Karánsebes
Caransebeș
Karánsebes
Román:
Caransebeș
Német:
Karansebesch
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Krassó-Szörény
Ország:
Románia
Megye:
Krassó-Szörény
Folyó:
Temes, Sebes
Tengerszint feletti magasság:
280 m
GPS koordináták:
45.411764, 22.216167
Google térkép:
Népesség
Népesség:
24e
Magyarok aránya:
0.64%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 6497 |
|---|---|
| Magyarok | 13.46% |
| Németek | 31.21% |
| Oláhok | 50.86% |
Címer
The original uploader was Andrei Stroe at English Wikipedia., Public domain, via Wikimedia Commons
A település ott létesült, ahol a Sebes patak beleömlik a Temes folyóba. A 13. században a Sebes patakról elnevezett vár épült. A Szent István által alapított Krassó vármegye részét képezte, amely lakosságát többnyire magyarok alkották. A 14. század közepe táján jelentek meg a Balkán felől az első oláh bevándorlók. A várak körül telepedtek le, és határőr szerepet láttak el. Sebes lett az egyik ilyen oláh kerület székhelye. A szörényi bán fennhatósága alá tartozott. 1438-tól Hunyadi János látta el a báni tisztséget. Mátyás király idején Temes vármegyéhez tartozott. A 15. században vált a Temes jobb oldalán fekvő Sebes és a bal parti Karán egységes településsé. A 16. században a lugosi és karánsebesi bánság egyik székhelye lett, amely a keleti Magyar Királyság, később az Erdélyi Fejedelemség része, annak határőrvidéke volt. A városban már ekkor is többnyire románok éltek. A 15 éves háborúban 1595-ben a fejedelem megbízásából Borbély György bán sikeres hadjáratot intézett a török ellen, amely során Aradig nyomult előre, és felszabadította a Maros-mentét a török alól. 1658-ben került végül török kézre, amikor a II. Rákóczi György fejedelem lengyelországi hadjáratának megtorlására Erdélybe bevonult és ott seregeivel iszonyú pusztítást végzett Köprülü Mehmed nagyvezér a kivonulása fejében többek között Lugos és Karánsebes városainak átadását szabta feltételül. A török uralom alatt a karánsebesi és lugosi bég fennhatósága alatt állt, a bég székhelye Karánsebesen volt. A század végén a császári csapatok visszafoglalták, de a törökökkel kötött béke értelmében várát le kellett rombolni. Temesvár visszafoglalása után a Habsburgok által létrehozott Temesi Bánság része lett, ahová a magyarok visszatelepülését megtiltották. 1751-ben a Bánsági katonai határőrvidék része lett. A Bánság nagy része 1778-ban újra Magyarország részévé vált, Karánsebes azonban továbbra is a határőrvidék része maradt katonai igazgatás alatt. Csak a kiegyezést követően, 1872-ben oszlatták fel a határőrvidéket és Karánsebes az újraszervezett Szörény vármegye székhelyévé vált. 1881-ben elvesztette vármegyeszékhelyi státusát, amikor Szörény vármegyét összevonták Krassó vármegyével.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
13. század
Sebes vára megépült, és bár sohasem volt különösebben erős, de stratégiai jelentőséggel bírt. Sebes pedig az azonos nevű patakról kapta a nevét, amely itt ömlik a Temesbe. Árpád-házi IV. Kun László király többször is megfordult ezen a vidéken.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
14. század
Krassó vármegye lakosságát a Marostól a Dunáig többnyire magyarok alkották, kevés szláv népességgel. Ezt bizonyítják a régi helység és helynevek (folyók, halmok stb), amik többsége magyar eredetű.
1340-es évek
Az első oláh bevándorlók ekkor tűntek fel a vidéken. A Balkán felől vándoroltak be, majd a várak körül megritkult magyar lakosság helyére települtek. Az érintett várak szerint kerületekbe voltak osztva, és határőr szerepet láttak el. Ezeket a kerületeket később oláh kerületeknek nevezték, és egyike volt ezeknek a lugosi kerület is. Sebes oláh kerület székhelyét képezte. A román nemesség nagy számban tért át a nyugati egyházi rítusra, 1376–1382-ben Szörényi püspökség is létezett és a ferencesek 1400-ig a városban működtek.
14–15. század
Felváltva hol oppidumnak, hol civitasnak nevezték. A városban nem létezett semmiféle erődítmény.
1365
A Buda felé tartó V. (Palaiologosz) János bizánci császárt nagy pompával fogadták itt.
1396
A nikápolyi csatavesztést követően a törökök először keltek át a Dunán és egészen Temesvárig pusztítottak. Ezt követően is érkeztek török portyázók a vidékre.
15. század első fele
A törökök ellen háborúzó Zsigmond király többször is megszállt a városban: először 1419. november 28-án, 1428 őszén több ízben is, végül 1429. november 30-án.
1419
Lugos, Sebes, Karán és Komjáti nevű kerületek a szörényi bánság részét képezték. Lugos és Karánsebes között baráti és védszövetség volt, így a királyok sem választották el őket egymástól.
1429 és 1435 között
A Német Lovagrend birtokolta várát.
1432
Vlad Dracul és a törökök feldúlták.
1438
Hunyadi János lett a szörényi bán. 1441-ben temesi gróf és nándorfehérvári kapitány lett.
1447. október 18., 1453. október 29.
Hunyadi János itt tartózkodott.
1455
Kapisztrán Szent János időzött itt.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1457
V. László Temesváron esküvel biztosította a Hunyadiakat, hogy nem áll bosszút Cillei Ulrich Nándorfehérváron való megöletése miatt. Ennek ellenére mégis lefejeztette Hunyadi Lászlót. Ezután, félve Sziágyi Erzsébet bosszújától megerősítette a szörényi bánságot alkotó nyolc oláh kerület (köztük Lugos és Karánsebes) kiváltságait, hogy biztosítsa támogatásukat.
15. század másofik fele
Mátyás király idején Temes vármegyéhez tartozott.
1497
Buda város kiváltságaival ruházták föl.
1498
Pallosjogot kapott. Városi kiváltságait az erdélyi fejedelmek többször is megerősítették.
15. század
A Temes jobb oldalán fekvő Sebes (1325: Sebus, 1365: Sebusvar) és a bal parti Karán (Karan, 1376) egységes településsé vált (1452-ben még Karan et Sebes, 1464-ben már Karansebes). Egy másik vélemény szerint Karánban voltaképp a várostól 17 km-re északra fekvő Kavaránt kell keresni, melynek neve a többi Sebestől való megkülönböztetésül tapadt a városéhoz.
1509
A törökök eredménytelenül ostromolták.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526 után
A török-tatár lovasportyák, dúlásaikkal, fosztogatásaikkal hatalmas károkat okozva a keresztényeknek. Védekezésül először csak a központban emelkedő plébániatemplomot kerítették körbe vaskos kőfalakkal, majd szükségessé vált az egész település megerődítése.
1526 után
A Duna és az Olt folyó között elterülő Szörényi Bánság, mely a Magyar Királyság részét képezte, megszűnt létezni a török hódítás következtében. Helyette a megmaradt részből és Krassó vármegyéből létrejött Szörény vármegye, és Erdélyhez tartozott. Vezetője a karánsebesi és lugosi bán címet viselte. A bán hol Karánsebesen, hol Lugosban székelt.
1529. szeptember 9.
Szapolyai János török segítséggel visszavette Budát Ferdinándtól.
1536
Somlyai Mihály viselte először a karánsebesi és lugosi bán címet (utoljára 1658-ban Barcsay Ákos).
1536-tól 1658-ig
Az Erdélyi Fejedelemség határőrvidékét alkotó karánsebesi–lugosi bánság egyik székhelye. Fontos kereskedelmi utak haladtak át rajta. Híresek voltak az itteni szűcsök.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1551. július
A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen. A megegyezés értelmében, Karánsebest Izabella átadta Serédy György biztosnak. Sietve megkezdték az akkori haditechnikának megfelelő védőművek kiépítését, ami a környező pórnép ingyenmunkájával, erőltetett ütemben történt meg. A fa-föld szerkezetű sáncokat ó-olaszrendszerű ágyúbástyák tagolták.
1552
Temesvár elsete után Lugos és Karánsebes külön adót fizetett a törököknek, hogy azok ne szállják meg, és nem fosszák ki a várost. Glesán János bán a városi tanáccsal egyetértésben várát átadta a töröknek.
1554
A szultán Petrovics Péternek, Szapolyai Imre rokonának adományozta Lugost és Karánsebest, aki Lugosra költözött. Petrovicsnak Izabella királynét kellett visszasegítenie az erdélyi trónra. Petrovics a várat tornyokkal erősítette meg.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556
Izabella királyné visszatért Erdélybe, és megerősítette a hozzá mindig hűséges Petrovics Pétert, mint lugosi és karánsebesi bánt. Ezzel kifejezték a terület Erdélyhez való tartozását. Petrovics 1557-ben meghalt, és gyermektelen lévén birtokai visszaszálltak a királynőre és annak fiára. Békés László lett a lugosi és karánsebesi bán.
16-17. század
Lakosságát ebben a két évszázadban több ellentét osztotta meg. A lakók túlnyomó többsége román etnikumú volt, bár magyarok és kisebb számban szerbek is lakták. A közösségen belül szemben álltak egymással polgárok és nemesek, fejedelem- és császárpártiak, reformátusok és katolikusok.
1564
Tordai országgyűlés elrendelte, hogy templomát felváltva használják a katolikusok és a reformátusok.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1571
János Zsigmond halála után a rendek Báthory Istvánt választották erdélyi fejedelemnek, akit a szultán és a császár is elismert. Bekes Gáspár fellázadt Báthory ellen, és nagy ígéretekkel próbálta a szultánt maga mellé állítani, többek között a lugosi és karánsebesi bánságot is neki ígérte. Báthorynak sikerült a szultánt maga mellé állítani, és 1573-ban a támogatók nélkül maradt Bekes Gáspárt kiostromolta Fogaras várából.
1575
Bekes Gáspár Miksa császár seregével próbálta elorozni az erdélyi trónt, de július 10-én vereséget szenvedett. A lugosi és karánsebesi vidékről 300 lovas és 200 gyalogos segítette Báthoryt.
1575
A törökök Lugos és Karánsebes várának átadását, valamint további adó fizetését követelték Báthory István fejedelemtől, azonban az megtagadta a törökök követelését.
1581
Már kizárólag a reformátusoké volt a templom és több évtizeden át nem is szolgált a városban állandó katolikus pap. Itt működött a román anyanyelvű reformátusság egyik legerősebb közössége.
1582
Tordasi Mihály oláh református püspök megbízásából Pestisi Mózes (Moisi Peștiși) lugosi prédikátorral és Archirie vajdahunyadi esperessel együtt Hercse István (Ștefan Herce) helybeli román szuperintendens és Efrem Zăcan tanító készítette el (Heltai Gáspár nyomán) az Ószövetség nagy hatású román fordítását, a Szászvárosi Ószövetséget (Palie de la Orăștie). Idősebb Mihai Halici (Halics Mihály) zsoltároskönyvet szerkesztett és valószínűleg ő az első, kéziratos román–latin szótár szerzője is.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1594. június 11.
Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem nyíltan kimondta a szakítást a törökkel.
1595. május 27.
Báthory Zsigmond a karánsebesi és lugosi bánságot a harcedzett Borbély Györgyre bízta. Borbély augusztus 13-án Facsádnál megverte a temesvári pasa seregét, majd szeptember 1-én felszabadította Lippát, ezután egészen Aradig nyomult előre és azt is felszabadította. Borbély György Karánsebesből indult győzelmes bánsági hadjáratára.
1597. április 8.
Báthory Zsigmond lemondott a fejedelmi címről Rudolf császár javára, de augusztusban Bocskai István visszahozta és újra letette a fejedelmi esküt.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november 20.
Mihály vajda Gyulafehérváron, mint Rudolf császár helytartója, a rendekkel letetette az esküt. De Mihály vajda Erdélyt magának akarta, és ennek érdekében a töröktől kérte, hogy ismerje el fejedelemnek. A török Jenőt, Lippát, Lugost és Karánsebest kérte cserébe. Mihály vajda a vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen. Az oláh seregek kegyetlen pusztításai miatt az erdélyi rendek Basta császári tábornokot hívták segítségül Mihály vajdával szemben.
1600. június 25.
Vitéz Mihály látogatta meg.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve.
1601. február 3.
Az erdélyi rendek szakítottak a császárral és visszahívták Báthory Zsigmondot a trónra és Basta kivonult Erdélyből. Rudolf császár Mihály vajdát hívta segítségül Erdély ellen.
1601. augusztus 3.
Basta és Mihály vajda egyesített serege megverte az erdélyi sereget Goroszlónál. A töröktől nem érkezett segítség, mert Mihály vajda állevelet küldött a temesvári pasához, miszerint nincs szükség rá. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek.
1601. augusztus 19.
Basta Torda mellett megölette Mihály vajdát, miután az megint az erdélyi trón bitorlásáta készült. Ezután novemberben Báthory Zsigmond török segítséggel visszatért Erdélybe, de a jezsuiták bíztatására 1602 márciusában szerződést kötött Rudolf császárral és végleg átadta neki Erdélyt.
1602. július 2.
Basta megverte Gyulafehérvár mellett a császárra felesküdni nem akaró Székely Mózes seregét, aki aztán embereivel Temesvárra menekült a törökhöz. Köztük volt Bethlen Gábor is.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes székely hadakkal és Bektás török pasa seregével elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Karánsebes önként meghódolt. Ezután Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta.
1603 tavasza
A városi tanács németellenes frakciója Székely Mózes kezére juttatta. Székely Mózes itt hagyta családját, amíg ő csapataival tovább indult. Valószínűleg itt született azonos nevű fia és itt halt meg a pestisjárványban felesége, Kornis Anna és nagyobbik fia, Székely István. A vaskapui mészárlás után aztán itt keresett menedéket a Székely Mózes-párti főurak és a megmaradt gyulafehérváriak nagy része. Nemsokára azonban a Basta által kinevezett Lódi Simon bán szerb martalócai szorongatták a várost. A környékbeli falvakat elpusztították, sok lakosát rabszolgának adták el és kifosztották a polgárságot.
1603. július 17.
A Habsburgok által mozgósított IX. Radu havasalföldi vajda július 17-én Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1604
A rácokat a császári biztosok által fegyverekkel támogatott polgárok felkelése űzte ki a városból.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1605. június vége
Bocskai István kezére került és hosszabb ideig a fejedelmek birtoka maradt.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1609. április 3.
Báthory Gábor fejedelem megerősítette a város 1551-ben Izabella királynőtől kapott szabadalmait. Megerősítette a 8 oláh nemes kerület kiváltságait is (Lugos, Karánsebes, Mehádia, Almás, Krassó, Borzava, Komjáth, Ilyéd).
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1625
Bethlen Gábor jezsuitákat küldött a városba és rendházat és iskolát épített számukra. A jezsuiták magyar fogjok töröktől való kiváltásával is foglalkoztak.
1625-től 1642-ig
George Buitul és jezsuita rendtársai missziós plébániát irányítottak.
1638
I. Rákóczi György fejedelem utasítást adott megrongált védőműveinek helyreállítására.
1644-től
Tizenöt éven át Barcsay Ákos töltötte be az utolsó lugos–karánsebesi bán tisztét, aki hivatala alatt itt is lakott.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658. szeptember 2.
A nagyvezér serege elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákos helytartót és lugosi és karánsebesi bánt küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658
Barcsay Ákos engedte át a várost a törököknek. Az állandó háborúságok miatt a következő hat évtizedben különösen nemesi lakossága költözött át folyamatosan Hunyad vármegyébe.
1658-tól
A karánsebesi és lugosi bég fennhatósága alatt állt, a bég székhelye Karánsebesen volt.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1688. augusztus 3.
Friedrich Veterani tábornok császári serege foglalta el.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1690
A törökök visszafoglalták.
1691. január
Bolland ezredes visszafoglalta a töröktől.
1691. július 23.
Thökölyi foglalta el, de még ez évben Veterani császári serege visszafoglalta.
1692
Itt tartózkodott Zrínyi Ilona.
1694
Veterani óolasz bástyákkal építtette újra a várat.
1695 nyara
Macskási Péter szörényi alispán visszavert kétezer török és kuruc ostromlót.
1695. szeptember 21.
II. Musztafa szultán serege pürrhoszi győzelmet aratott Veterani császári vezér seregén, akit a fősereget vezető Frigyes Ágost szász választófejedelem cserben hagyott. A csatában az erdélyiek által kedvelt Veterani is elesett. Elesett 1000 magyar huszár is. Ezután a törökök elfoglalták Karánsebest.
1695. október
A császáriak a hátrahagyott csekély török őrségtől a várost visszafoglalták.
1697. augusztus 10.
A portyázó törökök betörtek a városba, de a Herberstein vezette őrség végül megfutamította őket.
1698 nyara
Dzsafer temesvári pasa 2500 fővel megtámadta és a külső palánkját felperzselte.
1699
A karlócai béke értelmében a város császári kézen maradt, de várát le kellett rombolni.
1701
A török követelésére végül ekkor rombolták le a várat.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1716
Újabb háború tört ki a Habsburgok és a törökök között. A péterváradi győztes csata után Savoyai Jenő megtámadta Temesvárt. 48 napig folytak a harcok, az ágyúzás a város nagy részét elpusztította, mígnem Musztafa pasa feladta a várat.
1716
Savoyai Jenő Claude Florimond de Mercy grófot bízta meg a Temesköz kormányzásával, őt később IV. Károly császár a Temesi Bánság katonai és polgári vezetőjévé nevezett ki.
1719
Temesvár a Temesi Bánság székhelye lett. A Habsburgok rómiai katolikus németekkel akarták benépesíteni a területet és egy osztrák örökös tartományt akartak belőle létrehozni. A Habsburg uralkodók célja Magyarország feldarabolása és egyenkénti elnémetesítése volt. Ennek érdekében megtiltották a magyarok visszaköltözését a török hódítás előtt még csaknem színmagyar Bánságba. Helyettük a gyakorlatban német, román és szerb telepesek népesítették be a területet.
1738
A törökök ismét feldúlták. Ezután a császáriak a vár maradványait is lerombolták.
1741. június 4.
Itt zajlott le az a Habsburg–török békekongresszus, amelyen megállapították a két birodalom új határát.
1751
Mária Terézia a Temesi Bánság 11 vidékéből 8-at kivett a katonai kormányzás alól, azokat polgári igazgatás alá rendelte és abszolút módon kormányozta. A maradék három területből Bánsági katonai határőrvidéket szervezett. Karánsebes a határőrvidék része volt.
1778
Mária Terézia a magyar rendek követelésére a polgári igazgatás alatt álló területeket visszacsatolta Magyarországhoz. Ezen területekből alakultak Torontál, Temes és Krassó vármegyék. Ekkor szűnt meg a betelepedési tilalom a magyarság számára és kezdődhetett meg a magyarok nagyobb számú visszaköltözése a területre. Karánsebes katonai igazgatás alatt maradt.
1780 és 1828 között
A város mai utcaszerkezetét a katonai adminisztráció alkotta meg tudatos tervezéssel.
1783
Az Oláh–Illír Határőrezred területéhez csatolták, majd 1803-ban az ezred székhelyévé tették.
1788
Itt zajlott le a karánsebesi csata a császári hadak különböző alakulatai között, amelyek egymást török csapatoknak hitték. Ezután a törökök akadálytalanul törtek be a városba és felégették.
1830–1831
Maderspach Károly vashidat épített a Temesen.
1845-től
Az Oláh-Bánsági (később Román-Bánsági) Határőrezred székhelye volt. Fegyvergyár, négyosztályos, német tannyelvű ún. normaiskola és tisztképző ezrediskola működött benne.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. május
A szerb felkelők létrehoztak egy Szerb Vajdaságnak nevezett autonóm területet. Céljuk a terület elszakítása volt Magyarországtól. Támogatásukra önkéntesek érkeztek a török protektorátus alatt álló Szerb Fejedelemségből, amelynek célja Nagy-Szerbia létrehozása volt. A lázadó szerbek a Habsburgok oldalán harcoltak a magyar szabadságharc leverése érdekében. A szerbek nagyszabású etnikai tisztogatásba kezdtek a magyar és román falvakban, amely a Bánságra is kiterjedt.
1849. április 17.
Bem felszabadította a császáriaktól.
1849. augusztus 19.
Itt tette le a fegyvert Lázár Vilmos és Dessewffy Arisztid serege a császáriak előtt.
1849 után
A magyar szabadságharc levetése után a Habsburg uralkodó megalakította a közvetlenül Bécs alá rendelt Szerb Vajdaság és Temesi Bánság nevű tartományt, a Temesi Bánság korábbi területeiből és a szerb felkelők által kikiáltott Szerb Vajdaság egy részéből. Ez azt jelentette, hogy a Habsburgok nem teljesítették a szerbek követeléseit, amelyekért cserébe a szerbek a magyarok ellen fordultak. Az új tartományban a magyar, német, román és szerb nemzetiség közül egyiknek sem volt közel sem többségben.
1860
A Bánság újra a Magyar Királyság részévé vált, helyreállt a megyerendszer. Karánsebes a határőrvidék része maradt.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1872
Feloszlatták a Határőrvidéket és Karánsebest az újraszervezett Szörény vármegye székhelyévé nyilvánították.
1873
Karánsebes székhellyel felélesztették a régi Szörény vármegyét. Törvényhatósági jogú városi rangot kapott.
1877
Elvesztette városi rangját és községgé minősítették vissza.
1878
Megnyitott a Temesvár-Karánsebes-Orsova vasútvonal.
1881
Szörény vármegyét összevonták Krassó vármegyével, és Krassó-Szörény vármegye székhelye Lugos lett. Krassó-Szörény vármegye megszervezésével megyeszékhelyi rangját is elveszítette és járásszékhely lett. A század második felében gazdasága marhavásárairól, bőr- és faiparáról volt nevezetes.
1864
Idehelyezték az egyik új bánáti ortodox püspökség székhelyét. Ennek köszönhetően fontos román kulturális központtá vált. Kárpótlásul a Határőrvidék idején élvezett politikai önkormányzat elvesztéséért az ezredhez tartozott hetven község volt határőr lakosai és 1871-ben az állam a korábbi Oberschule helyén polgári iskolát szervezett német és román tagozattal. 1876-ban az állami polgári és elemi iskolákban egységesen magyar tannyelvet vezettek be.
1876
Vasút kötötte össze Temesvárral.
1878
Vasút kötötte össze Orsovával.
1882–1885
A település vízerőművet épített és az akkori Magyarországon a legelsők között vezette be az utcai villanyvilágítást.
1887
Visszakapta városi címét.
1907
Állami (magyar tannyelvű) gimnáziumot alapítottak a városban.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december 3.
A francia hadsereg szállta meg Temesvárt. A franciák a Bánságot önkényesen felosztották a románok és a szerbek között. Karánsebes a románoknak jutott.
1919. január 27. - április 16.
Francia megszállás alatt állt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Római katolikus templom
Biserica Romano-Catolică
PetrusdictusA, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Római katolikus templom
Története
1725–1730 között épült.
Református templom
Biserica Reformată
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1940-ben épült.
Evangélikus templom
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus templom
Története
1902-ben épült.
Szent György ortodox katedrális
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent György ortodox katedrális
Története
1738-ban említették először a templomot. 1757-ben arról adtak hírt, hogy a templom 1725-ben épült, és teljesen megújították. 1796-ban újra felszentelték, miután az 1788-as tatár betörés után felújították. 1863-ban készült az ikonosztáz.
Keresztelő Szent János születése ortodox templom
Biserica Nașterea Sfântului Ioan Botezătorul
.jpg)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Keresztelő Szent János születése ortodox templom
Története
1770–1780 között épült, oltárának freskói 1787, az ikonosztáz kapui 1843, itt temették el az első karánsebesi püspököt, Ioan Popasut.
Urunk feltámadása új ortodox székesegyház
Catedrala Învierea Domnului
Joergsam, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Urunk feltámadása új ortodox székesegyház
Története
1865-ben jött létre a karénsebesi ortodox püspökség. 1996-tól 2010-ig épült az új katedrális. A város arculatához nem illő, abba stílusa és méretei folytán organikusan nem illeszkedő monstrum bizar módon a római katolikus templom előtti kicsiny térre bezsúfolva, a fölé ormótlanul tornyosulva agresszívan igyekszik elnyomni, megváltoztatni a város tradícionális, nyugatias, magyaros jellegét.
Ferences kolostor romjai
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
rom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Ferences kolostor romjai
Története
Kezdetben a bulgáriai, 1535-ben már a borosjenei custodiához tartozott. A ferencesek 1400-ban Hátszegre költöztek, de 1429-ben ismét említik kolostorát. 1535-ben tizenegy szerzetes lakta. A helyi hagyomány szerint 1558-ban szűnt meg, majd a ferencesek 1725-ben költöztek vissza a városba. 2010-re a kolostorromok szomszédságában, az előírt ásatások mellőzésével épült fel a város új ortodox katedrálisa.
Ortodox esperesség
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
püspöki / érseki palota
Jelenleg:
püspöki / érseki palota
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Ortodox esperesség
Története
19. század második felében épült.
Volt neológ zsinagóga
Sinagoga Beit El
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt neológ zsinagóga
Története
1893-ban épült.
Középületek
Volt vármegyeháza
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt vármegyeháza
Története
A 18. században épült Szörény vármegye volt vármegyeháza, 1909-ben átépítették.
Városháza
Primaria
Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Mutasd a térképen
Felkeres
Városháza
Története
1903-ban épült.
Volt határ jövedéki palota
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
közigazgatás / államigazgatás
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt határ jövedéki palota
Története
A vagyonközösség volt palotája
Palatul Comunității de Avere
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
székház
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
A vagyonközösség volt palotája
Története
1901-ben épült.
Egykori királyi járásbíróság
Története
1905–1906 között épült.
Volt altisztképző iskola
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
katonai főparancsnokság / igazgatás
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt altisztképző iskola
Története
1868-ban épült.
Egykori gyalogsági kaszárnya, Megyei Néprajzi és Határőr Múzeum
Muzeul Județean de Etnografie și al Regimentului de Graniță Caransebeș
.jpg)
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori gyalogsági kaszárnya, Megyei Néprajzi és Határőr Múzeum
Története
Az 1739-ben épült és 1753-ban átépített egykori gyalogsági kaszárnyában néprajzi és a határőrség történetét bemutató kiállítás látható.
Posta
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
posta
Jelenleg:
posta
Mutasd a térképen
Felkeres
Posta
Története
Kulturális létesítmények
Volt tiszti pavilon
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kaszinó, katonai főparancsnokság / igazgatás
Jelenleg:
nincs adat
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt tiszti pavilon
Története
1874-ben épült.
Egykori magyar királyi állami polgári és elemi fiúiskola
Colegiul Național C.D. Loga
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar királyi állami polgári és elemi fiúiskola
Története
Egykori magyar királyi állami gimnázium
Colegiul Național Traian Doda
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori magyar királyi állami gimnázium
Története
Épülete 1915 és 18 között épült a magyar állami gimnázium számára, amely korábban részben a polgári iskolában, részben bérelt épületekben működött.
Könyvtár
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
könyvtár
Jelenleg:
könyvtár
Mutasd a térképen
Felkeres
Könyvtár
Története
A 19. században épült.
Korongi-palota
Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kaszinó
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Korongi-palota
Története
1877-ben épült.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Zöld Fa Fogadó
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Zöld Fa Fogadó
Története
1740-ben épült, 1850-ben átépítették.
Philipphof
Története
Új takarékpénztár
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
bank
Jelenleg:
ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Új takarékpénztár
Története
A 20. század elején épült.
Emlékművek
A Hazáért
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
A Hazáért
Története
Az I. világháborúban elesett, egykor e líceumban tanult, többnyire román etnikumú diákoknak állít emléket, mint 'Pro Patria' emlékmű, azaz a hazájukért elesettek emléke. 1918-ban avatták fel, még a román megszállás előtt, az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásakor. Horvay János budapesti szobrászművész alkotása. Hornay János készítette és szintén 1918-ban állították fel Karánsebesen Erzsébet királyné (Sisi) egészalakos szobrát, amelyet nem sokkal később a megszálló románok elpusztítottak.
Ferenc József egykori szobra, Dragalina tábornok szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Ferenc József egykori szobra, Dragalina tábornok szobra
Története
1906. október 7-én avatták fel. Fadrusz János és Rollinger Gál Rezső alkotása volt. A román megszállás után 1919-ben eltávolították. A talapzaton 1943 óta Dragalina tábornok szobra áll.
Ioan Drăgălina tábornok Karánsebesen született 1860-ban, majd a bécsújhelyi Mária Terézia Katonai Akadémia hallgatója volt és a Császári és Királyi Hadseregben szolgált. Ebből 1887-ben lépett ki és Romániába települt át, ahol 1908-tól ezredesi rangot kapott, mely rendfokozatban egészen 1911-ig a bukaresti gyalogsági iskola parancsnoka volt. Már tábornoki rangban vett részt 1916 augusztusának végén meginduló erdélyi hadjárat részét képező Orsova és Cserna-menti harcokban. 1916. október 11-től a román 1. hadsereg kinevezett parancsnoka lett, de másnap a hadifront közelében a német támadás következtében súlyos sérülést szenvedett. Bukarestbe szállították de az amputálási operáció során vérmérgezést kapott és november 9-én elhunyt.
Múzeumok és Galériák
Egykori gyalogsági kaszárnya, Megyei Néprajzi és Határőr Múzeum
Muzeul Județean de Etnografie și al Regimentului de Graniță Caransebeș
Turbojet, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori gyalogsági kaszárnya, Megyei Néprajzi és Határőr Múzeum
Története
Az 1739-ben épült és 1753-ban átépített egykori gyalogsági kaszárnyában néprajzi és a határőrség történetét bemutató kiállítás látható.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.4117640000","long":"22.2161670000"},"townlink":"karansebes-caransebes","town":{"townId":69,"active":1,"name_HU":"Kar\u00e1nsebes","name_LO":"Caransebe\u0219","name_GE":"Karansebesch","name_LT":"","seolink":"karansebes-caransebes","listorder":31,"oldcounty":29,"country":4,"division":16,"altitude":"280","gps_lat":"45.4117640000","gps_long":"22.2161670000","population":24,"hungarian_2011":0.64,"population_1910":6497,"hungarian_1910":13.46,"german_1910":31.21,"slovak_1910":0,"romanian_1910":50.86,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes_Piata_Revolutiei.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes Piata Revolutiei\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/52\/Caransebes_Piata_Revolutiei.JPG\/512px-Caransebes_Piata_Revolutiei.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes_Piata_Revolutiei.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"B\u00e1ns\u00e1gi-hegyvid\u00e9k, B\u00e1ns\u00e1g","river":"Temes, Sebes","description":"A telep\u00fcl\u00e9s ott l\u00e9tes\u00fclt, ahol a Sebes patak bele\u00f6mlik a Temes foly\u00f3ba. A 13. sz\u00e1zadban a Sebes patakr\u00f3l elnevezett v\u00e1r \u00e9p\u00fclt. A Szent Istv\u00e1n \u00e1ltal alap\u00edtott Krass\u00f3 v\u00e1rmegye r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, amely lakoss\u00e1g\u00e1t t\u00f6bbnyire magyarok alkott\u00e1k. A 14. sz\u00e1zad k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n jelentek meg a Balk\u00e1n fel\u0151l az els\u0151 ol\u00e1h bev\u00e1ndorl\u00f3k. A v\u00e1rak k\u00f6r\u00fcl telepedtek le, \u00e9s hat\u00e1r\u0151r szerepet l\u00e1ttak el. Sebes lett az egyik ilyen ol\u00e1h ker\u00fclet sz\u00e9khelye. A sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1 tartozott. 1438-t\u00f3l Hunyadi J\u00e1nos l\u00e1tta el a b\u00e1ni tiszts\u00e9get. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9n Temes v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott. A 15. sz\u00e1zadban v\u00e1lt a Temes jobb oldal\u00e1n fekv\u0151 Sebes \u00e9s a bal parti Kar\u00e1n egys\u00e9ges telep\u00fcl\u00e9ss\u00e9. A 16. sz\u00e1zadban a lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1ns\u00e1g egyik sz\u00e9khelye lett, amely a keleti Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g, k\u00e9s\u0151bb az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g r\u00e9sze, annak hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ke volt. A v\u00e1rosban m\u00e1r ekkor is t\u00f6bbnyire rom\u00e1nok \u00e9ltek. A 15 \u00e9ves h\u00e1bor\u00faban 1595-ben a fejedelem megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgy b\u00e1n sikeres hadj\u00e1ratot int\u00e9zett a t\u00f6r\u00f6k ellen, amely sor\u00e1n Aradig nyomult el\u0151re, \u00e9s felszabad\u00edtotta a Maros-ment\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k al\u00f3l. 1658-ben ker\u00fclt v\u00e9g\u00fcl t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre, amikor a II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem lengyelorsz\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1nak megtorl\u00e1s\u00e1ra Erd\u00e9lybe bevonult \u00e9s ott seregeivel iszony\u00fa puszt\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed nagyvez\u00e9r a kivonul\u00e1sa fej\u00e9ben t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes v\u00e1rosainak \u00e1tad\u00e1s\u00e1t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A t\u00f6r\u00f6k uralom alatt a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e9g fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llt, a b\u00e9g sz\u00e9khelye Kar\u00e1nsebesen volt. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok visszafoglalt\u00e1k, de a t\u00f6r\u00f6k\u00f6kkel k\u00f6t\u00f6tt b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben v\u00e1r\u00e1t le kellett rombolni. Temesv\u00e1r visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n a Habsburgok \u00e1ltal l\u00e9trehozott Temesi B\u00e1ns\u00e1g r\u00e9sze lett, ahov\u00e1 a magyarok visszatelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t megtiltott\u00e1k. 1751-ben a B\u00e1ns\u00e1gi katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k r\u00e9sze lett. A B\u00e1ns\u00e1g nagy r\u00e9sze 1778-ban \u00fajra Magyarorsz\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, Kar\u00e1nsebes azonban tov\u00e1bbra is a hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k r\u00e9sze maradt katonai igazgat\u00e1s alatt. Csak a kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en, 1872-ben oszlatt\u00e1k fel a hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ket \u00e9s Kar\u00e1nsebes az \u00fajraszervezett Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. 1881-ben elvesztette v\u00e1rmegyesz\u00e9khelyi st\u00e1tus\u00e1t, amikor Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9t \u00f6sszevont\u00e1k Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9vel.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@13. sz\u00e1zad|Sebes v\u00e1ra meg\u00e9p\u00fclt, \u00e9s b\u00e1r sohasem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben er\u0151s, de strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrt. Sebes pedig az azonos nev\u0171 patakr\u00f3l kapta a nev\u00e9t, amely itt \u00f6mlik a Temesbe. \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1zi IV. Kun L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly t\u00f6bbsz\u00f6r is megfordult ezen a vid\u00e9ken.@#6|@14. sz\u00e1zad|Krass\u00f3 v\u00e1rmegye lakoss\u00e1g\u00e1t a Marost\u00f3l a Dun\u00e1ig t\u00f6bbnyire magyarok alkott\u00e1k, kev\u00e9s szl\u00e1v n\u00e9pess\u00e9ggel. Ezt bizony\u00edtj\u00e1k a r\u00e9gi helys\u00e9g \u00e9s helynevek (foly\u00f3k, halmok stb), amik t\u00f6bbs\u00e9ge magyar eredet\u0171.@1340-es \u00e9vek|Az els\u0151 ol\u00e1h bev\u00e1ndorl\u00f3k ekkor t\u0171ntek fel a vid\u00e9ken. A Balk\u00e1n fel\u0151l v\u00e1ndoroltak be, majd a v\u00e1rak k\u00f6r\u00fcl megritkult magyar lakoss\u00e1g hely\u00e9re telep\u00fcltek. Az \u00e9rintett v\u00e1rak szerint ker\u00fcletekbe voltak osztva, \u00e9s hat\u00e1r\u0151r szerepet l\u00e1ttak el. Ezeket a ker\u00fcleteket k\u00e9s\u0151bb ol\u00e1h ker\u00fcleteknek nevezt\u00e9k, \u00e9s egyike volt ezeknek a lugosi ker\u00fclet is. Sebes ol\u00e1h ker\u00fclet sz\u00e9khely\u00e9t k\u00e9pezte. A rom\u00e1n nemess\u00e9g nagy sz\u00e1mban t\u00e9rt \u00e1t a nyugati egyh\u00e1zi r\u00edtusra, 1376\u20131382-ben Sz\u00f6r\u00e9nyi p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g is l\u00e9tezett \u00e9s a ferencesek 1400-ig a v\u00e1rosban m\u0171k\u00f6dtek.@14\u201315. sz\u00e1zad|Felv\u00e1ltva hol oppidumnak, hol civitasnak nevezt\u00e9k. A v\u00e1rosban nem l\u00e9tezett semmif\u00e9le er\u0151d\u00edtm\u00e9ny.@1365|A Buda fel\u00e9 tart\u00f3 V. (Palaiologosz) J\u00e1nos biz\u00e1nci cs\u00e1sz\u00e1rt nagy pomp\u00e1val fogadt\u00e1k itt.@1396|A nik\u00e1polyi csataveszt\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151sz\u00f6r keltek \u00e1t a Dun\u00e1n \u00e9s eg\u00e9szen Temesv\u00e1rig puszt\u00edtottak. Ezt k\u00f6vet\u0151en is \u00e9rkeztek t\u00f6r\u00f6k porty\u00e1z\u00f3k a vid\u00e9kre.@15. sz\u00e1zad els\u0151 fele|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ellen h\u00e1bor\u00faz\u00f3 Zsigmond kir\u00e1ly t\u00f6bbsz\u00f6r is megsz\u00e1llt a v\u00e1rosban: el\u0151sz\u00f6r 1419. november 28-\u00e1n, 1428 \u0151sz\u00e9n t\u00f6bb \u00edzben is, v\u00e9g\u00fcl 1429. november 30-\u00e1n.@1419|Lugos, Sebes, Kar\u00e1n \u00e9s Komj\u00e1ti nev\u0171 ker\u00fcletek a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1ns\u00e1g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezt\u00e9k. Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes k\u00f6z\u00f6tt bar\u00e1ti \u00e9s v\u00e9dsz\u00f6vets\u00e9g volt, \u00edgy a kir\u00e1lyok sem v\u00e1lasztott\u00e1k el \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l.@1429 \u00e9s 1435 k\u00f6z\u00f6tt|A N\u00e9met Lovagrend birtokolta v\u00e1r\u00e1t.@1432|Vlad Dracul \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k feld\u00falt\u00e1k.@1438|Hunyadi J\u00e1nos lett a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1n. 1441-ben temesi gr\u00f3f \u00e9s n\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ri kapit\u00e1ny lett.@1447. okt\u00f3ber 18., 1453. okt\u00f3ber 29.|Hunyadi J\u00e1nos itt tart\u00f3zkodott.@1455|Kapisztr\u00e1n Szent J\u00e1nos id\u0151z\u00f6tt itt.@#7|@1457|V. L\u00e1szl\u00f3 Temesv\u00e1ron esk\u00fcvel biztos\u00edtotta a Hunyadiakat, hogy nem \u00e1ll bossz\u00fat Cillei Ulrich N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1ron val\u00f3 meg\u00f6let\u00e9se miatt. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9gis lefejeztette Hunyadi L\u00e1szl\u00f3t. Ezut\u00e1n, f\u00e9lve Szi\u00e1gyi Erzs\u00e9bet bossz\u00faj\u00e1t\u00f3l meger\u0151s\u00edtette a sz\u00f6r\u00e9nyi b\u00e1ns\u00e1got alkot\u00f3 nyolc ol\u00e1h ker\u00fclet (k\u00f6zt\u00fck Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes) kiv\u00e1lts\u00e1gait, hogy biztos\u00edtsa t\u00e1mogat\u00e1sukat.@15. sz\u00e1zad m\u00e1sofik fele|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly idej\u00e9n Temes v\u00e1rmegy\u00e9hez tartozott.@1497|Buda v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gaival ruh\u00e1zt\u00e1k f\u00f6l.@1498|Pallosjogot kapott. V\u00e1rosi kiv\u00e1lts\u00e1gait az erd\u00e9lyi fejedelmek t\u00f6bbsz\u00f6r is meger\u0151s\u00edtett\u00e9k.@15. sz\u00e1zad|A Temes jobb oldal\u00e1n fekv\u0151 Sebes (1325: Sebus, 1365: Sebusvar) \u00e9s a bal parti Kar\u00e1n (Karan, 1376) egys\u00e9ges telep\u00fcl\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt (1452-ben m\u00e9g Karan et Sebes, 1464-ben m\u00e1r Karansebes). Egy m\u00e1sik v\u00e9lem\u00e9ny szerint Kar\u00e1nban voltak\u00e9pp a v\u00e1rost\u00f3l 17 km-re \u00e9szakra fekv\u0151 Kavar\u00e1nt kell keresni, melynek neve a t\u00f6bbi Sebest\u0151l val\u00f3 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00fcl tapadt a v\u00e1ros\u00e9hoz.@1509|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k eredm\u00e9nytelen\u00fcl ostromolt\u00e1k.@#8|@1526 ut\u00e1n|A t\u00f6r\u00f6k-tat\u00e1r lovasporty\u00e1k, d\u00fal\u00e1saikkal, fosztogat\u00e1saikkal hatalmas k\u00e1rokat okozva a kereszt\u00e9nyeknek. V\u00e9dekez\u00e9s\u00fcl el\u0151sz\u00f6r csak a k\u00f6zpontban emelked\u0151 pl\u00e9b\u00e1niatemplomot ker\u00edtett\u00e9k k\u00f6rbe vaskos k\u0151falakkal, majd sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt az eg\u00e9sz telep\u00fcl\u00e9s meger\u0151d\u00edt\u00e9se.@1526 ut\u00e1n|A Duna \u00e9s az Olt foly\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt elter\u00fcl\u0151 Sz\u00f6r\u00e9nyi B\u00e1ns\u00e1g, mely a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte, megsz\u0171nt l\u00e9tezni a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben. Helyette a megmaradt r\u00e9szb\u0151l \u00e9s Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9b\u0151l l\u00e9trej\u00f6tt Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye, \u00e9s Erd\u00e9lyhez tartozott. Vezet\u0151je a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1n c\u00edmet viselte. A b\u00e1n hol Kar\u00e1nsebesen, hol Lugosban sz\u00e9kelt.@1529. szeptember 9.|Szapolyai J\u00e1nos t\u00f6r\u00f6k seg\u00edts\u00e9ggel visszavette Bud\u00e1t Ferdin\u00e1ndt\u00f3l.@1536|Somlyai Mih\u00e1ly viselte el\u0151sz\u00f6r a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1n c\u00edmet (utolj\u00e1ra 1658-ban Barcsay \u00c1kos).@1536-t\u00f3l 1658-ig|Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k\u00e9t alkot\u00f3 kar\u00e1nsebesi\u2013lugosi b\u00e1ns\u00e1g egyik sz\u00e9khelye. Fontos kereskedelmi utak haladtak \u00e1t rajta. H\u00edresek voltak az itteni sz\u0171cs\u00f6k.@#9|@1551. j\u00falius|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen. A megegyez\u00e9s \u00e9rtelm\u00e9ben, Kar\u00e1nsebest Izabella \u00e1tadta Ser\u00e9dy Gy\u00f6rgy biztosnak. Sietve megkezdt\u00e9k az akkori haditechnik\u00e1nak megfelel\u0151 v\u00e9d\u0151m\u0171vek ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, ami a k\u00f6rnyez\u0151 p\u00f3rn\u00e9p ingyenmunk\u00e1j\u00e1val, er\u0151ltetett \u00fctemben t\u00f6rt\u00e9nt meg. A fa-f\u00f6ld szerkezet\u0171 s\u00e1ncokat \u00f3-olaszrendszer\u0171 \u00e1gy\u00fab\u00e1sty\u00e1k tagolt\u00e1k.@1552|Temesv\u00e1r elsete ut\u00e1n Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes k\u00fcl\u00f6n ad\u00f3t fizetett a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, hogy azok ne sz\u00e1llj\u00e1k meg, \u00e9s nem fossz\u00e1k ki a v\u00e1rost. Gles\u00e1n J\u00e1nos b\u00e1n a v\u00e1rosi tan\u00e1ccsal egyet\u00e9rt\u00e9sben v\u00e1r\u00e1t \u00e1tadta a t\u00f6r\u00f6knek.@1554|A szult\u00e1n Petrovics P\u00e9ternek, Szapolyai Imre rokon\u00e1nak adom\u00e1nyozta Lugost \u00e9s Kar\u00e1nsebest, aki Lugosra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. Petrovicsnak Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t kellett visszaseg\u00edtenie az erd\u00e9lyi tr\u00f3nra. Petrovics a v\u00e1rat tornyokkal er\u0151s\u00edtette meg.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556|Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, \u00e9s meger\u0151s\u00edtette a hozz\u00e1 mindig h\u0171s\u00e9ges Petrovics P\u00e9tert, mint lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1nt. Ezzel kifejezt\u00e9k a ter\u00fclet Erd\u00e9lyhez val\u00f3 tartoz\u00e1s\u00e1t. Petrovics 1557-ben meghalt, \u00e9s gyermektelen l\u00e9v\u00e9n birtokai visszasz\u00e1lltak a kir\u00e1lyn\u0151re \u00e9s annak fi\u00e1ra. B\u00e9k\u00e9s L\u00e1szl\u00f3 lett a lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1n.@16-17. sz\u00e1zad|Lakoss\u00e1g\u00e1t ebben a k\u00e9t \u00e9vsz\u00e1zadban t\u00f6bb ellent\u00e9t osztotta meg. A lak\u00f3k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge rom\u00e1n etnikum\u00fa volt, b\u00e1r magyarok \u00e9s kisebb sz\u00e1mban szerbek is lakt\u00e1k. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gen bel\u00fcl szemben \u00e1lltak egym\u00e1ssal polg\u00e1rok \u00e9s nemesek, fejedelem- \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rp\u00e1rtiak, reform\u00e1tusok \u00e9s katolikusok.@1564|Tordai orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s elrendelte, hogy templom\u00e1t felv\u00e1ltva haszn\u00e1lj\u00e1k a katolikusok \u00e9s a reform\u00e1tusok.@#10|@1571|J\u00e1nos Zsigmond hal\u00e1la ut\u00e1n a rendek B\u00e1thory Istv\u00e1nt v\u00e1lasztott\u00e1k erd\u00e9lyi fejedelemnek, akit a szult\u00e1n \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1r is elismert. Bekes G\u00e1sp\u00e1r fell\u00e1zadt B\u00e1thory ellen, \u00e9s nagy \u00edg\u00e9retekkel pr\u00f3b\u00e1lta a szult\u00e1nt maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1ns\u00e1got is neki \u00edg\u00e9rte. B\u00e1thorynak siker\u00fclt a szult\u00e1nt maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtani, \u00e9s 1573-ban a t\u00e1mogat\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl maradt Bekes G\u00e1sp\u00e1rt kiostromolta Fogaras v\u00e1r\u00e1b\u00f3l.@1575|Bekes G\u00e1sp\u00e1r Miksa cs\u00e1sz\u00e1r sereg\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lta elorozni az erd\u00e9lyi tr\u00f3nt, de j\u00falius 10-\u00e9n veres\u00e9get szenvedett. A lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi vid\u00e9kr\u0151l 300 lovas \u00e9s 200 gyalogos seg\u00edtette B\u00e1thoryt.@1575|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes v\u00e1r\u00e1nak \u00e1tad\u00e1s\u00e1t, valamint tov\u00e1bbi ad\u00f3 fizet\u00e9s\u00e9t k\u00f6vetelt\u00e9k B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelemt\u0151l, azonban az megtagadta a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9t.@1581|M\u00e1r kiz\u00e1r\u00f3lag a reform\u00e1tusok\u00e9 volt a templom \u00e9s t\u00f6bb \u00e9vtizeden \u00e1t nem is szolg\u00e1lt a v\u00e1rosban \u00e1lland\u00f3 katolikus pap. Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a rom\u00e1n anyanyelv\u0171 reform\u00e1tuss\u00e1g egyik leger\u0151sebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ge.@1582|Tordasi Mih\u00e1ly ol\u00e1h reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Pestisi M\u00f3zes (Moisi Pe\u0219ti\u0219i) lugosi pr\u00e9dik\u00e1torral \u00e9s Archirie vajdahunyadi esperessel egy\u00fctt Hercse Istv\u00e1n (\u0218tefan Herce) helybeli rom\u00e1n szuperintendens \u00e9s Efrem Z\u0103can tan\u00edt\u00f3 k\u00e9sz\u00edtette el (Heltai G\u00e1sp\u00e1r nyom\u00e1n) az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9g nagy hat\u00e1s\u00fa rom\u00e1n ford\u00edt\u00e1s\u00e1t, a Sz\u00e1szv\u00e1rosi \u00d3sz\u00f6vets\u00e9get (Palie de la Or\u0103\u0219tie). Id\u0151sebb Mihai Halici (Halics Mih\u00e1ly) zsolt\u00e1rosk\u00f6nyvet szerkesztett \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u0151 az els\u0151, k\u00e9ziratos rom\u00e1n\u2013latin sz\u00f3t\u00e1r szerz\u0151je is.@#12|@1594. j\u00fanius 11.|B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi fejedelem ny\u00edltan kimondta a szak\u00edt\u00e1st a t\u00f6r\u00f6kkel.@1595. m\u00e1jus 27.|B\u00e1thory Zsigmond a kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e1ns\u00e1got a harcedzett Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgyre b\u00edzta. Borb\u00e9ly augusztus 13-\u00e1n Facs\u00e1dn\u00e1l megverte a temesv\u00e1ri pasa sereg\u00e9t, majd szeptember 1-\u00e9n felszabad\u00edtotta Lipp\u00e1t, ezut\u00e1n eg\u00e9szen Aradig nyomult el\u0151re \u00e9s azt is felszabad\u00edtotta. Borb\u00e9ly Gy\u00f6rgy Kar\u00e1nsebesb\u0151l indult gy\u0151zelmes b\u00e1ns\u00e1gi hadj\u00e1rat\u00e1ra.@1597. \u00e1prilis 8.|B\u00e1thory Zsigmond lemondott a fejedelmi c\u00edmr\u0151l Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r jav\u00e1ra, de augusztusban Bocskai Istv\u00e1n visszahozta \u00e9s \u00fajra letette a fejedelmi esk\u00fct.@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november 20.|Mih\u00e1ly vajda Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron, mint Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r helytart\u00f3ja, a rendekkel letetette az esk\u00fct. De Mih\u00e1ly vajda Erd\u00e9lyt mag\u00e1nak akarta, \u00e9s ennek \u00e9rdek\u00e9ben a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l k\u00e9rte, hogy ismerje el fejedelemnek. A t\u00f6r\u00f6k Jen\u0151t, Lipp\u00e1t, Lugost \u00e9s Kar\u00e1nsebest k\u00e9rte cser\u00e9be. Mih\u00e1ly vajda a vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen. Az ol\u00e1h seregek kegyetlen puszt\u00edt\u00e1sai miatt az erd\u00e9lyi rendek Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornokot h\u00edvt\u00e1k seg\u00edts\u00e9g\u00fcl Mih\u00e1ly vajd\u00e1val szemben.@1600. j\u00fanius 25.|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly l\u00e1togatta meg.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve.@1601. febru\u00e1r 3.|Az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s visszah\u00edvt\u00e1k B\u00e1thory Zsigmondot a tr\u00f3nra \u00e9s Basta kivonult Erd\u00e9lyb\u0151l. Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r Mih\u00e1ly vajd\u00e1t h\u00edvta seg\u00edts\u00e9g\u00fcl Erd\u00e9ly ellen.@1601. augusztus 3.|Basta \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege megverte az erd\u00e9lyi sereget Goroszl\u00f3n\u00e1l. A t\u00f6r\u00f6kt\u0151l nem \u00e9rkezett seg\u00edts\u00e9g, mert Mih\u00e1ly vajda \u00e1llevelet k\u00fcld\u00f6tt a temesv\u00e1ri pas\u00e1hoz, miszerint nincs sz\u00fcks\u00e9g r\u00e1. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek.@1601. augusztus 19.|Basta Torda mellett meg\u00f6lette Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, miut\u00e1n az megint az erd\u00e9lyi tr\u00f3n bitorl\u00e1s\u00e1ta k\u00e9sz\u00fclt. Ezut\u00e1n novemberben B\u00e1thory Zsigmond t\u00f6r\u00f6k seg\u00edts\u00e9ggel visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe, de a jezsuit\u00e1k b\u00edztat\u00e1s\u00e1ra 1602 m\u00e1rcius\u00e1ban szerz\u0151d\u00e9st k\u00f6t\u00f6tt Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s v\u00e9gleg \u00e1tadta neki Erd\u00e9lyt.@1602. j\u00falius 2.|Basta megverte Gyulafeh\u00e9rv\u00e1r mellett a cs\u00e1sz\u00e1rra felesk\u00fcdni nem akar\u00f3 Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9t, aki azt\u00e1n embereivel Temesv\u00e1rra menek\u00fclt a t\u00f6r\u00f6kh\u00f6z. K\u00f6zt\u00fck volt Bethlen G\u00e1bor is.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes sz\u00e9kely hadakkal \u00e9s Bekt\u00e1s t\u00f6r\u00f6k pasa sereg\u00e9vel elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Kar\u00e1nsebes \u00f6nk\u00e9nt megh\u00f3dolt. Ezut\u00e1n Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta.@1603 tavasza|A v\u00e1rosi tan\u00e1cs n\u00e9metellenes frakci\u00f3ja Sz\u00e9kely M\u00f3zes kez\u00e9re juttatta. Sz\u00e9kely M\u00f3zes itt hagyta csal\u00e1dj\u00e1t, am\u00edg \u0151 csapataival tov\u00e1bb indult. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg itt sz\u00fcletett azonos nev\u0171 fia \u00e9s itt halt meg a pestisj\u00e1rv\u00e1nyban feles\u00e9ge, Kornis Anna \u00e9s nagyobbik fia, Sz\u00e9kely Istv\u00e1n. A vaskapui m\u00e9sz\u00e1rl\u00e1s ut\u00e1n azt\u00e1n itt keresett mened\u00e9ket a Sz\u00e9kely M\u00f3zes-p\u00e1rti f\u0151urak \u00e9s a megmaradt gyulafeh\u00e9rv\u00e1riak nagy r\u00e9sze. Nemsok\u00e1ra azonban a Basta \u00e1ltal kinevezett L\u00f3di Simon b\u00e1n szerb martal\u00f3cai szorongatt\u00e1k a v\u00e1rost. A k\u00f6rny\u00e9kbeli falvakat elpuszt\u00edtott\u00e1k, sok lakos\u00e1t rabszolg\u00e1nak adt\u00e1k el \u00e9s kifosztott\u00e1k a polg\u00e1rs\u00e1got.@1603. j\u00falius 17.|A Habsburgok \u00e1ltal mozg\u00f3s\u00edtott IX. Radu havasalf\u00f6ldi vajda j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@1604|A r\u00e1cokat a cs\u00e1sz\u00e1ri biztosok \u00e1ltal fegyverekkel t\u00e1mogatott polg\u00e1rok felkel\u00e9se \u0171zte ki a v\u00e1rosb\u00f3l.@#13|@1605. j\u00fanius v\u00e9ge|Bocskai Istv\u00e1n kez\u00e9re ker\u00fclt \u00e9s hosszabb ideig a fejedelmek birtoka maradt.@#14|@1609. \u00e1prilis 3.|B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelem meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros 1551-ben Izabella kir\u00e1lyn\u0151t\u0151l kapott szabadalmait. Meger\u0151s\u00edtette a 8 ol\u00e1h nemes ker\u00fclet kiv\u00e1lts\u00e1gait is (Lugos, Kar\u00e1nsebes, Meh\u00e1dia, Alm\u00e1s, Krass\u00f3, Borzava, Komj\u00e1th, Ily\u00e9d).@#15|@#16|@1625|Bethlen G\u00e1bor jezsuit\u00e1kat k\u00fcld\u00f6tt a v\u00e1rosba \u00e9s rendh\u00e1zat \u00e9s iskol\u00e1t \u00e9p\u00edtett sz\u00e1mukra. A jezsuit\u00e1k magyar fogjok t\u00f6r\u00f6kt\u0151l val\u00f3 kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1val is foglalkoztak.@1625-t\u0151l 1642-ig|George Buitul \u00e9s jezsuita rendt\u00e1rsai misszi\u00f3s pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtottak.@1638|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem utas\u00edt\u00e1st adott megrong\u00e1lt v\u00e9d\u0151m\u0171veinek helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra.@1644-t\u0151l|Tizen\u00f6t \u00e9ven \u00e1t Barcsay \u00c1kos t\u00f6lt\u00f6tte be az utols\u00f3 lugos\u2013kar\u00e1nsebesi b\u00e1n tiszt\u00e9t, aki hivatala alatt itt is lakott.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658. szeptember 2.|A nagyvez\u00e9r serege elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kos helytart\u00f3t \u00e9s lugosi \u00e9s kar\u00e1nsebesi b\u00e1nt k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658|Barcsay \u00c1kos engedte \u00e1t a v\u00e1rost a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek. Az \u00e1lland\u00f3 h\u00e1bor\u00fas\u00e1gok miatt a k\u00f6vetkez\u0151 hat \u00e9vtizedben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nemesi lakoss\u00e1ga k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt \u00e1t folyamatosan Hunyad v\u00e1rmegy\u00e9be.@1658-t\u00f3l|A kar\u00e1nsebesi \u00e9s lugosi b\u00e9g fennhat\u00f3s\u00e1ga alatt \u00e1llt, a b\u00e9g sz\u00e9khelye Kar\u00e1nsebesen volt.@#23|@#25|@1688. augusztus 3.|Friedrich Veterani t\u00e1bornok cs\u00e1sz\u00e1ri serege foglalta el.@#26|@1690|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k visszafoglalt\u00e1k.@1691. janu\u00e1r|Bolland ezredes visszafoglalta a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l.@1691. j\u00falius 23.|Th\u00f6k\u00f6lyi foglalta el, de m\u00e9g ez \u00e9vben Veterani cs\u00e1sz\u00e1ri serege visszafoglalta.@1692|Itt tart\u00f3zkodott Zr\u00ednyi Ilona.@1694|Veterani \u00f3olasz b\u00e1sty\u00e1kkal \u00e9p\u00edttette \u00fajra a v\u00e1rat.@1695 nyara|Macsk\u00e1si P\u00e9ter sz\u00f6r\u00e9nyi alisp\u00e1n visszavert k\u00e9tezer t\u00f6r\u00f6k \u00e9s kuruc ostroml\u00f3t.@1695. szeptember 21.|II. Musztafa szult\u00e1n serege p\u00fcrrhoszi gy\u0151zelmet aratott Veterani cs\u00e1sz\u00e1ri vez\u00e9r sereg\u00e9n, akit a f\u0151sereget vezet\u0151 Frigyes \u00c1gost sz\u00e1sz v\u00e1laszt\u00f3fejedelem cserben hagyott. A csat\u00e1ban az erd\u00e9lyiek \u00e1ltal kedvelt Veterani is elesett. Elesett 1000 magyar husz\u00e1r is. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k Kar\u00e1nsebest.@1695. okt\u00f3ber|A cs\u00e1sz\u00e1riak a h\u00e1trahagyott csek\u00e9ly t\u00f6r\u00f6k \u0151rs\u00e9gt\u0151l a v\u00e1rost visszafoglalt\u00e1k.@1697. augusztus 10.|A porty\u00e1z\u00f3 t\u00f6r\u00f6k\u00f6k bet\u00f6rtek a v\u00e1rosba, de a Herberstein vezette \u0151rs\u00e9g v\u00e9g\u00fcl megfutam\u00edtotta \u0151ket.@1698 nyara|Dzsafer temesv\u00e1ri pasa 2500 f\u0151vel megt\u00e1madta \u00e9s a k\u00fcls\u0151 pal\u00e1nkj\u00e1t felperzselte.@1699|A karl\u00f3cai b\u00e9ke \u00e9rtelm\u00e9ben a v\u00e1ros cs\u00e1sz\u00e1ri k\u00e9zen maradt, de v\u00e1r\u00e1t le kellett rombolni.@1701|A t\u00f6r\u00f6k k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re v\u00e9g\u00fcl ekkor rombolt\u00e1k le a v\u00e1rat.@#27|@1716|\u00dajabb h\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt ki a Habsburgok \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt. A p\u00e9terv\u00e1radi gy\u0151ztes csata ut\u00e1n Savoyai Jen\u0151 megt\u00e1madta Temesv\u00e1rt. 48 napig folytak a harcok, az \u00e1gy\u00faz\u00e1s a v\u00e1ros nagy r\u00e9sz\u00e9t elpuszt\u00edtotta, m\u00edgnem Musztafa pasa feladta a v\u00e1rat.@1716|Savoyai Jen\u0151 Claude Florimond de Mercy gr\u00f3fot b\u00edzta meg a Temesk\u00f6z korm\u00e1nyz\u00e1s\u00e1val, \u0151t k\u00e9s\u0151bb IV. K\u00e1roly cs\u00e1sz\u00e1r a Temesi B\u00e1ns\u00e1g katonai \u00e9s polg\u00e1ri vezet\u0151j\u00e9v\u00e9 nevezett ki.@1719|Temesv\u00e1r a Temesi B\u00e1ns\u00e1g sz\u00e9khelye lett. A Habsburgok r\u00f3miai katolikus n\u00e9metekkel akart\u00e1k ben\u00e9pes\u00edteni a ter\u00fcletet \u00e9s egy osztr\u00e1k \u00f6r\u00f6k\u00f6s tartom\u00e1nyt akartak bel\u0151le l\u00e9trehozni. A Habsburg uralkod\u00f3k c\u00e9lja Magyarorsz\u00e1g feldarabol\u00e1sa \u00e9s egyenk\u00e9nti eln\u00e9metes\u00edt\u00e9se volt. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben megtiltott\u00e1k a magyarok visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k h\u00f3d\u00edt\u00e1s el\u0151tt m\u00e9g csaknem sz\u00ednmagyar B\u00e1ns\u00e1gba. Helyett\u00fck a gyakorlatban n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb telepesek n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be a ter\u00fcletet.@1738|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ism\u00e9t feld\u00falt\u00e1k. Ezut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak a v\u00e1r maradv\u00e1nyait is lerombolt\u00e1k.@1741. j\u00fanius 4.|Itt zajlott le az a Habsburg\u2013t\u00f6r\u00f6k b\u00e9kekongresszus, amelyen meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k a k\u00e9t birodalom \u00faj hat\u00e1r\u00e1t.@1751|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a Temesi B\u00e1ns\u00e1g 11 vid\u00e9k\u00e9b\u0151l 8-at kivett a katonai korm\u00e1nyz\u00e1s al\u00f3l, azokat polg\u00e1ri igazgat\u00e1s al\u00e1 rendelte \u00e9s abszol\u00fat m\u00f3don korm\u00e1nyozta. A marad\u00e9k h\u00e1rom ter\u00fcletb\u0151l B\u00e1ns\u00e1gi katonai hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ket szervezett. Kar\u00e1nsebes a hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k r\u00e9sze volt.@1778|M\u00e1ria Ter\u00e9zia a magyar rendek k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re a polg\u00e1ri igazgat\u00e1s alatt \u00e1ll\u00f3 ter\u00fcleteket visszacsatolta Magyarorsz\u00e1ghoz. Ezen ter\u00fcletekb\u0151l alakultak Toront\u00e1l, Temes \u00e9s Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9k. Ekkor sz\u0171nt meg a beteleped\u00e9si tilalom a magyars\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9s kezd\u0151dhetett meg a magyarok nagyobb sz\u00e1m\u00fa visszak\u00f6lt\u00f6z\u00e9se a ter\u00fcletre. Kar\u00e1nsebes katonai igazgat\u00e1s alatt maradt.@1780 \u00e9s 1828 k\u00f6z\u00f6tt|A v\u00e1ros mai utcaszerkezet\u00e9t a katonai adminisztr\u00e1ci\u00f3 alkotta meg tudatos tervez\u00e9ssel.@1783|Az Ol\u00e1h\u2013Ill\u00edr Hat\u00e1r\u0151rezred ter\u00fclet\u00e9hez csatolt\u00e1k, majd 1803-ban az ezred sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 tett\u00e9k.@1788|Itt zajlott le a kar\u00e1nsebesi csata a cs\u00e1sz\u00e1ri hadak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alakulatai k\u00f6z\u00f6tt, amelyek egym\u00e1st t\u00f6r\u00f6k csapatoknak hitt\u00e9k. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k akad\u00e1lytalanul t\u00f6rtek be a v\u00e1rosba \u00e9s fel\u00e9gett\u00e9k.@1830\u20131831|Maderspach K\u00e1roly vashidat \u00e9p\u00edtett a Temesen.@1845-t\u0151l|Az Ol\u00e1h-B\u00e1ns\u00e1gi (k\u00e9s\u0151bb Rom\u00e1n-B\u00e1ns\u00e1gi) Hat\u00e1r\u0151rezred sz\u00e9khelye volt. Fegyvergy\u00e1r, n\u00e9gyoszt\u00e1lyos, n\u00e9met tannyelv\u0171 \u00fan. normaiskola \u00e9s tisztk\u00e9pz\u0151 ezrediskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne.@#28|@1848. m\u00e1jus|A szerb felkel\u0151k l\u00e9trehoztak egy Szerb Vajdas\u00e1gnak nevezett auton\u00f3m ter\u00fcletet. C\u00e9ljuk a ter\u00fclet elszak\u00edt\u00e1sa volt Magyarorsz\u00e1gt\u00f3l. T\u00e1mogat\u00e1sukra \u00f6nk\u00e9ntesek \u00e9rkeztek a t\u00f6r\u00f6k protektor\u00e1tus alatt \u00e1ll\u00f3 Szerb Fejedelems\u00e9gb\u0151l, amelynek c\u00e9lja Nagy-Szerbia l\u00e9trehoz\u00e1sa volt. A l\u00e1zad\u00f3 szerbek a Habsburgok oldal\u00e1n harcoltak a magyar szabads\u00e1gharc lever\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. A szerbek nagyszab\u00e1s\u00fa etnikai tisztogat\u00e1sba kezdtek a magyar \u00e9s rom\u00e1n falvakban, amely a B\u00e1ns\u00e1gra is kiterjedt.@1849. \u00e1prilis 17.|Bem felszabad\u00edtotta a cs\u00e1sz\u00e1riakt\u00f3l.@1849. augusztus 19.|Itt tette le a fegyvert L\u00e1z\u00e1r Vilmos \u00e9s Dessewffy Arisztid serege a cs\u00e1sz\u00e1riak el\u0151tt.@1849 ut\u00e1n|A magyar szabads\u00e1gharc levet\u00e9se ut\u00e1n a Habsburg uralkod\u00f3 megalak\u00edtotta a k\u00f6zvetlen\u00fcl B\u00e9cs al\u00e1 rendelt Szerb Vajdas\u00e1g \u00e9s Temesi B\u00e1ns\u00e1g nev\u0171 tartom\u00e1nyt, a Temesi B\u00e1ns\u00e1g kor\u00e1bbi ter\u00fcleteib\u0151l \u00e9s a szerb felkel\u0151k \u00e1ltal kiki\u00e1ltott Szerb Vajdas\u00e1g egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l. Ez azt jelentette, hogy a Habsburgok nem teljes\u00edtett\u00e9k a szerbek k\u00f6vetel\u00e9seit, amelyek\u00e9rt cser\u00e9be a szerbek a magyarok ellen fordultak. Az \u00faj tartom\u00e1nyban a magyar, n\u00e9met, rom\u00e1n \u00e9s szerb nemzetis\u00e9g k\u00f6z\u00fcl egyiknek sem volt k\u00f6zel sem t\u00f6bbs\u00e9gben.@1860|A B\u00e1ns\u00e1g \u00fajra a Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, helyre\u00e1llt a megyerendszer. Kar\u00e1nsebes a hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k r\u00e9sze maradt.@#30|@1872|Feloszlatt\u00e1k a Hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9ket \u00e9s Kar\u00e1nsebest az \u00fajraszervezett Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye sz\u00e9khely\u00e9v\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k.@1873|Kar\u00e1nsebes sz\u00e9khellyel fel\u00e9lesztett\u00e9k a r\u00e9gi Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9t. T\u00f6rv\u00e9nyhat\u00f3s\u00e1gi jog\u00fa v\u00e1rosi rangot kapott.@1877|Elvesztette v\u00e1rosi rangj\u00e1t \u00e9s k\u00f6zs\u00e9gg\u00e9 min\u0151s\u00edtett\u00e9k vissza.@1878|Megnyitott a Temesv\u00e1r-Kar\u00e1nsebes-Orsova vas\u00fatvonal.@1881|Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegy\u00e9t \u00f6sszevont\u00e1k Krass\u00f3 v\u00e1rmegy\u00e9vel, \u00e9s Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye Lugos lett. Krass\u00f3-Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye megszervez\u00e9s\u00e9vel megyesz\u00e9khelyi rangj\u00e1t is elvesz\u00edtette \u00e9s j\u00e1r\u00e1ssz\u00e9khely lett. A sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben gazdas\u00e1ga marhav\u00e1s\u00e1rair\u00f3l, b\u0151r- \u00e9s faipar\u00e1r\u00f3l volt nevezetes.@1864|Idehelyezt\u00e9k az egyik \u00faj b\u00e1n\u00e1ti ortodox p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g sz\u00e9khely\u00e9t. Ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en fontos rom\u00e1n kultur\u00e1lis k\u00f6zpontt\u00e1 v\u00e1lt. K\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sul a Hat\u00e1r\u0151rvid\u00e9k idej\u00e9n \u00e9lvezett politikai \u00f6nkorm\u00e1nyzat elveszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt az ezredhez tartozott hetven k\u00f6zs\u00e9g volt hat\u00e1r\u0151r lakosai \u00e9s 1871-ben az \u00e1llam a kor\u00e1bbi Oberschule hely\u00e9n polg\u00e1ri iskol\u00e1t szervezett n\u00e9met \u00e9s rom\u00e1n tagozattal. 1876-ban az \u00e1llami polg\u00e1ri \u00e9s elemi iskol\u00e1kban egys\u00e9gesen magyar tannyelvet vezettek be.@1876|Vas\u00fat k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze Temesv\u00e1rral.@1878|Vas\u00fat k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze Orsov\u00e1val.@1882\u20131885|A telep\u00fcl\u00e9s v\u00edzer\u0151m\u0171vet \u00e9p\u00edtett \u00e9s az akkori Magyarorsz\u00e1gon a legels\u0151k k\u00f6z\u00f6tt vezette be az utcai villanyvil\u00e1g\u00edt\u00e1st.@1887|Visszakapta v\u00e1rosi c\u00edm\u00e9t.@1907|\u00c1llami (magyar tannyelv\u0171) gimn\u00e1ziumot alap\u00edtottak a v\u00e1rosban.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. december 3.|A francia hadsereg sz\u00e1llta meg Temesv\u00e1rt. A franci\u00e1k a B\u00e1ns\u00e1got \u00f6nk\u00e9nyesen felosztott\u00e1k a rom\u00e1nok \u00e9s a szerbek k\u00f6z\u00f6tt. Kar\u00e1nsebes a rom\u00e1noknak jutott.@1919. janu\u00e1r 27. - \u00e1prilis 16.|Francia megsz\u00e1ll\u00e1s alatt \u00e1llt.@#36|@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&Iv\u00e1nyi Istv\u00e1n: Lugos rendezett tan\u00e1cs\u00fa v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/digiteka.ro\/detail\/19\/lugos-rendezett-tanacsu-varos-tortenete"},"sights":[{"sightId":1769,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Biserica Romano-Catolic\u0103","address":"Strada Episcopiei 22","mapdata":"1|719|1006","gps_lat":"45.4115053730","gps_long":"22.2174548210","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022PetrusdictusA, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebe%C8%99,_biserica_romano-catolic%C4%83.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Caransebe\u0219, biserica romano-catolic\u0103\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ad\/Caransebe%C8%99%2C_biserica_romano-catolic%C4%83.jpg\/256px-Caransebe%C8%99%2C_biserica_romano-catolic%C4%83.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebe%C8%99,_biserica_romano-catolic%C4%83.jpg\u0022\u003EPetrusdictusA\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus templom","seolink":"romai-katolikus-templom","note":"","history":"1725\u20131730 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1770,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Revolu\u021biei","mapdata":"1|799|981","gps_lat":"45.4116453372","gps_long":"22.2180494453","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biseric%C4%83_de_tip_romanic_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biseric\u0103 de tip romanic - municipiul Caransebe\u0219\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/22\/Biseric%C4%83_de_tip_romanic_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\/512px-Biseric%C4%83_de_tip_romanic_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biseric%C4%83_de_tip_romanic_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ferences kolostor romjai","seolink":"ferences-kolostor-romjai","note":"","history":"Kezdetben a bulg\u00e1riai, 1535-ben m\u00e1r a borosjenei custodi\u00e1hoz tartozott. A ferencesek 1400-ban H\u00e1tszegre k\u00f6lt\u00f6ztek, de 1429-ben ism\u00e9t eml\u00edtik kolostor\u00e1t. 1535-ben tizenegy szerzetes lakta. A helyi hagyom\u00e1ny szerint 1558-ban sz\u0171nt meg, majd a ferencesek 1725-ben k\u00f6lt\u00f6ztek vissza a v\u00e1rosba. 2010-re a kolostorromok szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban, az el\u0151\u00edrt \u00e1sat\u00e1sok mell\u0151z\u00e9s\u00e9vel \u00e9p\u00fclt fel a v\u00e1ros \u00faj ortodox katedr\u00e1lisa."},{"sightId":1771,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Strada Tribunalului 9","mapdata":"1|339|967","gps_lat":"45.4118616652","gps_long":"22.2142582594","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1940-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1772,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sf. Gheorghe 2","mapdata":"1|1284|1215","gps_lat":"45.4103116167","gps_long":"22.2223699083","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.episcopiacaransebesului.ro\/catedrala-sf-mare-mucenic-gheorghe-din-caransebes\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%22Sf._Gheorghe%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Sf. Gheorghe municipiul Caransebe\u0219\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7e\/Biserica_%22Sf._Gheorghe%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\/512px-Biserica_%22Sf._Gheorghe%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%22Sf._Gheorghe%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Gy\u00f6rgy ortodox katedr\u00e1lis","seolink":"szent-gyorgy-ortodox-katedralis","note":"","history":"1738-ban eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a templomot. 1757-ben arr\u00f3l adtak h\u00edrt, hogy a templom 1725-ben \u00e9p\u00fclt, \u00e9s teljesen meg\u00faj\u00edtott\u00e1k. 1796-ban \u00fajra felszentelt\u00e9k, miut\u00e1n az 1788-as tat\u00e1r bet\u00f6r\u00e9s ut\u00e1n fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. 1863-ban k\u00e9sz\u00fclt az ikonoszt\u00e1z."},{"sightId":1773,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Biserica Na\u0219terea Sf\u00e2ntului Ioan Botez\u0103torul","address":"Strada Muntele Mic 40","mapdata":"1|1842|1364","gps_lat":"45.4094082562","gps_long":"22.2272344867","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CS_Biserica_Sfantul_Ioan_Botezatorul_din_Caransebes_(44).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO CS Biserica Sfantul Ioan Botezatorul din Caransebes (44)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ee\/RO_CS_Biserica_Sfantul_Ioan_Botezatorul_din_Caransebes_%2844%29.jpg\/512px-RO_CS_Biserica_Sfantul_Ioan_Botezatorul_din_Caransebes_%2844%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_CS_Biserica_Sfantul_Ioan_Botezatorul_din_Caransebes_(44).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos sz\u00fclet\u00e9se ortodox templom","seolink":"keresztelo-szent-janos-szuletese-ortodox-templom","note":"","history":"1770\u20131780 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, olt\u00e1r\u00e1nak fresk\u00f3i 1787, az ikonoszt\u00e1z kapui 1843, itt temett\u00e9k el az els\u0151 kar\u00e1nsebesi p\u00fcsp\u00f6k\u00f6t, Ioan Popasut."},{"sightId":1774,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Catedrala \u00cenvierea Domnului","address":"Strada Episcopiei","mapdata":"1|754|950","gps_lat":"45.4118211614","gps_long":"22.2177444866","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Joergsam, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CaransebesKathedraleStGheorghe1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022CaransebesKathedraleStGheorghe1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/38\/CaransebesKathedraleStGheorghe1.JPG\/256px-CaransebesKathedraleStGheorghe1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:CaransebesKathedraleStGheorghe1.JPG\u0022\u003EJoergsam\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Urunk felt\u00e1mad\u00e1sa \u00faj ortodox sz\u00e9kesegyh\u00e1z ","seolink":"urunk-feltamadasa-uj-ortodox-szekesegyhaz","note":"","history":"1865-ben j\u00f6tt l\u00e9tre a kar\u00e9nsebesi ortodox p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g. 1996-t\u00f3l 2010-ig \u00e9p\u00fclt az \u00faj katedr\u00e1lis. A v\u00e1ros arculat\u00e1hoz nem ill\u0151, abba st\u00edlusa \u00e9s m\u00e9retei folyt\u00e1n organikusan nem illeszked\u0151 monstrum bizar m\u00f3don a r\u00f3mai katolikus templom el\u0151tti kicsiny t\u00e9rre bezs\u00fafolva, a f\u00f6l\u00e9 orm\u00f3tlanul tornyosulva agressz\u00edvan igyekszik elnyomni, megv\u00e1ltoztatni a v\u00e1ros trad\u00edcion\u00e1lis, nyugatias, magyaros jelleg\u00e9t. "},{"sightId":1775,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Beit El","address":"","mapdata":"1|874|1292","gps_lat":"45.4097736020","gps_long":"22.2187530325","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagog%C4%83_-_Caransebes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sinagog\u0103 - Caransebes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a6\/Sinagog%C4%83_-_Caransebes.jpg\/512px-Sinagog%C4%83_-_Caransebes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagog%C4%83_-_Caransebes.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt neol\u00f3g zsinag\u00f3ga ","seolink":"volt-neolog-zsinagoga","note":"","history":"1893-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1776,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Episcopiei 5","mapdata":"1|533|755","gps_lat":"45.4129968002","gps_long":"22.2158024884","religion":5,"oldtype":"7","newtype":"7","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_ortodox_puspoki_palota.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Karansebes volt ortodox puspoki palota\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/59\/Karansebes_volt_ortodox_puspoki_palota.JPG\/512px-Karansebes_volt_ortodox_puspoki_palota.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_ortodox_puspoki_palota.JPG\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ortodox esperess\u00e9g","seolink":"ortodox-esperesseg","note":"","history":"19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1777,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Traian Doda","address":"Strada Libert\u0103\u021bii 14","mapdata":"1|634|1051","gps_lat":"45.4112559708","gps_long":"22.2166189634","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_%22Traian_Doda%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liceul Traian Doda municipiul Caransebe\u0219\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bd\/Liceul_%22Traian_Doda%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\/512px-Liceul_%22Traian_Doda%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_%22Traian_Doda%22_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-gimnazium","note":"","history":"\u00c9p\u00fclete 1915 \u00e9s 18 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a magyar \u00e1llami gimn\u00e1zium sz\u00e1m\u00e1ra, amely kor\u00e1bban r\u00e9szben a polg\u00e1ri iskol\u00e1ban, r\u00e9szben b\u00e9relt \u00e9p\u00fcletekben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt."},{"sightId":1778,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Primaria","address":"Pia\u021ba Revolu\u021biei nr. 1","mapdata":"1|753|1120","gps_lat":"45.4108712389","gps_long":"22.2177694059","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes_Primaria.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes Primaria\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9e\/Caransebes_Primaria.JPG\/512px-Caransebes_Primaria.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes_Primaria.JPG\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1779,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Palatul Comunit\u0103\u021bii de Avere","address":"Parcul General Dragalina","mapdata":"1|418|567","gps_lat":"45.4142280264","gps_long":"22.2148461290","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_vagyonkozossegi_palota.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Karansebes vagyonkozossegi palota\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7b\/Karansebes_vagyonkozossegi_palota.JPG\/512px-Karansebes_vagyonkozossegi_palota.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_vagyonkozossegi_palota.JPG\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"A vagyonk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g volt palot\u00e1ja","seolink":"a-vagyonkozosseg-volt-palotaja","note":"","history":"1901-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1780,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Muzeul Jude\u021bean de Etnografie \u0219i al Regimentului de Grani\u021b\u0103 Caransebe\u0219","address":"Pia\u021ba General Dragalina 2","mapdata":"1|280|533","gps_lat":"45.4144401070","gps_long":"22.2136683860","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Piata_Dragalina_2_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes, Piata Dragalina 2 (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/23\/Caransebes%2C_Piata_Dragalina_2_%281%29.jpg\/512px-Caransebes%2C_Piata_Dragalina_2_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Piata_Dragalina_2_(1).jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori gyalogs\u00e1gi kasz\u00e1rnya, Megyei N\u00e9prajzi \u00e9s Hat\u00e1r\u0151r M\u00fazeum","seolink":"egykori-gyalogsagi-kaszarnya-megyei-neprajzi-es-hataror-muzeum","note":"","history":"Az 1739-ben \u00e9p\u00fclt \u00e9s 1753-ban \u00e1t\u00e9p\u00edtett egykori gyalogs\u00e1gi kasz\u00e1rny\u00e1ban n\u00e9prajzi \u00e9s a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1781,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba General Dragalina 1","mapdata":"1|263|678","gps_lat":"45.4135859860","gps_long":"22.2135864119","religion":0,"oldtype":"93,20","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Piata_Dragalina_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes, Piata Dragalina 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/Caransebes%2C_Piata_Dragalina_1.jpg\/512px-Caransebes%2C_Piata_Dragalina_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Piata_Dragalina_1.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt tiszti pavilon","seolink":"volt-tiszti-pavilon","note":"","history":"1874-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1782,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. Traian Doda 1.","mapdata":"1|904|914","gps_lat":"45.4120767752","gps_long":"22.2191368405","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Korongy_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Korongy - municipiul Caransebe\u0219\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/31\/Palatul_Korongy_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\/512px-Palatul_Korongy_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Korongy_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Korongi-palota","seolink":"korongi-palota","note":"","history":"1877-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1783,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"45.41012465276073, 22.219066795594063","mapdata":"1|886|1239","gps_lat":"45.4101241145","gps_long":"22.2190514586","religion":0,"oldtype":"84","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Mihai_Viteazu_42.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes, Mihai Viteazu 42\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/Caransebes%2C_Mihai_Viteazu_42.jpg\/512px-Caransebes%2C_Mihai_Viteazu_42.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Mihai_Viteazu_42.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00daj takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r","seolink":"uj-takarekpenztar","note":"","history":"A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1784,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul General Dragalina","mapdata":"1|455|641","gps_lat":"45.4135967284","gps_long":"22.2151995966","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Episcopiei_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes, Episcopiei 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/Caransebes%2C_Episcopiei_3.jpg\/512px-Caransebes%2C_Episcopiei_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Episcopiei_3.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt hat\u00e1r j\u00f6ved\u00e9ki palota","seolink":"volt-hatar-jovedeki-palota","note":"","history":""},{"sightId":1785,"townId":69,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional C.D. Loga","address":"Strada C.D. Loga 16","mapdata":"1|919|514","gps_lat":"45.4144380404","gps_long":"22.2190832128","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/cncdloga.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_Teoretic_%22C.D.Loga%22_Caransebes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Liceul Teoretic C.D.Loga Caransebes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/da\/Liceul_Teoretic_%22C.D.Loga%22_Caransebes.jpg\/512px-Liceul_Teoretic_%22C.D.Loga%22_Caransebes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Liceul_Teoretic_%22C.D.Loga%22_Caransebes.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami polg\u00e1ri \u00e9s elemi fi\u00faiskola","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-polgari-es-elemi-fiuiskola","note":"","history":""},{"sightId":1786,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Revolu\u021biei","mapdata":"1|802|1101","gps_lat":"45.4109305142","gps_long":"22.2181546195","religion":0,"oldtype":"81","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Philipphof","seolink":"philipphof","note":"","history":""},{"sightId":1787,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Viteazul","mapdata":"1|951|1180","gps_lat":"45.4104431188","gps_long":"22.2194551680","religion":0,"oldtype":"76","newtype":"76","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Turbojet, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Mihai_Viteazu_39.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Caransebes, Mihai Viteazu 39\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/75\/Caransebes%2C_Mihai_Viteazu_39.jpg\/512px-Caransebes%2C_Mihai_Viteazu_39.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Caransebes,_Mihai_Viteazu_39.jpg\u0022\u003ETurbojet\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6nyvt\u00e1r","seolink":"konyvtar","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1788,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Episcopiei","mapdata":"1|500|800","gps_lat":"45.4127549351","gps_long":"22.2155328416","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_zoldfa_fogado_hatterben_a_reformatus_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Karansebes volt zoldfa fogado hatterben a reformatus templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d5\/Karansebes_volt_zoldfa_fogado_hatterben_a_reformatus_templom.JPG\/512px-Karansebes_volt_zoldfa_fogado_hatterben_a_reformatus_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_zoldfa_fogado_hatterben_a_reformatus_templom.JPG\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Z\u00f6ld Fa Fogad\u00f3","seolink":"volt-zold-fa-fogado","note":"","history":"1740-ben \u00e9p\u00fclt, 1850-ben \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":1789,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul General Dragalina","mapdata":"1|414|754","gps_lat":"45.4131268800","gps_long":"22.2148340358","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori kir\u00e1lyi j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g","seolink":"egykori-kiralyi-jarasbirosag","note":"","history":"1905\u20131906 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1790,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul General Dragalina","mapdata":"1|366|658","gps_lat":"45.4136958763","gps_long":"22.2144719489","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/9988\/ferenc-jozsef-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Ferenc J\u00f3zsef egykori szobra, Dragalina t\u00e1bornok szobra","seolink":"ferenc-jozsef-egykori-szobra-dragalina-tabornok-szobra","note":"","history":"1906. okt\u00f3ber 7-\u00e9n avatt\u00e1k fel. Fadrusz J\u00e1nos \u00e9s Rollinger G\u00e1l Rezs\u0151 alkot\u00e1sa volt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 1919-ben elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. A talapzaton 1943 \u00f3ta Dragalina t\u00e1bornok szobra \u00e1ll.@\nIoan Dr\u0103g\u0103lina t\u00e1bornok Kar\u00e1nsebesen sz\u00fcletett 1860-ban, majd a b\u00e9cs\u00fajhelyi M\u00e1ria Ter\u00e9zia Katonai Akad\u00e9mia hallgat\u00f3ja volt \u00e9s a Cs\u00e1sz\u00e1ri \u00e9s Kir\u00e1lyi Hadseregben szolg\u00e1lt. Ebb\u0151l 1887-ben l\u00e9pett ki \u00e9s Rom\u00e1ni\u00e1ba telep\u00fclt \u00e1t, ahol 1908-t\u00f3l ezredesi rangot kapott, mely rendfokozatban eg\u00e9szen 1911-ig a bukaresti gyalogs\u00e1gi iskola parancsnoka volt. M\u00e1r t\u00e1bornoki rangban vett r\u00e9szt 1916 augusztus\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n megindul\u00f3 erd\u00e9lyi hadj\u00e1rat r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151 Orsova \u00e9s Cserna-menti harcokban. 1916. okt\u00f3ber 11-t\u0151l a rom\u00e1n 1. hadsereg kinevezett parancsnoka lett, de m\u00e1snap a hadifront k\u00f6zel\u00e9ben a n\u00e9met t\u00e1mad\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben s\u00falyos s\u00e9r\u00fcl\u00e9st szenvedett. Bukarestbe sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k de az amput\u00e1l\u00e1si oper\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n v\u00e9rm\u00e9rgez\u00e9st kapott \u00e9s november 9-\u00e9n elhunyt. "},{"sightId":1791,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|657|1033","gps_lat":"45.4113624405","gps_long":"22.2169057557","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/37947\/a-hazaert","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A Haz\u00e1\u00e9rt","seolink":"a-hazaert","note":"","history":"Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban elesett, egykor e l\u00edceumban tanult, t\u00f6bbnyire rom\u00e1n etnikum\u00fa di\u00e1koknak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, mint 'Pro Patria' eml\u00e9km\u0171, azaz a haz\u00e1juk\u00e9rt elesettek eml\u00e9ke. 1918-ban avatt\u00e1k fel, m\u00e9g a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt, az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia fenn\u00e1ll\u00e1sakor. Horvay J\u00e1nos budapesti szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa. Hornay J\u00e1nos k\u00e9sz\u00edtette \u00e9s szint\u00e9n 1918-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel Kar\u00e1nsebesen Erzs\u00e9bet kir\u00e1lyn\u00e9 (Sisi) eg\u00e9szalakos szobr\u00e1t, amelyet nem sokkal k\u00e9s\u0151bb a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok elpuszt\u00edtottak."},{"sightId":2480,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Constantin Popasu","mapdata":"1|799|251","gps_lat":"45.4160400709","gps_long":"22.2181347499","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_evangelikus_templom.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Karansebes evangelikus templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a9\/Karansebes_evangelikus_templom.JPG\/256px-Karansebes_evangelikus_templom.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_evangelikus_templom.JPG\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus templom","seolink":"evangelikus-templom","note":"","history":"1902-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2481,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Parcul General Dragalina","mapdata":"1|465|659","gps_lat":"45.4135665863","gps_long":"22.2152057309","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_varmegyehaza.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Karansebes volt varmegyehaza\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/Karansebes_volt_varmegyehaza.JPG\/512px-Karansebes_volt_varmegyehaza.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_varmegyehaza.JPG\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt Sz\u00f6r\u00e9ny v\u00e1rmegye volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za, 1909-ben \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k."},{"sightId":2482,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Str. gen. Moise Groza 2.","mapdata":"1|418|397","gps_lat":"45.4152164439","gps_long":"22.2148790920","religion":0,"oldtype":"20","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_altisztkepzo.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Karansebes volt altisztkepzo\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/81\/Karansebes_volt_altisztkepzo.JPG\/512px-Karansebes_volt_altisztkepzo.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Karansebes_volt_altisztkepzo.JPG\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt altisztk\u00e9pz\u0151 iskola","seolink":"volt-altisztkepzo-iskola","note":"","history":"1868-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2483,"townId":69,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Libert\u0103\u021bii 10-12I","mapdata":"1|666|1165","gps_lat":"45.4106176649","gps_long":"22.2171214866","religion":0,"oldtype":"64","newtype":"64","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Teacher cs, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Po%C8%99t%C4%83_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Po\u0219t\u0103 - municipiul Caransebe\u0219\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6a\/Po%C8%99t%C4%83_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\/512px-Po%C8%99t%C4%83_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Po%C8%99t%C4%83_-_municipiul_Caransebe%C8%99.jpg\u0022\u003ETeacher cs\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Posta","seolink":"posta","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}