Dés
Tengerszint feletti magasság:
285 m
GPS koordináták:
47.142274, 23.875654
Népesség
Népesség 1910-ben
Összesen |
11452 |
Magyarok |
69.78% |
Németek |
3.88% |
Oláhok |
25.42% |
Címer
Roamata, Public domain, via Wikimedia Commons
A város a sónak köszönheti létezését. A település létezéséről már a 11. században a mellette lévő sóbánya említése tanúskodik. A 13. század elején II. András király hozta létre a dési sókamarát, és a várost szabad királyi városi rangra emelte. Kiváltságait később több uralkodó is megerősítette és bővítette, köztük Mátyás király is. Miután a törökök elfoglalták Váradot, a városba sok nemes menekült, és telepedett ott le. Apafi Mihály fejedelem Dés városát a nemesi városok sorába emelte. A város Belső-Szolnok, majd 1876-tól Szolnok-Doboka vármegye székhelye volt. A 18. század második felére a sóbányászat megszűnt. A török pusztításai során megfogyatkozott környékbeli magyar lakosság helyére egyre több oláh telepedett be. A város maga a 20. század elejéig őrizte magyar többségét.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1061
Désakna nevet említik a források, amely arra utal, hogy ekkor már létezett Dés városa, aminek az a bányája volt.
1214
Dees néven említették először oklevélben mint sószállítóhelyet. Neve a Derzs vagy Dezső árpádkori magyar személynévből ered. A hagyomány alapján őseink a város helyén pihentek meg és imádkoztak, miközben háromszor Deust kiáltottak.
1205-1235
II. András király sókamarát is felállított Désen élén egy kamaragrófsággal. Valószínűleg a II. András uralma alatt építették egykori várát is, ami a sóbányászatra ügyelt a kolozsvári út melletti Rózsa-hegy tetejének északi részén. II. András a szolnoki ispánság alá rendelte és ezzel egy időben szabad királyi városi rangra emelte.
1236
IV. Béla király a szabad királyi városi rangot megerősítette és egyben kivette a szolnoki ispánok fennhatósága alól. Ettől kezdve a város minden ügyében saját választott bírák ítélkeztek. Cserébe a désaknaiak által kivágott sót minden tavasszal kötelesek voltak a Szamoson leúsztatva a király révjébe szállítani, útjukon azonban mindenhol csak fele vámot voltak kötelesek fizetni.
1236
Vára már állt, mivel ekkor Dést IV. Béla oklevelében már Deeswar-nak írták. A 13. és 14. században ugyanebben a névformában még számos alkalommal említik. Az Óvár-dombon álló erődítmény ismeretlen körülmények között pusztult el.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1261
Új szabadalomban részesültek, mely szerint az aknában télen vágott sót Szent György napig saját hasznukra - vízen és szárazon - szabadon szállíthatták és szabadon adhatták el.
1279, 1290
IV. (Kun) László király kiváltságaikat két alkalommal is megerősítette.
1291
III. András király is megerősítette a régi szabadalmakat és ezen felül még minden szerdán tartandó vásárszabadalmat is adott a désieknek.
13. század végétől
Dés városa is - az Erdélyben ekkor leghatalmasabb főúr - Kán László vajda hatalmába került, s a király Déstől járó javadalmait is ő foglalta el. A zavaros időkben lakói szétszéledtek, s jóformán elnéptelenedett.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1310
Kán László kölcsönös szerződés alapján adta vissza Dés javadalmait a királynak. Dés újra szabad királyi város lett, szabadalmait Károly Róbert is megerősítette, és helyi Ágoston rendű szerzetesek részére is juttatást biztosított a Désaknáról Désvárra szállított sóból.
1320
Károly Róbert a megfogyatkozott lakosságú város újranépesítése érdekében szászokat telepített ide.
1427
Zsigmond király betelepedésre csábító rendelkezést adott ki, és megvédte a várost a Bánffy-család hatalmaskodásától, akik jogtalan vámot szedtek a désiektől és megtiltották nekik a sószállításhoz a fák kivágását.
1437
Budai Nagy Antal parasztserege Csáki László erdélyi vajda seregét Dés mellett győzte le. Ez volt az első eset Magyarországon, hogy parasztok levertek egy nemesi sereget. Ennek a parasztfelkelésnek a hatására hozták létre az erdélyi magyar-székely és szász rendek a kápolnai uniót, ami évszázadokig fennmaradt.
1467
Hunyadi Mátyás király Erdélyre is kiterjesztette a királyi kincstári adót (tributum fisci regalis) és a koronavámot (vectigal coronae). Ennek hatására Erdélyben felkelés tört ki, és Szentgyörgyi János erdélyi vajdát akarták királlyá tenni. Mátyás seregével azonban Erdélyben termett, az összeesküvők szétszaladtak, Szentgyörgyi pedig kegyelmet kért. A kegyelmet megkapta, de vajdai tisztségétől megfosztották.
1467
Mátyás király Dést mentesítette minden nemű közteher alól örök időkre, mert az nem vett részt az erdélyi királyellenes lázadásban. A király sokat tett a város kiváltságainak megőrzéséért.
1507
A romokban heverő várról tettek említést. Valószínűleg az a hatalmas kő, amelyet régebben “Tanácskő”, később “Hét vezér köve” néven ismertek a désiek, a 15. században pusztulásnak indult régi vár egyik köve lehetett. Az emlékkövet a 18. század közepén az itteni németek gurították a Szamosba. A vár területén templom is állt, melyet egyesek szerint Szűz Mária, míg más források szerint Mária Magdolna tiszteletére szenteltek.
1514
II. Ulászló megkegyelmezett a városnak a Dózsa György-féle parasztfelkelésben való részvételéért, mondván, hogy abban csak kényszerből vettek részt.
1521
II. Lajos megvédte a várost az erdélyi püspökkel szemben, megerősítve szabad bíróválasztási jogukat.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1540
Szapolyai János megerősítette a város kiváltságait.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1578
Emlékkápolnát emeltek a vár területén egykoron állt Szűz Mária vagy Mária Magdolna tiszteletére szentelt templom köveiből. Ezt a román nacionalisták 1938-ban felrobbantottak. Manapság az Óvár területén a város egyik nagy temetője helyezkedik el.
16-17. század
Az erdélyi fejedelmek kedvelt tartózkodási helye volt. A városba sok nemes költözik be, akik rendszeresen összekülönböznek a városi terhek viselése miatt a polgárokkal.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1602
Basta császári tábornok felgyújtotta a várost és lakosait halomra gyilkolta.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1612 körül
Már egy vár állt a mai református templom körül, amit a polgárok építettek.
1613
Báthory Gábor a nemességet a városi terhekben való részvételre kötelezte, és megerősítette a város kiváltságait. Az összetűzések nem szűntek meg azonban, és a nemesek is panaszt tettek, hogy a désiek a megengedettnél nagyobb vámot szednek tőlük a réven.
1616. november 20.
Határában verte szét Bethlen Gábor serege az Erdélyre törő Gombos András hajdúhadát.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1660
A törökök elfoglalták Váradot, a városba sok nemes menekült. II. Rákóczi György fejedelem halála után a Kemény János fejdelem által behívott német hadak megakadályozták, hogy Dés is török kézre kerüljön.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1665
Az országgyűlés megengedte, hogy a Várad pusztulása miatt elmenekült lakosság elfoglalja a Désen pusztán maradt telkeket, és élvezze a városi polgárság jogait. Ugyancsak elrendelték a város erős palánkfallal való körbevételét.
1668
Apafi Mihály fejedelem Dés városát a nemesi városok sorába emelték. Vezetőjét ezután nem bírónak, hanem hadnagynak hívták, akit a lakosság által ajánlott személyek közül a megyegyűlés választott meg.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1687, 1688
A német csapatok kétszer is átvonultak a városon, akik a töröknél is nagyobb szenvedést okoztak a városnak.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1704, 1706
Tiege vezette labanchad rabolta ki, és gyújtotta fel a várost.
1707
A kuruc országgyűlés egy évre mentesítette a közterhek alól a labanc pusztítás miatt.
18. század első fele
Szinte állandó katonaság tartotta megszállva, ami nagy terhet rótt a lakosságra. További ellentétek forrása volt, hogy a megszálló katonaság németekből állt, akik zaklatták a magyar lakosságot. Ezen felül a lakosság nagy része református volt, és a császári hatalom a katolikus vallás terjesztésére törekedett, a katonaság támogatásával.
1717
A krími tatárok dúlták fel. Ma sem a vár, sem a városfal nem látszik. 1716-ban tört ki a Habsburg-török háború, amelyben megtörtént a törökök kiűzése a Temesközből, és Nándorfehérvár visszafoglalása. Ennek során uszította rá Erdélyre a tatár hordákat a szultán, ez volt az utolsó tatárjárás Magyarországon. A tatárokat a vármegyei hadak és a felkelt lakosság visszaverte. Az elpusztult, többnyire magyar lakosság helyére ujjabb románok települtek.
18. század
A városba ekkor kezdtek betelepülni az ortodox románok is.
18. század második fele
Ekkortájt szűnt meg a sóbányászat.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848. november 22.
A császáriak itt verték meg Katona Miklós őrnagy seregét.
1848. december 23.
Az ellentámadásba lendülő Bem József Désnél kettészakította a császáriak arcvonalát, és december 25-én visszafoglalta Kolozsvárt.
1849. augusztus 20.
Az orosz és osztrák seregek megszállták Dés városát és megsarcolták a lakosságot.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1874
Polgári fiúiskola létesült.
1879
Polgári leányiskola létesült.
1897
Állami főgimnázium létesült.
1910
11 452 lakosából 7991 magyar, 2911 román és 445 német volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
20. század
A román betelepítések és az üldöztetések hatására mára a magyarok kisebbségbe szorultak.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Magánlakhelyek
Emlékművek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Páduai Szent Antal ferences templom és kolostor
Biserica Franciscană
Eredetileg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Páduai Szent Antal ferences templom és kolostor
Története
Dés legrégibb templomát az Ágoston rendiek építették a 12. században. A reformáció után 1703-ban Lamprich Imre ferences atya érkezett a városba, de a kuruc szabadságharc miatt nem maradthatott. 1712-től P. Verner Konrad az ágostonrendi kolostor maradványaiban misézett. 4 cellát épített és egy kis kápolnát. 1730-ra készült el a plébániatemplom. 1756-ban temetőkápolna épült épült a Rózsahegyen Urunk mennybemenetele tiszteletére.
1952-ben Dés kényszerlakhelye volt a ferencesek egy nagyobb csoportjának, itt volt a vezetőség is, amíg börtönbe nem kerültek. Böjte Csaba is e kolostorban kezdte szerzetesi életét.
1750-től elemi iskola is működött. Az Irgalmas nővérek 1829-től fiúiskolát, 1864-től leányiskolát tartottak fenn. 1948-ban államosították az iskolákat. 1929-ben megszüntették a gimnáziumot. A plébániát ma is a ferencesek tartják fenn.
Református templom
Biserica Reformată
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
Az Óvárban állott a település első, 13. századi, Szűz Máriának ajánlott plébániatemploma. Péter nevű papját az 1332-es pápai tizedjegyzék említi.
A 15. században a váron kívül, a főtéren Szent István királynak szentelt plébániatemplom épült, hirdetve a városi polgárság önállóságát. Első okleveles említése 1453-ból származik. Az újraöntött középkori harang 1477-es dátuma jelezheti a torony befejezésének évét. A régi templom a reformáció idején elpusztult, maradványaiból 1578-ban Fábius (Kovács) városbíró egy emléktornyot emeltetett. A tornyot 1938-ban román nacionalisták felrobbantották.
1475-ben Pál plébános és Imre ágostonrendi perjel Kondori János városbíró előtt megkötötték azt a szerződést, amely meghatározza a két intézmény városi jogkörét.
1530-ban Szapolyai János a plébános számára malomépítési engedélyt adott. 1554-től a templomot az evangélikusok használták. 1558-tól református, 1568-tól unitárius lett. 1588-ban a templomot javították. 1591-ben leégett a város és a templom, ezért Báthory Zsigmond fejedelem elengedte a város háromévi adóját. 1612-ben Báthory Gábor idején a désiek kibővítették a templomot övező várat a város védelmére. A 17. században Bethlen Gábor vagy I. Rákóczi György fejedelem idején újra a reformátusok birtokába került. I. Rákóczi György (1630-1648) 1634-től renováltatta, majd az 1642-es tűzvész után új mennyezetet készíttetett Ács Jánossal. A munkálatok 1650-ben fejeződtek be. Ez a mennyezet megsemmisült az 1697-es és 1707-es tűzvészekben.
1706-ban Tiege tábornok labancai dúlták fel, akik árulás következtében az elásott templomi kincseket is megszerezték.
Az új mennyezet 1726-ban Petki Nagy Zsigmond támogatásával készült, 1720-ban pedig a nyugati énekeskarzat építését támogatta. 1765-ben épült a keleti és északi fali karzat Magyarfrátai Farkas János és neje támogatásából. 1776-ban épült a szentély mai boltozata. A hajó egységes kazettás mennyezete 1779-ben készült. Az 1880-as években bontották el a templomot övező védőfalakat, helyébe épült a ma látható historizáló kőkerítés. Tornya 72 m magas, négy fiatornyos,és mintául szolgált a máramarosi román fatemplomoknak.
Nagyboldogasszony ortodox templom
Biserica Adormirea Maicii Domnului
Mutasd a térképen
Felkeres
Nagyboldogasszony ortodox templom
Története
1895-ben szentelték fel. A görög katolikusok számára épült eredetileg.
Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox templom
Biserica ortodoxă
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Mihály és Gábriel Arkangyalok ortodox templom
Története
1900 - 1905 között Karácsony András építész tervei alapján épült.
Szent Ferencz rendi palota
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szent Ferencz rendi palota
Története
Zsinagóga
Sinagoga Evreiască
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1907 és 1909 között épült.
Középületek
Volt vármegyeháza, Városháza
Primăria Dej
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt vármegyeháza, Városháza
Története
Volt Városháza
Casa Armatei
Jelenleg:
katonai főparancsnokság / igazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Magyar Királyi Törvényszék
Judecătoria Dej
Mutasd a térképen
Felkeres
Magyar Királyi Törvényszék
Története
A 19. század végén épült.
Volt magyar királyi honvédlaktanya
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt magyar királyi honvédlaktanya
Története
Kulturális létesítmények
Polgári leányiskola
Şcoala Gimnazială Mihai Eminescu
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Polgári leányiskola
Története
Volt magyar királyi állami főgimnázium
Colegiul Naţional Andrei Mureşanu
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt magyar királyi állami főgimnázium
Története
1892-ben kérelmezte a város a Közoktatási Minisztáriumtól gimnázium létrehozását. 1897. szeptember 9-én vette kezdetét az új főgimnázium első tanéve, még a régi gimnázium épületében, II. Rákóczi Ferenc egykori rezidenciájában. A gimnázium új épületét 1899-ben kezdték építeni a budapesti Baumgarten Sándor tervei alapján. Az iskola 1900-ban vette birtokba az épületet. Az 1904-1905-ös tanévben már nyolc osztállyal működött. A tanulók többsége ekkor még magyar volt. Az 1919-es román megszállás után a románok kisajátították, és erővel román gimnáziummá alakították. Az 1940-es felszabadulás után újra magyar gimnáziummá vált. A vörös pestis 1944-es megérkezésével azonban visszatértek a román megszállók is, és azóta is magyar elnyomásról hazudoznak.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Europa szálloda és kávéház
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Europa szálloda és kávéház
Története
Egykori Zöld fa szálló, Városi Múzeum
Muzeul Municipal
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Zöld fa szálló, Városi Múzeum
Története
1860-ban épült Pongrácz György építész tervei alapján báró Naláczi Károly számára. Eredetileg Zöld fa néven étterem és szálloda működött benne.
A múzeum alapjait a Szolnok-Doboka Megyei Irodalmi Történeti és Néprajzi Társaság rakta le 1899-ben. 3,791 tárgyat gyűjtöttek össze. A nem megfelelő körülmények miatt 1904-ben a kolozsvári Erdélyi Múzeumba és a budapesti Szépművészeti Múzeumba szállították tárgyait. 1925-ben a városi tanács határozta el a múzeum újbóli létrehozását.
Volt Hungária szálloda és étterem
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó, vendéglő / cukrászda / kávéház
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház, ház
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Hungária szálloda és étterem
Története
Magánlakhelyek
Emlékművek
Oroszlános honvéd emlékmű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Oroszlános honvéd emlékmű
Története
Az 1848. november 24-én elesett honvédek emlékére emelték 1889. július 2-án. Az első dési ütközetben a Katona Miklós honvéd őrnagy vezette magyar csapatok súlyos vereséget szenvednek Karl Urban csapataitól.
Millenniumi emlékmű
Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Mutasd a térképen
Felkeres
Millenniumi emlékmű
Története
1897. november 12-én állították fel a dési főtéren a város ezredéves emlékoszlopát. Az emlékmű Szilágyi Albert kezdeményezésére közadakozásból készült el. Berczik Gyula szobra 2 méter magas gránit talpazaton álló 10 méter magas oszlop, melynek tetején egy gömb, azon pedig egy rézből készült turul madár állt kitárt szárnyakkal. A talpazat egyik oldalán Gyula Páltól vett idézetet véstek:
Hazánkat nem sors szeszélye:
Hős ereje, bölcs eszélye
Tartotta meg ezer évig,
Tartsa is meg örökkétig!
a másik oldalon pedig a "Magyarország 1000 éves fennállásának emlékére. 896—1896" felirat volt látható.
1919. április 4-én éjjel eltűnt az oszlop tetejéről a turul, 1934-ben a talpazatot is szétverték.
Múzeumok és Galériák
Egykori Zöld fa szálló, Városi Múzeum
Muzeul Municipal
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori Zöld fa szálló, Városi Múzeum
Története
1860-ban épült Pongrácz György építész tervei alapján báró Naláczi Károly számára. Eredetileg Zöld fa néven étterem és szálloda működött benne.
A múzeum alapjait a Szolnok-Doboka Megyei Irodalmi Történeti és Néprajzi Társaság rakta le 1899-ben. 3,791 tárgyat gyűjtöttek össze. A nem megfelelő körülmények miatt 1904-ben a kolozsvári Erdélyi Múzeumba és a budapesti Szépművészeti Múzeumba szállították tárgyait. 1925-ben a városi tanács határozta el a múzeum újbóli létrehozását.
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.1422740000","long":"23.8756540000"},"townlink":"des-dej","town":{"townId":62,"active":1,"name_HU":"D\u00e9s","name_LO":"Dej","name_GE":"Deesch; Burglos","name_LT":"","seolink":"des-dej","listorder":24,"oldcounty":30,"country":4,"division":18,"altitude":"285","gps_lat":"47.1422740000","gps_long":"23.8756540000","population":30,"hungarian_2011":11.5,"population_1910":11452,"hungarian_1910":69.78,"german_1910":3.88,"slovak_1910":0,"romanian_1910":25.42,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Drugs.bunny, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cnam_dej.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cnam dej\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/83\/Cnam_dej.jpg\/512px-Cnam_dej.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cnam_dej.jpg\u0022\u003EDrugs.bunny\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","georegion":"Szamosmenti h\u00e1ts\u00e1g","river":"Szamos","description":"A v\u00e1ros a s\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nheti l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. A telep\u00fcl\u00e9s l\u00e9tez\u00e9s\u00e9r\u0151l m\u00e1r a 11. sz\u00e1zadban a mellette l\u00e9v\u0151 s\u00f3b\u00e1nya eml\u00edt\u00e9se tan\u00faskodik. A 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly hozta l\u00e9tre a d\u00e9si s\u00f3kamar\u00e1t, \u00e9s a v\u00e1rost szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte. Kiv\u00e1lts\u00e1gait k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb uralkod\u00f3 is meger\u0151s\u00edtette \u00e9s b\u0151v\u00edtette, k\u00f6zt\u00fck M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly is. Miut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k V\u00e1radot, a v\u00e1rosba sok nemes menek\u00fclt, \u00e9s telepedett ott le. Apafi Mih\u00e1ly fejedelem D\u00e9s v\u00e1ros\u00e1t a nemesi v\u00e1rosok sor\u00e1ba emelte. A v\u00e1ros Bels\u0151-Szolnok, majd 1876-t\u00f3l Szolnok-Doboka v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt. A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9re a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat megsz\u0171nt. A t\u00f6r\u00f6k puszt\u00edt\u00e1sai sor\u00e1n megfogyatkozott k\u00f6rny\u00e9kbeli magyar lakoss\u00e1g hely\u00e9re egyre t\u00f6bb ol\u00e1h telepedett be. A v\u00e1ros maga a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9ig \u0151rizte magyar t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@1061|D\u00e9sakna nevet eml\u00edtik a forr\u00e1sok, amely arra utal, hogy ekkor m\u00e1r l\u00e9tezett D\u00e9s v\u00e1rosa, aminek az a b\u00e1ny\u00e1ja volt.@1214|Dees n\u00e9ven eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r oklev\u00e9lben mint s\u00f3sz\u00e1ll\u00edt\u00f3helyet. Neve a Derzs vagy Dezs\u0151 \u00e1rp\u00e1dkori magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered. A hagyom\u00e1ny alapj\u00e1n \u0151seink a v\u00e1ros hely\u00e9n pihentek meg \u00e9s im\u00e1dkoztak, mik\u00f6zben h\u00e1romszor Deust ki\u00e1ltottak.@1205-1235|II. Andr\u00e1s kir\u00e1ly s\u00f3kamar\u00e1t is fel\u00e1ll\u00edtott D\u00e9sen \u00e9l\u00e9n egy kamaragr\u00f3fs\u00e1ggal. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a II. Andr\u00e1s uralma alatt \u00e9p\u00edtett\u00e9k egykori v\u00e1r\u00e1t is, ami a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szatra \u00fcgyelt a kolozsv\u00e1ri \u00fat melletti R\u00f3zsa-hegy tetej\u00e9nek \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9n. II. Andr\u00e1s a szolnoki isp\u00e1ns\u00e1g al\u00e1 rendelte \u00e9s ezzel egy id\u0151ben szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangra emelte.@1236|IV. B\u00e9la kir\u00e1ly a szabad kir\u00e1lyi v\u00e1rosi rangot meger\u0151s\u00edtette \u00e9s egyben kivette a szolnoki isp\u00e1nok fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00f3l. Ett\u0151l kezdve a v\u00e1ros minden \u00fcgy\u00e9ben saj\u00e1t v\u00e1lasztott b\u00edr\u00e1k \u00edt\u00e9lkeztek. Cser\u00e9be a d\u00e9saknaiak \u00e1ltal kiv\u00e1gott s\u00f3t minden tavasszal k\u00f6telesek voltak a Szamoson le\u00fasztatva a kir\u00e1ly r\u00e9vj\u00e9be sz\u00e1ll\u00edtani, \u00fatjukon azonban mindenhol csak fele v\u00e1mot voltak k\u00f6telesek fizetni.@1236|V\u00e1ra m\u00e1r \u00e1llt, mivel ekkor D\u00e9st IV. B\u00e9la oklevel\u00e9ben m\u00e1r Deeswar-nak \u00edrt\u00e1k. A 13. \u00e9s 14. sz\u00e1zadban ugyanebben a n\u00e9vform\u00e1ban m\u00e9g sz\u00e1mos alkalommal eml\u00edtik. Az \u00d3v\u00e1r-dombon \u00e1ll\u00f3 er\u0151d\u00edtm\u00e9ny ismeretlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt pusztult el.@#5|@1261|\u00daj szabadalomban r\u00e9szes\u00fcltek, mely szerint az akn\u00e1ban t\u00e9len v\u00e1gott s\u00f3t Szent Gy\u00f6rgy napig saj\u00e1t hasznukra - v\u00edzen \u00e9s sz\u00e1razon - szabadon sz\u00e1ll\u00edthatt\u00e1k \u00e9s szabadon adhatt\u00e1k el.@1279, 1290|IV. (Kun) L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly kiv\u00e1lts\u00e1gaikat k\u00e9t alkalommal is meger\u0151s\u00edtette.@1291|III. Andr\u00e1s kir\u00e1ly is meger\u0151s\u00edtette a r\u00e9gi szabadalmakat \u00e9s ezen fel\u00fcl m\u00e9g minden szerd\u00e1n tartand\u00f3 v\u00e1s\u00e1rszabadalmat is adott a d\u00e9sieknek.@13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l|D\u00e9s v\u00e1rosa is - az Erd\u00e9lyben ekkor leghatalmasabb f\u0151\u00far - K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 vajda hatalm\u00e1ba ker\u00fclt, s a kir\u00e1ly D\u00e9st\u0151l j\u00e1r\u00f3 javadalmait is \u0151 foglalta el. A zavaros id\u0151kben lak\u00f3i sz\u00e9tsz\u00e9ledtek, s j\u00f3form\u00e1n eln\u00e9ptelenedett.@#6|@1310|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s szerz\u0151d\u00e9s alapj\u00e1n adta vissza D\u00e9s javadalmait a kir\u00e1lynak. D\u00e9s \u00fajra szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ros lett, szabadalmait K\u00e1roly R\u00f3bert is meger\u0151s\u00edtette, \u00e9s helyi \u00c1goston rend\u0171 szerzetesek r\u00e9sz\u00e9re is juttat\u00e1st biztos\u00edtott a D\u00e9sakn\u00e1r\u00f3l D\u00e9sv\u00e1rra sz\u00e1ll\u00edtott s\u00f3b\u00f3l.@1320|K\u00e1roly R\u00f3bert a megfogyatkozott lakoss\u00e1g\u00fa v\u00e1ros \u00fajran\u00e9pes\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00e1szokat telep\u00edtett ide.@1427|Zsigmond kir\u00e1ly beteleped\u00e9sre cs\u00e1b\u00edt\u00f3 rendelkez\u00e9st adott ki, \u00e9s megv\u00e9dte a v\u00e1rost a B\u00e1nffy-csal\u00e1d hatalmaskod\u00e1s\u00e1t\u00f3l, akik jogtalan v\u00e1mot szedtek a d\u00e9siekt\u0151l \u00e9s megtiltott\u00e1k nekik a s\u00f3sz\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz a f\u00e1k kiv\u00e1g\u00e1s\u00e1t.@1437|Budai Nagy Antal parasztserege Cs\u00e1ki L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajda sereg\u00e9t D\u00e9s mellett gy\u0151zte le. Ez volt az els\u0151 eset Magyarorsz\u00e1gon, hogy parasztok levertek egy nemesi sereget. Ennek a parasztfelkel\u00e9snek a hat\u00e1s\u00e1ra hozt\u00e1k l\u00e9tre az erd\u00e9lyi magyar-sz\u00e9kely \u00e9s sz\u00e1sz rendek a k\u00e1polnai uni\u00f3t, ami \u00e9vsz\u00e1zadokig fennmaradt.@1467|Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly Erd\u00e9lyre is kiterjesztette a kir\u00e1lyi kincst\u00e1ri ad\u00f3t (tributum fisci regalis) \u00e9s a koronav\u00e1mot (vectigal coronae). Ennek hat\u00e1s\u00e1ra Erd\u00e9lyben felkel\u00e9s t\u00f6rt ki, \u00e9s Szentgy\u00f6rgyi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajd\u00e1t akart\u00e1k kir\u00e1lly\u00e1 tenni. M\u00e1ty\u00e1s sereg\u00e9vel azonban Erd\u00e9lyben termett, az \u00f6sszeesk\u00fcv\u0151k sz\u00e9tszaladtak, Szentgy\u00f6rgyi pedig kegyelmet k\u00e9rt. A kegyelmet megkapta, de vajdai tiszts\u00e9g\u00e9t\u0151l megfosztott\u00e1k.@1467|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly D\u00e9st mentes\u00edtette minden nem\u0171 k\u00f6zteher al\u00f3l \u00f6r\u00f6k id\u0151kre, mert az nem vett r\u00e9szt az erd\u00e9lyi kir\u00e1lyellenes l\u00e1zad\u00e1sban. A kir\u00e1ly sokat tett a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gainak meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt.@1507|A romokban hever\u0151 v\u00e1rr\u00f3l tettek eml\u00edt\u00e9st. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az a hatalmas k\u0151, amelyet r\u00e9gebben \u201cTan\u00e1csk\u0151\u201d, k\u00e9s\u0151bb \u201cH\u00e9t vez\u00e9r k\u00f6ve\u201d n\u00e9ven ismertek a d\u00e9siek, a 15. sz\u00e1zadban pusztul\u00e1snak indult r\u00e9gi v\u00e1r egyik k\u00f6ve lehetett. Az eml\u00e9kk\u00f6vet a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n az itteni n\u00e9metek gur\u00edtott\u00e1k a Szamosba. A v\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n templom is \u00e1llt, melyet egyesek szerint Sz\u0171z M\u00e1ria, m\u00edg m\u00e1s forr\u00e1sok szerint M\u00e1ria Magdolna tisztelet\u00e9re szenteltek.@1514|II. Ul\u00e1szl\u00f3 megkegyelmezett a v\u00e1rosnak a D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy-f\u00e9le parasztfelkel\u00e9sben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9\u00e9rt, mondv\u00e1n, hogy abban csak k\u00e9nyszerb\u0151l vettek r\u00e9szt.@1521|II. Lajos megv\u00e9dte a v\u00e1rost az erd\u00e9lyi p\u00fcsp\u00f6kkel szemben, meger\u0151s\u00edtve szabad b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1si jogukat.@#8|@1540|Szapolyai J\u00e1nos meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait.@#9|@#10|@1578|Eml\u00e9kk\u00e1poln\u00e1t emeltek a v\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n egykoron \u00e1llt Sz\u0171z M\u00e1ria vagy M\u00e1ria Magdolna tisztelet\u00e9re szentelt templom k\u00f6veib\u0151l. Ezt a rom\u00e1n nacionalist\u00e1k 1938-ban felrobbantottak. Manaps\u00e1g az \u00d3v\u00e1r ter\u00fclet\u00e9n a v\u00e1ros egyik nagy temet\u0151je helyezkedik el.@16-17. sz\u00e1zad|Az erd\u00e9lyi fejedelmek kedvelt tart\u00f3zkod\u00e1si helye volt. A v\u00e1rosba sok nemes k\u00f6lt\u00f6zik be, akik rendszeresen \u00f6sszek\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a v\u00e1rosi terhek visel\u00e9se miatt a polg\u00e1rokkal.@#12|@1602|Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok felgy\u00fajtotta a v\u00e1rost \u00e9s lakosait halomra gyilkolta.@#13|@#14|@1612 k\u00f6r\u00fcl|M\u00e1r egy v\u00e1r \u00e1llt a mai reform\u00e1tus templom k\u00f6r\u00fcl, amit a polg\u00e1rok \u00e9p\u00edtettek.@1613|B\u00e1thory G\u00e1bor a nemess\u00e9get a v\u00e1rosi terhekben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telre k\u00f6telezte, \u00e9s meger\u0151s\u00edtette a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait. Az \u00f6sszet\u0171z\u00e9sek nem sz\u0171ntek meg azonban, \u00e9s a nemesek is panaszt tettek, hogy a d\u00e9siek a megengedettn\u00e9l nagyobb v\u00e1mot szednek t\u0151l\u00fck a r\u00e9ven.@1616. november 20.|Hat\u00e1r\u00e1ban verte sz\u00e9t Bethlen G\u00e1bor serege az Erd\u00e9lyre t\u00f6r\u0151 Gombos Andr\u00e1s hajd\u00fahad\u00e1t.@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1660|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k V\u00e1radot, a v\u00e1rosba sok nemes menek\u00fclt. II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem hal\u00e1la ut\u00e1n a Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejdelem \u00e1ltal beh\u00edvott n\u00e9met hadak megakad\u00e1lyozt\u00e1k, hogy D\u00e9s is t\u00f6r\u00f6k k\u00e9zre ker\u00fclj\u00f6n.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1665|Az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s megengedte, hogy a V\u00e1rad pusztul\u00e1sa miatt elmenek\u00fclt lakoss\u00e1g elfoglalja a D\u00e9sen puszt\u00e1n maradt telkeket, \u00e9s \u00e9lvezze a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g jogait. Ugyancsak elrendelt\u00e9k a v\u00e1ros er\u0151s pal\u00e1nkfallal val\u00f3 k\u00f6rbev\u00e9tel\u00e9t.@1668|Apafi Mih\u00e1ly fejedelem D\u00e9s v\u00e1ros\u00e1t a nemesi v\u00e1rosok sor\u00e1ba emelt\u00e9k. Vezet\u0151j\u00e9t ezut\u00e1n nem b\u00edr\u00f3nak, hanem hadnagynak h\u00edvt\u00e1k, akit a lakoss\u00e1g \u00e1ltal aj\u00e1nlott szem\u00e9lyek k\u00f6z\u00fcl a megyegy\u0171l\u00e9s v\u00e1lasztott meg.@#23|@#25|@1687, 1688|A n\u00e9met csapatok k\u00e9tszer is \u00e1tvonultak a v\u00e1roson, akik a t\u00f6r\u00f6kn\u00e9l is nagyobb szenved\u00e9st okoztak a v\u00e1rosnak.@#26|@1697|T\u0171z puszt\u00edtotta.@#27|@1704, 1706|Tiege vezette labanchad rabolta ki, \u00e9s gy\u00fajtotta fel a v\u00e1rost.@1707|A kuruc orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s egy \u00e9vre mentes\u00edtette a k\u00f6zterhek al\u00f3l a labanc puszt\u00edt\u00e1s miatt.@18. sz\u00e1zad els\u0151 fele|Szinte \u00e1lland\u00f3 katonas\u00e1g tartotta megsz\u00e1llva, ami nagy terhet r\u00f3tt a lakoss\u00e1gra. Tov\u00e1bbi ellent\u00e9tek forr\u00e1sa volt, hogy a megsz\u00e1ll\u00f3 katonas\u00e1g n\u00e9metekb\u0151l \u00e1llt, akik zaklatt\u00e1k a magyar lakoss\u00e1got. Ezen fel\u00fcl a lakoss\u00e1g nagy r\u00e9sze reform\u00e1tus volt, \u00e9s a cs\u00e1sz\u00e1ri hatalom a katolikus vall\u00e1s terjeszt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedett, a katonas\u00e1g t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.@1717|A kr\u00edmi tat\u00e1rok d\u00falt\u00e1k fel. Ma sem a v\u00e1r, sem a v\u00e1rosfal nem l\u00e1tszik. 1716-ban t\u00f6rt ki a Habsburg-t\u00f6r\u00f6k h\u00e1bor\u00fa, amelyben megt\u00f6rt\u00e9nt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k ki\u0171z\u00e9se a Temesk\u00f6zb\u0151l, \u00e9s N\u00e1ndorfeh\u00e9rv\u00e1r visszafoglal\u00e1sa. Ennek sor\u00e1n usz\u00edtotta r\u00e1 Erd\u00e9lyre a tat\u00e1r hord\u00e1kat a szult\u00e1n, ez volt az utols\u00f3 tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s Magyarorsz\u00e1gon. A tat\u00e1rokat a v\u00e1rmegyei hadak \u00e9s a felkelt lakoss\u00e1g visszaverte. Az elpusztult, t\u00f6bbnyire magyar lakoss\u00e1g hely\u00e9re ujjabb rom\u00e1nok telep\u00fcltek.@18. sz\u00e1zad|A v\u00e1rosba ekkor kezdtek betelep\u00fclni az ortodox rom\u00e1nok is.@18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|Ekkort\u00e1jt sz\u0171nt meg a s\u00f3b\u00e1ny\u00e1szat.@#28|@1848. november 22.|A cs\u00e1sz\u00e1riak itt vert\u00e9k meg Katona Mikl\u00f3s \u0151rnagy sereg\u00e9t.@1848. december 23.|Az ellent\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fcl\u0151 Bem J\u00f3zsef D\u00e9sn\u00e9l kett\u00e9szak\u00edtotta a cs\u00e1sz\u00e1riak arcvonal\u00e1t, \u00e9s december 25-\u00e9n visszafoglalta Kolozsv\u00e1rt.@1849. augusztus 20.|Az orosz \u00e9s osztr\u00e1k seregek megsz\u00e1llt\u00e1k D\u00e9s v\u00e1ros\u00e1t \u00e9s megsarcolt\u00e1k a lakoss\u00e1got.@1862|K\u00f6zk\u00f3rh\u00e1z l\u00e9tes\u00fclt.@#30|@1874|Polg\u00e1ri fi\u00faiskola l\u00e9tes\u00fclt.@1879|Polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola l\u00e9tes\u00fclt.@1897|\u00c1llami f\u0151gimn\u00e1zium l\u00e9tes\u00fclt.@1910|11 452 lakos\u00e1b\u00f3l 7991 magyar, 2911 rom\u00e1n \u00e9s 445 n\u00e9met volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@#39|@#43|@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@20. sz\u00e1zad|A rom\u00e1n betelep\u00edt\u00e9sek \u00e9s az \u00fcld\u00f6ztet\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra m\u00e1ra a magyarok kisebbs\u00e9gbe szorultak.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&adatbank.transindex.ro: D\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/adatbank.transindex.ro\/html\/alcim_pdf12884.pdf"},"sights":[{"sightId":1483,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Pia\u0163a Bob\u00e2lna","mapdata":"1|550|725","gps_lat":"47.1429692389","gps_long":"23.8736935232","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Des-485","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=367","picture":"\u003Ca title=\u0022Deutsch: K.u.k. Kriegspressequartier, Lichtbildstelle - Wien, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:D%C3%A9s,_Kirche_(BildID_15717033).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022D\u00e9s, Kirche (BildID 15717033)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c5\/D%C3%A9s%2C_Kirche_%28BildID_15717033%29.jpg\/512px-D%C3%A9s%2C_Kirche_%28BildID_15717033%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:D%C3%A9s,_Kirche_(BildID_15717033).jpg\u0022\u003EDeutsch: K.u.k. Kriegspressequartier, Lichtbildstelle - Wien\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"Az \u00d3v\u00e1rban \u00e1llott a telep\u00fcl\u00e9s els\u0151, 13. sz\u00e1zadi, Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1nak aj\u00e1nlott pl\u00e9b\u00e1niatemploma. P\u00e9ter nev\u0171 papj\u00e1t az 1332-es p\u00e1pai tizedjegyz\u00e9k eml\u00edti.@\nA 15. sz\u00e1zadban a v\u00e1ron k\u00edv\u00fcl, a f\u0151t\u00e9ren Szent Istv\u00e1n kir\u00e1lynak szentelt pl\u00e9b\u00e1niatemplom \u00e9p\u00fclt, hirdetve a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1t. Els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se 1453-b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az \u00fajra\u00f6nt\u00f6tt k\u00f6z\u00e9pkori harang 1477-es d\u00e1tuma jelezheti a torony befejez\u00e9s\u00e9nek \u00e9v\u00e9t. A r\u00e9gi templom a reform\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n elpusztult, maradv\u00e1nyaib\u00f3l 1578-ban F\u00e1bius (Kov\u00e1cs) v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 egy eml\u00e9ktornyot emeltetett. A tornyot 1938-ban rom\u00e1n nacionalist\u00e1k felrobbantott\u00e1k.@\n1475-ben P\u00e1l pl\u00e9b\u00e1nos \u00e9s Imre \u00e1gostonrendi perjel Kondori J\u00e1nos v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 el\u0151tt megk\u00f6t\u00f6tt\u00e9k azt a szerz\u0151d\u00e9st, amely meghat\u00e1rozza a k\u00e9t int\u00e9zm\u00e9ny v\u00e1rosi jogk\u00f6r\u00e9t.@\n1530-ban Szapolyai J\u00e1nos a pl\u00e9b\u00e1nos sz\u00e1m\u00e1ra malom\u00e9p\u00edt\u00e9si enged\u00e9lyt adott. 1554-t\u0151l a templomot az evang\u00e9likusok haszn\u00e1lt\u00e1k. 1558-t\u00f3l reform\u00e1tus, 1568-t\u00f3l unit\u00e1rius lett. 1588-ban a templomot jav\u00edtott\u00e1k. 1591-ben le\u00e9gett a v\u00e1ros \u00e9s a templom, ez\u00e9rt B\u00e1thory Zsigmond fejedelem elengedte a v\u00e1ros h\u00e1rom\u00e9vi ad\u00f3j\u00e1t. 1612-ben B\u00e1thory G\u00e1bor idej\u00e9n a d\u00e9siek kib\u0151v\u00edtett\u00e9k a templomot \u00f6vez\u0151 v\u00e1rat a v\u00e1ros v\u00e9delm\u00e9re. A 17. sz\u00e1zadban Bethlen G\u00e1bor vagy I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelem idej\u00e9n \u00fajra a reform\u00e1tusok birtok\u00e1ba ker\u00fclt. I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy (1630-1648) 1634-t\u0151l renov\u00e1ltatta, majd az 1642-es t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00faj mennyezetet k\u00e9sz\u00edttetett \u00c1cs J\u00e1nossal. A munk\u00e1latok 1650-ben fejez\u0151dtek be. Ez a mennyezet megsemmis\u00fclt az 1697-es \u00e9s 1707-es t\u0171zv\u00e9szekben.@\n1706-ban Tiege t\u00e1bornok labancai d\u00falt\u00e1k fel, akik \u00e1rul\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben az el\u00e1sott templomi kincseket is megszerezt\u00e9k.@\nAz \u00faj mennyezet 1726-ban Petki Nagy Zsigmond t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt, 1720-ban pedig a nyugati \u00e9nekeskarzat \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t t\u00e1mogatta. 1765-ben \u00e9p\u00fclt a keleti \u00e9s \u00e9szaki fali karzat Magyarfr\u00e1tai Farkas J\u00e1nos \u00e9s neje t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1b\u00f3l. 1776-ban \u00e9p\u00fclt a szent\u00e9ly mai boltozata. A haj\u00f3 egys\u00e9ges kazett\u00e1s mennyezete 1779-ben k\u00e9sz\u00fclt. Az 1880-as \u00e9vekben bontott\u00e1k el a templomot \u00f6vez\u0151 v\u00e9d\u0151falakat, hely\u00e9be \u00e9p\u00fclt a ma l\u00e1that\u00f3 historiz\u00e1l\u00f3 k\u0151ker\u00edt\u00e9s. Tornya 72 m magas, n\u00e9gy fiatornyos,\u00e9s mint\u00e1ul szolg\u00e1lt a m\u00e1ramarosi rom\u00e1n fatemplomoknak."},{"sightId":1484,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Biserica Franciscan\u0103","address":"Strada 22 Decembrie 1989 16","mapdata":"1|881|734","gps_lat":"47.1428636313","gps_long":"23.8762864945","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/919","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Drugs.bunny, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_catolica_dej.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Biserica catolica dej\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e3\/Biserica_catolica_dej.jpg\/256px-Biserica_catolica_dej.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_catolica_dej.jpg\u0022\u003EDrugs.bunny\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"P\u00e1duai Szent Antal ferences templom \u00e9s kolostor","seolink":"paduai-szent-antal-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"D\u00e9s legr\u00e9gibb templom\u00e1t az \u00c1goston rendiek \u00e9p\u00edtett\u00e9k a 12. sz\u00e1zadban. A reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n 1703-ban Lamprich Imre ferences atya \u00e9rkezett a v\u00e1rosba, de a kuruc szabads\u00e1gharc miatt nem maradthatott. 1712-t\u0151l P. Verner Konrad az \u00e1gostonrendi kolostor maradv\u00e1nyaiban mis\u00e9zett. 4 cell\u00e1t \u00e9p\u00edtett \u00e9s egy kis k\u00e1poln\u00e1t. 1730-ra k\u00e9sz\u00fclt el a pl\u00e9b\u00e1niatemplom. 1756-ban temet\u0151k\u00e1polna \u00e9p\u00fclt \u00e9p\u00fclt a R\u00f3zsahegyen Urunk mennybemenetele tisztelet\u00e9re.@\n1952-ben D\u00e9s k\u00e9nyszerlakhelye volt a ferencesek egy nagyobb csoportj\u00e1nak, itt volt a vezet\u0151s\u00e9g is, am\u00edg b\u00f6rt\u00f6nbe nem ker\u00fcltek. B\u00f6jte Csaba is e kolostorban kezdte szerzetesi \u00e9let\u00e9t.@\n1750-t\u0151l elemi iskola is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Az Irgalmas n\u0151v\u00e9rek 1829-t\u0151l fi\u00faiskol\u00e1t, 1864-t\u0151l le\u00e1nyiskol\u00e1t tartottak fenn. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k az iskol\u00e1kat. 1929-ben megsz\u00fcntett\u00e9k a gimn\u00e1ziumot. A pl\u00e9b\u00e1ni\u00e1t ma is a ferencesek tartj\u00e1k fenn.\n&\nersekseg.ro: D\u00e9s, ferences pl\u00e9b\u00e1nia|https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/919"},{"sightId":1485,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Biserica Adormirea Maicii Domnului","address":"Strada Regina Maria 4","mapdata":"1|1173|1313","gps_lat":"47.1395506110","gps_long":"23.8790470143","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/protopopiatulortodox.ro\/parohii\/parohia-dej-ii\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Nagyboldogasszony ortodox templom","seolink":"nagyboldogasszony-ortodox-templom","note":"","history":"1895-ben szentelt\u00e9k fel. A g\u00f6r\u00f6g katolikusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9p\u00fclt eredetileg."},{"sightId":1486,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Biserica ortodox\u0103","address":"Strada Gutinului 5","mapdata":"1|859|1211","gps_lat":"47.1401596538","gps_long":"23.8763491001","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szent Mih\u00e1ly \u00e9s G\u00e1briel Arkangyalok ortodox templom","seolink":"szent-mihaly-es-gabriel-arkangyalok-ortodox-templom","note":"","history":"1900 - 1905 k\u00f6z\u00f6tt Kar\u00e1csony Andr\u00e1s \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1487,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Evreiasc\u0103","address":"Strada \u00cenfr\u0103\u021birii","mapdata":"1|563|1161","gps_lat":"47.1404963695","gps_long":"23.8737141150","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Drugs.bunny, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dej_synagogue.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Dej synagogue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ad\/Dej_synagogue.jpg\/512px-Dej_synagogue.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Dej_synagogue.jpg\u0022\u003EDrugs.bunny\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1907 \u00e9s 1909 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1488,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 22 Decembrie 1989 16","mapdata":"1|763|741","gps_lat":"47.1429234388","gps_long":"23.8754766248","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"5","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:F%C5%91_t%C3%A9r,_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022F\u0151 t\u00e9r, jobbra a Millenniumi eml\u00e9km\u0171. Fortepan 86583\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b6\/F%C5%91_t%C3%A9r%2C_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\/512px-F%C5%91_t%C3%A9r%2C_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:F%C5%91_t%C3%A9r,_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Szent Ferencz rendi palota","seolink":"szent-ferencz-rendi-palota","note":"","history":""},{"sightId":1489,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Casa Armatei","address":"Strada 1 Mai 1","mapdata":"1|717|841","gps_lat":"47.1423641232","gps_long":"23.8750413536","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"20","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":1490,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria Dej","address":"Strada 1 Mai 2","mapdata":"1|773|862","gps_lat":"47.1422201272","gps_long":"23.8755543793","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.primariadej.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Drugs.bunny, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Town_hall_dej.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Town hall dej\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3f\/Town_hall_dej.jpg\/512px-Town_hall_dej.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Town_hall_dej.jpg\u0022\u003EDrugs.bunny\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt v\u00e1rmegyeh\u00e1za, V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"volt-varmegyehaza-varoshaza","note":"","history":""},{"sightId":1491,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Judec\u0103toria Dej","address":"Pia\u021ba 16 Februarie 2-4","mapdata":"1|863|384","gps_lat":"47.1449560120","gps_long":"23.8763807326","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_de_Justitie_din_Dej.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul de Justitie din Dej\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/d\/de\/Palatul_de_Justitie_din_Dej.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_de_Justitie_din_Dej.JPG\u0022\u003EUnknown authorUnknown author\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Magyar Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"magyar-kiralyi-torvenyszek","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1492,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u0163ional Andrei Mure\u015fanu","address":"Strada 1 Mai Nr. 10","mapdata":"1|1110|972","gps_lat":"47.1415622123","gps_long":"23.8784962190","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/andreimuresanudej.ro\/index.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Drugs.bunny, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cnam_dej.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cnam dej\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/83\/Cnam_dej.jpg\/512px-Cnam_dej.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cnam_dej.jpg\u0022\u003EDrugs.bunny\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami f\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-magyar-kiralyi-allami-fogimnazium","note":"","history":"1892-ben k\u00e9relmezte a v\u00e1ros a K\u00f6zoktat\u00e1si Miniszt\u00e1riumt\u00f3l gimn\u00e1zium l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t. 1897. szeptember 9-\u00e9n vette kezdet\u00e9t az \u00faj f\u0151gimn\u00e1zium els\u0151 tan\u00e9ve, m\u00e9g a r\u00e9gi gimn\u00e1zium \u00e9p\u00fclet\u00e9ben, II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc egykori rezidenci\u00e1j\u00e1ban. A gimn\u00e1zium \u00faj \u00e9p\u00fclet\u00e9t 1899-ben kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni a budapesti Baumgarten S\u00e1ndor tervei alapj\u00e1n. Az iskola 1900-ban vette birtokba az \u00e9p\u00fcletet. Az 1904-1905-\u00f6s tan\u00e9vben m\u00e1r nyolc oszt\u00e1llyal m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. A tanul\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge ekkor m\u00e9g magyar volt. Az 1919-es rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n a rom\u00e1nok kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k, \u00e9s er\u0151vel rom\u00e1n gimn\u00e1ziumm\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k. Az 1940-es felszabadul\u00e1s ut\u00e1n \u00fajra magyar gimn\u00e1ziumm\u00e1 v\u00e1lt. A v\u00f6r\u00f6s pestis 1944-es meg\u00e9rkez\u00e9s\u00e9vel azonban visszat\u00e9rtek a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00f3k is, \u00e9s az\u00f3ta is magyar elnyom\u00e1sr\u00f3l hazudoznak."},{"sightId":1493,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Tudor Vladimirescu","mapdata":"1|1059|1974","gps_lat":"47.1357309471","gps_long":"23.8780245256","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"21","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi honv\u00e9dlaktanya","seolink":"volt-magyar-kiralyi-honvedlaktanya","note":"","history":""},{"sightId":1494,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 22 Decembrie 1989, Strada 1 Mai","mapdata":"1|753|810","gps_lat":"47.1424965762","gps_long":"23.8754062353","religion":0,"oldtype":"80,81","newtype":"81,53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:F%C5%91_t%C3%A9r,_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022F\u0151 t\u00e9r, jobbra a Millenniumi eml\u00e9km\u0171. Fortepan 86583\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b6\/F%C5%91_t%C3%A9r%2C_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\/512px-F%C5%91_t%C3%A9r%2C_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:F%C5%91_t%C3%A9r,_jobbra_a_Millenniumi_eml%C3%A9km%C5%B1._Fortepan_86583.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Magyar F\u00f6ldrajzi M\u00fazeum \/ Erd\u00e9lyi M\u00f3r c\u00e9ge\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt Hung\u00e1ria sz\u00e1lloda \u00e9s \u00e9tterem","seolink":"volt-hungaria-szalloda-es-etterem","note":"","history":""},{"sightId":1495,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Bob\u00e2lna","mapdata":"1|629|810","gps_lat":"47.1425445379","gps_long":"23.8743042774","religion":0,"oldtype":"80,81","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Volt Europa sz\u00e1lloda \u00e9s k\u00e1v\u00e9h\u00e1z","seolink":"volt-europa-szalloda-es-kavehaz","note":"","history":""},{"sightId":1496,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 22 Decembrie 1989, Strada George Co\u0219buc","mapdata":"1|814|611","gps_lat":"47.1436718286","gps_long":"23.8758843400","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Voith-palota","seolink":"voith-palota","note":"","history":""},{"sightId":1497,"townId":62,"active":1,"name_LO":"\u015ecoala Gimnazial\u0103 Mihai Eminescu","address":"Strada Avram Iancu 2-4","mapdata":"1|988|993","gps_lat":"47.1414195685","gps_long":"23.8774449628","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola","seolink":"polgari-leanyiskola","note":"","history":""},{"sightId":1498,"townId":62,"active":1,"name_LO":"Muzeul Municipal","address":"Strada 1 Mai nr. 3","mapdata":"1|850|849","gps_lat":"47.1422584431","gps_long":"23.8761682162","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"98","homepage":"https:\/\/turism-dej.ro\/resurse-turistice\/obiective-turistice\/muzeul-municipal-dej","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori Z\u00f6ld fa sz\u00e1ll\u00f3, V\u00e1rosi M\u00fazeum","seolink":"egykori-zold-fa-szallo-varosi-muzeum","note":"","history":"1860-ban \u00e9p\u00fclt Pongr\u00e1cz Gy\u00f6rgy \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n b\u00e1r\u00f3 Nal\u00e1czi K\u00e1roly sz\u00e1m\u00e1ra. Eredetileg Z\u00f6ld fa n\u00e9ven \u00e9tterem \u00e9s sz\u00e1lloda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne.@\nA m\u00fazeum alapjait a Szolnok-Doboka Megyei Irodalmi T\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s N\u00e9prajzi T\u00e1rsas\u00e1g rakta le 1899-ben. 3,791 t\u00e1rgyat gy\u0171jt\u00f6ttek \u00f6ssze. A nem megfelel\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek miatt 1904-ben a kolozsv\u00e1ri Erd\u00e9lyi M\u00fazeumba \u00e9s a budapesti Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k t\u00e1rgyait. 1925-ben a v\u00e1rosi tan\u00e1cs hat\u00e1rozta el a m\u00fazeum \u00fajb\u00f3li l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t."},{"sightId":1499,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada \u021aible\u0219ului","mapdata":"1|874|1509","gps_lat":"47.1384171457","gps_long":"23.8764319982","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/turism-dej.ro\/resurse-turistice\/obiective-turistice\/the-lion-monument","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Oroszl\u00e1nos honv\u00e9d eml\u00e9km\u0171","seolink":"oroszlanos-honved-emlekmu","note":"","history":"Az 1848. november 24-\u00e9n elesett honv\u00e9dek eml\u00e9k\u00e9re emelt\u00e9k 1889. j\u00falius 2-\u00e1n. Az els\u0151 d\u00e9si \u00fctk\u00f6zetben a Katona Mikl\u00f3s honv\u00e9d \u0151rnagy vezette magyar csapatok s\u00falyos veres\u00e9get szenvednek Karl Urban csapatait\u00f3l."},{"sightId":1500,"townId":62,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u0163a Bob\u00e2lna","mapdata":"1|715|777","gps_lat":"47.1426716209","gps_long":"23.8750718973","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"123","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/1896-os_millenniumi_%C3%BCnneps%C3%A9gek","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Millenniumi-eml%C3%A9km%C5%B1_D%C3%A9sen_1897-51.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Millenniumi-eml\u00e9km\u0171 D\u00e9sen 1897-51\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8a\/Millenniumi-eml%C3%A9km%C5%B1_D%C3%A9sen_1897-51.jpg\/256px-Millenniumi-eml%C3%A9km%C5%B1_D%C3%A9sen_1897-51.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Millenniumi eml\u00e9km\u0171","seolink":"millenniumi-emlekmu","note":"","history":"1897. november 12-\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a d\u00e9si f\u0151t\u00e9ren a v\u00e1ros ezred\u00e9ves eml\u00e9koszlop\u00e1t. Az eml\u00e9km\u0171 Szil\u00e1gyi Albert kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re k\u00f6zadakoz\u00e1sb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt el. Berczik Gyula szobra 2 m\u00e9ter magas gr\u00e1nit talpazaton \u00e1ll\u00f3 10 m\u00e9ter magas oszlop, melynek tetej\u00e9n egy g\u00f6mb, azon pedig egy r\u00e9zb\u0151l k\u00e9sz\u00fclt turul mad\u00e1r \u00e1llt kit\u00e1rt sz\u00e1rnyakkal. A talpazat egyik oldal\u00e1n Gyula P\u00e1lt\u00f3l vett id\u00e9zetet v\u00e9stek:\nHaz\u00e1nkat nem sors szesz\u00e9lye:\nH\u0151s ereje, b\u00f6lcs esz\u00e9lye\nTartotta meg ezer \u00e9vig,\nTartsa is meg \u00f6r\u00f6kk\u00e9tig!@\na m\u00e1sik oldalon pedig a \u0022Magyarorsz\u00e1g 1000 \u00e9ves fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9k\u00e9re. 896\u20141896\u0022 felirat volt l\u00e1that\u00f3.@\n1919. \u00e1prilis 4-\u00e9n \u00e9jjel elt\u0171nt az oszlop tetej\u00e9r\u0151l a turul, 1934-ben a talpazatot is sz\u00e9tvert\u00e9k."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}