exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Lippa

Lipova
Lippa
Román:
Lipova
Német:
Lippa
Lippa
Nicole me1, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Temes
Ország:
Románia
Megye:
Arad
Folyó:
Maros
Tengerszint feletti magasság:
123–127 m
GPS koordináták:
46.091799, 21.694815
Google térkép:
Népesség
Népesség:
7e
Magyarok aránya:
2.63%
Népesség 1910-ben
Összesen 7427
Magyarok 22.37%
Németek 33.17%
Oláhok 42.96%
Címer
ROU AR Lipova CoA
Romanian Government, Public domain, via Wikimedia Commons

A marosi révnél kialakult városka a kereskedelmi utak itteni találkozásának köszönhette jelentőségét. Károly Róbert király, amikor székhelyét az oligarchák miatt Temesváron tartotta, Lippán is gyakran megfordult, és itt templomot is építtetett. Később ugyanő pénzverőkamarát hozott létre Lippa székhellyel. A 14. században Arad vármegye legnagyobb városa volt, jelentősége a névadó települését is meghaladta. Itt raktározták a Maros folyón szállított sót is. A településen az első várat Hunyadi János építtette. 1529-ben Szapolyai János király szabad királyi városi rangra emelte, hogy elősegítse fejlődését. Buda eleste után itt húzódott meg az özvegy Izabella királyné és a kis János Zsigmond. Miután Fráter György, Erdély helytartója kényszerítésére Izabella átadta Erdélyt Ferdinánd királynak, a törökök megszállták. Fráter György végzetét Lippán tanúsított kettős játéka okozta. Miután ugyanis megostromolta, és a megszállóknak szabad elvonulást engedett, a császár bizalmát elvesztette, és merénylet áldozata lett. Lippa a következő évben indított büntető hadjáratban került török kézre hosszabb időre. 1595-ben az Erdélyi Fejedelemség magyar csapatai szabadították fel, de 1616-ban a török követelésére a fejedelem kénytelen volt ismét átengedni. Véglegesen a 17. század végén szabadult fel, de várát a törökökkel kötött béke értelmében le kellett rombolni. A környék újratelepítésében a Habsburgok a magyarokkal szemben előnyben részesítették a németeket és oláhokat. A 19. században az Erdélyből a Maroson végzett faszállításban nyert ismét jelentőséget a város, amikor a lippai tutajosok a szászrégeni társasággal együtt egyeduralkodóvá váltak. A város mellett a Maros északi oldalán található Máriaradna község, amelynek kegytemploma az Osztrák-Magyar Monarchia idején Mariazell mellett a legrangosabb búcsújáróhelynek számított.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241 előtt
Az Árpád-házi uralkodók idején a temesvári királyi ispánsághoz tartozott a kicsiny település, aminek fontosságát a közeli révátkelő adta. A kereskedelmi utak találkozásánál rövidesen virágzó városka nőtte ki magát.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241-42
Tatárjárás pusztította.
1241 után
Várát valószínűleg IV. Béla emeltette a tatárjárás után.
1285
Visszaverte Nogáj tatár kán ostromát a második tatárjárás során.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1315 és 1317 között
Károly Róbert király gyakran tartózkodott itt, uralkodása alatt nagy fontosságú várossá fejlődött. Amikor Károly Róbert Temesvárra tette át székhelyét, a király adományából díszes templomot emeltek Lippán.
1325 körül
Károly Róbert királyi pénzverőkamarát hozott létre.
1328 körül
A feltételezett szegedi pénzverdét is Lippára helyezte át a király, ami 1331-1442 között szűnt meg.
1325
Ferences kolostort alapítottak benne, 1531-ben pedig beginák kolostora is volt.
1333
Arad vármegye legnagyobb városa volt.
1342-1382
Nagy Lajos idejéből okleveles forrás megemlékezett a Maros folyó menti só raktárakról, amikben az akkori idők élelmiszertartósításához nélkülözhetetlen sót helyezték biztonságba.
1440
A solymosi várbirtok Hunyadi János szörényi bán, majd erdélyi vajda tulajdonába került, amihez Lippa mezővárosa is tartozott. A Maros folyó menti új szerzeményének védelmére adott utasítást egy vár építésére, ami a település belső részén létesült, közel a folyóhoz.
1456. február
Először említette oklevél várnagyát, Keszi Balázst, aki Hunyadi familiárisa volt.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1457
V. László Temesváron esküvel biztosította a Hunyadiakat, hogy nem áll bosszút Cillei Ulrich Nándorfehérváron való megöletése miatt. Ennek ellenére mégis lefejeztette Hunyadi Lászlót.
1462
Jan Jiskra cseh rablóvezér az átadott felvidéki várai fejében Mátyás királytól megkapta a solymosi és lippai uradalmat.
1470
Jiskra fiú utód hátrahagyása nélkül hunyt el. Halála után az uradalmakat Bánfi Miklós és testvére, Jakab örökölte volna, ők azonban még beiktatásuk előtt elfoglalták a várat. Ezért Mátyás fiának, Corvin Jánosnak adományozta. Ezzel az volt a célja, hogy, leszármazója, mint az ország leghatalmasabb földesura, biztosan megszerezze a magyar trónt. Ezt azonban 1490 után megakadályozták a központi államhatalom visszatérésétől rettegő főnemesek.
1505
Corvin János elhunyt. Özvegye, Frangepán Beatrix hamarosan újra férjhez ment Brandenburgi György őrgrófhoz, aki így megkaparintotta a horvátországi és erdélyi birtokokat. Brandenburgi György II. Ulászló hívására érkezett Magyarországra. Korhely életet élt. II. Lajos nevelője lett, de elmozdították.
1510
Brandenburgi György őrgróf bástyákkal és védművekkel erősítette meg a várost.
1514
Várnagya, Bodó Miklós, harc nélkül átengedte Dózsa György parasztseregének. A parasztfelkelés leverése során Szapolyai János erdélyi vajda csapatai szállták meg, akinek a birtokába is került.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1529
Szapolyai János a fejlődését elősegítendő szabad királyi várossá emelte. A fenyegető török veszedelem azonban nem engedte kibontakozni a települést, a könnyűlovas portyázók gyakorta fenyegették.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1541
Buda eleste után a koronával és a gyermek János Zsigmonddal ide költözött az özvegy Izabella királyné és itt húzódott meg 1542 májusáig.
1551
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
1551
Fráter György I. Ferdinándnak engedte át. Ecsedi Báthory Endre foglalta el katonáival.
1551. október 8.
A szultán parancsára Mehmed beglerbég serege vette ostrom alá, hogy megtorolja Erdély átadását a Habsburg-hatalomnak. A városlakók többségét alkotó szerb lakosság, az ostrom szenvedéseit elkerülendő, kaput nyitott előttük, akik feldúlták a várost.
1551. november 5.
Megostromolták Lippa várát, ahol több hetes viadal után, vezértársai ellenkezése dacára Fráter György Uléma pasának szabad elvonulást engedélyezett, illetve megküldte a Portának az éves adót is, hogy ne vonja magára a törökök teljes haragját. Ez Castaldoban gyanakvást keltett, aki azt hitte, hogy Fráter György összejátszik a törökkel. Az udvarból olyan parancsot kapott, hogy ha ez az összejátszás bizonyossá válik, tegyen belátása szerint.
1551. december 17.
Martinuzzit (György barátot, Fráter Györgyöt) Castaldo emberei meggyilkolták. A kegyetlen gyilkosság után a halott 70 napig - míg holttestét fel nem fedezték - vérbe fagyva feküdt a palotában, és csak 1552. márciusában temették el a gyulafehérvári Szent Mihály-templomban. Martinuzzi hatalmas vagyonát a Habsburg Ferdinánd király szolgálatában álló Castaldo zsoldosvezér kaparintotta meg. Az egykorú források szerint 250 ezer magyar forintot, 889 márka veretlen aranyat, 2453 márka ezüstöt, 4000 Lüszimakhosz-aranyat, aranyláncok és ezüstedények garmadáját pakolták társzekérre az idegen zsoldosok. De elhajtották György barát 300 lóból álló ménesét is.
1552
Magyarországra az oszmánok két hadjáratot vezettek. A Temesközben Ahmed budai pasa vette ostrom alá a katonai szempontból igen jelentős Temesvárt. Annak július 27-i elestének hírére, a közeli Lippa várából harc nélkül megfutott Aldana spanyol parancsnok embereivel együtt. Évtizedekre török kézre került. Ekkortól szandzsákszékhely volt.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1570-es évek
100-500 török katona állomásozott a várban. A negyvenéves török uralom alatt szefárd zsidók is éltek itt.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1595. május 27.
Báthory Zsigmond a karánsebesi és lugosi bánságot a harcedzett Borbély Györgyre bízta. Borbély augusztus 13-án Facsádnál megverte a temesvári pasa seregét, majd szeptember 1-én felszabadította Lippát, ezután egészen Aradig nyomult előre és azt is felszabadította.
1595
A temesvári beglerbég vette ostrom alá a Borbély György által védett Lippát, de Báthory Zsigmond felmentő seregének közeledtére visszavonult. Báthory Temesvár sikertelen ostroma után kétezer főnyi helyőrséget helyezett el a várban.
1598. június 27.
Szaturdzsi Mehmed csapata szenvedett a város mellett vereséget az erdélyiektől.
1600
Mihály vajda foglalta el.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. június vége
Bocskai Istvánnak megadta magát Jenő, Lippa, Lugos és Karánsebes.
1605
A Bocskai által kinevezett Keresztesi Pál lugosi és karánsebesi bán által Lippára küldött rácok lovait elhajtották a tatárok. A rácok ezt a magyarokra fogták, és bosszúból elfoglalták a várost és átadták a temesvári pasának.
1606
Petneházy István foglalta vissza Bocskai javára. Birtoklásának kérdése kulcsszerepet játszott Erdély és a Porta diplomáciai kapcsolatában. Bocskai megígérte, hogy Jenőt és Lippát átadja a törököknek azok támogatásáért, de ezt nem teljesítette. Rákóczi Zsigmond a szerb katonaság által védett várost felmentette minden adó alól.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1616
Az erdélyi országgyűlés elrendelte átadását a töröknek, miután Bethlen Gábor török segítséggel jutott Erdély trónjára. Mivel Vajda István kapitány nem volt hajlandó teljesíteni a parancsot, Bethlen Gábor fegyverrel vette be a várat, majd engedte át a temesvári beglerbégnek. Bethlen cserébe megtarthatta Borosjenő várát. A török kijavította és bővítette az erősséget. Helyőrségét jelentősen megerősítették, részben a környező végvárak idemenekült török védőivel.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658. június 26.
Itt verte meg II. Rákóczi György fejedelem Ahmed budai pasa seregét.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686. január 26.
Négynapos ostrom után Caraffa és Veterani foglalták vissza.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688. június 20.
Caraffa elfoglalta, miközben seregével elhagyta az 1687-ben meghódított Erdélyt.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1690
A törökök foglalták el ismét.
1691
Veterani visszafoglalta.
1695. szeptember 7.
A törökök (II. Musztafa szultán serege) ismét elfoglalták, ez utóbbi ostrom során a vár súlyosan megrongálódott.
1695. október
A császáriak a hátrahagyott csekély török őrségtől a várost visszafoglalták.
1699
A karlócai béke értelmében a város császári kézen maradt, de várát le kellett rombolni.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1717
A vár utolsó maradványait Löffelholz aradi császári parancsnok bontatta el.
18. század eleje
A 16–17. században főként szerbek lakták. Ők a 18. század elején elhagyták, helyükre románok költöztek be. Első német ajkú lakosai az osztrák császári hadsereg itt letelepített invalidusai voltak.
1718
A Bánság egyik kerületének a központja lett.
1724
Kétszáz nyugat-bajorországi és szászországi német család költözött be.
1764
71 német nyelvű kézműves család, majd 1780-ban és 1784-ben újabb németek érkeztek.
1768
A hajóácsok céhbe tömörültek.
1778-tól
Temes vármegyéhez tartozott, járási székhely volt.
1819
Megalakult a fazekasok céhe. A szakma a század közepén élte virágkorát.
1820
Moise Bota ortodox tanító, aki Csokonait fordított románra és népies költeményeket is írt, itt jelentette meg az első latin betűs román ábécéskönyvet, amiért a szerb egyházi vezetés elbocsátotta állásából.
1834
Kövér János főszolgabíró kórházat alapított.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
Lakossága a magyar forradalom mellé állt.
1848. november 14.
A temesvári helyőrség egyik különítménye itt verte meg Máriássy János őrnagy seregét és teremtett összeköttetést az ostromlott aradi várral.
19. század
A marosi tutajozás fontos állomása volt – idáig úsztatták az erdélyi tutajosok az összefogott szálfákat.
1855
A lippai tutajos vállalkozók társaságba tömörültek, és a század folyamán – a hasonló szászrégeni társasággal együtt – egyeduralkodóvá váltak a Maroson. Fűrészmalmot tartottak fönn, zsindelykészítőket alkalmaztak, megszervezték a Hunyad megyei erdőkitermelést és üzemeltették a lippai tutajkikötőt.
1860
Lóvasutat létesítettek Lippa és a gógyforrások körül kiépült Lippafüred között. A várostól délre feltörő négy forrásának természetesen szénsavas, magas lítium- és vastartalmú vizét már a 16. század óta ismerték. 1818-ban indult el a fürdőélet. A vizet emésztő-, mozgásszervi és érrendszeri betegségek gyógyítására használták.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1867
A német iparosok kezdeményezésére magyar tannyelvű magániskola, majd 1874-ben magyar tannyelvű polgári iskola indult.
1870 és 1875 között
Sörgyár épült Lippán. 1922-ben a temesvári sörgyár vásárolta meg, majd néhány év alatt beszüntette a gyártást, a gépeket leszerelte és később az épületet is elbontották.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1950
Közigazgatásilag hozzácsatolták Máriaradnát és Solymosvárt.
1960
Ekkor kezdték meg új lakónegyedek építését, elsősorban a város északkeleti peremén, míg délen ipari zóna létesült.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Várak
Solymos vára
Cetatea Șoimoș
Solymos vára
Argona, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Állapot:
Látványos várrom
Belépés:
Ingyenes
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Máriaradnai kegytemplom és ferences kolostor
Mănăstirea Romano-Catolică Sf. Maria Radna
Maria Radna , Lipova, Arad, Romania
Nicole me1, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom
Felkeres
Máriaradnai kegytemplom és ferences kolostor
Története

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Mariazell mellett a legrangosabb búcsújáróhelynek számított. A katolikus hívek többségét magyarok alkotják. A ferences szerzeteseket még Károly Róbert telepítette le 1325-ben Lippán. Kolostort alapított a számukra és templomot emeltetett nagybátyja, Toulouse-i Szent Lajos tiszteletére. 1440-ben Radnát először említik a források. 1520-ban egy özvegy kápolnát emeltetett a radnai dombon. A Marostól délre eső Bánság török kézre kerülésével itt a ferencesek mutattak be szentmisét a menekültek számára. 1668-ban a ferences szerzetesek randai kápolnájának egy papírra nyomtatott szentképet adományoznak amely a Bassano del Grappa-i (Olaszország, Vicenza tartomány) Remondini nyomdából származik. Ez a napjainkban is tisztelt csodatévő kegykép. 1695-ben török katonák felgyújtották a kápolnát, csodálatos módon a papírra nyomtatott kegyképre éppségben találtak rá az elszenesedett romok között. Egy másik legenda szerint egy török katona lóházon akart bemenni a templomba, lova azonban egy kőben megbotlott, patájának nyoma ma is ott látható a templom falán. Az 1699-es karlócai béke nyomán a Maros határfolyó lett, az északra eső terület Radnával együtt ismét Magyarország része lett, míg a folyó déli partján lévő Lippa török megszállás alatt maradt. A Bánság az 1718-as pozsareváci békében került vissza Magyarországhoz. 1709-ben a pestisjárvány elmúltával fogadalomból szervezték meg Arad városának első zarándoklatát Máriaradnára. 1722-ben a templom körül rejtéjes éjszakai fénysugarak jelentek meg. 1727-ben elkezdődött a mai kolostorépület építése a nyugati szárnnyal. 1743 és 1747 között megépült a déli szárny is. 1750-ben a máriaradnai kegytemplomot és kegyhelyet zarándokhellyé nyilvánították. 1756. július 7-én helyezték el a mai templom alapkövét. 1767. július 9-én pünkösd vasárnapján Franz ANton Leopold von Engl zu Wagrain püspök személyesen vitte át a kegyképet a régi kápolnából az új templomba, a templomot 12.000 zarándok kereste fel. 1768-ban Mária Terézia fia, II. József is felkereste. 1769 és 1770 között a kegykép rokokó keretét Mária Terézia utasítására Josef Moser bécsi duvari ötvös készítette el 30 kg ezüst felhasználásával. 1820-ban Rudnay Sándor bíboros prímás, esztergomi érsek (korábban erdélyi püspök) ünnepélyesen felszentelte a templomot és két aranykoronát (a Szűzanya és a kis Jézus koronáját) adományozta a templomnak. Az érsek végakarata szerint a szívét is itt őrzik. 1832-ben pünkösdkor 25.000 zarándok érkezett, köztük román ortodox hívek is. 1895-ben az első csodatétel 200-adik évfordulóján új, carrarai márvány oltárt kapott. 1905-ben felállították a temesvári Wegenstein Lipót műhelyéből származó orgonát. 1911-ben mindkét tornyát 30 méterrel magasították, elérve a 67 métert. 1917-ben az orgona sípjait és a templom harangjait a háborús célokra foflalták le. A román megszállás után Dr. Pacha Ágoston püspök munkájának köszönhetően továbbra is sok zarándok kereste fel a kegyhelyet. 1935-ben például a püspök vezetésével 73.000 zarándok kereste fel, ez volt történetének legnagyobb búcsúja. 1951-ben a szerzetesrendek feloszlatása után a kommunisták a Romániában működő összes ferences szerzetest Máriaradnára száműzték. Kilenc hónapig mintegy száz ferences és százötven szerzetesnővér kényszerlakhelyéül jelölték ki. A hatóságok megpróbálták kiéheztetni őket, hogy elhagyják a rendet, de a falvak népe titokban ellátta őket. Ezután szétszórták őket az ország különböző részeire. 1964-ben a 13 év börtön után szabadult dr. Boros Béla címzetes érsek első útja Máriaradnára vezetett. 1971-ben a kegyhelyet felújították a kommunista elmyonás ellenére érkező zarándokok adományából. Ezután próbálták ellehetetleníteni a búcsújáróhelyet, például a kegyhely búcsónapján, Szent Anna ünnepén a dolgozóknak nem adtak ki szabadságot. 1989-után a ferencesek fokozatosan visszavették. 1992-ben II. János Pál pápa a templomot basilica minorrá nyilvánította. Ez alkalommal dr. Boros Béla címzetes érsek új oltárt adományozott a kegytemplomnak. 2003-ban a ferences szerzetesek az utánpótlás hiánya miatt elhagyták a kolostort. A templomot azóta a Temesvári Püspökség tartja fenn. 2013 és 2015 között EU-s forrásból felújították turisztikai célzattal. II. János Pál pápa 2,4 méter magas szobrát boldoggá avatása alkalmából állították.

Római katolikus templom
Biserica Romano-Catolică
Catholic church lipova
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Római katolikus templom
Története

1724-ben 180 bajorországi katolikus német családot telepítettek le a városban. A templom 1880 és 1889 között épült. A közelében álló német iskolát 1819-ben kezdték építeni.

Református templom
Biserica Reformată
Lippai reformatus templom
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

Szűz Mária mennybemenetele ortodox templom
Biserica Ortodoxă Adormirea Maicii Domnului
Biserica Ortodoxa Lipova
Radufan, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szűz Mária mennybemenetele ortodox templom
Története

A templom felállításához állítólag I. Basarab havasalföldi fejedelem is hozzájárult. Már Nagy Lajos idejében említettek Lippán ortodox templomot. 1732-ben helyreállították az eredeti 15. századi freskókat. 1785-ben új ikonosztáz készült. 1792-ben megnagyobbították és barokk stílusban átalakították. 1928 és 1930 között Sever Bocu Bánát minisztere támogatásával helyreállították, ekkor kapta festett üvegablakait.

A Notre Dame-nővérek egykori zárdája
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
A Notre Dame-nővérek egykori zárdája
Története

1862-ben alapították a zárdát a Temesvárról érkezett iskolanővérek (Miasszonyunkról Nevezett Szegény Iskolanővérek). Ma az Atanasie Marienescu Iskolacsoport működik.

Középületek
Volt Magyar Királyi Főerdőhivatal
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Volt Magyar Királyi Főerdőhivatal
Története

Kulturális létesítmények
Egykori polgári fiúiskola és kereskedelmi iskola
Liceul Sever Bocu
Highschool lipova
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori polgári fiúiskola és kereskedelmi iskola
Története

1874. október 15-én a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium jóváhagyta középfokú polgári fiúiskola létrehozását, amely november 15-én kezdte meg működését. 1887. szeptember 15-én egy középfokú kereskedelmi iskolát is alapítottak. Ez a két intézmény 1919-ig, a román megszállásig párhuzamosan működött, magyar oktatási nyelvvel. 1892. augusztus 1-én tették le az iskola alapkövét és 1893. augusztus 21-ére készült el. Az északkeleti új szárny 1909. szeptemberére készült el. 1919. június 20-án a román megszálló hatalom kisajátította és az oktatás román nyelven folyt tovább.

Volt ortodox oláh iskola
Lipova, Liceul Atanasie Marinescu
Unknown author, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Volt ortodox oláh iskola
Története

A templom mellett álló (egykor ortodox) iskola 1773-ban épült, ez volt a város első állandó oláh ortodox iskolája. Emeletét 1818-ban építették rá.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt József főherceg Szálloda és Kávéház, Kultúrház
Casa de Cultură
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felkeres
Volt József főherceg Szálloda és Kávéház, Kultúrház
Története

A 19. század végén épült.

Török bazár
Bazarul Turcesc
Lippa - török bazár
Utilizator:Ugo at ro.wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kereskedelmi épület
Jelenleg:
kereskedelmi épület
Felkeres
Török bazár
Története

A 17. századból, a török uralom idejéből származik.

Városi infrastruktúra
Vashíd
Podul metalic
Bridge lipova
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
híd
Jelenleg:
híd
Felkeres
Vashíd
Története

Az 1896-ban fölépített vashíd a város első állandó közúti hídja volt a Maroson, korábban pontonhíd szolgált az átkelésre. A híd helyéről hosszú vita folyt a város német és román polgárai között, végül kompromisszumos megoldással olyan helyre építették, amely egyik fél érdekeinek sem felelt meg. A híd Lippát és Radnát köti össze és 144 méter hosszú. Ma ipartörténeti műemlék, az új Maros-híd 1991 és 1999 között készült.

Magánlakhelyek
Missics-ház, Lippai Városi Múzeum
Muzeul orăşenesc Lipova
Lipova, Muzeul orasului
Unknown author, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Missics-ház, Lippai Városi Múzeum
Története

Missics János (1861-ben és 1865–1868-ban a lippai kerület országgyűlési képviselője) egykori kastélya a 19. század első felében épült. 1930-ban Sever Bocu alakította át saját céljaira. Ma a városi múzeum működik az épületben, ahol az Eleonora Costescu és Vasile Varga gyűjteményéből származó festményeket állítják ki, illetve különféle dísztárgyak és bútorok tekinthetők meg.

Múzeumok és Galériák
Missics-ház, Lippai Városi Múzeum
Muzeul orăşenesc Lipova
Lipova, Muzeul orasului
Unknown author, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Missics-ház, Lippai Városi Múzeum
Története

Missics János (1861-ben és 1865–1868-ban a lippai kerület országgyűlési képviselője) egykori kastélya a 19. század első felében épült. 1930-ban Sever Bocu alakította át saját céljaira. Ma a városi múzeum működik az épületben, ahol az Eleonora Costescu és Vasile Varga gyűjteményéből származó festményeket állítják ki, illetve különféle dísztárgyak és bútorok tekinthetők meg.

Volt József főherceg Szálloda és Kávéház, Kultúrház
Casa de Cultură
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
rendezvényközpont
Felkeres
Volt József főherceg Szálloda és Kávéház, Kultúrház
Története

A 19. század végén épült.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.0917990000","long":"21.6948150000"},"townlink":"lippa-lipova","town":{"townId":65,"active":1,"name_HU":"Lippa","name_LO":"Lipova","name_GE":"Lippa","name_LT":"","seolink":"lippa-lipova","listorder":29,"oldcounty":28,"country":4,"division":14,"altitude":"123\u2013127","gps_lat":"46.0917990000","gps_long":"21.6948150000","population":7,"hungarian_2011":2.63,"population_1910":7427,"hungarian_1910":22.37,"german_1910":33.17,"slovak_1910":0,"romanian_1910":42.96,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicole me1, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maria_Radna_,_Lipova,_Arad,_Romania.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Maria Radna , Lipova, Arad, Romania\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Maria_Radna_%2C_Lipova%2C_Arad%2C_Romania.jpg\/512px-Maria_Radna_%2C_Lipova%2C_Arad%2C_Romania.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maria_Radna_,_Lipova,_Arad,_Romania.jpg\u0022\u003ENicole me1\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Maros-v\u00f6lgy","river":"Maros","description":"A marosi r\u00e9vn\u00e9l kialakult v\u00e1roska a kereskedelmi utak itteni tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhette jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly, amikor sz\u00e9khely\u00e9t az oligarch\u00e1k miatt Temesv\u00e1ron tartotta, Lipp\u00e1n is gyakran megfordult, \u00e9s itt templomot is \u00e9p\u00edttetett. K\u00e9s\u0151bb ugyan\u0151 p\u00e9nzver\u0151kamar\u00e1t hozott l\u00e9tre Lippa sz\u00e9khellyel. A 14. sz\u00e1zadban Arad v\u00e1rmegye legnagyobb v\u00e1rosa volt, jelent\u0151s\u00e9ge a n\u00e9vad\u00f3 telep\u00fcl\u00e9s\u00e9t is meghaladta. Itt rakt\u00e1rozt\u00e1k a Maros foly\u00f3n sz\u00e1ll\u00edtott s\u00f3t is. A telep\u00fcl\u00e9sen az els\u0151 v\u00e1rat Hunyadi J\u00e1nos \u00e9p\u00edttette. 1529-ben Szapolyai J\u00e1nos kir\u00e1ly szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte, hogy el\u0151seg\u00edtse fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Buda eleste ut\u00e1n itt h\u00faz\u00f3dott meg az \u00f6zvegy Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s a kis J\u00e1nos Zsigmond. Miut\u00e1n Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy, Erd\u00e9ly helytart\u00f3ja k\u00e9nyszer\u00edt\u00e9s\u00e9re Izabella \u00e1tadta Erd\u00e9lyt Ferdin\u00e1nd kir\u00e1lynak, a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k megsz\u00e1llt\u00e1k. Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy v\u00e9gzet\u00e9t Lipp\u00e1n tan\u00fas\u00edtott kett\u0151s j\u00e1t\u00e9ka okozta. Miut\u00e1n ugyanis megostromolta, \u00e9s a megsz\u00e1ll\u00f3knak szabad elvonul\u00e1st engedett, a cs\u00e1sz\u00e1r bizalm\u00e1t elvesztette, \u00e9s mer\u00e9nylet \u00e1ldozata lett. Lippa a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben ind\u00edtott b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratban ker\u00fclt t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre hosszabb id\u0151re. 1595-ben az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g magyar csapatai szabad\u00edtott\u00e1k fel, de 1616-ban a t\u00f6r\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re a fejedelem k\u00e9nytelen volt ism\u00e9t \u00e1tengedni. V\u00e9glegesen a 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n szabadult fel, de v\u00e1r\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben le kellett rombolni. A k\u00f6rny\u00e9k \u00fajratelep\u00edt\u00e9s\u00e9ben a Habsburgok a magyarokkal szemben el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k a n\u00e9meteket \u00e9s ol\u00e1hokat. A 19. sz\u00e1zadban az Erd\u00e9lyb\u0151l a Maroson v\u00e9gzett fasz\u00e1ll\u00edt\u00e1sban nyert ism\u00e9t jelent\u0151s\u00e9get a v\u00e1ros, amikor a lippai tutajosok a sz\u00e1szr\u00e9geni t\u00e1rsas\u00e1ggal egy\u00fctt egyeduralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak. A v\u00e1ros mellett a Maros \u00e9szaki oldal\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 M\u00e1riaradna k\u00f6zs\u00e9g, amelynek kegytemploma az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia idej\u00e9n Mariazell mellett a legrangosabb b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3helynek sz\u00e1m\u00edtott.","nameorigin":"Nev\u00e9nek eredeti form\u00e1ja az \u0151sszl\u00e1v lipova 'h\u00e1rsas (hely)'.","history":"#1|@#3|@1241 el\u0151tt|Az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi uralkod\u00f3k idej\u00e9n a temesv\u00e1ri kir\u00e1lyi isp\u00e1ns\u00e1ghoz tartozott a kicsiny telep\u00fcl\u00e9s, aminek fontoss\u00e1g\u00e1t a k\u00f6zeli r\u00e9v\u00e1tkel\u0151 adta. A kereskedelmi utak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l r\u00f6videsen vir\u00e1gz\u00f3 v\u00e1roska n\u0151tte ki mag\u00e1t.@#5|@1241-42|Tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s puszt\u00edtotta.@1241 ut\u00e1n|V\u00e1r\u00e1t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg IV. B\u00e9la emeltette a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n.@1285|Visszaverte Nog\u00e1j tat\u00e1r k\u00e1n ostrom\u00e1t a m\u00e1sodik tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n.@#6|@1315 \u00e9s 1317 k\u00f6z\u00f6tt|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly gyakran tart\u00f3zkodott itt, uralkod\u00e1sa alatt nagy fontoss\u00e1g\u00fa v\u00e1ross\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. Amikor K\u00e1roly R\u00f3bert Temesv\u00e1rra tette \u00e1t sz\u00e9khely\u00e9t, a kir\u00e1ly adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l d\u00edszes templomot emeltek Lipp\u00e1n.@1325 k\u00f6r\u00fcl|K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1lyi p\u00e9nzver\u0151kamar\u00e1t hozott l\u00e9tre.@1328 k\u00f6r\u00fcl|A felt\u00e9telezett szegedi p\u00e9nzverd\u00e9t is Lipp\u00e1ra helyezte \u00e1t a kir\u00e1ly, ami 1331-1442 k\u00f6z\u00f6tt sz\u0171nt meg.@1325|Ferences kolostort alap\u00edtottak benne, 1531-ben pedig begin\u00e1k kolostora is volt.@1333|Arad v\u00e1rmegye legnagyobb v\u00e1rosa volt.@1342-1382|Nagy Lajos idej\u00e9b\u0151l okleveles forr\u00e1s megeml\u00e9kezett a Maros foly\u00f3 menti s\u00f3 rakt\u00e1rakr\u00f3l, amikben az akkori id\u0151k \u00e9lelmiszertart\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen s\u00f3t helyezt\u00e9k biztons\u00e1gba.@1440|A solymosi v\u00e1rbirtok Hunyadi J\u00e1nos sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n, majd erd\u00e9lyi vajda tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, amihez Lippa mez\u0151v\u00e1rosa is tartozott. A Maros foly\u00f3 menti \u00faj szerzem\u00e9ny\u00e9nek v\u00e9delm\u00e9re adott utas\u00edt\u00e1st egy v\u00e1r \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, ami a telep\u00fcl\u00e9s bels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n l\u00e9tes\u00fclt, k\u00f6zel a foly\u00f3hoz.@1456. febru\u00e1r|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtette oklev\u00e9l v\u00e1rnagy\u00e1t, Keszi Bal\u00e1zst, aki Hunyadi famili\u00e1risa volt.@#7|@1457|V. L\u00e1szl\u00f3 Temesv\u00e1ron esk\u00fcvel biztos\u00edtotta a Hunyadiakat, hogy nem \u00e1ll bossz\u00fat Cillei Ulrich N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ron val\u00f3 meg\u00f6let\u00e9se miatt. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis lefejeztette Hunyadi L\u00e1szl\u00f3t.@1462|Jan Jiskra cseh rabl\u00f3vez\u00e9r az \u00e1tadott felvid\u00e9ki v\u00e1rai fej\u00e9ben M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1lyt\u00f3l megkapta a solymosi \u00e9s lippai uradalmat.@1470|Jiskra fi\u00fa ut\u00f3d h\u00e1trahagy\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl hunyt el. Hal\u00e1la ut\u00e1n az uradalmakat B\u00e1nfi Mikl\u00f3s \u00e9s testv\u00e9re, Jakab \u00f6r\u00f6k\u00f6lte volna, \u0151k azonban m\u00e9g beiktat\u00e1suk el\u0151tt elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rat. Ez\u00e9rt M\u00e1ty\u00e1s fi\u00e1nak, Corvin J\u00e1nosnak adom\u00e1nyozta. Ezzel az volt a c\u00e9lja, hogy, lesz\u00e1rmaz\u00f3ja, mint az orsz\u00e1g leghatalmasabb f\u00f6ldesura, biztosan megszerezze a magyar tr\u00f3nt. Ezt azonban 1490 ut\u00e1n megakad\u00e1lyozt\u00e1k a k\u00f6zponti \u00e1llamhatalom visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t\u0151l retteg\u0151 f\u0151nemesek.@1505|Corvin J\u00e1nos elhunyt. \u00d6zvegye, Frangep\u00e1n Beatrix hamarosan \u00fajra f\u00e9rjhez ment Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3fhoz, aki \u00edgy megkaparintotta a horv\u00e1torsz\u00e1gi \u00e9s erd\u00e9lyi birtokokat. Brandenburgi Gy\u00f6rgy II. Ul\u00e1szl\u00f3 h\u00edv\u00e1s\u00e1ra \u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra. Korhely \u00e9letet \u00e9lt. II. Lajos nevel\u0151je lett, de elmozd\u00edtott\u00e1k.@1510|Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3f b\u00e1sty\u00e1kkal \u00e9s v\u00e9dm\u0171vekkel er\u0151s\u00edtette meg a v\u00e1rost.@1514|V\u00e1rnagya, Bod\u00f3 Mikl\u00f3s, harc n\u00e9lk\u00fcl \u00e1tengedte D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy parasztsereg\u00e9nek. A parasztfelkel\u00e9s lever\u00e9se sor\u00e1n Szapolyai J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajda csapatai sz\u00e1llt\u00e1k meg, akinek a birtok\u00e1ba is ker\u00fclt.@#8|@1529|Szapolyai J\u00e1nos a fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t el\u0151seg\u00edtend\u0151 szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 emelte. A fenyeget\u0151 t\u00f6r\u00f6k veszedelem azonban nem engedte kibontakozni a telep\u00fcl\u00e9st, a k\u00f6nny\u0171lovas porty\u00e1z\u00f3k gyakorta fenyegett\u00e9k.@#9|@1541|Buda eleste ut\u00e1n a koron\u00e1val \u00e9s a gyermek J\u00e1nos Zsigmonddal ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az \u00f6zvegy Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 \u00e9s itt h\u00faz\u00f3dott meg 1542 m\u00e1jus\u00e1ig.@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1551|Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy I. Ferdin\u00e1ndnak engedte \u00e1t. Ecsedi B\u00e1thory Endre foglalta el katon\u00e1ival.@1551. okt\u00f3ber 8.|A szult\u00e1n parancs\u00e1ra Mehmed beglerb\u00e9g serege vette ostrom al\u00e1, hogy megtorolja Erd\u00e9ly \u00e1tad\u00e1s\u00e1t a Habsburg-hatalomnak. A v\u00e1roslak\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t alkot\u00f3 szerb lakoss\u00e1g, az ostrom szenved\u00e9seit elker\u00fclend\u0151, kaput nyitott el\u0151tt\u00fck, akik feld\u00falt\u00e1k a v\u00e1rost.@1551. november 5.|Megostromolt\u00e1k Lippa v\u00e1r\u00e1t, ahol t\u00f6bb hetes viadal ut\u00e1n, vez\u00e9rt\u00e1rsai ellenkez\u00e9se dac\u00e1ra Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Ul\u00e9ma pas\u00e1nak szabad elvonul\u00e1st enged\u00e9lyezett, illetve megk\u00fcldte a Port\u00e1nak az \u00e9ves ad\u00f3t is, hogy ne vonja mag\u00e1ra a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k teljes haragj\u00e1t. Ez Castaldoban gyanakv\u00e1st keltett, aki azt hitte, hogy Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy \u00f6sszej\u00e1tszik a t\u00f6r\u00f6kkel. Az udvarb\u00f3l olyan parancsot kapott, hogy ha ez az \u00f6sszej\u00e1tsz\u00e1s bizonyoss\u00e1 v\u00e1lik, tegyen bel\u00e1t\u00e1sa szerint.@1551. december 17.|Martinuzzit (Gy\u00f6rgy bar\u00e1tot, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy\u00f6t) Castaldo emberei meggyilkolt\u00e1k. A kegyetlen gyilkoss\u00e1g ut\u00e1n a halott 70 napig - m\u00edg holttest\u00e9t fel nem fedezt\u00e9k - v\u00e9rbe fagyva fek\u00fcdt a palot\u00e1ban, \u00e9s csak 1552. m\u00e1rcius\u00e1ban temett\u00e9k el a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri Szent Mih\u00e1ly-templomban. Martinuzzi hatalmas vagyon\u00e1t a Habsburg Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly szolg\u00e1lat\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 Castaldo zsoldosvez\u00e9r kaparintotta meg. Az egykor\u00fa forr\u00e1sok szerint 250 ezer magyar forintot, 889 m\u00e1rka veretlen aranyat, 2453 m\u00e1rka ez\u00fcst\u00f6t, 4000 L\u00fcszimakhosz-aranyat, aranyl\u00e1ncok \u00e9s ez\u00fcsted\u00e9nyek garmad\u00e1j\u00e1t pakolt\u00e1k t\u00e1rszek\u00e9rre az idegen zsoldosok. De elhajtott\u00e1k Gy\u00f6rgy bar\u00e1t 300 l\u00f3b\u00f3l \u00e1ll\u00f3 m\u00e9nes\u00e9t is.@1552|Magyarorsz\u00e1gra az oszm\u00e1nok k\u00e9t hadj\u00e1ratot vezettek. A Temesk\u00f6zben Ahmed budai pasa vette ostrom al\u00e1 a katonai szempontb\u00f3l igen jelent\u0151s Temesv\u00e1rt. Annak j\u00falius 27-i elest\u00e9nek h\u00edr\u00e9re, a k\u00f6zeli Lippa v\u00e1r\u00e1b\u00f3l harc n\u00e9lk\u00fcl megfutott Aldana spanyol parancsnok embereivel egy\u00fctt. \u00c9vtizedekre t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fclt. Ekkort\u00f3l szandzs\u00e1ksz\u00e9khely volt.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@#10|@1570-es \u00e9vek|100-500 t\u00f6r\u00f6k katona \u00e1llom\u00e1sozott a v\u00e1rban. A negyven\u00e9ves t\u00f6r\u00f6k uralom alatt szef\u00e1rd zsid\u00f3k is \u00e9ltek itt.@#12|@1595. m\u00e1jus 27.|B\u00e1thory Zsigmond a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1ns\u00e1got a harcedzett Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgyre b\u00edzta. Borb\u00e9ly augusztus 13-\u00e1n Facs\u00e1dn\u00e1l megverte a temesv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t, majd szeptember 1-\u00e9n felszabad\u00edtotta Lipp\u00e1t, ezut\u00e1n eg\u00e9szen Aradig nyomult el\u0151re \u00e9s azt is felszabad\u00edtotta.@1595|A temesv\u00e1ri beglerb\u00e9g vette ostrom al\u00e1 a Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgy \u00e1ltal v\u00e9dett Lipp\u00e1t, de B\u00e1thory Zsigmond felment\u0151 sereg\u00e9nek k\u00f6zeledt\u00e9re visszavonult. B\u00e1thory Temesv\u00e1r sikertelen ostroma ut\u00e1n k\u00e9tezer f\u0151nyi hely\u0151rs\u00e9get helyezett el a v\u00e1rban.@1598. j\u00fanius 27.|Szaturdzsi Mehmed csapata szenvedett a v\u00e1ros mellett veres\u00e9get az erd\u00e9lyiekt\u0151l.@1600|Mih\u00e1ly vajda foglalta el.@#13|@1605. j\u00fanius v\u00e9ge|Bocskai Istv\u00e1nnak megadta mag\u00e1t Jen\u0151, Lippa, Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes.@1605|A Bocskai \u00e1ltal kinevezett Keresztesi P\u00e1l lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1n \u00e1ltal Lipp\u00e1ra k\u00fcld\u00f6tt r\u00e1cok lovait elhajtott\u00e1k a tat\u00e1rok. A r\u00e1cok ezt a magyarokra fogt\u00e1k, \u00e9s bossz\u00fab\u00f3l elfoglalt\u00e1k a v\u00e1rost \u00e9s \u00e1tadt\u00e1k a temesv\u00e1ri pas\u00e1nak.@1606|Petneh\u00e1zy Istv\u00e1n foglalta vissza Bocskai jav\u00e1ra. Birtokl\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se kulcsszerepet j\u00e1tszott Erd\u00e9ly \u00e9s a Porta diplom\u00e1ciai kapcsolat\u00e1ban. Bocskai meg\u00edg\u00e9rte, hogy Jen\u0151t \u00e9s Lipp\u00e1t \u00e1tadja a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek azok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1\u00e9rt, de ezt nem teljes\u00edtette. R\u00e1k\u00f3czi Zsigmond a szerb katonas\u00e1g \u00e1ltal v\u00e9dett v\u00e1rost felmentette minden ad\u00f3 al\u00f3l.@#14|@1616|Az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s elrendelte \u00e1tad\u00e1s\u00e1t a t\u00f6r\u00f6knek, miut\u00e1n Bethlen G\u00e1bor t\u00f6r\u00f6k seg\u00edts\u00e9ggel jutott Erd\u00e9ly tr\u00f3nj\u00e1ra. Mivel Vajda Istv\u00e1n kapit\u00e1ny nem volt hajland\u00f3 teljes\u00edteni a parancsot, Bethlen G\u00e1bor fegyverrel vette be a v\u00e1rat, majd engedte \u00e1t a temesv\u00e1ri beglerb\u00e9gnek. Bethlen cser\u00e9be megtarthatta Borosjen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. A t\u00f6r\u00f6k kijav\u00edtotta \u00e9s b\u0151v\u00edtette az er\u0151ss\u00e9get. Hely\u0151rs\u00e9g\u00e9t jelent\u0151sen meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, r\u00e9szben a k\u00f6rnyez\u0151 v\u00e9gv\u00e1rak idemenek\u00fclt t\u00f6r\u00f6k v\u00e9d\u0151ivel.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. j\u00fanius 26.|Itt verte meg II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem Ahmed budai pasa sereg\u00e9t.@#23|@1686. janu\u00e1r 26.|N\u00e9gynapos ostrom ut\u00e1n Caraffa \u00e9s Veterani foglalt\u00e1k vissza.@#25|@1688. j\u00fanius 20.|Caraffa elfoglalta, mik\u00f6zben sereg\u00e9vel elhagyta az 1687-ben megh\u00f3d\u00edtott Erd\u00e9lyt.@#26|@1690|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k foglalt\u00e1k el ism\u00e9t.@1691|Veterani visszafoglalta.@1695. szeptember 7.|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k (II. Musztafa szult\u00e1n serege) ism\u00e9t elfoglalt\u00e1k, ez ut\u00f3bbi ostrom sor\u00e1n a v\u00e1r s\u00falyosan megrong\u00e1l\u00f3dott.@1695. okt\u00f3ber|A cs\u00e1sz\u00e1riak a h\u00e1trahagyott csek\u00e9ly t\u00f6r\u00f6k \u0151rs\u00e9gt\u0151l a v\u00e1rost visszafoglalt\u00e1k.@1699|A karl\u00f3cai b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben a v\u00e1ros cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zen maradt, de v\u00e1r\u00e1t le kellett rombolni.@#27|@1717|A v\u00e1r utols\u00f3 maradv\u00e1nyait L\u00f6ffelholz aradi cs\u00e1sz\u00e1ri parancsnok bontatta el.@18. sz\u00e1zad eleje|A 16\u201317. sz\u00e1zadban f\u0151k\u00e9nt szerbek lakt\u00e1k. \u0150k a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n elhagyt\u00e1k, hely\u00fckre rom\u00e1nok k\u00f6lt\u00f6ztek be. Els\u0151 n\u00e9met ajk\u00fa lakosai az osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1ri hadsereg itt letelep\u00edtett invalidusai voltak.@1718|A B\u00e1ns\u00e1g egyik ker\u00fclet\u00e9nek a k\u00f6zpontja lett.@1724|K\u00e9tsz\u00e1z nyugat-bajororsz\u00e1gi \u00e9s sz\u00e1szorsz\u00e1gi n\u00e9met csal\u00e1d k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt be.@1764|71 n\u00e9met nyelv\u0171 k\u00e9zm\u0171ves csal\u00e1d, majd 1780-ban \u00e9s 1784-ben \u00fajabb n\u00e9metek \u00e9rkeztek.@1768|A haj\u00f3\u00e1csok c\u00e9hbe t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek.@1778-t\u00f3l|Temes v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott, j\u00e1r\u00e1si sz\u00e9khely volt.@1819|Megalakult a fazekasok c\u00e9he. A szakma a sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00e9lte vir\u00e1gkor\u00e1t.@1820|Moise Bota ortodox tan\u00edt\u00f3, aki Csokonait ford\u00edtott rom\u00e1nra \u00e9s n\u00e9pies k\u00f6ltem\u00e9nyeket is \u00edrt, itt jelentette meg az els\u0151 latin bet\u0171s rom\u00e1n \u00e1b\u00e9c\u00e9sk\u00f6nyvet, ami\u00e9rt a szerb egyh\u00e1zi vezet\u00e9s elbocs\u00e1totta \u00e1ll\u00e1s\u00e1b\u00f3l.@1834|K\u00f6v\u00e9r J\u00e1nos f\u0151szolgab\u00edr\u00f3 k\u00f3rh\u00e1zat alap\u00edtott.@#28|@1848|Lakoss\u00e1ga a magyar forradalom mell\u00e9 \u00e1llt.@1848. november 14.|A temesv\u00e1ri hely\u0151rs\u00e9g egyik k\u00fcl\u00f6n\u00edtm\u00e9nye itt verte meg M\u00e1ri\u00e1ssy J\u00e1nos \u0151rnagy sereg\u00e9t \u00e9s teremtett \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9st az ostromlott aradi v\u00e1rral.@19. sz\u00e1zad|A marosi tutajoz\u00e1s fontos \u00e1llom\u00e1sa volt \u2013 id\u00e1ig \u00fasztatt\u00e1k az erd\u00e9lyi tutajosok az \u00f6sszefogott sz\u00e1lf\u00e1kat.@1855|A lippai tutajos v\u00e1llalkoz\u00f3k t\u00e1rsas\u00e1gba t\u00f6m\u00f6r\u00fcltek, \u00e9s a sz\u00e1zad folyam\u00e1n \u2013 a hasonl\u00f3 sz\u00e1szr\u00e9geni t\u00e1rsas\u00e1ggal egy\u00fctt \u2013 egyeduralkod\u00f3v\u00e1 v\u00e1ltak a Maroson. F\u0171r\u00e9szmalmot tartottak f\u00f6nn, zsindelyk\u00e9sz\u00edt\u0151ket alkalmaztak, megszervezt\u00e9k a Hunyad megyei erd\u0151kitermel\u00e9st \u00e9s \u00fczemeltett\u00e9k a lippai tutajkik\u00f6t\u0151t.@1860|L\u00f3vasutat l\u00e9tes\u00edtettek Lippa \u00e9s a g\u00f3gyforr\u00e1sok k\u00f6r\u00fcl ki\u00e9p\u00fclt Lippaf\u00fcred k\u00f6z\u00f6tt. A v\u00e1rost\u00f3l d\u00e9lre felt\u00f6r\u0151 n\u00e9gy forr\u00e1s\u00e1nak term\u00e9szetesen sz\u00e9nsavas, magas l\u00edtium- \u00e9s vastartalm\u00fa viz\u00e9t m\u00e1r a 16. sz\u00e1zad \u00f3ta ismert\u00e9k. 1818-ban indult el a f\u00fcrd\u0151\u00e9let. A vizet em\u00e9szt\u0151-, mozg\u00e1sszervi \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lt\u00e1k.@#30|@1867|A n\u00e9met iparosok kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re magyar tannyelv\u0171 mag\u00e1niskola, majd 1874-ben magyar tannyelv\u0171 polg\u00e1ri iskola indult.@1870 \u00e9s 1875 k\u00f6z\u00f6tt|S\u00f6rgy\u00e1r \u00e9p\u00fclt Lipp\u00e1n. 1922-ben a temesv\u00e1ri s\u00f6rgy\u00e1r v\u00e1s\u00e1rolta meg, majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt besz\u00fcntette a gy\u00e1rt\u00e1st, a g\u00e9peket leszerelte \u00e9s k\u00e9s\u0151bb az \u00e9p\u00fcletet is elbontott\u00e1k.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@#36|@1950|K\u00f6zigazgat\u00e1silag hozz\u00e1csatolt\u00e1k M\u00e1riaradn\u00e1t \u00e9s Solymosv\u00e1rt.@1960|Ekkor kezdt\u00e9k meg \u00faj lak\u00f3negyedek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, els\u0151sorban a v\u00e1ros \u00e9szakkeleti perem\u00e9n, m\u00edg d\u00e9len ipari z\u00f3na l\u00e9tes\u00fclt.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&Iv\u00e1nyi Istv\u00e1n: Lugos rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/digiteka.ro\/detail\/19\/lugos-rendezett-tanacsu-varos-tortenete"},"castles":[{"castleId":143,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Cetatea \u0218oimo\u0219","settlement_HU":"Solymosv\u00e1r, Lippa","settlement_LO":"\u0218oimo\u0219, Lipova","address":"","listorder":20,"gps_lat":"46.1086620000","gps_long":"21.7232920000","oldcounty":28,"country":4,"division":14,"cond":3,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/2932-Lippa-Solymos-vara\/","homepage":"http:\/\/www.cetatesoimos.ro\/index_en.php","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Argona, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ruinele_Cetati_Soimis.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ruinele Cetati Soimis\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Ruinele_Cetati_Soimis.jpg\/512px-Ruinele_Cetati_Soimis.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ruinele_Cetati_Soimis.jpg\u0022\u003EArgona\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Solymos v\u00e1ra","seolink":"solymos-vara","georegion":"Z\u00e1r\u00e1ndi-hegys\u00e9g","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1270-es \u00e9vek|Solymos v\u00e1r\u00e1t P\u00e1l sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n emeltette, akinek, mint birtokk\u00f6zpont szolg\u00e1lt. A s\u00f3kereskedelemb\u0151l meggazdagodott f\u0151\u00far a v\u00e1r mellett egy \u00e1goston rendi kolostort is alap\u00edtott.@1278|Castrum Somost az ut\u00f3dok n\u00e9lk\u00fcl meghalt P\u00e1l testv\u00e9re fi\u00e1ra, Paus\u00e1ra hagyta.@#6|@1300 k\u00f6r\u00fcl|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajda, tartom\u00e1ny\u00far foglalta el.@1315|Elhunyt K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajda, K\u00e1roly R\u00f3bert kir\u00e1ly serege ekkor visszavette Solymos v\u00e1r\u00e1t \u00e9s Lippa mez\u0151v\u00e1ros\u00e1t. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben az aradi kir\u00e1lyi isp\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott a solymosi v\u00e1ruradalom, amihez a k\u00f6rny\u00e9kbeli jobb\u00e1gyfalvak tartoztak a szolg\u00e1lataikkal. T\u00f6bbsz\u00f6r z\u00e1logbirtokosok ideiglenes tulajdon\u00e1ba is \u00e1tker\u00fclt.@15. sz\u00e1zad eleje|Zsigmond idej\u00e9n Ozorai Pipo megszervezte a d\u00e9li v\u00e9gv\u00e1rrendszert, melynek Solymos is r\u00e9sze lett. Ekkor v\u00e1rat b\u0151v\u00edtett\u00e9k.@1439|Albert kir\u00e1ly elz\u00e1logos\u00edtotta Bereksz\u00f3i Hagym\u00e1s L\u00e1szl\u00f3nak.@1440|I Ul\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly h\u0171tlens\u00e9g miatt elvette a v\u00e1rat Bereksz\u00f3i Hagym\u00e1s L\u00e1szl\u00f3t\u00f3l, \u00e9s Guthi Orsz\u00e1gh Mih\u00e1lynak \u00e9s J\u00e1nosnak adom\u00e1nyozta, de a k\u00e9t csal\u00e1d visz\u00e1lykod\u00e1sa nem sz\u0171nt meg.@1444-t\u0151l|Hunyadi J\u00e1nos korm\u00e1nyz\u00f3, egyben erd\u00e9lyi vajda birtok\u00e1ba ker\u00fclt \u00e1t a visz\u00e1lykod\u00f3kt\u00f3l k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9s ellen\u00e9ben. A Hunyadiak idej\u00e9n volt az v\u00e1r f\u00e9nykora, ekkoriban l\u00e9tes\u00edtett\u00e9k a napjainkig fennmaradt k\u00fcls\u0151 v\u00e1rat, valamint a palotasz\u00e1rnyakat is jelent\u0151sen b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Hunyadi J\u00e1nos \u00e9p\u00edttette ekkor Lippa v\u00e1r\u00e1t is.@1453, 1456|V. L\u00e1szl\u00f3 meger\u0151s\u00edtette Hunyadi J\u00e1nost Solymos birtok\u00e1ban, melynek v\u00e1rnagya Keszi Bal\u00e1zs lett.@#7|@1456. ut\u00e1n|Hunyadi J\u00e1nos hal\u00e1la ut\u00e1n feles\u00e9ge, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9bet igazgatta.@1458. ut\u00e1n|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly tr\u00f3nral\u00e9p\u00e9s\u00e9vel kir\u00e1lyi v\u00e1r lett.@1462|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly az el\u0151tte megh\u00f3dolt felvid\u00e9ki cseh huszita rabl\u00f3vez\u00e9rnek, Jan Jiskr\u00e1nak adta Solymost \u00e9s Lipp\u00e1t 25 ezer aranyforinttal egy\u00fctt az \u00e1ltala \u00e1tadott felvid\u00e9ki v\u00e1rak\u00e9rt cser\u00e9be. Jiskra feles\u00e9g\u00fcl vette Guthi Orsz\u00e1gh J\u00e1nosnak a l\u00e1ny\u00e1t. Ezut\u00e1n 1468-ba bek\u00f6vetkezett hal\u00e1l\u00e1ig M\u00e1ty\u00e1s sereg\u00e9ben szolg\u00e1lt, amikor is birtokai visszasz\u00e1lltak a koron\u00e1ra.@1482|M\u00e1ty\u00e1s Als\u00f3lendvai B\u00e1nffy Mikl\u00f3s aradi \u00e9s pozsonyi f\u0151isp\u00e1nnak, \u00e9s testv\u00e9r\u00e9nek Jakabnak adom\u00e1nyozta.@1487|M\u00e1ty\u00e1s elkobozta a v\u00e1rat a kegyvesztett\u00e9 v\u00e1lt B\u00e1nffy Mikl\u00f3st\u00f3l. Ezut\u00e1n M\u00e1ty\u00e1s Corvin J\u00e1nosnak, t\u00f6rv\u00e9nytelen gyermek\u00e9nek adta.@1504|Meghalt Corvin J\u00e1nos.@1505|Meghalt Corvin J\u00e1nos egyetlen fia, a gyermek Krist\u00f3f, a csal\u00e1d utols\u00f3 f\u00e9rfi tagja.@1508|Meghalt Corvin J\u00e1nos l\u00e1nya, Erzs\u00e9bet. A v\u00e1rat Corvin J\u00e1nos \u00f6zvegye, Frangep\u00e1n Beatrix \u00f6r\u00f6k\u00f6lte.@1509|Frangep\u00e1n Beatrix feles\u00e9g\u00fcl ment Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u0151rgr\u00f3fhoz, II. Ul\u00e1szl\u00f3 unoka\u00f6ccs\u00e9hez.@1510|Frangep\u00e1n Beatrix elhunyta ut\u00e1n Brandenburgi Gy\u00f6rgy \u00f6r\u00f6k\u00f6lte a Hunyadi birtokokat, aki azokat k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l hozatott szakemberekre b\u00edzta. A solymosi uradalom a 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re \u00e9rte el legnagyobb kiterjed\u00e9s\u00e9t, ekkor Solymos \u00e9s Lippa v\u00e1r\u00e1b\u00f3l, egy v\u00e1rkast\u00e9lyb\u00f3l, 4 v\u00e1rosb\u00f3l \u00e9s k\u00f6zel 180 falub\u00f3l \u00e1llt.@1514|D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy felkel\u0151inek Georg Pratner alv\u00e1rnagy az \u0151rs\u00e9g nyom\u00e1s\u00e1ra feladta a v\u00e1rat, miut\u00e1n a felkel\u0151k megfenyegett\u00e9k \u0151ket, hogy a Lipp\u00e1n lak\u00f3 csal\u00e1dtagjaikon \u00e1llnak bossz\u00fat. A temesv\u00e1ri gy\u0151zelem ut\u00e1n a nemesi seregek visszafoglalt\u00e1k. Ezut\u00e1n Per\u00e9nyi P\u00e9ter n\u00e1dorisp\u00e1n is birtokolta.@#8|@1526 ut\u00e1n|Szapolyai J\u00e1nos birtokolta. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1rat jelent\u0151sen \u00e1talak\u00edtott\u00e1k, k\u00fcls\u0151 v\u00e1rfalakkal vett\u00e9k k\u00f6rbe@#9|@1541|Itt pihent meg n\u00e9h\u00e1ny napra a Szulejm\u00e1n t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n \u00e1ltal elfoglalt Bud\u00e1r\u00f3l az erd\u00e9lyi ter\u00fcletekre vonul\u00f3 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 is. A bels\u0151 v\u00e1r romos erk\u00e9ly\u00e9t \u201eIzabella kir\u00e1ly\u00e9 balkonj\u00e1nak\u201d nevezi a hagyom\u00e1ny, ahol a kir\u00e1lyn\u00e9 szomor\u00fa sors\u00e1n b\u00fasongott. R\u00f3la nevezt\u00e9k el k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1r 1480-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt palotasz\u00e1rny\u00e1t Izabella-sz\u00e1rnynak.@1551|A t\u00f6r\u00f6k el\u0151tt titokban megk\u00f6t\u00f6tt b\u00e1tori egyezm\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben B\u00e1thory Andr\u00e1s cs\u00e1sz\u00e1ri csapatai vonultak a falai k\u00f6z\u00e9. A szult\u00e1n \u00e1ltal megtorl\u00e1sul k\u00fcld\u00f6tt Szokolli Mehmed rum\u00e9liai beglerb\u00e9g nem merte megt\u00e1madni a Lipp\u00e1n\u00e1l gy\u00fclekez\u0151 kereszt\u00e9ny sereget. Ezut\u00e1n B\u00e1thory Andr\u00e1s V\u00e1radra vonult, a v\u00e1rat Gersei Peth\u00f3 J\u00e1nosra b\u00edzta. Ekkor Mehmed beglerb\u00e9g kihaszn\u00e1lva a kedvez\u0151 lehet\u0151s\u00e9get elfoglalta a ki\u00fcr\u00edtett Lipp\u00e1t a r\u00e1cok seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, de Solymost hi\u00e1ba ostromolta.@1552|A nagy t\u00f6r\u00f6k hadj\u00e1rat idej\u00e9n Temesv\u00e1r eleste ut\u00e1n a v\u00e1rat a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k er\u0151vel elfoglalt\u00e1k. A muzulm\u00e1n katonas\u00e1g \u00e1llom\u00e1sozott a falai k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9szen 1595-ig.@#10|@#12|@1595. m\u00e1jus 27.|B\u00e1thory Zsigmond a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1ns\u00e1got a harcedzett Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgyre b\u00edzta. Borb\u00e9ly augusztus 13-\u00e1n Facs\u00e1dn\u00e1l megverte a temesv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t, majd szeptember 1-\u00e9n felszabad\u00edtotta Lipp\u00e1t, ezut\u00e1n eg\u00e9szen Aradig nyomult el\u0151re \u00e9s azt is felszabad\u00edtotta.@1595|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem hadvez\u00e9re, Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgy \u2013 a Maros foly\u00f3 v\u00f6lgy\u00e9nek sok m\u00e1s kisebb-nagyobb v\u00e9gv\u00e1r\u00e1val egy\u00fctt visszafoglalta.@1597|B\u00e1thory Zsigmond J\u00f3sika Istv\u00e1n kancell\u00e1rnak adta Solymost, akit azonban \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s miatt 1598-ban lenyakaztatott.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond fejedelem erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1602|Az erd\u00e9lyi fejedelmi sz\u00e9kre p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 Sz\u00e9kely M\u00f3zes Solymos v\u00e1r\u00e1ba menek\u00fclt a T\u00f6visn\u00e9l Bast\u00e1t\u00f3l leszenvedett veres\u00e9g ut\u00e1n, de azt nem \u00e9rezve el\u00e9g er\u0151snek, elcser\u00e9lte a temesv\u00e1ri pas\u00e1val Kladova v\u00e1r\u00e1\u00e9rt, de hamarosan ism\u00e9t a kereszt\u00e9ny csapatok hatalm\u00e1ba ker\u00fclt \u00e1t.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@#13|@#14|@1616|Miut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k Porta \u00e1ltal k\u00f6vetelt Lippa v\u00e1ra \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek vissza nem ad\u00e1sa a pusztul\u00e1sba d\u00f6nthette volna az erd\u00e9lyi fejedelems\u00e9get, Bethlen G\u00e1bor fejedelem parancs\u00e1ra megostromolt\u00e1k \u00e9s bevett\u00e9k az er\u0151d\u00edtm\u00e9nyt a fejedelmi csapatok az ellen\u00e1ll\u00f3 Vajda Istv\u00e1n v\u00e1rkapit\u00e1ny hely\u0151rs\u00e9g\u00e9t\u0151l. Solymos ekkor szint\u00e9n t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fclt. A t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1g tov\u00e1bbi \u00e9vtizedeib\u0151l nem sok adat maradt fenn a katonai szempontb\u00f3l jelent\u00e9ktelen, m\u00e1sodrend\u0171 v\u00e9gv\u00e1rr\u00f3l, amit csak kis l\u00e9tsz\u00e1m\u00fa katonas\u00e1g \u0151rz\u00f6tt.@#15|@#16|@#23|@#25|@1688|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6ket v\u00e9gleg ki\u0171zt\u00e9k.@#26|@1699|A karl\u00f3cai b\u00e9ke Lipp\u00e1t \u00e9s Temesv\u00e1rt a t\u00f6r\u00f6k kez\u00e9n hagyta. A tov\u00e1bbiakban \u00edgy Solymos is beletartozott a Temesv\u00e1rral szembeni v\u00e9gv\u00e1rrendszerbe, amit fenntartott a Habsburg hadvezet\u00e9s. Ez\u00e9rt 1701-ben elker\u00fclte a feleslegess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 magyar er\u0151d\u00edtm\u00e9nyekre kimondott felrobbant\u00e1si parancsot.@#27|@1703 \u00e9s 1711 k\u00f6z\u00f6tt|Solymos v\u00e1r\u00e1t elker\u00fclt\u00e9k a t\u00e1mad\u00e1sok, mindv\u00e9gig szil\u00e1rdan a Habsburg hadvezet\u00e9s uralma alatt maradt.@1716|Temesv\u00e1r visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n feleslegess\u00e9 v\u00e1lt a Maros-v\u00f6lgyi v\u00e9gv\u00e1rvonal, \u00edgy Solymos hely\u0151rs\u00e9g\u00e9t is a minim\u00e1lisra cs\u00f6kkentett\u00e9k.@1784|II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1784|Horea parasztvez\u00e9r ol\u00e1h felkel\u0151inek egyik csapata a V\u00e1rhegy alatt szenvedett veres\u00e9get a nemesi csapatokt\u00f3l.@1788|A b\u00e9csi Hadvezet\u00e9s elrendelte Solymos k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1r\u00e1nak katonai ki\u00fcr\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a v\u00e1rfalak \u00e9s \u00e9p\u00fcletek l\u0151porral val\u00f3 megrong\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Miut\u00e1n ezt v\u00e9grehajtott\u00e1k, a v\u00e1rat t\u00f6bb\u00e9 nem \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban az id\u0151j\u00e1r\u00e1s egyre ink\u00e1bb rombolta a solymosi er\u0151ss\u00e9get.&studhist.blog.hu: Solymos \u00e9s Lippa v\u00e1rai Arad megy\u00e9ben I. r\u00e9sz|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/11\/18\/solymos_es_lippa_varai_arad_megyeben_i_resz\nstudhist.blog.hu: Solymos \u00e9s Lippa v\u00e1rai Arad megy\u00e9ben II. r\u00e9sz|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/11\/18\/solymos_es_lippa_varai_arad_megyeben_ii_resz"}],"sights":[{"sightId":1601,"townId":65,"active":1,"name_LO":"M\u0103n\u0103stirea Romano-Catolic\u0103 Sf. Maria Radna","address":"M\u00e1riaradna","mapdata":"2|539|261","gps_lat":"46.0990044071","gps_long":"21.6861447842","religion":0,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.mariaradna.com\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Maria-kegytemplom-es-kolostor-Mariaradna-1694","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nicole me1, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maria_Radna_,_Lipova,_Arad,_Romania.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Maria Radna , Lipova, Arad, Romania\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Maria_Radna_%2C_Lipova%2C_Arad%2C_Romania.jpg\/512px-Maria_Radna_%2C_Lipova%2C_Arad%2C_Romania.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Maria_Radna_,_Lipova,_Arad,_Romania.jpg\u0022\u003ENicole me1\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1riaradnai kegytemplom \u00e9s ferences kolostor","seolink":"mariaradnai-kegytemplom-es-ferences-kolostor","note":"","history":"Az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia idej\u00e9n Mariazell mellett a legrangosabb b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3helynek sz\u00e1m\u00edtott. A katolikus h\u00edvek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t magyarok alkotj\u00e1k. A ferences szerzeteseket m\u00e9g K\u00e1roly R\u00f3bert telep\u00edtette le 1325-ben Lipp\u00e1n. Kolostort alap\u00edtott a sz\u00e1mukra \u00e9s templomot emeltetett nagyb\u00e1tyja, Toulouse-i Szent Lajos tisztelet\u00e9re. 1440-ben Radn\u00e1t el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtik a forr\u00e1sok. 1520-ban egy \u00f6zvegy k\u00e1poln\u00e1t emeltetett a radnai dombon. A Marost\u00f3l d\u00e9lre es\u0151 B\u00e1ns\u00e1g t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fcl\u00e9s\u00e9vel itt a ferencesek mutattak be szentmis\u00e9t a menek\u00fcltek sz\u00e1m\u00e1ra. 1668-ban a ferences szerzetesek randai k\u00e1poln\u00e1j\u00e1nak egy pap\u00edrra nyomtatott szentk\u00e9pet adom\u00e1nyoznak amely a Bassano del Grappa-i (Olaszorsz\u00e1g, Vicenza tartom\u00e1ny) Remondini nyomd\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ez a napjainkban is tisztelt csodat\u00e9v\u0151 kegyk\u00e9p. 1695-ben t\u00f6r\u00f6k katon\u00e1k felgy\u00fajtott\u00e1k a k\u00e1poln\u00e1t, csod\u00e1latos m\u00f3don a pap\u00edrra nyomtatott kegyk\u00e9pre \u00e9pps\u00e9gben tal\u00e1ltak r\u00e1 az elszenesedett romok k\u00f6z\u00f6tt. Egy m\u00e1sik legenda szerint egy t\u00f6r\u00f6k katona l\u00f3h\u00e1zon akart bemenni a templomba, lova azonban egy k\u0151ben megbotlott, pat\u00e1j\u00e1nak nyoma ma is ott l\u00e1that\u00f3 a templom fal\u00e1n. Az 1699-es karl\u00f3cai b\u00e9ke nyom\u00e1n a Maros hat\u00e1rfoly\u00f3 lett, az \u00e9szakra es\u0151 ter\u00fclet Radn\u00e1val egy\u00fctt ism\u00e9t Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sze lett, m\u00edg a foly\u00f3 d\u00e9li partj\u00e1n l\u00e9v\u0151 Lippa t\u00f6r\u00f6k megsz\u00e1ll\u00e1s alatt maradt. A B\u00e1ns\u00e1g az 1718-as pozsarev\u00e1ci b\u00e9k\u00e9ben ker\u00fclt vissza Magyarorsz\u00e1ghoz. 1709-ben a pestisj\u00e1rv\u00e1ny elm\u00falt\u00e1val fogadalomb\u00f3l szervezt\u00e9k meg Arad v\u00e1ros\u00e1nak els\u0151 zar\u00e1ndoklat\u00e1t M\u00e1riaradn\u00e1ra. 1722-ben a templom k\u00f6r\u00fcl rejt\u00e9jes \u00e9jszakai f\u00e9nysugarak jelentek meg. 1727-ben elkezd\u0151d\u00f6tt a mai kolostor\u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9se a nyugati sz\u00e1rnnyal. 1743 \u00e9s 1747 k\u00f6z\u00f6tt meg\u00e9p\u00fclt a d\u00e9li sz\u00e1rny is. 1750-ben a m\u00e1riaradnai kegytemplomot \u00e9s kegyhelyet zar\u00e1ndokhelly\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k. 1756. j\u00falius 7-\u00e9n helyezt\u00e9k el a mai templom alapk\u00f6v\u00e9t. 1767. j\u00falius 9-\u00e9n p\u00fcnk\u00f6sd vas\u00e1rnapj\u00e1n Franz ANton Leopold von Engl zu Wagrain p\u00fcsp\u00f6k szem\u00e9lyesen vitte \u00e1t a kegyk\u00e9pet a r\u00e9gi k\u00e1poln\u00e1b\u00f3l az \u00faj templomba, a templomot 12.000 zar\u00e1ndok kereste fel. 1768-ban M\u00e1ria Ter\u00e9zia fia, II. J\u00f3zsef is felkereste. 1769 \u00e9s 1770 k\u00f6z\u00f6tt a kegyk\u00e9p rokok\u00f3 keret\u00e9t M\u00e1ria Ter\u00e9zia utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra Josef Moser b\u00e9csi duvari \u00f6tv\u00f6s k\u00e9sz\u00edtette el 30 kg ez\u00fcst felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. 1820-ban Rudnay S\u00e1ndor b\u00edboros pr\u00edm\u00e1s, esztergomi \u00e9rsek (kor\u00e1bban erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k) \u00fcnnep\u00e9lyesen felszentelte a templomot \u00e9s k\u00e9t aranykoron\u00e1t (a Sz\u0171zanya \u00e9s a kis J\u00e9zus koron\u00e1j\u00e1t) adom\u00e1nyozta a templomnak. Az \u00e9rsek v\u00e9gakarata szerint a sz\u00edv\u00e9t is itt \u0151rzik. 1832-ben p\u00fcnk\u00f6sdkor 25.000 zar\u00e1ndok \u00e9rkezett, k\u00f6zt\u00fck rom\u00e1n ortodox h\u00edvek is. 1895-ben az els\u0151 csodat\u00e9tel 200-adik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n \u00faj, carrarai m\u00e1rv\u00e1ny olt\u00e1rt kapott. 1905-ben fel\u00e1ll\u00edtott\u00e1k a temesv\u00e1ri Wegenstein Lip\u00f3t m\u0171hely\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 orgon\u00e1t. 1911-ben mindk\u00e9t torny\u00e1t 30 m\u00e9terrel magas\u00edtott\u00e1k, el\u00e9rve a 67 m\u00e9tert. 1917-ben az orgona s\u00edpjait \u00e9s a templom harangjait a h\u00e1bor\u00fas c\u00e9lokra foflalt\u00e1k le. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n Dr. Pacha \u00c1goston p\u00fcsp\u00f6k munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tov\u00e1bbra is sok zar\u00e1ndok kereste fel a kegyhelyet. 1935-ben p\u00e9ld\u00e1ul a p\u00fcsp\u00f6k vezet\u00e9s\u00e9vel 73.000 zar\u00e1ndok kereste fel, ez volt t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek legnagyobb b\u00facs\u00faja. 1951-ben a szerzetesrendek feloszlat\u00e1sa ut\u00e1n a kommunist\u00e1k a Rom\u00e1ni\u00e1ban m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00f6sszes ferences szerzetest M\u00e1riaradn\u00e1ra sz\u00e1m\u0171zt\u00e9k. Kilenc h\u00f3napig mintegy sz\u00e1z ferences \u00e9s sz\u00e1z\u00f6tven szerzetesn\u0151v\u00e9r k\u00e9nyszerlakhely\u00e9\u00fcl jel\u00f6lt\u00e9k ki. A hat\u00f3s\u00e1gok megpr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ki\u00e9heztetni \u0151ket, hogy elhagyj\u00e1k a rendet, de a falvak n\u00e9pe titokban ell\u00e1tta \u0151ket. Ezut\u00e1n sz\u00e9tsz\u00f3rt\u00e1k \u0151ket az orsz\u00e1g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9szeire. 1964-ben a 13 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6n ut\u00e1n szabadult dr. Boros B\u00e9la c\u00edmzetes \u00e9rsek els\u0151 \u00fatja M\u00e1riaradn\u00e1ra vezetett. 1971-ben a kegyhelyet fel\u00faj\u00edtott\u00e1k a kommunista elmyon\u00e1s ellen\u00e9re \u00e9rkez\u0151 zar\u00e1ndokok adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. Ezut\u00e1n pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k ellehetetlen\u00edteni a b\u00facs\u00faj\u00e1r\u00f3helyet, p\u00e9ld\u00e1ul a kegyhely b\u00facs\u00f3napj\u00e1n, Szent Anna \u00fcnnep\u00e9n a dolgoz\u00f3knak nem adtak ki szabads\u00e1got. 1989-ut\u00e1n a ferencesek fokozatosan visszavett\u00e9k. 1992-ben II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa a templomot basilica minorr\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Ez alkalommal dr. Boros B\u00e9la c\u00edmzetes \u00e9rsek \u00faj olt\u00e1rt adom\u00e1nyozott a kegytemplomnak. 2003-ban a ferences szerzetesek az ut\u00e1np\u00f3tl\u00e1s hi\u00e1nya miatt elhagyt\u00e1k a kolostort. A templomot az\u00f3ta a Temesv\u00e1ri P\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g tartja fenn. 2013 \u00e9s 2015 k\u00f6z\u00f6tt EU-s forr\u00e1sb\u00f3l fel\u00faj\u00edtott\u00e1k turisztikai c\u00e9lzattal. II. J\u00e1nos P\u00e1l p\u00e1pa 2,4 m\u00e9ter magas szobr\u00e1t boldogg\u00e1 avat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. \n&\nmariaradna.com: T\u00f6rt\u00e9net|mariaradna.com\/hu\/toertenet"},{"sightId":1602,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103","address":"Strada Bogdan Petriceicu Ha\u0219deu 55","mapdata":"1|854|1131","gps_lat":"46.0893257363","gps_long":"21.6926410000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/parohialipova.wordpress.com\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catholic_church_lipova.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Catholic church lipova\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fb\/Catholic_church_lipova.jpg\/256px-Catholic_church_lipova.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Catholic_church_lipova.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus templom","seolink":"romai-katolikus-templom","note":"","history":"1724-ben 180 bajororsz\u00e1gi katolikus n\u00e9met csal\u00e1dot telep\u00edtettek le a v\u00e1rosban. A templom 1880 \u00e9s 1889 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt. A k\u00f6zel\u00e9ben \u00e1ll\u00f3 n\u00e9met iskol\u00e1t 1819-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni.\n&\nturismlipova.ro|http:\/\/hu.turismlipova.ro\/"},{"sightId":1603,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Liceul Sever Bocu","address":"Strada Vasile Bugariu 5","mapdata":"1|1078|484","gps_lat":"46.0931700094","gps_long":"21.6946762648","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/severbocu.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Highschool_lipova.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Highschool lipova\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4a\/Highschool_lipova.jpg\/512px-Highschool_lipova.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Highschool_lipova.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori polg\u00e1ri fi\u00faiskola \u00e9s kereskedelmi iskola","seolink":"egykori-polgari-fiuiskola-es-kereskedelmi-iskola","note":"","history":"1874. okt\u00f3ber 15-\u00e9n a Vall\u00e1s- \u00e9s K\u00f6zoktat\u00e1s\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium j\u00f3v\u00e1hagyta k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa polg\u00e1ri fi\u00faiskola l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, amely november 15-\u00e9n kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. 1887. szeptember 15-\u00e9n egy k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa kereskedelmi iskol\u00e1t is alap\u00edtottak. Ez a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny 1919-ig, a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1sig p\u00e1rhuzamosan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, magyar oktat\u00e1si nyelvvel. 1892. augusztus 1-\u00e9n tett\u00e9k le az iskola alapk\u00f6v\u00e9t \u00e9s 1893. augusztus 21-\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el. Az \u00e9szakkeleti \u00faj sz\u00e1rny 1909. szeptember\u00e9re k\u00e9sz\u00fclt el. 1919. j\u00fanius 20-\u00e1n a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3 hatalom kisaj\u00e1t\u00edtotta \u00e9s az oktat\u00e1s rom\u00e1n nyelven folyt tov\u00e1bb."},{"sightId":1604,"townId":65,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Aurel V\u00e2n\u0103tu 1","mapdata":"1|831|674","gps_lat":"46.0919969306","gps_long":"21.6925647303","religion":1,"oldtype":"5,74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.lamlipova.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A Notre Dame-n\u0151v\u00e9rek egykori z\u00e1rd\u00e1ja","seolink":"a-notre-dame-noverek-egykori-zardaja","note":"","history":"1862-ben alap\u00edtott\u00e1k a z\u00e1rd\u00e1t a Temesv\u00e1rr\u00f3l \u00e9rkezett iskolan\u0151v\u00e9rek (Miasszonyunkr\u00f3l Nevezett Szeg\u00e9ny Iskolan\u0151v\u00e9rek). Ma az Atanasie Marienescu Iskolacsoport m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1605,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Biserica Ortodox\u0103 Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada 9 Mai","mapdata":"1|1517|558","gps_lat":"46.0927330375","gps_long":"21.6985867852","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radufan, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Ortodoxa_Lipova.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica Ortodoxa Lipova\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/Biserica_Ortodoxa_Lipova.jpg\/256px-Biserica_Ortodoxa_Lipova.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Ortodoxa_Lipova.jpg\u0022\u003ERadufan\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria mennybemenetele ortodox templom","seolink":"szuz-maria-mennybemenetele-ortodox-templom","note":"","history":"A templom fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e1ll\u00edt\u00f3lag I. Basarab havasalf\u00f6ldi fejedelem is hozz\u00e1j\u00e1rult. M\u00e1r Nagy Lajos idej\u00e9ben eml\u00edtettek Lipp\u00e1n ortodox templomot. 1732-ben helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az eredeti 15. sz\u00e1zadi fresk\u00f3kat. 1785-ben \u00faj ikonoszt\u00e1z k\u00e9sz\u00fclt. 1792-ben megnagyobb\u00edtott\u00e1k \u00e9s barokk st\u00edlusban \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. 1928 \u00e9s 1930 k\u00f6z\u00f6tt Sever Bocu B\u00e1n\u00e1t minisztere t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, ekkor kapta festett \u00fcvegablakait.\n&\nturismlipova.ro|http:\/\/hu.turismlipova.ro\/"},{"sightId":1606,"townId":65,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 9 Mai","mapdata":"1|1481|507","gps_lat":"46.0929840608","gps_long":"21.6982030735","religion":5,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lipova,_Liceul_Atanasie_Marinescu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lipova, Liceul Atanasie Marinescu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/79\/Lipova%2C_Liceul_Atanasie_Marinescu.jpg\/512px-Lipova%2C_Liceul_Atanasie_Marinescu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lipova,_Liceul_Atanasie_Marinescu.jpg\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt ortodox ol\u00e1h iskola","seolink":"volt-ortodox-olah-iskola","note":"","history":"A templom mellett \u00e1ll\u00f3 (egykor ortodox) iskola 1773-ban \u00e9p\u00fclt, ez volt a v\u00e1ros els\u0151 \u00e1lland\u00f3 ol\u00e1h ortodox iskol\u00e1ja. Emelet\u00e9t 1818-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k r\u00e1."},{"sightId":1607,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Bazarul Turcesc","address":"Bazarul turcesc, Strada Nicolae B\u0103lcescu","mapdata":"1|1323|467","gps_lat":"46.0932781983","gps_long":"21.6967098778","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"83","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Utilizator:Ugo at ro.wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lippa_-_t%C3%B6r%C3%B6k_baz%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lippa - t\u00f6r\u00f6k baz\u00e1r\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/8\/81\/Lippa_-_t%C3%B6r%C3%B6k_baz%C3%A1r.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lippa_-_t%C3%B6r%C3%B6k_baz%C3%A1r.jpg\u0022\u003EUtilizator:Ugo at ro.wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"T\u00f6r\u00f6k baz\u00e1r","seolink":"torok-bazar","note":"","history":"A 17. sz\u00e1zadb\u00f3l, a t\u00f6r\u00f6k uralom idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik."},{"sightId":1608,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Muzeul or\u0103\u015fenesc Lipova","address":"Strada Gheorghe Doja","mapdata":"1|1128|685","gps_lat":"46.0919339313","gps_long":"21.6950409016","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.primarialipova.ro\/turism\/obiective\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Missics-haz-Lippa-3973","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lipova,_Muzeul_orasului.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lipova, Muzeul orasului\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/46\/Lipova%2C_Muzeul_orasului.jpg\/512px-Lipova%2C_Muzeul_orasului.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lipova,_Muzeul_orasului.jpg\u0022\u003EUnknown author\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Missics-h\u00e1z, Lippai V\u00e1rosi M\u00fazeum","seolink":"missics-haz-lippai-varosi-muzeum","note":"","history":"Missics J\u00e1nos (1861-ben \u00e9s 1865\u20131868-ban a lippai ker\u00fclet orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151je) egykori kast\u00e9lya a 19. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt. 1930-ban Sever Bocu alak\u00edtotta \u00e1t saj\u00e1t c\u00e9ljaira. Ma a v\u00e1rosi m\u00fazeum m\u0171k\u00f6dik az \u00e9p\u00fcletben, ahol az Eleonora Costescu \u00e9s Vasile Varga gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 festm\u00e9nyeket \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ki, illetve k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le d\u00edszt\u00e1rgyak \u00e9s b\u00fatorok tekinthet\u0151k meg."},{"sightId":1609,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Podul metalic","address":"","mapdata":"1|816|463","gps_lat":"46.0931157514","gps_long":"21.6927122470","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"http:\/\/hu.turismlipova.ro\/2015\/11\/28\/regi-hid\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bridge_lipova.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bridge lipova\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/98\/Bridge_lipova.jpg\/512px-Bridge_lipova.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bridge_lipova.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vash\u00edd","seolink":"vashid","note":"","history":"Az 1896-ban f\u00f6l\u00e9p\u00edtett vash\u00edd a v\u00e1ros els\u0151 \u00e1lland\u00f3 k\u00f6z\u00fati h\u00eddja volt a Maroson, kor\u00e1bban pontonh\u00edd szolg\u00e1lt az \u00e1tkel\u00e9sre. A h\u00edd hely\u00e9r\u0151l hossz\u00fa vita folyt a v\u00e1ros n\u00e9met \u00e9s rom\u00e1n polg\u00e1rai k\u00f6z\u00f6tt, v\u00e9g\u00fcl kompromisszumos megold\u00e1ssal olyan helyre \u00e9p\u00edtett\u00e9k, amely egyik f\u00e9l \u00e9rdekeinek sem felelt meg. A h\u00edd Lipp\u00e1t \u00e9s Radn\u00e1t k\u00f6ti \u00f6ssze \u00e9s 144 m\u00e9ter hossz\u00fa. Ma ipart\u00f6rt\u00e9neti m\u0171eml\u00e9k, az \u00faj Maros-h\u00edd 1991 \u00e9s 1999 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt."},{"sightId":1610,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Casa de Cultur\u0103","address":"Str. Nicolae Titulescu, no.10","mapdata":"1|949|577","gps_lat":"46.0925804442","gps_long":"21.6936372296","religion":0,"oldtype":"80,81","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt J\u00f3zsef f\u0151herceg Sz\u00e1lloda \u00e9s K\u00e1v\u00e9h\u00e1z, Kult\u00farh\u00e1z","seolink":"volt-jozsef-foherceg-szalloda-es-kavehaz-kulturhaz","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1611,"townId":65,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. V\u00e2natu Aurel","mapdata":"1|905|621","gps_lat":"46.0923400765","gps_long":"21.6931861590","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Magyar Kir\u00e1lyi F\u0151erd\u0151hivatal","seolink":"volt-magyar-kiralyi-foerdohivatal","note":"","history":""},{"sightId":2469,"townId":65,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Strada Timi\u0219orii","mapdata":"1|568|1161","gps_lat":"46.0891524769","gps_long":"21.6902921215","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lippai_reformatus_templom.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Lippai reformatus templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5f\/Lippai_reformatus_templom.jpg\/512px-Lippai_reformatus_templom.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Lippai_reformatus_templom.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}