Máriaradnai kegytemplom és ferences kolostor
Mănăstirea Romano-Catolică Sf. Maria Radna
Máriaradnai kegytemplom és ferences kolostor
Mănăstirea Romano-Catolică Sf. Maria Radna
Eredetileg:
templom és kolostor
GPS koordináták:
46.0990044071, 21.6861447842
Története
Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Mariazell mellett a legrangosabb búcsújáróhelynek számított. A katolikus hívek többségét magyarok alkotják. A ferences szerzeteseket még Károly Róbert telepítette le 1325-ben Lippán. Kolostort alapított a számukra és templomot emeltetett nagybátyja, Toulouse-i Szent Lajos tiszteletére. 1440-ben Radnát először említik a források. 1520-ban egy özvegy kápolnát emeltetett a radnai dombon. A Marostól délre eső Bánság török kézre kerülésével itt a ferencesek mutattak be szentmisét a menekültek számára. 1668-ban a ferences szerzetesek randai kápolnájának egy papírra nyomtatott szentképet adományoznak amely a Bassano del Grappa-i (Olaszország, Vicenza tartomány) Remondini nyomdából származik. Ez a napjainkban is tisztelt csodatévő kegykép. 1695-ben török katonák felgyújtották a kápolnát, csodálatos módon a papírra nyomtatott kegyképre éppségben találtak rá az elszenesedett romok között. Egy másik legenda szerint egy török katona lóházon akart bemenni a templomba, lova azonban egy kőben megbotlott, patájának nyoma ma is ott látható a templom falán. Az 1699-es karlócai béke nyomán a Maros határfolyó lett, az északra eső terület Radnával együtt ismét Magyarország része lett, míg a folyó déli partján lévő Lippa török megszállás alatt maradt. A Bánság az 1718-as pozsareváci békében került vissza Magyarországhoz. 1709-ben a pestisjárvány elmúltával fogadalomból szervezték meg Arad városának első zarándoklatát Máriaradnára. 1722-ben a templom körül rejtéjes éjszakai fénysugarak jelentek meg. 1727-ben elkezdődött a mai kolostorépület építése a nyugati szárnnyal. 1743 és 1747 között megépült a déli szárny is. 1750-ben a máriaradnai kegytemplomot és kegyhelyet zarándokhellyé nyilvánították. 1756. július 7-én helyezték el a mai templom alapkövét. 1767. július 9-én pünkösd vasárnapján Franz ANton Leopold von Engl zu Wagrain püspök személyesen vitte át a kegyképet a régi kápolnából az új templomba, a templomot 12.000 zarándok kereste fel. 1768-ban Mária Terézia fia, II. József is felkereste. 1769 és 1770 között a kegykép rokokó keretét Mária Terézia utasítására Josef Moser bécsi duvari ötvös készítette el 30 kg ezüst felhasználásával. 1820-ban Rudnay Sándor bíboros prímás, esztergomi érsek (korábban erdélyi püspök) ünnepélyesen felszentelte a templomot és két aranykoronát (a Szűzanya és a kis Jézus koronáját) adományozta a templomnak. Az érsek végakarata szerint a szívét is itt őrzik. 1832-ben pünkösdkor 25.000 zarándok érkezett, köztük román ortodox hívek is. 1895-ben az első csodatétel 200-adik évfordulóján új, carrarai márvány oltárt kapott. 1905-ben felállították a temesvári Wegenstein Lipót műhelyéből származó orgonát. 1911-ben mindkét tornyát 30 méterrel magasították, elérve a 67 métert. 1917-ben az orgona sípjait és a templom harangjait a háborús célokra foflalták le. A román megszállás után Dr. Pacha Ágoston püspök munkájának köszönhetően továbbra is sok zarándok kereste fel a kegyhelyet. 1935-ben például a püspök vezetésével 73.000 zarándok kereste fel, ez volt történetének legnagyobb búcsúja. 1951-ben a szerzetesrendek feloszlatása után a kommunisták a Romániában működő összes ferences szerzetest Máriaradnára száműzték. Kilenc hónapig mintegy száz ferences és százötven szerzetesnővér kényszerlakhelyéül jelölték ki. A hatóságok megpróbálták kiéheztetni őket, hogy elhagyják a rendet, de a falvak népe titokban ellátta őket. Ezután szétszórták őket az ország különböző részeire. 1964-ben a 13 év börtön után szabadult dr. Boros Béla címzetes érsek első útja Máriaradnára vezetett. 1971-ben a kegyhelyet felújították a kommunista elmyonás ellenére érkező zarándokok adományából. Ezután próbálták ellehetetleníteni a búcsújáróhelyet, például a kegyhely búcsónapján, Szent Anna ünnepén a dolgozóknak nem adtak ki szabadságot. 1989-után a ferencesek fokozatosan visszavették. 1992-ben II. János Pál pápa a templomot basilica minorrá nyilvánította. Ez alkalommal dr. Boros Béla címzetes érsek új oltárt adományozott a kegytemplomnak. 2003-ban a ferences szerzetesek az utánpótlás hiánya miatt elhagyták a kolostort. A templomot azóta a Temesvári Püspökség tartja fenn. 2013 és 2015 között EU-s forrásból felújították turisztikai célzattal. II. János Pál pápa 2,4 méter magas szobrát boldoggá avatása alkalmából állították.
{"item":"sight","set":{"sightId":1601,"townId":65,"active":1,"name_LO":"M\u0103n\u0103stirea Romano-Catolic\u0103 Sf. Maria Radna","address":"M\u00e1riaradna","mapdata":"2|539|261","gps_lat":"46.0990044071","gps_long":"21.6861447842","religion":0,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.mariaradna.com\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Maria-kegytemplom-es-kolostor-Mariaradna-1694","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicole me1, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maria_Radna_,_Lipova,_Arad,_Romania.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Maria Radna , Lipova, Arad, Romania\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Maria_Radna_%2C_Lipova%2C_Arad%2C_Romania.jpg\/512px-Maria_Radna_%2C_Lipova%2C_Arad%2C_Romania.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maria_Radna_,_Lipova,_Arad,_Romania.jpg\u0022\u003ENicole me1\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1riaradnai kegytemplom \u00e9s ferences kolostor","note":"","history":"Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia idej\u00e9n Mariazell mellett a legrangosabb b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3helynek sz\u00e1m\u00edtott. A katolikus h\u00edvek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t magyarok alkotj\u00e1k. A ferences szerzeteseket m\u00e9g K\u00e1roly R\u00f3bert telep\u00edtette le 1325-ben Lipp\u00e1n. Kolostort alap\u00edtott a sz\u00e1mukra \u00e9s templomot emeltetett nagyb\u00e1tyja, Toulouse-i Szent Lajos tisztelet\u00e9re. 1440-ben Radn\u00e1t el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtik a forr\u00e1sok. 1520-ban egy \u00f6zvegy k\u00e1poln\u00e1t emeltetett a radnai dombon. A Marost\u00f3l d\u00e9lre es\u0151 B\u00e1ns\u00e1g t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel itt a ferencesek mutattak be szentmis\u00e9t a menek\u00fcltek sz\u00e1m\u00e1ra. 1668-ban a ferences szerzetesek randai k\u00e1poln\u00e1j\u00e1nak egy pap\u00edrra nyomtatott szentk\u00e9pet adom\u00e1nyoznak amely a Bassano del Grappa-i (Olaszorsz\u00e1g, Vicenza tartom\u00e1ny) Remondini nyomd\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ez a napjainkban is tisztelt csodat\u00e9v\u0151 kegyk\u00e9p. 1695-ben t\u00f6r\u00f6k katon\u00e1k felgy\u00fajtott\u00e1k a k\u00e1poln\u00e1t, csod\u00e1latos m\u00f3don a pap\u00edrra nyomtatott kegyk\u00e9pre \u00e9pps\u00e9gben tal\u00e1ltak r\u00e1 az elszenesedett romok k\u00f6z\u00f6tt. Egy m\u00e1sik legenda szerint egy t\u00f6r\u00f6k katona l\u00f3h\u00e1zon akart bemenni a templomba, lova azonban egy k\u0151ben megbotlott, pat\u00e1j\u00e1nak nyoma ma is ott l\u00e1that\u00f3 a templom fal\u00e1n. Az 1699-es karl\u00f3cai b\u00e9ke nyom\u00e1n a Maros hat\u00e1rfoly\u00f3 lett, az \u00e9szakra es\u0151 ter\u00fclet Radn\u00e1val egy\u00fctt ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze lett, m\u00edg a foly\u00f3 d\u00e9li partj\u00e1n l\u00e9v\u0151 Lippa t\u00f6r\u00f6k megsz\u00e1ll\u00e1s alatt maradt. A B\u00e1ns\u00e1g az 1718-as pozsarev\u00e1ci b\u00e9k\u00e9ben ker\u00fclt vissza Magyarorsz\u00e1ghoz. 1709-ben a pestisj\u00e1rv\u00e1ny elm\u00falt\u00e1val fogadalomb\u00f3l szervezt\u00e9k meg Arad v\u00e1ros\u00e1nak els\u0151 zar\u00e1ndoklat\u00e1t M\u00e1riaradn\u00e1ra. 1722-ben a templom k\u00f6r\u00fcl rejt\u00e9jes \u00e9jszakai f\u00e9nysugarak jelentek meg. 1727-ben elkezd\u0151d\u00f6tt a mai kolostor\u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9se a nyugati sz\u00e1rnnyal. 1743 \u00e9s 1747 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a d\u00e9li sz\u00e1rny is. 1750-ben a m\u00e1riaradnai kegytemplomot \u00e9s kegyhelyet zar\u00e1ndokhelly\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. 1756. j\u00falius 7-\u00e9n helyezt\u00e9k el a mai templom alapk\u00f6v\u00e9t. 1767. j\u00falius 9-\u00e9n p\u00fcnk\u00f6sd vas\u00e1rnapj\u00e1n Franz ANton Leopold von Engl zu Wagrain p\u00fcsp\u00f6k szem\u00e9lyesen vitte \u00e1t a kegyk\u00e9pet a r\u00e9gi k\u00e1poln\u00e1b\u00f3l az \u00faj templomba, a templomot 12.000 zar\u00e1ndok kereste fel. 1768-ban M\u00e1ria Ter\u00e9zia fia, II. J\u00f3zsef is felkereste. 1769 \u00e9s 1770 k\u00f6z\u00f6tt a kegyk\u00e9p rokok\u00f3 keret\u00e9t M\u00e1ria Ter\u00e9zia utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Josef Moser b\u00e9csi duvari \u00f6tv\u00f6s k\u00e9sz\u00edtette el 30 kg ez\u00fcst felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. 1820-ban Rudnay S\u00e1ndor b\u00edboros pr\u00edm\u00e1s, esztergomi \u00e9rsek (kor\u00e1bban erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k) \u00fcnnep\u00e9lyesen felszentelte a templomot \u00e9s k\u00e9t aranykoron\u00e1t (a Sz\u0171zanya \u00e9s a kis J\u00e9zus koron\u00e1j\u00e1t) adom\u00e1nyozta a templomnak. Az \u00e9rsek v\u00e9gakarata szerint a sz\u00edv\u00e9t is itt \u0151rzik. 1832-ben p\u00fcnk\u00f6sdkor 25.000 zar\u00e1ndok \u00e9rkezett, k\u00f6zt\u00fck rom\u00e1n ortodox h\u00edvek is. 1895-ben az els\u0151 csodat\u00e9tel 200-adik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n \u00faj, carrarai m\u00e1rv\u00e1ny olt\u00e1rt kapott. 1905-ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a temesv\u00e1ri Wegenstein Lip\u00f3t m\u0171hely\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 orgon\u00e1t. 1911-ben mindk\u00e9t torny\u00e1t 30 m\u00e9terrel magas\u00edtott\u00e1k, el\u00e9rve a 67 m\u00e9tert. 1917-ben az orgona s\u00edpjait \u00e9s a templom harangjait a h\u00e1bor\u00fas c\u00e9lokra foflalt\u00e1k le. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n Dr. Pacha \u00c1goston p\u00fcsp\u00f6k munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tov\u00e1bbra is sok zar\u00e1ndok kereste fel a kegyhelyet. 1935-ben p\u00e9ld\u00e1ul a p\u00fcsp\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel 73.000 zar\u00e1ndok kereste fel, ez volt t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legnagyobb b\u00facs\u00faja. 1951-ben a szerzetesrendek feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n a kommunist\u00e1k a Rom\u00e1ni\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00f6sszes ferences szerzetest M\u00e1riaradn\u00e1ra sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k. Kilenc h\u00f3napig mintegy sz\u00e1z ferences \u00e9s sz\u00e1z\u00f6tven szerzetesn\u0151v\u00e9r k\u00e9nyszerlakhely\u00e9\u00fcl jel\u00f6lt\u00e9k ki. A hat\u00f3s\u00e1gok megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ki\u00e9heztetni \u0151ket, hogy elhagyj\u00e1k a rendet, de a falvak n\u00e9pe titokban ell\u00e1tta \u0151ket. Ezut\u00e1n sz\u00e9tsz\u00f3rt\u00e1k \u0151ket az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeire. 1964-ben a 13 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6n ut\u00e1n szabadult dr. Boros B\u00e9la c\u00edmzetes \u00e9rsek els\u0151 \u00fatja M\u00e1riaradn\u00e1ra vezetett. 1971-ben a kegyhelyet fel\u00faj\u00edtott\u00e1k a kommunista elmyon\u00e1s ellen\u00e9re \u00e9rkez\u0151 zar\u00e1ndokok adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. Ezut\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ellehetetlen\u00edteni a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3helyet, p\u00e9ld\u00e1ul a kegyhely b\u00facs\u00f3napj\u00e1n, Szent Anna \u00fcnnep\u00e9n a dolgoz\u00f3knak nem adtak ki szabads\u00e1got. 1989-ut\u00e1n a ferencesek fokozatosan visszavett\u00e9k. 1992-ben II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa a templomot basilica minorr\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ez alkalommal dr. Boros B\u00e9la c\u00edmzetes \u00e9rsek \u00faj olt\u00e1rt adom\u00e1nyozott a kegytemplomnak. 2003-ban a ferences szerzetesek az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s hi\u00e1nya miatt elhagyt\u00e1k a kolostort. A templomot az\u00f3ta a Temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tartja fenn. 2013 \u00e9s 2015 k\u00f6z\u00f6tt EU-s forr\u00e1sb\u00f3l fel\u00faj\u00edtott\u00e1k turisztikai c\u00e9lzattal. II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 2,4 m\u00e9ter magas szobr\u00e1t boldogg\u00e1 avat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. \n&\nmariaradna.com: T\u00f6rt\u00e9net|mariaradna.com\/hu\/toertenet","town":{"townId":65,"name_HU":"Lippa","name_LO":"Lipova","seolink":"lippa-lipova","oldcounty":28,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}
