exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Gyergyószentmiklós

Gheorgheni
Gyergyószentmiklós
Román:
Gheorgheni
Német:
Niklasmarkt
Gyergyószentmiklós
Alexandru Paterau, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Csík
Ország:
Románia
Megye:
Hargita
Folyó:
Békény-patak
Tengerszint feletti magasság:
818 m
GPS koordináták:
46.722367, 25.598662
Google térkép:
Népesség
Népesség:
18e
Magyarok aránya:
84%
Népesség 1910-ben
Összesen 8905
Magyarok 96%
Németek 1.29%
Oláhok 1.74%
Címer
Coa Romania Town Gyergyószentmiklós 3
Madboy74, Public domain, via Wikimedia Commons

A város a Keleti-Kárpátok vonulatai között megbúvó Gyergyói-medence központja. A Szent Miklósnak szentelt templomáról elnevezett települést a 13. században a tatárjárás során ide menekült székelyek alapították. Mátyás király nyilvánította először Gyergyót Csíktól különálló székely székké. Az 1500-as évek elején a Lázár család jelentős birtokokra tett szert Csíkban és Gyergyóban is, és szék vezetői is közülük kerültek ki hosszú ideig. A 16. században jelentek meg Gyergyóban az első oláhok. A 17. század közepén az erdélyi fejedelem támogatásával jelentős számú örmény telepedett le a városban, akik később saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal. Templomuk a város egyik nevezetessége. 1876-ban a közigazgatás modernizációjakor megszüntették a székely székeket, a város ekkor Csík vármegye része lett. Ez a helyzet az 1918-as román megszállásig állt fenn. 1952-től 1968-ig a szovjet nyomásra létrehozott magyar autonóm terület része volt, amit a románok azután felszámoltak. Jelenleg is magyar többségű város.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
13. század
Már település volt a György-patak környékén. Valószínűleg a tatárjárás során az itteni erdőkbe menekült székelyek alapították. A név utótagját Szent Miklósnak szentelt templomáról kapta, a gyergyó szó eredete viszont vitatott. Egyesek azt állítják, hogy a magyar gurog (= görög) ige folyamatos alakja, ebből lett a görgő, majd gyergyó, mások a György folyó nevéből (Gyergyjó) származtatják. Egy másik hagyomány azt tartja, hogy a területre legelőször betelepedők felkiáltásából (Jer! Jó!) ered. Talán a legkézenfekvőbb magyarázat az, amely Szent György nevéből eredezteti.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1332
Ekkor említették először. Gyergyószékhez tartozott.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként.
1463
Csík fiúszékeként említették. Ekkor jelent meg Gyergyó, mint székely szék először. A székelyek székekbe szerveződve éltek, vezetőiket maguk választották, a nemesekkel egyenlő jogokat bírtak, saját földdel rendelkeztek, és többnyire az adózás alól is mentesítve voltak. Cserébe az országot ért külső támadás esetén kötelesek voltak fejenként katonának menni.
1466. június 27.
Mátyás király Gyergyót Csíktól különálló székké nyilvánította és az anyaszékes sorába emelte.
1500-as évek eleje
A Lázár család hatalmas birtokra tesz szert Gyergyóban és Csíkszéken. Csíkszék főkirálybírái e család tagjai közül kerülnek ki.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
16. század közepe
Gyergyó Csík fiúszéke volt. Egy főkapitánya és egy főkirálybírója volt Csíkkal. Gyergyónak volt külön székbírája.
1562. április
A Székelyudvarhelyi székely országgyűlés megszervezte a fegyveres felkelést János Zsigmond ellen a szabadságjogok visszaállításáért. A terv szerint a Habsburg császár kívülről támogatta a felkelésüket. Hadad kapitánya, Sulyok György átállt Ferdinándhoz, ezért János Zsigmond erdélyi serege megostromolta a várat. A vár felmentésére németekből és magyarokból álló sereg indult a már korábban átállt Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány vezetésével.
1562. március 4.
Balassa Menyhárt és Zay Ferenc felső-magyarországi főkapitány a hadadi csatában legyőzték a Báthory István váradi főkapitány vezette erdélyi hadakat. Az erdélyiek vesztét az okozta, hogy a Némethi Ferenc vezette előőrs János Zsigmond utasítása ellenére idő előtt harca bocsátkozott a túlerőben lévő ellenséggel. János Zsigmondot a temesvári és budai pasák seregei mentették meg, akik megtámadták Balassa seregét és Szatmárra szorította vissza azt, de Hadad továbbra is Ferdinánd kezén maradt.
1562. június 20.
János Zsigmond serege legyőzte a Nyárád mentén, Vaja és Kisgörgény között a székely lázadókat. A vezéreket a segesvári országgyűlés határozata alapján karóba húzták.
1562
A közszékelyek lázadását Radák László a fejedelmi sereg élén leverte. János Zsigmond ezután a segesvári országgyűlésen a székelyek harmadik rendjét jobbágysorba taszította és földjeit ajándékozta, valamint a teljes székelységre kiterjesztette a "ius regium" elvét, miszerint kihalás esetén a székely földjét a kincstár örökli, és nem a közösség.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1571. május 25.
II. János magyar király halálát követően az erdélyi – többségében protestáns rendek- Báthory István római katolikus főurat választották meg Erdély fejedelmének. I. Habsburg Miksa azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erdélyi rendek szabadon választják meg az ország fejedelmét, ezért ígérgetéssel rávette Bekes Gáspár unitárius vallású főurat, hogy lázadjon fel Báthory ellen.
1571 után
János Zsigmond halála után Báthory István fejedelem nem adta vissza a székelyek szabadságjogait, ezért azok a Habsburgok által a fejedelemség megszerzésére felbujtott Bekes Gáspárt támogatták, aki mindent megígért nekik.
1575. július 9.
A kerelőszentpáli csatában a Habsburgok által támogatott Bekes Gáspár végső vereséget szenvedett Báthory István fefedelemtől, amely biztosította az Erdélyi Fejedelemség függetlenségét a Habsburg Birodalomtól. Báthory István ezután újabb terheket rótt a székelyekre és újjáépíttette velük a várhegyi várat.
1590 után
Bethlen Farkas korai halála miatt fiát, Bethlen Gábort a szárhegyi várkastélyban anyai nagybátyja, Lázár András nevelte.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1595
A törökök megtámadták Havasalföldet. Báthory Zsigmond fejedelem 20 ezer fős székely hadat küldött Mihály vajda segítségére, és Bocskai István vezetésével Gyurgyevónál súlyos vereséget mértek a törökre. Báthory Zsigmond ezután nem váltotta be a közszékelyeknek tett ígéretét, miszerint visszaállítja a szabadságjogaikat.
1596 eleje
A közszékelyek között felkelés tört ki a megszegett ígéret miatt, amit Bocskai István vezetésével az erdélyi nemesség kíméletlenül levert. Ez az esemény a "véres farsang" néven vonult be a történelembe.
16. század vége
Báthory Zsigmond jogtalanul elzálogosította Gyergyószentmiklóst Lázár Andrásnak. A katolikus Báthory Zsigmond fejedelemsége ellenére Lázár András protestáns lett, a templomokban az oltárokat lerombolta, a szentképeket kidobta és új papokat hozatott. Lázár András hamarosan megbánta tettét, és visszatért a katolikus hitre.
1599
Mihály havasalföldi vajda a Habsburgok megbízásából Erdélyre tört. A Báthoryakat gyűlölő székelyek az oldalára álltak, és legyőzték Báthory András fejedelem seregét Sellenberknél. A Moldva felé menekülő fejedelmet a székelyek Gyergyószentdomonkos határában meggyilkolták. November 19-én Mihály vajda cserébe visszaadta a székelyeknek összes kiváltságukat. A székelyek az uraik, a lófők és primorok ellen támadt, és az oláhokkal együtt pusztítottak. Romba döntötték ismét a várhegyi várat.
1599-1600
Mihály vajda Erdély Rudolf császár által kinevezett kormányzójaként tetszelgett, azonban hamarosan véres önkényuralmat vezetett be. A vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen. Mihály vajda elfoglalta Moldvát is, ezért a románok az első "nagy egyesítőként" tekintenek rá, azonban hatalmát csak bitorolta az akkor még magyar többségű Erdélyben.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve. A következő év elején az erdélyi rendek szakítottak a császárral és Báthory Zsigmondot fejedelemmé választották.
1601. augusztus 3.
A goroszlói csatában Basta császári tábornok és Mihály vajda egyesített serege legyőzték Báthory Zsigmond erdélyi seregét. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek. Ezután augusztus 19-én Basta zsoldosaival megölette a sok bajt okozó Mihály vajdát, és Erdélyben maga is rémuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garázdálkodtak.
1601. augusztus 31.
Báthory Zsigmond Moldva felöl a hozzá csatlakozott székelyekkel bevonult Brassóba, és elnyerte a szultán támogatását. A Brassó ostromára készülő Basta a török erősítés megérkezése hírére ágyúit hátrahagyva megfutamodott. Báthory bevonult Gyulafehérvárra, de a jezsuiták unszolására csakhamar fegyverszünetet kötött Bastával.
1601. december 31.
Báthory Zsigmond fejedelem felmentette a székelységet a várszolgálat és a jobbágyság alól.
1602. július 2.
Székely Mózes a Gyulafehérvárhoz közeli Tövis mellett vereséget szenvedett Bastától, Erdély újra Basta kezére került, aki véres irtóhadjáratot kezdett a magyarok ellen. Básta felperzselte Csíkszéket.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes török és székely hadakkal bevonult Erdélybe, ahol a rendeket pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta.
1603. július 17.
A Habsburgok szövetségesüket, IX. Radu Șerban havasalföldi fejedelmet mozgósították, aki július 17-én Brassónál éjjel rátámadt a törökök által cserben hagyott Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Testét Brassóban temették el.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1607
Országos vásártartási jogot kapott Báthory Zsigmond fejedelemtől.
1610
Bethlen Gábor Csík-, Gyergyó-, és Kászonszék főkirálybírája lett.
1610. decembere
Báthory Gábor hadat indított Havasalföld ellen, hogy megszerezze fejedelemségét. Radul Serban vajda elmenekült, így Báthory ellenállás nélkül vette be a fővárosát Targovistét. A törököknek ezt követően azt adta elő, hogy ezzel akarta előkészíteni Lengyelország meghódítását, azonban azok abba nem mentek bele.
1611
Brassó elöljárója, Weiss Mihály bíró megtagadta a belépést Báthory Gábor fejedelemnek a városukba, helyette Radul Serban volt havasalföldi fejedelemhez fordult, aki zsoldosaival a havasokon átkelve meglepte Báthoryt.
1611. július 8.
Radu Serban volt havasalföldi vajda és a brassói szászok egyesült serege Szentpéternél megfutamította Báthory Gábort, aki Szebenbe vonult vissza. Radul Serban megostromolta Szebent, és Forgách Zsigmond kassai főkapitány a nádor engedélye ellenére Erdélybe betörve a segítségére sietett. Báthoryt Omer boszniai pasa serege mentette meg, ami elől Radul Serban és Forgách Zsigmond is elmenekültek.
1611
Radul Serban oláh vajda dúlta fel Gyergyót. A vajda 12 napig dúlta a Székelyföldet, amiért a székelyek nem pártoltak el Báthory Gábortól.
1613
Az erőszakosan kormányzó és erkölcstelen életmódot élő Báthory Gábor helyett a török által támogatott Bethlen Gábort választották meg fejedelemnek az erdélyi rendek. A bukott fejedelem ekkor Váradon tartózkodott, és hatalmának megtartása érdekében hajlandó lett volna azt átadni a törököknek, mire a Ghiczy András által felbérelt hajdúk 1613. október 27-én meggyilkolták.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1650
A székelyek tiltakoztak a beszivárgó oláhok megtelepedése ellen, és megtiltották azt. Az oláhok a 16. században kezdtek megmutatkozni Gyergyóban, de állandó telepeik még nem voltak.
1654-től
Jelentős számú örmény telepedett le itt, akik 1687-ben saját szertartásuk megtartásával egyesültek a római katolikus egyházzal.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1658. szeptember
A gyergyóiak megfutamították a moldvai oláhok fosztogató seregét.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette. Az ezt követő háborúskodások során a székelyek mindvégig Rákóczi oldalán álltak Barcsay Ákos fejedelemmel szemben, majd a fejedelem halála után annak vezérét, Kemény Jánost támogatták.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt. A székelyek Barcsay Ákos ellen lázadtak, aki testvérét Gáspárt küldte ellenük. Barcsay Gáspár szétverte a háromszéki székelyeket, a csíkiakat és gyergyóiakat pedig meghódoltatta.
1660 november
Rákóczi egykori vezére, Kemény János Örményesnél legyőzte a fejedelem másik testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. A székelyek Keményt támogatták. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661. április 23.
A besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Ezután Ali pasa bevonult Erdélybe és szörnyű dúlást rendezett, amely Csíkot is érintette, de Gyergyó elkerülte. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1677
Béldi Pál Apafi fejedelem elleni mozgalmában részt vett Lázár István és Gyergyó is. Nyílt lázadás nem tört ki, Apafi elfogatta Lázár Istvánt, aki Fogaras várának börtönében lelte halálát.
1680. október 26.
Apafi Mihály az örményeknek szabad kereskedést biztosított.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1690 körültől
Német zsoldosok élősködtek a lakosságon, erőszakoskodtak és fosztogattak.
17. század vége
Létrejöttek az első oláh községek Gyergyóban. Az ortodox oláhok Moldvából vándoroltak be az ottani vajda magas adói és a zsarnokoskodása miatt. Különösen a Lázár család fogadta be az oláhokat birtokaira jobbágynak.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1703
A Gyergyóiak és a Csíkiak is fegyvert fogtak a szabadság nevében Rákóczi oldalán. Lázár Ferenc, aki 1702-ben grófi címet kapott Lipóttól, Moldvába menekült, de hamarosan visszatért és honfitársai élére ált.
1708
Rabutin, az erdélyi császári csapatok vezére sereget küldött Gyergyóba Acton vezetésével. Both András alkirálybíró a Gréces tetőn hősi halált halt. A vesztett csata után Lázár Ferenc ismét Moldvába menekült, és csak a szatmári békekötés után tért vissza, amikor felesége közbenjárására amnesztiát kapott. Acton hadai tűzzel-vassal pusztították Gyergyót, a szárhegyi kastélyt is felégették. Ezután szörnyű pestis pusztított, a lakosság fele elpusztult.
1716
Ekkor érte Gyergyót az utolsó tatár beütés.
1717
Pestis pusztította, a lakosság fele elpusztult.
18. század eleje
Felfedezték a borszéki gyógyvizet, de csak 1765 után kezdtett ismertté válni.
1763
Mária Terézia újjászervezte a határőrséget. Három székely és két román határezred felállítását rendelte el. Elkezdték a székelyek erőszakos sorozását, akik ellenálltak a hagyományaik és kiváltságaik védelmében. A császáriak Báró Siskovics József vezetésével megtámadta Mádéfalvát, ahol a székely vezetők összegyűltek, és 1764. január 7-én vad ágyútűzzel 200 székelyt, köztük nőket és gyermekeket mészároltatott le. Ez a "mádéfalvi vérengzés" ill. "mádéfalvi veszedelem" néven vonult be a történelembe.
1808
Hatalmas tűzvész pusztította, melyben 700 ház hamvadt el.
19. századra
A környék kereskedelmi központja lett, majd a század 70-es éveitől megjelennek a gyárak is. A század végére kialakul a mai városközpont.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1876
Magyarországon megtörtént a közigazgatás modernizációja és a középkori formációk felszámolása. A székelyek autonómiája is megszűnt, és a székeket betagozták a vármegyerendszerbe.
1907
Város lett.
1908
Gimnáziuma nyílt meg, épülete 1915-re lett kész.
1910
8905 lakosából 8549 magyar, 155 román és 115 német volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Ezt követően a románok a Székelyföld nagy részét megszállták. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. decembere
Kolozsváron Lukács Béla nyugalmazott altábornagy kezdeményezésére létrehozták a Székely Hadosztályt az Erdélybe betört román csapatok elleni védekezésként. Az egyetlen jól felszerelt, harcképes magyar katonai erő volt, ami harcolt a román hódítók ellen. Legnagyobb létszáma kb. 12 ezer fő volt. A Magyarországon a hatalmat bitorló Antant-barát baloldali Károlyi-kormány cserben hagyta őket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tanácsköztársaság ellenségesen viszonyult hozzájuk, majd többségük részt vett a Felvidék egy részét felszabadító északi hadjáratban.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920-ig
A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásának központja volt.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1944. ősze
A Maniu-gárdáknak nevezett román önkéntes, félkatonai szervezetek partizánakciók címén sorozatos gyilkosságokat és rablásokat követtek el az erdélyi magyar lakosság körében. Szeptemberben és Októberben 200 ártatlan polgári személyt gyilkoltak meg. A gárdisták és román csendőrök a magyarokat ezrével lágerekbe internálták. Csak Maros-Torda megyéből 4000 magyart hurcoltak el, köztük 450 kiskorút, a Brassó melletti Barcaföldvárra, és más táborokba (pl. Tagru Jiu). Nagy részük ott pusztult el a kegyetlen bánásmód következtében. A Földvári internálótábort 1945. október 29-én számolták fel, akkor már csak 90 ember volt életben.
1944. október 15.
A román Maniu gárdisták a téglagyárban 3 székelyt agyonlőttek, a további gyilkosságokat a szovjet városparancsnok akadályozta meg.
1944
Leégett a Felszeg.
1944. november 12.
Vinogradov szovjet tábornok kitiltotta a román hatóságokat Észak-Erdélyből a Maniu Gárda által elkövetett népirtások miatt. A román hatóságok 1945. március 6-a, a Petru Groza kormány felállása után térhettek vissza.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1952. szeptember 21.
Szovjet nyomásra létrehozták a Székelyföld nagyobbik részét magába foglaló Magyar Autonóm Tartományt Marosvásárhely székhellyel.
1960
A magyar autonóm területet megcsonkították, Háromszéket elcsatolták, és átnevezték Maros-Magyar Autonóm Tartományra.
1968
Teljesen megszüntették a Maros-Magyar Autonóm Tartományt. Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Székelyföldön Marosvásárhelyt sikerült leginkább elrománosítani.
1980-as évek
A székely megyeközpontokat zárt városokká minősítették, ahová csak románok telepedhettek be.
Várak
Both vára
Both vára
Ukiy, Public domain, via Wikimedia Commons
Állapot:
Teljesen elpusztult
Belépés:
Ingyenes
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szent Miklós római katolikus templom
Gyergyószentmiklós, Szent Miklós templom
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Miklós római katolikus templom
Története

1753–57 között épült az 1629-ben kibővített régi gótikus templom (1498) helyén.

Gyergyószentmiklós egyházközség már a 13-14. század fordulóján létezett. A korabeli dokumentumok először 1333-ban említették Gorgio néven. Gyergyószentmiklós egyházközség és templom ősi eredetére utal az 1428-ból származó Missale, vallásos misekönyv. A város Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét.

A település első temploma a 15. század végén épült gótikus stílusban. A középkori templomot 1629-ben Ferenczi György plébános kezdeményezésére kibővítették. Az 1661-es tatárbetörés alkalmával a templom megrongálódott. Nagyobb méretű helyreállítására már nem került sor.

A kicsinek bizonyuló régi templom helyére Sikó József plébános idején 1756-1773 között barokk stílusban felépítették az új templomot. Építésze Fogarassy György volt. 1869-ben, nagyobb javításokra került sor a templomban.

1990-től Szent Miklós napi körmenetet tartanak a városban. 1995-ben a torony felújítási munkálatai során a déli oldalfalon latin feliratos napórát tártak fel.

Az órával és 4 haranggal ellátott tornyot három alkalommal magasították, erre utalnak a bevésett évszámok 1733, 1756, 1837.

A műemlék épület 1780-ban készült főoltára, a mellékoltár és a szószék barokk stílusú, a Szent Antal-oltár a rokokó jegyeit őrzi. A szentélyben a templom védőszentjének Szent Miklósnak szobra áll. Alatta a Boldogságos Szűz koronás alakja látható.

A Nepomuki Szent János oltár az örmény Lukács János adományából 1776-ban, a Keresztelő Szent János oltár Lukács Jakab adományából 1775-ben készült.

A Kollonits István által készített neogótikus orgonát 1877-ben a gyergyószentmiklósi születésű Fogarasy Mihály püspök vásárolta a templomnak.

A templomot kőfal veszi körül, amelynek építését először 1657-ben említették, majd 1756-ban újjáépítették, a cintermet kibővítették. A templomot körülvevő falon Nepomuki Szent János festett kőszobra ül.

A templom előtt, a Márton Áron utca középvonalában áll Fogarasy Mihály erdélyi püspök szobra.

Örmény katolikus templom
Biserica Armeano-Catolica Gheorgeni
Alexandru Paterau, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Örmény katolikus templom
Története

Gyergyószentmiklósra a főként kereskedelemmel és iparral foglalkozó örmények nagyobb arányú betelepedésére 1672-ben került sor Moldvából. 1680-ban bérbe vették a Ferenczy György esperes által létesített 'Idegenek temetőjében' álló fakápolnát. 1717. április 6-án Mártonffy György erdélyi püspök jelenlétében az örmények tulajdonába került az 1450-ben épült kis gótikus kápolna. 1722-ben kibővítették a fakápolnát, azonban az egyre növekvő közösség számára az elégtelennek bizonyult. A templomépítés szorgalmazója Theodorovich Simon lett, akit 1726-ban neveztek ki a gyergyói örmények plébánosává.

1730-ban lebontották a fakápolnát, és hozzáfogtak a templom építéséhez, ami 1733-ra fejeződött be. 1733. augusztus 24-én Bajtay Antal erdélyi püspök szentelte fel. Tornyát 1734-ben Lukács János saját költségén építtette. 1748-ban fallal és kerek tornyokkal erősítették meg, plébániája 1769-ben épült.

1899-ben a műemléképületet felújították, belsejét barokk stílusú freskókkal díszítették. A késő reneszánsz stílusú kapubejárat gerendáján az 1637-es évszám olvasható, ami az „idegenek” temetőjének létesítését jelzi. A várfal ablakszerű mélyedéseiben, a belső oldalon, 1750 körül készült mesteri domborművek és festmények láthatók.

A templomkerítés egyik bástyájának padlásán megtalálták a középkori kápolnából származó gótikus oltár Mária-szobrát. A templom négy oltára és a szószék 1752 és 1754 között készült. A templom egyik ékessége a fából készült barokk szószék, amelynek alsó részén a négy evangélista, tetején pedig Szent Mihály szobra látható. Figyelemre méltóak a díszes fő- és mellékoltárok, valamint az 1752-ben Velencében készült oltárkép (Szent Gergely) is. A mennyezetig érő, barokk stílusú főoltár közepén a Boldogságos Szűz mennybemenetelét ábrázoló festmény látható, amelyet 1889-ben restauráltak. Déli mellékoltárán Szent István megkövezésének jelenetét láthatjuk. Északi mellékoltárához tartozik a templom legértékesebb festménye, amely 1752-ben a velencei mechitarista kolostorban készült. A képen Világosító Szent Gergely jelenki meg, aki megtérítette az addig keresztényüldöző III. Tiridat királyt, amely maga után vonta az egész örmény nép kereszténnyé válását.

Szent István király ereklyéinek átvitele templom
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent István király ereklyéinek átvitele templom
Története

A rendkívül modern stílusú épületegyüttest 2008. augusztus 20-án este szentelte fel Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök.

Református templom
Biserica Reformată
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

1895–99 között építették. A templomot 1899 októberében Bartók György püspök szentelte föl.

Istenanya születése ortodox templom
Biserica Nașterea Maicii Domnului
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Istenanya születése ortodox templom
Története

1900-ban épült.

Szent György ortodox templom
Biserica Sfântul Gheorghe
Ortodox templom, Gyergyószentmiklós
Pásztörperc, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Szent György ortodox templom
Története

1929 és 1937 között épült.

Szent Anna-kápolnák
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Anna-kápolnák
Története

A várostól északra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar és egy örmény katolikus Szent Anna-kápolna áll. Az egyik a 13. században épült (később barokkosították), a másikat az 1700-as években a pestisjárvány után emelték.

Both-vári Jézus Szent Szíve kápolna
Chapelle château Both Both várai kápolna
Ukiy, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kápolna
Jelenleg:
kápolna
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Both-vári Jézus Szent Szíve kápolna
Története

Határában a Belkény és a Várpatak összefolyásánál sziklacsúcson láthatók Hiripné, később Both várának romjai. Eredete nem ismert. A 14. század elején a vár romjainak felhasználásával helyén várkastély épült, mely a 17. század végén a Both család birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc alatt a császáriak lerombolták, azóta pusztul. Közepén 1933-ban épült fel egy kis kápolna.

Örmény katolikus plébánia
RO Gheorgheni Casa parohială armeano-catolică (7)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Örmény katolikus plébánia
Története

A 19. században épült.

Római katolikus plébánia
Biserica romano-catolică Sfântul Nicolae din Gheorgheni (63)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Római katolikus plébánia
Története

A plébánia 1758-ban épült. A római katolikus templomtól északnyugatra áll. A főbejárat fölött, kis falfülkében Szűz Mária szobra látható.

Zsinagóga
Sinagoga
Sinagoga din Gheorgheni 02
Nenea hartia, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

Középületek
Egykori magyar királyi járásbíróság
Judecătoria Gheorgheni
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
bíróság
Felkeres
Egykori magyar királyi járásbíróság
Története

Kulturális létesítmények
Egykori magyar királyi gimnázium, Salamon Ernő Gimnázium
Salamon Ernő Elméleti Gimnázium
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori magyar királyi gimnázium, Salamon Ernő Gimnázium
Története

1905-ben a közoktatási minisztárium a városi tanács kérésére beleegyezett a középfokú tanintézmény létrehozásába, azonban a központi szervek a kor igényeinek megfelelő reáliskolát akartak létrehozni, mígy a gyergyóiak ragaszkodtak a konzervatív oktatási rendszeren alapuló gimnáziumhoz. 1908-ban jöhetett létre a gimnázium a polgári fiúiskola épületében. 1912-ben a minisztérium felkérésére Orth Ambrus és Somló Emil elkészítették az új épület terveit. 1913-ban kezdődött a kivitelezés, azonban az első világháború kirommanása megakasztotta a folyamatot. 1915-ben az átadás előtt álló épületet sebesültek befogadására és kezelésére rendezték be. Fél évig volt vöröskeresztes kórház, majd 1915. szeptemberében megkezdődhetett benne az oktatás. 1923-ban a megszálló románok megszüntették a magyar oktatást, ami 1940-ben indulhatott újra. 1968-ban vette fel Salamon Ernő költő nevét, aki az iskolában érettségizett 1929-ben.

Volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola
Fogarasy Mihály Műszaki Líceum
Gyergyószentmiklós, Márton Áron utca, 10
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Volt Páli Szent Vince női apácazárda és leányiskola
Története

A zárdát és a leánynevelő intézetet 1876-ban szentelte föl Fogarasy Mihály gyergyószentmiklósi születésű erdélyi püspök. Az épülete is az ő adományából épült. A II. világháború után, a kommunista rendszer államosította a katolikus iskolát, 1950-ben költözött a szakiskola a Fogarasy püspök által építtetett iskolába. 2003-ban a katolikus egyház visszakapta az épületet. 2006-tól harmóniában működik együtt a szakoktatás és a teológiai oktatás. A szakoktatás 1783-ban kezdődött a városban a fafeldolgozással összefüggésben.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Vertán-ház, Tarisznyás Márton Múzeum
Tarisznyás Márton Múzeum
RO Gheorgheni Muzeul orășenesc (fosta casă Vertan) (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kereskedelmi épület, katonai főparancsnokság / igazgatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Vertán-ház, Tarisznyás Márton Múzeum
Története

A barokk stílusú örmény kereskedőházat 1770–1778 között építette Vertán István építész. 1820-ban (1821-ben?) vásárolták meg az osztrák hatóságok, és itt rendezték be a Nemes Első Székely Gyalog Regiment gyergyói zászlóaljának parancsnokságát. 1849 tavaszán Gál Sándor, a csíki forradalmi csapatok parancsnoka itt tartóztatta le Csernikó őrnagyot és a székely határőrezred osztrák kiképzőtisztjeit, lehetővé téve, hogy Gyergyó lakossága ismét a forradalom ügye mellé állhasson. Fakapuját 1885-ben készítette Máthé Imre faragómester. A Tarisznyás Márton Múzeum főként Gyergyószentmiklós környékének néprajzi emlékeit mutatja be.

Ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne. A gyűjtő munkát az 1950-es évek elején kezdte el néhány lelkes, (többnyire gyergyói) értelmiségi, illetve és művész. A múzeum első alkalmazottja, illetve vezetője a fiatal történészhallgató Tarisznyás Márton (1927–1980) lett; ő élete végéig szolgálta és vezette a múzeumot, szenvedélyesen gyűjtötte a gyergyói nép múltjának emlékeit, amiket szakszerűen feldolgozott, kiállított és közkinccsé tett. A gyűjteményt 1962-ben költöztették mostani helyére. A múzeum 1992-ben vette fel Tarisznyás Márton nevét.

Egykori Novák Gyógyszertár, Városháza
Városháza
Gyergyószentmiklós, Városháza
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
gyógyszertár
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Egykori Novák Gyógyszertár, Városháza
Története

Tinka-malom
Eredetileg:
malom
Jelenleg:
malom
Felkeres
Tinka-malom
Története

A ma is működő Tinka-féle vízimalom 1868-ban épült szintén a Békényen, és a Békény utca 77. szám alatt található.

Városi infrastruktúra
Harangláb
RO HR Gheprghieni Clopotniță de lemn romano-catolică (8)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
harangtorony
Jelenleg:
harangtorony
Felkeres
Harangláb
Története

Magánlakhelyek
Benedek kúria
RO HR Conacul Benedek din Gheorgheni (10)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
rendezvényközpont, kiállítóterem
Felkeres
Benedek kúria
Története

Benedek János építtette 1840-ben parasztbarokk stílusban teljesen fából. Az Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány kezelésében, népművészeti alkotóházként működő épület Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezi.

Örmény házak
Ansamblul urban Str Márton Áron (3)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
ház
Felkeres
Örmény házak
Története

Az örmény családok egykori, barokk stílusú, műemlék házai: Márton Áron u. 7., 10, 12, 14. sz.

1. Kopacz-ház

A Kopacz család építtette az 1800-as évek elején, a barokk stílus jegyeit mutatja.

2. Bocsánczy-ház

1733-ban épült, értékes eleme az 1841-es évszámmal ellátott ablakrács, a kovácsmesterség remekműve.

3. Kövér-ház

Az 1810-es tűzvész után épült. Lakói állatkereskedők voltak. A kaput címerük díszítette.

4. Czárán-ház (Márton Áron u. 7.) a 17-18. században épült.

Emlékművek
Bethlen Gábor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Bethlen Gábor mellszobra
Története

2004. május 30-án állították a református templom mellett, Oláh Szilveszter alkotása.

Fogarasy Mihály püspök mellszobra
Bustul lui Fogarasy Mihály din Gheorgheni (1)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Fogarasy Mihály püspök mellszobra
Története

Fogarasy Mihály (1800-1882) erdélyi római katolikus püspök a város szülötte. 1864-ben erdélyi, gyulafehérvári püspökké neveztékk. Végig az uralkodóházhoz volt lojális, ezért viszonya a helyi papsággal eléggé hűvös volt. Mint erdélyi püspök, legfőbb tevékenységet a hitélet emelésére, az iskolaügy, legfőkép a katolikus népiskolák felvirágoztatására irányozta. 1866-ban a kolozsvári országgyűlésen az ott megjelent katolikusokkal újraindította az Erdélyi Római Katolikus Státus munkáját. A Gyulafehérváron megtelepített irgalmas nővérek számára zárdát, iskolahelyiségeket és templomot emelt; szülővárosában, Gyergyószentmiklóson leánynevelő intézetet építtetett, annak vezetését az irgalmas nővérekre bízta.

Nepomuki Szent János-szobor
Biserica romano-catolică Sfântul Nicolae din Gheorgheni (73)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Nepomuki Szent János-szobor
Története

1750-ben állították a Szent Miklós templom kertjében.

Kopjafa
Gyergyószentmiklós, Városi park, 2
Christo, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Kopjafa
Története

Maradunk! felirattal. Egy közmondás szerint a gyergyói székely akkor sem tanul meg románul, ha agyonverik.

Orbán Balázs mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Orbán Balázs mellszobra
Története

Varga Gábor dombóvári szobrászművész alkotása, aki a Salamon Ernő Gimnázium homlokzatára visszahelyezett magyar címer domborművet is készítette. Orbán Balázs (1829-1890) világhírű földrajzi és néprajzi író, fotográfus volt. Egyik legismertebb műve a hat kötetes Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból (1868-73) címet viseli.

A kommunista diktatúra kényszermunkásainak emlékműve
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
A kommunista diktatúra kényszermunkásainak emlékműve
Története

A kommunista diktatúra kényszermunkásainak ásót formázó emlékműve.

Salamon Ernő szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Salamon Ernő szobra
Története

A város szülöttének, a fiatalon elhunyt, kommunista nézeteket valló Salamon Ernő (1912-1943) költő, újságírónak állít elméket a róla elnevezett iskola előtt. Szobrát 1968-ban avatták fel propaganda célból, amikor az egykori magyar királyi gimnázium felvette a nevét. Az iskola máig a nevét viseli.

Petőfi Sándor mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Petőfi Sándor mellszobra
Története

1996. március 15-én avatták fel, Bálint Károly alkotása.

Kossuth Lajos szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Kossuth Lajos szobra
Története

1997 májusában állították fel Kossuth Lajos egész alakos szobrát, Miholcsa József marosvásárhelyi szobrászművész alkotását.

Páros kopjafa a szabadságharc emlékére
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Páros kopjafa a szabadságharc emlékére
Története

Az 1848/49-es szabadságharc 155 gyergyószentmiklósi résztvevőjének állít emléket. A két kopjafát összekapcsoló táblácskán az 1848-as és az 1992-es évszám olvasható.

Márton Áron mellszobra
Biserica romano-catolică Sfântul Nicolae din Gheorgheni (23)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Márton Áron mellszobra
Története

1996. július 1-én állították, Miholcsa József alkotása. Márton Áron (1896-1980) Gyergyószentmiklóson volt káplán 1925 és 1927 között valamint főgimnáziumi hittantanár.

A Gál család Madonnája
RO Gheorgheni Muzeul orășenesc (fosta casă Vertan) (3)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
A Gál család Madonnája
Története

A szobor eredetileg a gyergyószentmiklósi katolikus temetőben állt, a művészetpártoló Gál család síremlékén. 1943-ban Szervátiusz Jenő készítette. Jelenleg a Tarisznyás Márton múzeum előtt található, egy később felállított fedeles kapuzat alatt. Szervátiusz Jenő 1939-től több alkotást készített Gyergyószentmiklóson, ahol Gál Ferenc ügyvéd, műgyűjtő vendégszeretetét és pártfogását élvezte.

Szent Miklós szobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Szent Miklós szobra
Története

1993-ban állították fel a város névadójának szobrát, Burján-Gál Emil alkotása.

Múzeumok és Galériák
Vertán-ház, Tarisznyás Márton Múzeum
Tarisznyás Márton Múzeum
RO Gheorgheni Muzeul orășenesc (fosta casă Vertan) (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kereskedelmi épület, katonai főparancsnokság / igazgatás
Jelenleg:
múzeum
Felkeres
Vertán-ház, Tarisznyás Márton Múzeum
Története

A barokk stílusú örmény kereskedőházat 1770–1778 között építette Vertán István építész. 1820-ban (1821-ben?) vásárolták meg az osztrák hatóságok, és itt rendezték be a Nemes Első Székely Gyalog Regiment gyergyói zászlóaljának parancsnokságát. 1849 tavaszán Gál Sándor, a csíki forradalmi csapatok parancsnoka itt tartóztatta le Csernikó őrnagyot és a székely határőrezred osztrák kiképzőtisztjeit, lehetővé téve, hogy Gyergyó lakossága ismét a forradalom ügye mellé állhasson. Fakapuját 1885-ben készítette Máthé Imre faragómester. A Tarisznyás Márton Múzeum főként Gyergyószentmiklós környékének néprajzi emlékeit mutatja be.

Ma a Tarisznyás Márton Múzeum van benne. A gyűjtő munkát az 1950-es évek elején kezdte el néhány lelkes, (többnyire gyergyói) értelmiségi, illetve és művész. A múzeum első alkalmazottja, illetve vezetője a fiatal történészhallgató Tarisznyás Márton (1927–1980) lett; ő élete végéig szolgálta és vezette a múzeumot, szenvedélyesen gyűjtötte a gyergyói nép múltjának emlékeit, amiket szakszerűen feldolgozott, kiállított és közkinccsé tett. A gyűjteményt 1962-ben költöztették mostani helyére. A múzeum 1992-ben vette fel Tarisznyás Márton nevét.

Benedek kúria
RO HR Conacul Benedek din Gheorgheni (10)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kastély / kúria
Jelenleg:
rendezvényközpont, kiállítóterem
Felkeres
Benedek kúria
Története

Benedek János építtette 1840-ben parasztbarokk stílusban teljesen fából. Az Ethnographia Gyergyoiensis Alapítvány kezelésében, népművészeti alkotóházként működő épület Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonát képezi.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"46.7223670000","long":"25.5986620000"},"townlink":"gyergyoszentmiklos-gheorgheni","town":{"townId":83,"active":1,"name_HU":"Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s","name_LO":"Gheorgheni","name_GE":"Niklasmarkt","name_LT":"","seolink":"gyergyoszentmiklos-gheorgheni","listorder":19,"oldcounty":42,"country":4,"division":24,"altitude":"818","gps_lat":"46.7223670000","gps_long":"25.5986620000","population":18,"hungarian_2011":84,"population_1910":8905,"hungarian_1910":96,"german_1910":1.29,"slovak_1910":0,"romanian_1910":1.74,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Alexandru Paterau, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Armeano-Catolica Gheorgeni\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\/512px-Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\u0022\u003EAlexandru Paterau\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Gyergy\u00f3i-medence","river":"B\u00e9k\u00e9ny-patak","description":"A v\u00e1ros a Keleti-K\u00e1rp\u00e1tok vonulatai k\u00f6z\u00f6tt megb\u00fav\u00f3 Gyergy\u00f3i-medence k\u00f6zpontja. A Szent Mikl\u00f3snak szentelt templom\u00e1r\u00f3l elnevezett telep\u00fcl\u00e9st a 13. sz\u00e1zadban a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n ide menek\u00fclt sz\u00e9kelyek alap\u00edtott\u00e1k. M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly nyilv\u00e1n\u00edtotta el\u0151sz\u00f6r Gyergy\u00f3t Cs\u00edkt\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e9kely sz\u00e9kk\u00e9. Az 1500-as \u00e9vek elej\u00e9n a L\u00e1z\u00e1r csal\u00e1d jelent\u0151s birtokokra tett szert Cs\u00edkban \u00e9s Gyergy\u00f3ban is, \u00e9s sz\u00e9k vezet\u0151i is k\u00f6z\u00fcl\u00fck ker\u00fcltek ki hossz\u00fa ideig. A 16. sz\u00e1zadban jelentek meg Gyergy\u00f3ban az els\u0151 ol\u00e1hok. A 17. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n az erd\u00e9lyi fejedelem t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa \u00f6rm\u00e9ny telepedett le a v\u00e1rosban, akik k\u00e9s\u0151bb saj\u00e1t szertart\u00e1suk megtart\u00e1s\u00e1val egyes\u00fcltek a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zzal. Templomuk a v\u00e1ros egyik nevezetess\u00e9ge. 1876-ban a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3jakor megsz\u00fcntett\u00e9k a sz\u00e9kely sz\u00e9keket, a v\u00e1ros ekkor Cs\u00edk v\u00e1rmegye r\u00e9sze lett. Ez a helyzet az 1918-as rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1sig \u00e1llt fenn. 1952-t\u0151l 1968-ig a szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozott magyar auton\u00f3m ter\u00fclet r\u00e9sze volt, amit a rom\u00e1nok azut\u00e1n felsz\u00e1moltak. Jelenleg is magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 v\u00e1ros.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@13. sz\u00e1zad|M\u00e1r telep\u00fcl\u00e9s volt a Gy\u00f6rgy-patak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s sor\u00e1n az itteni erd\u0151kbe menek\u00fclt sz\u00e9kelyek alap\u00edtott\u00e1k. A n\u00e9v ut\u00f3tagj\u00e1t Szent Mikl\u00f3snak szentelt templom\u00e1r\u00f3l kapta, a gyergy\u00f3 sz\u00f3 eredete viszont vitatott. Egyesek azt \u00e1ll\u00edtj\u00e1k, hogy a magyar gurog (= g\u00f6r\u00f6g) ige folyamatos alakja, ebb\u0151l lett a g\u00f6rg\u0151, majd gyergy\u00f3, m\u00e1sok a Gy\u00f6rgy foly\u00f3 nev\u00e9b\u0151l (Gyergyj\u00f3) sz\u00e1rmaztatj\u00e1k. Egy m\u00e1sik hagyom\u00e1ny azt tartja, hogy a ter\u00fcletre legel\u0151sz\u00f6r beteleped\u0151k felki\u00e1lt\u00e1s\u00e1b\u00f3l (Jer! J\u00f3!) ered. Tal\u00e1n a legk\u00e9zenfekv\u0151bb magyar\u00e1zat az, amely Szent Gy\u00f6rgy nev\u00e9b\u0151l eredezteti.@#6|@1332|Ekkor eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r. Gyergy\u00f3sz\u00e9khez tartozott.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt.@1463|Cs\u00edk fi\u00fasz\u00e9kek\u00e9nt eml\u00edtett\u00e9k. Ekkor jelent meg Gyergy\u00f3, mint sz\u00e9kely sz\u00e9k el\u0151sz\u00f6r. A sz\u00e9kelyek sz\u00e9kekbe szervez\u0151dve \u00e9ltek, vezet\u0151iket maguk v\u00e1lasztott\u00e1k, a nemesekkel egyenl\u0151 jogokat b\u00edrtak, saj\u00e1t f\u00f6lddel rendelkeztek, \u00e9s t\u00f6bbnyire az ad\u00f3z\u00e1s al\u00f3l is mentes\u00edtve voltak. Cser\u00e9be az orsz\u00e1got \u00e9rt k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s eset\u00e9n k\u00f6telesek voltak fejenk\u00e9nt katon\u00e1nak menni.@1466. j\u00fanius 27.|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Gyergy\u00f3t Cs\u00edkt\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 sz\u00e9kk\u00e9 nyilv\u00e1n\u00edtotta \u00e9s az anyasz\u00e9kes sor\u00e1ba emelte.@1500-as \u00e9vek eleje|A L\u00e1z\u00e1r csal\u00e1d hatalmas birtokra tesz szert Gyergy\u00f3ban \u00e9s Cs\u00edksz\u00e9ken. Cs\u00edksz\u00e9k f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00e1i e csal\u00e1d tagjai k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclnek ki.@#8|@#9|@16. sz\u00e1zad k\u00f6zepe|Gyergy\u00f3 Cs\u00edk fi\u00fasz\u00e9ke volt. Egy f\u0151kapit\u00e1nya \u00e9s egy f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3ja volt Cs\u00edkkal. Gyergy\u00f3nak volt k\u00fcl\u00f6n sz\u00e9kb\u00edr\u00e1ja.@1562. \u00e1prilis|A Sz\u00e9kelyudvarhelyi sz\u00e9kely orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megszervezte a fegyveres felkel\u00e9st J\u00e1nos Zsigmond ellen a szabads\u00e1gjogok vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt. A terv szerint a Habsburg cs\u00e1sz\u00e1r k\u00edv\u00fclr\u0151l t\u00e1mogatta a felkel\u00e9s\u00fcket. Hadad kapit\u00e1nya, Sulyok Gy\u00f6rgy \u00e1t\u00e1llt Ferdin\u00e1ndhoz, ez\u00e9rt J\u00e1nos Zsigmond erd\u00e9lyi serege megostromolta a v\u00e1rat. A v\u00e1r felment\u00e9s\u00e9re n\u00e9metekb\u0151l \u00e9s magyarokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sereg indult a m\u00e1r kor\u00e1bban \u00e1t\u00e1llt Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny vezet\u00e9s\u00e9vel.@1562. m\u00e1rcius 4.|Balassa Menyh\u00e1rt \u00e9s Zay Ferenc fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi f\u0151kapit\u00e1ny a hadadi csat\u00e1ban legy\u0151zt\u00e9k a B\u00e1thory Istv\u00e1n v\u00e1radi f\u0151kapit\u00e1ny vezette erd\u00e9lyi hadakat. Az erd\u00e9lyiek veszt\u00e9t az okozta, hogy a N\u00e9methi Ferenc vezette el\u0151\u0151rs J\u00e1nos Zsigmond utas\u00edt\u00e1sa ellen\u00e9re id\u0151 el\u0151tt harca bocs\u00e1tkozott a t\u00faler\u0151ben l\u00e9v\u0151 ellens\u00e9ggel. J\u00e1nos Zsigmondot a temesv\u00e1ri \u00e9s budai pas\u00e1k seregei mentett\u00e9k meg, akik megt\u00e1madt\u00e1k Balassa sereg\u00e9t \u00e9s Szatm\u00e1rra szor\u00edtotta vissza azt, de Hadad tov\u00e1bbra is Ferdin\u00e1nd kez\u00e9n maradt.@1562. j\u00fanius 20.|J\u00e1nos Zsigmond serege legy\u0151zte a Ny\u00e1r\u00e1d ment\u00e9n, Vaja \u00e9s Kisg\u00f6rg\u00e9ny k\u00f6z\u00f6tt a sz\u00e9kely l\u00e1zad\u00f3kat. A vez\u00e9reket a segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s hat\u00e1rozata alapj\u00e1n kar\u00f3ba h\u00fazt\u00e1k.@1562|A k\u00f6zsz\u00e9kelyek l\u00e1zad\u00e1s\u00e1t Rad\u00e1k L\u00e1szl\u00f3 a fejedelmi sereg \u00e9l\u00e9n leverte. J\u00e1nos Zsigmond ezut\u00e1n a segesv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen a sz\u00e9kelyek harmadik rendj\u00e9t jobb\u00e1gysorba tasz\u00edtotta \u00e9s f\u00f6ldjeit aj\u00e1nd\u00e9kozta, valamint a teljes sz\u00e9kelys\u00e9gre kiterjesztette a \u0022ius regium\u0022 elv\u00e9t, miszerint kihal\u00e1s eset\u00e9n a sz\u00e9kely f\u00f6ldj\u00e9t a kincst\u00e1r \u00f6r\u00f6kli, \u00e9s nem a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g.@#10|@1571. m\u00e1jus 25.|II. J\u00e1nos magyar kir\u00e1ly hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az erd\u00e9lyi \u2013 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben protest\u00e1ns rendek- B\u00e1thory Istv\u00e1n r\u00f3mai katolikus f\u0151urat v\u00e1lasztott\u00e1k meg Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek. I. Habsburg Miksa azonban nem nyugodott bele abba, hogy az erd\u00e9lyi rendek szabadon v\u00e1lasztj\u00e1k meg az orsz\u00e1g fejedelm\u00e9t, ez\u00e9rt \u00edg\u00e9rget\u00e9ssel r\u00e1vette Bekes G\u00e1sp\u00e1r unit\u00e1rius vall\u00e1s\u00fa f\u0151urat, hogy l\u00e1zadjon fel B\u00e1thory ellen.@1571 ut\u00e1n|J\u00e1nos Zsigmond hal\u00e1la ut\u00e1n B\u00e1thory Istv\u00e1n fejedelem nem adta vissza a sz\u00e9kelyek szabads\u00e1gjogait, ez\u00e9rt azok a Habsburgok \u00e1ltal a fejedelems\u00e9g megszerz\u00e9s\u00e9re felbujtott Bekes G\u00e1sp\u00e1rt t\u00e1mogatt\u00e1k, aki mindent meg\u00edg\u00e9rt nekik.@1575. j\u00falius 9.|A kerel\u0151szentp\u00e1li csat\u00e1ban a Habsburgok \u00e1ltal t\u00e1mogatott Bekes G\u00e1sp\u00e1r v\u00e9gs\u0151 veres\u00e9get szenvedett B\u00e1thory Istv\u00e1n fefedelemt\u0151l, amely biztos\u00edtotta az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t a Habsburg Birodalomt\u00f3l. B\u00e1thory Istv\u00e1n ezut\u00e1n \u00fajabb terheket r\u00f3tt a sz\u00e9kelyekre \u00e9s \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edttette vel\u00fck a v\u00e1rhegyi v\u00e1rat.@1590 ut\u00e1n|Bethlen Farkas korai hal\u00e1la miatt fi\u00e1t, Bethlen G\u00e1bort a sz\u00e1rhegyi v\u00e1rkast\u00e9lyban anyai nagyb\u00e1tyja, L\u00e1z\u00e1r Andr\u00e1s nevelte.@#12|@1595|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k megt\u00e1madt\u00e1k Havasalf\u00f6ldet. B\u00e1thory Zsigmond fejedelem 20 ezer f\u0151s sz\u00e9kely hadat k\u00fcld\u00f6tt Mih\u00e1ly vajda seg\u00edts\u00e9g\u00e9re, \u00e9s Bocskai Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel Gyurgyev\u00f3n\u00e1l s\u00falyos veres\u00e9get m\u00e9rtek a t\u00f6r\u00f6kre. B\u00e1thory Zsigmond ezut\u00e1n nem v\u00e1ltotta be a k\u00f6zsz\u00e9kelyeknek tett \u00edg\u00e9ret\u00e9t, miszerint vissza\u00e1ll\u00edtja a szabads\u00e1gjogaikat.@1596 eleje|A k\u00f6zsz\u00e9kelyek k\u00f6z\u00f6tt felkel\u00e9s t\u00f6rt ki a megszegett \u00edg\u00e9ret miatt, amit Bocskai Istv\u00e1n vezet\u00e9s\u00e9vel az erd\u00e9lyi nemess\u00e9g k\u00edm\u00e9letlen\u00fcl levert. Ez az esem\u00e9ny a \u0022v\u00e9res farsang\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@16. sz\u00e1zad v\u00e9ge|B\u00e1thory Zsigmond jogtalanul elz\u00e1logos\u00edtotta Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3st L\u00e1z\u00e1r Andr\u00e1snak. A katolikus B\u00e1thory Zsigmond fejedelems\u00e9ge ellen\u00e9re L\u00e1z\u00e1r Andr\u00e1s protest\u00e1ns lett, a templomokban az olt\u00e1rokat lerombolta, a szentk\u00e9peket kidobta \u00e9s \u00faj papokat hozatott. L\u00e1z\u00e1r Andr\u00e1s hamarosan megb\u00e1nta tett\u00e9t, \u00e9s visszat\u00e9rt a katolikus hitre.@1599|Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda a Habsburgok megb\u00edz\u00e1s\u00e1b\u00f3l Erd\u00e9lyre t\u00f6rt. A B\u00e1thoryakat gy\u0171l\u00f6l\u0151 sz\u00e9kelyek az oldal\u00e1ra \u00e1lltak, \u00e9s legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Andr\u00e1s fejedelem sereg\u00e9t Sellenberkn\u00e9l. A Moldva fel\u00e9 menek\u00fcl\u0151 fejedelmet a sz\u00e9kelyek Gyergy\u00f3szentdomonkos hat\u00e1r\u00e1ban meggyilkolt\u00e1k. November 19-\u00e9n Mih\u00e1ly vajda cser\u00e9be visszaadta a sz\u00e9kelyeknek \u00f6sszes kiv\u00e1lts\u00e1gukat. A sz\u00e9kelyek az uraik, a l\u00f3f\u0151k \u00e9s primorok ellen t\u00e1madt, \u00e9s az ol\u00e1hokkal egy\u00fctt puszt\u00edtottak. Romba d\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k ism\u00e9t a v\u00e1rhegyi v\u00e1rat.@1599-1600|Mih\u00e1ly vajda Erd\u00e9ly Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3jak\u00e9nt tetszelgett, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen. Mih\u00e1ly vajda elfoglalta Moldv\u00e1t is, ez\u00e9rt a rom\u00e1nok az els\u0151 \u0022nagy egyes\u00edt\u0151k\u00e9nt\u0022 tekintenek r\u00e1, azonban hatalm\u00e1t csak bitorolta az akkor m\u00e9g magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u0171 Erd\u00e9lyben.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1601. augusztus 31.|B\u00e1thory Zsigmond Moldva fel\u00f6l a hozz\u00e1 csatlakozott sz\u00e9kelyekkel bevonult Brass\u00f3ba, \u00e9s elnyerte a szult\u00e1n t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. A Brass\u00f3 ostrom\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Basta a t\u00f6r\u00f6k er\u0151s\u00edt\u00e9s meg\u00e9rkez\u00e9se h\u00edr\u00e9re \u00e1gy\u00fait h\u00e1trahagyva megfutamodott. B\u00e1thory bevonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra, de a jezsuit\u00e1k unszol\u00e1s\u00e1ra csakhamar fegyversz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6tt Bast\u00e1val.@1601. december 31.|B\u00e1thory Zsigmond fejedelem felmentette a sz\u00e9kelys\u00e9get a v\u00e1rszolg\u00e1lat \u00e9s a jobb\u00e1gys\u00e1g al\u00f3l.@1602. j\u00falius 2.|Sz\u00e9kely M\u00f3zes a Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rhoz k\u00f6zeli T\u00f6vis mellett veres\u00e9get szenvedett Bast\u00e1t\u00f3l, Erd\u00e9ly \u00fajra Basta kez\u00e9re ker\u00fclt, aki v\u00e9res irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdett a magyarok ellen. B\u00e1sta felperzselte Cs\u00edksz\u00e9ket.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal bevonult Erd\u00e9lybe, ahol a rendeket pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta.@1603. j\u00falius 17.|A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu \u0218erban havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal cserben hagyott Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Test\u00e9t Brass\u00f3ban temett\u00e9k el.@#13|@#14|@1607|Orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott B\u00e1thory Zsigmond fejedelemt\u0151l.@1610|Bethlen G\u00e1bor Cs\u00edk-, Gyergy\u00f3-, \u00e9s K\u00e1szonsz\u00e9k f\u0151kir\u00e1lyb\u00edr\u00e1ja lett.@1610. decembere|B\u00e1thory G\u00e1bor hadat ind\u00edtott Havasalf\u00f6ld ellen, hogy megszerezze fejedelems\u00e9g\u00e9t. Radul Serban vajda elmenek\u00fclt, \u00edgy B\u00e1thory ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl vette be a f\u0151v\u00e1ros\u00e1t Targovist\u00e9t. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek ezt k\u00f6vet\u0151en azt adta el\u0151, hogy ezzel akarta el\u0151k\u00e9sz\u00edteni Lengyelorsz\u00e1g megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t, azonban azok abba nem mentek bele.@1611|Brass\u00f3 el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja, Weiss Mih\u00e1ly b\u00edr\u00f3 megtagadta a bel\u00e9p\u00e9st B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelemnek a v\u00e1rosukba, helyette Radul Serban volt havasalf\u00f6ldi fejedelemhez fordult, aki zsoldosaival a havasokon \u00e1tkelve meglepte B\u00e1thoryt.@1611. j\u00falius 8.|Radu Serban volt havasalf\u00f6ldi vajda \u00e9s a brass\u00f3i sz\u00e1szok egyes\u00fclt serege Szentp\u00e9tern\u00e9l megfutam\u00edtotta B\u00e1thory G\u00e1bort, aki Szebenbe vonult vissza. Radul Serban megostromolta Szebent, \u00e9s Forg\u00e1ch Zsigmond kassai f\u0151kapit\u00e1ny a n\u00e1dor enged\u00e9lye ellen\u00e9re Erd\u00e9lybe bet\u00f6rve a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietett. B\u00e1thoryt Omer boszniai pasa serege mentette meg, ami el\u0151l Radul Serban \u00e9s Forg\u00e1ch Zsigmond is elmenek\u00fcltek.@1611|Radul Serban ol\u00e1h vajda d\u00falta fel Gyergy\u00f3t. A vajda 12 napig d\u00falta a Sz\u00e9kelyf\u00f6ldet, ami\u00e9rt a sz\u00e9kelyek nem p\u00e1rtoltak el B\u00e1thory G\u00e1bort\u00f3l.@1613|Az er\u0151szakosan korm\u00e1nyz\u00f3 \u00e9s erk\u00f6lcstelen \u00e9letm\u00f3dot \u00e9l\u0151 B\u00e1thory G\u00e1bor helyett a t\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal t\u00e1mogatott Bethlen G\u00e1bort v\u00e1lasztott\u00e1k meg fejedelemnek az erd\u00e9lyi rendek. A bukott fejedelem ekkor V\u00e1radon tart\u00f3zkodott, \u00e9s hatalm\u00e1nak megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben hajland\u00f3 lett volna azt \u00e1tadni a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, mire a Ghiczy Andr\u00e1s \u00e1ltal felb\u00e9relt hajd\u00fak 1613. okt\u00f3ber 27-\u00e9n meggyilkolt\u00e1k.@#15|@#16|@#17|@#18|@1650|A sz\u00e9kelyek tiltakoztak a besziv\u00e1rg\u00f3 ol\u00e1hok megteleped\u00e9se ellen, \u00e9s megtiltott\u00e1k azt. Az ol\u00e1hok a 16. sz\u00e1zadban kezdtek megmutatkozni Gyergy\u00f3ban, de \u00e1lland\u00f3 telepeik m\u00e9g nem voltak.@1654-t\u0151l|Jelent\u0151s sz\u00e1m\u00fa \u00f6rm\u00e9ny telepedett le itt, akik 1687-ben saj\u00e1t szertart\u00e1suk megtart\u00e1s\u00e1val egyes\u00fcltek a r\u00f3mai katolikus egyh\u00e1zzal.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1658. szeptember|A gyergy\u00f3iak megfutam\u00edtott\u00e1k a moldvai ol\u00e1hok fosztogat\u00f3 sereg\u00e9t.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette. Az ezt k\u00f6vet\u0151 h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sok sor\u00e1n a sz\u00e9kelyek mindv\u00e9gig R\u00e1k\u00f3czi oldal\u00e1n \u00e1lltak Barcsay \u00c1kos fejedelemmel szemben, majd a fejedelem hal\u00e1la ut\u00e1n annak vez\u00e9r\u00e9t, Kem\u00e9ny J\u00e1nost t\u00e1mogatt\u00e1k.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt. A sz\u00e9kelyek Barcsay \u00c1kos ellen l\u00e1zadtak, aki testv\u00e9r\u00e9t G\u00e1sp\u00e1rt k\u00fcldte ellen\u00fck. Barcsay G\u00e1sp\u00e1r sz\u00e9tverte a h\u00e1romsz\u00e9ki sz\u00e9kelyeket, a cs\u00edkiakat \u00e9s gyergy\u00f3iakat pedig megh\u00f3doltatta.@1660 november|R\u00e1k\u00f3czi egykori vez\u00e9re, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a fejedelem m\u00e1sik testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. A sz\u00e9kelyek Kem\u00e9nyt t\u00e1mogatt\u00e1k. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661. \u00e1prilis 23.|A besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Ezut\u00e1n Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe \u00e9s sz\u00f6rny\u0171 d\u00fal\u00e1st rendezett, amely Cs\u00edkot is \u00e9rintette, de Gyergy\u00f3 elker\u00fclte. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1677|B\u00e9ldi P\u00e1l Apafi fejedelem elleni mozgalm\u00e1ban r\u00e9szt vett L\u00e1z\u00e1r Istv\u00e1n \u00e9s Gyergy\u00f3 is. Ny\u00edlt l\u00e1zad\u00e1s nem t\u00f6rt ki, Apafi elfogatta L\u00e1z\u00e1r Istv\u00e1nt, aki Fogaras v\u00e1r\u00e1nak b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben lelte hal\u00e1l\u00e1t.@1680. okt\u00f3ber 26.|Apafi Mih\u00e1ly az \u00f6rm\u00e9nyeknek szabad keresked\u00e9st biztos\u00edtott.@#23|@#25|@#26|@1690 k\u00f6r\u00fclt\u0151l|N\u00e9met zsoldosok \u00e9l\u0151sk\u00f6dtek a lakoss\u00e1gon, er\u0151szakoskodtak \u00e9s fosztogattak.@17. sz\u00e1zad v\u00e9ge|L\u00e9trej\u00f6ttek az els\u0151 ol\u00e1h k\u00f6zs\u00e9gek Gyergy\u00f3ban. Az ortodox ol\u00e1hok Moldv\u00e1b\u00f3l v\u00e1ndoroltak be az ottani vajda magas ad\u00f3i \u00e9s a zsarnokoskod\u00e1sa miatt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a L\u00e1z\u00e1r csal\u00e1d fogadta be az ol\u00e1hokat birtokaira jobb\u00e1gynak.@#27|@1703|A Gyergy\u00f3iak \u00e9s a Cs\u00edkiak is fegyvert fogtak a szabads\u00e1g nev\u00e9ben R\u00e1k\u00f3czi oldal\u00e1n. L\u00e1z\u00e1r Ferenc, aki 1702-ben gr\u00f3fi c\u00edmet kapott Lip\u00f3tt\u00f3l, Moldv\u00e1ba menek\u00fclt, de hamarosan visszat\u00e9rt \u00e9s honfit\u00e1rsai \u00e9l\u00e9re \u00e1lt.@1708|Rabutin, az erd\u00e9lyi cs\u00e1sz\u00e1ri csapatok vez\u00e9re sereget k\u00fcld\u00f6tt Gyergy\u00f3ba Acton vezet\u00e9s\u00e9vel. Both Andr\u00e1s alkir\u00e1lyb\u00edr\u00f3 a Gr\u00e9ces tet\u0151n h\u0151si hal\u00e1lt halt. A vesztett csata ut\u00e1n L\u00e1z\u00e1r Ferenc ism\u00e9t Moldv\u00e1ba menek\u00fclt, \u00e9s csak a szatm\u00e1ri b\u00e9kek\u00f6t\u00e9s ut\u00e1n t\u00e9rt vissza, amikor feles\u00e9ge k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1ra amneszti\u00e1t kapott. Acton hadai t\u0171zzel-vassal puszt\u00edtott\u00e1k Gyergy\u00f3t, a sz\u00e1rhegyi kast\u00e9lyt is fel\u00e9gett\u00e9k. Ezut\u00e1n sz\u00f6rny\u0171 pestis puszt\u00edtott, a lakoss\u00e1g fele elpusztult.@1716|Ekkor \u00e9rte Gyergy\u00f3t az utols\u00f3 tat\u00e1r be\u00fct\u00e9s.@1717|Pestis puszt\u00edtotta, a lakoss\u00e1g fele elpusztult.@18. sz\u00e1zad eleje|Felfedezt\u00e9k a borsz\u00e9ki gy\u00f3gyvizet, de csak 1765 ut\u00e1n kezdtett ismertt\u00e9 v\u00e1lni.@1763|M\u00e1ria Ter\u00e9zia \u00fajj\u00e1szervezte a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9get. H\u00e1rom sz\u00e9kely \u00e9s k\u00e9t rom\u00e1n hat\u00e1rezred fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t rendelte el. Elkezdt\u00e9k a sz\u00e9kelyek er\u0151szakos soroz\u00e1s\u00e1t, akik ellen\u00e1lltak a hagyom\u00e1nyaik \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik v\u00e9delm\u00e9ben. A cs\u00e1sz\u00e1riak B\u00e1r\u00f3 Siskovics J\u00f3zsef vezet\u00e9s\u00e9vel megt\u00e1madta M\u00e1d\u00e9falv\u00e1t, ahol a sz\u00e9kely vezet\u0151k \u00f6sszegy\u0171ltek, \u00e9s 1764. janu\u00e1r 7-\u00e9n vad \u00e1gy\u00fat\u0171zzel 200 sz\u00e9kelyt, k\u00f6zt\u00fck n\u0151ket \u00e9s gyermekeket m\u00e9sz\u00e1roltatott le. Ez a \u0022m\u00e1d\u00e9falvi v\u00e9rengz\u00e9s\u0022 ill. \u0022m\u00e1d\u00e9falvi veszedelem\u0022 n\u00e9ven vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe.@1808|Hatalmas t\u0171zv\u00e9sz puszt\u00edtotta, melyben 700 h\u00e1z hamvadt el.@19. sz\u00e1zadra|A k\u00f6rny\u00e9k kereskedelmi k\u00f6zpontja lett, majd a sz\u00e1zad 70-es \u00e9veit\u0151l megjelennek a gy\u00e1rak is. A sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re kialakul a mai v\u00e1rosk\u00f6zpont.@#28|@#30|@1876|Magyarorsz\u00e1gon megt\u00f6rt\u00e9nt a k\u00f6zigazgat\u00e1s moderniz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a k\u00f6z\u00e9pkori form\u00e1ci\u00f3k felsz\u00e1mol\u00e1sa. A sz\u00e9kelyek auton\u00f3mi\u00e1ja is megsz\u0171nt, \u00e9s a sz\u00e9keket betagozt\u00e1k a v\u00e1rmegyerendszerbe.@1907|V\u00e1ros lett.@1908|Gimn\u00e1ziuma ny\u00edlt meg, \u00e9p\u00fclete 1915-re lett k\u00e9sz.@1910|8905 lakos\u00e1b\u00f3l 8549 magyar, 155 rom\u00e1n \u00e9s 115 n\u00e9met volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Ezt k\u00f6vet\u0151en a rom\u00e1nok a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9t megsz\u00e1llt\u00e1k. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. decembere|Kolozsv\u00e1ron Luk\u00e1cs B\u00e9la nyugalmazott alt\u00e1bornagy kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kely Hadoszt\u00e1lyt az Erd\u00e9lybe bet\u00f6rt rom\u00e1n csapatok elleni v\u00e9dekez\u00e9sk\u00e9nt. Az egyetlen j\u00f3l felszerelt, harck\u00e9pes magyar katonai er\u0151 volt, ami harcolt a rom\u00e1n h\u00f3d\u00edt\u00f3k ellen. Legnagyobb l\u00e9tsz\u00e1ma kb. 12 ezer f\u0151 volt. A Magyarorsz\u00e1gon a hatalmat bitorl\u00f3 Antant-bar\u00e1t baloldali K\u00e1rolyi-korm\u00e1ny cserben hagyta \u0151ket, feloszlatva a magyar hadsereget. A Tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g ellens\u00e9gesen viszonyult hozz\u00e1juk, majd t\u00f6bbs\u00e9g\u00fck r\u00e9szt vett a Felvid\u00e9k egy r\u00e9sz\u00e9t felszabad\u00edt\u00f3 \u00e9szaki hadj\u00e1ratban.@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@1920-ig|A trianoni b\u00e9keszerz\u0151d\u00e9sig Cs\u00edk v\u00e1rmegye Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si j\u00e1r\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zpontja volt.@#36|@#39|@1944. \u0151sze|A Maniu-g\u00e1rd\u00e1knak nevezett rom\u00e1n \u00f6nk\u00e9ntes, f\u00e9lkatonai szervezetek partiz\u00e1nakci\u00f3k c\u00edm\u00e9n sorozatos gyilkoss\u00e1gokat \u00e9s rabl\u00e1sokat k\u00f6vettek el az erd\u00e9lyi magyar lakoss\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. Szeptemberben \u00e9s Okt\u00f3berben 200 \u00e1rtatlan polg\u00e1ri szem\u00e9lyt gyilkoltak meg. A g\u00e1rdist\u00e1k \u00e9s rom\u00e1n csend\u0151r\u00f6k a magyarokat ezr\u00e9vel l\u00e1gerekbe intern\u00e1lt\u00e1k. Csak Maros-Torda megy\u00e9b\u0151l 4000 magyart hurcoltak el, k\u00f6zt\u00fck 450 kiskor\u00fat, a Brass\u00f3 melletti Barcaf\u00f6ldv\u00e1rra, \u00e9s m\u00e1s t\u00e1borokba (pl. Tagru Jiu). Nagy r\u00e9sz\u00fck ott pusztult el a kegyetlen b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d k\u00f6vetkezt\u00e9ben. A F\u00f6ldv\u00e1ri intern\u00e1l\u00f3t\u00e1bort 1945. okt\u00f3ber 29-\u00e9n sz\u00e1molt\u00e1k fel, akkor m\u00e1r csak 90 ember volt \u00e9letben.@1944. okt\u00f3ber 15.|A rom\u00e1n Maniu g\u00e1rdist\u00e1k a t\u00e9glagy\u00e1rban 3 sz\u00e9kelyt agyonl\u0151ttek, a tov\u00e1bbi gyilkoss\u00e1gokat a szovjet v\u00e1rosparancsnok akad\u00e1lyozta meg.@1944|Le\u00e9gett a Felszeg.@1944. november 12.|Vinogradov szovjet t\u00e1bornok kitiltotta a rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gokat \u00c9szak-Erd\u00e9lyb\u0151l a Maniu G\u00e1rda \u00e1ltal elk\u00f6vetett n\u00e9pirt\u00e1sok miatt. A rom\u00e1n hat\u00f3s\u00e1gok 1945. m\u00e1rcius 6-a, a Petru Groza korm\u00e1ny fel\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n t\u00e9rhettek vissza.@#43|@1952. szeptember 21.|Szovjet nyom\u00e1sra l\u00e9trehozt\u00e1k a Sz\u00e9kelyf\u00f6ld nagyobbik r\u00e9sz\u00e9t mag\u00e1ba foglal\u00f3 Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt Marosv\u00e1s\u00e1rhely sz\u00e9khellyel.@1960|A magyar auton\u00f3m ter\u00fcletet megcsonk\u00edtott\u00e1k, H\u00e1romsz\u00e9ket elcsatolt\u00e1k, \u00e9s \u00e1tnevezt\u00e9k Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyra.@1968|Teljesen megsz\u00fcntett\u00e9k a Maros-Magyar Auton\u00f3m Tartom\u00e1nyt. Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. Sz\u00e9kelyf\u00f6ld\u00f6n Marosv\u00e1s\u00e1rhelyt siker\u00fclt legink\u00e1bb elrom\u00e1nos\u00edtani.@1980-as \u00e9vek|A sz\u00e9kely megyek\u00f6zpontokat z\u00e1rt v\u00e1rosokk\u00e1 min\u0151s\u00edtett\u00e9k, ahov\u00e1 csak rom\u00e1nok telepedhettek be.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&K\u00f6l\u00f6nte B\u00e9la: Gyergy\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nete a kialakul\u00e1st\u00f3l a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g megszervez\u00e9s\u00e9ig|https:\/\/mek.oszk.hu\/12500\/12532\/12532.pdf\nkonfliktuskutato.hu: Erd\u00e9ly, 1944 \u0151sze: rom\u00e1n atrocit\u00e1sok a magyarok ellen|http:\/\/konfliktuskutato.hu\/index.php?option=com_content&view=article&id=319:erdely-1944-sze-roman-atrocitasok-a-magyarok-ellen&catid=39:dka-hatter&Itemid=203"},"castles":[{"castleId":117,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","settlement_HU":"Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s","settlement_LO":"Gheorgheni","address":"","listorder":100,"gps_lat":"46.7284390000","gps_long":"25.6346430000","oldcounty":42,"country":4,"division":24,"cond":7,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/3061-Gyergyoszentmiklos-Both-vara\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ukiy, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chapelle_ch%C3%A2teau_Both_Both_v%C3%A1rai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Chapelle ch\u00e2teau Both Both v\u00e1rai k\u00e1polna\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bb\/Chapelle_ch%C3%A2teau_Both_Both_v%C3%A1rai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chapelle_ch%C3%A2teau_Both_Both_v%C3%A1rai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003EUkiy\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Both v\u00e1ra","seolink":"gyergyoszentmiklos-both-vara","georegion":"Gyergy\u00f3i-havasok","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#6|@15. sz\u00e1zad v\u00e9ge \u00e9s a 16. sz\u00e1zad eleje|Ekkort\u00e1jt \u00e9p\u00fcltetett a k\u00f6rny\u00e9k lakoss\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra alkalmi er\u0151d\u00edtm\u00e9ny c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A hagyom\u00e1ny szerint Hiripn\u00e9 v\u00e1ra volt, akinek k\u00e9t fia \u00c1brah\u00e1m \u00e9s Domonkos a bevehetetlen sziklav\u00e1rb\u00f3l nyomorgatt\u00e1k a k\u00f6rny\u00e9ket \u00e9s rabolt\u00e1k el a k\u00f6rny\u00e9k legszebb sz\u00fczeit. Az el\u00e9gt\u00e9telt k\u00f6vetel\u0151 s\u00e9rtett szeret\u0151ket egym\u00e1s ut\u00e1n gy\u0151zt\u00e9k le p\u00e1rbajban. Anyjuk ezt a v\u00e1r torny\u00e1b\u00f3l gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dve n\u00e9zte, \u00e9s bab\u00e9rkoszor\u00faval k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tte gy\u0151ztes fiait. Egy nap azonban ember\u00fckre tal\u00e1ltak k\u00e9t vit\u00e9z szem\u00e9ly\u00e9ben, az anyjuk kez\u00e9ben elfonnyadt a bab\u00e9rkoszor\u00fa, \u00e9s a v\u00e1rat a n\u00e9p bossz\u00fab\u00f3l lerombolta.@#8|@#9|@#10|@#23|@#25|@#26|@17. sz\u00e1zad v\u00e9ge|\u00c1ll\u00edt\u00f3lag a Both-csal\u00e1d kez\u00e9n volt.@1707|Egy Orb\u00e1n Bal\u00e1zs \u00e1ltal r\u00f6gz\u00edtett t\u00f6rt\u00e9net szerint Both kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3 a sz\u00e9kelyf\u00f6ldre bet\u00f6r\u0151 Akton gy\u0151ztes sereg\u00e9t Gyergy\u00f3 n\u00e9p\u00e9t \u00f6sszegy\u0171jtve a Ger\u00e9czesre el\u0151re menve nagy vesztes\u00e9gek \u00e1r\u00e1n visszaverte. De ekkor k\u00e9t ol\u00e1h a cs\u00e1sz\u00e1riakat egy \u00f6sv\u00e9nyen a h\u00e1tuk m\u00f6g\u00e9 vezette, \u00e9s \u00edgy k\u00e9t t\u0171z k\u00f6z\u00e9 ker\u00fclve a sz\u00e9kelyek veres\u00e9get szenvedtek. Gyergy\u00f3t \u00e9s a Both v\u00e1r\u00e1t feld\u00falt\u00e1k, Both kir\u00e1lyb\u00edr\u00f3t pedig c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1nak haszn\u00e1lva gyilkolt\u00e1k meg Akton kis gyerekei.@1933|A v\u00e1r mellett \u00e9p\u00fclt meg a k\u00e1polna a B\u00e9k\u00e1s-szoros fel\u00e9 vezet\u0151 \u00fat \u00e9szaki oldal\u00e1n emelked\u0151 V\u00e1rb\u00fckk nev\u0171 hegyny\u00falv\u00e1ny legmagasabb cs\u00facs\u00e1n.@1960|Sz\u00e9kely Zolt\u00e1n bukkant r\u00e1 a Both-v\u00e1r maradv\u00e1nyaira a k\u00e1polna mellett egy \u00e1sat\u00e1s sor\u00e1n.&"}],"sights":[{"sightId":2229,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada M\u00e1rton \u00c1ron 9-11","mapdata":"1|2417|576","gps_lat":"46.7222120750","gps_long":"25.6031906662","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/1161","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Miklos-plebaniatemplom-Gyergyoszentmiklos--1077","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=305","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_Szent_Mikl%C3%B3s_templom.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s, Szent Mikl\u00f3s templom\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/5b\/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_Szent_Mikl%C3%B3s_templom.jpg\/256px-Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_Szent_Mikl%C3%B3s_templom.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_Szent_Mikl%C3%B3s_templom.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"szent-miklos-romai-katolikus-templom","note":"","history":"1753\u201357 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt az 1629-ben kib\u0151v\u00edtett r\u00e9gi g\u00f3tikus templom (1498) hely\u00e9n.@\nGyergy\u00f3szentmikl\u00f3s egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g m\u00e1r a 13-14. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n l\u00e9tezett. A korabeli dokumentumok el\u0151sz\u00f6r 1333-ban eml\u00edtett\u00e9k Gorgio n\u00e9ven. Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g \u00e9s templom \u0151si eredet\u00e9re utal az 1428-b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Missale, vall\u00e1sos misek\u00f6nyv. A v\u00e1ros Szent Mikl\u00f3s tisztelet\u00e9re szentelt templom\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t.@\nA telep\u00fcl\u00e9s els\u0151 temploma a 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt g\u00f3tikus st\u00edlusban. A k\u00f6z\u00e9pkori templomot 1629-ben Ferenczi Gy\u00f6rgy pl\u00e9b\u00e1nos kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re kib\u0151v\u00edtett\u00e9k. Az 1661-es tat\u00e1rbet\u00f6r\u00e9s alkalm\u00e1val a templom megrong\u00e1l\u00f3dott. Nagyobb m\u00e9ret\u0171 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra m\u00e1r nem ker\u00fclt sor.@\nA kicsinek bizonyul\u00f3 r\u00e9gi templom hely\u00e9re Sik\u00f3 J\u00f3zsef pl\u00e9b\u00e1nos idej\u00e9n 1756-1773 k\u00f6z\u00f6tt barokk st\u00edlusban fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k az \u00faj templomot. \u00c9p\u00edt\u00e9sze Fogarassy Gy\u00f6rgy volt. 1869-ben, nagyobb jav\u00edt\u00e1sokra ker\u00fclt sor a templomban.@\n1990-t\u0151l Szent Mikl\u00f3s napi k\u00f6rmenetet tartanak a v\u00e1rosban. 1995-ben a torony fel\u00faj\u00edt\u00e1si munk\u00e1latai sor\u00e1n a d\u00e9li oldalfalon latin feliratos nap\u00f3r\u00e1t t\u00e1rtak fel.@\nAz \u00f3r\u00e1val \u00e9s 4 haranggal ell\u00e1tott tornyot h\u00e1rom alkalommal magas\u00edtott\u00e1k, erre utalnak a bev\u00e9sett \u00e9vsz\u00e1mok 1733, 1756, 1837.@\nA m\u0171eml\u00e9k \u00e9p\u00fclet 1780-ban k\u00e9sz\u00fclt f\u0151olt\u00e1ra, a mell\u00e9kolt\u00e1r \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9k barokk st\u00edlus\u00fa, a Szent Antal-olt\u00e1r a rokok\u00f3 jegyeit \u0151rzi. A szent\u00e9lyben a templom v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek Szent Mikl\u00f3snak szobra \u00e1ll. Alatta a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z koron\u00e1s alakja l\u00e1that\u00f3.@\nA Nepomuki Szent J\u00e1nos olt\u00e1r az \u00f6rm\u00e9ny Luk\u00e1cs J\u00e1nos adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l 1776-ban, a Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos olt\u00e1r Luk\u00e1cs Jakab adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l 1775-ben k\u00e9sz\u00fclt.@\nA Kollonits Istv\u00e1n \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett neog\u00f3tikus orgon\u00e1t 1877-ben a gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Fogarasy Mih\u00e1ly p\u00fcsp\u00f6k v\u00e1s\u00e1rolta a templomnak.@\nA templomot k\u0151fal veszi k\u00f6r\u00fcl, amelynek \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t el\u0151sz\u00f6r 1657-ben eml\u00edtett\u00e9k, majd 1756-ban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, a cintermet kib\u0151v\u00edtett\u00e9k. A templomot k\u00f6r\u00fclvev\u0151 falon Nepomuki Szent J\u00e1nos festett k\u0151szobra \u00fcl.@\nA templom el\u0151tt, a M\u00e1rton \u00c1ron utca k\u00f6z\u00e9pvonal\u00e1ban \u00e1ll Fogarasy Mih\u00e1ly erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k szobra."},{"sightId":2230,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"\u00d6rm\u00e9nytemplom u.","mapdata":"1|2701|167","gps_lat":"46.7246813686","gps_long":"25.6057791114","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/gyergyoiormenyek.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ormeny-katolikus-templom-Gyergyoszentmiklos-1072","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=313","picture":"\u003Ca title=\u0022Alexandru Paterau, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Armeano-Catolica Gheorgeni\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\/512px-Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Armeano-Catolica_Gheorgeni.jpg\u0022\u003EAlexandru Paterau\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00d6rm\u00e9ny katolikus templom","seolink":"ormeny-katolikus-templom","note":"","history":"Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3sra a f\u0151k\u00e9nt kereskedelemmel \u00e9s iparral foglalkoz\u00f3 \u00f6rm\u00e9nyek nagyobb ar\u00e1ny\u00fa beteleped\u00e9s\u00e9re 1672-ben ker\u00fclt sor Moldv\u00e1b\u00f3l. 1680-ban b\u00e9rbe vett\u00e9k a Ferenczy Gy\u00f6rgy esperes \u00e1ltal l\u00e9tes\u00edtett 'Idegenek temet\u0151j\u00e9ben' \u00e1ll\u00f3 fak\u00e1poln\u00e1t. 1717. \u00e1prilis 6-\u00e1n M\u00e1rtonffy Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k jelenl\u00e9t\u00e9ben az \u00f6rm\u00e9nyek tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt az 1450-ben \u00e9p\u00fclt kis g\u00f3tikus k\u00e1polna. 1722-ben kib\u0151v\u00edtett\u00e9k a fak\u00e1poln\u00e1t, azonban az egyre n\u00f6vekv\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra az el\u00e9gtelennek bizonyult. A templom\u00e9p\u00edt\u00e9s szorgalmaz\u00f3ja Theodorovich Simon lett, akit 1726-ban neveztek ki a gyergy\u00f3i \u00f6rm\u00e9nyek pl\u00e9b\u00e1nos\u00e1v\u00e1.@\n1730-ban lebontott\u00e1k a fak\u00e1poln\u00e1t, \u00e9s hozz\u00e1fogtak a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez, ami 1733-ra fejez\u0151d\u00f6tt be. 1733. augusztus 24-\u00e9n Bajtay Antal erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel. Torny\u00e1t 1734-ben Luk\u00e1cs J\u00e1nos saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00edttette. 1748-ban fallal \u00e9s kerek tornyokkal er\u0151s\u00edtett\u00e9k meg, pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1ja 1769-ben \u00e9p\u00fclt.@ \n1899-ben a m\u0171eml\u00e9k\u00e9p\u00fcletet fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, belsej\u00e9t barokk st\u00edlus\u00fa fresk\u00f3kkal d\u00edsz\u00edtett\u00e9k. A k\u00e9s\u0151 renesz\u00e1nsz st\u00edlus\u00fa kapubej\u00e1rat gerend\u00e1j\u00e1n az 1637-es \u00e9vsz\u00e1m olvashat\u00f3, ami az \u201eidegenek\u201d temet\u0151j\u00e9nek l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t jelzi. A v\u00e1rfal ablakszer\u0171 m\u00e9lyed\u00e9seiben, a bels\u0151 oldalon, 1750 k\u00f6r\u00fcl k\u00e9sz\u00fclt mesteri domborm\u0171vek \u00e9s festm\u00e9nyek l\u00e1that\u00f3k.@\nA templomker\u00edt\u00e9s egyik b\u00e1sty\u00e1j\u00e1nak padl\u00e1s\u00e1n megtal\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6z\u00e9pkori k\u00e1poln\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 g\u00f3tikus olt\u00e1r M\u00e1ria-szobr\u00e1t. A templom n\u00e9gy olt\u00e1ra \u00e9s a sz\u00f3sz\u00e9k 1752 \u00e9s 1754 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt. A templom egyik \u00e9kess\u00e9ge a f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt barokk sz\u00f3sz\u00e9k, amelynek als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n a n\u00e9gy evang\u00e9lista, tetej\u00e9n pedig Szent Mih\u00e1ly szobra l\u00e1that\u00f3. Figyelemre m\u00e9lt\u00f3ak a d\u00edszes f\u0151- \u00e9s mell\u00e9kolt\u00e1rok, valamint az 1752-ben Velenc\u00e9ben k\u00e9sz\u00fclt olt\u00e1rk\u00e9p (Szent Gergely) is. A mennyezetig \u00e9r\u0151, barokk st\u00edlus\u00fa f\u0151olt\u00e1r k\u00f6zep\u00e9n a Boldogs\u00e1gos Sz\u0171z mennybemenetel\u00e9t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9ny l\u00e1that\u00f3, amelyet 1889-ben restaur\u00e1ltak. D\u00e9li mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1n Szent Istv\u00e1n megk\u00f6vez\u00e9s\u00e9nek jelenet\u00e9t l\u00e1thatjuk. \u00c9szaki mell\u00e9kolt\u00e1r\u00e1hoz tartozik a templom leg\u00e9rt\u00e9kesebb festm\u00e9nye, amely 1752-ben a velencei mechitarista kolostorban k\u00e9sz\u00fclt. A k\u00e9pen Vil\u00e1gos\u00edt\u00f3 Szent Gergely jelenki meg, aki megt\u00e9r\u00edtette az addig kereszt\u00e9ny\u00fcld\u00f6z\u0151 III. Tiridat kir\u00e1lyt, amely maga ut\u00e1n vonta az eg\u00e9sz \u00f6rm\u00e9ny n\u00e9p kereszt\u00e9nny\u00e9 v\u00e1l\u00e1s\u00e1t.\n&\nesrekseg.ro: Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s - \u00f6rm\u00e9ny szertart\u00e1s\u00fa pl\u00e9b\u00e1nia|https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/706"},{"sightId":2231,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Szabads\u00e1g t\u00e9r","mapdata":"1|1883|750","gps_lat":"46.7212726961","gps_long":"25.5988874034","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1895\u201399 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A templomot 1899 okt\u00f3ber\u00e9ben Bart\u00f3k Gy\u00f6rgy p\u00fcsp\u00f6k szentelte f\u00f6l. "},{"sightId":2232,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Testv\u00e9ris\u00e9g sug\u00e1r\u00fat 6","mapdata":"1|736|680","gps_lat":"46.7217225972","gps_long":"25.5887803979","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.szentistvanplebania.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Istv\u00e1n kir\u00e1ly erekly\u00e9inek \u00e1tvitele templom","seolink":"szent-istvan-kiraly-ereklyeinek-atvitele-templom","note":"","history":"A rendk\u00edv\u00fcl modern st\u00edlus\u00fa \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest 2008. augusztus 20-\u00e1n este szentelte fel Jakubinyi Gy\u00f6rgy \u00e9rsek \u00e9s Tam\u00e1s J\u00f3zsef p\u00fcsp\u00f6k."},{"sightId":2233,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Csobot-hegy","mapdata":"2|894|59","gps_lat":"46.7483641825","gps_long":"25.6138763795","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Anna-k\u00e1poln\u00e1k","seolink":"szent-anna-kapolnak","note":"","history":"A v\u00e1rost\u00f3l \u00e9szakra az 1087 m magas Csobot-hegyen egy magyar \u00e9s egy \u00f6rm\u00e9ny katolikus Szent Anna-k\u00e1polna \u00e1ll. Az egyik a 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt (k\u00e9s\u0151bb barokkos\u00edtott\u00e1k), a m\u00e1sikat az 1700-as \u00e9vekben a pestisj\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n emelt\u00e9k."},{"sightId":2234,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"2|1477|903","gps_lat":"46.7284855908","gps_long":"25.6346207600","religion":1,"oldtype":"2","newtype":"2","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ukiy, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chapelle_ch%C3%A2teau_Both_Both_v%C3%A1rai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Chapelle ch\u00e2teau Both Both v\u00e1rai k\u00e1polna\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/b\/bb\/Chapelle_ch%C3%A2teau_Both_Both_v%C3%A1rai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Chapelle_ch%C3%A2teau_Both_Both_v%C3%A1rai_k%C3%A1polna.jpg\u0022\u003EUkiy\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Both-v\u00e1ri J\u00e9zus Szent Sz\u00edve k\u00e1polna","seolink":"both-vari-jezus-szent-szive-kapolna","note":"","history":"Hat\u00e1r\u00e1ban a Belk\u00e9ny \u00e9s a V\u00e1rpatak \u00f6sszefoly\u00e1s\u00e1n\u00e1l sziklacs\u00facson l\u00e1that\u00f3k Hiripn\u00e9, k\u00e9s\u0151bb Both v\u00e1r\u00e1nak romjai. Eredete nem ismert. A 14. sz\u00e1zad elej\u00e9n a v\u00e1r romjainak felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val hely\u00e9n v\u00e1rkast\u00e9ly \u00e9p\u00fclt, mely a 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a Both csal\u00e1d birtoka lett. A R\u00e1k\u00f3czi-szabads\u00e1gharc alatt a cs\u00e1sz\u00e1riak lerombolt\u00e1k, az\u00f3ta pusztul. K\u00f6zep\u00e9n 1933-ban \u00e9p\u00fclt fel egy kis k\u00e1polna."},{"sightId":2235,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Biserica Na\u0219terea Maicii Domnului","address":"Gyilkost\u00f3 sug\u00e1r\u00fat 58","mapdata":"1|2952|120","gps_lat":"46.7249899838","gps_long":"25.6079952785","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Istenanya sz\u00fclet\u00e9se ortodox templom","seolink":"istenanya-szuletese-ortodox-templom","note":"","history":"1900-ban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2236,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Gheorghe","address":"Gyilkost\u00f3 sug\u00e1r\u00fat","mapdata":"1|2098|450","gps_lat":"46.7230476522","gps_long":"25.6006778220","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022P\u00e1szt\u00f6rperc, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ortodox_templom,_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Ortodox templom, Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/50\/Ortodox_templom%2C_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\/256px-Ortodox_templom%2C_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ortodox_templom,_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003EP\u00e1szt\u00f6rperc\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Gy\u00f6rgy ortodox templom","seolink":"szent-gyorgy-ortodox-templom","note":"","history":"1929 \u00e9s 1937 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2237,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu","mapdata":"1|1664|417","gps_lat":"46.7232821755","gps_long":"25.5969065902","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Nenea hartia, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagoga_din_Gheorgheni_02.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sinagoga din Gheorgheni 02\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e1\/Sinagoga_din_Gheorgheni_02.jpg\/512px-Sinagoga_din_Gheorgheni_02.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sinagoga_din_Gheorgheni_02.jpg\u0022\u003ENenea hartia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":""},{"sightId":2238,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"M\u00e1rton \u00c1ron utca 9-11","mapdata":"1|2343|593","gps_lat":"46.7221688156","gps_long":"25.6027512850","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-romai-katolikus-plebaniahaz-Gyergyoszentmiklos-1075","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=234","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_(63).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica romano-catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Nicolae din Gheorgheni (63)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dd\/Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_%2863%29.jpg\/512px-Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_%2863%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_(63).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"romai-katolikus-plebania","note":"","history":"A pl\u00e9b\u00e1nia 1758-ban \u00e9p\u00fclt. A r\u00f3mai katolikus templomt\u00f3l \u00e9szaknyugatra \u00e1ll. A f\u0151bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tt, kis falf\u00fclk\u00e9ben Sz\u0171z M\u00e1ria szobra l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":2239,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Fogarasy Mih\u00e1ly M\u0171szaki L\u00edceum","address":"M\u00e1rton \u00c1ron utca 15","mapdata":"1|2495|538","gps_lat":"46.7224648147","gps_long":"25.6040462394","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.ltfm.ro\/iskol%C3%A1nk","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_M%C3%A1rton_%C3%81ron_utca,_10.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s, M\u00e1rton \u00c1ron utca, 10\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b6\/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_M%C3%A1rton_%C3%81ron_utca%2C_10.jpg\/512px-Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_M%C3%A1rton_%C3%81ron_utca%2C_10.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_M%C3%A1rton_%C3%81ron_utca,_10.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt P\u00e1li Szent Vince n\u0151i ap\u00e1caz\u00e1rda \u00e9s le\u00e1nyiskola","seolink":"volt-pali-szent-vince-noi-apacazarda-es-leanyiskola","note":"","history":"A z\u00e1rd\u00e1t \u00e9s a le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zetet 1876-ban szentelte f\u00f6l Fogarasy Mih\u00e1ly gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si sz\u00fclet\u00e9s\u0171 erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k. Az \u00e9p\u00fclete is az \u0151 adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n, a kommunista rendszer \u00e1llamos\u00edtotta a katolikus iskol\u00e1t, 1950-ben k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt a szakiskola a Fogarasy p\u00fcsp\u00f6k \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett iskol\u00e1ba. 2003-ban a katolikus egyh\u00e1z visszakapta az \u00e9p\u00fcletet. 2006-t\u00f3l harm\u00f3ni\u00e1ban m\u0171k\u00f6dik egy\u00fctt a szakoktat\u00e1s \u00e9s a teol\u00f3giai oktat\u00e1s. A szakoktat\u00e1s 1783-ban kezd\u0151d\u00f6tt a v\u00e1rosban a fafeldolgoz\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben."},{"sightId":2240,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"\u00d6rm\u00e9nytemplom u. 4","mapdata":"1|2862|356","gps_lat":"46.7235547436","gps_long":"25.6072267699","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Gheorgheni_Casa_parohial%C4%83_armeano-catolic%C4%83_(7).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Gheorgheni Casa parohial\u0103 armeano-catolic\u0103 (7)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cf\/RO_Gheorgheni_Casa_parohial%C4%83_armeano-catolic%C4%83_%287%29.jpg\/512px-RO_Gheorgheni_Casa_parohial%C4%83_armeano-catolic%C4%83_%287%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Gheorgheni_Casa_parohial%C4%83_armeano-catolic%C4%83_(7).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00d6rm\u00e9ny katolikus pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"ormeny-katolikus-plebania","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2241,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Salamon Ern\u0151 Elm\u00e9leti Gimn\u00e1zium","address":"Gyilkost\u00f3 sug\u00e1r\u00fat 3-5.","mapdata":"1|2052|343","gps_lat":"46.7237043309","gps_long":"25.6000992390","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/salamon.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=300","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ J\u00e1ki L\u00e1szl\u00f3, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s_1941,_Salamon_Ern%C5%91_Gimn%C3%A1zium,_jobbra_az_ortodox_templom._Fortepan_70369.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s 1941, Salamon Ern\u0151 Gimn\u00e1zium, jobbra az ortodox templom. Fortepan 70369\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s_1941%2C_Salamon_Ern%C5%91_Gimn%C3%A1zium%2C_jobbra_az_ortodox_templom._Fortepan_70369.jpg\/512px-Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s_1941%2C_Salamon_Ern%C5%91_Gimn%C3%A1zium%2C_jobbra_az_ortodox_templom._Fortepan_70369.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s_1941,_Salamon_Ern%C5%91_Gimn%C3%A1zium,_jobbra_az_ortodox_templom._Fortepan_70369.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ J\u00e1ki L\u00e1szl\u00f3\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi gimn\u00e1zium, Salamon Ern\u0151 Gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-gimnazium-salamon-erno-gimnazium","note":"","history":"1905-ben a k\u00f6zoktat\u00e1si miniszt\u00e1rium a v\u00e1rosi tan\u00e1cs k\u00e9r\u00e9s\u00e9re beleegyezett a k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa tanint\u00e9zm\u00e9ny l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ba, azonban a k\u00f6zponti szervek a kor ig\u00e9nyeinek megfelel\u0151 re\u00e1liskol\u00e1t akartak l\u00e9trehozni, m\u00edgy a gyergy\u00f3iak ragaszkodtak a konzervat\u00edv oktat\u00e1si rendszeren alapul\u00f3 gimn\u00e1ziumhoz. 1908-ban j\u00f6hetett l\u00e9tre a gimn\u00e1zium a polg\u00e1ri fi\u00faiskola \u00e9p\u00fclet\u00e9ben. 1912-ben a miniszt\u00e9rium felk\u00e9r\u00e9s\u00e9re Orth Ambrus \u00e9s Soml\u00f3 Emil elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k az \u00faj \u00e9p\u00fclet terveit. 1913-ban kezd\u0151d\u00f6tt a kivitelez\u00e9s, azonban az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kiromman\u00e1sa megakasztotta a folyamatot. 1915-ben az \u00e1tad\u00e1s el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletet sebes\u00fcltek befogad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9re rendezt\u00e9k be. F\u00e9l \u00e9vig volt v\u00f6r\u00f6skeresztes k\u00f3rh\u00e1z, majd 1915. szeptember\u00e9ben megkezd\u0151dhetett benne az oktat\u00e1s. 1923-ban a megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok megsz\u00fcntett\u00e9k a magyar oktat\u00e1st, ami 1940-ben indulhatott \u00fajra. 1968-ban vette fel Salamon Ern\u0151 k\u00f6lt\u0151 nev\u00e9t, aki az iskol\u00e1ban \u00e9retts\u00e9gizett 1929-ben."},{"sightId":2242,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Judec\u0103toria Gheorgheni","address":" Kossuth Lajos 4","mapdata":"1|1745|625","gps_lat":"46.7219738732","gps_long":"25.5976527714","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi j\u00e1r\u00e1sb\u00edr\u00f3s\u00e1g","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-jarasbirosag","note":"","history":""},{"sightId":2243,"townId":83,"active":1,"name_LO":"V\u00e1rosh\u00e1za","address":"Szabads\u00e1g t\u00e9r 27","mapdata":"1|1868|661","gps_lat":"46.7217797338","gps_long":"25.5986792863","religion":0,"oldtype":"72","newtype":"12","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_V%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s, V\u00e1rosh\u00e1za\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/45\/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_V%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\/512px-Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_V%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_V%C3%A1rosh%C3%A1za.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Nov\u00e1k Gy\u00f3gyszert\u00e1r, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"egykori-novak-gyogyszertar-varoshaza","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s Kossuth Lajos t\u00e9r a Nov\u00e1k-gy\u00f3gyszert\u00e1rral|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1237830\/?img=0"},{"sightId":2244,"townId":83,"active":1,"name_LO":"Tariszny\u00e1s M\u00e1rton M\u00fazeum","address":"R\u00e1k\u00f3czi Ferenc 5","mapdata":"1|2934|378","gps_lat":"46.7234255534","gps_long":"25.6077940468","religion":0,"oldtype":"83,20","newtype":"98","homepage":"https:\/\/tmmuzeum.ro\/hu\/fooldal\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_(fosta_cas%C4%83_Vertan)_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Gheorgheni Muzeul or\u0103\u0219enesc (fosta cas\u0103 Vertan) (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/aa\/RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_%28fosta_cas%C4%83_Vertan%29_%282%29.jpg\/512px-RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_%28fosta_cas%C4%83_Vertan%29_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_(fosta_cas%C4%83_Vertan)_(2).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vert\u00e1n-h\u00e1z, Tariszny\u00e1s M\u00e1rton M\u00fazeum","seolink":"vertan-haz-tarisznyas-marton-muzeum","note":"","history":"A barokk st\u00edlus\u00fa \u00f6rm\u00e9ny keresked\u0151h\u00e1zat 1770\u20131778 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtette Vert\u00e1n Istv\u00e1n \u00e9p\u00edt\u00e9sz. 1820-ban (1821-ben?) v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k meg az osztr\u00e1k hat\u00f3s\u00e1gok, \u00e9s itt rendezt\u00e9k be a Nemes Els\u0151 Sz\u00e9kely Gyalog Regiment gyergy\u00f3i z\u00e1szl\u00f3alj\u00e1nak parancsnoks\u00e1g\u00e1t. 1849 tavasz\u00e1n G\u00e1l S\u00e1ndor, a cs\u00edki forradalmi csapatok parancsnoka itt tart\u00f3ztatta le Csernik\u00f3 \u0151rnagyot \u00e9s a sz\u00e9kely hat\u00e1r\u0151rezred osztr\u00e1k kik\u00e9pz\u0151tisztjeit, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy Gyergy\u00f3 lakoss\u00e1ga ism\u00e9t a forradalom \u00fcgye mell\u00e9 \u00e1llhasson. Fakapuj\u00e1t 1885-ben k\u00e9sz\u00edtette M\u00e1th\u00e9 Imre farag\u00f3mester. A Tariszny\u00e1s M\u00e1rton M\u00fazeum f\u0151k\u00e9nt Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9nek n\u00e9prajzi eml\u00e9keit mutatja be.@\nMa a Tariszny\u00e1s M\u00e1rton M\u00fazeum van benne. A gy\u0171jt\u0151 munk\u00e1t az 1950-es \u00e9vek elej\u00e9n kezdte el n\u00e9h\u00e1ny lelkes, (t\u00f6bbnyire gyergy\u00f3i) \u00e9rtelmis\u00e9gi, illetve \u00e9s m\u0171v\u00e9sz. A m\u00fazeum els\u0151 alkalmazottja, illetve vezet\u0151je a fiatal t\u00f6rt\u00e9n\u00e9szhallgat\u00f3 Tariszny\u00e1s M\u00e1rton (1927\u20131980) lett; \u0151 \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig szolg\u00e1lta \u00e9s vezette a m\u00fazeumot, szenved\u00e9lyesen gy\u0171jt\u00f6tte a gyergy\u00f3i n\u00e9p m\u00faltj\u00e1nak eml\u00e9keit, amiket szakszer\u0171en feldolgozott, ki\u00e1ll\u00edtott \u00e9s k\u00f6zkinccs\u00e9 tett. A gy\u0171jtem\u00e9nyt 1962-ben k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k mostani hely\u00e9re. A m\u00fazeum 1992-ben vette fel Tariszny\u00e1s M\u00e1rton nev\u00e9t."},{"sightId":2245,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"M\u00e1rton \u00c1ron u. 10, 12, 14.","mapdata":"1|2350|646","gps_lat":"46.7219068501","gps_long":"25.6028246427","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_urban_Str_M%C3%A1rton_%C3%81ron_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ansamblul urban Str M\u00e1rton \u00c1ron (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e1\/Ansamblul_urban_Str_M%C3%A1rton_%C3%81ron_%283%29.jpg\/512px-Ansamblul_urban_Str_M%C3%A1rton_%C3%81ron_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ansamblul_urban_Str_M%C3%A1rton_%C3%81ron_(3).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00d6rm\u00e9ny h\u00e1zak","seolink":"ormeny-hazak","note":"","history":"Az \u00f6rm\u00e9ny csal\u00e1dok egykori, barokk st\u00edlus\u00fa, m\u0171eml\u00e9k h\u00e1zai: M\u00e1rton \u00c1ron u. 7., 10, 12, 14. sz.@\n1. Kopacz-h\u00e1z@\nA Kopacz csal\u00e1d \u00e9p\u00edttette az 1800-as \u00e9vek elej\u00e9n, a barokk st\u00edlus jegyeit mutatja.@\n2. Bocs\u00e1nczy-h\u00e1z@\n1733-ban \u00e9p\u00fclt, \u00e9rt\u00e9kes eleme az 1841-es \u00e9vsz\u00e1mmal ell\u00e1tott ablakr\u00e1cs, a kov\u00e1csmesters\u00e9g remekm\u0171ve.@\n3. K\u00f6v\u00e9r-h\u00e1z@\nAz 1810-es t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Lak\u00f3i \u00e1llatkeresked\u0151k voltak. A kaput c\u00edmer\u00fck d\u00edsz\u00edtette.@\n4. Cz\u00e1r\u00e1n-h\u00e1z (M\u00e1rton \u00c1ron u. 7.) a 17-18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":2246,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"G\u00e1bor \u00c1ron \u00fat","mapdata":"1|2312|1311","gps_lat":"46.7179757038","gps_long":"25.6024855333","religion":0,"oldtype":"51","newtype":"106,105","homepage":"https:\/\/www.conacbenedek.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Conacul_Benedek_din_Gheorgheni_(10).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HR Conacul Benedek din Gheorgheni (10)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/RO_HR_Conacul_Benedek_din_Gheorgheni_%2810%29.jpg\/512px-RO_HR_Conacul_Benedek_din_Gheorgheni_%2810%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Conacul_Benedek_din_Gheorgheni_(10).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Benedek k\u00faria","seolink":"benedek-kuria","note":"","history":"Benedek J\u00e1nos \u00e9p\u00edttette 1840-ben parasztbarokk st\u00edlusban teljesen f\u00e1b\u00f3l. Az Ethnographia Gyergyoiensis Alap\u00edtv\u00e1ny kezel\u00e9s\u00e9ben, n\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti alkot\u00f3h\u00e1zk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00e9p\u00fclet Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s Megyei Jog\u00fa V\u00e1ros \u00d6nkorm\u00e1nyzat\u00e1nak tulajdon\u00e1t k\u00e9pezi."},{"sightId":2247,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"B\u00e9k\u00e9ny utca 77.","mapdata":"1|301|1795","gps_lat":"46.7151410440","gps_long":"25.5852709399","religion":0,"oldtype":"110","newtype":"110","homepage":"https:\/\/www.virtualisszekelyfold.ro\/pano.php?id=36","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Tinka-malom","seolink":"tinka-malom","note":"","history":"A ma is m\u0171k\u00f6d\u0151 Tinka-f\u00e9le v\u00edzimalom 1868-ban \u00e9p\u00fclt szint\u00e9n a B\u00e9k\u00e9nyen, \u00e9s a B\u00e9k\u00e9ny utca 77. sz\u00e1m alatt tal\u00e1lhat\u00f3."},{"sightId":2248,"townId":83,"active":2,"name_LO":"","address":"M\u00e1rton \u00c1ron \u00fat","mapdata":"1|2404|605","gps_lat":"46.7221291808","gps_long":"25.6033664616","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/221\/nepomuki-szent-janos-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_(73).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica romano-catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Nicolae din Gheorgheni (73)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/89\/Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_%2873%29.jpg\/256px-Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_%2873%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_(73).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Nepomuki Szent J\u00e1nos-szobor","seolink":"nepomuki-szent-janos-szobor","note":"","history":"1750-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a Szent Mikl\u00f3s templom kertj\u00e9ben. "},{"sightId":2249,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Szabads\u00e1g t\u00e9r, Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|2011|748","gps_lat":"46.7214560073","gps_long":"25.5998502179","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/218\/szent-miklos-szobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Mikl\u00f3s szobra","seolink":"szent-miklos-szobra","note":"","history":"1993-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a v\u00e1ros n\u00e9vad\u00f3j\u00e1nak szobr\u00e1t, Burj\u00e1n-G\u00e1l Emil alkot\u00e1sa."},{"sightId":2250,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Kossuth Lajos \u00fat","mapdata":"1|1580|668","gps_lat":"46.7217395766","gps_long":"25.5961149630","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/17908\/kossuth-lajos-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Kossuth Lajos szobra","seolink":"kossuth-lajos-szobra","note":"","history":"1997 m\u00e1jus\u00e1ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel Kossuth Lajos eg\u00e9sz alakos szobr\u00e1t, Miholcsa J\u00f3zsef marosv\u00e1s\u00e1rhelyi szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1s\u00e1t."},{"sightId":2251,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"R\u00e1k\u00f3czi Ferenc \u00fat","mapdata":"1|2949|396","gps_lat":"46.7233679405","gps_long":"25.6079851573","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/14324\/a-gal-csalad-madonnaja#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_(fosta_cas%C4%83_Vertan)_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO Gheorgheni Muzeul or\u0103\u0219enesc (fosta cas\u0103 Vertan) (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a4\/RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_%28fosta_cas%C4%83_Vertan%29_%283%29.jpg\/256px-RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_%28fosta_cas%C4%83_Vertan%29_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Gheorgheni_Muzeul_or%C4%83%C8%99enesc_(fosta_cas%C4%83_Vertan)_(3).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"A G\u00e1l csal\u00e1d Madonn\u00e1ja","seolink":"a-gal-csalad-madonnaja","note":"","history":"A szobor eredetileg a gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si katolikus temet\u0151ben \u00e1llt, a m\u0171v\u00e9szetp\u00e1rtol\u00f3 G\u00e1l csal\u00e1d s\u00edreml\u00e9k\u00e9n. 1943-ban Szerv\u00e1tiusz Jen\u0151 k\u00e9sz\u00edtette. Jelenleg a Tariszny\u00e1s M\u00e1rton m\u00fazeum el\u0151tt tal\u00e1lhat\u00f3, egy k\u00e9s\u0151bb fel\u00e1ll\u00edtott fedeles kapuzat alatt. Szerv\u00e1tiusz Jen\u0151 1939-t\u0151l t\u00f6bb alkot\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son, ahol G\u00e1l Ferenc \u00fcgyv\u00e9d, m\u0171gy\u0171jt\u0151 vend\u00e9gszeretet\u00e9t \u00e9s p\u00e1rtfog\u00e1s\u00e1t \u00e9lvezte."},{"sightId":2252,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Szabads\u00e1g t\u00e9r, Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|2143|696","gps_lat":"46.7215821857","gps_long":"25.6010612048","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Christo, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_V%C3%A1rosi_park,_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s, V\u00e1rosi park, 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a9\/Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_V%C3%A1rosi_park%2C_2.jpg\/512px-Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s%2C_V%C3%A1rosi_park%2C_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s,_V%C3%A1rosi_park,_2.jpg\u0022\u003EChristo\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kopjafa","seolink":"kopjafa","note":"","history":"Maradunk! felirattal. Egy k\u00f6zmond\u00e1s szerint a gyergy\u00f3i sz\u00e9kely akkor sem tanul meg rom\u00e1nul, ha agyonverik.\n&\nerdely-szep.hu: Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s|http:\/\/erdely-szep.hu\/Gyergyoszentmiklos\/index.html"},{"sightId":2253,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1560|596","gps_lat":"46.7221792335","gps_long":"25.5959468442","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"P\u00e1ros kopjafa a szabads\u00e1gharc eml\u00e9k\u00e9re","seolink":"paros-kopjafa-a-szabadsagharc-emlekere","note":"","history":"Az 1848\/49-es szabads\u00e1gharc 155 gyergy\u00f3szentmikl\u00f3si r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9nek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. A k\u00e9t kopjaf\u00e1t \u00f6sszekapcsol\u00f3 t\u00e1bl\u00e1csk\u00e1n az 1848-as \u00e9s az 1992-es \u00e9vsz\u00e1m olvashat\u00f3."},{"sightId":2254,"townId":83,"active":2,"name_LO":"","address":"M\u00e1rton \u00c1ron \u00fat","mapdata":"1|2493|575","gps_lat":"46.7222751803","gps_long":"25.6039671259","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/21639\/fogarasy-mihaly-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bustul_lui_Fogarasy_Mih%C3%A1ly_din_Gheorgheni_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bustul lui Fogarasy Mih\u00e1ly din Gheorgheni (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/16\/Bustul_lui_Fogarasy_Mih%C3%A1ly_din_Gheorgheni_%281%29.jpg\/256px-Bustul_lui_Fogarasy_Mih%C3%A1ly_din_Gheorgheni_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bustul_lui_Fogarasy_Mih%C3%A1ly_din_Gheorgheni_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fogarasy Mih\u00e1ly p\u00fcsp\u00f6k mellszobra","seolink":"fogarasy-mihaly-puspok-mellszobra","note":"","history":"Fogarasy Mih\u00e1ly (1800-1882) erd\u00e9lyi r\u00f3mai katolikus p\u00fcsp\u00f6k a v\u00e1ros sz\u00fcl\u00f6tte. 1864-ben erd\u00e9lyi, gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri p\u00fcsp\u00f6kk\u00e9 nevezt\u00e9kk. V\u00e9gig az uralkod\u00f3h\u00e1zhoz volt loj\u00e1lis, ez\u00e9rt viszonya a helyi paps\u00e1ggal el\u00e9gg\u00e9 h\u0171v\u00f6s volt. Mint erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6k, legf\u0151bb tev\u00e9kenys\u00e9get a hit\u00e9let emel\u00e9s\u00e9re, az iskola\u00fcgy, legf\u0151k\u00e9p a katolikus n\u00e9piskol\u00e1k felvir\u00e1goztat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyozta. 1866-ban a kolozsv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9sen az ott megjelent katolikusokkal \u00fajraind\u00edtotta az Erd\u00e9lyi R\u00f3mai Katolikus St\u00e1tus munk\u00e1j\u00e1t. A Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron megtelep\u00edtett irgalmas n\u0151v\u00e9rek sz\u00e1m\u00e1ra z\u00e1rd\u00e1t, iskolahelyis\u00e9geket \u00e9s templomot emelt; sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son le\u00e1nynevel\u0151 int\u00e9zetet \u00e9p\u00edttetett, annak vezet\u00e9s\u00e9t az irgalmas n\u0151v\u00e9rekre b\u00edzta."},{"sightId":2255,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Testv\u00e9ris\u00e9g sug\u00e1r\u00fat, Bulevardul Fr\u01ce\u021biei","mapdata":"1|1546|528","gps_lat":"46.7226812884","gps_long":"25.5957946250","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18015\/petofi-sandor-mellszobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Pet\u0151fi S\u00e1ndor mellszobra","seolink":"petofi-sandor-mellszobra","note":"","history":"1996. m\u00e1rcius 15-\u00e9n avatt\u00e1k fel, B\u00e1lint K\u00e1roly alkot\u00e1sa."},{"sightId":2256,"townId":83,"active":2,"name_LO":"","address":"Szabads\u00e1g t\u00e9r, Pia\u021ba Libert\u0103\u021bii","mapdata":"1|1903|743","gps_lat":"46.7213243524","gps_long":"25.5989196225","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/18054\/bethlen-gabor-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Csan\u00e1dy assumed (based on copyright claims)., Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bethlen_G%C3%A1bor_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Bethlen G\u00e1bor Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/90\/Bethlen_G%C3%A1bor_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\/256px-Bethlen_G%C3%A1bor_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bethlen_G%C3%A1bor_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Csan\u00e1dy assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Bethlen G\u00e1bor mellszobra","seolink":"bethlen-gabor-mellszobra","note":"","history":"2004. m\u00e1jus 30-\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k a reform\u00e1tus templom mellett, Ol\u00e1h Szilveszter alkot\u00e1sa."},{"sightId":2257,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Gyilkost\u00f3 sug\u00e1r\u00fat","mapdata":"1|2031|371","gps_lat":"46.7235218242","gps_long":"25.5999747225","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/17906\/salamon-erno-szobra","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022No machine-readable author provided. Csan\u00e1dy assumed (based on copyright claims)., Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Salamon_Ern%C5%91_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Salamon Ern\u0151 Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3s\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/95\/Salamon_Ern%C5%91_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\/256px-Salamon_Ern%C5%91_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Salamon_Ern%C5%91_Gyergy%C3%B3szentmikl%C3%B3s.jpg\u0022\u003ENo machine-readable author provided. Csan\u00e1dy assumed (based on copyright claims).\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Salamon Ern\u0151 szobra","seolink":"salamon-erno-szobra","note":"","history":"A v\u00e1ros sz\u00fcl\u00f6tt\u00e9nek, a fiatalon elhunyt, kommunista n\u00e9zeteket vall\u00f3 Salamon Ern\u0151 (1912-1943) k\u00f6lt\u0151, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3nak \u00e1ll\u00edt elm\u00e9ket a r\u00f3la elnevezett iskola el\u0151tt. Szobr\u00e1t 1968-ban avatt\u00e1k fel propaganda c\u00e9lb\u00f3l, amikor az egykori magyar kir\u00e1lyi gimn\u00e1zium felvette a nev\u00e9t. Az iskola m\u00e1ig a nev\u00e9t viseli."},{"sightId":2258,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"K\u00e1rp\u00e1t utca, Strada Carpa\u021bi","mapdata":"1|1842|506","gps_lat":"46.7226789118","gps_long":"25.5983596956","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"A kommunista diktat\u00fara k\u00e9nyszermunk\u00e1sainak eml\u00e9km\u0171ve","seolink":"a-kommunista-diktatura-kenyszermunkasainak-emlekmuve","note":"","history":"A kommunista diktat\u00fara k\u00e9nyszermunk\u00e1sainak \u00e1s\u00f3t form\u00e1z\u00f3 eml\u00e9km\u0171ve."},{"sightId":2259,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Vir\u00e1g negyedi park","mapdata":"1|1378|497","gps_lat":"46.7227696024","gps_long":"25.5943971642","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Orb\u00e1n Bal\u00e1zs mellszobra","seolink":"orban-balazs-mellszobra","note":"","history":"Varga G\u00e1bor domb\u00f3v\u00e1ri szobr\u00e1szm\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sa, aki a Salamon Ern\u0151 Gimn\u00e1zium homlokzat\u00e1ra visszahelyezett magyar c\u00edmer domborm\u0171vet is k\u00e9sz\u00edtette. Orb\u00e1n Bal\u00e1zs (1829-1890) vil\u00e1gh\u00edr\u0171 f\u00f6ldrajzi \u00e9s n\u00e9prajzi \u00edr\u00f3, fotogr\u00e1fus volt. Egyik legismertebb m\u0171ve a hat k\u00f6tetes Sz\u00e9kelyf\u00f6ld le\u00edr\u00e1sa t\u00f6rt\u00e9nelmi, r\u00e9g\u00e9szeti, term\u00e9szetrajzi s n\u00e9pismei szempontb\u00f3l (1868-73) c\u00edmet viseli."},{"sightId":2511,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Clopotnitei","mapdata":"1|4048|410","gps_lat":"46.7232783721","gps_long":"25.6173558533","religion":0,"oldtype":"13","newtype":"13","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Gheprghieni_Clopotni%C8%9B%C4%83_de_lemn_romano-catolic%C4%83_(8).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO HR Gheprghieni Clopotni\u021b\u0103 de lemn romano-catolic\u0103 (8)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6a\/RO_HR_Gheprghieni_Clopotni%C8%9B%C4%83_de_lemn_romano-catolic%C4%83_%288%29.jpg\/256px-RO_HR_Gheprghieni_Clopotni%C8%9B%C4%83_de_lemn_romano-catolic%C4%83_%288%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HR_Gheprghieni_Clopotni%C8%9B%C4%83_de_lemn_romano-catolic%C4%83_(8).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Harangl\u00e1b","seolink":"haranglab","note":"","history":""},{"sightId":2512,"townId":83,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada M\u00e1rton \u00c1ron","mapdata":"1|2377|580","gps_lat":"46.7222646797","gps_long":"25.6030029124","religion":1,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/14861\/marton-aron","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_(23).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica romano-catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Nicolae din Gheorgheni (23)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/71\/Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_%2823%29.jpg\/256px-Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_%2823%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_romano-catolic%C4%83_Sf%C3%A2ntul_Nicolae_din_Gheorgheni_(23).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1rton \u00c1ron mellszobra ","seolink":"marton-aron-mellszobra","note":"","history":"1996. j\u00falius 1-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k, Miholcsa J\u00f3zsef alkot\u00e1sa. M\u00e1rton \u00c1ron (1896-1980) Gyergy\u00f3szentmikl\u00f3son volt k\u00e1pl\u00e1n 1925 \u00e9s 1927 k\u00f6z\u00f6tt valamint f\u0151gimn\u00e1ziumi hittantan\u00e1r."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}