Máramarossziget
Sighetu Marmației
Máramarossziget
Román:
Sighetu Marmației
Német:
Maramureschsigeth
Vármegye:
Máramaros
Ország:
Románia
Megye:
Máramaros
Folyó:
Tisza
Tengerszint feletti magasság:
274 m
GPS koordináták:
47.928313, 23.891253
Google térkép:
Népesség
Népesség:
33e
Magyarok aránya:
13.3%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 23657 |
|---|---|
| Magyarok | 76.69% |
| Németek | 5.54% |
| Oláhok | 15.35% |
A kezdetektől, a 13. század végétől fogva túlnyomóan magyarok lakta város Máramaros vármegye székhelye és legjelentősebb települése volt. A nagy területű, de ritkán lakott, magas hegyekkel és erdőségekkel borított vármegye faiparáról és sóbányáiról volt híres. A város életére jelentős hatást gyakoroltak a piarista atyák, akik által működtetett gimnázium a református kollégium mellett a vármegye legjelentősebb oktatási intézménye lett. A város a kiegyezést követően indult erőteljesebb fejlődésnek. Vármegyeszékhelyi státuszát a román megszállást követően vesztette el, amelyet 1940 és 1944 között rövid időre visszanyert, amikor is újra Magyarország része lett. Az 1950-es években a város kommunista átnevelő táborként működő börtönéről vált hírhedtté, ahol számos katolikus püspök raboskodott, köztük Márton Áron erdélyi püspök is. A sok halálos áldozatot követelő börtön ma múzeumként működik tovább. Az egykor még magyar többségű város a 20. századi erőteljes betelepítések következtében románosodott el.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
13. század vége
A település kialakult. Neve a Máramaros (románul Maramureș) folyónévből való. A víznév az indoeurópai mori (= tenger, állóvíz) és a mors (= holt) szavakból származik. Arra utal, hogy a város a Tisza és az Iza szögében épült.
1308
Először említették. Szigetet kezdettől fogva túlnyomórészt magyarok lakták, kisebbrészt németek, de az utóbbiak hamar asszimilálódtak.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
14. század közepe
Jelentős vásároshely és Máramaros megye egyetlen túlnyomóan iparosok és kereskedők lakta városa lett. A lakosság jellegzetes csoportját alkották még a közeli rónaszéki sóbánya munkásai.
1352
A város megkapta azon kiváltságokat, amelyeket a másik négy máramarosi város (Huszt, Visk, Técső és Hosszúmező) kapott 1329-ben Károly Róberttől.
14. század vége
Sziget a többi várossal együtt a huszti uradalom részévé vált, azaz földesúri hatalom alá került.
1360-as évektől
Itt tartotta a gyűléseit Máramaros megye, amelynek 1558-ban már állandó székháza volt a városban.
15. század végétől
Számottevő értelmiségi réteg jelent meg, főleg sókamarai hivatalnokok és más királyi tisztviselők.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
16. század
A reformáció során a város a református hitre tért.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570
Máramaros vármegye az Erdélyi Fejedelemség része lett.
16. század vége
A lakosság nagy többsége nemeslevelet szerzett.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1711
III. Károly Máramaros vármegyét Erdélytől Magyarországhoz csatolta vissza.
1730 körül
Letelepedett a piarista rend, de a katolikusok száma csak lassan emelkedett. A Piarista Gimnázium, valamint az egykori városi iskolából kialakult református kollégium az egész megye vezető oktatási intézményeinek számítottak.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1887
Groedel Herman és Groedel Ármin testvérek villája felépült. Groedel Ármin a századfordulón bárói címet szerzett, és a két villát egyesítette egy tornyos főépülettel.
1887
Felállították Asztalos Sándor és Móricz Samu 1848-49-es hős honvédek emlékoszlopát.
1889
Felépült a vigadó Gerster Kálmán tervei alapján. Ez volt a város első kőből épült reprezentatív középülete. Itt ülésezett a városi tanács is.
1891
Felépült a Honvéd Laktanya, a Gőzfürdő, a Korona szállodát eklektikus stílusban alakították át, és elkészült a Vármegyeháza külső és belső átalakítása, mely során klasszicizáló-eklektikus stílusú homlokzatot kapott.
1892
Befejeződött a református templom átépítése historizáló-gótikus stílusban. Felszentelték a neogótikus stílusú román görög-katolikus templomot, melynek felépítése nagyban köszönhető a szigeti római katolikus hívőknek és Lónyai János főispánnak.
1896-97
Felépült a Királyi Törvényszék épülete.
1905-1906
Felépült Máramaros Vármegye elmegyógyintézete
1910
felépült az Osztrák-Magyar Bank palotája.
1911-1912
Felépült a szecessziós Piarista Főgimnázium, a város legnagyobb épülete, Baumgartner Sándor tervei alapján.
1913
Felépült a Kultúrpalota, a város legismertebb középülete, tervezője Sándy Gyula volt. Itt kapott helyet a múzeum, a könyvtár, a kaszinó is. A református líceumot is bővítették egy három szintes épületszárnnyal.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1919
A román megszállók az iskolákat román tannyelvűvé tették.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940. szeptember 5.
A második bécsi döntést követően a magyar honvédség bevonult és visszavette a várost. A bevonulás előtt felfegyverzett román polgári személyek és katonák raboltak és erőszakoskodtak.
1940-től 1944-ig
Újra Magyarország része, Máramaros vármegye székhelye (nem volt része az 1939-ben felállított Máramarosi közigazgatási kirendeltségnek).
1944. október 17.
Szovjetek szállták meg a várost. A város a román adminisztráció visszatérését követően elvesztette közigazgatási székhelyi szerepét.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1950–1955 között
Itt működött a kommunista éra egyik hírhedt börtöne, „átnevelő” táborként. Számos más román és magyar értelmiségivel és egyházi vezetővel együtt politikai fogolyként tartották fogva itt Márton Áron, Scheffler János és Boros Béla római katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Frențiu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan Bălan és Iuliu Hossu görögkatolikus püspököket (többen közülük itt is hunytak el a megpróbáltatások következtében).
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
1960-as évek eleje
A még mindig magyar többségű városban a magyar líceumot beolvasztották a román líceumba, a vezető beosztásban lévő magyarokat pedig leváltották a gazdaság minden területéről. A kommunisták azt hajtották végre, amit a két világháború között többnyire az ortodox pópák követeltek, vagyis, hogy vessenek véget annak, hogy az erdélyi ősi magyar városokban magyar nyelven folyjon az élet.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Forrás: Wikipedia, kronikaonline.ro , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Borromeo Szent Károly római katolikus templom
Biserica Sfântul Carol Borromeo
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Borromeo Szent Károly római katolikus templom
Története
A település plébániája a 11. századból való. Temploma 1050-1150 között épült. A hitújításkor a reformátusoké lett. Az új templomot a piaristák építették 1730-ban barokkstílusban. 1780-ig a piarista atyák vezetésével működött a plébánia, majd egyházmegyés papot neveztek ki az élére. Boltozatát Jakobély Károly 1887-ben készült festményei díszítik. Főoltárképét Mezey József festette 1862-ben.
Református templom
Biserica Reformată
The original uploader was Sunion at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
Eredetileg a 11-12. században épült a város plébániatemplomaként. A 16. században reformátusok vették birtokba. 1859-ben egy tűzvészben annyira megrongálódott, hogy felújítása lehetetlenné vált. Szinte teljesen lebontották.
Az új templomot Mózes József helyi építész tervezte angol neogótikus stílusban. 1872-ben az építés közbe ez is leégett. 1892-ben lett kész, az eredeti tervektől némileg eltérő formában. 1931-ben tűz pusztított a harangtoronyban, és a tetőszerkezet is megsemmisült.
Kertjében található Leövey Klára pedagógus és író 1899-ben emelt obeliszkje és az 1848-49-es hős honvédek (Asztalos Sándor és Móricz Samu) 1887-ben emelt emlékoszlopa.
Volt piarista kolostor, Máramarosi Múzeum Történelmi és Régészeti Részlege
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt piarista kolostor, Máramarosi Múzeum Történelmi és Régészeti Részlege
Története
A piaristák 1730-ban érkeztek Máramarosszigetre és egyből meg is kezdték az oktatást. 1774-ben kezdték el a rendházat és a gimnáziumot is magában foglaló épület építését. 1911 és 1912 között épült fel a piarista gimnázium új, tágas épülete. A rendet a kommunisták betiltották, jelenleg történelmi múzeum működik az épületben.
Volt görög katolikus templom, Szűz Mária mennybevétele ortodox templom
Biserica Adormirea Maicii Domnului
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt görög katolikus templom, Szűz Mária mennybevétele ortodox templom
Története
1892-ben a hívek és Lónyai János főispán adományából építették. 1948-ban a görög katolikus felekezetet betiltották, ekkor az ortodoxok kapták meg a templomot.
volt ruszin görög katolikus templom, Szent Kereszt Felmagasztalása ukrán ortodox templom
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
volt ruszin görög katolikus templom, Szent Kereszt Felmagasztalása ukrán ortodox templom
Története
1791 és 1807 között a görög katolikusok építették. 1948-ban a görög katolikus felekezetet betiltották, ekkor az ortodoxok kapták meg a templomot. 1896-ban művészien kifestették a magyar Királyság millenniumi ajándékaként. Az 1990 és 1997 között végzett renoválás során megsemmisítették a templom eredeti festését, melyet Kádár Géza, a nagybányai festőiskola képviselője készített. Eltűnt a régi ikonosztáz is és a díszes ólomüveg ablakokból is csak egy maradt meg.
Máramarosi Múzeum Természetturományi Részlege
Științele Naturii
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
A volt piarista rendház épületében.
Mutasd a térképen
Felkeres
Máramarosi Múzeum Természetturományi Részlege
Története
A volt piarista rendház épületében működik. 1899-ben hozták létre az első természettudoményi és történelmi múzeumot a városban. Ezt a világháború alatt megszüntették. 1968-ban Béres József hozta létre a jelenlegi múzeumot.
Szefárd zsinagóga
Sinagogă
.JPG)
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Szefárd zsinagóga
Története
1902-ben épült szefárd stílusú egyházi épületet raktárként használták a Ceaușescu által vezetett kommunista Romániában.
Középületek
Volt vármegyeháza
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt vármegyeháza
Története
Ez a város legrégebbi épülete, melynek legkorábbi északnyugati része 1690 és 1691 között épült. 1834-ben bővítették teljesen zárt udvart hozva létre, ahol az elítélteket is akasztották. Alagsorában börtön volt. 1891-ben külső-belső átalakításon esett át, ekkor kapta klasszicizáló-eklektikus főhomlokzatát, tiompanonjában Máramaros vármegye és Magyarország közös címerével.
Jelenleg vendéglő.
Volt Magyar Királyi Törvényszék, Városháza
Primăria Sighetu Marmaţiei
FOTO:FORTEPAN / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Magyar Királyi Törvényszék, Városháza
Története
1869 és 1870 között épült Wagner Gyula tervei alapján. Itt helyezték el a törvényszéket, a járásbíróságot és az ügyészséget. Az épület folytatásaként megépült a 120 férőhelyes fogház.
Börtönmúzum, a kommunizmus áldozatainak emlékműve
Memorialul Victimelor Comunismului și al Rezistenței
Sunion at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
börtön
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Börtönmúzum, a kommunizmus áldozatainak emlékműve
Története
1896 és 1899 között építették Máramaros vármegye köztörvényes elítéltjei számára. 1948-tól a román állambiztonság használta. 1950-től a kommunisták politikai foglyokat tartottak itt, közülük sokan itt végezték földi életüket. A kegyetlen bánásmódjáról hírhedt börtönben számos magyar raboskodott. Itt raboskodott – többedmagával – Márton Áron gyulafehérvári püspök is. 1977-ben kiürítették. 1995-ben kezdték múzeummá alakítani a kommunizmus áldozatai számára.
Volt Honvéd Laktanya
Inspectoratul Teritorial al Poliției de Frontieră
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
csendőrség / rendőrség
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Honvéd Laktanya
Története
1891-ben Mandel József városi főépítész tervei alapján épült a Kamarai úton.
Volt Elmegyógyintézet
Eredetileg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Jelenleg:
kórház / klinka / szanatórium / rendelő
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Elmegyógyintézet
Története
1905 és 1906 között épült fel Máramaros vármegye elmenyógyintézete nyolc pavilonszerű épületben, a nagyváradi Rimanóczy Kálmán építész tervezésében, nagyrészt közadakozásból.
Kulturális létesítmények
Kultúrpalota
Palatul Cultural ASTRA
The original uploader was Sunion at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
könyvtár, kaszinó
Jelenleg:
könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Kultúrpalota
Története
1912–1913-ban szecessziós stílusban, közadakozásból építtette Máramarossziget lakossága, Sándy Gyula budapesti építész tervei alapján. A kivitelező cég a beregszászi „Fuchs és társa” volt. Az épület báró Perényi Zsigmond nevéhez köthető, aki Máramaros vármegye főispánjaként a megyében működő kulturális egyesületeket akarta egy födél alá gyűjteni. A négytornyos palotában kapott helyet a városi könyvtár, a Széchenyi úri kaszinó, valamint a Máramaros Közművelődési Egylet székháza. Ide került Hollósy Simon Huszti vár című festménye is.
Trianon után a román állam az ASTRA román egyesületnek adta használatba az épületet. 1938-tól 1940-ig ortodox püspöki palotaként működött. A második bécsi döntést követően a palota a magyar kincstár tulajdon lett, a világháború vége felé hadikórházzá alakították. Jelenleg városi könyvtár, művészeti iskola, tánciskola és egy egyetemi részleg működik benne.
Volt Színház és Vigadó, Máramarosi Néprajzi Múzeum
Fraba at German Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Színház és Vigadó, Máramarosi Néprajzi Múzeum
Története
1889-ben épült Gerster Kálmán budapesti építész tervei alapján. Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely kőből épült. két évtizedig ez volt a város székháza is. A 60-as évektől moziként üzemelt. 1969-től ebben az épületben működik a Néprajzi Múzeum, amit 1899-ben Dr. Szilágyi István és Várady Gábor hoztak létre.
Asztalos Sándor utcai általános iskola
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Asztalos Sándor utcai általános iskola
Története
1902-ben szecessziós stílusban épült.
egykori Felső Leányiskola
Liceului Pedagogic Taras Șevcenko
.JPG)
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
felsőoktatás
Mutasd a térképen
Felkeres
egykori Felső Leányiskola
Története
Az épületet a 17. században Máramaros vármegye Állattenyésztési Hivatala számára építették. A máramarosszigeti Felső Leányiskola 1861-ben kezdte meg tevékenységét Leöwey Klárának köszönhetőleg. Az iskolát a felső szervek még ebben az évben bezárták, és 1870-ben nyithatott meg újra. Az épületet az iskola céljára átalakították.
1901-ben, a millenniumi ünnepségek tiszteletére külsejét szecessziós stílusban, színes kerámia díszítéssel látták el. Az épület ma az ukrán líceumnak (Liceul Ucrainean Taras Sevcenco) ad otthont.
Volt piarista főgimnázium
Colegiul Naţional Dragoş Vodă
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt piarista főgimnázium
Története
A város legnagyobb épülete az egykori Jókai Mór és Iskola utca sarkán található. A piarista iskolát III. Károly alapította a 18. században. Korszerű épülete szintén 1911–1912-ben épült szecessziós stílusban Baumgarten Sándor és Herczegh Zsigmond építész tervei alapján (nevükhöz sok száz iskola megtervezése fűződik szerte az országban), a kivitelező cég a beregszászi Fuchs és társa volt. Az épületben ma is középiskola, a Dragoș Vodă Líceum működik.
Volt református kollégium
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus, felsőoktatás
Jelenleg:
elhagyatott
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt református kollégium
Története
Már 1540-ből vannak adatok a protestáns iskolára vonatkozólag. 1701-ben teológiai szemináriummá alakult. 1802-ben kezdték építeni az új iskolaépületet. 1837-ben gróf Buttler János alapítványa beindította a jogi képzést. 1845-ben megszűnt a teológusképzés, majd a jogi képzés is. 1855-ben már csak a négy gimnáziumi osztály indult.
1869-ben újraindult a jogi főiskola. 1913-ban háromszintes épületszárnnyal bővítették. Az 1918-as román megszálláskor megszűnt az egyházi iskola, 1921-ben román líceu indult magyar tagozattal. Jelenleg üresen áll.
Máramarosi Falumúzeum
Muzeul Satului Maramureșean
Visem, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
skanzen / falumúzeum
Jelenleg:
skanzen / falumúzeum
Máramarosi Falumúzeum
Története
1981-ben hozták létre Románia egyik leglátványosabb falumúzeumát. Közepén 16. századi fatemplom áll.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Korona Szálló
Hotel Coroana
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Korona Szálló
Története
1891-ben eklektikus külsőt kapott.
Volt Osztrák-Magyar Bank
,_az_Osztr%C3%A1k-Magyar_Bank_kirendelts%C3%A9ge_(ma_egy_biztos%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete)._Fortepan_86580.jpg)
FOTO:FORTEPAN / Magyar Földrajzi Múzeum / Erdélyi Mór cége, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
bank
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Osztrák-Magyar Bank
Története
1906-1907 között Alpár Ignác tervei alapján épült. Alagsorában a háború idején óvóhely volt.
Magánlakhelyek
Groedel-villa
_41._Groedel_villa._Fortepan_17868.jpg)
FOTO:FORTEPAN / Schoch Frigyes, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
villa
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Groedel-villa
Története
A zsidó származású Groedel család 1892-ben megalapította az Erdélyi Erdőipar Részvénytársaságot, megvette az államtól a visói fűrésztelepet és az ott felhalmozott faárut. Erdőkitermelésből gazdagodtak meg. 1903-ban Groedel Ármin, Berát és Albert nemesi rangot kapott, majd 1905-ben bárói címet.
Groedel Herman és Groedel Ármin testvérek két villát építettek a Kamarai úton, angolparkkal körülvéve. A századfordulón a bárói címet kapott Groedel Ármin tulajdonába került mindkét villa, és egy impozáns tornyos főépülettel egyesítette őket. A Groedel-villa híres volt díszes belteréről, és a benne lévő sok szonorról és festményről. Groedel Ármin 1930-ban Budapesten halt meg. A villában később kórház működött.
Haller-kastély, Leőwey Klára Elméleti Líceum
Liceul Teoretic Leöwey Klára
Eredetileg:
palota
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Haller-kastély, Leőwey Klára Elméleti Líceum
Története
Az 1730-as években építtette Haller János fakereskedő, vállalkozó. Földszintjén irodái, emeletén lakása kapott helyet. 1918-ban a román megszállás elől a Haller család Budapestre menekült, 1919-ben a házat a románok elkobozták. Ezután innen irányították az állami fakitermelést, de az épületet elhanyagolták, majd elhagyták. 2002-ben újították fel, amikor ide költözött a magyar tannyelvű Leőwey Klára Elméleti Líceum.
Szabó Aurél palotája
Története
1894-ben épült Kreiszel Géza tervei alapján neoreneszánsz stílusban. Szabó Aurél (1851-1910) művészetpártoló ügyvéd volt. Híres volt több ezres könyvtára és a palota szép belső kialakítása. A palota Prielle Kornélia szülőháza helyén épült, így az épület falán emléktáblát helyeztetett el, és a színésznő emléktárgyaiból Prielle-szobát rendeztetett be.
Hollósy-ház
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Hollósy-ház
Története
E házban született és 1857 és 1873 között itt élt Hollósy Simon, a nagybányai festőiskola megteremtője. Budapesten, majd Münchenben tanult, ahol 1886-ban magániskolát nyitott. 1896-ban Nagybányára hozta a festőiskolát.
Páll Manó háza
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Páll Manó háza
Története
1891-ben a vigadó mellett épült fel a saroktornyos ház.
Emlékművek
Leövey Klára emlékműve
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Leövey Klára emlékműve
Története
Leövey Klára a magyar nőnevelés egyik úttörője, író, újságíró, Máramarosszigeten született. Emlékművét 1899-ben állították fel. Budapesten 1897. április 8-án egy omnibusz elgázolta és néhány óra múlva elhunyt. Végső nyughelye Máramarosszigeten, a református temetőben van: április 12-én helyezték őt örök nyugalomra abba a sírboltba, amelyet 1864-ben elhunyt édesanyja részére készíttetett.
Szilágyi István mellszobra
Zsigmond Pollák, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
eltávolítva
Mutasd a térképen
Felkeres
Szilágyi István mellszobra
Története
A máramarosszigeti református líceum egykori igazgatójának közadakozásból készült mellszobrát 1899. május 7-én avatták fel a református templom és az iskola közötti kertben. A román megszállás után megrongálták, majd lebontották. A büsztöt a református parókián megőrizték.
Mihályi János mellszobra
.JPG)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Mihályi János mellszobra
Története
Mihályi János magyar levéltáros, jogtudor, megyei főügyész. Máramarossziget 14–15. századi történelmével foglalkozott, az akkori oklevelek, dokumentumok elemzésével, fordításával. Műve három nyelvű: magyar, latin és román. Már 1925-ben szobrot állítottak neki, de mivel ez már a román megszállás után volt, az akkori hatóságok csak román felirattal engedélyezték a szobor felállítását. A magyar katonák 1940-ben ezért tévedésből ledöntötték. 1989-ben-ben állították fel a magyar református templom mellett. Mihai Borodi román szobrászművész alkotása.
1848-49-es emlékoszlop
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
elpusztult
Mutasd a térképen
Felkeres
1848-49-es emlékoszlop
Története
1887-ben állították fel a református templom-kertben a vármegyeházával szemben Asztalos Sándor és Móricz Samu honvédek emlékoszlopát.
A 6. Württemberg huszárezred emlékműve
Eredetileg:
emléktábla
Jelenleg:
emléktábla
Megjegyzés:
A református templomban.
Mutasd a térképen
Felkeres
A 6. Württemberg huszárezred emlékműve
Története
A szabadságharc egyik legjobb huszárezredére emlékező dombormű. 1848. május 31-én Máramarosszigetre ért 6. Württemberg huszárezred 131 huszárának és az életüket áldozó parancsnokaik: Lenkey János tábornok és Fiáth Pompejus főhadnagy emlékére helyezték el 2008. május 31-én.
A forradalom idején Galíciában állomásozott 2. század Lenkey János, Fiáth Pompejus főhadnagy és Harsányi Bálint őrmester vezetésével, kalandos körülmények között Magyarországra szökött. Az osztrák hadügyminisztérium követelte Lenkey megbüntetését, a magyar közvélemény viszont lelkesen a szökött katonák mellé állt. A századot végül beosztották a szerb felkelők ellen felállított seregbe. A század becsülettel végigharcolta a délvidéki háborút, jutalmul Lenkey Jánost októberben ezredessé léptették elő és kinevezték az alakuló első honvéd huszárezred, a 13. Hunyadi huszárezred parancsnokának.
Múzeumok és Galériák
Volt piarista kolostor, Máramarosi Múzeum Történelmi és Régészeti Részlege
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt piarista kolostor, Máramarosi Múzeum Történelmi és Régészeti Részlege
Története
A piaristák 1730-ban érkeztek Máramarosszigetre és egyből meg is kezdték az oktatást. 1774-ben kezdték el a rendházat és a gimnáziumot is magában foglaló épület építését. 1911 és 1912 között épült fel a piarista gimnázium új, tágas épülete. A rendet a kommunisták betiltották, jelenleg történelmi múzeum működik az épületben.
Volt Színház és Vigadó, Máramarosi Néprajzi Múzeum
Fraba at German Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Színház és Vigadó, Máramarosi Néprajzi Múzeum
Története
1889-ben épült Gerster Kálmán budapesti építész tervei alapján. Ez volt Máramarossziget első, reprezentatív középülete, amely kőből épült. két évtizedig ez volt a város székháza is. A 60-as évektől moziként üzemelt. 1969-től ebben az épületben működik a Néprajzi Múzeum, amit 1899-ben Dr. Szilágyi István és Várady Gábor hoztak létre.
Máramarosi Múzeum Természetturományi Részlege
Științele Naturii
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
múzeum
Felekezet:
római katolikus
Megjegyzés:
A volt piarista rendház épületében.
Mutasd a térképen
Felkeres
Máramarosi Múzeum Természetturományi Részlege
Története
A volt piarista rendház épületében működik. 1899-ben hozták létre az első természettudoményi és történelmi múzeumot a városban. Ezt a világháború alatt megszüntették. 1968-ban Béres József hozta létre a jelenlegi múzeumot.
Börtönmúzum, a kommunizmus áldozatainak emlékműve
Memorialul Victimelor Comunismului și al Rezistenței
Sunion at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 2.5, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
börtön
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Börtönmúzum, a kommunizmus áldozatainak emlékműve
Története
1896 és 1899 között építették Máramaros vármegye köztörvényes elítéltjei számára. 1948-tól a román állambiztonság használta. 1950-től a kommunisták politikai foglyokat tartottak itt, közülük sokan itt végezték földi életüket. A kegyetlen bánásmódjáról hírhedt börtönben számos magyar raboskodott. Itt raboskodott – többedmagával – Márton Áron gyulafehérvári püspök is. 1977-ben kiürítették. 1995-ben kezdték múzeummá alakítani a kommunizmus áldozatai számára.
Máramarosi Falumúzeum
Muzeul Satului Maramureșean
Visem, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
skanzen / falumúzeum
Jelenleg:
skanzen / falumúzeum
Máramarosi Falumúzeum
Története
1981-ben hozták létre Románia egyik leglátványosabb falumúzeumát. Közepén 16. századi fatemplom áll.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.9283130000","long":"23.8912530000"},"townlink":"maramarossziget-sighetu-marmatiei","town":{"townId":56,"active":1,"name_HU":"M\u00e1ramarossziget","name_LO":"Sighetu Marma\u021biei","name_GE":"Maramureschsigeth","name_LT":"","seolink":"maramarossziget-sighetu-marmatiei","listorder":17,"oldcounty":23,"country":4,"division":10,"altitude":"274","gps_lat":"47.9283130000","gps_long":"23.8912530000","population":33,"hungarian_2011":13.3,"population_1910":23657,"hungarian_1910":76.69,"german_1910":5.54,"slovak_1910":0,"romanian_1910":15.35,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Raki_Man, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Main_Street-_Sighet_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Main Street- Sighet - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/60\/Main_Street-_Sighet_-_panoramio.jpg\/512px-Main_Street-_Sighet_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Main_Street-_Sighet_-_panoramio.jpg\u0022\u003ERaki_Man\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"M\u00e1ramarosi-medence","river":"Tisza","description":"A kezdetekt\u0151l, a 13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l fogva t\u00falnyom\u00f3an magyarok lakta v\u00e1ros M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye \u00e9s legjelent\u0151sebb telep\u00fcl\u00e9se volt. A nagy ter\u00fclet\u0171, de ritk\u00e1n lakott, magas hegyekkel \u00e9s erd\u0151s\u00e9gekkel bor\u00edtott v\u00e1rmegye faipar\u00e1r\u00f3l \u00e9s s\u00f3b\u00e1ny\u00e1ir\u00f3l volt h\u00edres. A v\u00e1ros \u00e9let\u00e9re jelent\u0151s hat\u00e1st gyakoroltak a piarista aty\u00e1k, akik \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett gimn\u00e1zium a reform\u00e1tus koll\u00e9gium mellett a v\u00e1rmegye legjelent\u0151sebb oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nye lett. A v\u00e1ros a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en indult er\u0151teljesebb fejl\u0151d\u00e9snek. V\u00e1rmegyesz\u00e9khelyi st\u00e1tusz\u00e1t a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1st k\u00f6vet\u0151en vesztette el, amelyet 1940 \u00e9s 1944 k\u00f6z\u00f6tt r\u00f6vid id\u0151re visszanyert, amikor is \u00fajra Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze lett. Az 1950-es \u00e9vekben a v\u00e1ros kommunista \u00e1tnevel\u0151 t\u00e1bork\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 b\u00f6rt\u00f6n\u00e9r\u0151l v\u00e1lt h\u00edrhedtt\u00e9, ahol sz\u00e1mos katolikus p\u00fcsp\u00f6k raboskodott, k\u00f6zt\u00fck M\u00e1rton \u00c1ron erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k is. A sok hal\u00e1los \u00e1ldozatot k\u00f6vetel\u0151 b\u00f6rt\u00f6n ma m\u00fazeumk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik tov\u00e1bb. Az egykor m\u00e9g magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1ros a 20. sz\u00e1zadi er\u0151teljes betelep\u00edt\u00e9sek k\u00f6vetkezt\u00e9ben rom\u00e1nosodott el.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@13. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A telep\u00fcl\u00e9s kialakult. Neve a M\u00e1ramaros (rom\u00e1nul Maramure\u0219) foly\u00f3n\u00e9vb\u0151l val\u00f3. A v\u00edzn\u00e9v az indoeur\u00f3pai mori (= tenger, \u00e1ll\u00f3v\u00edz) \u00e9s a mors (= holt) szavakb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Arra utal, hogy a v\u00e1ros a Tisza \u00e9s az Iza sz\u00f6g\u00e9ben \u00e9p\u00fclt.@1308|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k. Szigetet kezdett\u0151l fogva t\u00falnyom\u00f3r\u00e9szt magyarok lakt\u00e1k, kisebbr\u00e9szt n\u00e9metek, de az ut\u00f3bbiak hamar asszimil\u00e1l\u00f3dtak.@#6|@14. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|Jelent\u0151s v\u00e1s\u00e1roshely \u00e9s M\u00e1ramaros megye egyetlen t\u00falnyom\u00f3an iparosok \u00e9s keresked\u0151k lakta v\u00e1rosa lett. A lakoss\u00e1g jellegzetes csoportj\u00e1t alkott\u00e1k m\u00e9g a k\u00f6zeli r\u00f3nasz\u00e9ki s\u00f3b\u00e1nya munk\u00e1sai.@1352|A v\u00e1ros megkapta azon kiv\u00e1lts\u00e1gokat, amelyeket a m\u00e1sik n\u00e9gy m\u00e1ramarosi v\u00e1ros (Huszt, Visk, T\u00e9cs\u0151 \u00e9s Hossz\u00famez\u0151) kapott 1329-ben K\u00e1roly R\u00f3bertt\u0151l.@14. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Sziget a t\u00f6bbi v\u00e1rossal egy\u00fctt a huszti uradalom r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, azaz f\u00f6ldes\u00fari hatalom al\u00e1 ker\u00fclt.@1360-as \u00e9vekt\u0151l|Itt tartotta a gy\u0171l\u00e9seit M\u00e1ramaros megye, amelynek 1558-ban m\u00e1r \u00e1lland\u00f3 sz\u00e9kh\u00e1za volt a v\u00e1rosban.@15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l|Sz\u00e1mottev\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gi r\u00e9teg jelent meg, f\u0151leg s\u00f3kamarai hivatalnokok \u00e9s m\u00e1s kir\u00e1lyi tisztvisel\u0151k.@#8|@#9|@16. sz\u00e1zad|A reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n a v\u00e1ros a reform\u00e1tus hitre t\u00e9rt.@#10|@1570|M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze lett.@16. sz\u00e1zad v\u00e9ge|A lakoss\u00e1g nagy t\u00f6bbs\u00e9ge nemeslevelet szerzett.@#12|@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@#23|@#25|@#26|@#27|@1711|III. K\u00e1roly M\u00e1ramaros v\u00e1rmegy\u00e9t Erd\u00e9lyt\u0151l Magyarorsz\u00e1ghoz csatolta vissza.@1730 k\u00f6r\u00fcl|Letelepedett a piarista rend, de a katolikusok sz\u00e1ma csak lassan emelkedett. A Piarista Gimn\u00e1zium, valamint az egykori v\u00e1rosi iskol\u00e1b\u00f3l kialakult reform\u00e1tus koll\u00e9gium az eg\u00e9sz megye vezet\u0151 oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9nyeinek sz\u00e1m\u00edtottak.@#28|@#30|@1887|Groedel Herman \u00e9s Groedel \u00c1rmin testv\u00e9rek vill\u00e1ja fel\u00e9p\u00fclt. Groedel \u00c1rmin a sz\u00e1zadfordul\u00f3n b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet szerzett, \u00e9s a k\u00e9t vill\u00e1t egyes\u00edtette egy tornyos f\u0151\u00e9p\u00fclettel.@1887|Fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k Asztalos S\u00e1ndor \u00e9s M\u00f3ricz Samu 1848-49-es h\u0151s honv\u00e9dek eml\u00e9koszlop\u00e1t.@1889|Fel\u00e9p\u00fclt a vigad\u00f3 Gerster K\u00e1lm\u00e1n tervei alapj\u00e1n. Ez volt a v\u00e1ros els\u0151 k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fclt reprezentat\u00edv k\u00f6z\u00e9p\u00fclete. Itt \u00fcl\u00e9sezett a v\u00e1rosi tan\u00e1cs is.@1891|Fel\u00e9p\u00fclt a Honv\u00e9d Laktanya, a G\u0151zf\u00fcrd\u0151, a Korona sz\u00e1llod\u00e1t eklektikus st\u00edlusban alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, \u00e9s elk\u00e9sz\u00fclt a V\u00e1rmegyeh\u00e1za k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, mely sor\u00e1n klassziciz\u00e1l\u00f3-eklektikus st\u00edlus\u00fa homlokzatot kapott.@1892|Befejez\u0151d\u00f6tt a reform\u00e1tus templom \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9se historiz\u00e1l\u00f3-g\u00f3tikus st\u00edlusban. Felszentelt\u00e9k a neog\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa rom\u00e1n g\u00f6r\u00f6g-katolikus templomot, melynek fel\u00e9p\u00edt\u00e9se nagyban k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 a szigeti r\u00f3mai katolikus h\u00edv\u0151knek \u00e9s L\u00f3nyai J\u00e1nos f\u0151isp\u00e1nnak.@1896-97|Fel\u00e9p\u00fclt a Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k \u00e9p\u00fclete.@1905-1906|Fel\u00e9p\u00fclt M\u00e1ramaros V\u00e1rmegye elmegy\u00f3gyint\u00e9zete@1910|fel\u00e9p\u00fclt az Osztr\u00e1k-Magyar Bank palot\u00e1ja.@1911-1912|Fel\u00e9p\u00fclt a szecesszi\u00f3s Piarista F\u0151gimn\u00e1zium, a v\u00e1ros legnagyobb \u00e9p\u00fclete, Baumgartner S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n.@1913|Fel\u00e9p\u00fclt a Kult\u00farpalota, a v\u00e1ros legismertebb k\u00f6z\u00e9p\u00fclete, tervez\u0151je S\u00e1ndy Gyula volt. Itt kapott helyet a m\u00fazeum, a k\u00f6nyvt\u00e1r, a kaszin\u00f3 is. A reform\u00e1tus l\u00edceumot is b\u0151v\u00edtett\u00e9k egy h\u00e1rom szintes \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnnyal.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1919|A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k az iskol\u00e1kat rom\u00e1n tannyelv\u0171v\u00e9 tett\u00e9k.@#36|@#39|@1940. szeptember 5.|A m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a magyar honv\u00e9ds\u00e9g bevonult \u00e9s visszavette a v\u00e1rost. A bevonul\u00e1s el\u0151tt felfegyverzett rom\u00e1n polg\u00e1ri szem\u00e9lyek \u00e9s katon\u00e1k raboltak \u00e9s er\u0151szakoskodtak.@1940-t\u0151l 1944-ig|\u00dajra Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze, M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye (nem volt r\u00e9sze az 1939-ben fel\u00e1ll\u00edtott M\u00e1ramarosi k\u00f6zigazgat\u00e1si kirendelts\u00e9gnek).@1944. okt\u00f3ber 17.|Szovjetek sz\u00e1llt\u00e1k meg a v\u00e1rost. A v\u00e1ros a rom\u00e1n adminisztr\u00e1ci\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en elvesztette k\u00f6zigazgat\u00e1si sz\u00e9khelyi szerep\u00e9t.@#43|@1950\u20131955 k\u00f6z\u00f6tt|Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a kommunista \u00e9ra egyik h\u00edrhedt b\u00f6rt\u00f6ne, \u201e\u00e1tnevel\u0151\u201d t\u00e1bork\u00e9nt. Sz\u00e1mos m\u00e1s rom\u00e1n \u00e9s magyar \u00e9rtelmis\u00e9givel \u00e9s egyh\u00e1zi vezet\u0151vel egy\u00fctt politikai fogolyk\u00e9nt tartott\u00e1k fogva itt M\u00e1rton \u00c1ron, Scheffler J\u00e1nos \u00e9s Boros B\u00e9la r\u00f3mai katolikus, Alexandru Todea, Alexandru Rusu, Valeriu Traian Fren\u021biu, Tit Liviu Chinezu, Ioan Suciu, Ioan B\u0103lan \u00e9s Iuliu Hossu g\u00f6r\u00f6gkatolikus p\u00fcsp\u00f6k\u00f6ket (t\u00f6bben k\u00f6z\u00fcl\u00fck itt is hunytak el a megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1sok k\u00f6vetkezt\u00e9ben).@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1960-as \u00e9vek eleje|A m\u00e9g mindig magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1rosban a magyar l\u00edceumot beolvasztott\u00e1k a rom\u00e1n l\u00edceumba, a vezet\u0151 beoszt\u00e1sban l\u00e9v\u0151 magyarokat pedig lev\u00e1ltott\u00e1k a gazdas\u00e1g minden ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. A kommunist\u00e1k azt hajtott\u00e1k v\u00e9gre, amit a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt t\u00f6bbnyire az ortodox p\u00f3p\u00e1k k\u00f6veteltek, vagyis, hogy vessenek v\u00e9get annak, hogy az erd\u00e9lyi \u0151si magyar v\u00e1rosokban magyar nyelven folyjon az \u00e9let.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&kronikaonline.ro|https:\/\/kronikaonline.ro\/erdelyi-hirek\/maramarossziget-egyetlen-magyar-utcaval-maradt-n-a-hetven-eve-meg-magyar-tobbsegu-telepulesen-csak-a-mult-a-varosalap"},"sights":[{"sightId":1151,"townId":56,"active":2,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Carol Borromeo","address":"Strada 22 Decembrie 1989","mapdata":"1|1384|932","gps_lat":"47.9288824321","gps_long":"23.8868649425","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Biserica_romano_catolica.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Sighetu Marmatiei Biserica romano catolica\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/79\/Sighetu_Marmatiei_Biserica_romano_catolica.JPG\/256px-Sighetu_Marmatiei_Biserica_romano_catolica.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Biserica_romano_catolica.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Borromeo Szent K\u00e1roly r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"borromeo-szent-karoly-romai-katolikus-templom","note":"","history":"A telep\u00fcl\u00e9s pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja a 11. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3. Temploma 1050-1150 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. A hit\u00faj\u00edt\u00e1skor a reform\u00e1tusok\u00e9 lett. Az \u00faj templomot a piarist\u00e1k \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1730-ban barokkst\u00edlusban. 1780-ig a piarista aty\u00e1k vezet\u00e9s\u00e9vel m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a pl\u00e9b\u00e1nia, majd egyh\u00e1zmegy\u00e9s papot neveztek ki az \u00e9l\u00e9re. Boltozat\u00e1t Jakob\u00e9ly K\u00e1roly 1887-ben k\u00e9sz\u00fclt festm\u00e9nyei d\u00edsz\u00edtik. F\u0151olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t Mezey J\u00f3zsef festette 1862-ben."},{"sightId":1152,"townId":56,"active":2,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"","mapdata":"1|1044|972","gps_lat":"47.9285616201","gps_long":"23.8839046193","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Maramarossziget-541","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Sunion at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%A1ramarossziget,_Reform%C3%A1tus_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022M\u00e1ramarossziget, Reform\u00e1tus templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9f\/M%C3%A1ramarossziget%2C_Reform%C3%A1tus_templom.JPG\/512px-M%C3%A1ramarossziget%2C_Reform%C3%A1tus_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%A1ramarossziget,_Reform%C3%A1tus_templom.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Sunion at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"Eredetileg a 11-12. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt a v\u00e1ros pl\u00e9b\u00e1niatemplomak\u00e9nt. A 16. sz\u00e1zadban reform\u00e1tusok vett\u00e9k birtokba. 1859-ben egy t\u0171zv\u00e9szben annyira megrong\u00e1l\u00f3dott, hogy fel\u00faj\u00edt\u00e1sa lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lt. Szinte teljesen lebontott\u00e1k.@\nAz \u00faj templomot M\u00f3zes J\u00f3zsef helyi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte angol neog\u00f3tikus st\u00edlusban. 1872-ben az \u00e9p\u00edt\u00e9s k\u00f6zbe ez is le\u00e9gett. 1892-ben lett k\u00e9sz, az eredeti tervekt\u0151l n\u00e9mileg elt\u00e9r\u0151 form\u00e1ban. 1931-ben t\u0171z puszt\u00edtott a harangtoronyban, \u00e9s a tet\u0151szerkezet is megsemmis\u00fclt.@\nKertj\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 Le\u00f6vey Kl\u00e1ra pedag\u00f3gus \u00e9s \u00edr\u00f3 1899-ben emelt obeliszkje \u00e9s az 1848-49-es h\u0151s honv\u00e9dek (Asztalos S\u00e1ndor \u00e9s M\u00f3ricz Samu) 1887-ben emelt eml\u00e9koszlopa."},{"sightId":1153,"townId":56,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 15","mapdata":"1|1345|932","gps_lat":"47.9288405344","gps_long":"23.8863963688","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/descopera\/istorie-arheologie\/","openinghours":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/despre\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt piarista kolostor, M\u00e1ramarosi M\u00fazeum T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s R\u00e9g\u00e9szeti R\u00e9szlege","seolink":"volt-piarista-kolostor-maramarosi-muzeum-tortenelmi-es-regeszeti-reszlege","note":"","history":"A piarist\u00e1k 1730-ban \u00e9rkeztek M\u00e1ramarosszigetre \u00e9s egyb\u0151l meg is kezdt\u00e9k az oktat\u00e1st. 1774-ben kezdt\u00e9k el a rendh\u00e1zat \u00e9s a gimn\u00e1ziumot is mag\u00e1ban foglal\u00f3 \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. 1911 \u00e9s 1912 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel a piarista gimn\u00e1zium \u00faj, t\u00e1gas \u00e9p\u00fclete. A rendet a kommunist\u00e1k betiltott\u00e1k, jelenleg t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00fazeum m\u0171k\u00f6dik az \u00e9p\u00fcletben."},{"sightId":1154,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u0163ional Drago\u015f Vod\u0103","address":"Strada Mihai Viteazu 14","mapdata":"1|1431|586","gps_lat":"47.9307999083","gps_long":"23.8871552669","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Volt-Piarista-Fogimnazium-Maramarossziget-798","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_Dragos_Voda_din_Sighet_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liceul Dragos Voda din Sighet (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/03\/Liceul_Dragos_Voda_din_Sighet_%282%29.JPG\/512px-Liceul_Dragos_Voda_din_Sighet_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_Dragos_Voda_din_Sighet_(2).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt piarista f\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-piarista-fogimnazium","note":"","history":"A v\u00e1ros legnagyobb \u00e9p\u00fclete az egykori J\u00f3kai M\u00f3r \u00e9s Iskola utca sark\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3. A piarista iskol\u00e1t III. K\u00e1roly alap\u00edtotta a 18. sz\u00e1zadban. Korszer\u0171 \u00e9p\u00fclete szint\u00e9n 1911\u20131912-ben \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban Baumgarten S\u00e1ndor \u00e9s Herczegh Zsigmond \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n (nev\u00fckh\u00f6z sok sz\u00e1z iskola megtervez\u00e9se f\u0171z\u0151dik szerte az orsz\u00e1gban), a kivitelez\u0151 c\u00e9g a beregsz\u00e1szi Fuchs \u00e9s t\u00e1rsa volt. Az \u00e9p\u00fcletben ma is k\u00f6z\u00e9piskola, a Drago\u0219 Vod\u0103 L\u00edceum m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1155,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Doctor Ioan Mihalyi de Ap\u0219a","mapdata":"1|933|1011","gps_lat":"47.9283782459","gps_long":"23.8829253402","religion":2,"oldtype":"74,75","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt reform\u00e1tus koll\u00e9gium","seolink":"volt-reformatus-kollegium","note":"","history":"M\u00e1r 1540-b\u0151l vannak adatok a protest\u00e1ns iskol\u00e1ra vonatkoz\u00f3lag. 1701-ben teol\u00f3giai szemin\u00e1riumm\u00e1 alakult. 1802-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni az \u00faj iskola\u00e9p\u00fcletet. 1837-ben gr\u00f3f Buttler J\u00e1nos alap\u00edtv\u00e1nya beind\u00edtotta a jogi k\u00e9pz\u00e9st. 1845-ben megsz\u0171nt a teol\u00f3gusk\u00e9pz\u00e9s, majd a jogi k\u00e9pz\u00e9s is. 1855-ben m\u00e1r csak a n\u00e9gy gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1ly indult.@\n1869-ben \u00fajraindult a jogi f\u0151iskola. 1913-ban h\u00e1romszintes \u00e9p\u00fcletsz\u00e1rnnyal b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1skor megsz\u0171nt az egyh\u00e1zi iskola, 1921-ben rom\u00e1n l\u00edceu indult magyar tagozattal. Jelenleg \u00fcresen \u00e1ll."},{"sightId":1156,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Biserica Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada Drago\u0219 Vod\u0103","mapdata":"1|2155|858","gps_lat":"47.9292474000","gps_long":"23.8933925981","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.protopopiatulsighet.ro\/adormirea-maicii-domnului--sighet-ii.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt g\u00f6r\u00f6g katolikus templom, Sz\u0171z M\u00e1ria mennybev\u00e9tele ortodox templom","seolink":"volt-gorog-katolikus-templom-szuz-maria-mennybevetele-ortodox-templom","note":"","history":"1892-ben a h\u00edvek \u00e9s L\u00f3nyai J\u00e1nos f\u0151isp\u00e1n adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1948-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikus felekezetet betiltott\u00e1k, ekkor az ortodoxok kapt\u00e1k meg a templomot."},{"sightId":1157,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Bogdan Vod\u0103","mapdata":"1|1995|1013","gps_lat":"47.9283899965","gps_long":"23.8919513596","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/uosighet.wordpress.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Biserica_ucraineana.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sighetu Marmatiei Biserica ucraineana\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/78\/Sighetu_Marmatiei_Biserica_ucraineana.jpg\/512px-Sighetu_Marmatiei_Biserica_ucraineana.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Biserica_ucraineana.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"volt ruszin g\u00f6r\u00f6g katolikus templom, Szent Kereszt Felmagasztal\u00e1sa ukr\u00e1n ortodox templom","seolink":"volt-ruszin-gorog-katolikus-templom-szent-kereszt-felmagasztalasa-ukran-ortodox-templom","note":"","history":"1791 \u00e9s 1807 k\u00f6z\u00f6tt a g\u00f6r\u00f6g katolikusok \u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1948-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikus felekezetet betiltott\u00e1k, ekkor az ortodoxok kapt\u00e1k meg a templomot. 1896-ban m\u0171v\u00e9szien kifestett\u00e9k a magyar Kir\u00e1lys\u00e1g millenniumi aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt. Az 1990 \u00e9s 1997 k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9gzett renov\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n megsemmis\u00edtett\u00e9k a templom eredeti fest\u00e9s\u00e9t, melyet K\u00e1d\u00e1r G\u00e9za, a nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskola k\u00e9pvisel\u0151je k\u00e9sz\u00edtett. Elt\u0171nt a r\u00e9gi ikonoszt\u00e1z is \u00e9s a d\u00edszes \u00f3lom\u00fcveg ablakokb\u00f3l is csak egy maradt meg."},{"sightId":1158,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Sinagog\u0103","address":"Strada Basarabiei 10","mapdata":"1|1912|792","gps_lat":"47.9296085218","gps_long":"23.8912754751","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Sinagoga_(1).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sighetu Marmatiei Sinagoga (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/44\/Sighetu_Marmatiei_Sinagoga_%281%29.JPG\/512px-Sighetu_Marmatiei_Sinagoga_%281%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Sinagoga_(1).JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szef\u00e1rd zsinag\u00f3ga","seolink":"szefard-zsinagoga","note":"","history":"1902-ben \u00e9p\u00fclt szef\u00e1rd st\u00edlus\u00fa egyh\u00e1zi \u00e9p\u00fcletet rakt\u00e1rk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k a Ceau\u0219escu \u00e1ltal vezetett kommunista Rom\u00e1ni\u00e1ban."},{"sightId":1159,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Liceului Pedagogic Taras \u0218evcenko","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 22","mapdata":"1|1564|964","gps_lat":"47.9286733491","gps_long":"23.8882438290","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"https:\/\/www.liceulucrainean.ro\/?cat=11","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sighetu Marmatiei Centrul istoric (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fe\/Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric_%282%29.JPG\/512px-Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric_(2).JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"egykori Fels\u0151 Le\u00e1nyiskola","seolink":"egykori-felso-leanyiskola","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fcletet a 17. sz\u00e1zadban M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye \u00c1llatteny\u00e9szt\u00e9si Hivatala sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A m\u00e1ramarosszigeti Fels\u0151 Le\u00e1nyiskola 1861-ben kezdte meg tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t Le\u00f6wey Kl\u00e1r\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151leg. Az iskol\u00e1t a fels\u0151 szervek m\u00e9g ebben az \u00e9vben bez\u00e1rt\u00e1k, \u00e9s 1870-ben nyithatott meg \u00fajra. Az \u00e9p\u00fcletet az iskola c\u00e9lj\u00e1ra \u00e1talak\u00edtott\u00e1k.@\n1901-ben, a millenniumi \u00fcnneps\u00e9gek tisztelet\u00e9re k\u00fclsej\u00e9t szecesszi\u00f3s st\u00edlusban, sz\u00ednes ker\u00e1mia d\u00edsz\u00edt\u00e9ssel l\u00e1tt\u00e1k el. Az \u00e9p\u00fclet ma az ukr\u00e1n l\u00edceumnak (Liceul Ucrainean Taras Sevcenco) ad otthont."},{"sightId":1160,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Doctor Ioan Mihalyi de Ap\u0219a Nr. 2","mapdata":"1|1150|985","gps_lat":"47.9285335400","gps_long":"23.8847694332","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"81","homepage":"https:\/\/complex-curtea-veche.business.site\/?utm_source=gmb&utm_medium=referral","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Curtea_Veche_Sighet_(6).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Curtea Veche Sighet (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/Curtea_Veche_Sighet_%286%29.JPG\/512px-Curtea_Veche_Sighet_%286%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Curtea_Veche_Sighet_(6).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza","note":"","history":"Ez a v\u00e1ros legr\u00e9gebbi \u00e9p\u00fclete, melynek legkor\u00e1bbi \u00e9szaknyugati r\u00e9sze 1690 \u00e9s 1691 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. 1834-ben b\u0151v\u00edtett\u00e9k teljesen z\u00e1rt udvart hozva l\u00e9tre, ahol az el\u00edt\u00e9lteket is akasztott\u00e1k. Alagsor\u00e1ban b\u00f6rt\u00f6n volt. 1891-ben k\u00fcls\u0151-bels\u0151 \u00e1talak\u00edt\u00e1son esett \u00e1t, ekkor kapta klassziciz\u00e1l\u00f3-eklektikus f\u0151homlokzat\u00e1t, tiompanonj\u00e1ban M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye \u00e9s Magyarorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6s c\u00edmer\u00e9vel.@\nJelenleg vend\u00e9gl\u0151."},{"sightId":1161,"townId":56,"active":2,"name_LO":"Palatul Cultural ASTRA","address":"Iuliu Maniu, Nicolae Titulescu","mapdata":"1|974|447","gps_lat":"47.9316419193","gps_long":"23.8831747587","religion":0,"oldtype":"76,93","newtype":"76","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Kulturpalota-Maramarossziget-542","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022The original uploader was Sunion at Hungarian Wikipedia., CC BY-SA 2.5 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%A1ramarossziget,_Kult%C3%BArpalota.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022M\u00e1ramarossziget, Kult\u00farpalota\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/M%C3%A1ramarossziget%2C_Kult%C3%BArpalota.JPG\/512px-M%C3%A1ramarossziget%2C_Kult%C3%BArpalota.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%A1ramarossziget,_Kult%C3%BArpalota.JPG\u0022\u003EThe original uploader was Sunion at Hungarian Wikipedia.\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kult\u00farpalota","seolink":"kulturpalota","note":"","history":"1912\u20131913-ban szecesszi\u00f3s st\u00edlusban, k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l \u00e9p\u00edttette M\u00e1ramarossziget lakoss\u00e1ga, S\u00e1ndy Gyula budapesti \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. A kivitelez\u0151 c\u00e9g a beregsz\u00e1szi \u201eFuchs \u00e9s t\u00e1rsa\u201d volt. Az \u00e9p\u00fclet b\u00e1r\u00f3 Per\u00e9nyi Zsigmond nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151, aki M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1njak\u00e9nt a megy\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u0151 kultur\u00e1lis egyes\u00fcleteket akarta egy f\u00f6d\u00e9l al\u00e1 gy\u0171jteni. A n\u00e9gytornyos palot\u00e1ban kapott helyet a v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1r, a Sz\u00e9chenyi \u00fari kaszin\u00f3, valamint a M\u00e1ramaros K\u00f6zm\u0171vel\u0151d\u00e9si Egylet sz\u00e9kh\u00e1za. Ide ker\u00fclt Holl\u00f3sy Simon Huszti v\u00e1r c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye is.@\nTrianon ut\u00e1n a rom\u00e1n \u00e1llam az ASTRA rom\u00e1n egyes\u00fcletnek adta haszn\u00e1latba az \u00e9p\u00fcletet. 1938-t\u00f3l 1940-ig ortodox p\u00fcsp\u00f6ki palotak\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A m\u00e1sodik b\u00e9csi d\u00f6nt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a palota a magyar kincst\u00e1r tulajdon lett, a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9ge fel\u00e9 hadik\u00f3rh\u00e1zz\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Jelenleg v\u00e1rosi k\u00f6nyvt\u00e1r, m\u0171v\u00e9szeti iskola, t\u00e1nciskola \u00e9s egy egyetemi r\u00e9szleg m\u0171k\u00f6dik benne."},{"sightId":1162,"townId":56,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 1","mapdata":"1|1679|1035","gps_lat":"47.9282586885","gps_long":"23.8893195321","religion":0,"oldtype":"91,92","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/descopera\/muzeul-etnografic-al-maramuresului\/","openinghours":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/despre\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szinhaz-es-vigado-Maramarossziget-1819","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Fraba at German Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zentrum_Sighet_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Zentrum Sighet 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/Zentrum_Sighet_2.jpg\/512px-Zentrum_Sighet_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Zentrum_Sighet_2.jpg\u0022\u003EFraba at German Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt Sz\u00ednh\u00e1z \u00e9s Vigad\u00f3, M\u00e1ramarosi N\u00e9prajzi M\u00fazeum","seolink":"volt-szinhaz-es-vigado-maramarosi-neprajzi-muzeum","note":"","history":"1889-ben \u00e9p\u00fclt Gerster K\u00e1lm\u00e1n budapesti \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. Ez volt M\u00e1ramarossziget els\u0151, reprezentat\u00edv k\u00f6z\u00e9p\u00fclete, amely k\u0151b\u0151l \u00e9p\u00fclt. k\u00e9t \u00e9vtizedig ez volt a v\u00e1ros sz\u00e9kh\u00e1za is. A 60-as \u00e9vekt\u0151l mozik\u00e9nt \u00fczemelt. 1969-t\u0151l ebben az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6dik a N\u00e9prajzi M\u00fazeum, amit 1899-ben Dr. Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n \u00e9s V\u00e1rady G\u00e1bor hoztak l\u00e9tre."},{"sightId":1163,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria Sighetu Marma\u0163iei","address":"Strada Bogdan Vod\u0103 14","mapdata":"1|1886|1079","gps_lat":"47.9279555748","gps_long":"23.8911651857","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.primaria-sighet.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:R%C3%A1k%C3%B3czi_%C3%BAt,_Kir%C3%A1lyi_T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k._Fortepan_86582.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022R\u00e1k\u00f3czi \u00fat, Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k. Fortepan 86582\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a2\/R%C3%A1k%C3%B3czi_%C3%BAt%2C_Kir%C3%A1lyi_T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k._Fortepan_86582.jpg\/512px-R%C3%A1k%C3%B3czi_%C3%BAt%2C_Kir%C3%A1lyi_T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k._Fortepan_86582.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:R%C3%A1k%C3%B3czi_%C3%BAt,_Kir%C3%A1lyi_T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k._Fortepan_86582.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt Magyar Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-magyar-kiralyi-torvenyszek-varoshaza","note":"","history":"1869 \u00e9s 1870 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Wagner Gyula tervei alapj\u00e1n. Itt helyezt\u00e9k el a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ket, a j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1got \u00e9s az \u00fcgy\u00e9szs\u00e9get. Az \u00e9p\u00fclet folytat\u00e1sak\u00e9nt meg\u00e9p\u00fclt a 120 f\u00e9r\u0151helyes fogh\u00e1z."},{"sightId":1164,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Iuliu Maniu","mapdata":"1|1016|517","gps_lat":"47.9312012926","gps_long":"23.8836395157","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%B3nyai_J%C3%A1nos_%C3%BAt_(Strada_Iuliu_Maniu),_az_Osztr%C3%A1k-Magyar_Bank_kirendelts%C3%A9ge_(ma_egy_biztos%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete)._Fortepan_86580.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022L\u00f3nyai J\u00e1nos \u00fat (Strada Iuliu Maniu), az Osztr\u00e1k-Magyar Bank kirendelts\u00e9ge (ma egy biztos\u00edt\u00f3t\u00e1rsas\u00e1g \u00e9p\u00fclete). Fortepan 86580\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5f\/L%C3%B3nyai_J%C3%A1nos_%C3%BAt_%28Strada_Iuliu_Maniu%29%2C_az_Osztr%C3%A1k-Magyar_Bank_kirendelts%C3%A9ge_%28ma_egy_biztos%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete%29._Fortepan_86580.jpg\/512px-L%C3%B3nyai_J%C3%A1nos_%C3%BAt_%28Strada_Iuliu_Maniu%29%2C_az_Osztr%C3%A1k-Magyar_Bank_kirendelts%C3%A9ge_%28ma_egy_biztos%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete%29._Fortepan_86580.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:L%C3%B3nyai_J%C3%A1nos_%C3%BAt_(Strada_Iuliu_Maniu),_az_Osztr%C3%A1k-Magyar_Bank_kirendelts%C3%A9ge_(ma_egy_biztos%C3%ADt%C3%B3t%C3%A1rsas%C3%A1g_%C3%A9p%C3%BClete)._Fortepan_86580.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt Osztr\u00e1k-Magyar Bank","seolink":"volt-osztrak-magyar-bank","note":"","history":"1906-1907 k\u00f6z\u00f6tt Alp\u00e1r Ign\u00e1c tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Alagsor\u00e1ban a h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n \u00f3v\u00f3hely volt."},{"sightId":1165,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Memorialul Victimelor Comunismului \u0219i al Rezisten\u021bei","address":"Strada Corneliu Coposu 4","mapdata":"1|1907|1279","gps_lat":"47.9268135469","gps_long":"23.8912541736","religion":0,"oldtype":"18","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.memorialsighet.ro\/memorial-en\/","openinghours":"https:\/\/www.memorialsighet.ro\/opening-hours-of-the-sighet-memorial-museum\/","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Borton-Maramarossziget-1458","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Sunion at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%A1ramarossziget,_B%C3%B6rt%C3%B6n_m%C3%BAzeum.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022M\u00e1ramarossziget, B\u00f6rt\u00f6n m\u00fazeum\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/M%C3%A1ramarossziget%2C_B%C3%B6rt%C3%B6n_m%C3%BAzeum.JPG\/512px-M%C3%A1ramarossziget%2C_B%C3%B6rt%C3%B6n_m%C3%BAzeum.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:M%C3%A1ramarossziget,_B%C3%B6rt%C3%B6n_m%C3%BAzeum.JPG\u0022\u003ESunion at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"B\u00f6rt\u00f6nm\u00fazum, a kommunizmus \u00e1ldozatainak eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"bortonmuzum-a-kommunizmus-aldozatainak-emlekmuve","note":"","history":"1896 \u00e9s 1899 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye k\u00f6zt\u00f6rv\u00e9nyes el\u00edt\u00e9ltjei sz\u00e1m\u00e1ra. 1948-t\u00f3l a rom\u00e1n \u00e1llambiztons\u00e1g haszn\u00e1lta. 1950-t\u0151l a kommunist\u00e1k politikai foglyokat tartottak itt, k\u00f6z\u00fcl\u00fck sokan itt v\u00e9gezt\u00e9k f\u00f6ldi \u00e9let\u00fcket. A kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l h\u00edrhedt b\u00f6rt\u00f6nben sz\u00e1mos magyar raboskodott. Itt raboskodott \u2013 t\u00f6bbedmag\u00e1val \u2013 M\u00e1rton \u00c1ron gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6k is. 1977-ben ki\u00fcr\u00edtett\u00e9k. 1995-ben kezdt\u00e9k m\u00fazeumm\u00e1 alak\u00edtani a kommunizmus \u00e1ldozatai sz\u00e1m\u00e1ra."},{"sightId":1166,"townId":56,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada Drago\u0219 Vod\u0103 43","mapdata":"1|2446|165","gps_lat":"47.9332638886","gps_long":"23.8958270535","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Schoch Frigyes, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kamarai_%C3%BAt_(Strada_Drago%C5%9F_Vod%C4%83)_41._Groedel_villa._Fortepan_17868.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kamarai \u00fat (Strada Drago\u015f Vod\u0103) 41. Groedel villa. Fortepan 17868\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c4\/Kamarai_%C3%BAt_%28Strada_Drago%C5%9F_Vod%C4%83%29_41._Groedel_villa._Fortepan_17868.jpg\/512px-Kamarai_%C3%BAt_%28Strada_Drago%C5%9F_Vod%C4%83%29_41._Groedel_villa._Fortepan_17868.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kamarai_%C3%BAt_(Strada_Drago%C5%9F_Vod%C4%83)_41._Groedel_villa._Fortepan_17868.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Schoch Frigyes\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Groedel-villa","seolink":"groedel-villa","note":"","history":"A zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Groedel csal\u00e1d 1892-ben megalap\u00edtotta az Erd\u00e9lyi Erd\u0151ipar R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1got, megvette az \u00e1llamt\u00f3l a vis\u00f3i f\u0171r\u00e9sztelepet \u00e9s az ott felhalmozott fa\u00e1rut. Erd\u0151kitermel\u00e9sb\u0151l gazdagodtak meg. 1903-ban Groedel \u00c1rmin, Ber\u00e1t \u00e9s Albert nemesi rangot kapott, majd 1905-ben b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet.@\nGroedel Herman \u00e9s Groedel \u00c1rmin testv\u00e9rek k\u00e9t vill\u00e1t \u00e9p\u00edtettek a Kamarai \u00faton, angolparkkal k\u00f6r\u00fclv\u00e9ve. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n a b\u00e1r\u00f3i c\u00edmet kapott Groedel \u00c1rmin tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt mindk\u00e9t villa, \u00e9s egy impoz\u00e1ns tornyos f\u0151\u00e9p\u00fclettel egyes\u00edtette \u0151ket. A Groedel-villa h\u00edres volt d\u00edszes belter\u00e9r\u0151l, \u00e9s a benne l\u00e9v\u0151 sok szonorr\u00f3l \u00e9s festm\u00e9nyr\u0151l. Groedel \u00c1rmin 1930-ban Budapesten halt meg. A vill\u00e1ban k\u00e9s\u0151bb k\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt."},{"sightId":1167,"townId":56,"active":1,"name_LO":"\u0218tiin\u021bele Naturii","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 15","mapdata":"1|1325|921","gps_lat":"47.9289684676","gps_long":"23.8862697911","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/descopera\/stiintele-naturii\/","openinghours":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/despre\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"M\u00e1ramarosi M\u00fazeum Term\u00e9szetturom\u00e1nyi R\u00e9szlege","seolink":"maramarosi-muzeum-termeszetturomanyi-reszlege","note":"A volt piarista rendh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben.","history":"A volt piarista rendh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben m\u0171k\u00f6dik. 1899-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre az els\u0151 term\u00e9szettudom\u00e9nyi \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00fazeumot a v\u00e1rosban. Ezt a vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt megsz\u00fcntett\u00e9k. 1968-ban B\u00e9res J\u00f3zsef hozta l\u00e9tre a jelenlegi m\u00fazeumot."},{"sightId":1168,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Liceul Teoretic Le\u00f6wey Kl\u00e1ra","address":"Strada 22 Decembrie 1989","mapdata":"1|1273|921","gps_lat":"47.9289450289","gps_long":"23.8858205751","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"74","homepage":"http:\/\/leowey.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Haller-kast\u00e9ly, Le\u0151wey Kl\u00e1ra Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"haller-kastely-leowey-klara-elmeleti-liceum","note":"","history":"Az 1730-as \u00e9vekben \u00e9p\u00edttette Haller J\u00e1nos fakeresked\u0151, v\u00e1llalkoz\u00f3. F\u00f6ldszintj\u00e9n irod\u00e1i, emelet\u00e9n lak\u00e1sa kapott helyet. 1918-ban a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151l a Haller csal\u00e1d Budapestre menek\u00fclt, 1919-ben a h\u00e1zat a rom\u00e1nok elkobozt\u00e1k. Ezut\u00e1n innen ir\u00e1ny\u00edtott\u00e1k az \u00e1llami fakitermel\u00e9st, de az \u00e9p\u00fcletet elhanyagolt\u00e1k, majd elhagyt\u00e1k. 2002-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel, amikor ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a magyar tannyelv\u0171 Le\u0151wey Kl\u00e1ra Elm\u00e9leti L\u00edceum."},{"sightId":1169,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Doctor Ioan Mihalyi de Ap\u0219a 39","mapdata":"1|837|1048","gps_lat":"47.9281412901","gps_long":"23.8822017310","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szab\u00f3 Aur\u00e9l palot\u00e1ja","seolink":"szabo-aurel-palotaja","note":"","history":"1894-ben \u00e9p\u00fclt Kreiszel G\u00e9za tervei alapj\u00e1n neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban. Szab\u00f3 Aur\u00e9l (1851-1910) m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 \u00fcgyv\u00e9d volt. H\u00edres volt t\u00f6bb ezres k\u00f6nyvt\u00e1ra \u00e9s a palota sz\u00e9p bels\u0151 kialak\u00edt\u00e1sa. A palota Prielle Korn\u00e9lia sz\u00fcl\u0151h\u00e1za hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt, \u00edgy az \u00e9p\u00fclet fal\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztetett el, \u00e9s a sz\u00edn\u00e9szn\u0151 eml\u00e9kt\u00e1rgyaib\u00f3l Prielle-szob\u00e1t rendeztetett be."},{"sightId":1170,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Inspectoratul Teritorial al Poli\u021biei de Frontier\u0103","address":"Strada Drago\u0219 Vod\u0103 38","mapdata":"1|2676|83","gps_lat":"47.9337124263","gps_long":"23.8978946224","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"19","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Honv\u00e9d Laktanya","seolink":"volt-honved-laktanya","note":"","history":"1891-ben Mandel J\u00f3zsef v\u00e1rosi f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt a Kamarai \u00faton."},{"sightId":1171,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Hotel Coroana","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 8","mapdata":"1|1539|1076","gps_lat":"47.9279938371","gps_long":"23.8879767906","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Coroana_Sighet.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Hotel Coroana Sighet\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9c\/Hotel_Coroana_Sighet.JPG\/512px-Hotel_Coroana_Sighet.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Hotel_Coroana_Sighet.JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Korona Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"volt-korona-szallo","note":"","history":"1891-ben eklektikus k\u00fcls\u0151t kapott."},{"sightId":1172,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Avram Iancu 22","mapdata":"1|131|1121","gps_lat":"47.9277997955","gps_long":"23.8760668058","religion":0,"oldtype":"71","newtype":"71","homepage":"https:\/\/www.spitalsighet.ro\/istoric-spital_ro_11","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Elmegy\u00f3gyint\u00e9zet","seolink":"volt-elmegyogyintezet","note":"","history":"1905 \u00e9s 1906 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt fel M\u00e1ramaros v\u00e1rmegye elmeny\u00f3gyint\u00e9zete nyolc pavilonszer\u0171 \u00e9p\u00fcletben, a nagyv\u00e1radi Riman\u00f3czy K\u00e1lm\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervez\u00e9s\u00e9ben, nagyr\u00e9szt k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l."},{"sightId":1173,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii Nr. 13","mapdata":"1|1364|1075","gps_lat":"47.9280194836","gps_long":"23.8865901043","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Hollosy_din_Sighet_(2).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa Hollosy din Sighet (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/ce\/Casa_Hollosy_din_Sighet_%282%29.JPG\/512px-Casa_Hollosy_din_Sighet_%282%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Hollosy_din_Sighet_(2).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Holl\u00f3sy-h\u00e1z","seolink":"hollosy-haz","note":"","history":"E h\u00e1zban sz\u00fcletett \u00e9s 1857 \u00e9s 1873 k\u00f6z\u00f6tt itt \u00e9lt Holl\u00f3sy Simon, a nagyb\u00e1nyai fest\u0151iskola megteremt\u0151je. Budapesten, majd M\u00fcnchenben tanult, ahol 1886-ban mag\u00e1niskol\u00e1t nyitott. 1896-ban Nagyb\u00e1ny\u00e1ra hozta a fest\u0151iskol\u00e1t."},{"sightId":1174,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gheorghe \u0218incai","mapdata":"1|1655|1320","gps_lat":"47.9265973778","gps_long":"23.8891240019","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.scoala2sighet.ro\/web\/index\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Asztalos S\u00e1ndor utcai \u00e1ltal\u00e1nos iskola","seolink":"asztalos-sandor-utcai-altalanos-iskola","note":"","history":"1902-ben szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1175,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Doctor Ioan Mihalyi de Ap\u0219a 5","mapdata":"1|1780|1036","gps_lat":"47.9282377596","gps_long":"23.8902268915","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sighetu Marmatiei Centrul istoric\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/13\/Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric.JPG\/512px-Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sighetu_Marmatiei_Centrul_istoric.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e1ll Man\u00f3 h\u00e1za","seolink":"pall-mano-haza","note":"","history":"1891-ben a vigad\u00f3 mellett \u00e9p\u00fclt fel a saroktornyos h\u00e1z."},{"sightId":1176,"townId":56,"active":1,"name_LO":"Muzeul Satului Maramure\u0219ean","address":"Strada Muzeului 1","mapdata":"","gps_lat":"47.9192826985","gps_long":"23.9275131932","religion":0,"oldtype":"100","newtype":"100","homepage":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/descopera\/muzeul-satului-maramuresean\/","openinghours":"http:\/\/muzeulmaramuresului.ro\/despre\/","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Visem, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maramure%C8%99_Village_Museum_06.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Maramure\u0219 Village Museum 06\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/ff\/Maramure%C8%99_Village_Museum_06.jpg\/512px-Maramure%C8%99_Village_Museum_06.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maramure%C8%99_Village_Museum_06.jpg\u0022\u003EVisem\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1ramarosi Falum\u00fazeum","seolink":"maramarosi-falumuzeum","note":"","history":"1981-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre Rom\u00e1nia egyik legl\u00e1tv\u00e1nyosabb falum\u00fazeum\u00e1t. K\u00f6zep\u00e9n 16. sz\u00e1zadi fatemplom \u00e1ll."},{"sightId":1177,"townId":56,"active":2,"name_LO":"","address":"Strada 22 Decembrie 1989 10.","mapdata":"1|1089|944","gps_lat":"47.9287121419","gps_long":"23.8841887592","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28225\/leovey-klara-emlekmuve#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monumentul_revolutionarei_Klara_Leovey_(5).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Monumentul revolutionarei Klara Leovey (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0a\/Monumentul_revolutionarei_Klara_Leovey_%285%29.JPG\/256px-Monumentul_revolutionarei_Klara_Leovey_%285%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Monumentul_revolutionarei_Klara_Leovey_(5).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Le\u00f6vey Kl\u00e1ra eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"leovey-klara-emlekmuve","note":"","history":"Le\u00f6vey Kl\u00e1ra a magyar n\u0151nevel\u00e9s egyik \u00fatt\u00f6r\u0151je, \u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, M\u00e1ramarosszigeten sz\u00fcletett. Eml\u00e9km\u0171v\u00e9t 1899-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel. Budapesten 1897. \u00e1prilis 8-\u00e1n egy omnibusz elg\u00e1zolta \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny \u00f3ra m\u00falva elhunyt. V\u00e9gs\u0151 nyughelye M\u00e1ramarosszigeten, a reform\u00e1tus temet\u0151ben van: \u00e1prilis 12-\u00e9n helyezt\u00e9k \u0151t \u00f6r\u00f6k nyugalomra abba a s\u00edrboltba, amelyet 1864-ben elhunyt \u00e9desanyja r\u00e9sz\u00e9re k\u00e9sz\u00edttetett."},{"sightId":1178,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii 23.","mapdata":"1|1101|977","gps_lat":"47.9285280061","gps_long":"23.8843177674","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28119\/mihalyi-janos#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_reformata_din_Sighet_(5).JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica reformata din Sighet (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/35\/Biserica_reformata_din_Sighet_%285%29.JPG\/256px-Biserica_reformata_din_Sighet_%285%29.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_reformata_din_Sighet_(5).JPG\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mih\u00e1lyi J\u00e1nos mellszobra ","seolink":"mihalyi-janos-mellszobra","note":"","history":"Mih\u00e1lyi J\u00e1nos magyar lev\u00e9lt\u00e1ros, jogtudor, megyei f\u0151\u00fcgy\u00e9sz. M\u00e1ramarossziget 14\u201315. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9vel foglalkozott, az akkori oklevelek, dokumentumok elemz\u00e9s\u00e9vel, ford\u00edt\u00e1s\u00e1val. M\u0171ve h\u00e1rom nyelv\u0171: magyar, latin \u00e9s rom\u00e1n. M\u00e1r 1925-ben szobrot \u00e1ll\u00edtottak neki, de mivel ez m\u00e1r a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n volt, az akkori hat\u00f3s\u00e1gok csak rom\u00e1n felirattal enged\u00e9lyezt\u00e9k a szobor fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A magyar katon\u00e1k 1940-ben ez\u00e9rt t\u00e9ved\u00e9sb\u0151l led\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. 1989-ben-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a magyar reform\u00e1tus templom mellett. Mihai Borodi rom\u00e1n szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa. "},{"sightId":1179,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1049|992","gps_lat":"47.9285067681","gps_long":"23.8838720639","religion":0,"oldtype":"39","newtype":"39","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/30824\/a-6-wurttemberg-huszarezred-emlekmuve#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A 6. W\u00fcrttemberg husz\u00e1rezred eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"a-6-wurttemberg-huszarezred-emlekmuve","note":"A reform\u00e1tus templomban.","history":"A szabads\u00e1gharc egyik legjobb husz\u00e1rezred\u00e9re eml\u00e9kez\u0151 domborm\u0171. 1848. m\u00e1jus 31-\u00e9n M\u00e1ramarosszigetre \u00e9rt 6. W\u00fcrttemberg husz\u00e1rezred 131 husz\u00e1r\u00e1nak \u00e9s az \u00e9let\u00fcket \u00e1ldoz\u00f3 parancsnokaik: Lenkey J\u00e1nos t\u00e1bornok \u00e9s Fi\u00e1th Pompejus f\u0151hadnagy eml\u00e9k\u00e9re helyezt\u00e9k el 2008. m\u00e1jus 31-\u00e9n.@\nA forradalom idej\u00e9n Gal\u00edci\u00e1ban \u00e1llom\u00e1sozott 2. sz\u00e1zad Lenkey J\u00e1nos, Fi\u00e1th Pompejus f\u0151hadnagy \u00e9s Hars\u00e1nyi B\u00e1lint \u0151rmester vezet\u00e9s\u00e9vel, kalandos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra sz\u00f6k\u00f6tt. Az osztr\u00e1k had\u00fcgyminiszt\u00e9rium k\u00f6vetelte Lenkey megb\u00fcntet\u00e9s\u00e9t, a magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny viszont lelkesen a sz\u00f6k\u00f6tt katon\u00e1k mell\u00e9 \u00e1llt. A sz\u00e1zadot v\u00e9g\u00fcl beosztott\u00e1k a szerb felkel\u0151k ellen fel\u00e1ll\u00edtott seregbe. A sz\u00e1zad becs\u00fclettel v\u00e9gigharcolta a d\u00e9lvid\u00e9ki h\u00e1bor\u00fat, jutalmul Lenkey J\u00e1nost okt\u00f3berben ezredess\u00e9 l\u00e9ptett\u00e9k el\u0151 \u00e9s kinevezt\u00e9k az alakul\u00f3 els\u0151 honv\u00e9d husz\u00e1rezred, a 13. Hunyadi husz\u00e1rezred parancsnok\u00e1nak."},{"sightId":1180,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Dr. Ioan Mihaly de Ap\u0219a","mapdata":"1|1021|1016","gps_lat":"47.9283545650","gps_long":"23.8835070842","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"125","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/16802\/szilagyi-istvan-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Zsigmond Poll\u00e1k\n, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szil%C3%A1gyi_Istv%C3%A1n1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/e\/e2\/Szil%C3%A1gyi_Istv%C3%A1n1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Szil%C3%A1gyi_Istv%C3%A1n1.jpg\u0022\u003EZsigmond Poll\u00e1k\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szil\u00e1gyi Istv\u00e1n mellszobra","seolink":"szilagyi-istvan-mellszobra","note":"","history":"A m\u00e1ramarosszigeti reform\u00e1tus l\u00edceum egykori igazgat\u00f3j\u00e1nak k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt mellszobr\u00e1t 1899. m\u00e1jus 7-\u00e9n avatt\u00e1k fel a reform\u00e1tus templom \u00e9s az iskola k\u00f6z\u00f6tti kertben. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n megrong\u00e1lt\u00e1k, majd lebontott\u00e1k. A b\u00fcszt\u00f6t a reform\u00e1tus par\u00f3ki\u00e1n meg\u0151rizt\u00e9k."},{"sightId":1181,"townId":56,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1088|1014","gps_lat":"47.9285232577","gps_long":"23.8843534911","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_reformata_din_Sighet_retusat_2020.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica reformata din Sighet retusat 2020\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/Biserica_reformata_din_Sighet_retusat_2020.jpg\/256px-Biserica_reformata_din_Sighet_retusat_2020.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_reformata_din_Sighet_retusat_2020.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"1848-49-es eml\u00e9koszlop","seolink":"1848-49-es-emlekoszlop","note":"","history":"1887-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a reform\u00e1tus templom-kertben a v\u00e1rmegyeh\u00e1z\u00e1val szemben Asztalos S\u00e1ndor \u00e9s M\u00f3ricz Samu honv\u00e9dek eml\u00e9koszlop\u00e1t."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}