Páduai Szent Antal egykori minorita templom és kolostor, P. Endes István Jezsuita Közösségi Ház
Története
1726-ban tért vissza a minorita rend a városba a reformáció után. 1741-ben kezdtek el építkezni a Nagypiac fölé emelkedő magaslaton. 1760 és 1767 között épült meg a barokk Páduai Szent Antal templom. Csonka tornyát 1892-94 között építették a korábbi fábol ácsolt harangláb helyén. Oltárképét 1894-ben készítette Hofrichter J., és Rafaello Folignói Madonna festényének másolata. Két oldalán Páduai Szent Antal és Palermói Szent Rozália, a pestisbetegek védőszentje, szobrai láthatók. A rendházat 1903-ban új, emeletes szárnnyal bővítették. 1896-tól 1916-ig a minoriták Egerből ide helyezett teológiája, a két világháború között a noviciátus működött itt.
1948-ban az iskolatörvény alapján államosították a rendházat. A rend tulajdonát képező kertet is lefoglalták, és oda építették a színházat. 1951-ben kényszerlakhelyre hurcolták a minoritákat is. 1956-tól térhetett vissza két páter. 1999-ben a rendház és a templom az egyházmegye gondozásába került. Marosvásárhelyen 1723-ban jelent meg az első jezsuita, P. Endes István személyében, akit Kolozsvárról küldött a tartományfőnöke. Ő építtette a belvárosi barokk stílusú plébániatemplomot és a mellette lévő rendházat. 2008-ban visszatértek a jezsuita szerzetesek. Marosvásárhelyi Jezsuita Egyetemi Lelkészség és Kollégium illetve P. Endes István Jezsuita Közösségi Ház működik a rendházban.