Marosvásárhely
Târgu Mureș
Marosvásárhely
Latin:
Novum Forum Siculorum
Tengerszint feletti magasság:
330 m
GPS koordináták:
46.546228, 24.564558
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
25517 |
Magyarok |
89.31% |
Németek |
2.37% |
Oláhok |
6.73% |
Címer
Madboy74, Public domain, via Wikimedia Commons
A várost a székelyek alapították, kezdetektől fogva vásáros hely volt. A székelyek a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, adót többnyire nem fizettek, cserébe kötelesek voltak egytől egyig hadba vonulni a haza védelmében. 36 alkalommal volt a város országgyűlés színhelye. Ferences templomát Báthory István erdélyi vajda kezdte el erődíteni a szabad székely nép letörésére, azonban a székelyek ellenállása miatt II. Ulászló király tisztségéről leváltotta. 1557-ben alakult református kollégiuma az első magyar nyelvű iskola volt Erdélyben, addig az oktatás latin nyelven folyt. 1602-ben Borsos Tamás városbíró vezetésével kezdték meg a vár építését Basta császári serege dúlása után. 1616-ban Bethlen Gábor fejedelem szabad királyi városi rangra emelte. Itt emelték az utolsó fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet az erdélyi fejedelemség székébe. A 18. század végén gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja híres könyvtárát, a Teleki Tékát Marosvásárhelyre telepítette. 1861-ben lett Marosszék székhelye. 1876-ban a közigazgatás modernizációjakor megszüntették a székely székeket, és ekkor lett Maros-Torda vármegye székhelye. A 20. század elején Bernády György polgármestersége idején a város rohamosan modernizálódott, ekkor épült fel a szecessziós városháza (ma megyeháza) és a Kultúrpalota. Az 1918-as román megszállást követően a magyar szobrokat ledöntötték, román polgármestert neveztek ki és egyre több románt telepítettek a városba. 1952-től 1968-ig a szovjet nyomásra létrehozott magyar autonóm terület központja volt, amit a románok azután megszüntettek. Magyar többségét egészen az 1990-es évekig tartotta, de jelenleg is a lakosság csaknem felét alkotják.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1260
A ferencesek építettek új gótikus templomot a tatárjárás során elpusztult domonkos templom helyén, amelyet 1446-ban fejeztek be.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1323
Novum Forum Siculorum (= Székelyújvásárhely) néven említették. A 12. század végén vagy a 13. század elején jött létre. A székelyek székekbe szerveződve éltek, vezetőiket maguk választották, a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, és többnyire az adózás alól is mentesítve voltak. Cserébe az országot ért külső támadás esetén kötelesek voltak fejenként katonának menni.
1349
Sekulvasarhel néven említik. Egyesek szerint Székelyfalváról (a települést először 1467-ben említették, majd a 17. század folyamán eltűnt) ered a neve.
1405
Zsigmond vásártartási jogot adott a városnak.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként.
1439 óta
36 alkalommal volt a város országgyűlés színhelye.
1440 körül
Harangtornyot építettek a gótikus plébániatemplomhoz.
1492
Báthory István erdélyi vajda a szabad jogállású székely nép letörésére védművekkel erősíttette meg a ferences kolostort, ami ötszög alakú külső tornyos vár volt. Ugyanígy tett a székelyudvarhelyi templommal is. Zsarnoki terve azonban nem sikerült, megbukott a székelyek ellenállásán és II. Ulászló király elmozdította helyéről.
1506
A város mellett verték meg a felkelt székelyek Tomori Pál seregét. A felkelés a rendkívüli ökör adó miatt tört ki, amit II. Ulászló fia, a későbbi II. Lajos születése kapcsán vetettek ki.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
16. század
A vártemplomot az erdélyi reformáció idején elvették a Ferences-rendtől és a megreformált vallás hívei használhatták.
1557
Református kollégium alakult, ami az első magyar nyelvű iskola volt Erdélyben.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1571
Az erdélyi országgyűlés János Zsigmond vezetésével Marosvásárhelyen szabad vallásgyakorlást engedélyezett, beleértve az unitáriusokat is.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1600 után
Basta Habsburg-párti zsoldosvezér katonái kifosztották és felgyújtották a települést, melynek életben maradt lakossága Borsos Tamás főbíróval együtt egészen a szászok lakta Brassóig menekült. Tamás főbíró itt tanulmányozta jobban az erődített városfalakat, majd a csendesebb időszakban hazatérve, nagy viták után rávette a hazaszállingózó túlélőket, hogy várfalakkal vegyék körbe az újjáépített plébániatemplomot. A történelem fintora, hogy maga Basta generális is engedélyezte az erődítési munkálatokat, melynek során egy jelentősebb területet kerítettek el falakkal, melyet vastag falú ágyútornyok tagoltak. Ezeket a városbeli kézműves és egyéb céhek védelmezték háborús időkben, mint az a középkorban szokás volt. Természetesen eleinte még fából és földből sietve emelték a falakat és sáncokat, majd ezeket tartós anyagból fokozatosan átépítették. A fennmaradt korabeli dokumentumok szerint 1620-ban majd az 1630-as években is folytak munkálatok.
1602
Németh Gergely a város megmaradt házait is felgyújtatta.
1602
Elkezdték a vár újjáépítését Borsos Tamás vezetésével, de csak 1614 és 1653 között lett kész.
1602. július 2.
Giorgio Basta Tövis mellett vereséget mért Székely Mózes seregére, aki a goroszlói csata után a császárellenes felkelés élére állt. Erdély újra Basta kezére került, aki véres irtóhadjáratot kezdett a magyarok ellen.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes török és székely hadakkal elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta. A Habsburgok szövetségesüket, IX. Radu havasalföldi fejedelmet mozgósították, aki július 17-én Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1603
Székely Mózes az egyetlen székely fejedelem is megfordult a városban, amikor Erdélyt felszabadította az idegen uralom alól.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1616
Bethlen Gábor szabad királyi városi rangra emelte Marosvásárhely néven. A román Târgu Mureș és a német Neumarkt am Mieresch tükörfordítás a magyarból. Azelőtt a románok Oșorheinek (ejtsd: osorhéj) (a magyar Vásárhely áthallása) hívták. Az egyetlen Székelyföldi szabad királyi város volt.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658
Török és oláh hordák rohanták meg és égették fel. 3000 embert hurcoltak rabságba.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1661. szeptember 14.
A jelentős erősséget egy török seregnek sikerült elfoglalnia. Ali pasa nyomására itt választották fejedelemmé I. Apafi Mihályt.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1662
A város az itt uralgó törökök vigyázatlanságából szinte teljesen leégett.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1687
Az Erdélybe bevonuló császári katonaság sarcolt meg.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1704
Kaszás Pál kuruc serege foglalta el a várat.
1706
A kuruc Pekry Lőrinc foglalta vissza a várat.
1707. április 5.
Nagy ünnepélyesség közepette itt emelték II. Rákóczi Ferencet az erdélyi fejedelemség székébe, a ceremóniát Thelekessy István egri püspök vezette. Magának a templomerődnek azonban már nem játszott katonai szerepet sem ekkor, sem az 1848-as szabadságharc idején.
1707, 1709, 1719, 1738
Pestis pusztította.
1754
A Királyi Táblát, Erdély legfelsőbb törvényszékét, Mária Terézia Medgyesről Marosvásárhelyre költöztette.
1763
Mária Terézia újjászervezte a határőrséget. Három székely és két román határezred felállítását rendelte el. Elkezdték a székelyek erőszakos sorozását, akik ellenálltak a hagyományaik és kiváltságaik védelmében. A császáriak Báró Siskovics József vezetésével megtámadta Mádéfalvát, ahol a székely vezetők összegyűltek, és 1764. január 7-én vad ágyútűzzel 200 székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltatott le. Ez a "mádéfalvi vérengzés" ill. "mádéfalvi veszedelem" néven vonult be a történelembe.
1802
Teleki Sámuel megnyitotta könyvtárát 40.000 kötettel.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. november 4.
Falai alatt verték meg a császáriak a székelyek seregét, majd a várost is elfoglalták.
1849. január 13.
Tolnay őrnagy honvédserege foglalta vissza.
1849
Avram Iancu marosvásárhelyi ügyvéd volt a Habsburg-párti felkelő románok vezetője, akik 1848. októberében irtóhadjáratot kezdtek a magyar lakosság ellen. A zalatnai mészárlás során 700 fegyvertelen embert, köztük asszonyokat és gyermekeket mészároltak le. Tucatnyi magyar település lakosságát mészárolták le. 1849. január 8-án Nagyenyeden 1000 embert mészároltak le válogatott kegyetlenséggel és elpusztították híres kollégiumát. A mészárlásokat az ortodox pópák is ösztönözték. Bem József győzelmei nyomán szorultak vissza a hegyekbe, és maradtak abba a mészárlások. Módszerük a következő volt: fenyegetéssel és ígéretekkel fegyverletételre bírták a települések lakosságát, majd legyilkolták és kifosztották őket. Avram Iancut a románok nemzeti hősnek tekintik, számos szobrot emeltek neki, 5 település, utcák, terek és egy egyetem is a nevét viseli.
1849. július 30
Innen indult Petőfi és Bem a segesvári csatába.
1851
Az emigrációban lévő Kossuth Lajos megbízásából két szabadságharcos veterán, Makk József és Gál Sándor vezetésével összeesküvés kezdődött a Habsburg iga lerázása céljából. A fő bázisuk Székelyföldön volt. A Magyarországon eluralkodott passzív apátia miatt nem sikerült nagy tömegeket megmozgatni. Az összeesküvésbe beszivárgott egy Habsburg ügynök, és leleplezte azt.
1854. március 10.
Marosvásárhelyen a Postaréten kivégezték a Makk-féle összeesküvés három vezetőjét, Török Jánost, Horváth Károlyt és Gálfiszékely Mihályt. 1875. június 27-én az egykori vesztőhelyen leplezték le a Székely vártanúk emlékművét, Aradi Zsigmond szobrászművész alkotását.
1861
Marosszék székhelye lett.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A székelyek autonómiája is megszűnt, és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe.
1876
Újra tűzvész pusztította, ugyanebben az évben Maros-Torda vármegye székhelye lett.
1880
Felavatták Bem szobrát.
1893
Felavatták Kossuth szobrát.
1907
Felavatták Rákóczi mellszobrát.
1923
A megszálló románok ledöntötték Bem, Kossuth és Rákóczi szobrait.
20. század eleje
A város látványosan fejlődésnek indult. A város akkori polgármesterének, Bernády Györgynek köszönhetően alakult ki a város központját ma is meghatározó szecessziós városkép a városházával és a Kultúrpalotával. Rendezték a vár környékét, közparkokat hoztak létre, csatornáztak, aszfaltozták az utcákat. A város meglévő és leendő utcáit virágokkal, fákkal ültették be, ettől az időtől emlegetik a „virágok városa”-ként Marosvásárhelyt.
1910
25 517 lakosa volt, ebből 22 790 magyar, 1717 román és 606 német.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Ezt követően a románok a Székelyföld nagy részét megszállták. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. decembere
Kolozsváron Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére létrehozták a Székely Hadosztályt az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként. Az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, ami harcolt a román hódítók ellen. Legnagyobb létszáma kb. 12 ezer fő volt. A Magyarországon a hatalmat bitorló Antant-barát baloldali Károlyi-kormány cserben hagyta őket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tanácsköztársaság ellenségesen viszonyult hozzájuk, majd többségük részt vett a Felvidék egy részét felszabadító északi hadjáratban.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940. szeptember 10.
A Székelyföldre előreküldött Gyorshadtest vonult be Miklós Béla tábornok vezetésével a városba. Az alakulat csak áthaladt a városon, így a honvédséget ünnepélyesen szeptember 15-én fogadták, amikor a IV. hadtest szekszárdi 12. gyalogdandárja vonult be Nagy Vilmos tábornokkal az élén. Egy nappal később Marosvásárhelyre látogatott Horthy Miklós is.
1944. ősze
A Maniu-gárdáknak nevezett román önkéntes, félkatonai szervezetek partizánakciók címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében. Szeptemberben és Októberben 200 ártatlan polgári személyt gyilkoltak meg. A gárdisták és román csendőrök a magyarokat ezrével lágerekbe internálták. Csak Maros-Torda megyéből 4000 magyart hurcoltak el, köztük 450 kiskorút, a Brassó melletti Barcaföldvárra, és más táborokba (pl. Tagru Jiu). Nagy részük ott pusztult el a kegyetlen bánásmód következtében. A Földvári internálótábort 1945. október 29-én számolták fel, akkor már csak 90 ember volt életben.
1944. október
A szovjet megszállás után visszatért a román adminisztráció.
1944. november 12.
Vinogradov szovjet tábornok kitiltotta a román hatóságokat Észak-Erdélyből a Maniu Gárda által elkövetett népirtások miatt. A román hatóságok 1945. március 6-a, a Petru Groza kormány felállása után térhettek vissza.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1947. február 10.
Marosvásárhely a párizsi döntéstől kezdve újból Romániához került.
1952. szeptember 21.
Szovjet nyomásra létrehozták a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely székhellyel.
1952–1960 között
A Magyar Autonóm Terület központja volt.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
1960
A magyar autonóm területet megcsonkították, Háromszéket elcsatolták, és átnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartományra.
1960-1968
A Maros Magyar Autonóm Tartomány központja volt.
1959. szeptember 7.
Marosvásárhelyre látogatott Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt főtitkára, meg az akkori miniszterelnök, Chivu Stoica. Ekkor döntötték el, hogy a műtrágyakombinát hova épüljön, illetve Marosvásárhely új negyedeinek a helyét. Furcsa módon úgy döntöttek, hogy nem a Maros völgyében, hanem a környező dombokon fognak felépülni a negyedek, ahová a románokat telepítették be, hogy megváltoztassák a város etnikai összetételét.
1968
Teljesen megszüntették a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Székelyföldön Marosvásárhelyt sikerült leginkább elrománosítani.
1980-as évek
A székely megyeközpontokat zárt városokká minősítették, ahová csak románok telepedhettek be.
1990. február 10.
Sütő András felhívására körülbelül 100 000 magyar vonult némán, táblák és transzparensek nélkül demonstrálni a teljes körű anyanyelvi oktatás megteremtéséért Marosvásárhely belvárosában. Kezükben egy-egy gyertya és könyv volt. Mindenhol elénekelték a Miatyánkot.
1990. március 1–18. között
Megtartották a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének első kongresszusát. Itt beszédet mondott Smaranda Enache magyarul és románul, amelyben élesen kritizálta a Vatra Românească nacionalista, soviniszta szervezetet, és kiállt az önálló magyar felsőoktatásért.
1990. március 19.
"Fekete március”-nak nevezett marosvásárhelyi pogrom. Román soviniszták tüntetést szerveztek a magyarok ellen. A megye román falvaiból 13 busszal, zömében ittas és analfabéta embereket hoztak be a városba, akiket azzal riogattak, hogy a magyarok ki akarnak válni Romániából. A csőcselék letépte a magyar feliratokat és megostromolta az RMDSZ székházát. A bent lévők hiába hívták többször is a rendőrséget, azok szándékosan késlekedtek. Ion Judea ezredes személyesen garantálta a magyarok testi épségét, ha kijönnek, viszont kint atrocitások történtek. A rendőrség tétlenül szemlélte az eseményeket. Sütő Andrást is összeverték, a fél szemére megvakult, több bordája eltört. Teherautóval szállították Bukarestbe, majd onnan a budapesti Honvéd Kórházba.
1990. március 20.
Óriási magyar tömeg gyűlt össze a belvárosban, követelve a román pogrom felelőseinek előállítását, illetve Kincses Előd lemondott polgármester visszahelyezését. A tömeg a „Gyilkosok, gyilkosok!"-at skandálta. A románok a déli óráktól elkezdtek gyülekezni. Szászrégen irányából nyolc autóbusz érkezett, amely román parasztokat hozott. Nemsokára a mezőgazdasági eszközökkel felszerelt románság áttörte a gyenge kordont, majd a magyarokra tört. A fegyvertelen magyarok menekülni kezdtek. Néhányan előreszaladtak és a padokat szétbontották, hogy a faléceket használják védekezésre. Ezután többórás patthelyzet alakult ki. Egy teherautó keresztülvágtatott a főtéren, halálra gázolt egy magyar férfit, majd becsapódott a templom lépcsőjébe. A kocsi platóján utazó románok közül is egy ember életét vesztette. A román hadsereg körbezárta a várost, erre a lépésre a környékbeli falvak lakosai lezárták az utakat. A magyarok a román buszokat feltartóztatták, felgyújtották, több románt súlyosan összevertek. Megérkezett a hadsereg, a harckocsik azonban nem jutottak be a főtérre a magyarok által emelt barikádok miatt. Végül Kincses kérésére a magyarok átengedtek őket. A katonák azonban bent maradtak a járművekben, meg sem próbálták elejét venni az újabb összecsapásoknak. Az első támadást a románok hajtották végre, amit kivédett a magyar tömeg. Közben a gyülekező románok túlerőbe kerültek. Nemsokára 40-50 fős csoportokban cigányok érkeztek, akik bekapcsolódtak a harcba, a magyarok oldalán. A döntő fordulat éjjel fél 12 tájékán történt meg, mikor is a Nyárád menti székelyek megérkeztek. A többségükben 60 év feletti emberek egy második világháborús magyar veterán, Márkus István vezetésével megrohamozták a tankokoszlopon keresztül a románokat, és rövidesen kiverték őket a főtérről. Rengeteg sebesült volt mindkét oldalon. A „győzelmet” a magyar tömeg a Himnusz eléneklésével ünnepelte, felhúzták a polgármesteri hivatal épületére a magyar zászlót. Ezután hajnalban ejtőernyősök szállták meg nagy erőkkel a várost, nagy igazoltatások, ellenőrzések zajlottak. Az összetűzésnek öt halálos áldozata, továbbá kb. 300 sebesültje volt.
Várak
Marosvásárhely vára
Cetatea Târgu Mureș
Mutasd a térképen
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Keresztelő Szent János római katolikus plébániatemplom
Története
1690-ben Erdély függetlensége megszűnt és Habsburg-tartománnyá vált. A Habsburgok rekatolizációba kezdtek. Ennek keretében előírták azt is, hogy a marosvásárhelyi tanácsosok fele református, másik fele katolikus legyen és a Bírói hivatal élén két évig református, másik két évben katolikus álljon.
Az addig száműzött katolikus élet 1702-ben indult újjá, ugyanis ekkor kezdtek újra misézni, kezdetben templom hiányában magánházaknál. Jelentős összefogással sikerül felépíteniük 1705-re egy fakápolnát, ahol 1707. április 5–7. között II. Rákóczi Ferenc letette fejedelmi esküjét. Ezt követően nemsokára a frissen Marosvásárhelyre települt jezsuiták Montecuccoli generális segítségével visszaszerezték a Vártemplom üresen álló kápolnáját, ahol már 1709 karácsonyán szentmisét celebráltak a jezsuiták. Az udvar azonban visszaszolgáltatta a templomot a református egyházközségnek.
A jezsuiták 1719-ben megvásárolták a Nagy Szabó Ferenc által 1623-ban épített házat, amit kolostorrá alakítottak át.
A Keresztelő Szent János plébániatemplom építése 1728-ban kezdődött Scherzer Bálint jezsuita szerzetes tervei szerint, és 1750-ben szentelte fel Sztoyka Zsigmond Antal püspök. A munkálatokat megnehezítette a száz férőhelyes kriptasor kiépítése a templom alatt, ahova 1732-ben Baranyai Máriát és férjét, Orbán Simont temették, akik szállást adtak a Marosvásárhelyre települt jezsuitáknak. 1733-ban a plébánia befejezése előtt a jezsuiták elhagyják Marosvásárhelyt, így a további munkálatok terhei a katolikus papokra nehezedtek.
A főoltárt 1755-ben készítette a 18. század két legtehetségesebb művésze, Anton Schuchbauer és Johannes Nachtigall, Haller Gábor és felesége, Daniel Zsófia megrendelésére. A két faragott faszobor, amely az Ószövetséget és Újszövetséget jeleníti meg, a templom védőszentjéről, Keresztelő Szent Jánosról készített nagyméretű olajfestmény és a kisebb méretű Mária-ikon két felén vannak elhelyezve. Az ikon Máriát a kis Jézussal ábrázolja, amint a Megváltó egy lándzsával leszúrja a Gonoszt, miközben Szűz Mária liliomot tart a kezében. A főoltárkép Keresztelő János életéből Jézus megkeresztelésének jelenetét eleveníti meg.
Az északkeleti kápolnában Szent László vízfakasztását ábrázoló festmény látható. Az északi kápolnasor középső kápolnájában Szent József tiszteletére szentelt oltár található. A délnyugati kápolnát Nepomuki Szent János tiszteletére szentelték. A déli középső kápolna oltárképén Mária Magdolnát lálhatjuk a kereszt alatt. Az északnyugati kápolnát Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A délkeleti kápolna oltárába Benczúr Gyula Vajk megkereszteése című festményének másolata került.
A templom barokk szószéke 1757-ben készült Bethlen Miklós és neje, Csáky Krisztina megrendelésére.
Az oldalkápolnák nyílásaiban elhelyezett festett üvegablakokat a grottaui Türcke cég készítette 1898-ban. Az ablakok Szent László vízfakasztását, Magna Domina Hungarorumot, az örmény király megkeresztelését ábrázolják. Az oratórium felett is találhatóak ilyen díszes üvegek, ezek Szent Pétert és Szent Pált elevenítik meg.
Református vártemplom
Biserica Reformată din Cetate
Mutasd a térképen
Felkeres
Református vártemplom
Története
A templomot a 14. században a ferencesek építették. 1332 körül telepedtek meg a ferencesek a városban. Az egykori rendház legkorábbi fennmaradt része az egykor kápolnaként működő, ma könyvtárnak használt épületrész, mely a 14. századi kolostor temploma, egyetlen kőből épült része volt. A ma is álló templom és a kolostorépületek jelentős része a 14. és 15. század fordulóján épült. A szentélyt 1400 őszén szentelték fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. 1442-ben, Hunyadi János támogatásával épült a torony, illetve több belső átalakításra is sor került. Az 1480-as években Báthory István erdélyi vajda támogatásával a kolostort fallal vették körbe, amiből mára a déli fal mentén álló Lakatosok bástyája maradt fenn.
A 16. században Marosvásárhely a reformáció oldalára állt. 1556-ban Székelyfalvi Polyák Boldizsár és Koronkai Mihályfi Tamás nemesemberek megtámadták a kolostort, elkergették az utolsó szerzeteseket és beiktatták Káli Balázs evangélikus papot. Az egykori sekrestyében és a kápolnában kapott helyet az 1557-ben országgyűlési rendeletre alapított református iskola, a Schola Particula. A protestánsok a Veit Stoss által készített feszületet eltávolították. A szájhagyomány szerint a Nyárád folyóba dobták és úgy került Nyárádremetére.
1601-ben Basta csapatai nagy pusztítást végeztek, felégették a várost és a templomot. A kolostorépületeket a város lakói nem javították ki, hanem elbontották az új városfal építéséhez. Mindössze a torony, a sekrestye és a káptalanterem szentélyrésze maradt meg, amelyekben az iskola működött.
1658-ban a II. Rákóczi György ellen támadó törökök támadásakor a templomhajó mennyezete beomlott, az ablakok üvegfestményei és az orgona is elpusztult. A templom éveken át fedetlenül állt, míg gróf Teleki Mihály adományából 1685–1693 között részben helyreállították. Dendrokronológiai kutatások ugyanakkor kimutatták, hogy a szentély régi részeinek tetőszerkezetéhez használt fákat 1479–1480-ban vágták ki, a szerkezet zöme középkori; ugyanakkor valóban tartalmaz 1602–1603-ban kivágott fákból készült elemeket, tehát a pusztítás után végeztek javításokat.
1790-91 között Türk Antal építész vezetésével a hajónak új mennyezetet építettek. A hajó ekkor kapta barokk díszítését is. Ekkor épült a nyugati karzat, amelyre az 1789-ben Johannes Prause brassói mester által készített barokk orgona került. 1841-ben Bertók György díszes úrasztalával és Erdélyi József szószékével gyarapodott. A 16 mázsás nagyharang Kolozsvárott öntötte Andrássofszki János és Dániel, míg a 603 kilogrammos kisharangot 1972-ben öntötte Zlotaru János Sárkmányban.
A Vártemplom falai között 37 országgyűlést tartottak, megfordult itt Nagy Lajos király, Hunyadi János, János Zsigmond is. 1559. november 1-jén itt tartotta ülését az első egyetemes magyar református zsinat. 1571. január 6-án itt erősítette meg János Zsigmond a tordai országgyűlésen meghirdetett vallásszabadságot. 1707. április 8-án itt választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet.
Szent Imre római katolikus plébániatemplom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Imre római katolikus plébániatemplom
Története
A plébániát 1972-ben, a Színház-tér kialakítása idején, a főtéri ferences templom és kolostor lebontása nyomán alapították. Az akkori kommunista hatalom, a ferences rendtartomány, Léstyán Ferenc főesperes és Márton Áron püspök között létrejött kényszerhelyzet szülte megegyezés alapján a vasúton túli városrészben, az Ady-negyedben, az állam – az eredetileg autószerelő műhelynek épült – munkás-mozit alakíttatta át templommá Gyenes Tibor műépítész tervei alapján. A templommá átalakított épülettel plébánia és kántori lakás is járt. A templomot Márton Áron püspök szentelte fel 1972. május 28-án. Az új templom belső kiképzésénél felhasználták a főtéri ferences templom ablakfestményeit, harangjait, szobrait és orgonáját. A II. számú – akkor még ferences – templom és plébánia megalakulása így vált lehetővé Marosvásárhelyen, és így maradhattak ferences szerzetesek a városban.
Páduai Szent Antal egykori minorita templom és kolostor, P. Endes István Jezsuita Közösségi Ház
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Páduai Szent Antal egykori minorita templom és kolostor, P. Endes István Jezsuita Közösségi Ház
Története
1726-ban tért vissza a minorita rend a városba a reformáció után. 1741-ben kezdtek el építkezni a Nagypiac fölé emelkedő magaslaton. 1760 és 1767 között épült meg a barokk Páduai Szent Antal templom. Csonka tornyát 1892-94 között építették a korábbi fábol ácsolt harangláb helyén. Oltárképét 1894-ben készítette Hofrichter J., és Rafaello Folignói Madonna festényének másolata. Két oldalán Páduai Szent Antal és Palermói Szent Rozália, a pestisbetegek védőszentje, szobrai láthatók. A rendházat 1903-ban új, emeletes szárnnyal bővítették. 1896-tól 1916-ig a minoriták Egerből ide helyezett teológiája, a két világháború között a noviciátus működött itt.
1948-ban az iskolatörvény alapján államosították a rendházat. A rend tulajdonát képező kertet is lefoglalták, és oda építették a színházat. 1951-ben kényszerlakhelyre hurcolták a minoritákat is. 1956-tól térhetett vissza két páter. 1999-ben a rendház és a templom az egyházmegye gondozásába került. Marosvásárhelyen 1723-ban jelent meg az első jezsuita, P. Endes István személyében, akit Kolozsvárról küldött a tartományfőnöke. Ő építtette a belvárosi barokk stílusú plébániatemplomot és a mellette lévő rendházat. 2008-ban visszatértek a jezsuita szerzetesek. Marosvásárhelyi Jezsuita Egyetemi Lelkészség és Kollégium illetve P. Endes István Jezsuita Közösségi Ház működik a rendházban.
Ferences barátok templomának tornya
Turnul Bisericii Franciscane
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Ferences barátok templomának tornya
Története
Marosvásárhelyen a ferencesek a 14. században jelentek meg legelőször. Ekkor kezdtek neki a Vártemplom építésének, amit csak 1490-ben tudtak befejezni teljesen. Terjeszkedésüknek gátat szabott a reformáció eszméjének terjedése Erdélyben, mivel a város döntő többsége felvette a református hitet 1558 körül. Marosvásárhelyre csak 1740. július 2-án jöttek vissza. A vásárhelyi tanácsot Győrffy Pál szólította fel, hogy adjanak helyet a ferenceseknek a városban. Háta mögött Haller János gr. kormányzó állt.
Templom hiányában építkezni kezdtek az első páter, Bocskor János házfőnök vezetésével. A kolostor építése a főtér északnyugati oldalán vásárolt telken folyt, amit a Petky-család adományából vásároltak. Az 1745-ben kezdődött munkálatok 1777-re fejeződtek be, viszont a templom tornya csak 1802-ben épült fel. Mind a templom, mind a kolostor a barokk stílusjegyeit viselte magán.
A ferencesek az alsó fokú elemi iskolát a négy osztállyal a Lábas-házból a kolostor épületébe költöztették. Az iskola igazgatója a házfőnök lett, aki mellett két páter végzett oktatási munkát. Az iskola fenntartását a Keresztelő Szent János Plébánia vállalta.
A román szocialista városvezetés a Nemzeti Színház építésekor a Színház tér kialakításának indokával a templomot a kolostorral együtt 1971-ben lebontatta a kolostorkertet is megszüntetve. A főtéri ferences templom és kolostor 250 évig, 1972-ig állott. Ma már csak 35 m magas tornya látható. A torony csak kegyeleti okok miatt maradhatott fenn, ugyanis alatta kriptasor található, amelynek lejárata a toronyból indul. Az emléktábla elhelyezésének gondolata Sebestyén Péter plébánosban fogalmazódott meg és ő is helyeztette el 2009. november 28-án.
A torony bejárata felett látható a remek állapotban megmaradt Nepumuki Szent János szobra.
Református kistemplom
Biserica Reformată Mică
Mutasd a térképen
Felkeres
Református kistemplom
Története
A város második református temploma. A Kis templom helyén 1628-tól egészen a templom felépítéséig, a Református Egyháznak az ispotálya, a szegények és rászorulók befogadására és ápolására szánt épület állt. Mellette a 18. század elején Kolozsvári Szőts Dániel városbíró támogatásával egy református fatemplomot emeltek, melyet a helybeliek Külsőtemplomként vagy Ispotály-templomként ismertek.
1815-ben lebontották az ispotályt és nekikezdtek az új későbarokk illetve empír stílusú templom felépítésének Sófalvi József tervei alapján, amit 1818-ra be is fejeztek. Azonban pénzhiány miatt, csak 1827-ben kapott újabb lendületet az építkezés, amikor is elvégezték a belső munkálatokat. Az első istentiszteletre 1827. december 2-án került sor. 1828-ban folytatták a torony építését és 1829-ben fejezték be. Nevét a Vártemploménál valamivel kisebb méretéről kapta, de így is hétszáz férőhellyel rendelkezik.
1854 augusztusában, a szabadságharc után kisajátította az osztrák katonai parancsnokság és katonai kórházként, majd gabonaraktárként használták. A reformátusok 1856 márciusában kapták vissza az épületet (addig a régi fatemplomot használták, melyet aztán 1857-ben le is bontottak), újbóli felszentelése Bodola Sámuel püspök vezetésével történt.
A templomhoz református fiúiskola, majd vegyes iskola is tartozott, mely kezdetben a rektor lakásában működött. 1848-ban már 175 tanulója volt, így az 1850-es években külön iskolaépületet emeltek a templom közelében, melyet 1891-ben átvett a város. A 20. század elején, Bernády György polgármesteri szolgálata alatt több új iskolaépületet emeltek a város tanulói számára, az egykori református iskolát pedig lakóházzá alakították át.
Orgonáját 1867-ben készítette Takácsy Ignác, az úrasztalát 1868-ban adományozta Szenkovitsné Rákosi Katalin. 1875-ben felújították az épületet, ekkor állították fel a nyolcszögű szószéket és koronáját Szöllősi Sámuel és Rozália adományából. 1927–1930 között ismét felújítási munkálatokat végeztek, ekkor nyerte el a templom klasszicizáló neobarokk arculatát, özvegy Páll Domokosné pedig egy tízmázsás harangot ajándékozott az egyházközségnek férje és fiai emlékére.
20. századi jeles lelkipásztorai voltak Csiha Kálmán (1929–2007) és Varga László (1929–2017). A kommunizmus alatt koncepciós perekben elítélték, majd hosszú időre börtönbe zárták őket.
A lépcső mellett látható egy 1902-ben kihelyezett fémlap, melyre a tengerszint feletti magasságot jegyezték: Marosvásárhely sz. kir. város 332,376 méter.
Szabadi úti református templom
Mutasd a térképen
Felkeres
Szabadi úti református templom
Története
A Maros jobb oldalán elterülő városrész Remeteszeg néven vonult be a köztudatba. A térségben letelepedett székelyek a XVI. század második feléig római katolikus hitűek voltak. Remeteszeg a reformációt követő időszakban elrománosodott a Lázár család által idetelepített román jobbágyság miatt. A városrészen megjelenő reformátusságra utaló első adat az 1609. január 27-én készített egyházmegyei vizitációs jegyzőkönyv. Remeteszeg és Hídvég közigazgatásilag 1902-ben egyesül Marosvásárhellyel. A XX. század első évtizedeiben a Maroson inneni rész magyar ajkú lakosságának száma, főleg a reformátusoké, nagyot emelkedik. A templom- és imaházszentelésre 1937. december 12-én került sor.
Evangélikus templom
Biserica Evanghelică
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1818-ban jött létre az evangélikus egyházközség a városban. A fő tér déli részén vásároltak telket, és az itt felépült papi lakást 1829-ben templommá alakították át. A főtér rendezése során ezt elbontották és a helyén bérház épült. A város kártalanításként egy földszintes lakóépületet adott át a gyülekezetet, amelyet templommá alakítottak, felhasználva a korábbi templom neogótikus ablakait.
Unitárius templom
Biserica Unitariană
Mutasd a térképen
Felkeres
Unitárius templom
Története
Az 1557-es tordai országgyűlés a világon először kimondta a vallásszabadságot. Ezután az unitárius felekezet annyira megerősödött, hogy a város lakosságának több, mint fele hozzájuk tartozott. Ekkor már templomuk állt ezen a helyen, amit a 17. század fordulóján Basta császári generális és Mihály havasalföldi vajda (akinek a románok szobrot emeltek a városban) dúlásai során pusztult el. A hívek száma később megfogyatkozott, a 19. század elején már templomuk sem volt a városban.
Csak 1849-ben vásárolta meg az egyház azt a telket, amelyre 1869-ben egy házat épített. Abban volt egy imaház és a Mátyás Király, vagy későbbi nevén az Oroszlán fogadó. E mellett a ház mellett épült fel a templom. A Bolyai-téri unitárius templom építését 1929. június 28-án kezdték meg az alapkő letételi ünnepéllyel. A tervrajzot Patrovits Kálmán készítette, az építési munkálatokat Bustya Lajos építőmester vezette. Az ünnepélyes felszentelésre 1930-ban került sor Dr. Boros György püspök jelenlétében. A neogótikus jellegű templom építését részint a marosvásárhelyi hívek adományából, nagyobb részben pedig telkek értékesítéséből és a marosszentkirályi birtok eladásából fedezték. Az orgona Bustya János adománya.
Korábban a mellette lévő imaház szolgált a hívek gyülekezési helyéül, amely 1869-70-es években épült.
A XX. század végére a környező falvakból városra költözött unitáriusok révén a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség kinőtte kereteit. 1999. november 21-én a Kövesdombon új templom építésébe kezdtek. Az alapkövet dr. Szabó Árpád püspök és Szabó László egyházközségi gondnok tette le. A kövesdombi unitárius templomot 2006. december 2-án szentelték fel.
Angyali üdvözlet (egykori görög katolikus) ortodox templom, Kiskatedrális
Catedrala Buna Vestire
Mutasd a térképen
Felkeres
Angyali üdvözlet (egykori görög katolikus) ortodox templom, Kiskatedrális
Története
A Kiskatedrálisnak nevezett templom a vatikáni Szent Péter-bazilika kicsinyített mása. Feltehetőleg a nevét is innen kapta. 1926–1936 között épült. 1936. szeptember 8-án lett felszentelve. 1948-ban a kommunista karhatalom betiltotta a görögkatolikus egyházat, és ezért a templomot az ortodoxok kapták meg, és azóta sem szolgáltatták vissza a görögkatolikusoknak.
Urunk mennybemenetele ortodox katedrális
Catedrala Înălțarea Domnului
Mutasd a térképen
Felkeres
Urunk mennybemenetele ortodox katedrális
Története
A román megszállás után, 1925–1934 között a belvárosban egy ortodox templom építése zajlott Iosif Vlad tervei alapján, amit ténylegesen csak 1990 után fejeztek be. A templom építésekor az volt a cél, hogy magassága meghaladja a többi magyar történelmi egyház templomának és a Közigazgatási Palota tornyának a magasságát.
A kuplát Aurel Ciupa festményei díszítik. Ikonosztázát Traian Bobletec készítette, festményeit pedig a lugosi Virgil Simionescu.
Urunk mennybemenetele (egykori görög katolikus) ortodox templom
Mutasd a térképen
Felkeres
Urunk mennybemenetele (egykori görög katolikus) ortodox templom
Története
1793 és 1794 között épült barokk stílusban Ioan Bob püspök adományából egy 1750-ben épült fatemplom helyére. Kivitelezője Topler János kőművespallér. A második világháború után az álkommunisták betiltották a görögkatolikus egyházat, és a templomaikat az ortodoxoknak adták.
Szent Mihály arkangyal ortodox fatemplom
Biserica de lemn Sfântul Arhanghel Mihail
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály arkangyal ortodox fatemplom
Története
1793-1794 között építették. Ikonosztázát és a belső festményeket 1814-ben Bon Vasile és Popa Nicolae készítették.
Status Quo Ante Zsinagóga
Sinagoga Status Quo Ante
Mutasd a térképen
Felkeres
Status Quo Ante Zsinagóga
Története
1899–1900-ban épült Jacob Gärtner, bécsi építészmérnök tervei alapján. A város 1857-ben épült első zsinagógája a 19. század végén már nem elégítette ki a megnövekedett létszámú status quo ante hitközség igényeit, ezért 1898-ban megrendelték az építésztől a terveket. Az eklektikus stílusú zsinagógát 1900-ban avatták fel.
Középületek
Volt vármegyeháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt vármegyeháza
Története
Az épület részben 1711-ben a felségárulásért elítélt Szalai Györgytől részben váárlás útján jutott Marosszék birtokába. A barokk épület kapuszárnyán marosszék faragott címere látható. 1744-ben bővítették, ekkor épült az utcai szárny déli része. 1842-ben megépítették a hátsó, udvari szárnyat, amelynek földszintjén börtöncellák, emeletén gyűlésterem kapott helyet. 1878-ban megszüntették a székely székeket, és vármegyéket alakítottak ki. Az így létrejött Maros-Torda vármegye szintén e házban működött. Az új vármegyeházát a román megszállók kezdték el építeni már romániai stílusban, és 1941-ben a magyarok fejezték be.
Közigazgatási Palota
Consiliul Judeţean Mureş, Maros Megyei Tanács
Mutasd a térképen
Felkeres
Közigazgatási Palota
Története
Bernády György polgármester kérésére 1905–1907 között épült Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján a magyar szecesszió jegyében. Eredetileg városházaként (polgármesteri hivatalként) funkcionált. Gyakran csak Cifra Palotának hívták, mivel az akkori kisvárosban szokatlan volt az ilyen impozáns épület.
A román megszállás után a külső falon a Magyar Királyság lenyűgöző címerét, illetve a Róth Miksa által festett ablaküvegeket, amelyek Ferenc Józsefet (ez volt a legnagyobb), Bethlen Gábort, Kossuth Lajost, Deák Ferencet és II. Rákóczi Ferencet ábrázolják, eltüntették. A díszes ablaküvegek helyébe egyszerű, közönséges üveget tettek. 2007-ben a festett ablaküvegek előkerültek, illetve elkezdődött a restaurálásuk, amit a Budapesti Fővárosi Önkormányzat és a Róth Miksa Múzeum is támogat. A restaurálás után az ablakok a románok miatt nem kerülhettek vissza eredeti helyükre, azonban a Kultúrpalotában a történeti kiállítás részeként megtekinthetőek.
Az épület északkeleti részén van a 60 méter magas torony, amely a város majdnem minden pontjáról látható. Óráját Müller János, a harangokat Thúri Ferenc készítette. A Közigazgatási Palotában jelenleg a Maros Megyei Prefektúra és a Megyei Tanács működik.
Egykori (román) megyehéza, Városháza
Primăria (Városháza)
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori (román) megyehéza, Városháza
Története
A román megszállás után épült. Stílusa nem illik a belvároséba.
A 20. század elején a városrendezés szükségessé tette az egységesen megtervezett főtér szecessziós stílusába illő új vármegyeháza megépítését. A versenypályázaton Kós Károly és Thoroczkai Wigand Ede terve nyert, de az építkezésre az első világháború kitörése miatt nem kerülhetett sor.
Az 1930-as években ismét felvetődött a tér befejezésének gondolata. 1936-ban Eugen Grosu építésznek a Havasalföldön és Moldvában elterjedt új-Brâncoveanu-stílusú tervei elnyerték a román megrendelők tetszését. Az építkezés Emil Dandea polgármester második mandátuma (1936–1940) idején, 1938-ban kezdődött. A második bécsi döntéskor, 1940-ben még félkész épületet végül Kotsis Iván műépítész fejezte be 1942-re. 1943-ban Marosszék közigazgatása átköltözött a régiből az új vármegyeházába.
1962-ben a Megyeháza átköltözött innen a régi városházába, helyét a Városháza hivatala foglalta el. (A korábbi városháza, a Közigazgatási Palota a Román Kommunista Párt helyi székháza lett.)
Volt Nyugdíjpalota
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Nyugdíjpalota
Története
1909-1910 között épült Radó Sándor tervei alapján szecessziós stílusban.
Csizmakészítő Ipartársulat egykori székháza
Eredetileg:
székház, szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Csizmakészítő Ipartársulat egykori székháza
Története
A városi csizma-, és lábbelikészítő mesterek 1620-ban Bethlen Gábor fejedelemtől szereztek szabadalmat céh alakítására. 1873-ban központilag megszüntették a céheket, amelyek helyett ipartársulatok alakultak. 1876-ban a belváros nagyrészt leégett, a fő tér ezután nyerte el mai arculatát. 1890-ben Nagy Győző tervei alapján épült meg az ipartársulat székháza. Az emeleten a társulat irodái kaptak helyet, míg az épület többi része szállodaként funkcionált a földszintjén étteremmel. A kapualj falán a honfoglalás millenniuma emlékére a Csizmakészítő Társulat által 1896-ban avatott emléktábla található. 1949-ben az étterem helyén mozitermet alakítottak ki.
Kereskedelmi és Iparkamara
Camera de Comerţ şi Industrie
Mutasd a térképen
Felkeres
Kereskedelmi és Iparkamara
Története
1910-ben épült szecessziós stílusban Toroczkai Wigand Ede és Radó Sándor tervei alapján. Erdély népi építészetének motívumait és megoldásait is alkalmazták.
Mészáros Ipartársulat egykori székháza
Eredetileg:
székház, kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Mészáros Ipartársulat egykori székháza
Története
1873-ban központikag megszüntették a céheket, amelyek helyett ipartársulatok alakultak. 1876-ban a belváros nagyrészt leégett, a fő tér ezután nyerte el mai arculatát. 1888-ban Nagy Győző tervei alapján épült meg az ipartársulat székháza. A déli földszintes épületszárny volt a Nagymészárszék, itt árulták a frissen vágott húst. A főépületben irodák és közösségi terek (klubhelyiség, billiárd- és sakkszoba). 1945-után államosították és mozivá alakították.
Egykori magyar királyi törvényszék
Curtea de Apel
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar királyi törvényszék
Története
1895 és 1897 között emelték eklektikus stílusban. Az 1995-ös felújítás során az előcsarnokban négy falfestmény került elő, amelyeket még a román megszállás után vakoltak be. Ezek a magyar jog fejlődésének kiemelkedő alakjait ábrázolják: II. Andrást (Aranybulla), az igazságos Mátyás királyt, Werbőczy Istvánt (Tripartitum szerzője) és Deák Ferencet.
Egykori katonaiskola, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
Universitatea de Medicină, Farmacie, Științe și Tehnologie
Eredetileg:
katonai főparancsnokság / igazgatás, iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori katonaiskola, Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem
Története
A budapesti Grünwald Testvérek kivitelezésében 1907 és 1909 között épült a főépület és a hozzá tartozó tanári lakásokat és legénységi épületeket magába foglaló komplexum. A II. világháborút követően Marosvásárhelyre költöztették a kolozsvári orvosi egyetem egyik részét. A tanítás magyar nyelven folyt. 1962-ben megalakul az egyetem román tagozata.
Régi kórház
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Mutasd a térképen
Felkeres
Régi kórház
Története
1880 és 1881 között épült klasszicizáló stílusban. 1901-ben állami fenntartásba vették. 1952-től belgyógyászati klinika működik benne. A városban már a 14. században is működött ispotály. Modern kórháza 1812-ben jött létre, mely több helyszínen is működött, míg meg nem épült a korszerű épülete.
Kulturális létesítmények
Teleki Téka, Teleki-Bolyai Könyvtár
Biblioteca Teleki-Bolyai
Mutasd a térképen
Felkeres
Teleki Téka, Teleki-Bolyai Könyvtár
Története
A Teleki–Bolyai Könyvtár vagy közismert nevén Teleki Téka Marosvásárhely egyik legjelentősebb kulturális öröksége. A könyvtárat 1797-ben létesítette gróf Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, hanem rendkívül művelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40 000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét viselő közkönyvtárat. A könyvtár több ősnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot őriz. Érdekesség, hogy Pesten később, az év november 25-én alapította gróf Széchényi Ferenc is a magáét (Országos Széchényi Könyvtár), amely a Magyar Nemzeti Múzeum őse is lett.
Teleki Sámuel 1759. november 7-től 1763. november 17-ig Svájcban, Hollandiában és Franciaországban tett tanulmányutat, ennek során a bázeli, utrechti és leideni egyetemen tanult. A könyvgyűjtés megkezdésében Jakob Christoph Beck teológia- és történelemprofesszor, a bázeli közkönyvtár őre látta el hasznos tanácsokkal. Az utazás során érintett városokban felkereste a tudósokat, könyvkereskedőket és könyvtárosokat; mire hazaért, már szakértő bibliofillá képezte magát és kilenc ládányi könyvet hozott magával, huszonhat és fél mázsa súlyban. Sáromberki birtokán letelepedve, levelezés útján tartotta a kapcsolatot kora hazai és külföldi tudósaival, megszervezte könyvbeszerző hálózatát, és könyveket kölcsönzött.
Teleki 1778-ban Nagyszebenbe költözött, ahova a könyveit is magával vitte, és folytatta a kölcsönzést. 1785-ben Nagyváradra, 1787-ben Bécsbe tette át lakását, de a könyveket Szebenben raktároztatta el. Bécsben ismerkedett meg Johannes von Müllerrel, a kor neves könyvszakértőjével, aki sokat segített neki a könyvek azonosításában és felbecsülésében. 1788-ban az Erdélyben folyó osztrák-török hadműveletek miatt Teleki igen aggódott a könyvtára épségéért, ezért sógorát, Jósika Antalt kérte meg, hogy a könyveket Marosvásárhelyre költöztesse. Az 1790-es évek elején (a pontos dátum nem ismert) Teleki a könyvtárat Bécsbe vitette, de 1797 áprilisában a franciákkal folytatott háború miatt ismét Marosvásárhelyre menekítette. Itt abban Wesselényi-házban raktároztatta a könyveket, amelyet felesége, iktári Bethlen Zsuzsanna örökölt nagynénjétől, báró Wesselényi Katától (Rhédey Zsigmond özvegyétől).
Az 1770-es években épült épületet Teleki 1799–1802 között Ernst Koch bécsi építész tervei szerint kibővítette, és a megnyitás előtt, 1802 őszén személyesen irányította a könyvek elrendezését. Az épület hagyományos főúri palota volt, melynek csaknem felét nyilvános könyvtár foglalta el. Ekkor vette szolgálatába az első marosvásárhelyi könyvtárost, Szász Józsefet, aki nagyon korszerű katalógusrendszert állított föl. Végrendeletében gondoskodott a gyűjtemény sorsáról: hitbizományként örököseire hagyta, kötelezve őket a könyvtár továbbműködtetésére, ugyanakkor felügyeletével az erdélyi református főkonzisztóriumot bízta meg. A saját gyűjteményéhez csatolta 1799-ben elhunyt felesége, mintegy 2000 kötetes, kizárólag magyar nyelvű gyűjteményét is, amelyet még annak nagyanyja, Rhédei Zsuzsanna alapozott meg, majd Wesselényi Kata tovább gyarapított.
Teleki Sámuel halála után a Téka rendszeres gyarapodása akadozni kezdett, majdnem megszűnt.
1864-ben megvették a Téka számára Récsi Emil 800 műből álló jogi könyvtárát. Az 1880-as évektől kezdve az intézmény könyvtárból könyv-múzeummá alakult át, beszerzései nem tartottak lépést a kor tudományos igényeivel.
A Teleki nemzetségi levéltárat 1916-ban Budapestre menekítették, ma az Országos Levéltárban található. A második világháborút követő években a Teleki Könyvtár állami kezelésbe került.
1955-ben a Téka épületébe költözött a marosvásárhelyi Református Kollégium Nagykönyvtára (Bolyai Könyvtár), majd 1962-ben Teleki–Bolyai Könyvtár néven a két gyűjteményt egyesítették. Ebben fedezte fel dr. Farczády Elek a marosvásárhelyi sorok illetve marosvásárhelyi glosszák néven ismert 14. századi magyar nyelvemléket.
Szintén ide került az államosítás után a feloszlatott mikházi ferences kolostor gyűjteménye, az egykori székelykeresztúri Unitárius Gimnázium könyvtára, a máramarosszigeti Református Kollégium könyvtára, illetve a marosvásárhelyi Katolikus Főgimnázium tanári könyvtára.
1993-ban a Teleki család külföldön élő tagjai Bázelben létrehoztak egy alapítványt Förderstiftung Teleki Téka néven a Teleki–Bolyai Könyvtár támogatására. 1999-ben ennek a bázeli alapítványnak a segítségével létrejött a marosvásárhelyi székhelyű Teleki Téka Alapítvány is, ugyanezzel a céllal.
Az épület barokk stílusban épült a 17-18. században. Teleki Sámuel 1799 és 1802 között kibővítette a nyugati szárnnyal, ahol megnyitotta közkönyvtárát, és amely ma is őrzi az egykori Teleki-könyvtár állományát.
Kultúrpalota
Eredetileg:
múzeum, könyvtár, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
múzeum, könyvtár, vigadó / koncertterem
Mutasd a térképen
Felkeres
Kultúrpalota
Története
1907-ben egy törvényjavaslat indítványozta a vidéki városokban művelődési házak létesítését Ferenc József koronázásának negyvenedik évfordulója alkalmából. Bernády György polgármester munkássága idején épült a kultúrpalota 1911 és 1913 között magyar szecessziós stílusban. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája. A Kultúrpalotára kiírt pályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső egy kétemeletes épülettervvel nyerte meg, csak később, Bernády György polgármester kérésére alakították három emeletesre. 1911-ben kezdődött meg az építkezés és 1913-ra már a belső díszítések is befejeződtek. Koncerttermet, zeneiskolát, múzeumot és könyvtárat foglalt magában. A földszinten üzleteket és kávézót helyeztek el.
Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay gyár készített. A harmadik emeleten a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár "Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszítik. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében Marosvásárhely címerét, a jobb oldali meg Mátyás királyét tartja. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti pantheonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített, íves ablakok mellvédjén magyar írók arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A második emeleti ablakok mellvédjében kőből faragott portrék vannak, melyek a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait örökítik meg (köztük: Teleki Sámuelt, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Mentovich Ferencet). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg.
A földszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Az előcsarnok 45 méter hosszú. 12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat, amelyeket Thorozkai-Wigand Ede és Nagy Sándor az 1914-es San Francisco-i világkiállításra terveztek, de közbeszólt a történelem: kitört az első világháború. A két végén velencei tükrök találhatók. A tükörterem, a palota legkisebb terme, valóságos gyöngyszem. A harmadik emeleten található több mint ezer alkotással a képzőművészeti múzeum. A könyvtárban több mint 1 millió kötet található.
Apolló palota
Palatul Apollo
Eredetileg:
vigadó / koncertterem, színház / opera, ház
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Apolló palota
Története
Gróf Teleki Sámuel építtette 1804 és 1807 között azzal a céllal, hogy bevételét könyvtárának, a Teleki Tékának a fenntartására használják fel. A munkálatokat Johannes Sommer kolozsvári építőmester vezette. Klasszicizáló későbarokk stílusban épült. Az eredetileg kétemeletes épület földszintjén üzletek, első emeletén lakások, míg a másodikon bálterem volt, ahol színielőadásokat is tartottak. A nagyteremben bálokat, táncestélyeket tartottak; a 19. században ez volt a város előkelőségeinek fő találkozóhelye. Mivel Marosvásárhelynek egészen az 1970-es évekig nem volt kőszínháza, az 1820-as évektől kezdődően a színielőadásokat is az Apolló-palotában tartották: télen és kedvezőtlen időben a nagyteremben, nyáron pedig a kertben 1872-ben felállított színpadon (Apolló-kert).
A palotát Apollo római napistenről nevezték el, és a nagytermet is Apollót ábrázoló falfestmények díszítették.
A „szálát” 1891-ben tűzveszélyesség miatt bezárták, szerepét a régi Transzilvánia Szálló nagyterme vette át. A Teleki-örökösök nem tartották tiszteletben Teleki Sámuel végrendeletét, és 1923-ban eladták a palotát Bürger Albert sörgyárosnak, aki 1924-ben az épület belsejét kibontatta, és a második emelet belmagasságát kihasználva két emeletszintre osztatta, lakosztályokat hozva létre. Az átalakítást Radó Sándor tervei alapján végezték; ennek folytán az épület elveszítette eredeti barokk jellegét.
1923-tól a földszinten működött a Magyar Úrikaszinó. Az épületben tartották 1937. októberében 187 résztvevővel a Vásárhelyi találkozót, amelyen az erdélyi magyarság képviselői kimondták, hogy kisebbségi életük minden intézményét az egység gondolata és a jogaikért való küzdelem kell áthassa, de keresni kell a román és a magyar nép közti békés együttélés lehetőségét is. A gyűlés elnöke Tamási Áron író volt.
Lábasház, egykori katolikus iskola
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Lábasház, egykori katolikus iskola
Története
A 18. század elején a katolikus felekezet iskola céljára megvásárolta az emeletes sarokházat, amelynek utcai oldali földszintjén nyitott árkádsor futott végig. Ekkez új épületrészt építettek, hasonló árkádsorral (lábakkal), melyben bentlakást és a szegény tanulók számára étkezdét is kialakítottak. 1873-ban a tetőzete leégett és az emelet is használhatatlanná vált. A felújítás során egy újabb emeletet húztak az épületre. Ekkor befalazták a földszinti árkádsort, és üzlethelyiségeket alakítottak ki. 1908-ban felépült az új római katolikus gimnázium, ezután az emeletein lakásokat alakítottak ki. Az 1980-as műemléki helyreállítás során helyreállították az árkádsort is.
Egykori általános elemi iskola
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori általános elemi iskola
Története
1905 és 1906 között eklektikus-szecessziós stílusban épült, építőmestere ifj. Csiszár Lajos volt. Egyike volt a magyar kormány támogatásával a 20. század elején a városban épült öt modern iskolának, amelyek a népoktatás szintjét voltak hivatottak emelni.
Egykori iparostanonc-otthon
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori iparostanonc-otthon
Története
A valamikori iparostanonc-otthon 1915-ben, a marosvásárhelyi Építő Iparosok Szövetségének kezdeményezésére, a magyar iparostanulók számára, valamint a városban tevékenykedő kőművesmestereknél tanuló inasok elméleti oktatása céljából épült. Tervezését Marosvásárhely egyik dúsgazdag építésze, Csiszár Lajos támogatta, aki Keresztes Gyula műépítész szerint enyhe egyiptomi motívumokat is bevitt a csodálatos, kupolás ingatlanba. A szecessziós épület külső díszítése is egyedi: az ablakok szemöldökeinél a különböző szakmák jelképes címerei találhatók, alatta meg a rövidítések, mint például „Vill” (a villanyszerelők esetében), „Üveg” (üvegesek), „Aszt” (asztalosok), „Lak” (lakatosok), „Bád” (bádogosok), „Fest” (festők). Némileg meglepő, hogy ezeket sem a fél évszázados szocializmus, sem az utána kitörő magyarellenes hangulat nem tüntette el az épület homlokzatáról. Mint ahogy a kapualjban lévő magyar nyelvű márványtáblákat vagy a főbejárat fölötti városcímert sem. Nem volt ennyire kegyes a sors a másik bejárat fölött lévő (valószínűleg magyar) címerhez. Ez a főtéri ingatlan adott helyett az 1906-ban alakult Építő Iparosok Szövetségének, mely társaság 1923-ban Buksa Béla vezetésével Magyar Iparosegyletté alakult át.
II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum
Története
A 13. században letelepedett domonkos szerzeteseket követően a ferencesek 1316-ban érkeztek Marosvásárhelyre. Egy 1525-ös feljegyzés szerint a ferencesek kolostori iskolát is működtettek. A reformáció során a város lakosságának jelentős része reformátussá vált, így csak az 1702-ben letelepedő jezsuita atyák tevékenységével indult újra a katolikus oktatás, Endes István atya vezetésével.
1708-tól beindult a gimnáziumi oktatás is. Többszöri helyszíncsere után az Erdélyi Római Katolikus Státus beruházásával, miután Körősi Albert-Kálmán építész tervei a kiírt pályázatot elnyerték, a szerényebb költségvetéssel Pápai Sándor által készített tervek alapján Csiszár Lajos építész kivitelezésével felépült 1903-1905 között a Főgimnázium iskolája, amely 1908-ban egy kollégiummal is bővült.
A Klastrom utcai épületegyüttest, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnáziumot a kommunista államhatalom 1948-ben államosította. Az épületegyüttes 2004-es visszaszolgáltatásakor az újrainduló katolikus oktatásnak a Bolyai Farkas Elméleti Líceum adott otthont. A Státus-ingatlanba 2015-ben költözött haza a katolikus oktatási intézmény. Az egykori kollégiumi épületben 2018 szeptemberétől az újraindult II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum elemi, gimnáziumi és líceumi szinten iskolázza be a diákokat.
Egykori római katolikus felsőbb leányiskola, Alexandru Papiu Ilarian Középiskola
Colegiul Național Alexandru Papiu Ilarian
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori római katolikus felsőbb leányiskola, Alexandru Papiu Ilarian Középiskola
Története
1912 és 1913 között a római-katolikus leánylíceum számára épült Radó Sándor építész tervei alapján szecessziós stílusban.
Egykori római katolikus leányiskola, Művészeti Líceum
Liceul de Artă Târgu Mureș
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori római katolikus leányiskola, Művészeti Líceum
Története
A katolikus plébániai iskola 1783-ban a Lábasházba költözött. 1880 és 1882 között építették fel az új, korszerű oktatási épületet Jelinek Antal tervei szerint neobarokk stílusban. 1945 után államosították és Művészeti Líceumot alakítottak ki benne, ami ma is működik. 1972-ben modern stílusban bővítették. A 7. sámú házat az egyház 1908-ban vásárolta megkollégium céljára, de étkezőt és tantermeket is kialakítottak benne.
Egykori református iskola, Református Egyházközség gyülekezeti háza
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori református iskola, Református Egyházközség gyülekezeti háza
Története
Az 1850-es évekből származó református iskola épülete ma lakóház, a 26. szám alatt áll. A templom szomszédságában áll a gyülekezeti ház, az utca túlsó oldalán pedig a parókia épülete a tanácsteremmel.
Református Kollégium (régi épület)
Colegiul Reformat
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Református Kollégium (régi épület)
Története
Az 1556-os kolozsvári országgyűlésen elhangzott több új református tanintézet létrehozása. Az iskola első név szerint ismert tanára a wittenbergi egyetemen végzett Tordai Ádám volt (1569). A következő év februárjában, Gyulafehérváron Jagelló Izabella magyar királyné a ferenc-rendiek egykori kolostorát jelölte ki az intézmény számára, ami a Schola Particula nevet kapta. 1601–1602-ben Basta hadai feldúlták a Vártemplomot, és ekkor költözött át a tanintézmény arra a helyre, ahol ma is áll a líceum.
Az 1671-ben elűzött sárospataki kollégium diákságát a gyulafehérvári kollégium fogadta be. Innen 1716-ban utasította ki őket az osztrák katonaság a helyi erődítmény védelmi szempontjaira hivatkozva. 1718-ban a marosvásárhelyi Schola Particula fogadta be az intérményt és diákságát, amelynek köszönhetően kollégiumi rangra emelkedett, az enyedi és kolozsvári kollégium mellett Erdélyben harmadikként. Első állandó építménye Hadik András gubernátor engedélyével az 1760-as években épülhetett fel. 1777 és 1779 között Teleki József kurátor segítségével megépült a könyvtárnak és auditóriumnak otthont adó új épület. 1801 és 1804 között bővítették az átalakítva ugyan, de ma is álló északi szárnnyal Ugrai László tervei alapján.
1794-ben a felsőbb osztályokban megkezdik a jog tanítását, három évvel később a természetrajzét. 1802. szeptember 27-én a kollégium birtokába kerül Marosvásárhely első nyomdája.
Bolyai Farkas 1804 májusában megtartotta székfoglaló beszédét, ezzel megkezdődött az intézet felvirágzása. Bolyai Farkas az oktatás korszerűsítését szorgalmazta. Az ismert matematikus fia, Bolyai János is itt tanult. Az intézmény falain belül fedezte fel relativitás-elméletének alapjait.
A 20. század elején az épület régi szárnyát elbontották, és helyén megépítették a mai szecessziós épületet. Az új épület 1908 és 1909 között Baumgartner Sándor tervei alapján épült meg. A román megszállás után a románok elkobozták és állami iskolát működtettek benne.
1957-ben, az intézmény fennállásának 400. évfordulóján felvette az intézmény a Bolyai Farkas nevét. Az 1960-as év gyászos volt a középiskola életében, ugyan is az akkori nacionalista román hatalom vegyes tannyelvű intézménnyé alakította át. Az iskola teljesen magyarrá tétele már 1990-ben felmerült, az volt az egyik kiváltó oka a fekete március néven elhíresült etnikai zavargásoknak. A 2005–2006-os tanévtől kezdődően beszüntették a román osztályokat és újra teljesen magyar tanintézménnyé vált.
2007 nyarán, a Bolyais Öregdiákok Világtalálkozóján ünnepélyes keretek között visszahelyezték a Református Kollégium címerét (kék alapon fehér angyal) az iskola homlokzatára.
Jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapott épületében két iskola, a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium működik.
Egykori Református Kollégium új épülete, Bolyai Farkas Elméleti Líceum
Liceul Teoretic Bolyai Farkas
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Református Kollégium új épülete, Bolyai Farkas Elméleti Líceum
Története
Az 1556-os kolozsvári országgyűlésen elhangzott több új református tanintézet létrehozása. Az iskola első név szerint ismert tanára a wittenbergi egyetemen végzett Tordai Ádám volt (1569). A következő év februárjában, Gyulafehérváron Jagelló Izabella magyar királyné a ferenc-rendiek egykori kolostorát jelölte ki az intézmény számára, ami a Schola Particula nevet kapta. 1601–1602-ben Basta hadai feldúlták a Vártemplomot, és ekkor költözött át a tanintézmény arra a helyre, ahol ma is áll a líceum.
Az 1671-ben elűzött sárospataki kollégium diákságát a gyulafehérvári kollégium fogadta be. Innen 1716-ban utasította ki őket az osztrák katonaság a helyi erődítmény védelmi szempontjaira hivatkozva. 1718-ban a marosvásárhelyi Schola Particula fogadta be az intérményt és diákságát, amelynek köszönhetően kollégiumi rangra emelkedett, az enyedi és kolozsvári kollégium mellett Erdélyben harmadikként. Első állandó építménye Hadik András gubernátor engedélyével az 1760-as években épülhetett fel. 1777 és 1779 között Teleki József kurátor segítségével megépült a könyvtárnak és auditóriumnak otthont adó új épület. 1801 és 1804 között bővítették az átalakítva ugyan, de ma is álló északi szárnnyal Ugrai László tervei alapján.
1794-ben a felsőbb osztályokban megkezdik a jog tanítását, három évvel később a természetrajzét. 1802. szeptember 27-én a kollégium birtokába kerül Marosvásárhely első nyomdája.
Bolyai Farkas 1804 májusában megtartotta székfoglaló beszédét, ezzel megkezdődött az intézet felvirágzása. Bolyai Farkas az oktatás korszerűsítését szorgalmazta. Az ismert matematikus fia, Bolyai János is itt tanult. Az intézmény falain belül fedezte fel relativitás-elméletének alapjait.
A 20. század elején az épület régi szárnyát elbontották, és helyén megépítették a mai szecessziós épületet. Az új épület 1908 és 1909 között Baumgartner Sándor tervei alapján épült meg. A román megszállás után a románok elkobozták és állami iskolát működtettek benne.
1957-ben, az intézmény fennállásának 400. évfordulóján felvette az intézmény a Bolyai Farkas nevét. Az 1960-as év gyászos volt a középiskola életében, ugyan is az akkori nacionalista román hatalom vegyes tannyelvű intézménnyé alakította át. Az iskola teljesen magyarrá tétele már 1990-ben felmerült, az volt az egyik kiváltó oka a fekete március néven elhíresült etnikai zavargásoknak. A 2005–2006-os tanévtől kezdődően beszüntették a román osztályokat és újra teljesen magyar tanintézménnyé vált.
2007 nyarán, a Bolyais Öregdiákok Világtalálkozóján ünnepélyes keretek között visszahelyezték a Református Kollégium címerét (kék alapon fehér angyal) az iskola homlokzatára.
Jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapott épületében két iskola, a Bolyai Farkas Líceum és a Református Kollégium működik.
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Felkeres
Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem
Története
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (röviden Sapientia EMTE) egy 2000-ben alapított magyar tannyelvű romániai magánegyetem. Működésének fő támogatója a magyar állam. Az egyetem kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai helyszínnel működik. Az egyetem központi hivatalai – Rektori Hivatal, Gazdasági Főigazgatóság, illetve az egyetemet fenntartó Sapientia Alapítvány – Kolozsvárott működnek Bocskai István szülőházában.
Színház
Teatrul Național
Eredetileg:
színház / opera
Mutasd a térképen
Felkeres
Színház
Története
A román szocialista karhatalom rendelte el a színház építését, ami miatt 1971-ben a ferences templomot a kolostorral együtt lebontották. A hatóságok cserébe engedélyezték a római katolikus érsekségnek a Szabadság utcai Szent Imre plébániatemplom építésének megkezdését. A megépült templomban láthatók a Barátok templomának az üvegfestményei.
1973-ban nyílt meg a színház. Modernebb stílusa miatt nem olvad be a belvárosba. Két nyelven működik a színjátszás, a magyar színtársulat a Tompa Miklós Társulat nevet, a román társulat pedig a Liviu Rebreanu Társulat nevet viseli.
Keresztelő Szent János Plébánia Egyházművészeti Múzeuma
Mutasd a térképen
Felkeres
Keresztelő Szent János Plébánia Egyházművészeti Múzeuma
Története
2002-ben létesült Csató Béla főesperes és Márton Judit műemlékvédő szakmérnök kezdeményezésének köszönhetően. A templom északi oldalkarzatán elrendezett kiállítási anyagot kezdetben csak olajfestmények képezték, később azonban ez az anyag folyamatos gyűjtőmunka eredményeként értékes ötvösművekkel, szobrokkal, liturgikus könyvekkel és tárgyakkal bővült. Az állandó kiállítást 2005. június 24-én nyitották meg.
1707. március 28-án a Marosvásárhelyen a vártemplomban tartott utolsó erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választotta. A fejedelem ezután e ház emeletén fogadta a gratuláló küldöttségeket.
Egykori Székelyföldi Iparmúzeum, Természettudományi Múzeum
Muzeul de Ştiinţele Naturii
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Székelyföldi Iparmúzeum, Természettudományi Múzeum
Története
A múzeum a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet kitartó lobbitevékenységének eredményeként kormányzati támogatással és helyi adományokból 1890-ben vette kezdetét a múzeum építése Kiss István építész tervei alapján. 1893-ra készült el. Homlokzati timpanonjában Róna József szonrai láthatók, középen a trónon ülő Attila királlyal, mellette jobbról és balról Erdélyt illetve Magyarországot jelképező nőalakok láthatók.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Steibel-ház
Eredetileg:
gyógyszertár, ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Steibel-ház
Története
Itt nyílt meg 1782-ben az Arany Szarvas gyógyszertár, melyet a 19. század végén Bernády György vezetett. A gyógyszertár ma is létezik (bár többször nevet változtatott), berendezése őrzi a Bernády-korabeli küllemet.
Egykori Európa szálló és kávéház
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Európa szálló és kávéház
Története
A 19. század végén eklektikus stílusban épült, tulajonosa a Csernát család volt. 1945 után államosították, mindkét tornyát lebontották és leszedték homlokzati díszei többségét. A kávéház berendezését a budapesti kávéházaknak megfelelően alakították ki, később Loyd néven működött.
Egykori Méder szálloda és étterem
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
stadion / sportlétesítmény
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Méder szálloda és étterem
Története
A 19. század második felében épült a Magyar Iparos Egylet székháza céljából. Klasszicizáló homlokzatát Nagy Győző mérnöknek köszönhetően kapta. Földszintjén étterem, emeletén gyűlésterem, udvari szárnyában szálloda működött, melyet özv. Méder Antalné vezetett. 1945 után államosították, homlokzati díszei egy részét eltávolították, ma a katonaság sportolói használják gyakorló teremként.
László-ház
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
László-ház
Története
A 20. század elején épült szállodának és kávéháznak. Itt működött a New York, majd Mureșul étterem.
Egykori Agrár Takarékpénztár székhelye
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Agrár Takarékpénztár székhelye
Története
1903-ban épült, mint a város legelső banképülete.
Egykori Bürger sörfőzde
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Bürger sörfőzde
Története
Bürger Albert zsidó nagytőkés gyára volt, aki a város leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb embere volt.
Városi infrastruktúra
Rákóczi-lépcső
Scările Rákóczi
Mutasd a térképen
Felkeres
Rákóczi-lépcső
Története
1902-ben építették ezt a 70 lépcsős feljáratot, melyet Rákóczi-lépcsőnek neveztek el, ugyanis II. Rákóczi fejedelmet marosvásárhelyen iktatták be Erdély fejedelmévé 1707. április 5-én. A feljáró Soós Pál építész nevéhez fűződik.
Magánlakhelyek
Római katolikus plébánia, Nagy Szabó Ferenc háza
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Római katolikus plébánia, Nagy Szabó Ferenc háza
Története
A jezsuiták 1719-ben megvásárolták a Nagy Szabó Ferenc szabómester által 1623-ban épített házat, amit kolostorrá alakítottak át. Nagy Szabó Ferenc módos polgár, görgényi udvarbíró volt. Részt vett az erdélyi hadjáratokban. 1614-ben erdélyi követként Konstantinápolyba ment. Az 1650-es években papírra vetett emlékiratai fontos történelmi források.
Görög-ház
Cercul Militar
Eredetileg:
palota, városháza, bank
Jelenleg:
katonai főparancsnokság / igazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Görög-ház
Története
Mai formáját az 1830-as években nyerte el. 1849-ben Petőfi innen indult a segesvári csatába; ezt az épületen emléktábla is jelzi. Jelenleg a Hadsereg Háza (Cercul Militar).
A 18. század végén földszintesnek épült, barokk stílusjegyeket viselő sarokházat Görög József tulajdonos (valószínűleg elmagyarosodott görög kereskedő) 1827–1828 között két emelettel toldotta meg. A kereskedő halálakor az épület Szentgyörgy utcai része még befejezetlen volt, ezt a családfő özvegye és leszármazottjai fejezték be 1838-ban. A 19. század közepén ez volt a város egyik legmagasabb épülete; az emeleteken hivatalnokok laktak, a földszinten pedig üzletek működtek.
A ház sok bálnak, főúri rendezvénynek adott otthont. 1848–1849 között a Városi Tanács használta az épületet, mivel a régi Tanácsházat az 1848-as forradalom idején az osztrák Gedeon tábornok megrongáltatta, majd felgyújtatta. 1849 július 30-án Bem József tábornok vezérkara Marosvásárhelyen állomásozott és ekkor itt szállt meg Petőfi Sándor a Görög család vendégeként, mielőtt a végzetes segesvári csatába indult volna. 1852-ben itt szállt meg I. Ferenc József is. 1868-tól a Marosvásárhelyi Takarékpénztár székhelye volt, ezt jelképezi a homlokzatot díszítő méhkaptár dombormű, mint a takarékosság jelképe. Az 1868-ban alakult Takarékpénztár a város legrégibb és legtekintélyesebb magyar pénzintézete volt.
1884-ben Petőfi emlékére emléktáblát helyeztek el a ház homlokzatán: Itt még ember volt; innét indult ki nagy útra, Hogy csillag legyen ő, fénye örökre ragyog. 1912-ben az épület előtti téren állították fel a Petőfi-emlékoszlopot, ám ezt a román hatalomátvétel után megrongálták, később román katonai emlékművé alakították át, majd a második bécsi döntés alkalmából elmenekítették a városból.
Az 1948-as kommunista államosítás után a Görög-ház először gabonabegyűjtő központ lett, majd a Román Hadsereg tulajdonába került. Egy ideig az alagsorban működött a Fehér Ló vendéglő (nem összetévesztendő a Kossuth utcai Fehér ló fogadóval).
Papp-palota
Hotel Concordia
Eredetileg:
palota, székház
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Papp-palota
Története
1898-ban építtette Papp Zsigmond kereskedő díszes klasszicizáló stílusban. 1918-ban a Bányai család tulajdonába került, ezért Bányai-palotaként is ismerik. Az 1930-as években az Országos Magyar Párt székhelye. 1948–1954 között kereskedelmi szakmai iskola működött benne, jelenleg szállodának (Concordia), irodának, üzleteknek ad helyet.
Kendeffy-palota, Királyi Tábla
Palatul Kendeffy
Eredetileg:
palota, bíróság
Mutasd a térképen
Felkeres
Kendeffy-palota, Királyi Tábla
Története
1789-ben gróf Kendeffy Elek özvegye, Bethlen Krisztina fejezte be építését. Klasszicizáló későbarokk stílusban épült. Fia, Kendeffy Ádám 1826. június 1-én elcserélte az erdélyi Királyi Tábla birtokában lévő két főtéri házzal. Ezután az intézmény számára Sófalvi József tervei alapján alakították át. 1849-ig volt a Királyi Tábla székhelye, de azóta is joghatósági szervek használják. Hátsó kertjében építették fel az új bíróság és börtön épületét.
Toldalagi-palota, Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Eredetileg:
palota, nyomda
Mutasd a térképen
Felkeres
Toldalagi-palota, Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Története
18. századi barokk épület, jelenleg a Megyei Múzeum néprajzi részlege működik benne. A barokk főúri paloták első és legfontosabb képviselője, amelyek a Királyi Tábla Marosvásárhelyre való költöztetése nyomán születtek. 1759-1772 között épült Luidor János (Jean Louis D'or) francia származású építész tervei szerint. A belső díszítéseket Schmidt Pál és Anton Schuchbauer szobrász készítette. A palota építtetője gróf Toldalagi László, a Királyi Tábla ülnöke, illetve neje, Wass Kata voltak (a homlokzaton levő ikercímer és márványtábla az ő emléküket idézi). 1786-ban itt volt a Kapsonczai Nyerges Ádám által létesített nyomda, amit 1802-ben a Református Kollégiumnak adományoztak. Az 1920-as években bank, majd az 1960-as években végzett restaurálás után a Maros Megyei Múzeum történelmi, majd 1984-től a néprajzi részlege költözött az épületbe.
Haller-ház
Története
A 18-19. század fordulóján építtette a gazdag erdélyi földbirtokos Haller család barokk stílusban téli szállás céljából. Egykor fényes fogadások, bálok színhelye volt.
Teleki Domokos palotája, Marosi Református Egyházmegye
Marosi Református Egyházmegye
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Mutasd a térképen
Felkeres
Teleki Domokos palotája, Marosi Református Egyházmegye
Története
1801 és 1802 között építtette barokk stílusban Teleki Domonkos, aki sokáig volt Torda vármegye főispánja. E házban volt Bem tábornok főhadiszállása 1849. januárjában. A szabadságharc leverése után itt lakott az első osztrák császári kerületi főbiztos, Eperjesi József lovaskapitány. 1935-től a református egyház tulajdona, 1986-1987 között ők renováltatták. Az épület előtt Bernády György polgármester szobra áll, amelyet 1994-ben állítottak.
Csonka-villa
Hotel Privo
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Csonka-villa
Története
1910-ben Csiszár Lajos műépítész tervezte szecessziós stílusban. Az ingatlant Csonka János mérnök, a karburátor feltalálójának fényképész testvére építette. Csonka Géza 1861-ben született Vajdahunyadon, Budapesten tanult fotográfiát, majd Marosvásárhelyen telepedett le, ahol két fényképészeti műhelyt is működtetett.
Radó-ház
Története
Radó Sándor tervezte 1912-ben a bérházat. Az épület egyik lakrészét Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) építész, iparművész, író bérelte, aki lakrésze belsőit saját ízlésére áttervezte, alakította.
Bürger-ház, Aranykakas vendéglő
Mutasd a térképen
Felkeres
Bürger-ház, Aranykakas vendéglő
Története
A Bürger-ház helyén, a Kossuth utca (ma Str. Călărașilor) és a Sörház utca (ma Str. Sinaia) sarkán a város tulajdonában levő, A két pisztolyhoz címzett fogadó állt, melyben a vásárosok, kupecek, átutazók szálltak meg. Az elhanyagoltság és a trágyamennyiség miatt a fogadó potenciális járványgócpont volt, így a város 1895-ben annak felszámolásáról döntött, és eladta Bürger Albert nagytőkésnek. Bürger Albert a 19. század végén a város leggazdagabb és egyik legbefolyásosabb embere volt, számos épület és vállalkozás, közöttük a Sörház utcai gyártelep birtokosa. Az új telken 1897-ben neobarokk díszítésű palotát épített saját lakóház gyanánt, melyhez park is tartozott. Bár a Bürger-birodalom az 1930-as évek válsága alatt tönkrement, a ház bizonyítottan 1944-ig – sőt, valószínűleg egészen az 1949-es államosításig – a Bürger család tulajdonában maradt. 1972-ben vendéglőt nyitott Aranykakas néven. A belső kiképzés Gyenes Tibor műépítész tervei alapján készült. A vendéglőt az 1990-es évek közepén bezárták.
Kalgovits-ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Kalgovits-ház
Története
A századfordulón épült házat Radó Sándor tervezte, korábban a pécsi Zsolnay gyár zománcozott kerámiájával volt díszítve. Kalgovits Gyula A tűzimádók írója építette.
Bissinger-ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Bissinger-ház
Története
A 18. század elején épült barokk stílusban. A 19. században eklektikus külsőt kapott. Földszintjén a gazdagon berendezett Corso Kávéház működött. 1945 után államosították.
Vámos-ház
Története
Szecessziós stílusú, 1910-ből származó épület. Korábban, a 16. század közepétől ezen a helyen állt a Rosnyay, majd a Szabó család kúriája.
Tanári lakás a Bolyai-ház helyén
Mutasd a térképen
Felkeres
Tanári lakás a Bolyai-ház helyén
Története
1804-ben a város református kollégiuma a matematikai tanszék tanári állását a híres tudósnak, Bolyai Farkasnak ajánlotta, melyhez szolgálati lakás is járt. 1806-ban a régi ház helyén a kollégium új házat épített Bolyai számára, ahol Bolyai nemcsak lakott, hanem a kiemelkedő diákjait is oktatta 1856-ban bekövetkezett haláláig. Itt lakott fia, Bolyai János, a híres matematikus is. Az épületet 1901-ben le kellett bontani, helyére épült a mai eklektikus lakóépület, amelyet tanári lakásnak használtak. A ház falán emléktábla emlékezik meg a Bolyaiakról.
Bányai-ház
Története
Eklektikus stílusú épület. A 20. század elején építették Bányai Béla mészárosmester számára. Nem összetévesztendő a (Papp-)Bányai palotával, mely a Főtér átellenes oldalán áll. A környéken korábban faépületek voltak, melyek 1876-ban leégtek a ferences kolostor egyik melléképületéből induló tűzben. A romok helyén idővel emeletes kőházak jelentek meg; 1888-ban itt épült fel a Mészáros Ipartársulat székháza, mely magába foglalta a Nagymészárszék csarnokát is. Mellette húzták fel 1904 és 1907 között a Bányai-házat Bányai Béla mészárosmester számára; tervezője feltehetőleg Nagy Győző, kivitelezője Soós Pál volt. Udvarán működött az Édeslyuk vendéglő.
1936–1937 között az első emeleti lakásban lakott Bernády György, miután kosárdombi villáját eladta Bürger Albert sörgyárosnak. 1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után az épületet államosították, a vendéglőt megszüntették. Jelenleg lakásoknak ad helyet, a földszinten üzletek vannak.
Csiki Márton háza, Bornemissza-ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Csiki Márton háza, Bornemissza-ház
Története
Csiki Márton örmény kereskedő (1750 körül - 1828) házának alsó szintje 1803-ban, az emelet 1811 táján készült el. A kereskedő apja, Szintén Csiki Márton az 1750-es években érkezett Erzsébetvárosból Marosvásárhelyre. Fia már a város legvagyonosabb polgárai közé tartozott. 1862-ben fiai, Márton és Gergely a város legnagyobb magánföldbirtokosai voltak. A 20. század elején az épületet Pontet Sándor svájci származású mérnök vásárolta meg. A másodikvilágháborút követően cipőgyárként funkcionált egészen a 21. század elejéig, és a belső kialakítását jelentősen módosították.
Makariás-ház
Eredetileg:
ház, iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Makariás-ház
Története
1773-ban II. József leendő császárt itt szállásolták el, mert ez volt a legalkalmasabb épület a városban. Makariás Walles János az 1750-es években tűnt fel Marosvásárhelyen a sörfőzés jogának árendátoraként (bérlőjeként). 1760-ban polgári esküt tett és az Esküdtek Tanácsának tagjává választották.Marhákkal, lovakkal és fával is kereskedett. 1778-tól a város polgármestere is lett. 1784-ben hunyt el, tekintélyes vagyont hagyva maga után. A házat első feleségével, Anna-Maria Zeidlerrel együtt kezdte építtetni, akinek jó üzleti érzéke révén kulcsszerepe volt a vagyon felhalmozásában. Ő 1765-ben elhunyt, az épület csak az 1770-es évek elejére készült el teljesen. 1813-ban Teleki József vásárolta meg. Az 1850-es években Engel József orvos tulajdonába került, aki felújította az épületet, ami új arculatot kapott. Tőle 1864-ben a református egyházközösség vásárolta meg és leánygimnáziummá alakíttatta, ami három évtizedig működött. 1896. június 24-én csaknem teljesen leégett, ekkor az iskola már nem működött benne. Az egyházközösség még ez évben neobarokk stílusban újíttatta fel Flesch Adolf tervei alapján, ekkor nyerte el mai képét.
Holbach-ház
Története
Egykor tulajdonosa a Holbach kereskedőcsalád volt.
Gáspár-ház
Története
A 19. század derekán épült későbarokk-eklektikus stílusban. Az 1970-es években a homlokzatát meghosszabbítva megszüntették a Kis köznek nevezett sikátort, ami hajdan a piacteret összekötötte a Felsővárossal.
Csiszár Ádám háza
Mutasd a térképen
Felkeres
Csiszár Ádám háza
Története
A 19. század elején épült barokk stílusban, építtetője ismeretlen. A 20. század elején a régi szűcs família, a Csiszár család birtokába. Id. Csiszár Ádám a ház Kossuth utcai homlokzatát megtoldotta a kapubejáróval. A földszintjén volt az 1656-ban alapított műhelye.
Köpeczi–Teleki-ház
Eredetileg:
ház, iskola / gimnázium / konviktus, könyvtár, múzeum, kaszinó
Mutasd a térképen
Felkeres
Köpeczi–Teleki-ház
Története
16. századi erdélyi patriciusház, Marosvásárhely legrégebbről fennmaradt lakóháza, egykoron a város legnagyobb épülete. 1554-ben építtette Köpeczi Nagy Tamás reneszánsz stílusban. Az építtető városbíróként, és Izabella királyné alatt az erdélyi kincstári jövedelmek bérlőjeként szolgált.
1636-ban a város vásárolta meg, hogy itt szállásolja el a Marosvásárhelyre érkező fejedelmeket és egyéb magas rangú vendégeket. Itt szállt meg többek között I. Rákóczi György egy görgényi vadászat után.
A 18. század elején a városba visszaköltöző jezsuiták birtokolták, majd 1717-ben a Gyulafehérvárról kiűzött református diákoknak otthont adó tanintézményként szolgált (ez 1718-ban egyesült a városi református iskolával Református Kollégium néven). 1756-ban Teleki László gróf vette meg az épületet a Borbély családtól, majd Paul Schmidt német építészmester vezetésével 1763–1768 között barokk stílusban felújították. 1808–1812 között ismét átépítették, a földszinti árkádos lábazatot befalazták, az emeleti homlokzatot klasszicizáló formákkal látták el. Ekkor nyerte el a ház mai kinézetét.
A ház új tulajdonosa, gróf Teleki József 1808-ban könyvtárat és múzeumot (természetrajzi és ásványtani gyűjteményt) rendezett be az épületben, melynek külföldi kiválóságok is csodájára jártak. 1845-től itt működött a Magyar Úri Kaszinó, ahol nagyszabású bálokat, táncestélyeket rendeztek.
Henter-ház
Története
A 17. század második felében, vagy a 18. század elején épült barokk stílusban. A 18. század 80-as éveiben a Bethlen-család birtokolta, de 1805-ben már mint Tholdalagi-, vagy Henter-házként említik.
Faigenbaum-ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Faigenbaum-ház
Története
1906-1907 között építették Keleti Béla építészmérnök tervei alapján szecessziós stílusban a Faigenbaum család házát. Egy ideig a rendőrség is működött benne. 1959-es felújításakor fosztották meg a homlokzatot eredeti díszeitől.
Jenei-ház
Története
A 19. század második felében eklektikus stílusban épült, építtetője ismeretlen. A Hints-családtól került a mezőcsávási birtokos Jenei-család tulajdonába, és 1945 után tőlük államosították.
Kemény-ház, Magyar Úri Kaszinó
Mutasd a térképen
Felkeres
Kemény-ház, Magyar Úri Kaszinó
Története
A Kemény házat a 18-dik század folyamán, barokk stílusban építette a bárói család. Az épület az idők során sokszor megváltoztatta rendeltetését. A század elején, 1907-ben a Magyar Úri Kaszinónak volt a székhelye, majd 1921-ben az állambiztonsági szervek tulajdonába került. A visszacsatolás után rövid ideig a jelzett épület a Katolikus Legényegylet székházaként szolgált.
Tolnai-ház, Pálffy-ház, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Mutasd a térképen
Felkeres
Tolnai-ház, Pálffy-ház, Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem
Története
A barokk polgárházat Tolnai János városi ítélőmester, folyfalvi földbirtokos építtette a 17. században. 1885-től a Pálffy család birtokában volt. 1945 után államosították. Ma a Színművészeti Egyetem Zeneművészeti Kara működik benne.
Dudutz-ház
Története
A 18. század második felében épült barokk stílusban. Emeletén a Királyi Tábla is ülésezett egy ideig. Eredetileg a Bucher család tulajdona volt, házasság révén jutott a gazdag Dudutz kereskedő család birtokába, ők a földszintjén vegyeskereskedést működtettek Fekete kutya név alatt. 1970-ben a ház hátsóudvari szárnyainak egy része leomlott. Ezután épült meg az udvaron a vásárcsarnok.
Kárnász-ház
Casa Kárnász
Eredetileg:
ház, kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Kárnász-ház
Története
1824-ben a Petráskó gazdag kereskedőcsalád építtette klasszicista stílusban lakás és üzlet céljából. Később a Bíró, majd a Gajzágó család vásárolta meg. Utolsó ismert tulajdonosa Kárnászné volt, a Gajzágó család egyik leánya. Leginkább a benne található falfestmények miatt kiemelkedő értékkel.
Emlékművek
Bethlen Gábor szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Bethlen Gábor szobra
Története
2020-ban állították fel Erdély legjelentősebb fejedelmének szobrát.
Székely vértanúk emlékműve
Sie, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Székely vértanúk emlékműve
Története
A Székely vértanúk emlékműve a Postaréten áll. A Habsburg-ellenes Makk-féle összeesküvés Marosvásárhelyen, 1854. március 10-én kivégzett székely vértanúinak (primor martonosi Gálfi Mihály, bágyi Török János, nagyváradi Horváth Károly) állít emléket. Elkészítésével 1873. augusztus 10-én Aradi Zsigmond szobrászt bízták meg, 1875. június 27-én leleplezték le. A kivégzés helyén közadakozásból emelt obeliszk egy 6 méter magas gránitoszlop, alapkövén fekvő, nyíltól sebzett oroszlánnal, amely első lábai közt szorosan tartja a nemzeti lobogót, az alatta keresztbe rakott két kardon a magyar címer áll. 1875 óta itt tartják meg a március 15-i ünnepélyeket, megemlékezéseket. 2012 óta a kivégzés évfordulóján a székely szabadság napját ünneplik az emlékműnél. Csodával határos módon ezt a magyar emlékművet a román megszállók nem döntötték le 1919-ben.
Bolyai Farkas és János szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Bolyai Farkas és János szobra
Története
Bolyai János 1831-ben Appendix címmel megjelent művében létrehozta a nemeuklideszi geometriát. Szerencsétlenségére túl korai felfedezését csak jóval később értette meg az emberiség. Jeltelen sírjára csak 1894-ben állítottak emlékoszlopot, majd 1911-ben díszes pompával újratemették apja, Bolyai Farkas mellé. Bár nem Marosvásárhelyen születtek, a Bolyaiak munkássága szorosan összefonódik a várossal: Bolyai Farkas a Református Kollégium tanára volt, Bolyai János pedig a tanintézet diákja, a magyar tudomány egyik legnagyobb alakja. A kétalakos kőszobor Izsák Márton és Csorvássy István alkotása; 1957-ben leplezték le a Bolyaiak terén, a református líceum előtt, az iskola fennállásának 400 éves évfordulóján, amikor az iskola felvette Bolyai Farkas nevét.
Kossuth Lajos egykori szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kossuth Lajos egykori szobra
Története
1899-ben avatták fel Kossuth Lajos 3,2 méter magas bronzszobrát. Köllő Miklós munkája a főtér felső részén állt, a Keresztelő Szent János Plébánia és az Apolló-palota között. 1919 márciusában a megszálló románok ledöntötték és megsemmisítették a többi magyar szoborral együtt.
Kossuth Lajost mindig is tisztelet övezte a marosvásárhelyiek körében: a város első díszpolgárává választották, utcát neveztek el róla, a közgyűlés termét életnagyságú festménye díszítette. Halála után, 1894 tavaszán bizottságot alapítottak egy főtéri Kossuth-szobor felállítására. A gránittalapzaton álló, 3,2 méter magas bronzszobrot Köllő Miklós készítette, és 1899-ben leplezték le a katolikus plébánia előtt, a zenélő kút közelében. 1919-ben hasonló sorsra jutott, mint a Bem-szobor: a románok ledöntötték és elvitték. A bronzból később sasfigurákat öntöttek, melyekkel román katonai emlékműveket díszítettek. Az összetört talapzatot a Maros gát alatti részébe dobták, ahol alacsony vízálláskor még a 20. század végén is látható volt. A szobor helyén építették fel a románok az új katedrálisukat.
Márton Áron mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplom mögötti udvaron.
Mutasd a térképen
Felkeres
Márton Áron mellszobra
Története
A belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplom mögötti udvaron, a Deus Providebit közösségi ház előtti kis zöldövezetben avatták fel 2000-ben az Izsák Márton által megmintázott mellszobrot.
Aranka György szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Aranka György szobra
Története
Aranka György (1737-1817) 18. századi író, művelődésszervező szobrát 2008-ban állították fel. Alkotója Gyarmathy János; a talapzat kőkockái közé a magyar ábécé ékezetes és kettős betűinek rézmintáit helyezték el. Aranka létrehozta az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságot, melynek titkára lett. Több munkájában a magyar nyelv ápolásának szükségességére figyelmeztetett.
Egykori Petőfi-emlékoszlop
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Petőfi-emlékoszlop
Története
Az emlékművet dr. Bernády György kezdeményezésére, a városi munkálatokat végző nagyvállalkozók adományaiból emelték 1912 november végén a Keresztelő Szent János Plébánia és a Takarékpénztár (volt Görög ház) előtti téren. A magas terméskő obeliszken Kallós Ede budapesti szobrász bronz plakettje Petőfi alakját Bem tábornok és a múzsa alakjai közt ábrázolta, amint kardjára ütve a harcba indul. Az emlékmű tetejére a városi tanács 1913-ban egy Turul madár elhelyezését tervezte. A szobrot ki is öntötték bronzból Budapesten és az árának egy részét ki is fizették, de az első világháború meghiúsította a terv kivitelét. Felirata Petőfi Sándor marosvásárhelyi tartózkodásának emlékét hirdette: „Azt a szomorúan dicsőséges emléket, Hogy a költő innen a székelység fővárosából indult el utolsó útjára, meghalni a szabadságért".
1919-ben a megszálló románok levették a bronztáblát, az obeliszk talapzatán 1923-ban Ion Schmidt-Faur bukaresti szobrász román katonát ábrázoló szobrát helyezték el. Az újdonsült katonai emlékmű 1940-ben eltűnt, sorsáról ellentmondó információk maradtak ránk – egyes források szerint elbontották, mások szerint a távozó román megszállók elszállították.
Petőfi Sándor szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Petőfi Sándor szobra
Története
Petőfi bronzszobrát, Hunyadi László alkotását 2000 decemberében leplezték le a Kossuth Lajos és az Arany János utcák kereszteződésénél levő kis parkban. Ezen a helyen egykor II. Rákóczi Ferenc mellszobra állt, amit a román megszállól 1919-ben ledöntöttek.
Bernády György polgármester szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Bernády György polgármester szobra
Története
A városépítő Bernády György polgármester szobrát 1994-ben avatták fel a Teleki-ház előtt. A bronzból készült szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész készítette.
II. Rákóczi Ferenc egykori mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
II. Rákóczi Ferenc egykori mellszobra
Története
II. Rákóczi Ferencet Marosvásárhelyen iktatták be Erdély fejedelmévé, és a dualizmus alatt több közterület is Rákóczi nevét viselte. 1907-ben, beiktatásának 200. évfordulóján leplezték le Rákóczi mellszobrát a Kossuth utca és az Arany János utca kereszteződésében található kis parkban (jelenleg ezen a helyen áll a Petőfi-szobor). A mű Székely Károly marosvásárhelyi szobrász alkotása volt, és a fejedelem Mányoki Ádám általi ábrázolása alapján készült. 1919-ben a megszálló románok ezt a szobrot is eltávolították, a többi magyar szoborral egyetemben.
Bem József egykori szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Bem József egykori szobra
Története
A lengyel származású Bem József az 1848–49-es szabadságharc kiemelkedő egyénisége, az erdélyi sereg főparancsnoka volt. A Bem-szobor Marosvásárhely belvárosában, a Széchenyi-téren állt, de 1919. március 28-án a megszálló románok ledöntötték, megrongálták, majd elszállították a többi magyar szoborral együtt. 1928-ban a román hatóságok kijelentették, hogy a szobrot átadták Lengyelországnak, azonban később kiderült, hogy sosem érkezett meg Lengyelországba.
Az 1868. augusztus 20-21-én Budapesten megtartott országos honvédgyűlésen elfogadták azt a javaslatot, hogy Marosvásárhelyen is felállítanak egy szobrot Bem tiszteletére. A pályázatot Huszár Adolf szobrász nyerte meg. A talapzat ditrói márványból készült, melyet viszont Szelecki Lajos készített.
A háromméteres bronzszobor leleplezésére 1880. október 17-én került sor. Lengyel küldötteket is meghívtak az alkalmakra, akik vonaton érkeztek és hivatalos tisztelgés is járt nekik az állomáson. Bem József két nővérének gyűjtést szerveztek.
Borsos Tamás városi főbíró mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Borsos Tamás városi főbíró mellszobra
Története
Borsos Tamás (1566-1634) Marosvásárhely főbírája volt 1599-től 1604-ig, e tisztében 1602-ben kezdeményezője a vár építésének. A bronz mellszobor állít emléket a marosvásárhelyi vár építőjének, a vár nyugati fala előtt. A kőív latin felirata: In memoriam aedificatoris arcis (Az erődítmény építőjének emlékére). Kiss Levente alkotása, 2000 júniusában avatták fel.
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
II. Rákóczi Ferenc mellszobra
Története
2004-ben állítottak szobrot a fejedelemnek a Vársétány nyugati végén, a Rákóczi-lépcső közelében. Pokorny Attila alkotása. Korábban is állt már szobra a városban, a jelenlegi Petőfi-szobor helyén, amit 1919-ben a román megszállók semmisítettek meg.
II. Rákóczi Ferencet Marosvásárhelyen iktatták be Erdély fejedelmévé, és a dualizmus alatt több közterület is Rákóczi nevét viselte. 1907-ben, beiktatásának 200. évfordulóján leplezték le Rákóczi mellszobrát a Kossuth utca és az Arany János utca kereszteződésében található kis parkban (jelenleg ezen a helyen áll a Petőfi-szobor). A mű Székely Károly marosvásárhelyi szobrász alkotása volt, és a fejedelem Mányoki Ádám általi ábrázolása alapján készült. 1919-ben a megszálló románok ezt a szobrot is eltávolították, a többi magyar szoborral egyetemben.
Kőrösi Csoma Sándor szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kőrösi Csoma Sándor szobra
Története
Kőrösi Csoma Sándor (1784-1842) híres magyar utazó, a tibetológia megalapítója, a tibeti-angol szótár és nyelvtan megalkotója. Keleti utazásai során a magyarok eredetét is kutatta.
1940 és 1944 között Marosvásárhely ismét Magyarországhoz tartozott, a Polgári Fiúiskola (a későbbi Petru Maior Egyetem) pedig felvette Kőrösi Csoma Sándor filológus, orientalista nevét. 1941-ben felkérték Dabóczi Mihályt, hogy készítse el Kőrösi szobrát, amelyet majd az iskola közelében, a vár déli falánál (a Kádárok bástyája mellett) fognak felállítani. A szobrot, Dabóczy Mihály alkotását, 1943 szeptemberében avatták fel. 1944-ben a vörös pestissel visszatérő románok ledöntötték, fejét letörték. Az 1950-es években a pártbizottság jóváhagyta a szobor újraállítását, engedve a magyar diákok követelésének, így Kulcsár Béla szobrászművész restaurálta az alkotást, majd 1962-ben a vártól északkeletre, a Vársétányon állították fel.
Bartrók Béla mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Bartrók Béla mellszobra
Története
1981-ben Bartók Bélának állítottak emléket a zeneszerző születésének 100. évfordulója alkalmából. Alkotója Izsák Márton. A zeneszerző 1912-ben és 1922-ben koncertezett Marosvásárhelyen.
Petru Maior mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Petru Maior mellszobra
Története
Petru Maior történész, nemzeti mozgalmár szobra. 2001-ben a róla elnevezett egyetem épülete, az egykori Polgári Fiúiskola román megszállók által ellopott épülete, előtt avatták fel 2001-ben. Florin Strejac készítette.
Vályi Gyula-emlékmű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Vályi Gyula-emlékmű
Története
Vályi Gyula (1855-1913) matematikus, egyetemi tanár. Jogi végzettségű édesapja, Vályi Károly, Marosvásárhely törvényszéki bírája és a helyi református egyházközség kurátora volt, édesanyja, Dósa Ráchel pedig, a marosvásárhelyi Református Kollégium első jogi professzorának, Dósa Gergelynek volt a lánya. Emlékművét 2012-ben leplezték le a vár déli fala mellett, alkotója Miholcsa József.
Capitoliumi farkas másolata
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Capitoliumi farkas másolata
Története
Az első világháború után Olaszország a capitoliumi farkas szobrának öt másolatát ajándékozta Romániának, a románok vélt latin származására tekintettel. A bronzszobrok egyikét Marosvásárhelyen állították fel 1924-ben, a Közigazgatási Palota (egykoron városháza) előtti parkban.
A sors fintora, hogy 1940-ben a magyar város a második bécsi döntés alapján, többek között a jobb belátásra tért, és egyébként a Római Birodalom feltámasztását dédelgető Olaszország diplomáciai közbenjárására került vissza Magyarországhoz.
Az eltakarodó oláh megszállók Tordára szállították a szobrot, és ma is ott áll. 1991-ben a város román megszállói másolatot készítettek róla és újra elhelyezték a Közigazgatási Palota előtt.
Emil Dandea polgármester szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Emil Dandea polgármester szobra
Története
Az 1918-as román megszállás után a csaknem teljesen magyar város polgármesterének románnak kellett lennie, ez volt Dandea, aki megváltoztatta a város arculatát. Anton Rațiu szobrát 1996-ban leplezték le.
Papiu Ilarian mellszobra
Bustul lui Al. Papiu Ilarian
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Papiu Ilarian mellszobra
Története
Alexandru Papiu Ilarian szintén az 1848-49-ben teljes magyar falvakat kiirtó román csürhe vezére volt. A román megszállás után, 1919-ben megalakult a Papiuról elnevezett iskola, amelyhez természetesen egy magyar iskola, az egykori leánygimnázium, épületét lopták el. Az iskolaépület előtt 1930 decemberében leplezték le Papiu mellszobrát, amelyet Ion Schmidt-Faur készített. A második bécsi döntést követően az oláh megszállók a szobrot Nagyenyedre menekítették, ahol egyébként 1849. januárjában a román csürhe ezer magyar civilt mészárolt le különösen embertelen módon, és további ezer fagyott halálra a barbárok elől menekülve. Sajnos a vörös pestissel együtt az oláh hatalom is visszatért Erdélybe, és a szobrot 1957-ben visszahozták Marosvásárhelyre.
Mihai Viteazul mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Mihai Viteazul mellszobra
Története
Mihai Viteazu Havasalföld fejedelme volt, aki 1599-1600 között végigdúlta, fosztogatta, gyilkolta Erdélyt. Az oláh történelemhamisítás az első nagy egyesítőnek hazudja, de valójában nem egyesített semmit, Erdélyben a Habsburg császár helytartójaként bitorolta a hatalmat egy ideig, amit fenti tevékenységeire használt, ezért elűzték. Ő volt az, aki feldúlta és kifosztotta Hunyadi János és a Szapolyai dinasztia sírjait a gyulafehérvári székesegyházban. Szobrát 2003-ban adományozta Marosvásárhelynek Prahova megye tanácsa. 2007-ben került jelenlegi helyére, a Bernády György térre.
Grigore Vieru mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Grigore Vieru mellszobra
Története
A moldáv költőnek, a moldovai románok nemzeti öntudata megerősítőjének 2013-ban állítottak szobrot az Eminescu ifjúsági ház előtt. Alkotója Romi Adam.
Aurel Filimon mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Aurel Filimon mellszobra
Története
A néprajzkutató, múzeumigazgató bronzból készült mellszobrát 2014-ben leplezték le a róla elnevezett utcában.
Avram Iancu lovasszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Avram Iancu lovasszobra
Története
Avram Iancu Marosvásárhelyen kezdte 1848-as tevékenységét, majd a román felkelők katonai vezetője lett, akik ártatlan magyar civilek ezreit gyilkolták le bestiális módon falvak egész során néptelenítve el, alantas módon kihasználva, hogy a magyar karhatalom a megszálló osztrák császári seregek Erdélyből való kiűzésével volt elfoglalva.
A román népirtó első, bronzból készült kétszeres életnagyságú szobrát Erdély román megszállása után Ion Dimitriu-Bârlad készítette, és 1930-ban leplezték le provokatív módon a magyarok lakta város főterének délnyugati végén. Ezt a második bécsi döntést követően az eltakarodó megszállók Topánfalvára menekítették, és ma is ott áll. Sajnos a vörös pestissel együtt az oláh hatalom is visszatért Erdélybe, és 1978-ban egy új, kőből készült Iancu-szobrot állítottak a Főtéren (Florin Codre bukaresti szobrász kreálmánya), ezúttal a tér északkeleti részén, az ortodox katedrális előtt. A helyválasztás ideális, hiszen a magyar szabadságharc idején román pópák is hergelték a csőcseléket a magyarok kiirtására. A helyén korábban egy békaszobrokkal díszített szökőkút volt.
Volt politikai foglyok emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt politikai foglyok emlékműve
Története
2004-ben állították, Ioan Vasile Grama alkotása.
A Don-kanyar áldozatainak emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A római katolikus temető bejárata mögött.
Mutasd a térképen
Felkeres
A Don-kanyar áldozatainak emlékműve
Története
A Don-kanyarban 1942-1943-ban a Szovjetunió ellen vívott harcokban elesett 100-120 ezer magyar emlékére. 2005. május 29-én állították, Bocskai Vince szobrász alkotása.
Károli Gáspár mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A református vártemplom bejárata mellett.
Mutasd a térképen
Felkeres
Károli Gáspár mellszobra
Története
Károlyi Gáspár (1529-1592) református lelkipásztor a Biblia első teljes magyar nyelvű fordításának elkészítője. 1586-ban látott neki a Biblia fordításának. A Károlyi-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el és 1590. július 20-án fejezték be Vizsolyban.
A Vártemplom bejáratánál 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójának alkalmából avatták fel Kálvin János és Károli Gáspár mellszobrát (Péterfy László illetve Deák Árpád munkája).
Kálvin János mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Megjegyzés:
A református vártemplom bejárata mellett.
Mutasd a térképen
Felkeres
Kálvin János mellszobra
Története
A Vártemplom bejáratánál 2017-ben, a reformáció 500. évfordulójának alkalmából avatták fel Kálvin János és Károli Gáspár mellszobrát (Péterfy László illetve Deák Árpád munkája).
Református temető
Cimitirul Reformat
Mutasd a térképen
Felkeres
Református temető
Története
A Somostető oldalában 1617-ben létesítették, Erdély egyik legrégibb és legértékesebb sírkertje. Központjában álló ravatalozót 1698-ban építették cserfából, vas szegek nélkül. A legértékesebb 17-19. századi, latin és magyar nyelvű sírkövekből egy kis bemutató kertet is létesítettek. Itt nyugszik Bernády György polgármester, a modern Marosvásárhely megteremtője is. Bolyai Farkas és János sírhelye fölő kopjafát emeltek, melyhez táblák irányítanak.
Múzeumok és Galériák
Kultúrpalota
Eredetileg:
múzeum, könyvtár, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
múzeum, könyvtár, vigadó / koncertterem
Mutasd a térképen
Felkeres
Kultúrpalota
Története
1907-ben egy törvényjavaslat indítványozta a vidéki városokban művelődési házak létesítését Ferenc József koronázásának negyvenedik évfordulója alkalmából. Bernády György polgármester munkássága idején épült a kultúrpalota 1911 és 1913 között magyar szecessziós stílusban. A Kultúrpalota a magyaros szecesszió Lechner Ödön által elindított építészeti mozgalom egyik jelentős példája. A Kultúrpalotára kiírt pályázatot Komor Marcell és Jakab Dezső egy kétemeletes épülettervvel nyerte meg, csak később, Bernády György polgármester kérésére alakították három emeletesre. 1911-ben kezdődött meg az építkezés és 1913-ra már a belső díszítések is befejeződtek. Koncerttermet, zeneiskolát, múzeumot és könyvtárat foglalt magában. A földszinten üzleteket és kávézót helyeztek el.
Az ablakokon magyar mondák jelenetei elevenednek meg. A tetőt kék, vörös és fehér cserepek fedik, melyeket a híres Zsolnay gyár készített. A harmadik emeleten a külső homlokzatot, Körösfői-Kriesch Aladár "Hódolat Hungáriának" című mozaikja díszítik. Középen Hungária allegorikus nőalakja ül a trónon, fején a magyar korona és kezében kard található. A mozaik két oldalán sisakos Pallasz Athéné áll. A bal oldali angyal kezében Marosvásárhely címerét, a jobb oldali meg Mátyás királyét tartja. A főhomlokzaton a szobrok és reliefek kőből és bronzból készültek, ezt még nemzeti pantheonnak is nevezik. Az első emeleten elhelyezkedő Tükörterem négy rézdomborítású félkupolákkal díszített, íves ablakok mellvédjén magyar írók arcképei tűnnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mihály, Kemény Zsigmond stb.). A második emeleti ablakok mellvédjében kőből faragott portrék vannak, melyek a magyar irodalom, tudomány és művészet nagyjait örökítik meg (köztük: Teleki Sámuelt, Bolyai Farkast, Bolyai Jánost, Mentovich Ferencet). A négyeskapu felett lévő négy bronzrelief Szent Erzsébetet, Bolyai Jánost és Farkast, Aranka Györgyöt és Erkel Ferenc Bánk bánját eleveníti meg.
A földszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 személy befogadására alkalmas. Az előcsarnok 45 méter hosszú. 12 ólomüveg-kompozíció fedi a falakat, amelyeket Thorozkai-Wigand Ede és Nagy Sándor az 1914-es San Francisco-i világkiállításra terveztek, de közbeszólt a történelem: kitört az első világháború. A két végén velencei tükrök találhatók. A tükörterem, a palota legkisebb terme, valóságos gyöngyszem. A harmadik emeleten található több mint ezer alkotással a képzőművészeti múzeum. A könyvtárban több mint 1 millió kötet található.
Toldalagi-palota, Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Eredetileg:
palota, nyomda
Mutasd a térképen
Felkeres
Toldalagi-palota, Maros Megyei Néprajzi és Népművészeti Múzeum
Története
18. századi barokk épület, jelenleg a Megyei Múzeum néprajzi részlege működik benne. A barokk főúri paloták első és legfontosabb képviselője, amelyek a Királyi Tábla Marosvásárhelyre való költöztetése nyomán születtek. 1759-1772 között épült Luidor János (Jean Louis D'or) francia származású építész tervei szerint. A belső díszítéseket Schmidt Pál és Anton Schuchbauer szobrász készítette. A palota építtetője gróf Toldalagi László, a Királyi Tábla ülnöke, illetve neje, Wass Kata voltak (a homlokzaton levő ikercímer és márványtábla az ő emléküket idézi). 1786-ban itt volt a Kapsonczai Nyerges Ádám által létesített nyomda, amit 1802-ben a Református Kollégiumnak adományoztak. Az 1920-as években bank, majd az 1960-as években végzett restaurálás után a Maros Megyei Múzeum történelmi, majd 1984-től a néprajzi részlege költözött az épületbe.
Keresztelő Szent János Plébánia Egyházművészeti Múzeuma
Mutasd a térképen
Felkeres
Keresztelő Szent János Plébánia Egyházművészeti Múzeuma
Története
2002-ben létesült Csató Béla főesperes és Márton Judit műemlékvédő szakmérnök kezdeményezésének köszönhetően. A templom északi oldalkarzatán elrendezett kiállítási anyagot kezdetben csak olajfestmények képezték, később azonban ez az anyag folyamatos gyűjtőmunka eredményeként értékes ötvösművekkel, szobrokkal, liturgikus könyvekkel és tárgyakkal bővült. Az állandó kiállítást 2005. június 24-én nyitották meg.
1707. március 28-án a Marosvásárhelyen a vártemplomban tartott utolsó erdélyi országgyűlés II. Rákóczi Ferencet fejedelemmé választotta. A fejedelem ezután e ház emeletén fogadta a gratuláló küldöttségeket.
Egykori Székelyföldi Iparmúzeum, Természettudományi Múzeum
Muzeul de Ştiinţele Naturii
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Székelyföldi Iparmúzeum, Természettudományi Múzeum
Története
A múzeum a Székely Művelődési és Közgazdasági Egylet kitartó lobbitevékenységének eredményeként kormányzati támogatással és helyi adományokból 1890-ben vette kezdetét a múzeum építése Kiss István építész tervei alapján. 1893-ra készült el. Homlokzati timpanonjában Róna József szonrai láthatók, középen a trónon ülő Attila királlyal, mellette jobbról és balról Erdélyt illetve Magyarországot jelképező nőalakok láthatók.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.5462280000","long":"24.5645580000"},"townlink":"marosvasarhely-targu-mures","town":{"townId":85,"active":1,"name_HU":"Marosv\u00e1s\u00e1rhely","name_LO":"T\u00e2rgu Mure\u0219","name_GE":"Neumarkt","name_LT":"Novum Forum Siculorum","seolink":"marosvasarhely-targu-mures","listorder":3,"oldcounty":41,"country":4,"division":23,"altitude":"330","gps_lat":"46.5462280000","gps_long":"24.5645580000","population":133,"hungarian_2011":42.81,"population_1910":25517,"hungarian_1910":89.31,"german_1910":2.37,"slovak_1910":0,"romanian_1910":6.73,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radueduard, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Culturii_din_T%C3%A2rgu_Mure%C8%99_01.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Culturii din T\u00e2rgu Mure\u0219 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/38\/Palatul_Culturii_din_T%C3%A2rgu_Mure%C8%99_01.jpg\/512px-Palatul_Culturii_din_T%C3%A2rgu_Mure%C8%99_01.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Culturii_din_T%C3%A2rgu_Mure%C8%99_01.jpg\u0022\u003ERadueduard\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Marossz\u00e9k, Erd\u00e9lyi-medence","river":"Maros","description":"A v\u00e1rost a sz\u00e9kelyek alap\u00edtott\u00e1k, kezdetekt\u0151l fogva v\u00e1s\u00e1ros hely volt. A sz\u00e9kelyek a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, ad\u00f3t t\u00f6bbnyire nem fizettek, cser\u00e9be k\u00f6telesek voltak egyt\u0151l egyig hadba vonulni a haza v\u00e9delm\u00e9ben. 36 alkalommal volt a v\u00e1ros orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s sz\u00ednhelye. Ferences templom\u00e1t B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda kezdte el er\u0151d\u00edteni a szabad sz\u00e9kely n\u00e9p let\u00f6r\u00e9s\u00e9re, azonban a sz\u00e9kelyek ellen\u00e1ll\u00e1sa miatt II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly tiszts\u00e9g\u00e9r\u0151l lev\u00e1ltotta. 1557-ben alakult reform\u00e1tus koll\u00e9giuma az els\u0151 magyar nyelv\u0171 iskola volt Erd\u00e9lyben, addig az oktat\u00e1s latin nyelven folyt. 1602-ben Borsos Tam\u00e1s v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel kezdt\u00e9k meg a v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t Basta cs\u00e1sz\u00e1ri serege d\u00fal\u00e1sa ut\u00e1n. 1616-ban Bethlen G\u00e1bor fejedelem szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte. Itt emelt\u00e9k az utols\u00f3 fejedelmet, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g sz\u00e9k\u00e9be. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n gr\u00f3f Teleki S\u00e1muel, Erd\u00e9ly kancell\u00e1rja h\u00edres k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t, a Teleki T\u00e9k\u00e1t Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre telep\u00edtette. 1861-ben lett Marossz\u00e9k sz\u00e9khelye. 1876-ban a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3jakor megsz\u00fcntett\u00e9k a sz\u00e9kely sz\u00e9keket, \u00e9s ekkor lett Maros-Torda v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmesters\u00e9ge idej\u00e9n a v\u00e1ros rohamosan moderniz\u00e1l\u00f3dott, ekkor \u00e9p\u00fclt fel a szecesszi\u00f3s v\u00e1rosh\u00e1za (ma megyeh\u00e1za) \u00e9s a Kult\u00farpalota. Az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en a magyar szobrokat led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, rom\u00e1n polg\u00e1rmestert neveztek ki \u00e9s egyre t\u00f6bb rom\u00e1nt telep\u00edtettek a v\u00e1rosba. 1952-t\u0151l 1968-ig a szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozott magyar auton\u00f3m ter\u00fclet k\u00f6zpontja volt, amit a rom\u00e1nok azut\u00e1n megsz\u00fcntettek. Magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t eg\u00e9szen az 1990-es \u00e9vekig tartotta, de jelenleg is a lakoss\u00e1g csaknem fel\u00e9t alkotj\u00e1k.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1260|A ferencesek \u00e9p\u00edtettek \u00faj g\u00f3tikus templomot a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult domonkos templom hely\u00e9n, amelyet 1446-ban fejeztek be.@#6|@1323|Novum Forum Siculorum (= Sz\u00e9kely\u00fajv\u00e1s\u00e1rhely) n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k. A 12. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n vagy a 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n j\u00f6tt l\u00e9tre. A sz\u00e9kelyek sz\u00e9kekbe szervez\u0151dve \u00e9ltek, vezet\u0151iket maguk v\u00e1lasztott\u00e1k, a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, \u00e9s t\u00f6bbnyire az ad\u00f3z\u00e1s al\u00f3l is mentes\u00edtve voltak. Cser\u00e9be az orsz\u00e1got \u00e9rt k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n k\u00f6telesek voltak fejenk\u00e9nt katon\u00e1nak menni.@1349|Sekulvasarhel n\u00e9ven eml\u00edtik. Egyesek szerint Sz\u00e9kelyfalv\u00e1r\u00f3l (a telep\u00fcl\u00e9st el\u0151sz\u00f6r 1467-ben eml\u00edtett\u00e9k, majd a 17. sz\u00e1zad folyam\u00e1n elt\u0171nt) ered a neve.@1405|Zsigmond v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot adott a v\u00e1rosnak.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt.@1439 \u00f3ta|36 alkalommal volt a v\u00e1ros orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s sz\u00ednhelye.@1440 k\u00f6r\u00fcl|Harangtornyot \u00e9p\u00edtettek a g\u00f3tikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomhoz.@1492|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda a szabad jog\u00e1ll\u00e1s\u00fa sz\u00e9kely n\u00e9p let\u00f6r\u00e9s\u00e9re v\u00e9dm\u0171vekkel er\u0151s\u00edttette meg a ferences kolostort, ami \u00f6tsz\u00f6g alak\u00fa k\u00fcls\u0151 tornyos v\u00e1r volt. Ugyan\u00edgy tett a sz\u00e9kelyudvarhelyi templommal is. Zsarnoki terve azonban nem siker\u00fclt, megbukott a sz\u00e9kelyek ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1n \u00e9s II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly elmozd\u00edtotta hely\u00e9r\u0151l.@1506|A v\u00e1ros mellett vert\u00e9k meg a felkelt sz\u00e9kelyek Tomori P\u00e1l sereg\u00e9t. A felkel\u00e9s a rendk\u00edv\u00fcli \u00f6k\u00f6r ad\u00f3 miatt t\u00f6rt ki, amit II. Ul\u00e1szl\u00f3 fia, a k\u00e9s\u0151bbi II. Lajos sz\u00fclet\u00e9se kapcs\u00e1n vetettek ki.@#8|@#9|@16. sz\u00e1zad|A v\u00e1rtemplomot az erd\u00e9lyi reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n elvett\u00e9k a Ferences-rendt\u0151l \u00e9s a megreform\u00e1lt vall\u00e1s h\u00edvei haszn\u00e1lhatt\u00e1k.@1557|Reform\u00e1tus koll\u00e9gium alakult, ami az els\u0151 magyar nyelv\u0171 iskola volt Erd\u00e9lyben.@#10|@1571|Az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s J\u00e1nos Zsigmond vezet\u00e9s\u00e9vel Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen szabad vall\u00e1sgyakorl\u00e1st enged\u00e9lyezett, bele\u00e9rtve az unit\u00e1riusokat is.@#12|@1600 ut\u00e1n|Basta Habsburg-p\u00e1rti zsoldosvez\u00e9r katon\u00e1i kifosztott\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k a telep\u00fcl\u00e9st, melynek \u00e9letben maradt lakoss\u00e1ga Borsos Tam\u00e1s f\u0151b\u00edr\u00f3val egy\u00fctt eg\u00e9szen a sz\u00e1szok lakta Brass\u00f3ig menek\u00fclt. Tam\u00e1s f\u0151b\u00edr\u00f3 itt tanulm\u00e1nyozta jobban az er\u0151d\u00edtett v\u00e1rosfalakat, majd a csendesebb id\u0151szakban hazat\u00e9rve, nagy vit\u00e1k ut\u00e1n r\u00e1vette a hazasz\u00e1lling\u00f3z\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u0151ket, hogy v\u00e1rfalakkal vegy\u00e9k k\u00f6rbe az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett pl\u00e9b\u00e1niatemplomot. A t\u00f6rt\u00e9nelem fintora, hogy maga Basta gener\u00e1lis is enged\u00e9lyezte az er\u0151d\u00edt\u00e9si munk\u00e1latokat, melynek sor\u00e1n egy jelent\u0151sebb ter\u00fcletet ker\u00edtettek el falakkal, melyet vastag fal\u00fa \u00e1gy\u00fatornyok tagoltak. Ezeket a v\u00e1rosbeli k\u00e9zm\u0171ves \u00e9s egy\u00e9b c\u00e9hek v\u00e9delmezt\u00e9k h\u00e1bor\u00fas id\u0151kben, mint az a k\u00f6z\u00e9pkorban szok\u00e1s volt. Term\u00e9szetesen eleinte m\u00e9g f\u00e1b\u00f3l \u00e9s f\u00f6ldb\u0151l sietve emelt\u00e9k a falakat \u00e9s s\u00e1ncokat, majd ezeket tart\u00f3s anyagb\u00f3l fokozatosan \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A fennmaradt korabeli dokumentumok szerint 1620-ban majd az 1630-as \u00e9vekben is folytak munk\u00e1latok.@1602|N\u00e9meth Gergely a v\u00e1ros megmaradt h\u00e1zait is felgy\u00fajtatta.@1602|Elkezdt\u00e9k a v\u00e1r \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t Borsos Tam\u00e1s vezet\u00e9s\u00e9vel, de csak 1614 \u00e9s 1653 k\u00f6z\u00f6tt lett k\u00e9sz.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt. Erd\u00e9ly \u00fajra Basta kez\u00e9re ker\u00fclt, aki v\u00e9res irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdett a magyarok ellen.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@1603|Sz\u00e9kely M\u00f3zes az egyetlen sz\u00e9kely fejedelem is megfordult a v\u00e1rosban, amikor Erd\u00e9lyt felszabad\u00edtotta az idegen uralom al\u00f3l.@#13|@#14|@1616|Bethlen G\u00e1bor szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte Marosv\u00e1s\u00e1rhely n\u00e9ven. A rom\u00e1n T\u00e2rgu Mure\u0219 \u00e9s a n\u00e9met Neumarkt am Mieresch t\u00fck\u00f6rford\u00edt\u00e1s a magyarb\u00f3l. Azel\u0151tt a rom\u00e1nok O\u0219orheinek (ejtsd: osorh\u00e9j) (a magyar V\u00e1s\u00e1rhely \u00e1thall\u00e1sa) h\u00edvt\u00e1k. Az egyetlen Sz\u00e9kelyf\u00f6ldi szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros volt.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658|T\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h hord\u00e1k rohant\u00e1k meg \u00e9s \u00e9gett\u00e9k fel. 3000 embert hurcoltak rabs\u00e1gba.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1661. szeptember 14.|A jelent\u0151s er\u0151ss\u00e9get egy t\u00f6r\u00f6k seregnek siker\u00fclt elfoglalnia. Ali pasa nyom\u00e1s\u00e1ra itt v\u00e1lasztott\u00e1k fejedelemm\u00e9 I. Apafi Mih\u00e1lyt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1662|A v\u00e1ros az itt uralg\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k vigy\u00e1zatlans\u00e1g\u00e1b\u00f3l szinte teljesen le\u00e9gett.@#23|@#25|@1687|Az Erd\u00e9lybe bevonul\u00f3 cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g sarcolt meg.@#26|@#27|@1704|Kasz\u00e1s P\u00e1l kuruc serege foglalta el a v\u00e1rat.@1706|A kuruc Pekry L\u0151rinc foglalta vissza a v\u00e1rat.@1707. \u00e1prilis 5.|Nagy \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9g k\u00f6zepette itt emelt\u00e9k II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g sz\u00e9k\u00e9be, a cerem\u00f3ni\u00e1t Thelekessy Istv\u00e1n egri p\u00fcsp\u00f6k vezette. Mag\u00e1nak a templomer\u0151dnek azonban m\u00e1r nem j\u00e1tszott katonai szerepet sem ekkor, sem az 1848-as szabads\u00e1gharc idej\u00e9n.@1707, 1709, 1719, 1738|Pestis puszt\u00edtotta.@1754|A Kir\u00e1lyi T\u00e1bl\u00e1t, Erd\u00e9ly legfels\u0151bb t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k\u00e9t, M\u00e1ria Ter\u00e9zia Medgyesr\u0151l Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre k\u00f6lt\u00f6ztette.@1763|M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00fajj\u00e1szervezte a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9get. H\u00e1rom sz\u00e9kely \u00e9s k\u00e9t rom\u00e1n hat\u00e1rezred fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendelte el. Elkezdt\u00e9k a sz\u00e9kelyek er\u0151szakos soroz\u00e1s\u00e1t, akik ellen\u00e1lltak a hagyom\u00e1nyaik \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik v\u00e9delm\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1riak B\u00e1r\u00f3 Siskovics J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00e1madta M\u00e1d\u00e9falv\u00e1t, ahol a sz\u00e9kely vezet\u0151k \u00f6sszegy\u0171ltek, \u00e9s 1764. janu\u00e1r 7-\u00e9n vad \u00e1gy\u00fat\u0171zzel 200 sz\u00e9kelyt, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltatott le. Ez a \u0022m\u00e1d\u00e9falvi v\u00e9rengz\u00e9s\u0022 ill. \u0022m\u00e1d\u00e9falvi veszedelem\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@1802|Teleki S\u00e1muel megnyitotta k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t 40.000 k\u00f6tettel.@#28|@1848. november 4.|Falai alatt vert\u00e9k meg a cs\u00e1sz\u00e1riak a sz\u00e9kelyek sereg\u00e9t, majd a v\u00e1rost is elfoglalt\u00e1k.@1849. janu\u00e1r 13.|Tolnay \u0151rnagy honv\u00e9dserege foglalta vissza.@1849|Avram Iancu marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00fcgyv\u00e9d volt a Habsburg-p\u00e1rti felkel\u0151 rom\u00e1nok vezet\u0151je, akik 1848. okt\u00f3ber\u00e9ben irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar lakoss\u00e1g ellen. A zalatnai m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s sor\u00e1n 700 fegyvertelen embert, k\u00f6zt\u00fck asszonyokat \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltak le. Tucatnyi magyar telep\u00fcl\u00e9s lakoss\u00e1g\u00e1t m\u00e9sz\u00e1rolt\u00e1k le. 1849. janu\u00e1r 8-\u00e1n Nagyenyeden 1000 embert m\u00e9sz\u00e1roltak le v\u00e1logatott kegyetlens\u00e9ggel \u00e9s elpuszt\u00edtott\u00e1k h\u00edres koll\u00e9gium\u00e1t. A m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sokat az ortodox p\u00f3p\u00e1k is \u00f6szt\u00f6n\u00f6zt\u00e9k. Bem J\u00f3zsef gy\u0151zelmei nyom\u00e1n szorultak vissza a hegyekbe, \u00e9s maradtak abba a m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1sok. M\u00f3dszer\u00fck a k\u00f6vetkez\u0151 volt: fenyeget\u00e9ssel \u00e9s \u00edg\u00e9retekkel fegyverlet\u00e9telre b\u00edrt\u00e1k a telep\u00fcl\u00e9sek lakoss\u00e1g\u00e1t, majd legyilkolt\u00e1k \u00e9s kifosztott\u00e1k \u0151ket. Avram Iancut a rom\u00e1nok nemzeti h\u0151snek tekintik, sz\u00e1mos szobrot emeltek neki, 5 telep\u00fcl\u00e9s, utc\u00e1k, terek \u00e9s egy egyetem is a nev\u00e9t viseli.@1849. j\u00falius 30|Innen indult Pet\u0151fi \u00e9s Bem a segesv\u00e1ri csat\u00e1ba.@1851|Az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 Kossuth Lajos megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9t szabads\u00e1gharcos veter\u00e1n, Makk J\u00f3zsef \u00e9s G\u00e1l S\u00e1ndor vezet\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s kezd\u0151d\u00f6tt a Habsburg iga ler\u00e1z\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A f\u0151 b\u00e1zisuk Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n volt. A Magyarorsz\u00e1gon eluralkodott passz\u00edv ap\u00e1tia miatt nem siker\u00fclt nagy t\u00f6megeket megmozgatni. Az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sbe besziv\u00e1rgott egy Habsburg \u00fcgyn\u00f6k, \u00e9s leleplezte azt.@1854. m\u00e1rcius 10.|Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen a Postar\u00e9ten kiv\u00e9gezt\u00e9k a Makk-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s h\u00e1rom vezet\u0151j\u00e9t, T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nost, Horv\u00e1th K\u00e1rolyt \u00e9s G\u00e1lfisz\u00e9kely Mih\u00e1lyt. 1875. j\u00fanius 27-\u00e9n az egykori veszt\u0151helyen leplezt\u00e9k le a Sz\u00e9kely v\u00e1rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, Aradi Zsigmond szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t.@1861|Marossz\u00e9k sz\u00e9khelye lett.@#30|@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e9kelyek auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt, \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe.@1876|\u00dajra t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta, ugyanebben az \u00e9vben Maros-Torda v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye lett.@1880|Felavatt\u00e1k Bem szobr\u00e1t.@1893|Felavatt\u00e1k Kossuth szobr\u00e1t.@1907|Felavatt\u00e1k R\u00e1k\u00f3czi mellszobr\u00e1t.@1923|A megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k Bem, Kossuth \u00e9s R\u00e1k\u00f3czi szobrait.@20. sz\u00e1zad eleje|A v\u00e1ros l\u00e1tv\u00e1nyosan fejl\u0151d\u00e9snek indult. A v\u00e1ros akkori polg\u00e1rmester\u00e9nek, Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en alakult ki a v\u00e1ros k\u00f6zpontj\u00e1t ma is meghat\u00e1roz\u00f3 szecesszi\u00f3s v\u00e1rosk\u00e9p a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1val \u00e9s a Kult\u00farpalot\u00e1val. Rendezt\u00e9k a v\u00e1r k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t, k\u00f6zparkokat hoztak l\u00e9tre, csatorn\u00e1ztak, aszfaltozt\u00e1k az utc\u00e1kat. A v\u00e1ros megl\u00e9v\u0151 \u00e9s leend\u0151 utc\u00e1it vir\u00e1gokkal, f\u00e1kkal \u00fcltett\u00e9k be, ett\u0151l az id\u0151t\u0151l emlegetik a \u201evir\u00e1gok v\u00e1rosa\u201d-k\u00e9nt Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt.@1910|25 517 lakosa volt, ebb\u0151l 22 790 magyar, 1717 rom\u00e1n \u00e9s 606 n\u00e9met.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ezt k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1nok a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9t megsz\u00e1llt\u00e1k. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. decembere|Kolozsv\u00e1ron Luk\u00e1cs B\u00e9la nyugalmazott alt\u00e1bornagy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1lyt az Erd\u00e9lybe bet\u00f6rt rom\u00e1n csapatok elleni v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9nt. Az egyetlen j\u00f3l felszerelt, harck\u00e9pes magyar katonai er\u0151 volt, ami harcolt a rom\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. Legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1ma kb. 12 ezer f\u0151 volt. A Magyarorsz\u00e1gon a hatalmat bitorl\u00f3 Antant-bar\u00e1t baloldali K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny cserben hagyta \u0151ket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellens\u00e9gesen viszonyult hozz\u00e1juk, majd t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck r\u00e9szt vett a Felvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9szaki hadj\u00e1ratban.@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@#39|@1940. szeptember 10.|A Sz\u00e9kelyf\u00f6ldre el\u0151rek\u00fcld\u00f6tt Gyorshadtest vonult be Mikl\u00f3s B\u00e9la t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel a v\u00e1rosba. Az alakulat csak \u00e1thaladt a v\u00e1roson, \u00edgy a honv\u00e9ds\u00e9get \u00fcnnep\u00e9lyesen szeptember 15-\u00e9n fogadt\u00e1k, amikor a IV. hadtest szeksz\u00e1rdi 12. gyalogdand\u00e1rja vonult be Nagy Vilmos t\u00e1bornokkal az \u00e9l\u00e9n. Egy nappal k\u00e9s\u0151bb Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre l\u00e1togatott Horthy Mikl\u00f3s is.@1944. \u0151sze|A Maniu-g\u00e1rd\u00e1knak nevezett rom\u00e1n \u00f6nk\u00e9ntes, f\u00e9lkatonai szervezetek partiz\u00e1nakci\u00f3k c\u00edm\u00e9n sorozatos gyilkoss\u00e1gokat \u00e9s rabl\u00e1sokat k\u00f6vettek el az erd\u00e9lyi magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. Szeptemberben \u00e9s Okt\u00f3berben 200 \u00e1rtatlan polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak meg. A g\u00e1rdist\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n csend\u0151r\u00f6k a magyarokat ezr\u00e9vel l\u00e1gerekbe intern\u00e1lt\u00e1k. Csak Maros-Torda megy\u00e9b\u0151l 4000 magyart hurcoltak el, k\u00f6zt\u00fck 450 kiskor\u00fat, a Brass\u00f3 melletti Barcaf\u00f6ldv\u00e1rra, \u00e9s m\u00e1s t\u00e1borokba (pl. Tagru Jiu). Nagy r\u00e9sz\u00fck ott pusztult el a kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A F\u00f6ldv\u00e1ri intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bort 1945. okt\u00f3ber 29-\u00e9n sz\u00e1molt\u00e1k fel, akkor m\u00e1r csak 90 ember volt \u00e9letben.@1944. okt\u00f3ber|A szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n visszat\u00e9rt a rom\u00e1n adminisztr\u00e1ci\u00f3.@1944. november 12.|Vinogradov szovjet t\u00e1bornok kitiltotta a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokat \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l a Maniu G\u00e1rda \u00e1ltal elk\u00f6vetett n\u00e9pirt\u00e1sok miatt. A rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok 1945. m\u00e1rcius 6-a, a Petru Groza korm\u00e1ny fel\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e9rhettek vissza.@#43|@1947. febru\u00e1r 10.|Marosv\u00e1s\u00e1rhely a p\u00e1rizsi d\u00f6nt\u00e9st\u0151l kezdve \u00fajb\u00f3l Rom\u00e1ni\u00e1hoz ker\u00fclt.@1952. szeptember 21.|Szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt Marosv\u00e1s\u00e1rhely sz\u00e9khellyel.@1952\u20131960 k\u00f6z\u00f6tt|A Magyar Auton\u00f3m Ter\u00fclet k\u00f6zpontja volt.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1960|A magyar auton\u00f3m ter\u00fcletet megcsonk\u00edtott\u00e1k, H\u00e1romsz\u00e9ket elcsatolt\u00e1k, \u00e9s \u00e1tnevezt\u00e9k Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyra.@1960-1968|A Maros Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1ny k\u00f6zpontja volt.@1959. szeptember 7.|Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre l\u00e1togatott Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Rom\u00e1n Munk\u00e1sp\u00e1rt f\u0151titk\u00e1ra, meg az akkori minisztereln\u00f6k, Chivu Stoica. Ekkor d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k el, hogy a m\u0171tr\u00e1gyakombin\u00e1t hova \u00e9p\u00fclj\u00f6n, illetve Marosv\u00e1s\u00e1rhely \u00faj negyedeinek a hely\u00e9t. Furcsa m\u00f3don \u00fagy d\u00f6nt\u00f6ttek, hogy nem a Maros v\u00f6lgy\u00e9ben, hanem a k\u00f6rnyez\u0151 dombokon fognak fel\u00e9p\u00fclni a negyedek, ahov\u00e1 a rom\u00e1nokat telep\u00edtett\u00e9k be, hogy megv\u00e1ltoztass\u00e1k a v\u00e1ros etnikai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t.@1968|Teljesen megsz\u00fcntett\u00e9k a Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt. Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt siker\u00fclt legink\u00e1bb elrom\u00e1nos\u00edtani.@1980-as \u00e9vek|A sz\u00e9kely megyek\u00f6zpontokat z\u00e1rt v\u00e1rosokk\u00e1 min\u0151s\u00edtett\u00e9k, ahov\u00e1 csak rom\u00e1nok telepedhettek be.@1990. febru\u00e1r 10.|S\u00fct\u0151 Andr\u00e1s felh\u00edv\u00e1s\u00e1ra k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 100 000 magyar vonult n\u00e9m\u00e1n, t\u00e1bl\u00e1k \u00e9s transzparensek n\u00e9lk\u00fcl demonstr\u00e1lni a teljes k\u00f6r\u0171 anyanyelvi oktat\u00e1s megteremt\u00e9s\u00e9\u00e9rt Marosv\u00e1s\u00e1rhely belv\u00e1ros\u00e1ban. Kez\u00fckben egy-egy gyertya \u00e9s k\u00f6nyv volt. Mindenhol el\u00e9nekelt\u00e9k a Miaty\u00e1nkot.@1990. m\u00e1rcius 1\u201318. k\u00f6z\u00f6tt|Megtartott\u00e1k a Magyar Ifj\u00fas\u00e1gi Szervezetek Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek els\u0151 kongresszus\u00e1t. Itt besz\u00e9det mondott Smaranda Enache magyarul \u00e9s rom\u00e1nul, amelyben \u00e9lesen kritiz\u00e1lta a Vatra Rom\u00e2neasc\u0103 nacionalista, soviniszta szervezetet, \u00e9s ki\u00e1llt az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 magyar fels\u0151oktat\u00e1s\u00e9rt.@1990. m\u00e1rcius 19.|\u0022Fekete m\u00e1rcius\u201d-nak nevezett marosv\u00e1s\u00e1rhelyi pogrom. Rom\u00e1n soviniszt\u00e1k t\u00fcntet\u00e9st szerveztek a magyarok ellen. A megye rom\u00e1n falvaib\u00f3l 13 busszal, z\u00f6m\u00e9ben ittas \u00e9s analfab\u00e9ta embereket hoztak be a v\u00e1rosba, akiket azzal riogattak, hogy a magyarok ki akarnak v\u00e1lni Rom\u00e1ni\u00e1b\u00f3l. A cs\u0151csel\u00e9k let\u00e9pte a magyar feliratokat \u00e9s megostromolta az RMDSZ sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t. A bent l\u00e9v\u0151k hi\u00e1ba h\u00edvt\u00e1k t\u00f6bbsz\u00f6r is a rend\u0151rs\u00e9get, azok sz\u00e1nd\u00e9kosan k\u00e9slekedtek. Ion Judea ezredes szem\u00e9lyesen garant\u00e1lta a magyarok testi \u00e9ps\u00e9g\u00e9t, ha kij\u00f6nnek, viszont kint atrocit\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek. A rend\u0151rs\u00e9g t\u00e9tlen\u00fcl szeml\u00e9lte az esem\u00e9nyeket. S\u00fct\u0151 Andr\u00e1st is \u00f6sszevert\u00e9k, a f\u00e9l szem\u00e9re megvakult, t\u00f6bb bord\u00e1ja elt\u00f6rt. Teheraut\u00f3val sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Bukarestbe, majd onnan a budapesti Honv\u00e9d K\u00f3rh\u00e1zba.@1990. m\u00e1rcius 20.|\u00d3ri\u00e1si magyar t\u00f6meg gy\u0171lt \u00f6ssze a belv\u00e1rosban, k\u00f6vetelve a rom\u00e1n pogrom felel\u0151seinek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, illetve Kincses El\u0151d lemondott polg\u00e1rmester visszahelyez\u00e9s\u00e9t. A t\u00f6meg a \u201eGyilkosok, gyilkosok!\u0022-at skand\u00e1lta. A rom\u00e1nok a d\u00e9li \u00f3r\u00e1kt\u00f3l elkezdtek gy\u00fclekezni. Sz\u00e1szr\u00e9gen ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l nyolc aut\u00f3busz \u00e9rkezett, amely rom\u00e1n parasztokat hozott. Nemsok\u00e1ra a mez\u0151gazdas\u00e1gi eszk\u00f6z\u00f6kkel felszerelt rom\u00e1ns\u00e1g \u00e1tt\u00f6rte a gyenge kordont, majd a magyarokra t\u00f6rt. A fegyvertelen magyarok menek\u00fclni kezdtek. N\u00e9h\u00e1nyan el\u0151reszaladtak \u00e9s a padokat sz\u00e9tbontott\u00e1k, hogy a fal\u00e9ceket haszn\u00e1lj\u00e1k v\u00e9dekez\u00e9sre. Ezut\u00e1n t\u00f6bb\u00f3r\u00e1s patthelyzet alakult ki. Egy teheraut\u00f3 kereszt\u00fclv\u00e1gtatott a f\u0151t\u00e9ren, hal\u00e1lra g\u00e1zolt egy magyar f\u00e9rfit, majd becsap\u00f3dott a templom l\u00e9pcs\u0151j\u00e9be. A kocsi plat\u00f3j\u00e1n utaz\u00f3 rom\u00e1nok k\u00f6z\u00fcl is egy ember \u00e9let\u00e9t vesztette. A rom\u00e1n hadsereg k\u00f6rbez\u00e1rta a v\u00e1rost, erre a l\u00e9p\u00e9sre a k\u00f6rny\u00e9kbeli falvak lakosai lez\u00e1rt\u00e1k az utakat. A magyarok a rom\u00e1n buszokat feltart\u00f3ztatt\u00e1k, felgy\u00fajtott\u00e1k, t\u00f6bb rom\u00e1nt s\u00falyosan \u00f6sszevertek. Meg\u00e9rkezett a hadsereg, a harckocsik azonban nem jutottak be a f\u0151t\u00e9rre a magyarok \u00e1ltal emelt barik\u00e1dok miatt. V\u00e9g\u00fcl Kincses k\u00e9r\u00e9s\u00e9re a magyarok \u00e1tengedtek \u0151ket. A katon\u00e1k azonban bent maradtak a j\u00e1rm\u0171vekben, meg sem pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k elej\u00e9t venni az \u00fajabb \u00f6sszecsap\u00e1soknak. Az els\u0151 t\u00e1mad\u00e1st a rom\u00e1nok hajtott\u00e1k v\u00e9gre, amit kiv\u00e9dett a magyar t\u00f6meg. K\u00f6zben a gy\u00fclekez\u0151 rom\u00e1nok t\u00faler\u0151be ker\u00fcltek. Nemsok\u00e1ra 40-50 f\u0151s csoportokban cig\u00e1nyok \u00e9rkeztek, akik bekapcsol\u00f3dtak a harcba, a magyarok oldal\u00e1n. A d\u00f6nt\u0151 fordulat \u00e9jjel f\u00e9l 12 t\u00e1j\u00e9k\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt meg, mikor is a Ny\u00e1r\u00e1d menti sz\u00e9kelyek meg\u00e9rkeztek. A t\u00f6bbs\u00e9g\u00fckben 60 \u00e9v feletti emberek egy m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas magyar veter\u00e1n, M\u00e1rkus Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel megrohamozt\u00e1k a tankokoszlopon kereszt\u00fcl a rom\u00e1nokat, \u00e9s r\u00f6videsen kivert\u00e9k \u0151ket a f\u0151t\u00e9rr\u0151l. Rengeteg sebes\u00fclt volt mindk\u00e9t oldalon. A \u201egy\u0151zelmet\u201d a magyar t\u00f6meg a Himnusz el\u00e9nekl\u00e9s\u00e9vel \u00fcnnepelte, felh\u00fazt\u00e1k a polg\u00e1rmesteri hivatal \u00e9p\u00fclet\u00e9re a magyar z\u00e1szl\u00f3t. Ezut\u00e1n hajnalban ejt\u0151erny\u0151s\u00f6k sz\u00e1llt\u00e1k meg nagy er\u0151kkel a v\u00e1rost, nagy igazoltat\u00e1sok, ellen\u0151rz\u00e9sek zajlottak. Az \u00f6sszet\u0171z\u00e9snek \u00f6t hal\u00e1los \u00e1ldozata, tov\u00e1bb\u00e1 kb. 300 sebes\u00fcltje volt.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&konfliktuskutato.hu: Erd\u00e9ly, 1944 \u0151sze: rom\u00e1n atrocit\u00e1sok a magyarok ellen|http:\/\/konfliktuskutato.hu\/index.php?option=com_content&view=article&id=319:erdely-1944-sze-roman-atrocitasok-a-magyarok-ellen&catid=39:dka-hatter&Itemid=203"},"castles":[{"castleId":176,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Cetatea T\u00e2rgu Mure\u0219","settlement_HU":"Marosv\u00e1s\u00e1rhely","settlement_LO":"T\u00e2rgu Mure\u0219","address":"Bulevardul Cet\u0103\u021bii","listorder":12,"gps_lat":"46.5469100000","gps_long":"24.5666400000","oldcounty":41,"country":4,"division":23,"cond":1,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1535-Marosvasarhely-Var\/","homepage":"http:\/\/www.cetatespum.ro\/index.html","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pixi at Romanian Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetate_tg_ms.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetate tg ms\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/Cetate_tg_ms.jpg\/512px-Cetate_tg_ms.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetate_tg_ms.jpg\u0022\u003EPixi at Romanian Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Marosv\u00e1s\u00e1rhely v\u00e1ra","seolink":"marosvasarhely-vara","georegion":"Marossz\u00e9k, Erd\u00e9lyi-medence","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1260|A ferencesek \u00e9p\u00edtettek \u00faj g\u00f3tikus templomot a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n elpusztult domonkos templom hely\u00e9n, amelyet 1446-ban fejeztek be. Ezt vette k\u00e9s\u0151bb k\u00f6rbe a v\u00e1r.@#6|@1440 k\u00f6r\u00fcl|Harangtornyot \u00e9p\u00edtettek a g\u00f3tikus pl\u00e9b\u00e1niatemplomhoz.@1492|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda a szabad jog\u00e1ll\u00e1s\u00fa sz\u00e9kely n\u00e9p let\u00f6r\u00e9s\u00e9re v\u00e9dm\u0171vekkel er\u0151s\u00edttette meg a ferences kolostort, ami \u00f6tsz\u00f6g alak\u00fa k\u00fcls\u0151 tornyos v\u00e1r volt. Ugyan\u00edgy tett a sz\u00e9kelyudvarhelyi templommal is. Zsarnoki terve azonban nem siker\u00fclt, megbukott a sz\u00e9kelyek ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1n \u00e9s II. Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly elmozd\u00edtotta hely\u00e9r\u0151l.@#8|@#9|@16. sz\u00e1zad|A v\u00e1rtemplomot az erd\u00e9lyi reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n elvett\u00e9k a Ferences-rendt\u0151l \u00e9s a megreform\u00e1lt vall\u00e1s h\u00edvei haszn\u00e1lhatt\u00e1k.@#10|@#12|@1600 ut\u00e1n|Basta Habsburg-p\u00e1rti zsoldosvez\u00e9r katon\u00e1i kifosztott\u00e1k \u00e9s felgy\u00fajtott\u00e1k a telep\u00fcl\u00e9st, melynek \u00e9letben maradt lakoss\u00e1ga Borsos Tam\u00e1s f\u0151b\u00edr\u00f3val egy\u00fctt eg\u00e9szen a sz\u00e1szok lakta Brass\u00f3ig menek\u00fclt. Tam\u00e1s f\u0151b\u00edr\u00f3 itt tanulm\u00e1nyozta jobban az er\u0151d\u00edtett v\u00e1rosfalakat, majd a csendesebb id\u0151szakban hazat\u00e9rve, nagy vit\u00e1k ut\u00e1n r\u00e1vette a hazasz\u00e1lling\u00f3z\u00f3 t\u00fal\u00e9l\u0151ket, hogy v\u00e1rfalakkal vegy\u00e9k k\u00f6rbe az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett pl\u00e9b\u00e1niatemplomot. A t\u00f6rt\u00e9nelem fintora, hogy maga Basta gener\u00e1lis is enged\u00e9lyezte az er\u0151d\u00edt\u00e9si munk\u00e1latokat, melynek sor\u00e1n egy jelent\u0151sebb ter\u00fcletet ker\u00edtettek el falakkal, melyet vastag fal\u00fa \u00e1gy\u00fatornyok tagoltak. Ezeket a v\u00e1rosbeli k\u00e9zm\u0171ves \u00e9s egy\u00e9b c\u00e9hek v\u00e9delmezt\u00e9k h\u00e1bor\u00fas id\u0151kben, mint az a k\u00f6z\u00e9pkorban szok\u00e1s volt. Term\u00e9szetesen eleinte m\u00e9g f\u00e1b\u00f3l \u00e9s f\u00f6ldb\u0151l sietve emelt\u00e9k a falakat \u00e9s s\u00e1ncokat, majd ezeket tart\u00f3s anyagb\u00f3l fokozatosan \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A fennmaradt korabeli dokumentumok szerint 1620-ban majd az 1630-as \u00e9vekben is folytak munk\u00e1latok. A pl\u00e9b\u00e1niatemplom er\u0151d\u00edt\u00e9sekor g\u00f3tikus ablakait sz\u0171k l\u0151r\u00e9sekk\u00e9 falazt\u00e1k be, ugyan\u00edgy az 1400-as \u00e9veken emelt harangtorony fal\u00e1ban is l\u0151r\u00e9sek m\u00f6g\u00fcl t\u00fczelhettek a v\u00e9d\u0151k. A v\u00e1rfalat tagol\u00f3 \u00e1gy\u00fatornyok: a DNy-i oldalon a T\u00edm\u00e1r-, \u00c9Ny-on a Szab\u00f3-, az \u00c9K-i r\u00e9szen a M\u00e9sz\u00e1ros-, a DK-i sarkon a Bogn\u00e1r-, a fal k\u00f6zep\u00e9n pedig a Sz\u0171cs\u00f6k-\u00e1gy\u00fab\u00e1sty\u00e1ja.@1602|Elkezdt\u00e9k a v\u00e1r \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t Borsos Tam\u00e1s vezet\u00e9s\u00e9vel, de csak 1614 \u00e9s 1653 k\u00f6z\u00f6tt lett k\u00e9sz.@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658|T\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h hord\u00e1k rohant\u00e1k meg \u00e9s \u00e9gett\u00e9k fel. 3000 embert hurcoltak rabs\u00e1gba.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1661. szeptember 14.|A jelent\u0151s er\u0151ss\u00e9get egy t\u00f6r\u00f6k seregnek siker\u00fclt elfoglalnia. Ali pasa nyom\u00e1s\u00e1ra itt v\u00e1lasztott\u00e1k fejedelemm\u00e9 I. Apafi Mih\u00e1lyt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@#23|@#25|@#26|@#27|@1704|Kasz\u00e1s P\u00e1l kuruc serege foglalta el a v\u00e1rat.@1706|A kuruc Pekry L\u0151rinc foglalta vissza a v\u00e1rat.@1707. \u00e1prilis 5.|Nagy \u00fcnnep\u00e9lyess\u00e9g k\u00f6zepette itt emelt\u00e9k II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9g sz\u00e9k\u00e9be, a cerem\u00f3ni\u00e1t Thelekessy Istv\u00e1n egri p\u00fcsp\u00f6k vezette. Mag\u00e1nak a templomer\u0151dnek azonban m\u00e1r nem j\u00e1tszott katonai szerepet sem ekkor, sem az 1848-as szabads\u00e1gharc idej\u00e9n.@#28|@1848. november 4.|Falai alatt vert\u00e9k meg a cs\u00e1sz\u00e1riak a sz\u00e9kelyek sereg\u00e9t, majd a v\u00e1rost is elfoglalt\u00e1k.@1849. janu\u00e1r 13.|Tolnay \u0151rnagy honv\u00e9dserege foglalta vissza.&"}],"sights":[{"sightId":2288,"townId":85,"active":2,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 din Cetate","address":"Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy 3","mapdata":"1|2880|2303","gps_lat":"46.5465315266","gps_long":"24.5663767529","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=260","picture":"\u003Ca title=\u0022lacihobo, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_City_Fortress_church_of_Targu_Mures.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Reformed City Fortress church of Targu Mures\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b5\/Reformed_City_Fortress_church_of_Targu_Mures.jpg\/512px-Reformed_City_Fortress_church_of_Targu_Mures.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformed_City_Fortress_church_of_Targu_Mures.jpg\u0022\u003Elacihobo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus v\u00e1rtemplom","seolink":"reformatus-vartemplom","note":"","history":"A templomot a 14. sz\u00e1zadban a ferencesek \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1332 k\u00f6r\u00fcl telepedtek meg a ferencesek a v\u00e1rosban. Az egykori rendh\u00e1z legkor\u00e1bbi fennmaradt r\u00e9sze az egykor k\u00e1polnak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151, ma k\u00f6nyvt\u00e1rnak haszn\u00e1lt \u00e9p\u00fcletr\u00e9sz, mely a 14. sz\u00e1zadi kolostor temploma, egyetlen k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fclt r\u00e9sze volt. A ma is \u00e1ll\u00f3 templom \u00e9s a kolostor\u00e9p\u00fcletek jelent\u0151s r\u00e9sze a 14. \u00e9s 15. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00fclt. A szent\u00e9lyt 1400 \u0151sz\u00e9n szentelt\u00e9k fel, de a teljes templomot csak 1490-ben. 1442-ben, Hunyadi J\u00e1nos t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val \u00e9p\u00fclt a torony, illetve t\u00f6bb bels\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1sra is sor ker\u00fclt. Az 1480-as \u00e9vekben B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a kolostort fallal vett\u00e9k k\u00f6rbe, amib\u0151l m\u00e1ra a d\u00e9li fal ment\u00e9n \u00e1ll\u00f3 Lakatosok b\u00e1sty\u00e1ja maradt fenn.@\nA 16. sz\u00e1zadban Marosv\u00e1s\u00e1rhely a reform\u00e1ci\u00f3 oldal\u00e1ra \u00e1llt. 1556-ban Sz\u00e9kelyfalvi Poly\u00e1k Boldizs\u00e1r \u00e9s Koronkai Mih\u00e1lyfi Tam\u00e1s nemesemberek megt\u00e1madt\u00e1k a kolostort, elkergett\u00e9k az utols\u00f3 szerzeteseket \u00e9s beiktatt\u00e1k K\u00e1li Bal\u00e1zs evang\u00e9likus papot. Az egykori sekresty\u00e9ben \u00e9s a k\u00e1poln\u00e1ban kapott helyet az 1557-ben orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si rendeletre alap\u00edtott reform\u00e1tus iskola, a Schola Particula. A protest\u00e1nsok a Veit Stoss \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett fesz\u00fcletet elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. A sz\u00e1jhagyom\u00e1ny szerint a Ny\u00e1r\u00e1d foly\u00f3ba dobt\u00e1k \u00e9s \u00fagy ker\u00fclt Ny\u00e1r\u00e1dremet\u00e9re.@\n1601-ben Basta csapatai nagy puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9geztek, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e1rost \u00e9s a templomot. A kolostor\u00e9p\u00fcleteket a v\u00e1ros lak\u00f3i nem jav\u00edtott\u00e1k ki, hanem elbontott\u00e1k az \u00faj v\u00e1rosfal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. Mind\u00f6ssze a torony, a sekrestye \u00e9s a k\u00e1ptalanterem szent\u00e9lyr\u00e9sze maradt meg, amelyekben az iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@\n1658-ban a II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy ellen t\u00e1mad\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00e1mad\u00e1sakor a templomhaj\u00f3 mennyezete beomlott, az ablakok \u00fcvegfestm\u00e9nyei \u00e9s az orgona is elpusztult. A templom \u00e9veken \u00e1t fedetlen\u00fcl \u00e1llt, m\u00edg gr\u00f3f Teleki Mih\u00e1ly adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l 1685\u20131693 k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szben helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k. Dendrokronol\u00f3giai kutat\u00e1sok ugyanakkor kimutatt\u00e1k, hogy a szent\u00e9ly r\u00e9gi r\u00e9szeinek tet\u0151szerkezet\u00e9hez haszn\u00e1lt f\u00e1kat 1479\u20131480-ban v\u00e1gt\u00e1k ki, a szerkezet z\u00f6me k\u00f6z\u00e9pkori; ugyanakkor val\u00f3ban tartalmaz 1602\u20131603-ban kiv\u00e1gott f\u00e1kb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt elemeket, teh\u00e1t a puszt\u00edt\u00e1s ut\u00e1n v\u00e9geztek jav\u00edt\u00e1sokat.@\n1790-91 k\u00f6z\u00f6tt T\u00fcrk Antal \u00e9p\u00edt\u00e9sz vezet\u00e9s\u00e9vel a haj\u00f3nak \u00faj mennyezetet \u00e9p\u00edtettek. A haj\u00f3 ekkor kapta barokk d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9t is. Ekkor \u00e9p\u00fclt a nyugati karzat, amelyre az 1789-ben Johannes Prause brass\u00f3i mester \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett barokk orgona ker\u00fclt. 1841-ben Bert\u00f3k Gy\u00f6rgy d\u00edszes \u00farasztal\u00e1val \u00e9s Erd\u00e9lyi J\u00f3zsef sz\u00f3sz\u00e9k\u00e9vel gyarapodott. A 16 m\u00e1zs\u00e1s nagyharang Kolozsv\u00e1rott \u00f6nt\u00f6tte Andr\u00e1ssofszki J\u00e1nos \u00e9s D\u00e1niel, m\u00edg a 603 kilogrammos kisharangot 1972-ben \u00f6nt\u00f6tte Zlotaru J\u00e1nos S\u00e1rkm\u00e1nyban.@\nA V\u00e1rtemplom falai k\u00f6z\u00f6tt 37 orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st tartottak, megfordult itt Nagy Lajos kir\u00e1ly, Hunyadi J\u00e1nos, J\u00e1nos Zsigmond is. 1559. november 1-j\u00e9n itt tartotta \u00fcl\u00e9s\u00e9t az els\u0151 egyetemes magyar reform\u00e1tus zsinat. 1571. janu\u00e1r 6-\u00e1n itt er\u0151s\u00edtette meg J\u00e1nos Zsigmond a tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen meghirdetett vall\u00e1sszabads\u00e1got. 1707. \u00e1prilis 8-\u00e1n itt v\u00e1lasztott\u00e1k fejedelemm\u00e9 II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet.\n&\nwikipedia: V\u00e1rtemplom (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/V%C3%A1rtemplom_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2289,"townId":85,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (R\u00f3zs\u00e1k tere) 61","mapdata":"1|2595|2437","gps_lat":"46.5458490384","gps_long":"24.5639301603","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/1022","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keresztelo-Szent-Janos-templom-Marosvasarhely-367","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=229","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Katolikus_templom,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Katolikus templom, Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Katolikus_templom%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\/512px-Katolikus_templom%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Katolikus_templom,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"keresztelo-szent-janos-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"1690-ben Erd\u00e9ly f\u00fcggetlens\u00e9ge megsz\u0171nt \u00e9s Habsburg-tartom\u00e1nny\u00e1 v\u00e1lt. A Habsburgok rekatoliz\u00e1ci\u00f3ba kezdtek. Ennek keret\u00e9ben el\u0151\u00edrt\u00e1k azt is, hogy a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi tan\u00e1csosok fele reform\u00e1tus, m\u00e1sik fele katolikus legyen \u00e9s a B\u00edr\u00f3i hivatal \u00e9l\u00e9n k\u00e9t \u00e9vig reform\u00e1tus, m\u00e1sik k\u00e9t \u00e9vben katolikus \u00e1lljon.@\nAz addig sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt katolikus \u00e9let 1702-ben indult \u00fajj\u00e1, ugyanis ekkor kezdtek \u00fajra mis\u00e9zni, kezdetben templom hi\u00e1ny\u00e1ban mag\u00e1nh\u00e1zakn\u00e1l. Jelent\u0151s \u00f6sszefog\u00e1ssal siker\u00fcl fel\u00e9p\u00edteni\u00fck 1705-re egy fak\u00e1poln\u00e1t, ahol 1707. \u00e1prilis 5\u20137. k\u00f6z\u00f6tt II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc letette fejedelmi esk\u00fcj\u00e9t. Ezt k\u00f6vet\u0151en nemsok\u00e1ra a frissen Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre telep\u00fclt jezsuit\u00e1k Montecuccoli gener\u00e1lis seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel visszaszerezt\u00e9k a V\u00e1rtemplom \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 k\u00e1poln\u00e1j\u00e1t, ahol m\u00e1r 1709 kar\u00e1csony\u00e1n szentmis\u00e9t celebr\u00e1ltak a jezsuit\u00e1k. Az udvar azonban visszaszolg\u00e1ltatta a templomot a reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gnek.@\nA jezsuit\u00e1k 1719-ben megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a Nagy Szab\u00f3 Ferenc \u00e1ltal 1623-ban \u00e9p\u00edtett h\u00e1zat, amit kolostorr\u00e1 alak\u00edtottak \u00e1t.@\nA Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00e9p\u00edt\u00e9se 1728-ban kezd\u0151d\u00f6tt Scherzer B\u00e1lint jezsuita szerzetes tervei szerint, \u00e9s 1750-ben szentelte fel Sztoyka Zsigmond Antal p\u00fcsp\u00f6k. A munk\u00e1latokat megnehez\u00edtette a sz\u00e1z f\u00e9r\u0151helyes kriptasor ki\u00e9p\u00edt\u00e9se a templom alatt, ahova 1732-ben Baranyai M\u00e1ri\u00e1t \u00e9s f\u00e9rj\u00e9t, Orb\u00e1n Simont temett\u00e9k, akik sz\u00e1ll\u00e1st adtak a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre telep\u00fclt jezsuit\u00e1knak. 1733-ban a pl\u00e9b\u00e1nia befejez\u00e9se el\u0151tt a jezsuit\u00e1k elhagyj\u00e1k Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt, \u00edgy a tov\u00e1bbi munk\u00e1latok terhei a katolikus papokra nehezedtek.@\nA f\u0151olt\u00e1rt 1755-ben k\u00e9sz\u00edtette a 18. sz\u00e1zad k\u00e9t legtehets\u00e9gesebb m\u0171v\u00e9sze, Anton Schuchbauer \u00e9s Johannes Nachtigall, Haller G\u00e1bor \u00e9s feles\u00e9ge, Daniel Zs\u00f3fia megrendel\u00e9s\u00e9re. A k\u00e9t faragott faszobor, amely az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9get \u00e9s \u00dajsz\u00f6vets\u00e9get jelen\u00edti meg, a templom v\u00e9d\u0151szentj\u00e9r\u0151l, Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nosr\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett nagym\u00e9ret\u0171 olajfestm\u00e9ny \u00e9s a kisebb m\u00e9ret\u0171 M\u00e1ria-ikon k\u00e9t fel\u00e9n vannak elhelyezve. Az ikon M\u00e1ri\u00e1t a kis J\u00e9zussal \u00e1br\u00e1zolja, amint a Megv\u00e1lt\u00f3 egy l\u00e1ndzs\u00e1val lesz\u00farja a Gonoszt, mik\u00f6zben Sz\u0171z M\u00e1ria liliomot tart a kez\u00e9ben. A f\u0151olt\u00e1rk\u00e9p Keresztel\u0151 J\u00e1nos \u00e9let\u00e9b\u0151l J\u00e9zus megkeresztel\u00e9s\u00e9nek jelenet\u00e9t eleven\u00edti meg.@\nAz \u00e9szakkeleti k\u00e1poln\u00e1ban Szent L\u00e1szl\u00f3 v\u00edzfakaszt\u00e1s\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9ny l\u00e1that\u00f3. Az \u00e9szaki k\u00e1polnasor k\u00f6z\u00e9ps\u0151 k\u00e1poln\u00e1j\u00e1ban Szent J\u00f3zsef tisztelet\u00e9re szentelt olt\u00e1r tal\u00e1lhat\u00f3. A d\u00e9lnyugati k\u00e1poln\u00e1t Nepomuki Szent J\u00e1nos tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k. A d\u00e9li k\u00f6z\u00e9ps\u0151 k\u00e1polna olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9n M\u00e1ria Magdoln\u00e1t l\u00e1lhatjuk a kereszt alatt. Az \u00e9szaknyugati k\u00e1poln\u00e1t P\u00e1duai Szent Antal tisztelet\u00e9re szentelt\u00e9k fel. A d\u00e9lkeleti k\u00e1polna olt\u00e1r\u00e1ba Bencz\u00far Gyula Vajk megkereszte\u00e9se c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek m\u00e1solata ker\u00fclt.@\nA templom barokk sz\u00f3sz\u00e9ke 1757-ben k\u00e9sz\u00fclt Bethlen Mikl\u00f3s \u00e9s neje, Cs\u00e1ky Krisztina megrendel\u00e9s\u00e9re.@\nAz oldalk\u00e1poln\u00e1k ny\u00edl\u00e1saiban elhelyezett festett \u00fcvegablakokat a grottaui T\u00fcrcke c\u00e9g k\u00e9sz\u00edtette 1898-ban. Az ablakok Szent L\u00e1szl\u00f3 v\u00edzfakaszt\u00e1s\u00e1t, Magna Domina Hungarorumot, az \u00f6rm\u00e9ny kir\u00e1ly megkeresztel\u00e9s\u00e9t \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. Az orat\u00f3rium felett is tal\u00e1lhat\u00f3ak ilyen d\u00edszes \u00fcvegek, ezek Szent P\u00e9tert \u00e9s Szent P\u00e1lt eleven\u00edtik meg.\n&\nwikipedia: Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos-templom (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Keresztel%C5%91_Szent_J%C3%A1nos-templom_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2290,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada K\u00f6teles S\u00e1muel 4","mapdata":"1|2373|2896","gps_lat":"46.5431918284","gps_long":"24.5621930095","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/jezsuitaudvar.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Paduai-Szent-Antal-minorita-templom-es-kolostor-Marosvasarhely-1593","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Biserica_minoritilor_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg.Mures Biserica minoritilor 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dd\/Tg.Mures_Biserica_minoritilor_2.jpg\/512px-Tg.Mures_Biserica_minoritilor_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Biserica_minoritilor_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e1duai Szent Antal egykori minorita templom \u00e9s kolostor, P. Endes Istv\u00e1n Jezsuita K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi H\u00e1z","seolink":"paduai-szent-antal-egykori-minorita-templom-es-kolostor-p-endes-istvan-jezsuita-kozossegi-haz","note":"","history":"1726-ban t\u00e9rt vissza a minorita rend a v\u00e1rosba a reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n. 1741-ben kezdtek el \u00e9p\u00edtkezni a Nagypiac f\u00f6l\u00e9 emelked\u0151 magaslaton. 1760 \u00e9s 1767 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg a barokk P\u00e1duai Szent Antal templom. Csonka torny\u00e1t 1892-94 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k a kor\u00e1bbi f\u00e1bol \u00e1csolt harangl\u00e1b hely\u00e9n. Olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t 1894-ben k\u00e9sz\u00edtette Hofrichter J., \u00e9s Rafaello Folign\u00f3i Madonna fest\u00e9ny\u00e9nek m\u00e1solata. K\u00e9t oldal\u00e1n P\u00e1duai Szent Antal \u00e9s Palerm\u00f3i Szent Roz\u00e1lia, a pestisbetegek v\u00e9d\u0151szentje, szobrai l\u00e1that\u00f3k. A rendh\u00e1zat 1903-ban \u00faj, emeletes sz\u00e1rnnyal b\u0151v\u00edtett\u00e9k. 1896-t\u00f3l 1916-ig a minorit\u00e1k Egerb\u0151l ide helyezett teol\u00f3gi\u00e1ja, a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt a novici\u00e1tus m\u0171k\u00f6d\u00f6tt itt.@\n1948-ban az iskolat\u00f6rv\u00e9ny alapj\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k a rendh\u00e1zat. A rend tulajdon\u00e1t k\u00e9pez\u0151 kertet is lefoglalt\u00e1k, \u00e9s oda \u00e9p\u00edtett\u00e9k a sz\u00ednh\u00e1zat. 1951-ben k\u00e9nyszerlakhelyre hurcolt\u00e1k a minorit\u00e1kat is. 1956-t\u00f3l t\u00e9rhetett vissza k\u00e9t p\u00e1ter. 1999-ben a rendh\u00e1z \u00e9s a templom az egyh\u00e1zmegye gondoz\u00e1s\u00e1ba ker\u00fclt. Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen 1723-ban jelent meg az els\u0151 jezsuita, P. Endes Istv\u00e1n szem\u00e9ly\u00e9ben, akit Kolozsv\u00e1rr\u00f3l k\u00fcld\u00f6tt a tartom\u00e1nyf\u0151n\u00f6ke. \u0150 \u00e9p\u00edttette a belv\u00e1rosi barokk st\u00edlus\u00fa pl\u00e9b\u00e1niatemplomot \u00e9s a mellette l\u00e9v\u0151 rendh\u00e1zat. 2008-ban visszat\u00e9rtek a jezsuita szerzetesek. Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Jezsuita Egyetemi Lelk\u00e9szs\u00e9g \u00e9s Koll\u00e9gium illetve P. Endes Istv\u00e1n Jezsuita K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi H\u00e1z m\u0171k\u00f6dik a rendh\u00e1zban.\n&\nersekseg.ro: Marosv\u00e1s\u00e1rhely, P\u00e1duai Szent Antal-templom, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Jezsuita Egyetemi Lelk\u00e9szs\u00e9g \u00e9s Koll\u00e9gium, (Ma-JEL), P. Endes Istv\u00e1n Jezsuita K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi H\u00e1z|https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/1028"},{"sightId":2291,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Turnul Bisericii Franciscane","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (R\u00f3zs\u00e1k tere)","mapdata":"1|2320|2491","gps_lat":"46.5454836537","gps_long":"24.5616953763","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ferences-baratok-templomanak-tornya-Marosvasarhely-1810","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely,_13.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Erd\u00e9ly, Marosv\u00e1s\u00e1rhely, 13\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0f\/Erd%C3%A9ly%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely%2C_13.jpg\/256px-Erd%C3%A9ly%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely%2C_13.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely,_13.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ferences bar\u00e1tok templom\u00e1nak tornya","seolink":"ferences-baratok-templomanak-tornya","note":"","history":"Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen a ferencesek a 14. sz\u00e1zadban jelentek meg legel\u0151sz\u00f6r. Ekkor kezdtek neki a V\u00e1rtemplom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek, amit csak 1490-ben tudtak befejezni teljesen. Terjeszked\u00e9s\u00fcknek g\u00e1tat szabott a reform\u00e1ci\u00f3 eszm\u00e9j\u00e9nek terjed\u00e9se Erd\u00e9lyben, mivel a v\u00e1ros d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge felvette a reform\u00e1tus hitet 1558 k\u00f6r\u00fcl. Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre csak 1740. j\u00falius 2-\u00e1n j\u00f6ttek vissza. A v\u00e1s\u00e1rhelyi tan\u00e1csot Gy\u0151rffy P\u00e1l sz\u00f3l\u00edtotta fel, hogy adjanak helyet a ferenceseknek a v\u00e1rosban. H\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt Haller J\u00e1nos gr. korm\u00e1nyz\u00f3 \u00e1llt.@\nTemplom hi\u00e1ny\u00e1ban \u00e9p\u00edtkezni kezdtek az els\u0151 p\u00e1ter, Bocskor J\u00e1nos h\u00e1zf\u0151n\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel. A kolostor \u00e9p\u00edt\u00e9se a f\u0151t\u00e9r \u00e9szaknyugati oldal\u00e1n v\u00e1s\u00e1rolt telken folyt, amit a Petky-csal\u00e1d adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l v\u00e1s\u00e1roltak. Az 1745-ben kezd\u0151d\u00f6tt munk\u00e1latok 1777-re fejez\u0151dtek be, viszont a templom tornya csak 1802-ben \u00e9p\u00fclt fel. Mind a templom, mind a kolostor a barokk st\u00edlusjegyeit viselte mag\u00e1n.@\nA ferencesek az als\u00f3 fok\u00fa elemi iskol\u00e1t a n\u00e9gy oszt\u00e1llyal a L\u00e1bas-h\u00e1zb\u00f3l a kolostor \u00e9p\u00fclet\u00e9be k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. Az iskola igazgat\u00f3ja a h\u00e1zf\u0151n\u00f6k lett, aki mellett k\u00e9t p\u00e1ter v\u00e9gzett oktat\u00e1si munk\u00e1t. Az iskola fenntart\u00e1s\u00e1t a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos Pl\u00e9b\u00e1nia v\u00e1llalta.@\nA rom\u00e1n szocialista v\u00e1rosvezet\u00e9s a Nemzeti Sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9sekor a Sz\u00ednh\u00e1z t\u00e9r kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak indok\u00e1val a templomot a kolostorral egy\u00fctt 1971-ben lebontatta a kolostorkertet is megsz\u00fcntetve. A f\u0151t\u00e9ri ferences templom \u00e9s kolostor 250 \u00e9vig, 1972-ig \u00e1llott. Ma m\u00e1r csak 35 m magas tornya l\u00e1that\u00f3. A torony csak kegyeleti okok miatt maradhatott fenn, ugyanis alatta kriptasor tal\u00e1lhat\u00f3, amelynek lej\u00e1rata a toronyb\u00f3l indul. Az eml\u00e9kt\u00e1bla elhelyez\u00e9s\u00e9nek gondolata Sebesty\u00e9n P\u00e9ter pl\u00e9b\u00e1nosban fogalmaz\u00f3dott meg \u00e9s \u0151 is helyeztette el 2009. november 28-\u00e1n.@\nA torony bej\u00e1rata felett l\u00e1that\u00f3 a remek \u00e1llapotban megmaradt Nepumuki Szent J\u00e1nos szobra.\n&\nwikipedia: Bar\u00e1tok temploma (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bar%C3%A1tok_temploma_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2292,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Biserica Unitarian\u0103","address":"Strada Bolyai 11 (egykori Gecse D\u00e1niel utca)","mapdata":"1|2675|2871","gps_lat":"46.5432509633","gps_long":"24.5646793829","religion":8,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/unitarius.org\/szerkezet\/marosi-egyhazkor\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Unitarius-imahaz-Marosvasarhely-1933","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Aakmaros, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Unit%C3%A1rius_templom_Bolyai_t%C3%A9r.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Unit\u00e1rius templom Bolyai t\u00e9r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2d\/Unit%C3%A1rius_templom_Bolyai_t%C3%A9r.JPG\/512px-Unit%C3%A1rius_templom_Bolyai_t%C3%A9r.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Unit%C3%A1rius_templom_Bolyai_t%C3%A9r.JPG\u0022\u003EAakmaros\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Unit\u00e1rius templom","seolink":"unitarius-templom","note":"","history":"Az 1557-es tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s a vil\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r kimondta a vall\u00e1sszabads\u00e1got. Ezut\u00e1n az unit\u00e1rius felekezet annyira meger\u0151s\u00f6d\u00f6tt, hogy a v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb, mint fele hozz\u00e1juk tartozott. Ekkor m\u00e1r templomuk \u00e1llt ezen a helyen, amit a 17. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis \u00e9s Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda (akinek a rom\u00e1nok szobrot emeltek a v\u00e1rosban) d\u00fal\u00e1sai sor\u00e1n pusztult el. A h\u00edvek sz\u00e1ma k\u00e9s\u0151bb megfogyatkozott, a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r templomuk sem volt a v\u00e1rosban.@\nCsak 1849-ben v\u00e1s\u00e1rolta meg az egyh\u00e1z azt a telket, amelyre 1869-ben egy h\u00e1zat \u00e9p\u00edtett. Abban volt egy imah\u00e1z \u00e9s a M\u00e1ty\u00e1s Kir\u00e1ly, vagy k\u00e9s\u0151bbi nev\u00e9n az Oroszl\u00e1n fogad\u00f3. E mellett a h\u00e1z mellett \u00e9p\u00fclt fel a templom. A Bolyai-t\u00e9ri unit\u00e1rius templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t 1929. j\u00fanius 28-\u00e1n kezdt\u00e9k meg az alapk\u0151 let\u00e9teli \u00fcnnep\u00e9llyel. A tervrajzot Patrovits K\u00e1lm\u00e1n k\u00e9sz\u00edtette, az \u00e9p\u00edt\u00e9si munk\u00e1latokat Bustya Lajos \u00e9p\u00edt\u0151mester vezette. Az \u00fcnnep\u00e9lyes felszentel\u00e9sre 1930-ban ker\u00fclt sor Dr. Boros Gy\u00f6rgy p\u00fcsp\u00f6k jelenl\u00e9t\u00e9ben. A neog\u00f3tikus jelleg\u0171 templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t r\u00e9szint a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi h\u00edvek adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l, nagyobb r\u00e9szben pedig telkek \u00e9rt\u00e9kes\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e9s a marosszentkir\u00e1lyi birtok elad\u00e1s\u00e1b\u00f3l fedezt\u00e9k. Az orgona Bustya J\u00e1nos adom\u00e1nya.@\nKor\u00e1bban a mellette l\u00e9v\u0151 imah\u00e1z szolg\u00e1lt a h\u00edvek gy\u00fclekez\u00e9si hely\u00e9\u00fcl, amely 1869-70-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt.@\nA XX. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re a k\u00f6rnyez\u0151 falvakb\u00f3l v\u00e1rosra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt unit\u00e1riusok r\u00e9v\u00e9n a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Unit\u00e1rius Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g kin\u0151tte kereteit. 1999. november 21-\u00e9n a K\u00f6vesdombon \u00faj templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9be kezdtek. Az alapk\u00f6vet dr. Szab\u00f3 \u00c1rp\u00e1d p\u00fcsp\u00f6k \u00e9s Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gi gondnok tette le. A k\u00f6vesdombi unit\u00e1rius templomot 2006. december 2-\u00e1n szentelt\u00e9k fel.\n&\nwikipedia: Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi unit\u00e1rius templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyi_unit%C3%A1rius_templom"},{"sightId":2293,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103 Mic\u0103","address":"Strada \u0218tefan cel Mare 22 (egykori Gecse D\u00e1niel utca)","mapdata":"1|2889|3470","gps_lat":"46.5397701270","gps_long":"24.5667070606","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/kistemplom.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-kistemplom-Marosvasarhely-1803","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=418","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Tg_Mures_Calvinist_church.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO Tg Mures Calvinist church\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/RO_Tg_Mures_Calvinist_church.jpg\/256px-RO_Tg_Mures_Calvinist_church.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Tg_Mures_Calvinist_church.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus kistemplom","seolink":"reformatus-kistemplom","note":"","history":"A v\u00e1ros m\u00e1sodik reform\u00e1tus temploma. A Kis templom hely\u00e9n 1628-t\u00f3l eg\u00e9szen a templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ig, a Reform\u00e1tus Egyh\u00e1znak az ispot\u00e1lya, a szeg\u00e9nyek \u00e9s r\u00e1szorul\u00f3k befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1pol\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1nt \u00e9p\u00fclet \u00e1llt. Mellette a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n Kolozsv\u00e1ri Sz\u0151ts D\u00e1niel v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val egy reform\u00e1tus fatemplomot emeltek, melyet a helybeliek K\u00fcls\u0151templomk\u00e9nt vagy Ispot\u00e1ly-templomk\u00e9nt ismertek.@\n1815-ben lebontott\u00e1k az ispot\u00e1lyt \u00e9s nekikezdtek az \u00faj k\u00e9s\u0151barokk illetve emp\u00edr st\u00edlus\u00fa templom fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek S\u00f3falvi J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n, amit 1818-ra be is fejeztek. Azonban p\u00e9nzhi\u00e1ny miatt, csak 1827-ben kapott \u00fajabb lend\u00fcletet az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s, amikor is elv\u00e9gezt\u00e9k a bels\u0151 munk\u00e1latokat. Az els\u0151 istentiszteletre 1827. december 2-\u00e1n ker\u00fclt sor. 1828-ban folytatt\u00e1k a torony \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s 1829-ben fejezt\u00e9k be. Nev\u00e9t a V\u00e1rtemplom\u00e9n\u00e1l valamivel kisebb m\u00e9ret\u00e9r\u0151l kapta, de \u00edgy is h\u00e9tsz\u00e1z f\u00e9r\u0151hellyel rendelkezik.@\n1854 augusztus\u00e1ban, a szabads\u00e1gharc ut\u00e1n kisaj\u00e1t\u00edtotta az osztr\u00e1k katonai parancsnoks\u00e1g \u00e9s katonai k\u00f3rh\u00e1zk\u00e9nt, majd gabonarakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. A reform\u00e1tusok 1856 m\u00e1rcius\u00e1ban kapt\u00e1k vissza az \u00e9p\u00fcletet (addig a r\u00e9gi fatemplomot haszn\u00e1lt\u00e1k, melyet azt\u00e1n 1857-ben le is bontottak), \u00fajb\u00f3li felszentel\u00e9se Bodola S\u00e1muel p\u00fcsp\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt.@\nA templomhoz reform\u00e1tus fi\u00faiskola, majd vegyes iskola is tartozott, mely kezdetben a rektor lak\u00e1s\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1848-ban m\u00e1r 175 tanul\u00f3ja volt, \u00edgy az 1850-es \u00e9vekben k\u00fcl\u00f6n iskola\u00e9p\u00fcletet emeltek a templom k\u00f6zel\u00e9ben, melyet 1891-ben \u00e1tvett a v\u00e1ros. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n, Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmesteri szolg\u00e1lata alatt t\u00f6bb \u00faj iskola\u00e9p\u00fcletet emeltek a v\u00e1ros tanul\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra, az egykori reform\u00e1tus iskol\u00e1t pedig lak\u00f3h\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t.@\nOrgon\u00e1j\u00e1t 1867-ben k\u00e9sz\u00edtette Tak\u00e1csy Ign\u00e1c, az \u00farasztal\u00e1t 1868-ban adom\u00e1nyozta Szenkovitsn\u00e9 R\u00e1kosi Katalin. 1875-ben fel\u00faj\u00edtott\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet, ekkor \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a nyolcsz\u00f6g\u0171 sz\u00f3sz\u00e9ket \u00e9s koron\u00e1j\u00e1t Sz\u00f6ll\u0151si S\u00e1muel \u00e9s Roz\u00e1lia adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. 1927\u20131930 k\u00f6z\u00f6tt ism\u00e9t fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latokat v\u00e9geztek, ekkor nyerte el a templom klassziciz\u00e1l\u00f3 neobarokk arculat\u00e1t, \u00f6zvegy P\u00e1ll Domokosn\u00e9 pedig egy t\u00edzm\u00e1zs\u00e1s harangot aj\u00e1nd\u00e9kozott az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gnek f\u00e9rje \u00e9s fiai eml\u00e9k\u00e9re.@\n20. sz\u00e1zadi jeles lelkip\u00e1sztorai voltak Csiha K\u00e1lm\u00e1n (1929\u20132007) \u00e9s Varga L\u00e1szl\u00f3 (1929\u20132017). A kommunizmus alatt koncepci\u00f3s perekben el\u00edt\u00e9lt\u00e9k, majd hossz\u00fa id\u0151re b\u00f6rt\u00f6nbe z\u00e1rt\u00e1k \u0151ket.@\nA l\u00e9pcs\u0151 mellett l\u00e1that\u00f3 egy 1902-ben kihelyezett f\u00e9mlap, melyre a tengerszint feletti magass\u00e1got jegyezt\u00e9k: Marosv\u00e1s\u00e1rhely sz. kir. v\u00e1ros 332,376 m\u00e9ter.\n&\nwikipedia: Kistemplom (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kistemplom_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2294,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103","address":"Strada Spitalului Vechi (R\u00e9go k\u00f3rh\u00e1z) 7","mapdata":"1|3040|1819","gps_lat":"46.5494398523","gps_long":"24.5678389649","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/marosvasarhelyievangelikusegyhaz.weebly.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Evangelikus-templom-Marosvasarhely-1928","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Sie, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evang%C3%A9likus_templom_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Evang\u00e9likus templom Marosv\u00e1s\u00e1rhely\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a4\/Evang%C3%A9likus_templom_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.JPG\/512px-Evang%C3%A9likus_templom_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Evang%C3%A9likus_templom_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.JPG\u0022\u003ESie\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1818-ban j\u00f6tt l\u00e9tre az evang\u00e9likus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g a v\u00e1rosban. A f\u0151 t\u00e9r d\u00e9li r\u00e9sz\u00e9n v\u00e1s\u00e1roltak telket, \u00e9s az itt fel\u00e9p\u00fclt papi lak\u00e1st 1829-ben templomm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. A f\u0151t\u00e9r rendez\u00e9se sor\u00e1n ezt elbontott\u00e1k \u00e9s a hely\u00e9n b\u00e9rh\u00e1z \u00e9p\u00fclt. A v\u00e1ros k\u00e1rtalan\u00edt\u00e1sk\u00e9nt egy f\u00f6ldszintes lak\u00f3\u00e9p\u00fcletet adott \u00e1t a gy\u00fclekezetet, amelyet templomm\u00e1 alak\u00edtottak, felhaszn\u00e1lva a kor\u00e1bbi templom neog\u00f3tikus ablakait."},{"sightId":2295,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Biserica de lemn Sf\u00e2ntul Arhanghel Mihail","address":"Strada Mitropolit Andrei \u015eaguna 13","mapdata":"1|3251|1635","gps_lat":"46.5505706288","gps_long":"24.5697105233","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gorogkeleti-fatemplom-Marosvasarhely-1927","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Bogdan Ilie\u015f, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_de_lemn_din_Targu_Mures09.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica de lemn din Targu Mures09\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/26\/Biserica_de_lemn_din_Targu_Mures09.jpg\/512px-Biserica_de_lemn_din_Targu_Mures09.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_de_lemn_din_Targu_Mures09.jpg\u0022\u003EBogdan Ilie\u015f\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mih\u00e1ly arkangyal ortodox fatemplom","seolink":"szent-mihaly-arkangyal-ortodox-fatemplom","note":"","history":"1793-1794 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Ikonoszt\u00e1z\u00e1t \u00e9s a bels\u0151 festm\u00e9nyeket 1814-ben Bon Vasile \u00e9s Popa Nicolae k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k.\n&\nwelcometoromania.eu: Marosv\u00e1s\u00e1rhely, Fatemplom|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Targu_Mures\/Targu_Mures_Biserica_de_lemn_m.htm"},{"sightId":2296,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mitropolit Andrei \u015eaguna 9","mapdata":"1|3123|1622","gps_lat":"46.5506205608","gps_long":"24.5686319957","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=175","picture":"\u003Ca title=\u0022Mihai Andrei, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Bob_din_Tg._Mures.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica Bob din Tg. Mures\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f9\/Biserica_Bob_din_Tg._Mures.jpg\/256px-Biserica_Bob_din_Tg._Mures.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Bob_din_Tg._Mures.jpg\u0022\u003EMihai Andrei\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk mennybemenetele (egykori g\u00f6r\u00f6g katolikus) ortodox templom","seolink":"urunk-mennybemenetele-egykori-gorog-katolikus-ortodox-templom","note":"","history":"1793 \u00e9s 1794 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban Ioan Bob p\u00fcsp\u00f6k adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l egy 1750-ben \u00e9p\u00fclt fatemplom hely\u00e9re. Kivitelez\u0151je Topler J\u00e1nos k\u0151m\u0171vespall\u00e9r. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00e1lkommunist\u00e1k betiltott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zat, \u00e9s a templomaikat az ortodoxoknak adt\u00e1k.\n&\nwikipedia: Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Bob-templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyi_Bob-templom\nbiserici.org|https:\/\/www.biserici.org\/index.php?menu=BIMS&code=374&criteria=&quick=&radio=b&order=C.NAME"},{"sightId":2297,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Milcovului","mapdata":"1|71|3514","gps_lat":"46.5394499091","gps_long":"24.5423745779","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/peterpater.com\/content\/hu\/Miserend","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kulja, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szent_Imre_katolikus_templom_Marosvasarhely_02.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szent Imre katolikus templom Marosvasarhely 02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d6\/Szent_Imre_katolikus_templom_Marosvasarhely_02.jpg\/512px-Szent_Imre_katolikus_templom_Marosvasarhely_02.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szent_Imre_katolikus_templom_Marosvasarhely_02.jpg\u0022\u003EKulja\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Imre r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-imre-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"A pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t 1972-ben, a Sz\u00ednh\u00e1z-t\u00e9r kialak\u00edt\u00e1sa idej\u00e9n, a f\u0151t\u00e9ri ferences templom \u00e9s kolostor lebont\u00e1sa nyom\u00e1n alap\u00edtott\u00e1k. Az akkori kommunista hatalom, a ferences rendtartom\u00e1ny, L\u00e9sty\u00e1n Ferenc f\u0151esperes \u00e9s M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9trej\u00f6tt k\u00e9nyszerhelyzet sz\u00fclte megegyez\u00e9s alapj\u00e1n a vas\u00faton t\u00fali v\u00e1rosr\u00e9szben, az Ady-negyedben, az \u00e1llam \u2013 az eredetileg aut\u00f3szerel\u0151 m\u0171helynek \u00e9p\u00fclt \u2013 munk\u00e1s-mozit alak\u00edttatta \u00e1t templomm\u00e1 Gyenes Tibor m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. A templomm\u00e1 \u00e1talak\u00edtott \u00e9p\u00fclettel pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9s k\u00e1ntori lak\u00e1s is j\u00e1rt. A templomot M\u00e1rton \u00c1ron p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel 1972. m\u00e1jus 28-\u00e1n. Az \u00faj templom bels\u0151 kik\u00e9pz\u00e9s\u00e9n\u00e9l felhaszn\u00e1lt\u00e1k a f\u0151t\u00e9ri ferences templom ablakfestm\u00e9nyeit, harangjait, szobrait \u00e9s orgon\u00e1j\u00e1t. A II. sz\u00e1m\u00fa \u2013 akkor m\u00e9g ferences \u2013 templom \u00e9s pl\u00e9b\u00e1nia megalakul\u00e1sa \u00edgy v\u00e1lt lehet\u0151v\u00e9 Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen, \u00e9s \u00edgy maradhattak ferences szerzetesek a v\u00e1rosban. \n&\nersekseg.ro: Marosv\u00e1s\u00e1rhely II., Szent Imre, Ady negyed|https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/1023"},{"sightId":2298,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Catedrala \u00cen\u0103l\u021barea Domnului","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (R\u00f3zs\u00e1k tere) 1","mapdata":"1|2515|2387","gps_lat":"46.5461536284","gps_long":"24.5633581875","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/wwwold.netsoft.ro\/catedrala\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Losy, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_Mare_Targu_Mures_03.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Catedrala Mare Targu Mures 03\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6d\/Catedrala_Mare_Targu_Mures_03.JPG\/512px-Catedrala_Mare_Targu_Mures_03.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catedrala_Mare_Targu_Mures_03.JPG\u0022\u003ELosy\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk mennybemenetele ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"urunk-mennybemenetele-ortodox-katedralis","note":"","history":"A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n, 1925\u20131934 k\u00f6z\u00f6tt a belv\u00e1rosban egy ortodox templom \u00e9p\u00edt\u00e9se zajlott Iosif Vlad tervei alapj\u00e1n, amit t\u00e9nylegesen csak 1990 ut\u00e1n fejeztek be. A templom \u00e9p\u00edt\u00e9sekor az volt a c\u00e9l, hogy magass\u00e1ga meghaladja a t\u00f6bbi magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi egyh\u00e1z templom\u00e1nak \u00e9s a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota torny\u00e1nak a magass\u00e1g\u00e1t.@\nA kupl\u00e1t Aurel Ciupa festm\u00e9nyei d\u00edsz\u00edtik. Ikonoszt\u00e1z\u00e1t Traian Bobletec k\u00e9sz\u00edtette, festm\u00e9nyeit pedig a lugosi Virgil Simionescu."},{"sightId":2299,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Catedrala Buna Vestire","address":"","mapdata":"1|1816|3132","gps_lat":"46.5417406529","gps_long":"24.5574325815","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/35\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_3.jpg\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_3.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Angyali \u00fcdv\u00f6zlet (egykori g\u00f6r\u00f6g katolikus) ortodox templom, Kiskatedr\u00e1lis","seolink":"angyali-udvozlet-egykori-gorog-katolikus-ortodox-templom-kiskatedralis","note":"","history":"A Kiskatedr\u00e1lisnak nevezett templom a vatik\u00e1ni Szent P\u00e9ter-bazilika kicsiny\u00edtett m\u00e1sa. Feltehet\u0151leg a nev\u00e9t is innen kapta. 1926\u20131936 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. 1936. szeptember 8-\u00e1n lett felszentelve. 1948-ban a kommunista karhatalom betiltotta a g\u00f6r\u00f6gkatolikus egyh\u00e1zat, \u00e9s ez\u00e9rt a templomot az ortodoxok kapt\u00e1k meg, \u00e9s az\u00f3ta sem szolg\u00e1ltatt\u00e1k vissza a g\u00f6r\u00f6gkatolikusoknak."},{"sightId":2300,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Status Quo Ante","address":"Strada Aurel Filimon 23","mapdata":"1|1900|2530","gps_lat":"46.5453610828","gps_long":"24.5579953473","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"http:\/\/zsidovasarhely.blogspot.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Zsinagoga-Marosvasarhely-1598","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Rsocol, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagoga_din_Targu_Mures.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sinagoga din Targu Mures\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Sinagoga_din_Targu_Mures.jpg\/256px-Sinagoga_din_Targu_Mures.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagoga_din_Targu_Mures.jpg\u0022\u003ERsocol\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Status Quo Ante Zsinag\u00f3ga","seolink":"status-quo-ante-zsinagoga","note":"","history":"1899\u20131900-ban \u00e9p\u00fclt Jacob G\u00e4rtner, b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n. A v\u00e1ros 1857-ben \u00e9p\u00fclt els\u0151 zsinag\u00f3g\u00e1ja a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r nem el\u00e9g\u00edtette ki a megn\u00f6vekedett l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa status quo ante hitk\u00f6zs\u00e9g ig\u00e9nyeit, ez\u00e9rt 1898-ban megrendelt\u00e9k az \u00e9p\u00edt\u00e9szt\u0151l a terveket. Az eklektikus st\u00edlus\u00fa zsinag\u00f3g\u00e1t 1900-ban avatt\u00e1k fel."},{"sightId":2301,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Liceul Teoretic Bolyai Farkas","address":"Strada Bolyai 3","mapdata":"1|2575|2825","gps_lat":"46.5434982952","gps_long":"24.5639221324","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.bolyai.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-kollegium-Marosvasarhely-1368","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=173","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(30).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (30)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a4\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2830%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2830%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(30).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium \u00faj \u00e9p\u00fclete, Bolyai Farkas Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"egykori-reformatus-kollegium-uj-epulete-bolyai-farkas-elmeleti-liceum","note":"","history":"Az 1556-os kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen elhangzott t\u00f6bb \u00faj reform\u00e1tus tanint\u00e9zet l\u00e9trehoz\u00e1sa. Az iskola els\u0151 n\u00e9v szerint ismert tan\u00e1ra a wittenbergi egyetemen v\u00e9gzett Tordai \u00c1d\u00e1m volt (1569). A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron Jagell\u00f3 Izabella magyar kir\u00e1lyn\u00e9 a ferenc-rendiek egykori kolostor\u00e1t jel\u00f6lte ki az int\u00e9zm\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra, ami a Schola Particula nevet kapta. 1601\u20131602-ben Basta hadai feld\u00falt\u00e1k a V\u00e1rtemplomot, \u00e9s ekkor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t a tanint\u00e9zm\u00e9ny arra a helyre, ahol ma is \u00e1ll a l\u00edceum.@\nAz 1671-ben el\u0171z\u00f6tt s\u00e1rospataki koll\u00e9gium di\u00e1ks\u00e1g\u00e1t a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri koll\u00e9gium fogadta be. Innen 1716-ban utas\u00edtotta ki \u0151ket az osztr\u00e1k katonas\u00e1g a helyi er\u0151d\u00edtm\u00e9ny v\u00e9delmi szempontjaira hivatkozva. 1718-ban a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Schola Particula fogadta be az int\u00e9rm\u00e9nyt \u00e9s di\u00e1ks\u00e1g\u00e1t, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en koll\u00e9giumi rangra emelkedett, az enyedi \u00e9s kolozsv\u00e1ri koll\u00e9gium mellett Erd\u00e9lyben harmadikk\u00e9nt. Els\u0151 \u00e1lland\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9nye Hadik Andr\u00e1s gubern\u00e1tor enged\u00e9ly\u00e9vel az 1760-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclhetett fel. 1777 \u00e9s 1779 k\u00f6z\u00f6tt Teleki J\u00f3zsef kur\u00e1tor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e9p\u00fclt a k\u00f6nyvt\u00e1rnak \u00e9s audit\u00f3riumnak otthont ad\u00f3 \u00faj \u00e9p\u00fclet. 1801 \u00e9s 1804 k\u00f6z\u00f6tt b\u0151v\u00edtett\u00e9k az \u00e1talak\u00edtva ugyan, de ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9szaki sz\u00e1rnnyal Ugrai L\u00e1szl\u00f3 tervei alapj\u00e1n.@\n1794-ben a fels\u0151bb oszt\u00e1lyokban megkezdik a jog tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a term\u00e9szetrajz\u00e9t. 1802. szeptember 27-\u00e9n a koll\u00e9gium birtok\u00e1ba ker\u00fcl Marosv\u00e1s\u00e1rhely els\u0151 nyomd\u00e1ja.@\nBolyai Farkas 1804 m\u00e1jus\u00e1ban megtartotta sz\u00e9kfoglal\u00f3 besz\u00e9d\u00e9t, ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt az int\u00e9zet felvir\u00e1gz\u00e1sa. Bolyai Farkas az oktat\u00e1s korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t szorgalmazta. Az ismert matematikus fia, Bolyai J\u00e1nos is itt tanult. Az int\u00e9zm\u00e9ny falain bel\u00fcl fedezte fel relativit\u00e1s-elm\u00e9let\u00e9nek alapjait.@\nA 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00e9p\u00fclet r\u00e9gi sz\u00e1rny\u00e1t elbontott\u00e1k, \u00e9s hely\u00e9n meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a mai szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fcletet. Az \u00faj \u00e9p\u00fclet 1908 \u00e9s 1909 k\u00f6z\u00f6tt Baumgartner S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a rom\u00e1nok elkobozt\u00e1k \u00e9s \u00e1llami iskol\u00e1t m\u0171k\u00f6dtettek benne.@\n1957-ben, az int\u00e9zm\u00e9ny fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n felvette az int\u00e9zm\u00e9ny a Bolyai Farkas nev\u00e9t. Az 1960-as \u00e9v gy\u00e1szos volt a k\u00f6z\u00e9piskola \u00e9let\u00e9ben, ugyan is az akkori nacionalista rom\u00e1n hatalom vegyes tannyelv\u0171 int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edtotta \u00e1t. Az iskola teljesen magyarr\u00e1 t\u00e9tele m\u00e1r 1990-ben felmer\u00fclt, az volt az egyik kiv\u00e1lt\u00f3 oka a fekete m\u00e1rcius n\u00e9ven elh\u00edres\u00fclt etnikai zavarg\u00e1soknak. A 2005\u20132006-os tan\u00e9vt\u0151l kezd\u0151d\u0151en besz\u00fcntett\u00e9k a rom\u00e1n oszt\u00e1lyokat \u00e9s \u00fajra teljesen magyar tanint\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt.@\n2007 nyar\u00e1n, a Bolyais \u00d6regdi\u00e1kok Vil\u00e1gtal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt visszahelyezt\u00e9k a Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium c\u00edmer\u00e9t (k\u00e9k alapon feh\u00e9r angyal) az iskola homlokzat\u00e1ra.\nJelenleg az Erd\u00e9lyi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zker\u00fclet visszakapott \u00e9p\u00fclet\u00e9ben k\u00e9t iskola, a Bolyai Farkas L\u00edceum \u00e9s a Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium m\u0171k\u00f6dik.\n&\nwikipedia: Bolyai Farkas L\u00edceum|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bolyai_Farkas_L%C3%ADceum"},{"sightId":2302,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Colegiul Reformat","address":"Strada Bolyai 3","mapdata":"1|2552|2738","gps_lat":"46.5441510207","gps_long":"24.5637626342","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.refkoll.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-kollegium-Marosvasarhely-1368","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=173","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bolyai_Farkas_Liceum,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(23).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bolyai Farkas Liceum, Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (23)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/Bolyai_Farkas_Liceum%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2823%29.jpg\/512px-Bolyai_Farkas_Liceum%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2823%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bolyai_Farkas_Liceum,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(23).jpg\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium (r\u00e9gi \u00e9p\u00fclet)","seolink":"reformatus-kollegium-regi-epulet","note":"","history":"Az 1556-os kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen elhangzott t\u00f6bb \u00faj reform\u00e1tus tanint\u00e9zet l\u00e9trehoz\u00e1sa. Az iskola els\u0151 n\u00e9v szerint ismert tan\u00e1ra a wittenbergi egyetemen v\u00e9gzett Tordai \u00c1d\u00e1m volt (1569). A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban, Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron Jagell\u00f3 Izabella magyar kir\u00e1lyn\u00e9 a ferenc-rendiek egykori kolostor\u00e1t jel\u00f6lte ki az int\u00e9zm\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra, ami a Schola Particula nevet kapta. 1601\u20131602-ben Basta hadai feld\u00falt\u00e1k a V\u00e1rtemplomot, \u00e9s ekkor k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t a tanint\u00e9zm\u00e9ny arra a helyre, ahol ma is \u00e1ll a l\u00edceum.@\nAz 1671-ben el\u0171z\u00f6tt s\u00e1rospataki koll\u00e9gium di\u00e1ks\u00e1g\u00e1t a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri koll\u00e9gium fogadta be. Innen 1716-ban utas\u00edtotta ki \u0151ket az osztr\u00e1k katonas\u00e1g a helyi er\u0151d\u00edtm\u00e9ny v\u00e9delmi szempontjaira hivatkozva. 1718-ban a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Schola Particula fogadta be az int\u00e9rm\u00e9nyt \u00e9s di\u00e1ks\u00e1g\u00e1t, amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en koll\u00e9giumi rangra emelkedett, az enyedi \u00e9s kolozsv\u00e1ri koll\u00e9gium mellett Erd\u00e9lyben harmadikk\u00e9nt. Els\u0151 \u00e1lland\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9nye Hadik Andr\u00e1s gubern\u00e1tor enged\u00e9ly\u00e9vel az 1760-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclhetett fel. 1777 \u00e9s 1779 k\u00f6z\u00f6tt Teleki J\u00f3zsef kur\u00e1tor seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e9p\u00fclt a k\u00f6nyvt\u00e1rnak \u00e9s audit\u00f3riumnak otthont ad\u00f3 \u00faj \u00e9p\u00fclet. 1801 \u00e9s 1804 k\u00f6z\u00f6tt b\u0151v\u00edtett\u00e9k az \u00e1talak\u00edtva ugyan, de ma is \u00e1ll\u00f3 \u00e9szaki sz\u00e1rnnyal Ugrai L\u00e1szl\u00f3 tervei alapj\u00e1n.@\n1794-ben a fels\u0151bb oszt\u00e1lyokban megkezdik a jog tan\u00edt\u00e1s\u00e1t, h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a term\u00e9szetrajz\u00e9t. 1802. szeptember 27-\u00e9n a koll\u00e9gium birtok\u00e1ba ker\u00fcl Marosv\u00e1s\u00e1rhely els\u0151 nyomd\u00e1ja.@\nBolyai Farkas 1804 m\u00e1jus\u00e1ban megtartotta sz\u00e9kfoglal\u00f3 besz\u00e9d\u00e9t, ezzel megkezd\u0151d\u00f6tt az int\u00e9zet felvir\u00e1gz\u00e1sa. Bolyai Farkas az oktat\u00e1s korszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9t szorgalmazta. Az ismert matematikus fia, Bolyai J\u00e1nos is itt tanult. Az int\u00e9zm\u00e9ny falain bel\u00fcl fedezte fel relativit\u00e1s-elm\u00e9let\u00e9nek alapjait.@\nA 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00e9p\u00fclet r\u00e9gi sz\u00e1rny\u00e1t elbontott\u00e1k, \u00e9s hely\u00e9n meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a mai szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fcletet. Az \u00faj \u00e9p\u00fclet 1908 \u00e9s 1909 k\u00f6z\u00f6tt Baumgartner S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a rom\u00e1nok elkobozt\u00e1k \u00e9s \u00e1llami iskol\u00e1t m\u0171k\u00f6dtettek benne.@\n1957-ben, az int\u00e9zm\u00e9ny fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 400. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n felvette az int\u00e9zm\u00e9ny a Bolyai Farkas nev\u00e9t. Az 1960-as \u00e9v gy\u00e1szos volt a k\u00f6z\u00e9piskola \u00e9let\u00e9ben, ugyan is az akkori nacionalista rom\u00e1n hatalom vegyes tannyelv\u0171 int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 alak\u00edtotta \u00e1t. Az iskola teljesen magyarr\u00e1 t\u00e9tele m\u00e1r 1990-ben felmer\u00fclt, az volt az egyik kiv\u00e1lt\u00f3 oka a fekete m\u00e1rcius n\u00e9ven elh\u00edres\u00fclt etnikai zavarg\u00e1soknak. A 2005\u20132006-os tan\u00e9vt\u0151l kezd\u0151d\u0151en besz\u00fcntett\u00e9k a rom\u00e1n oszt\u00e1lyokat \u00e9s \u00fajra teljesen magyar tanint\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 v\u00e1lt.@\n2007 nyar\u00e1n, a Bolyais \u00d6regdi\u00e1kok Vil\u00e1gtal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n \u00fcnnep\u00e9lyes keretek k\u00f6z\u00f6tt visszahelyezt\u00e9k a Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium c\u00edmer\u00e9t (k\u00e9k alapon feh\u00e9r angyal) az iskola homlokzat\u00e1ra.@\nJelenleg az Erd\u00e9lyi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zker\u00fclet visszakapott \u00e9p\u00fclet\u00e9ben k\u00e9t iskola, a Bolyai Farkas L\u00edceum \u00e9s a Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium m\u0171k\u00f6dik.\n&\nwikipedia: Bolyai Farkas L\u00edceum|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bolyai_Farkas_L%C3%ADceum"},{"sightId":2303,"townId":85,"active":2,"name_LO":"Biblioteca Teleki-Bolyai","address":"Bolyai utca 17.","mapdata":"1|2750|2953","gps_lat":"46.5427571535","gps_long":"24.5653876918","religion":0,"oldtype":"76","newtype":"76","homepage":"http:\/\/www.telekiteka.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Teleki-Teka-Marosvasarhely-1411","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=179","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(33).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (33)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2833%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2833%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(33).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Teleki T\u00e9ka, Teleki-Bolyai K\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"teleki-teka-teleki-bolyai-konyvtar","note":"","history":"A Teleki\u2013Bolyai K\u00f6nyvt\u00e1r vagy k\u00f6zismert nev\u00e9n Teleki T\u00e9ka Marosv\u00e1s\u00e1rhely egyik legjelent\u0151sebb kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9ge. A k\u00f6nyvt\u00e1rat 1797-ben l\u00e9tes\u00edtette gr\u00f3f Teleki S\u00e1muel, Erd\u00e9ly kancell\u00e1rja, aki nemcsak gazdag, hanem rendk\u00edv\u00fcl m\u0171velt ember is volt, t\u00f6bb eur\u00f3pai egyetemen tanult. Vagyona nagy r\u00e9sz\u00e9t a t\u00f6bb mint 40 000 k\u00f6tet megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtotta, amellyel l\u00e9trehozta a ma nev\u00e9t visel\u0151 k\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1rat. A k\u00f6nyvt\u00e1r t\u00f6bb \u0151snyomtatv\u00e1nyt, sok r\u00e9gi k\u00f6nyvet, k\u00e9ziratot \u00e9s k\u00f6nyvritkas\u00e1got \u0151riz. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy Pesten k\u00e9s\u0151bb, az \u00e9v november 25-\u00e9n alap\u00edtotta gr\u00f3f Sz\u00e9ch\u00e9nyi Ferenc is a mag\u00e1\u00e9t (Orsz\u00e1gos Sz\u00e9ch\u00e9nyi K\u00f6nyvt\u00e1r), amely a Magyar Nemzeti M\u00fazeum \u0151se is lett.@\nTeleki S\u00e1muel 1759. november 7-t\u0151l 1763. november 17-ig Sv\u00e1jcban, Hollandi\u00e1ban \u00e9s Franciaorsz\u00e1gban tett tanulm\u00e1nyutat, ennek sor\u00e1n a b\u00e1zeli, utrechti \u00e9s leideni egyetemen tanult. A k\u00f6nyvgy\u0171jt\u00e9s megkezd\u00e9s\u00e9ben Jakob Christoph Beck teol\u00f3gia- \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelemprofesszor, a b\u00e1zeli k\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1r \u0151re l\u00e1tta el hasznos tan\u00e1csokkal. Az utaz\u00e1s sor\u00e1n \u00e9rintett v\u00e1rosokban felkereste a tud\u00f3sokat, k\u00f6nyvkeresked\u0151ket \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1rosokat; mire haza\u00e9rt, m\u00e1r szak\u00e9rt\u0151 bibliofill\u00e1 k\u00e9pezte mag\u00e1t \u00e9s kilenc l\u00e1d\u00e1nyi k\u00f6nyvet hozott mag\u00e1val, huszonhat \u00e9s f\u00e9l m\u00e1zsa s\u00falyban. S\u00e1romberki birtok\u00e1n letelepedve, levelez\u00e9s \u00fatj\u00e1n tartotta a kapcsolatot kora hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tud\u00f3saival, megszervezte k\u00f6nyvbeszerz\u0151 h\u00e1l\u00f3zat\u00e1t, \u00e9s k\u00f6nyveket k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt.@\nTeleki 1778-ban Nagyszebenbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahova a k\u00f6nyveit is mag\u00e1val vitte, \u00e9s folytatta a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9st. 1785-ben Nagyv\u00e1radra, 1787-ben B\u00e9csbe tette \u00e1t lak\u00e1s\u00e1t, de a k\u00f6nyveket Szebenben rakt\u00e1roztatta el. B\u00e9csben ismerkedett meg Johannes von M\u00fcllerrel, a kor neves k\u00f6nyvszak\u00e9rt\u0151j\u00e9vel, aki sokat seg\u00edtett neki a k\u00f6nyvek azonos\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s felbecs\u00fcl\u00e9s\u00e9ben. 1788-ban az Erd\u00e9lyben foly\u00f3 osztr\u00e1k-t\u00f6r\u00f6k hadm\u0171veletek miatt Teleki igen agg\u00f3dott a k\u00f6nyvt\u00e1ra \u00e9ps\u00e9g\u00e9\u00e9rt, ez\u00e9rt s\u00f3gor\u00e1t, J\u00f3sika Antalt k\u00e9rte meg, hogy a k\u00f6nyveket Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre k\u00f6lt\u00f6ztesse. Az 1790-es \u00e9vek elej\u00e9n (a pontos d\u00e1tum nem ismert) Teleki a k\u00f6nyvt\u00e1rat B\u00e9csbe vitette, de 1797 \u00e1prilis\u00e1ban a franci\u00e1kkal folytatott h\u00e1bor\u00fa miatt ism\u00e9t Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre menek\u00edtette. Itt abban Wessel\u00e9nyi-h\u00e1zban rakt\u00e1roztatta a k\u00f6nyveket, amelyet feles\u00e9ge, ikt\u00e1ri Bethlen Zsuzsanna \u00f6r\u00f6k\u00f6lt nagyn\u00e9nj\u00e9t\u0151l, b\u00e1r\u00f3 Wessel\u00e9nyi Kat\u00e1t\u00f3l (Rh\u00e9dey Zsigmond \u00f6zvegy\u00e9t\u0151l).@\nAz 1770-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt \u00e9p\u00fcletet Teleki 1799\u20131802 k\u00f6z\u00f6tt Ernst Koch b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint kib\u0151v\u00edtette, \u00e9s a megnyit\u00e1s el\u0151tt, 1802 \u0151sz\u00e9n szem\u00e9lyesen ir\u00e1ny\u00edtotta a k\u00f6nyvek elrendez\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9p\u00fclet hagyom\u00e1nyos f\u0151\u00fari palota volt, melynek csaknem fel\u00e9t nyilv\u00e1nos k\u00f6nyvt\u00e1r foglalta el. Ekkor vette szolg\u00e1lat\u00e1ba az els\u0151 marosv\u00e1s\u00e1rhelyi k\u00f6nyvt\u00e1rost, Sz\u00e1sz J\u00f3zsefet, aki nagyon korszer\u0171 katal\u00f3gusrendszert \u00e1ll\u00edtott f\u00f6l. V\u00e9grendelet\u00e9ben gondoskodott a gy\u0171jtem\u00e9ny sors\u00e1r\u00f3l: hitbizom\u00e1nyk\u00e9nt \u00f6r\u00f6k\u00f6seire hagyta, k\u00f6telezve \u0151ket a k\u00f6nyvt\u00e1r tov\u00e1bbm\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re, ugyanakkor fel\u00fcgyelet\u00e9vel az erd\u00e9lyi reform\u00e1tus f\u0151konziszt\u00f3riumot b\u00edzta meg. A saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9hez csatolta 1799-ben elhunyt feles\u00e9ge, mintegy 2000 k\u00f6tetes, kiz\u00e1r\u00f3lag magyar nyelv\u0171 gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t is, amelyet m\u00e9g annak nagyanyja, Rh\u00e9dei Zsuzsanna alapozott meg, majd Wessel\u00e9nyi Kata tov\u00e1bb gyarap\u00edtott.@\nTeleki S\u00e1muel hal\u00e1la ut\u00e1n a T\u00e9ka rendszeres gyarapod\u00e1sa akadozni kezdett, majdnem megsz\u0171nt.@\n1864-ben megvett\u00e9k a T\u00e9ka sz\u00e1m\u00e1ra R\u00e9csi Emil 800 m\u0171b\u0151l \u00e1ll\u00f3 jogi k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t. Az 1880-as \u00e9vekt\u0151l kezdve az int\u00e9zm\u00e9ny k\u00f6nyvt\u00e1rb\u00f3l k\u00f6nyv-m\u00fazeumm\u00e1 alakult \u00e1t, beszerz\u00e9sei nem tartottak l\u00e9p\u00e9st a kor tudom\u00e1nyos ig\u00e9nyeivel.@\nA Teleki nemzets\u00e9gi lev\u00e9lt\u00e1rat 1916-ban Budapestre menek\u00edtett\u00e9k, ma az Orsz\u00e1gos Lev\u00e9lt\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3. A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 \u00e9vekben a Teleki K\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1llami kezel\u00e9sbe ker\u00fclt.\n1955-ben a T\u00e9ka \u00e9p\u00fclet\u00e9be k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium Nagyk\u00f6nyvt\u00e1ra (Bolyai K\u00f6nyvt\u00e1r), majd 1962-ben Teleki\u2013Bolyai K\u00f6nyvt\u00e1r n\u00e9ven a k\u00e9t gy\u0171jtem\u00e9nyt egyes\u00edtett\u00e9k. Ebben fedezte fel dr. Farcz\u00e1dy Elek a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi sorok illetve marosv\u00e1s\u00e1rhelyi glossz\u00e1k n\u00e9ven ismert 14. sz\u00e1zadi magyar nyelveml\u00e9ket.@\nSzint\u00e9n ide ker\u00fclt az \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a feloszlatott mikh\u00e1zi ferences kolostor gy\u0171jtem\u00e9nye, az egykori sz\u00e9kelykereszt\u00fari Unit\u00e1rius Gimn\u00e1zium k\u00f6nyvt\u00e1ra, a m\u00e1ramarosszigeti Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium k\u00f6nyvt\u00e1ra, illetve a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium tan\u00e1ri k\u00f6nyvt\u00e1ra.@\n1993-ban a Teleki csal\u00e1d k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n \u00e9l\u0151 tagjai B\u00e1zelben l\u00e9trehoztak egy alap\u00edtv\u00e1nyt F\u00f6rderstiftung Teleki T\u00e9ka n\u00e9ven a Teleki\u2013Bolyai K\u00f6nyvt\u00e1r t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra. 1999-ben ennek a b\u00e1zeli alap\u00edtv\u00e1nynak a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9trej\u00f6tt a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi sz\u00e9khely\u0171 Teleki T\u00e9ka Alap\u00edtv\u00e1ny is, ugyanezzel a c\u00e9llal.@\nAz \u00e9p\u00fclet barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt a 17-18. sz\u00e1zadban. Teleki S\u00e1muel 1799 \u00e9s 1802 k\u00f6z\u00f6tt kib\u0151v\u00edtette a nyugati sz\u00e1rnnyal, ahol megnyitotta k\u00f6zk\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t, \u00e9s amely ma is \u0151rzi az egykori Teleki-k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t.\n&\nwikipedia: Teleki\u2013Bolyai K\u00f6nyvt\u00e1r|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Teleki%E2%80%93Bolyai_K%C3%B6nyvt%C3%A1r"},{"sightId":2304,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Liceul de Art\u0103 T\u00e2rgu Mure\u0219","address":"Strada Revolu\u021biei 9 (egykori Szent Gy\u00f6rgy utca)","mapdata":"1|2566|2162","gps_lat":"46.5474014361","gps_long":"24.5637862575","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.liceuldeartams.ro\/?lang=hu","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Romai-katolikus-leanyiskola-Marosvasarhely-1961","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Liceul_de_arta_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Liceul de arta 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/RO_MS_Liceul_de_arta_1.jpg\/512px-RO_MS_Liceul_de_arta_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Liceul_de_arta_1.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Egykori r\u00f3mai katolikus le\u00e1nyiskola, M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceum","seolink":"egykori-romai-katolikus-leanyiskola-muveszeti-liceum","note":"","history":"A katolikus pl\u00e9b\u00e1niai iskola 1783-ban a L\u00e1bash\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1880 \u00e9s 1882 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel az \u00faj, korszer\u0171 oktat\u00e1si \u00e9p\u00fcletet Jelinek Antal tervei szerint neobarokk st\u00edlusban. 1945 ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k \u00e9s M\u0171v\u00e9szeti L\u00edceumot alak\u00edtottak ki benne, ami ma is m\u0171k\u00f6dik. 1972-ben modern st\u00edlusban b\u0151v\u00edtett\u00e9k. A 7. s\u00e1m\u00fa h\u00e1zat az egyh\u00e1z 1908-ban v\u00e1s\u00e1rolta megkoll\u00e9gium c\u00e9lj\u00e1ra, de \u00e9tkez\u0151t \u00e9s tantermeket is kialak\u00edtottak benne."},{"sightId":2305,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Alexandru Papiu Ilarian","address":"Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy 12","mapdata":"1|3097|2399","gps_lat":"46.5461662917","gps_long":"24.5683776138","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.papiu.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Felsobb-Leanyiskola--ma--Papiu-Ilarian-Kollegium--Marosvasarhely-1430","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=239","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Felsobb_leanyiskola_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Felsobb leanyiskola Marosvasarhely\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ea\/Felsobb_leanyiskola_Marosvasarhely.jpg\/512px-Felsobb_leanyiskola_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Felsobb_leanyiskola_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003EUnknown authorUnknown author\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Egykori r\u00f3mai katolikus fels\u0151bb le\u00e1nyiskola, Alexandru Papiu Ilarian K\u00f6z\u00e9piskola","seolink":"egykori-romai-katolikus-felsobb-leanyiskola-alexandru-papiu-ilarian-kozepiskola","note":"","history":"1912 \u00e9s 1913 k\u00f6z\u00f6tt a r\u00f3mai-katolikus le\u00e1nyl\u00edceum sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt Rad\u00f3 S\u00e1ndor \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":2306,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada \u0218tefan cel Mare 26","mapdata":"1|2939|3563","gps_lat":"46.5391877840","gps_long":"24.5670599339","religion":2,"oldtype":"74","newtype":"80","homepage":"http:\/\/www.gecse.sokoldal.hu\/fooldal","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori reform\u00e1tus iskola, Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g gy\u00fclekezeti h\u00e1za","seolink":"egykori-reformatus-iskola-reformatus-egyhazkozseg-gyulekezeti-haza","note":"","history":"Az 1850-es \u00e9vekb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 reform\u00e1tus iskola \u00e9p\u00fclete ma lak\u00f3h\u00e1z, a 26. sz\u00e1m alatt \u00e1ll. A templom szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll a gy\u00fclekezeti h\u00e1z, az utca t\u00fals\u00f3 oldal\u00e1n pedig a par\u00f3kia \u00e9p\u00fclete a tan\u00e1csteremmel.\n&\nwikipedia: Kistemplom (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kistemplom_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2307,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"R\u00f3zs\u00e1k tere, Pet\u0151fi utca","mapdata":"1|2605|2393","gps_lat":"46.5460872648","gps_long":"24.5641066420","religion":1,"oldtype":"53, 4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Romai-katolikus-plebania-Marosvasarhely-1915","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Katolikus_templom,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Katolikus templom, Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/Katolikus_templom%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\/512px-Katolikus_templom%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Katolikus_templom,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11.JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia, Nagy Szab\u00f3 Ferenc h\u00e1za","seolink":"romai-katolikus-plebania-nagy-szabo-ferenc-haza","note":"","history":"A jezsuit\u00e1k 1719-ben megv\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k a Nagy Szab\u00f3 Ferenc szab\u00f3mester \u00e1ltal 1623-ban \u00e9p\u00edtett h\u00e1zat, amit kolostorr\u00e1 alak\u00edtottak \u00e1t. Nagy Szab\u00f3 Ferenc m\u00f3dos polg\u00e1r, g\u00f6rg\u00e9nyi udvarb\u00edr\u00f3 volt. R\u00e9szt vett az erd\u00e9lyi hadj\u00e1ratokban. 1614-ben erd\u00e9lyi k\u00f6vetk\u00e9nt Konstantin\u00e1polyba ment. Az 1650-es \u00e9vekben pap\u00edrra vetett eml\u00e9kiratai fontos t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sok."},{"sightId":2308,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (R\u00f3zs\u00e1k tere) 61","mapdata":"1|2617|2447","gps_lat":"46.5458636914","gps_long":"24.5640593727","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/mvh-belvaros.plebania.ro\/egyhazmuveszeti-muzeum\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos Pl\u00e9b\u00e1nia Egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeuma","seolink":"keresztelo-szent-janos-plebania-egyhazmuveszeti-muzeuma","note":"A templomban.","history":"2002-ben l\u00e9tes\u00fclt Csat\u00f3 B\u00e9la f\u0151esperes \u00e9s M\u00e1rton Judit m\u0171eml\u00e9kv\u00e9d\u0151 szakm\u00e9rn\u00f6k kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. A templom \u00e9szaki oldalkarzat\u00e1n elrendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si anyagot kezdetben csak olajfestm\u00e9nyek k\u00e9pezt\u00e9k, k\u00e9s\u0151bb azonban ez az anyag folyamatos gy\u0171jt\u0151munka eredm\u00e9nyek\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kes \u00f6tv\u00f6sm\u0171vekkel, szobrokkal, liturgikus k\u00f6nyvekkel \u00e9s t\u00e1rgyakkal b\u0151v\u00fclt. Az \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 2005. j\u00fanius 24-\u00e9n nyitott\u00e1k meg.@\n1707. m\u00e1rcius 28-\u00e1n a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen a v\u00e1rtemplomban tartott utols\u00f3 erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A fejedelem ezut\u00e1n e h\u00e1z emelet\u00e9n fogadta a gratul\u00e1l\u00f3 k\u00fcld\u00f6tts\u00e9geket."},{"sightId":2309,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gheorghe Doja 11 (egykori S\u00e1ndor J\u00e1nos utca)","mapdata":"1|1822|3927","gps_lat":"46.5370205603","gps_long":"24.5574071800","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Altalanos-elemi-iskola-Marosvasarhely-1963","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori \u00e1ltal\u00e1nos elemi iskola","seolink":"egykori-altalanos-elemi-iskola","note":"","history":"1905 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt eklektikus-szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, \u00e9p\u00edt\u0151mestere ifj. Csisz\u00e1r Lajos volt. Egyike volt a magyar korm\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rosban \u00e9p\u00fclt \u00f6t modern iskol\u00e1nak, amelyek a n\u00e9poktat\u00e1s szintj\u00e9t voltak hivatottak emelni."},{"sightId":2310,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Cimitirul Reformat","address":"Strada Crizantemelor 4","mapdata":"1|3227|2700","gps_lat":"46.5440389756","gps_long":"24.5696558277","religion":2,"oldtype":"42","newtype":"42","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Hints Zolt\u00e1n, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hints_Elek_(id.)_s%C3%ADrja,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hints Elek (id.) s\u00edrja, Marosv\u00e1s\u00e1rhely\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/47\/Hints_Elek_%28id.%29_s%C3%ADrja%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.jpg\/512px-Hints_Elek_%28id.%29_s%C3%ADrja%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hints_Elek_(id.)_s%C3%ADrja,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely.jpg\u0022\u003EHints Zolt\u00e1n\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus temet\u0151","seolink":"reformatus-temeto","note":"","history":"A Somostet\u0151 oldal\u00e1ban 1617-ben l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k, Erd\u00e9ly egyik legr\u00e9gibb \u00e9s leg\u00e9rt\u00e9kesebb s\u00edrkertje. K\u00f6zpontj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 ravataloz\u00f3t 1698-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k cserf\u00e1b\u00f3l, vas szegek n\u00e9lk\u00fcl. A leg\u00e9rt\u00e9kesebb 17-19. sz\u00e1zadi, latin \u00e9s magyar nyelv\u0171 s\u00edrk\u00f6vekb\u0151l egy kis bemutat\u00f3 kertet is l\u00e9tes\u00edtettek. Itt nyugszik Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester, a modern Marosv\u00e1s\u00e1rhely megteremt\u0151je is. Bolyai Farkas \u00e9s J\u00e1nos s\u00edrhelye f\u00f6l\u0151 kopjaf\u00e1t emeltek, melyhez t\u00e1bl\u00e1k ir\u00e1ny\u00edtanak."},{"sightId":2311,"townId":85,"active":2,"name_LO":"Consiliul Jude\u0163ean Mure\u015f, Maros Megyei Tan\u00e1cs","address":"Pia\u0163a Victoriei (Gy\u0151zelem t\u00e9r) 2.","mapdata":"1|1819|2911","gps_lat":"46.5430003498","gps_long":"24.5574099940","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"11","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Marosvasarhely-1429","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=240","picture":"\u003Ca title=\u0022Mihai Stancu, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Prefecturii_din_Tirgu_Mures.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Prefecturii din Tirgu Mures\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/34\/Palatul_Prefecturii_din_Tirgu_Mures.JPG\/512px-Palatul_Prefecturii_din_Tirgu_Mures.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Prefecturii_din_Tirgu_Mures.JPG\u0022\u003EMihai Stancu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota","seolink":"kozigazgatasi-palota","note":"","history":"Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester k\u00e9r\u00e9s\u00e9re 1905\u20131907 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Komor Marcell \u00e9s Jakab Dezs\u0151 tervei alapj\u00e1n a magyar szecesszi\u00f3 jegy\u00e9ben. Eredetileg v\u00e1rosh\u00e1zak\u00e9nt (polg\u00e1rmesteri hivatalk\u00e9nt) funkcion\u00e1lt. Gyakran csak Cifra Palot\u00e1nak h\u00edvt\u00e1k, mivel az akkori kisv\u00e1rosban szokatlan volt az ilyen impoz\u00e1ns \u00e9p\u00fclet.@\nA rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a k\u00fcls\u0151 falon a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g leny\u0171g\u00f6z\u0151 c\u00edmer\u00e9t, illetve a R\u00f3th Miksa \u00e1ltal festett ablak\u00fcvegeket, amelyek Ferenc J\u00f3zsefet (ez volt a legnagyobb), Bethlen G\u00e1bort, Kossuth Lajost, De\u00e1k Ferencet \u00e9s II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k, elt\u00fcntett\u00e9k. A d\u00edszes ablak\u00fcvegek hely\u00e9be egyszer\u0171, k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges \u00fcveget tettek. 2007-ben a festett ablak\u00fcvegek el\u0151ker\u00fcltek, illetve elkezd\u0151d\u00f6tt a restaur\u00e1l\u00e1suk, amit a Budapesti F\u0151v\u00e1rosi \u00d6nkorm\u00e1nyzat \u00e9s a R\u00f3th Miksa M\u00fazeum is t\u00e1mogat. A restaur\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n az ablakok a rom\u00e1nok miatt nem ker\u00fclhettek vissza eredeti hely\u00fckre, azonban a Kult\u00farpalot\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt megtekinthet\u0151ek.@\nAz \u00e9p\u00fclet \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9n van a 60 m\u00e9ter magas torony, amely a v\u00e1ros majdnem minden pontj\u00e1r\u00f3l l\u00e1that\u00f3. \u00d3r\u00e1j\u00e1t M\u00fcller J\u00e1nos, a harangokat Th\u00fari Ferenc k\u00e9sz\u00edtette. A K\u00f6zigazgat\u00e1si Palot\u00e1ban jelenleg a Maros Megyei Prefekt\u00fara \u00e9s a Megyei Tan\u00e1cs m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":2312,"townId":85,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Victoriei (Gy\u0151zelem t\u00e9r) 1","mapdata":"1|1889|2876","gps_lat":"46.5432243909","gps_long":"24.5579715415","religion":0,"oldtype":"98,76,92","newtype":"98,76,92","homepage":"http:\/\/palatul-culturii.ro\/hu\/","openinghours":"http:\/\/palatul-culturii.ro\/hu\/vizita\/orar\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kulturpalota-Marosvasarhely-1367","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=238","picture":"\u003Ca title=\u0022Rsocol, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Culturii_(Targu_Mures).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Culturii (Targu Mures)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/Palatul_Culturii_%28Targu_Mures%29.jpg\/512px-Palatul_Culturii_%28Targu_Mures%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Culturii_(Targu_Mures).jpg\u0022\u003ERsocol\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kult\u00farpalota","seolink":"kulturpalota","note":"","history":"1907-ben egy t\u00f6rv\u00e9nyjavaslat ind\u00edtv\u00e1nyozta a vid\u00e9ki v\u00e1rosokban m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1zak l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t Ferenc J\u00f3zsef koron\u00e1z\u00e1s\u00e1nak negyvenedik \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester munk\u00e1ss\u00e1ga idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a kult\u00farpalota 1911 \u00e9s 1913 k\u00f6z\u00f6tt magyar szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. A Kult\u00farpalota a magyaros szecesszi\u00f3 Lechner \u00d6d\u00f6n \u00e1ltal elind\u00edtott \u00e9p\u00edt\u00e9szeti mozgalom egyik jelent\u0151s p\u00e9ld\u00e1ja. A Kult\u00farpalot\u00e1ra ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zatot Komor Marcell \u00e9s Jakab Dezs\u0151 egy k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclettervvel nyerte meg, csak k\u00e9s\u0151bb, Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester k\u00e9r\u00e9s\u00e9re alak\u00edtott\u00e1k h\u00e1rom emeletesre. 1911-ben kezd\u0151d\u00f6tt meg az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s \u00e9s 1913-ra m\u00e1r a bels\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9sek is befejez\u0151dtek. Koncerttermet, zeneiskol\u00e1t, m\u00fazeumot \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1rat foglalt mag\u00e1ban. A f\u00f6ldszinten \u00fczleteket \u00e9s k\u00e1v\u00e9z\u00f3t helyeztek el.@\nAz ablakokon magyar mond\u00e1k jelenetei elevenednek meg. A tet\u0151t k\u00e9k, v\u00f6r\u00f6s \u00e9s feh\u00e9r cserepek fedik, melyeket a h\u00edres Zsolnay gy\u00e1r k\u00e9sz\u00edtett. A harmadik emeleten a k\u00fcls\u0151 homlokzatot, K\u00f6r\u00f6sf\u0151i-Kriesch Alad\u00e1r \u0022H\u00f3dolat Hung\u00e1ri\u00e1nak\u0022 c\u00edm\u0171 mozaikja d\u00edsz\u00edtik. K\u00f6z\u00e9pen Hung\u00e1ria allegorikus n\u0151alakja \u00fcl a tr\u00f3non, fej\u00e9n a magyar korona \u00e9s kez\u00e9ben kard tal\u00e1lhat\u00f3. A mozaik k\u00e9t oldal\u00e1n sisakos Pallasz Ath\u00e9n\u00e9 \u00e1ll. A bal oldali angyal kez\u00e9ben Marosv\u00e1s\u00e1rhely c\u00edmer\u00e9t, a jobb oldali meg M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly\u00e9t tartja. A f\u0151homlokzaton a szobrok \u00e9s reliefek k\u0151b\u0151l \u00e9s bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fcltek, ezt m\u00e9g nemzeti pantheonnak is nevezik. Az els\u0151 emeleten elhelyezked\u0151 T\u00fck\u00f6rterem n\u00e9gy r\u00e9zdombor\u00edt\u00e1s\u00fa f\u00e9lkupol\u00e1kkal d\u00edsz\u00edtett, \u00edves ablakok mellv\u00e9dj\u00e9n magyar \u00edr\u00f3k arck\u00e9pei t\u0171nnek fel (Kazinczy Ferenc, Tompa Mih\u00e1ly, Kem\u00e9ny Zsigmond stb.). A m\u00e1sodik emeleti ablakok mellv\u00e9dj\u00e9ben k\u0151b\u0151l faragott portr\u00e9k vannak, melyek a magyar irodalom, tudom\u00e1ny \u00e9s m\u0171v\u00e9szet nagyjait \u00f6r\u00f6k\u00edtik meg (k\u00f6zt\u00fck: Teleki S\u00e1muelt, Bolyai Farkast, Bolyai J\u00e1nost, Mentovich Ferencet). A n\u00e9gyeskapu felett l\u00e9v\u0151 n\u00e9gy bronzrelief Szent Erzs\u00e9betet, Bolyai J\u00e1nost \u00e9s Farkast, Aranka Gy\u00f6rgy\u00f6t \u00e9s Erkel Ferenc B\u00e1nk b\u00e1nj\u00e1t eleven\u00edti meg.@\nA f\u00f6ldszinti nagyterem, a hangversenyterem 800 szem\u00e9ly befogad\u00e1s\u00e1ra alkalmas. Az el\u0151csarnok 45 m\u00e9ter hossz\u00fa. 12 \u00f3lom\u00fcveg-kompoz\u00edci\u00f3 fedi a falakat, amelyeket Thorozkai-Wigand Ede \u00e9s Nagy S\u00e1ndor az 1914-es San Francisco-i vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra terveztek, de k\u00f6zbesz\u00f3lt a t\u00f6rt\u00e9nelem: kit\u00f6rt az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa. A k\u00e9t v\u00e9g\u00e9n velencei t\u00fckr\u00f6k tal\u00e1lhat\u00f3k. A t\u00fck\u00f6rterem, a palota legkisebb terme, val\u00f3s\u00e1gos gy\u00f6ngyszem. A harmadik emeleten tal\u00e1lhat\u00f3 t\u00f6bb mint ezer alkot\u00e1ssal a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeum. A k\u00f6nyvt\u00e1rban t\u00f6bb mint 1 milli\u00f3 k\u00f6tet tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":2313,"townId":85,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Bolyai","mapdata":"1|2628|2776","gps_lat":"46.5437916705","gps_long":"24.5643003429","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-varmegyehaza-Marosvasarhely-1801","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Str_Bolyai_nr_5_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Str Bolyai nr 5 (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/RO_MS_Str_Bolyai_nr_5_%282%29.jpg\/512px-RO_MS_Str_Bolyai_nr_5_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Str_Bolyai_nr_5_(2).jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fclet r\u00e9szben 1711-ben a fels\u00e9g\u00e1rul\u00e1s\u00e9rt el\u00edt\u00e9lt Szalai Gy\u00f6rgyt\u0151l r\u00e9szben v\u00e1\u00e1rl\u00e1s \u00fatj\u00e1n jutott Marossz\u00e9k birtok\u00e1ba. A barokk \u00e9p\u00fclet kapusz\u00e1rny\u00e1n marossz\u00e9k faragott c\u00edmere l\u00e1that\u00f3. 1744-ben b\u0151v\u00edtett\u00e9k, ekkor \u00e9p\u00fclt az utcai sz\u00e1rny d\u00e9li r\u00e9sze. 1842-ben meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a h\u00e1ts\u00f3, udvari sz\u00e1rnyat, amelynek f\u00f6ldszintj\u00e9n b\u00f6rt\u00f6ncell\u00e1k, emelet\u00e9n gy\u0171l\u00e9sterem kapott helyet. 1878-ban megsz\u00fcntett\u00e9k a sz\u00e9kely sz\u00e9keket, \u00e9s v\u00e1rmegy\u00e9ket alak\u00edtottak ki. Az \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt Maros-Torda v\u00e1rmegye szint\u00e9n e h\u00e1zban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az \u00faj v\u00e1rmegyeh\u00e1z\u00e1t a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k kezdt\u00e9k el \u00e9p\u00edteni m\u00e1r rom\u00e1niai st\u00edlusban, \u00e9s 1941-ben a magyarok fejezt\u00e9k be. "},{"sightId":2314,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Curtea de Apel","address":"Justi\u0163iei (T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k) 1.","mapdata":"1|2648|3084","gps_lat":"46.5419760645","gps_long":"24.5644784857","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Torvenyszek-Marosvasarhely-1942","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(32).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (32)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2832%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2832%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(32).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-torvenyszek","note":"","history":"1895 \u00e9s 1897 k\u00f6z\u00f6tt emelt\u00e9k eklektikus st\u00edlusban. Az 1995-\u00f6s fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n az el\u0151csarnokban n\u00e9gy falfestm\u00e9ny ker\u00fclt el\u0151, amelyeket m\u00e9g a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n vakoltak be. Ezek a magyar jog fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek kiemelked\u0151 alakjait \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k: II. Andr\u00e1st (Aranybulla), az igazs\u00e1gos M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyt, Werb\u0151czy Istv\u00e1nt (Tripartitum szerz\u0151je) \u00e9s De\u00e1k Ferencet."},{"sightId":2315,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Universitatea de Medicin\u0103, Farmacie, \u0218tiin\u021be \u0219i Tehnologie","address":"Strada Gheorghe Marinescu 38","mapdata":"1|4578|889","gps_lat":"46.5550426766","gps_long":"24.5810424954","religion":0,"oldtype":"20,74","newtype":"75","homepage":"https:\/\/www.umfst.ro\/hu\/home.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022I, Lacihobo, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:University_of_Medicine_and_Pharmacy_of_T%C3%A2rgu-Mure%C5%9F.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022University of Medicine and Pharmacy of T\u00e2rgu-Mure\u015f\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/17\/University_of_Medicine_and_Pharmacy_of_T%C3%A2rgu-Mure%C5%9F.JPG\/512px-University_of_Medicine_and_Pharmacy_of_T%C3%A2rgu-Mure%C5%9F.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:University_of_Medicine_and_Pharmacy_of_T%C3%A2rgu-Mure%C5%9F.JPG\u0022\u003EI, Lacihobo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori katonaiskola, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Orvosi \u00e9s Gy\u00f3gyszer\u00e9szeti Egyetem","seolink":"egykori-katonaiskola-marosvasarhelyi-orvosi-es-gyogyszereszeti-egyetem","note":"","history":"A budapesti Gr\u00fcnwald Testv\u00e9rek kivitelez\u00e9s\u00e9ben 1907 \u00e9s 1909 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a f\u0151\u00e9p\u00fclet \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 tan\u00e1ri lak\u00e1sokat \u00e9s leg\u00e9nys\u00e9gi \u00e9p\u00fcleteket mag\u00e1ba foglal\u00f3 komplexum. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a kolozsv\u00e1ri orvosi egyetem egyik r\u00e9sz\u00e9t. A tan\u00edt\u00e1s magyar nyelven folyt. 1962-ben megalakul az egyetem rom\u00e1n tagozata."},{"sightId":2316,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Muzeul de \u015etiin\u0163ele Naturii","address":"Strada Horea 24","mapdata":"1|1689|2454","gps_lat":"46.5456522126","gps_long":"24.5562445094","religion":0,"oldtype":"98","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeulmures.ro\/termeszettudomanyi-muzeum","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=267","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Nature_History_Museum_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Nature History Museum 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/RO_MS_Nature_History_Museum_2.jpg\/512px-RO_MS_Nature_History_Museum_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Nature_History_Museum_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Sz\u00e9kelyf\u00f6ldi Iparm\u00fazeum, Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum","seolink":"egykori-szekelyfoldi-iparmuzeum-termeszettudomanyi-muzeum","note":"","history":"A m\u00fazeum a Sz\u00e9kely M\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s K\u00f6zgazdas\u00e1gi Egylet kitart\u00f3 lobbitev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek eredm\u00e9nyek\u00e9nt korm\u00e1nyzati t\u00e1mogat\u00e1ssal \u00e9s helyi adom\u00e1nyokb\u00f3l 1890-ben vette kezdet\u00e9t a m\u00fazeum \u00e9p\u00edt\u00e9se Kiss Istv\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. 1893-ra k\u00e9sz\u00fclt el. Homlokzati timpanonj\u00e1ban R\u00f3na J\u00f3zsef szonrai l\u00e1that\u00f3k, k\u00f6z\u00e9pen a tr\u00f3non \u00fcl\u0151 Attila kir\u00e1llyal, mellette jobbr\u00f3l \u00e9s balr\u00f3l Erd\u00e9lyt illetve Magyarorsz\u00e1got jelk\u00e9pez\u0151 n\u0151alakok l\u00e1that\u00f3k."},{"sightId":2317,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Revolu\u021biei 35 (egykori Szent Gy\u00f6rgy \u00fat)","mapdata":"1|2648|1816","gps_lat":"46.5494994885","gps_long":"24.5645203379","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"http:\/\/muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-korhaz-Marosvasarhely-1952","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00e9gi k\u00f3rh\u00e1z","seolink":"regi-korhaz","note":"","history":"1880 \u00e9s 1881 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt klassziciz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban. 1901-ben \u00e1llami fenntart\u00e1sba vett\u00e9k. 1952-t\u0151l belgy\u00f3gy\u00e1szati klinika m\u0171k\u00f6dik benne. A v\u00e1rosban m\u00e1r a 14. sz\u00e1zadban is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt ispot\u00e1ly. Modern k\u00f3rh\u00e1za 1812-ben j\u00f6tt l\u00e9tre, mely t\u00f6bb helysz\u00ednen is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, m\u00edg meg nem \u00e9p\u00fclt a korszer\u0171 \u00e9p\u00fclete. "},{"sightId":2318,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Camera de Comer\u0163 \u015fi Industrie","address":"Strada Prim\u0103riei (V\u00e1rosh\u00e1za) 1.","mapdata":"1|1753|2960","gps_lat":"46.5427512669","gps_long":"24.5568928085","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"16","homepage":"http:\/\/www.cciams.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kereskedelmi-es-Iparkamara-Marosvasarhely-1707","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Camera_de_Industrie_si_Comert.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg.Mures Camera de Industrie si Comert\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ec\/Tg.Mures_Camera_de_Industrie_si_Comert.jpg\/512px-Tg.Mures_Camera_de_Industrie_si_Comert.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Camera_de_Industrie_si_Comert.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kereskedelmi \u00e9s Iparkamara","seolink":"kereskedelmi-es-iparkamara","note":"","history":"1910-ben \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban Toroczkai Wigand Ede \u00e9s Rad\u00f3 S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n. Erd\u00e9ly n\u00e9pi \u00e9p\u00edt\u00e9szet\u00e9nek mot\u00edvumait \u00e9s megold\u00e1sait is alkalmazt\u00e1k."},{"sightId":2319,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":" Str. George Enescu 2.","mapdata":"1|1817|2835","gps_lat":"46.5434960065","gps_long":"24.5573168920","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Nyugdijpalota-Marosvasarhely-1703","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(42).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11 (42)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2842%29.JPG\/256px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2842%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(42).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Nyugd\u00edjpalota","seolink":"volt-nyugdijpalota","note":"","history":"1909-1910 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Rad\u00f3 S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":2320,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Trandafirilor 13","mapdata":"1|2266|2556","gps_lat":"46.5451047649","gps_long":"24.5612647794","religion":0,"oldtype":"16,83","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Meszaros-Ipartarsulat-szekhaza-Marosvasarhely-1960","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_13.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures Piata Trandafirilor nr 13\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_13.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_13.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_13.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e9sz\u00e1ros Ipart\u00e1rsulat egykori sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"meszaros-ipartarsulat-egykori-szekhaza","note":"","history":"1873-ban k\u00f6zpontikag megsz\u00fcntett\u00e9k a c\u00e9heket, amelyek helyett ipart\u00e1rsulatok alakultak. 1876-ban a belv\u00e1ros nagyr\u00e9szt le\u00e9gett, a f\u0151 t\u00e9r ezut\u00e1n nyerte el mai arculat\u00e1t. 1888-ban Nagy Gy\u0151z\u0151 tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg az ipart\u00e1rsulat sz\u00e9kh\u00e1za. A d\u00e9li f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rny volt a Nagym\u00e9sz\u00e1rsz\u00e9k, itt \u00e1rult\u00e1k a frissen v\u00e1gott h\u00fast. A f\u0151\u00e9p\u00fcletben irod\u00e1k \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi terek (klubhelyis\u00e9g, billi\u00e1rd- \u00e9s sakkszoba). 1945-ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k \u00e9s moziv\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":2321,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Trandafirilor 49","mapdata":"1|2374|2617","gps_lat":"46.5447718030","gps_long":"24.5621576108","religion":0,"oldtype":"16,80,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Csizmakeszito-Ipartarsulat-szekhaza-Marosvasarhely-1959","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_49.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures Piata Trandafirilor nr 49\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1a\/RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_49.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_49.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_49.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Csizmak\u00e9sz\u00edt\u0151 Ipart\u00e1rsulat egykori sz\u00e9kh\u00e1za","seolink":"csizmakeszito-ipartarsulat-egykori-szekhaza","note":"","history":"A v\u00e1rosi csizma-, \u00e9s l\u00e1bbelik\u00e9sz\u00edt\u0151 mesterek 1620-ban Bethlen G\u00e1bor fejedelemt\u0151l szereztek szabadalmat c\u00e9h alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra. 1873-ban k\u00f6zpontilag megsz\u00fcntett\u00e9k a c\u00e9heket, amelyek helyett ipart\u00e1rsulatok alakultak. 1876-ban a belv\u00e1ros nagyr\u00e9szt le\u00e9gett, a f\u0151 t\u00e9r ezut\u00e1n nyerte el mai arculat\u00e1t. 1890-ben Nagy Gy\u0151z\u0151 tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg az ipart\u00e1rsulat sz\u00e9kh\u00e1za. Az emeleten a t\u00e1rsulat irod\u00e1i kaptak helyet, m\u00edg az \u00e9p\u00fclet t\u00f6bbi r\u00e9sze sz\u00e1llodak\u00e9nt funkcion\u00e1lt a f\u00f6ldszintj\u00e9n \u00e9tteremmel. A kapualj fal\u00e1n a honfoglal\u00e1s millenniuma eml\u00e9k\u00e9re a Csizmak\u00e9sz\u00edt\u0151 T\u00e1rsulat \u00e1ltal 1896-ban avatott eml\u00e9kt\u00e1bla tal\u00e1lhat\u00f3. 1949-ben az \u00e9tterem hely\u00e9n mozitermet alak\u00edtottak ki."},{"sightId":2322,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy 1.","mapdata":"1|2666|2344","gps_lat":"46.5463482133","gps_long":"24.5646899793","religion":0,"oldtype":"80,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Europa-szallo-es-kavehaz-Marosvasarhely-1964","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Former_Europa_Hotel_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Former Europa Hotel 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3d\/RO_MS_Former_Europa_Hotel_1.jpg\/512px-RO_MS_Former_Europa_Hotel_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Former_Europa_Hotel_1.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Eur\u00f3pa sz\u00e1ll\u00f3 \u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1z","seolink":"egykori-europa-szallo-es-kavehaz","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, tulajonosa a Csern\u00e1t csal\u00e1d volt. 1945 ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, mindk\u00e9t torny\u00e1t lebontott\u00e1k \u00e9s leszedt\u00e9k homlokzati d\u00edszei t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t. A k\u00e1v\u00e9h\u00e1z berendez\u00e9s\u00e9t a budapesti k\u00e1v\u00e9h\u00e1zaknak megfelel\u0151en alak\u00edtott\u00e1k ki, k\u00e9s\u0151bb Loyd n\u00e9ven m\u0171k\u00f6d\u00f6tt."},{"sightId":2323,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Revolu\u0163iei 5 (egykori Szent Gy\u00f6rgy \u00fat)","mapdata":"1|2542|2220","gps_lat":"46.5470848823","gps_long":"24.5635967036","religion":0,"oldtype":"80,80","newtype":"90","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Meder-szalloda-es-etterem-Marosvasarhely-1965","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori M\u00e9der sz\u00e1lloda \u00e9s \u00e9tterem","seolink":"egykori-meder-szalloda-es-etterem","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt a Magyar Iparos Egylet sz\u00e9kh\u00e1za c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Klassziciz\u00e1l\u00f3 homlokzat\u00e1t Nagy Gy\u0151z\u0151 m\u00e9rn\u00f6knek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en kapta. F\u00f6ldszintj\u00e9n \u00e9tterem, emelet\u00e9n gy\u0171l\u00e9sterem, udvari sz\u00e1rny\u00e1ban sz\u00e1lloda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, melyet \u00f6zv. M\u00e9der Antaln\u00e9 vezetett. 1945 ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, homlokzati d\u00edszei egy r\u00e9sz\u00e9t elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, ma a katonas\u00e1g sportol\u00f3i haszn\u00e1lj\u00e1k gyakorl\u00f3 teremk\u00e9nt."},{"sightId":2324,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria (V\u00e1rosh\u00e1za)","address":"Pia\u021ba Victoriei 3","mapdata":"1|1812|3022","gps_lat":"46.5423575237","gps_long":"24.5573745498","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.tirgumures.ro\/index.php?lang=hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg._Mures_Primaria_actuala.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg. Mures Primaria actuala\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/Tg._Mures_Primaria_actuala.jpg\/512px-Tg._Mures_Primaria_actuala.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg._Mures_Primaria_actuala.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori (rom\u00e1n) megyeh\u00e9za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"egykori-roman-megyeheza-varoshaza","note":"","history":"A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt. St\u00edlusa nem illik a belv\u00e1ros\u00e9ba.@\nA 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rosrendez\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 tette az egys\u00e9gesen megtervezett f\u0151t\u00e9r szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00e1ba ill\u0151 \u00faj v\u00e1rmegyeh\u00e1za meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. A versenyp\u00e1ly\u00e1zaton K\u00f3s K\u00e1roly \u00e9s Thoroczkai Wigand Ede terve nyert, de az \u00e9p\u00edtkez\u00e9sre az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se miatt nem ker\u00fclhetett sor.@\nAz 1930-as \u00e9vekben ism\u00e9t felvet\u0151d\u00f6tt a t\u00e9r befejez\u00e9s\u00e9nek gondolata. 1936-ban Eugen Grosu \u00e9p\u00edt\u00e9sznek a Havasalf\u00f6ld\u00f6n \u00e9s Moldv\u00e1ban elterjedt \u00faj-Br\u00e2ncoveanu-st\u00edlus\u00fa tervei elnyert\u00e9k a rom\u00e1n megrendel\u0151k tetsz\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s Emil Dandea polg\u00e1rmester m\u00e1sodik mand\u00e1tuma (1936\u20131940) idej\u00e9n, 1938-ban kezd\u0151d\u00f6tt. A m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9skor, 1940-ben m\u00e9g f\u00e9lk\u00e9sz \u00e9p\u00fcletet v\u00e9g\u00fcl Kotsis Iv\u00e1n m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz fejezte be 1942-re. 1943-ban Marossz\u00e9k k\u00f6zigazgat\u00e1sa \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a r\u00e9gib\u0151l az \u00faj v\u00e1rmegyeh\u00e1z\u00e1ba.@\n1962-ben a Megyeh\u00e1za \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt innen a r\u00e9gi v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1ba, hely\u00e9t a V\u00e1rosh\u00e1za hivatala foglalta el. (A kor\u00e1bbi v\u00e1rosh\u00e1za, a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota a Rom\u00e1n Kommunista P\u00e1rt helyi sz\u00e9kh\u00e1za lett.)"},{"sightId":2325,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Teatrul Na\u021bional","address":"Pia\u021ba Teatrului 1","mapdata":"1|2200|2357","gps_lat":"46.5462674850","gps_long":"24.5606143522","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/teatrunational.ro\/?lg=hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_TgM_national_theatre.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS TgM national theatre\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/RO_MS_TgM_national_theatre.jpg\/512px-RO_MS_TgM_national_theatre.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_TgM_national_theatre.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szinhaz","note":"","history":"A rom\u00e1n szocialista karhatalom rendelte el a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, ami miatt 1971-ben a ferences templomot a kolostorral egy\u00fctt lebontott\u00e1k. A hat\u00f3s\u00e1gok cser\u00e9be enged\u00e9lyezt\u00e9k a r\u00f3mai katolikus \u00e9rseks\u00e9gnek a Szabads\u00e1g utcai Szent Imre pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek megkezd\u00e9s\u00e9t. A meg\u00e9p\u00fclt templomban l\u00e1that\u00f3k a Bar\u00e1tok templom\u00e1nak az \u00fcvegfestm\u00e9nyei.@\n1973-ban ny\u00edlt meg a sz\u00ednh\u00e1z. Modernebb st\u00edlusa miatt nem olvad be a belv\u00e1rosba. K\u00e9t nyelven m\u0171k\u00f6dik a sz\u00ednj\u00e1tsz\u00e1s, a magyar sz\u00ednt\u00e1rsulat a Tompa Mikl\u00f3s T\u00e1rsulat nevet, a rom\u00e1n t\u00e1rsulat pedig a Liviu Rebreanu T\u00e1rsulat nevet viseli."},{"sightId":2326,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Revolu\u021biei 1 (egykori Szent Gy\u00f6rgy \u00fat)","mapdata":"1|2512|2282","gps_lat":"46.5467334179","gps_long":"24.5633580671","religion":0,"oldtype":"53,74,76,98,93","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_K%C3%B6peczi-Teleki_house.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS K\u00f6peczi-Teleki house\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/ba\/RO_MS_K%C3%B6peczi-Teleki_house.jpg\/512px-RO_MS_K%C3%B6peczi-Teleki_house.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_K%C3%B6peczi-Teleki_house.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6peczi\u2013Teleki-h\u00e1z","seolink":"kopeczi-teleki-haz","note":"","history":"16. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi patriciush\u00e1z, Marosv\u00e1s\u00e1rhely legr\u00e9gebbr\u0151l fennmaradt lak\u00f3h\u00e1za, egykoron a v\u00e1ros legnagyobb \u00e9p\u00fclete. 1554-ben \u00e9p\u00edttette K\u00f6peczi Nagy Tam\u00e1s renesz\u00e1nsz st\u00edlusban. Az \u00e9p\u00edttet\u0151 v\u00e1rosb\u00edr\u00f3k\u00e9nt, \u00e9s Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 alatt az erd\u00e9lyi kincst\u00e1ri j\u00f6vedelmek b\u00e9rl\u0151jek\u00e9nt szolg\u00e1lt.@\n1636-ban a v\u00e1ros v\u00e1s\u00e1rolta meg, hogy itt sz\u00e1ll\u00e1solja el a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre \u00e9rkez\u0151 fejedelmeket \u00e9s egy\u00e9b magas rang\u00fa vend\u00e9geket. Itt sz\u00e1llt meg t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egy g\u00f6rg\u00e9nyi vad\u00e1szat ut\u00e1n.@\nA 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rosba visszak\u00f6lt\u00f6z\u0151 jezsuit\u00e1k birtokolt\u00e1k, majd 1717-ben a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rr\u00f3l ki\u0171z\u00f6tt reform\u00e1tus di\u00e1koknak otthont ad\u00f3 tanint\u00e9zm\u00e9nyk\u00e9nt szolg\u00e1lt (ez 1718-ban egyes\u00fclt a v\u00e1rosi reform\u00e1tus iskol\u00e1val Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium n\u00e9ven). 1756-ban Teleki L\u00e1szl\u00f3 gr\u00f3f vette meg az \u00e9p\u00fcletet a Borb\u00e9ly csal\u00e1dt\u00f3l, majd Paul Schmidt n\u00e9met \u00e9p\u00edt\u00e9szmester vezet\u00e9s\u00e9vel 1763\u20131768 k\u00f6z\u00f6tt barokk st\u00edlusban fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. 1808\u20131812 k\u00f6z\u00f6tt ism\u00e9t \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, a f\u00f6ldszinti \u00e1rk\u00e1dos l\u00e1bazatot befalazt\u00e1k, az emeleti homlokzatot klassziciz\u00e1l\u00f3 form\u00e1kkal l\u00e1tt\u00e1k el. Ekkor nyerte el a h\u00e1z mai kin\u00e9zet\u00e9t.@\nA h\u00e1z \u00faj tulajdonosa, gr\u00f3f Teleki J\u00f3zsef 1808-ban k\u00f6nyvt\u00e1rat \u00e9s m\u00fazeumot (term\u00e9szetrajzi \u00e9s \u00e1sv\u00e1nytani gy\u0171jtem\u00e9nyt) rendezett be az \u00e9p\u00fcletben, melynek k\u00fclf\u00f6ldi kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1gok is csod\u00e1j\u00e1ra j\u00e1rtak. 1845-t\u0151l itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Magyar \u00dari Kaszin\u00f3, ahol nagyszab\u00e1s\u00fa b\u00e1lokat, t\u00e1ncest\u00e9lyeket rendeztek. \n&\nwikipedia: K\u00f6peczi\u2013Teleki-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%B6peczi%E2%80%93Teleki-h%C3%A1z"},{"sightId":2327,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 11","mapdata":"1|2300|2520","gps_lat":"46.5453611414","gps_long":"24.5615098187","religion":0,"oldtype":"50,114","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeulmures.ro\/neprajzi-es-nepmuveszeti-muzeum","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Toldalagi-palota-Marosvasarhely-1412","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=178","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/16\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%288%29.jpg\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(8).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Toldalagi-palota, Maros Megyei N\u00e9prajzi \u00e9s N\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"toldalagi-palota-maros-megyei-neprajzi-es-nepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"18. sz\u00e1zadi barokk \u00e9p\u00fclet, jelenleg a Megyei M\u00fazeum n\u00e9prajzi r\u00e9szlege m\u0171k\u00f6dik benne. A barokk f\u0151\u00fari palot\u00e1k els\u0151 \u00e9s legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151je, amelyek a Kir\u00e1lyi T\u00e1bla Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre val\u00f3 k\u00f6lt\u00f6ztet\u00e9se nyom\u00e1n sz\u00fclettek. 1759-1772 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Luidor J\u00e1nos (Jean Louis D'or) francia sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei szerint. A bels\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9seket Schmidt P\u00e1l \u00e9s Anton Schuchbauer szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette. A palota \u00e9p\u00edttet\u0151je gr\u00f3f Toldalagi L\u00e1szl\u00f3, a Kir\u00e1lyi T\u00e1bla \u00fcln\u00f6ke, illetve neje, Wass Kata voltak (a homlokzaton lev\u0151 ikerc\u00edmer \u00e9s m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bla az \u0151 eml\u00e9k\u00fcket id\u00e9zi). 1786-ban itt volt a Kapsonczai Nyerges \u00c1d\u00e1m \u00e1ltal l\u00e9tes\u00edtett nyomda, amit 1802-ben a Reform\u00e1tus Koll\u00e9giumnak adom\u00e1nyoztak. Az 1920-as \u00e9vekben bank, majd az 1960-as \u00e9vekben v\u00e9gzett restaur\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n a Maros Megyei M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9nelmi, majd 1984-t\u0151l a n\u00e9prajzi r\u00e9szlege k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletbe."},{"sightId":2328,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 12","mapdata":"1|2283|2537","gps_lat":"46.5452184999","gps_long":"24.5613902795","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_12.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures Piata Trandafirilor nr 12\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/37\/RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_12.jpg\/256px-RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_12.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Trandafirilor_nr_12.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"B\u00e1nyai-h\u00e1z","seolink":"banyai-haz","note":"","history":"Eklektikus st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fclet. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k B\u00e1nyai B\u00e9la m\u00e9sz\u00e1rosmester sz\u00e1m\u00e1ra. Nem \u00f6sszet\u00e9vesztend\u0151 a (Papp-)B\u00e1nyai palot\u00e1val, mely a F\u0151t\u00e9r \u00e1tellenes oldal\u00e1n \u00e1ll. A k\u00f6rny\u00e9ken kor\u00e1bban fa\u00e9p\u00fcletek voltak, melyek 1876-ban le\u00e9gtek a ferences kolostor egyik mell\u00e9k\u00e9p\u00fclet\u00e9b\u0151l indul\u00f3 t\u0171zben. A romok hely\u00e9n id\u0151vel emeletes k\u0151h\u00e1zak jelentek meg; 1888-ban itt \u00e9p\u00fclt fel a M\u00e9sz\u00e1ros Ipart\u00e1rsulat sz\u00e9kh\u00e1za, mely mag\u00e1ba foglalta a Nagym\u00e9sz\u00e1rsz\u00e9k csarnok\u00e1t is. Mellette h\u00fazt\u00e1k fel 1904 \u00e9s 1907 k\u00f6z\u00f6tt a B\u00e1nyai-h\u00e1zat B\u00e1nyai B\u00e9la m\u00e9sz\u00e1rosmester sz\u00e1m\u00e1ra; tervez\u0151je feltehet\u0151leg Nagy Gy\u0151z\u0151, kivitelez\u0151je So\u00f3s P\u00e1l volt. Udvar\u00e1n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u00c9deslyuk vend\u00e9gl\u0151.@\n1936\u20131937 k\u00f6z\u00f6tt az els\u0151 emeleti lak\u00e1sban lakott Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy, miut\u00e1n kos\u00e1rdombi vill\u00e1j\u00e1t eladta B\u00fcrger Albert s\u00f6rgy\u00e1rosnak. 1948-ban, a kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletet \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, a vend\u00e9gl\u0151t megsz\u00fcntett\u00e9k. Jelenleg lak\u00e1soknak ad helyet, a f\u00f6ldszinten \u00fczletek vannak.\n&\nwikipedia: B\u00e1nyai-h\u00e1z (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/B%C3%A1nyai-h%C3%A1z_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2329,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Palatul Apollo","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 5","mapdata":"1|2410|2378","gps_lat":"46.5461618617","gps_long":"24.5624922989","religion":0,"oldtype":"92,91,53","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Apollo-palota-Marosvasarhely-1907","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=413","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Palatul_Apollo_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg.Mures Palatul Apollo (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/42\/Tg.Mures_Palatul_Apollo_%282%29.jpg\/512px-Tg.Mures_Palatul_Apollo_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Palatul_Apollo_(2).jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Apoll\u00f3 palota","seolink":"apollo-palota","note":"","history":"Gr\u00f3f Teleki S\u00e1muel \u00e9p\u00edttette 1804 \u00e9s 1807 k\u00f6z\u00f6tt azzal a c\u00e9llal, hogy bev\u00e9tel\u00e9t k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1nak, a Teleki T\u00e9k\u00e1nak a fenntart\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lj\u00e1k fel. A munk\u00e1latokat Johannes Sommer kolozsv\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u0151mester vezette. Klassziciz\u00e1l\u00f3 k\u00e9s\u0151barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. Az eredetileg k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n \u00fczletek, els\u0151 emelet\u00e9n lak\u00e1sok, m\u00edg a m\u00e1sodikon b\u00e1lterem volt, ahol sz\u00edniel\u0151ad\u00e1sokat is tartottak. A nagyteremben b\u00e1lokat, t\u00e1ncest\u00e9lyeket tartottak; a 19. sz\u00e1zadban ez volt a v\u00e1ros el\u0151kel\u0151s\u00e9geinek f\u0151 tal\u00e1lkoz\u00f3helye. Mivel Marosv\u00e1s\u00e1rhelynek eg\u00e9szen az 1970-es \u00e9vekig nem volt k\u0151sz\u00ednh\u00e1za, az 1820-as \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en a sz\u00edniel\u0151ad\u00e1sokat is az Apoll\u00f3-palot\u00e1ban tartott\u00e1k: t\u00e9len \u00e9s kedvez\u0151tlen id\u0151ben a nagyteremben, ny\u00e1ron pedig a kertben 1872-ben fel\u00e1ll\u00edtott sz\u00ednpadon (Apoll\u00f3-kert).@\nA palot\u00e1t Apollo r\u00f3mai napistenr\u0151l nevezt\u00e9k el, \u00e9s a nagytermet is Apoll\u00f3t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 falfestm\u00e9nyek d\u00edsz\u00edtett\u00e9k.@\nA \u201esz\u00e1l\u00e1t\u201d 1891-ben t\u0171zvesz\u00e9lyess\u00e9g miatt bez\u00e1rt\u00e1k, szerep\u00e9t a r\u00e9gi Transzilv\u00e1nia Sz\u00e1ll\u00f3 nagyterme vette \u00e1t. A Teleki-\u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6k nem tartott\u00e1k tiszteletben Teleki S\u00e1muel v\u00e9grendelet\u00e9t, \u00e9s 1923-ban eladt\u00e1k a palot\u00e1t B\u00fcrger Albert s\u00f6rgy\u00e1rosnak, aki 1924-ben az \u00e9p\u00fclet belsej\u00e9t kibontatta, \u00e9s a m\u00e1sodik emelet belmagass\u00e1g\u00e1t kihaszn\u00e1lva k\u00e9t emeletszintre osztatta, lakoszt\u00e1lyokat hozva l\u00e9tre. Az \u00e1talak\u00edt\u00e1st Rad\u00f3 S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n v\u00e9gezt\u00e9k; ennek folyt\u00e1n az \u00e9p\u00fclet elvesz\u00edtette eredeti barokk jelleg\u00e9t.@\n1923-t\u00f3l a f\u00f6ldszinten m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Magyar \u00darikaszin\u00f3. Az \u00e9p\u00fcletben tartott\u00e1k 1937. okt\u00f3ber\u00e9ben 187 r\u00e9sztvev\u0151vel a V\u00e1s\u00e1rhelyi tal\u00e1lkoz\u00f3t, amelyen az erd\u00e9lyi magyars\u00e1g k\u00e9pvisel\u0151i kimondt\u00e1k, hogy kisebbs\u00e9gi \u00e9let\u00fck minden int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t az egys\u00e9g gondolata \u00e9s a jogaik\u00e9rt val\u00f3 k\u00fczdelem kell \u00e1thassa, de keresni kell a rom\u00e1n \u00e9s a magyar n\u00e9p k\u00f6zti b\u00e9k\u00e9s egy\u00fctt\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is. A gy\u0171l\u00e9s eln\u00f6ke Tam\u00e1si \u00c1ron \u00edr\u00f3 volt. \n&\nwikipedia: Apoll\u00f3-palota (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Apoll%C3%B3-palota_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2330,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Cercul Militar","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 2","mapdata":"1|2569|2321","gps_lat":"46.5464590125","gps_long":"24.5638713366","religion":0,"oldtype":"50,12,84","newtype":"20","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gorog-haz-Marosvasarhely-1944","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(6).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/26\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%286%29.jpg\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%286%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(6).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"G\u00f6r\u00f6g-h\u00e1z","seolink":"gorog-haz","note":"","history":"Mai form\u00e1j\u00e1t az 1830-as \u00e9vekben nyerte el. 1849-ben Pet\u0151fi innen indult a segesv\u00e1ri csat\u00e1ba; ezt az \u00e9p\u00fcleten eml\u00e9kt\u00e1bla is jelzi. Jelenleg a Hadsereg H\u00e1za (Cercul Militar).@\nA 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n f\u00f6ldszintesnek \u00e9p\u00fclt, barokk st\u00edlusjegyeket visel\u0151 sarokh\u00e1zat G\u00f6r\u00f6g J\u00f3zsef tulajdonos (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elmagyarosodott g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151) 1827\u20131828 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t emelettel toldotta meg. A keresked\u0151 hal\u00e1lakor az \u00e9p\u00fclet Szentgy\u00f6rgy utcai r\u00e9sze m\u00e9g befejezetlen volt, ezt a csal\u00e1df\u0151 \u00f6zvegye \u00e9s lesz\u00e1rmazottjai fejezt\u00e9k be 1838-ban. A 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n ez volt a v\u00e1ros egyik legmagasabb \u00e9p\u00fclete; az emeleteken hivatalnokok laktak, a f\u00f6ldszinten pedig \u00fczletek m\u0171k\u00f6dtek.@\nA h\u00e1z sok b\u00e1lnak, f\u0151\u00fari rendezv\u00e9nynek adott otthont. 1848\u20131849 k\u00f6z\u00f6tt a V\u00e1rosi Tan\u00e1cs haszn\u00e1lta az \u00e9p\u00fcletet, mivel a r\u00e9gi Tan\u00e1csh\u00e1zat az 1848-as forradalom idej\u00e9n az osztr\u00e1k Gedeon t\u00e1bornok megrong\u00e1ltatta, majd felgy\u00fajtatta. 1849 j\u00falius 30-\u00e1n Bem J\u00f3zsef t\u00e1bornok vez\u00e9rkara Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen \u00e1llom\u00e1sozott \u00e9s ekkor itt sz\u00e1llt meg Pet\u0151fi S\u00e1ndor a G\u00f6r\u00f6g csal\u00e1d vend\u00e9gek\u00e9nt, miel\u0151tt a v\u00e9gzetes segesv\u00e1ri csat\u00e1ba indult volna. 1852-ben itt sz\u00e1llt meg I. Ferenc J\u00f3zsef is. 1868-t\u00f3l a Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r sz\u00e9khelye volt, ezt jelk\u00e9pezi a homlokzatot d\u00edsz\u00edt\u0151 m\u00e9hkapt\u00e1r domborm\u0171, mint a takar\u00e9koss\u00e1g jelk\u00e9pe. Az 1868-ban alakult Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r a v\u00e1ros legr\u00e9gibb \u00e9s legtekint\u00e9lyesebb magyar p\u00e9nzint\u00e9zete volt.@\n1884-ben Pet\u0151fi eml\u00e9k\u00e9re eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el a h\u00e1z homlokzat\u00e1n: Itt m\u00e9g ember volt; inn\u00e9t indult ki nagy \u00fatra, Hogy csillag legyen \u0151, f\u00e9nye \u00f6r\u00f6kre ragyog. 1912-ben az \u00e9p\u00fclet el\u0151tti t\u00e9ren \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a Pet\u0151fi-eml\u00e9koszlopot, \u00e1m ezt a rom\u00e1n hatalom\u00e1tv\u00e9tel ut\u00e1n megrong\u00e1lt\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb rom\u00e1n katonai eml\u00e9km\u0171v\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, majd a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s alkalm\u00e1b\u00f3l elmenek\u00edtett\u00e9k a v\u00e1rosb\u00f3l.@\nAz 1948-as kommunista \u00e1llamos\u00edt\u00e1s ut\u00e1n a G\u00f6r\u00f6g-h\u00e1z el\u0151sz\u00f6r gabonabegy\u0171jt\u0151 k\u00f6zpont lett, majd a Rom\u00e1n Hadsereg tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Egy ideig az alagsorban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Feh\u00e9r L\u00f3 vend\u00e9gl\u0151 (nem \u00f6sszet\u00e9vesztend\u0151 a Kossuth utcai Feh\u00e9r l\u00f3 fogad\u00f3val). \n&\nwikipedia: G\u00f6r\u00f6g-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/G%C3%B6r%C3%B6g-h%C3%A1z"},{"sightId":2331,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"S\u00e1ros utca 1","mapdata":"1|2711|2420","gps_lat":"46.5459066536","gps_long":"24.5650058392","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Bornemisza-haz-Marosvasarhely-1943","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=406","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_str_Targului_nr_1_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures str Targului nr 1 (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/RO_Targu_Mures_str_Targului_nr_1_%288%29.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_str_Targului_nr_1_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_str_Targului_nr_1_(8).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Csiki M\u00e1rton h\u00e1za, Bornemissza-h\u00e1z","seolink":"csiki-marton-haza-bornemissza-haz","note":"","history":"Csiki M\u00e1rton \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151 (1750 k\u00f6r\u00fcl - 1828) h\u00e1z\u00e1nak als\u00f3 szintje 1803-ban, az emelet 1811 t\u00e1j\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt el. A keresked\u0151 apja, Szint\u00e9n Csiki M\u00e1rton az 1750-es \u00e9vekben \u00e9rkezett Erzs\u00e9betv\u00e1rosb\u00f3l Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre. Fia m\u00e1r a v\u00e1ros legvagyonosabb polg\u00e1rai k\u00f6z\u00e9 tartozott. 1862-ben fiai, M\u00e1rton \u00e9s Gergely a v\u00e1ros legnagyobb mag\u00e1nf\u00f6ldbirtokosai voltak. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n az \u00e9p\u00fcletet Pontet S\u00e1ndor sv\u00e1jci sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u00e9rn\u00f6k v\u00e1s\u00e1rolta meg. A m\u00e1sodikvil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en cip\u0151gy\u00e1rk\u00e9nt funkcion\u00e1lt eg\u00e9szen a 21. sz\u00e1zad elej\u00e9ig, \u00e9s a bels\u0151 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t jelent\u0151sen m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k. "},{"sightId":2332,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Palatul Kendeffy","address":"Bolyai u. 14.","mapdata":"1|2728|3038","gps_lat":"46.5423331606","gps_long":"24.5652420464","religion":0,"oldtype":"50,17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kendeffy-palota--Kiralyi-Tabla--Marosvasarhely-1352","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=174","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(34).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (34)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6f\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2834%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2834%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(34).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kendeffy-palota, Kir\u00e1lyi T\u00e1bla","seolink":"kendeffy-palota-kiralyi-tabla","note":"","history":"1789-ben gr\u00f3f Kendeffy Elek \u00f6zvegye, Bethlen Krisztina fejezte be \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Klassziciz\u00e1l\u00f3 k\u00e9s\u0151barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. Fia, Kendeffy \u00c1d\u00e1m 1826. j\u00fanius 1-\u00e9n elcser\u00e9lte az erd\u00e9lyi Kir\u00e1lyi T\u00e1bla birtok\u00e1ban l\u00e9v\u0151 k\u00e9t f\u0151t\u00e9ri h\u00e1zzal. Ezut\u00e1n az int\u00e9zm\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra S\u00f3falvi J\u00f3zsef tervei alapj\u00e1n alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t. 1849-ig volt a Kir\u00e1lyi T\u00e1bla sz\u00e9khelye, de az\u00f3ta is joghat\u00f3s\u00e1gi szervek haszn\u00e1lj\u00e1k. H\u00e1ts\u00f3 kertj\u00e9ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel az \u00faj b\u00edr\u00f3s\u00e1g \u00e9s b\u00f6rt\u00f6n \u00e9p\u00fclet\u00e9t.\n&\nwikipedia: Kendeffy-h\u00e1z (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kendeffy-h%C3%A1z_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2333,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Revolu\u021biei 45","mapdata":"1|2684|1639","gps_lat":"46.5504790888","gps_long":"24.5648602723","religion":0,"oldtype":"53,74","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=404","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Str_Revolutiei_nr_45.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Str Revolutiei nr 45\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/RO_MS_Str_Revolutiei_nr_45.jpg\/512px-RO_MS_Str_Revolutiei_nr_45.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Str_Revolutiei_nr_45.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Makari\u00e1s-h\u00e1z","seolink":"makarias-haz","note":"","history":"1773-ban II. J\u00f3zsef leend\u0151 cs\u00e1sz\u00e1rt itt sz\u00e1ll\u00e1solt\u00e1k el, mert ez volt a legalkalmasabb \u00e9p\u00fclet a v\u00e1rosban. Makari\u00e1s Walles J\u00e1nos az 1750-es \u00e9vekben t\u0171nt fel Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen a s\u00f6rf\u0151z\u00e9s jog\u00e1nak \u00e1rend\u00e1torak\u00e9nt (b\u00e9rl\u0151jek\u00e9nt). 1760-ban polg\u00e1ri esk\u00fct tett \u00e9s az Esk\u00fcdtek Tan\u00e1cs\u00e1nak tagj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k.Marh\u00e1kkal, lovakkal \u00e9s f\u00e1val is kereskedett. 1778-t\u00f3l a v\u00e1ros polg\u00e1rmestere is lett. 1784-ben hunyt el, tekint\u00e9lyes vagyont hagyva maga ut\u00e1n. A h\u00e1zat els\u0151 feles\u00e9g\u00e9vel, Anna-Maria Zeidlerrel egy\u00fctt kezdte \u00e9p\u00edttetni, akinek j\u00f3 \u00fczleti \u00e9rz\u00e9ke r\u00e9v\u00e9n kulcsszerepe volt a vagyon felhalmoz\u00e1s\u00e1ban. \u0150 1765-ben elhunyt, az \u00e9p\u00fclet csak az 1770-es \u00e9vek elej\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el teljesen. 1813-ban Teleki J\u00f3zsef v\u00e1s\u00e1rolta meg. Az 1850-es \u00e9vekben Engel J\u00f3zsef orvos tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, aki fel\u00faj\u00edtotta az \u00e9p\u00fcletet, ami \u00faj arculatot kapott. T\u0151le 1864-ben a reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g v\u00e1s\u00e1rolta meg \u00e9s le\u00e1nygimn\u00e1ziumm\u00e1 alak\u00edttatta, ami h\u00e1rom \u00e9vtizedig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1896. j\u00fanius 24-\u00e9n csaknem teljesen le\u00e9gett, ekkor az iskola m\u00e1r nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. Az egyh\u00e1zk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g m\u00e9g ez \u00e9vben neobarokk st\u00edlusban \u00faj\u00edttatta fel Flesch Adolf tervei alapj\u00e1n, ekkor nyerte el mai k\u00e9p\u00e9t.\n&\nwikipedia: Makari\u00e1s Walles-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Makari%C3%A1s_Walles-h%C3%A1z"},{"sightId":2334,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Marosi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zmegye","address":"Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy t\u00e9r 3-5","mapdata":"1|2700|2311","gps_lat":"46.5465153376","gps_long":"24.5649473541","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Teleki-Domokos-palotaja-Marosvasarhely-1385","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=230","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%281%29.jpg\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(1).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Teleki Domokos palot\u00e1ja, Marosi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zmegye","seolink":"teleki-domokos-palotaja-marosi-reformatus-egyhazmegye","note":"","history":"1801 \u00e9s 1802 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edttette barokk st\u00edlusban Teleki Domonkos, aki sok\u00e1ig volt Torda v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja. E h\u00e1zban volt Bem t\u00e1bornok f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa 1849. janu\u00e1rj\u00e1ban. A szabads\u00e1gharc lever\u00e9se ut\u00e1n itt lakott az els\u0151 osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri ker\u00fcleti f\u0151biztos, Eperjesi J\u00f3zsef lovaskapit\u00e1ny. 1935-t\u0151l a reform\u00e1tus egyh\u00e1z tulajdona, 1986-1987 k\u00f6z\u00f6tt \u0151k renov\u00e1ltatt\u00e1k. Az \u00e9p\u00fclet el\u0151tt Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester szobra \u00e1ll, amelyet 1994-ben \u00e1ll\u00edtottak."},{"sightId":2335,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada C\u0103l\u0103ra\u0219ilor, Pia\u021ba Trandafirilor","mapdata":"1|2447|2312","gps_lat":"46.5465139124","gps_long":"24.5628601605","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Labashaz-Marosvasarhely-1958","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Casa_cu_Arcade_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Casa cu Arcade 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0d\/RO_MS_Casa_cu_Arcade_3.jpg\/512px-RO_MS_Casa_cu_Arcade_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Casa_cu_Arcade_3.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"L\u00e1bash\u00e1z, egykori katolikus iskola","seolink":"labashaz-egykori-katolikus-iskola","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n a katolikus felekezet iskola c\u00e9lj\u00e1ra megv\u00e1s\u00e1rolta az emeletes sarokh\u00e1zat, amelynek utcai oldali f\u00f6ldszintj\u00e9n nyitott \u00e1rk\u00e1dsor futott v\u00e9gig. Ekkez \u00faj \u00e9p\u00fcletr\u00e9szt \u00e9p\u00edtettek, hasonl\u00f3 \u00e1rk\u00e1dsorral (l\u00e1bakkal), melyben bentlak\u00e1st \u00e9s a szeg\u00e9ny tanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9tkezd\u00e9t is kialak\u00edtottak. 1873-ban a tet\u0151zete le\u00e9gett \u00e9s az emelet is haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1lt. A fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n egy \u00fajabb emeletet h\u00faztak az \u00e9p\u00fcletre. Ekkor befalazt\u00e1k a f\u00f6ldszinti \u00e1rk\u00e1dsort, \u00e9s \u00fczlethelyis\u00e9geket alak\u00edtottak ki. 1908-ban fel\u00e9p\u00fclt az \u00faj r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1zium, ezut\u00e1n az emeletein lak\u00e1sokat alak\u00edtottak ki. Az 1980-as m\u0171eml\u00e9ki helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az \u00e1rk\u00e1dsort is."},{"sightId":2336,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Revolu\u0163iei 13","mapdata":"1|2583|2130","gps_lat":"46.5476141554","gps_long":"24.5639682483","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Holbach-haz-Marosvasarhely-1972","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Holbach-h\u00e1z","seolink":"holbach-haz","note":"","history":"Egykor tulajdonosa a Holbach keresked\u0151csal\u00e1d volt."},{"sightId":2337,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Trandafirilor 52","mapdata":"1|2430|2565","gps_lat":"46.5450661686","gps_long":"24.5626446788","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Gaspar-haz-Marosvasarhely-1970","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(17).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11 (17)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2817%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2817%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(17).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"G\u00e1sp\u00e1r-h\u00e1z","seolink":"gaspar-haz","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad derek\u00e1n \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151barokk-eklektikus st\u00edlusban. Az 1970-es \u00e9vekben a homlokzat\u00e1t meghosszabb\u00edtva megsz\u00fcntett\u00e9k a Kis k\u00f6znek nevezett sik\u00e1tort, ami hajdan a piacteret \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tte a Fels\u0151v\u00e1rossal."},{"sightId":2338,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada C\u0103l\u0103ra\u015filor 52 (egykori Kossuth utca)","mapdata":"1|1992|2073","gps_lat":"46.5479238539","gps_long":"24.5588321453","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Csiszar-Adam-haza-Marosvasarhely-1969","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Csisz\u00e1r \u00c1d\u00e1m h\u00e1za","seolink":"csiszar-adam-haza","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban, \u00e9p\u00edttet\u0151je ismeretlen. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a r\u00e9gi sz\u0171cs fam\u00edlia, a Csisz\u00e1r csal\u00e1d birtok\u00e1ba. Id. Csisz\u00e1r \u00c1d\u00e1m a h\u00e1z Kossuth utcai homlokzat\u00e1t megtoldotta a kapubej\u00e1r\u00f3val. A f\u00f6ldszintj\u00e9n volt az 1656-ban alap\u00edtott m\u0171helye."},{"sightId":2339,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"K\u00f6teles S\u00e1muel utca 5.","mapdata":"1|2418|2899","gps_lat":"46.5430930800","gps_long":"24.5625385919","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Tanari-lakas--a-Bolyai-haz-helyen--Marosvasarhely-1968","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Tan\u00e1ri lak\u00e1s a Bolyai-h\u00e1z hely\u00e9n","seolink":"tanari-lakas-a-bolyai-haz-helyen","note":"","history":"1804-ben a v\u00e1ros reform\u00e1tus koll\u00e9giuma a matematikai tansz\u00e9k tan\u00e1ri \u00e1ll\u00e1s\u00e1t a h\u00edres tud\u00f3snak, Bolyai Farkasnak aj\u00e1nlotta, melyhez szolg\u00e1lati lak\u00e1s is j\u00e1rt. 1806-ban a r\u00e9gi h\u00e1z hely\u00e9n a koll\u00e9gium \u00faj h\u00e1zat \u00e9p\u00edtett Bolyai sz\u00e1m\u00e1ra, ahol Bolyai nemcsak lakott, hanem a kiemelked\u0151 di\u00e1kjait is oktatta 1856-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig. Itt lakott fia, Bolyai J\u00e1nos, a h\u00edres matematikus is. Az \u00e9p\u00fcletet 1901-ben le kellett bontani, hely\u00e9re \u00e9p\u00fclt a mai eklektikus lak\u00f3\u00e9p\u00fclet, amelyet tan\u00e1ri lak\u00e1snak haszn\u00e1ltak. A h\u00e1z fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bla eml\u00e9kezik meg a Bolyaiakr\u00f3l. "},{"sightId":2340,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Bart\u00f3k B\u00e9la 1","mapdata":"1|2174|2646","gps_lat":"46.5445987284","gps_long":"24.5604609953","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Bissingen-haz-Marosvasarhely-1967","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Casa_Bissingen_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Casa Bissingen 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/RO_MS_Casa_Bissingen_2.jpg\/512px-RO_MS_Casa_Bissingen_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Casa_Bissingen_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Bissinger-h\u00e1z","seolink":"bissinger-haz","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban. A 19. sz\u00e1zadban eklektikus k\u00fcls\u0151t kapott. F\u00f6ldszintj\u00e9n a gazdagon berendezett Corso K\u00e1v\u00e9h\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1945 ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":2341,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Trandafirilor","mapdata":"1|2147|2664","gps_lat":"46.5444828291","gps_long":"24.5602612398","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Henter-haz-Marosvasarhely-1971","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Henter-h\u00e1z","seolink":"henter-haz","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben, vagy a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban. A 18. sz\u00e1zad 80-as \u00e9veiben a Bethlen-csal\u00e1d birtokolta, de 1805-ben m\u00e1r mint Tholdalagi-, vagy Henter-h\u00e1zk\u00e9nt eml\u00edtik."},{"sightId":2342,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Revolu\u0163iei 14 (egykori Szent Gy\u00f6rgy utca)","mapdata":"1|2665|1961","gps_lat":"46.5486780883","gps_long":"24.5646522401","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Jenei-haz-Marosvasarhely-1973","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Jenei-h\u00e1z","seolink":"jenei-haz","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, \u00e9p\u00edttet\u0151je ismeretlen. A Hints-csal\u00e1dt\u00f3l ker\u00fclt a mez\u0151cs\u00e1v\u00e1si birtokos Jenei-csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba, \u00e9s 1945 ut\u00e1n t\u0151l\u00fck \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":2343,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Casa K\u00e1rn\u00e1sz","address":"Pet\u0151fi t\u00e9r 1.","mapdata":"1|2615|2339","gps_lat":"46.5463684989","gps_long":"24.5642046890","religion":0,"oldtype":"53,83","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Karnasz-haz-Marosvasarhely-1951","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Petofi_Sandor_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures Piata Petofi Sandor 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/40\/RO_Targu_Mures_Piata_Petofi_Sandor_2.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_Piata_Petofi_Sandor_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Piata_Petofi_Sandor_2.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00e1rn\u00e1sz-h\u00e1z","seolink":"karnasz-haz","note":"","history":"1824-ben a Petr\u00e1sk\u00f3 gazdag keresked\u0151csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette klasszicista st\u00edlusban lak\u00e1s \u00e9s \u00fczlet c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb a B\u00edr\u00f3, majd a Gajz\u00e1g\u00f3 csal\u00e1d v\u00e1s\u00e1rolta meg. Utols\u00f3 ismert tulajdonosa K\u00e1rn\u00e1szn\u00e9 volt, a Gajz\u00e1g\u00f3 csal\u00e1d egyik le\u00e1nya. Legink\u00e1bb a benne tal\u00e1lhat\u00f3 falfestm\u00e9nyek miatt kiemelked\u0151 \u00e9rt\u00e9kkel."},{"sightId":2344,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Trandafirilor 54","mapdata":"1|2453|2548","gps_lat":"46.5451562537","gps_long":"24.5627804479","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Dudutz-haz-Marosvasarhely-1862","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(18).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11 (18)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2818%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2818%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(18).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Dudutz-h\u00e1z","seolink":"dudutz-haz","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt barokk st\u00edlusban. Emelet\u00e9n a Kir\u00e1lyi T\u00e1bla is \u00fcl\u00e9sezett egy ideig. Eredetileg a Bucher csal\u00e1d tulajdona volt, h\u00e1zass\u00e1g r\u00e9v\u00e9n jutott a gazdag Dudutz keresked\u0151 csal\u00e1d birtok\u00e1ba, \u0151k a f\u00f6ldszintj\u00e9n vegyeskeresked\u00e9st m\u0171k\u00f6dtettek Fekete kutya n\u00e9v alatt. 1970-ben a h\u00e1z h\u00e1ts\u00f3udvari sz\u00e1rnyainak egy r\u00e9sze leomlott. Ezut\u00e1n \u00e9p\u00fclt meg az udvaron a v\u00e1s\u00e1rcsarnok. "},{"sightId":2345,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pet\u0151fi t\u00e9r, Bern\u00e1dy t\u00e9r","mapdata":"1|2720|2391","gps_lat":"46.5460992029","gps_long":"24.5651316425","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Haller-haz-Marosvasarhely-1945","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(51).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11 (51)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ad\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2851%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%2851%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(51).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Haller-h\u00e1z","seolink":"haller-haz","note":"","history":"A 18-19. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00edttette a gazdag erd\u00e9lyi f\u00f6ldbirtokos Haller csal\u00e1d barokk st\u00edlusban t\u00e9li sz\u00e1ll\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. Egykor f\u00e9nyes fogad\u00e1sok, b\u00e1lok sz\u00ednhelye volt."},{"sightId":2346,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Bolyai utca 12.","mapdata":"1|2515|2877","gps_lat":"46.5433280712","gps_long":"24.5634239339","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"75","homepage":"https:\/\/www.szini.ro\/hu\/fooldal","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Tolnai-haz-Marosvasarhely-1798","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Str_Bolyai_nr_12.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Str Bolyai nr 12\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c6\/RO_MS_Str_Bolyai_nr_12.jpg\/512px-RO_MS_Str_Bolyai_nr_12.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Str_Bolyai_nr_12.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Tolnai-h\u00e1z, P\u00e1lffy-h\u00e1z, Marosv\u00e1s\u00e1rhelyi M\u0171v\u00e9szeti Egyetem","seolink":"tolnai-haz-palffy-haz-marosvasarhelyi-muveszeti-egyetem","note":"","history":"A barokk polg\u00e1rh\u00e1zat Tolnai J\u00e1nos v\u00e1rosi \u00edt\u00e9l\u0151mester, folyfalvi f\u00f6ldbirtokos \u00e9p\u00edttette a 17. sz\u00e1zadban. 1885-t\u0151l a P\u00e1lffy csal\u00e1d birtok\u00e1ban volt. 1945 ut\u00e1n \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Ma a Sz\u00ednm\u0171v\u00e9szeti Egyetem Zenem\u0171v\u00e9szeti Kara m\u0171k\u00f6dik benne."},{"sightId":2347,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 43","mapdata":"1|2220|2754","gps_lat":"46.5439856033","gps_long":"24.5608351624","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_P-ta_Trandafirilor_(N-E)_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg.Mures P-ta Trandafirilor (N-E) (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/Tg.Mures_P-ta_Trandafirilor_%28N-E%29_%281%29.jpg\/512px-Tg.Mures_P-ta_Trandafirilor_%28N-E%29_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_P-ta_Trandafirilor_(N-E)_(1).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Faigenbaum-h\u00e1z","seolink":"faigenbaum-haz","note":"","history":"1906-1907 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k Keleti B\u00e9la \u00e9p\u00edt\u00e9szm\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n szecesszi\u00f3s st\u00edlusban a Faigenbaum csal\u00e1d h\u00e1z\u00e1t. Egy ideig a rend\u0151rs\u00e9g is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne. 1959-es fel\u00faj\u00edt\u00e1sakor fosztott\u00e1k meg a homlokzatot eredeti d\u00edszeit\u0151l."},{"sightId":2348,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 44","mapdata":"1|2245|2731","gps_lat":"46.5441106335","gps_long":"24.5610380138","religion":0,"oldtype":"80,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(9).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11 (9)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/92\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%289%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%289%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(9).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"L\u00e1szl\u00f3-h\u00e1z","seolink":"laszlo-haz","note":"","history":"A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt sz\u00e1llod\u00e1nak \u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1znak. Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a New York, majd Mure\u0219ul \u00e9tterem.\n&\nwikipedia: R\u00f3zs\u00e1k tere (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/R%C3%B3zs%C3%A1k_tere_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2349,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Hotel Concordia","address":"Piata Trandafirilor 45","mapdata":"1|2280|2701","gps_lat":"46.5442452807","gps_long":"24.5613477148","religion":0,"oldtype":"50,16","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.hotelconcordia.ro\/ro","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(9).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely (9)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/20\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%289%29.jpg\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%289%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(9).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Papp-palota","seolink":"papp-palota","note":"","history":"1898-ban \u00e9p\u00edttette Papp Zsigmond keresked\u0151 d\u00edszes klassziciz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban. 1918-ban a B\u00e1nyai csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, ez\u00e9rt B\u00e1nyai-palotak\u00e9nt is ismerik. Az 1930-as \u00e9vekben az Orsz\u00e1gos Magyar P\u00e1rt sz\u00e9khelye. 1948\u20131954 k\u00f6z\u00f6tt kereskedelmi szakmai iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne, jelenleg sz\u00e1llod\u00e1nak (Concordia), irod\u00e1nak, \u00fczleteknek ad helyet.\n&\nwikipedia: R\u00f3zs\u00e1k tere (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/R%C3%B3zs%C3%A1k_tere_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2350,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 55","mapdata":"1|2473|2532","gps_lat":"46.5452564486","gps_long":"24.5629534592","religion":0,"oldtype":"72, 53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Steibel-h\u00e1z","seolink":"steibel-haz","note":"","history":"Itt ny\u00edlt meg 1782-ben az Arany Szarvas gy\u00f3gyszert\u00e1r, melyet a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy vezetett. A gy\u00f3gyszert\u00e1r ma is l\u00e9tezik (b\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r nevet v\u00e1ltoztatott), berendez\u00e9se \u0151rzi a Bern\u00e1dy-korabeli k\u00fcllemet.\n&\nwikipedia: R\u00f3zs\u00e1k tere (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/R%C3%B3zs%C3%A1k_tere_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2351,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 26","mapdata":"1|2032|2759","gps_lat":"46.5439090961","gps_long":"24.5591952582","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Agrarian_Savings_Bank.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Agrarian Savings Bank\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a1\/RO_MS_Agrarian_Savings_Bank.jpg\/512px-RO_MS_Agrarian_Savings_Bank.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Agrarian_Savings_Bank.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Agr\u00e1r Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r sz\u00e9khelye","seolink":"egykori-agrar-takarekpenztar-szekhelye","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt, mint a v\u00e1ros legels\u0151 bank\u00e9p\u00fclete. \n&\nwikipedia: R\u00f3zs\u00e1k tere (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/R%C3%B3zs%C3%A1k_tere_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2352,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor 18","mapdata":"1|2200|2629","gps_lat":"46.5446833090","gps_long":"24.5606564040","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Casa_V%C3%A1mos_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO MS Casa V\u00e1mos 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/RO_MS_Casa_V%C3%A1mos_1.jpg\/256px-RO_MS_Casa_V%C3%A1mos_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Casa_V%C3%A1mos_1.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1mos-h\u00e1z","seolink":"vamos-haz","note":"","history":"Szecesszi\u00f3s st\u00edlus\u00fa, 1910-b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 \u00e9p\u00fclet. Kor\u00e1bban, a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l ezen a helyen \u00e1llt a Rosnyay, majd a Szab\u00f3 csal\u00e1d k\u00fari\u00e1ja.\n&\nwikipedia: R\u00f3zs\u00e1k tere (Marosv\u00e1s\u00e1rhely)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/R%C3%B3zs%C3%A1k_tere_(Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely)"},{"sightId":2353,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Sc\u0103rile R\u00e1k\u00f3czi","address":"","mapdata":"1|2704|2015","gps_lat":"46.5483002421","gps_long":"24.5649699094","religion":0,"oldtype":"27","newtype":"27","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00e1k\u00f3czi-l\u00e9pcs\u0151","seolink":"rakoczi-lepcso","note":"","history":"1902-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k ezt a 70 l\u00e9pcs\u0151s felj\u00e1ratot, melyet R\u00e1k\u00f3czi-l\u00e9pcs\u0151nek neveztek el, ugyanis II. R\u00e1k\u00f3czi fejedelmet marosv\u00e1s\u00e1rhelyen iktatt\u00e1k be Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9v\u00e9 1707. \u00e1prilis 5-\u00e9n. A felj\u00e1r\u00f3 So\u00f3s P\u00e1l \u00e9p\u00edt\u00e9sz nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik."},{"sightId":2354,"townId":85,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Bolyai","mapdata":"1|2640|2890","gps_lat":"46.5431200098","gps_long":"24.5644980012","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/8920\/bolyaiak-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(28).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (28)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/19\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2828%29.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2828%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(28).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bolyai Farkas \u00e9s J\u00e1nos szobra","seolink":"bolyai-farkas-es-janos-szobra","note":"","history":"Bolyai J\u00e1nos 1831-ben Appendix c\u00edmmel megjelent m\u0171v\u00e9ben l\u00e9trehozta a nemeuklideszi geometri\u00e1t. Szerencs\u00e9tlens\u00e9g\u00e9re t\u00fal korai felfedez\u00e9s\u00e9t csak j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb \u00e9rtette meg az emberis\u00e9g. Jeltelen s\u00edrj\u00e1ra csak 1894-ben \u00e1ll\u00edtottak eml\u00e9koszlopot, majd 1911-ben d\u00edszes pomp\u00e1val \u00fajratemett\u00e9k apja, Bolyai Farkas mell\u00e9. B\u00e1r nem Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen sz\u00fclettek, a Bolyaiak munk\u00e1ss\u00e1ga szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik a v\u00e1rossal: Bolyai Farkas a Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium tan\u00e1ra volt, Bolyai J\u00e1nos pedig a tanint\u00e9zet di\u00e1kja, a magyar tudom\u00e1ny egyik legnagyobb alakja. A k\u00e9talakos k\u0151szobor Izs\u00e1k M\u00e1rton \u00e9s Csorv\u00e1ssy Istv\u00e1n alkot\u00e1sa; 1957-ben leplezt\u00e9k le a Bolyaiak ter\u00e9n, a reform\u00e1tus l\u00edceum el\u0151tt, az iskola fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak 400 \u00e9ves \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n, amikor az iskola felvette Bolyai Farkas nev\u00e9t. "},{"sightId":2355,"townId":85,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Secuilor Martiri (Sz\u00e9kely m\u00e1rt\u00edrok \u00fatja)","mapdata":"1|4109|784","gps_lat":"46.5556565093","gps_long":"24.5770040851","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15558\/szekely-vertanuk-emlekmuve","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Sie, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A9kelyv%C3%A9rtan%C3%BAk1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sz\u00e9kelyv\u00e9rtan\u00fak1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/48\/Sz%C3%A9kelyv%C3%A9rtan%C3%BAk1.JPG\/512px-Sz%C3%A9kelyv%C3%A9rtan%C3%BAk1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sz%C3%A9kelyv%C3%A9rtan%C3%BAk1.JPG\u0022\u003ESie\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e9kely v\u00e9rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"szekely-vertanuk-emlekmuve","note":"","history":"A Sz\u00e9kely v\u00e9rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171ve a Postar\u00e9ten \u00e1ll. A Habsburg-ellenes Makk-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen, 1854. m\u00e1rcius 10-\u00e9n kiv\u00e9gzett sz\u00e9kely v\u00e9rtan\u00fainak (primor martonosi G\u00e1lfi Mih\u00e1ly, b\u00e1gyi T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos, nagyv\u00e1radi Horv\u00e1th K\u00e1roly) \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel 1873. augusztus 10-\u00e9n Aradi Zsigmond szobr\u00e1szt b\u00edzt\u00e1k meg, 1875. j\u00fanius 27-\u00e9n leleplezt\u00e9k le. A kiv\u00e9gz\u00e9s hely\u00e9n k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l emelt obeliszk egy 6 m\u00e9ter magas gr\u00e1nitoszlop, alapk\u00f6v\u00e9n fekv\u0151, ny\u00edlt\u00f3l sebzett oroszl\u00e1nnal, amely els\u0151 l\u00e1bai k\u00f6zt szorosan tartja a nemzeti lobog\u00f3t, az alatta keresztbe rakott k\u00e9t kardon a magyar c\u00edmer \u00e1ll. 1875 \u00f3ta itt tartj\u00e1k meg a m\u00e1rcius 15-i \u00fcnnep\u00e9lyeket, megeml\u00e9kez\u00e9seket. 2012 \u00f3ta a kiv\u00e9gz\u00e9s \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a sz\u00e9kely szabads\u00e1g napj\u00e1t \u00fcnneplik az eml\u00e9km\u0171n\u00e9l. Csod\u00e1val hat\u00e1ros m\u00f3don ezt a magyar eml\u00e9km\u0171vet a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k nem d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k le 1919-ben."},{"sightId":2356,"townId":85,"active":2,"name_LO":"","address":"Pta. Trandafirilor (R\u00f3zs\u00e1k tere)","mapdata":"1|2103|2777","gps_lat":"46.5438319112","gps_long":"24.5599212281","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kulja~rowiki, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bethlen_Gabor_szobor_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bethlen Gabor szobor Marosvasarhely\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cd\/Bethlen_Gabor_szobor_Marosvasarhely.jpg\/256px-Bethlen_Gabor_szobor_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bethlen_Gabor_szobor_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003EKulja~rowiki\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bethlen G\u00e1bor szobra","seolink":"bethlen-gabor-szobra","note":"","history":"2020-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel Erd\u00e9ly legjelent\u0151sebb fejedelm\u00e9nek szobr\u00e1t."},{"sightId":2357,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Cet\u0103\u021bii (V\u00e1r \u00fat)","mapdata":"1|3081|2046","gps_lat":"46.5481634927","gps_long":"24.5682033084","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15556\/korosi-csoma-sandor-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dab\u00f3czi Mih\u00e1ly. Kulcs\u00e1r B\u00e9la szobr\u00e1szok; fot\u00f3: S\u00e1ntha Imre G\u00e9za, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor_szobra_Marosvasarhely_1962.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor szobra Marosvasarhely 1962\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/b9\/K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor_szobra_Marosvasarhely_1962.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C5%91r%C3%B6si_Csoma_S%C3%A1ndor_szobra_Marosvasarhely_1962.jpg\u0022\u003EDab\u00f3czi Mih\u00e1ly. Kulcs\u00e1r B\u00e9la szobr\u00e1szok; fot\u00f3: S\u00e1ntha Imre G\u00e9za\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor szobra","seolink":"korosi-csoma-sandor-szobra","note":"","history":"K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor (1784-1842) h\u00edres magyar utaz\u00f3, a tibetol\u00f3gia megalap\u00edt\u00f3ja, a tibeti-angol sz\u00f3t\u00e1r \u00e9s nyelvtan megalkot\u00f3ja. Keleti utaz\u00e1sai sor\u00e1n a magyarok eredet\u00e9t is kutatta.@\n1940 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt Marosv\u00e1s\u00e1rhely ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1ghoz tartozott, a Polg\u00e1ri Fi\u00faiskola (a k\u00e9s\u0151bbi Petru Maior Egyetem) pedig felvette K\u0151r\u00f6si Csoma S\u00e1ndor filol\u00f3gus, orientalista nev\u00e9t. 1941-ben felk\u00e9rt\u00e9k Dab\u00f3czi Mih\u00e1lyt, hogy k\u00e9sz\u00edtse el K\u0151r\u00f6si szobr\u00e1t, amelyet majd az iskola k\u00f6zel\u00e9ben, a v\u00e1r d\u00e9li fal\u00e1n\u00e1l (a K\u00e1d\u00e1rok b\u00e1sty\u00e1ja mellett) fognak fel\u00e1ll\u00edtani. A szobrot, Dab\u00f3czy Mih\u00e1ly alkot\u00e1s\u00e1t, 1943 szeptember\u00e9ben avatt\u00e1k fel. 1944-ben a v\u00f6r\u00f6s pestissel visszat\u00e9r\u0151 rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, fej\u00e9t let\u00f6rt\u00e9k. Az 1950-es \u00e9vekben a p\u00e1rtbizotts\u00e1g j\u00f3v\u00e1hagyta a szobor \u00fajra\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, engedve a magyar di\u00e1kok k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9nek, \u00edgy Kulcs\u00e1r B\u00e9la szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz restaur\u00e1lta az alkot\u00e1st, majd 1962-ben a v\u00e1rt\u00f3l \u00e9szakkeletre, a V\u00e1rs\u00e9t\u00e1nyon \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel."},{"sightId":2358,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Bulevardul Cet\u0103\u021bii (V\u00e1r \u00fat)","mapdata":"1|2788|1999","gps_lat":"46.5483907176","gps_long":"24.5656705687","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10014\/ii-rakoczi-ferenc#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(10).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.12 (10)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2c\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2810%29.JPG\/256px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_%2810%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.12_(10).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc mellszobra","seolink":"ii-rakoczi-ferenc-mellszobra","note":"","history":"2004-ben \u00e1ll\u00edtottak szobrot a fejedelemnek a V\u00e1rs\u00e9t\u00e1ny nyugati v\u00e9g\u00e9n, a R\u00e1k\u00f3czi-l\u00e9pcs\u0151 k\u00f6zel\u00e9ben. Pokorny Attila alkot\u00e1sa. Kor\u00e1bban is \u00e1llt m\u00e1r szobra a v\u00e1rosban, a jelenlegi Pet\u0151fi-szobor hely\u00e9n, amit 1919-ben a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k semmis\u00edtettek meg.@\nII. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen iktatt\u00e1k be Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9v\u00e9, \u00e9s a dualizmus alatt t\u00f6bb k\u00f6zter\u00fclet is R\u00e1k\u00f3czi nev\u00e9t viselte. 1907-ben, beiktat\u00e1s\u00e1nak 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n leplezt\u00e9k le R\u00e1k\u00f3czi mellszobr\u00e1t a Kossuth utca \u00e9s az Arany J\u00e1nos utca keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 kis parkban (jelenleg ezen a helyen \u00e1ll a Pet\u0151fi-szobor). A m\u0171 Sz\u00e9kely K\u00e1roly marosv\u00e1s\u00e1rhelyi szobr\u00e1sz alkot\u00e1sa volt, \u00e9s a fejedelem M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1m \u00e1ltali \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok ezt a szobrot is elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, a t\u00f6bbi magyar szoborral egyetemben."},{"sightId":2359,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Arany J\u00e1nos","mapdata":"1|2013|2158","gps_lat":"46.5474484873","gps_long":"24.5591008152","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12943\/ii-rakoczi-ferenc-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc egykori mellszobra","seolink":"ii-rakoczi-ferenc-egykori-mellszobra","note":"","history":"II. R\u00e1k\u00f3czi Ferencet Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen iktatt\u00e1k be Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9v\u00e9, \u00e9s a dualizmus alatt t\u00f6bb k\u00f6zter\u00fclet is R\u00e1k\u00f3czi nev\u00e9t viselte. 1907-ben, beiktat\u00e1s\u00e1nak 200. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n leplezt\u00e9k le R\u00e1k\u00f3czi mellszobr\u00e1t a Kossuth utca \u00e9s az Arany J\u00e1nos utca keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 kis parkban (jelenleg ezen a helyen \u00e1ll a Pet\u0151fi-szobor). A m\u0171 Sz\u00e9kely K\u00e1roly marosv\u00e1s\u00e1rhelyi szobr\u00e1sz alkot\u00e1sa volt, \u00e9s a fejedelem M\u00e1nyoki \u00c1d\u00e1m \u00e1ltali \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. 1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok ezt a szobrot is elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, a t\u00f6bbi magyar szoborral egyetemben."},{"sightId":2360,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (egykori Sz\u00e9chenyi t\u00e9r)","mapdata":"1|2365|2534","gps_lat":"46.5452089062","gps_long":"24.5620778683","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/13780\/bem-jozsef#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely, Sz\u00e9chenyi-t\u00e9r, XIXth century, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sculpture_Bem_-_Marosvasarhely_-_Tirgu_Mures.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sculpture Bem - Marosvasarhely - Tirgu Mures\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/e2\/Sculpture_Bem_-_Marosvasarhely_-_Tirgu_Mures.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sculpture_Bem_-_Marosvasarhely_-_Tirgu_Mures.jpeg\u0022\u003EMarosv\u00e1s\u00e1rhely, Sz\u00e9chenyi-t\u00e9r, XIXth century\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Bem J\u00f3zsef egykori szobra","seolink":"bem-jozsef-egykori-szobra","note":"","history":"A lengyel sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Bem J\u00f3zsef az 1848\u201349-es szabads\u00e1gharc kiemelked\u0151 egy\u00e9nis\u00e9ge, az erd\u00e9lyi sereg f\u0151parancsnoka volt. A Bem-szobor Marosv\u00e1s\u00e1rhely belv\u00e1ros\u00e1ban, a Sz\u00e9chenyi-t\u00e9ren \u00e1llt, de 1919. m\u00e1rcius 28-\u00e1n a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, megrong\u00e1lt\u00e1k, majd elsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a t\u00f6bbi magyar szoborral egy\u00fctt. 1928-ban a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok kijelentett\u00e9k, hogy a szobrot \u00e1tadt\u00e1k Lengyelorsz\u00e1gnak, azonban k\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, hogy sosem \u00e9rkezett meg Lengyelorsz\u00e1gba.@\nAz 1868. augusztus 20-21-\u00e9n Budapesten megtartott orsz\u00e1gos honv\u00e9dgy\u0171l\u00e9sen elfogadt\u00e1k azt a javaslatot, hogy Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen is fel\u00e1ll\u00edtanak egy szobrot Bem tisztelet\u00e9re. A p\u00e1ly\u00e1zatot Husz\u00e1r Adolf szobr\u00e1sz nyerte meg. A talapzat ditr\u00f3i m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt, melyet viszont Szelecki Lajos k\u00e9sz\u00edtett.@\nA h\u00e1romm\u00e9teres bronzszobor leleplez\u00e9s\u00e9re 1880. okt\u00f3ber 17-\u00e9n ker\u00fclt sor. Lengyel k\u00fcld\u00f6tteket is megh\u00edvtak az alkalmakra, akik vonaton \u00e9rkeztek \u00e9s hivatalos tisztelg\u00e9s is j\u00e1rt nekik az \u00e1llom\u00e1son. Bem J\u00f3zsef k\u00e9t n\u0151v\u00e9r\u00e9nek gy\u0171jt\u00e9st szerveztek."},{"sightId":2361,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (egykori Sz\u00e9chenyi t\u00e9r)","mapdata":"1|2483|2418","gps_lat":"46.5459123750","gps_long":"24.5630456181","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/13781\/kossuth-lajos","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_mv.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kossuth mv\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/2\/29\/Kossuth_mv.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kossuth_mv.jpeg\u0022\u003EUnknown authorUnknown author\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Kossuth Lajos egykori szobra","seolink":"kossuth-lajos-egykori-szobra","note":"","history":"1899-ben avatt\u00e1k fel Kossuth Lajos 3,2 m\u00e9ter magas bronzszobr\u00e1t. K\u00f6ll\u0151 Mikl\u00f3s munk\u00e1ja a f\u0151t\u00e9r fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n \u00e1llt, a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos Pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9s az Apoll\u00f3-palota k\u00f6z\u00f6tt. 1919 m\u00e1rcius\u00e1ban a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s megsemmis\u00edtett\u00e9k a t\u00f6bbi magyar szoborral egy\u00fctt.@\nKossuth Lajost mindig is tisztelet \u00f6vezte a marosv\u00e1s\u00e1rhelyiek k\u00f6r\u00e9ben: a v\u00e1ros els\u0151 d\u00edszpolg\u00e1r\u00e1v\u00e1 v\u00e1lasztott\u00e1k, utc\u00e1t neveztek el r\u00f3la, a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s term\u00e9t \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa festm\u00e9nye d\u00edsz\u00edtette. Hal\u00e1la ut\u00e1n, 1894 tavasz\u00e1n bizotts\u00e1got alap\u00edtottak egy f\u0151t\u00e9ri Kossuth-szobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. A gr\u00e1nittalapzaton \u00e1ll\u00f3, 3,2 m\u00e9ter magas bronzszobrot K\u00f6ll\u0151 Mikl\u00f3s k\u00e9sz\u00edtette, \u00e9s 1899-ben leplezt\u00e9k le a katolikus pl\u00e9b\u00e1nia el\u0151tt, a zen\u00e9l\u0151 k\u00fat k\u00f6zel\u00e9ben. 1919-ben hasonl\u00f3 sorsra jutott, mint a Bem-szobor: a rom\u00e1nok led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k \u00e9s elvitt\u00e9k. A bronzb\u00f3l k\u00e9s\u0151bb sasfigur\u00e1kat \u00f6nt\u00f6ttek, melyekkel rom\u00e1n katonai eml\u00e9km\u0171veket d\u00edsz\u00edtettek. Az \u00f6sszet\u00f6rt talapzatot a Maros g\u00e1t alatti r\u00e9sz\u00e9be dobt\u00e1k, ahol alacsony v\u00edz\u00e1ll\u00e1skor m\u00e9g a 20. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n is l\u00e1that\u00f3 volt. A szobor hely\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel a rom\u00e1nok az \u00faj katedr\u00e1lisukat."},{"sightId":2362,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Bern\u00e1dy t\u00e9r 2.","mapdata":"1|2709|2338","gps_lat":"46.5464219366","gps_long":"24.5649786331","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/9676\/bernady-gyorgy","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Derzsi Elekes Andor, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bern%C3%A1dy_Gy%C3%B6rgy_h%C3%A1za,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy h\u00e1za, Marosv\u00e1s\u00e1rhely - 2013.07.11 (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/48\/Bern%C3%A1dy_Gy%C3%B6rgy_h%C3%A1za%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%282%29.JPG\/256px-Bern%C3%A1dy_Gy%C3%B6rgy_h%C3%A1za%2C_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bern%C3%A1dy_Gy%C3%B6rgy_h%C3%A1za,_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_-_2013.07.11_(2).JPG\u0022\u003EDerzsi Elekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester szobra","seolink":"bernady-gyorgy-polgarmester-szobra","note":"","history":"A v\u00e1ros\u00e9p\u00edt\u0151 Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy polg\u00e1rmester szobr\u00e1t 1994-ben avatt\u00e1k fel a Teleki-h\u00e1z el\u0151tt. A bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt szobrot Bocskai Vince szov\u00e1tai szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz k\u00e9sz\u00edtette."},{"sightId":2363,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Str C\u0103l\u0103ra\u015filor (egykori Kossuth \u00fat), Str Arany J\u00e1nos","mapdata":"1|1986|2141","gps_lat":"46.5475374636","gps_long":"24.5588320497","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10008\/petofi-sandor","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elekes Andor, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%283%29.jpg\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_(3).jpg\u0022\u003EElekes Andor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor szobra","seolink":"petofi-sandor-szobra","note":"","history":"Pet\u0151fi bronzszobr\u00e1t, Hunyadi L\u00e1szl\u00f3 alkot\u00e1s\u00e1t 2000 december\u00e9ben leplezt\u00e9k le a Kossuth Lajos \u00e9s az Arany J\u00e1nos utc\u00e1k keresztez\u0151d\u00e9s\u00e9n\u00e9l lev\u0151 kis parkban. Ezen a helyen egykor II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc mellszobra \u00e1llt, amit a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3l 1919-ben led\u00f6nt\u00f6ttek."},{"sightId":2364,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Trandafirilor (egykori Sz\u00e9chenyi t\u00e9r)","mapdata":"1|2578|2368","gps_lat":"46.5462594864","gps_long":"24.5639295366","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/23444\/petofi-emlek#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Pet\u0151fi-eml\u00e9koszlop","seolink":"egykori-petofi-emlekoszlop","note":"","history":"Az eml\u00e9km\u0171vet dr. Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, a v\u00e1rosi munk\u00e1latokat v\u00e9gz\u0151 nagyv\u00e1llalkoz\u00f3k adom\u00e1nyaib\u00f3l emelt\u00e9k 1912 november v\u00e9g\u00e9n a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos Pl\u00e9b\u00e1nia \u00e9s a Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r (volt G\u00f6r\u00f6g h\u00e1z) el\u0151tti t\u00e9ren. A magas term\u00e9sk\u0151 obeliszken Kall\u00f3s Ede budapesti szobr\u00e1sz bronz plakettje Pet\u0151fi alakj\u00e1t Bem t\u00e1bornok \u00e9s a m\u00fazsa alakjai k\u00f6zt \u00e1br\u00e1zolta, amint kardj\u00e1ra \u00fctve a harcba indul. Az eml\u00e9km\u0171 tetej\u00e9re a v\u00e1rosi tan\u00e1cs 1913-ban egy Turul mad\u00e1r elhelyez\u00e9s\u00e9t tervezte. A szobrot ki is \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k bronzb\u00f3l Budapesten \u00e9s az \u00e1r\u00e1nak egy r\u00e9sz\u00e9t ki is fizett\u00e9k, de az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa meghi\u00fas\u00edtotta a terv kivitel\u00e9t. Felirata Pet\u0151fi S\u00e1ndor marosv\u00e1s\u00e1rhelyi tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9t hirdette: \u201eAzt a szomor\u00faan dics\u0151s\u00e9ges eml\u00e9ket, Hogy a k\u00f6lt\u0151 innen a sz\u00e9kelys\u00e9g f\u0151v\u00e1ros\u00e1b\u00f3l indult el utols\u00f3 \u00fatj\u00e1ra, meghalni a szabads\u00e1g\u00e9rt\u0022.@\n1919-ben a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok levett\u00e9k a bronzt\u00e1bl\u00e1t, az obeliszk talapzat\u00e1n 1923-ban Ion Schmidt-Faur bukaresti szobr\u00e1sz rom\u00e1n katon\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobr\u00e1t helyezt\u00e9k el. Az \u00fajdons\u00fclt katonai eml\u00e9km\u0171 1940-ben elt\u0171nt, sors\u00e1r\u00f3l ellentmond\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k maradtak r\u00e1nk \u2013 egyes forr\u00e1sok szerint elbontott\u00e1k, m\u00e1sok szerint a t\u00e1voz\u00f3 rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k elsz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":2365,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Aurel Filimon","mapdata":"1|2045|2302","gps_lat":"46.5466216678","gps_long":"24.5593526944","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15709\/aranka-gyorgy-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Aranka Gy\u00f6rgy szobra","seolink":"aranka-gyorgy-szobra","note":"","history":"Aranka Gy\u00f6rgy (1737-1817) 18. sz\u00e1zadi \u00edr\u00f3, m\u0171vel\u0151d\u00e9sszervez\u0151 szobr\u00e1t 2008-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. Alkot\u00f3ja Gyarmathy J\u00e1nos; a talapzat k\u0151kock\u00e1i k\u00f6z\u00e9 a magyar \u00e1b\u00e9c\u00e9 \u00e9kezetes \u00e9s kett\u0151s bet\u0171inek r\u00e9zmint\u00e1it helyezt\u00e9k el. Aranka l\u00e9trehozta az Erd\u00e9lyi Magyar Nyelvm\u00edvel\u0151 T\u00e1rsas\u00e1got, melynek titk\u00e1ra lett. T\u00f6bb munk\u00e1j\u00e1ban a magyar nyelv \u00e1pol\u00e1s\u00e1nak sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9re figyelmeztetett."},{"sightId":2366,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|2613|2420","gps_lat":"46.5459166732","gps_long":"24.5641528231","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15554\/marton-aron-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1rton \u00c1ron mellszobra","seolink":"marton-aron-mellszobra","note":"A belv\u00e1rosi Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos pl\u00e9b\u00e1niatemplom m\u00f6g\u00f6tti udvaron.","history":"A belv\u00e1rosi Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos pl\u00e9b\u00e1niatemplom m\u00f6g\u00f6tti udvaron, a Deus Providebit k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1z el\u0151tti kis z\u00f6ld\u00f6vezetben avatt\u00e1k fel 2000-ben az Izs\u00e1k M\u00e1rton \u00e1ltal megmint\u00e1zott mellszobrot."},{"sightId":2367,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Bart\u00f3k B\u00e9la","mapdata":"1|2010|2458","gps_lat":"46.5456834043","gps_long":"24.5590557066","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15564\/bartok-bela-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Kulja, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bartok_Bela_(1981),_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bartok Bela (1981), Marosvasarhely\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/Bartok_Bela_%281981%29%2C_Marosvasarhely.jpg\/256px-Bartok_Bela_%281981%29%2C_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bartok_Bela_(1981),_Marosvasarhely.jpg\u0022\u003EKulja\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bartr\u00f3k B\u00e9la mellszobra","seolink":"bartrok-bela-mellszobra","note":"","history":"1981-ben Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1nak \u00e1ll\u00edtottak eml\u00e9ket a zeneszerz\u0151 sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek 100. \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l. Alkot\u00f3ja Izs\u00e1k M\u00e1rton. A zeneszerz\u0151 1912-ben \u00e9s 1922-ben koncertezett Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen."},{"sightId":2368,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Avram Iancu","mapdata":"1|2765|2166","gps_lat":"46.5473903009","gps_long":"24.5655187513","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10580\/borsos-tamas","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Losy, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Targu_Mures_01.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea Targu Mures 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d8\/Cetatea_Targu_Mures_01.JPG\/512px-Cetatea_Targu_Mures_01.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Targu_Mures_01.JPG\u0022\u003ELosy\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Borsos Tam\u00e1s v\u00e1rosi f\u0151b\u00edr\u00f3 mellszobra","seolink":"borsos-tamas-varosi-fobiro-mellszobra","note":"","history":"Borsos Tam\u00e1s (1566-1634) Marosv\u00e1s\u00e1rhely f\u0151b\u00edr\u00e1ja volt 1599-t\u0151l 1604-ig, e tiszt\u00e9ben 1602-ben kezdem\u00e9nyez\u0151je a v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek. A bronz mellszobor \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u0151j\u00e9nek, a v\u00e1r nyugati fala el\u0151tt. A k\u0151\u00edv latin felirata: In memoriam aedificatoris arcis (Az er\u0151d\u00edtm\u00e9ny \u00e9p\u00edt\u0151j\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9re). Kiss Levente alkot\u00e1sa, 2000 j\u00fanius\u00e1ban avatt\u00e1k fel."},{"sightId":2369,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy","mapdata":"1|2972|2371","gps_lat":"46.5462110265","gps_long":"24.5672845816","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1lyi_Gyula_szobra_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyen.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022V\u00e1lyi Gyula szobra Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/V%C3%A1lyi_Gyula_szobra_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyen.jpg\/256px-V%C3%A1lyi_Gyula_szobra_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyen.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1lyi_Gyula_szobra_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhelyen.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1lyi Gyula-eml\u00e9km\u0171","seolink":"valyi-gyula-emlekmu","note":"","history":"V\u00e1lyi Gyula (1855-1913) matematikus, egyetemi tan\u00e1r. Jogi v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 \u00e9desapja, V\u00e1lyi K\u00e1roly, Marosv\u00e1s\u00e1rhely t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki b\u00edr\u00e1ja \u00e9s a helyi reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g kur\u00e1tora volt, \u00e9desanyja, D\u00f3sa R\u00e1chel pedig, a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium els\u0151 jogi professzor\u00e1nak, D\u00f3sa Gergelynek volt a l\u00e1nya. Eml\u00e9km\u0171v\u00e9t 2012-ben leplezt\u00e9k le a v\u00e1r d\u00e9li fala mellett, alkot\u00f3ja Miholcsa J\u00f3zsef."},{"sightId":2370,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|2821|2341","gps_lat":"46.5464007108","gps_long":"24.5659959002","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/38418\/kalvin-janos-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1lvin J\u00e1nos mellszobra","seolink":"kalvin-janos-mellszobra","note":"A reform\u00e1tus v\u00e1rtemplom bej\u00e1rata mellett.","history":"A V\u00e1rtemplom bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l 2017-ben, a reform\u00e1ci\u00f3 500. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak alkalm\u00e1b\u00f3l avatt\u00e1k fel K\u00e1lvin J\u00e1nos \u00e9s K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r mellszobr\u00e1t (P\u00e9terfy L\u00e1szl\u00f3 illetve De\u00e1k \u00c1rp\u00e1d munk\u00e1ja)."},{"sightId":2371,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|2808|2310","gps_lat":"46.5465232291","gps_long":"24.5659425317","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/38374\/karoli-gaspar-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r mellszobra","seolink":"karoli-gaspar-mellszobra","note":"A reform\u00e1tus v\u00e1rtemplom bej\u00e1rata mellett.","history":"K\u00e1rolyi G\u00e1sp\u00e1r (1529-1592) reform\u00e1tus lelkip\u00e1sztor a Biblia els\u0151 teljes magyar nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak elk\u00e9sz\u00edt\u0151je. 1586-ban l\u00e1tott neki a Biblia ford\u00edt\u00e1s\u00e1nak. A K\u00e1rolyi-biblia nyomtat\u00e1s\u00e1t 1589. febru\u00e1r 18-\u00e1n kezdt\u00e9k el \u00e9s 1590. j\u00falius 20-\u00e1n fejezt\u00e9k be Vizsolyban.@\nA V\u00e1rtemplom bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l 2017-ben, a reform\u00e1ci\u00f3 500. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak alkalm\u00e1b\u00f3l avatt\u00e1k fel K\u00e1lvin J\u00e1nos \u00e9s K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r mellszobr\u00e1t (P\u00e9terfy L\u00e1szl\u00f3 illetve De\u00e1k \u00c1rp\u00e1d munk\u00e1ja)."},{"sightId":2372,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"R\u00f3mai katolikus temet\u0151","mapdata":"1|3397|2613","gps_lat":"46.5447689995","gps_long":"24.5708852327","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/21062\/a-don-kanyar-aldozatainak-emlekmuve#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A Don-kanyar \u00e1ldozatainak eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"a-don-kanyar-aldozatainak-emlekmuve","note":"A r\u00f3mai katolikus temet\u0151 bej\u00e1rata m\u00f6g\u00f6tt.","history":"A Don-kanyarban 1942-1943-ban a Szovjetuni\u00f3 ellen v\u00edvott harcokban elesett 100-120 ezer magyar eml\u00e9k\u00e9re. 2005. m\u00e1jus 29-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Bocskai Vince szobr\u00e1sz alkot\u00e1sa."},{"sightId":2373,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Marinescu Gheorghe","mapdata":"1|3981|1303","gps_lat":"46.5525290006","gps_long":"24.5759835611","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/15658\/volt-politikai-foglyok-emlekmuve#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt politikai foglyok eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"volt-politikai-foglyok-emlekmuve","note":"","history":"2004-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Ioan Vasile Grama alkot\u00e1sa."},{"sightId":2374,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Victoriei","mapdata":"1|1868|2944","gps_lat":"46.5428230273","gps_long":"24.5578243622","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Taz666, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_01.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Marosv\u00e1s\u00e1rhely 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e2\/Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_01.JPG\/512px-Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_01.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_01.JPG\u0022\u003ETaz666\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Capitoliumi farkas m\u00e1solata","seolink":"capitoliumi-farkas-masolata","note":"","history":"Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Olaszorsz\u00e1g a capitoliumi farkas szobr\u00e1nak \u00f6t m\u00e1solat\u00e1t aj\u00e1nd\u00e9kozta Rom\u00e1ni\u00e1nak, a rom\u00e1nok v\u00e9lt latin sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1ra tekintettel. A bronzszobrok egyik\u00e9t Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel 1924-ben, a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota (egykoron v\u00e1rosh\u00e1za) el\u0151tti parkban.@\nA sors fintora, hogy 1940-ben a magyar v\u00e1ros a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9s alapj\u00e1n, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a jobb bel\u00e1t\u00e1sra t\u00e9rt, \u00e9s egy\u00e9bk\u00e9nt a R\u00f3mai Birodalom felt\u00e1maszt\u00e1s\u00e1t d\u00e9delget\u0151 Olaszorsz\u00e1g diplom\u00e1ciai k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra ker\u00fclt vissza Magyarorsz\u00e1ghoz.@\nAz eltakarod\u00f3 ol\u00e1h megsz\u00e1ll\u00f3k Tord\u00e1ra sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a szobrot, \u00e9s ma is ott \u00e1ll. 1991-ben a v\u00e1ros rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3i m\u00e1solatot k\u00e9sz\u00edtettek r\u00f3la \u00e9s \u00fajra elhelyezt\u00e9k a K\u00f6zigazgat\u00e1si Palota el\u0151tt."},{"sightId":2375,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Teatrului (egykori Sz\u00e9chenyi t\u00e9r)","mapdata":"1|2407|2493","gps_lat":"46.5455140186","gps_long":"24.5625055676","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Krzysztof Dudzik (User:ToSter), CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targu_Mures,_Mihai_Viteazul_statue.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Targu Mures, Mihai Viteazul statue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cb\/Targu_Mures%2C_Mihai_Viteazul_statue.jpg\/512px-Targu_Mures%2C_Mihai_Viteazul_statue.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targu_Mures,_Mihai_Viteazul_statue.jpg\u0022\u003EKrzysztof Dudzik (User:ToSter)\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Avram Iancu lovasszobra","seolink":"avram-iancu-lovasszobra","note":"","history":"Avram Iancu Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen kezdte 1848-as tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, majd a rom\u00e1n felkel\u0151k katonai vezet\u0151je lett, akik \u00e1rtatlan magyar civilek ezreit gyilkolt\u00e1k le besti\u00e1lis m\u00f3don falvak eg\u00e9sz sor\u00e1n n\u00e9ptelen\u00edtve el, alantas m\u00f3don kihaszn\u00e1lva, hogy a magyar karhatalom a megsz\u00e1ll\u00f3 osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri seregek Erd\u00e9lyb\u0151l val\u00f3 ki\u0171z\u00e9s\u00e9vel volt elfoglalva. \nA rom\u00e1n n\u00e9pirt\u00f3 els\u0151, bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt k\u00e9tszeres \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa szobr\u00e1t Erd\u00e9ly rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n Ion Dimitriu-B\u00e2rlad k\u00e9sz\u00edtette, \u00e9s 1930-ban leplezt\u00e9k le provokat\u00edv m\u00f3don a magyarok lakta v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9nek d\u00e9lnyugati v\u00e9g\u00e9n. Ezt a m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en az eltakarod\u00f3 megsz\u00e1ll\u00f3k Top\u00e1nfalv\u00e1ra menek\u00edtett\u00e9k, \u00e9s ma is ott \u00e1ll. Sajnos a v\u00f6r\u00f6s pestissel egy\u00fctt az ol\u00e1h hatalom is visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, \u00e9s 1978-ban egy \u00faj, k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt Iancu-szobrot \u00e1ll\u00edtottak a F\u0151t\u00e9ren (Florin Codre bukaresti szobr\u00e1sz kre\u00e1lm\u00e1nya), ez\u00fattal a t\u00e9r \u00e9szakkeleti r\u00e9sz\u00e9n, az ortodox katedr\u00e1lis el\u0151tt. A helyv\u00e1laszt\u00e1s ide\u00e1lis, hiszen a magyar szabads\u00e1gharc idej\u00e9n rom\u00e1n p\u00f3p\u00e1k is hergelt\u00e9k a cs\u0151csel\u00e9ket a magyarok kiirt\u00e1s\u00e1ra. A hely\u00e9n kor\u00e1bban egy b\u00e9kaszobrokkal d\u00edsz\u00edtett sz\u00f6k\u0151k\u00fat volt."},{"sightId":2376,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Bustul lui Al. Papiu Ilarian","address":"Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy","mapdata":"1|3088|2377","gps_lat":"46.5462270775","gps_long":"24.5683154478","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Papiu Ilarian mellszobra","seolink":"papiu-ilarian-mellszobra","note":"","history":"Alexandru Papiu Ilarian szint\u00e9n az 1848-49-ben teljes magyar falvakat kiirt\u00f3 rom\u00e1n cs\u00fcrhe vez\u00e9re volt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n, 1919-ben megalakult a Papiur\u00f3l elnevezett iskola, amelyhez term\u00e9szetesen egy magyar iskola, az egykori le\u00e1nygimn\u00e1zium, \u00e9p\u00fclet\u00e9t lopt\u00e1k el. Az iskola\u00e9p\u00fclet el\u0151tt 1930 december\u00e9ben leplezt\u00e9k le Papiu mellszobr\u00e1t, amelyet Ion Schmidt-Faur k\u00e9sz\u00edtett. A m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en az ol\u00e1h megsz\u00e1ll\u00f3k a szobrot Nagyenyedre menek\u00edtett\u00e9k, ahol egy\u00e9bk\u00e9nt 1849. janu\u00e1rj\u00e1ban a rom\u00e1n cs\u00fcrhe ezer magyar civilt m\u00e9sz\u00e1rolt le k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen embertelen m\u00f3don, \u00e9s tov\u00e1bbi ezer fagyott hal\u00e1lra a barb\u00e1rok el\u0151l menek\u00fclve. Sajnos a v\u00f6r\u00f6s pestissel egy\u00fctt az ol\u00e1h hatalom is visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, \u00e9s a szobrot 1957-ben visszahozt\u00e1k Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre."},{"sightId":2377,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Victoriei","mapdata":"1|1835|3093","gps_lat":"46.5419994307","gps_long":"24.5575500841","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mariagat, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statuia_Emil_Dandea,_in_fata_Bisericii_Buna_Vestire.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Statuia Emil Dandea, in fata Bisericii Buna Vestire\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9f\/Statuia_Emil_Dandea%2C_in_fata_Bisericii_Buna_Vestire.jpg\/256px-Statuia_Emil_Dandea%2C_in_fata_Bisericii_Buna_Vestire.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statuia_Emil_Dandea,_in_fata_Bisericii_Buna_Vestire.jpg\u0022\u003EMariagat\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Emil Dandea polg\u00e1rmester szobra","seolink":"emil-dandea-polgarmester-szobra","note":"","history":"Az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a csaknem teljesen magyar v\u00e1ros polg\u00e1rmester\u00e9nek rom\u00e1nnak kellett lennie, ez volt Dandea, aki megv\u00e1ltoztatta a v\u00e1ros arculat\u00e1t. Anton Ra\u021biu szobr\u00e1t 1996-ban leplezt\u00e9k le. "},{"sightId":2378,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada, Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy","mapdata":"1|3108|2319","gps_lat":"46.5465228974","gps_long":"24.5684303895","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Petru Maior mellszobra","seolink":"petru-maior-mellszobra","note":"","history":"Petru Maior t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, nemzeti mozgalm\u00e1r szobra. 2001-ben a r\u00f3la elnevezett egyetem \u00e9p\u00fclete, az egykori Polg\u00e1ri Fi\u00faiskola rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k \u00e1ltal ellopott \u00e9p\u00fclete, el\u0151tt avatt\u00e1k fel 2001-ben. Florin Strejac k\u00e9sz\u00edtette."},{"sightId":2379,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy","mapdata":"1|2816|2412","gps_lat":"46.5459896157","gps_long":"24.5659296815","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Mihai Viteazul mellszobra","seolink":"mihai-viteazul-mellszobra","note":"","history":"Mihai Viteazu Havasalf\u00f6ld fejedelme volt, aki 1599-1600 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gigd\u00falta, fosztogatta, gyilkolta Erd\u00e9lyt. Az ol\u00e1h t\u00f6rt\u00e9nelemhamis\u00edt\u00e1s az els\u0151 nagy egyes\u00edt\u0151nek hazudja, de val\u00f3j\u00e1ban nem egyes\u00edtett semmit, Erd\u00e9lyben a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r helytart\u00f3jak\u00e9nt bitorolta a hatalmat egy ideig, amit fenti tev\u00e9kenys\u00e9geire haszn\u00e1lt, ez\u00e9rt el\u0171zt\u00e9k. \u0150 volt az, aki feld\u00falta \u00e9s kifosztotta Hunyadi J\u00e1nos \u00e9s a Szapolyai dinasztia s\u00edrjait a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1zban. Szobr\u00e1t 2003-ban adom\u00e1nyozta Marosv\u00e1s\u00e1rhelynek Prahova megye tan\u00e1csa. 2007-ben ker\u00fclt jelenlegi hely\u00e9re, a Bern\u00e1dy Gy\u00f6rgy t\u00e9rre."},{"sightId":2380,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Nicolae Grigorescu","mapdata":"1|3839|1363","gps_lat":"46.5520905673","gps_long":"24.5747767750","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Grigore Vieru mellszobra","seolink":"grigore-vieru-mellszobra","note":"","history":"A mold\u00e1v k\u00f6lt\u0151nek, a moldovai rom\u00e1nok nemzeti \u00f6ntudata meger\u0151s\u00edt\u0151j\u00e9nek 2013-ban \u00e1ll\u00edtottak szobrot az Eminescu ifj\u00fas\u00e1gi h\u00e1z el\u0151tt. Alkot\u00f3ja Romi Adam."},{"sightId":2381,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Aurel Filimon","mapdata":"1|1953|2405","gps_lat":"46.5460124130","gps_long":"24.5585652153","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Aurel Filimon mellszobra","seolink":"aurel-filimon-mellszobra","note":"","history":"A n\u00e9prajzkutat\u00f3, m\u00fazeumigazgat\u00f3 bronzb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt mellszobr\u00e1t 2014-ben leplezt\u00e9k le a r\u00f3la elnevezett utc\u00e1ban."},{"sightId":2515,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Voinicenilor 47","mapdata":"1|733|118","gps_lat":"46.5595385790","gps_long":"24.5481375609","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Sie, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szabadi_%C3%BAti_reform%C3%A1tus_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Szabadi \u00fati reform\u00e1tus templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/Szabadi_%C3%BAti_reform%C3%A1tus_templom.JPG\/512px-Szabadi_%C3%BAti_reform%C3%A1tus_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szabadi_%C3%BAti_reform%C3%A1tus_templom.JPG\u0022\u003ESie\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szabadi \u00fati reform\u00e1tus templom","seolink":"szabadi-uti-reformatus-templom","note":"","history":"A Maros jobb oldal\u00e1n elter\u00fcl\u0151 v\u00e1rosr\u00e9sz Remeteszeg n\u00e9ven vonult be a k\u00f6ztudatba. A t\u00e9rs\u00e9gben letelepedett sz\u00e9kelyek a XVI. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ig r\u00f3mai katolikus hit\u0171ek voltak. Remeteszeg a reform\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban elrom\u00e1nosodott a L\u00e1z\u00e1r csal\u00e1d \u00e1ltal idetelep\u00edtett rom\u00e1n jobb\u00e1gys\u00e1g miatt. A v\u00e1rosr\u00e9szen megjelen\u0151 reform\u00e1tuss\u00e1gra utal\u00f3 els\u0151 adat az 1609. janu\u00e1r 27-\u00e9n k\u00e9sz\u00edtett egyh\u00e1zmegyei vizit\u00e1ci\u00f3s jegyz\u0151k\u00f6nyv. Remeteszeg \u00e9s H\u00eddv\u00e9g k\u00f6zigazgat\u00e1silag 1902-ben egyes\u00fcl Marosv\u00e1s\u00e1rhellyel. A XX. sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9vtizedeiben a Maroson inneni r\u00e9sz magyar ajk\u00fa lakoss\u00e1g\u00e1nak sz\u00e1ma, f\u0151leg a reform\u00e1tusok\u00e9, nagyot emelkedik. A templom- \u00e9s imah\u00e1zszentel\u00e9sre 1937. december 12-\u00e9n ker\u00fclt sor.\n&\ne-nepujsag.ro: A Marosv\u00e1s\u00e1rhely IV. \u2013 Szabadi \u00dati Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9nete|https:\/\/www.e-nepujsag.ro\/articles\/marosvasarhely-iv-%E2%80%93-szabadi-uti-reformatus-egyhazkozseg-tortenete"},{"sightId":2516,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazul 15","mapdata":"1|3335|2210","gps_lat":"46.5472275962","gps_long":"24.5704282311","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.rakoczi.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Unirea_school.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO MS Unirea school\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6e\/RO_MS_Unirea_school.jpg\/512px-RO_MS_Unirea_school.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_MS_Unirea_school.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc R\u00f3mai Katolikus Teol\u00f3giai L\u00edceum","seolink":"ii-rakoczi-ferenc-romai-katolikus-teologiai-liceum","note":"","history":"A 13. sz\u00e1zadban letelepedett domonkos szerzeteseket k\u00f6vet\u0151en a ferencesek 1316-ban \u00e9rkeztek Marosv\u00e1s\u00e1rhelyre. Egy 1525-\u00f6s feljegyz\u00e9s szerint a ferencesek kolostori iskol\u00e1t is m\u0171k\u00f6dtettek. A reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a v\u00e1ros lakoss\u00e1g\u00e1nak jelent\u0151s r\u00e9sze reform\u00e1tuss\u00e1 v\u00e1lt, \u00edgy csak az 1702-ben leteleped\u0151 jezsuita aty\u00e1k tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9vel indult \u00fajra a katolikus oktat\u00e1s, Endes Istv\u00e1n atya vezet\u00e9s\u00e9vel.@\n1708-t\u00f3l beindult a gimn\u00e1ziumi oktat\u00e1s is. T\u00f6bbsz\u00f6ri helysz\u00edncsere ut\u00e1n az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus beruh\u00e1z\u00e1s\u00e1val, miut\u00e1n K\u00f6r\u0151si Albert-K\u00e1lm\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei a ki\u00edrt p\u00e1ly\u00e1zatot elnyert\u00e9k, a szer\u00e9nyebb k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9ssel P\u00e1pai S\u00e1ndor \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett tervek alapj\u00e1n Csisz\u00e1r Lajos \u00e9p\u00edt\u00e9sz kivitelez\u00e9s\u00e9vel fel\u00e9p\u00fclt 1903-1905 k\u00f6z\u00f6tt a F\u0151gimn\u00e1zium iskol\u00e1ja, amely 1908-ban egy koll\u00e9giummal is b\u0151v\u00fclt.@\nA Klastrom utcai \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest, a II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumot a kommunista \u00e1llamhatalom 1948-ben \u00e1llamos\u00edtotta. Az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttes 2004-es visszaszolg\u00e1ltat\u00e1sakor az \u00fajraindul\u00f3 katolikus oktat\u00e1snak a Bolyai Farkas Elm\u00e9leti L\u00edceum adott otthont. A St\u00e1tus-ingatlanba 2015-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt haza a katolikus oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny. Az egykori koll\u00e9giumi \u00e9p\u00fcletben 2018 szeptember\u00e9t\u0151l az \u00fajraindult II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc R\u00f3mai Katolikus Teol\u00f3giai L\u00edceum elemi, gimn\u00e1ziumi \u00e9s l\u00edceumi szinten iskol\u00e1zza be a di\u00e1kokat.\n&\nrakoczi.ro|http:\/\/www.rakoczi.ro\/tortenet.php"},{"sightId":2517,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Victoriei 34","mapdata":"1|1921|2993","gps_lat":"46.5425541102","gps_long":"24.5582633395","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_P-ta_Victoriei_nr.34.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tg.Mures P-ta Victoriei nr.34\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8f\/Tg.Mures_P-ta_Victoriei_nr.34.jpg\/256px-Tg.Mures_P-ta_Victoriei_nr.34.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_P-ta_Victoriei_nr.34.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kalgovits-h\u00e1z","seolink":"kalgovits-haz","note":"","history":"A sz\u00e1zadfordul\u00f3n \u00e9p\u00fclt h\u00e1zat Rad\u00f3 S\u00e1ndor tervezte, kor\u00e1bban a p\u00e9csi Zsolnay gy\u00e1r zom\u00e1ncozott ker\u00e1mi\u00e1j\u00e1val volt d\u00edsz\u00edtve. Kalgovits Gyula A t\u0171zim\u00e1d\u00f3k \u00edr\u00f3ja \u00e9p\u00edtette.\n&\nerdelyweb.hu|http:\/\/www.erdelyweb.hu\/mvhely\/hazak_7.htm"},{"sightId":2518,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Sinaia 3","mapdata":"1|1742|1461","gps_lat":"46.5514871301","gps_long":"24.5566892723","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_str_Sinaia_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures str Sinaia (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3b\/RO_Targu_Mures_str_Sinaia_%281%29.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_str_Sinaia_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_str_Sinaia_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori B\u00fcrger s\u00f6rf\u0151zde","seolink":"egykori-burger-sorfozde","note":"","history":"B\u00fcrger Albert zsid\u00f3 nagyt\u0151k\u00e9s gy\u00e1ra volt, aki a v\u00e1ros leggazdagabb \u00e9s egyik legbefoly\u00e1sosabb embere volt."},{"sightId":2519,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"str. C\u0103l\u0103ra\u0219ilor 106","mapdata":"1|1567|1511","gps_lat":"46.5512118813","gps_long":"24.5552528220","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Cocosul_de_Aur_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg.Mures Cocosul de Aur (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8f\/Tg.Mures_Cocosul_de_Aur_%281%29.jpg\/512px-Tg.Mures_Cocosul_de_Aur_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Cocosul_de_Aur_(1).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00fcrger-h\u00e1z, Aranykakas vend\u00e9gl\u0151","seolink":"burger-haz-aranykakas-vendeglo","note":"","history":"A B\u00fcrger-h\u00e1z hely\u00e9n, a Kossuth utca (ma Str. C\u0103l\u0103ra\u0219ilor) \u00e9s a S\u00f6rh\u00e1z utca (ma Str. Sinaia) sark\u00e1n a v\u00e1ros tulajdon\u00e1ban lev\u0151, A k\u00e9t pisztolyhoz c\u00edmzett fogad\u00f3 \u00e1llt, melyben a v\u00e1s\u00e1rosok, kupecek, \u00e1tutaz\u00f3k sz\u00e1lltak meg. Az elhanyagolts\u00e1g \u00e9s a tr\u00e1gyamennyis\u00e9g miatt a fogad\u00f3 potenci\u00e1lis j\u00e1rv\u00e1nyg\u00f3cpont volt, \u00edgy a v\u00e1ros 1895-ben annak felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1r\u00f3l d\u00f6nt\u00f6tt, \u00e9s eladta B\u00fcrger Albert nagyt\u0151k\u00e9snek. B\u00fcrger Albert a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a v\u00e1ros leggazdagabb \u00e9s egyik legbefoly\u00e1sosabb embere volt, sz\u00e1mos \u00e9p\u00fclet \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00e1s, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a S\u00f6rh\u00e1z utcai gy\u00e1rtelep birtokosa. Az \u00faj telken 1897-ben neobarokk d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171 palot\u00e1t \u00e9p\u00edtett saj\u00e1t lak\u00f3h\u00e1z gyan\u00e1nt, melyhez park is tartozott. B\u00e1r a B\u00fcrger-birodalom az 1930-as \u00e9vek v\u00e1ls\u00e1ga alatt t\u00f6nkrement, a h\u00e1z bizony\u00edtottan 1944-ig \u2013 s\u0151t, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg eg\u00e9szen az 1949-es \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig \u2013 a B\u00fcrger csal\u00e1d tulajdon\u00e1ban maradt. 1972-ben vend\u00e9gl\u0151t nyitott Aranykakas n\u00e9ven. A bels\u0151 kik\u00e9pz\u00e9s Gyenes Tibor m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt. A vend\u00e9gl\u0151t az 1990-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n bez\u00e1rt\u00e1k.\n&\nwikipedia: B\u00fcrger-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/B%C3%BCrger-h%C3%A1z"},{"sightId":2520,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"1918. December 1 sug\u00e1r\u00fat","mapdata":"","gps_lat":"46.5228772218","gps_long":"24.5986351638","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"75","homepage":"https:\/\/ms.sapientia.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Wikizoli, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sapientia_EMTE_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_k%C3%B6zelr%C5%91l.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sapientia EMTE Marosv\u00e1s\u00e1rhely k\u00f6zelr\u0151l\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/57\/Sapientia_EMTE_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_k%C3%B6zelr%C5%91l.jpg\/512px-Sapientia_EMTE_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_k%C3%B6zelr%C5%91l.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sapientia_EMTE_Marosv%C3%A1s%C3%A1rhely_k%C3%B6zelr%C5%91l.jpg\u0022\u003EWikizoli\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem","seolink":"sapientia-erdelyi-magyar-tudomanyegyetem","note":"","history":"A Sapientia Erd\u00e9lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem (r\u00f6viden Sapientia EMTE) egy 2000-ben alap\u00edtott magyar tannyelv\u0171 rom\u00e1niai mag\u00e1negyetem. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek f\u0151 t\u00e1mogat\u00f3ja a magyar \u00e1llam. Az egyetem kolozsv\u00e1ri, marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00e9s cs\u00edkszeredai helysz\u00ednnel m\u0171k\u00f6dik. Az egyetem k\u00f6zponti hivatalai \u2013 Rektori Hivatal, Gazdas\u00e1gi F\u0151igazgat\u00f3s\u00e1g, illetve az egyetemet fenntart\u00f3 Sapientia Alap\u00edtv\u00e1ny \u2013 Kolozsv\u00e1rott m\u0171k\u00f6dnek Bocskai Istv\u00e1n sz\u00fcl\u0151h\u00e1z\u00e1ban."},{"sightId":2521,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Iuliu Maniu 4","mapdata":"1|1725|3102","gps_lat":"46.5418870944","gps_long":"24.5565204586","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Iuliu_Maniu_nr_4_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures Iuliu Maniu nr 4 (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e6\/RO_Targu_Mures_Iuliu_Maniu_nr_4_%281%29.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_Iuliu_Maniu_nr_4_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_Iuliu_Maniu_nr_4_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori iparostanonc-otthon","seolink":"egykori-iparostanonc-otthon","note":"","history":"A valamikori iparostanonc-otthon 1915-ben, a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi \u00c9p\u00edt\u0151 Iparosok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, a magyar iparostanul\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra, valamint a v\u00e1rosban tev\u00e9kenyked\u0151 k\u0151m\u0171vesmesterekn\u00e9l tanul\u00f3 inasok elm\u00e9leti oktat\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt. Tervez\u00e9s\u00e9t Marosv\u00e1s\u00e1rhely egyik d\u00fasgazdag \u00e9p\u00edt\u00e9sze, Csisz\u00e1r Lajos t\u00e1mogatta, aki Keresztes Gyula m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz szerint enyhe egyiptomi mot\u00edvumokat is bevitt a csod\u00e1latos, kupol\u00e1s ingatlanba. A szecesszi\u00f3s \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9se is egyedi: az ablakok szem\u00f6ld\u00f6kein\u00e9l a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakm\u00e1k jelk\u00e9pes c\u00edmerei tal\u00e1lhat\u00f3k, alatta meg a r\u00f6vid\u00edt\u00e9sek, mint p\u00e9ld\u00e1ul \u201eVill\u201d (a villanyszerel\u0151k eset\u00e9ben), \u201e\u00dcveg\u201d (\u00fcvegesek), \u201eAszt\u201d (asztalosok), \u201eLak\u201d (lakatosok), \u201eB\u00e1d\u201d (b\u00e1dogosok), \u201eFest\u201d (fest\u0151k). N\u00e9mileg meglep\u0151, hogy ezeket sem a f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados szocializmus, sem az ut\u00e1na kit\u00f6r\u0151 magyarellenes hangulat nem t\u00fcntette el az \u00e9p\u00fclet homlokzat\u00e1r\u00f3l. Mint ahogy a kapualjban l\u00e9v\u0151 magyar nyelv\u0171 m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1kat vagy a f\u0151bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tti v\u00e1rosc\u00edmert sem. Nem volt ennyire kegyes a sors a m\u00e1sik bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tt l\u00e9v\u0151 (val\u00f3sz\u00edn\u0171leg magyar) c\u00edmerhez. Ez a f\u0151t\u00e9ri ingatlan adott helyett az 1906-ban alakult \u00c9p\u00edt\u0151 Iparosok Sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9nek, mely t\u00e1rsas\u00e1g 1923-ban Buksa B\u00e9la vezet\u00e9s\u00e9vel Magyar Iparosegylett\u00e9 alakult \u00e1t.\n&\nkronikaonline.ro: \u00daj otthont kap a marosv\u00e1s\u00e1rhelyi n\u00e9pi egyetem|https:\/\/kronikaonline.ro\/erdelyi-hirek\/uj-otthont-kap-a-marosvasarhelyi-nepi-egyetem"},{"sightId":2522,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Artei 7","mapdata":"1|2163|3075","gps_lat":"46.5419776437","gps_long":"24.5603510960","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Casa_Rado.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Tg.Mures Casa Rado\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4e\/Tg.Mures_Casa_Rado.jpg\/256px-Tg.Mures_Casa_Rado.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Casa_Rado.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Rad\u00f3-h\u00e1z","seolink":"rado-haz","note":"","history":"Rad\u00f3 S\u00e1ndor tervezte 1912-ben a b\u00e9rh\u00e1zat. Az \u00e9p\u00fclet egyik lakr\u00e9sz\u00e9t Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) \u00e9p\u00edt\u00e9sz, iparm\u0171v\u00e9sz, \u00edr\u00f3 b\u00e9relte, aki lakr\u00e9sze bels\u0151it saj\u00e1t \u00edzl\u00e9s\u00e9re \u00e1ttervezte, alak\u00edtotta.\n&\nszecessziosmagazin.com: A 90 \u00e9ves Keresztes Gyula k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9se|http:\/\/www.szecessziosmagazin.com\/magazin2\/keresztesgyula.php"},{"sightId":2523,"townId":85,"active":1,"name_LO":"Hotel Privo","address":"D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy 35","mapdata":"1|1597|4242","gps_lat":"46.5352066371","gps_long":"24.5553923246","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"80","homepage":"https:\/\/www.privo.ro\/en\/villa-csonka\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Vila_Csonka.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tg.Mures Vila Csonka\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/07\/Tg.Mures_Vila_Csonka.jpg\/512px-Tg.Mures_Vila_Csonka.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tg.Mures_Vila_Csonka.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Csonka-villa","seolink":"csonka-villa","note":"","history":"1910-ben Csisz\u00e1r Lajos m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Az ingatlant Csonka J\u00e1nos m\u00e9rn\u00f6k, a karbur\u00e1tor feltal\u00e1l\u00f3j\u00e1nak f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz testv\u00e9re \u00e9p\u00edtette. Csonka G\u00e9za 1861-ben sz\u00fcletett Vajdahunyadon, Budapesten tanult fotogr\u00e1fi\u00e1t, majd Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen telepedett le, ahol k\u00e9t f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szeti m\u0171helyt is m\u0171k\u00f6dtetett.\n&\nkronikaonline.ro: Nem csonkult a v\u00e1s\u00e1rhelyi Csonka-villa \u00e9rt\u00e9ke|https:\/\/kronikaonline.ro\/erdelyi-hirek\/nem-csonkult-a-vasarhelyi-csonka-villa-erteke"},{"sightId":2524,"townId":85,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 14","mapdata":"1|2751|2574","gps_lat":"46.5450205534","gps_long":"24.5653740549","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_str_Mihail_Kogalniceanu_nr_14_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Targu Mures str Mihail Kogalniceanu nr 14 (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fd\/RO_Targu_Mures_str_Mihail_Kogalniceanu_nr_14_%281%29.jpg\/512px-RO_Targu_Mures_str_Mihail_Kogalniceanu_nr_14_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Targu_Mures_str_Mihail_Kogalniceanu_nr_14_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kem\u00e9ny-h\u00e1z, Magyar \u00dari Kaszin\u00f3","seolink":"kemeny-haz-magyar-uri-kaszino","note":"","history":"A Kem\u00e9ny h\u00e1zat a 18-dik sz\u00e1zad folyam\u00e1n, barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00edtette a b\u00e1r\u00f3i csal\u00e1d. Az \u00e9p\u00fclet az id\u0151k sor\u00e1n sokszor megv\u00e1ltoztatta rendeltet\u00e9s\u00e9t. A sz\u00e1zad elej\u00e9n, 1907-ben a Magyar \u00dari Kaszin\u00f3nak volt a sz\u00e9khelye, majd 1921-ben az \u00e1llambiztons\u00e1gi szervek tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. A visszacsatol\u00e1s ut\u00e1n r\u00f6vid ideig a jelzett \u00e9p\u00fclet a Katolikus Leg\u00e9nyegylet sz\u00e9kh\u00e1zak\u00e9nt szolg\u00e1lt.\n&\nwwwold.netsoft.ro: Marosv\u00e1s\u00e1rhely nevezetess\u00e9gei|http:\/\/wwwold.netsoft.ro\/locuricelebre\/cladirile_politiei_hu.html"}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}