Egykori Római Katolikus Főgimnázium, Márton Áron Gimnázium, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium
Története
1909 és 1911 között épült szecessziós stílusban. Az egykori Római Katolikus Főgimnázium 1990-óta viseli egykori híres tanulója nevét.
A mai iskola elődje a 17. század közepe táján a ferences szerzetesek által alapított Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium. A csíksomlyói iskolai oktatás kezdeteit újabban a kutatók közvetett bizonyítékok alapján a 16. század végére teszik, a 17. század első feléből, 1626-ból már az iskola újjászervezéséről van írásos dokumentum. A gimnázium 1911-ig működött Csíksomlyón.
1900-ban gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök által vezetett gyűlésen a gimnázium Csíkszeredába való költöztetését határozták el. Az új gimnáziumépület első tervvázlatának és költségvetésének elkészítésére Alpár Ignác műépítészt kérték fel. A végső terveket Pápai Sándor műszaki tanácsos és mérnök készítette el. Az alapkőletételre 1909-ben került sor. Az építkezést főként állami és megyei támogatásból, valamint a csíksomlyói volt iskolaépület árából fedezték. 1911. június 5-én gróf Majláth Gusztáv Károly, Erdély püspöke szentelte fel a gimnázium új, korszerű épületét.
A főgimnáziumhoz szimmetrikusan két szárny épült, a jobb (déli) szárnyban a szeminárium, a bal szárnyban pedig az internátus kapott helyet. 1914-1916 között az épület egy részét lefoglalták és katonai kórházzá alakították, az 1916-1917-es tanévben a tanítás szünetelt. Az első világháború után az épületbe költözött az elemi iskola, 1923-31, illetve 1941-42 között a tanítóképző is.
1948-ban államosították. Az első intézkedés az iskola kápolnájának felszámolása és díszteremmé alakítása volt. A kápolna három óriási méretű vitrail-át - amelyek Szent Istvánt, Szent Imrét és a Magyarok Nagyasszonyát ábrázolták - eltávolították. A főbejárat előterében és a bentlakás bejáratánál található márványtáblákat, amelyekre az építtetők nevei és az építés ideje volt bevésve, eltávolították, Majláth Gusztáv Károly római katolikus püspök mellszobrával együtt. Az iskola híres könyvtárát kiselejtezték, a könyveket, folyóiratokat vagy zárolták, vagy megsemmisítették. Az iskolában működő egyesületeket, a Mária Kongregációt és a cserkészcsapatot betiltották. Az 1960-1961-es tanévtől kezdődően az iskolában román nyelvű tagozatot létesítettek.
Az egykori katolikus gimnázium épületében ma két oktatási intézmény is működik: Csíkszereda állami működtetésű középiskolája a Márton Áron Főgimnázium. 1990. május 25-én került sor az iskola névadó ünnepségére, Csíkszereda legjelentősebb magyar tannyelvű középiskolája egykori diákja, Márton Áron püspök nevét vette fel.
1991 óta ebben az épületben kapott helyet a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium, amely a főgimnázium 1940-44 közötti megnevezését vette fel.
2008-ban elkészültek a gimnázium kápolnájának új festett üvegablakai. Nagy Ödön és Vorzsák Gyula művészek készítették el az új vitrailokat. A Márton Áron Gimnázium főbejárata feletti középső üvegablak Máriát ábrázolja, karján Jézussal. Jobboldalt a koronát Máriának felajánló Szent István alakja, míg a bal oldali ablakon Szent Imre, a liliomos herceg látható.
A gimnázium épülete előtt 1997. május 31-én leplezték le a névadó Márton Áron püspök (1896-1980) mellszobrát. 1999. június 24-én gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspöknek (1864-1940), az iskola építtetőjének, jótevőjének mellszobrát avatták fel. Mindkét szobor Bodó Levente szentegyházi szobrászművész alkotása.
Az iskola előcsarnokában tíz márványtábla hirdeti a hajdani jeles tanárok és tanítványok emlékezetét. 1990. május 25-én, a névadó ünnepség alkalmával emléktáblát avattak Márton Áron és Majláth Gusztáv Károly püspökök, Gábor Áron (1814-1849) 1848-as hős, ágyúöntő, Kájoni János (1629-1687) ferencrendi szerzetes, polihisztor emlékére.