. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt. A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, 1662. janu\u00e1r 23-\u00e1n Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@#23|@#25|@1688. m\u00e1jus 9.|A t\u00f6r\u00f6k Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l val\u00f3 kivonul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Caraffa erd\u00e9lyi f\u0151parancsnok Apafi Mih\u00e1ly fejedelemmel \u00e9s az erd\u00e9lyi rendekkel elfogadtatta \u00e9s Szebenben al\u00e1\u00edrattatta az un. fogarasi deklar\u00e1ci\u00f3t. (Ennek l\u00e9nyege az volt, hogy az Erd\u00e9ly feletti t\u00f6r\u00f6k v\u00e9dn\u00f6ks\u00e9get \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edtett\u00e9k, Erd\u00e9ly ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, s ezzel I. Lip\u00f3t Magyarorsz\u00e1g kir\u00e1ly\u00e1nak fennhat\u00f3s\u00e1ga erre a ter\u00fcletre is kiterjedt).@1690. augusztus 21.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre t\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h hadakkal \u00e1tkelt a havasokon \u00e9s h\u00e1tba t\u00e1madva megverte Heisler cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9t.@1690. szeptember 21.|Erd\u00e9lyben a nemess\u00e9g csatlakozott Th\u00f6k\u00f6lyhez \u00e9s Szebenben Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezut\u00e1n Castelli \u00e9s Heisler egyes\u00edtett seregei kiszor\u00edtott\u00e1k Erd\u00e9lyb\u0151l.@#26|@1699|M\u00e1r 39 torony \u00e9s 4 kaputorony v\u00e9dte a falgy\u0171r\u0171kkel ker\u00edtett Szebent.@18. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l|A h\u00e1bor\u00fakban kipusztult sz\u00e1sz falvakat Havasalf\u00f6ld fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 rom\u00e1n betelep\u00fcl\u0151k n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be. A sz\u00e1sz v\u00e1rosokban is megjelentek a rom\u00e1n elemek. Megindult a folyamat, amelynek v\u00e9g\u00e9re Erd\u00e9lyben a rom\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek.@#27|@1703|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc szabads\u00e1gharca idej\u00e9n Rabutin cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rr\u00f3l Szebenbe k\u00f6lt\u00f6ztette az erd\u00e9lyi Guberniumot.@1703\u2013t\u0151l 1719-ig \u00e9s 1732-t\u00f3l 1791-ig|Az erd\u00e9lyi korm\u00e1nyz\u00f3s\u00e1g (gubernium) sz\u00e9khelye volt. 1719-t\u0151l 1732-ig, valamint 1791-t\u0151l Kolozsv\u00e1r volt a sz\u00e9khely.@1781|II. J\u00f3zsef bevezette a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022, ami lehet\u0151v\u00e9 tette nem sz\u00e1szoknak a betelep\u00fcl\u00e9st \u00e9s birtokszerz\u00e9st Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n.@1783|II. J\u00f3zsef megsz\u00fcntette a Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1st \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00e9kek betagoz\u00f3dtak az \u00faj megyerendszerbe. A kalapos kir\u00e1ly a n\u00e9met nyelvet tette \u00e1llamnyelvv\u00e9 Magyarorsz\u00e1gon a latin helyett, ami ellen a sz\u00e1szok a magyar rendekkel egy\u00fctt ny\u00fajtott\u00e1k be tiltakoz\u00e1sukat.@1790|II. J\u00f3zsef, a \u0022felvil\u00e1gosult\u0022 abszolutista uralkod\u00f3 meghalt, Erd\u00e9ly-szerte \u00f6r\u00f6mt\u00fczek gy\u00faltak \u00e9s a magyarok \u00e9s sz\u00e1szok egy\u00fctt \u00fcnnepelt\u00e9k a rendeletek visszavon\u00e1s\u00e1t. A Sz\u00e1sz Univerzit\u00e1s helyre\u00e1llt, de a \u0022koncivilit\u00e1st\u0022 nem vont\u00e1k vissza.@#28|@1848|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok is megszavazt\u00e1k az Uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal. Azonban a magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n a n\u00e9met nemzeti tudatuk \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g\u00fck ok\u00e1n a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k.@1848-49|A cs\u00e1sz\u00e1ri katonai er\u0151k k\u00f6zpontja volt, melyet Bem el\u0151sz\u00f6r 1848 v\u00e9g\u00e9n t\u00e1madott, de k\u00e9t h\u00f3nap sikertelen ostrom ut\u00e1n 1849. janu\u00e1r 21-\u00e9n feladta.@1849. m\u00e1rcius 11.|Bem, miut\u00e1n az \u0151t befogad\u00f3 Segesv\u00e1r k\u00f6r\u00e9 Puchner \u00e1ltal vont gy\u0171r\u0171b\u0151l \u00fcgyesen kiv\u00e1gta mag\u00e1t, Nagyszeben falain\u00e1l termett \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny napos ostrom ut\u00e1n elfoglalta azt az orosz \u00e9s osztr\u00e1k v\u00e9d\u0151kt\u0151l. Ennek a gy\u0151zelemnek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket az Erd\u00e9lyi k\u00f6rk\u00e9p c\u00edm\u0171, 1897-ben k\u00e9sz\u00fclt monument\u00e1lis festm\u00e9ny.@1849. augusztus 5.|A nagycs\u0171ri \u00fctk\u00f6zetben Bem megverte a Hasford c\u00e1ri t\u00e1bornok vezette 5000 f\u0151nyi nagyszemebi hely\u0151rs\u00e9get, \u00e9s \u00fajb\u00f3l elfoglalta a v\u00e1rost.@1849. augusztus 6.|L\u00fcderz orosz serege meg\u00e9rkezett Hasford megseg\u00edt\u00e9s\u00e9re, \u00e9s egyes\u00fclve legy\u0151zt\u00e9k Bem sereg\u00e9t, aki hi\u00e1ba v\u00e1rta Stein Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r fel\u0151l v\u00e1rt er\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az utcai harcokban egy szebeni polg\u00e1r mer\u00e9nyletet k\u00eds\u00e9relt meg Bem t\u00e1bornok ellen, helyette azonban annak hadititk\u00e1r\u00e1t, Anton Kurz \u0151rnagyot sebezte hal\u00e1lra. Bem serege maradv\u00e1ny\u00e1val Sz\u00e1szsebes fel\u00e9 vonult vissza, ahol egyes\u00fclt Stein sereg\u00e9vel, aki augusztus 12-\u00e9n Sz\u00e1szsebesen szint\u00e9n veres\u00e9get szenvedett L\u00fcderzt\u0151l.@1849 ut\u00e1n|A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok \u00e1rul\u00e1s\u00e1nak jutalma az lett, hogy a habsburgok megsz\u00fcntett\u00e9k auton\u00f3mi\u00e1jukat, Kir\u00e1lyf\u00f6ldet betagozt\u00e1k a B\u00e9csb\u0151l ir\u00e1ny\u00edtott k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszerbe. A sz\u00e1sz gr\u00f3fot lev\u00e1ltott\u00e1k, az igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1s kiker\u00fclt a sz\u00e1szok ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l \u00e9s a helyi el\u00f6lj\u00e1r\u00f3k hely\u00e9re k\u00f6zpontilag kirendelt hivatalnokok ker\u00fcltek.@1849 \u00e9s 1865 k\u00f6z\u00f6tt|Erd\u00e9ly f\u0151v\u00e1rosa volt.@1861|Az abszolutizmust enyh\u00edt\u0151 Okt\u00f3beri Diploma helyre\u00e1ll\u00edtotta a sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t.@#30|@19. sz\u00e1zad|Kapuit a 19. sz\u00e1zadban sorra lebontott\u00e1k, de falai, tornyai nagyr\u00e9szt megmaradtak.@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e1szok auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt (csak\u00fagy, mint a magyar sz\u00e9kelyek\u00e9), \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe. Sz\u00e1szf\u00f6ld akkorra m\u00e1r r\u00e9g elvesztette sz\u00e1sz etnikai homogenit\u00e1s\u00e1t.@1876|Magyarorsz\u00e1g ter\u00fcleti k\u00f6zigazgat\u00e1s\u00e1nak \u00e1tszervez\u00e9s\u00e9vel, az egys\u00e9ges v\u00e1rmegyerendszer bevezet\u00e9s\u00e9vel megsz\u0171nt a sz\u00e1szok \u00f6nkorm\u00e1nyzata is. Felbomlott a \u0022Kir\u00e1lyf\u00f6ld\u0022 ter\u00fcleti rendszere, s a t\u00f6bbi sz\u00e9kkel egy\u00fctt Szebensz\u00e9k is megsz\u0171nt, ter\u00fclete - Nagyszebennel egy\u00fctt - a kialak\u00edtott Szeben v\u00e1rmegy\u00e9be tagoz\u00f3dott.@1876 ut\u00e1n|A Sz\u00e1sz Egyetem (Univerzit\u00e1s) alap\u00edtv\u00e1nyk\u00e9nt tov\u00e1bb m\u0171k\u00f6dhetett a kult\u00fara \u00e9s az oktat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9t a sz\u00e1sz Arthur Arz von Straussenberg ir\u00e1ny\u00edtotta a n\u00e9met er\u0151s\u00edt\u00e9s be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1916|A rom\u00e1n hadsereg kem\u00e9ny ostrom \u00e1r\u00e1n bevette a v\u00e1rost, de m\u00e9g azon \u00e9v \u0151sz\u00e9n, az osztr\u00e1k-magyar-n\u00e9met seregek \u00fajabb kem\u00e9ny ostrommal visszafoglalt\u00e1k.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1919. janu\u00e1r 8.|A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban Medgyesen a sz\u00e1sz k\u00fcld\u00f6ttek gy\u0171l\u00e9se elfogadta a Rom\u00e1ni\u00e1hoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1st az auton\u00f3mia helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9rete mellett. 1910-ben 231 ezer sz\u00e1sz \u00e9lt Erd\u00e9lyben.@#36|@1923|A rom\u00e1n hatalom a sz\u00e1szok marad\u00e9k \u00f6nkorm\u00e1nyzat\u00e1t is megsz\u00fcntette. Elkobozt\u00e1k a Sz\u00e1sz Egyetem hatalmas birtokait, csak\u00fagy, mint a magyar nemesek \u00e9s egyh\u00e1zak f\u00f6ldjeit. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok ezzel \u00fajfent megkapt\u00e1k \u00e1rul\u00e1suk jutalm\u00e1t.@1941-re|A rom\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok minden v\u00e1rosban elvesztett\u00e9k sz\u00e1mbeli t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Az elkesered\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok t\u00f6megesen l\u00e9ptek be az SS-be.@1944|A n\u00e9met fels\u0151vezet\u00e9s elrendelte Sz\u00e1szf\u00f6ld kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t Kelet-Poroszorsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an, de a t\u00f6bbs\u00e9g helyben maradt. Rom\u00e1nia Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9nyszersoroz\u00e1st rendeltek el, \u00edgy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok saj\u00e1t honfit\u00e1rsaik ellen voltak k\u00e9nytelenek harcolni.@1950-es \u00e9vek|Illeg\u00e1lis kiv\u00e1ndorl\u00e1s vette kezdet\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 az \u00e1llami alkalmazottak megveszteget\u00e9s\u00e9vel. A folyamatra felfigyelt a Securitate \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyi H\u00edrszerz\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g (DIE), \u00e9s saj\u00e1t hasznukra akart\u00e1k ford\u00edtani a folyamatokat.@1962-t\u0151l|Beindult Rom\u00e1ni\u00e1ban a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u00e1llamilag koordin\u00e1lt elad\u00e1sa. A \u0022term\u00e9keket\u0022 n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. NSZK-nak egy magasan k\u00e9pzett ember\u00e9rt 11.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie, m\u00edg egy di\u00e1k\u00e9rt csak 1.800 m\u00e1rk\u00e1t.@1970-t\u0151l|Innent\u0151l az NSZK-nak minden n\u00e9met\u00e9rt egys\u00e9gesen 8.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda \u00fatra sz\u00f3l\u00f3 v\u00edzum \u00e1ra.@1982-t\u0151l|Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lel\u00e9p\u0151k k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is, ami tov\u00e1bb n\u00f6velte az \u00e1rat, a kiv\u00e1ndorl\u00f3knak pedig al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyont\u00e1rgyaikat az \u00e1llamra hagyj\u00e1k. A n\u00e9metek term\u00e9szetben is fizethettek. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy csak Volkswagen g\u00e9pkocsit tudnak sz\u00e1ll\u00edtani, a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy ink\u00e1bb Mercedest k\u00e9rn\u00e9nek, de hajland\u00f3k v\u00e1rni.@1990-ig|A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokkal egy\u00fctt \u00f6sszesen 250-400 ezer f\u0151re teszik az eladott n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1t. A sikeres \u00fczlet l\u00e1tt\u00e1n a rom\u00e1nok zsid\u00f3kat is kezdtek \u00e1rulni Izraelnek, majd a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r b\u00e1rkit eladtak, ha volt, aki fizetett \u00e9rt\u00fck (vagyis kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat).@1991-1992|A hat\u00e1rok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val a megmaradt 95.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1szb\u00f3l 75.000 ember v\u00e1ndorolt ki \u00f6nk\u00e9nt, szellemfalvakat hagyva maguk ut\u00e1n. A kev\u00e9s megmarad sz\u00e1sz t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra m\u00e1r rom\u00e1nabb lett a rom\u00e1nn\u00e1l, ahogyan Klaus Iohannis p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja.@2007|Luxembourg mellett Nagyszeben lett Eur\u00f3pa kultur\u00e1lis f\u0151v\u00e1rosa, mivel a helyi sz\u00e1szok a mai Luxemburg ter\u00fclet\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaznak. Erre k\u00e9sz\u00fclve helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Nagypiacot, a Kispiacot \u00e9s a Huet teret, fel\u00faj\u00edtott\u00e1k a v\u00e1ros m\u00fazeumait. A 18. sz\u00e1zadi sz\u00ednh\u00e1zb\u00f3l \u00faj kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9ny lett, ahol a helyi filharm\u00f3nia is helyet kapott. A szebeni borvid\u00e9kek m\u00e1r a 10. sz\u00e1zadban remek term\u00e9st hoztak. De a l\u00f6sz\u00f6s talaj miatt a sz\u00fcret sok neh\u00e9zs\u00e9ggel j\u00e1rt. A probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ra ig\u00e1s\u00e1llatokat fogtak munk\u00e1ra. \u00cdgy m\u00e1r hat\u00e9konny\u00e1, \u00e9s k\u00f6nny\u0171v\u00e9 v\u00e1lt a sz\u00fcret. Ezen rendszer sok\u00e1ig vil\u00e1gszerte egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 volt. A boraik ez\u00e9rt viselik m\u00e1ig a Szeben-igabor nevet.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&latvany-terkep.hu: Nagyszeben t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyt\u00e9rk\u00e9pe|https:\/\/www.latvany-terkep.hu\/magyar\/oldalak\/nagyszeben_tortenete_es_latvanyterkepe\/\nerdelyinaplo.ro: Ellenfelei letasz\u00edtott\u00e1k a tr\u00f3nr\u00f3l B\u00e1thory G\u00e1bort|https:\/\/erdelyinaplo.ro\/elo-emlekezet\/ellenfelei-letaszitottak-a-tronrol-bathory-gabort\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet kialakul\u00e1sa|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/03\/erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_kialakulasa\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet megsemmis\u00fcl\u00e9se|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/31\/az_erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese"},"sights":[{"sightId":1910,"townId":75,"active":2,"name_LO":"Catedrala Evanghelic\u0103 C.A. Sf\u00e2nta Maria","address":"Pia\u021ba Albert Huet","mapdata":"1|1493|1788","gps_lat":"45.7977677308","gps_long":"24.1501111385","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Rdiana.cris, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_Evanghelic%C4%83_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catedrala Evanghelic\u0103 Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/05\/Catedrala_Evanghelic%C4%83_Sibiu.jpg\/512px-Catedrala_Evanghelic%C4%83_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_Evanghelic%C4%83_Sibiu.jpg\u0022\u003ERdiana.cris\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus sz\u00e9kesegyh\u00e1z","seolink":"evangelikus-szekesegyhaz","note":"","history":"A templom a 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, 73 m\u00e9teres torny\u00e1t 1371-ben kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni. 1520-ban v\u00e9geztek \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1val. A reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n evang\u00e9likus templom lett, 1855-ben restaur\u00e1lt\u00e1k. El\u0151tte \u00e1ll Georg Daniel Teutsch sz\u00e1sz evang\u00e9likus p\u00fcsp\u00f6k szobra.@\nA n\u00e9gyzet \u00e9s a d\u00e9li kereszthaj\u00f3 feletti tet\u0151h\u00f6z 1351\u20131353 k\u00f6z\u00f6tt kiv\u00e1gott f\u00e1kat haszn\u00e1ltak, m\u00edg a haj\u00f3 tet\u0151zet\u00e9hez 1362\u20131354 k\u00f6z\u00f6tt kiv\u00e1gottakat. A 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a szent\u00e9ly \u00faj tet\u0151zetet kapott, \u00e9s minden \u00e1ll\u00f3 szerkezetbe be\u00e9p\u00edtettek egy hosszanti merev\u00edt\u00e9st 1393\u20131397 k\u00f6z\u00f6tt kiv\u00e1gott jegenyefeny\u0151kb\u0151l. A toronyt\u00f3l nyugatra \u00e9p\u00edtett ferula tet\u0151szerkezete 1458\u20131459 tel\u00e9n, a d\u00e9li mell\u00e9khaj\u00f3\u00e9 1517\u20131518-ban kiv\u00e1gott feny\u0151kb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt.@\nBronz keresztel\u0151v\u00edz tart\u00f3j\u00e1t 1438-ban Leonhardus mester k\u00e9sz\u00edtette, \u00e1ll\u00edt\u00f3lag az 1437-es t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen v\u00edvott csat\u00e1ban a szebeniek \u00e1ltal megszerzett \u00e1gy\u00fakb\u00f3l \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. Az orgona 1672-ben k\u00e9sz\u00fclt."},{"sightId":1911,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 Sf\u00e2nta Treime","address":"Pia\u021ba Mare 3","mapdata":"1|1650|1902","gps_lat":"45.7969981870","gps_long":"24.1513498281","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/658","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_SB_Holy_Trinity_Roman_catholic_church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO SB Holy Trinity Roman catholic church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/96\/RO_SB_Holy_Trinity_Roman_catholic_church.jpg\/512px-RO_SB_Holy_Trinity_Roman_catholic_church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_SB_Holy_Trinity_Roman_catholic_church.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g r\u00f3mai katolikus templom ","seolink":"szentharomsag-romai-katolikus-templom","note":"","history":"A reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n a katolikusok 1687-ben t\u00e9rtek vissza a v\u00e1rosba. 1691-ben a bevonul\u00f3 osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri capatokkal jezsuit\u00e1k is \u00e9rkeztek.@\n1726 \u00e9s 1733 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a templom.@\nA Budapesten k\u00e9sz\u00fclt \u00f3lom\u00fcvegek a 20. sz. elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fcltek. A f\u0151olt\u00e1r m\u00f6g\u00f6tti falfestm\u00e9ny 1777-ben k\u00e9sz\u00fclt, az osztr\u00e1k Anton Steinwald munk\u00e1ja. A t\u00f6bbi festm\u00e9nyt 1904-ben, a m\u00fcncheni Ludwig Kandler k\u00e9sz\u00edtette. Az orgona a b\u00e9csi Carl Hesse munk\u00e1ja (1860)."},{"sightId":1912,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Francisc","address":"Str. \u015eelarilor 12-14,","mapdata":"1|2140|1887","gps_lat":"45.7971846243","gps_long":"24.1556827743","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/660","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-_catolica_Sf._Francisc_(fosta_manastire_franciscana)_(20).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica romano- catolica Sf. Francisc (fosta manastire franciscana) (20)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Biserica_romano-_catolica_Sf._Francisc_%28fosta_manastire_franciscana%29_%2820%29.JPG\/256px-Biserica_romano-_catolica_Sf._Francisc_%28fosta_manastire_franciscana%29_%2820%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-_catolica_Sf._Francisc_(fosta_manastire_franciscana)_(20).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Ferenc ferences templom","seolink":"szent-ferenc-ferences-templom","note":"","history":"A cisztercita ap\u00e1c\u00e1k kolostora a v\u00e1ros evang\u00e9likuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sakor sz\u0171nt meg. Az \u00e9p\u00fcletet gabonarakt\u00e1rnak haszn\u00e1lt\u00e1k, ez\u00e1ltal er\u0151sen lepusztult. 1716-ban a ferencesek kapt\u00e1k meg. A kripta t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Haller J\u00e1nos, Erd\u00e9ly 1786-ben elh\u00fanyt korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1nak s\u00edrk\u00f6v\u00e9t is oltalmazza. El\u0151csarnok\u00e1ban egy 15. sz\u00e1zadban h\u00e1rsf\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, J\u00e9zust \u00f6l\u00e9ben tart\u00f3 M\u00e1ria szobor tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":1913,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 Ursulinelor","address":"Str. Gen. Magheru nr. 38","mapdata":"1|2164|1696","gps_lat":"45.7982721518","gps_long":"24.1557612505","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/661","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_ursulinelor_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica ursulinelor din Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f7\/Biserica_ursulinelor_din_Sibiu.jpg\/512px-Biserica_ursulinelor_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_ursulinelor_din_Sibiu.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Orsolya-ap\u00e1c\u00e1k temploma ","seolink":"orsolya-apacak-temploma","note":"","history":"A hajdani domonkos rend temploma 1474-ben \u00e9p\u00fclt, amikor a domonkos rend a v\u00e9d\u0151falakon bel\u00fclre k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A 1543-ban az evang\u00e9likusok elvett\u00e9k a domonkosokt\u00f3l, majd 1755-ben az orsolya n\u0151v\u00e9rek kapt\u00e1k meg az \u00e9p\u00fcleteket. M\u00e1ria Ter\u00e9zia anyagi t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a g\u00f3tikus templomot barokkos\u00edtott\u00e1k. 1949-ben a kommunist\u00e1k \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k \u00e9s bez\u00e1rt\u00e1k az orsolya-rendi z\u00e1rd\u00e1t."},{"sightId":1914,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a 1 Decembrie 1918 nr. 2","mapdata":"1|2683|1361","gps_lat":"45.8002954492","gps_long":"24.1603276908","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Capela_Sf._Cruce_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Capela Sf. Cruce din Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7b\/Capela_Sf._Cruce_din_Sibiu.jpg\/512px-Capela_Sf._Cruce_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Capela_Sf._Cruce_din_Sibiu.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent kereszt-k\u00e1polna","seolink":"szent-kereszt-kapolna","note":"","history":"II. Andr\u00e1s magyar kir\u00e1ly 1219-ben keresztes hadj\u00e1rat\u00e1r\u00f3l visszat\u00e9rve kiadta, hogy Nagyszeben v\u00e1rkapuja el\u00e9 \u00e1ll\u00edtsanak fel egy keresztet \u00e9s \u00e9p\u00edtsenek k\u00e1poln\u00e1t, ahol minden p\u00e9nteken mis\u00e9t mondjanak. A k\u00e1polna k\u00e9s\u0151bb \u00f6ssze\u00e9p\u00fclt a domonkosrendi kolostorral. 1417-ben az olt\u00e1r f\u00f6l\u00e9 helyezt\u00e9k Peter Lantregen osztr\u00e1k szobr\u00e1sz alkot\u00e1s\u00e1t egy 7,3 m\u00e9ter magas k\u0151keresztet. Mivel a kolostor \u00e9s a templom a v\u00e9delmi falgy\u0171r\u0171n k\u00edv\u00fcl \u00e1llt, a tat\u00e1rok lerombolt\u00e1k, s b\u00e1r hamarosan \u00fajra \u00e9p\u00edtett\u00e9k, a domonkos szerzetesek a v\u00e1ros enged\u00e9ly\u00e9vel 1474-ben a falon bel\u00fclre k\u00f6lt\u00f6ztek, \u00e9s \u00faj templomot \u00e9p\u00edtettek. A kolostort \u00e9s a templomot a v\u00e1rosra hagyt\u00e1k. \u0150k k\u00f3rh\u00e1zat rendeztek be a lepr\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes 1659-ig \u00e9ps\u00e9gben maradt. Id\u0151k\u00f6zben II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem h\u00e1bor\u00fat ind\u00edtott a lengyel tr\u00f3n elfoglal\u00e1s\u00e1ra, terve nem siker\u00fclt, \u00e9s mivel a t\u00e1mad\u00e1st a t\u00f6r\u00f6k porta nem enged\u00e9lyezte, Barcsay \u00c1kost \u00fcltette Erd\u00e9ly tr\u00f3nj\u00e1ra. Barcsay R\u00e1k\u00f3czi el\u0151l t\u00f6r\u00f6k\u00f6kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 csapat\u00e1val a v\u00e1rosba menek\u00fclt, \u00edgy R\u00e1k\u00f3czi megt\u00e1madta a v\u00e1rost. Ekkor Szeben vezet\u0151s\u00e9ge lebontatta a v\u00e1ros k\u00f6r\u00fcli \u00e9p\u00fcleteket, a kolostort \u00e9s k\u00e1poln\u00e1t is, hogy ne szolg\u00e1ljanak fedez\u00e9k\u00e9\u00fcl a t\u00e1mad\u00f3knak. A kereszt a romok al\u00e1 ker\u00fclt. Az ostrom 1660-ban lez\u00e1rult, \u00e9s a csapatok elvonultak. 1683-ban, pedig, amikor a t\u00f6r\u00f6k megfutamodik B\u00e9cs al\u00f3l, Szeben polg\u00e1rmestere kiadta, hogy a hatalmas keresztet \u00e1ss\u00e1k ki \u00e9s \u00e1ll\u00edts\u00e1k fel. 1755-ben, \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel f\u00f6l\u00e9 a Kereszt-k\u00e1poln\u00e1t.\n&\nwelcometoromania.eu: Nagyszeben, Szent Kereszt K\u00e1polna|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sibiu\/Sibiu_Capela_Sfcruci_m.htm"},{"sightId":1915,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 Sf\u00e2ntul Ioan","address":"Strada Mitropoliei 32","mapdata":"1|1041|2444","gps_lat":"45.7937927555","gps_long":"24.1462070558","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Sf._Johannis_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Sf. Johannis din Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/02\/Biserica_Sf._Johannis_din_Sibiu.jpg\/512px-Biserica_Sf._Johannis_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Sf._Johannis_din_Sibiu.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent J\u00e1nos evang\u00e9likus templom","seolink":"szent-janos-evangelikus-templom","note":"","history":"1827-ben Johann Engelleiter kistornyi lelk\u00e9sz jelent\u0151s \u00f6sszeget hagyott a templom \u00e9s a lelk\u00e9szi lak\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, amelyek 1883-ra \u00e9p\u00fcltek fel. Az 1881-ben kezd\u0151d\u00f6tt \u00e9p\u00edtkez\u00e9s kivitelez\u0151je a Baumann & K\u00f6niger c\u00e9g volt. Johann Barthmes \u00e1cs k\u00e9sz\u00edtette el az olt\u00e1rt \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9ket. Az egy\u00fcttes mag\u00e1ban foglalt egy \u00e1rvah\u00e1zat, egy napk\u00f6zis otthont iskol\u00e1s gyermekeknek \u00e9s egy evang\u00e9likus iskol\u00e1t is. 1910-ben \u00e1llagroml\u00e1s miatt az \u00e9p\u00fcleteket be kellett z\u00e1rni. M\u00e9g ebben az \u00e9vben lebontott\u00e1k a templomot, amit 1912-ben \u00e9p\u00edtettek \u00fajj\u00e1 jelen form\u00e1j\u00e1ban.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/biserici\/biserica\/32"},{"sightId":1916,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Elisabeta","address":"Strada Gladiolelor 4-8","mapdata":"1|1265|287","gps_lat":"45.8067459176","gps_long":"24.1481513838","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/659","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Biserica_Terezian.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sibiu Biserica Terezian\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e1\/Sibiu_Biserica_Terezian.jpg\/256px-Sibiu_Biserica_Terezian.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Biserica_Terezian.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sarl\u00f3s Boldogasszony templom","seolink":"sarlos-boldogasszony-templom","note":"","history":"M\u00e1ria Ter\u00e9zia utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt a Ter\u00e9zia \u00c1rvah\u00e1zzal egyidej\u0171leg barokk st\u00edlusban.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/biserici\/biserica\/31"},{"sightId":1917,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Str. Mitropoliei 9","mapdata":"1|1427|2049","gps_lat":"45.7962240812","gps_long":"24.1494699864","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Aisano, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Johanniskirche,_17.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Hermannstadt, Johanniskirche, 17\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/Hermannstadt%2C_Johanniskirche%2C_17.jpeg\/256px-Hermannstadt%2C_Johanniskirche%2C_17.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Johanniskirche,_17.jpeg\u0022\u003EAisano\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"A b\u00e1r\u00f3 Losontzi B\u00e1nffy Farkas \u00e1ltal aj\u00e1nd\u00e9kozott ter\u00fcleten 1783-1786 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val. A munk\u00e1latokat gr\u00f3f Bethlen Gergely \u00e9s neje Nal\u00e1tzi Borb\u00e1la finansz\u00edrozta."},{"sightId":1918,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Catedrala Sf\u00e2nta Treime","address":"Str. Mitropoliei nr. 33","mapdata":"1|1268|2319","gps_lat":"45.7945347262","gps_long":"24.1481368976","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022XeresNelro, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_May_2018_554.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu, May 2018 554\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/01\/Sibiu%2C_May_2018_554.jpg\/512px-Sibiu%2C_May_2018_554.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_May_2018_554.jpg\u0022\u003EXeresNelro\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g rom\u00e1n ortodox sz\u00e9kesegyh\u00e1z","seolink":"szentharomsag-roman-ortodox-szekesegyhaz","note":"","history":"1902-1906 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a budapesti Nagy Virgil \u00e9s Kommer J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n biz\u00e1nci st\u00edlusban az isztambuli Szt. Sz\u00f3fia templom alapj\u00e1n. A kupola festm\u00e9nyeit, valamint az ikonoszt\u00e1z k\u00e9peit Octavian Smigelschi \u00e9s Arthur Coulin k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":1919,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Sfin\u0163ii Apostoli Petru \u015fi Pavel","address":"Strada Reconstruc\u021biei 17","mapdata":"1|460|1425","gps_lat":"45.7998982698","gps_long":"24.1411386161","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Biserica_greco-catolica_Dintre_Brazi.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sibiu Biserica greco-catolica Dintre Brazi\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/70\/Sibiu_Biserica_greco-catolica_Dintre_Brazi.jpg\/256px-Sibiu_Biserica_greco-catolica_Dintre_Brazi.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Biserica_greco-catolica_Dintre_Brazi.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l ortodox (volt g\u00f6r\u00f6g katolikus) templom","seolink":"szent-peter-es-pal-ortodox-volt-gorog-katolikus-templom","note":"","history":"1788-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/biserici\/biserica\/29"},{"sightId":1920,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf Luca","address":"Str. Lung\u0103 25","mapdata":"1|753|744","gps_lat":"45.8039579448","gps_long":"24.1438076060","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Luk\u00e1cs ortodox templom","seolink":"szent-lukacs-ortodox-templom","note":"","history":"1791-ben \u00e9p\u00fclt.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/biserici\/biserica\/30"},{"sightId":1921,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Buna Vestire","address":"Str. Justi\u0163iei 5","mapdata":"1|1046|3407","gps_lat":"45.7880595504","gps_long":"24.1462315965","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Buna_Vestire_din_Sibiu2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica Buna Vestire din Sibiu2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/66\/Biserica_Buna_Vestire_din_Sibiu2.jpg\/256px-Biserica_Buna_Vestire_din_Sibiu2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Buna_Vestire_din_Sibiu2.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Angyali \u00fcdv\u00f6zlet ortodox templom","seolink":"angyali-udvozlet-ortodox-templom","note":"","history":"1788-1789 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt \u00e9s 1802-1803 k\u00f6z\u00f6tt teljesen \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, mivel az 1802-es f\u00f6ldreng\u00e9sben elpusztult.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/biserici\/biserica\/28"},{"sightId":1922,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Mare","address":"Str. Constitu\u0163iei 19","mapdata":"1|2403|1644","gps_lat":"45.7985995190","gps_long":"24.1578636453","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Synagoge,_15.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hermannstadt, Synagoge, 15\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/Hermannstadt%2C_Synagoge%2C_15.jpeg\/512px-Hermannstadt%2C_Synagoge%2C_15.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Synagoge,_15.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1898-ban \u00e9p\u00fclt, az egykori Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g zsinag\u00f3g\u00e1i k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3don firenzei renesz\u00e1nsz st\u00edlusban Szalay Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. A korszak Budapestj\u00e9n az Andr\u00e1ssy \u00fati palot\u00e1k \u00e9s vill\u00e1k \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l haszn\u00e1lt\u00e1k ezt a st\u00edlust. Belseje a firenzei d\u00f3mot ut\u00e1nozza, kazett\u00e1s mennyezettel \u00e9s f\u00e9lk\u00f6r\u00edves \u00e1rk\u00e1dsorokkal. M\u00e9g a n\u0151i karzat elv\u00e1laszt\u00f3ja is renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa. Nagyszebenben az els\u0151 zsid\u00f3 1845-ben kapott leteleped\u00e9si enged\u00e9lyt, majd 1850-t\u0151l szabadon bek\u00f6lt\u00f6zhettek. 1897-ben itt szervezte meg R\u00f3nai J\u00e1nos az els\u0151 cionista k\u00f6rt az akkori Magyar Kir\u00e1lys\u00e1gban. A nagyszebeni zsid\u00f3s\u00e1g 1930-ban \u00e9rte el a legnagyobb l\u00e9leksz\u00e1mot, 1441 f\u0151vel. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, Izraelbe val\u00f3 kiv\u00e1ndorl\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben egyre kevesebben voltak, de 1970-ben m\u00e9g 125 zsid\u00f3 \u00e9lt Nagyszebenben, akik hetente haszn\u00e1lt\u00e1k a zsinag\u00f3g\u00e1t."},{"sightId":1923,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Mare 2","mapdata":"1|1698|1875","gps_lat":"45.7971989586","gps_long":"24.1518289684","religion":1,"oldtype":"5,6","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolica_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica romano-catolica din Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5b\/Biserica_romano-catolica_din_Sibiu.jpg\/512px-Biserica_romano-catolica_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolica_din_Sibiu.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori jezsuita kolostor \u00e9s szemin\u00e1rium, katolikus par\u00f3kia","seolink":"egykori-jezsuita-kolostor-es-szeminarium-katolikus-parokia","note":"","history":"A reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n a katolikusok 1687-ben t\u00e9rtek vissza a v\u00e1rosba. 1691-ben a bevonul\u00f3 osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri csapatokkal jezsuit\u00e1k is \u00e9rkeztek.1739-re \u00e9p\u00fclt fel a kolostor."},{"sightId":1924,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul Na\u021bional Brukenthal","address":"Pia\u021ba Mare 4","mapdata":"1|1558|1989","gps_lat":"45.7965530042","gps_long":"24.1506259401","religion":0,"oldtype":"50,99,98,76","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brukenthalmuseum.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022I, Sailko, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Museo_bruckenthal,_ext.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Museo bruckenthal, ext\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/Museo_bruckenthal%2C_ext.JPG\/512px-Museo_bruckenthal%2C_ext.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Museo_bruckenthal,_ext.JPG\u0022\u003EI, Sailko\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Brukenthal-palota, Brukenthal M\u00fazeum \u00e9s K\u00e9pt\u00e1r","seolink":"brukenthal-palota-brukenthal-muzeum-es-keptar","note":"","history":"Egykor b\u00e1r\u00f3 Samuel von Brukenthal kast\u00e9lya volt, aki Erd\u00e9lyi korm\u00e1nyz\u00f3ja volt 1777-t\u0151l. Gy\u0171jtem\u00e9nye az egyik leggazdagabb eg\u00e9sz Rom\u00e1ni\u00e1ban.@\nA palot\u00e1t Samuel von Brukenthal \u00e9p\u00edttette 1778\u20131788 k\u00f6z\u00f6tt, a k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171 Klockner- \u00e9s Offner-h\u00e1zak hely\u00e9re. A palot\u00e1ban 1790-ben, a Louvre el\u0151tt 3 \u00e9vvel felavatta hatalmas k\u00e9pt\u00e1r\u00e1t. A palota \u00e9p\u00edt\u0151mestere Franz Burger, \u00e9p\u00fcletszobr\u00e1sza a kolozsv\u00e1ri Simon Hoffmeyer, k\u0151farag\u00f3ja Anton Hertzum volt. A kapu felett Brukenthal aranyozott c\u00edmere l\u00e1that\u00f3. A kapubej\u00e1r\u00f3ba a bal oldalon be\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Pet\u0151fi\/R\u00e9t utca (Wiesengasse, Strada Tipografilor) 4. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z\u00e1nak (az \u00fan. Hermann Wagner-h\u00e1z) 1552-b\u0151l val\u00f3 kapukeret\u00e9t, Thomas Lapicida munk\u00e1j\u00e1t. Samuel Brukenthal t\u00e9li rezidenci\u00e1j\u00e1t az els\u0151 emeleten alak\u00edtott\u00e1k ki. Itt tal\u00e1lhat\u00f3ak a szalon, a fogad\u00f3szoba, a vend\u00e9gszob\u00e1k \u00e9s kabinetek. Ut\u00f3bbiakat k\u00ednai festm\u00e9nyeket ut\u00e1nz\u00f3 tap\u00e9ta, a zeneszob\u00e1t faburkolat \u00e9s keleti vir\u00e1gmint\u00e1s tap\u00e9ta bor\u00edtja. Az ajt\u00f3k fafaragv\u00e1nyai k\u00f6z\u00fcl nyolc Ovidius Metamorphoses\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9neteit \u00e1br\u00e1zolja. A m\u00e1sodik emeleten helyezte el a b\u00e1r\u00f3 fokozatosan gyarapod\u00f3 m\u0171kincsgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t. A k\u00e9pgy\u0171jtem\u00e9ny alapjait 1759\u20131772 k\u00f6z\u00f6tt B\u00e9csben vetette meg. V\u00e9grendele szerint a palot\u00e1t m\u00fazeumm\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k, \u00e9s az Evang\u00e9likus Egyh\u00e1zra sz\u00e1llt. A m\u0171kincsek \u00e9s sz\u00e1zezer k\u00f6tetes k\u00f6nyvt\u00e1ra k\u00e9pezte a m\u00fazeum alapjait. 1817. febru\u00e1r 25-\u00e9n a gy\u0171jtem\u00e9ny megny\u00edlt a l\u00e1togat\u00f3k el\u0151tt. K\u00e9peit 1916 \u0151sz\u00e9n, a rom\u00e1n hadsereg t\u00e1mad\u00e1sa el\u0151l Budapestre menek\u00edtett\u00e9k, \u00e9s csak 1919-ben ker\u00fcltek vissza. 1946-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, a leg\u00e9rt\u00e9kesebb k\u00e9peket a bukaresti M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba vitt\u00e9k. 2006-ban a m\u00fazeumot vissza\u00edt\u00e9lt\u00e9k az evang\u00e9likus egyh\u00e1znak. A palota h\u00e1ts\u00f3 udvar\u00e1b\u00f3l ny\u00edl\u00f3 lak\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tte gyermekkor\u00e1t Borsos Mikl\u00f3s szobr\u00e1sz (1906-1990)."},{"sightId":1925,"townId":75,"active":2,"name_LO":"Turnul Sfatului","address":"Pia\u021ba Mic\u0103 1","mapdata":"1|1732|1815","gps_lat":"45.7976061207","gps_long":"24.1521444156","religion":0,"oldtype":"25","newtype":"25","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Sfatului_Sibiu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Sfatului Sibiu - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/86\/Turnul_Sfatului_Sibiu_-_panoramio.jpg\/512px-Turnul_Sfatului_Sibiu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Sfatului_Sibiu_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tan\u00e1cs torony","seolink":"tanacs-torony","note":"","history":"A r\u00e9g\u00e9szek szerint a torony a m\u00e1sodik v\u00e9d\u0151fallal egyid\u0151ben \u00e9p\u00fclt, 1224 \u00e9s 1241 k\u00f6z\u00f6tt. 1586. \u00e1prilis 26-\u00e1n a torony fels\u0151 emeletei leomlottak. K\u00e9t \u00e9v alatt (1586-1588) a kaputornyot helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A 19 sz\u00e1zadban a kor\u00e1bbi n\u00e9gy fiatornyos tet\u0151szerkezetet a maira cser\u00e9lt\u00e9k. Tetej\u00e9r\u0151l nagyszer\u0171 kil\u00e1t\u00e1s ny\u00edlik a v\u00e1rosra."},{"sightId":1926,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Casa Altemberger - Muzeul de Istorie","address":"Strada Mitropoliei 2","mapdata":"1|1391|1905","gps_lat":"45.7969814124","gps_long":"24.1493100383","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brukenthalmuseum.ro\/istorie_en\/index.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Aisano, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Altemberger-Haus_1.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hermannstadt, Altemberger-Haus 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bf\/Hermannstadt%2C_Altemberger-Haus_1.jpeg\/512px-Hermannstadt%2C_Altemberger-Haus_1.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Altemberger-Haus_1.jpeg\u0022\u003EAisano\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rosh\u00e1za, T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"volt-varoshaza-torteneti-muzeum","note":"","history":"1470-1491 k\u00f6z\u00f6tt Thomas Altemberger v\u00e1rosvezeet\u00e9se idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt. 1545-ben a v\u00e1ros tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, \u00e9s v\u00e1rosh\u00e1za lett. Az ajt\u00f3 f\u00f6l\u00f6tti latin nyelv\u0171 felirat II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. K\u00e9s\u0151bb az \u00e9p\u00fclethez k\u00e9t \u00fajabb sz\u00e1rnyat \u00e9p\u00edtettek. 1948-ban a v\u00e1rosh\u00e1za \u00faj \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, a leromlott \u00e1llapot\u00fa \u00e9p\u00fcletet 1967-1984 k\u00f6z\u00f6tt renov\u00e1lt\u00e1k \u00e9s a T\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00fazeum k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele.\n&\nwelcometoromania.eu: Nagyszeben, T\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00fazeum|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sibiu\/Sibiu_Muzeul_istorie_m.htm"},{"sightId":1927,"townId":75,"active":2,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Strada Samuel Von Brukenthal 2","mapdata":"1|1588|1943","gps_lat":"45.7967757507","gps_long":"24.1509544478","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.sibiu.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u00227castle, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:City-hall-sibiu-001.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022City-hall-sibiu-001\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/2\/23\/City-hall-sibiu-001.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:City-hall-sibiu-001.jpg\u0022\u003E7castle\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt F\u00f6ldhitelint\u00e9zet, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-foldhitelintezet-varoshaza","note":"","history":"1906-ban \u00e9p\u00fclt a hitelbank palot\u00e1j\u00e1nak. 1948-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele a v\u00e1rosh\u00e1za.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/cladiri2_en\/piata_mare\/129"},{"sightId":1928,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Bastionul Haller","address":"Bulevardul Corneliu Coposu","mapdata":"1|2320|2111","gps_lat":"45.7957940257","gps_long":"24.1571170237","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Bastionul_Haller_(4).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Bastionul Haller (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5b\/Sibiu_Bastionul_Haller_%284%29.jpg\/512px-Sibiu_Bastionul_Haller_%284%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Bastionul_Haller_(4).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Haller-b\u00e1stya, Hallerbastei","seolink":"haller-bastya-hallerbastei","note":"","history":"1551-ben Petrus Haller v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00edttette."},{"sightId":1929,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Gros, Filarmonica de Stat - Sala Thalia","address":"Strada Cet\u0103\u021bii 3-5","mapdata":"1|1944|2393","gps_lat":"45.7941107062","gps_long":"24.1540079976","religion":0,"oldtype":"24,91","newtype":"92","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Sala_Thalia_(9).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Sala Thalia (9)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/Sibiu_Sala_Thalia_%289%29.jpg\/512px-Sibiu_Sala_Thalia_%289%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Sala_Thalia_(9).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6v\u00e9r torony, Dicke Turm, \u00c1llami Filharm\u00f3nia, Thalia koncertterem","seolink":"kover-torony-dicke-turm-allami-filharmonia-thalia-koncertterem","note":"","history":"1540-ben \u00e9p\u00fclt rondella. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 25 m\u00e9terrel kijebb \u00e9p\u00fclt, mint a v\u00e9d\u0151fal. 1778-ban ebben az \u00e9p\u00fcletben hozta l\u00e9tre Martin Hochmeister nyomd\u00e1sz a v\u00e1ros els\u0151 n\u00e9met ajk\u00fa sz\u00ednh\u00e1z\u00e1t. Az elej\u00e9n csup\u00e1n gyermek el\u0151ad\u00e1sok de 1787-t\u0151l igazi sz\u00ednh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt, eg\u00e9szen az 1949-es t\u0171zv\u00e9szig."},{"sightId":1930,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Dulgherilor","address":"Strada Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1857|2379","gps_lat":"45.7942529342","gps_long":"24.1532237398","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Alex Chitu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Historic_Center,_Sibiu,_Romania_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Historic Center, Sibiu, Romania - panoramio (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/Historic_Center%2C_Sibiu%2C_Romania_-_panoramio_%281%29.jpg\/512px-Historic_Center%2C_Sibiu%2C_Romania_-_panoramio_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Historic_Center,_Sibiu,_Romania_-_panoramio_(1).jpg\u0022\u003EAlex Chitu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00e1d\u00e1r-torony, Binderturm","seolink":"kadar-torony-binderturm","note":"Kil\u00e1t\u00f3.","history":"15. sz\u00e1zadi."},{"sightId":1931,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1748|2462","gps_lat":"45.7937680641","gps_long":"24.1522710403","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Olarilor_din_Sibiu2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Olarilor din Sibiu2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/61\/Turnul_Olarilor_din_Sibiu2.jpg\/512px-Turnul_Olarilor_din_Sibiu2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Olarilor_din_Sibiu2.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fazekasok tornya, T\u00f6pferturm","seolink":"fazekasok-tornya-topferturm","note":"","history":"16. sz\u00e1zadi."},{"sightId":1932,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Archebuzierilor","address":"Strada Cet\u0103\u021bii","mapdata":"1|1628|2545","gps_lat":"45.7932359341","gps_long":"24.1512370948","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022zaFleur, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Archebuzienilor_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul Archebuzienilor - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8b\/Turnul_Archebuzienilor_-_panoramio.jpg\/512px-Turnul_Archebuzienilor_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Archebuzienilor_-_panoramio.jpg\u0022\u003EzaFleur\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fegyverkov\u00e1csok tornya, Waffenschmiedturm, Tak\u00e1csok tornya","seolink":"fegyverkovacsok-tornya-waffenschmiedturm-takacsok-tornya","note":"","history":"1357 \u2013 1366 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, k\u00e9s\u0151bb Tak\u00e1cs-toronynak is nevezt\u00e9k."},{"sightId":1933,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Bastionul Soldisch","address":"Strada Bastionului 6","mapdata":"1|852|2367","gps_lat":"45.7942834499","gps_long":"24.1445924837","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Bastionul_Soldisch_(12).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Bastionul Soldisch (12)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/Sibiu_Bastionul_Soldisch_%2812%29.jpg\/512px-Sibiu_Bastionul_Soldisch_%2812%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Bastionul_Soldisch_(12).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Soldisch-b\u00e1stya, Soldischbastei","seolink":"soldisch-bastya-soldischbastei","note":"","history":"17. sz\u00e1zadi."},{"sightId":1934,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Pielarilor","address":"Strada Pulber\u0103riei","mapdata":"1|1180|1284","gps_lat":"45.8007287565","gps_long":"24.1473753259","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022XeresNelro, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_May_2018_55421.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu, May 2018 55421\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ec\/Sibiu%2C_May_2018_55421.jpg\/512px-Sibiu%2C_May_2018_55421.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_May_2018_55421.jpg\u0022\u003EXeresNelro\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"T\u00edm\u00e1r-torony","seolink":"timar-torony","note":"","history":"Az als\u00f3v\u00e1ros egyik k\u00f6zeli kapuj\u00e1nak v\u00e9delmi rendszer\u00e9be illeszkedett.\n1457-ben \u00e9p\u00fclt. 1566. m\u00e1rcius 31-\u00e9n nagy t\u0171zv\u00e9szben berobbant a toronyban t\u00e1rolt puskapor. Ez 1570. szeptember 7-\u00e9n megism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt. 1638. augusztus 28-\u00e1n harmadj\u00e1ra is felrobbant, ekkor egy vill\u00e1mcsap\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. \n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/fortificatii_en\/turn\/71"},{"sightId":1935,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Pulber\u0103riei","address":"Strada Ocnei 33","mapdata":"1|1439|1089","gps_lat":"45.8019174184","gps_long":"24.1495874807","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Turnul_Pulberariei.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Turnul Pulberariei\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bc\/Sibiu_Turnul_Pulberariei.jpg\/512px-Sibiu_Turnul_Pulberariei.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Turnul_Pulberariei.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Puskaporos-b\u00e1stya, Kov\u00e1cs-b\u00e1stya","seolink":"puskaporos-bastya-kovacs-bastya","note":"","history":"1552-ben \u00e9p\u00fclt \u00e9s puskapor t\u00e1rol\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1lt. Az als\u00f3v\u00e1ros egyik k\u00f6zeli kapuj\u00e1nak (Varg\u00e1k kapuja) v\u00e9delmi rendszer\u00e9be illeszkedett."},{"sightId":1936,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Odobescu Alexandru 1","mapdata":"1|1410|1882","gps_lat":"45.7971692286","gps_long":"24.1493810732","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Muzeul_de_istorie_(6).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sibiu Muzeul de istorie (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/Sibiu_Muzeul_de_istorie_%286%29.jpg\/256px-Sibiu_Muzeul_de_istorie_%286%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Muzeul_de_istorie_(6).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kaputorony","seolink":"kaputorony","note":"","history":"A 14. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt \u00e9s a r\u00e9gi v\u00e1rosh\u00e1za \u00e9p\u00fclet\u00e9vel \u00f6ssze\u00e9p\u00fclt.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/fortificatii_en\/turn\/66"},{"sightId":1937,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Sc\u0103rilor","address":"Pia\u021ba Albert Huet","mapdata":"1|1446|1740","gps_lat":"45.7979987619","gps_long":"24.1496969339","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022XeresNelro, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_May_2018_55417.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu, May 2018 55417\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/Sibiu%2C_May_2018_55417.jpg\/512px-Sibiu%2C_May_2018_55417.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_May_2018_55417.jpg\u0022\u003EXeresNelro\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"A l\u00e9pcs\u0151 tornya","seolink":"a-lepcso-tornya","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban az els\u0151 er\u0151d\u00edt\u00e9si rendszer r\u00e9szek\u00e9nt \u00e9p\u00fclt. 1542-ben nyerte el mai alakj\u00e1t. A fels\u0151 \u00e9s als\u00f3 v\u00e1rost \u00f6sszek\u00f6t\u0151 l\u00e9pcs\u0151 tetej\u00e9n \u00e1ll.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/fortificatii_en\/turn\/65"},{"sightId":1938,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1573|2636","gps_lat":"45.7927089556","gps_long":"24.1508566445","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoserodites-Nagyszeben-3063","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022koss_x_treeme, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zidul_Cetatii_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zidul Cetatii - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3f\/Zidul_Cetatii_-_panoramio.jpg\/512px-Zidul_Cetatii_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zidul_Cetatii_-_panoramio.jpg\u0022\u003Ekoss_x_treeme\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosfalak","seolink":"varosfalak","note":"","history":"A telep\u00fcl\u00e9s sz\u00edv\u00e9ben emelked\u0151 magaslaton meg\u00e9p\u00fclt pl\u00e9b\u00e1niatemplomot vett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r k\u00f6rbe tornyokkal er\u0151s\u00edtett falakkal. A 14. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el az \u00f3v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lre es\u0151 fels\u0151v\u00e1rosi, a 15. sz\u00e1zadban pedig az \u00f3v\u00e1rost\u00f3l \u00e9szakra es\u0151 als\u00f3v\u00e1rosi v\u00e9d\u0151\u00f6vezet. Visconti olasz \u00e9p\u00edt\u00e9sz \u00e1ltal 1699-ben k\u00e9sz\u00edtett v\u00e1rosrajz szerint 39 torony \u00e9s 4 kaputorony v\u00e9dte."},{"sightId":1939,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Pasajul Sc\u0103rilor","mapdata":"1|1400|1844","gps_lat":"45.7973873688","gps_long":"24.1492547508","religion":0,"oldtype":"27","newtype":"27","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Krzysztof Dudzik (User:ToSter), CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_street_and_walls.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu, street and walls\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/Sibiu%2C_street_and_walls.jpg\/512px-Sibiu%2C_street_and_walls.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu,_street_and_walls.jpg\u0022\u003EKrzysztof Dudzik (User:ToSter)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"L\u00e9pcs\u0151s felj\u00e1r\u00f3","seolink":"lepcsos-feljaro","note":"","history":"A felj\u00e1r\u00f3 kapcsolatot teremt a fels\u0151 \u00e9s als\u00f3 v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6tt. A 19 sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k a k\u00e9t v\u00e1rosr\u00e9sz k\u00f6z\u00f6tti emelked\u0151 enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re.\n&\nwelcometoromania.eu: Nagyszeben, L\u00e9pcs\u0151s felj\u00e1r\u00f3|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sibiu\/Sibiu_Pasajul_Scarilor_m.htm"},{"sightId":1940,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Turnul Sc\u0103rii Aurarilor","address":"Pia\u021ba Aurarilor","mapdata":"1|1717|1643","gps_lat":"45.7985977381","gps_long":"24.1519528185","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Piata_Mica_nr.25.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Piata Mica nr.25\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Sibiu_Piata_Mica_nr.25.JPG\/512px-Sibiu_Piata_Mica_nr.25.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Piata_Mica_nr.25.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Aranym\u0171vesek l\u00e9pcs\u0151j\u00e9nek tornya","seolink":"aranymuvesek-lepcsojenek-tornya","note":"","history":"A k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n l\u00e9v\u0151 bolt\u00edves \u00e1tj\u00e1r\u00f3n \u00e1t az Aranym\u0171vesek ter\u00e9re vezet\u0151 l\u00e9pcs\u0151h\u00f6z juthatunk. A fels\u0151bb emeleteket lakkhat\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k, nagym\u00e9ret\u0171 ablakokkal l\u00e1tt\u00e1k el, s ezzel elvesz\u00edtette az eredeti, 13-14. sz\u00e1zadi v\u00e9delmi szerep\u00e9t.\n&\nwelcometoromania.eu: Nagyszeben, Aranym\u0171vesek l\u00e9pcs\u0151j\u00e9nek tornya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sibiu\/Sibiu_Turnul_Scarii_aurarilor_m.htm"},{"sightId":1941,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Istorie Natural\u0103","address":"Strada Cet\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|2031|2266","gps_lat":"45.7948740775","gps_long":"24.1546733306","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/brukenthalmuseum.ro\/naturale\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Cezar Suceveanu, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_de_Istorie_Naturala_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul de Istorie Naturala din Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/28\/Muzeul_de_Istorie_Naturala_din_Sibiu.jpg\/512px-Muzeul_de_Istorie_Naturala_din_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_de_Istorie_Naturala_din_Sibiu.jpg\u0022\u003ECezar Suceveanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum","seolink":"termeszettorteneti-muzeum","note":"","history":"Az 1849-ben megalakult Erd\u00e9lyi Term\u00e9szettudom\u00e1nyi T\u00e1rsas\u00e1g (Siebenburgischer Verein fur Naturwiessenschaften) alap\u00edtotta. 1895-re elk\u00e9sz\u00fclt a m\u00fazeum jelenlegi \u00e9p\u00fclete. A t\u00f6bb mint 1.000.000 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgy egy r\u00e9sze a m\u00fazeum szakembereinek munk\u00e1j\u00e1t d\u00edcs\u00e9ri, de igen sok gy\u0171jtem\u00e9ny felaj\u00e1nl\u00e1sb\u00f3l \u00e9rkezett.@\nA m\u00fazeum \u00e9p\u00fclete 1894 \u00e9s 1895 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel it\u00e1liai renesz\u00e1nsz st\u00edlusban.\n&\nwelcometoromania.eu: Nagyszeben, Term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Sibiu\/Sibiu_Muzeul_istorie_naturala_m.htm"},{"sightId":1942,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Farmacie","address":"Pia\u021ba Mic\u0103 26","mapdata":"1|1735|1696","gps_lat":"45.7983363313","gps_long":"24.1520431284","religion":0,"oldtype":"72","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brukenthalmuseum.ro\/farmacie\/index.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Patikam\u00fazeum","seolink":"patikamuzeum","note":"","history":"1494-ben Szebenben ny\u00edlt meg a mai Rom\u00e1nia els\u0151 gy\u00f3gyszert\u00e1ra, \u00e9s Szebenben \u00e9lt Christian Friedrich Samuel Hahnemann (1755-1843), n\u00e9met orvos, a term\u00e9szetgy\u00f3gy\u00e1szat megteremt\u0151je. A m\u00fazeum egy 15. sz\u00e1zadi \u00e9p\u00fcletben tal\u00e1lhat\u00f3, amelyben 1568 \u00f3ta a Fekete Medve gy\u00f3gyszert\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A m\u00fazeum 1972-ben alakult."},{"sightId":1943,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Etnografie Universal\u0103 Franz Binder","address":"Casa Hermes, Pia\u021ba Mic\u0103 11","mapdata":"1|1591|1811","gps_lat":"45.7975985841","gps_long":"24.1509938695","religion":0,"oldtype":"93,76,74,83","newtype":"98","homepage":"https:\/\/cultura.sibiu.ro\/repere_culturale\/muzeu\/4558","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Franz-Binder-Museum,_13.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hermannstadt, Franz-Binder-Museum, 13\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/18\/Hermannstadt%2C_Franz-Binder-Museum%2C_13.jpeg\/512px-Hermannstadt%2C_Franz-Binder-Museum%2C_13.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_Franz-Binder-Museum,_13.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Kisiparosok h\u00e1za, Burger- und Gewerbeverein-Haus, Franz Binder Egyetemes N\u00e9prajzi M\u00fazeum","seolink":"egykori-kisiparosok-haza-burger-und-gewerbeverein-haus-franz-binder-egyetemes-neprajzi-muzeum","note":"","history":"A hajdani Kisiparosok h\u00e1za (Burger- und Gewerbeverein-Haus) 1865 \u00e9s 1867 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. Volt ott klub, k\u00f6nyvt\u00e1r, inasiskola, kisiparosok term\u00e9keinek ki\u00e1ll\u00edt\u00f3helye, majd 1989-ben az \u00e9p\u00fcletet renov\u00e1lt\u00e1k \u00e9s a Franz Binder m\u00fazeum k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele.@\nFranz Binder keresked\u0151 10 \u00e9vet \u00e9lt Egyiptomban, majd 1857-ben az osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri udvar tiszteletbeli helyettes konzulnak nevezte ki Szud\u00e1nba. \u0150 1862-ben egy 500 darabb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nyt aj\u00e1nd\u00e9kozott a m\u00fazeumnak, amely a N\u00edlus menti t\u00f6rzsekt\u0151l gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze."},{"sightId":1944,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Podul Minciunilor","address":"Pia\u021ba Mic\u0103","mapdata":"1|1574|1694","gps_lat":"45.7983170360","gps_long":"24.1507870608","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Catalin Bogdan, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:HPIM7469_podul_mincinosilor_cb_2009.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022HPIM7469 podul mincinosilor cb 2009\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/67\/HPIM7469_podul_mincinosilor_cb_2009.JPG\/512px-HPIM7469_podul_mincinosilor_cb_2009.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:HPIM7469_podul_mincinosilor_cb_2009.JPG\u0022\u003ECatalin Bogdan\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Hazugok h\u00eddja, Liegende Br\u00fccke","seolink":"hazugok-hidja-liegende-brucke","note":"","history":"Rom\u00e1nia legr\u00e9gibb \u00f6nt\u00f6ttvas h\u00eddja. 1859-ben \u00e9p\u00fclt egy fah\u00edd hely\u00e9re a Liegende Br\u00fccke, vagyis Fekv\u0151 h\u00edd. A fah\u00eddat a k\u00f6rny\u00e9ken \u00e1rul\u00f3 kof\u00e1k f\u00fcllent\u00e9seinek, nagyotmond\u00e1sainak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 nevezt\u00e9k Hazugok h\u00eddj\u00e1nak, amely elnevez\u00e9s \u00e1tragadt az \u00faj h\u00eddra is. Egyik oldal\u00e1n az \u00e9p\u00edt\u00e9s \u00e9ve, a m\u00e1sik oldal\u00e1n a sz\u00e1sz c\u00edmer l\u00e1that\u00f3. K\u00e9t, keresztbe fektetett, kard f\u00f6l\u00f6tt egy korona l\u00e1that\u00f3, amely azt jelezte, hogy a sz\u00e1szs\u00e1g elismerte a magyar kir\u00e1ly fennhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t."},{"sightId":1945,"townId":75,"active":2,"name_LO":"Casa Artelor, ","address":"Pia\u021ba Mic\u0103 21","mapdata":"1|1611|1675","gps_lat":"45.7983674767","gps_long":"24.1511712966","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Casa_Artelor_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Casa Artelor (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4a\/Sibiu_Casa_Artelor_%288%29.jpg\/512px-Sibiu_Casa_Artelor_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Casa_Artelor_(8).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori m\u00e9sz\u00e1rsz\u00e9k, M\u0171v\u00e9szetek H\u00e1za, Emil Sigerus Sz\u00e1sz N\u00e9prajzi M\u00fazeum","seolink":"egykori-meszarszek-muveszetek-haza-emil-sigerus-szasz-neprajzi-muzeum","note":"","history":"A 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, el\u0151sz\u00f6r m\u00e9sz\u00e1rsz\u00e9k volt, \u00edgy a M\u00e9sz\u00e1rosok H\u00e1za nevet vette fel. K\u00e9s\u0151bb az emeletre sz\u0171cs\u00f6k k\u00f6lt\u00f6ztek, majd gabonarakt\u00e1rnak haszn\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s egy kis id\u0151re el\u0151ad\u00e1sok sz\u00ednhelye is volt. Az 1787-es restaur\u00e1l\u00e1si munk\u00e1latok sor\u00e1n ker\u00fclt az \u00e9p\u00fcletre a v\u00e1ros c\u00edmere."},{"sightId":1946,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Casa Luxemburg","address":"Pia\u021ba Mic\u0103 16","mapdata":"1|1591|1730","gps_lat":"45.7981108626","gps_long":"24.1510042501","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.casaluxemburg.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Casa_Luxenburg_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sibiu Casa Luxenburg (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Sibiu_Casa_Luxenburg_%281%29.jpg\/512px-Sibiu_Casa_Luxenburg_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sibiu_Casa_Luxenburg_(1).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Luxemburg-h\u00e1z","seolink":"luxemburg-haz","note":"","history":"Als\u00f3 h\u00e1rom szintj\u00e9t a 15., m\u00edg manz\u00e1rdj\u00e1t a 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 2005-ben Luxemburg f\u0151herceg\u00e9nek \u00e9s feles\u00e9g\u00e9nak l\u00e1togat\u00e1sakor az \u00e9p\u00fclet hivatalosan is felvette a Luxemburg h\u00e1z elnevez\u00e9st."},{"sightId":1947,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Casa cu Cariatide","address":"Strada Mitropoliei 13","mapdata":"1|1393|2087","gps_lat":"45.7959904841","gps_long":"24.1492074265","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CasaCuCariatideSB_(5).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022CasaCuCariatideSB (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9d\/CasaCuCariatideSB_%285%29.JPG\/512px-CasaCuCariatideSB_%285%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CasaCuCariatideSB_(5).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kariatid\u00e1s h\u00e1z, Bethlen Gergelyn\u00e9 h\u00e1za","seolink":"kariatidas-haz-bethlen-gergelyne-haza","note":"","history":"\u00d6zvegy Bethlen Gergelyn\u00e9 \u00e9p\u00edtette fel 1786-ban a k\u00e9s\u0151 barokk st\u00edlus\u00fa h\u00e1z\u00e1t, miut\u00e1n 1781-ben II. J\u00f3zsef rendelete nyom\u00e1n lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt m\u00e1s nemzetis\u00e9gek betelep\u00fcl\u00e9se a v\u00e1rosba. A h\u00e1z nev\u00e9t ad\u00f3 kov\u00e1csoltvas korl\u00e1tos erk\u00e9lyt tart\u00f3 k\u00e9t hatalmas kariotida (oszlop helyett alkalmazott n\u0151alak) val\u00f3sz\u00edn\u00fcleg Simon Hoffmayer m\u0171hely\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt."},{"sightId":1948,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mitropoliei 26","mapdata":"1|1168|2293","gps_lat":"45.7947100128","gps_long":"24.1473227872","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00fcller-h\u00e1z","seolink":"muller-haz","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n ebben a h\u00e1zban lakott az austriai Poysdorf v\u00e1ros sz\u00fcl\u00f6tte, Franz Josef M\u00fcller, a tell\u00far felfedez\u0151je. M\u00fcller 1775-t\u0151l volt az erd\u00e9lyi b\u00e1ny\u00e1k f\u0151inspektora \u00e9s a kutat\u00e1sok \u00e9rdek\u00e9ben, valamint Brukenthal b\u00e1r\u00f3 megh\u00edv\u00e1s\u00e1ra \u00e9s a b\u00e9csi udvar aj\u00e1nlat\u00e1val k\u00f6lt\u00f6zik Szebenbe. Itt 1782-ben fedezte fel az \u00faj elemet.@\nAz Erd\u00e9lyi-\u00e9rchegys\u00e9gben l\u00e9v\u0151 Nagy\u00e1g nev\u0171 falur\u00f3l nevezt\u00e9k el a nagy\u00e1git nev\u0171 \u00e1sv\u00e1nyt, mely arany-, \u00f3lom-, antimon- \u00e9s tell\u00fartartalm\u00fa szulfid. Ez az az \u00e1sv\u00e1ny, amelyben M\u00fcller f\u00f6lfedezte a tell\u00far k\u00e9miai elemet."},{"sightId":1949,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul de V\u00e2n\u0103toare August von Spiess","address":"Str. \u0218coala de \u00cenot 4","mapdata":"1|1117|3637","gps_lat":"45.7866913597","gps_long":"24.1468465923","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brukenthalmuseum.ro\/vanatoare_en\/01.htm","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"August von Spiess vad\u00e1szm\u00fazeum","seolink":"august-von-spiess-vadaszmuzeum","note":"","history":"A m\u00fazeum 1966-ban ny\u00edlt meg \u00e9s 1981-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Spiess ezredes volt vill\u00e1j\u00e1ba. Spiess sok \u00e9ven kereszt\u00fcl a kir\u00e1lyi udvar vad\u00e1szmestere volt. A m\u00fazeum alapj\u00e1t az \u0151 vad\u00e1szfegyverekb\u0151l, hazai \u00e9s exotikus tr\u00f3fe\u00e1kb\u00f3l, csapd\u00e1kb\u00f3l \u00e9s f\u00e9nyk\u00e9pekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye k\u00e9pezte."},{"sightId":1950,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Muzeul civilizatiei populare, Muzeul ASTRA","address":"Strada P\u0103durea Dumbrava nr. 16","mapdata":"","gps_lat":"45.7550401931","gps_long":"24.1160595871","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"https:\/\/muzeulastra.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radufan at Romanian Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Moara_Dobrogeana_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Moara Dobrogeana Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/de\/Moara_Dobrogeana_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Moara_Dobrogeana_Sibiu.jpg\u0022\u003ERadufan at Romanian Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szabadt\u00e9ri n\u00e9prajzi m\u00fazeum","seolink":"szabadteri-neprajzi-muzeum","note":"","history":"A Nagyszeben k\u00fclter\u00fclet\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 ASTRA Hagyom\u00e1nyos N\u00e9pi Kult\u00fara M\u00fazeuma m\u0171eml\u00e9knek nyilv\u00e1n\u00edtott szabadt\u00e9ri m\u00fazeum."},{"sightId":1951,"townId":75,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Albert Huet 5","mapdata":"1|1449|1865","gps_lat":"45.7972562307","gps_long":"24.1497271292","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Karin1992, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_National_von_Brukenthal.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul National von Brukenthal\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/6\/6d\/Colegiul_National_von_Brukenthal.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_National_von_Brukenthal.jpg\u0022\u003EKarin1992\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt evang\u00e9likus gimn\u00e1zium, Samuel von Brukenthal koll\u00e9gium","seolink":"volt-evangelikus-gimnazium-samuel-von-brukenthal-kollegium","note":"","history":"1779-1781 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt barokkst\u00edlusban a 14. sz\u00e1zadi r\u00e9gi iskola alapjaira, de 1786-ra lett teljesen k\u00e9sz.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/cladiri2_en\/piata_huet\/123"},{"sightId":1952,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Hotel \u00cemp\u0103ratul Romanilor","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu 4","mapdata":"1|1556|2148","gps_lat":"45.7955610453","gps_long":"24.1506691343","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"http:\/\/sibiu.imparatulromanilor.ro\/en\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022kossxtreeme, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_In_Center_of_Sibiu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hotel In Center of Sibiu - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/be\/Hotel_In_Center_of_Sibiu_-_panoramio.jpg\/512px-Hotel_In_Center_of_Sibiu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_In_Center_of_Sibiu_-_panoramio.jpg\u0022\u003Ekossxtreeme\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Hotel R\u00f6mischer Kaiser","seolink":"volt-hotel-romischer-kaiser","note":"","history":"Friederich Maetz tervei alapj\u00e1n 1894 \u00e9s 1895 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a r\u00e9gi fogad\u00f3 hely\u00e9n, amelyben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt 1846. november\u00e9ben Liszt Ferenc, 1847. december\u00e9ben Johann Strauss \u00e9s 1879 szeptember\u00e9ben Johannes Brahms is megfordult.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/cladiri2_en\/balcescu\/199"},{"sightId":1953,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Karate Sibiu - Clubul Sportiv Hirsch","address":"Bulevardul Victoriei Nr. 40","mapdata":"1|370|3457","gps_lat":"45.7877736399","gps_long":"24.1404218374","religion":3,"oldtype":"6","newtype":"90","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_prot_Theologie,_5.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hermannstadt, prot Theologie, 5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/Hermannstadt%2C_prot_Theologie%2C_5.jpeg\/512px-Hermannstadt%2C_prot_Theologie%2C_5.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hermannstadt,_prot_Theologie,_5.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt evang\u00e9likus szemin\u00e1rium, Ev. Landeskirchen-Seminar.","seolink":"volt-evangelikus-szeminarium-ev-landeskirchen-seminar","note":"","history":""},{"sightId":1954,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Spitalul Militar de Urgen\u021b\u0103","address":"Bulevardul Victoriei 46","mapdata":"1|235|3933","gps_lat":"45.7847745889","gps_long":"24.1391999072","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Osztr\u00e1k-Magyar katonai k\u00f3rh\u00e1z, k. u. k. Garnison Spital","seolink":"egykori-osztrak-magyar-katonai-korhaz-k-u-k-garnison-spital","note":"","history":""},{"sightId":1955,"townId":75,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Victoriei","mapdata":"1|855|3154","gps_lat":"45.7895475447","gps_long":"24.1445715396","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki palota, Justizpalais","seolink":"egykori-torvenyszeki-palota-justizpalais","note":"","history":""},{"sightId":1956,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Hotel Continental Forum","address":"Pia\u021ba Unirii 10","mapdata":"1|1229|2704","gps_lat":"45.7922267007","gps_long":"24.1478322759","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"https:\/\/continental-forum-sibiu.continentalhotels.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hermannstadt1191, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Continental_Forum.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hotel Continental Forum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/Hotel_Continental_Forum.jpg\/512px-Hotel_Continental_Forum.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Continental_Forum.jpg\u0022\u003EHermannstadt1191\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Hotel Europa","seolink":"egykori-hotel-europa","note":"","history":"1914-ben \u00e9p\u00edttette az ortodox egyh\u00e1z. 1915 \u00e9s 1923 k\u00f6z\u00f6tt Hotel Europa n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\n&\npatrimoniu.sibiu.ro|https:\/\/patrimoniu.sibiu.ro\/cladiri2_en\/piata_unirii\/515"},{"sightId":2486,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 din Turni\u0219or","address":"Kistorony, Neppendorf, Strada Eduard Albert Bielz 62","mapdata":"","gps_lat":"45.7898558398","gps_long":"24.1175983378","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.kirche.neppendorf.de\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Kistorony-3072","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Aisano, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Neppendorf,_evangelia_kirko.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Neppendorf, evangelia kirko\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ed\/Neppendorf%2C_evangelia_kirko.jpg\/512px-Neppendorf%2C_evangelia_kirko.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Neppendorf,_evangelia_kirko.jpg\u0022\u003EAisano\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kistornyi evang\u00e9likus templom","seolink":"kistornyi-evangelikus-templom","note":"","history":"Kistorony (Neppendorf, Turni\u015for) egykor \u00f6n\u00e1ll\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s ma Nagyszeben v\u00e1ros\u00e1hoz tartozik. Er\u0151dtemplom\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge, hogy a sz\u00e1sz templomok k\u00f6z\u00fcl egyed\u00fcl ez k\u00e9sz\u00fclt kereszthaj\u00f3s kivitelben, valamint, hogy templomtornya kezdetben \u0151rtoronyk\u00e9nt szolg\u00e1lt.@\n1327-ben eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r pl\u00e9b\u00e1niatemplom\u00e1t, melynek pl\u00e9b\u00e1nosa Mikl\u00f3s egyben a szebeni ker\u00fclet d\u00e9k\u00e1nja. \nA kutat\u00f3k szerint a templom legal\u00e1bb egy \u00e9vsz\u00e1zaddal r\u00e9gebbi, mint az els\u0151 pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1r\u00f3l ismert adat. Ezt alapul v\u00e9ve a XIII. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtized\u00e9ben \u00e9p\u00fclhetett. Eredetileg h\u00e1romhaj\u00f3s, pill\u00e9res bazilikatemplom volt, kereszthaj\u00f3val, toronnyal.@\nA rom\u00e1n-kori templomot a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k 1493-ban elpuszt\u00edtott\u00e1k, \u00e9s romjaib\u00f3l csak k\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zados \u00e9p\u00edtkez\u00e9s tudta helyrehozni. 1548-ban \u00e1ll\u00edtj\u00e1k helyre a szent\u00e9lyt, 1747-ben az eredeti n\u00e9gyzetes tornyot, a szent\u00e9ly \u00e9s a haj\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n \u00e1ll\u00f3 n\u00e9gyzet f\u00f6l\u00f6tt, de m\u00e1r keskenyebb alapon, \u00edgy a keleti fal\u00e1t k\u00e9t \u00faj be\u00e9p\u00edtett pill\u00e9r tartja. Megsz\u00fcntett\u00e9k a h\u00e1romhaj\u00f3s bazilik\u00e1lis beoszt\u00e1st: csak egy haj\u00f3 csatlakozik a r\u00e9gi kereszthaj\u00f3hoz, k\u00e9t boltmez\u0151 sz\u00e9less\u00e9g\u00e9vel meghosszabb\u00edtva.@\nA haj\u00f3t \u00e9s szent\u00e9lyt 1759\u20131762 k\u00f6z\u00f6tt boltozz\u00e1k \u00fajra, a kereszthaj\u00f3 d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9t 1771-ben. 1782-ben az egykori \u00e9szaki oldalhaj\u00f3 alapjaira egy \u00faj \u00e9p\u00fcletr\u00e9szt \u00e9p\u00edtenek. Ekkor helyre\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pkori eredet\u0171 l\u0151r\u00e9ses v\u00e9d\u0151falat is, mely azonban napjainkban sajnos m\u00e1r csak r\u00e9szben, visszabontva \u00e1ll. V\u00e9d\u0151torny\u00e1t a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n, az iskola \u00e9p\u00edt\u00e9sekor bontott\u00e1k le."},{"sightId":2487,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Andrei","address":"Szenterzs\u00e9bet, Hammersdorf, Strada Maior Octavian Ni\u021b\u0103 36","mapdata":"","gps_lat":"45.8107684309","gps_long":"24.1819090794","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/bisericasfantulandrei.business.site\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Renardo la vulpo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hammersdorf,_ev_Kirche_v_SO,_5.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hammersdorf, ev Kirche v SO, 5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/Hammersdorf%2C_ev_Kirche_v_SO%2C_5.jpeg\/512px-Hammersdorf%2C_ev_Kirche_v_SO%2C_5.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hammersdorf,_ev_Kirche_v_SO,_5.jpeg\u0022\u003ERenardo la vulpo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenterzs\u00e9beti Szent Andr\u00e1s er\u0151dtemplom","seolink":"szenterzsebeti-szent-andras-erodtemplom","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, eredetileg h\u00e1romhaj\u00f3s rom\u00e1n st\u00edlus\u00fa bazilika volt. A 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n jelent\u0151s g\u00f3tikus \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9sen esett \u00e1t. Az 1658-as \u00e9s 1661-es tat\u00e1r bet\u00f6r\u00e9skor s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt. 1742-ben \u00e9p\u00fclt a harangtorony. A ker\u00edt\u0151fala \u00e9s az azon bel\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 g\u00f3tikus k\u00e1polna a 16. sz\u00e1zadra dat\u00e1lhat\u00f3, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg rom\u00e1n kori alapokon nyugszanak."},{"sightId":2488,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Orfelinatul Terezian","address":"Strada Gladiolelor 4-8","mapdata":"1|1309|340","gps_lat":"45.8063226569","gps_long":"24.1485524630","religion":1,"oldtype":"86","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mihai Andrei, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Theresianum_in_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Theresianum in Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/93\/Theresianum_in_Sibiu.jpg\/512px-Theresianum_in_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Theresianum_in_Sibiu.jpg\u0022\u003EMihai Andrei\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Theresianum \u00c1rvah\u00e1z","seolink":"egykori-theresianum-arvahaz","note":"","history":"M\u00e1ria Ter\u00e9zia utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fclt a Sarl\u00f3s Boldogasszony templommal egyidej\u0171leg barokk st\u00edlusban."},{"sightId":2489,"townId":75,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Gheorghe Laz\u0103r","address":"Strada Gheorghe Laz\u0103r 1-3","mapdata":"1|1890|1989","gps_lat":"45.7965031084","gps_long":"24.1535167375","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hermannstadt1191, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gheorghe_Lazar_National_College_in_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gheorghe Lazar National College in Sibiu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/Gheorghe_Lazar_National_College_in_Sibiu.jpg\/512px-Gheorghe_Lazar_National_College_in_Sibiu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gheorghe_Lazar_National_College_in_Sibiu.jpg\u0022\u003EHermannstadt1191\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-romai-katolikus-gimnazium","note":"","history":"1692 -ben a jezsuit\u00e1k alap\u00edtott\u00e1k a gimn\u00e1ziumot. 1773-ban a jezsuita renddel egy\u00fctt a gimn\u00e1zium is megsz\u0171nt. 1780-ban II. J\u00f3zsef j\u00f3v\u00e1hagyta az iskola \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9t Gymnasium regium Cibiniensis n\u00e9v alatt. 1789-ben a f\u0151t\u00e9ri volt jezsuita kolostorba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1898-ig itt maradt, amikor is az \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9be k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Az oktat\u00e1si nyelv eredetileg latin volt, majd 1850-t\u0151l n\u00e9met, 1868-t\u00f3l magyar, 1918-t\u00f3l rom\u00e1n lett.\n&\nwikipedia: Gheorghe Laz\u0103r National College|https:\/\/en.wikipedia.org\/wiki\/Gheorghe_Laz%C4%83r_National_College_(Sibiu)"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}