volt pénzverde, Máramaros Megyei Történelmi és Rrégészeti Múzeum
Muzeul Județean de Istorie și Arheologie Maramureș
volt pénzverde, Máramaros Megyei Történelmi és Rrégészeti Múzeum
Muzeul Județean de Istorie și Arheologie Maramureș
Cím:
Strada Monetăriei 1-3
GPS koordináták:
47.6618374053, 23.5821062453
Története
Az egykori pénzverde épületegyüttesében található.
A város két elődtelepülése, Zazarbánya és Asszonypataka a 13. században német aranymosókkal és bányászokkal népesült be. 1374-ben Nagy Lajos Asszonypataka és Felsőbánya nemesfémtermelését egy közös kamaraispán igazgatása alá vonta, ami később pénzverőkamarává alakult. 1411-ben már működött pénzverde a városban. 1468-ban Mátyás király a városnak bérbe adta a nagybányai, offenbányai és nagyszebeni pénzverdéket 13.000 aranyforintért. A 16. században a királyi hatalom hanyatlásával a pénzverés magánbérlők kezébe került. A 16. század végén a város császári adományként a Báthoryak birtokába került, ezzel a város az erdélyi fejedelmek irányítása alá került. Itt verték a fejedelemség pénzeinek legjavát. 1620-ban Bethlen Gábor a magánbérlői jogot a városra ruházta át. 1661-ben Ali váradi pasa sarcolta meg a várost. Az 1664-es vasvári békében I. Apafi Mihály elvesztette a várost a Habsburgok javára. 1674-ben bezárták a bányakamarát, és az érctermelést a kassai Bányaigazgatóság alá rendelték. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem pénzt veretett itt, majd az 1705-ös zsibói vereség után a pénzverdét Munkácsra költöztették. 1734-1739 között újjáépítették a pénzverde épületét barokk stílusban. 1748-ban Bányászati Főfelügyelőség létesült. 1782-ben mai méretére bővítették a pénzverde épületét. A 19. század második felében a Bányászati Főfelügyelőség a Nagybányai Bányaigazgatósággá alakult át. 1864-ben a pénzverde leégett, és többé már nem indították újjá, mivel jelentősége is lehanyatlott.
A múzeumot a Nagybányai Múzeum Egyesület hozta létre, amit 1899-ben Schönherr Gyula, az MTA tagja hozott létre. 1904-ben nyílt meg az összegyűjtött tárgyakból a Városi Múzeum. 1914-ben már 11.489 tárggyal büszkélkedhetett. Jelenleg a Máramarosi Megyei Múzeum részlege.
{"item":"sight","set":{"sightId":1141,"townId":55,"active":2,"name_LO":"Muzeul Jude\u021bean de Istorie \u0219i Arheologie Maramure\u0219","address":"Strada Monet\u0103riei 1-3","mapdata":"1|627|257","gps_lat":"47.6618374053","gps_long":"23.5821062453","religion":0,"oldtype":"116","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeubaiamare.ro\/","openinghours":"https:\/\/www.muzeubaiamare.ro\/informatii-utile\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Penzverde-Nagybanya-1530","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=387","picture":"\u003Ca title=\u0022Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Monetaria -azi Muzeul Jude\u0163ean de Istorie - Baia Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\/512px-Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003EDanielaiulia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"volt p\u00e9nzverde, M\u00e1ramaros Megyei T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s Rr\u00e9g\u00e9szeti M\u00fazeum ","note":"","history":"Az egykori p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3.@\nA v\u00e1ros k\u00e9t el\u0151dtelep\u00fcl\u00e9se, Zazarb\u00e1nya \u00e9s Asszonypataka a 13. sz\u00e1zadban n\u00e9met aranymos\u00f3kkal \u00e9s b\u00e1ny\u00e1szokkal n\u00e9pes\u00fclt be. 1374-ben Nagy Lajos Asszonypataka \u00e9s Fels\u0151b\u00e1nya nemesf\u00e9mtermel\u00e9s\u00e9t egy k\u00f6z\u00f6s kamaraisp\u00e1n igazgat\u00e1sa al\u00e1 vonta, ami k\u00e9s\u0151bb p\u00e9nzver\u0151kamar\u00e1v\u00e1 alakult. 1411-ben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt p\u00e9nzverde a v\u00e1rosban. 1468-ban M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly a v\u00e1rosnak b\u00e9rbe adta a nagyb\u00e1nyai, offenb\u00e1nyai \u00e9s nagyszebeni p\u00e9nzverd\u00e9ket 13.000 aranyforint\u00e9rt. A 16. sz\u00e1zadban a kir\u00e1lyi hatalom hanyatl\u00e1s\u00e1val a p\u00e9nzver\u00e9s mag\u00e1nb\u00e9rl\u0151k kez\u00e9be ker\u00fclt. A 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a v\u00e1ros cs\u00e1sz\u00e1ri adom\u00e1nyk\u00e9nt a B\u00e1thoryak birtok\u00e1ba ker\u00fclt, ezzel a v\u00e1ros az erd\u00e9lyi fejedelmek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. Itt vert\u00e9k a fejedelems\u00e9g p\u00e9nzeinek legjav\u00e1t. 1620-ban Bethlen G\u00e1bor a mag\u00e1nb\u00e9rl\u0151i jogot a v\u00e1rosra ruh\u00e1zta \u00e1t. 1661-ben Ali v\u00e1radi pasa sarcolta meg a v\u00e1rost. Az 1664-es vasv\u00e1ri b\u00e9k\u00e9ben I. Apafi Mih\u00e1ly elvesztette a v\u00e1rost a Habsburgok jav\u00e1ra. 1674-ben bez\u00e1rt\u00e1k a b\u00e1nyakamar\u00e1t, \u00e9s az \u00e9rctermel\u00e9st a kassai B\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 rendelt\u00e9k. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a fejedelem p\u00e9nzt veretett itt, majd az 1705-\u00f6s zsib\u00f3i veres\u00e9g ut\u00e1n a p\u00e9nzverd\u00e9t Munk\u00e1csra k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. 1734-1739 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fclet\u00e9t barokk st\u00edlusban. 1748-ban B\u00e1ny\u00e1szati F\u0151fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g l\u00e9tes\u00fclt. 1782-ben mai m\u00e9ret\u00e9re b\u0151v\u00edtett\u00e9k a p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fclet\u00e9t. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a B\u00e1ny\u00e1szati F\u0151fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g a Nagyb\u00e1nyai B\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1gg\u00e1 alakult \u00e1t. 1864-ben a p\u00e9nzverde le\u00e9gett, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem ind\u00edtott\u00e1k \u00fajj\u00e1, mivel jelent\u0151s\u00e9ge is lehanyatlott.@\nA m\u00fazeumot a Nagyb\u00e1nyai M\u00fazeum Egyes\u00fclet hozta l\u00e9tre, amit 1899-ben Sch\u00f6nherr Gyula, az MTA tagja hozott l\u00e9tre. 1904-ben ny\u00edlt meg az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1rgyakb\u00f3l a V\u00e1rosi M\u00fazeum. 1914-ben m\u00e1r 11.489 t\u00e1rggyal b\u00fcszk\u00e9lkedhetett. Jelenleg a M\u00e1ramarosi Megyei M\u00fazeum r\u00e9szlege.","town":{"townId":55,"name_HU":"Nagyb\u00e1nya","name_LO":"Baia Mare","seolink":"nagybanya-baia-mare","oldcounty":24,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}
