Nagybánya

Baia Mare

Nagybánya

Román:

Baia Mare

Német:

Frauenbach, Neustadt

Latin:

Rivulus Dominarum

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Vármegye:

Szatmár

Ország:

Románia

Megye:

Máramaros

Folyó:

Zazar

Tengerszint feletti magasság:

228 m

GPS koordináták:

47.658763, 23.581868

Google térkép:

Google

Népesség

Népesség:

123e

Magyarok aránya:

16.68%

Népesség 1910-ben

Összesen	12877
Magyarok	77.6%
Németek	1.36%
Oláhok	20.8%

Címer

A város a környékbeli arany- és ezüstbányákra települve jött létre, és már a 14. század első felében szabad királyi városi rangot nyert. Fejlődését az Anjou-házi uralkodók, Károly Róbert és Nagy Lajos kiváltságok adományozásával segítették elő. Szent István királynak szentelt gótikus templomának ma már csak a Mátyás király idején befejezett tornya látható, amely azonban a város szimbóluma. Már a 15. század elején pénzverde működött a városban, igazi fellendülése azonban azután vette kezdetét, hogy Hunyadi János birtokába került, aki házat is építtetett a főterén. Hamarosan Magyarország egyik legnagyobb bányavárosává fejlődött, és egyre gyakrabban említették Nagybányaként. Hunyadi Mátyás király idején a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt. A moldvai oláhok betörései ellen Mátyás engedélyezte, hogy falakkal vegyék körül. A reformációt követően Kopácsi István itt alapította meg Erdély első középiskoláját Schola Rivulina néven. 1551-ben a város I. Ferdinánd császár kezére került, aki a bányákat magánbérlőknek adta ki, ami a bányászat hanyatlásához vezetett. A bányászat Bethlen Gábor erdélyi fejedelem idején lendült fel ismét, amikor a bányák bérlési jogát Nagybánya városára ruházta át. Itt verték a fejedelemség pénzeinek legjavát. A pénzverés 1864-ben szűnt meg. Az aranybányászat a legutóbbi időkig tovább folytatódott, az egyik itteni bánya felelős a 2000-es tiszai ciánszennyezésért. A 19. század végén létrehozott híres nagybányai festőiskola és művésztelep jelentős hatást gyakorolt a magyar festészetre. Az egykor még magyar többségű város a 20. századi erőteljes betelepítések következtében románosodott el.

Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!

Története

Látnivalók

895

Honfoglalás

Több...

895

A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.

1000

Államalapítás

Több...

1000

I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.

1142

A várost először említették II. Géza korában (Frauenbach, Asszonypataka néven), amikor a király szászokat telepített a környékre. Mások szerint a tatárjárás után, IV. Béla uralkodása idején jött létre.

1181

Szatmár vármegye részét képezte Nagybánya területe.

1241-42

Tatárjárás

Több...

1241-42

A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.

1301

Az Árpád-ház kihalása

Több...

1301

Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.

1327

Károly Róbert király Zazarbánya néven említette a települést. Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg.

1329

Károly Róbert oklevelében Rivulus Dominarumnak (Asszonypataka) hívja. Az elnevezés arra a középkori apácazárdára vonatkozott, amely a mai Klastrom-réten állt. Az oklevélben a király megengedte Nagybánya és Felsőbánya közös bírájának, hogy a két város közötti erdőterületet a bányászat fellendítése érdekében betelepítse.

1347. október 12.

Nagy Lajos király megújította a város korábbi, tűzvészben elpusztult kiváltságlevelét. E szerint Nagybánya szabad királyi város volt, szabad pap és bíróválasztással és Szent Márton ünnepén (november 11.) 15 napos vásártartási joggal. A település köré palánkot vontak, sáncokat emeltek, és a bástyákkal erősített falak mögött beindultak a nagyszabású építkezések (ekkor tették le a Szent István-templom alapjait is).

1347

Nagy Lajos király újabb kiváltságlevelet állított ki a városnak. Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedők voltak. A bányaváros védőszentje Szent István király.

1387

Befejezték a város védőszentjének, Szent Istvánnak szentelt gótikus templomát, ami egyedi módon kéthajósnak épült. Az épület 50 méter hosszú, tornya pedig 40 méter magas volt. Hatalmas tornya, a Szent István-torony Mátyás király idejében készült el, és a mai napig magaslik Nagybánya felett.

1380

A város iskoláját megemlítették.

1407

Ekkor említették először a királyi kamarához tartozó Nagybánya városának várát a Borkúti völgy fölé magasodó dombon. 1457-ben Hunyadi János özvegye, Szilágyi Erzsébet birtokában említették utoljára, pusztulásának körülményei nem ismertek.

1408

A városi kórházról tettek említést.

1411

Pénzverde már működött a városban.

1412

Megalakult a szabók céhe. 1479-ben a szűcsöké, 1506-ban a mészárosokém 1569-ben a fazekasoké, 1572-ben a lakatosoké, 1581-ben a vargáké alakult meg. Később más céhek is alakultak (kőművesek, kovácsok, pékek stb.).

1426. május

Tatai szerződés. A gyermektelen Lazarevics István (†1427. VII. 18.) szerb despota, valamint kiszemelt utőda, unokaöccse, Brankovics György és Zsigmond szerződést kötöttek, mely szerint Brankovics Magyarország főnemese lett, Szerbiát neki és fiúutódainak a magyar korona főhatósága alatt biztosítják, s abban magyar haderővel védelmezik. A szerb despota a magyar királynak hűséget esküdött, megígérte, hogy halála után 17 várat (melyhez a magyar koronának úgyis régi joga van: köztük Nándorfehérvár és Galambóc) magyar kormányzat alá helyeznek vissza, és a despota Magyarországot egész haderejével segíteni fogja. 1427. októberében a szerződés értelmében Zsigmond birtokba vette Nándorfehérvárt. Lazarevics tekintéjes birtokokat kapott Magyarországon, melyeket 1427-ben utóda, Brankovics György örökölt. Köztük volt Nagybánya is a bányászat és pénzverés jogával. Ezzel földesúri joghatóság alá került.

1444

A Hunyadi János vezette sikeres hosszú hadjáratot lezáró drináplyi béke értelmében Brankovics György visszakapta II. Murád szultántól Ézsak-Szerbiát, Hunyadi János pedig birtokba vette Brankovics magyarországi birtokait.

1445

Nagybánya és Felsőbánya Hunyadi János kezére került s keze alatt az arany- és ezüstbányászat ismét fellendült. Hamarosan Magyarország egyik legnagyobb bányavárosává fejlődött az ekkor már egyre gyakrabban Nagybányaként emlegetett település. Hunyadi János házat épített Nagybánya főterén, ami mai napig is megtekinthető. 1459-től felesége, Szilágyi Erzsébet tulajdona volt.

15. század közepéig

A neve Asszonypataka volt.

1456

Nándorfehérvári diadal

Több...

1456

Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.

1458

Nagybánya és Felsőbánya Mátyás király tulajdonába került.

1464

Mátyás király kiváltságlevelet írt a városnak, a bányászat ismét megerősödött. Ebben az időszakban a Magyar Királyság aranytermelésének több mint fele Nagybánya kezében volt.

1468

Már pénzverdéje is működött.

1469

A moldovaiak betörései miatt, Nagybánya kérésére Mátyás király megengedte a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és bástyákkal vehessék körül. Ezekből már csak a Mészáros-bástya maradt fönn.

1490

Mátyás király halálát követően lengyel csapatok szállták meg a várost, őket a következő évben II. Ulászló király űzte ki innen.

1526

Mohácsi csata és az ország két részre szakadása

Több...

1526

A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.

1526 után

A mohácsi csata utáni időkben Szapolyai János birtokává lett Nagybánya.

1541

Buda eleste és az ország három részre szakadása

Több...

1541

A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.

1547

Kopácsi István a város lakóit a reformáció mellé állította, és megalapította a Schola Rivulinát, Erdély és a Partium (valamint a mai Románia) területének első középiskoláját, amely 1755-ig működött, amikor jezsuiták vezette középiskola vette át a helyét. Az iskolát 1776-tól a minoriták működtették.

1551

A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.

1551

I. Ferdinánd tábornoka, Castaldo vonult be seregével. A bányák ekkor magánkézből bérlők kezébe kerültek s a rablógazdálkodásuk miatt a bányászat ismét hanyatlófélbe került, az egyébként jól felszerelt, európai szintű bányák ismét elhanyagolttá váltak. A nagybányai ötvösök országszerte ismertek, egy közülük, Bánfihunyadi Ötvös János világhírre tett szert azzal, hogy a londoni Gresham kollégium tanárává vált, s az angolok kiemelkedő tudósként tisztelik. Egy másik híres ötvös, Ocsovai Dániel II. Rákóczi Ferenc pecsétnyomóját készítette.

1556

A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.

1560

Balassa Menyhért várkastélyt építtetett.

1564

János Zsigmond foglalta el várát.

1565

Schwendi Lázár császári generális a várkastélyt várrá alakíttatta át.

1567

János Zsigmond ismételten elfoglalta, a város ostroma idején leromboltatta a várat.

1570

Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása

Több...

1570

János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.

16. század vége

A város a Báthoriak kezére került, akik a bányákat a pénzverdével együtt bérlőkkel működtették, akik rablógazdálkodást folytattak.

1591-1606

Tizenöt éves háború

Több...

1591-1606

Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.

1604-1606

Bocskai-felkelés

Több...

1604-1606

1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.

1606. június 23.

Bécsi béke

Több...

1606. június 23.

Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.

1619

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban

Több...

1619

A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.

1620

Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megvonta a bérlés jogát a bányákat szipolyozó addigi bérlőktől és Nagybánya városára ruházta át.

1621. december 31.

Nikolsburgi béke

Több...

1621. december 31.

A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.

1644-1645

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban

Több...

1644-1645

I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.

1645. december 16.

Linzi béke

Több...

1645. december 16.

Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.

17. század közepe

Nagybánya I. Rákóczi György erdélyi fejedelem tulajdonába került, majd II. Rákóczi Györgyé lett.

1657

II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.

1660

A váradi Ali pasa portyázó csapatai dúltak a környéken, majd nyáron hatalmas, 16000 arannyi váltságdíjat csikartak ki a várostól.

1664

A szentgotthárdi győzelem és a szégyenteljes vasvári béke

Több...

1664

A császári sereg a szentgotthárdi csatában jelentős győzelmet aratott a török felett. I. Lipót császár ennek ellenére Vasváron 20 évre szóló békét kötött a törökökkel olyan feltételek mellett, mintha a törökök győztek volna. Ez hatalmas felháborodást keltett Európában, és a magyar nemesség körében, akik az ország felszabadítását várták a győzelem után. A korábban Habsburg-hű katolikus főnemesek szervezkedni kezdtek a császár ellen, ez volt az úgynevezett Wesselényi-féle összeesküvés. 1668-ban XIV. Lajos francia király a spanyol-francia háború végeztével kihátrált az összeesküvés támogatása mögül, és a törökök támogatását sem szerezték meg.

1664

A vasvári béke után Nagybánya császári kézre került.

1671

A Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése

Több...

1671

A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvés lelepleződése után a fő szervezőket, Zrínyi Pétert, Nádasdy Ferencet és Frangepán Ferencet kivégezték. Wesselényi Ferenc még 1667-ben elhunyt. Az összeesküvés részét képező horvátországi felkelést 1670-ben a Habsburgok vérbe fojtották.

1671 után

Kuruc mozgalom

Több...

1671 után

A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.

1672

A vár német őrségét a kurucok űzték el, de az erősség hamarosan ismét császári kézre került, és Cobb császári generális a város polgáraival leromboltatta a vár falait, erődítéseit. Ezekből mára mindössze a 15. században épült, kör alaprajzú, zömök Mészárosok tornya maradt meg.

1682

Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme

Több...

1682

Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.

1683

Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása

Több...

1683

A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.

1685

Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása

Több...

1685

A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.

1685

A császári hadak Máramarosban teleltek, megszállás alatt tartva a vidéket.

1686

Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása

Több...

1686

A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.

1687

A reformátusok elvesztették az István-templomot és az iskolájukat, amit a jezsuiták 1691-ben vettek át.

1690

Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája

Több...

1690

Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.

1692

A minorita rend megkapta a várostól a Szent Miklósról nevezett kispiaci templomot, ami mellé rendházat építettek.

1703-1711

Rákóczi-szabadságharc

Több...

1703-1711

A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.

1703

Pintye vitéz (Pintea Viteazul, híres román betyár) kapta feladatul Nagybánya várának és a városnak a meghódoltatását II. Rákóczi Ferenctől. A város déli kapujánál kapott halálos lövést augusztus 14-én. Nagybánya a meghódolást követően támogatta a fejedelem szabadságharcát.

1712

VI. Károly császár 1712-ben ismét elismerte és megerősítette a város kiváltságait.

1717-1719

Felépült a barokk Szentháromság templom.

1739

Befejezték a pénzverde épületét. Ez az épület ma is látható, a megyei történelmi és régészeti múzeum van benne.

1742

Pestisjárvány pusztított Nagybányán.

1748

Megalakult a Bányászati Főfelügyelőség, hatáskörébe tartozott a pénzverde, a környék bányái és a bányatörvényszékek (később bányakapitányságok). Ugyanebben az évben felépült a jezsuiták rendháza.

1771

Megkezdték a görögkatolikus templom építését.

1792

Megkezdték a Híd utcai református templom építését.

1796

Magyar színjátszó társaság alakult, és 1797-ben már német nyelvű társulat is működött.

1802

Megépült a Fekete Sas fogadó, amelyben 1847 szeptember havában Petőfi Sándor és Szendrey Júlia szállt meg.

1848-1849

Magyar forradalom és szabadságharc

Több...

1848-1849

1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.

1848

A város a forradalom mellé állt, ebben az évben Kossuth Lajost Nagybánya díszpolgárává avatták.

1848. november 2.

Katona Miklós lovascsapata leverte a Habsburgok által a magyarok ellen fellázított román parasztokat.

1848 decembere

Bem József tábornok innen indult Kolozsvár elfoglalására.

1849

A szabadságharc bukása után Berenczey László erdélyi kormánybiztos sok más forradalmárral együtt Nagybányán talált rejtekhelyet.

1860

Református iskola épült.

1867

Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása

Több...

1867

Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.

1867

A kiegyezés után a kincstári és magánbányák újabb virágzása következett.

1884

Kiépült a Nagybánya-Szatmár vasútvonal.

1889

Megnyílt a Nagybánya-Zsibó-Dés vasútvonal.

1889

Megjelent az első román nyelvű újság, a Gutinul című hetilap.

1891-1892

Elkészült a polgári leányiskola épülete.

1896

Megalakult a magyar képzőművészet egyik legjelentősebb központja, a nagybányai festőiskola. Környékbeli magyar művészek, Hollósy Simon, Réti István , Thorma János , Iványi-Grünwald Béla, és Ferenczy Károly Münchenbe mentek művészetet tanulni. Később visszatértek, és megalapították a Nagybányai Művésztelepet, ami a naturalizmus és a plein air irányzatának meghonosításán keresztül jelentős hatással volt a magyar festészetre. Képeik a budapesti Nemzeti Galériában megtekinthetők.

1904

Megnyílt a Nagybányai Múzeum.

1905

Megnyílt a vasútvonal Nagybánya és Felsőbánya között.

1909

A villanyvilágítás kiépült.

1914-1918

Első világháború

Több...

1914-1918

Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.

1916

Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.

1918

November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.

1918. november - 1919. január

Magyarország cseh, román és szerb megszállása

Több...

1918. november - 1919. január

Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.

1918-tól

1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.

1919. január 6.

A román csapatok megszállták a várost. A túlnyomóan magyar városban a középoktatás nyelve román lett, a görögkatolikus püspökség Máramarosszigetről Nagybányára költözött.

1920. június 4.

Trianoni békediktátum

Több...

1920. június 4.

A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.

1940. augusztus 30.

Második bécsi döntés

Több...

1940. augusztus 30.

A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.

1940. szeptember 7.

A második bécsi döntés értelmében Nagybánya visszakerült Magyarországhoz.

1941. június 27.

Egy nappal a kassai bombázás után a szovjet légierő bombázta Nagybányát.

1945. után

A visszatérő román megszállással Nagybánya Máramaros tartomány, majd Máramaros megye székhelye lett. A románság intenzív betelepítésével a lakosok száma 18 000-ről 170 000-re nőtt.

1947

Párizsi békediktátum

Több...

1947

A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.

1950-es évektől

Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.

1989 óta

A bányászat fokozatosan leépült, a bányák közül sokat bezártak.

2000. január 30.

A nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cianid- és nehézfém tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A tiszai ciánszennyezés két hét alatt vonult le, hatalmas károkat okozva.

2002

Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.

Forrás: Wikipedia, banyavidek.ro: Nagybánya rövid története , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme

Várak

Nagybánya vára

Cetatea medievala din Valea Borcutului

VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Állapot:

Teljesen elpusztult

Belépés:

Ingyenes

Mutasd a térképen

Felkeres

Látnivalók

Mind

Templomok, vallási épületek

Középületek

Kulturális létesítmények

Kereskedelem, ipar, vendéglátás

Városi infrastruktúra

Magánlakhelyek

Emlékművek

Múzeumok és Galériák

Templomok, vallási épületek

Szent István-torony

Turnul Ștefan

Nenea hartia, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szent István-torony

Története

1347-ben Nagy Lajos kiváltságleveléből értesültünk a templom építéséről. 1445-ben Nagybánya Hunyadi János birtokába került, és a hagyomány szerint ő építtette ma is álló tornyát.

A város 1547-ben Kopácsi István erdődi prédikátor tevékenysége nyomán vált protestánssá. Plébánosa akkor Veress Mihály volt. A Szent István templomot a protestánsok kerítették hatalmukba, először az evangélikusok, majd a reformátusok. 1551-ben Péter deák, Izabella királynő híve kikergette a városból a ferenceseket. 1674-ben három évre újra katolikus kézre került a Szent István templom a Spankau tábornok császári katonaságnak köszönhetőleg. 1687-ben a török kiűzésével és Erdély Habsburg Birodalomba való bekebelezésével a Szent István templomot a jezsuiták szerezték meg. A reformátusok a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetőleg 1705-től 1712-ig újra használatba vehették a Szent István templomot. Ezt követően a jezsuiták visszaszerezték, azonban nem állíttatták helyre, hanem a régi Szent Márton templom helyére építették fel a mai új templomukat. 1769. augusztus 25-én a templomot egy villámcsapás lángba borította, és teljesen elpusztult. A Szent István templomot ezután elkezdték széthordani, majd 1847-ben a városi tanács lőporral felrobbantatta a még jelentős romokat. Anyagát értékesítették, illetve a pélbánia és más épületek építéséhez használták fel.

A torony 16. század végén leégett sisakja helyett 1619-ben Kaszai Farkas Péter négy fiatornyos sisakot épített. Ez 1769-ben villámcsapás okozta tűzben megsemmisült, és 1770-ben az osztrák Seisenpech György bádogos hagymasisakot épített a helyébe. Miután ez is leégett, 1871-ben Schulz Ferenc építész tervei alapján új sisakot kapott.

Szentháromság volt jezsuita templom és kolostor

Rlevente, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom és kolostor

Jelenleg:

templom

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szentháromság volt jezsuita templom és kolostor

Története

A régi jezsuita templomhoz rendház és iskolaépület is tartozott. Az iskola régi tornaterméből 1926-ban a román megszállás után ortodox templomot alakítottak ki. A templom 1717 és 1720 között épült. 1773-ban a pápa feloszlatta a jezsuita rendet, azóta plébániatemplom.

A jezsuiták 1674-ben jelentek meg Nagybányán, amikor a császári katonaság a Szent István templomot elvette a reformátusoktól, és a jezsuitáknak adta. A jezsuitákat 1677-ben elűzték. 1687-ben a török kiűzésével és Erdély Habsburg Birodalomba való bekebelezésével a Szent István templomot a katolikusok szerezték meg, és 1691-ben vették birtokba a jezsuiták. A reformátusok a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetőleg 1705-től 1712-ig újra használatba vehették a Szent István templomot. Ezt követően a jezsuiták visszaszerezték, azonban nem állíttatták helyre, hanem a régi Szent Márton templom helyére építették fel a mai új templomukat. A jezsuita templom és rendház Matyasovszki László nyitrai püspök 1696-os adományából épült meg, melynek emlékére a nyugati homlokzatán egy ovális alakú emléktáblát helyeztek el. A Szent István templomot ezután elkezdték széthordani, majd 1847-ben felrobbantották. A szentély oltárképét 1823-ban Kármán László készítette. Az oltárt 1824-25-ben Schaintzer Fülöp faragta. A rendház és iskola épület 1748-ra lett kész. Az iskolát 1776-ban a minoriták vették át. A templomot 1852 és 1867 között Smoczer Ignác plébános teljesen felújíttatta, ekkor készült el az új főoltárképe is. A 20. század elején készült el a mozaikpadlózat és a nyolcszínes üvegablak. 1940 és 44 között készült el az orgona. Az első világháború után az iskola, akkor már állami főgimnázium, elköltözött. Helyére polgári leányiskola költözött.

Szent Miklós római katolikus templom, Kispiaci templom

Biserica Romano-Catolică a Ordinului Franciscan

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Szent Miklós római katolikus templom, Kispiaci templom

Története

Nagybánya legrégibb temploma. A 15. században épült. 1547-ben a két másik katolikus templommal (Szent István és Szent Márton) együtt ezt is átvették a reformátusok.

1703-tól 1711-ig ismét a reformátusok kezén volt. Ezután visszakapták a katolikusok, de már csak ez a templom volt használható állapotban.

Református templom

Biserica reformată

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

református

Mutasd a térképen

Felkeres

Református templom

Története

A város 1547-ben Kopácsi István erdődi prédikátor tevékenysége nyomán vált protestánssá. A Szent István templomot ezután a protestánsok kerítették hatalmukba, először az evangélikusok, majd a reformátusok. 1674-ben három évre újra katolikus kézre került a Szent István templom a császári katonaságnak köszönhetőleg. 1687-ben a török kiűzésével és Erdély Habsburg Birodalomba való bekebelezésével a Szent István templomot a jezsuiták szerezték meg. A reformátusok a Rákóczi-szabadságharcnak köszönhetőleg 1705-től 1712-ig újta használatba vehették a Szent István templomot. A mai református templom 1792 és 1809 között épült klasszicista stílusban, addig csak fatemplomot engedélyeztek számukra. A tornya 1836-ban készült. Tervezője nem ismert, lehetőségként felmerült Péchy Mihály neve, aki a debreceni Nagytemplomot is tervezte. A templom a nagybányai festőiskola kedvenc témája volt. 1991-ben benne állították fel a nagybányai születésű Németh László író emléktábláját.

Evangélikus templom

Biserica Evanghelică-Luterană

Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

evangélikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Evangélikus templom

Története

1547-ben Kopácsi István térítette evangélikus hitre a várost és főiskolát is alapított. Ekkoriban a várost még magyarok és németek lakták. 1693-ban épült az első fatemplomuk Apafi Mihály erdélyi fejedelem támogatásával, amit 1766-ban a jezsuiták leromboltattak. 1805-ben kis fatornyos templomot építettek.

1911 és 1912 között épült a korábbi templom helyére a mai templom szecessziós stílusban, oltárképét 1903-ban ifj. Iványi-Grünwald Béla festette, a nagybányai festőiskola résztvevője. Krisztust ábrázolja tanítványaival a Getsemáné kertben. Orgonája 1886-ban készült.

Szűzanya elszenderülése ortodox katedrális

Catedrala Adormirea Maicii Domnului

Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

ortodox

Mutasd a térképen

Felkeres

Szűzanya elszenderülése ortodox katedrális

Története

1909 és 1911 között épült a görög katolikus hívek számára. A munkálatok nagy részét Alexandru Breban kanonok fizette. Itt szentelték fel Alexandru Rusu mártír görög katolikus püspököt. 1948-ban betiltották a görög katolikus felekezetet és az ortodoxoknak adták a templomot. A görög katolikusok peres úton próbálják visszaszerezni.

Szent Miklós ortodox templom

Biserica ortodoxă Sf.Nicolae

Nenea hartia, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

templom

Jelenleg:

templom

Felekezet:

ortodox

Mutasd a térképen

Felkeres

Szent Miklós ortodox templom

Története

A román megszállás után épült 1922-ben.

Egykori minorita kolostor

Eredetileg:

kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak

Jelenleg:

közigazgatás / államigazgatás, ház

Felekezet:

római katolikus

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori minorita kolostor

Története

Már a 14. század második felében volt minorita kolostor a városban, de ez 1547-ben a reformáció következtében elpusztult. 1692-ben jött létre a ma is fennálló kolostor. 1703. augusztus 14-én Rákóczi hadai elfoglalták Nagybányát, és elűzték a minoritákat, mivel azt hitték, hogy azok az osztrákokat támogatják. A kolostor és a templom leégett a város ostromakor. 1710 végén küldték Nagybányára Kelemen Didák minoritát, aki újra fellendítette a szerzetesi életet, és nagy érdemei voltak a tanítás, a betegápolás és az evangelizáció területén. 1776-ban a jezsuita rend megszüntetése után iskolájuk itt működött tovább. 1948-ban a kommunisták elűzték a szerzeteseket, akik azonban visszatértek. Az épületben magánlakások és különféle városi hivatalok működnek.

Zsinagóga

Sinagoga

S.B., CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

zsinagóga

Jelenleg:

elhagyatott

Felekezet:

zsidó

Mutasd a térképen

Felkeres

Zsinagóga

Története

1885-ben épült neobarokk stílusban.

Középületek

Volt vármegyei sóhivatal, Szépművészeti Múzeum

Muzeul Judeţean de Artă Centrul Artistic Baia Mare

VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

közigazgatás / államigazgatás

Jelenleg:

galéria

Mutasd a térképen

Felkeres

Volt vármegyei sóhivatal, Szépművészeti Múzeum

Története

A volt vármegyei sóhivatal 1748-ban épült épületében található. 1954-ben költözött bele a múzeum. A Nagybányai Művésztelepen 1896-tól napjainkig alkotó 90 művész (többek között Hollósy Simon, Réti István, Ferenczy Károly, Thorma János, Jándi Dávid) 400 alkotásával is rendelkezik.

Egykori magyar királyi járásbíróság

Eredetileg:

bíróság

Jelenleg:

bíróság

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori magyar királyi járásbíróság

Története

Kulturális létesítmények

Schola Rivulina

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus, felsőoktatás

Jelenleg:

nincs adat

Felekezet:

református

Mutasd a térképen

Felkeres

Schola Rivulina

Története

1547-ben Kopácsi István reformátor protestáns hitre térítette a várost, és megalapította az evangélikus főiskolát, melynek ő lett az első rektora. Ez Erdély első középiskolája. Nagybánya latin nevéről, Rivulus Dominarum, nevezte el Schola Rivulina névre. Hamarosan főiskolai rangú középiskolává lépett elő, ahol leltipásztorokat és tanítókat képeztek. Kopácsi logikát, görög nyelvet és teológiát tanított. 1755-ben az ellenreformáció idején szüntették meg a császárpártiak.

Volt nyári színház, Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum

Muzeul Judeţean de Etnografie şi Artă Populară Maramureş

Bratek51, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

színház / opera

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Volt nyári színház, Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum

Története

1978-óta működik, a hajdani nyári színház átalakított épületében. A kiállítási tárgyak Máramaros vidékéről, Kővárvidékről, Láposvidékről és Codru vidékéről származnak.

Nagybányai Művésztelep, Festőiskola

Colonia Pictorilor

Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

kiállítóterem

Jelenleg:

kiállítóterem

Mutasd a térképen

Felkeres

Nagybányai Művésztelep, Festőiskola

Története

Hollósy Simon hozta létre 1896-ban Münchenben festősikoláját. A nagybányai születésű Thorma János és Réti István kezdeményezték, hogy nyárra az egész nemzetközi művészcsapat költözzön Nagybányára. A nyári festőtábornak indult kezdeményezés 1902-ben festészeti szabadiskolává vált, ahová évente százával érkeztek a festők, mindenféle előképzettség nélkül. Jelentős hatást gyakorlot a 20. századi magyar festészetre. Itt alkotott Ferenczi Károly, Iványi-Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István, Thorma János és sokan mások. Számos alkotásuk a helyi szépművészeti múzeumban, illetve magángyűjteményekben látható. A festőiskola a II. világháború után szűnt meg.

Egykori magyar állami polgári leányiskola

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

nincs adat

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori magyar állami polgári leányiskola

Története

Egykori Kossuth utcai magyar királyi állami elemi iskola

Colegiul național Gheorghe Șincai

Biruitorul, Public domain, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

iskola / gimnázium / konviktus

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori Kossuth utcai magyar királyi állami elemi iskola

Története

Egykori magyar állami főgimnázium

Școala Gimnazială Petre Dulfu

Eredetileg:

iskola / gimnázium / konviktus

Jelenleg:

iskola / gimnázium / konviktus

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori magyar állami főgimnázium

Története

Ásványtani Múzeum

Muzeul de Mineralogie

Eredetileg:

múzeum

Jelenleg:

múzeum

Felkeres

Ásványtani Múzeum

Története

1989-ben nyitott meg a múzeum, több, mint 16.000 darab ásvánnyal.

Falumúzeum

Muzeul Satului Baia Mare

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

skanzen / falumúzeum

Jelenleg:

skanzen / falumúzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Falumúzeum

Története

1978-ban nyílt meg a Virághegyen. Máramaros, Lápos-vidék, Kővár-vidék és Szatmár népi építészetét mutatja be. Leglátványosabb és legrégibb darabja az Oláhkékes faluból származó görögkatolikus fatemplom. Eredetileg 1630-ban épült Szent György tiszteletére.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás

volt pénzverde, Máramaros Megyei Történelmi és Rrégészeti Múzeum

Muzeul Județean de Istorie și Arheologie Maramureș

Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

pénzverde

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

volt pénzverde, Máramaros Megyei Történelmi és Rrégészeti Múzeum

Története

Az egykori pénzverde épületegyüttesében található.

A város két elődtelepülése, Zazarbánya és Asszonypataka a 13. században német aranymosókkal és bányászokkal népesült be. 1374-ben Nagy Lajos Asszonypataka és Felsőbánya nemesfémtermelését egy közös kamaraispán igazgatása alá vonta, ami később pénzverőkamarává alakult. 1411-ben már működött pénzverde a városban. 1468-ban Mátyás király a városnak bérbe adta a nagybányai, offenbányai és nagyszebeni pénzverdéket 13.000 aranyforintért. A 16. században a királyi hatalom hanyatlásával a pénzverés magánbérlők kezébe került. A 16. század végén a város császári adományként a Báthoryak birtokába került, ezzel a város az erdélyi fejedelmek irányítása alá került. Itt verték a fejedelemség pénzeinek legjavát. 1620-ban Bethlen Gábor a magánbérlői jogot a városra ruházta át. 1661-ben Ali váradi pasa sarcolta meg a várost. Az 1664-es vasvári békében I. Apafi Mihály elvesztette a várost a Habsburgok javára. 1674-ben bezárták a bányakamarát, és az érctermelést a kassai Bányaigazgatóság alá rendelték. A Rákóczi-szabadságharc idején a fejedelem pénzt veretett itt, majd az 1705-ös zsibói vereség után a pénzverdét Munkácsra költöztették. 1734-1739 között újjáépítették a pénzverde épületét barokk stílusban. 1748-ban Bányászati Főfelügyelőség létesült. 1782-ben mai méretére bővítették a pénzverde épületét. A 19. század második felében a Bányászati Főfelügyelőség a Nagybányai Bányaigazgatósággá alakult át. 1864-ben a pénzverde leégett, és többé már nem indították újjá, mivel jelentősége is lehanyatlott.

A múzeumot a Nagybányai Múzeum Egyesület hozta létre, amit 1899-ben Schönherr Gyula, az MTA tagja hozott létre. 1904-ben nyílt meg az összegyűjtött tárgyakból a Városi Múzeum. 1914-ben már 11.489 tárggyal büszkélkedhetett. Jelenleg a Máramarosi Megyei Múzeum részlege.

Egykori Szent István Király Szálló

FOTO:FORTEPAN / Romák Éva, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szálló / vendégfogadó

Jelenleg:

ház

Mutasd a térképen

Felkeres

Egykori Szent István Király Szálló

Története

Szecessziós stílusban épült 1910-ben. Helyén korábban az Arany Szarvas fogadó állt. Az épületben nyílt híres Berger cukrászdába előszeretettel jártak a nagybányai festősikola alkotói.

Fekete Sas fogadó

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szálló / vendégfogadó

Jelenleg:

kocsma

Mutasd a térképen

Felkeres

Fekete Sas fogadó

Története

Már 1736-ban működött a fogadó. 1784-ben épült a keleti, hosszanti szárny, külön hálóhelyiségekkel. 1802-ben kapott emeletet. Ekkor klasszicista stílusú volt, homlokzatát 1870-es években neoreneszánsz stílusúra alakították át. Az emeleti szalonban a 19. században bálok és színi előadások is zajlottak. 1847-ben Petőfi Sándor és Szendrei Júlia Teleki Sándor koltói kastélyába igyekezett, ahol a mézes heteiket kívánták tölteni, amikor Nagybánya mellett eltört a kocsijuk tengelye, így az éjszakát a Fekete Sas fogadóban töltötték. Erre az épület emeletén emléktábla emlékezik meg.

1925-ben a városháza költözött bele, miután a vendégfogadásra már nyújtott elegendő színvonalat. Az 1970-es években új városháza épült.

Városi infrastruktúra

Mészárosok tornya

Bastionul Măcelarilor

Danielaiulia, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

városerődítés

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Mészárosok tornya

Története

A 16. században épült, a középkori város déli (kővári) kapuját védő bástya volt.

Városfalak

Eredetileg:

városerődítés

Jelenleg:

rom

Mutasd a térképen

Felkeres

Városfalak

Története

1469-ben Mátyás király engedélyezte a városnak, hogy fallal vegyék körül a moldvai oláh betörések ellen. 1490-ben János Albert lengyel herceg, trónkövetelő ostromolta és vette be. 1564-ben Báthory István, János Zsigmond fővezére foglalta el. 1567-ben János Zsigmond ostromolta meg, és mivel megtartani nem tudta, igyekezett elpusztítani. 1583-ban Rudolf császár Báthory István erdélyi fejedelemnek adományozta a várost. 1601-ben Basta vette be. 1672-ben császári parancsra le kellett rombolni, amit 1673-ban Cobb generális katonái felügyeletével ment végbe. Ez azonban csak mérsékelt rombolás lehetett, mert az erődítéseket 1690-ben Thököly Imre közeledtének hírére újra megerősítették. 1703-ban az oláh betyár, Pintea a kurucok oldalán betört a városba, mive a helyiek fegyvert ragadtak, és a Mészárosok tornya mellett lelőtték a félelmetes haramiát. A várfalak a 19. század fordulóján még jórészt megvoltak. A városfal szabálytalan, majdnem kör alakú volt, négy kapuval, és céhek által fenntartott tornyokkal (úgy mint Mészárosok tornya, Vörös torony, Szűcsök tornya, Kádárok tornya, Fezekasok tornya).

Magánlakhelyek

Hunyadi-ház, Erzsébet-ház

ferengra, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

palota

Jelenleg:

elhagyatott

Mutasd a térképen

Felkeres

Hunyadi-ház, Erzsébet-ház

Története

1445-ben Hunyadi János szerezte meg Nagybányát. Halála után fiaira szállt, és 1458-ban Mátyás királlyá választásával királyi birtok lett. 1463-ban pénzverdéje évi 20.000 dukátot bocsátott ki, és Magyarország egyik legfontosabb városa volt. 1464-ben Mátyás visszaállította a város szabad királyi városi jogállását, amit 1411-ben vesztett el. 1469-ben Mátyás engedélyezte a város fallal való kerítését.

Építtetését 1446-ra teszik, Hunyadi János nagybányai tartózkodása idejére. Állítólag Szilágyi Erzsébet lakott itt férje, a házat építettő Hunyadi János 1456-os halála után. Az épület stilisztikailag a 15. és 16. század fordulójára tehető. Tulajdonképpen nem is egy, hanem két, egymás mögött álló házról van szó. Még a 19. század végén is állami tulajdonban volt.

Dégenfeld-palota

Nenea hartia, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

palota

Jelenleg:

palota

Mutasd a térképen

Felkeres

Dégenfeld-palota

Története

A palota újra a nemesi család birtokában van.

Teleki Magyar Ház, Teleki Sándor udvarház

Eredetileg:

kastély / kúria

Jelenleg:

kiállítóterem, rendezvényközpont

Mutasd a térképen

Felkeres

Teleki Magyar Ház, Teleki Sándor udvarház

Története

Az 1870-es évek második felében épült fel a több eklektikus stílusú lakóépületből álló együttes. Nevét onnan kapta, hogy itt töltötte élete utolsó évtizedét Teleki Sándor gróf (1821-1892). Itt halmozta fel gyűjteményét a híres szabadságharcos, világutazó. 1989 után a református egyház vásárolta meg. 2002 óta a Nagyvárad környéki szórványmagyarság kulturális központja.

Pokol-kastély

S.B., CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

kastély / kúria

Jelenleg:

elhagyatott

Felkeres

Pokol-kastély

Története

1903-ban épült. A Loznai Pokol Elek vagy Alexiu 1892-ben lett néptanító a borpataki görög-katolikus egyházi iskolában. Feleségül vette az épület tulajdonosát, egy gazdag özvegyet (Maria Vancea) – így lett belőle bányatulajdonos. Otthagyta az iskolát és csak az aranybányászat érdekelte. Nyolcévi hiábavaló keresés után el akarta bocsátani munkásait. A munkások lemondtak fizetéseikről és maradtak. Egy hónap sem telt bele és 1902. március 24-én megtalálták az első 75 kg-os aranytömböt. 1902-ben 4.000 kg aranyat hoztak a felszínre. Pokol egy éjszaka alatt meggazdagodott. Az egykori néptanító egyik első nemes tette volt, hogy templomot építtetett Borpatakon a vallásos érzelmű bányászoknak. 1928-ban a kastély és a bánya átkerült egy bányásztársaság tulajdonába, majd 1930-ban a kastélyt megvásárolta E.Boissanos, svájci iparos.

Teleki-ház

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

ház

Mutasd a térképen

Felkeres

Teleki-ház

Története

Id. Teleki Imre vásárolta meg a telket a rajta álló házzal, és kialakította a jelenlegi palotát. Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörője is többször megfordult benne.

Lendvay-ház

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

ház

Jelenleg:

szálló / vendégfogadó

Mutasd a térképen

Felkeres

Lendvay-ház

Története

Itt született idősebb Lendvay Márton (1807-1858) színész, színházi rendező és énekes. A magyar romantikus színjátszás kiemelkedő alakja volt. Legnagyobb sikereit a pesti Nemzeti Színház társulatában aratta. Az 1837-ben alakult színház első színre lépő színészeként ő szólalhatott meg először a Nemzeti színpadán magyarul.

Emlékművek

Lendvay Márton mellszobra

VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Lendvay Márton mellszobra

Története

Idősebb Lendvay Márton (Nagybánya, 1807. november 11. – Pest, 1858. január 29.) magyar színész, énekes, rendező. Ifj. Lendvay Márton színész édesapja. A szülőházának falán felavatott emléktábla estéjén határozták el a kolozsvári színészek, hogy az akkor tartott színielőadás bevételeit felajánlják egy készítendő Lendvay-szoborra. Az alkotást Verő László, nagykőrösi szobrász készítette el, 1900-ra. Lendvay Márton szobra eredetileg a Lendvay téren állt a Polgári Kör épülete előtt, de 1922-ben ledöntötték, majd 1936-ban lebontották. 1939-ben a II. Bécsi döntés értelmében Nagybánya ismét Magyarországhoz került. A Magyar Királyi Honvédsereg 1940 szeptember 7-én vonult be Nagybányára. Erre az eseményre ismét felállították Lendvay Márton szobrát, de nem az eredeti helyén, hanem a város főterén. Amikor a magyar hadsereg kiszorult Erdélyből, a román nacionalisták máglyát raktak a szobor körül, de a büszt nem sérült meg. A háború után az alkotás múzeumi raktárba került. 1958-ban a városligeti sétányon helyezték el.

Teleki Sándor mellszobra

Eredetileg:

szobor / emlékmű / dombormű

Jelenleg:

szobor / emlékmű / dombormű

Mutasd a térképen

Felkeres

Teleki Sándor mellszobra

Története

2007-ben állították a Teleki Magyar Ház udvarán, Dinyés László alkotása.

Múzeumok és Galériák

Volt nyári színház, Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum

Muzeul Judeţean de Etnografie şi Artă Populară Maramureş

Bratek51, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

színház / opera

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Volt nyári színház, Máramaros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum

Története

1978-óta működik, a hajdani nyári színház átalakított épületében. A kiállítási tárgyak Máramaros vidékéről, Kővárvidékről, Láposvidékről és Codru vidékéről származnak.

Nagybányai Művésztelep, Festőiskola

Colonia Pictorilor

Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

kiállítóterem

Jelenleg:

kiállítóterem

Mutasd a térképen

Felkeres

Nagybányai Művésztelep, Festőiskola

Története

volt pénzverde, Máramaros Megyei Történelmi és Rrégészeti Múzeum

Muzeul Județean de Istorie și Arheologie Maramureș

Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

pénzverde

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

volt pénzverde, Máramaros Megyei Történelmi és Rrégészeti Múzeum

Története

Az egykori pénzverde épületegyüttesében található.

Volt vármegyei sóhivatal, Szépművészeti Múzeum

Muzeul Judeţean de Artă Centrul Artistic Baia Mare

VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

közigazgatás / államigazgatás

Jelenleg:

galéria

Mutasd a térképen

Felkeres

Volt vármegyei sóhivatal, Szépművészeti Múzeum

Története

Mészárosok tornya

Bastionul Măcelarilor

Danielaiulia, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

városerődítés

Jelenleg:

múzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Mészárosok tornya

Története

A 16. században épült, a középkori város déli (kővári) kapuját védő bástya volt.

Teleki Magyar Ház, Teleki Sándor udvarház

Eredetileg:

kastély / kúria

Jelenleg:

kiállítóterem, rendezvényközpont

Mutasd a térképen

Felkeres

Teleki Magyar Ház, Teleki Sándor udvarház

Története

Ásványtani Múzeum

Muzeul de Mineralogie

Eredetileg:

múzeum

Jelenleg:

múzeum

Felkeres

Ásványtani Múzeum

Története

1989-ben nyitott meg a múzeum, több, mint 16.000 darab ásvánnyal.

Falumúzeum

Muzeul Satului Baia Mare

h_laca, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons

Eredetileg:

skanzen / falumúzeum

Jelenleg:

skanzen / falumúzeum

Mutasd a térképen

Felkeres

Falumúzeum

Története

Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.6587630000","long":"23.5818680000"},"townlink":"nagybanya-baia-mare","town":{"townId":55,"active":1,"name_HU":"Nagyb\u00e1nya","name_LO":"Baia Mare","name_GE":"Frauenbach; Neustadt","name_LT":"Rivulus Dominarum","seolink":"nagybanya-baia-mare","listorder":16,"oldcounty":24,"country":4,"division":10,"altitude":"228","gps_lat":"47.6587630000","gps_long":"23.5818680000","population":123,"hungarian_2011":16.68,"population_1910":12877,"hungarian_1910":77.6,"german_1910":1.36,"slovak_1910":0,"romanian_1910":20.8,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, Piac t\u00e9r - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b2\/Nagyb%C3%A1nya%2C_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Nagyb\u00e1nyai-medence","river":"Zazar","description":"A v\u00e1ros a k\u00f6rny\u00e9kbeli arany- \u00e9s ez\u00fcstb\u00e1ny\u00e1kra telep\u00fclve j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e9s m\u00e1r a 14. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangot nyert. Fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t az Anjou-h\u00e1zi uralkod\u00f3k, K\u00e1roly R\u00f3bert \u00e9s Nagy Lajos kiv\u00e1lts\u00e1gok adom\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1val seg\u00edtett\u00e9k el\u0151. Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lynak szentelt g\u00f3tikus templom\u00e1nak ma m\u00e1r csak a M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9n befejezett tornya l\u00e1that\u00f3, amely azonban a v\u00e1ros szimb\u00f3luma. M\u00e1r a 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n p\u00e9nzverde m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosban, igazi fellend\u00fcl\u00e9se azonban azut\u00e1n vette kezdet\u00e9t, hogy Hunyadi J\u00e1nos birtok\u00e1ba ker\u00fclt, aki h\u00e1zat is \u00e9p\u00edttetett a f\u0151ter\u00e9n. Hamarosan Magyarorsz\u00e1g egyik legnagyobb b\u00e1nyav\u00e1ros\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt, \u00e9s egyre gyakrabban eml\u00edtett\u00e9k Nagyb\u00e1nyak\u00e9nt. Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9n a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g aranytermel\u00e9s\u00e9nek t\u00f6bb mint fele Nagyb\u00e1nya kez\u00e9ben volt. A moldvai ol\u00e1hok bet\u00f6r\u00e9sei ellen M\u00e1ty\u00e1s enged\u00e9lyezte, hogy falakkal vegy\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. A reform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151en Kop\u00e1csi Istv\u00e1n itt alap\u00edtotta meg Erd\u00e9ly els\u0151 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1j\u00e1t Schola Rivulina n\u00e9ven. 1551-ben a v\u00e1ros I. Ferdin\u00e1nd cs\u00e1sz\u00e1r kez\u00e9re ker\u00fclt, aki a b\u00e1ny\u00e1kat mag\u00e1nb\u00e9rl\u0151knek adta ki, ami a b\u00e1ny\u00e1szat hanyatl\u00e1s\u00e1hoz vezetett. A b\u00e1ny\u00e1szat Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem idej\u00e9n lend\u00fclt fel ism\u00e9t, amikor a b\u00e1ny\u00e1k b\u00e9rl\u00e9si jog\u00e1t Nagyb\u00e1nya v\u00e1ros\u00e1ra ruh\u00e1zta \u00e1t. Itt vert\u00e9k a fejedelems\u00e9g p\u00e9nzeinek legjav\u00e1t. A p\u00e9nzver\u00e9s 1864-ben sz\u0171nt meg. Az aranyb\u00e1ny\u00e1szat a legut\u00f3bbi id\u0151kig tov\u00e1bb folytat\u00f3dott, az egyik itteni b\u00e1nya felel\u0151s a 2000-es tiszai ci\u00e1nszennyez\u00e9s\u00e9rt. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n l\u00e9trehozott h\u00edres nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskola \u00e9s m\u0171v\u00e9sztelep jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorolt a magyar fest\u00e9szetre. Az egykor m\u00e9g magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1ros a 20. sz\u00e1zadi er\u0151teljes betelep\u00edt\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben rom\u00e1nosodott el.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1142|A v\u00e1rost el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k II. G\u00e9za kor\u00e1ban (Frauenbach, Asszonypataka n\u00e9ven), amikor a kir\u00e1ly sz\u00e1szokat telep\u00edtett a k\u00f6rny\u00e9kre. M\u00e1sok szerint a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n, IV. B\u00e9la uralkod\u00e1sa idej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre.@1181|Szatm\u00e1r v\u00e1rmegye r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte Nagyb\u00e1nya ter\u00fclete.@#5|@#6|@1327|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly Zazarb\u00e1nya n\u00e9ven eml\u00edtette a telep\u00fcl\u00e9st. Nev\u00e9t arany- \u00e9s ez\u00fcstb\u00e1ny\u00e1ir\u00f3l kapta, el\u0151tagja a szomsz\u00e9dos Fels\u0151b\u00e1ny\u00e1t\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg.@1329|K\u00e1roly R\u00f3bert oklevel\u00e9ben Rivulus Dominarumnak (Asszonypataka) h\u00edvja. Az elnevez\u00e9s arra a k\u00f6z\u00e9pkori ap\u00e1caz\u00e1rd\u00e1ra vonatkozott, amely a mai Klastrom-r\u00e9ten \u00e1llt. Az oklev\u00e9lben a kir\u00e1ly megengedte Nagyb\u00e1nya \u00e9s Fels\u0151b\u00e1nya k\u00f6z\u00f6s b\u00edr\u00e1j\u00e1nak, hogy a k\u00e9t v\u00e1ros k\u00f6z\u00f6tti erd\u0151ter\u00fcletet a b\u00e1ny\u00e1szat fellend\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben betelep\u00edtse.@1347. okt\u00f3ber 12.|Nagy Lajos kir\u00e1ly meg\u00faj\u00edtotta a v\u00e1ros kor\u00e1bbi, t\u0171zv\u00e9szben elpusztult kiv\u00e1lts\u00e1glevel\u00e9t. E szerint Nagyb\u00e1nya szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros volt, szabad pap \u00e9s b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1ssal \u00e9s Szent M\u00e1rton \u00fcnnep\u00e9n (november 11.) 15 napos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si joggal. A telep\u00fcl\u00e9s k\u00f6r\u00e9 pal\u00e1nkot vontak, s\u00e1ncokat emeltek, \u00e9s a b\u00e1sty\u00e1kkal er\u0151s\u00edtett falak m\u00f6g\u00f6tt beindultak a nagyszab\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek (ekkor tett\u00e9k le a Szent Istv\u00e1n-templom alapjait is).@1347|Nagy Lajos kir\u00e1ly \u00fajabb kiv\u00e1lts\u00e1glevelet \u00e1ll\u00edtott ki a v\u00e1rosnak. Nagyb\u00e1nya akkori polg\u00e1rai idetelep\u00fclt n\u00e9met ajk\u00fa iparosok, b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s keresked\u0151k voltak. A b\u00e1nyav\u00e1ros v\u00e9d\u0151szentje Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly.@1387|Befejezt\u00e9k a v\u00e1ros v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek, Szent Istv\u00e1nnak szentelt g\u00f3tikus templom\u00e1t, ami egyedi m\u00f3don k\u00e9thaj\u00f3snak \u00e9p\u00fclt. Az \u00e9p\u00fclet 50 m\u00e9ter hossz\u00fa, tornya pedig 40 m\u00e9ter magas volt. Hatalmas tornya, a Szent Istv\u00e1n-torony M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt el, \u00e9s a mai napig magaslik Nagyb\u00e1nya felett.@1380|A v\u00e1ros iskol\u00e1j\u00e1t megeml\u00edtett\u00e9k.@1407|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a kir\u00e1lyi kamar\u00e1hoz tartoz\u00f3 Nagyb\u00e1nya v\u00e1ros\u00e1nak v\u00e1r\u00e1t a Bork\u00fati v\u00f6lgy f\u00f6l\u00e9 magasod\u00f3 dombon. 1457-ben Hunyadi J\u00e1nos \u00f6zvegye, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet birtok\u00e1ban eml\u00edtett\u00e9k utolj\u00e1ra, pusztul\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei nem ismertek.@1408|A v\u00e1rosi k\u00f3rh\u00e1zr\u00f3l tettek eml\u00edt\u00e9st.@1411|P\u00e9nzverde m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1rosban.@1412|Megalakult a szab\u00f3k c\u00e9he. 1479-ben a sz\u0171cs\u00f6k\u00e9, 1506-ban a m\u00e9sz\u00e1rosok\u00e9m 1569-ben a fazekasok\u00e9, 1572-ben a lakatosok\u00e9, 1581-ben a varg\u00e1k\u00e9 alakult meg. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1s c\u00e9hek is alakultak (k\u0151m\u0171vesek, kov\u00e1csok, p\u00e9kek stb.).@1426. m\u00e1jus|Tatai szerz\u0151d\u00e9s. A gyermektelen Lazarevics Istv\u00e1n (\u20201427. VII. 18.) szerb despota, valamint kiszemelt ut\u0151da, unoka\u00f6ccse, Brankovics Gy\u00f6rgy \u00e9s Zsigmond szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6ttek, mely szerint Brankovics Magyarorsz\u00e1g f\u0151nemese lett, Szerbi\u00e1t neki \u00e9s fi\u00faut\u00f3dainak a magyar korona f\u0151hat\u00f3s\u00e1ga alatt biztos\u00edtj\u00e1k, s abban magyar hader\u0151vel v\u00e9delmezik. A szerb despota a magyar kir\u00e1lynak h\u0171s\u00e9get esk\u00fcd\u00f6tt, meg\u00edg\u00e9rte, hogy hal\u00e1la ut\u00e1n 17 v\u00e1rat (melyhez a magyar koron\u00e1nak \u00fagyis r\u00e9gi joga van: k\u00f6zt\u00fck N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r \u00e9s Galamb\u00f3c) magyar korm\u00e1nyzat al\u00e1 helyeznek vissza, \u00e9s a despota Magyarorsz\u00e1got eg\u00e9sz haderej\u00e9vel seg\u00edteni fogja. 1427. okt\u00f3ber\u00e9ben a szerz\u0151d\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Zsigmond birtokba vette N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1rt. Lazarevics tekint\u00e9jes birtokokat kapott Magyarorsz\u00e1gon, melyeket 1427-ben ut\u00f3da, Brankovics Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lt. K\u00f6zt\u00fck volt Nagyb\u00e1nya is a b\u00e1ny\u00e1szat \u00e9s p\u00e9nzver\u00e9s jog\u00e1val. Ezzel f\u00f6ldes\u00fari joghat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 ker\u00fclt.@1444|A Hunyadi J\u00e1nos vezette sikeres hossz\u00fa hadj\u00e1ratot lez\u00e1r\u00f3 drin\u00e1plyi b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben Brankovics Gy\u00f6rgy visszakapta II. Mur\u00e1d szult\u00e1nt\u00f3l \u00c9zsak-Szerbi\u00e1t, Hunyadi J\u00e1nos pedig birtokba vette Brankovics magyarorsz\u00e1gi birtokait.@1445|Nagyb\u00e1nya \u00e9s Fels\u0151b\u00e1nya Hunyadi J\u00e1nos kez\u00e9re ker\u00fclt s keze alatt az arany- \u00e9s ez\u00fcstb\u00e1ny\u00e1szat ism\u00e9t fellend\u00fclt. Hamarosan Magyarorsz\u00e1g egyik legnagyobb b\u00e1nyav\u00e1ros\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt az ekkor m\u00e1r egyre gyakrabban Nagyb\u00e1nyak\u00e9nt emlegetett telep\u00fcl\u00e9s. Hunyadi J\u00e1nos h\u00e1zat \u00e9p\u00edtett Nagyb\u00e1nya f\u0151ter\u00e9n, ami mai napig is megtekinthet\u0151. 1459-t\u0151l feles\u00e9ge, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet tulajdona volt.@15. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig|A neve Asszonypataka volt.@#7|@1458|Nagyb\u00e1nya \u00e9s Fels\u0151b\u00e1nya M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt.@1464|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly kiv\u00e1lts\u00e1glevelet \u00edrt a v\u00e1rosnak, a b\u00e1ny\u00e1szat ism\u00e9t meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt. Ebben az id\u0151szakban a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g aranytermel\u00e9s\u00e9nek t\u00f6bb mint fele Nagyb\u00e1nya kez\u00e9ben volt.@1468|M\u00e1r p\u00e9nzverd\u00e9je is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@1469|A moldovaiak bet\u00f6r\u00e9sei miatt, Nagyb\u00e1nya k\u00e9r\u00e9s\u00e9re M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly megengedte a v\u00e1rosnak, hogy falakkal, s\u00e1nc\u00e1rkokkal \u00e9s b\u00e1sty\u00e1kkal vehess\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. Ezekb\u0151l m\u00e1r csak a M\u00e9sz\u00e1ros-b\u00e1stya maradt f\u00f6nn.@1490|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en lengyel csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg a v\u00e1rost, \u0151ket a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly \u0171zte ki innen.@#8|@1526 ut\u00e1n|A moh\u00e1csi csata ut\u00e1ni id\u0151kben Szapolyai J\u00e1nos birtok\u00e1v\u00e1 lett Nagyb\u00e1nya.@#9|@1547|Kop\u00e1csi Istv\u00e1n a v\u00e1ros lak\u00f3it a reform\u00e1ci\u00f3 mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s megalap\u00edtotta a Schola Rivulin\u00e1t, Erd\u00e9ly \u00e9s a Partium (valamint a mai Rom\u00e1nia) ter\u00fclet\u00e9nek els\u0151 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1j\u00e1t, amely 1755-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amikor jezsuit\u00e1k vezette k\u00f6z\u00e9piskola vette \u00e1t a hely\u00e9t. Az iskol\u00e1t 1776-t\u00f3l a minorit\u00e1k m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k.@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1551|I. Ferdin\u00e1nd t\u00e1bornoka, Castaldo vonult be sereg\u00e9vel. A b\u00e1ny\u00e1k ekkor mag\u00e1nk\u00e9zb\u0151l b\u00e9rl\u0151k kez\u00e9be ker\u00fcltek s a rabl\u00f3gazd\u00e1lkod\u00e1suk miatt a b\u00e1ny\u00e1szat ism\u00e9t hanyatl\u00f3f\u00e9lbe ker\u00fclt, az egy\u00e9bk\u00e9nt j\u00f3l felszerelt, eur\u00f3pai szint\u0171 b\u00e1ny\u00e1k ism\u00e9t elhanyagoltt\u00e1 v\u00e1ltak. A nagyb\u00e1nyai \u00f6tv\u00f6s\u00f6k orsz\u00e1gszerte ismertek, egy k\u00f6z\u00fcl\u00fck, B\u00e1nfihunyadi \u00d6tv\u00f6s J\u00e1nos vil\u00e1gh\u00edrre tett szert azzal, hogy a londoni Gresham koll\u00e9gium tan\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, s az angolok kiemelked\u0151 tud\u00f3sk\u00e9nt tisztelik. Egy m\u00e1sik h\u00edres \u00f6tv\u00f6s, Ocsovai D\u00e1niel II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc pecs\u00e9tnyom\u00f3j\u00e1t k\u00e9sz\u00edtette.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1560|Balassa Menyh\u00e9rt v\u00e1rkast\u00e9lyt \u00e9p\u00edttetett.@1564|J\u00e1nos Zsigmond foglalta el v\u00e1r\u00e1t.@1565|Schwendi L\u00e1z\u00e1r cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis a v\u00e1rkast\u00e9lyt v\u00e1rr\u00e1 alak\u00edttatta \u00e1t.@1567|J\u00e1nos Zsigmond ism\u00e9telten elfoglalta, a v\u00e1ros ostroma idej\u00e9n leromboltatta a v\u00e1rat.@#10|@16. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A v\u00e1ros a B\u00e1thoriak kez\u00e9re ker\u00fclt, akik a b\u00e1ny\u00e1kat a p\u00e9nzverd\u00e9vel egy\u00fctt b\u00e9rl\u0151kkel m\u0171k\u00f6dtett\u00e9k, akik rabl\u00f3gazd\u00e1lkod\u00e1st folytattak.@#12|@#13|@#14|@#15|@1620|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem megvonta a b\u00e9rl\u00e9s jog\u00e1t a b\u00e1ny\u00e1kat szipolyoz\u00f3 addigi b\u00e9rl\u0151kt\u0151l \u00e9s Nagyb\u00e1nya v\u00e1ros\u00e1ra ruh\u00e1zta \u00e1t.@#16|@#17|@#18|@17. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|Nagyb\u00e1nya I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, majd II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00e9 lett.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1660|A v\u00e1radi Ali pasa porty\u00e1z\u00f3 csapatai d\u00faltak a k\u00f6rny\u00e9ken, majd ny\u00e1ron hatalmas, 16000 arannyi v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat csikartak ki a v\u00e1rost\u00f3l.@#19|@1664|A vasv\u00e1ri b\u00e9ke ut\u00e1n Nagyb\u00e1nya cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt.@#20|@#21|@1672|A v\u00e1r n\u00e9met \u0151rs\u00e9g\u00e9t a kurucok \u0171zt\u00e9k el, de az er\u0151ss\u00e9g hamarosan ism\u00e9t cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zre ker\u00fclt, \u00e9s Cobb cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis a v\u00e1ros polg\u00e1raival leromboltatta a v\u00e1r falait, er\u0151d\u00edt\u00e9seit. Ezekb\u0151l m\u00e1ra mind\u00f6ssze a 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, k\u00f6r alaprajz\u00fa, z\u00f6m\u00f6k M\u00e9sz\u00e1rosok tornya maradt meg.@#22|@#23|@#24|@1685|A cs\u00e1sz\u00e1ri hadak M\u00e1ramarosban teleltek, megsz\u00e1ll\u00e1s alatt tartva a vid\u00e9ket.@#25|@1687|A reform\u00e1tusok elvesztett\u00e9k az Istv\u00e1n-templomot \u00e9s az iskol\u00e1jukat, amit a jezsuit\u00e1k 1691-ben vettek \u00e1t.@#26|@1692|A minorita rend megkapta a v\u00e1rost\u00f3l a Szent Mikl\u00f3sr\u00f3l nevezett kispiaci templomot, ami mell\u00e9 rendh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek.@#27|@1703|Pintye vit\u00e9z (Pintea Viteazul, h\u00edres rom\u00e1n bety\u00e1r) kapta feladatul Nagyb\u00e1nya v\u00e1r\u00e1nak \u00e9s a v\u00e1rosnak a megh\u00f3doltat\u00e1s\u00e1t II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenct\u0151l. A v\u00e1ros d\u00e9li kapuj\u00e1n\u00e1l kapott hal\u00e1los l\u00f6v\u00e9st augusztus 14-\u00e9n. Nagyb\u00e1nya a megh\u00f3dol\u00e1st k\u00f6vet\u0151en t\u00e1mogatta a fejedelem szabads\u00e1gharc\u00e1t.@1712|VI. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r 1712-ben ism\u00e9t elismerte \u00e9s meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1717-1719|Fel\u00e9p\u00fclt a barokk Szenth\u00e1roms\u00e1g templom.@1739|Befejezt\u00e9k a p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fclet\u00e9t. Ez az \u00e9p\u00fclet ma is l\u00e1that\u00f3, a megyei t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s r\u00e9g\u00e9szeti m\u00fazeum van benne.@1742|Pestisj\u00e1rv\u00e1ny puszt\u00edtott Nagyb\u00e1ny\u00e1n.@1748|Megalakult a B\u00e1ny\u00e1szati F\u0151fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g, hat\u00e1sk\u00f6r\u00e9be tartozott a p\u00e9nzverde, a k\u00f6rny\u00e9k b\u00e1ny\u00e1i \u00e9s a b\u00e1nyat\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9kek (k\u00e9s\u0151bb b\u00e1nyakapit\u00e1nys\u00e1gok). Ugyanebben az \u00e9vben fel\u00e9p\u00fclt a jezsuit\u00e1k rendh\u00e1za.@1771|Megkezdt\u00e9k a g\u00f6r\u00f6gkatolikus templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.@1792|Megkezdt\u00e9k a H\u00edd utcai reform\u00e1tus templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t.@1796|Magyar sz\u00ednj\u00e1tsz\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1g alakult, \u00e9s 1797-ben m\u00e1r n\u00e9met nyelv\u0171 t\u00e1rsulat is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@1802|Meg\u00e9p\u00fclt a Fekete Sas fogad\u00f3, amelyben 1847 szeptember hav\u00e1ban Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9s Szendrey J\u00falia sz\u00e1llt meg.@#28|@1848|A v\u00e1ros a forradalom mell\u00e9 \u00e1llt, ebben az \u00e9vben Kossuth Lajost Nagyb\u00e1nya d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 avatt\u00e1k.@1848. november 2.|Katona Mikl\u00f3s lovascsapata leverte a Habsburgok \u00e1ltal a magyarok ellen fell\u00e1z\u00edtott rom\u00e1n parasztokat.@1848 decembere|Bem J\u00f3zsef t\u00e1bornok innen indult Kolozsv\u00e1r elfoglal\u00e1s\u00e1ra.@1849|A szabads\u00e1gharc buk\u00e1sa ut\u00e1n Berenczey L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi korm\u00e1nybiztos sok m\u00e1s forradalm\u00e1rral egy\u00fctt Nagyb\u00e1ny\u00e1n tal\u00e1lt rejtekhelyet.@1860|Reform\u00e1tus iskola \u00e9p\u00fclt.@#30|@1867|A kiegyez\u00e9s ut\u00e1n a kincst\u00e1ri \u00e9s mag\u00e1nb\u00e1ny\u00e1k \u00fajabb vir\u00e1gz\u00e1sa k\u00f6vetkezett.@1884|Ki\u00e9p\u00fclt a Nagyb\u00e1nya-Szatm\u00e1r vas\u00fatvonal.@1889|Megny\u00edlt a Nagyb\u00e1nya-Zsib\u00f3-D\u00e9s vas\u00fatvonal.@1889|Megjelent az els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1g, a Gutinul c\u00edm\u0171 hetilap.@1891-1892|Elk\u00e9sz\u00fclt a polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola \u00e9p\u00fclete.@1896|Megalakult a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet egyik legjelent\u0151sebb k\u00f6zpontja, a nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskola. K\u00f6rny\u00e9kbeli magyar m\u0171v\u00e9szek, Holl\u00f3sy Simon, R\u00e9ti Istv\u00e1n , Thorma J\u00e1nos , Iv\u00e1nyi-Gr\u00fcnwald B\u00e9la, \u00e9s Ferenczy K\u00e1roly M\u00fcnchenbe mentek m\u0171v\u00e9szetet tanulni. K\u00e9s\u0151bb visszat\u00e9rtek, \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k a Nagyb\u00e1nyai M\u0171v\u00e9sztelepet, ami a naturalizmus \u00e9s a plein air ir\u00e1nyzat\u00e1nak meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl jelent\u0151s hat\u00e1ssal volt a magyar fest\u00e9szetre. K\u00e9peik a budapesti Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban megtekinthet\u0151k.@1904|Megny\u00edlt a Nagyb\u00e1nyai M\u00fazeum.@1905|Megny\u00edlt a vas\u00fatvonal Nagyb\u00e1nya \u00e9s Fels\u0151b\u00e1nya k\u00f6z\u00f6tt.@1909|A villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1s ki\u00e9p\u00fclt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1919. janu\u00e1r 6.|A rom\u00e1n csapatok megsz\u00e1llt\u00e1k a v\u00e1rost. A t\u00falnyom\u00f3an magyar v\u00e1rosban a k\u00f6z\u00e9poktat\u00e1s nyelve rom\u00e1n lett, a g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g M\u00e1ramarosszigetr\u0151l Nagyb\u00e1ny\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.@#36|@#39|@1940. szeptember 7.|A m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Nagyb\u00e1nya visszaker\u00fclt Magyarorsz\u00e1ghoz.@1941. j\u00fanius 27.|Egy nappal a kassai bomb\u00e1z\u00e1s ut\u00e1n a szovjet l\u00e9gier\u0151 bomb\u00e1zta Nagyb\u00e1ny\u00e1t.@1945. ut\u00e1n|A visszat\u00e9r\u0151 rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1ssal Nagyb\u00e1nya M\u00e1ramaros tartom\u00e1ny, majd M\u00e1ramaros megye sz\u00e9khelye lett. A rom\u00e1ns\u00e1g intenz\u00edv betelep\u00edt\u00e9s\u00e9vel a lakosok sz\u00e1ma 18 000-r\u0151l 170 000-re n\u0151tt.@#43|@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1989 \u00f3ta|A b\u00e1ny\u00e1szat fokozatosan le\u00e9p\u00fclt, a b\u00e1ny\u00e1k k\u00f6z\u00fcl sokat bez\u00e1rtak.@2000. janu\u00e1r 30.|A nagyb\u00e1nyai Aurul b\u00e1nyav\u00e1llalat l\u00e9tes\u00edtm\u00e9ny\u00e9b\u0151l 100 ezer m\u00b3 cianid- \u00e9s neh\u00e9zf\u00e9m tartalm\u00fa szennyv\u00edz z\u00fadult a L\u00e1pos foly\u00f3ba, majd ezen kereszt\u00fcl a Szamosba \u00e9s a Tisz\u00e1ba. A tiszai ci\u00e1nszennyez\u00e9s k\u00e9t h\u00e9t alatt vonult le, hatalmas k\u00e1rokat okozva.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&banyavidek.ro: Nagyb\u00e1nya r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/www.banyavidek.ro\/hu\/telepuleseink\/nagybanya\/nagybanya-rovid-tortenete"},"castles":[{"castleId":116,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Cetatea medievala din Valea Borcutului","settlement_HU":"Bork\u00fati v\u00f6lgy, Nagyb\u00e1nya","settlement_LO":"Valea Borcutului, Baia Mare","address":"","listorder":100,"gps_lat":"47.6915750000","gps_long":"23.5204630000","oldcounty":24,"country":4,"division":10,"cond":7,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/3132-Nagybanya-Borkuti-volgy\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_din_Baia_Mare,_punct_%22Valea_Borcutului%22.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea din Baia Mare, punct Valea Borcutului\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6c\/Cetatea_din_Baia_Mare%2C_punct_%22Valea_Borcutului%22.JPG\/512px-Cetatea_din_Baia_Mare%2C_punct_%22Valea_Borcutului%22.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_din_Baia_Mare,_punct_%22Valea_Borcutului%22.JPG\u0022\u003EVRicardo95\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nagyb\u00e1nya v\u00e1ra","seolink":"nagybanya-vara","georegion":"Gutin","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1407|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a kir\u00e1lyi kamar\u00e1hoz tartoz\u00f3 Nagyb\u00e1nya v\u00e1ros\u00e1nak v\u00e1r\u00e1t.@#7|@1457|Hunyadi J\u00e1nos \u00f6zvegy\u00e9nek, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9betnek v\u00e1rnagya, Z\u00e1polyai Imre de\u00e1k parancsnokolt falai k\u00f6z\u00f6tt. Oklevelek k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r nem sz\u00f3lnak r\u00f3la, nem tudni, mikor pusztulhatott el.&banyavidek.ro: Nagyb\u00e1nya r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|banyavidek.ro\/hu\/telepuleseink\/nagybanya\/nagybanya-rovid-tortenete"}],"sights":[{"sightId":1127,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Turnul \u0218tefan","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii, Turnului","mapdata":"1|724|781","gps_lat":"47.6586762337","gps_long":"23.5821152725","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.baiamare.ro\/ro\/Descopera-Baia-Mare\/Obiective-turistice-si-atractii\/Atractii-turistice\/Turnul-Stefan\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Istvan-torony-Nagybanya-2294","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=181","picture":"\u003Ca title=\u0022Nenea hartia, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_06.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul \u0218tefan din Baia Mare 06\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_06.jpg\/512px-Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_06.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_06.jpg\u0022\u003ENenea hartia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Istv\u00e1n-torony ","seolink":"szent-istvan-torony","note":"","history":"1347-ben Nagy Lajos kiv\u00e1lts\u00e1glevel\u00e9b\u0151l \u00e9rtes\u00fclt\u00fcnk a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l. 1445-ben Nagyb\u00e1nya Hunyadi J\u00e1nos birtok\u00e1ba ker\u00fclt, \u00e9s a hagyom\u00e1ny szerint \u0151 \u00e9p\u00edttette ma is \u00e1ll\u00f3 torny\u00e1t.@\nA v\u00e1ros 1547-ben Kop\u00e1csi Istv\u00e1n erd\u0151di pr\u00e9dik\u00e1tor tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n v\u00e1lt protest\u00e1nss\u00e1. Pl\u00e9b\u00e1nosa akkor Veress Mih\u00e1ly volt. A Szent Istv\u00e1n templomot a protest\u00e1nsok ker\u00edtett\u00e9k hatalmukba, el\u0151sz\u00f6r az evang\u00e9likusok, majd a reform\u00e1tusok. 1551-ben P\u00e9ter de\u00e1k, Izabella kir\u00e1lyn\u0151 h\u00edve kikergette a v\u00e1rosb\u00f3l a ferenceseket. 1674-ben h\u00e1rom \u00e9vre \u00fajra katolikus k\u00e9zre ker\u00fclt a Szent Istv\u00e1n templom a Spankau t\u00e1bornok cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg. 1687-ben a t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s Erd\u00e9ly Habsburg Birodalomba val\u00f3 bekebelez\u00e9s\u00e9vel a Szent Istv\u00e1n templomot a jezsuit\u00e1k szerezt\u00e9k meg. A reform\u00e1tusok a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg 1705-t\u0151l 1712-ig \u00fajra haszn\u00e1latba vehett\u00e9k a Szent Istv\u00e1n templomot. Ezt k\u00f6vet\u0151en a jezsuit\u00e1k visszaszerezt\u00e9k, azonban nem \u00e1ll\u00edttatt\u00e1k helyre, hanem a r\u00e9gi Szent M\u00e1rton templom hely\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a mai \u00faj templomukat. 1769. augusztus 25-\u00e9n a templomot egy vill\u00e1mcsap\u00e1s l\u00e1ngba bor\u00edtotta, \u00e9s teljesen elpusztult. A Szent Istv\u00e1n templomot ezut\u00e1n elkezdt\u00e9k sz\u00e9thordani, majd 1847-ben a v\u00e1rosi tan\u00e1cs l\u0151porral felrobbantatta a m\u00e9g jelent\u0151s romokat. Anyag\u00e1t \u00e9rt\u00e9kes\u00edtett\u00e9k, illetve a p\u00e9lb\u00e1nia \u00e9s m\u00e1s \u00e9p\u00fcletek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez haszn\u00e1lt\u00e1k fel.@\nA torony 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n le\u00e9gett sisakja helyett 1619-ben Kaszai Farkas P\u00e9ter n\u00e9gy fiatornyos sisakot \u00e9p\u00edtett. Ez 1769-ben vill\u00e1mcsap\u00e1s okozta t\u0171zben megsemmis\u00fclt, \u00e9s 1770-ben az osztr\u00e1k Seisenpech Gy\u00f6rgy b\u00e1dogos hagymasisakot \u00e9p\u00edtett a hely\u00e9be. Miut\u00e1n ez is le\u00e9gett, 1871-ben Schulz Ferenc \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00faj sisakot kapott.\n&\njezsuita.hu: A NAGYB\u00c1NYAI SZENTH\u00c1ROMS\u00c1G PL\u00c9B\u00c1NIATEMPLOM|https:\/\/jezsuita.hu\/a-nagybanyai-szentharomsag-plebaniatemplom\/"},{"sightId":1128,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103 a Ordinului Franciscan","address":"Pia\u021ba P\u0103cii 8","mapdata":"1|609|825","gps_lat":"47.6583967545","gps_long":"23.5811442138","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Mikl\u00f3s r\u00f3mai katolikus templom, Kispiaci templom","seolink":"szent-miklos-romai-katolikus-templom-kispiaci-templom","note":"","history":"Nagyb\u00e1nya legr\u00e9gibb temploma. A 15. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. 1547-ben a k\u00e9t m\u00e1sik katolikus templommal (Szent Istv\u00e1n \u00e9s Szent M\u00e1rton) egy\u00fctt ezt is \u00e1tvett\u00e9k a reform\u00e1tusok.@\n1703-t\u00f3l 1711-ig ism\u00e9t a reform\u00e1tusok kez\u00e9n volt. Ezut\u00e1n visszakapt\u00e1k a katolikusok, de m\u00e1r csak ez a templom volt haszn\u00e1lhat\u00f3 \u00e1llapotban.\n&\ngmap.ro: Nagyb\u00e1nya: Kispiaci katolikus templom (t\u00e9rk\u00e9p)|https:\/\/www.gmap.ro\/hu\/Baia_Mare_Biserica_Catolica_Piata_Mica"},{"sightId":1129,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Cri\u0219an 5","mapdata":"1|663|768","gps_lat":"47.6587448618","gps_long":"23.5816736933","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"15,53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori minorita kolostor","seolink":"egykori-minorita-kolostor","note":"","history":"M\u00e1r a 14. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben volt minorita kolostor a v\u00e1rosban, de ez 1547-ben a reform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben elpusztult. 1692-ben j\u00f6tt l\u00e9tre a ma is fenn\u00e1ll\u00f3 kolostor. 1703. augusztus 14-\u00e9n R\u00e1k\u00f3czi hadai elfoglalt\u00e1k Nagyb\u00e1ny\u00e1t, \u00e9s el\u0171zt\u00e9k a minorit\u00e1kat, mivel azt hitt\u00e9k, hogy azok az osztr\u00e1kokat t\u00e1mogatj\u00e1k. A kolostor \u00e9s a templom le\u00e9gett a v\u00e1ros ostromakor. 1710 v\u00e9g\u00e9n k\u00fcldt\u00e9k Nagyb\u00e1ny\u00e1ra Kelemen Did\u00e1k minorit\u00e1t, aki \u00fajra fellend\u00edtette a szerzetesi \u00e9letet, \u00e9s nagy \u00e9rdemei voltak a tan\u00edt\u00e1s, a beteg\u00e1pol\u00e1s \u00e9s az evangeliz\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclet\u00e9n. 1776-ban a jezsuita rend megsz\u00fcntet\u00e9se ut\u00e1n iskol\u00e1juk itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. 1948-ban a kommunist\u00e1k el\u0171zt\u00e9k a szerzeteseket, akik azonban visszat\u00e9rtek. Az \u00e9p\u00fcletben mag\u00e1nlak\u00e1sok \u00e9s k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le v\u00e1rosi hivatalok m\u0171k\u00f6dnek.\n&\nmagyarkurir.hu: A minorit\u00e1kat k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Nagyb\u00e1ny\u00e1n|https:\/\/www.magyarkurir.hu\/hirek\/minoritakat-koeszoentoettek-nagybanyan\/"},{"sightId":1130,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Mai 6","mapdata":"1|827|805","gps_lat":"47.6584918582","gps_long":"23.5832022679","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szentharomsag-plebaniatemplom--volt-jezsuita-templom-es-kolostor-Nagybanya-1529","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=182","picture":"\u003Ca title=\u0022Rlevente, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-templom_01.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, Szenth\u00e1roms\u00e1g-templom 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f5\/Nagyb%C3%A1nya%2C_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-templom_01.JPG\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-templom_01.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Szenth%C3%A1roms%C3%A1g-templom_01.JPG\u0022\u003ERlevente\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g volt jezsuita templom \u00e9s kolostor","seolink":"szentharomsag-volt-jezsuita-templom-es-kolostor","note":"","history":"A r\u00e9gi jezsuita templomhoz rendh\u00e1z \u00e9s iskola\u00e9p\u00fclet is tartozott. Az iskola r\u00e9gi tornaterm\u00e9b\u0151l 1926-ban a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n ortodox templomot alak\u00edtottak ki. A templom 1717 \u00e9s 1720 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. 1773-ban a p\u00e1pa feloszlatta a jezsuita rendet, az\u00f3ta pl\u00e9b\u00e1niatemplom.@\nA jezsuit\u00e1k 1674-ben jelentek meg Nagyb\u00e1ny\u00e1n, amikor a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g a Szent Istv\u00e1n templomot elvette a reform\u00e1tusokt\u00f3l, \u00e9s a jezsuit\u00e1knak adta. A jezsuit\u00e1kat 1677-ben el\u0171zt\u00e9k. 1687-ben a t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s Erd\u00e9ly Habsburg Birodalomba val\u00f3 bekebelez\u00e9s\u00e9vel a Szent Istv\u00e1n templomot a katolikusok szerezt\u00e9k meg, \u00e9s 1691-ben vett\u00e9k birtokba a jezsuit\u00e1k. A reform\u00e1tusok a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg 1705-t\u0151l 1712-ig \u00fajra haszn\u00e1latba vehett\u00e9k a Szent Istv\u00e1n templomot. Ezt k\u00f6vet\u0151en a jezsuit\u00e1k visszaszerezt\u00e9k, azonban nem \u00e1ll\u00edttatt\u00e1k helyre, hanem a r\u00e9gi Szent M\u00e1rton templom hely\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a mai \u00faj templomukat. A jezsuita templom \u00e9s rendh\u00e1z Matyasovszki L\u00e1szl\u00f3 nyitrai p\u00fcsp\u00f6k 1696-os adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt meg, melynek eml\u00e9k\u00e9re a nyugati homlokzat\u00e1n egy ov\u00e1lis alak\u00fa eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el. A Szent Istv\u00e1n templomot ezut\u00e1n elkezdt\u00e9k sz\u00e9thordani, majd 1847-ben felrobbantott\u00e1k. A szent\u00e9ly olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t 1823-ban K\u00e1rm\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 k\u00e9sz\u00edtette. Az olt\u00e1rt 1824-25-ben Schaintzer F\u00fcl\u00f6p faragta. A rendh\u00e1z \u00e9s iskola \u00e9p\u00fclet 1748-ra lett k\u00e9sz. Az iskol\u00e1t 1776-ban a minorit\u00e1k vett\u00e9k \u00e1t. A templomot 1852 \u00e9s 1867 k\u00f6z\u00f6tt Smoczer Ign\u00e1c pl\u00e9b\u00e1nos teljesen fel\u00faj\u00edttatta, ekkor k\u00e9sz\u00fclt el az \u00faj f\u0151olt\u00e1rk\u00e9pe is. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9sz\u00fclt el a mozaikpadl\u00f3zat \u00e9s a nyolcsz\u00ednes \u00fcvegablak. 1940 \u00e9s 44 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt el az orgona. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az iskola, akkor m\u00e1r \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium, elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Hely\u00e9re polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt.\n&\njezsuita.hu: A NAGYB\u00c1NYAI SZENTH\u00c1ROMS\u00c1G PL\u00c9B\u00c1NIATEMPLOM|https:\/\/jezsuita.hu\/a-nagybanyai-szentharomsag-plebaniatemplom\/"},{"sightId":1131,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Biserica reformat\u0103","address":"Strada Podul Viilor","mapdata":"1|517|334","gps_lat":"47.6612200515","gps_long":"23.5805511153","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Nagybanya-855","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=211","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Reform%C3%A1tus_templom_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, Reform\u00e1tus templom - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ad\/Nagyb%C3%A1nya%2C_Reform%C3%A1tus_templom_-_panoramio.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_Reform%C3%A1tus_templom_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Reform%C3%A1tus_templom_-_panoramio.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"A v\u00e1ros 1547-ben Kop\u00e1csi Istv\u00e1n erd\u0151di pr\u00e9dik\u00e1tor tev\u00e9kenys\u00e9ge nyom\u00e1n v\u00e1lt protest\u00e1nss\u00e1. A Szent Istv\u00e1n templomot ezut\u00e1n a protest\u00e1nsok ker\u00edtett\u00e9k hatalmukba, el\u0151sz\u00f6r az evang\u00e9likusok, majd a reform\u00e1tusok. 1674-ben h\u00e1rom \u00e9vre \u00fajra katolikus k\u00e9zre ker\u00fclt a Szent Istv\u00e1n templom a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1gnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg. 1687-ben a t\u00f6r\u00f6k ki\u0171z\u00e9s\u00e9vel \u00e9s Erd\u00e9ly Habsburg Birodalomba val\u00f3 bekebelez\u00e9s\u00e9vel a Szent Istv\u00e1n templomot a jezsuit\u00e1k szerezt\u00e9k meg. A reform\u00e1tusok a R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharcnak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg 1705-t\u0151l 1712-ig \u00fajta haszn\u00e1latba vehett\u00e9k a Szent Istv\u00e1n templomot. A mai reform\u00e1tus templom 1792 \u00e9s 1809 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klasszicista st\u00edlusban, addig csak fatemplomot enged\u00e9lyeztek sz\u00e1mukra. A tornya 1836-ban k\u00e9sz\u00fclt. Tervez\u0151je nem ismert, lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt felmer\u00fclt P\u00e9chy Mih\u00e1ly neve, aki a debreceni Nagytemplomot is tervezte. A templom a nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskola kedvenc t\u00e9m\u00e1ja volt. 1991-ben benne \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a nagyb\u00e1nyai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 N\u00e9meth L\u00e1szl\u00f3 \u00edr\u00f3 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1j\u00e1t."},{"sightId":1132,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103-Luteran\u0103","address":"Strada Vasile Lucaciu 18","mapdata":"1|1032|498","gps_lat":"47.6601821326","gps_long":"23.5849221572","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Nagybanya-823","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Luterana_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica Luterana - Baia Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c1\/Biserica_Luterana_-_Baia_Mare.jpg\/256px-Biserica_Luterana_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Luterana_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003EDanielaiulia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom ","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1547-ben Kop\u00e1csi Istv\u00e1n t\u00e9r\u00edtette evang\u00e9likus hitre a v\u00e1rost \u00e9s f\u0151iskol\u00e1t is alap\u00edtott. Ekkoriban a v\u00e1rost m\u00e9g magyarok \u00e9s n\u00e9metek lakt\u00e1k. 1693-ban \u00e9p\u00fclt az els\u0151 fatemplomuk Apafi Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi fejedelem t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val, amit 1766-ban a jezsuit\u00e1k leromboltattak. 1805-ben kis fatornyos templomot \u00e9p\u00edtettek.@\n1911 \u00e9s 1912 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a kor\u00e1bbi templom hely\u00e9re a mai templom szecesszi\u00f3s st\u00edlusban, olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t 1903-ban ifj. Iv\u00e1nyi-Gr\u00fcnwald B\u00e9la festette, a nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskola r\u00e9sztvev\u0151je. Krisztust \u00e1br\u00e1zolja tan\u00edtv\u00e1nyaival a Getsem\u00e1n\u00e9 kertben. Orgon\u00e1ja 1886-ban k\u00e9sz\u00fclt."},{"sightId":1133,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Catedrala Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada Vasile Lucaciu 59","mapdata":"1|1415|276","gps_lat":"47.6617216202","gps_long":"23.5881481069","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%22_Adormirea_Maicii_Domnului_%22_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Adormirea Maicii Domnului Baia Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/90\/Biserica_%22_Adormirea_Maicii_Domnului_%22_Baia_Mare.jpg\/512px-Biserica_%22_Adormirea_Maicii_Domnului_%22_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%22_Adormirea_Maicii_Domnului_%22_Baia_Mare.jpg\u0022\u003EDanielaiulia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u0171zanya elszender\u00fcl\u00e9se ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"szuzanya-elszenderulese-ortodox-katedralis","note":"","history":"1909 \u00e9s 1911 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a g\u00f6r\u00f6g katolikus h\u00edvek sz\u00e1m\u00e1ra. A munk\u00e1latok nagy r\u00e9sz\u00e9t Alexandru Breban kanonok fizette. Itt szentelt\u00e9k fel Alexandru Rusu m\u00e1rt\u00edr g\u00f6r\u00f6g katolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t. 1948-ban betiltott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6g katolikus felekezetet \u00e9s az ortodoxoknak adt\u00e1k a templomot. A g\u00f6r\u00f6g katolikusok peres \u00faton pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k visszaszerezni."},{"sightId":1134,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Biserica ortodox\u0103 Sf.Nicolae","address":"Strada Cri\u0219an 9","mapdata":"1|749|832","gps_lat":"47.6583936527","gps_long":"23.5824351150","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nenea hartia, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_05.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Turnul \u0218tefan din Baia Mare 05\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/72\/Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_05.jpg\/512px-Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_05.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_%C8%98tefan_din_Baia_Mare_05.jpg\u0022\u003ENenea hartia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s ortodox templom","seolink":"szent-miklos-ortodox-templom","note":"","history":"A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt 1922-ben."},{"sightId":1135,"townId":55,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|720|632","gps_lat":"47.6594849250","gps_long":"23.5821639870","religion":2,"oldtype":"74,75","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, Piac t\u00e9r - panoramio - h laca (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e0\/Nagyb%C3%A1nya%2C_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_%283%29.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_(3).jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Schola Rivulina","seolink":"schola-rivulina","note":"","history":"1547-ben Kop\u00e1csi Istv\u00e1n reform\u00e1tor protest\u00e1ns hitre t\u00e9r\u00edtette a v\u00e1rost, \u00e9s megalap\u00edtotta az evang\u00e9likus f\u0151iskol\u00e1t, melynek \u0151 lett az els\u0151 rektora. Ez Erd\u00e9ly els\u0151 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja. Nagyb\u00e1nya latin nev\u00e9r\u0151l, Rivulus Dominarum, nevezte el Schola Rivulina n\u00e9vre. Hamarosan f\u0151iskolai rang\u00fa k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1v\u00e1 l\u00e9pett el\u0151, ahol leltip\u00e1sztorokat \u00e9s tan\u00edt\u00f3kat k\u00e9peztek. Kop\u00e1csi logik\u00e1t, g\u00f6r\u00f6g nyelvet \u00e9s teol\u00f3gi\u00e1t tan\u00edtott. 1755-ben az ellenreform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n sz\u00fcntett\u00e9k meg a cs\u00e1sz\u00e1rp\u00e1rtiak."},{"sightId":1136,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada Some\u0219ului 7","mapdata":"1|1071|809","gps_lat":"47.6585173847","gps_long":"23.5853784016","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022S.B., CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BaiaMaresynagogue.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BaiaMaresynagogue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/BaiaMaresynagogue.JPG\/512px-BaiaMaresynagogue.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BaiaMaresynagogue.JPG\u0022\u003ES.B.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1885-ben \u00e9p\u00fclt neobarokk st\u00edlusban."},{"sightId":1137,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Vasile Lucaciu 4","mapdata":"1|763|584","gps_lat":"47.6597853028","gps_long":"23.5826865634","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"82","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=208","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_az_%C3%B6reg_fogad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio_-_h_laca.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, az \u00f6reg fogad\u00f3 \u00e9p\u00fclete - panoramio - h laca\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2b\/Nagyb%C3%A1nya%2C_az_%C3%B6reg_fogad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio_-_h_laca.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_az_%C3%B6reg_fogad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio_-_h_laca.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_az_%C3%B6reg_fogad%C3%B3_%C3%A9p%C3%BClete_-_panoramio_-_h_laca.jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fekete Sas fogad\u00f3","seolink":"fekete-sas-fogado","note":"","history":"M\u00e1r 1736-ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a fogad\u00f3. 1784-ben \u00e9p\u00fclt a keleti, hosszanti sz\u00e1rny, k\u00fcl\u00f6n h\u00e1l\u00f3helyis\u00e9gekkel. 1802-ben kapott emeletet. Ekkor klasszicista st\u00edlus\u00fa volt, homlokzat\u00e1t 1870-es \u00e9vekben neorenesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fara alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. Az emeleti szalonban a 19. sz\u00e1zadban b\u00e1lok \u00e9s sz\u00edni el\u0151ad\u00e1sok is zajlottak. \n1847-ben Pet\u0151fi S\u00e1ndor \u00e9s Szendrei J\u00falia Teleki S\u00e1ndor kolt\u00f3i kast\u00e9ly\u00e1ba igyekezett, ahol a m\u00e9zes heteiket k\u00edv\u00e1nt\u00e1k t\u00f6lteni, amikor Nagyb\u00e1nya mellett elt\u00f6rt a kocsijuk tengelye, \u00edgy az \u00e9jszak\u00e1t a Fekete Sas fogad\u00f3ban t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k. Erre az \u00e9p\u00fclet emelet\u00e9n eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg.@ \n1925-ben a v\u00e1rosh\u00e1za k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele, miut\u00e1n a vend\u00e9gfogad\u00e1sra m\u00e1r ny\u00fajtott elegend\u0151 sz\u00ednvonalat. Az 1970-es \u00e9vekben \u00faj v\u00e1rosh\u00e1za \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1138,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 7","mapdata":"1|524|662","gps_lat":"47.6593077603","gps_long":"23.5805210813","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Istvan-Kiraly-Szallo-Nagybanya-550","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Rom\u00e1k \u00c9va, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Istv%C3%A1n_Kir%C3%A1ly_Sz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_73879.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, Istv\u00e1n Kir\u00e1ly Sz\u00e1ll\u00f3. Fortepan 73879\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/Nagyb%C3%A1nya%2C_Istv%C3%A1n_Kir%C3%A1ly_Sz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_73879.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_Istv%C3%A1n_Kir%C3%A1ly_Sz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_73879.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Istv%C3%A1n_Kir%C3%A1ly_Sz%C3%A1ll%C3%B3._Fortepan_73879.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Rom\u00e1k \u00c9va\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Szent Istv\u00e1n Kir\u00e1ly Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"egykori-szent-istvan-kiraly-szallo","note":"","history":"Szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt 1910-ben. Hely\u00e9n kor\u00e1bban az Arany Szarvas fogad\u00f3 \u00e1llt. Az \u00e9p\u00fcletben ny\u00edlt h\u00edres Berger cukr\u00e1szd\u00e1ba el\u0151szeretettel j\u00e1rtak a nagyb\u00e1nyai fest\u0151sikola alkot\u00f3i."},{"sightId":1139,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 18","mapdata":"1|721|528","gps_lat":"47.6600997589","gps_long":"23.5821735346","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Hunyadi-haz-Nagybanya-1528","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=183","picture":"\u003Ca title=\u0022ferengra, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_f%C5%91t%C3%A9r,_Erzs%C3%A9bet-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, f\u0151t\u00e9r, Erzs\u00e9bet-h\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a8\/Nagyb%C3%A1nya%2C_f%C5%91t%C3%A9r%2C_Erzs%C3%A9bet-h%C3%A1z.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_f%C5%91t%C3%A9r%2C_Erzs%C3%A9bet-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_f%C5%91t%C3%A9r,_Erzs%C3%A9bet-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003Eferengra\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Hunyadi-h\u00e1z, Erzs\u00e9bet-h\u00e1z","seolink":"hunyadi-haz-erzsebet-haz","note":"","history":"1445-ben Hunyadi J\u00e1nos szerezte meg Nagyb\u00e1ny\u00e1t. Hal\u00e1la ut\u00e1n fiaira sz\u00e1llt, \u00e9s 1458-ban M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1val kir\u00e1lyi birtok lett. 1463-ban p\u00e9nzverd\u00e9je \u00e9vi 20.000 duk\u00e1tot bocs\u00e1tott ki, \u00e9s Magyarorsz\u00e1g egyik legfontosabb v\u00e1rosa volt. 1464-ben M\u00e1ty\u00e1s vissza\u00e1ll\u00edtotta a v\u00e1ros szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi jog\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, amit 1411-ben vesztett el. 1469-ben M\u00e1ty\u00e1s enged\u00e9lyezte a v\u00e1ros fallal val\u00f3 ker\u00edt\u00e9s\u00e9t.@\n\u00c9p\u00edttet\u00e9s\u00e9t 1446-ra teszik, Hunyadi J\u00e1nos nagyb\u00e1nyai tart\u00f3zkod\u00e1sa idej\u00e9re. \u00c1ll\u00edt\u00f3lag Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet lakott itt f\u00e9rje, a h\u00e1zat \u00e9p\u00edtett\u0151 Hunyadi J\u00e1nos 1456-os hal\u00e1la ut\u00e1n. Az \u00e9p\u00fclet stilisztikailag a 15. \u00e9s 16. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1ra tehet\u0151. Tulajdonk\u00e9ppen nem is egy, hanem k\u00e9t, egym\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 h\u00e1zr\u00f3l van sz\u00f3. M\u00e9g a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n is \u00e1llami tulajdonban volt."},{"sightId":1140,"townId":55,"active":2,"name_LO":"Colonia Pictorilor","address":"Strada Victoriei 21","mapdata":"2|504|1156","gps_lat":"47.6612863240","gps_long":"23.5736241407","religion":0,"oldtype":"105","newtype":"105","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nagybanyai-Muvesztelep-Nagybanya-822","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Scoala_de_pictura_de_la_Baia_Mare_(foto_1930).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Scoala de pictura de la Baia Mare (foto 1930)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c7\/Scoala_de_pictura_de_la_Baia_Mare_%28foto_1930%29.jpg\/512px-Scoala_de_pictura_de_la_Baia_Mare_%28foto_1930%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Nagyb\u00e1nyai M\u0171v\u00e9sztelep, Fest\u0151iskola","seolink":"nagybanyai-muvesztelep-festoiskola","note":"","history":"Holl\u00f3sy Simon hozta l\u00e9tre 1896-ban M\u00fcnchenben fest\u0151sikol\u00e1j\u00e1t. A nagyb\u00e1nyai sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Thorma J\u00e1nos \u00e9s R\u00e9ti Istv\u00e1n kezdem\u00e9nyezt\u00e9k, hogy ny\u00e1rra az eg\u00e9sz nemzetk\u00f6zi m\u0171v\u00e9szcsapat k\u00f6lt\u00f6zz\u00f6n Nagyb\u00e1ny\u00e1ra. A ny\u00e1ri fest\u0151t\u00e1bornak indult kezdem\u00e9nyez\u00e9s 1902-ben fest\u00e9szeti szabadiskol\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, ahov\u00e1 \u00e9vente sz\u00e1z\u00e1val \u00e9rkeztek a fest\u0151k, mindenf\u00e9le el\u0151k\u00e9pzetts\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl. Jelent\u0151s hat\u00e1st gyakorlot a 20. sz\u00e1zadi magyar fest\u00e9szetre. Itt alkotott Ferenczi K\u00e1roly, Iv\u00e1nyi-Gr\u00fcnwald B\u00e9la, Glatz Oszk\u00e1r, Cs\u00f3k Istv\u00e1n, Thorma J\u00e1nos \u00e9s sokan m\u00e1sok. Sz\u00e1mos alkot\u00e1suk a helyi sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumban, illetve mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyekben l\u00e1that\u00f3. A fest\u0151iskola a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n sz\u0171nt meg."},{"sightId":1141,"townId":55,"active":2,"name_LO":"Muzeul Jude\u021bean de Istorie \u0219i Arheologie Maramure\u0219","address":"Strada Monet\u0103riei 1-3","mapdata":"1|627|257","gps_lat":"47.6618374053","gps_long":"23.5821062453","religion":0,"oldtype":"116","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeubaiamare.ro\/","openinghours":"https:\/\/www.muzeubaiamare.ro\/informatii-utile\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Penzverde-Nagybanya-1530","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=387","picture":"\u003Ca title=\u0022Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Monetaria -azi Muzeul Jude\u0163ean de Istorie - Baia Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\/512px-Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monetaria_-azi_Muzeul_Jude%C5%A3ean_de_Istorie_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003EDanielaiulia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"volt p\u00e9nzverde, M\u00e1ramaros Megyei T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s Rr\u00e9g\u00e9szeti M\u00fazeum ","seolink":"volt-penzverde-maramaros-megyei-tortenelmi-es-rregeszeti-muzeum","note":"","history":"Az egykori p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3.@\nA v\u00e1ros k\u00e9t el\u0151dtelep\u00fcl\u00e9se, Zazarb\u00e1nya \u00e9s Asszonypataka a 13. sz\u00e1zadban n\u00e9met aranymos\u00f3kkal \u00e9s b\u00e1ny\u00e1szokkal n\u00e9pes\u00fclt be. 1374-ben Nagy Lajos Asszonypataka \u00e9s Fels\u0151b\u00e1nya nemesf\u00e9mtermel\u00e9s\u00e9t egy k\u00f6z\u00f6s kamaraisp\u00e1n igazgat\u00e1sa al\u00e1 vonta, ami k\u00e9s\u0151bb p\u00e9nzver\u0151kamar\u00e1v\u00e1 alakult. 1411-ben m\u00e1r m\u0171k\u00f6d\u00f6tt p\u00e9nzverde a v\u00e1rosban. 1468-ban M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly a v\u00e1rosnak b\u00e9rbe adta a nagyb\u00e1nyai, offenb\u00e1nyai \u00e9s nagyszebeni p\u00e9nzverd\u00e9ket 13.000 aranyforint\u00e9rt. A 16. sz\u00e1zadban a kir\u00e1lyi hatalom hanyatl\u00e1s\u00e1val a p\u00e9nzver\u00e9s mag\u00e1nb\u00e9rl\u0151k kez\u00e9be ker\u00fclt. A 16. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a v\u00e1ros cs\u00e1sz\u00e1ri adom\u00e1nyk\u00e9nt a B\u00e1thoryak birtok\u00e1ba ker\u00fclt, ezzel a v\u00e1ros az erd\u00e9lyi fejedelmek ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. Itt vert\u00e9k a fejedelems\u00e9g p\u00e9nzeinek legjav\u00e1t. 1620-ban Bethlen G\u00e1bor a mag\u00e1nb\u00e9rl\u0151i jogot a v\u00e1rosra ruh\u00e1zta \u00e1t. 1661-ben Ali v\u00e1radi pasa sarcolta meg a v\u00e1rost. Az 1664-es vasv\u00e1ri b\u00e9k\u00e9ben I. Apafi Mih\u00e1ly elvesztette a v\u00e1rost a Habsburgok jav\u00e1ra. 1674-ben bez\u00e1rt\u00e1k a b\u00e1nyakamar\u00e1t, \u00e9s az \u00e9rctermel\u00e9st a kassai B\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1g al\u00e1 rendelt\u00e9k. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc idej\u00e9n a fejedelem p\u00e9nzt veretett itt, majd az 1705-\u00f6s zsib\u00f3i veres\u00e9g ut\u00e1n a p\u00e9nzverd\u00e9t Munk\u00e1csra k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. 1734-1739 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fclet\u00e9t barokk st\u00edlusban. 1748-ban B\u00e1ny\u00e1szati F\u0151fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g l\u00e9tes\u00fclt. 1782-ben mai m\u00e9ret\u00e9re b\u0151v\u00edtett\u00e9k a p\u00e9nzverde \u00e9p\u00fclet\u00e9t. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben a B\u00e1ny\u00e1szati F\u0151fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g a Nagyb\u00e1nyai B\u00e1nyaigazgat\u00f3s\u00e1gg\u00e1 alakult \u00e1t. 1864-ben a p\u00e9nzverde le\u00e9gett, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9 m\u00e1r nem ind\u00edtott\u00e1k \u00fajj\u00e1, mivel jelent\u0151s\u00e9ge is lehanyatlott.@\nA m\u00fazeumot a Nagyb\u00e1nyai M\u00fazeum Egyes\u00fclet hozta l\u00e9tre, amit 1899-ben Sch\u00f6nherr Gyula, az MTA tagja hozott l\u00e9tre. 1904-ben ny\u00edlt meg az \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1rgyakb\u00f3l a V\u00e1rosi M\u00fazeum. 1914-ben m\u00e1r 11.489 t\u00e1rggyal b\u00fcszk\u00e9lkedhetett. Jelenleg a M\u00e1ramarosi Megyei M\u00fazeum r\u00e9szlege."},{"sightId":1142,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Bastionul M\u0103celarilor","address":"Pia\u0163a Izvoarelor 2","mapdata":"1|750|1273","gps_lat":"47.6558453475","gps_long":"23.5824915042","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.muzeubaiamare.ro\/category\/bastionul-macelarilor-baia-mare\/","openinghours":"https:\/\/www.muzeubaiamare.ro\/informatii-utile\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosfalak-Nagybanya-2325","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=180","picture":"\u003Ca title=\u0022Danielaiulia, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bastionul_M%C4%83celarilor_(Turnul_de_muni%C5%A3ii)_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bastionul M\u0103celarilor (Turnul de muni\u0163ii) - Baia Mare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/63\/Bastionul_M%C4%83celarilor_%28Turnul_de_muni%C5%A3ii%29_-_Baia_Mare.jpg\/512px-Bastionul_M%C4%83celarilor_%28Turnul_de_muni%C5%A3ii%29_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bastionul_M%C4%83celarilor_(Turnul_de_muni%C5%A3ii)_-_Baia_Mare.jpg\u0022\u003EDanielaiulia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e9sz\u00e1rosok tornya","seolink":"meszarosok-tornya","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, a k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1ros d\u00e9li (k\u0151v\u00e1ri) kapuj\u00e1t v\u00e9d\u0151 b\u00e1stya volt."},{"sightId":1143,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|521|260","gps_lat":"47.6617870957","gps_long":"23.5807095438","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosfalak-Nagybanya-2325","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=180","picture":"","picture_ref":"","name":"V\u00e1rosfalak","seolink":"varosfalak","note":"","history":"1469-ben M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly enged\u00e9lyezte a v\u00e1rosnak, hogy fallal vegy\u00e9k k\u00f6r\u00fcl a moldvai ol\u00e1h bet\u00f6r\u00e9sek ellen. 1490-ben J\u00e1nos Albert lengyel herceg, tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 ostromolta \u00e9s vette be. 1564-ben B\u00e1thory Istv\u00e1n, J\u00e1nos Zsigmond f\u0151vez\u00e9re foglalta el. 1567-ben J\u00e1nos Zsigmond ostromolta meg, \u00e9s mivel megtartani nem tudta, igyekezett elpuszt\u00edtani. 1583-ban Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelemnek adom\u00e1nyozta a v\u00e1rost. 1601-ben Basta vette be. 1672-ben cs\u00e1sz\u00e1ri parancsra le kellett rombolni, amit 1673-ban Cobb gener\u00e1lis katon\u00e1i fel\u00fcgyelet\u00e9vel ment v\u00e9gbe. Ez azonban csak m\u00e9rs\u00e9kelt rombol\u00e1s lehetett, mert az er\u0151d\u00edt\u00e9seket 1690-ben Th\u00f6k\u00f6ly Imre k\u00f6zeledt\u00e9nek h\u00edr\u00e9re \u00fajra meger\u0151s\u00edtett\u00e9k. 1703-ban az ol\u00e1h bety\u00e1r, Pintea a kurucok oldal\u00e1n bet\u00f6rt a v\u00e1rosba, mive a helyiek fegyvert ragadtak, \u00e9s a M\u00e9sz\u00e1rosok tornya mellett lel\u0151tt\u00e9k a f\u00e9lelmetes harami\u00e1t. A v\u00e1rfalak a 19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n m\u00e9g j\u00f3r\u00e9szt megvoltak. A v\u00e1rosfal szab\u00e1lytalan, majdnem k\u00f6r alak\u00fa volt, n\u00e9gy kapuval, \u00e9s c\u00e9hek \u00e1ltal fenntartott tornyokkal (\u00fagy mint M\u00e9sz\u00e1rosok tornya, V\u00f6r\u00f6s torony, Sz\u0171cs\u00f6k tornya, K\u00e1d\u00e1rok tornya, Fezekasok tornya)."},{"sightId":1144,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Minerilor 5-7","mapdata":"1|570|100","gps_lat":"47.6626531145","gps_long":"23.5809352145","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"105,106","homepage":"https:\/\/telekihaz.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Teleki-Magyar-Haz-Nagybanya-570","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Teleki Magyar H\u00e1z, Teleki S\u00e1ndor udvarh\u00e1z","seolink":"teleki-magyar-haz-teleki-sandor-udvarhaz","note":"","history":"Az 1870-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt fel a t\u00f6bb eklektikus st\u00edlus\u00fa lak\u00f3\u00e9p\u00fcletb\u0151l \u00e1ll\u00f3 egy\u00fcttes. Nev\u00e9t onnan kapta, hogy itt t\u00f6lt\u00f6tte \u00e9lete utols\u00f3 \u00e9vtized\u00e9t Teleki S\u00e1ndor gr\u00f3f (1821-1892). Itt halmozta fel gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t a h\u00edres szabads\u00e1gharcos, vil\u00e1gutaz\u00f3. 1989 ut\u00e1n a reform\u00e1tus egyh\u00e1z v\u00e1s\u00e1rolta meg. 2002 \u00f3ta a Nagyv\u00e1rad k\u00f6rny\u00e9ki sz\u00f3rv\u00e1nymagyars\u00e1g kultur\u00e1lis k\u00f6zpontja."},{"sightId":1145,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|533|565","gps_lat":"47.6599524724","gps_long":"23.5804976939","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Teleki-h\u00e1z","seolink":"teleki-haz","note":"","history":"Id. Teleki Imre v\u00e1s\u00e1rolta meg a telket a rajta \u00e1ll\u00f3 h\u00e1zzal, \u00e9s kialak\u00edtotta a jelenlegi palot\u00e1t. Teleki Blanka, a magyar n\u0151nevel\u00e9s \u00fatt\u00f6r\u0151je is t\u00f6bbsz\u00f6r megfordult benne."},{"sightId":1146,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Liberta\u0163ii 15","mapdata":"1|670|491","gps_lat":"47.6604017718","gps_long":"23.5817369132","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"80","homepage":"http:\/\/www.hoteldiafan.ro\/contact","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Lendvay-haz-Nagybanya-863","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_(10).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, Piac t\u00e9r - panoramio - h laca (10)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/72\/Nagyb%C3%A1nya%2C_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_%2810%29.jpg\/512px-Nagyb%C3%A1nya%2C_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_%2810%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_Piac_t%C3%A9r_-_panoramio_-_h_laca_(10).jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Lendvay-h\u00e1z","seolink":"lendvay-haz","note":"","history":"Itt sz\u00fcletett id\u0151sebb Lendvay M\u00e1rton (1807-1858) sz\u00edn\u00e9sz, sz\u00ednh\u00e1zi rendez\u0151 \u00e9s \u00e9nekes. A magyar romantikus sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s kiemelked\u0151 alakja volt. Legnagyobb sikereit a pesti Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z t\u00e1rsulat\u00e1ban aratta. Az 1837-ben alakult sz\u00ednh\u00e1z els\u0151 sz\u00ednre l\u00e9p\u0151 sz\u00edn\u00e9szek\u00e9nt \u0151 sz\u00f3lalhatott meg el\u0151sz\u00f6r a Nemzeti sz\u00ednpad\u00e1n magyarul."},{"sightId":1147,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Muzeul Jude\u0163ean de Art\u0103 Centrul Artistic Baia Mare","address":"Strada 1 Mai 8","mapdata":"1|888|893","gps_lat":"47.6580127982","gps_long":"23.5835943386","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"99","homepage":"https:\/\/muzeuldeartabaiamare.wordpress.com\/","openinghours":"https:\/\/muzeuldeartabaiamare.wordpress.com\/program-muzeul-de-arta-baia-mare\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Oficiul_Salinelor,_azi_Muzeul_de_Art%C4%83.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Oficiul Salinelor, azi Muzeul de Art\u0103\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8e\/Oficiul_Salinelor%2C_azi_Muzeul_de_Art%C4%83.JPG\/512px-Oficiul_Salinelor%2C_azi_Muzeul_de_Art%C4%83.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Oficiul_Salinelor,_azi_Muzeul_de_Art%C4%83.JPG\u0022\u003EVRicardo95\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyei s\u00f3hivatal, Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"volt-varmegyei-sohivatal-szepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"A volt v\u00e1rmegyei s\u00f3hivatal 1748-ban \u00e9p\u00fclt \u00e9p\u00fclet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. 1954-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt bele a m\u00fazeum. A Nagyb\u00e1nyai M\u0171v\u00e9sztelepen 1896-t\u00f3l napjainkig alkot\u00f3 90 m\u0171v\u00e9sz (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Holl\u00f3sy Simon, R\u00e9ti Istv\u00e1n, Ferenczy K\u00e1roly, Thorma J\u00e1nos, J\u00e1ndi D\u00e1vid) 400 alkot\u00e1s\u00e1val is rendelkezik."},{"sightId":1148,"townId":55,"active":2,"name_LO":"Muzeul Jude\u0163ean de Etnografie \u015fi Art\u0103 Popular\u0103 Maramure\u015f","address":"Strada Dealul Florilor nr. 1","mapdata":"2|858|344","gps_lat":"47.6659475485","gps_long":"23.5764377133","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.etnografie-maramures.ro\/","openinghours":"https:\/\/www.etnografie-maramures.ro\/informatii-utile\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Bratek51, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ethnographic_Museum_in_Baia_Mare_-_frontal_view.tif\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ethnographic Museum in Baia Mare - frontal view\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8f\/Ethnographic_Museum_in_Baia_Mare_-_frontal_view.tif\/lossy-page1-800px-Ethnographic_Museum_in_Baia_Mare_-_frontal_view.tif.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ethnographic_Museum_in_Baia_Mare_-_frontal_view.tif\u0022\u003EBratek51\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt ny\u00e1ri sz\u00ednh\u00e1z, M\u00e1ramaros Megyei N\u00e9prajzi \u00e9s N\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"volt-nyari-szinhaz-maramaros-megyei-neprajzi-es-nepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"1978-\u00f3ta m\u0171k\u00f6dik, a hajdani ny\u00e1ri sz\u00ednh\u00e1z \u00e1talak\u00edtott \u00e9p\u00fclet\u00e9ben. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgyak M\u00e1ramaros vid\u00e9k\u00e9r\u0151l, K\u0151v\u00e1rvid\u00e9kr\u0151l, L\u00e1posvid\u00e9kr\u0151l \u00e9s Codru vid\u00e9k\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaznak."},{"sightId":1149,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Muzeul Satului Baia Mare","address":"Strada Dealul Florilor nr. 1","mapdata":"2|1058|294","gps_lat":"47.6662100417","gps_long":"23.5782355189","religion":0,"oldtype":"100","newtype":"100","homepage":"https:\/\/www.etnografie-maramures.ro\/despre-noi\/muzeul-satului\/","openinghours":"https:\/\/www.etnografie-maramures.ro\/informatii-utile\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022h_laca, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_T%C3%A1jh%C3%A1z_m%C3%BAzeum_-_panoramio_-_h_laca_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Nagyb\u00e1nya, T\u00e1jh\u00e1z m\u00fazeum - panoramio - h laca (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b8\/Nagyb%C3%A1nya%2C_T%C3%A1jh%C3%A1z_m%C3%BAzeum_-_panoramio_-_h_laca_%283%29.jpg\/256px-Nagyb%C3%A1nya%2C_T%C3%A1jh%C3%A1z_m%C3%BAzeum_-_panoramio_-_h_laca_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Nagyb%C3%A1nya,_T%C3%A1jh%C3%A1z_m%C3%BAzeum_-_panoramio_-_h_laca_(3).jpg\u0022\u003Eh_laca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Falum\u00fazeum","seolink":"falumuzeum","note":"","history":"1978-ban ny\u00edlt meg a Vir\u00e1ghegyen. M\u00e1ramaros, L\u00e1pos-vid\u00e9k, K\u0151v\u00e1r-vid\u00e9k \u00e9s Szatm\u00e1r n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9t mutatja be. Legl\u00e1tv\u00e1nyosabb \u00e9s legr\u00e9gibb darabja az Ol\u00e1hk\u00e9kes falub\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 g\u00f6r\u00f6gkatolikus fatemplom. Eredetileg 1630-ban \u00e9p\u00fclt Szent Gy\u00f6rgy tisztelet\u00e9re."},{"sightId":1150,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Mineralogie","address":"Bulevardul Traian 8","mapdata":"","gps_lat":"47.6505609619","gps_long":"23.5671239192","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.muzeuminbm.ro\/nou\/wp\/","openinghours":"http:\/\/www.muzeuminbm.ro\/nou\/wp\/informatii-2\/program\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"\u00c1sv\u00e1nytani M\u00fazeum","seolink":"asvanytani-muzeum","note":"","history":"1989-ben nyitott meg a m\u00fazeum, t\u00f6bb, mint 16.000 darab \u00e1sv\u00e1nnyal."},{"sightId":2411,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 5","mapdata":"1|656|676","gps_lat":"47.6592710750","gps_long":"23.5816632637","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"50","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nenea hartia, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Degenfeld_din_Baia_Mare_01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa Degenfeld din Baia Mare 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/Casa_Degenfeld_din_Baia_Mare_01.jpg\/512px-Casa_Degenfeld_din_Baia_Mare_01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Degenfeld_din_Baia_Mare_01.jpg\u0022\u003ENenea hartia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"D\u00e9genfeld-palota","seolink":"degenfeld-palota","note":"","history":"A palota \u00fajra a nemesi csal\u00e1d birtok\u00e1ban van."},{"sightId":2412,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Borpatak, Bork\u00fati v\u00f6lgy (Strada Valea Borcutului)","mapdata":"","gps_lat":"47.6811079358","gps_long":"23.5114534606","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022S.B., CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Pocol_6.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa Pocol 6\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/91\/Casa_Pocol_6.JPG\/512px-Casa_Pocol_6.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Pocol_6.JPG\u0022\u003ES.B.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Pokol-kast\u00e9ly","seolink":"pokol-kastely","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt. A Loznai Pokol Elek vagy Alexiu 1892-ben lett n\u00e9ptan\u00edt\u00f3 a borpataki g\u00f6r\u00f6g-katolikus egyh\u00e1zi iskol\u00e1ban. Feles\u00e9g\u00fcl vette az \u00e9p\u00fclet tulajdonos\u00e1t, egy gazdag \u00f6zvegyet (Maria Vancea) \u2013 \u00edgy lett bel\u0151le b\u00e1nyatulajdonos. Otthagyta az iskol\u00e1t \u00e9s csak az aranyb\u00e1ny\u00e1szat \u00e9rdekelte. Nyolc\u00e9vi hi\u00e1baval\u00f3 keres\u00e9s ut\u00e1n el akarta bocs\u00e1tani munk\u00e1sait. A munk\u00e1sok lemondtak fizet\u00e9seikr\u0151l \u00e9s maradtak. Egy h\u00f3nap sem telt bele \u00e9s 1902. m\u00e1rcius 24-\u00e9n megtal\u00e1lt\u00e1k az els\u0151 75 kg-os aranyt\u00f6mb\u00f6t. 1902-ben 4.000 kg aranyat hoztak a felsz\u00ednre. Pokol egy \u00e9jszaka alatt meggazdagodott. Az egykori n\u00e9ptan\u00edt\u00f3 egyik els\u0151 nemes tette volt, hogy templomot \u00e9p\u00edttetett Borpatakon a vall\u00e1sos \u00e9rzelm\u0171 b\u00e1ny\u00e1szoknak. 1928-ban a kast\u00e9ly \u00e9s a b\u00e1nya \u00e1tker\u00fclt egy b\u00e1ny\u00e1szt\u00e1rsas\u00e1g tulajdon\u00e1ba, majd 1930-ban a kast\u00e9lyt megv\u00e1s\u00e1rolta E.Boissanos, sv\u00e1jci iparos.\n&\nbanyavidek.ro: Nagyb\u00e1nya|http:\/\/www.banyavidek.ro\/hu\/nagybanya\/setak-kirandulasok-a-kornyeken\nwelcometoromania.eu: Borpatak, Pokol kast\u00e9ly|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/DN1c_Halmeu_Rastoci\/DN1c_Halmeu_Rastoci_Valea_Borcutului_Castelul_Pokol_m.htm\ngallery.hungaricana.hu: Borpatak Pokol kast\u00e9ly|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1164870\/?img=0"},{"sightId":2413,"townId":55,"active":1,"name_LO":"Colegiul na\u021bional Gheorghe \u0218incai","address":"Strada Gheorghe \u0218incai 25","mapdata":"1|162|907","gps_lat":"47.6578561674","gps_long":"23.5773298195","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.sincaibm.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Biruitorul, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LiceulSincaiBaiaMare.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022LiceulSincaiBaiaMare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/32\/LiceulSincaiBaiaMare.JPG\/512px-LiceulSincaiBaiaMare.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:LiceulSincaiBaiaMare.JPG\u0022\u003EBiruitorul\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Kossuth utcai magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami elemi iskola","seolink":"egykori-kossuth-utcai-magyar-kiralyi-allami-elemi-iskola","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Nagyb\u00e1nya Kossuth utcai \u00e1llami iskola|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1218091\/?img=0"},{"sightId":2414,"townId":55,"active":1,"name_LO":"\u0218coala Gimnazial\u0103 Petre Dulfu","address":"Pia\u021ba Cet\u0103\u021bii 4","mapdata":"1|764|900","gps_lat":"47.6580417994","gps_long":"23.5826975975","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-magyar-allami-fogimnazium","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Nagyb\u00e1nya. Gimn\u00e1zium|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1423583\/?img=0"},{"sightId":2415,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Cri\u0219an","mapdata":"1|775|938","gps_lat":"47.6576979371","gps_long":"23.5826709306","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-jarasbirosag","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Nagyb\u00e1nya Kir\u00e1lyi j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g; M\u00e1ndy-h\u00e1z|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1217966\/?img=0"},{"sightId":2416,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Vasile Lucaciu 63","mapdata":"1|1497|276","gps_lat":"47.6615651696","gps_long":"23.5887113703","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar \u00e1llami polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola","seolink":"egykori-magyar-allami-polgari-leanyiskola","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Nagyb\u00e1nya. \u00c1llami polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1423585\/?img=0"},{"sightId":2417,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Minerilor 5-7","mapdata":"1|554|76","gps_lat":"47.6627899971","gps_long":"23.5808354896","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28962\/teleki-sandor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Teleki S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"teleki-sandor-mellszobra","note":"","history":"2007-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Teleki Magyar H\u00e1z udvar\u00e1n, Diny\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1sa."},{"sightId":2418,"townId":55,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul Municipal Regina Maria","mapdata":"2|532|513","gps_lat":"47.6651406440","gps_long":"23.5737606330","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28887\/lendvay-marton#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022VRicardo95, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monumentul_actorului_Marton_Lendvay.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Monumentul actorului Marton Lendvay\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fc\/Monumentul_actorului_Marton_Lendvay.JPG\/256px-Monumentul_actorului_Marton_Lendvay.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monumentul_actorului_Marton_Lendvay.JPG\u0022\u003EVRicardo95\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Lendvay M\u00e1rton mellszobra","seolink":"lendvay-marton-mellszobra","note":"","history":"Id\u0151sebb Lendvay M\u00e1rton (Nagyb\u00e1nya, 1807. november 11. \u2013 Pest, 1858. janu\u00e1r 29.) magyar sz\u00edn\u00e9sz, \u00e9nekes, rendez\u0151. Ifj. Lendvay M\u00e1rton sz\u00edn\u00e9sz \u00e9desapja. A sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1nak fal\u00e1n felavatott eml\u00e9kt\u00e1bla est\u00e9j\u00e9n hat\u00e1rozt\u00e1k el a kolozsv\u00e1ri sz\u00edn\u00e9szek, hogy az akkor tartott sz\u00edniel\u0151ad\u00e1s bev\u00e9teleit felaj\u00e1nlj\u00e1k egy k\u00e9sz\u00edtend\u0151 Lendvay-szoborra. Az alkot\u00e1st Ver\u0151 L\u00e1szl\u00f3, nagyk\u0151r\u00f6si szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette el, 1900-ra. Lendvay M\u00e1rton szobra eredetileg a Lendvay t\u00e9ren \u00e1llt a Polg\u00e1ri K\u00f6r \u00e9p\u00fclete el\u0151tt, de 1922-ben led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, majd 1936-ban lebontott\u00e1k. 1939-ben a II. B\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben Nagyb\u00e1nya ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1ghoz ker\u00fclt. A Magyar Kir\u00e1lyi Honv\u00e9dsereg 1940 szeptember 7-\u00e9n vonult be Nagyb\u00e1ny\u00e1ra. Erre az esem\u00e9nyre ism\u00e9t fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Lendvay M\u00e1rton szobr\u00e1t, de nem az eredeti hely\u00e9n, hanem a v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9n. Amikor a magyar hadsereg kiszorult Erd\u00e9lyb\u0151l, a rom\u00e1n nacionalist\u00e1k m\u00e1gly\u00e1t raktak a szobor k\u00f6r\u00fcl, de a b\u00fcszt nem s\u00e9r\u00fclt meg. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az alkot\u00e1s m\u00fazeumi rakt\u00e1rba ker\u00fclt. 1958-ban a v\u00e1rosligeti s\u00e9t\u00e1nyon helyezt\u00e9k el."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}