Nagyszalonta

Salonta

Nagyszalonta

Román:

Salonta

Német:

Großsalontha

Primsal, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Vármegye:

Bihar

Ország:

Románia

Megye:

Bihar

Folyó:

Köles-ér

Tengerszint feletti magasság:

90 m

GPS koordináták:

46.802351, 21.662462

Google térkép:

Google

Népesség

Népesség:

17e

Magyarok aránya:

55.64%

Népesség 1910-ben

Összesen	15943
Magyarok	95.38%
Oláhok	4.08%

Címer

ro:Scooter20, Public domain, via Wikimedia Commons

Szalonta a középkorban jelentéktelen községnek számított, amely hosszú ideig a Toldi család birtokát képezte. Ők építtették az első palánkerődítést a 16. században a török ellen. 1606-ban Bocskai István erdélyi fejedelem 300 hajdút telepített le itt. A hajdúk átvették az erősség védelmét, majd hamarosan a települést is megvásárolták a Toldi családtól. A várat, amelyből mára csak a Csonka torony maradt meg, szintén ők építették fel. 1658-ban azonban török kézre került, ahonnan a megszállók a század végén Várad visszafoglalásakor vonultak ki. A város igazi hírnevét azonban annak köszönheti, hogy itt született a 19. század talán legnagyobb magyar költője, Arany János. Emlékmúzeuma már 1899-ban megnyílt a Csonkatoronyban, és máig fogadja a látogatókat. A város máig őrzi magyar többségét.

Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!

Története

Látnivalók

895

Honfoglalás

Több...

895

A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.

1000

Államalapítás

Több...

1000

I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.

1214

Először említették Zolonta néven.

1241-42

Tatárjárás

Több...

1241-42

A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.

1241

A tatárok pusztították el, de hamarosan újraépült.

1301

Az Árpád-ház kihalása

Több...

1301

Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.

1332

A pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven.

1398

A Toldy nemzettség birtokába került "leánynegyed" címén. Birtokaikat hamar kiterjesztették a szomszédos községekre, valamint Szilágy, Bihar és Zaránd vármegyék több településére.

1433

A Toldyakon kívül a Nadaby család is birtokos volt itt.

1474

A betörő törökök pusztították a környéket.

1514

Dózsa György dél-bihari parasztseregei a félórányi járóföldre nyugatra fekvő Kölesér városában gyűltek össze, ami a Várad-Temesvár főközlekedési út mentén feküdt. A sereg elsőként a szalontai Toldyakat támadta meg, és nagy pusztítást vitt véghez. A Toldyak támogatták a parasztsereg leverésében a Szapolyai János erdélyi vajda által kinevezett Tomori Pált.

16. századig

Jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt.

1526

Mohácsi csata és az ország két részre szakadása

Több...

1526

A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.

1541

Buda eleste és az ország három részre szakadása

Több...

1541

A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.

1540-1556

A Toldiak négyszögletű, vizesárokkal körülvett palánkerődítményt hoztak létre

1556-tól

Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott.

1560

A szalontai erődítés első írásos említése. Az Enyeden tartott erdélyi országgyűlés elrendelte megerősítését a törökkel szemben.

1570

Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása

Több...

1570

János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.

1591-1606

Tizenöt éves háború

Több...

1591-1606

Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.

1596

Szalontán erdélyi hajdúk által őrzött palánkok készültek.

1598

A Nagyváradot sikertelenül ostromló török hadak a környékbeli falvakat, köztük Szalontát, kifosztották és elpusztították. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt.

1604-1606

Bocskai-felkelés

Több...

1604-1606

1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.

1606. március 16.

Bocskai István erdélyi fejedelem Jóthe Gergely kapitánysága alatt lévő 300 hajdúnak adományozta az elpusztult Kölesér városát. A hajdúk azonban nem Kölesérre, hanem Szalontára költöztek be a Toldiak jóváhagyásával. Ennek oka az volt, hogy Szalonta jobban védhető volt, mint a főút mellett fekvő Kölesér. Szalonta ekkor szinte lakatlan volt, mindössze a Toldi-kastély és néhány ház állt épen.

1606. június 3.

A Bocskai István által letelepített hajdúk birtokba iktatása Szalontán történt meg. Ezután a hajdúk Szalontát Toldi Györgytől zálogba vették, majd megvásárolták. A hajdúk hozzáfogtak a palánkerődítmény felújításához.

1606. június 23.

Bécsi béke

Több...

1606. június 23.

Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.

1610

Báthory Gábor fejedelem a Szalontai erősséget Toldi Györgytől elvette, mert elegendő őrséggel és fegyverrel nem volt képes ellátni, és a beköltözött hajdúknak adta. A fejedelem a szalontai hajdúknak vámszedési jogot adott.

1619

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban

Több...

1619

A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.

1620 körül

A főtéren álló Csonkatornyot Szalonta, egykori várának őrtornyát, ekkor kezdték építeni. A Szalonta környékén elpusztult települések templomainak, kastélyainak tégláit felhasználva (részint az általuk lerombolt mezőgyaraki kastély anyagából) láttak hozzá a vár bástyáinak megerősítéséhez és az őrtorony felépítéséhez.

1621. december 31.

Nikolsburgi béke

Több...

1621. december 31.

A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.

1625

Bethlen Gábor fejedelem közbenjárásával a hajdúk 1000 tallérért Szalontát Toldi Györgytől megvették.

1636

A vár már készen volt, mert a törökök ellen vívott Szalonta környéki harcokban már említették: ez év október 6-án I. Rákóczi György (fejedelem 1630-1648 között) itt verte meg a budai pasa seregét, aki Bethlen Istvánt akarták visszaültetni Erdély fejedelmi trónjára, miután I. Rákóczi György fejedelem nem volt hajlandó kifizetni a törökök által megemelt adót. A töröktől zsákmányolt lőfegyvereket a szalontai vár bástyáiba és tornyaiba állították be.

1644-1645

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban

Több...

1644-1645

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.

1645. december 16.

Linzi béke

Több...

1645. december 16.

Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.

1657

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.

1658

A lakosok a várat és a községet, a törökök közeledtének hírére, II. Rákóczi György fejedelem parancsára lerombolták, nehogy török kézbe kerüljön, és a községből minden jószágokkal elmenekülnek. A török hódoltság része lett. A lakosok hamarosan visszatértek. A törökök a várában őrséget tartottak.

1683

Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása

Több...

1683

A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.

1686

Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása

Több...

1686

A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.

1690

Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája

Több...

1690

Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.

1692. július

A császári seregek által körülzárt Váradi várat a törökök feladták. Donath Heissler feltételként szabta, hogy Szalontáról szintén vonuljanak ki a törökök.

1700-as évek kezdete

Már mintegy 200 magyar nemesi család lakott Szalontán.

1702

I. Lipót császár herceg Esterházy Pál nádornak adta zálogba.

1703-1711

Rákóczi-szabadságharc

Több...

1703-1711

A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.

1741

Mária Terézia idejében mezővárosi rangot kapott.

1745

Mária Terézia Esterházy Pál Antal hercegnek adományozza.

1777

A védelmi funkciót átvette a kő- és téglafallal körülvett vártemplom (mai református templom), ami a régi középkori templom helyén épült. Hossza 80 m, szélessége 60 m, a fal magassága 6 m volt, sarkai bástyákkal voltak megerősítve. A falakat a 19. század közepén bontották le.

1817. március 2.

Arany János itt született és itt is élt életének nagyobb részében.

1848-1849

Magyar forradalom és szabadságharc

Több...

1848-1849

1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.

1867

Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása

Több...

1867

Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.

1899

Az Arany János emlékmúzeum megnyitott a Csonkatoronyban, miután a költő fia, Arany László a városnak adományozta apja hagyatékának jelentős részét.

1907

Elkészült a múzeum díszes bejárata Arany János szobrával. Stróbl Alajos tervei alapján Szeszák Ferenc kivitelezte.

1914-1918

Első világháború

Több...

1914-1918

Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.

1916

Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.

1918

November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.

1918. november - 1919. január

Magyarország cseh, román és szerb megszállása

Több...

1918. november - 1919. január

Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.

1918-tól

1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.

1920. június 4.

Trianoni békediktátum

Több...

1920. június 4.

A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.

1940. augusztus 30.

Második bécsi döntés

Több...

1940. augusztus 30.

A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.

1947

Párizsi békediktátum

Több...

1947

A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.

1950-es évektől

Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.

2002

Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.

Forrás: Wikipedia, akovekmeselnek.hu: A nagyszalontai csonkatorony története , mek.niif.hu: Bordás László: Nagyszalonta város levéltárásól és a szalontai várról , varak.hu: Nagyszalonta , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

Látnivalók

Mind

Templomok, vallási épületek

Középületek

Kulturális létesítmények

Kereskedelem, ipar, vendéglátás

Városi infrastruktúra

Magánlakhelyek

Emlékművek

Múzeumok és Galériák

Templomok, vallási épületek

Szent István római katolikus plébániatemplom

Galaxydave, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szent István római katolikus plébániatemplom

Története

A népes református mezőváros kicsiny és csak a 19. század második felében felszaporodó katolikus közössége számára későn, 1880-ban alapítottak plébániát. Korábban Mezőbikács szórványa volt. Templomát 1875 után építették.

Református templom

Bomctuck, Public domain, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

református

Mutasd a térképen

Felkeres

Református templom

Története

1750 és 1755 között tehetős gazdák adományából épült meg klasszicista stílusban. Egykor bástyás védőfal vette körül. Az 1847-es tűzvészben a templom is károsodott, 1853 és 1854 között építették újjá. 1902 és 1918 között a Nagyszalontai Református Egyházmegye gondnoka gróf Tisza István volt, aki születésének 150. évfordulójára emléktáblát avattak a templom falán. A toronyóra az idő múlását a Kossuth-nótával jelzi.

Baptista templom

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

baptista

Mutasd a térképen

Felkeres

Baptista templom

Története

1903-ban épült az első magyar baptista imaházként. 1871-ben Nagyszalontán kezdett kibontakozni az első újkori baptista gyülekezett, amikor Novák Antal biblia árus egy 7-8 fős biblia olvasó társaságot talált (akik vezetője Lajos János puskaműves volt). 1877. november 11-én Nagyszalontán diakónusszá választják Kornya Mihály vendéglőst és Tóth Mihályt.

Középületek

Városháza

Primaria Salonta

Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

városháza

Jelenleg:

városháza

Mutasd a térképen

Felkeres

Városháza

Története

1906-1907 között épült szecessziós stílusban. Székely László tervezte, akinek az édesapja szalontai kőművesmester volt.

Kulturális létesítmények

Volt magyar királyi állami gimnázium

Colegiul Național Teodor Neș Salonta

László Székely, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

iskola / gimnázium / konviktus

Mutasd a térképen

Felkeres

Volt magyar királyi állami gimnázium

Története

A városi tanács 1903-ban határozta el a gimnázium létesítését. 1907-ben Bihar megye első állami gimnáziumaként jött létre, és az iskola épülete 1909-re készült el Székely László tervei alapján. Az 1919-es román megszállással vegyes tannyelvű lett. 1941-ben felvette Arany János nevét. Az ismételt román megszállás után többször nevet váltott, majd 2007-ben újra felvette Arany János nevét. A 2012-2013-as tanévtől csak román osztályok indultak. A városi tanács 2013-ban Teodor Neș nevére nevezte át.

Arany János Elméleti Líceum

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

iskola / gimnázium / konviktus

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany János Elméleti Líceum

Története

1711-től vannak írásos dokumentumaink a Schola reformata Nagyszalontaiensis-ről, melyben tanult és tanított Arany János. 1847-ben épült meg a ma Nagyiskolának nevezett épület, mely otthont adott az alsó és felső gimnáziumi tagozatnak is.

1906-ban jött létre a négy elemi osztályt folytató Polgári Leányiskola, amely később kereskedelmi tanfolyammal bővült. A következő évben jóváhagyták a fiúk számára a főgimnáziumi fokozatot, mely kezdetben a Nagyiskola emeleti termeiben kapott otthont. Itt tanult Zilahy Lajos író, dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, Major Henrik grafikus. 1970. szeptember 15-én kezdett működni a tizenhat termes modern intézet szaktermekkel és központi fűtéssel. Az új iskola 2010. november 18-tól létezik, az Arany János Főgimnázium és az Arany János Általános Iskola utódjaként. Az oktatás 2011. szeptember elsejétől indult.

Régi református iskola

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

nincs adat

Felekezet:

református

Mutasd a térképen

Felkeres

Régi református iskola

Története

Kereskedelem, ipar, vendéglátás

Róth Ármin egykori kereskedése

Galaxydave, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

kereskedelmi épület

Jelenleg:

ház

Mutasd a térképen

Felkeres

Róth Ármin egykori kereskedése

Története

Városi infrastruktúra

Csonka-torony, Arany János Emlékmúzeum

Muzeul Arany János

Galaxydave, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

vár / erődítés

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Csonka-torony, Arany János Emlékmúzeum

Története

Az egykori szalontai vár egyetlen megmaradt emléke. 1620 körül kezdték építeni, az 1636-os török elleni harcokban már említették. 1658-ban II. Rákóczi György fejedelem romboltatta le, hogy ne kerüljön török kézre.

1899-ben a Csonka-tornyot megmagasították és benne Arany János múzeumot rendeztek be. A bejárata fölött a költő ülő szobra látható.

Hébé szökőkút, Vasmariska

Galaxydave, CC BY-SA 4.0 , via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szökőkút

Jelenleg:

szökőkút

Mutasd a térképen

Felkeres

Hébé szökőkút, Vasmariska

Története

Az Antoinne Durenne által készített alkotás Nagyszalonta legrégibb szobra. A szobrot a város első ártézi kútjára emelték. Hébé az ifjúság görög istennője, Zeusz és Héra lánya, Héraklész felesége. A helyiek Vasmariskának hívják.

Magánlakhelyek

Arany-palota

Teodor Neș könyvtár

Primsal, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

könyvtár, galéria

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany-palota

Története

1912-ben épült. Az Arany János Művelődési Egyesület tulajdona. Az egyesület építtette bérházként, hogy a jövedelméből fenn tudja tartani a múzeumot. Falán áll Bocskai István, Lovassy László és Földi János emléktáblája.

Lovassy László reformkori magyar politikus volt. Báró Wesselényi Miklós javaslatára megalapították a Társalkodási Egyesületet, szorgalmazták a jobbágykérdés megoldását, segítették a lengyel menekülteket. Az erdélyi országgyűlés erőszakos feloszlatása után 1836. január 29-én Pestre érkező Wesselényi Miklós mellett rendezett szimpátiatüntetésen forradalmi beszédet mondott. A pozsonyi országgyűlés Metternich általi berekesztésekor az alsótábla ülésén a királyt és a kormányt vádolta a jobbágykérdés megoldatlanságáért. Felségsértéssel vádolták meg és 1837-ben 10 év várfogságra ítélték. 1840-ben amnesztiával szabadult, de mentális problémákkal küzdött. 1892-ben Nagyszalontán hunyt el.

Kulin György szülőháza

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

ház

Mutasd a térképen

Felkeres

Kulin György szülőháza

Története

Kulin György (1905-1989) magyar csillagász itt született és itt töltötte ifjúkorát. 21 kisbolygót és egy üstököst fedezett fel. 1991. április 27-e óta kétnyelvű emléktábla emlékezik meg róla a ház falán.

Arany János Emlékház

Casa Memorială Arany Janos

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany János Emlékház

Története

Emléktáblával megjelölve. A költőóriás eredeti szülőháza 1823-ban leégett, semmilyen nyoma nem maradt, így rekonstruálni sem lehetett. A költő egykori szülőházának helyén álló épületet 1908-ban vásárolta meg a nagyszalontai önkormányzat. 1909-ben került emléktábla az épület homlokzatára. Az épületet 2010-ben teljesen felujították és a turisztikai vérkeringésbe bekapcsolódott.

Arany János gyermekkorát hivatott bemutatni, személyes tárgyakat nem tartalmaz. Arany János elszegényedett nemesi család sarjaként született.

Emlékművek

Arany János szobra

DenesFeri, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany János szobra

Története

1992-ben avatták fel Kiss István alkotását. A költő Nagyszalontán született.

Kossuth Lajos szobra

Kossuth Lajos Statuie

DenesFeri – sculptor: Tóth András (1858–1929), CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Kossuth Lajos szobra

Története

1901. június 30-án avatták fel az aradi szobrászművész, Tóth András alkotását. A művész szalontai szobrának másolatát 1902-ben Cleveland-ben is felállították 50 évvel Kossuth Lajos amerikai körútja után. A szobrász a költő Tóth Árpád édesapja.

Arany János mellszobra

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Megjegyzés:

A volt Arany János Gimnázium kertjében.

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany János mellszobra

Története

2007-ben állították fel.

Bocskai István szobra

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Bocskai István szobra

Története

2000-ben állították fel, Kolozsi Tobor alkotása. A várost a fejedelem által 1606-ban letelepített hajdúk alapították.

Hajdú emlékmű

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Hajdú emlékmű

Története

Nagyszalonta „400 éve város” emlékére állították 2006-ban. A várost a Bocskai István fejedelem által 1606-ban letelepített 300 hajdú alapította. Az Erzsébet parkban az 1896-os millenniumi ünnepségek alkalmával ültetett két tölgyfa tövében található. Az emlékmű két hajdú katonát ábrázol, akik kettős kapu előtt állnak, a város címerével.

Szoborpark

DenesFeri, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Szoborpark

Története

A református templom jobb oldalán találhatók Arany János teljes alakos szobra, Sinka István, Zilahy Lajos, Kulin György, a Kossuth-díjjal kitüntetett Kiss István (szobrász) mellszobrai.

Kulin György 1905-ben Nagyszalontán született híres csillagász. Több kisbolygót és üstököst is felfedezett. Az 1936. december 11-én felfedezett kisbolygóját Szalontának nevezték el.

Kiss István szobrász készítette a mellette álló Arany János-szobrot.

Sinka István (1897-1969) Nagyszalontán született magyar költő, író.

Zilahy Lajos (1891-1974) Nagyszalontán született magyar író volt. A második világháború után az USA-ba emigrált.

Múzeumok és Galériák

Csonka-torony, Arany János Emlékmúzeum

Muzeul Arany János

Galaxydave, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

vár / erődítés

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Csonka-torony, Arany János Emlékmúzeum

Története

1899-ben a Csonka-tornyot megmagasították és benne Arany János múzeumot rendeztek be. A bejárata fölött a költő ülő szobra látható.

Arany-palota

Teodor Neș könyvtár

Primsal, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

könyvtár, galéria

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany-palota

Története

Arany János Emlékház

Casa Memorială Arany Janos

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Arany János Emlékház

Története

Arany János gyermekkorát hivatott bemutatni, személyes tárgyakat nem tartalmaz. Arany János elszegényedett nemesi család sarjaként született.

Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.8023510000","long":"21.6624620000"},"townlink":"nagyszalonta-salonta","town":{"townId":60,"active":1,"name_HU":"Nagyszalonta","name_LO":"Salonta","name_GE":"Gro\u00dfsalontha","name_LT":"","seolink":"nagyszalonta-salonta","listorder":26,"oldcounty":26,"country":4,"division":12,"altitude":"90","gps_lat":"46.8023510000","gps_long":"21.6624620000","population":17,"hungarian_2011":55.64,"population_1910":15943,"hungarian_1910":95.38,"german_1910":0,"slovak_1910":0,"romanian_1910":4.08,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Primsal, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Csonkatorony Arany Palota\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/45\/Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\/512px-Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\u0022\u003EPrimsal\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"K\u00f6r\u00f6s-vid\u00e9k, Alf\u00f6ld","river":"K\u00f6les-\u00e9r","description":"Szalonta a k\u00f6z\u00e9pkorban jelent\u00e9ktelen k\u00f6zs\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott, amely hossz\u00fa ideig a Toldi csal\u00e1d birtok\u00e1t k\u00e9pezte. \u0150k \u00e9p\u00edttett\u00e9k az els\u0151 pal\u00e1nker\u0151d\u00edt\u00e9st a 16. sz\u00e1zadban a t\u00f6r\u00f6k ellen. 1606-ban Bocskai Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem 300 hajd\u00fat telep\u00edtett le itt. A hajd\u00fak \u00e1tvett\u00e9k az er\u0151ss\u00e9g v\u00e9delm\u00e9t, majd hamarosan a telep\u00fcl\u00e9st is megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a Toldi csal\u00e1dt\u00f3l. A v\u00e1rat, amelyb\u0151l m\u00e1ra csak a Csonka torony maradt meg, szint\u00e9n \u0151k \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel. 1658-ban azonban t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fclt, ahonnan a megsz\u00e1ll\u00f3k a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n V\u00e1rad visszafoglal\u00e1sakor vonultak ki. A v\u00e1ros igazi h\u00edrnev\u00e9t azonban annak k\u00f6sz\u00f6nheti, hogy itt sz\u00fcletett a 19. sz\u00e1zad tal\u00e1n legnagyobb magyar k\u00f6lt\u0151je, Arany J\u00e1nos. Eml\u00e9km\u00fazeuma m\u00e1r 1899-ban megny\u00edlt a Csonkatoronyban, \u00e9s m\u00e1ig fogadja a l\u00e1togat\u00f3kat. A v\u00e1ros m\u00e1ig \u0151rzi magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1214|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Zolonta n\u00e9ven.@#5|@1241|A tat\u00e1rok puszt\u00edtott\u00e1k el, de hamarosan \u00fajra\u00e9p\u00fclt.@#6|@1332|A p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k m\u00e1r egyh\u00e1zas helyk\u00e9nt eml\u00edtette Zalancha, Zalanta n\u00e9ven.@1398|A Toldy nemzetts\u00e9g birtok\u00e1ba ker\u00fclt \u0022le\u00e1nynegyed\u0022 c\u00edm\u00e9n. Birtokaikat hamar kiterjesztett\u00e9k a szomsz\u00e9dos k\u00f6zs\u00e9gekre, valamint Szil\u00e1gy, Bihar \u00e9s Zar\u00e1nd v\u00e1rmegy\u00e9k t\u00f6bb telep\u00fcl\u00e9s\u00e9re.@1433|A Toldyakon k\u00edv\u00fcl a Nadaby csal\u00e1d is birtokos volt itt.@1474|A bet\u00f6r\u0151 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k puszt\u00edtott\u00e1k a k\u00f6rny\u00e9ket.@1514|D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy d\u00e9l-bihari parasztseregei a f\u00e9l\u00f3r\u00e1nyi j\u00e1r\u00f3f\u00f6ldre nyugatra fekv\u0151 K\u00f6les\u00e9r v\u00e1ros\u00e1ban gy\u0171ltek \u00f6ssze, ami a V\u00e1rad-Temesv\u00e1r f\u0151k\u00f6zleked\u00e9si \u00fat ment\u00e9n fek\u00fcdt. A sereg els\u0151k\u00e9nt a szalontai Toldyakat t\u00e1madta meg, \u00e9s nagy puszt\u00edt\u00e1st vitt v\u00e9ghez. A Toldyak t\u00e1mogatt\u00e1k a parasztsereg lever\u00e9s\u00e9ben a Szapolyai J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajda \u00e1ltal kinevezett Tomori P\u00e1lt.@16. sz\u00e1zadig|Jelent\u00e9ktelen k\u00f6zs\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edtott, melynek \u0151si birtokosa a Toldy csal\u00e1d volt.@#8|@#9|@1540-1556|A Toldiak n\u00e9gysz\u00f6glet\u0171, vizes\u00e1rokkal k\u00f6r\u00fclvett pal\u00e1nker\u0151d\u00edtm\u00e9nyt hoztak l\u00e9tre@1556-t\u00f3l|Az erd\u00e9lyi fejedelmek fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott.@1560|A szalontai er\u0151d\u00edt\u00e9s els\u0151 \u00edr\u00e1sos eml\u00edt\u00e9se. Az Enyeden tartott erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s elrendelte meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6kkel szemben.@#10|@#12|@1596|Szalont\u00e1n erd\u00e9lyi hajd\u00fak \u00e1ltal \u0151rz\u00f6tt pal\u00e1nkok k\u00e9sz\u00fcltek.@1598|A Nagyv\u00e1radot sikertelen\u00fcl ostroml\u00f3 t\u00f6r\u00f6k hadak a k\u00f6rny\u00e9kbeli falvakat, k\u00f6zt\u00fck Szalont\u00e1t, kifosztott\u00e1k \u00e9s elpuszt\u00edtott\u00e1k. Ezut\u00e1n majd 8 \u00e9vig lakosok n\u00e9lk\u00fcl \u00e1llt.@#13|@1606. m\u00e1rcius 16.|Bocskai Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem J\u00f3the Gergely kapit\u00e1nys\u00e1ga alatt l\u00e9v\u0151 300 hajd\u00fanak adom\u00e1nyozta az elpusztult K\u00f6les\u00e9r v\u00e1ros\u00e1t. A hajd\u00fak azonban nem K\u00f6les\u00e9rre, hanem Szalont\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6ztek be a Toldiak j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val. Ennek oka az volt, hogy Szalonta jobban v\u00e9dhet\u0151 volt, mint a f\u0151\u00fat mellett fekv\u0151 K\u00f6les\u00e9r. Szalonta ekkor szinte lakatlan volt, mind\u00f6ssze a Toldi-kast\u00e9ly \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny h\u00e1z \u00e1llt \u00e9pen.@1606. j\u00fanius 3.|A Bocskai Istv\u00e1n \u00e1ltal letelep\u00edtett hajd\u00fak birtokba iktat\u00e1sa Szalont\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt meg. Ezut\u00e1n a hajd\u00fak Szalont\u00e1t Toldi Gy\u00f6rgyt\u0151l z\u00e1logba vett\u00e9k, majd megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k. A hajd\u00fak hozz\u00e1fogtak a pal\u00e1nker\u0151d\u00edtm\u00e9ny fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1hoz.@#14|@1610|B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelem a Szalontai er\u0151ss\u00e9get Toldi Gy\u00f6rgyt\u0151l elvette, mert elegend\u0151 \u0151rs\u00e9ggel \u00e9s fegyverrel nem volt k\u00e9pes ell\u00e1tni, \u00e9s a bek\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt hajd\u00faknak adta. A fejedelem a szalontai hajd\u00faknak v\u00e1mszed\u00e9si jogot adott.@#15|@1620 k\u00f6r\u00fcl|A f\u0151t\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 Csonkatornyot Szalonta, egykori v\u00e1r\u00e1nak \u0151rtorny\u00e1t, ekkor kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni. A Szalonta k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n elpusztult telep\u00fcl\u00e9sek templomainak, kast\u00e9lyainak t\u00e9gl\u00e1it felhaszn\u00e1lva (r\u00e9szint az \u00e1ltaluk lerombolt mez\u0151gyaraki kast\u00e9ly anyag\u00e1b\u00f3l) l\u00e1ttak hozz\u00e1 a v\u00e1r b\u00e1sty\u00e1inak meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s az \u0151rtorony fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez.@#16|@1625|Bethlen G\u00e1bor fejedelem k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val a hajd\u00fak 1000 tall\u00e9r\u00e9rt Szalont\u00e1t Toldi Gy\u00f6rgyt\u0151l megvett\u00e9k.@1636|A v\u00e1r m\u00e1r k\u00e9szen volt, mert a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen v\u00edvott Szalonta k\u00f6rny\u00e9ki harcokban m\u00e1r eml\u00edtett\u00e9k: ez \u00e9v okt\u00f3ber 6-\u00e1n I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy (fejedelem 1630-1648 k\u00f6z\u00f6tt) itt verte meg a budai pasa sereg\u00e9t, aki Bethlen Istv\u00e1nt akart\u00e1k vissza\u00fcltetni Erd\u00e9ly fejedelmi tr\u00f3nj\u00e1ra, miut\u00e1n I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem nem volt hajland\u00f3 kifizetni a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal megemelt ad\u00f3t. A t\u00f6r\u00f6kt\u0151l zs\u00e1km\u00e1nyolt l\u0151fegyvereket a szalontai v\u00e1r b\u00e1sty\u00e1iba \u00e9s tornyaiba \u00e1ll\u00edtott\u00e1k be.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A lakosok a v\u00e1rat \u00e9s a k\u00f6zs\u00e9get, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6zeledt\u00e9nek h\u00edr\u00e9re, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem parancs\u00e1ra lerombolt\u00e1k, nehogy t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zbe ker\u00fclj\u00f6n, \u00e9s a k\u00f6zs\u00e9gb\u0151l minden j\u00f3sz\u00e1gokkal elmenek\u00fclnek. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g r\u00e9sze lett. A lakosok hamarosan visszat\u00e9rtek. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k a v\u00e1r\u00e1ban \u0151rs\u00e9get tartottak.@#23|@#25|@#26|@1692. j\u00falius|A cs\u00e1sz\u00e1ri seregek \u00e1ltal k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt V\u00e1radi v\u00e1rat a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k feladt\u00e1k. Donath Heissler felt\u00e9telk\u00e9nt szabta, hogy Szalont\u00e1r\u00f3l szint\u00e9n vonuljanak ki a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k.@1700-as \u00e9vek kezdete|M\u00e1r mintegy 200 magyar nemesi csal\u00e1d lakott Szalont\u00e1n.@1702|I. Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r herceg Esterh\u00e1zy P\u00e1l n\u00e1dornak adta z\u00e1logba.@#27|@1741|M\u00e1ria Ter\u00e9zia idej\u00e9ben mez\u0151v\u00e1rosi rangot kapott.@1745|M\u00e1ria Ter\u00e9zia Esterh\u00e1zy P\u00e1l Antal hercegnek adom\u00e1nyozza.@1777|A v\u00e9delmi funkci\u00f3t \u00e1tvette a k\u0151- \u00e9s t\u00e9glafallal k\u00f6r\u00fclvett v\u00e1rtemplom (mai reform\u00e1tus templom), ami a r\u00e9gi k\u00f6z\u00e9pkori templom hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt. Hossza 80 m, sz\u00e9less\u00e9ge 60 m, a fal magass\u00e1ga 6 m volt, sarkai b\u00e1sty\u00e1kkal voltak meger\u0151s\u00edtve. A falakat a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n bontott\u00e1k le.@1817. m\u00e1rcius 2.|Arany J\u00e1nos itt sz\u00fcletett \u00e9s itt is \u00e9lt \u00e9let\u00e9nek nagyobb r\u00e9sz\u00e9ben.@#28|@#30|@1899|Az Arany J\u00e1nos eml\u00e9km\u00fazeum megnyitott a Csonkatoronyban, miut\u00e1n a k\u00f6lt\u0151 fia, Arany L\u00e1szl\u00f3 a v\u00e1rosnak adom\u00e1nyozta apja hagyat\u00e9k\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t.@1907|Elk\u00e9sz\u00fclt a m\u00fazeum d\u00edszes bej\u00e1rata Arany J\u00e1nos szobr\u00e1val. Str\u00f3bl Alajos tervei alapj\u00e1n Szesz\u00e1k Ferenc kivitelezte.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@#39|@#43|@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&akovekmeselnek.hu: A nagyszalontai csonkatorony t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/akovekmeselnek.hu\/2016\/10\/31\/a-nagyszalontai-csonkatorony-tortenete\/\nmek.niif.hu: Bord\u00e1s L\u00e1szl\u00f3: Nagyszalonta v\u00e1ros lev\u00e9lt\u00e1r\u00e1s\u00f3l \u00e9s a szalontai v\u00e1rr\u00f3l|https:\/\/mek.oszk.hu\/08500\/08533\/\nvarak.hu: Nagyszalonta|https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1294-Nagyszalonta-Var\/"},"sights":[{"sightId":1360,"townId":60,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Corneliu Coposu","mapdata":"1|1825|903","gps_lat":"46.8014883872","gps_long":"21.6605138537","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Bomctuck, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Calvinist_Cathedral.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Calvinist Cathedral\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/92\/Calvinist_Cathedral.JPG\/512px-Calvinist_Cathedral.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Calvinist_Cathedral.JPG\u0022\u003EBomctuck\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1750 \u00e9s 1755 k\u00f6z\u00f6tt tehet\u0151s gazd\u00e1k adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt meg klasszicista st\u00edlusban. Egykor b\u00e1sty\u00e1s v\u00e9d\u0151fal vette k\u00f6r\u00fcl. Az 1847-es t\u0171zv\u00e9szben a templom is k\u00e1rosodott, 1853 \u00e9s 1854 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. 1902 \u00e9s 1918 k\u00f6z\u00f6tt a Nagyszalontai Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zmegye gondnoka gr\u00f3f Tisza Istv\u00e1n volt, aki sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 150. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t avattak a templom fal\u00e1n. A torony\u00f3ra az id\u0151 m\u00fal\u00e1s\u00e1t a Kossuth-n\u00f3t\u00e1val jelzi."},{"sightId":1361,"townId":60,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Republicii","mapdata":"1|1471|753","gps_lat":"46.8023369839","gps_long":"21.6575304386","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.varad.org\/hu\/plebaniak\/nagyszalonta","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Galaxydave, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Katolische_Kirche.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Katolische Kirche\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/24\/Katolische_Kirche.jpg\/512px-Katolische_Kirche.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Katolische_Kirche.jpg\u0022\u003EGalaxydave\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Istv\u00e1n r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-istvan-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"A n\u00e9pes reform\u00e1tus mez\u0151v\u00e1ros kicsiny \u00e9s csak a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben felszaporod\u00f3 katolikus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9s\u0151n, 1880-ban alap\u00edtottak pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t. Kor\u00e1bban Mez\u0151bik\u00e1cs sz\u00f3rv\u00e1nya volt. Templom\u00e1t 1875 ut\u00e1n \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":1362,"townId":60,"active":1,"name_LO":"Primaria Salonta","address":"Republicii 1","mapdata":"1|1725|726","gps_lat":"46.8025060092","gps_long":"21.6596105619","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/salonta.net\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Nagyszalonta-1580","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Biruitorul, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Salonta_City_Hall.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Salonta City Hall\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Salonta_City_Hall.jpeg\/512px-Salonta_City_Hall.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Salonta_City_Hall.jpeg\u0022\u003EBiruitorul\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1906-1907 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Sz\u00e9kely L\u00e1szl\u00f3 tervezte, akinek az \u00e9desapja szalontai k\u0151m\u0171vesmester volt."},{"sightId":1363,"townId":60,"active":1,"name_LO":"Muzeul Arany J\u00e1nos","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii nr. 4.","mapdata":"1|2156|751","gps_lat":"46.8023627876","gps_long":"21.6633394184","religion":0,"oldtype":"22","newtype":"98","homepage":"http:\/\/salonta.net\/hu\/letesitmenyek\/arany-janos-emlekmuzeum\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Csonka-torony-Nagyszalonta-5","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Galaxydave, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csonka_Torony.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Csonka Torony\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Csonka_Torony.jpg\/256px-Csonka_Torony.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csonka_Torony.jpg\u0022\u003EGalaxydave\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Csonka-torony, Arany J\u00e1nos Eml\u00e9km\u00fazeum","seolink":"csonka-torony-arany-janos-emlekmuzeum","note":"","history":"Az egykori szalontai v\u00e1r egyetlen megmaradt eml\u00e9ke. 1620 k\u00f6r\u00fcl kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, az 1636-os t\u00f6r\u00f6k elleni harcokban m\u00e1r eml\u00edtett\u00e9k. 1658-ban II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem romboltatta le, hogy ne ker\u00fclj\u00f6n t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre.@\n1899-ben a Csonka-tornyot megmagas\u00edtott\u00e1k \u00e9s benne Arany J\u00e1nos m\u00fazeumot rendeztek be. A bej\u00e1rata f\u00f6l\u00f6tt a k\u00f6lt\u0151 \u00fcl\u0151 szobra l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1364,"townId":60,"active":1,"name_LO":"Teodor Ne\u0219 k\u00f6nyvt\u00e1r","address":"P-ta Libertatii 4 ","mapdata":"1|2108|785","gps_lat":"46.8021140279","gps_long":"21.6632208217","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"76,99","homepage":"http:\/\/salonta.net\/hu\/letesitmenyek\/a-teodor-nes-varosi-konyvtar-konyveinek-katalogusa\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Primsal, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Csonkatorony Arany Palota\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/45\/Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\/512px-Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Csonkatorony_Arany_Palota.jpg\u0022\u003EPrimsal\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Arany-palota","seolink":"arany-palota","note":"","history":"1912-ben \u00e9p\u00fclt. Az Arany J\u00e1nos M\u0171vel\u0151d\u00e9si Egyes\u00fclet tulajdona. Az egyes\u00fclet \u00e9p\u00edttette b\u00e9rh\u00e1zk\u00e9nt, hogy a j\u00f6vedelm\u00e9b\u0151l fenn tudja tartani a m\u00fazeumot. Fal\u00e1n \u00e1ll Bocskai Istv\u00e1n, Lovassy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s F\u00f6ldi J\u00e1nos eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1ja. @\nLovassy L\u00e1szl\u00f3 reformkori magyar politikus volt. B\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s javaslat\u00e1ra megalap\u00edtott\u00e1k a T\u00e1rsalkod\u00e1si Egyes\u00fcletet, szorgalmazt\u00e1k a jobb\u00e1gyk\u00e9rd\u00e9s megold\u00e1s\u00e1t, seg\u00edtett\u00e9k a lengyel menek\u00fclteket. Az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s er\u0151szakos feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n 1836. janu\u00e1r 29-\u00e9n Pestre \u00e9rkez\u0151 Wessel\u00e9nyi Mikl\u00f3s mellett rendezett szimp\u00e1tiat\u00fcntet\u00e9sen forradalmi besz\u00e9det mondott. A pozsonyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Metternich \u00e1ltali berekeszt\u00e9sekor az als\u00f3t\u00e1bla \u00fcl\u00e9s\u00e9n a kir\u00e1lyt \u00e9s a korm\u00e1nyt v\u00e1dolta a jobb\u00e1gyk\u00e9rd\u00e9s megoldatlans\u00e1g\u00e1\u00e9rt. Fels\u00e9gs\u00e9rt\u00e9ssel v\u00e1dolt\u00e1k meg \u00e9s 1837-ben 10 \u00e9v v\u00e1rfogs\u00e1gra \u00edt\u00e9lt\u00e9k. 1840-ben amneszti\u00e1val szabadult, de ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fczd\u00f6tt. 1892-ben Nagyszalont\u00e1n hunyt el."},{"sightId":1365,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Kulin utca 11. ","mapdata":"1|2104|1129","gps_lat":"46.8001673948","gps_long":"21.6628312152","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/www.mcse.hu\/egyesulet\/egyesuleti-hirek\/egyesuleti-hirek-2005\/megujult-a-nagyszalontai-kulin-haz-homlokzata\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kulin Gy\u00f6rgy sz\u00fcl\u0151h\u00e1za","seolink":"kulin-gyorgy-szulohaza","note":"","history":"Kulin Gy\u00f6rgy (1905-1989) magyar csillag\u00e1sz itt sz\u00fcletett \u00e9s itt t\u00f6lt\u00f6tte ifj\u00fakor\u00e1t. 21 kisbolyg\u00f3t \u00e9s egy \u00fcst\u00f6k\u00f6st fedezett fel. 1991. \u00e1prilis 27-e \u00f3ta k\u00e9tnyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg r\u00f3la a h\u00e1z fal\u00e1n. "},{"sightId":1366,"townId":60,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Teodor Ne\u0219 Salonta","address":"Strada Republicii 90","mapdata":"1|239|154","gps_lat":"46.8058346873","gps_long":"21.6467312811","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/cnteodornes.ro\/despre-noi\/istoric\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022L\u00e1szl\u00f3 Sz\u00e9kely\n, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:ScoalaSalonta.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022ScoalaSalonta\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/48\/ScoalaSalonta.JPG\/512px-ScoalaSalonta.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:ScoalaSalonta.JPG\u0022\u003EL\u00e1szl\u00f3 Sz\u00e9kely\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami gimn\u00e1zium","seolink":"volt-magyar-kiralyi-allami-gimnazium","note":"","history":"A v\u00e1rosi tan\u00e1cs 1903-ban hat\u00e1rozta el a gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t. 1907-ben Bihar megye els\u0151 \u00e1llami gimn\u00e1ziumak\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9s az iskola \u00e9p\u00fclete 1909-re k\u00e9sz\u00fclt el Sz\u00e9kely L\u00e1szl\u00f3 tervei alapj\u00e1n. Az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1ssal vegyes tannyelv\u0171 lett. 1941-ben felvette Arany J\u00e1nos nev\u00e9t. Az ism\u00e9telt rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r nevet v\u00e1ltott, majd 2007-ben \u00fajra felvette Arany J\u00e1nos nev\u00e9t. A 2012-2013-as tan\u00e9vt\u0151l csak rom\u00e1n oszt\u00e1lyok indultak. A v\u00e1rosi tan\u00e1cs 2013-ban Teodor Ne\u0219 nev\u00e9re nevezte \u00e1t."},{"sightId":1367,"townId":60,"active":1,"name_LO":"Casa Memorial\u0103 Arany Janos","address":"Arany J\u00e1nos 46","mapdata":"1|1432|1358","gps_lat":"46.7986969376","gps_long":"21.6570754795","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"http:\/\/salonta.net\/hu\/letesitmenyek\/arany-janos-szulohaza\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Arany J\u00e1nos Eml\u00e9kh\u00e1z","seolink":"arany-janos-emlekhaz","note":"","history":"Eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1val megjel\u00f6lve. A k\u00f6lt\u0151\u00f3ri\u00e1s eredeti sz\u00fcl\u0151h\u00e1za 1823-ban le\u00e9gett, semmilyen nyoma nem maradt, \u00edgy rekonstru\u00e1lni sem lehetett. A k\u00f6lt\u0151 egykori sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1nak hely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletet 1908-ban v\u00e1s\u00e1rolta meg a nagyszalontai \u00f6nkorm\u00e1nyzat. 1909-ben ker\u00fclt eml\u00e9kt\u00e1bla az \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1ra. Az \u00e9p\u00fcletet 2010-ben teljesen feluj\u00edtott\u00e1k \u00e9s a turisztikai v\u00e9rkering\u00e9sbe bekapcsol\u00f3dott.@\nArany J\u00e1nos gyermekkor\u00e1t hivatott bemutatni, szem\u00e9lyes t\u00e1rgyakat nem tartalmaz. Arany J\u00e1nos elszeg\u00e9nyedett nemesi csal\u00e1d sarjak\u00e9nt sz\u00fcletett."},{"sightId":1368,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Oradiei","mapdata":"1|2023|464","gps_lat":"46.8040718349","gps_long":"21.6622031609","religion":7,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022User:Szaszil at hu.wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szalontai_baptista_imahaz.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Szalontai baptista imahaz\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/fb\/Szalontai_baptista_imahaz.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"","name":"Baptista templom","seolink":"baptista-templom","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt az els\u0151 magyar baptista imah\u00e1zk\u00e9nt. 1871-ben Nagyszalont\u00e1n kezdett kibontakozni az els\u0151 \u00fajkori baptista gy\u00fclekezett, amikor Nov\u00e1k Antal biblia \u00e1rus egy 7-8 f\u0151s biblia olvas\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1got tal\u00e1lt (akik vezet\u0151je Lajos J\u00e1nos puskam\u0171ves volt). 1877. november 11-\u00e9n Nagyszalont\u00e1n diak\u00f3nussz\u00e1 v\u00e1lasztj\u00e1k Kornya Mih\u00e1ly vend\u00e9gl\u0151st \u00e9s T\u00f3th Mih\u00e1lyt."},{"sightId":1369,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Statuielor","mapdata":"1|1811|1016","gps_lat":"46.8007998603","gps_long":"21.6603731658","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"http:\/\/www.gsaranyjanos.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00e9gi reform\u00e1tus iskola","seolink":"regi-reformatus-iskola","note":"","history":"1711-t\u0151l vannak \u00edr\u00e1sos dokumentumaink a Schola reformata Nagyszalontaiensis-r\u0151l, melyben tanult \u00e9s tan\u00edtott Arany J\u00e1nos. 1847-ben \u00e9p\u00fclt meg a ma Nagyiskol\u00e1nak nevezett \u00e9p\u00fclet, mely otthont adott az als\u00f3 \u00e9s fels\u0151 gimn\u00e1ziumi tagozatnak is.@\n1906-ban j\u00f6tt l\u00e9tre a n\u00e9gy elemi oszt\u00e1lyt folytat\u00f3 Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskola, amely k\u00e9s\u0151bb kereskedelmi tanfolyammal b\u0151v\u00fclt. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k a fi\u00fak sz\u00e1m\u00e1ra a f\u0151gimn\u00e1ziumi fokozatot, mely kezdetben a Nagyiskola emeleti termeiben kapott otthont. Itt tanult Zilahy Lajos \u00edr\u00f3, dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, Major Henrik grafikus. 1970. szeptember 15-\u00e9n kezdett m\u0171k\u00f6dni a tizenhat termes modern int\u00e9zet szaktermekkel \u00e9s k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9ssel. Az \u00faj iskola 2010. november 18-t\u00f3l l\u00e9tezik, az Arany J\u00e1nos F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9s az Arany J\u00e1nos \u00c1ltal\u00e1nos Iskola ut\u00f3djak\u00e9nt. Az oktat\u00e1s 2011. szeptember elsej\u00e9t\u0151l indult. "},{"sightId":1370,"townId":60,"active":1,"name_LO":"Arany J\u00e1nos Elm\u00e9leti L\u00edceum","address":"Aurel Laz\u0103r 1","mapdata":"1|2140|646","gps_lat":"46.8030729415","gps_long":"21.6631653369","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.gsaranyjanos.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Arany J\u00e1nos Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"arany-janos-elmeleti-liceum","note":"","history":"1711-t\u0151l vannak \u00edr\u00e1sos dokumentumaink a Schola reformata Nagyszalontaiensis-r\u0151l, melyben tanult \u00e9s tan\u00edtott Arany J\u00e1nos. 1847-ben \u00e9p\u00fclt meg a ma Nagyiskol\u00e1nak nevezett \u00e9p\u00fclet, mely otthont adott az als\u00f3 \u00e9s fels\u0151 gimn\u00e1ziumi tagozatnak is.@\n1906-ban j\u00f6tt l\u00e9tre a n\u00e9gy elemi oszt\u00e1lyt folytat\u00f3 Polg\u00e1ri Le\u00e1nyiskola, amely k\u00e9s\u0151bb kereskedelmi tanfolyammal b\u0151v\u00fclt. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben j\u00f3v\u00e1hagyt\u00e1k a fi\u00fak sz\u00e1m\u00e1ra a f\u0151gimn\u00e1ziumi fokozatot, mely kezdetben a Nagyiskola emeleti termeiben kapott otthont. Itt tanult Zilahy Lajos \u00edr\u00f3, dr. Kiss Ferenc orvosprofesszor, Major Henrik grafikus. 1970. szeptember 15-\u00e9n kezdett m\u0171k\u00f6dni a tizenhat termes modern int\u00e9zet szaktermekkel \u00e9s k\u00f6zponti f\u0171t\u00e9ssel. Az \u00faj iskola 2010. november 18-t\u00f3l l\u00e9tezik, az Arany J\u00e1nos F\u0151gimn\u00e1zium \u00e9s az Arany J\u00e1nos \u00c1ltal\u00e1nos Iskola ut\u00f3djak\u00e9nt. Az oktat\u00e1s 2011. szeptember elsej\u00e9t\u0151l indult. "},{"sightId":1371,"townId":60,"active":2,"name_LO":"","address":"Parcul Statuielor","mapdata":"1|1842|952","gps_lat":"46.8011588972","gps_long":"21.6606154073","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/3804\/arany-janos-szobor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022DenesFeri, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arany_J%C3%A1nos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Arany J\u00e1nos szobra Nagyszalont\u00e1n - 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8a\/Arany_J%C3%A1nos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\/512px-Arany_J%C3%A1nos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Arany_J%C3%A1nos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\u0022\u003EDenesFeri\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Arany J\u00e1nos szobra","seolink":"arany-janos-szobra","note":"","history":"1992-ben avatt\u00e1k fel Kiss Istv\u00e1n alkot\u00e1s\u00e1t. A k\u00f6lt\u0151 Nagyszalont\u00e1n sz\u00fcletett."},{"sightId":1372,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Kossuth t\u00e9r","mapdata":"1|2029|778","gps_lat":"46.8021977512","gps_long":"21.6622014690","religion":0,"oldtype":"37","newtype":"37","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/3809\/hebe","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Galaxydave, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1smariska_t%C3%A9r.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022V\u00e1smariska t\u00e9r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/V%C3%A1smariska_t%C3%A9r.jpg\/256px-V%C3%A1smariska_t%C3%A9r.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"Galaxydave, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons","name":"H\u00e9b\u00e9 sz\u00f6k\u0151k\u00fat, Vasmariska","seolink":"hebe-szokokut-vasmariska","note":"","history":"Az Antoinne Durenne \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett alkot\u00e1s Nagyszalonta legr\u00e9gibb szobra. A szobrot a v\u00e1ros els\u0151 \u00e1rt\u00e9zi k\u00fatj\u00e1ra emelt\u00e9k. H\u00e9b\u00e9 az ifj\u00fas\u00e1g g\u00f6r\u00f6g istenn\u0151je, Zeusz \u00e9s H\u00e9ra l\u00e1nya, H\u00e9rakl\u00e9sz feles\u00e9ge. A helyiek Vasmarisk\u00e1nak h\u00edvj\u00e1k."},{"sightId":1373,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Mare","mapdata":"1|1925|840","gps_lat":"46.8018505315","gps_long":"21.6613018120","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/3806\/bocskai-istvan#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Bocskai Istv\u00e1n szobra","seolink":"bocskai-istvan-szobra","note":"","history":"2000-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, Kolozsi Tobor alkot\u00e1sa. A v\u00e1rost a fejedelem \u00e1ltal 1606-ban letelep\u00edtett hajd\u00fak alap\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":1374,"townId":60,"active":2,"name_LO":"Kossuth Lajos Statuie","address":"Parcul Mare","mapdata":"1|1836|860","gps_lat":"46.8017284641","gps_long":"21.6605097264","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022DenesFeri \u2013 sculptor: T\u00f3th Andr\u00e1s (1858\u20131929), CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_Lajos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kossuth Lajos szobra Nagyszalont\u00e1n - 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1c\/Kossuth_Lajos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_2.jpg\/512px-Kossuth_Lajos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_Lajos_szobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_2.jpg\u0022\u003EDenesFeri \u2013 sculptor: T\u00f3th Andr\u00e1s (1858\u20131929)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kossuth Lajos szobra","seolink":"kossuth-lajos-szobra","note":"","history":"1901. j\u00fanius 30-\u00e1n avatt\u00e1k fel az aradi szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz, T\u00f3th Andr\u00e1s alkot\u00e1s\u00e1t. A m\u0171v\u00e9sz szalontai szobr\u00e1nak m\u00e1solat\u00e1t 1902-ben Cleveland-ben is fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k 50 \u00e9vvel Kossuth Lajos amerikai k\u00f6r\u00fatja ut\u00e1n. A szobr\u00e1sz a k\u00f6lt\u0151 T\u00f3th \u00c1rp\u00e1d \u00e9desapja."},{"sightId":1375,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor utca","mapdata":"1|1119|649","gps_lat":"46.8029495465","gps_long":"21.6544189576","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/5415\/hajduk-emlekere","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Hajd\u00fa eml\u00e9km\u0171","seolink":"hajdu-emlekmu","note":"","history":"Nagyszalonta \u201e400 \u00e9ve v\u00e1ros\u201d eml\u00e9k\u00e9re \u00e1ll\u00edtott\u00e1k 2006-ban. A v\u00e1rost a Bocskai Istv\u00e1n fejedelem \u00e1ltal 1606-ban letelep\u00edtett 300 hajd\u00fa alap\u00edtotta. Az Erzs\u00e9bet parkban az 1896-os millenniumi \u00fcnneps\u00e9gek alkalm\u00e1val \u00fcltetett k\u00e9t t\u00f6lgyfa t\u00f6v\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. Az eml\u00e9km\u0171 k\u00e9t hajd\u00fa katon\u00e1t \u00e1br\u00e1zol, akik kett\u0151s kapu el\u0151tt \u00e1llnak, a v\u00e1ros c\u00edmer\u00e9vel."},{"sightId":1376,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Statuielor","mapdata":"1|1803|942","gps_lat":"46.8012625020","gps_long":"21.6602318693","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/5420\/kulin-gyorgy-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022DenesFeri, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinka_Istv%C3%A1n_mellszobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sinka Istv\u00e1n mellszobra Nagyszalont\u00e1n - 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/Sinka_Istv%C3%A1n_mellszobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\/512px-Sinka_Istv%C3%A1n_mellszobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinka_Istv%C3%A1n_mellszobra_Nagyszalont%C3%A1n_-_1.jpg\u0022\u003EDenesFeri\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szoborpark","seolink":"szoborpark","note":"","history":"A reform\u00e1tus templom jobb oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3k Arany J\u00e1nos teljes alakos szobra, Sinka Istv\u00e1n, Zilahy Lajos, Kulin Gy\u00f6rgy, a Kossuth-d\u00edjjal kit\u00fcntetett Kiss Istv\u00e1n (szobr\u00e1sz) mellszobrai.@\nKulin Gy\u00f6rgy 1905-ben Nagyszalont\u00e1n sz\u00fcletett h\u00edres csillag\u00e1sz. T\u00f6bb kisbolyg\u00f3t \u00e9s \u00fcst\u00f6k\u00f6st is felfedezett. Az 1936. december 11-\u00e9n felfedezett kisbolyg\u00f3j\u00e1t Szalont\u00e1nak nevezt\u00e9k el.@\nKiss Istv\u00e1n szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette a mellette \u00e1ll\u00f3 Arany J\u00e1nos-szobrot.@\nSinka Istv\u00e1n (1897-1969) Nagyszalont\u00e1n sz\u00fcletett magyar k\u00f6lt\u0151, \u00edr\u00f3.@\nZilahy Lajos (1891-1974) Nagyszalont\u00e1n sz\u00fcletett magyar \u00edr\u00f3 volt. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az USA-ba emigr\u00e1lt."},{"sightId":1377,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Republicii 90","mapdata":"1|234|105","gps_lat":"46.8061904770","gps_long":"21.6467982755","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/5414\/arany-janos-mellszobor#vetito=386959","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Arany J\u00e1nos mellszobra","seolink":"arany-janos-mellszobra","note":"A volt Arany J\u00e1nos Gimn\u00e1zium kertj\u00e9ben.","history":"2007-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel."},{"sightId":2428,"townId":60,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Kulin Gy\u00f6rgy, Strada Toldi","mapdata":"1|2114|836","gps_lat":"46.8018793672","gps_long":"21.6629579653","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Galaxydave, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:R%C3%B3th_H%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022R\u00f3th H\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7e\/R%C3%B3th_H%C3%A1z.jpg\/512px-R%C3%B3th_H%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:R%C3%B3th_H%C3%A1z.jpg\u0022\u003EGalaxydave\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3th \u00c1rmin egykori keresked\u00e9se","seolink":"roth-armin-egykori-kereskedese","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Nagyszalonta, \u00dcdv\u00f6zlet Nagyszalont\u00e1r\u00f3l. Toldi Mikl\u00f3s t\u00e9r|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1424270\/?img=0"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}