exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Erdély / Románia

Takácsok bástyája, Lenszövők bástyája, Weberbastei, Brassó Megyei Történeti Múzeum

Bastionul Țesătorilor
Takácsok bástyája, Lenszövők bástyája, Weberbastei, Brassó Megyei Történeti Múzeum
Bastionul Țesătorilor
Bastionul Tesatorilor Brasov 3
Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
múzeum
Település:
Cím:
Strada George Coșbuc 9, Brașov 500015, Románia
Vármegye:
Brassó
Ország:
Románia
GPS koordináták:
45.6369004826, 25.5889338294
Google térkép:

Története

A Takácsok bástyája vagy Lenszövők bástyája (románul: Bastionul Țesătorilor, németül: Weberbastei) Brassó városerődítményének déli sarokbástyája. A 15. század elején építették, mai formáját a 16. században nyerte el. Az udvaron álló épület a Brassó Megyei Történeti Múzeum állandó kiállításának ad otthont.

Az eredetileg kétszintes bástyát 1421–1436 között emelte a takácsok céhe Brassó legelső várfalaival együtt, és úgy volt megépítve, hogy szükség esetén önálló várként is működhetett. Dokumentumokban legelőször 1522-ben említik. 1554-ben megerősítették a délnyugati védműveket, egy második fal emelésével. 1570–1573 között a bástyára további két szintet és két tornyot emeltek.

A bástyától délre, a későbbi Lövölde helyén a 16–17. században egy lőtér volt (Czylstatt), ahol a brassói céhek és testvériségek tagjai és a szász gimnázium diákjai gyakoroltak. Ez elpusztult az 1689-es tűzvészben. A bástyát megkímélte a tűzvész, azonban 1710 júniusában egy földrengés alatt részben összedőlt és csak 1750-ben állították helyre. A 18. század végén a haditechnika fejlődésének következtében a bástya elvesztette védelmi szerepét. 1800–1807 között belsejében több épületet emeltek: a céh székházát, őrszobát, és egy báltermet (Hochzeitsaal), amiben a század első felében lakodalmakat rendeztek. 1857-ben a bástya mellett faiskolát létesítettek; jelenleg itt park és játszótér van.

A céhek megszüntetése után, 1877-ben a takácscéh javait – így a bástyát is – átvette a város, kártérítést fizetve. 1884-ben a város bérbe adta az evangélikus egyházközségnek, ami műhelyiskolát nyitott benne, ahol a gipszformázás rejtelmeibe vezették be az érdeklődő ifjakat. 1899-ben az egyházközség megvásárolta. 1910-ben felújításokat végeztek, majd 1913-tól a Barcasági Szász Múzeum kiállításokat rendezett az épületekben. 1948-ban a hatalomra kerülő kommunisták államosították, az épületben pedig 1950-ben átvette a megalakuló megyei múzeum.

Szabálytalan, 36–40 méter oldalhosszúságú hatszög alakja egy 1616 m²-es alapterületű udvart fog közre. Magassága 12–17 méter, kőből és téglából épült fala alul 4,3, a legfelső szinten 1,5 méter vastag. Belül háromemeletes fa állványzat illeszkedik a falhoz, amelyen minden szinten nyílások vannak: az alsó két szinten ágyúk lőrései és szuroköntő nyílások, a felső, később épített szinteken puskáknak szánt, kisméretű lőrések. Két figyelőtorony tartozik hozzá, egy északkeleti és egy délkeleti; innen szemmel tudták tartani a délnyugati és a délkeleti várfal nagy részét. Eredetileg egy alacsony falszakasz kötötte össze a Cenk oldalában épült Késesek tornyával.

Ez a városerőd egyik legjobb állapotban megmaradt bástyája, ma is sértetlenül őrzi 16. századi formáját. Belsejében a megyei múzeum „Brassó vára és a Barcaság erődítményei” állandó kiállítása tekinthető meg, ahol régi fényképeket, török fegyvereket és a takácscéh egykori tárgyait állítják ki. A legérdekesebb látnivaló a 17. századi brassói városerődöt ábrázoló, 1:200-as méretarányú makett, melyet Friedrich Hermann szobrász és rajztanár készített az 1896-os millenniumi ünnepségekre. A román kommunista vezetés kifogásolta, hogy a makett csak a szászok által lakott városerődöt mutatja be, így 1968-ban elkészítették a románok lakta, 19. századi Bolgárszeg városrész makettjét is.

{"item":"sight","set":{"sightId":2015,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul \u021aes\u0103torilor","address":"Strada George Co\u0219buc 9, Bra\u0219ov 500015, Rom\u00e1nia","mapdata":"1|1098|2600","gps_lat":"45.6369004826","gps_long":"25.5889338294","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brasovistorie.ro\/despre-muzeu\/istoria-cladirilor\/bastionul-tesatorilor","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bastionul Tesatorilor Brasov 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/94\/Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\/512px-Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja, Lensz\u00f6v\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja, Weberbastei, Brass\u00f3 Megyei T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","note":"","history":"A Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja vagy Lensz\u00f6v\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja (rom\u00e1nul: Bastionul \u021aes\u0103torilor, n\u00e9met\u00fcl: Weberbastei) Brass\u00f3 v\u00e1roser\u0151d\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek d\u00e9li sarokb\u00e1sty\u00e1ja. A 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k, mai form\u00e1j\u00e1t a 16. sz\u00e1zadban nyerte el. Az udvaron \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet a Brass\u00f3 Megyei T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ad otthont.@\nAz eredetileg k\u00e9tszintes b\u00e1sty\u00e1t 1421\u20131436 k\u00f6z\u00f6tt emelte a tak\u00e1csok c\u00e9he Brass\u00f3 legels\u0151 v\u00e1rfalaival egy\u00fctt, \u00e9s \u00fagy volt meg\u00e9p\u00edtve, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 v\u00e1rk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dhetett. Dokumentumokban legel\u0151sz\u00f6r 1522-ben eml\u00edtik. 1554-ben meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a d\u00e9lnyugati v\u00e9dm\u0171veket, egy m\u00e1sodik fal emel\u00e9s\u00e9vel. 1570\u20131573 k\u00f6z\u00f6tt a b\u00e1sty\u00e1ra tov\u00e1bbi k\u00e9t szintet \u00e9s k\u00e9t tornyot emeltek.@\nA b\u00e1sty\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre, a k\u00e9s\u0151bbi L\u00f6v\u00f6lde hely\u00e9n a 16\u201317. sz\u00e1zadban egy l\u0151t\u00e9r volt (Czylstatt), ahol a brass\u00f3i c\u00e9hek \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9gek tagjai \u00e9s a sz\u00e1sz gimn\u00e1zium di\u00e1kjai gyakoroltak. Ez elpusztult az 1689-es t\u0171zv\u00e9szben. A b\u00e1sty\u00e1t megk\u00edm\u00e9lte a t\u0171zv\u00e9sz, azonban 1710 j\u00fanius\u00e1ban egy f\u00f6ldreng\u00e9s alatt r\u00e9szben \u00f6sszed\u0151lt \u00e9s csak 1750-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a haditechnika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a b\u00e1stya elvesztette v\u00e9delmi szerep\u00e9t. 1800\u20131807 k\u00f6z\u00f6tt belsej\u00e9ben t\u00f6bb \u00e9p\u00fcletet emeltek: a c\u00e9h sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t, \u0151rszob\u00e1t, \u00e9s egy b\u00e1ltermet (Hochzeitsaal), amiben a sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben lakodalmakat rendeztek. 1857-ben a b\u00e1stya mellett faiskol\u00e1t l\u00e9tes\u00edtettek; jelenleg itt park \u00e9s j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r van.@\nA c\u00e9hek megsz\u00fcntet\u00e9se ut\u00e1n, 1877-ben a tak\u00e1csc\u00e9h javait \u2013 \u00edgy a b\u00e1sty\u00e1t is \u2013 \u00e1tvette a v\u00e1ros, k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st fizetve. 1884-ben a v\u00e1ros b\u00e9rbe adta az evang\u00e9likus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gnek, ami m\u0171helyiskol\u00e1t nyitott benne, ahol a gipszform\u00e1z\u00e1s rejtelmeibe vezett\u00e9k be az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 ifjakat. 1899-ben az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g megv\u00e1s\u00e1rolta. 1910-ben fel\u00faj\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek, majd 1913-t\u00f3l a Barcas\u00e1gi Sz\u00e1sz M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezett az \u00e9p\u00fcletekben. 1948-ban a hatalomra ker\u00fcl\u0151 kommunist\u00e1k \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, az \u00e9p\u00fcletben pedig 1950-ben \u00e1tvette a megalakul\u00f3 megyei m\u00fazeum.@\nSzab\u00e1lytalan, 36\u201340 m\u00e9ter oldalhossz\u00fas\u00e1g\u00fa hatsz\u00f6g alakja egy 1616 m\u00b2-es alapter\u00fclet\u0171 udvart fog k\u00f6zre. Magass\u00e1ga 12\u201317 m\u00e9ter, k\u0151b\u0151l \u00e9s t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt fala alul 4,3, a legfels\u0151 szinten 1,5 m\u00e9ter vastag. Bel\u00fcl h\u00e1romemeletes fa \u00e1llv\u00e1nyzat illeszkedik a falhoz, amelyen minden szinten ny\u00edl\u00e1sok vannak: az als\u00f3 k\u00e9t szinten \u00e1gy\u00fak l\u0151r\u00e9sei \u00e9s szurok\u00f6nt\u0151 ny\u00edl\u00e1sok, a fels\u0151, k\u00e9s\u0151bb \u00e9p\u00edtett szinteken pusk\u00e1knak sz\u00e1nt, kism\u00e9ret\u0171 l\u0151r\u00e9sek. K\u00e9t figyel\u0151torony tartozik hozz\u00e1, egy \u00e9szakkeleti \u00e9s egy d\u00e9lkeleti; innen szemmel tudt\u00e1k tartani a d\u00e9lnyugati \u00e9s a d\u00e9lkeleti v\u00e1rfal nagy r\u00e9sz\u00e9t. Eredetileg egy alacsony falszakasz k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a Cenk oldal\u00e1ban \u00e9p\u00fclt K\u00e9sesek torny\u00e1val.@\nEz a v\u00e1roser\u0151d egyik legjobb \u00e1llapotban megmaradt b\u00e1sty\u00e1ja, ma is s\u00e9rtetlen\u00fcl \u0151rzi 16. sz\u00e1zadi form\u00e1j\u00e1t. Belsej\u00e9ben a megyei m\u00fazeum \u201eBrass\u00f3 v\u00e1ra \u00e9s a Barcas\u00e1g er\u0151d\u00edtm\u00e9nyei\u201d \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa tekinthet\u0151 meg, ahol r\u00e9gi f\u00e9nyk\u00e9peket, t\u00f6r\u00f6k fegyvereket \u00e9s a tak\u00e1csc\u00e9h egykori t\u00e1rgyait \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ki. A leg\u00e9rdekesebb l\u00e1tnival\u00f3 a 17. sz\u00e1zadi brass\u00f3i v\u00e1roser\u0151d\u00f6t \u00e1br\u00e1zol\u00f3, 1:200-as m\u00e9retar\u00e1ny\u00fa makett, melyet Friedrich Hermann szobr\u00e1sz \u00e9s rajztan\u00e1r k\u00e9sz\u00edtett az 1896-os millenniumi \u00fcnneps\u00e9gekre. A rom\u00e1n kommunista vezet\u00e9s kifog\u00e1solta, hogy a makett csak a sz\u00e1szok \u00e1ltal lakott v\u00e1roser\u0151d\u00f6t mutatja be, \u00edgy 1968-ban elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a rom\u00e1nok lakta, 19. sz\u00e1zadi Bolg\u00e1rszeg v\u00e1rosr\u00e9sz makettj\u00e9t is.\n&\nwikipedia: Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Tak%C3%A1csok_b%C3%A1sty%C3%A1ja\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Lensz\u00f6v\u0151k-b\u00e1sty\u00e1ja, Tak\u00e1cs-b\u00e1stya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_tesatorilor_m.htm","town":{"townId":77,"name_HU":"Brass\u00f3","name_LO":"Bra\u0219ov","seolink":"brasso-brasov","oldcounty":40,"country":4}},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}