Kézdivásárhely
Târgu Secuiesc
Kézdivásárhely
Tengerszint feletti magasság:
570 m
GPS koordináták:
46.001862, 26.137925
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
5892 |
Magyarok |
99% |
A 12. században a mai Szászkézd területéről ide költözött székelyek alapították Kézdi széket, melynek központja később Kézdivásárhely lett. A székelyek a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, adót többnyire nem fizettek, cserébe kötelesek voltak egytől egyig hadba vonulni a haza védelmében. A település a felsőháromszéki medence központjában, öt irányból bejövő utak találkozásánál kialakult vásáros hely körül jött létre. Eredetileg Torjavására néven nevezték a közeli Torja falu illetve az azonos nevű patak után. Mai neve a 16. század közepén jelent meg, amikor már jelentős város volt. A város jelentős kézműipari központtá vált Székelyföldön, számos céhe alakult. A szabadságharcban a háromszéki székelyek védelmi központja volt, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll. 1849-ben Kantával egyesült, amely híres volt a minorita atyák által működtetett gimnáziumáról. 1876-ban a közigazgatás modernizációjakor megszüntették a székely székeket, és ekkor Háromszék vármegye része lett. 1952-től 1960-ig a szovjet nyomásra létrehozott magyar autonóm terület része volt, amit a románok fokozatosan felszámoltak. 1968-ban Kovászna megye része lett. Jelenleg a Kárpát-medence legkeletibb magyar többségű városa.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
rómaiak idején
A Praetoria Augusta nevű település volt itt. A római kortól folyamatosan vásáros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros felőli betörések időnként pusztítottak.
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
11. század
Az itteni székelyek a mai Szászkézd területén laktak. Innen ered a város nevének előtagja, a "Kézdi", ami a székely szék neve is lett, aminek Kézdivásárhely a központja lett.
12. század
A székelyeket a mai lakhelyükre, a város területére telepítették. Helyükre szász telepeseket hívott be II. Géza király. A székelyek székekbe szerveződve éltek, vezetőiket maguk választották, a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, és többnyire az adózás alól is mentesítve voltak. Cserébe az országot ért külső támadás esetén kötelesek voltak fejenként katonának menni.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1407
Először említették Torjawasara néven. Torja a közeli patak neve és ugyancsak így hívnak egy környékbeli falut. Eredetileg valószínűleg ezen faluhoz tartozott, és azért tartották itt a vásárokat, mert öt irányból bejövő utak találkozásánál feküdt, a felsőháromszéki medence központjában.
1427
Zsigmond király Torjavására néven vásáros hellyé nyilvánította.
1437
A Kápolnai Unió létrehozta a három nemzet szövetségét ("Unio Trium Nationum"), amelynek a székelyek egyenrangú tagjai voltak a magyar nemesség és a szászok mellett. Később az erdélyi országgyűléseken ezen három nemzet képviseltette magát. A szövetség létrejöttekor a bevándorolt oláh pásztorok még nem képeztek számottevő tényezőt Erdély népességében.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1562. április
A Székelyudvarhelyi székely országgyűlés megszervezte a fegyveres felkelést János Zsigmond ellen a szabadságjogok visszaállításáért. A terv szerint a Habsburg császár kívülről támogatta a felkelésüket. Hadad kapitánya, Sulyok György átállt Ferdinándhoz, ezért János Zsigmond erdélyi serege megostromolta a várat. A vár felmentésére németekből és magyarokból álló sereg indult a már korábban átállt Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány vezetésével.
1562. március 4.
Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány a hadadi csatában legyőzték a Báthory István váradi főkapitány vezette erdélyi hadakat. Az erdélyiek vesztét az okozta, hogy a Némethi Ferenc vezette előőrs János Zsigmond utasítása ellenére idő előtt harca bocsátkozott a túlerőben lévő ellenséggel. János Zsigmondot a temesvári és budai pasák seregei mentették meg, akik megtámadták Balassa seregét és Szatmárra szorította vissza azt, de Hadad továbbra is Ferdinánd kezén maradt.
1562. június 20.
János Zsigmond serege legyőzte a Nyárád mentén, Vaja és Kisgörgény között a székely lázadókat. A vezéreket a segesvári országgyűlés határozata alapján karóba húzták.
1562
Mai neve először János Zsigmond székely felkelés után íródott levelében jelent meg először. János Zsigmond megpróbálta megnyirbálni a székelyek előjogait, ezért tört ki a felkelés ellene. Az uralkodó az ellene lázadó székelyeket jobbágysorba taszította.
1562
Sepsiszék, Orbaiszék és Kézdiszék Háromszék néven egyesült.
1567
Már jelentős város Kézdivásárhely néven. Kézdi a neve a székely széknek, aminek a központja volt.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1572
Az első céhet a tímárok és a vargák szervezték Báthory István erdélyi fejedelem jóvoltából. A tímárok nyers bőr kikészítésével, a vargák lábbeli készítésével foglalkoztak.
16. század második fele
Céhekbe kezdtek tömörülni a mesteremberek. A város a középkorban Székelyföld egyik legjelentősebb kézműves központja volt. A céhek alakulásához szükséges kiváltságleveleket az erdélyi fejedelmek biztosították.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1649
Megalakult a szűcsök és a fazekasok céhe.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1691
Erdély Habsburg uralom alá került, ami visszavetette a gazdaság fejlődését.
18-19. század
Ekkor épültek a piacteret (mai Főteret) övező házak. A piac körül megtelepedő mesterek házaihoz egy keskeny telek tartozott. A későbbi generációk a házaikat a piacra néző ház mögé építették, hely kihagyása nélkül, így házsorok alakultak ki, melyek mellett megmaradt egy keskeny sáv, amit közös udvarnak használtak. Ezeket nevezik udvartérnek. Az udvarterek ezután utcává alakultak. Eredetileg a családok után nevezték el őket, később számot kaptak. A 73 udvartérből mára 70 maradt fenn. Ez az elrendezés annyira meghatározza a város arculatát, hogy az "udvarterek városának" hívják.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1763
Mária Terézia újjászervezte a határőrséget. Három székely és két román határezred felállítását rendelte el. Elkezdték a székelyek erőszakos sorozását, akik ellenálltak a hagyományaik és kiváltságaik védelmében. A császáriak Báró Siskovics József vezetésével megtámadta Mádéfalvát, ahol a székely vezetők összegyűltek, és 1764. január 7-én vad ágyútűzzel 200 székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltatott le. Ez a "mádéfalvi vérengzés" ill. "mádéfalvi veszedelem" néven vonult be a történelembe.
1783
Református temploma megépült a középkori templom helyén.
1809
Megalakult a mészárosok céhe.
1817-1823
Megépült a székely határőrség tisztiiskolája, a katonanevelde.
1834
Nagy tűzvész pusztította, református temploma leégett, 1838-ra épült újjá.
1841
Megalakult a szabók céhe.
1844
Megalakultak az asztalosok, üstgyártók, kalaposok, kovácsok és a lakatosok céhei.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848-49
A szabadságharcban a háromszéki székelyek védelmi központja volt, itt öntötte ágyúit Gábor Áron, szobra 1971 óta a főtéren áll.
1848. október 16-18
Az agyagfalvi Székely Nemzeti Gyűlésen a székelyek kiálltak a magyar kormány Erdélyt Magyarországgal újraegyesítő törvénye mellett. A székelyek mindvégig a szabadságharc legerősebb támasza voltak Erdélyben.
1851
Az emigrációban lévő Kossuth Lajos megbízásából két szabadságharcos veterán, Makk József és Gál Sándor vezetésével összeesküvés kezdődött a Habsburg iga lerázása céljából. A fő bázisuk Székelyföldön volt. A Magyarországon eluralkodott passzív apátia miatt nem sikerült nagy tömegeket megmozgatni. Az összeesküvésbe beszivárgott egy Habsburg ügynök, és leleplezte azt.
1854. március 10.
Marosvásárhelyen kivégezték a Makk-féle összeesküvés három vezetőjét, Török Jánost, Horváth Károlyt és Gálffy Mihályt. 1875. június 27-én az egykori vesztőhelyen leplezték le a Székely vártanúk emlékművét, Aradi Zsigmond szobrászművész alkotását.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1872
Felszámolták a céheket Magyarország egész területén. Helyettük ipartársulatok alakultak. Kézdivásárhelyen nem jött létre jelentős gyáripar.
1876
A középkori közigazgatási rendszer felszámolásával Kézdi-, Sepsi-, és Orbaiszékből létrehozták Háromszék vármegyét. A szék korábban Székelyföld sajátos közigazgatási egysége volt.
1907
Felépült a mai városháza épülete, eredetileg takarékpénztár számára.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Ezt követően a románok a Székelyföld nagy részét megszállták. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1918. decembere
Kolozsváron Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére létrehozták a Székely Hadosztályt az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként. Az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, ami harcolt a román hódítók ellen. Legnagyobb létszáma kb. 12 ezer fő volt. A Magyarországon a hatalmat bitorló Antant-barát baloldali Károlyi-kormány cserben hagyta őket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tanácsköztársaság ellenségesen viszonyult hozzájuk, majd többségük részt vett a Felvidék egy részét felszabadító északi hadjáratban.
1920-ig
A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Kézdi járásához tartozott. A románok Kézdivásárhelyet románosított formáján Chezdi-Oșorheiu néven nevezték, de 1920 után Tîrgu Secuiesc névre nevezték át.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920 után
A románok erőszakosan korlátozták a magyar nyelv használatát Erdélyben
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1944. ősze
A Maniu-gárdáknak nevezett román önkéntes, félkatonai szervezetek partizánakciók címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében. Szeptemberben és Októberben 200 ártatlan polgári személyt gyilkoltak meg. A gárdisták és román csendőrök a magyarokat ezrével lágerekbe internálták. Csak Maros-Torda megyéből 4000 magyart hurcoltak el, köztük 450 kiskorút, a Brassó melletti Barcaföldvárra, és más táborokba (pl. Tagru Jiu). Nagy részük ott pusztult el a kegyetlen bánásmód következtében. A Földvári internálótábort 1945. október 29-én számolták fel, akkor már csak 90 ember volt életben.
1944. november 12.
Vinogradov szovjet tábornok kitiltotta a román hatóságokat Észak-Erdélyből a Maniu Gárda által elkövetett népirtások miatt. A román hatóságok 1945. március 6-a, a Petru Groza kormány felállása után térhettek vissza.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1952. szeptember 21.
Szovjet nyomásra létrehozták a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely székhellyel.
1960
A magyar autonóm területet megcsonkították, Háromszéket elcsatolták, és átnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartományra.
1968
Teljesen megszüntették a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Székelyföldön Marosvásárhelyt sikerült leginkább elrománosítani.
1980-as évek
A székely megyeközpontokat zárt városokká minősítették, ahová csak románok telepedhettek be.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szentháromság egykori minorita templom és kolostor
Eredetileg:
templom és kolostor, iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság egykori minorita templom és kolostor
Története
A hajdan önálló Kantafalva a 17. század elején alakult, lakossága teljes mértékbe katolikus volt, míg Kézdivásárhelyen nagy többségben reformátusok éltek.
Nagy Mózes 1696-ban Kantafalván iskolát, kolostort és templomot építtetett. Nagy Mózes 1680-ban minoritákat hívott meg az iskola és a templom működtetésére.
A neobarokk templom építése 1701-ben kezdődött. A templom szentélye a régi templom helyén épült, amely alatt többek között az iskolaalapító Nagy Mózes hamvai is nyugszanak. Az északi szentélyfalon 1980-ban, az iskolaalapítás 300. évfordulóján emléktáblát helyezett el a háromszéki papság.
A hajót 1779-ben kezdték építeni, 1795-ben fejezték be és 1796-ban Batthyányi Ignác erdélyi püspök szentelte fel. Az 1802-es földrengés megrongálta a tornyot, amely egyike volt a legmagasabbaknak Háromszéken, és ezért az esetleges balesetek elkerülése végett le kellett bontani belőle, de már 1823-ban Mizó Illés gvárdián újáépíttette. A kolostor alapkövét 1722-ben tették le. A toronyhoz simuló szeminárium-, bentlakás-, és iskolaépületet Haynald János püspök 4000 Ft-os adományából építették. A kolostor nyugati szárnya 1828-ra épült meg. 1949-ben a minoritákat a kommunisták elűzték.
Boldog Özséb római katolikus plébániatemplom
Parohia Romano-Catolică Boldog Ozseb
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Boldog Özséb római katolikus plébániatemplom
Története
Nagy Imre főesperes-plébános idejében, 1986-ban kezdődött a templomépítés, amit 1987-ben szentelt fel Jakab Antal püspök.
Református templom
Biserica Reformată
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1770 és 1782 között épült barokk stylusban egy korábbi, 17. század elei templom helyén. Egykor kőfal övezte két bástyaszerű toronnyal. Az 1834. évi nagy tűzvészben leégett, ekkor elpusztult a papi és a kántori lak is, valamint a bástyákban őrzött városi és eklézsiai levéltárak. A templom újjáépítése 1838-ra fejeződött be. 1846 és 1854 között újították fel tornyát a brassói Land András építőmester vezetésével. Ezen felújításkor kapta klasszicista stílusjegyeit alsó két szintje. A mai kő szószéket a 19. század elején készíthették és Jancsó Mária adományozta az egyháznak 1843-ban. A szószékkorona 1843-ban, az úrasztala 1844-ben készült. Orgonája 1861-ben készült.
Evangélikus templom
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
Istenanya elszenderülése ortodox templom
Biserica Adormire Maicii Domnului
Mutasd a térképen
Felkeres
Istenanya elszenderülése ortodox templom
Története
Egyes források szerint a jelenlegi kőtemplomot a 1781 és 1783 között építették. Az elődje fából készült valamikor 1734 körül. Az udvar kapu felőli részén egy régi vályogház áll, abban régen iskola működött. Ezt 1833-ban építették.
Nepomuki Szent János kápolna
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Nepomuki Szent János kápolna
Története
1740-ben a Torja patak partján, a kantai hídnál a minorita atyák egy kis kápolnát építtettek Nepomuki Szent János tiszteletére. Ezt a város vezetősége 1974-ben lebontatta. A Millennium évében a helyi hívek újjáépítették Nepomuki Szent János kápolnáját, melyet dr. Jakubinyi György Erdély érseke szentelt fel 2002 május 5.-én.
Volt református felekezeti iskola, Református parókia
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt református felekezeti iskola, Református parókia
Története
Az Iskola utca két szomszédos épülete, amelyek akár egymás tükörképei is lehetnének, a református egyház tulajdonát képezik. Jobb oldaliban jelenleg óvoda működik, a bal oldaliban a református parókia foglal helyet.
Már 1637-ben a református egyház particula iskolát működtetett Kézdivásárhelyen. Miután az 1834-es nagy tűzvészben Kézdivásárhely épületeinek kétharmada a tűz martaléka lett, köztük az iskola épülete is, szükséges volt egy új iskola építése. 1906-ban épült fel az iskola ezen új épülete.
Középületek
Volt városháza, Incze László Céhtörténeti Múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt városháza, Incze László Céhtörténeti Múzeum
Története
A 19. század közepén klasszicista stílusban épült. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
Kézdivásárhely jelenlegi múzeuma 1972. március 3-án nyílt meg mint a Kovászna Megyei Múzeum részlege. A múzeum alapkiállításai Kézdivásárhely kézműves múltját, valamint a város történelmét, ezen belül az 1848-49-es szabadságharc helyi emlékeit hivatottak bemutatni. A múzeum mai nevét alapítójáról kapta, aki a múzeum megnyitásáig pedagógusként tevékenykedett.
Katonanevelde, a székely határőrség tisztiiskolája
Eredetileg:
laktanya, iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Katonanevelde, a székely határőrség tisztiiskolája
Története
A székely határőrség tisztiiskolája 1817 és 1823 között épült késő klasszicista stílusban.
1817. szeptember 15-én Ferenc császár nejével együtt meglátogatta Kézdivásárhelyt. E látogatás alkalmával terjesztette elő báró Purczel katonai parancsnok egy katonai nevelő létesítésének tervét. Az előterjesztés megnyerte a császár tetszését és helyben kinevezte Purczel bárót ezredessé majd felhatalmazta a szükséges alap előteremtésére. Adományok érkeztek az egész országból. A katonanevelde építése 1818. május 1-én kezdődött Doborházi mérnök tervei alapján. Az építkezés négy évet tartott, 1822 szeptemberében elkészült a székely katonanevelde klasszicista stílusban. Az iskola 1823 október 4-én nyílt meg a 125 tanulóval, a tiszti képzés 1839-től indult. Az 1848-as szabadságharc ideje alatt számos itt nevelkedett katona harcolt az osztrák önkényuralmi rendszer legyőzése érdekében. A világosi fegyverletétel után a katonanevelde megszűnt.
A csizmadia ipartársulat egykori székháza, Babamúzeum
Babamúzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
A csizmadia ipartársulat egykori székháza, Babamúzeum
Története
Kézdivásárhelyen a 16. század második felében, Báthory István uralkodása idején alakult az első céh, a tímároké. 1638-ban Rákóczy György kiváltságlevelére jött létre a csizmadia céh. Ezt a levelet a városi múzeum őrzi, ma is megtekinthető. Az épület a 19-ik század elején épült eklektikus stílusban.
Egykori Királyi Törvényszék
Judecătoria Târgu Secuiesc
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Királyi Törvényszék
Története
Épülete a 18. század közepén klasszicista stílsuban épült.
Egykori kaszárnya, Református kollégium
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori kaszárnya, Református kollégium
Története
1994-ben jött létre a kézdivásárhelyi református kollégium.
Kulturális létesítmények
Nagy Mózes Elméleti Líceum
Nagy Mózes Elméleti Líceum, Liceul Teoretic Nagy Mózes
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Nagy Mózes Elméleti Líceum
Története
A hajdan önálló Kantafalva a 17. század elején alakult, lakossága teljes mértékbe katolikus volt, míg Kézdivásárhelyen nagy többségben reformátusok éltek. Kovászna megye legrégebbi oktatási intézményét 1680-ban alapította Nagy Mózes a falujában, Esztelneken. 1696-ban az iskola átköltözött a Kézdivásárhely melletti Kantába, amely később a város része lett. Nagy Mózes 1696-ban Kantafalván iskolát, kolostort és templomot építtetett. Az erre alkalmas területet Jankó Péter és neje Domokos Zsuzsanna adományozta, ezt gyarapította Altorjai Apor István ajándékterülete. Nagy Mózes már 1680-ban írt a Hitterjesztés Congregatiójához és minorita atyákat kért és kapott a hit terjesztésére. Ez az iskola évszázadokon át, felekezetre való tekintet nélkül tudósokat, hazafiakat nevelt. 1751-ben az iskola új, tágasabb épületbe költözött. 1899-ben a kantai iskola Katolikus Főgimnáziummá alakult át. Az új épület alapkövét 1905. október 22-én helyezték el. 1977-ben az iskolát ipari líceummá alakították át, majd 1990 januárjában visszaalakult elméleti líceummá, és felvette alapítójának nevét.
Egykori Vigadó, Művelődési Ház
Eredetileg:
vigadó / koncertterem
Jelenleg:
rendezvényközpont, színház / opera, kiállítóterem
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Vigadó, Művelődési Ház
Története
1902-1904 között épült eklektikus stílusban. Színi előadásokat tartottak benne.
Egykori őrnagyi szállás, Erzsébet Árvaleány Nevelőintézet, Gyermekotthon
Eredetileg:
árvaház / gyermekotthon, múzeum, katonai főparancsnokság / igazgatás
Jelenleg:
árvaház / gyermekotthon
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori őrnagyi szállás, Erzsébet Árvaleány Nevelőintézet, Gyermekotthon
Története
a 19. század elején épült, klasszicista stílusban. Zágoni báró Szentkereszty Stephanie 1872-ben alapította meg az Erzsébet Árvaleány Nevelőintézetet. Az épület 1873 előtt őrnagyi szállás volt. 1874-ben felvette az Erzsébet nevet. Az 1848-49-es forradalom idején a jelenlegi gyermekotthon telkén volt egy lőszergyár, ennek 52 dolgozója napi 40-80 font puskaport termelt Gábor Áron ágyúihoz. Dr. Ikafalvi Dénes Ödön (1874-1936) jogász az Árvaház termeiben 1932-ben megnyitotta a város első múzeumát, ami 1938-ig működött.
Egykori állami elemi iskola, Bod Péter Tanítóképző
Bod Péter Tanítóképző, Liceul Pedagogic Bod Péter
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori állami elemi iskola, Bod Péter Tanítóképző
Története
Az épületet 1896-ban emelték. Már 1931-ben az iskolában tanítóképzői oktatás folyt, és 1965-ig 690 magyar ajkú tanító és óvónő szerzett itt képesítést. Az 1953-54-es tanévtől az intézmény fokozatosan elméleti líceummá alakult át. 1973-tól szakközépiskola működött az épületben. Az 1990-1991-es tanévtől középiskolai fokon, valamint érettségi utáni három éves képzéssel újraindult a tanítóképző. 1991-ben az iskola felvette Bod Péter nevét. A jelenlegi tanügyi törvények alapján líceumi képzésben nem lehet tanítóképző osztályt működtetni. Az épületben működik a Babeş-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozata.
Egykori kaszinó, Székely Vendéglő
Székely Vendéglő
Eredetileg:
kaszinó, nyomda
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori kaszinó, Székely Vendéglő
Története
A kézdivásárhelyi kaszinó szervezését Pap István református lelkész kezdeményezte. 1842. december 25-én a városházán tartották azt a közgyűlést, amelyen elhatározták a Kaszinó megalakítását Kézdivásárhelyi Társalkodó néven. Első elnöke Pap István református lelkész volt. A kaszinó a város szellemi életének központja volt.
Amikor 1848 áprilisában Alsócsernátonban elhatározták, hogy felállítják a Háromszéki Nemzetőrséget, ezt Kézdivásárhelyen a Kaszinó szervezte meg, tagjai mindannyian nemzetőrökké lettek. Bem tábornok nagyra értékelte a kézdivásárhelyiek harcokban tanúsított hősiességét, ezért a Debrecenből hozott tábori nyomdáját a kézdivásárhelyieknek adományozta. Ezt a Kaszinó székházában helyezték el, itt nyomtatták Háromszék első lapját, a Székely Hírmondót 1849. június 7 és 17 között. 1861-ben a könyvtár is megkezdhette működését, majd megszületett egy városi nyomda létesítésének és egy helyi lap megjelentetésének gondolata.
A kaszinó volt a bölcsője a város első múzeumának is. Dr. I. Diénes Ödön ügyvédet, a Székely Újság főszerkesztőjét, aki már az első világháború előtti években értékes magángyűjteményt hozott létre, 1921 januárjában a Kaszinó elnökévé választották. 1922 december 27-én előterjesztette indítványát a Kézdivásárhelyi Múzeum létesítésére. A következő évben a román hatóságok a kaszinó működését betiltották. Működési engedélyét csak 1928-ban nyerte vissza.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Hahn Jakab-faház, Désy-ház, Mézeskalácsos ház
Eredetileg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Hahn Jakab-faház, Désy-ház, Mézeskalácsos ház
Története
1817-ben épült. Az 1834-es tűzvészt túlélt kevés házak egyike. Utolsó tulajdonosa Hán Jakab cukrásmester volt, mézeskalácsos-háznak is szokták hívni, ugyanis itt készítették a finomabbnál finomabb mézeskalácsokat. Jelenleg vendéglő illetve panzió.
Egykori Kisegítő Takarékpénztár, Városháza
Primăria
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Kisegítő Takarékpénztár, Városháza
Története
Épülete 1907-ben a Kisegítő Takarékpénztár számára épült szecessziós stílusban.
Egykori Takarékpénztár
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Takarékpénztár
Története
1872-ben épült eklektikus stílusban.
Török Samu egykori sörgyára
Mutasd a térképen
Felkeres
Török Samu egykori sörgyára
Története
Az épületet 1862-ben építették Török Samu sörgyára számára. A későbbi időkben Kalit Kálmán bőrműves megvette, majd a ’80-as- ’90-es években műhelyt rendezett be a volt gyár területén, végül eladta egy csíki vállalkozónak, név szerint Erdély Mihálynak.
Városi infrastruktúra
Udvarteres városszerkezet
Mutasd a térképen
Felkeres
Udvarteres városszerkezet
Története
A főtér körül több mint 70 udvartér található.
Magánlakhelyek
Finta-ház, Patikamúzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Finta-ház, Patikamúzeum
Története
Az 1970-es években teljesen újáépítették, de korábbi jellegét nagyrészt megőrizte.
Dobál Lajos háza
Mutasd a térképen
Felkeres
Dobál Lajos háza
Története
1903-ban épült Dobál Lajos számára, az erkély kovácsoltvas mellvédje visleli építtetője monogramját.
Nagy Jáfet-ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Nagy Jáfet-ház
Története
Nagy Jáfet nyugalmazott főhadnagy háza volt. 1829-ben épült. Az 1848-as forradalom idején ennek a háznak a pincéjében nyomtatták a Székely Hírmondó első két számát. Nagy Jáfet főhadnagyot a 48-as forradalomban tanúsított szerepéért nyolc év börtönre ítélik, amiből végül erősen romló egészségi állapotára való tekintettel szabadult. A Jáfet-házaspár (Nagy Jáfet felesége Nagy Anna), 1847. június 30-án írt végrendeletük szerint minden vagyonukat a Kézdivásárhelyi Református Egyházra hagyták, az egyház szegényeinek segedelmére.
Szőcs Mátyás-ház, Györgyjakab-ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Szőcs Mátyás-ház, Györgyjakab-ház
Története
1836–ban eklektikus stílusban épült népi jellegű lakóház, amely a Györgyjakab család számára épült. A házban jelenleg szakorvosi rendelő működik.
Református bérház
Mutasd a térképen
Felkeres
Református bérház
Története
1906-1907 között szecessziós stílusban épült.
Kupán-ház
Története
Kupán József örmény kereskedő 1899-ben felépített háza. Az egykori Vigadó északi szomszédságában áll. Barokkos, eklektikus stílusú, oromzatán az egykori tulajdonos monogramjával.
Vörös-ház, Vörös Vendégház
Vörös Vendégház
Jelenleg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Vörös-ház, Vörös Vendégház
Története
Az 1834-es tűzvészt túlélt kevés házak egyike. Vendéglőként és panzióként működött. Eredetileg két különálló földszintes épület volt, csak később építették egybe őket, majd építettek egy emeletet. 1989 előtt még kék színű volt.
Wertán-testvérek háza
Eredetileg:
ház, kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
Wertán-testvérek háza
Története
A 19. század végén épült és a Wertán-testvérek és K. Csiszár József kereskedését foglalta egykor magában.
Turóczi Mózes-emlékház
Mutasd a térképen
Felkeres
Turóczi Mózes-emlékház
Története
Turóczi Mózes öntőmester ágyúöntő műhelye a Kézdivásárhely főterétől dél-nyugatra, a mai Petőfi utca és a róla elnevezett kis utca között volt, a ma is meglévő háza mögött. Gábor Áron 70 ágyújából összesen 64 darabot öntöttek itt 1849 januárja és júliusa között. A Turóczi-házon két emléktábla is emlékeztet az ágyúöntőre. A háza előtt áll mellszobra.
Emlékművek
Gábor Áron szobra az ágyúval
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Gábor Áron szobra az ágyúval
Története
A szobrot 1942-ben nagyvarjasi Oláh Sándor készítette a Nagyváradi M. Kir. Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola parancsnokságának megrendelésére. 1943 júniusában került a nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola udvarára. A román megszállók a háború után eltávolították, sokáig a múzeumban őrizték, majd 1971. szeptember 8-án Kézdivásárhely főterén állították fel, ahol mindmáig látható.
Az 1848-1849-es szabadságharc idején Gábor Áron tüzér őrnagy vezetésével Kézdivásárhelyen jelentős hadianyaggyártás folyt. Az ágyúk nagy részét Turóczi Mózes helyi rézműves mester műhelyében öntötték, amely a Gábor Áron tér 9. szám alatti ház telkén állt. 1849 júl. 2-án a kökösi csatában vesztette életét.
Szentkereszty Stefánia mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentkereszty Stefánia mellszobra
Története
Báró Szentkereszty Stefánia (1842–1906) a székelyföldi Zágon híres bárói családjának a sarja. Az ő kezdeményezésére alakult meg a kézdivásárhelyi Erzsébet Árvaleány-nevelő Intézet 1873-ban, menhelyet hozott létre az elhagyott öregek számára, később 1884-ben az ő jóvoltából nyílt meg a város kórháza. Festészettel is foglalkozott, számos templomi oltárképet festett (pl. Lemhény, Gelence), több alkotását a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum őrzi. Mellszobrát 2014. május 23-án avatták fel, Vargha Mihály alkotása.
Kolonics István orgonaépítő mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kolonics István orgonaépítő mellszobra
Története
A kiváló erdélyi orgonaépítő Kolonics István (1826–1892) emlékére állítottak mellszobrot a református templom az udvarán, mely templomban található egyik legnagyobb orgonája. Kézdivásárhelyen harminc évig tevékenykedett a szabadkai származású mester. 1855-ben telepedett le a székely kisvárosban. Háromszéken huszonkilenc orgonája áll templomokban, valamennyi többé-kevésbé ma is működőképes. A csíksomlyói Kegytemplom és a gyulafehérvári székesegyház orgonáját is ő készítette, összesen 199 kiváló templomi hangszert készített műhelyében. Mellszobrát 2013. november 16-án avatták fel, Vargha Mihály alkotása.
Nagy Mózes szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Nagy Mózes szobra
Története
Nagy Mózes katolikus pap volt, 1630 körűl született Esztelneken és 1709. február 8-án hunyt el Zágonban. Nagyszombatban és Bécsben tanult teológiát. 1674-től Felsőháromszék több falujának volt plébánosa. Határozottan szembeszállt a reformáció terjedésével, és ennek is köszönhető, hogy Felsőháromszék nagy része a katolikus hiten maradt. Iskolát alapított előbb 1680-ban Esztelneken, majd ezt átköltöztette a Kézdivásárhelytől akkor külön álló Kantába. Itt 1696-ban kezdődött el a tanítás. Szobrát 2010. május 15-én avatták fel a róla elnevezett líceum, az általa alapított iskola utóda előtt, Vetró András alkotása.
Turóczi Mózes mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Turóczi Mózes mellszobra
Története
A legendás székely szabadságharcos Gábor Áron segédje volt Turóczi Mózes (1813-1896) öntőmester. Ágyúöntő műhelye a város főterétől délnyugatra, a mai Petőfi utca és a róla elnevezett kis utca között volt, a mai is meglévő háza mögött. Gábor Áron 70 ágyújából összesen 64 darabot öntöttek itt 1849 januárja és júliusa között. A Turóczi-házon két emléktábla is emlékeztet az ágyúöntőre. Mellszobrát 1993. november 6-án avatták fel, Vetró András alkotása.
Tuzson János mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Tuzson János mellszobra
Története
Tuzson János honvédőrnagy 1848 augusztusában részt vett a délvidéki harcokban, októbertől hadnagyi, decembertől főhadnagyi rangot kapott. Hadtestével Brassóból kiűzték az orosz és osztrák csapatokat. Részt vett 1849 júl. 2-án a kökösi csatában (ahol Gábor Áron életét vesztette), júl. 5-én a Sepsiszentgyörgy melletti Eprestetői ütközetben. Augusztus 1-én hősiesen vette fel a harcot az orosz túlerővel szemben a Nyergestetőn, csapatával órákig feltartóztatták az ellenséges erőket, de végül a legalább tízszeres orosz-osztrák túlerőnek nem tudott ellenállni. Tuzson Udvarhely irányába menekült maradék seregével, és végül Zsibónál esett fogságba augusztus 24-én. Közlegényként besorolták a császári hadseregbe. Az 1867-es kiegyezés után honvédőrnagyi, 1873-ban pedig alezredesi rangot kapott. 1904-ben hunyt el Sepsiszentgyörgyön. Mellszobrát 2010. március 15-én avatták fel, Vetró András alkotása.
Kossuth Lajos mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Kossuth Lajos mellszobra
Története
2003. július 22-én avatták fel, Vetró András alkotása.
Bem József mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Bem József mellszobra
Története
1999. július 22-én avatták fel, Vetró András alkotása.
Múzeumok és Galériák
Volt városháza, Incze László Céhtörténeti Múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt városháza, Incze László Céhtörténeti Múzeum
Története
A 19. század közepén klasszicista stílusban épült. Gazdag történeti és néprajzi kiállításai vannak.
Kézdivásárhely jelenlegi múzeuma 1972. március 3-án nyílt meg mint a Kovászna Megyei Múzeum részlege. A múzeum alapkiállításai Kézdivásárhely kézműves múltját, valamint a város történelmét, ezen belül az 1848-49-es szabadságharc helyi emlékeit hivatottak bemutatni. A múzeum mai nevét alapítójáról kapta, aki a múzeum megnyitásáig pedagógusként tevékenykedett.
Finta-ház, Patikamúzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Finta-ház, Patikamúzeum
Története
Az 1970-es években teljesen újáépítették, de korábbi jellegét nagyrészt megőrizte.
Egykori Vigadó, Művelődési Ház
Eredetileg:
vigadó / koncertterem
Jelenleg:
rendezvényközpont, színház / opera, kiállítóterem
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Vigadó, Művelődési Ház
Története
1902-1904 között épült eklektikus stílusban. Színi előadásokat tartottak benne.
A csizmadia ipartársulat egykori székháza, Babamúzeum
Babamúzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
A csizmadia ipartársulat egykori székháza, Babamúzeum
Története
Kézdivásárhelyen a 16. század második felében, Báthory István uralkodása idején alakult az első céh, a tímároké. 1638-ban Rákóczy György kiváltságlevelére jött létre a csizmadia céh. Ezt a levelet a városi múzeum őrzi, ma is megtekinthető. Az épület a 19-ik század elején épült eklektikus stílusban.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.0018620000","long":"26.1379250000"},"townlink":"kezdivasarhely-targu-secuiesc","town":{"townId":80,"active":1,"name_HU":"K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely","name_LO":"T\u00e2rgu Secuiesc","name_GE":"Szekler-Neumarkt","name_LT":"Neoforum Siculorum","seolink":"kezdivasarhely-targu-secuiesc","listorder":22,"oldcounty":44,"country":4,"division":25,"altitude":"570","gps_lat":"46.0018620000","gps_long":"26.1379250000","population":17,"hungarian_2011":87.6,"population_1910":5892,"hungarian_1910":99,"german_1910":0,"slovak_1910":0,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":".","picture_ref":"\u003Ca href='https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezdi_centre6.jpg#metadata' target='blank'\u003ESebinou~commonswiki\u003C\/a\u003E","georegion":"Fels\u0151-h\u00e1romsz\u00e9ki-medence","river":"Torja-patak","description":" A 12. sz\u00e1zadban a mai Sz\u00e1szk\u00e9zd ter\u00fclet\u00e9r\u0151l ide k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt sz\u00e9kelyek alap\u00edtott\u00e1k K\u00e9zdi sz\u00e9ket, melynek k\u00f6zpontja k\u00e9s\u0151bb K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely lett. A sz\u00e9kelyek a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, ad\u00f3t t\u00f6bbnyire nem fizettek, cser\u00e9be k\u00f6telesek voltak egyt\u0151l egyig hadba vonulni a haza v\u00e9delm\u00e9ben. A telep\u00fcl\u00e9s a fels\u0151h\u00e1romsz\u00e9ki medence k\u00f6zpontj\u00e1ban, \u00f6t ir\u00e1nyb\u00f3l bej\u00f6v\u0151 utak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l kialakult v\u00e1s\u00e1ros hely k\u00f6r\u00fcl j\u00f6tt l\u00e9tre. Eredetileg Torjav\u00e1s\u00e1ra n\u00e9ven nevezt\u00e9k a k\u00f6zeli Torja falu illetve az azonos nev\u0171 patak ut\u00e1n. Mai neve a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n jelent meg, amikor m\u00e1r jelent\u0151s v\u00e1ros volt. A v\u00e1ros jelent\u0151s k\u00e9zm\u0171ipari k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n, sz\u00e1mos c\u00e9he alakult. A szabads\u00e1gharcban a h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e9kelyek v\u00e9delmi k\u00f6zpontja volt, itt \u00f6nt\u00f6tte \u00e1gy\u00fait G\u00e1bor \u00c1ron, szobra 1971 \u00f3ta a f\u0151t\u00e9ren \u00e1ll. 1849-ben Kant\u00e1val egyes\u00fclt, amely h\u00edres volt a minorita aty\u00e1k \u00e1ltal m\u0171k\u00f6dtetett gimn\u00e1zium\u00e1r\u00f3l. 1876-ban a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3jakor megsz\u00fcntett\u00e9k a sz\u00e9kely sz\u00e9keket, \u00e9s ekkor H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegye r\u00e9sze lett. 1952-t\u0151l 1960-ig a szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozott magyar auton\u00f3m ter\u00fclet r\u00e9sze volt, amit a rom\u00e1nok fokozatosan felsz\u00e1moltak. 1968-ban Kov\u00e1szna megye r\u00e9sze lett. Jelenleg a K\u00e1rp\u00e1t-medence legkeletibb magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1rosa.","nameorigin":"K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely (becenev\u00e9n \u201ea varg\u00e1k v\u00e1rosa\u201d avagy a \u201ec\u00e9hek v\u00e1rosa\u201d, \u0022udvarterek v\u00e1rosa\u0022)","history":"r\u00f3maiak idej\u00e9n|A Praetoria Augusta nev\u0171 telep\u00fcl\u00e9s volt itt. A r\u00f3mai kort\u00f3l folyamatosan v\u00e1s\u00e1ros hely volt, melyet az Ojtozi-szoros fel\u0151li bet\u00f6r\u00e9sek id\u0151nk\u00e9nt puszt\u00edtottak.@#1|@#3|@11. sz\u00e1zad|Az itteni sz\u00e9kelyek a mai Sz\u00e1szk\u00e9zd ter\u00fclet\u00e9n laktak. Innen ered a v\u00e1ros nev\u00e9nek el\u0151tagja, a \u0022K\u00e9zdi\u0022, ami a sz\u00e9kely sz\u00e9k neve is lett, aminek K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely a k\u00f6zpontja lett.@12. sz\u00e1zad|A sz\u00e9kelyeket a mai lakhely\u00fckre, a v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9re telep\u00edtett\u00e9k. Hely\u00fckre sz\u00e1sz telepeseket h\u00edvott be II. G\u00e9za kir\u00e1ly. A sz\u00e9kelyek sz\u00e9kekbe szervez\u0151dve \u00e9ltek, vezet\u0151iket maguk v\u00e1lasztott\u00e1k, a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, \u00e9s t\u00f6bbnyire az ad\u00f3z\u00e1s al\u00f3l is mentes\u00edtve voltak. Cser\u00e9be az orsz\u00e1got \u00e9rt k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n k\u00f6telesek voltak fejenk\u00e9nt katon\u00e1nak menni.@#5|@#6|@1407|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Torjawasara n\u00e9ven. Torja a k\u00f6zeli patak neve \u00e9s ugyancsak \u00edgy h\u00edvnak egy k\u00f6rny\u00e9kbeli falut. Eredetileg val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezen faluhoz tartozott, \u00e9s az\u00e9rt tartott\u00e1k itt a v\u00e1s\u00e1rokat, mert \u00f6t ir\u00e1nyb\u00f3l bej\u00f6v\u0151 utak tal\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1n\u00e1l fek\u00fcdt, a fels\u0151h\u00e1romsz\u00e9ki medence k\u00f6zpontj\u00e1ban.@1427|Zsigmond kir\u00e1ly Torjav\u00e1s\u00e1ra n\u00e9ven v\u00e1s\u00e1ros helly\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3 l\u00e9trehozta a h\u00e1rom nemzet sz\u00f6vets\u00e9g\u00e9t (\u0022Unio Trium Nationum\u0022), amelynek a sz\u00e9kelyek egyenrang\u00fa tagjai voltak a magyar nemess\u00e9g \u00e9s a sz\u00e1szok mellett. K\u00e9s\u0151bb az erd\u00e9lyi orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9seken ezen h\u00e1rom nemzet k\u00e9pviseltette mag\u00e1t. A sz\u00f6vets\u00e9g l\u00e9trej\u00f6ttekor a bev\u00e1ndorolt ol\u00e1h p\u00e1sztorok m\u00e9g nem k\u00e9peztek sz\u00e1mottev\u0151 t\u00e9nyez\u0151t Erd\u00e9ly n\u00e9pess\u00e9g\u00e9ben.@#8|@#9|@1562. \u00e1prilis|A Sz\u00e9kelyudvarhelyi sz\u00e9kely orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megszervezte a fegyveres felkel\u00e9st J\u00e1nos Zsigmond ellen a szabads\u00e1gjogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A terv szerint a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r k\u00edv\u00fclr\u0151l t\u00e1mogatta a felkel\u00e9s\u00fcket. Hadad kapit\u00e1nya, Sulyok Gy\u00f6rgy \u00e1t\u00e1llt Ferdin\u00e1ndhoz, ez\u00e9rt J\u00e1nos Zsigmond erd\u00e9lyi serege megostromolta a v\u00e1rat. A v\u00e1r felment\u00e9s\u00e9re n\u00e9metekb\u0151l \u00e9s magyarokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sereg indult a m\u00e1r kor\u00e1bban \u00e1t\u00e1llt Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny vezet\u00e9s\u00e9vel.@1562. m\u00e1rcius 4.|Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny a hadadi csat\u00e1ban legy\u0151zt\u00e9k a B\u00e1thory Istv\u00e1n v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny vezette erd\u00e9lyi hadakat. Az erd\u00e9lyiek veszt\u00e9t az okozta, hogy a N\u00e9methi Ferenc vezette el\u0151\u0151rs J\u00e1nos Zsigmond utas\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re id\u0151 el\u0151tt harca bocs\u00e1tkozott a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9ggel. J\u00e1nos Zsigmondot a temesv\u00e1ri \u00e9s budai pas\u00e1k seregei mentett\u00e9k meg, akik megt\u00e1madt\u00e1k Balassa sereg\u00e9t \u00e9s Szatm\u00e1rra szor\u00edtotta vissza azt, de Hadad tov\u00e1bbra is Ferdin\u00e1nd kez\u00e9n maradt.@1562. j\u00fanius 20.|J\u00e1nos Zsigmond serege legy\u0151zte a Ny\u00e1r\u00e1d ment\u00e9n, Vaja \u00e9s Kisg\u00f6rg\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9kely l\u00e1zad\u00f3kat. A vez\u00e9reket a segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozata alapj\u00e1n kar\u00f3ba h\u00fazt\u00e1k.@1562|Mai neve el\u0151sz\u00f6r J\u00e1nos Zsigmond sz\u00e9kely felkel\u00e9s ut\u00e1n \u00edr\u00f3dott level\u00e9ben jelent meg el\u0151sz\u00f6r. J\u00e1nos Zsigmond megpr\u00f3b\u00e1lta megnyirb\u00e1lni a sz\u00e9kelyek el\u0151jogait, ez\u00e9rt t\u00f6rt ki a felkel\u00e9s ellene. Az uralkod\u00f3 az ellene l\u00e1zad\u00f3 sz\u00e9kelyeket jobb\u00e1gysorba tasz\u00edtotta.@1562|Sepsisz\u00e9k, Orbaisz\u00e9k \u00e9s K\u00e9zdisz\u00e9k H\u00e1romsz\u00e9k n\u00e9ven egyes\u00fclt.@1567|M\u00e1r jelent\u0151s v\u00e1ros K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely n\u00e9ven. K\u00e9zdi a neve a sz\u00e9kely sz\u00e9knek, aminek a k\u00f6zpontja volt.@#10|@1572|Az els\u0151 c\u00e9het a t\u00edm\u00e1rok \u00e9s a varg\u00e1k szervezt\u00e9k B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l. A t\u00edm\u00e1rok nyers b\u0151r kik\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel, a varg\u00e1k l\u00e1bbeli k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel foglalkoztak.@16. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|C\u00e9hekbe kezdtek t\u00f6m\u00f6r\u00fclni a mesteremberek. A v\u00e1ros a k\u00f6z\u00e9pkorban Sz\u00e9kelyf\u00f6ld egyik legjelent\u0151sebb k\u00e9zm\u0171ves k\u00f6zpontja volt. A c\u00e9hek alakul\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges kiv\u00e1lts\u00e1gleveleket az erd\u00e9lyi fejedelmek biztos\u00edtott\u00e1k.@#12|@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@1649|Megalakult a sz\u0171cs\u00f6k \u00e9s a fazekasok c\u00e9he.@#23|@#25|@#26|@1691|Erd\u00e9ly Habsburg uralom al\u00e1 ker\u00fclt, ami visszavetette a gazdas\u00e1g fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t.@18-19. sz\u00e1zad|Ekkor \u00e9p\u00fcltek a piacteret (mai F\u0151teret) \u00f6vez\u0151 h\u00e1zak. A piac k\u00f6r\u00fcl megteleped\u0151 mesterek h\u00e1zaihoz egy keskeny telek tartozott. A k\u00e9s\u0151bbi gener\u00e1ci\u00f3k a h\u00e1zaikat a piacra n\u00e9z\u0151 h\u00e1z m\u00f6g\u00e9 \u00e9p\u00edtett\u00e9k, hely kihagy\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl, \u00edgy h\u00e1zsorok alakultak ki, melyek mellett megmaradt egy keskeny s\u00e1v, amit k\u00f6z\u00f6s udvarnak haszn\u00e1ltak. Ezeket nevezik udvart\u00e9rnek. Az udvarterek ezut\u00e1n utc\u00e1v\u00e1 alakultak. Eredetileg a csal\u00e1dok ut\u00e1n nevezt\u00e9k el \u0151ket, k\u00e9s\u0151bb sz\u00e1mot kaptak. A 73 udvart\u00e9rb\u0151l m\u00e1ra 70 maradt fenn. Ez az elrendez\u00e9s annyira meghat\u00e1rozza a v\u00e1ros arculat\u00e1t, hogy az \u0022udvarterek v\u00e1ros\u00e1nak\u0022 h\u00edvj\u00e1k.@#27|@1763|M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00fajj\u00e1szervezte a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9get. H\u00e1rom sz\u00e9kely \u00e9s k\u00e9t rom\u00e1n hat\u00e1rezred fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendelte el. Elkezdt\u00e9k a sz\u00e9kelyek er\u0151szakos soroz\u00e1s\u00e1t, akik ellen\u00e1lltak a hagyom\u00e1nyaik \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik v\u00e9delm\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1riak B\u00e1r\u00f3 Siskovics J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00e1madta M\u00e1d\u00e9falv\u00e1t, ahol a sz\u00e9kely vezet\u0151k \u00f6sszegy\u0171ltek, \u00e9s 1764. janu\u00e1r 7-\u00e9n vad \u00e1gy\u00fat\u0171zzel 200 sz\u00e9kelyt, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltatott le. Ez a \u0022m\u00e1d\u00e9falvi v\u00e9rengz\u00e9s\u0022 ill. \u0022m\u00e1d\u00e9falvi veszedelem\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@1783|Reform\u00e1tus temploma meg\u00e9p\u00fclt a k\u00f6z\u00e9pkori templom hely\u00e9n.@1809|Megalakult a m\u00e9sz\u00e1rosok c\u00e9he.@1817-1823|Meg\u00e9p\u00fclt a sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g tisztiiskol\u00e1ja, a katonanevelde.@1834|Nagy t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta, reform\u00e1tus temploma le\u00e9gett, 1838-ra \u00e9p\u00fclt \u00fajj\u00e1.@1841|Megalakult a szab\u00f3k c\u00e9he.@1844|Megalakultak az asztalosok, \u00fcstgy\u00e1rt\u00f3k, kalaposok, kov\u00e1csok \u00e9s a lakatosok c\u00e9hei.@#28|@1848-49|A szabads\u00e1gharcban a h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e9kelyek v\u00e9delmi k\u00f6zpontja volt, itt \u00f6nt\u00f6tte \u00e1gy\u00fait G\u00e1bor \u00c1ron, szobra 1971 \u00f3ta a f\u0151t\u00e9ren \u00e1ll.@1848. okt\u00f3ber 16-18|Az agyagfalvi Sz\u00e9kely Nemzeti Gy\u0171l\u00e9sen a sz\u00e9kelyek ki\u00e1lltak a magyar korm\u00e1ny Erd\u00e9lyt Magyarorsz\u00e1ggal \u00fajraegyes\u00edt\u0151 t\u00f6rv\u00e9nye mellett. A sz\u00e9kelyek mindv\u00e9gig a szabads\u00e1gharc leger\u0151sebb t\u00e1masza voltak Erd\u00e9lyben.@1851|Az emigr\u00e1ci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 Kossuth Lajos megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l k\u00e9t szabads\u00e1gharcos veter\u00e1n, Makk J\u00f3zsef \u00e9s G\u00e1l S\u00e1ndor vezet\u00e9s\u00e9vel \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s kezd\u0151d\u00f6tt a Habsburg iga ler\u00e1z\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A f\u0151 b\u00e1zisuk Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n volt. A Magyarorsz\u00e1gon eluralkodott passz\u00edv ap\u00e1tia miatt nem siker\u00fclt nagy t\u00f6megeket megmozgatni. Az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9sbe besziv\u00e1rgott egy Habsburg \u00fcgyn\u00f6k, \u00e9s leleplezte azt.@1854. m\u00e1rcius 10.|Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen kiv\u00e9gezt\u00e9k a Makk-f\u00e9le \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s h\u00e1rom vezet\u0151j\u00e9t, T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nost, Horv\u00e1th K\u00e1rolyt \u00e9s G\u00e1lffy Mih\u00e1lyt. 1875. j\u00fanius 27-\u00e9n az egykori veszt\u0151helyen leplezt\u00e9k le a Sz\u00e9kely v\u00e1rtan\u00fak eml\u00e9km\u0171v\u00e9t, Aradi Zsigmond szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t.@#30|@1872|Felsz\u00e1molt\u00e1k a c\u00e9heket Magyarorsz\u00e1g eg\u00e9sz ter\u00fclet\u00e9n. Helyett\u00fck ipart\u00e1rsulatok alakultak. K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen nem j\u00f6tt l\u00e9tre jelent\u0151s gy\u00e1ripar.@1876|A k\u00f6z\u00e9pkori k\u00f6zigazgat\u00e1si rendszer felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1val K\u00e9zdi-, Sepsi-, \u00e9s Orbaisz\u00e9kb\u0151l l\u00e9trehozt\u00e1k H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegy\u00e9t. A sz\u00e9k kor\u00e1bban Sz\u00e9kelyf\u00f6ld saj\u00e1tos k\u00f6zigazgat\u00e1si egys\u00e9ge volt.@1907|Fel\u00e9p\u00fclt a mai v\u00e1rosh\u00e1za \u00e9p\u00fclete, eredetileg takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ezt k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1nok a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9t megsz\u00e1llt\u00e1k. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1918. decembere|Kolozsv\u00e1ron Luk\u00e1cs B\u00e9la nyugalmazott alt\u00e1bornagy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1lyt az Erd\u00e9lybe bet\u00f6rt rom\u00e1n csapatok elleni v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9nt. Az egyetlen j\u00f3l felszerelt, harck\u00e9pes magyar katonai er\u0151 volt, ami harcolt a rom\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. Legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1ma kb. 12 ezer f\u0151 volt. A Magyarorsz\u00e1gon a hatalmat bitorl\u00f3 Antant-bar\u00e1t baloldali K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny cserben hagyta \u0151ket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellens\u00e9gesen viszonyult hozz\u00e1juk, majd t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck r\u00e9szt vett a Felvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9szaki hadj\u00e1ratban.@1920-ig|A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sig H\u00e1romsz\u00e9k v\u00e1rmegye K\u00e9zdi j\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz tartozott. A rom\u00e1nok K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyet rom\u00e1nos\u00edtott form\u00e1j\u00e1n Chezdi-O\u0219orheiu n\u00e9ven nevezt\u00e9k, de 1920 ut\u00e1n T\u00eergu Secuiesc n\u00e9vre nevezt\u00e9k \u00e1t.@#36|@1920 ut\u00e1n|A rom\u00e1nok er\u0151szakosan korl\u00e1tozt\u00e1k a magyar nyelv haszn\u00e1lat\u00e1t Erd\u00e9lyben@#39|@1944. \u0151sze|A Maniu-g\u00e1rd\u00e1knak nevezett rom\u00e1n \u00f6nk\u00e9ntes, f\u00e9lkatonai szervezetek partiz\u00e1nakci\u00f3k c\u00edm\u00e9n sorozatos gyilkoss\u00e1gokat \u00e9s rabl\u00e1sokat k\u00f6vettek el az erd\u00e9lyi magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. Szeptemberben \u00e9s Okt\u00f3berben 200 \u00e1rtatlan polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak meg. A g\u00e1rdist\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n csend\u0151r\u00f6k a magyarokat ezr\u00e9vel l\u00e1gerekbe intern\u00e1lt\u00e1k. Csak Maros-Torda megy\u00e9b\u0151l 4000 magyart hurcoltak el, k\u00f6zt\u00fck 450 kiskor\u00fat, a Brass\u00f3 melletti Barcaf\u00f6ldv\u00e1rra, \u00e9s m\u00e1s t\u00e1borokba (pl. Tagru Jiu). Nagy r\u00e9sz\u00fck ott pusztult el a kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A F\u00f6ldv\u00e1ri intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bort 1945. okt\u00f3ber 29-\u00e9n sz\u00e1molt\u00e1k fel, akkor m\u00e1r csak 90 ember volt \u00e9letben.@1944. november 12.|Vinogradov szovjet t\u00e1bornok kitiltotta a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokat \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l a Maniu G\u00e1rda \u00e1ltal elk\u00f6vetett n\u00e9pirt\u00e1sok miatt. A rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok 1945. m\u00e1rcius 6-a, a Petru Groza korm\u00e1ny fel\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e9rhettek vissza.@#43|@1952. szeptember 21.|Szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt Marosv\u00e1s\u00e1rhely sz\u00e9khellyel.@1960|A magyar auton\u00f3m ter\u00fcletet megcsonk\u00edtott\u00e1k, H\u00e1romsz\u00e9ket elcsatolt\u00e1k, \u00e9s \u00e1tnevezt\u00e9k Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyra.@1968|Teljesen megsz\u00fcntett\u00e9k a Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt. Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt siker\u00fclt legink\u00e1bb elrom\u00e1nos\u00edtani.@1980-as \u00e9vek|A sz\u00e9kely megyek\u00f6zpontokat z\u00e1rt v\u00e1rosokk\u00e1 min\u0151s\u00edtett\u00e9k, ahov\u00e1 csak rom\u00e1nok telepedhettek be.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&kezdi.ro: K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyr\u0151l|https:\/\/www.kezdi.ro\/kezdivasarhelyrol\/\nkonfliktuskutato.hu: Erd\u00e9ly, 1944 \u0151sze: rom\u00e1n atrocit\u00e1sok a magyarok ellen|http:\/\/konfliktuskutato.hu\/index.php?option=com_content&view=article&id=319:erdely-1944-sze-roman-atrocitasok-a-magyarok-ellen&catid=39:dka-hatter&Itemid=203"},"sights":[{"sightId":2109,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Kantafalva, Strada Kanta","mapdata":"1|1165|787","gps_lat":"46.0058209107","gps_long":"26.1384156404","religion":1,"oldtype":"9,74","newtype":"1","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/kantai-barokk-muemlekegyuttes\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Templom-es-volt-minorita-kolostor-Kezdivasarhely--1578","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_46_Minorita_templom.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 46 Minorita templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3c\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_46_Minorita_templom.jpg\/256px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_46_Minorita_templom.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_46_Minorita_templom.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g egykori minorita templom \u00e9s kolostor","seolink":"szentharomsag-egykori-minorita-templom-es-kolostor","note":"","history":"A hajdan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Kantafalva a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n alakult, lakoss\u00e1ga teljes m\u00e9rt\u00e9kbe katolikus volt, m\u00edg K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen nagy t\u00f6bbs\u00e9gben reform\u00e1tusok \u00e9ltek.@\nNagy M\u00f3zes 1696-ban Kantafalv\u00e1n iskol\u00e1t, kolostort \u00e9s templomot \u00e9p\u00edttetett. Nagy M\u00f3zes 1680-ban minorit\u00e1kat h\u00edvott meg az iskola \u00e9s a templom m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9re.@\nA neobarokk templom \u00e9p\u00edt\u00e9se 1701-ben kezd\u0151d\u00f6tt. A templom szent\u00e9lye a r\u00e9gi templom hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt, amely alatt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az iskolaalap\u00edt\u00f3 Nagy M\u00f3zes hamvai is nyugszanak. Az \u00e9szaki szent\u00e9lyfalon 1980-ban, az iskolaalap\u00edt\u00e1s 300. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyezett el a h\u00e1romsz\u00e9ki paps\u00e1g.@\nA haj\u00f3t 1779-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni, 1795-ben fejezt\u00e9k be \u00e9s 1796-ban Batthy\u00e1nyi Ign\u00e1c erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel. Az 1802-es f\u00f6ldreng\u00e9s megrong\u00e1lta a tornyot, amely egyike volt a legmagasabbaknak H\u00e1romsz\u00e9ken, \u00e9s ez\u00e9rt az esetleges balesetek elker\u00fcl\u00e9se v\u00e9gett le kellett bontani bel\u0151le, de m\u00e1r 1823-ban Miz\u00f3 Ill\u00e9s gv\u00e1rdi\u00e1n \u00faj\u00e1\u00e9p\u00edttette. A kolostor alapk\u00f6v\u00e9t 1722-ben tett\u00e9k le. A toronyhoz simul\u00f3 szemin\u00e1rium-, bentlak\u00e1s-, \u00e9s iskola\u00e9p\u00fcletet Haynald J\u00e1nos p\u00fcsp\u00f6k 4000 Ft-os adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A kolostor nyugati sz\u00e1rnya 1828-ra \u00e9p\u00fclt meg. 1949-ben a minorit\u00e1kat a kommunist\u00e1k el\u0171zt\u00e9k.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Kantai barokk m\u0171eml\u00e9kegy\u00fcttes|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/kantai-barokk-muemlekegyuttes\/"},{"sightId":2110,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Kantafalva, Strada Kanta","mapdata":"1|1200|629","gps_lat":"46.0067439476","gps_long":"26.1387119321","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/kantai-barokk-muemlekegyuttes\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_48_Kantai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 48 Kantai k\u00e1polna\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cd\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_48_Kantai_k%C3%A1polna.jpg\/256px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_48_Kantai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_48_Kantai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u00e1polna","seolink":"nepomuki-szent-janos-kapolna","note":"","history":"1740-ben a Torja patak partj\u00e1n, a kantai h\u00eddn\u00e1l a minorita aty\u00e1k egy kis k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edttettek Nepomuki Szent J\u00e1nos tisztelet\u00e9re. Ezt a v\u00e1ros vezet\u0151s\u00e9ge 1974-ben lebontatta. A Millennium \u00e9v\u00e9ben a helyi h\u00edvek \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k Nepomuki Szent J\u00e1nos k\u00e1poln\u00e1j\u00e1t, melyet dr. Jakubinyi Gy\u00f6rgy Erd\u00e9ly \u00e9rseke szentelt fel 2002 m\u00e1jus 5.-\u00e9n.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Kantai barokk m\u0171eml\u00e9kegy\u00fcttes|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/kantai-barokk-muemlekegyuttes\/"},{"sightId":2111,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Pia\u021ba G\u00e1bor \u00c1ron nr. 2","mapdata":"1|997|1604","gps_lat":"46.0009103026","gps_long":"26.1368061528","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/reformatus-templom\/\nhttps:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/reformatus-templom\/\nhttp:\/\/kezdiref.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Kezdivasarhely--1084","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=192","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_15_F%C5%91t%C3%A9r_a_reform%C3%A1tus_templommal.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 15 F\u0151t\u00e9r a reform\u00e1tus templommal\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5e\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_15_F%C5%91t%C3%A9r_a_reform%C3%A1tus_templommal.jpg\/512px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_15_F%C5%91t%C3%A9r_a_reform%C3%A1tus_templommal.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_15_F%C5%91t%C3%A9r_a_reform%C3%A1tus_templommal.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1770 \u00e9s 1782 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt barokk stylusban egy kor\u00e1bbi, 17. sz\u00e1zad elei templom hely\u00e9n. Egykor k\u0151fal \u00f6vezte k\u00e9t b\u00e1styaszer\u0171 toronnyal. Az 1834. \u00e9vi nagy t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett, ekkor elpusztult a papi \u00e9s a k\u00e1ntori lak is, valamint a b\u00e1sty\u00e1kban \u0151rz\u00f6tt v\u00e1rosi \u00e9s ekl\u00e9zsiai lev\u00e9lt\u00e1rak. A templom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se 1838-ra fejez\u0151d\u00f6tt be. 1846 \u00e9s 1854 k\u00f6z\u00f6tt \u00faj\u00edtott\u00e1k fel torny\u00e1t a brass\u00f3i Land Andr\u00e1s \u00e9p\u00edt\u0151mester vezet\u00e9s\u00e9vel. Ezen fel\u00faj\u00edt\u00e1skor kapta klasszicista st\u00edlusjegyeit als\u00f3 k\u00e9t szintje. A mai k\u0151 sz\u00f3sz\u00e9ket a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n k\u00e9sz\u00edthett\u00e9k \u00e9s Jancs\u00f3 M\u00e1ria adom\u00e1nyozta az egyh\u00e1znak 1843-ban. A sz\u00f3sz\u00e9kkorona 1843-ban, az \u00farasztala 1844-ben k\u00e9sz\u00fclt. Orgon\u00e1ja 1861-ben k\u00e9sz\u00fclt.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Reform\u00e1tus templom|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/reformatus-templom\/"},{"sightId":2112,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy 10","mapdata":"1|263|2109","gps_lat":"45.9979387246","gps_long":"26.1306967156","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":""},{"sightId":2113,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Parohia Romano-Catolic\u0103 Boldog Ozseb","address":"Strada D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy 3","mapdata":"1|411|1933","gps_lat":"45.9989749451","gps_long":"26.1318657762","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/boldogozseb.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Boldog \u00d6zs\u00e9b r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"boldog-ozseb-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"Nagy Imre f\u0151esperes-pl\u00e9b\u00e1nos idej\u00e9ben, 1986-ban kezd\u0151d\u00f6tt a templom\u00e9p\u00edt\u00e9s, amit 1987-ben szentelt fel Jakab Antal p\u00fcsp\u00f6k."},{"sightId":2114,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Biserica Adormire Maicii Domnului","address":"Kantafalva","mapdata":"1|1281|951","gps_lat":"46.0048954180","gps_long":"26.1393956712","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/ortodox-templom\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Istenanya elszender\u00fcl\u00e9se ortodox templom ","seolink":"istenanya-elszenderulese-ortodox-templom","note":"","history":"Egyes forr\u00e1sok szerint a jelenlegi k\u0151templomot a 1781 \u00e9s 1783 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k. Az el\u0151dje f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt valamikor 1734 k\u00f6r\u00fcl. Az udvar kapu fel\u0151li r\u00e9sz\u00e9n egy r\u00e9gi v\u00e1lyogh\u00e1z \u00e1ll, abban r\u00e9gen iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Ezt 1833-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":2115,"townId":80,"active":2,"name_LO":"Nagy M\u00f3zes Elm\u00e9leti L\u00edceum, Liceul Teoretic Nagy M\u00f3zes","address":"Kantafalva, Strada Kanta 23","mapdata":"1|1127|653","gps_lat":"46.0065939564","gps_long":"26.1381367575","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.kezdi.ro\/nagy-mozes-elmeleti-liceum\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Bot\u00e1r Ang\u00e9la, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_1940,_Nagy_M%C3%B3zes_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum_(R%C3%B3mai_Katolikus_F%C5%91gimn%C3%A1zium)._Fortepan_57861.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 1940, Nagy M\u00f3zes Elm\u00e9leti L\u00edceum (R\u00f3mai Katolikus F\u0151gimn\u00e1zium). Fortepan 57861\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/77\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_1940%2C_Nagy_M%C3%B3zes_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum_%28R%C3%B3mai_Katolikus_F%C5%91gimn%C3%A1zium%29._Fortepan_57861.jpg\/512px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_1940%2C_Nagy_M%C3%B3zes_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum_%28R%C3%B3mai_Katolikus_F%C5%91gimn%C3%A1zium%29._Fortepan_57861.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_1940,_Nagy_M%C3%B3zes_Elm%C3%A9leti_L%C3%ADceum_(R%C3%B3mai_Katolikus_F%C5%91gimn%C3%A1zium)._Fortepan_57861.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Bot\u00e1r Ang\u00e9la\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nagy M\u00f3zes Elm\u00e9leti L\u00edceum","seolink":"nagy-mozes-elmeleti-liceum","note":"","history":"A hajdan \u00f6n\u00e1ll\u00f3 Kantafalva a 17. sz\u00e1zad elej\u00e9n alakult, lakoss\u00e1ga teljes m\u00e9rt\u00e9kbe katolikus volt, m\u00edg K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen nagy t\u00f6bbs\u00e9gben reform\u00e1tusok \u00e9ltek. Kov\u00e1szna megye legr\u00e9gebbi oktat\u00e1si int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t 1680-ban alap\u00edtotta Nagy M\u00f3zes a faluj\u00e1ban, Esztelneken. 1696-ban az iskola \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely melletti Kant\u00e1ba, amely k\u00e9s\u0151bb a v\u00e1ros r\u00e9sze lett. Nagy M\u00f3zes 1696-ban Kantafalv\u00e1n iskol\u00e1t, kolostort \u00e9s templomot \u00e9p\u00edttetett. Az erre alkalmas ter\u00fcletet Jank\u00f3 P\u00e9ter \u00e9s neje Domokos Zsuzsanna adom\u00e1nyozta, ezt gyarap\u00edtotta Altorjai Apor Istv\u00e1n aj\u00e1nd\u00e9kter\u00fclete. Nagy M\u00f3zes m\u00e1r 1680-ban \u00edrt a Hitterjeszt\u00e9s Congregati\u00f3j\u00e1hoz \u00e9s minorita aty\u00e1kat k\u00e9rt \u00e9s kapott a hit terjeszt\u00e9s\u00e9re. Ez az iskola \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t, felekezetre val\u00f3 tekintet n\u00e9lk\u00fcl tud\u00f3sokat, hazafiakat nevelt. 1751-ben az iskola \u00faj, t\u00e1gasabb \u00e9p\u00fcletbe k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1899-ben a kantai iskola Katolikus F\u0151gimn\u00e1ziumm\u00e1 alakult \u00e1t. Az \u00faj \u00e9p\u00fclet alapk\u00f6v\u00e9t 1905. okt\u00f3ber 22-\u00e9n helyezt\u00e9k el. 1977-ben az iskol\u00e1t ipari l\u00edceumm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, majd 1990 janu\u00e1rj\u00e1ban visszaalakult elm\u00e9leti l\u00edceumm\u00e1, \u00e9s felvette alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak nev\u00e9t.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Kantai barokk m\u0171eml\u00e9kegy\u00fcttes|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/kantai-barokk-muemlekegyuttes\/"},{"sightId":2116,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada \u015ecolii 8, T\u00e2rgu Secuiesc 525400, Rom\u00e1nia","mapdata":"1|849|1580","gps_lat":"46.0011449431","gps_long":"26.1356535991","religion":2,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/reformatus-felekezeti-iskola-reformatus-parokia\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt reform\u00e1tus felekezeti iskola, Reform\u00e1tus par\u00f3kia","seolink":"volt-reformatus-felekezeti-iskola-reformatus-parokia","note":"","history":"Az Iskola utca k\u00e9t szomsz\u00e9dos \u00e9p\u00fclete, amelyek ak\u00e1r egym\u00e1s t\u00fck\u00f6rk\u00e9pei is lehetn\u00e9nek, a reform\u00e1tus egyh\u00e1z tulajdon\u00e1t k\u00e9pezik. Jobb oldaliban jelenleg \u00f3voda m\u0171k\u00f6dik, a bal oldaliban a reform\u00e1tus par\u00f3kia foglal helyet.@\nM\u00e1r 1637-ben a reform\u00e1tus egyh\u00e1z particula iskol\u00e1t m\u0171k\u00f6dtetett K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen. Miut\u00e1n az 1834-es nagy t\u0171zv\u00e9szben K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely \u00e9p\u00fcleteinek k\u00e9tharmada a t\u0171z martal\u00e9ka lett, k\u00f6zt\u00fck az iskola \u00e9p\u00fclete is, sz\u00fcks\u00e9ges volt egy \u00faj iskola \u00e9p\u00edt\u00e9se. 1906-ban \u00e9p\u00fclt fel az iskola ezen \u00faj \u00e9p\u00fclete.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Reform\u00e1tus felekezeti iskola, Reform\u00e1tus par\u00f3kia|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/reformatus-felekezeti-iskola-reformatus-parokia\/"},{"sightId":2117,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Bod P\u00e9ter Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151, Liceul Pedagogic Bod P\u00e9ter","address":"Strada Ady Endre 20","mapdata":"1|480|1305","gps_lat":"46.0027500654","gps_long":"26.1324499338","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"https:\/\/www.kezdi.ro\/bod-peter-tanitokepzo\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori \u00e1llami elemi iskola, Bod P\u00e9ter Tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151","seolink":"egykori-allami-elemi-iskola-bod-peter-tanitokepzo","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fcletet 1896-ban emelt\u00e9k. M\u00e1r 1931-ben az iskol\u00e1ban tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151i oktat\u00e1s folyt, \u00e9s 1965-ig 690 magyar ajk\u00fa tan\u00edt\u00f3 \u00e9s \u00f3v\u00f3n\u0151 szerzett itt k\u00e9pes\u00edt\u00e9st. Az 1953-54-es tan\u00e9vt\u0151l az int\u00e9zm\u00e9ny fokozatosan elm\u00e9leti l\u00edceumm\u00e1 alakult \u00e1t. 1973-t\u00f3l szakk\u00f6z\u00e9piskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletben. Az 1990-1991-es tan\u00e9vt\u0151l k\u00f6z\u00e9piskolai fokon, valamint \u00e9retts\u00e9gi ut\u00e1ni h\u00e1rom \u00e9ves k\u00e9pz\u00e9ssel \u00fajraindult a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151. 1991-ben az iskola felvette Bod P\u00e9ter nev\u00e9t. A jelenlegi tan\u00fcgyi t\u00f6rv\u00e9nyek alapj\u00e1n l\u00edceumi k\u00e9pz\u00e9sben nem lehet tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 oszt\u00e1lyt m\u0171k\u00f6dtetni. Az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6dik a Babe\u015f-Bolyai Tudom\u00e1nyegyetem kihelyezett tagozata.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: \u00c1llami elemi iskola|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/allami-elemi-iskola\/"},{"sightId":2118,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Ady Endre 13","mapdata":"1|416|1406","gps_lat":"46.0020690799","gps_long":"26.1319790057","religion":0,"oldtype":"86,98,20","newtype":"86","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori \u0151rnagyi sz\u00e1ll\u00e1s, Erzs\u00e9bet \u00c1rvale\u00e1ny Nevel\u0151int\u00e9zet, Gyermekotthon","seolink":"egykori-ornagyi-szallas-erzsebet-arvaleany-nevelointezet-gyermekotthon","note":"","history":"a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt, klasszicista st\u00edlusban. Z\u00e1goni b\u00e1r\u00f3 Szentkereszty Stephanie 1872-ben alap\u00edtotta meg az Erzs\u00e9bet \u00c1rvale\u00e1ny Nevel\u0151int\u00e9zetet. Az \u00e9p\u00fclet 1873 el\u0151tt \u0151rnagyi sz\u00e1ll\u00e1s volt. 1874-ben felvette az Erzs\u00e9bet nevet. Az 1848-49-es forradalom idej\u00e9n a jelenlegi gyermekotthon telk\u00e9n volt egy l\u0151szergy\u00e1r, ennek 52 dolgoz\u00f3ja napi 40-80 font puskaport termelt G\u00e1bor \u00c1ron \u00e1gy\u00faihoz. Dr. Ikafalvi D\u00e9nes \u00d6d\u00f6n (1874-1936) jog\u00e1sz az \u00c1rvah\u00e1z termeiben 1932-ben megnyitotta a v\u00e1ros els\u0151 m\u00fazeum\u00e1t, ami 1938-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Gyermekotthon|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/gyermekotthon\/"},{"sightId":2119,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1120|1423","gps_lat":"46.0016818307","gps_long":"26.1378205732","religion":0,"oldtype":"29","newtype":"29","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"","picture_ref":"","name":"Udvarteres v\u00e1rosszerkezet","seolink":"udvarteres-varosszerkezet","note":"","history":"A f\u0151t\u00e9r k\u00f6r\u00fcl t\u00f6bb mint 70 udvart\u00e9r tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":2120,"townId":80,"active":2,"name_LO":"","address":"10. udvart\u00e9r 1. sz\u00e1m","mapdata":"1|1175|1434","gps_lat":"46.0020720653","gps_long":"26.1384951611","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.sznm.ro\/sznm.php?o=kezdivasarhely","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"\u003Ca title=\u0022Sebinou at fr.wikipedia, CC BY-SA 1.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/1.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezdi1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Kezdi1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/f\/f4\/Kezdi1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kezdi1.JPG\u0022\u003ESebinou at fr.wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/1.0\u0022\u003ECC BY-SA 1.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rosh\u00e1za, Incze L\u00e1szl\u00f3 C\u00e9ht\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"volt-varoshaza-incze-laszlo-cehtorteneti-muzeum","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. Gazdag t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai vannak.@\nK\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely jelenlegi m\u00fazeuma 1972. m\u00e1rcius 3-\u00e1n ny\u00edlt meg mint a Kov\u00e1szna Megyei M\u00fazeum r\u00e9szlege. A m\u00fazeum alapki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely k\u00e9zm\u0171ves m\u00faltj\u00e1t, valamint a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t, ezen bel\u00fcl az 1848-49-es szabads\u00e1gharc helyi eml\u00e9keit hivatottak bemutatni. A m\u00fazeum mai nev\u00e9t alap\u00edt\u00f3j\u00e1r\u00f3l kapta, aki a m\u00fazeum megnyit\u00e1s\u00e1ig pedag\u00f3gusk\u00e9nt tev\u00e9kenykedett.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Incze L\u00e1szl\u00f3 C\u00e9ht\u00f6rt\u00e9neti m\u00fazeum|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/incze-laszlo-cehtorteneti-muzeum\/"},{"sightId":2121,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Pia\u021ba G\u00e1bor \u00c1ron 24","mapdata":"1|1103|1342","gps_lat":"46.0025271815","gps_long":"26.1378257972","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.kezdi.ro\/kezdi\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Tg_Secuiesc_city_hall.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO CV Tg Secuiesc city hall\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/81\/RO_CV_Tg_Secuiesc_city_hall.JPG\/256px-RO_CV_Tg_Secuiesc_city_hall.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CV_Tg_Secuiesc_city_hall.JPG\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Kiseg\u00edt\u0151 Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"egykori-kisegito-takarekpenztar-varoshaza","note":"","history":"\u00c9p\u00fclete 1907-ben a Kiseg\u00edt\u0151 Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":2122,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba G\u00e1bor \u00c1ron 12","mapdata":"1|931|1629","gps_lat":"46.0007847657","gps_long":"26.1364025536","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"","picture_ref":"","name":"Reform\u00e1tus b\u00e9rh\u00e1z","seolink":"reformatus-berhaz","note":"","history":"1906-1907 k\u00f6z\u00f6tt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2123,"townId":80,"active":2,"name_LO":"","address":"Curtea 30 1-4","mapdata":"1|1132|1857","gps_lat":"45.9994906639","gps_long":"26.1380689761","religion":0,"oldtype":"21,74","newtype":"121","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/szekely-katonanevelde\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_37_Sz%C3%A9kely_Katonanevelde.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 37 Sz\u00e9kely Katonanevelde\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5a\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_37_Sz%C3%A9kely_Katonanevelde.jpg\/512px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_37_Sz%C3%A9kely_Katonanevelde.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_37_Sz%C3%A9kely_Katonanevelde.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Katonanevelde, a sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g tisztiiskol\u00e1ja","seolink":"katonanevelde-a-szekely-hatarorseg-tisztiiskolaja","note":"","history":"A sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g tisztiiskol\u00e1ja 1817 \u00e9s 1823 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt k\u00e9s\u0151 klasszicista st\u00edlusban.@\n1817. szeptember 15-\u00e9n Ferenc cs\u00e1sz\u00e1r nej\u00e9vel egy\u00fctt megl\u00e1togatta K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyt. E l\u00e1togat\u00e1s alkalm\u00e1val terjesztette el\u0151 b\u00e1r\u00f3 Purczel katonai parancsnok egy katonai nevel\u0151 l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek terv\u00e9t. Az el\u0151terjeszt\u00e9s megnyerte a cs\u00e1sz\u00e1r tetsz\u00e9s\u00e9t \u00e9s helyben kinevezte Purczel b\u00e1r\u00f3t ezredess\u00e9 majd felhatalmazta a sz\u00fcks\u00e9ges alap el\u0151teremt\u00e9s\u00e9re. Adom\u00e1nyok \u00e9rkeztek az eg\u00e9sz orsz\u00e1gb\u00f3l. A katonanevelde \u00e9p\u00edt\u00e9se 1818. m\u00e1jus 1-\u00e9n kezd\u0151d\u00f6tt Doborh\u00e1zi m\u00e9rn\u00f6k tervei alapj\u00e1n. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s n\u00e9gy \u00e9vet tartott, 1822 szeptember\u00e9ben elk\u00e9sz\u00fclt a sz\u00e9kely katonanevelde klasszicista st\u00edlusban. Az iskola 1823 okt\u00f3ber 4-\u00e9n ny\u00edlt meg a 125 tanul\u00f3val, a tiszti k\u00e9pz\u00e9s 1839-t\u0151l indult. Az 1848-as szabads\u00e1gharc ideje alatt sz\u00e1mos itt nevelkedett katona harcolt az osztr\u00e1k \u00f6nk\u00e9nyuralmi rendszer legy\u0151z\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9tel ut\u00e1n a katonanevelde megsz\u0171nt.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Sz\u00e9kely katonanevelde|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/szekely-katonanevelde\/"},{"sightId":2124,"townId":80,"active":2,"name_LO":"","address":"G\u00e1bor \u00c1ron t\u00e9r 21.","mapdata":"1|1057|1389","gps_lat":"46.0022826990","gps_long":"26.1374152354","religion":0,"oldtype":"92","newtype":"106,91,105","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/vigado\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_11_Vigad%C3%B3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 11 Vigad\u00f3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c0\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_11_Vigad%C3%B3.jpg\/512px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_11_Vigad%C3%B3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_11_Vigad%C3%B3.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Vigad\u00f3, M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z","seolink":"egykori-vigado-muvelodesi-haz","note":"","history":"1902-1904 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban. Sz\u00edni el\u0151ad\u00e1sokat tartottak benne."},{"sightId":2125,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Sz\u00e9kely Vend\u00e9gl\u0151","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor","mapdata":"1|791|1646","gps_lat":"46.0006968068","gps_long":"26.1351641959","religion":0,"oldtype":"93,114","newtype":"81","homepage":"https:\/\/idolrestaurant.ro\/index.php\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori kaszin\u00f3, Sz\u00e9kely Vend\u00e9gl\u0151","seolink":"egykori-kaszino-szekely-vendeglo","note":"","history":"A k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi kaszin\u00f3 szervez\u00e9s\u00e9t Pap Istv\u00e1n reform\u00e1tus lelk\u00e9sz kezdem\u00e9nyezte. 1842. december 25-\u00e9n a v\u00e1rosh\u00e1z\u00e1n tartott\u00e1k azt a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9st, amelyen elhat\u00e1rozt\u00e1k a Kaszin\u00f3 megalak\u00edt\u00e1s\u00e1t K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi T\u00e1rsalkod\u00f3 n\u00e9ven. Els\u0151 eln\u00f6ke Pap Istv\u00e1n reform\u00e1tus lelk\u00e9sz volt. A kaszin\u00f3 a v\u00e1ros szellemi \u00e9let\u00e9nek k\u00f6zpontja volt.@\nAmikor 1848 \u00e1prilis\u00e1ban Als\u00f3csern\u00e1tonban elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy fel\u00e1ll\u00edtj\u00e1k a H\u00e1romsz\u00e9ki Nemzet\u0151rs\u00e9get, ezt K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen a Kaszin\u00f3 szervezte meg, tagjai mindannyian nemzet\u0151r\u00f6kk\u00e9 lettek. Bem t\u00e1bornok nagyra \u00e9rt\u00e9kelte a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyiek harcokban tan\u00fas\u00edtott h\u0151siess\u00e9g\u00e9t, ez\u00e9rt a Debrecenb\u0151l hozott t\u00e1bori nyomd\u00e1j\u00e1t a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyieknek adom\u00e1nyozta. Ezt a Kaszin\u00f3 sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ban helyezt\u00e9k el, itt nyomtatt\u00e1k H\u00e1romsz\u00e9k els\u0151 lapj\u00e1t, a Sz\u00e9kely H\u00edrmond\u00f3t 1849. j\u00fanius 7 \u00e9s 17 k\u00f6z\u00f6tt. 1861-ben a k\u00f6nyvt\u00e1r is megkezdhette m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, majd megsz\u00fcletett egy v\u00e1rosi nyomda l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s egy helyi lap megjelentet\u00e9s\u00e9nek gondolata.@\nA kaszin\u00f3 volt a b\u00f6lcs\u0151je a v\u00e1ros els\u0151 m\u00fazeum\u00e1nak is. Dr. I. Di\u00e9nes \u00d6d\u00f6n \u00fcgyv\u00e9det, a Sz\u00e9kely \u00dajs\u00e1g f\u0151szerkeszt\u0151j\u00e9t, aki m\u00e1r az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti \u00e9vekben \u00e9rt\u00e9kes mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyt hozott l\u00e9tre, 1921 janu\u00e1rj\u00e1ban a Kaszin\u00f3 eln\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. 1922 december 27-\u00e9n el\u0151terjesztette ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1t a K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi M\u00fazeum l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok a kaszin\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t betiltott\u00e1k. M\u0171k\u00f6d\u00e9si enged\u00e9ly\u00e9t csak 1928-ban nyerte vissza.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Kaszin\u00f3, k\u00f6nyvt\u00e1r, nyomda|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/kaszino-konyvtar-nyomda\/"},{"sightId":2126,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Judec\u0103toria T\u00e2rgu Secuiesc","address":"Strada Ady Endre 5","mapdata":"1|340|1791","gps_lat":"45.9998511827","gps_long":"26.1314060137","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/torvenyszek\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"egykori-kiralyi-torvenyszek","note":"","history":"\u00c9p\u00fclete a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n klasszicista st\u00edlsuban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2127,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Kossuth Lajos","mapdata":"1|646|1607","gps_lat":"46.0009144697","gps_long":"26.1339395106","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"15","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/takarekpenztar-es-gozfurdo\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targu_Secuiesc_Centrul_istoric_(6).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Targu Secuiesc Centrul istoric (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6a\/Targu_Secuiesc_Centrul_istoric_%286%29.jpg\/512px-Targu_Secuiesc_Centrul_istoric_%286%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targu_Secuiesc_Centrul_istoric_(6).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r","seolink":"egykori-takarekpenztar","note":"","history":"1872-ben \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban."},{"sightId":2128,"townId":80,"active":1,"name_LO":"Babam\u00fazeum","address":"Strada Independen\u0163ei 4","mapdata":"1|1035|1711","gps_lat":"46.0003431171","gps_long":"26.1372842046","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.babamuzeum.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A csizmadia ipart\u00e1rsulat egykori sz\u00e9kh\u00e1za, Babam\u00fazeum","seolink":"a-csizmadia-ipartarsulat-egykori-szekhaza-babamuzeum","note":"","history":"K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen a 16. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben, B\u00e1thory Istv\u00e1n uralkod\u00e1sa idej\u00e9n alakult az els\u0151 c\u00e9h, a t\u00edm\u00e1rok\u00e9. 1638-ban R\u00e1k\u00f3czy Gy\u00f6rgy kiv\u00e1lts\u00e1glevel\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre a csizmadia c\u00e9h. Ezt a levelet a v\u00e1rosi m\u00fazeum \u0151rzi, ma is megtekinthet\u0151. Az \u00e9p\u00fclet a 19-ik sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: A csizmadia ipart\u00e1rsulat sz\u00e9kh\u00e1za|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/a-csizmadia-ipartarsulat-szekhaza\/"},{"sightId":2129,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Ady Endre 9","mapdata":"1|375|1643","gps_lat":"46.0007213618","gps_long":"26.1315956761","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"74","homepage":"http:\/\/oktatas.reformatus.hu\/index.php?ax=view&id=21","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori kasz\u00e1rnya, Reform\u00e1tus koll\u00e9gium","seolink":"egykori-kaszarnya-reformatus-kollegium","note":"","history":"1994-ben j\u00f6tt l\u00e9tre a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi reform\u00e1tus koll\u00e9gium."},{"sightId":2130,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada V\u00e1s\u00e1rhelyi P\u00e9ter 3","mapdata":"1|1261|1056","gps_lat":"46.0041825320","gps_long":"26.1392449023","religion":0,"oldtype":"111","newtype":"120","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/torok-sorgyara\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"T\u00f6r\u00f6k Samu egykori s\u00f6rgy\u00e1ra","seolink":"torok-samu-egykori-sorgyara","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fcletet 1862-ben \u00e9p\u00edtett\u00e9k T\u00f6r\u00f6k Samu s\u00f6rgy\u00e1ra sz\u00e1m\u00e1ra. A k\u00e9s\u0151bbi id\u0151kben Kalit K\u00e1lm\u00e1n b\u0151rm\u0171ves megvette, majd a \u201980-as- \u201990-es \u00e9vekben m\u0171helyt rendezett be a volt gy\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n, v\u00e9g\u00fcl eladta egy cs\u00edki v\u00e1llalkoz\u00f3nak, n\u00e9v szerint Erd\u00e9ly Mih\u00e1lynak.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: T\u00f6r\u00f6k s\u00f6rgy\u00e1ra|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/torok-sorgyara\/"},{"sightId":2131,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada G\u0103rii 24","mapdata":"1|1073|2361","gps_lat":"45.9964969544","gps_long":"26.1376182780","religion":0,"oldtype":"53,83","newtype":"121","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/wertan-haz\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Wert\u00e1n-testv\u00e9rek h\u00e1za","seolink":"wertan-testverek-haza","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt \u00e9s a Wert\u00e1n-testv\u00e9rek \u00e9s K. Csisz\u00e1r J\u00f3zsef keresked\u00e9s\u00e9t foglalta egykor mag\u00e1ban."},{"sightId":2132,"townId":80,"active":2,"name_LO":"","address":"12-es udvart\u00e9r 1. sz\u00e1m","mapdata":"1|1166|1453","gps_lat":"46.0018701418","gps_long":"26.1384120471","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_09_F%C5%91t%C3%A9r_keleti_oldala.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 09 F\u0151t\u00e9r keleti oldala\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_09_F%C5%91t%C3%A9r_keleti_oldala.jpg\/512px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_09_F%C5%91t%C3%A9r_keleti_oldala.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_09_F%C5%91t%C3%A9r_keleti_oldala.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Finta-h\u00e1z, Patikam\u00fazeum","seolink":"finta-haz-patikamuzeum","note":"","history":"Az 1970-es \u00e9vekben teljesen \u00faj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, de kor\u00e1bbi jelleg\u00e9t nagyr\u00e9szt meg\u0151rizte."},{"sightId":2133,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Apafi Mih\u00e1ly 1","mapdata":"1|1190|1328","gps_lat":"46.0025628324","gps_long":"26.1386252551","religion":0,"oldtype":"81","newtype":"80","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/han-jakab-fahaz\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_41_Hahn_Jakab-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 41 Hahn Jakab-h\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/29\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_41_Hahn_Jakab-h%C3%A1z.jpg\/256px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_41_Hahn_Jakab-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_41_Hahn_Jakab-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Hahn Jakab-fah\u00e1z, D\u00e9sy-h\u00e1z, M\u00e9zeskal\u00e1csos h\u00e1z","seolink":"hahn-jakab-fahaz-desy-haz-mezeskalacsos-haz","note":"","history":"1817-ben \u00e9p\u00fclt. Az 1834-es t\u0171zv\u00e9szt t\u00fal\u00e9lt kev\u00e9s h\u00e1zak egyike. Utols\u00f3 tulajdonosa H\u00e1n Jakab cukr\u00e1smester volt, m\u00e9zeskal\u00e1csos-h\u00e1znak is szokt\u00e1k h\u00edvni, ugyanis itt k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a finomabbn\u00e1l finomabb m\u00e9zeskal\u00e1csokat. Jelenleg vend\u00e9gl\u0151 illetve panzi\u00f3.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: H\u00e1n Jakab fah\u00e1z|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/han-jakab-fahaz\/"},{"sightId":2134,"townId":80,"active":1,"name_LO":"V\u00f6r\u00f6s Vend\u00e9gh\u00e1z","address":"Pia\u021ba G\u00e1bor \u00c1ron 19","mapdata":"1|1056|1479","gps_lat":"46.0017371346","gps_long":"26.1374026318","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"80,81","homepage":"https:\/\/www.voros.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targu_Secuiesc_Casa_rosie.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Targu Secuiesc Casa rosie\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f8\/Targu_Secuiesc_Casa_rosie.jpg\/512px-Targu_Secuiesc_Casa_rosie.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Targu_Secuiesc_Casa_rosie.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00f6r\u00f6s-h\u00e1z, V\u00f6r\u00f6s Vend\u00e9gh\u00e1z","seolink":"voros-haz-voros-vendeghaz","note":"","history":"Az 1834-es t\u0171zv\u00e9szt t\u00fal\u00e9lt kev\u00e9s h\u00e1zak egyike. Vend\u00e9gl\u0151k\u00e9nt \u00e9s panzi\u00f3k\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Eredetileg k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fclet volt, csak k\u00e9s\u0151bb \u00e9p\u00edtett\u00e9k egybe \u0151ket, majd \u00e9p\u00edtettek egy emeletet. 1989 el\u0151tt m\u00e9g k\u00e9k sz\u00edn\u0171 volt.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: V\u00f6r\u00f6s-h\u00e1z|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/voros-haz\/"},{"sightId":2135,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Sacsvay J\u00e1nos","mapdata":"1|867|1687","gps_lat":"46.0004677095","gps_long":"26.1357729459","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/149-2\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_35_Tur%C3%B3czi-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 35 Tur\u00f3czi-h\u00e1z\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a3\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_35_Tur%C3%B3czi-h%C3%A1z.jpg\/256px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_35_Tur%C3%B3czi-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_35_Tur%C3%B3czi-h%C3%A1z.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tur\u00f3czi M\u00f3zes-eml\u00e9kh\u00e1z","seolink":"turoczi-mozes-emlekhaz","note":"","history":"Tur\u00f3czi M\u00f3zes \u00f6nt\u0151mester \u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151 m\u0171helye a K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely f\u0151ter\u00e9t\u0151l d\u00e9l-nyugatra, a mai Pet\u0151fi utca \u00e9s a r\u00f3la elnevezett kis utca k\u00f6z\u00f6tt volt, a ma is megl\u00e9v\u0151 h\u00e1za m\u00f6g\u00f6tt. G\u00e1bor \u00c1ron 70 \u00e1gy\u00faj\u00e1b\u00f3l \u00f6sszesen 64 darabot \u00f6nt\u00f6ttek itt 1849 janu\u00e1rja \u00e9s j\u00faliusa k\u00f6z\u00f6tt. A Tur\u00f3czi-h\u00e1zon k\u00e9t eml\u00e9kt\u00e1bla is eml\u00e9keztet az \u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151re. A h\u00e1za el\u0151tt \u00e1ll mellszobra."},{"sightId":2136,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba G\u00e1bor \u00c1ron","mapdata":"1|1056|1357","gps_lat":"46.0024370863","gps_long":"26.1374241365","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"","picture_ref":"","name":"Kup\u00e1n-h\u00e1z","seolink":"kupan-haz","note":"","history":"Kup\u00e1n J\u00f3zsef \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151 1899-ben fel\u00e9p\u00edtett h\u00e1za. Az egykori Vigad\u00f3 \u00e9szaki szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban \u00e1ll. Barokkos, eklektikus st\u00edlus\u00fa, oromzat\u00e1n az egykori tulajdonos monogramj\u00e1val."},{"sightId":2137,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"G\u00e1bor \u00c1ron t\u00e9r 15","mapdata":"1|1028|1526","gps_lat":"46.0014786741","gps_long":"26.1372532621","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"","picture_ref":"","name":"Dob\u00e1l Lajos h\u00e1za","seolink":"dobal-lajos-haza","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt Dob\u00e1l Lajos sz\u00e1m\u00e1ra, az erk\u00e9ly kov\u00e1csoltvas mellv\u00e9dje visleli \u00e9p\u00edttet\u0151je monogramj\u00e1t."},{"sightId":2138,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada \u015ecolii","mapdata":"1|814|1508","gps_lat":"46.0015565842","gps_long":"26.1353947608","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/dako-haz\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Dak\u00f3-h\u00e1z","seolink":"dako-haz","note":"","history":"N\u00e9pi jelleg\u0171 lak\u00f3h\u00e1z.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Dak\u00f3-h\u00e1z|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/dako-haz\/"},{"sightId":2139,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada G\u0103rii 16","mapdata":"1|1110|2189","gps_lat":"45.9974831776","gps_long":"26.1379330375","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Sz\u0151cs M\u00e1ty\u00e1s-h\u00e1z, Gy\u00f6rgyjakab-h\u00e1z","seolink":"szocs-matyas-haz-gyorgyjakab-haz","note":"","history":"1836\u2013ban eklektikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt n\u00e9pi jelleg\u0171 lak\u00f3h\u00e1z, amely a Gy\u00f6rgyjakab csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt. A h\u00e1zban jelenleg szakorvosi rendel\u0151 m\u0171k\u00f6dik.\n&\nkezdimuemlekepuletei.wordpress.com: Gy\u00f6rgyjakab-h\u00e1z|https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/gyorgyjakab-haz\/"},{"sightId":2140,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada G\u0103rii 21","mapdata":"1|1138|2132","gps_lat":"45.9978041375","gps_long":"26.1381178616","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/kezdimuemlekepuletei.wordpress.com\/nagy-jafet-haz\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Nagy J\u00e1fet-h\u00e1z","seolink":"nagy-jafet-haz","note":"","history":"Nagy J\u00e1fet nyugalmazott f\u0151hadnagy h\u00e1za volt. 1829-ben \u00e9p\u00fclt. Az 1848-as forradalom idej\u00e9n ennek a h\u00e1znak a pinc\u00e9j\u00e9ben nyomtatt\u00e1k a Sz\u00e9kely H\u00edrmond\u00f3 els\u0151 k\u00e9t sz\u00e1m\u00e1t. Nagy J\u00e1fet f\u0151hadnagyot a 48-as forradalomban tan\u00fas\u00edtott szerep\u00e9\u00e9rt nyolc \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lik, amib\u0151l v\u00e9g\u00fcl er\u0151sen roml\u00f3 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapot\u00e1ra val\u00f3 tekintettel szabadult. A J\u00e1fet-h\u00e1zasp\u00e1r (Nagy J\u00e1fet feles\u00e9ge Nagy Anna), 1847. j\u00fanius 30-\u00e1n \u00edrt v\u00e9grendelet\u00fck szerint minden vagyonukat a K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zra hagyt\u00e1k, az egyh\u00e1z szeg\u00e9nyeinek segedelm\u00e9re."},{"sightId":2141,"townId":80,"active":2,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba G\u00e1bor \u00c1ron","mapdata":"1|1107|1476","gps_lat":"46.0017547004","gps_long":"26.1378570221","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/233\/gabor-aron-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=346","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_03_F%C5%91t%C3%A9r_a_G%C3%A1bor_%C3%81ron-szoborral.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 03 F\u0151t\u00e9r a G\u00e1bor \u00c1ron-szoborral\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_03_F%C5%91t%C3%A9r_a_G%C3%A1bor_%C3%81ron-szoborral.jpg\/512px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_03_F%C5%91t%C3%A9r_a_G%C3%A1bor_%C3%81ron-szoborral.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_03_F%C5%91t%C3%A9r_a_G%C3%A1bor_%C3%81ron-szoborral.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"G\u00e1bor \u00c1ron szobra az \u00e1gy\u00faval","seolink":"gabor-aron-szobra-az-agyuval","note":"","history":"A szobrot 1942-ben nagyvarjasi Ol\u00e1h S\u00e1ndor k\u00e9sz\u00edtette a Nagyv\u00e1radi M. Kir. G\u00e1bor \u00c1ron Honv\u00e9d T\u00fcz\u00e9rs\u00e9gi Hadapr\u00f3diskola parancsnoks\u00e1g\u00e1nak megrendel\u00e9s\u00e9re. 1943 j\u00fanius\u00e1ban ker\u00fclt a nagyv\u00e1radi Magyar Kir\u00e1lyi G\u00e1bor \u00c1ron Honv\u00e9d T\u00fcz\u00e9rs\u00e9gi Hadapr\u00f3diskola udvar\u00e1ra. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k, sok\u00e1ig a m\u00fazeumban \u0151rizt\u00e9k, majd 1971. szeptember 8-\u00e1n K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely f\u0151ter\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, ahol mindm\u00e1ig l\u00e1that\u00f3.@\nAz 1848-1849-es szabads\u00e1gharc idej\u00e9n G\u00e1bor \u00c1ron t\u00fcz\u00e9r \u0151rnagy vezet\u00e9s\u00e9vel K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen jelent\u0151s hadianyaggy\u00e1rt\u00e1s folyt. Az \u00e1gy\u00fak nagy r\u00e9sz\u00e9t Tur\u00f3czi M\u00f3zes helyi r\u00e9zm\u0171ves mester m\u0171hely\u00e9ben \u00f6nt\u00f6tt\u00e9k, amely a G\u00e1bor \u00c1ron t\u00e9r 9. sz\u00e1m alatti h\u00e1z telk\u00e9n \u00e1llt. 1849 j\u00fal. 2-\u00e1n a k\u00f6k\u00f6si csat\u00e1ban vesztette \u00e9let\u00e9t."},{"sightId":2142,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor, Strada Kossuth Lajos","mapdata":"1|673|1681","gps_lat":"46.0005624909","gps_long":"26.1341750564","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/13748\/bem-jozsef-mellszobra#vetito=76609","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Bem J\u00f3zsef mellszobra","seolink":"bem-jozsef-mellszobra","note":"","history":"1999. j\u00falius 22-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":2143,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Kossuth Lajos","mapdata":"1|447|1586","gps_lat":"46.0010950769","gps_long":"26.1321428371","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/13815\/kossuth-lajos-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth Lajos mellszobra","seolink":"kossuth-lajos-mellszobra","note":"","history":"2003. j\u00falius 22-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":2144,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor, Strada Kossuth Lajos","mapdata":"1|680|1659","gps_lat":"46.0006864866","gps_long":"26.1342102360","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/14102\/tuzson-janos-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Tuzson J\u00e1nos mellszobra","seolink":"tuzson-janos-mellszobra","note":"","history":"Tuzson J\u00e1nos honv\u00e9d\u0151rnagy 1848 augusztus\u00e1ban r\u00e9szt vett a d\u00e9lvid\u00e9ki harcokban, okt\u00f3bert\u0151l hadnagyi, decembert\u0151l f\u0151hadnagyi rangot kapott. Hadtest\u00e9vel Brass\u00f3b\u00f3l ki\u0171zt\u00e9k az orosz \u00e9s osztr\u00e1k csapatokat. R\u00e9szt vett 1849 j\u00fal. 2-\u00e1n a k\u00f6k\u00f6si csat\u00e1ban (ahol G\u00e1bor \u00c1ron \u00e9let\u00e9t vesztette), j\u00fal. 5-\u00e9n a Sepsiszentgy\u00f6rgy melletti Eprestet\u0151i \u00fctk\u00f6zetben. Augusztus 1-\u00e9n h\u0151siesen vette fel a harcot az orosz t\u00faler\u0151vel szemben a Nyergestet\u0151n, csapat\u00e1val \u00f3r\u00e1kig feltart\u00f3ztatt\u00e1k az ellens\u00e9ges er\u0151ket, de v\u00e9g\u00fcl a legal\u00e1bb t\u00edzszeres orosz-osztr\u00e1k t\u00faler\u0151nek nem tudott ellen\u00e1llni. Tuzson Udvarhely ir\u00e1ny\u00e1ba menek\u00fclt marad\u00e9k sereg\u00e9vel, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl Zsib\u00f3n\u00e1l esett fogs\u00e1gba augusztus 24-\u00e9n. K\u00f6zleg\u00e9nyk\u00e9nt besorolt\u00e1k a cs\u00e1sz\u00e1ri hadseregbe. Az 1867-es kiegyez\u00e9s ut\u00e1n honv\u00e9d\u0151rnagyi, 1873-ban pedig alezredesi rangot kapott. 1904-ben hunyt el Sepsiszentgy\u00f6rgy\u00f6n. Mellszobr\u00e1t 2010. m\u00e1rcius 15-\u00e9n avatt\u00e1k fel, Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":2145,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor","mapdata":"1|849|1683","gps_lat":"46.0005393211","gps_long":"26.1357680632","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/13876\/turoczy-mozes-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_36_Tur%C3%B3czi-szobor.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 36 Tur\u00f3czi-szobor\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3b\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_36_Tur%C3%B3czi-szobor.jpg\/256px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_36_Tur%C3%B3czi-szobor.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_36_Tur%C3%B3czi-szobor.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tur\u00f3czi M\u00f3zes mellszobra","seolink":"turoczi-mozes-mellszobra","note":"","history":"A legend\u00e1s sz\u00e9kely szabads\u00e1gharcos G\u00e1bor \u00c1ron seg\u00e9dje volt Tur\u00f3czi M\u00f3zes (1813-1896) \u00f6nt\u0151mester. \u00c1gy\u00fa\u00f6nt\u0151 m\u0171helye a v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9t\u0151l d\u00e9lnyugatra, a mai Pet\u0151fi utca \u00e9s a r\u00f3la elnevezett kis utca k\u00f6z\u00f6tt volt, a mai is megl\u00e9v\u0151 h\u00e1za m\u00f6g\u00f6tt. G\u00e1bor \u00c1ron 70 \u00e1gy\u00faj\u00e1b\u00f3l \u00f6sszesen 64 darabot \u00f6nt\u00f6ttek itt 1849 janu\u00e1rja \u00e9s j\u00faliusa k\u00f6z\u00f6tt. A Tur\u00f3czi-h\u00e1zon k\u00e9t eml\u00e9kt\u00e1bla is eml\u00e9keztet az \u00e1gy\u00fa\u00f6nt\u0151re. Mellszobr\u00e1t 1993. november 6-\u00e1n avatt\u00e1k fel, Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":2146,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Kantafalva, Strada Kanta","mapdata":"1|1158|645","gps_lat":"46.0066740815","gps_long":"26.1383839438","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/13819\/nagy-mozes#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Nagy M\u00f3zes szobra","seolink":"nagy-mozes-szobra","note":"","history":"Nagy M\u00f3zes katolikus pap volt, 1630 k\u00f6r\u0171l sz\u00fcletett Esztelneken \u00e9s 1709. febru\u00e1r 8-\u00e1n hunyt el Z\u00e1gonban. Nagyszombatban \u00e9s B\u00e9csben tanult teol\u00f3gi\u00e1t. 1674-t\u0151l Fels\u0151h\u00e1romsz\u00e9k t\u00f6bb faluj\u00e1nak volt pl\u00e9b\u00e1nosa. Hat\u00e1rozottan szembesz\u00e1llt a reform\u00e1ci\u00f3 terjed\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s ennek is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Fels\u0151h\u00e1romsz\u00e9k nagy r\u00e9sze a katolikus hiten maradt. Iskol\u00e1t alap\u00edtott el\u0151bb 1680-ban Esztelneken, majd ezt \u00e1tk\u00f6lt\u00f6ztette a K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyt\u0151l akkor k\u00fcl\u00f6n \u00e1ll\u00f3 Kant\u00e1ba. Itt 1696-ban kezd\u0151d\u00f6tt el a tan\u00edt\u00e1s. Szobr\u00e1t 2010. m\u00e1jus 15-\u00e9n avatt\u00e1k fel a r\u00f3la elnevezett l\u00edceum, az \u00e1ltala alap\u00edtott iskola ut\u00f3da el\u0151tt, Vetr\u00f3 Andr\u00e1s alkot\u00e1sa."},{"sightId":2147,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Pet\u0151fi S\u00e1ndor","mapdata":"1|963|1621","gps_lat":"46.0008811597","gps_long":"26.1366508797","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/31431\/kolonics-istvan-orgonaepito-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pasztilla aka Attila Terb\u00f3cs, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_19_Kolonics_Istv%C3%A1n-szobor_a_reform%C3%A1tus_templomn%C3%A1l.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhely 2019 19 Kolonics Istv\u00e1n-szobor a reform\u00e1tus templomn\u00e1l\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c3\/K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_19_Kolonics_Istv%C3%A1n-szobor_a_reform%C3%A1tus_templomn%C3%A1l.jpg\/256px-K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_19_Kolonics_Istv%C3%A1n-szobor_a_reform%C3%A1tus_templomn%C3%A1l.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:K%C3%A9zdiv%C3%A1s%C3%A1rhely_2019_19_Kolonics_Istv%C3%A1n-szobor_a_reform%C3%A1tus_templomn%C3%A1l.jpg\u0022\u003EPasztilla aka Attila Terb\u00f3cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kolonics Istv\u00e1n orgona\u00e9p\u00edt\u0151 mellszobra","seolink":"kolonics-istvan-orgonaepito-mellszobra","note":"","history":"A kiv\u00e1l\u00f3 erd\u00e9lyi orgona\u00e9p\u00edt\u0151 Kolonics Istv\u00e1n (1826\u20131892) eml\u00e9k\u00e9re \u00e1ll\u00edtottak mellszobrot a reform\u00e1tus templom az udvar\u00e1n, mely templomban tal\u00e1lhat\u00f3 egyik legnagyobb orgon\u00e1ja. K\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyen harminc \u00e9vig tev\u00e9kenykedett a szabadkai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa mester. 1855-ben telepedett le a sz\u00e9kely kisv\u00e1rosban. H\u00e1romsz\u00e9ken huszonkilenc orgon\u00e1ja \u00e1ll templomokban, valamennyi t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ma is m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes. A cs\u00edksomly\u00f3i Kegytemplom \u00e9s a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri sz\u00e9kesegyh\u00e1z orgon\u00e1j\u00e1t is \u0151 k\u00e9sz\u00edtette, \u00f6sszesen 199 kiv\u00e1l\u00f3 templomi hangszert k\u00e9sz\u00edtett m\u0171hely\u00e9ben. Mellszobr\u00e1t 2013. november 16-\u00e1n avatt\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2148,"townId":80,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Turia","mapdata":"1|251|1353","gps_lat":"46.0024428153","gps_long":"26.1305538142","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/38310\/szentkereszty-stefania-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szentkereszty Stef\u00e1nia mellszobra","seolink":"szentkereszty-stefania-mellszobra","note":"","history":"B\u00e1r\u00f3 Szentkereszty Stef\u00e1nia (1842\u20131906) a sz\u00e9kelyf\u00f6ldi Z\u00e1gon h\u00edres b\u00e1r\u00f3i csal\u00e1dj\u00e1nak a sarja. Az \u0151 kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re alakult meg a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi Erzs\u00e9bet \u00c1rvale\u00e1ny-nevel\u0151 Int\u00e9zet 1873-ban, menhelyet hozott l\u00e9tre az elhagyott \u00f6regek sz\u00e1m\u00e1ra, k\u00e9s\u0151bb 1884-ben az \u0151 j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l ny\u00edlt meg a v\u00e1ros k\u00f3rh\u00e1za. Fest\u00e9szettel is foglalkozott, sz\u00e1mos templomi olt\u00e1rk\u00e9pet festett (pl. Lemh\u00e9ny, Gelence), t\u00f6bb alkot\u00e1s\u00e1t a k\u00e9zdiv\u00e1s\u00e1rhelyi C\u00e9ht\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum \u0151rzi. Mellszobr\u00e1t 2014. m\u00e1jus 23-\u00e1n avatt\u00e1k fel, Vargha Mih\u00e1ly alkot\u00e1sa."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}