A várost német telepesek alapították a 13. század elején. A Német Lovagrenddel együtt érkeztek, kikre II. András a magyar határ védelmét és a Cenk-hegyi várat bízta. A magukról túl sokat képzelő lovagokat a király rövidesen elzavarta, de a telepesek maradhattak, és Brassó a barcasági szász föld központjává fejlődött. Nagy Lajos tette meg Brassót a környék közigazgatási központjává, amiért a polgárai segédkeztek Törcsvár várának felépítésében. Leánya, Mária királynő rendelte el a városfalak építését. Zsigmond árumegállító jogot adott a városnak az Oláhországgal folytatott kereskedelem útvonalán. Hunyadi János engedélyezte a brassóiaknak, hogy a Cenk-tetőn lévő királyi vár romjait felhasználva befejezzék a város falainak felépítését a törökök folyamatos dúlásai miatt. Szász polgárai a kettős királyválasztás után Habsburg Ferdinándot támogatták, amiért 1530-ban ostrommal kellett János király hűségére téríteni a várost. A későbbiekben is többnyire hűséges volt, már csak azért is, mert az evangélikus hitre tért polgárok vallásszabadságát az Erdélyi Fejedelemség garantálta. A 17. század végén az Erdélyt megszálló Habsburg csapatok ostrommal foglalták el. A császári seregek vezetője, Caraffa felgyújtotta a várost, a legenda szerint ekkor kapta híres temploma a fekete színét. A 20. század elejére már jóval több magyar lakott a városban, mint német, akiknek a számát már az oláhok is meghaladták. 1896-ban a honfoglalás ezredik évfordulójára a Cenk-hegyen felállított emlékművet 1913-ban két román terrorista felrobbantotta. A román megszállás után kezdődött betelepítés hatására lett a város román többségű. A szász lakosok egy részét 1945-ben a Szovjetunióba deportálták, a maradék a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében Németországba vándorolt ki. A várost középkori erődítései, templomai, polgárházai, fellegvára, a 20. század fordulóján épült középületei és palotái Erdély építészeti emlékekben egyik leggazdagabb városává teszik.

Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.6422750000","long":"25.5895020000"},"townlink":"brasso-brasov","town":{"townId":77,"active":1,"name_HU":"Brass\u00f3","name_LO":"Bra\u0219ov","name_GE":"Kronstadt","name_LT":"Brassovia;Corona","seolink":"brasso-brasov","listorder":5,"oldcounty":40,"country":4,"division":22,"altitude":"600","gps_lat":"45.6422750000","gps_long":"25.5895020000","population":253,"hungarian_2011":6.54,"population_1910":41056,"hungarian_1910":43.43,"german_1910":26.41,"slovak_1910":0,"romanian_1910":28.71,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Black_Church_Brasov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Black Church Brasov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/af\/Black_Church_Brasov_-_panoramio.jpg\/512px-Black_Church_Brasov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Black_Church_Brasov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Barcas\u00e1g","river":"","description":"A v\u00e1rost n\u00e9met telepesek alap\u00edtott\u00e1k a 13. sz\u00e1zad elej\u00e9n. A N\u00e9met Lovagrenddel egy\u00fctt \u00e9rkeztek, kikre II. Andr\u00e1s a magyar hat\u00e1r v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s a Cenk-hegyi v\u00e1rat b\u00edzta. A magukr\u00f3l t\u00fal sokat k\u00e9pzel\u0151 lovagokat a kir\u00e1ly r\u00f6videsen elzavarta, de a telepesek maradhattak, \u00e9s Brass\u00f3 a barcas\u00e1gi sz\u00e1sz f\u00f6ld k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt. Nagy Lajos tette meg Brass\u00f3t a k\u00f6rny\u00e9k k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1, ami\u00e9rt a polg\u00e1rai seg\u00e9dkeztek T\u00f6rcsv\u00e1r v\u00e1r\u00e1nak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Le\u00e1nya, M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u0151 rendelte el a v\u00e1rosfalak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Zsigmond \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00f3 jogot adott a v\u00e1rosnak az Ol\u00e1horsz\u00e1ggal folytatott kereskedelem \u00fatvonal\u00e1n. Hunyadi J\u00e1nos enged\u00e9lyezte a brass\u00f3iaknak, hogy a Cenk-tet\u0151n l\u00e9v\u0151 kir\u00e1lyi v\u00e1r romjait felhaszn\u00e1lva befejezz\u00e9k a v\u00e1ros falainak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k folyamatos d\u00fal\u00e1sai miatt. Sz\u00e1sz polg\u00e1rai a kett\u0151s kir\u00e1lyv\u00e1laszt\u00e1s ut\u00e1n Habsburg Ferdin\u00e1ndot t\u00e1mogatt\u00e1k, ami\u00e9rt 1530-ban ostrommal kellett J\u00e1nos kir\u00e1ly h\u0171s\u00e9g\u00e9re t\u00e9r\u00edteni a v\u00e1rost. A k\u00e9s\u0151bbiekben is t\u00f6bbnyire h\u0171s\u00e9ges volt, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert az evang\u00e9likus hitre t\u00e9rt polg\u00e1rok vall\u00e1sszabads\u00e1g\u00e1t az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g garant\u00e1lta. A 17. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n az Erd\u00e9lyt megsz\u00e1ll\u00f3 Habsburg csapatok ostrommal foglalt\u00e1k el. A cs\u00e1sz\u00e1ri seregek vezet\u0151je, Caraffa felgy\u00fajtotta a v\u00e1rost, a legenda szerint ekkor kapta h\u00edres temploma a fekete sz\u00edn\u00e9t. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9re m\u00e1r j\u00f3val t\u00f6bb magyar lakott a v\u00e1rosban, mint n\u00e9met, akiknek a sz\u00e1m\u00e1t m\u00e1r az ol\u00e1hok is meghaladt\u00e1k. 1896-ban a honfoglal\u00e1s ezredik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra a Cenk-hegyen fel\u00e1ll\u00edtott eml\u00e9km\u0171vet 1913-ban k\u00e9t rom\u00e1n terrorista felrobbantotta. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt betelep\u00edt\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra lett a v\u00e1ros rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g\u0171. A sz\u00e1sz lakosok egy r\u00e9sz\u00e9t 1945-ben a Szovjetuni\u00f3ba deport\u00e1lt\u00e1k, a marad\u00e9k a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben N\u00e9metorsz\u00e1gba v\u00e1ndorolt ki. A v\u00e1rost k\u00f6z\u00e9pkori er\u0151d\u00edt\u00e9sei, templomai, polg\u00e1rh\u00e1zai, fellegv\u00e1ra, a 20. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n \u00e9p\u00fclt k\u00f6z\u00e9p\u00fcletei \u00e9s palot\u00e1i Erd\u00e9ly \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9kekben egyik leggazdagabb v\u00e1ros\u00e1v\u00e1 teszik.","nameorigin":"","history":"895 el\u0151tt|A v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9n a honfoglal\u00e1s el\u0151tt bolg\u00e1rok laktak.@#1|@#3|@12-13. sz\u00e1zad|Ezid\u0151t\u00e1jt \u00e9p\u00fclhetett a d\u00e9l-erd\u00e9lyi magyar hat\u00e1rv\u00e9delmi rendszer r\u00e9szek\u00e9nt a 957 m\u00e9ter magas Cenk-hegy tetej\u00e9n a v\u00e1r (Brassovia v\u00e1ra).@1211|A Barcas\u00e1g a kunok bet\u00f6r\u00e9sei miatt eln\u00e9ptelenedett, ez\u00e9rt II. Andr\u00e1s a Cenk-hegyi v\u00e1rat a N\u00e9met Lovagrendnek adom\u00e1nyozta, hogy azok Magyarorsz\u00e1g hat\u00e1r\u00e1t v\u00e9dj\u00e9k. A lovagokkal \u00e9rkezett n\u00e9met telepesek alap\u00edtott\u00e1k Kronstadt v\u00e1ros\u00e1t, azonban sok sz\u00e9kely is megtelepedett a vid\u00e9ken.@1211 ut\u00e1n|A lovagok t\u00f6bb v\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek, \u00e9s m\u00e9g a havasalf\u00f6ldi Kunorsz\u00e1g jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t is elfoglalt\u00e1k, ahol v\u00e1rat \u00e9p\u00edtettek \u00e9s megtett\u00e9k eur\u00f3pai k\u00f6zpontjuknak. A kunok \u00e9s beseny\u0151k nagy r\u00e9sz\u00e9t is kereszt\u00e9ny hitre t\u00e9r\u00edtett\u00e9k domonkos szerzetesek Magyar Boldog P\u00e1l vezet\u00e9s\u00e9vel.@1224|A N\u00e9met Lovagrend nagymestere, Salzai Hermann felaj\u00e1nlotta a p\u00e1p\u00e1nak h\u0171b\u00e9r\u00e9be a rend magyar kir\u00e1lyt\u00f3l kapott \u00e9s a kunokt\u00f3l megszerzett ter\u00fclet\u00e9t, mint f\u00fcggetlen \u00e1llamot . III. Honorius p\u00e1pa ezt elfogadta, \u00e9s harcra b\u00edztatta \u0151ket. A rend m\u00e1r kor\u00e1bban is \u00f6nk\u00e9nyes foglal\u00e1sokba kezdett \u00e9s kir\u00e1lyi katon\u00e1kat fogott el, ami miatt III. Andr\u00e1s panasszal \u00e9lt a p\u00e1p\u00e1n\u00e1l, azonban ez volt az utols\u00f3 csepp a poh\u00e1rban.@1225|II. Andr\u00e1s kipender\u00edtette Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l a N\u00e9met Lovagrendet, ami\u00e9rt azok saj\u00e1t \u00e1llamot akartak l\u00e9trehozni. A Kunorsz\u00e1gi v\u00e1rukat is elfoglalta. A lovagok ezut\u00e1n Moldv\u00e1n kereszt\u00fcl lengyel f\u00f6ldre menek\u00fcltek. Ezut\u00e1n egy j\u00f3 id\u0151re h\u0171v\u00f6ss\u00e9 v\u00e1lt a viszony II. Andr\u00e1s \u00e9s a p\u00e1pa k\u00f6z\u00f6tt. A betelep\u00fclt sz\u00e1szok maradhattak, \u00e9s megtarthatt\u00e1k kiv\u00e1lts\u00e1gaikat, miut\u00e1n nem seg\u00edtett\u00e9k a lovagokat.@1235|A Corona n\u00e9valak legel\u0151sz\u00f6r egy premontrei kolostorjegyz\u00e9kben jelenik meg, mely szerint ekkor l\u00e9tezett egy coronai rendh\u00e1z a kun p\u00fcsp\u00f6ks\u00e9g ter\u00fclet\u00e9n (In Hungaria assignata est paternitas Dyocesis Cumanie: Corona). Egy n\u00e9pszer\u0171 magyar\u00e1zat szerint a n\u00e9v a v\u00e1ros \u0151si c\u00edmer\u00e9ben l\u00e1that\u00f3 kir\u00e1lyi koron\u00e1ra utal, maga a c\u00edmer pedig azokon a legend\u00e1kon alapul, amelyek szerint Salamon magyar kir\u00e1ly menek\u00fcl\u00e9s k\u00f6zben egy fa gy\u00f6kerei k\u00f6z\u00e9 rejtette el koron\u00e1j\u00e1t. Egy m\u00e1sik elm\u00e9let szerint a telep\u00fcl\u00e9st Corona \u00f3kori kereszt\u00e9ny v\u00e9rtan\u00far\u00f3l nevezt\u00e9k el, a c\u00edmeren l\u00e1that\u00f3 korona pedig ennek \u201ebesz\u00e9des\u201d \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa. A fej\u00e9ket tart\u00f3 gy\u00f6kerek csak a 16. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben jelennek meg.@#5|@1241|A tat\u00e1rd\u00fal\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben teljesen elpusztult. A visszat\u00e9r\u0151 n\u00e9met, ill. sz\u00e1sz lakoss\u00e1g a v\u00e1rost a M\u00e1rton-hegy m\u00f6g\u00f6tti v\u00f6lgyben \u00e9p\u00edtette fel \u00fajra.@1252|A Brass\u00f3 n\u00e9valak legel\u0151sz\u00f6r IV. B\u00e9la egyik adom\u00e1nylevel\u00e9ben jelent meg, mint Terra Saxonum de Barasu (barasui sz\u00e1szok f\u00f6ldje). A barcas\u00e1gi sz\u00e1sz f\u00f6ld k\u00f6zpontja lett. Egy elm\u00e9let szerint antroponimikus eredet\u0171, egy szl\u00e1v Bras- sz\u00f3t\u00f6v\u0171 szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l (Brasic, Bratislav) alakult ki. Egy m\u00e1sik elm\u00e9let az \u00f3t\u00f6r\u00f6k barasz\u00f3 (feh\u00e9r v\u00edz) sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaztatja, amely val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a K\u00f6sz\u00f6r\u0171-patak zuhatagjaira utalt.@1285|A mongolok Brass\u00f3 v\u00e1ros\u00e1t felgy\u00fajtva vonultak Magyarorsz\u00e1g belseje fel\u00e9.@1288|IV. L\u00e1szl\u00f3 Brass\u00f3ban j\u00e1rt, \u00e9s innen indult a kunok \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9re.@#6|@14. sz\u00e1zad eleje|M\u00e1r v\u00e1s\u00e1ros hely volt.@1353. m\u00e1rcius 26.|Nagy Lajos meger\u0151s\u00edtette r\u00e9gebbi kiv\u00e1lts\u00e1gait, miut\u00e1n a Moldv\u00e1ba bet\u00f6rt tat\u00e1rok, akiket Lack Endre erd\u00e9lyi vajda vert sz\u00e9t, Brass\u00f3t is \u00e9rintett\u00e9k, \u00e9s megsemmis\u00fcltek a kor\u00e1bbi kiv\u00e1lts\u00e1glevelek.@1377|Nagy Lajos Brass\u00f3t a k\u00f6rny\u00e9k k\u00f6zigazgat\u00e1si k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 tette sz\u00e1mos falut hozz\u00e1 csatolva, ami\u00e9rt a brass\u00f3iak a T\u00f6rcsv\u00e1r v\u00e1r\u00e1nak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez embert \u00e9s anyagot adtak, \u00e9s az erd\u0151t kiirtott\u00e1k.@1384|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1sok k\u00f6vetkezm\u00e9nyek\u00e9nt elkezdt\u00e9k a v\u00e1rosfalakat \u00e9p\u00edteni M\u00e1ria kir\u00e1lyn\u00e9 rendelet\u00e9re.@1395. febru\u00e1r 18.|Zsigmond elrendelte, hogy a brass\u00f3i keresked\u0151k B\u00e9csig szabadon kereskedhetnek, \u00e9s hogy m\u00e1s keresked\u0151k az \u00e1ruikat nem vihetik a hegyeken t\u00fali, hanem Brass\u00f3ban k\u00f6telesek elad\u00e1sra felk\u00edn\u00e1lni, illetve az Ol\u00e1horsz\u00e1gb\u00f3l behozott viaszt Brass\u00f3ban szint\u00e9n el\u00e1rus\u00edtani k\u00f6telesek.@1395|Mircea (Mircse) el\u0171z\u00f6tt havasalf\u00f6ldi vajda itt esk\u00fcd\u00f6tt h\u0171s\u00e9get Zsigmondnak.@1421|II. Mur\u00e1d t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n bet\u00f6rt a Barcas\u00e1gba, \u00e1prilis 3-\u00e1n megostromolta, majd elfoglalta Brass\u00f3t, fel\u00e9gette \u00e9s f\u00f6ldig romboltatta a m\u00e9g \u00e9p\u00fcl\u0151ben l\u00e9v\u0151 falakat. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k elfoglalt\u00e1k a Cenk-hegyi v\u00e1rat is. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k rengeteg foglyot hurcoltak el a k\u00f6rny\u00e9kr\u0151l.@1427|Luxemburgi Zsigmond kir\u00e1ly a v\u00e1ros visszafoglal\u00e1sa ut\u00e1n itt tartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9st. Itt b\u00e9k\u00fclt ki feles\u00e9g\u00e9vel, Cillei Borb\u00e1l\u00e1val.@1432|Ali b\u00e9g Nik\u00e1polyn\u00e1l \u00e1tkelt a Dun\u00e1n, \u00e9s az \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt Vlad Dracul havasalf\u00f6ldi fejedelem sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe. Feld\u00falt\u00e1k a Barcas\u00e1got, a sz\u00e9kelyek \u00e9s a sz\u00e1szok f\u00f6ldj\u00e9t, sokakat rabs\u00e1gba vetettek \u00e9s megostromolt\u00e1k Nagyszebent \u00e9s Brass\u00f3t, de bevenni egyiket sem tudt\u00e1k. A sebt\u00e9ben fel\u00e1ll\u00edtott nemesi hadak Jakcs vajda vezet\u00e9s\u00e9vel v\u00e9g\u00fcl ki\u0171zt\u00e9k \u0151ket Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l, nagy vesztes\u00e9geket okozva Ali b\u00e9g sereg\u00e9nek. Vlad Drakul serege id\u0151k\u00f6zben elfoglalta Redwitz Mikl\u00f3st\u00f3l Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1rt, \u00e9s felkoncolta az azt v\u00e9d\u0151 n\u00e9met lovagokat, ami \u00edgy v\u00e9gleg megsz\u0171nt a nyugati kereszt\u00e9nys\u00e9g v\u00e9d\u0151b\u00e1sty\u00e1ja lenni.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt. Az egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1sz er\u0151dtemplomokba beengedt\u00e9k a k\u00f6rny\u00e9kbeli nem sz\u00e1sz lakoss\u00e1got is vesz\u00e9ly eset\u00e9n. Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, mert akkor nem sz\u00e1sz (m\u00e9g magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem v\u00e1s\u00e1rolhatott h\u00e1zat Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. A rendh\u00e1zakban is csak sz\u00e1sz szerzetesek \u00e9lhettek, \u00e9s a sz\u00e1sz pl\u00e9b\u00e1nosok a magyar szok\u00e1sok, viselet \u00e9s frizura \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t is szigor\u00faan tiltott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok soha nem integr\u00e1l\u00f3dtak az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e9s nekik annyi el\u0151jogot biztos\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g test\u00e9be, \u00e9s erre soha nem is volt semmi hajland\u00f3s\u00e1guk.@1438|II. Mur\u00e1d porty\u00e1z\u00f3 hadat k\u00fcld\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gra Ali b\u00e9g vezet\u00e9s\u00e9vel, amelyet Vlad Drakul ol\u00e1h vajda serege seg\u00edtett. Sz\u00f6r\u00e9nyv\u00e1rn\u00e1l \u00e1tkeltek a Dun\u00e1n. Rohammal bevett\u00e9k Medgyest, Szebent azonban hi\u00e1ba ostromolt\u00e1k. V\u00e9g\u00fcl Brass\u00f3 k\u00fclv\u00e1ros\u00e1t fel\u00e9getve a T\u00f6rcsv\u00e1ri szoroson \u00e1t kitakarodtak az orsz\u00e1gb\u00f3l.@1453|Hunyadi J\u00e1nos enged\u00e9lyezte a brass\u00f3iaknak, hogy a Cenk-tet\u0151n l\u00e9v\u0151 kir\u00e1lyi v\u00e1r romjait felhaszn\u00e1lva befejezz\u00e9k a v\u00e1ros falainak fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. 1455-ben \u00fajabb enged\u00e9lyt adott ki erre vonatkoz\u00f3lag. A v\u00e1rosfalon eredetileg harminck\u00e9t torony \u00e9s b\u00e1stya volt.@#7|@1467|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly moldvai hadj\u00e1rata idej\u00e9n Brass\u00f3ban pihent meg.@1468|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00f3 jogot adom\u00e1nyozott a v\u00e1rosnak.@1477 k\u00f6r\u00fcl|Befejez\u0151d\u00f6tt a Fekete-templom \u00e9p\u00edt\u00e9se, amit m\u00e9g Zsigmond utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra kezdtek \u00e9p\u00edteni.@1489|M\u00e1ty\u00e1s elrendelte, hogy Erd\u00e9lyben Brass\u00f3 v\u00e1ros m\u00e9rt\u00e9keit kell egyetemlegesen haszn\u00e1lni.@1496-1549|Hunterus J\u00e1nos itt \u00e9lt. \u0150 vezette be a v\u00e1rosban az evang\u00e9likus vall\u00e1st. 1544-ben jelent meg m\u0171ve, \u0022Conpendium iuris civilis...\u0022.@1500|II. Ul\u00e1szl\u00f3 T\u00f6rcsv\u00e1rt a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 10 magyar faluval Bras\u00f3hoz csatolta, ezzel megsz\u0171nt a lakosainak rendi jog\u00e1ll\u00e1sa. Az addigi szabad, hat\u00e1r\u0151rizetet ell\u00e1t\u00f3 magyar lakoss\u00e1gb\u00f3l a brass\u00f3iak jobb\u00e1gyokat csin\u00e1ltak, javaikat er\u0151szakosan lefoglalt\u00e1k \u00e9s nyomorba juttatt\u00e1k \u0151ket, majd mindent megtettek eln\u00e9metes\u00edt\u00e9s\u00fck\u00e9rt.@1511|II. Ul\u00e1szl\u00f3 Brass\u00f3t \u00e9s a Barcas\u00e1got kivette a sz\u00e9kely isp\u00e1n igazs\u00e1gszolg\u00e1ltat\u00e1si jogk\u00f6re al\u00f3l, \u00e9s a kir\u00e1lyf\u00f6ldi sz\u00e1sz sz\u00e9khez utalta \u0151ket.@1524|K\u0151b\u0151l \u00e9s t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l egy f\u00e9lk\u00f6r alak\u00fa tornyot \u00e9p\u00edtettek a mai Fellegv\u00e1r hely\u00e9n. K\u00e9s\u0151bb fallal vett\u00e9k k\u00f6rbe a hegy plat\u00f3j\u00e1t.@#8|@1526 ut\u00e1n|A v\u00e1ros I. Ferdin\u00e1nd oldal\u00e1ra \u00e1llt, \u00e9s el\u0171zte Szapolyai J\u00e1nost \u00e9s csapatait. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok n\u00e9met \u00e9rz\u00fclet\u00fck miatt Ferdin\u00e1ndot t\u00e1mogatt\u00e1k, m\u00edg a sz\u00e9kelyek \u00e9s az erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Szapolyai oldal\u00e1n \u00e1llt.@1528|A m\u00e1rcius 20-ai szinai csat\u00e1ban Szapolyai d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedett \u00e9s Lengyelorsz\u00e1gba menek\u00fclt. Ferdin\u00e1ndot kir\u00e1lly\u00e1 koron\u00e1zt\u00e1k \u00e9s Erd\u00e9ly is a hatalm\u00e1ba ker\u00fclt. Miut\u00e1n Szapolyait a francia \u00e9s lengyel sz\u00f6vets\u00e9gesei cserben hagyt\u00e1k a szult\u00e1nhoz fordult.@1528. okt\u00f3ber 18.|Ferdin\u00e1nd B\u00e9csben meger\u0151s\u00edtette Brass\u00f3 kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1529|A szult\u00e1n hadat ind\u00edtott, visszafoglalta Bud\u00e1t \u00e9s \u00e1tadta Szapolyainak, akit elismert magyar kir\u00e1lynak.@1529|Szult\u00e1ni hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1ssal Petru Rare\u0219 moldvai vajda bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe \u00e9s a sz\u00e9kelyekkel sz\u00f6vets\u00e9gben j\u00fanius 29-\u00e9n legy\u0151zte F\u00f6ldv\u00e1rn\u00e1l Ferdin\u00e1nd sereg\u00e9t. Miut\u00e1n a sz\u00e1szok Buda megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n sem akartak h\u00f3dolni Szapolyainak, okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n ism\u00e9t bet\u00f6rt \u00e9s Szapolyai vez\u00e9r\u00e9vel, Kun Kocs\u00e1rddal F\u00f6ldv\u00e1rn\u00e1l ism\u00e9t sz\u00e9tverte a sz\u00e1szokat valamint megrohanva Brass\u00f3t, elfoglalta \u00e9s lerontotta annak f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fellegv\u00e1r\u00e1t, de a j\u00f3l er\u0151d\u00edtett v\u00e1rost sikertelen\u00fcl ostromolta.@1530|A reform\u00e1ci\u00f3 meg\u00e9rkezt\u00e9vel a meg\u00e1talkodott brass\u00f3iak el\u0171zt\u00e9k a szerzeteseket \u00e9s ap\u00e1c\u00e1kat.@1530. j\u00fanius 19.|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda Tord\u00e1n ki\u00e1ltv\u00e1nyt int\u00e9zett a sz\u00e1szokhoz, \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik tiszteletben tart\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9rte csatlakoz\u00e1suk fej\u00e9ben. A meg\u00e1talkodott sz\u00e1szok nem hajlottak a j\u00f3 sz\u00f3ra, ez\u00e9rt B\u00e1thory hadat ind\u00edtott \u00e9s augusztusban elfoglalta Medgyest \u00e9s a t\u00f6bbi m\u00e1s sz\u00e1sz v\u00e1rost.@1530. okt\u00f3ber 30.|P\u00e9ter havasalf\u00f6ldi vajda t\u00f6r\u00f6k \u00e9s az erd\u00e9lyi vajda \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt sz\u00e9kely seregekkel h\u00e1rom heti heves ostrom ut\u00e1n felad\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette Brass\u00f3t. Szapolyai nem \u00e1llt bossz\u00fat a brass\u00f3iakon, hanem 1531-ben kiv\u00e1lts\u00e1gaikat meger\u0151s\u00edtette \u00e9s meghagyta \u0151ket vall\u00e1suk szabad gyakorl\u00e1s\u00e1ban, akik ezut\u00e1n h\u0171s\u00e9gesek maradtak hozz\u00e1 \u00e9s ut\u00f3daihoz.@1534|Lodovico Gritti 7000 f\u0151nyi t\u00f6r\u00f6kkel t\u00e1borozott a v\u00e1r falai k\u00f6z\u00f6tt, v\u00e1rva Erd\u00e9ly nagyjainak h\u00f3dolat\u00e1t.@1534. szeptember|Lodovico Gritti Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nyz\u00f3ja Majl\u00e1th Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda, Szapolyai \u00e9s a havasalf\u00f6ldi vajda serege el\u0151l Medgyes v\u00e1r\u00e1ba menek\u00fclt. A felment\u00e9s\u00e9re k\u00fcld\u00f6tt a P\u00e9ter moldvai vajda is az ostroml\u00f3khoz csatlakozott. A v\u00e1r elest\u00e9vel Gritti a moldvai t\u00e1borba sz\u00f6k\u00f6tt, de innen kiadt\u00e1k a magyaroknak \u00e9s Majl\u00e1th Istv\u00e1n parancs\u00e1ra Medgyes v\u00e1r\u00e1ban szeptember 29-\u00e9n lefejezt\u00e9k. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kegyencek\u00e9nt \u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra 1529-ben a velencei szerencselovag Lodovico Gritti, aki hamarosan el\u00e9rte, hogy Szapolyai Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nyz\u00f3j\u00e1v\u00e1 nevezze ki. Gritti har\u00e1csol\u00e1s\u00e1val, a kir\u00e1ly\u00e9t is elhom\u00e1lyos\u00edt\u00f3 udvartart\u00e1s\u00e1val, fosztogat\u00e1saival \u00e9s azzal, hogy m\u00e9g Ferdin\u00e1nddal is meg pr\u00f3b\u00e1lt lepakt\u00e1lni v\u00e9g\u00fcl mindenkit maga ellen ford\u00edtott.@#9|@1544|Sz\u00e1sz gimn\u00e1zium alakult.@1551|A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett@1556|Ferdin\u00e1nd uralm\u00e1nak lever\u00e9se ut\u00e1n az Erd\u00e9lybe visszat\u00e9r\u0151 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t a sz\u00e1szok \u00f6r\u00f6mmel fogadt\u00e1k, aki meger\u0151s\u00edtette a vall\u00e1sszabads\u00e1got. A k\u00e9s\u0151bbi erd\u00e9lyi fejedelmekhez is h\u0171ek voltak, mert azok megv\u00e9dt\u00e9k \u0151ket a Habsburgok er\u0151szakos katoliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t\u00f3l \u00e9s zsarnokoskod\u00e1s\u00e1t\u00f3l.@16. sz\u00e1zad|Brass\u00f3 m\u00e1r fejlett, 8000 lakos\u00fa v\u00e1ros volt.@#10|@1580 k\u00f6r\u00fcl|Ekkor jelent meg Nireus (Nyir\u0151) J\u00e1nos nyomd\u00e1sz m\u0171hely\u00e9b\u0151l az els\u0151 Brass\u00f3ban nyomtatott magyar nyelv\u0171 k\u00f6nyv, a Fons Vitae, Az \u00e9letnek kvtfeie (k\u00fatfeje), \u00e9vmegjel\u00f6l\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl.@#12|@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A menek\u00fclt\u00e9ben is d\u00fal\u00f3, fosztogat\u00f3 Vit\u00e9z Mih\u00e1ly el\u0151tt Brass\u00f3 nem nyitotta meg kapuit. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1600|A v\u00e1ros k\u00e9t l\u0151portornya felrobbant, a v\u00e9d\u0151m\u0171veket 1667-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1601. augusztus 31.|B\u00e1thory Zsigmond Moldva fel\u00f6l a hozz\u00e1 csatlakozott sz\u00e9kelyekkel bevonult Brass\u00f3ba, \u00e9s elnyerte a szult\u00e1n t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t. A Brass\u00f3 ostrom\u00e1ra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 Basta a t\u00f6r\u00f6k er\u0151s\u00edt\u00e9s meg\u00e9rkez\u00e9se h\u00edr\u00e9re \u00e1gy\u00fait h\u00e1trahagyva megfutamodott. B\u00e1thory bevonult Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rra, de a jezsuit\u00e1k unszol\u00e1s\u00e1ra csakhamar fegyversz\u00fcnetet k\u00f6t\u00f6tt Bast\u00e1val \u00e9s sz\u00e9khely\u00e9t 1602-ben Brass\u00f3ba helyezte vissza. Miut\u00e1n Sz\u00e9kely M\u00f3zes T\u00f6vis mellett veres\u00e9get szenvedett Bast\u00e1t\u00f3l, Erd\u00e9ly \u00fajra Basta kez\u00e9re ker\u00fclt, aki v\u00e9res irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdett a magyarok ellen.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal bevonult Erd\u00e9lybe, ahol a rendeket pozit\u00edv fogatat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta.@1603. j\u00falius 17.|A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu \u0218erban havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal cserben hagyott Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Test\u00e9t itt temett\u00e9k el. Miut\u00e1n Brass\u00f3 megadta mag\u00e1t Radunak, mindazok, kik a v\u00e1rosba menek\u00fcltek, az Erd\u00e9lybe visszat\u00e9r\u0151 Basta bossz\u00faj\u00e1nak \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1ltak. Brass\u00f3t\u00f3l Radu 50.000, Basta 80.000 forint hadisarcot szedett be. Basta ezut\u00e1n rendeletbe adta, hogy a magyaroknak seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajt\u00f3 Brass\u00f3t a f\u00f6ldel tegy\u00e9k egyenl\u0151v\u00e9 \u00e9s minden lak\u00f3j\u00e1t h\u00e1nyjanak kard\u00e9lre. Ezt csak az \u00e9gszakad\u00e1s tudta megakad\u00e1lyozni, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben az Olt \u00fagy meg\u00e1radt, hogy azon Basta serege nem tudott \u00e1tkelni.@1603. szeptember 18.|Brass\u00f3ba \u00e9rkezett Basta embere, Matheus S\u00e1ndor, aki v\u00e9rpadot \u00e1ll\u00edtott fel \u00e9s sok protest\u00e1ns magyart kegyetlen\u00fcl megk\u00ednzott \u00e9s kiv\u00e9geztetett. Ezut\u00e1n a v\u00e1rost \u00e9s a k\u00f6rny\u00e9ket Basta vallon zsoldosai fosztott\u00e1k ki.@1604. augusztus 30.|Basta gar\u00e1zd\u00e1lkod\u00f3 vallon \u00e9s r\u00e1c zsoldosainak Erd\u00e9lyb\u0151l val\u00f3 t\u00e1voz\u00e1s\u00e1t csak \u00fagy tudt\u00e1k el\u00e9rni a sz\u00e1szok, hogy meg\u00e1llapodtak a cs\u00e1sz\u00e1rral, miszerint azok h\u00e1tral\u00e9v\u0151 zsoldj\u00e1ra 100.000 forintot kifizetnek.@#13|@1605|Brass\u00f3 \u00e9s az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok \u00f6r\u00f6mmel csatlakoztak Bocskai Istv\u00e1n Habsburg-ellenes mozgalm\u00e1hoz.@#14|@1610. decembere|B\u00e1thory G\u00e1bor hadat ind\u00edtott Havasalf\u00f6ld ellen, hogy megszerezze fejedelems\u00e9g\u00e9t. Radul Serban vajda elmenek\u00fclt, \u00edgy B\u00e1thory ellen\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl vette be a f\u0151v\u00e1ros\u00e1t Targovist\u00e9t. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek ezt k\u00f6vet\u0151en azt adta el\u0151, hogy ezzel akarta el\u0151k\u00e9sz\u00edteni Lengyelorsz\u00e1g megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1t, azonban azok abba nem mentek bele.@1611|Brass\u00f3 el\u00f6lj\u00e1r\u00f3ja, Weiss Mih\u00e1ly b\u00edr\u00f3 megtagadta a bel\u00e9p\u00e9st B\u00e1thory G\u00e1bor fejedelemnek a v\u00e1rosukba, helyette Radul Serban volt havasalf\u00f6ldi fejedelemhez fordult, aki zsoldosaival a havasokon \u00e1tkelve meglepte B\u00e1thoryt.@1611. j\u00falius 8.|Radu Serban volt havasalf\u00f6ldi vajda \u00e9s a brass\u00f3i sz\u00e1szok egyes\u00fclt serege Szentp\u00e9tern\u00e9l megfutam\u00edtotta B\u00e1thory G\u00e1bort, aki Szebenbe vonult vissza. Radul Serban megostromolta Szebent, \u00e9s Forg\u00e1ch Zsigmond kassai f\u0151kapit\u00e1ny a n\u00e1dor enged\u00e9lye ellen\u00e9re Erd\u00e9lybe bet\u00f6rve a seg\u00edts\u00e9g\u00e9re sietett. B\u00e1thoryt Omer boszniai pasa serege mentette meg, ami el\u0151l Radul Serban \u00e9s Forg\u00e1ch Zsigmond is elmenek\u00fcltek.@1612|B\u00e1thory G\u00e1bor a rendeket a Habsburgokhoz val\u00f3 csatlakoz\u00e1sra pr\u00f3b\u00e1lta r\u00e1b\u00edrni, azonban az erd\u00e9lyi rendek ebbe nem akartak belemenni. Gh\u00e9czy Andr\u00e1s megszerezte a Porta t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t B\u00e1thoryval szemben.@1612. okt\u00f3ber 15.|B\u00e1thory G\u00e1bor legy\u0151zte Gh\u00e9czy Andr\u00e1s \u00e9s a brass\u00f3i sz\u00e1szok egyes\u00edtett sereg\u00e9t. A csat\u00e1ban elesett Weiss Mih\u00e1ly brass\u00f3i b\u00edr\u00f3 is.@1613|Az er\u0151szakosan korm\u00e1nyz\u00f3 \u00e9s erk\u00f6lcstelen \u00e9letm\u00f3dot \u00e9l\u0151 B\u00e1thory G\u00e1bor helyett a t\u00f6r\u00f6k \u00e1ltal t\u00e1mogatott Bethlen G\u00e1bort v\u00e1lasztott\u00e1k meg fejedelemnek az erd\u00e9lyi rendek. A bukott fejedelem ekkor V\u00e1radon tart\u00f3zkodott, \u00e9s hatalm\u00e1nak megtart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben hajland\u00f3 lett volna azt \u00e1tadni a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, mire a Gh\u00e9czy Andr\u00e1s \u00e1ltal felb\u00e9relt hajd\u00fak 1613. okt\u00f3ber 27-\u00e9n meggyilkolt\u00e1k.@#15|@#16|@1625|Teljesen \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Fellegv\u00e1rat.@#17|@#18|@1660|A Fellegv\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3 l\u0151portornyok felrobbantak, a v\u00e9d\u0151m\u0171veket 1667-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre.@#23|@#25|@1688|Az Erd\u00e9lyt megsz\u00e1ll\u00f3 osztr\u00e1k sereg ostromolta a v\u00e1rost, a lakosok egy r\u00e9sze a Fellegv\u00e1rba menek\u00fclt. Johann Friedrich Ambrosius von Veterani t\u00e1bornok m\u00e1jus 26-\u00e1n a Fellegv\u00e1rral egy\u00fctt elfoglalt \u00e9s felgy\u00fajtatott a v\u00e1rost.@1689. \u00e1prilis 21.|Antonio Caraffa felgy\u00fajtatta a v\u00e1rost, h\u00edres temploma, a Fekete templom falai az\u00f3ta feket\u00e9k.@1690. augusztus 21.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre t\u00f6r\u00f6k \u00e9s ol\u00e1h seg\u00e9dhadakkal \u00e1tkelt a havasokon \u00e9s h\u00e1tba t\u00e1madva megverte Heisler cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9t.@1690|A kurucok kifosztott\u00e1k.@1690. augusztus|A kuruc mozgalom idej\u00e9n cs\u00e1sz\u00e1riak f\u00e9szkelt\u00e9k be magukat a Fellegv\u00e1rba gr\u00f3f Guttenstein vezet\u00e9s\u00e9vel, aki ezut\u00e1n sok\u00e1ig sanyargatta a v\u00e1rost \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t.@1690. szeptember 21.|Erd\u00e9lyben a nemess\u00e9g csatlakozott Th\u00f6k\u00f6lyhez \u00e9s Szebenben Erd\u00e9ly fejedelm\u00e9nek v\u00e1lasztott\u00e1k meg. Ezut\u00e1n Castelli \u00e9s Heisler egyes\u00edtett seregei kiszor\u00edtott\u00e1k Erd\u00e9lyb\u0151l.@#26|@#27|@1703-1711|II. R\u00e1k\u00f3czi Ferenc szabads\u00e1gharca idej\u00e9n Brass\u00f3 nem csatlakozott a fejedelemhez, ez\u00e9rt a kurucok a v\u00e1rost kifosztott\u00e1k.@1717|A jezsuit\u00e1k rendh\u00e1zat alap\u00edtottak Brass\u00f3ban.@1773|II. J\u00f3zsef orsz\u00e1gn\u00e9z\u0151 \u00fatja sor\u00e1n Brass\u00f3ba is ell\u00e1togatott, megtekintette a Fellegv\u00e1rat, s elrendelte jav\u00edt\u00e1s\u00e1t a kincst\u00e1r k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n.@#28|@1848|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok is megszavazt\u00e1k az Uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal. Azonban a magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n a n\u00e9met nemzeti tudatuk \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g\u00fck ok\u00e1n a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k.@1849 m\u00e1rcius|Bem t\u00e1bornok foglalta el a Fellegv\u00e1rral egy\u00fctt.@1849. j\u00fanius 19.|A c\u00e1ri csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg L\u00fcderz vezet\u00e9s\u00e9vel, \u00e9s a Fellegv\u00e1rat egy napi ostrom ut\u00e1n bevett\u00e9k. Ezut\u00e1n a v\u00e1ros v\u00e9delmi jelent\u0151s\u00e9ge megsz\u0171nt.@1850|Megalakult az els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 gimn\u00e1zium Andrei \u0218aguna kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re, amely a mai napig alap\u00edt\u00f3ja nev\u00e9t viseli.@1854|Az els\u0151 t\u00e1v\u00edr\u00f3vonal l\u00e9trej\u00f6tt Brass\u00f3 \u00e9s Nagyszeben k\u00f6z\u00f6tt.@#30|@1873. m\u00e1rcius 30.|Az els\u0151 vonat \u00e1thaladt a v\u00e1roson a Brass\u00f3-Segesv\u00e1r vonalon.@1879.|Meg\u00e9p\u00fclt a Brass\u00f3\u2013Bukarest vas\u00fatvonal.@1881|A Sz\u00e1sz N\u00e9pp\u00e1rt kongresszust tartott itt.@1889|Beindult az els\u0151 telefonk\u00f6zpont, 22 el\u0151fizet\u0151vel.@1891|Brass\u00f3 els\u0151 villamosvonala a V\u00e1rosh\u00e1z t\u00e9rt\u0151l a Bertalan-negyedig haladt (m\u00e1ra m\u00e1r megsz\u0171nt).@1896|Az \u00c1rp\u00e1d fejedelem egyik harcos\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 szobrot a honfoglal\u00e1s 1000. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a Cenk-hegy tetej\u00e9re. A 20,3 m\u00e9ter magas szobrot Jankovics Gyula budapesti szobr\u00e1sz faragta \u00e9s 1896. okt\u00f3ber 15-\u00e9n, Perczel Dezs\u0151 bel\u00fcgyminiszter leplezte le. A szobor egy oszlopon \u00e1ll\u00f3, 3,5 m\u00e9ter magas harcos, a honfoglal\u00e1s ismeretlen katon\u00e1ja volt korabeli, egyszer\u0171 \u00f6lt\u00f6zetben.@1913. szeptember 27.|K\u00e9t besszar\u00e1biai rom\u00e1n terrorista, Ilie Catarau \u00e9s Timotei Kirilov dinamittal felrobbantotta a honfoglal\u00e1s millennium\u00e1ra \u00e1ll\u00edtott cenk-hegyi szobrot. B\u0171n\u00f6ss\u00e9g\u00fck csak 90 \u00e9v eltelt\u00e9vel ker\u00fclt nyilv\u00e1noss\u00e1gra, \u00e9s most a rom\u00e1n nemzet h\u0151seik\u00e9nt emlegetik \u0151ket. A szobor a robbant\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben nem d\u0151lt le, csak megrong\u00e1l\u00f3dott, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1913. december 31-\u00e9n egy nagyobb havaz\u00e1s ut\u00e1n \u00f6sszed\u0151lt. A fejr\u00e9sze 2002-ben ker\u00fclt \u00fajra nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9, az\u00f3ta megtekinthet\u0151 az evang\u00e9likus egyh\u00e1z brass\u00f3i k\u00f6zponti hivatal\u00e1ban. Ennek udvar\u00e1n szeretn\u00e9nek eml\u00e9kparkot l\u00e9tes\u00edteni, ahov\u00e1 ki\u00e1ll\u00edthatn\u00e1k a szobormaradv\u00e1nyt. A szobor talapzat\u00e1nak nyomai a mai napig megtal\u00e1lhat\u00f3k a Cenk tetej\u00e9n, amin jelenleg Rom\u00e1nia z\u00e1szlaja lobog.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Erd\u00e9ly v\u00e9delm\u00e9t a sz\u00e1sz Arthur Arz von Straussenberg ir\u00e1ny\u00edtotta a n\u00e9met er\u0151s\u00edt\u00e9s be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9ig. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1916. augusztus 28.|Behatolt Brass\u00f3ba a Rom\u00e1n Hadsereg. Ugyanekkor, dr. Gheorghe Baiulescu lett Brass\u00f3 els\u0151 rom\u00e1n nemzetis\u00e9g\u0171 polg\u00e1rmestere. A rom\u00e1n hadsereg egy r\u00e9sz\u00e9t azonban megsemmis\u00edtett\u00e9k a Bertalan-negyedben.@1916. okt\u00f3ber 7-9.|A brass\u00f3i csat\u00e1ban az ol\u00e1hokat kivert\u00e9k Erd\u00e9lyb\u0151l.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@1940. november 10|7,4-es er\u0151ss\u00e9g\u0171 (Richter-sk\u00e1la szerinti) f\u00f6ldreng\u00e9s r\u00e1zta meg a v\u00e1rost.@1941-re|A rom\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok minden v\u00e1rosban elvesztett\u00e9k sz\u00e1mbeli t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Az elkesered\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok t\u00f6megesen l\u00e9ptek be az SS-be.@1943\u201344|Amerikai rep\u00fcl\u0151g\u00e9pek t\u00f6bb \u00edzben is lebomb\u00e1zt\u00e1k a v\u00e1rost.@1944|A n\u00e9met fels\u0151vezet\u00e9s elrendelte az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t Kelet-Poroszorsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an, de a t\u00f6bbs\u00e9g helyben maradt. Rom\u00e1nia Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9nyszersoroz\u00e1st rendeltek el, \u00edgy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok saj\u00e1t honfit\u00e1rsaik ellen voltak k\u00e9nytelenek harcolni.@1945 janu\u00e1r|Megkezd\u0151d\u00f6tt, a brass\u00f3i sz\u00e1szok deport\u00e1l\u00e1sa a Szovjetuni\u00f3ba.@1950|Brass\u00f3 nev\u00e9t Szt\u00e1linv\u00e1rosra v\u00e1ltoztatt\u00e1k.@1950-es \u00e9vek|Illeg\u00e1lis kiv\u00e1ndorl\u00e1s vette kezdet\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 az \u00e1llami alkalmazottak megveszteget\u00e9s\u00e9vel. A folyamatra felfigyelt a Securitate \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyi H\u00edrszerz\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g (DIE), \u00e9s saj\u00e1t hasznukra akart\u00e1k ford\u00edtani a folyamatokat.@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@1962-t\u0151l|Beindult Rom\u00e1ni\u00e1ban a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u00e1llamilag koordin\u00e1lt elad\u00e1sa. A \u0022term\u00e9keket\u0022 n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. NSZK-nak egy magasan k\u00e9pzett ember\u00e9rt 11.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie, m\u00edg egy di\u00e1k\u00e9rt csak 1.800 m\u00e1rk\u00e1t.@1968|Els\u0151 alkalommal tartott\u00e1k meg az Aranyszarvas Nemzetk\u00f6zi Fesztiv\u00e1lt.@1971|Megalakult az els\u0151 brass\u00f3i egyetem.@1970-t\u0151l|Innent\u0151l az NSZK-nak minden n\u00e9met\u00e9rt egys\u00e9gesen 8.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda \u00fatra sz\u00f3l\u00f3 v\u00edzum \u00e1ra.@1977. m\u00e1rcius 4.|7,2-es f\u00f6ldreng\u00e9s r\u00e1zta meg a v\u00e1rost, amelynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben sz\u00e1mos \u00e9p\u00fclet megrong\u00e1l\u00f3dott.@1982-t\u0151l|Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lel\u00e9p\u0151k k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is, ami tov\u00e1bb n\u00f6velte az \u00e1rat, a kiv\u00e1ndorl\u00f3knak pedig al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyont\u00e1rgyaikat az \u00e1llamra hagyj\u00e1k. A n\u00e9metek term\u00e9szetben is fizethettek. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy csak Volkswagen g\u00e9pkocsit tudnak sz\u00e1ll\u00edtani, a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy ink\u00e1bb Mercedest k\u00e9rn\u00e9nek, de hajland\u00f3k v\u00e1rni.@1986. augusztus 31.|\u00dajabb 7-es er\u0151ss\u00e9g\u0171 f\u00f6ldreng\u00e9s volt.@1987. november 15.|Brass\u00f3ban zavarg\u00e1sok t\u00f6rtek ki a kommunista rezsim \u00e9s Nicolae Ceau\u0219escu ellen. A megmozdul\u00e1st hamar levert\u00e9k \u00e9s sz\u00e1mos felkel\u0151 elt\u0171nt vagy b\u00f6rt\u00f6nbe ker\u00fclt.@1989. december 22.|Temesv\u00e1rt k\u00f6vetve, Brass\u00f3ban is elkezd\u0151d\u00f6tt a kommunista rezsim elleni forradalom, amely sok hal\u00e1los \u00e1ldozatot \u00e9s sebes\u00fcltet k\u00f6vetelt.@1990-ig|A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokkal egy\u00fctt \u00f6sszesen 250-400 ezer f\u0151re teszik az eladott n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1t. A sikeres \u00fczlet l\u00e1tt\u00e1n a rom\u00e1nok zsid\u00f3kat is kezdtek \u00e1rulni Izraelnek, majd a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r b\u00e1rkit eladtak, ha volt, aki fizetett \u00e9rt\u00fck (vagyis kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat).@1991-1992|A hat\u00e1rok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val a megmaradt 95.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1szb\u00f3l 75.000 ember v\u00e1ndorolt ki \u00f6nk\u00e9nt, szellemfalvakat hagyva maguk ut\u00e1n. A kev\u00e9s megmarad sz\u00e1sz t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra m\u00e1r rom\u00e1nabb lett a rom\u00e1nn\u00e1l, ahogyan Klaus Iohannis p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&acta.bibl.u-szeged.hu: Brass\u00f3 r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/acta.bibl.u-szeged.hu\/4966\/1\/belvedere_2004_005_006_027-030.pdf\nOrb\u00e1n Bal\u00e1zs: A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld le\u00edr\u00e1sa|https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Tunderkert-tunderkert-1\/a-szekelyfold-leirasa-14496\/barczasag-16604\/xiii-brasso-16AB7\/brasso-kivaltsagai-tortenelme-16AC4\/\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet kialakul\u00e1sa|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/03\/erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_kialakulasa\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet megsemmis\u00fcl\u00e9se|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/31\/az_erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese"},"castles":[{"castleId":118,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bra\u0219ovia","settlement_HU":"Cenk-hegy, Brass\u00f3","settlement_LO":"T\u00e2mpa, Bra\u0219ov","address":"","listorder":100,"gps_lat":"45.6334490000","gps_long":"25.5921770000","oldcounty":40,"country":4,"division":22,"cond":6,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1304-Brasso-Brassovia-var-Cenkhegy\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Ecologicmarket, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tampa_Natural_Reservation_from_Brasov_Romania.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Tampa Natural Reservation from Brasov Romania\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/82\/Tampa_Natural_Reservation_from_Brasov_Romania.jpg\/512px-Tampa_Natural_Reservation_from_Brasov_Romania.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Tampa_Natural_Reservation_from_Brasov_Romania.jpg\u0022\u003EEcologicmarket\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Cenk-hegyi v\u00e1r;Brassovia","seolink":"brasso-cenk-hegyi-var","georegion":"Kereszt\u00e9ny-havas, Barcas\u00e1g","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@12-13. sz\u00e1zad|Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezid\u0151t\u00e1jt, az \u00c1rp\u00e1d-korban \u00e9p\u00fclt a d\u00e9l-erd\u00e9lyi magyar hat\u00e1rv\u00e9delmi rendszer r\u00e9szek\u00e9nt. Az \u00e9p\u00edt\u00e9s idej\u00e9r\u0151l \u00e9s az \u00e9p\u00edttet\u0151r\u0151l nincs pontos inform\u00e1ci\u00f3. A 957 m magas Cenk-hegy tetej\u00e9n \u00e1ll, a hegytet\u0151re legegyszer\u0171bben felvon\u00f3val juthatunk.@#5|@1241|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s kor\u00e1ban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg elpusztult, de \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. A 13. sz\u00e1zadban sz\u00e9kelyeket telep\u00edtettek a k\u00f6rny\u00e9kre, hogy a v\u00e1rban hely\u0151rs\u00e9gk\u00e9nt szolg\u00e1ljanak.@#6|@1421|II. Mur\u00e1d serege foglalta el Brass\u00f3 v\u00e1ros\u00e1val egy\u00fctt. Ekkor a v\u00e1rat a brass\u00f3iak k\u00e9nytelen voltak z\u00e1logba adni II. Mur\u00e1dnak.@1447. v\u00e9ge|Hunyadi J\u00e1nos v\u00e1s\u00e1rolta vissza a t\u00f6r\u00f6kt\u0151l, majd lerombol\u00e1s\u00e1t parancsolta meg, mivel fenntart\u00e1sa t\u00fal k\u00f6lts\u00e9ges lett volna, \u00e9s az ellens\u00e9g kez\u00e9re ker\u00fclve vesz\u00e9lyt jelentett volna a k\u00f6rny\u00e9kre.@1454\u20131455|A brass\u00f3i v\u00e1rosfalak nagyar\u00e1ny\u00fa fejleszt\u00e9sekor Hunyadi J\u00e1nos enged\u00e9ly\u00e9vel a v\u00e1rosra n\u00e9zve vesz\u00e9lyess\u00e9 v\u00e1l\u00f3 r\u00e9gi cenki-v\u00e1r falainak legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t lebontott\u00e1k. D\u00e9nes esztergomi \u00e9rsek 1455-ben \u00edrt level\u00e9ben olvashat\u00f3, hogy a v\u00e1r bels\u0151 ter\u00fclet\u00e9n \u00e1ll\u00f3 12. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt Szt. Leon\u00e1rd k\u00e1poln\u00e1t a v\u00e1rral egy\u00fctt a brass\u00f3iak romboltak le.@#7|&acta.bibl.u-szeged.hu: Brass\u00f3 r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/acta.bibl.u-szeged.hu\/4966\/1\/belvedere_2004_005_006_027-030.pdf\nOrb\u00e1n Bal\u00e1zs: A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld le\u00edr\u00e1sa|https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Tunderkert-tunderkert-1\/a-szekelyfold-leirasa-14496\/barczasag-16604\/xiii-brasso-16AB7\/brasso-kivaltsagai-tortenelme-16AC4\/"},{"castleId":125,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Cet\u0103\u0163uia","settlement_HU":"Brass\u00f3","settlement_LO":"Bra\u0219ov","address":"Strada Dealul Cet\u0103\u0163ii 5","listorder":34,"gps_lat":"45.6493030000","gps_long":"25.5916990000","oldcounty":40,"country":4,"division":22,"cond":1,"entrance":0,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1305-Brasso-Fellegvar\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cet%C4%83%C5%A3uia_Bra%C5%9Fov_-_panoramio_(9).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cet\u0103\u0163uia Bra\u015fov - panoramio (9)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f0\/Cet%C4%83%C5%A3uia_Bra%C5%9Fov_-_panoramio_%289%29.jpg\/512px-Cet%C4%83%C5%A3uia_Bra%C5%9Fov_-_panoramio_%289%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cet%C4%83%C5%A3uia_Bra%C5%9Fov_-_panoramio_(9).jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Brass\u00f3, Fellegv\u00e1r","seolink":"brasso-fellegvar","georegion":"Barcas\u00e1g","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1524|K\u0151b\u0151l \u00e9s t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l egy f\u00e9lk\u00f6r alak\u00fa tornyot \u00e9p\u00edtettek a mai Fellegv\u00e1r hely\u00e9n. K\u00e9s\u0151bb fallal vett\u00e9k k\u00f6rbe a hegy plat\u00f3j\u00e1t, mely nem sokkal ezut\u00e1n Castaldo gener\u00e1lis\u00e9 lett.@#8|@1529|Brass\u00f3 Ferdin\u00e1nd kir\u00e1ly oldal\u00e1ra \u00e1llt. Szult\u00e1ni hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1ssal Petru Rare\u0219 moldvai vajda bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe \u00e9s a sz\u00e9kelyekkel sz\u00f6vets\u00e9gben j\u00fanius 29-\u00e9n legy\u0151zte F\u00f6ldv\u00e1rn\u00e1l Ferdin\u00e1nd sereg\u00e9t. Miut\u00e1n a sz\u00e1szok Buda megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n sem akartak h\u00f3dolni Szapolyainak, okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9n ism\u00e9t bet\u00f6rt \u00e9s Szapolyai vez\u00e9r\u00e9vel, Kun Kocs\u00e1rddal F\u00f6ldv\u00e1rn\u00e1l ism\u00e9t sz\u00e9tverte a sz\u00e1szokat valamint megrohanva Brass\u00f3t, elfoglalta \u00e9s lerontotta annak f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt fellegv\u00e1r\u00e1t, de a j\u00f3l er\u0151d\u00edtett v\u00e1rost sikertelen\u00fcl ostromolta. Falait nem sokkal ezut\u00e1n kijav\u00edtott\u00e1k, de egy t\u0171zv\u00e9sz alkalm\u00e1val le\u00e9gett.@1530. j\u00fanius 19.|B\u00e1thory Istv\u00e1n erd\u00e9lyi vajda Tord\u00e1n ki\u00e1ltv\u00e1nyt int\u00e9zett a sz\u00e1szokhoz, \u00e9s kiv\u00e1lts\u00e1gaik tiszteletben tart\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9rte csatlakoz\u00e1suk fej\u00e9ben. A meg\u00e1talkodott sz\u00e1szok nem hajlottak a j\u00f3 sz\u00f3ra, ez\u00e9rt B\u00e1thory hadat ind\u00edtott \u00e9s augusztusban elfoglalta Medgyest \u00e9s a t\u00f6bbi m\u00e1s sz\u00e1sz v\u00e1rost.@1530. okt\u00f3ber 30.|P\u00e9ter havasalf\u00f6ldi vajda t\u00f6r\u00f6k \u00e9s az erd\u00e9lyi vajda \u00e1ltal k\u00fcld\u00f6tt sz\u00e9kely seregekkel h\u00e1rom heti heves ostrom ut\u00e1n felad\u00e1sra k\u00e9nyszer\u00edtette Brass\u00f3t. Szapolyai nem \u00e1llt bossz\u00fat a brass\u00f3iakon, hanem 1531-ben kiv\u00e1lts\u00e1gaikat meger\u0151s\u00edtette \u00e9s meghagyta \u0151ket vall\u00e1suk szabad gyakorl\u00e1s\u00e1ban, akik ezut\u00e1n h\u0171s\u00e9gesek maradtak hozz\u00e1 \u00e9s ut\u00f3daihoz.@#9|@#10|@#12|@#13|@#14|@1625|Teljesen \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, ebben az id\u0151ben \u00e1st\u00e1k ki az er\u0151d\u00edtm\u00e9ny 81 m m\u00e9ly k\u00fatj\u00e1t is.@#23|@#25|@1688|Az Erd\u00e9lyt megsz\u00e1ll\u00f3 Habsburg-seregek el\u0151l a brass\u00f3iak egy r\u00e9sze a Fellegv\u00e1rba h\u00faz\u00f3dott.@1688. m\u00e1jus 26.|Veterani t\u00e1bornok cs\u00e1sz\u00e1ri serege elfoglalta a Fellegv\u00e1rat.@1690. augusztus|A kuruc mozgalom idej\u00e9n cs\u00e1sz\u00e1riak f\u00e9szkelt\u00e9k be magukat a v\u00e1rba gr\u00f3f Guttenstein vezet\u00e9s\u00e9vel, aki ezut\u00e1n sok\u00e1ig sanyargatta a v\u00e1rost \u00e9s k\u00f6rny\u00e9k\u00e9t.@#26|@#27|@1773|II. J\u00f3zsef orsz\u00e1gn\u00e9z\u0151 \u00fatja sor\u00e1n Brass\u00f3ba is ell\u00e1togatott, megtekintette a v\u00e1rat, s elrendelte jav\u00edt\u00e1s\u00e1t a kincst\u00e1r k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n.@1782|A renov\u00e1l\u00e1s m\u00e9g be sem fejez\u0151d\u00f6tt, amikor a cs\u00e1sz\u00e1r felaj\u00e1nlotta a v\u00e1rosnak 15000 forint\u00e9rt. A v\u00e1rosi tan\u00e1cs v\u00e9g\u00fcl \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, nem veszik meg a v\u00e1rat. Ezut\u00e1n egy ideig b\u00f6rt\u00f6n\u00fcl szolg\u00e1lt, 1789-ben t\u00f6r\u00f6k foglyok, majd 1809-ben franci\u00e1k s\u00ednyl\u0151dtek benne. 19 \u00e9v m\u00falva, a nagy pestisj\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n itt k\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00e9k el a gyan\u00fas betegeket.@1817|Karolina cs\u00e1sz\u00e1rn\u00e9 tett l\u00e1togat\u00e1st a v\u00e1rban, mely esem\u00e9nyt meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 eml\u00e9kt\u00e1bla ma is l\u00e1that\u00f3 a v\u00e1r f\u0151kapuj\u00e1n.@1817|Meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a K\u00e1rolyi-kapunak is nevezett \u00faj bej\u00e1ratot a r\u00e9gi kapu hely\u00e9re.@#28|@1849|A szabads\u00e1gharcban Bem t\u00e1bornok honv\u00e9dei foglalt\u00e1k el.@1849. j\u00fanius 19.|A c\u00e1ri csapatok L\u00fcderz t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel egynapi ostrom ut\u00e1n elfoglalt\u00e1k. Ezut\u00e1n elvesztette had\u00e1szati jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t.&acta.bibl.u-szeged.hu: Brass\u00f3 r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete|http:\/\/acta.bibl.u-szeged.hu\/4966\/1\/belvedere_2004_005_006_027-030.pdf\nOrb\u00e1n Bal\u00e1zs: A Sz\u00e9kelyf\u00f6ld le\u00edr\u00e1sa|https:\/\/www.arcanum.com\/hu\/online-kiadvanyok\/Tunderkert-tunderkert-1\/a-szekelyfold-leirasa-14496\/barczasag-16604\/xiii-brasso-16AB7\/brasso-kivaltsagai-tortenelme-16AC4\/"}],"sights":[{"sightId":2000,"townId":77,"active":2,"name_LO":"","address":"Curtea Honterus","mapdata":"1|994|1924","gps_lat":"45.6410147559","gps_long":"25.5880498938","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Fekete-templom-Brasso-284","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=186","picture":"\u003Ca title=\u0022Mark Ahsmann, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_075.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002220140627 Bra\u015fov 075\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0d\/20140627_Bra%C5%9Fov_075.jpg\/512px-20140627_Bra%C5%9Fov_075.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_075.jpg\u0022\u003EMark Ahsmann\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Nagyboldogasszony templom, Fekete templom","seolink":"egykori-nagyboldogasszony-templom-fekete-templom","note":"","history":"1383 \u00e9s 1424 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, az egykori Magyarorsz\u00e1g legnagyobb temploma volt (ma Rom\u00e1nia legnagyobb temploma) eredetileg a Nagyboldogasszonynak volt szentelve. D\u00e9li kapuja felett M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s Arag\u00f3niai Beatrix c\u00edmere, a reform\u00e1ci\u00f3 \u00f3ta evang\u00e9likus templom. Mellette \u00e1ll a nagy reform\u00e1tornak Honterus J\u00e1nosnak a szobra. A Honterus-udvarnak nevezett t\u00e9ren \u00e1ll.@\nEgy n\u00e9pszer\u0171 v\u00e9leked\u00e9s szerint a Fekete templomnak az 1689-es t\u0171zv\u00e9sz sor\u00e1n r\u00e1rak\u00f3dott korom k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte fekete sz\u00edn\u00e9t, \u00e9s \u00edgy nev\u00e9t is. Ennek ellen\u00e9re 21. sz\u00e1zadi vizsg\u00e1latok nem tal\u00e1ltak t\u0171zpuszt\u00edt\u00e1sra utal\u00f3 r\u00e9tegeket; a templom puszt\u00e1n a k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok miatt feketedett meg. Megjegyzend\u0151, hogy a \u201eFekete templom\u201d nevet csak a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n kezdt\u00e9k haszn\u00e1lni.@\n1383 \u00e9s 1477 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1skor elpusztult Szent Katalin-templom, \u00dajbrass\u00f3 pl\u00e9b\u00e1niatemplom\u00e1nak hely\u00e9re, amely 1295-t\u0151l d\u00e9k\u00e1ns\u00e1g k\u00f6zpontja volt. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9s megkezd\u00e9se Thomas Sander pl\u00e9b\u00e1nos nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. 1384-ben Kaplai Demeter esztergomi \u00e9rsek, 1399-ben IX. Bonif\u00e1c p\u00e1pa b\u00facs\u00falev\u00e9llel t\u00e1mogatta. 1408-ra fejez\u0151dhetett be a szent\u00e9ly \u00e9p\u00edt\u00e9se. Elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9t\u0151l a v\u00e1ros Sz\u0171z M\u00e1ri\u00e1nak szentelt f\u0151 pl\u00e9b\u00e1niatemploma volt. 1421-ben a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k t\u00e1mad\u00e1sa vetette vissza az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st. Ezut\u00e1n 1422-ben V. M\u00e1rton p\u00e1pa b\u00facs\u00falevel\u00e9vel t\u00e1mogatta \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. 1444-ben Hunyadi J\u00e1nos elengedte a v\u00e1ros Szent M\u00e1rton-napi cenzus\u00e1t, amelyet a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re tudtak ford\u00edtani. H\u00e1l\u00e1b\u00f3l a f\u0151haj\u00f3 egyik oszlop\u00e1n elhelyezt\u00e9k a Hunyadiak c\u00edmer\u00e9t. 1475-re fejez\u0151dhetett be a templom \u00e9p\u00edt\u00e9se.@\nK\u00e9ttornyosnak tervezt\u00e9k, az elk\u00e9sz\u00fclt nyugati tornyot v\u00e9g\u00fcl 1514-ben szentelt\u00e9k fel.@\n1542-ben, a v\u00e1ros reform\u00e1ci\u00f3ja idej\u00e9n az evang\u00e9likusok\u00e9 lett. 1542 okt\u00f3ber\u00e9ben itt tartott\u00e1k az els\u0151 n\u00e9met nyelv\u0171 evang\u00e9likus istentiszteletet Erd\u00e9lyben. 1544-ben, Luther szem\u00e9lyes aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1ra Johannes Honterust v\u00e1lasztott\u00e1k lelk\u00e9sz\u00e9v\u00e9. 1689. \u00e1prilis 21-\u00e9n, a kort\u00e1rsak \u00e1ltal a cs\u00e1sz\u00e1ri katonas\u00e1g gy\u00fajtogat\u00e1s\u00e1nak tulajdon\u00edtott t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett. 1710\u20131714-ben \u00e9p\u00fcltek az oldalhaj\u00f3k karzatai, az inasok \u00e9s seg\u00e9dek sz\u00e1m\u00e1ra. Az 1738-as f\u00f6ldreng\u00e9sben ism\u00e9t megs\u00e9r\u00fclt.@\n1750-ben a nagyharang lezuhant a toronyb\u00f3l. 1762 \u00e9s 1772 k\u00f6zt danckai mesterek \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1, ekkor k\u00e9sz\u00fclt mai boltozata is Stephan Closius orvos, v\u00e1rosi tan\u00e1csos szervez\u00e9s\u00e9ben \u00e9s ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1val. 1836 \u00e9s 39 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9sz\u00fclt a jelenlegi orgona, \u00e9s 1866-ban az \u00faj olt\u00e1r.@\nA I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt az Orsz\u00e1gos M\u0171eml\u00e9ki Fel\u00fcgyel\u0151s\u00e9g \u00e1ltal megkezdett helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1latai f\u00e9lbeszakadtak, 1924 \u00e9s 25 k\u00f6z\u00f6tt Albert Schuller vezet\u00e9s\u00e9vel, majd 1937 \u00e9s 44 k\u00f6z\u00f6tt illetve 1984 \u00e9s 1999 k\u00f6z\u00f6tt restaur\u00e1lt\u00e1k.@\nH\u00e1romhaj\u00f3s, g\u00f3tikus csarnoktemplom. Hossza 89, sz\u00e9less\u00e9ge 38, a haj\u00f3 magass\u00e1ga 42m, a torony\u00e9 65 m. A f\u0151haj\u00f3 nyugati \u00e9s keleti v\u00e9g\u00e9ben 1656-ig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg k\u00e9t mell\u00e9kk\u00e1poln\u00e1ja is volt. K\u00edv\u00fclr\u0151l minden m\u00e1sodik pill\u00e9r\u00e9t a templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel egykor\u00fa szobor m\u00e1solata d\u00edsz\u00edti (az eredetieket a templomban \u0151rzik). Az \u00e1br\u00e1zolt alakok: Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos, Szent Mih\u00e1ly arkangyal, Szent Jakab apostol, Szent Mikl\u00f3s (?), Thomas Sander pl\u00e9b\u00e1nos, a templom alap\u00edt\u00f3ja (?), Luk\u00e1cs evang\u00e9lista, P\u00e1l apostol, Krisztus mint Salvator Mundi (Vil\u00e1g Megv\u00e1lt\u00f3ja), Szent P\u00e9ter \u00e9s az egykori v\u00e9d\u0151szent, Sz\u0171z M\u00e1ria, l\u00e1ba alatt Brass\u00f3 els\u0151 c\u00edmer\u00e9vel.@\nAz 1689-es t\u0171zv\u00e9sz el\u0151tt 22 mell\u00e9kolt\u00e1ra volt, a mai, a templom st\u00edlus\u00e1hoz igazod\u00f3 f\u0151olt\u00e1rt 1865-ben, Peter Bartesch v\u00e1rosi f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. A k\u00f6z\u00e9ps\u0151 olt\u00e1rk\u00e9p (a Hegyi besz\u00e9d) Friedrich Martersteig weimari fest\u0151 m\u0171ve. Az olt\u00e1r bal oldali oszlopa el\u0151tti Honterus-eml\u00e9kk\u0151 azon a helyen \u00e1ll, ahov\u00e1 a reform\u00e1tort temett\u00e9k. Az olt\u00e1r m\u00f6g\u00e9 van befalazva Thomas Sandernak, a templomot alap\u00edt\u00f3 pl\u00e9b\u00e1nosnak a s\u00edrk\u00f6ve. Sz\u00f3sz\u00e9ke \u00e9s a tan\u00e1csurak padja 1696-ban, a szent\u00e9ly padjai 1700-ban k\u00e9sz\u00fcltek. A sz\u00f3sz\u00e9kkel szemk\u00f6zti pill\u00e9ren a Hunyadi-c\u00edmer l\u00e1that\u00f3. A szent\u00e9ly \u00e9szaki fal\u00e1n vezett\u00e9k a Breve Chronicon Daciae c\u00edm\u0171 falikr\u00f3nik\u00e1t, amely az 1143 \u00e9s 1571 k\u00f6z\u00f6tti erd\u00e9lyi esem\u00e9nyeket \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg. A d\u00e9li oldalhaj\u00f3 keleti fal\u00e1n Fritz Schullerus k\u00e9pe: a tan\u00e1csurak \u00e9s az \u00fan. \u201esz\u00e1zaty\u00e1k\u201d (a v\u00e1rosi k\u00e9pvisel\u0151test\u00fclet) 1543. december 26-\u00e1n felesk\u00fcsznek Honterus reform\u00e1ci\u00f3s k\u00f6nyv\u00e9re.@\nA d\u00e9li kapu el\u0151csarnok\u00e1ban l\u00e1that\u00f3, 1477-ben k\u00e9sz\u00fclt fresk\u00f3k az Angyali \u00fcdv\u00f6zletet (az \u00fan. Schwarze Madonna), M\u00e1ty\u00e1s \u00e9s Beatrix c\u00edmer\u00e9t, a Kir\u00e1lyok im\u00e1d\u00e1s\u00e1t, Alexandriai Szent Katalint \u00e9s Szent Borb\u00e1l\u00e1t \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. A torony alatt a templom t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tekinthet\u0151 meg.@\n1914-ig h\u00e9t harangja volt, ezek k\u00f6z\u00fcl akkor h\u00e1rmat leszereltek \u00e9s \u00e1gy\u00fanak olvasztottak be. 7300 kg-os nagyharangja a legnagyobb mozd\u00edthat\u00f3 harang Rom\u00e1ni\u00e1ban \u00e9s eredetileg 1514-b\u0151l sz\u00e1rmazik, de az 1689-es t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00e9s 1750-es lezuhan\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en, 1858-ban \u00fajra\u00f6nt\u00f6tt\u00e9k. 2001-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k f\u00f6l D\u00e9lkelet-Eur\u00f3pa legnagyobb orgon\u00e1j\u00e1t, amely 3993 s\u00edpot sz\u00e1ml\u00e1l \u00e9s 76 regiszteres. A berlini Carl August Buchholz \u00e9p\u00edtette 1836 \u00e9s 1839 k\u00f6z\u00f6tt.@\nA templomban tal\u00e1lhat\u00f3 a T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gon k\u00edv\u00fcli Eur\u00f3pa legnagyobb anat\u00f3liai sz\u0151nyeggy\u0171jtem\u00e9nye. A 16\u201318. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt 119 sz\u0151nyeget a T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1got j\u00e1r\u00f3 sz\u00e1sz keresked\u0151k v\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k \u00e9s aj\u00e1nd\u00e9kozt\u00e1k az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gnek. Ma a templombels\u0151t d\u00edsz\u00edtik. A templom tov\u00e1bbi kincsei k\u00f6z\u00e9 tartozik az 1476-ban egy segesv\u00e1ri mester \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s Johannes Reudel keresked\u0151 \u00e1ltal adom\u00e1nyozott keresztel\u0151medence, egy g\u00f3tikus, \u00f6nt\u00f6ttvas szents\u00e9gtart\u00f3 \u00e9s k\u00e9t, 1504-ben k\u00e9sz\u00fclt kehely. D\u00e9li oldal\u00e1n \u00e1ll Johannes Honterus szobra, Harro Magnussen alkot\u00e1sa, 1898-b\u00f3l.\n&\nwikipedia: Fekete templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Fekete_templom"},{"sightId":2001,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Sf\u00e2ntul Ioan 7","mapdata":"1|1430|1384","gps_lat":"45.6441837998","gps_long":"25.5918415225","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/www.ofm.ro\/hazaink-2007.12.23","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Keresztelo-Szent-Janos-ferences-templom-Brasso-1059","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=245","picture":"\u003Ca title=\u0022NeaAlecu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%E2%80%9DSf._Ioan_Botez%C4%83torul%E2%80%9D.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica \u201dSf. Ioan Botez\u0103torul\u201d\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3c\/Biserica_%E2%80%9DSf._Ioan_Botez%C4%83torul%E2%80%9D.JPG\/512px-Biserica_%E2%80%9DSf._Ioan_Botez%C4%83torul%E2%80%9D.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%E2%80%9DSf._Ioan_Botez%C4%83torul%E2%80%9D.JPG\u0022\u003ENeaAlecu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Keresztel\u0151 Szent J\u00e1nos ferences templom \u00e9s kolostor","seolink":"keresztelo-szent-janos-ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"1486-ban eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a klarissza ap\u00e1c\u00e1k alap\u00edtotta kolostort. 1543-k\u00f6r\u00fcl a protest\u00e1nns\u00e1 v\u00e1l\u00f3 v\u00e1rosban felsz\u00e1molt\u00e1k a klarissz\u00e1k kolostor\u00e1t. Ekkor a templom \u00e9s a kolostor az evang\u00e9likusok kez\u00e9re ker\u00fclt, akik t\u00f6bb, mint sz\u00e1z \u00e9vig gabonarakt\u00e1rnak haszn\u00e1lt\u00e1k. 1644-ben fel\u00faj\u00edtott\u00e1k \u00e9s evang\u00e9likus templomm\u00e1 lett. 1688-ban t\u00e9rt vissza az els\u0151 ferences a v\u00e1rosba, az Ausztri\u00e1b\u00f3l \u00e9rkez\u0151 Eliseus de Sancto Georgio testv\u00e9r. 1716-ban az osztr\u00e1k katonai adminisztr\u00e1ci\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a jezsuit\u00e1k kapt\u00e1k meg a templomot. 1718-ban le\u00e9gett. 1724-ben K\u00f6n\u00f6gsegg \u00e9s Tige t\u00e1bornokok k\u00f6zbenj\u00e1r\u00e1s\u00e1val kapt\u00e1k vissza a ferencesek. 1725-re helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, amihez Tige gener\u00e1lis adom\u00e1nya is hozz\u00e1j\u00e1rult. Berendez\u00e9s\u00e9t ferences rendi mesterek k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k el. A haj\u00f3 faszerkezetes boltozat\u00e1t 1834-ben Horv\u00e1th Gy\u00f6rgy k\u00e9sz\u00edtette.@\nOlt\u00e1rk\u00e9p\u00e9n J\u00e9zus Krisztus megkeresztel\u00e9se l\u00e1that\u00f3. Orgon\u00e1ja 1751-ben k\u00e9sz\u00fclt. Itt szolg\u00e1lt a P. Csisz\u00e9r Elek (+1942), aki a rend reform\u00e1l\u00e1s\u00e1n dolgozott, \u00e9s P. Boros Fortun\u00e1t (+1953), akit 1951. augusztus 20-\u00e1n e kolostorb\u00f3l hurcoltak el a Jilava-i b\u00f6rt\u00f6nbe, ahol hit\u00e9\u00e9rt v\u00e9rtan\u00fahal\u00e1lt halt. Mindkett\u0151j\u00fck boldogg\u00e1 avat\u00e1sa folyamatban van.\n&\nwikipedia: Ferences templom \u00e9s kolostor (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ferences_templom_%C3%A9s_kolostor_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2002,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mure\u0219enilor 19","mapdata":"1|1125|1336","gps_lat":"45.6445171098","gps_long":"25.5892271774","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/peterespal.ro\/hu\/hu\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Peter-es-Pal-plebaniatemplom-Brasso-1065","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=269","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Catolica,_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Catolica, Bra\u0219ov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/74\/Biserica_Catolica%2C_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\/512px-Biserica_Catolica%2C_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Catolica,_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom","seolink":"szent-peter-es-pal-romai-katolikus-plebaniatemplom","note":"","history":"1323-ban a barcelonai egyetemes rendi gy\u0171l\u00e9s enged\u00e9lyezte a domonkosok leteleped\u00e9s\u00e9t Brass\u00f3ban. 1342-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a templomukat \u00e9s kolostorukat, ami a mai templom hely\u00e9n \u00e1llt. A 16. sz\u00e1zadi reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n a magyar evang\u00e9likus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g haszn\u00e1lta. 1711-ben a ferences rend tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. 1716-ban a jezsuit\u00e1k tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. 1766-ban lebontott\u00e1k a g\u00f3tikus kolostortemplomot. 1773-ban a katolikus pl\u00e9b\u00e1nos, Ignatius Wagenseil M\u00e1ria Ter\u00e9zi\u00e1t\u00f3l k\u00e9rt seg\u00edts\u00e9get az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. 1776. j\u00fanius 3-\u00e1n kezd\u0151d\u00f6tt az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s Uzoni B\u00e9ldi J\u00e1nos pl\u00e9b\u00e1noss\u00e1ga idej\u00e9n Karl Joseph Lamasch \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n. 1782. szeptember 29-\u00e9n gr\u00f3f Batty\u00e1ny Ign\u00e1c p\u00fcsp\u00f6k szentelte fel. 1840-ben l\u00e9trehozt\u00e1k a r\u00f3mai katolikus gimn\u00e1ziumot. Az \u00f3lom\u00fcvegek 1891-1894 k\u00f6z\u00f6tt Budapesten k\u00e9sz\u00fcltek. A bej\u00e1ratn\u00e1l l\u00e1that\u00f3 monument\u00e1lis keresztet 1782-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k.\n&\nwikipedia: Brass\u00f3-belv\u00e1rosi r\u00f3mai katolikus templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Brass%C3%B3-belv%C3%A1rosi_r%C3%B3mai_katolikus_templom"},{"sightId":2003,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2ntul Bartolomeu","address":"Strada Lung\u0103 251","mapdata":"","gps_lat":"45.6626916094","gps_long":"25.5775433405","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/www.bartholomae.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Bertalan-evangelikus-templom-Brasso-1054","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=223","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%22Sfantul_Bartolomeu%22-Brasov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Sfantul Bartolomeu-Brasov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b0\/Biserica_%22Sfantul_Bartolomeu%22-Brasov_-_panoramio.jpg\/512px-Biserica_%22Sfantul_Bartolomeu%22-Brasov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_%22Sfantul_Bartolomeu%22-Brasov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Bertalan evang\u00e9likus templom, Bartholom\u00e4uskirche","seolink":"szent-bertalan-evangelikus-templom-bartholomauskirche","note":"","history":"A brass\u00f3i sz\u00e1sz evang\u00e9likus Szent Bertalan-templom (n\u00e9met\u00fcl: Bartholom\u00e4uskirche) \u00d3brass\u00f3 \u00e9s a r\u00f3la elnevezett Bertalan-negyed hat\u00e1r\u00e1n, a Gespreng-hegy alatt \u00e1ll.@\nHely\u00e9n az \u00c1rp\u00e1d-korban m\u00e1r templom, k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte telep\u00fcl\u00e9s \u00e1llt, melyekr\u0151l csak felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy a N\u00e9met Lovagrend, majd annak ki\u0171z\u00e9se ut\u00e1n a kerci ap\u00e1ts\u00e1g birtokolta. Erre az utal, hogy a mai templom, amely a 13\u201314. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, a kerci m\u0171hely (\u00fan. ciszterci) st\u00edlus\u00e1nak jegyeit viseli mag\u00e1n. H\u00e1romhaj\u00f3s bazilika kereszthaj\u00f3val, st\u00edlusa kora g\u00f3tikus, rom\u00e1n elemekkel.@\nA brass\u00f3i magyarok k\u00e9s\u0151bb \u00c1rvale\u00e1ny-templomnak nevezt\u00e9k, mert a hagyom\u00e1ny szerint h\u00e1rom \u00e1rva le\u00e1ny \u00e9p\u00edtette, akiket az olt\u00e1r al\u00e1 temettek. A v\u00e1ros kialakul\u00e1sa ut\u00e1n \u00d3brass\u00f3 \u00e9szaki r\u00e9sz\u00e9nek pl\u00e9b\u00e1niatemploma lett. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k 1421-es \u00e9s Vlad \u021aepe\u0219 sereg\u00e9nek 1460-as puszt\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n jelent\u0151s m\u00f3dosul\u00e1sokkal \u00e9p\u00fclt \u00fajra, ekkor kapta mai mennyezet\u00e9t. 1502-ben eml\u00edtett\u00e9k a mellette m\u0171k\u00f6d\u0151 iskol\u00e1t. 1791-ben k\u00e9sz\u00fclt f\u0151olt\u00e1ra. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, de tornya az 1833-as f\u00f6ldreng\u00e9sben \u00f6sszeomlott, 1840\u20131842-ben helyette magasabbat \u00e9p\u00edtettek. Temet\u0151 \u00e9s v\u00e9d\u0151fal veszi k\u00f6r\u00fcl. 1905-ben \u00e9p\u00fclt a par\u00f3kia. 2003 \u00f3ta sz\u00e1sz n\u00e9prajzi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1that\u00f3 benne. \n&\nwikipedia: Szent Bertalan-templom (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szent_Bertalan-templom_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2004,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103 Sf\u00e2ntul Martin","address":"Dealul de jos 12.","mapdata":"1|1029|134","gps_lat":"45.6517937103","gps_long":"25.5885140372","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Martonhegyi-szasz-evangelikus-templom-Brasso-1062","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=185","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Biserica_evanghelica_Sf.Martin_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov Biserica evanghelica Sf.Martin (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/06\/Brasov_Biserica_evanghelica_Sf.Martin_%281%29.jpg\/512px-Brasov_Biserica_evanghelica_Sf.Martin_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Biserica_evanghelica_Sf.Martin_(1).jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent M\u00e1rton evang\u00e9likus templom, M\u00e1rtonhegyi templom, Martinsberger Kirche","seolink":"szent-marton-evangelikus-templom-martonhegyi-templom-martinsberger-kirche","note":"","history":"A brass\u00f3i sz\u00e1sz evang\u00e9likus Szent M\u00e1rton-templom (vagy M\u00e1rtonhegyi templom, n\u00e9met\u00fcl: Martinsberger Kirche) \u00d3brass\u00f3ban, a Fellegv\u00e1r-hegy nyugati oldal\u00e1ban. Egykori v\u00e9d\u0151szentj\u00e9r\u0151l a Fellegv\u00e1r-hegy nyugati oldala is a M\u00e1rtonhegy (Martinsberg) elnevez\u00e9st kapta. A 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt (1235-\u00f6s felttelezett kezd\u0151 id\u0151ponttal). Kezdetben tal\u00e1n a premontreiek\u00e9, k\u00e9s\u0151bb az obszerv\u00e1ns ferencesek\u00e9 lehetett. Luxemburgi Zsigmond 1395-ben mis\u00e9t mondatott benne. Az 1421-es t\u00f6r\u00f6k ostromban megs\u00e9r\u00fclt, a k\u00e1rokat csak t\u00f6bb \u00e9v alatt tudt\u00e1k kijav\u00edtani.@\nG\u00f3tikus elemeit a 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti. Szent\u00e9ly\u00e9t 1795\u201396-ban elbontott\u00e1k, \u00e9s hely\u00e9n a templomot a k\u00e9tszeres\u00e9re meghosszabb\u00edtott\u00e1k. Barokk olt\u00e1rk\u00e9p\u00e9t 1730-ban Martin Schuler festette. A festett sz\u00f3sz\u00e9kkorona \u00e9s a mellv\u00e9d festett kazett\u00e1i szint\u00e9n 18. sz\u00e1zadiak. Harangja 1521-b\u0151l val\u00f3. 1926-ban \u00faj orgon\u00e1t \u00e9s sz\u00ednes ablakokat kapott. A 2000-es \u00e9vekben felt\u00e1r\u00f3 \u00e9s rekonstrukci\u00f3s munk\u00e1latokat v\u00e9geztek rajta. Mellette cinterem \u00e9s a 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt egykori lelk\u00e9szlak.\n&\nwikipedia: M\u00e1rtonhegyi evang\u00e9likus templom (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/M%C3%A1rtonhegyi_evang%C3%A9likus_templom_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2005,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Brass\u00f3i magyar evang\u00e9likus templom","address":"Str. Iuliu Maniu 2","mapdata":"1|1991|1087","gps_lat":"45.6459999502","gps_long":"25.5965944022","religion":0,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Brass%C3%B3i_magyar_evang%C3%A9likus_templom","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Evanghelic%C4%83_Maghiar%C4%83_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Evanghelic\u0103 Maghiar\u0103 - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/66\/Biserica_Evanghelic%C4%83_Maghiar%C4%83_-_panoramio.jpg\/512px-Biserica_Evanghelic%C4%83_Maghiar%C4%83_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Evanghelic%C4%83_Maghiar%C4%83_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Brass\u00f3i magyar evang\u00e9likus templom","seolink":"brassoi-magyar-evangelikus-templom","note":"","history":"1783-ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k a brass\u00f3i magyar evang\u00e9likusok, akik kor\u00e1bban a sz\u00e1szokkal k\u00f6z\u00f6sen az egykori Szent Borb\u00e1la-k\u00e1poln\u00e1t, majd a Kert\u00e9sz utcai templomot haszn\u00e1lt\u00e1k. A barcas\u00e1gi magyar lelk\u00e9szek itt tartott\u00e1k 1886-ban azt a konventet, amelyen kimondt\u00e1k az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi magyar evang\u00e9likus egyh\u00e1zmegye megalakul\u00e1s\u00e1t. A 16. sz\u00e1zadi reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok jellemz\u0151en evang\u00e9likus, a magyarok pedig reform\u00e1tus hitre t\u00e9rtek. A reform\u00e1tusok kapt\u00e1k meg a Kolostor utcai templomot is, de a vagyonos, befoly\u00e1sos sz\u00e1szok egy id\u0151 ut\u00e1n a magyarok egy r\u00e9sz\u00e9t visszacs\u00e1b\u00edtott\u00e1k az evang\u00e9likus hithez, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kedvezm\u00e9nyeket ny\u00fajtva a papoknak \u00e9s a h\u00edveknek, a reform\u00e1tus hit\u00e9letet pedig h\u00e1tr\u00e1ltatt\u00e1k. A magyar evang\u00e9likusok sz\u00e1ma n\u0151tt, \u00e9s a 17. sz\u00e1zadban birtokba vett\u00e9k a Kolostor utcai templomot is. Egy ideig a magyar evang\u00e9likusok k\u00e9pezt\u00e9k a legtekint\u00e9lyesebb barcas\u00e1gi magyar egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9get, azonban a sz\u00e1szok germaniz\u00e1l\u00f3 politik\u00e1juk folyt\u00e1n fokozatosan magukba olvasztott\u00e1k \u0151ket: Orb\u00e1n Bal\u00e1zs szerint a magyar nemzetis\u00e9g\u0171ek nem lehettek c\u00e9htagok, nem juthattak hivatalhoz vagy javakhoz, vall\u00e1sgyakorl\u00e1sukat korl\u00e1tozt\u00e1k, \u00edgy legnagyobb r\u00e9sz\u00fck \u00f6nk\u00e9nt olvadt be a sz\u00e1sz t\u00e1rsadalomba. A nemzetis\u00e9g\u00fckh\u00f6z ragaszkod\u00f3 magyarokat zaklatt\u00e1k, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl templomukb\u00f3l is kiszor\u00edtott\u00e1k \u0151ket. 1716-t\u00f3l a magyarok a K\u00f3rh\u00e1z utcai Szent Antal-k\u00e1poln\u00e1t haszn\u00e1lt\u00e1k, \u00e1m ez 1718-ban le\u00e9gett, \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t pedig nem enged\u00e9lyezt\u00e9k. Ekkor a Bolonya negyedi, egykoron a leprak\u00f3rh\u00e1zhoz tartoz\u00f3 15. sz\u00e1zadi romos Szent Borb\u00e1la-k\u00e1poln\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztek, felv\u00e1ltva haszn\u00e1lva azt a bolonyai sz\u00e1szokkal. A k\u00e1polna hely\u00e9n 1777-ben a sz\u00e1sz \u00e9s magyar evang\u00e9likusok fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a bolonyai sz\u00e1sz evang\u00e9likus templomot. A k\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt folyamatosak voltak a s\u00farl\u00f3d\u00e1sok, \u00edgy a magyarok 1783-ban, G\u00f6dri J\u00e1nos lelk\u00e9szs\u00e9ge idej\u00e9n fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a magyar evang\u00e9likus templomot, melyre az 1781-ben kiadott t\u00fcrelmi rendelet adott lehet\u0151s\u00e9get. Ekkor a gy\u00fclekezet 511 lelket sz\u00e1ml\u00e1lt, 1860-ban pedig 868 tagja volt, vagyis t\u00f6bb, mint a bolonyai sz\u00e1sz templomnak. A magyar evang\u00e9likusok tov\u00e1bbra is a sz\u00e1sz egyh\u00e1z keret\u00e9ben \u00e9ltek. Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 esperess\u00e9g alap\u00edt\u00e1s\u00e1nak d\u00f6nt\u00e9se 1874-ben sz\u00fcletett meg, \u00e9s 1886. m\u00e1rcius 25-\u00e9n barcas\u00e1gi magyar lelk\u00e9szek ebben a templomban tartott\u00e1k azt a konventet, amelyen kimondt\u00e1k az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 erd\u00e9lyi magyar evang\u00e9likus egyh\u00e1zmegye megalakul\u00e1s\u00e1t. \n&\nwikipedia: Brass\u00f3i magyar evang\u00e9likus templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Brass%C3%B3i_magyar_evang%C3%A9likus_templom"},{"sightId":2006,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Doctor Ion Cantacuzino 2","mapdata":"1|2450|455","gps_lat":"45.6497745198","gps_long":"25.6005862126","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bolonyai_sz%C3%A1sz_evang%C3%A9likus_templom","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Blumana_Saxon_Church_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Blumana Saxon Church 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9f\/RO_BV_Blumana_Saxon_Church_1.jpg\/512px-RO_BV_Blumana_Saxon_Church_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Blumana_Saxon_Church_1.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Bolonyai sz\u00e1sz evang\u00e9likus templom","seolink":"bolonyai-szasz-evangelikus-templom","note":"","history":"A templom hely\u00e9n egykoron a v\u00e1rosi leprak\u00f3rh\u00e1zhoz \u00e9s menhelyhez tartoz\u00f3 k\u00e1polna \u00e9s temet\u0151je \u00e1llt. Lepr\u00e1sokra m\u00e1r 1413-ban utalnak, az \u00e1pold\u00e1t pedig konkr\u00e9tan 1463-ban eml\u00edtik legel\u0151sz\u00f6r. Mellette fel\u00e9p\u00fclt a Szent Borb\u00e1l\u00e1nak szentelt g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa k\u00e1polna, melynek l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t 1477-ben er\u0151s\u00edtik meg. A j\u00e1rv\u00e1nyok megsz\u0171n\u00e9se ut\u00e1n a k\u00f3rh\u00e1zat fogad\u00f3v\u00e1 alak\u00edtott\u00e1k \u00e1t, a k\u00e1poln\u00e1t a reform\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n elhagyt\u00e1k, a 17. sz\u00e1zadi \u00fctk\u00f6zetekben \u00e9s d\u00fal\u00e1sokban megrong\u00e1l\u00f3dott.@\nBolony\u00e1ban, a jellemz\u0151en magyarok \u00e1ltal lakott brass\u00f3i el\u0151v\u00e1rosban a 18. sz\u00e1zadt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en fokozatosan n\u00f6vekedett a n\u00e9metajk\u00faak sz\u00e1ma a sz\u00e1szok terjeszked\u0151 \u00e9s beolvaszt\u00f3 politik\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. A bolonyai sz\u00e1szok 1713-ban a romos Szent Borb\u00e1la-k\u00e1poln\u00e1t \u00e9s a mellette lev\u0151 fa imah\u00e1zat nevezt\u00e9k ki evang\u00e9likus istentiszteleteik hely\u00e9\u00fcl. 1718-ban csatlakoztak hozz\u00e1juk a belv\u00e1rosb\u00f3l kiszor\u00edtott magyar evang\u00e9likusok. A k\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g felv\u00e1ltva haszn\u00e1lta a k\u00e1poln\u00e1t \u00e9s az imah\u00e1zat. 1739-ben Szeli J\u00f3zsef evang\u00e9likus lelk\u00e9sz orgon\u00e1t v\u00e1s\u00e1rolt, 1741-ben pedig harangtornyot \u00e9p\u00edtettek. 1755-ben M\u00e1ria Ter\u00e9zia j\u00f3v\u00e1hagyta a k\u00e1polna megnagyobb\u00edt\u00e1s\u00e1t, a munk\u00e1latok azonban csak 1776-ban kezd\u0151dtek: az \u00e9p\u00edtm\u00e9nyt lebontott\u00e1k, hely\u00e9n pedig 1777-ben elk\u00e9sz\u00fclt a ma is \u00e1ll\u00f3 nagyobb templom, mely megfelel\u0151 volt mindk\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. 1778. j\u00falius 19-\u00e9n szentelte fel Georg Preidt pl\u00e9b\u00e1nos. A sz\u00e1szok \u00e9s a magyarok felv\u00e1ltva haszn\u00e1lt\u00e1k az \u00faj templomot, azonban a k\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt folyamatosak voltak a s\u00farl\u00f3d\u00e1sok, \u00edgy 1783-ban a magyarok saj\u00e1t evang\u00e9likus templomot \u00e9p\u00edtettek maguknak, kik\u00f6lt\u00f6zve a sz\u00e1szok\u00e9b\u00f3l.\n&\nwikipedia: Bolonyai sz\u00e1sz evang\u00e9likus templom|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bolonyai_sz%C3%A1sz_evang%C3%A9likus_templom"},{"sightId":2007,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Prundului Stra\u00dfe 3","mapdata":"1|712|2401","gps_lat":"45.6381369982","gps_long":"25.5856052827","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Bolg%C3%A1rszegi_evang%C3%A9likus_templom","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Evanghelica_din_Schei_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Evanghelica din Schei 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/Biserica_Evanghelica_din_Schei_2.jpg\/512px-Biserica_Evanghelica_din_Schei_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Evanghelica_din_Schei_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Bolg\u00e1rszegi evang\u00e9likus templom, Evangelische Kirche Obere Vorstadt","seolink":"bolgarszegi-evangelikus-templom-evangelische-kirche-obere-vorstadt","note":"","history":"Barokk st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt 1790 \u00e9s 1794 k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy ez a v\u00e1ros legfiatalabb evang\u00e9likus temploma. Par\u00f3ki\u00e1j\u00e1val egy\u00fctt ma is a sz\u00e1sz k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get szolg\u00e1lja."},{"sightId":2008,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Adormire a Maicii Domnului","address":"Pia\u021ba Sfatului 3","mapdata":"1|1164|1597","gps_lat":"45.6429937074","gps_long":"25.5895940138","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.crestinortodox.ro\/biserici-manastiri\/biserica-sfanta-adormire-maicii-domnului-cetate-67986.html","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Maria-mennybemenetele-ortodox-templom-Brasso-1061","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=259","picture":"\u003Ca title=\u0022Mark Ahsmann, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140628_Bra%C5%9Fov_17.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002220140628 Bra\u015fov 17\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/bf\/20140628_Bra%C5%9Fov_17.jpg\/512px-20140628_Bra%C5%9Fov_17.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140628_Bra%C5%9Fov_17.jpg\u0022\u003EMark Ahsmann\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"M\u00e1ria mennybemenetele ortodox templom","seolink":"maria-mennybemenetele-ortodox-templom","note":"","history":"1833-ban Brass\u00f3 rom\u00e1n lakosai k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtettek egy b\u00fazasori h\u00e1z udvar\u00e1n. 1895 \u00e9s 1899 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg a templom a v\u00e1rosban lak\u00f3 rom\u00e1n keresked\u0151k adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l. G. Brus tervezte az 1895-ben \u00e9p\u00fclt b\u00e9csi ortodox templom modellje alapj\u00e1n. Mellette a pl\u00e9b\u00e1nia tornyos neobiz\u00e1nci \u00e9p\u00fclete \u00e1ll. Az utcai torony 1940-ben \u00f6sszed\u0151lt, csak 1972-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre."},{"sightId":2009,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Parascheva","address":"Strada Doctor Gheorghe Baiulescu 16","mapdata":"1|783|2608","gps_lat":"45.6368980120","gps_long":"25.5862632425","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Groaveri_church_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Groaveri church 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b7\/RO_BV_Groaveri_church_2.jpg\/512px-RO_BV_Groaveri_church_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Groaveri_church_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Szent Paraskeva ortodox temlom","seolink":"szent-paraskeva-ortodox-temlom","note":"","history":"1876-ban kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni az ortodoxok, eredetileg k\u00e1poln\u00e1nak a temet\u0151j\u00fck mellett. 1954-ben emelt\u00e9k templomi rangra. A b\u00e9csi ortodox templom mint\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fclt.\n&\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Groaveri ortodox templom|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Biserica_Groaveri_m.htm"},{"sightId":2010,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biserica Ortodox\u0103 Sf\u00e2ntul Nicolae","address":"Pia\u021ba Unirii 1","mapdata":"1|235|2813","gps_lat":"45.6356315357","gps_long":"25.5815263154","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Szent-Miklos-ortodox-templom-Brasso-1064","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=224","picture":"\u003Ca title=\u0022I, Sailko, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov,_san_nicola_01.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov, san nicola 01\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/df\/Brasov%2C_san_nicola_01.JPG\/512px-Brasov%2C_san_nicola_01.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov,_san_nicola_01.JPG\u0022\u003EI, Sailko\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szent Mikl\u00f3s ortodox templom","seolink":"szent-miklos-ortodox-templom","note":"","history":"A Bolg\u00e1rszeg legl\u00e1tv\u00e1nyosabb \u00e9p\u00edt\u00e9szeti eml\u00e9ke. A v\u00e1rosr\u00e9sz f\u0151ter\u00e9r\u0151l, a Porondr\u00f3l (Pia\u021ba Unirii, Anger) ny\u00edl\u00f3 parkban helyezkedik el. Kelet\u2013nyugati t\u00e1jol\u00e1s\u00fa. Kertj\u00e9ben \u00e1ll az Els\u0151 rom\u00e1n iskola \u00e9p\u00fclete, a Brass\u00f3i Ifjak M\u00fazeuma \u00e9s Coresi diak\u00f3nus szobra.@\nA bolg\u00e1rszegi ortodox templomra vonatkoz\u00f3 els\u0151 forr\u00e1s IX. Bonif\u00e1c p\u00e1pa 1399-ben, az esztergomi \u00e9rsekhez \u00edrott levele, amelyben utal a brass\u00f3i \u201eschismaticusok\u201d templom\u00e1ra. A mai \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n az \u00e1sat\u00e1sok szerint 1495-ben, IV. Szerzetes Vlad havasalf\u00f6ldi fejedelem uralkod\u00e1sa idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt az els\u0151 k\u0151templom g\u00f3tikus st\u00edlusban, soksz\u00f6g\u0171, t\u00e1mpill\u00e9res szent\u00e9llyel. Ez az els\u0151 templom azonban vagy megrong\u00e1l\u00f3dott, vagy nem bizonyult el\u00e9g t\u00e1gasnak, mert az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g fennmaradt iratai szerint Petru nev\u0171 papja 1518-ban n\u00e9pes k\u00f6vets\u00e9g \u00e9l\u00e9n j\u00e1rult V. (Neagoe) Basarab havasalf\u00f6ldi fejedelemhez azzal a k\u00e9r\u00e9ssel, hogy alap\u00edtson sz\u00e1mukra k\u0151templomot. Ezt k\u00f6vet\u0151en \u00e9p\u00fclt f\u00f6l a mai templom el\u0151dje. A havasalf\u00f6ldi fejedelmek adom\u00e1nyaikkal a k\u00e9s\u0151bbiekben is folyamatosan seg\u00edtett\u00e9k a templomot. 1583-ban Petru Cercel vajda b\u0151v\u00edtette, \u00e9p\u00edttetett hozz\u00e1 torn\u00e1cot, 1595-ben \u00c1ron moldvai fejedelem tornyot. Ezen \u00e9p\u00edt\u00e9si f\u00e1zisra eml\u00e9keztet a bej\u00e1rat f\u00f6l\u00f6tti, 1598-b\u00f3l val\u00f3 \u00f3szl\u00e1v nyelv\u0171 felirat.@\nMai k\u00fclsej\u00e9t a 18. sz\u00e1zadi barokk \u00e1talak\u00edt\u00e1sok hat\u00e1rozz\u00e1k meg. 1733 \u00e9s 1738 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k els\u0151 oldalk\u00e1poln\u00e1j\u00e1t, melyet k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9s bel\u00fclr\u0151l a havasalf\u00f6ldi Gheorghe Ranite festett ki 1738-ban. Esperese, Eustatie Vasilievici (Grid) 1743-ban l\u00e1togat\u00e1st tett Oroszorsz\u00e1gban, ahol Erzs\u00e9bet c\u00e1rn\u0151t\u0151l \u00e9s m\u00e1sokt\u00f3l jelent\u0151s \u00f6sszegeket kapott brass\u00f3i egyh\u00e1za jav\u00e1ra. Ebb\u0151l 1751-re az eg\u00e9sz templomot fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, \u00f3ratornyot \u00e9s egy m\u00e1sodik oldalk\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtettek hozz\u00e1, szint\u00e9n falfestm\u00e9nyekkel.@\nCserei Mih\u00e1ly \u00edr\u00f3 szerint 1710 h\u00fasv\u00e9tj\u00e1n a templom egyik, a Keresztre fesz\u00edtett Krisztust \u00e1br\u00e1zol\u00f3 ikonja v\u00e9rrel ver\u00edt\u00e9kezett. A templom ma k\u00e9t egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g k\u00f6zpontja is egyben. Temet\u0151j\u00e9ben nyugszanak Aurel Popovici \u00e9s Nicolae Titulescu politikusok.\n&\nwikipedia: Szent Mikl\u00f3s-templom (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Szent_Mikl%C3%B3s-templom_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2011,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Treime","address":"Strada George Bari\u021biu 12","mapdata":"1|929|1845","gps_lat":"45.6414709885","gps_long":"25.5875597388","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dimitris Kamaras from Athens, Greece, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Holy_Trinity_church_(Biserica_Sfanta_Treime_din_Cetate),_Brasov_(46424728812).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Holy Trinity church (Biserica Sfanta Treime din Cetate), Brasov (46424728812)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e0\/Holy_Trinity_church_%28Biserica_Sfanta_Treime_din_Cetate%29%2C_Brasov_%2846424728812%29.jpg\/512px-Holy_Trinity_church_%28Biserica_Sfanta_Treime_din_Cetate%29%2C_Brasov_%2846424728812%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Holy_Trinity_church_(Biserica_Sfanta_Treime_din_Cetate),_Brasov_(46424728812).jpg\u0022\u003EDimitris Kamaras from Athens, Greece\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g ortodox templom","seolink":"szentharomsag-ortodox-templom","note":"","history":"Az \u00fan. g\u00f6r\u00f6g komp\u00e1nia (keresked\u0151t\u00e1rsulat) 1678-ban j\u00f6tt l\u00e9tre. Tagjai t\u00e1vols\u00e1gi nagykeresked\u0151k \u00e9s v\u00e1llalkoz\u00f3k (\u201ekalm\u00e1rok\u201d) voltak, akiket \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt a korporat\u00edv szellem, azonos jogi st\u00e1tuszuk az Oszm\u00e1n, majd a Habsburg Birodalom ter\u00fclet\u00e9n \u00e9s egy ezzel j\u00e1r\u00f3 saj\u00e1tos kult\u00fara. Egym\u00e1s k\u00f6zt a g\u00f6r\u00f6g nyelvet haszn\u00e1lt\u00e1k \u00e9s valamennyien ortodox vall\u00e1s\u00faak voltak. Etnikai \u00e9s anyanyelvi h\u00e1tter\u00fck heterog\u00e9n volt: kezdetben a legt\u00f6bben arom\u00e1nok lehettek, de sz\u00e1mosan voltak k\u00f6zt\u00fck havasalf\u00f6ldi rom\u00e1nok \u00e9s balk\u00e1ni szl\u00e1vok (bolg\u00e1rok \u00e9s szerbek) is. A 18. sz\u00e1zad folyam\u00e1n a leggazdagabb bolg\u00e1rszegi rom\u00e1n keresked\u0151k k\u00f6z\u00fcl is sokan bel\u00e9ptek a t\u00e1rsas\u00e1gba. A bolg\u00e1rszegi rom\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9ge 1783-ban elvesztette tags\u00e1g\u00e1t a Komp\u00e1ni\u00e1ban, mert nem esk\u00fcd\u00f6tt meg r\u00e1, hogy \u201eg\u00f6r\u00f6g\u201d (azaz a mai G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1g vagy Maced\u00f3nia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik). A 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eredet\u0171 keresked\u0151csal\u00e1dok nyelvileg elrom\u00e1nosodtak \u00e9s csak szakr\u00e1lis nyelvk\u00e9nt ragaszkodtak a g\u00f6r\u00f6gh\u00f6z.@\nII. J\u00f3zsef t\u00fcrelmi rendelete ut\u00e1n, 1786-ban a Komp\u00e1nia, valamint az \u00fan. \u201ekoncivilit\u00e1si rendelet\u201d alapj\u00e1n a Belv\u00e1rosba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, nem kompanista rom\u00e1n \u00e9s g\u00f6r\u00f6g keresked\u0151k \u00e9s rom\u00e1n m\u00e9sz\u00e1rosok megkapt\u00e1k a v\u00e1rosi tan\u00e1cs enged\u00e9ly\u00e9t, hogy templomot \u00e9p\u00edtsenek minden ortodox h\u00edv\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Gedeon Nikiti\u0107 p\u00fcsp\u00f6k k\u00e9r\u00e9s\u00e9re pedig g\u00f6r\u00f6g\u00f6k \u00e9s rom\u00e1nok is megegyeztek egym\u00e1ssal, hogy k\u00f6z\u00f6sen fogj\u00e1k haszn\u00e1lni a templomot. Az \u00e9p\u00fclet felszentel\u00e9s\u00e9re 1788-ban ker\u00fclt sor. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vben azonban m\u00e1ris megkezd\u0151d\u00f6tt a t\u00f6bb mint egy \u00e9vsz\u00e1zadig folytat\u00f3d\u00f3 h\u00e1bor\u00fas\u00e1g a kompanist\u00e1k \u00e9s a nem kompanista rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt.@\nAz 1821-es Ipszilanti-l\u00e1zad\u00e1s lever\u00e9se ut\u00e1n a moldvai \u00e9s havasalf\u00f6ldi g\u00f6r\u00f6g\u00f6k t\u00f6megesen menek\u00fcltek Brass\u00f3ba, ahol t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gben. G\u00f6r\u00f6g papot hozattak \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k a rom\u00e1n h\u00edveket a templomb\u00f3l. A kiebrudalt rom\u00e1nok 1833-ban saj\u00e1t k\u00e1poln\u00e1t \u00e9p\u00edtettek a B\u00fazasoron. A komp\u00e1nia id\u0151k\u00f6zben eljelent\u00e9ktelenedett, \u00e9s az 1848-as forradalom lever\u00e9se ut\u00e1n Andrei \u0218aguna p\u00fcsp\u00f6k felmentette a g\u00f6r\u00f6g papot \u00e9s hely\u00e9re rom\u00e1nt nevezett ki. 1886-ban a budapesti t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k a g\u00f6r\u00f6g\u00f6knek \u00edt\u00e9lte az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9get. 1942-t\u0151l kezdve a templom liturgiai nyelve a rom\u00e1n.@\nIkonjai k\u00f6z\u00fcl a legr\u00e9gibb velencei munka 1633-b\u00f3l. T\u00f6bb ikonja a 17\u201318. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3, m\u00e1sokat 1851-ben Jekelius sz\u00e1sz \u00f6tv\u00f6smester k\u00e9sz\u00edtett. A bels\u0151 fest\u00e9s egy Gulimievici nev\u0171 fest\u0151 munk\u00e1ja 1859-b\u0151l. R\u00e9gi k\u00f6nyv- \u00e9s k\u00e9ziratgy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t 1931-ben a Rom\u00e1n Akad\u00e9mia k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ba vitt\u00e9k. \n&\nwikipedia: G\u00f6r\u00f6g templom (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/G%C3%B6r%C3%B6g_templom_(Brass%C3%B3)\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, A Szenth\u00e1roms\u00e1g templom|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Biserica_Sfanta_Treime_m.htm"},{"sightId":2012,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Veche","address":"Castelului 64","mapdata":"1|1436|2103","gps_lat":"45.6399307626","gps_long":"25.5918326474","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"121","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Ortodox-zsinagoga-Brasso-1601","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Emmanuel DYAN from Paris, France, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orthodox_synagogue_brasov.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Orthodox synagogue brasov\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0e\/Orthodox_synagogue_brasov.jpg\/512px-Orthodox_synagogue_brasov.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Orthodox_synagogue_brasov.jpg\u0022\u003EEmmanuel DYAN from Paris, France\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ortodox zsinag\u00f3ga","seolink":"ortodox-zsinagoga","note":"","history":"1926-ban \u00e9p\u00fclt fel. A k\u00f6z\u00e9pkorban a hely\u00e9n az \u00fagynevezett \u0022lepr\u00e1sok temploma\u0022 \u00e1llt, melyet k\u00e9s\u0151bb evang\u00e9likusok majd reform\u00e1tusok haszn\u00e1ltak. 1941-ben a rom\u00e1n nacionalista Vasg\u00e1rda feld\u00falta \u00e9s kirabolta. Ma rakt\u00e1rnak haszn\u00e1lj\u00e1k.\n&\nwikipedia: Ortodox zsinag\u00f3ga (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Ortodox_zsinag%C3%B3ga_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2013,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Sinagoga Beit Israel Bra\u0219ov","address":"Str. Poarta \u0218chei 27","mapdata":"1|971|2203","gps_lat":"45.6392732449","gps_long":"25.5878830358","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Neolog-zsinagoga-Brasso-1600","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mark Ahsmann, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_157.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002220140627 Bra\u015fov 157\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d4\/20140627_Bra%C5%9Fov_157.jpg\/512px-20140627_Bra%C5%9Fov_157.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_157.jpg\u0022\u003EMark Ahsmann\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Neol\u00f3g zsinag\u00f3ga","seolink":"neolog-zsinagoga","note":"","history":"Zsid\u00f3k m\u00e1r a 15. sz\u00e1zadban is \u00e9ltek Brass\u00f3ban, de hivatalosan csak 1807-ben kaptak leteleped\u00e9si enged\u00e9lyt. Brass\u00f3 volt az els\u0151 sz\u00e1sz v\u00e1ros, amelyben zsid\u00f3 keresked\u0151k is szerephez jutottak; \u0151k \u00edrt\u00e1k azt a beadv\u00e1nyt is, amelynek alapj\u00e1n a k\u00e9s\u0151bbiekben enged\u00e9lyezt\u00e9k zsid\u00f3k betelep\u00fcl\u00e9s\u00e9t m\u00e1s erd\u00e9lyi v\u00e1rosokba.@\n1868 ut\u00e1n a hitk\u00f6zs\u00e9g neol\u00f3g ir\u00e1nyzat\u00fav\u00e1 v\u00e1lt, majd 1877-ben kett\u00e9szakadt \u00faj\u00edt\u00f3 neol\u00f3g (Aronshon L\u00f6bl vezet\u00e9s\u00e9vel) \u00e9s nacionalista ortodox (Adler Bernhard vezet\u00e9s\u00e9vel) ir\u00e1nyzatra. Mindk\u00e9t k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g saj\u00e1t imah\u00e1zat emelt. A neol\u00f3g zsinag\u00f3ga 1899\u20131901 k\u00f6z\u00f6tt, az \u00c1rvah\u00e1z utca 29. sz\u00e1m alatt \u00e9p\u00fclt, Baumhorn Lip\u00f3t tervei alapj\u00e1n m\u00f3r st\u00edlusban. 1901. augusztus 20-\u00e1n avatta fel Ludovic Pap-Rosenberg rabbi.@\nA 20. sz\u00e1zad els\u0151 n\u00e9gy \u00e9vtized\u00e9ben a v\u00e1ros zsid\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek a sz\u00e1ma 3494 f\u0151re szaporodott. 1940 november\u00e9ben a rom\u00e1n vasg\u00e1rdist\u00e1k megrong\u00e1lt\u00e1k a zsinag\u00f3g\u00e1t, \u00f6sszet\u00f6rt\u00e9k berendez\u00e9s\u00e9t. 1944-ig az \u00e9p\u00fcletet tornateremk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k, majd a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n kijav\u00edtott\u00e1k. 1949-ben ism\u00e9t egyes\u00fclt a neol\u00f3g \u00e9s az ortodox ir\u00e1nyzat. Izrael \u00c1llam megalakul\u00e1sa ut\u00e1n a zsid\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge kiv\u00e1ndorolt, sz\u00e1muk a v\u00e1rosban nagyon lecs\u00f6kkent.\n&\nwikipedia: Neol\u00f3g zsinag\u00f3ga (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Neol%C3%B3g_zsinag%C3%B3ga_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2014,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Mure\u015fenilor 19","mapdata":"1|1128|1367","gps_lat":"45.6443174573","gps_long":"25.5892347471","religion":1,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Romai-katolikus-plebania-Brasso-1063","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=271","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Catolica,_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica Catolica, Bra\u0219ov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/74\/Biserica_Catolica%2C_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\/512px-Biserica_Catolica%2C_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_Catolica,_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"romai-katolikus-plebania","note":"","history":"1778-1782 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a mellette \u00e1ll\u00f3 Szent P\u00e9ter \u00e9s P\u00e1l r\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplommal egyid\u0151ben. Udvar\u00e1n \u00e1ll az 1989 ut\u00e1n \u00fajj\u00e1alap\u00edtott \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium elhunyt tan\u00e1rainak \u00e1ll\u00edtott kopjafa."},{"sightId":2015,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul \u021aes\u0103torilor","address":"Strada George Co\u0219buc 9, Bra\u0219ov 500015, Rom\u00e1nia","mapdata":"1|1098|2600","gps_lat":"45.6369004826","gps_long":"25.5889338294","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brasovistorie.ro\/despre-muzeu\/istoria-cladirilor\/bastionul-tesatorilor","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bastionul Tesatorilor Brasov 3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/94\/Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\/512px-Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bastionul_Tesatorilor_Brasov_3.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja, Lensz\u00f6v\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja, Weberbastei, Brass\u00f3 Megyei T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"takacsok-bastyaja-lenszovok-bastyaja-weberbastei-brasso-megyei-torteneti-muzeum","note":"","history":"A Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja vagy Lensz\u00f6v\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja (rom\u00e1nul: Bastionul \u021aes\u0103torilor, n\u00e9met\u00fcl: Weberbastei) Brass\u00f3 v\u00e1roser\u0151d\u00edtm\u00e9ny\u00e9nek d\u00e9li sarokb\u00e1sty\u00e1ja. A 15. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k, mai form\u00e1j\u00e1t a 16. sz\u00e1zadban nyerte el. Az udvaron \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fclet a Brass\u00f3 Megyei T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak ad otthont.@\nAz eredetileg k\u00e9tszintes b\u00e1sty\u00e1t 1421\u20131436 k\u00f6z\u00f6tt emelte a tak\u00e1csok c\u00e9he Brass\u00f3 legels\u0151 v\u00e1rfalaival egy\u00fctt, \u00e9s \u00fagy volt meg\u00e9p\u00edtve, hogy sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n \u00f6n\u00e1ll\u00f3 v\u00e1rk\u00e9nt is m\u0171k\u00f6dhetett. Dokumentumokban legel\u0151sz\u00f6r 1522-ben eml\u00edtik. 1554-ben meger\u0151s\u00edtett\u00e9k a d\u00e9lnyugati v\u00e9dm\u0171veket, egy m\u00e1sodik fal emel\u00e9s\u00e9vel. 1570\u20131573 k\u00f6z\u00f6tt a b\u00e1sty\u00e1ra tov\u00e1bbi k\u00e9t szintet \u00e9s k\u00e9t tornyot emeltek.@\nA b\u00e1sty\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre, a k\u00e9s\u0151bbi L\u00f6v\u00f6lde hely\u00e9n a 16\u201317. sz\u00e1zadban egy l\u0151t\u00e9r volt (Czylstatt), ahol a brass\u00f3i c\u00e9hek \u00e9s testv\u00e9ris\u00e9gek tagjai \u00e9s a sz\u00e1sz gimn\u00e1zium di\u00e1kjai gyakoroltak. Ez elpusztult az 1689-es t\u0171zv\u00e9szben. A b\u00e1sty\u00e1t megk\u00edm\u00e9lte a t\u0171zv\u00e9sz, azonban 1710 j\u00fanius\u00e1ban egy f\u00f6ldreng\u00e9s alatt r\u00e9szben \u00f6sszed\u0151lt \u00e9s csak 1750-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n a haditechnika fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6vetkezt\u00e9ben a b\u00e1stya elvesztette v\u00e9delmi szerep\u00e9t. 1800\u20131807 k\u00f6z\u00f6tt belsej\u00e9ben t\u00f6bb \u00e9p\u00fcletet emeltek: a c\u00e9h sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1t, \u0151rszob\u00e1t, \u00e9s egy b\u00e1ltermet (Hochzeitsaal), amiben a sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben lakodalmakat rendeztek. 1857-ben a b\u00e1stya mellett faiskol\u00e1t l\u00e9tes\u00edtettek; jelenleg itt park \u00e9s j\u00e1tsz\u00f3t\u00e9r van.@\nA c\u00e9hek megsz\u00fcntet\u00e9se ut\u00e1n, 1877-ben a tak\u00e1csc\u00e9h javait \u2013 \u00edgy a b\u00e1sty\u00e1t is \u2013 \u00e1tvette a v\u00e1ros, k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9st fizetve. 1884-ben a v\u00e1ros b\u00e9rbe adta az evang\u00e9likus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gnek, ami m\u0171helyiskol\u00e1t nyitott benne, ahol a gipszform\u00e1z\u00e1s rejtelmeibe vezett\u00e9k be az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 ifjakat. 1899-ben az egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g megv\u00e1s\u00e1rolta. 1910-ben fel\u00faj\u00edt\u00e1sokat v\u00e9geztek, majd 1913-t\u00f3l a Barcas\u00e1gi Sz\u00e1sz M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat rendezett az \u00e9p\u00fcletekben. 1948-ban a hatalomra ker\u00fcl\u0151 kommunist\u00e1k \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, az \u00e9p\u00fcletben pedig 1950-ben \u00e1tvette a megalakul\u00f3 megyei m\u00fazeum.@\nSzab\u00e1lytalan, 36\u201340 m\u00e9ter oldalhossz\u00fas\u00e1g\u00fa hatsz\u00f6g alakja egy 1616 m\u00b2-es alapter\u00fclet\u0171 udvart fog k\u00f6zre. Magass\u00e1ga 12\u201317 m\u00e9ter, k\u0151b\u0151l \u00e9s t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclt fala alul 4,3, a legfels\u0151 szinten 1,5 m\u00e9ter vastag. Bel\u00fcl h\u00e1romemeletes fa \u00e1llv\u00e1nyzat illeszkedik a falhoz, amelyen minden szinten ny\u00edl\u00e1sok vannak: az als\u00f3 k\u00e9t szinten \u00e1gy\u00fak l\u0151r\u00e9sei \u00e9s szurok\u00f6nt\u0151 ny\u00edl\u00e1sok, a fels\u0151, k\u00e9s\u0151bb \u00e9p\u00edtett szinteken pusk\u00e1knak sz\u00e1nt, kism\u00e9ret\u0171 l\u0151r\u00e9sek. K\u00e9t figyel\u0151torony tartozik hozz\u00e1, egy \u00e9szakkeleti \u00e9s egy d\u00e9lkeleti; innen szemmel tudt\u00e1k tartani a d\u00e9lnyugati \u00e9s a d\u00e9lkeleti v\u00e1rfal nagy r\u00e9sz\u00e9t. Eredetileg egy alacsony falszakasz k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a Cenk oldal\u00e1ban \u00e9p\u00fclt K\u00e9sesek torny\u00e1val.@\nEz a v\u00e1roser\u0151d egyik legjobb \u00e1llapotban megmaradt b\u00e1sty\u00e1ja, ma is s\u00e9rtetlen\u00fcl \u0151rzi 16. sz\u00e1zadi form\u00e1j\u00e1t. Belsej\u00e9ben a megyei m\u00fazeum \u201eBrass\u00f3 v\u00e1ra \u00e9s a Barcas\u00e1g er\u0151d\u00edtm\u00e9nyei\u201d \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa tekinthet\u0151 meg, ahol r\u00e9gi f\u00e9nyk\u00e9peket, t\u00f6r\u00f6k fegyvereket \u00e9s a tak\u00e1csc\u00e9h egykori t\u00e1rgyait \u00e1ll\u00edtj\u00e1k ki. A leg\u00e9rdekesebb l\u00e1tnival\u00f3 a 17. sz\u00e1zadi brass\u00f3i v\u00e1roser\u0151d\u00f6t \u00e1br\u00e1zol\u00f3, 1:200-as m\u00e9retar\u00e1ny\u00fa makett, melyet Friedrich Hermann szobr\u00e1sz \u00e9s rajztan\u00e1r k\u00e9sz\u00edtett az 1896-os millenniumi \u00fcnneps\u00e9gekre. A rom\u00e1n kommunista vezet\u00e9s kifog\u00e1solta, hogy a makett csak a sz\u00e1szok \u00e1ltal lakott v\u00e1roser\u0151d\u00f6t mutatja be, \u00edgy 1968-ban elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a rom\u00e1nok lakta, 19. sz\u00e1zadi Bolg\u00e1rszeg v\u00e1rosr\u00e9sz makettj\u00e9t is.\n&\nwikipedia: Tak\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Tak%C3%A1csok_b%C3%A1sty%C3%A1ja\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Lensz\u00f6v\u0151k-b\u00e1sty\u00e1ja, Tak\u00e1cs-b\u00e1stya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_tesatorilor_m.htm"},{"sightId":2016,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Turnul Negru","address":"Strada Dup\u0103 Ziduri","mapdata":"1|715|1875","gps_lat":"45.6412912816","gps_long":"25.5857015687","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Auguste at Hungarian Wikipedia, CC BY-SA 2.5 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fekete-torony_(Brass%C3%B3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Fekete-torony (Brass\u00f3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d0\/Fekete-torony_%28Brass%C3%B3%29.jpg\/256px-Fekete-torony_%28Brass%C3%B3%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fekete-torony_(Brass%C3%B3).jpg\u0022\u003EAuguste at Hungarian Wikipedia\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.5\u0022\u003ECC BY-SA 2.5\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fekete-torony, Schwarze Turm","seolink":"fekete-torony-schwarze-turm","note":"","history":"A v\u00e1ros v\u00e9delm\u00e9t az \u00e9szaki oldalon lev\u0151 Warte-dombon k\u00e9t torony, a Fekete \u00e9s a Feh\u00e9r torony l\u00e1tta el, amelyek ma is \u00e1llnak. A Fekete torony Brass\u00f3 n\u00e9gy k\u00f6z\u00e9pkori k\u00fcls\u0151 \u0151rtorny\u00e1nak az egyike. A B\u00e1cs\u00e9l (Raupenberg) oldal\u00e1ban \u00e1ll, k\u00f6zel a Kov\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1j\u00e1hoz. Nev\u00e9t annak k\u00f6sz\u00f6nheti, hogy 1559-ben vill\u00e1mcsap\u00e1s \u00e9rte, \u00e9s a koromt\u00f3l t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9ven kereszt\u00fcl fekete sz\u00edn\u0171 volt.@\n\u00c9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek pontos d\u00e1tuma nem ismert, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg 1400 k\u00f6r\u00fcl, a v\u00e1roser\u0151d els\u0151 falaival egy\u00fctt \u00e9p\u00edtett\u00e9k. C\u00e9lja a k\u00f6rny\u00e9k fel\u00fcgyel\u00e9se \u00e9s a t\u00e1mad\u00f3k visszaver\u00e9se volt: \u0151rs\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1ban az ellens\u00e9g k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthette volna a Warthe-domb fel\u0151l a v\u00e1rost, \u00e9s szikl\u00e1k leg\u00f6rget\u00e9s\u00e9vel lerombolhatta volna a falakat. Ezen fel\u00fcl a toronyb\u00f3l leengedett 300 kilogrammos l\u00e1nccal lehetett lez\u00e1rni a szikla \u00e9s a v\u00e1rfal k\u00f6z\u00f6tti, a v\u00e1roser\u0151d\u00f6t megker\u00fcl\u0151 \u00e1tj\u00e1r\u00f3t vesz\u00e9ly eset\u00e9n, tov\u00e1bb\u00e1 a \u201ecsemp\u00e9szet megakad\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben\u201d.@\nOkm\u00e1nyokban legel\u0151sz\u00f6r 1541-ben eml\u00edtik. 1559. j\u00falius 23-\u00e1n egy vill\u00e1mcsap\u00e1s felgy\u00fajtotta, melynek k\u00f6vetkezt\u00e9ben megrong\u00e1l\u00f3dott, teteje el\u00e9gett, falai megfeketedtek. 1669-ben kijav\u00edtott\u00e1k, de az 1689-es t\u0171zv\u00e9sz \u00e9s egy 1696-os vill\u00e1mcsap\u00e1s ism\u00e9t megrong\u00e1lta. A 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n ism\u00e9t kijav\u00edtott\u00e1k. \u0150rtoronyk\u00e9nt utolj\u00e1ra az 1756\u20131757-es pestisj\u00e1rv\u00e1ny ideje alatt haszn\u00e1lt\u00e1k, mikor itt \u00e1llom\u00e1soztak a v\u00e1ros karant\u00e9nj\u00e1t biztos\u00edt\u00f3 \u0151r\u00f6k. 1991 j\u00falius\u00e1ban az es\u0151z\u00e9sek miatt d\u00e9li fala leomlott. Ezut\u00e1n a fel\u00faj\u00edt\u00e1s sor\u00e1n vitathat\u00f3 m\u00f3don elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k r\u00f3la a koromr\u00e9teget, \u00e9s \u00fcvegtet\u0151vel fedt\u00e9k be. A 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n a megyei m\u00fazeum fegyverki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t nyitott\u00e1k meg a toronyban, azonban 2015-ben bez\u00e1rt\u00e1k, mivel nem volt j\u00f6vedelmez\u0151; a torony belseje az\u00f3ta nem l\u00e1togathat\u00f3.\n&\nwikipedia: Fekete torony (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Fekete_torony_(Brass%C3%B3)\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Fekete torony|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Turnul_Negru_m.htm"},{"sightId":2017,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Turnul Alb","address":"Calea Poienii","mapdata":"1|812|1612","gps_lat":"45.6428932573","gps_long":"25.5865699834","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Dickelbers, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:046_Roemeni%C3%AB_(Brasov)_2005_%C2%A9_DJE.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022046 Roemeni\u00eb (Brasov) 2005 \u00a9 DJE\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/45\/046_Roemeni%C3%AB_%28Brasov%29_2005_%C2%A9_DJE.jpg\/512px-046_Roemeni%C3%AB_%28Brasov%29_2005_%C2%A9_DJE.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:046_Roemeni%C3%AB_(Brasov)_2005_%C2%A9_DJE.jpg\u0022\u003EDickelbers\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Feh\u00e9r torony, Wei\u00dfer Turm","seolink":"feher-torony-wei\u00dfer-turm","note":"","history":"A v\u00e1ros v\u00e9delm\u00e9t az \u00e9szaki oldalon lev\u0151 Warte-dombon k\u00e9t torony, a Fekete \u00e9s a Feh\u00e9r torony l\u00e1tta el, amelyek ma is \u00e1llnak. A Feh\u00e9r torony Brass\u00f3 n\u00e9gy k\u00f6z\u00e9pkori k\u00fcls\u0151 \u0151rtorny\u00e1nak az egyike. A Belv\u00e1ros felett \u00e9szakkeletre emelked\u0151 B\u00e1cs\u00e9len, a Brass\u00f3poj\u00e1n\u00e1ra vezet\u0151 m\u0171\u00fat mellett \u00e1ll. Nev\u00e9t feh\u00e9r vakolat\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti.@\n1460-ban vagy 1494-ben \u00e9p\u00fclt. C\u00e9lja a k\u00f6rny\u00e9k fel\u00fcgyel\u00e9se \u00e9s a t\u00e1mad\u00f3k visszaver\u00e9se volt: \u0151rs\u00e9g hi\u00e1ny\u00e1ban az ellens\u00e9g k\u00f6nnyen megk\u00f6zel\u00edthette volna a Warthe-domb fel\u0151l a v\u00e1rost, \u00e9s szikl\u00e1k leg\u00f6rget\u00e9s\u00e9vel lerombolhatta volna a falakat. A 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n a torony alatt fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a Graft-b\u00e1sty\u00e1t, mely \u00e1thidalta a K\u00f6sz\u00f6r\u0171-patak s\u00e1nc\u00e1t; innen l\u00e1tt\u00e1k el mozg\u00f3h\u00eddon kereszt\u00fcl a Feh\u00e9r-tornyot l\u0151szerekkel \u00e9s \u00e9lelemmel, \u00e9s ostrom idej\u00e9n is biztos\u00edtott volt a v\u00e9d\u0151k cser\u00e9je.@\nA tornyot az \u00f3n- \u00e9s r\u00e9z\u00f6nt\u0151 c\u00e9hek tagjai \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s vigy\u00e1zt\u00e1k, b\u00e9keid\u0151ben is k\u00e9t ember \u0151rk\u00f6d\u00f6tt benne. Egy id\u0151 ut\u00e1n az \u00f3n\u00f6nt\u0151 mesteremberek t\u00fal kevesen voltak, \u00edgy a k\u00f6telezetts\u00e9get 1678-ban visszav\u00e1s\u00e1rolt\u00e1k.@\nAz 1689-es t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett, csak 1723-ban \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre. 1888\u20131960 k\u00f6z\u00f6tt a Feh\u00e9r-tornyot \u00e9rintve h\u00faz\u00f3dott az Oskar Alesius \u00e1ltal l\u00e9trehozott Kir\u00e1lyi s\u00e9ta\u00fat, mely rendk\u00edv\u00fcli r\u00e1l\u00e1t\u00e1st k\u00edn\u00e1lt az eg\u00e9sz v\u00f6lgyre, azonban a poj\u00e1nai m\u0171\u00fat \u00e9p\u00edt\u00e9sekor felsz\u00e1molt\u00e1k. 2004\u20132005-ben nagyszab\u00e1s\u00fa fel\u00faj\u00edt\u00e1st v\u00e9geztek, lefestett\u00e9k, \u00fcvegtet\u0151t helyeztek r\u00e1, ajtaj\u00e1hoz l\u00e9pcs\u0151t \u00e9s kil\u00e1t\u00f3erk\u00e9lyt \u00e1csoltak. 2015-ig a megyei m\u00fazeum rendezett benne ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat, azonban ezut\u00e1n bez\u00e1rt\u00e1k, mivel nem volt j\u00f6vedelmez\u0151.\n&\nwikipedia: Feh\u00e9r torony (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Feh%C3%A9r_torony_(Brass%C3%B3)\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Feh\u00e9r torony|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Turnul_Alb_m.htm"},{"sightId":2018,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul Fierarilor, Direc\u021bia Jude\u021bean\u0103 a Arhivelor Na\u021bionale","address":"Strada George Bari\u021biu 34","mapdata":"1|735|1985","gps_lat":"45.6406533354","gps_long":"25.5859558702","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"79","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Novichok, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C8%99ov,_Bastionul_Fierarilor_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bra\u0219ov, Bastionul Fierarilor - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/02\/Bra%C8%99ov%2C_Bastionul_Fierarilor_-_panoramio.jpg\/512px-Bra%C8%99ov%2C_Bastionul_Fierarilor_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C8%99ov,_Bastionul_Fierarilor_-_panoramio.jpg\u0022\u003ENovichok\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kov\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja, Schmiedebastei","seolink":"kovacsok-bastyaja-schmiedebastei","note":"","history":"M\u00e1r 1521-ben l\u00e9tezett. 1526-ban \u00e9s 1667-ben is \u00e1rv\u00edz tett k\u00e1rt benne. 1689-ben a nagy t\u0171zv\u00e9sz martal\u00e9ka lett. El\u0151sz\u00f6r magt\u00e1rnak haszn\u00e1lt\u00e1k, majd 1923-t\u00f3l a Nemzeti Lev\u00e9lt\u00e1r brass\u00f3i r\u00e9szlege m\u0171k\u00f6dik benne. \n&\nwikipedia: Kov\u00e1csok b\u00e1sty\u00e1ja (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Kov%C3%A1csok_b%C3%A1sty%C3%A1ja_(Brass%C3%B3)\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Kov\u00e1cs-b\u00e1stya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_fierarilor_m.htm"},{"sightId":2019,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul Graft","address":"Strada Dup\u0103 Ziduri","mapdata":"1|918|1669","gps_lat":"45.6425387101","gps_long":"25.5873599011","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.brasovistorie.ro\/despre-muzeu\/istoria-cladirilor\/bastionul-graft","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Daniel Pandelea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_Graft.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Bra\u0219ov Bastionul Graft\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/af\/RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_Graft.JPG\/512px-RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_Graft.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_Graft.JPG\u0022\u003EDaniel Pandelea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Graft-b\u00e1stya, Graftbastei, Torbastei","seolink":"graft-bastya-graftbastei-torbastei","note":"","history":"A b\u00e1stya a Graft-csatorn\u00e1t\u00f3l, a K\u00f6sz\u00f6r\u0171-patak 14. sz\u00e1zadban \u00dajbrass\u00f3 sz\u00e9l\u00e9n kialak\u00edtott v\u00edzelvezet\u0151j\u00e9t\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nzi nev\u00e9t. Gracht aln\u00e9met\u00fcl s\u00e1ncot jelent. A k\u00e9temeletes \u00e9p\u00fclet a v\u00e9d\u0151falra t\u00e1maszkodva 1515-1521 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, \u00e9s egy felvon\u00f3h\u00eddon kereszt\u00fcl b\u00edztos\u00edtotta a kapcsolatot a Feh\u00e9r toronnyal. Az 1809-es felh\u0151szakad\u00e1s alatt komoly k\u00e1rokat szenvedett, 1822-ben helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k.\n&\nwikipedia: Graft-b\u00e1stya|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Graft-b%C3%A1stya\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Graft b\u00e1stya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_Graft_m.htm"},{"sightId":2020,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul Funarilor","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|1532|2146","gps_lat":"45.6395553075","gps_long":"25.5926973846","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BVFunariBastion3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BVFunariBastion3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/69\/BVFunariBastion3.jpg\/512px-BVFunariBastion3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BVFunariBastion3.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6t\u00e9lver\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja, Seilerbastei","seolink":"kotelverok-bastyaja-seilerbastei","note":"","history":"Egyes forr\u00e1sok szerint m\u00e1r 1416-ban is eml\u00edtett\u00e9k. Ennek ellent mond, hogy okm\u00e1nyok legel\u0151sz\u00f6r 1562-ben utalnak a \u201ek\u00f6t\u00e9lver\u0151k sark\u00e1ra\u201d (Saler Eck), \u00e9s legel\u0151sz\u00f6r 1613-ban nevezik konkr\u00e9tan b\u00e1sty\u00e1nak (S\u00f6ller Postay). Az 1641-es \u00e9s 1689-es t\u00fczek ut\u00e1n \u00fajj\u00e1 kellett \u00e9p\u00edteni. A v\u00e1ros d\u00e9li v\u00e9d\u0151fal\u00e1t er\u0151s\u00edtette. Helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a b\u00e1sty\u00e1t \u00e1r\u00farakt\u00e1rnak haszn\u00e1lt\u00e1k. A k\u00f6t\u00e9lgy\u00e1rt\u00f3k c\u00e9he 1794-ben c\u00e9hh\u00e1zat \u00e9p\u00edtett a b\u00e1stya belsej\u00e9ben. 1894-ben eladt\u00e1k Karl Ganzert gy\u00e1rosnak, aki lebontatta a c\u00e9hh\u00e1zat, \u00e9s fel\u00e9p\u00edtette magasf\u00f6ldszintes lak\u00f3h\u00e1z\u00e1t, mely ma is \u00e1ll. A b\u00e1stya nagy r\u00e9sz\u00e9t elbontatta, csak egy alacsony, ker\u00edt\u00e9sk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 alapzatot hagyott meg, melyen a v\u00e1r\u00e1rok fel\u0151l kaput nyitott.\n&\nwikipedia: K\u00f6t\u00e9lver\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/K%C3%B6t%C3%A9lver%C5%91k_b%C3%A1sty%C3%A1ja\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, K\u00f6t\u00e9lver\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_funarilor_m.htm"},{"sightId":2021,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul Post\u0103varilor","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|2109|1719","gps_lat":"45.6421842289","gps_long":"25.5976303942","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_post%C4%83varilor_7.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Bra\u0219ov Bastionul post\u0103varilor 7\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6a\/RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_post%C4%83varilor_7.jpg\/512px-RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_post%C4%83varilor_7.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_post%C4%83varilor_7.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Poszt\u00f3k\u00e9sz\u00edt\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja, Tuchmacherbastei","seolink":"posztokeszitok-bastyaja-tuchmacherbastei","note":"","history":"1450 -1455 k\u00f6z\u00f6tt az aranym\u0171vesek c\u00e9he \u00e9p\u00edtette \u00e9s v\u00e9dte. 1521\u20131522-ben az \u00e9szakkeleti v\u00e9dm\u0171veket meger\u0151s\u00edtett\u00e9k egy m\u00e1sodik, k\u00fcls\u0151 fal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, \u00edgy az Aranym\u0171vesek b\u00e1sty\u00e1ja m\u00e1r nem tudta ell\u00e1tni a keleti sarok v\u00e9delm\u00e9t. A helyzet orvosl\u00e1s\u00e1ra fel\u00e9p\u00edtett\u00e9k a patk\u00f3 alak\u00fa T\u00edm\u00e1rok b\u00e1sty\u00e1j\u00e1t, melynek v\u00e9delm\u00e9t a v\u00f6r\u00f6s t\u00edm\u00e1rok l\u00e1tt\u00e1k el. Ennek alkalm\u00e1b\u00f3l az Aranym\u0171vesek b\u00e1sty\u00e1j\u00e1t is fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. A 17. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n az aranym\u0171vesek egy m\u00e1sik b\u00e1sty\u00e1t is emeltek, \u00edgy 1646-ban a keleti b\u00e1stya \u0151rz\u00e9s\u00e9t a poszt\u00f3k\u00e9sz\u00edt\u0151 c\u00e9h, a v\u00e1ros negyedik legnagyobb c\u00e9he vette \u00e1t. 1881-ben a poszt\u00f3k\u00e9sz\u00edt\u0151k eladt\u00e1k a b\u00e1sty\u00e1t \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 zwingert Michael Mutzig szal\u00e1migy\u00e1rosnak. A gy\u00e1ros az \u00e9p\u00fcletben sz\u00e1r\u00edtotta a kolb\u00e1szokat, \u00edgy a k\u00f6znyelvben hossz\u00fa id\u0151re meghonosodott a Szal\u00e1mitorony (Salamiturm) elnevez\u00e9s.\n&\nwikipedia: Sz\u00f6vetk\u00e9sz\u00edt\u0151k b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Sz%C3%B6vetk%C3%A9sz%C3%ADt%C5%91k_b%C3%A1sty%C3%A1ja\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Poszt\u00f3s-b\u00e1stya|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_postavarilor_m.htm"},{"sightId":2022,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Bastionul T\u0103b\u0103carilor","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|2170|1676","gps_lat":"45.6424145769","gps_long":"25.5981266283","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Aisano, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C5%9Dovo,_drapista_bastiono_de_oriento,_1.jpeg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bra\u015dovo, drapista bastiono de oriento, 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/6d\/Bra%C5%9Dovo%2C_drapista_bastiono_de_oriento%2C_1.jpeg\/512px-Bra%C5%9Dovo%2C_drapista_bastiono_de_oriento%2C_1.jpeg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C5%9Dovo,_drapista_bastiono_de_oriento,_1.jpeg\u0022\u003EAisano\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"T\u00edm\u00e1rok b\u00e1sty\u00e1ja, Gerberbastei, Ledererbastei","seolink":"timarok-bastyaja-gerberbastei-ledererbastei","note":"","history":"A v\u00e1roser\u0151d keleti sz\u00f6glet\u00e9t v\u00e9d\u0151 Poszt\u00f3k\u00e9sz\u00edt\u0151k b\u00e1sty\u00e1j\u00e1t eredetileg az aranym\u0171vesek c\u00e9he \u00e9p\u00edtette a 15. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n. 1521\u20131522-ben az \u00e9szakkeleti v\u00e9dm\u0171veket meger\u0151s\u00edtett\u00e9k egy tov\u00e1bbi k\u00fcls\u0151 fal \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel, minek k\u00f6vetkezt\u00e9ben ez a b\u00e1stya t\u00e1volabb ker\u00fclt a v\u00e1rfal sz\u00f6glet\u00e9t\u0151l. A helyzet orvosl\u00e1s\u00e1ra egy tov\u00e1bbi, a falon \u00e1tny\u00fal\u00f3 b\u00e1sty\u00e1t \u00e9p\u00edtettek, melynek v\u00e9delm\u00e9vel a Fekete utc\u00e1ban lak\u00f3 v\u00f6r\u00f6s t\u00edm\u00e1rokat, azaz cserz\u0151varg\u00e1kat b\u00edzt\u00e1k meg.\n&\nwikipedia: Cserz\u0151varg\u00e1k b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cserz%C5%91varg%C3%A1k_b%C3%A1sty%C3%A1ja\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, T\u00edm\u00e1rok b\u00e1sty\u00e1ja|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Bastionul_cojocarilor_m.htm"},{"sightId":2023,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Poarta Ecaterinei","address":"","mapdata":"1|781|2167","gps_lat":"45.6395120253","gps_long":"25.5860858708","religion":0,"oldtype":"23","newtype":"23","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei kokelburg, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Poarta_Ecaterina.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov Poarta Ecaterina\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/78\/Brasov_Poarta_Ecaterina.jpg\/512px-Brasov_Poarta_Ecaterina.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Poarta_Ecaterina.jpg\u0022\u003EAndrei kokelburg\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Katalin-kapu, Katherinentor","seolink":"katalin-kapu-katherinentor","note":"","history":"A Katalin-kapu (rom\u00e1nul: Poarta Ecaterinei, n\u00e9met\u00fcl: Katherinentor) Brass\u00f3 egyik, \u00e9s sok\u00e1ig az egyetlen d\u00e9lnyugati v\u00e1roskapuja volt. K\u00f6zel h\u00e1rom \u00e9vsz\u00e1zadig csak ezen kereszt\u00fcl ny\u00edlt \u00e1tj\u00e1r\u00e1s a v\u00e1roser\u0151d\u00f6t Bolg\u00e1rszegt\u0151l elv\u00e1laszt\u00f3 kett\u0151s v\u00e1rfalon. Napjainkra m\u00e1r csak a d\u00edszes k\u00fcls\u0151 kaputorony maradt meg; sokan ezt nevezik t\u00e9vesen kapunak. A val\u00f3s\u00e1gban a v\u00e1roskapu egy nagy er\u0151d\u00edtm\u00e9ny-komplexum volt, hasonl\u00f3 az \u00e9szakkeleti v\u00e1rfal kapuihoz; ezt 1827-ben lebontott\u00e1k.@\nLatin nyelv\u0171 okm\u00e1nyokban porta sanctae Katherinae n\u00e9vvel illetik; nev\u00e9t a szomsz\u00e9dos Katalin-udvart\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte. Ez a v\u00e1roser\u0151d d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n, a Fekete templomt\u00f3l d\u00e9lre volt, \u00e9s itt helyezkedett el a cisztercita rend kolostora \u00e9s a hozz\u00e1 tartoz\u00f3 13. sz\u00e1zadi Szent Katalin-k\u00e1polna. M\u00e1sik elnevez\u00e9se Ol\u00e1h-kapu (porta Valacha, Wallachischen Tor), mivel a bolg\u00e1rszegi rom\u00e1nok csak ezen a kapun kereszt\u00fcl l\u00e9phettek be a v\u00e1rosba.@\nA d\u00e9lnyugati v\u00e1rfal kapuj\u00e1t minden bizonnyal Brass\u00f3 legels\u0151 v\u00e1rfalaival egy\u00fctt \u00e9p\u00edtett\u00e9k a 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n, de csak 1517-ben eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r. Ekkor Szentl\u00e9lek-kapu (porta corporis Christi) n\u00e9ven jelenik meg; nev\u00e9t a Szentl\u00e9lek (Corpus Christi) k\u00e1poln\u00e1r\u00f3l kapra, mely az \u00c1rvah\u00e1z utca (akkori nev\u00e9n Szentl\u00e9lek utca) k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n helyezkedett el. 1522-ben megjelenik a Katalin-kapu (portula sanctae Katherinae) n\u00e9v, mellyel val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy kisebb, gyalogosok sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9tes\u00edtett kapura utalnak.@\n1526. augusztus 24-\u00e9n egy felh\u0151szakad\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben \u00e1rv\u00edz t\u00f6rt a v\u00e1rosra, mely ut\u00e1n \u201em\u00e9g a Fekete templom belsej\u00e9ben is halat lehetett fogni\u201d, \u00e9s ez a kaput is elpuszt\u00edtotta. Ezut\u00e1n kezdt\u00e9k \u00e9p\u00edteni az \u00faj Katalin-kaput; a k\u00fcls\u0151 kaputorony \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l legel\u0151sz\u00f6r 1558-ban adnak h\u00edrt a v\u00e1rosi okm\u00e1nyok, \u00e9s 1559 szeptember 17-\u00e9n k\u00e9sz\u00fcltek el a munk\u00e1val.@\n1600 okt\u00f3ber\u00e9ben a bolg\u00e1rszegi rom\u00e1nok megostromolt\u00e1k a d\u00e9lnyugati v\u00e1rfalat, mik\u00f6zben Mihai Viteazul \u00e9szakkeletr\u0151l t\u00e1madta Brass\u00f3t. A v\u00e1ros v\u00e9d\u0151i mindk\u00e9t rom\u00e1n t\u00e1mad\u00e1st visszavert\u00e9k, a szakad\u00e9k pedig tov\u00e1bb m\u00e9ly\u00fclt a sz\u00e1szok \u00e9s a bolg\u00e1rszegiek k\u00f6z\u00f6tt. 1644-ben olyan hat\u00e1rozatot hoztak, mely szerint a kaput \u00e9jszak\u00e1ra b\u00e9keid\u0151ben is bez\u00e1rj\u00e1k, \u00e9s csak k\u00e9r\u00e9sre, megalapozott esetekben nyitj\u00e1k ki. Az 1689-es t\u0171zv\u00e9sz \u00e9s az 1738-as f\u00f6ldreng\u00e9s megrong\u00e1lta a kaput, k\u00e9s\u0151bb kijav\u00edtott\u00e1k. 1759-ben ism\u00e9t le\u00e9gett, \u00e9s a kapu el\u0151tt elhelyezked\u0151 v\u00edzimalom is a l\u00e1ngok martal\u00e9ka lett.@\n1820-ban meg\u00e9p\u00edtett\u00e9k a L\u00f3piaci kaput, majd 1827-ben az \u00c1rvah\u00e1z utcai kaput, melyek \u00e1tvett\u00e9k a Katalin-kapu szerep\u00e9t.@\n1827-ben a k\u00fcls\u0151 kaputorony kiv\u00e9tel\u00e9vel lerombolt\u00e1k, a kaputornyot rakt\u00e1rnak rendezt\u00e9k be, ny\u00edl\u00e1s\u00e1t pedig befalazt\u00e1k. A v\u00e1rfalak lebont\u00e1sa ut\u00e1n a kaputorony k\u00e9t oldal\u00e1ra k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteket emeltek (evang\u00e9likus le\u00e1nyiskola, \u00f3voda). 1955-ben ism\u00e9t megnyitott\u00e1k a kaputornyot, majd 1971 \u00e9s 1973 k\u00f6z\u00f6tt G\u00fcnter Schuller vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00fcl\u00f6nleges sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9hez m\u00e9lt\u00f3an fel\u00faj\u00edtott\u00e1k, el\u0151tte parkot hoztak l\u00e9tre. Belsej\u00e9ben az \u00e9p\u00edt\u00e9sz kamara ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa tekinthet\u0151 meg.\n&\nwikipedia: Katalin-kapu|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Katalin-kapu\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Katalin kapu|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Poarta_Ecaterinei_m.htm"},{"sightId":2024,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Poarta \u0218chei","address":"Strada Poarta Schei","mapdata":"1|801|2228","gps_lat":"45.6391560797","gps_long":"25.5863546079","religion":0,"oldtype":"23","newtype":"23","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-eroditesrendszer-Brasso-1052","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=272","picture":"\u003Ca title=\u0022Mark Ahsmann, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_140.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002220140627 Bra\u015fov 140\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b8\/20140627_Bra%C5%9Fov_140.jpg\/512px-20140627_Bra%C5%9Fov_140.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_140.jpg\u0022\u003EMark Ahsmann\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00c1rvah\u00e1z utcai kapu, Bolg\u00e1rszegi kapu, Waisenhausg\u00e4sser Tor","seolink":"arvahaz-utcai-kapu-bolgarszegi-kapu-waisenhausgasser-tor","note":"","history":"A Katalin kapu mellett tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9s a megn\u00f6vekedett forgalom \u00e1tereszt\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edtett\u00e9k 1827 \u00e9s 1828 k\u00f6z\u00f6tt. Ekkor befalazt\u00e1k a Katalin kaput.\n&\nwikipedia: \u00c1rvah\u00e1z utcai kapu|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/%C3%81rvah%C3%A1z_utcai_kapu\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Schei kapu|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Poarta_Schei_m.htm"},{"sightId":2025,"townId":77,"active":2,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Johannes Honterus","address":"Curtea Honterus 3","mapdata":"1|974|2000","gps_lat":"45.6405296489","gps_long":"25.5879087794","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/liceulhonterusbrasov.ro\/lic\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=265","picture":"\u003Ca title=\u0022ThE cRaCkEr, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Johannes_Honterus_School_Brasov_Building_B_part_2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Johannes Honterus School Brasov Building B part 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/56\/Johannes_Honterus_School_Brasov_Building_B_part_2.JPG\/512px-Johannes_Honterus_School_Brasov_Building_B_part_2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Johannes_Honterus_School_Brasov_Building_B_part_2.JPG\u0022\u003EThE cRaCkEr\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori evang\u00e9likus gimn\u00e1zium, Johannes Honterus Gimn\u00e1zium","seolink":"egykori-evangelikus-gimnazium-johannes-honterus-gimnazium","note":"","history":"1541-ben \u00e9p\u00fclt az iskola. Az alap\u00edt\u00f3 humansita Johannes Honterus (1498-1549) 1543-ban szerkesztette iskolai szab\u00e1lyzat\u00e1t (Constitutio Scholae Coronensis), mely a legr\u00e9gebbi Erd\u00e9lyben. Honterus nagy reform\u00e1tor volt, \u00e9s 1539-ben humanista nyomd\u00e1t is alap\u00edtott. 1738-ban er\u0151s f\u00f6ldreng\u00e9s k\u00e1ros\u00edtotta, 1743 \u00e9s 1748 k\u00f6z\u00f6tt \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1834 \u00e9s 1835 k\u00f6z\u00f6tt Andreas Dieners \u00e9p\u00edt\u00e9sz vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00e9t emelettel b\u0151v\u00edtett\u00e9k. 1918 \u00e9s 1939 k\u00f6z\u00f6tt a C \u00e9p\u00fclettel \u00f6sszek\u00f6t\u00f6tt m\u00e1sodik emelet\u00e9n m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Barcas\u00e1gi Sz\u00e1sz M\u00fazeumot (Burzenl\u00e4nder S\u00e4chsisches Museum)."},{"sightId":2026,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Casa Sfatului, Muzeul Jude\u021bean de Istorie Bra\u0219ov","address":"Pia\u021ba Sfatului 1","mapdata":"1|1096|1694","gps_lat":"45.6423521555","gps_long":"25.5889763203","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.brasovistorie.ro\/despre-muzeu\/istoria-cladirilor\/casa-sfatului","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varoshaza-Brasso-23","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=266","picture":"\u003Ca title=\u0022Gabriel, CC BY 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Sfatului_in_Council_Square,_Brasov,_Romania.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Piata Sfatului in Council Square, Brasov, Romania\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4d\/Piata_Sfatului_in_Council_Square%2C_Brasov%2C_Romania.jpg\/512px-Piata_Sfatului_in_Council_Square%2C_Brasov%2C_Romania.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Sfatului_in_Council_Square,_Brasov,_Romania.jpg\u0022\u003EGabriel\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/2.0\u0022\u003ECC BY 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Tan\u00e1csh\u00e1za, Brass\u00f3i Megyei T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum","seolink":"tanacshaza-brassoi-megyei-torteneti-muzeum","note":"","history":"Az \u00e9p\u00fclet legkor\u00e1bbi magja val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a kor\u00e1bbi v\u00e1rosfal tornya volt. Emell\u00e9 \u00e9p\u00edtett\u00e9k a sz\u0171csboltot, amit emelettel b\u0151v\u00edtettek tan\u00e1csterem c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l.@\n1420. december 23-\u00e1n k\u00f6t\u00f6tte meg a szerz\u0151d\u00e9st a sz\u0171cs\u00f6k c\u00e9he \u00e9s a brass\u00f3i v\u00e1rosi tan\u00e1cs a sz\u0171cs\u00f6k piact\u00e9ren \u00e1ll\u00f3 boltja f\u00f6l\u00f6tti tan\u00e1csterem haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l. 1515-ben \u00e9p\u00fclt tornya. 1521-ben t\u00f6mb\u00f6c m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletben. 1525-1528 k\u00f6z\u00f6tt a torny\u00e1t \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1608-ban torny\u00e1ba vill\u00e1m csapott, ez\u00e9rt fel\u00faj\u00edtott\u00e1k. 1646-ban az \u00e9p\u00fcletet kib\u0151v\u00edtett\u00e9k a Sz\u00e1zaty\u00e1k gy\u0171l\u00e9sterm\u00e9nek hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val Michael Hermann v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 idej\u00e9n. 1772-ben a sz\u0171cs\u00f6k boltj\u00e1t \u00e1tvette a Brass\u00f3ban \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 csapatok vez\u00e9rkara. 1776-1778 k\u00f6z\u00f6tt az \u00e9p\u00fcletet barokk st\u00edlusban helyre\u00e1ll\u00edtott\u00e1k, \u00faj toronysisak k\u00e9sz\u00fclt, meg\u00e9p\u00fclt a rizalitban el\u0151ugr\u00f3 loggia. 1878-ban a t\u00e1rosi tan\u00e1cs elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, lev\u00e9lt\u00e1rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt tov\u00e1bb. 1901 \u00e9s 1910 k\u00f6z\u00f6tt kapta mai toronysisakj\u00e1t. 1950-t\u0151l m\u00fazeum."},{"sightId":2027,"townId":77,"active":2,"name_LO":"Centrul Cultural Reduta","address":"Strada Apollonia Hirscher 8","mapdata":"1|1157|1944","gps_lat":"45.6408756587","gps_long":"25.5894907572","religion":0,"oldtype":"91,92","newtype":"92,106","homepage":"https:\/\/centrulculturalreduta.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Reduta.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov Reduta\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7a\/Brasov_Reduta.jpg\/512px-Brasov_Reduta.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Reduta.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Vigad\u00f3","seolink":"vigado","note":"","history":"A r\u00e9gi k\u0151sz\u00ednh\u00e1z, a Redut a 18. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. 1892-ben le kellett bontani. A jelenlegi \u00e9p\u00fcletet 1893-1894 k\u00f6z\u00f6tt Christian Kertsch tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt. Itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a v\u00e1ros els\u0151 filmsz\u00ednh\u00e1zainak egyike is. Homlokzat\u00e1n Wagner, Schumann, Mozart, Beethoven, Goethe, Schiller \u00e9s Shakespeare mellszobrai l\u00e1that\u00f3k."},{"sightId":2028,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Muzeul de Etnografie, Muzeul de Art\u0103","address":"Bulevardul Eroilor 21","mapdata":"1|1644|1259","gps_lat":"45.6449564081","gps_long":"25.5936481956","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"98","homepage":"https:\/\/www.etnobrasov.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_de_Etnografie_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul de Etnografie - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/Muzeul_de_Etnografie_-_panoramio.jpg\/512px-Muzeul_de_Etnografie_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_de_Etnografie_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e1sz Iparosegylet egykori sz\u00e9kh\u00e1za, N\u00e9prajzi M\u00fazeum, Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum","seolink":"szasz-iparosegylet-egykori-szekhaza-neprajzi-muzeum-szepmuveszeti-muzeum","note":"","history":"A Sz\u00e1sz Iparosegylet (Gewerbeverein) egykori sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3. 1908-ban brass\u00f3i sz\u00e1sz gy\u0171jt\u0151k megalap\u00edtott\u00e1k a Barcas\u00e1gi Sz\u00e1sz M\u00fazeumot, melyben t\u00f6rt\u00e9nelmi, term\u00e9szettudom\u00e1nyos, \u00e9s n\u00e9prajzi anyagot \u00e1ll\u00edtottak ki. 1937-ben az ASTRA rom\u00e1n kultur\u00e1lis egyes\u00fclet szint\u00e9n m\u00fazeumot nyitott Brass\u00f3ban. 1948-ban a hatalomra ker\u00fcl\u0151 kommunist\u00e1k kisaj\u00e1t\u00edtott\u00e1k a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat \u00e1tv\u00e9szelt darabokat, \u00e9s megalap\u00edtott\u00e1k a megyei m\u00fazeumot.@\n1967-ben l\u00e9trehozt\u00e1k a megyei m\u00fazeum n\u00e9prajzi r\u00e9szleg\u00e9t. 1979-ben a r\u00e9szleg a jelenleg is haszn\u00e1lt \u00e9p\u00fcletbe, a Gewerbeverein-h\u00e1zba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1990. j\u00fanius 11-\u00e9n a n\u00e9prajzi m\u00fazeum kiv\u00e1lt a megyei m\u00fazeumb\u00f3l, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nny\u00e9 alakult. Ugyanekkor ker\u00fclt a kezel\u00e9s\u00e9be az 1957-ben l\u00e9tes\u00fclt k\u0151halmi \u00e9s az 1970-ben l\u00e9tes\u00fclt szecselev\u00e1rosi v\u00e1rosi n\u00e9prajzi m\u00fazeum. 2009-ben megnyitott\u00e1k a Brass\u00f3 V\u00e1rosi Civiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak M\u00fazeuma elnevez\u00e9s\u0171 r\u00e9szleget. A m\u00fazeum Brass\u00f3 megye n\u00e9gy n\u00e9prajzi t\u00e1j\u00e1nak (Barcas\u00e1g, Fogarasi-medence, K\u0151halom vid\u00e9ke, T\u00f6rcsv\u00e1r vid\u00e9ke) 17\u201320. sz\u00e1zadi \u00e9let\u00e9t mutatja be. Az \u00e9p\u00fclet f\u00f6ldszintj\u00e9n a hagyom\u00e1nyos textilipart \u00e9s a rom\u00e1n falusi hagyom\u00e1nyokat bemutat\u00f3 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 ideiglenes ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok l\u00e1that\u00f3k. Ugyanez az \u00e9p\u00fclet ad otthont a brass\u00f3i sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumnak."},{"sightId":2029,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului 15\u201316","mapdata":"1|1097|1841","gps_lat":"45.6414925731","gps_long":"25.5889759124","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Closius%E2%80%93Hiemesch%E2%80%93Giesel-h%C3%A1zak","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BV_Closius-Hiemesch-Giesel.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BV Closius-Hiemesch-Giesel\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7f\/BV_Closius-Hiemesch-Giesel.jpg\/512px-BV_Closius-Hiemesch-Giesel.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BV_Closius-Hiemesch-Giesel.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Closius\u2013Hiemesch\u2013Giesel-h\u00e1zak","seolink":"closius-hiemesch-giesel-hazak","note":"","history":"Legkor\u00e1bbi \u00e9p\u00fcletei a 14. sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaztak. Ekkor h\u00e1rom f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fclet volt ezen a helyen, melyeket keskeny bels\u0151 udvarok v\u00e1lasztottak el. 1566-ban a h\u00e1rom h\u00e1zat \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k, homlokzataikat 2 m\u00e9terrel el\u0151r\u00e9bbhozt\u00e1k \u00e9s egy emeletet h\u00faztak r\u00e1juk; az \u00e9p\u00edt\u00e9s d\u00e1tum\u00e1r\u00f3l egy k\u0151 ablakkeretre felv\u00e9sett d\u00e1tum tan\u00faskodik. Az 1689-es t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n ism\u00e9t \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u0151ket. A f\u00f6ldszinten a k\u00f6z\u00e9pkori h\u00e1zakra jellemz\u0151, bolt\u00edves portikuszok voltak, ahol a keresked\u0151k port\u00e9k\u00e1ikat \u00e1rult\u00e1k. Jelenlegi form\u00e1jukat 1835-ben nyert\u00e9k el. A h\u00e1zak pinc\u00e9vel, f\u00f6ldszinttel, emelettel, \u00e9s manz\u00e1rddal ell\u00e1tottak. A csal\u00e1dok az emeleten laktak, a f\u00f6ldszinten \u00fczlethelyis\u00e9gek kaptak helyet, a pinc\u00e9ben pedig a keresked\u0151k \u00e1ruit t\u00e1rolt\u00e1k. A renesz\u00e1nsz falfest\u00e9s legr\u00e9gebbi r\u00e9tegei a 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak; a 18. sz\u00e1zadig t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1tfestett\u00e9k. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek szerint a mai Rom\u00e1nia ter\u00fclet\u00e9n ez a legnagyobb, lak\u00f3h\u00e1zban felt\u00e1rt festett falfel\u00fclet.@\n1948-ban a h\u00e1zakat \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. Az emeleteket kis lak\u00e1sokra osztott\u00e1k fel \u00e9s b\u00e9rl\u0151knek adt\u00e1k ki, a f\u00f6ldszinten \u00fczletek m\u0171k\u00f6dtek. A kommunizmus buk\u00e1sa ut\u00e1n az \u00e9p\u00fcletek visszaker\u00fcltek eredeti tulajdonosaikhoz. A romos, elhanyagolt \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest 1991\u20132011 k\u00f6z\u00f6tt fel\u00faj\u00edtott\u00e1k.@\nA 16. sz\u00e1m alatti k\u00e9t h\u00e1z (Albrich-Hiemesch-Giesel-h\u00e1z) t\u00f6bbsz\u00f6r cser\u00e9lt tulajdonost. A 18. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 az Albrich, a Honterus-udvar fel\u0151li h\u00e1z a Hiemesch csal\u00e1d\u00e9 volt (ugyanez\u00e9rt az \u00e9p\u00fcletegy\u00fcttest Closius\u2013Albrich\u2013Hiemesch-h\u00e1zaknak is nevezik). A k\u00e9t h\u00e1z id\u0151vel \u00f6ssze\u00e9p\u00fclt, \u00e9s 1777-t\u0151l mindkett\u0151t Hiemesch birtokolta. 1824-ben a Giesel csal\u00e1d, 1872-ben a Trautsch \u00e9s a Plecker von Pleckersfeld csal\u00e1dok, 1905-t\u0151l a Czeides-alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s az evang\u00e9likus egyh\u00e1z tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt. Az Albrich csal\u00e1d neves tagja volt Martin Albrich (1630\u20131694) gimn\u00e1ziumi rektor \u00e9s Johann Albrich (1687\u20131749) orvos, a Hiemesch csal\u00e1d\u00e9 pedig Franz Hiemesch (1849\u20131911) polg\u00e1rmester.\n&\nwikipedia: Closius\u2013Hiemesch\u2013Giesel-h\u00e1zak|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Closius%E2%80%93Hiemesch%E2%80%93Giesel-h%C3%A1zak"},{"sightId":2030,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Muzeul Civiliza\u021biei Urbane","address":"Pia\u021ba Sfatului 15","mapdata":"1|1117|1830","gps_lat":"45.6415451921","gps_long":"25.5891452522","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.mcubrasov.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022BogdyBBA, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_Civilizatiei_Urbane_Brasov_2009.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul Civilizatiei Urbane Brasov 2009\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d9\/Muzeul_Civilizatiei_Urbane_Brasov_2009.jpg\/512px-Muzeul_Civilizatiei_Urbane_Brasov_2009.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_Civilizatiei_Urbane_Brasov_2009.jpg\u0022\u003EBogdyBBA\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Closius-h\u00e1z, Brass\u00f3 V\u00e1rosi Civiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak M\u00fazeuma","seolink":"closius-haz-brasso-varosi-civilizaciojanak-muzeuma","note":"","history":"A 15. sz\u00e1m alatti h\u00e1z a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig a brass\u00f3i Closius (a 17. sz\u00e1zadig Closseiler) csal\u00e1d tulajdona volt, melynek nevesebb tagjai:\n\t-Martin Closius (1686\u20131752) v\u00e1rosb\u00edr\u00f3, v\u00e1rosi tan\u00e1csos, el\u00f6lj\u00e1r\u00f3\n\t-Martin Gottfried Closius (1715\u20131770) v\u00e1rosi tan\u00e1csos, jegyz\u0151\n\t-Stephan Closius (1717\u20131781) v\u00e1rosi tan\u00e1csos \u00e9s orvos; a Fekete templom \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek t\u00e1mogat\u00f3ja\n\t-Martin Traugott Closius (1744\u20131789) lelk\u00e9sz, a Fekete templom f\u0151diak\u00f3nusa, a gimn\u00e1zium igazgat\u00f3ja\n\t-Georg Stefan Friedrich Closius (1758\u20131818) f\u00f6ldb\u00e9rl\u0151, gondnok; ut\u00f3djaira 124 369 forintnyi vagyont hagyott\n\t-Stefan Friedrich von Closius (1795\u20131873) v\u00e1rosi tan\u00e1csos, lev\u00e9lt\u00e1ros\n1873-ban a Closius csal\u00e1d kihalt, a h\u00e1zat a kor\u00e1bbi b\u00e9rl\u0151, Dimitrie Eremias (1817\u20131887) rom\u00e1n keresked\u0151 \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, \u00e9s az 1948-as \u00e1llamos\u00edt\u00e1sig az \u0151 lesz\u00e1rmazottjai birtokolt\u00e1k. 2009-ben visszaszolg\u00e1ltatt\u00e1k az eredeti tulajdonosoknak, akik eladt\u00e1k a h\u00e1zat a megyei \u00f6nkorm\u00e1nyzatnak. 2009-ben itt ny\u00edlt meg a v\u00e1rosi civiliz\u00e1ci\u00f3 m\u00fazeuma.\n&\nwikipedia: Closius\u2013Hiemesch\u2013Giesel-h\u00e1zak|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Closius%E2%80%93Hiemesch%E2%80%93Giesel-h%C3%A1zak"},{"sightId":2031,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Institu\u021bia Prefectului Jude\u021bul Bra\u0219ov, Curtea de Apel Bra\u0219ov","address":"Bulevardul Eroilor 5","mapdata":"1|1977|1329","gps_lat":"45.6445488189","gps_long":"25.5964654265","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17,11","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Prefecture_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov Prefecture (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/84\/Brasov_Prefecture_%281%29.jpg\/512px-Brasov_Prefecture_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Prefecture_(1).jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"egykori-kiralyi-torvenyszek","note":"","history":"1900 \u00e9s 1902 k\u00f6z\u00f6tt a Kir\u00e1lyi T\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k sz\u00e1m\u00e1ra fel\u00e9p\u00fclt az eklektikus st\u00edlus\u00fa Igazs\u00e1g\u00fcgyi palota, mellette egy b\u00f6rt\u00f6nt \u00e9s m\u0171helyeket is \u00e9p\u00edtettek a rabok sz\u00e1m\u00e1ra.\n&\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Az igazs\u00e1g\u00fcgyi palota|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Palatul_Justitiei_m.htm"},{"sightId":2032,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Biblioteca Jude\u021bean\u0103 George Bari\u021biu","address":"Bulevardul Eroilor 33-35","mapdata":"1|885|1130","gps_lat":"45.6456785576","gps_long":"25.5871667373","religion":0,"oldtype":"16","newtype":"76","homepage":"http:\/\/www.bjbv.ro\/default.php","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Haiducul, CC BY 1.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/1.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biblioteca_judeteana_Brasov.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biblioteca judeteana Brasov\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a2\/Biblioteca_judeteana_Brasov.jpg\/512px-Biblioteca_judeteana_Brasov.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biblioteca_judeteana_Brasov.jpg\u0022\u003EHaiducul\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/1.0\u0022\u003ECC BY 1.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt kereskedelmi \u00e9s iparkamara","seolink":"volt-kereskedelmi-es-iparkamara","note":"","history":"1926-1928 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a kereskedelmi \u00e9s iparkamara sz\u00e1m\u00e1ra. 1969-ben lett a megyei k\u00f6nyvt\u00e1r sz\u00e9khelye.\n&\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, A megyei k\u00f6nyvt\u00e1r|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Biblioteca_m.htm"},{"sightId":2033,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu 40","mapdata":"1|1721|1719","gps_lat":"45.6422109127","gps_long":"25.5943011531","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_str_Balcescu_nr_40.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV str Balcescu nr 40\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e7\/RO_BV_str_Balcescu_nr_40.jpg\/512px-RO_BV_str_Balcescu_nr_40.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_str_Balcescu_nr_40.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Honterus-h\u00e1z","seolink":"honterus-haz","note":"","history":"1498-ban ebben az \u00e9p\u00fcletben sz\u00fcletett a nagy sz\u00e1sz humanista Johannes Honterus, egy Fekete utcai sz\u0171cs fiak\u00e9nt. Erd\u00e9ly els\u0151 t\u00e9k\u00e9p\u00e9nek megszerkeszt\u0151je, a Latin nyelvtan \u00e9s a Vil\u00e1g le\u00edr\u00e1sa k\u00f6nyvek szerz\u0151je, Brass\u00f3 els\u0151 nyomd\u00e1j\u00e1nak, \u00e9s fels\u0151fok\u00fa iskol\u00e1j\u00e1nak megalap\u00edt\u00f3ja.\n&\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, A Honterus h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Casa_Honterus_m.htm"},{"sightId":2034,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihai Eminescu 10","mapdata":"1|1631|891","gps_lat":"45.6471831822","gps_long":"25.5935621468","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Beer_villa_8.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Beer villa 8\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/RO_BV_Beer_villa_8.jpg\/512px-RO_BV_Beer_villa_8.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Beer_villa_8.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Beer-villa","seolink":"beer-villa","note":"","history":"A brass\u00f3i Beer-villa 1904\u20131905 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt a sz\u00e1sz Ignaz Beer bank\u00e1r \u00e9s csal\u00e1dja sz\u00e1m\u00e1ra a Fellegv\u00e1r sor (str. Mihai Eminescu) 10. sz\u00e1m alatt. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, jelenleg lak\u00f3h\u00e1zk\u00e9nt szolg\u00e1l.@\nA Fellegv\u00e1r-domb oldalaira a 19. sz\u00e1zadban kezdtek nyaral\u00f3kat \u00e9p\u00edteni. Ezeket a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n emeletes vill\u00e1k v\u00e1ltott\u00e1k f\u00f6l, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a d\u00e9li oldalon h\u00faz\u00f3d\u00f3 Fellegv\u00e1r sor v\u00e1lt a gazdag brass\u00f3iak n\u00e9pszer\u0171 lakhely\u00e9v\u00e9. Itt \u00e9p\u00edttette fel rezidenci\u00e1j\u00e1t a tehet\u0151s Ignaz Beer bank\u00e1r is. A terveket Andreas Frank \u00e9p\u00edt\u00e9sz m\u00e9g 1901-ben elk\u00e9sz\u00edtette, az \u00e9p\u00edt\u00e9snek 1904-ben fogtak neki. A munk\u00e1latok alatt Ignaz Beer t\u00f6bbsz\u00f6r k\u00e9rte az eredeti terv m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s az \u0151 \u00f6tlete volt a tet\u0151n elhelyezett f\u00e9mszobor is.@\n1923-ban Ignaz elhunyt, a vill\u00e1t fia, Hugo Beer \u00f6r\u00f6k\u00f6lte. Hugo a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Sz\u00e1sz Nemzeti Bank eln\u00f6ke volt, nyugd\u00edjaz\u00e1sa ut\u00e1n k\u00f6nyveket \u00edrt a r\u00e9gi Brass\u00f3r\u00f3l. 1945-ben csal\u00e1dja N\u00e9metorsz\u00e1gba menek\u00fclt, Hugo Beer azonban Brass\u00f3ban maradt, mert m\u00e1sokhoz hasonl\u00f3an abban rem\u00e9nykedett, hogy a n\u00e9metek m\u00e9gis gy\u0151zni fognak, vagy pedig bej\u00f6nnek az amerikaiak. Rem\u00e9nyei azonban nem v\u00e1ltak be, a kommunist\u00e1k elvett\u00e9k minden vagyon\u00e1t. Az elszeg\u00e9nyedett Beert n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vig Brass\u00f3 utc\u00e1in l\u00e1tt\u00e1k k\u00e9regetni, majd 1952-ben Segesv\u00e1rra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, ahol 1957-ben elhunyt. Az \u00e1llamos\u00edtott \u00e9p\u00fcletet t\u00f6bb lak\u00e1sra osztott\u00e1k \u00e9s b\u00e9rl\u0151knek adt\u00e1k ki, jelenleg is lak\u00e1sok vannak benne.@\nSt\u00edlusa eklektikus, t\u00f6bb ir\u00e1nyzatot \u00f6tv\u00f6z. Tetej\u00e9n egy harcos \u00e9letnagys\u00e1g\u00fa f\u00e9mszobra van, melyet rendel\u00e9sre k\u00e9sz\u00edtettek Budapesten; alatta a csal\u00e1d c\u00edmere foglal helyet. A m\u00e1sodik emeleti erk\u00e9lyen egy k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt medveszobor van, melyet az \u00e9vek sor\u00e1n megrong\u00e1ltak, eredeti alakja ma m\u00e1r felismerhetetlen. A medve a csal\u00e1d nev\u00e9re utal (Beer a n\u00e9met B\u00e4r, azaz medve sz\u00f3b\u00f3l ered). Udvar\u00e1ban egy oroszl\u00e1nszobrok \u00e1ltal k\u00f6zrefogott sz\u00ednpad van, \u00e9s \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egy alag\u00fat is indul innen, mely a Fellegv\u00e1rral k\u00f6t\u00f6tte \u00f6ssze a vill\u00e1t.\n&\nwikipedia: Beer-villa|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Beer-villa"},{"sightId":2035,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului nr 14","mapdata":"1|1144|1809","gps_lat":"45.6416856997","gps_long":"25.5893268301","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Elena Chochkova, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Merchants_House_Brasov_2009.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Merchants House Brasov 2009\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/38\/Merchants_House_Brasov_2009.jpg\/512px-Merchants_House_Brasov_2009.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Merchants_House_Brasov_2009.jpg\u0022\u003EElena Chochkova\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Hirscher-h\u00e1z, Keresked\u0151k h\u00e1za","seolink":"hirscher-haz-kereskedok-haza","note":"","history":"Az 1545-ben \u00e9p\u00edtett h\u00e1z az akkori v\u00e1ros legnagyobb \u00e9p\u00fclete volt \u00e9s h\u00edven t\u00fckr\u00f6zte Brass\u00f3 kereskedelmi \u00e9rej\u00e9t. Apollonia Hirscher, a volt brass\u00f3i f\u0151b\u00edr\u00f3, Lucas Hirscher \u00f6zvegye 8000 guldent aj\u00e1nlott fel a kereskelmi k\u00f6zpont, vagy baz\u00e1r meg\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re, ahol a helybeli c\u00e9hek bemutathatt\u00e1k term\u00e9keiket. A t\u00f6bbsz\u00f6ri t\u0171zv\u00e9sz jelent\u0151s k\u00e1rokat okozott az \u00e9p\u00fcletben, de 1960-ban vissza\u00e1ll\u00edtott\u00e1k az eredeti kin\u00e9zet\u00e9t. A hagyom\u00e1ny szerint v\u00e1ratlanul meghalt az \u00f6zvegy Hirscher Apollonia l\u00e1nya, akit \u00e9desanyja felt\u0171n\u0151en sok \u00e9kszerrel temettetett el. \u00c9jjel kirabolt\u00e1k, \u00e9s amikor a d\u00edszes gy\u0171r\u0171j\u00e9\u00e9rt az \u00fajj\u00e1t v\u00e1gt\u00e1k volna le, a l\u00e1ny fel\u00e9bredt. Anyja az \u00f6r\u00f6mteli esem\u00e9ny eml\u00e9k\u00e9re \u00e9p\u00edttette a h\u00e1zat. \n&\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Hirscher h\u00e1z|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Casa_Hirscher_m.htm"},{"sightId":2036,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Strada Sforii","address":"Strada Sforii","mapdata":"1|1047|2151","gps_lat":"45.6395834708","gps_long":"25.5885396513","religion":0,"oldtype":"27","newtype":"27","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Zsin\u00f3r utca","seolink":"zsinor-utca","note":"","history":"A sik\u00e1torr\u00f3l eml\u00edt\u00e9st tettek m\u00e1r a 17. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 okm\u00e1nyok is, mint egy olyan utc\u00e1r\u00f3l, amely a t\u0171zolt\u00f3k munk\u00e1j\u00e1t seg\u00edtette. V\u00e1ltoz\u00f3, 111 \u00e9s 135 centim\u00e9teres sz\u00e9less\u00e9g\u00e9vel elnyerte a v\u00e1ros legkeskenyebb utc\u00e1ja c\u00edmet. \n&\nwelcometoromania.eu: Bra\u0219ov, Rope street|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Strada_Sforii_e.htm"},{"sightId":2037,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Casa Mure\u0219enilor","address":"Pia\u021ba Sfatului 25","mapdata":"1|1024|1702","gps_lat":"45.6423876331","gps_long":"25.5883746055","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"http:\/\/muzeulmuresenilor.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_Imnului_National_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Muzeul Imnului National - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cd\/Muzeul_Imnului_National_-_panoramio.jpg\/512px-Muzeul_Imnului_National_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Muzeul_Imnului_National_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Mureseanu-h\u00e1z","seolink":"mureseanu-haz","note":"","history":"A Mureseanu csal\u00e1d egykori h\u00e1z\u00e1ban, az 1838-ban megjelen\u0151 Gazeta Transilvaniei \u00fajs\u00e1g szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9nek hely\u00e9n 1968 \u00f3ta a Mursenilor h\u00e1z elnevez\u00e9z\u0171 eml\u00e9kh\u00e1z m\u0171k\u00f6dik.@\nIgen gazdag b\u00fatorgy\u0171jtem\u00e9nyt, festm\u00e9nyeket, szobrokat \u00e9s egy 25000-es dokumentumgy\u0171jtem\u00e9nyt \u0151riz. Itt l\u00e1that\u00f3k a rom\u00e1n himnuszhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 dokumentumok is, mivel a himnuszt Andrei Mure\u0219anu \u00edrta."},{"sightId":2038,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Muzeul Prima \u0218coal\u0103 Rom\u00e2neasc\u0103","address":"Pia\u021ba Unirii 2-3","mapdata":"1|195|2777","gps_lat":"45.6358296086","gps_long":"25.5812135955","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"98","homepage":"http:\/\/www.primascoalaromaneasca.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Prund-Schei,_Bra%C8%99ov,_Romania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Prund-Schei, Bra\u0219ov, Romania - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/3b\/Prund-Schei%2C_Bra%C8%99ov%2C_Romania_-_panoramio.jpg\/512px-Prund-Schei%2C_Bra%C8%99ov%2C_Romania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Prund-Schei,_Bra%C8%99ov,_Romania_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Az els\u0151 ol\u00e1h iskola","seolink":"az-elso-olah-iskola","note":"","history":"1480-b\u00f3l sz\u00e1rmazik az els\u0151 ismert h\u00edrad\u00e1s egy ol\u00e1h nyelv\u0171 iskol\u00e1r\u00f3l a brass\u00f3i Bolg\u00e1rszegen. 1597-ben Aron Voda havasalf\u00f6ldi vajda t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val a f\u00e1b\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt ol\u00e1h iskola\u00e9p\u00fclet helyett k\u0151h\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek. 1761-ben b\u0151v\u00edtett\u00e9k. Coresi, az ol\u00e1h nyelv \u00e9s kult\u00fara egyik atyja 1556-ban j\u00f6tt ide T\u00e2rgovi\u0219te v\u00e1rosb\u00f3l. Coresi diak\u00f3nusnak \u00e9s nyomd\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en itt jelentek meg az els\u0151 ol\u00e1h nyelv\u0171 k\u00f6nyvek. Akkoriban m\u00e9g az ortodox templomokban a szl\u00e1v nyelvet haszn\u00e1lt\u00e1k, de m\u00e1r Erd\u00e9lyben elkezdt\u00e9k a v\u00e1ll\u00e1sos k\u00f6nyvek ol\u00e1hra ford\u00edt\u00e1s\u00e1t.\n&\nwelcometoromania.eu: Brass\u00f3, Az Els\u0151 Rom\u00e1n Iskola|https:\/\/www.welcometoromania.eu\/Brasov\/Brasov_Prima_Scoala_Romaneasca_m.htm"},{"sightId":2039,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Andrei \u0218aguna","address":"\u0218irul Mitropolit Andrei \u0218aguna 1","mapdata":"1|528|2360","gps_lat":"45.6383797333","gps_long":"25.5841394342","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.saguna.ro\/beta\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BrasovSaguna.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BrasovSaguna\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ea\/BrasovSaguna.jpg\/512px-BrasovSaguna.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BrasovSaguna.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Els\u0151 ol\u00e1h gimn\u00e1zium","seolink":"elso-olah-gimnazium","note":"","history":"1851 \u00e9s 1856 k\u00f6z\u00f6tt \u015etefan Emilian \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt fel az els\u0151 ol\u00e1h nyelv\u0171 ortodox gimn\u00e1zium. Alapk\u00f6v\u00e9t Andrei \u015eaguna erd\u00e9lyi ortodox p\u00fcsp\u00f6k tette le.\n&\nbrasovcity.ro|https:\/\/www.brasovcity.ro\/ro\/atractiile_brasovului"},{"sightId":2040,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria","address":"Bulevardul Eroilor 8","mapdata":"1|1762|1116","gps_lat":"45.6458813095","gps_long":"25.5945848238","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"12","homepage":"https:\/\/www.brasovcity.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Prim%C4%83ria_Bra%C5%9Fov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Prim\u0103ria Bra\u015fov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/32\/Prim%C4%83ria_Bra%C5%9Fov_-_panoramio.jpg\/512px-Prim%C4%83ria_Bra%C5%9Fov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Prim%C4%83ria_Bra%C5%9Fov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Volt Magyar Kir\u00e1lyi P\u00e9nz\u00fcgyi Palota","seolink":"volt-magyar-kiralyi-penzugyi-palota","note":"","history":"1897 \u00e9s 1898 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt, ma v\u00e1rosh\u00e1za.\n&\nbrasovcity.ro|https:\/\/www.brasovcity.ro\/ro\/atractiile_brasovului"},{"sightId":2041,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Universitatea Transilvania","address":"Bulevardul Eroilor 29","mapdata":"1|1123|1209","gps_lat":"45.6453184760","gps_long":"25.5891820179","religion":0,"oldtype":"15","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Victor Briciu, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cladire_Rectorat_2019.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cladire Rectorat 2019\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d1\/Cladire_Rectorat_2019.jpg\/512px-Cladire_Rectorat_2019.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cladire_Rectorat_2019.jpg\u0022\u003EVictor Briciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori nyugd\u00edjint\u00e9zet, Transylvania Egyetem rektori hivatala","seolink":"egykori-nyugdijintezet-transylvania-egyetem-rektori-hivatala","note":"","history":"1881 \u00e9s 1885 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt Peter Bartesch tervei alapj\u00e1n neorenesz\u00e1nsz st\u00edlusban.\n&\nbrasovcity.ro|https:\/\/www.brasovcity.ro\/ro\/atractiile_brasovului"},{"sightId":2042,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Turnul Lemnarului","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|1976|1805","gps_lat":"45.6416705887","gps_long":"25.5965122383","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Lemnarului_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Turnul Lemnarului - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/13\/Turnul_Lemnarului_-_panoramio.jpg\/256px-Turnul_Lemnarului_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Turnul_Lemnarului_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"\u00c1csok tornya","seolink":"acsok-tornya","note":"","history":"&\nwikipedia: Turnul Lemnarului din Bra\u0219ov|https:\/\/ro.wikipedia.org\/wiki\/Turnul_lemnarului"},{"sightId":2043,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Turnul V\u00e2n\u0103torilor","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|1566|2092","gps_lat":"45.6399554187","gps_long":"25.5929952856","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022I, Sailko, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov,_mura_02_torre_vanatorilor.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov, mura 02 torre vanatorilor\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e8\/Brasov%2C_mura_02_torre_vanatorilor.JPG\/512px-Brasov%2C_mura_02_torre_vanatorilor.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov,_mura_02_torre_vanatorilor.JPG\u0022\u003EI, Sailko\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Vad\u00e1szok tornya","seolink":"vadaszok-tornya","note":"","history":""},{"sightId":2044,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Turnul Artelor","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|1213|2449","gps_lat":"45.6378311810","gps_long":"25.5899209245","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Daniel Pandelea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Turnul_artelor.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO BV Bra\u0219ov Turnul artelor\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4b\/RO_BV_Bra%C8%99ov_Turnul_artelor.JPG\/256px-RO_BV_Bra%C8%99ov_Turnul_artelor.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Turnul_artelor.JPG\u0022\u003EDaniel Pandelea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Fezekasok tornya","seolink":"fezekasok-tornya","note":"","history":""},{"sightId":2045,"townId":77,"active":2,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional \u00c1prily Lajos","address":"Strada Dup\u0103 Ziduri 3","mapdata":"1|971|1322","gps_lat":"45.6445633229","gps_long":"25.5877927618","religion":1,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.aprilyfogimnazium.ro\/hu\/rolunk\/iskolatoertenet","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BrasovAprily1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BrasovAprily1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/18\/BrasovAprily1.jpg\/512px-BrasovAprily1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BrasovAprily1.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Volt r\u00f3mai katolikus f\u0151gimn\u00e1zium, \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium","seolink":"volt-romai-katolikus-fogimnazium-aprily-lajos-fogimnazium","note":"","history":"Az \u00c1prily Lajos F\u0151gimn\u00e1zium a v\u00e1ros egyetlen \u00e9s a Barcas\u00e1g, illetve eg\u00e9sz Brass\u00f3 megye legnagyobb magyar tannyelv\u0171 k\u00f6z\u00e9piskol\u00e1ja.@\nFelfalusi Kov\u00e1cs Antal ap\u00e1tpl\u00e9b\u00e1nos 1837. okt\u00f3ber 1-j\u00e9n kezdte meg az els\u0151 gimn\u00e1ziumi oszt\u00e1ly 20 tanul\u00f3j\u00e1nak oktat\u00e1s\u00e1t a Belv\u00e1rosi R\u00f3mai Katolikus Pl\u00e9b\u00e1nia eb\u00e9dl\u0151j\u00e9ben. 1856-t\u00f3l \u2013 osztr\u00e1k utas\u00edt\u00e1sra \u2013 az iskol\u00e1t algimn\u00e1ziumm\u00e1 fokozt\u00e1k le. A latin nyelv\u0171 tan\u00edt\u00e1s helyett a n\u00e9metet tett\u00e9k k\u00f6telez\u0151v\u00e9, ami a tanul\u00f3k l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1nak jelent\u0151s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t okozta. Az 1867-es kiegyez\u00e9s \u00e9ve az iskola \u00e9let\u00e9ben is v\u00e1ltoz\u00e1st hozott: a tan\u00edt\u00e1s nyelve v\u00e9gre a magyar lett. A f\u0151\u00f3haj most az volt, hogy az iskola nyerje vissza f\u0151gimn\u00e1ziumi st\u00e1tus\u00e1t \u2013 ez az 1872\/1873-as tan\u00e9vben be is k\u00f6vetkezett. 1900. j\u00fanius 1-j\u00e9n nekil\u00e1ttak az \u00faj \u00e9p\u00fclet \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek. 1901. szeptember elsej\u00e9re k\u00e9szen lett. 1916. augusztus 28-\u00e1n a rom\u00e1n hadsereg elfoglalta Brass\u00f3t. A tan\u00edt\u00e1s szok\u00e1sos rendje csup\u00e1n az 1919\/1920-as tan\u00e9vben \u00e1llt helyre. Ekkor vezett\u00e9k be a rom\u00e1n nyelv tan\u00edt\u00e1s\u00e1t is, r\u00e1ad\u00e1sul harmadik oszt\u00e1lyt\u00f3l a rom\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nelmet, f\u00f6ldrajzot \u00e9s az alkotm\u00e1nytant rom\u00e1n nyelven kellett tan\u00edtani. 1948 j\u00fanius\u00e1ban a kommunist\u00e1k \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, hivatalos neve a 4-es sz\u00e1m\u00fa Magyar Vegyes L\u00edceum lett. 1960-ban megsz\u00fcntett\u00e9k a 4-es sz\u00e1m\u00fa Magyar Vegyes L\u00edceumot, a magyar tagozatot az Unirea L\u00edceumba sorolt\u00e1k be \u2013 ennek keret\u00e9ben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt eg\u00e9szen 1990-ig. 1992 m\u00e1jus\u00e1ban az iskola hivatalosan is megkapta az \u00c1prily Lajos Elm\u00e9leti L\u00edceum nevet."},{"sightId":2046,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Oficiul Po\u0219tal 1","address":"Strada Nicolae Iorga 1","mapdata":"1|1855|1154","gps_lat":"45.6454770935","gps_long":"25.5954627092","religion":0,"oldtype":"64","newtype":"64","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Po%C8%99ta_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Po\u0219ta Bra\u0219ov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/00\/Po%C8%99ta_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\/512px-Po%C8%99ta_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Po%C8%99ta_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi Posta","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-posta","note":"","history":""},{"sightId":2047,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Casa Baiulescu","address":"Bulevardul Eroilor 33","mapdata":"1|967|1196","gps_lat":"45.6453558832","gps_long":"25.5878990040","religion":0,"oldtype":"52","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Baiulescu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa Baiulescu - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/64\/Casa_Baiulescu_-_panoramio.jpg\/512px-Casa_Baiulescu_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_Baiulescu_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori f\u0151isp\u00e1ni villa","seolink":"egykori-foispani-villa","note":"","history":"1888-ban \u00e9p\u00fclt a v\u00e1rmegye f\u0151isp\u00e1nja sz\u00e1m\u00e1ra.\n&\ngallery.hungaricana.hu: Brass\u00f3; F\u0151isp\u00e1ni villa|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1408619\/?img=0"},{"sightId":2048,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Facultatea de Inginerie Mecanic\u0103","address":"","mapdata":"1|1864|1370","gps_lat":"45.6443058989","gps_long":"25.5955588252","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"75","homepage":"http:\/\/old.unitbv.ro\/fim\/Prezentare.aspx","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Marius-Ionut, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Romania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov Romania - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/ae\/Brasov_Romania_-_panoramio.jpg\/512px-Brasov_Romania_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Romania_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMarius-Ionut\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori fels\u0151 kereskedelmi iskola, Obere Handelsschule","seolink":"egykori-felso-kereskedelmi-iskola-obere-handelsschule","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Brass\u00f3; Fels\u0151 kereskedelmi iskola|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1408605\/?img=0"},{"sightId":2049,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Facultatea de Sociologie \u0219i Comunicare","address":"Bulevardul Eroilor 25","mapdata":"1|1505|1234","gps_lat":"45.6451139558","gps_long":"25.5924800679","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_University_T_building_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV University T building 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/29\/RO_BV_University_T_building_2.jpg\/512px-RO_BV_University_T_building_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_University_T_building_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Magyar Kir\u00e1lyi \u00c1llami F\u0151re\u00e1liskola","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-forealiskola","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Brass\u00f3 Magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami f\u0151re\u00e1liskola|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1165195\/?img=0"},{"sightId":2050,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Unirea","address":"Bulevardul Eroilor 7","mapdata":"1|1951|1437","gps_lat":"45.6438763628","gps_long":"25.5962617634","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/cnunirea.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegul_National_Unirea_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegul National Unirea - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/Colegul_National_Unirea_-_panoramio.jpg\/512px-Colegul_National_Unirea_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegul_National_Unirea_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami polg\u00e1ri \u00e9s elemi le\u00e1nyiskola","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-polgari-es-elemi-leanyiskola","note":"","history":"1898 \u00e9s 1899 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt.\n&\ngallery.hungaricana.hu: Brass\u00f3 Magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami polg\u00e1ri \u00e9s elemi le\u00e1nyiskola|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/SzerencsKepeslap\/1165213\/?img=0"},{"sightId":2051,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Coroana","address":"Strada Republicii 62","mapdata":"1|1727|1443","gps_lat":"45.6439182312","gps_long":"25.5943518161","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"80","homepage":"https:\/\/hotelcoroanabrasov.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Stefanjurca, CC BY-SA 2.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C8%99ov_(9372258772).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bra\u0219ov (9372258772)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/Bra%C8%99ov_%289372258772%29.jpg\/512px-Bra%C8%99ov_%289372258772%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C8%99ov_(9372258772).jpg\u0022\u003EStefanjurca\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/2.0\u0022\u003ECC BY-SA 2.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Korona Sz\u00e1ll\u00f3","seolink":"egykori-korona-szallo","note":"","history":"&\ngallery.hungaricana.hu: Brass\u00f3; Korona sz\u00e1lloda|https:\/\/gallery.hungaricana.hu\/hu\/OSZKKepeslap\/1408626\/?img=0"},{"sightId":2052,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Cenk Hill, T\u00e2mpa","mapdata":"1|1559|3063","gps_lat":"45.6341595046","gps_long":"25.5929330002","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"122","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/10011\/arpad-szobor#","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Millenniumi-honfoglalas-emlekmu-Brasso-799","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Lip\u00f3t Kurcz\n, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Eml%C3%A9koszlop_a_Cenk-hegyen_1896-43.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Eml\u00e9koszlop a Cenk-hegyen 1896-43\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/33\/Eml%C3%A9koszlop_a_Cenk-hegyen_1896-43.jpg\/512px-Eml%C3%A9koszlop_a_Cenk-hegyen_1896-43.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Eml%C3%A9koszlop_a_Cenk-hegyen_1896-43.jpg\u0022\u003ELip\u00f3t Kurcz\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Millenniumi eml\u00e9km\u0171 (\u00c1rp\u00e1d-szobor) talapzata","seolink":"millenniumi-emlekmu-arpad-szobor-talapzata","note":"","history":"Thaly K\u00e1lm\u00e1n t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz felvet\u00e9se nyom\u00e1n 1896-ban \u00e9p\u00fclt fel Berczik Gyula tervei nyom\u00e1n a 21,5 m\u00e9ter magas \u00c1rp\u00e1d-eml\u00e9km\u0171. A hengeres talapzaton \u00e1ll\u00f3 d\u00f3r oszlop tetej\u00e9n egy \u00c1rp\u00e1d-kori fegyveres harcos 3,5 m\u00e9teres k\u0151szobra \u00e1llt. A szobor Jankovics Gyula alkot\u00e1sa volt. A talapzatot a honfoglal\u00e1s d\u00e1tuma \u00e9s a magyar c\u00edmer d\u00edsz\u00edtette.@\n1902-ben cs\u00e1k\u00e1nnyal rong\u00e1lt\u00e1k meg, ami ut\u00e1n 1903-ban ker\u00edt\u00e9ssel vett\u00e9k k\u00f6r\u00fcl. 1913-ban besszar\u00e1biai rom\u00e1n terrorist\u00e1k megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k dinamittal felrobbantani az eml\u00e9km\u0171vet. A talapzat \u00e9s a ker\u00edt\u00e9s s\u00falyosan megs\u00e9r\u00fclt a mer\u00e9nyletben. Az oszopot v\u00e9g\u00fcl p\u00e1r h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bb egy vihar d\u00f6nt\u00f6tte le. A v\u00e1ros tervezte a fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t, azonban az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se \u00e9s a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s meghi\u00fas\u00edtotta azt. M\u00e1ra a henger alak\u00fa talapzat als\u00f3 k\u00e9t k\u0151sor\u00e1nak egy k\u00f6rcikke l\u00e1that\u00f3 csak. Az eml\u00e9km\u0171 darabjainak egy r\u00e9sze a brass\u00f3i T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumba, a szobor feje a v\u00e1rosi magyar evang\u00e9likus gy\u00fclekezet \u00e9p\u00fclet\u00e9be ker\u00fclt."},{"sightId":2053,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Statuia lui Honterus","address":"Curtea Honterus","mapdata":"1|969|1956","gps_lat":"45.6407723164","gps_long":"25.5877816042","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/12152\/johannes-honterus","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Johannes-Honterus-szobra-Brasso-691","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=184","picture":"\u003Ca title=\u0022I, Alex:D, CC BY-SA 3.0 <http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Johannes_Honterus_Brasov.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Johannes Honterus Brasov\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b2\/Johannes_Honterus_Brasov.jpg\/256px-Johannes_Honterus_Brasov.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Johannes_Honterus_Brasov.jpg\u0022\u003EI, Alex:D\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Johannes Honterus szobra","seolink":"johannes-honterus-szobra","note":"","history":"1898-ban a berlini Harro Magnissen szobr\u00e1sz k\u00e9sz\u00edtette el, \u00e9s 1898. augusztus 21-\u00e9n avatt\u00e1k fel.@\nJohannes Honterus (1498-1549) egy Fekete utcai sz\u0171cs fiak\u00e9nt sz\u00fcletett. Erd\u00e9ly els\u0151 t\u00e9k\u00e9p\u00e9nek megszerkeszt\u0151je, a Latin nyelvtan \u00e9s a Vil\u00e1g le\u00edr\u00e1sa k\u00f6nyvek szerz\u0151je, Brass\u00f3 els\u0151 nyomd\u00e1j\u00e1nak, \u00e9s fels\u0151fok\u00fa iskol\u00e1j\u00e1nak megalap\u00edt\u00f3ja."},{"sightId":2490,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Turnul Funarilor","address":"Aleea Tiberiu Brediceanu","mapdata":"1|1436|2217","gps_lat":"45.6392445633","gps_long":"25.5918749740","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Daniel Pandelea, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_funarilor_2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO BV Bra\u0219ov Bastionul funarilor 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_funarilor_2.JPG\/256px-RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_funarilor_2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Bastionul_funarilor_2.JPG\u0022\u003EDaniel Pandelea\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"K\u00f6t\u00e9lver\u0151k tornya","seolink":"kotelverok-tornya","note":"","history":""},{"sightId":2491,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului 26","mapdata":"1|1037|1658","gps_lat":"45.6425477548","gps_long":"25.5884799537","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"84","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Friedrich_Czell_palace_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Friedrich Czell palace 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a5\/RO_BV_Friedrich_Czell_palace_1.jpg\/512px-RO_BV_Friedrich_Czell_palace_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Friedrich_Czell_palace_1.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Friedrich Czell-palota","seolink":"friedrich-czell-palota","note":"","history":"1903-ban \u00e9p\u00edttette ifj. Friedrich Czell. A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Czell Frigyes \u00e9s fiai v\u00e1llalatcsoportnak monop\u00f3liuma volt az erd\u00e9lyi s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s ter\u00e9n. A s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s mellett foglalkoztak szeszk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel, cukorgy\u00e1rt\u00e1ssal, kereskedelemmel, \u00e9p\u00edtkez\u00e9ssel is; a Czell-testv\u00e9rek t\u00f6bb b\u00e9rh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek a k\u00f6zpontban, melyek lak\u00e1sainak b\u00e9rbead\u00e1s\u00e1val eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki vagyonukat. Karl Czell 1898-ban \u00e9p\u00edttette Kolostor utca 13. sz\u00e1m alatti palot\u00e1j\u00e1t, Wilhelm Czell 1901-ben a Rezs\u0151 k\u00f6r\u00fati \u201enapos palot\u00e1t\u201d, ifj. Friedrich Czell pedig 1903-ban a f\u0151t\u00e9ri palot\u00e1t.\n&\nwikipedia: Friedrich Czell-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Friedrich_Czell-palota\nwikipedia: Czell Frigyes \u00e9s fiai|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Czell_Frigyes_%C3%A9s_fiai"},{"sightId":2492,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mure\u0219enilor 28","mapdata":"1|1207|1224","gps_lat":"45.6452326154","gps_long":"25.5898629423","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sun_Palace_Brasov.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Sun Palace Brasov\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/78\/Sun_Palace_Brasov.jpg\/512px-Sun_Palace_Brasov.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Sun_Palace_Brasov.jpg\u0022\u003EI, Alex:D\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022http:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Wilhelm Czell-palota, Napos palota","seolink":"wilhelm-czell-palota-napos-palota","note":"","history":"Wilhelm Czell 1901-ben Albert Schuller tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00edtett palot\u00e1ja a Kolostor utca \u00e9s a Rezs\u0151 k\u00f6r\u00fat sark\u00e1n \u00e1ll. A homlokzatot d\u00edsz\u00edt\u0151, napot \u00e9s angyalokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 domborm\u0171veknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u201enapos palotak\u00e9nt\u201d is ismerik.@\nA 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Czell Frigyes \u00e9s fiai v\u00e1llalatcsoportnak monop\u00f3liuma volt az erd\u00e9lyi s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s ter\u00e9n. A s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s mellett foglalkoztak szeszk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel, cukorgy\u00e1rt\u00e1ssal, kereskedelemmel, \u00e9p\u00edtkez\u00e9ssel is; a Czell-testv\u00e9rek t\u00f6bb b\u00e9rh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek a k\u00f6zpontban, melyek lak\u00e1sainak b\u00e9rbead\u00e1s\u00e1val eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki vagyonukat. Karl Czell 1898-ban \u00e9p\u00edttette Kolostor utca 13. sz\u00e1m alatti palot\u00e1j\u00e1t, Wilhelm Czell 1901-ben a Rezs\u0151 k\u00f6r\u00fati \u201enapos palot\u00e1t\u201d, ifj. Friedrich Czell pedig 1903-ban a f\u0151t\u00e9ri palot\u00e1t.\n&\nwikipedia: Friedrich Czell-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Friedrich_Czell-palota\nwikipedia: Czell Frigyes \u00e9s fiai|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Czell_Frigyes_%C3%A9s_fiai"},{"sightId":2493,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mure\u0219enilor 13","mapdata":"1|1106|1434","gps_lat":"45.6439185076","gps_long":"25.5890506353","religion":0,"oldtype":"50","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Karl Czell-palota","seolink":"karl-czell-palota","note":"","history":"Karl Czell 1898-ban Christian Kertsch tervei alapj\u00e1n \u00e9p\u00edtett palot\u00e1ja a Kolostor utca 13. sz\u00e1m alatt \u00e1ll.@\nA 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n a Czell Frigyes \u00e9s fiai v\u00e1llalatcsoportnak monop\u00f3liuma volt az erd\u00e9lyi s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s ter\u00e9n. A s\u00f6rgy\u00e1rt\u00e1s mellett foglalkoztak szeszk\u00e9sz\u00edt\u00e9ssel, cukorgy\u00e1rt\u00e1ssal, kereskedelemmel, \u00e9p\u00edtkez\u00e9ssel is; a Czell-testv\u00e9rek t\u00f6bb b\u00e9rh\u00e1zat \u00e9p\u00edtettek a k\u00f6zpontban, melyek lak\u00e1sainak b\u00e9rbead\u00e1s\u00e1val eg\u00e9sz\u00edtett\u00e9k ki vagyonukat. Karl Czell 1898-ban \u00e9p\u00edttette Kolostor utca 13. sz\u00e1m alatti palot\u00e1j\u00e1t, Wilhelm Czell 1901-ben a Rezs\u0151 k\u00f6r\u00fati \u201enapos palot\u00e1t\u201d, ifj. Friedrich Czell pedig 1903-ban a f\u0151t\u00e9ri palot\u00e1t.\n&\nwikipedia: Friedrich Czell-palota|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Friedrich_Czell-palota\nwikipedia: Czell Frigyes \u00e9s fiai|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Czell_Frigyes_%C3%A9s_fiai"},{"sightId":2494,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului 27","mapdata":"1|1049|1627","gps_lat":"45.6427542230","gps_long":"25.5885612026","religion":0,"oldtype":"53,20","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Seuler_house.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Brasov Seuler house\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/53\/Brasov_Seuler_house.jpg\/512px-Brasov_Seuler_house.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Brasov_Seuler_house.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Seuler-h\u00e1z","seolink":"seuler-haz","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 barokk \u00e9p\u00fclet az 1689-es t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett; 1709\u20131710-ben Bartholom\u00e4us Seuler v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 \u00e9p\u00edttette \u00fajj\u00e1. K\u00e9s\u0151bb a Herbertsheim csal\u00e1d tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n Samuel Herbert von Herbertsheim v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 \u00e1t\u00e9p\u00edttette. A 18. sz\u00e1zadi Brass\u00f3 egyik legf\u00e9ny\u0171z\u0151bb \u00e9p\u00fclete volt, \u00edgy a v\u00e1rosvezet\u00e9s 1767-ben 10 000 forint\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolta, \u00e9s a v\u00e1rosi \u0151rs\u00e9g parancsnok\u00e1nak lett a rezidenci\u00e1ja, tov\u00e1bb\u00e1 itt volt a hat\u00e1r\u0151rs\u00e9g k\u00f6zpontja is. Brass\u00f3i l\u00e1togat\u00e1saik sor\u00e1n itt sz\u00e1lltak meg a Habsburg uralkod\u00f3k: II. J\u00f3zsef (1783 j\u00fanius\u00e1ban), I. Ferenc (1817 j\u00fanius\u00e1ban \u00e9s szeptember\u00e9ben) \u00e9s Ferenc J\u00f3zsef (1852 j\u00falius\u00e1ban). Az \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 1835-t\u0151l a Kronst\u00e4dter Allgemeine Sparkasse, 1847-t\u0151l a v\u00e1rosi z\u00e1logh\u00e1z.@\nAz els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az \u00e9p\u00fclet katonai parancsnoks\u00e1gb\u00f3l b\u00e9rh\u00e1zz\u00e1 alakult. 1919\u20131935 k\u00f6z\u00f6tt itt volt a brass\u00f3i Rom\u00e1n Kaszin\u00f3 (Casina rom\u00e2n\u0103) kultur\u00e1lis egyes\u00fclet. 1927-ben itt sz\u00fcletett S\u00e1nta Ferenc Kossuth-d\u00edjas magyar \u00edr\u00f3. 1956\u20131958 k\u00f6z\u00f6tt G\u00fcnther Schuller m\u0171\u00e9p\u00edt\u00e9sz vezet\u00e9s\u00e9vel fel\u00faj\u00edtott\u00e1k.\n&\nwikipedia: Seuler-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Seuler-h%C3%A1z"},{"sightId":2495,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului 17","mapdata":"1|1086|1875","gps_lat":"45.6412818347","gps_long":"25.5888100389","religion":0,"oldtype":"72,84,80,4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Cziegler_house_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Cziegler house 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1f\/RO_BV_Cziegler_house_4.jpg\/512px-RO_BV_Cziegler_house_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Cziegler_house_4.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Cziegler-h\u00e1z","seolink":"cziegler-haz","note":"","history":"Az okm\u00e1nyok m\u00e1r 1512-ben megeml\u00edtenek ezen a helyen egy gy\u00f3gyszert\u00e1rat. A h\u00e1z le\u00e9gett az 1689-es t\u0171zv\u00e9szben. Egy korabeli besz\u00e1mol\u00f3 szerint err\u0151l az \u00e9p\u00fcletr\u0151l terjedt \u00e1t a t\u0171z a Fekete templomra, ez\u00e9rt a v\u00e1rosvezet\u00e9s k\u00f6zel egy \u00e9vsz\u00e1zadig nem enged\u00e9lyezte, hogy az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett h\u00e1zaknak templomudvarra n\u00e9z\u0151 ablakaik legyenek. M\u00e1s szemtan\u00fak szerint a Fekete templomot bel\u00fclr\u0151l gy\u00fajtott\u00e1k fel a t\u0171zv\u00e9szt bossz\u00fab\u00f3l el\u0151id\u00e9z\u0151 Habsburgok.@\n1741-ben Thomas Tartler kr\u00f3nik\u00e1s w\u00fcssten Apotheke, vagyis ismert patika n\u00e9ven eml\u00edti az \u00e9p\u00fcletet. Egy 1781-es jegyz\u0151k\u00f6nyv szerint Andreas Cziegler keresked\u0151-polg\u00e1r (b\u00fcrgerliche Kaufmann), a h\u00e1z akkori tulajdonosa a v\u00e1rosvezet\u00e9s enged\u00e9ly\u00e9t k\u00e9rte az \u00e9p\u00fclet \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re. 1826 k\u00f6r\u00fcl a rom\u00e1n Radu Orghidan nagykeresked\u0151 tulajdona lett, aki ism\u00e9t \u00e1t\u00e9p\u00edttette. 1850-ben megv\u00e1s\u00e1rolta a Brass\u00f3i \u00c1ltal\u00e1nos Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r. 1875 k\u00f6r\u00fcl a sz\u00e1sz evang\u00e9likus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt ide. 1890 k\u00f6r\u00fcl itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Zum edlen Ritter (A nemes lovaghoz) vend\u00e9gl\u0151. 1948-ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k az \u00e9p\u00fcletet, majd az 1989-es rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n visszaker\u00fclt az evang\u00e9likus egyh\u00e1z tulajdon\u00e1ba.\n&\nwikipedia: Cziegler-h\u00e1z (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Cziegler-h%C3%A1z_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2496,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului 4","mapdata":"1|1158|1641","gps_lat":"45.6426941125","gps_long":"25.5894562124","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Sfatului_nr_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Piata Sfatului nr 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/8b\/Piata_Sfatului_nr_4.jpg\/512px-Piata_Sfatului_nr_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Piata_Sfatului_nr_4.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Czeides-h\u00e1z","seolink":"czeides-haz","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 t\u00e1gas patriciush\u00e1z az 1689-es t\u0171zv\u00e9szben le\u00e9gett, a 18. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1. A homlokzat 1827-ben nyerte el mai form\u00e1j\u00e1t. Eredetileg Christoph-h\u00e1zk\u00e9nt ismert\u00e9k, majd a Czeides csal\u00e1d otthona lett. A 19. sz\u00e1zadban itt lakott Peter Carl Czeides (1809\u20131889) brass\u00f3i sz\u00e1sz keresked\u0151, centumvir, aki 1835-ben a Kronst\u00e4dter Allgemeine Sparkasse (Brass\u00f3i \u00c1ltal\u00e1nos Takar\u00e9kp\u00e9nzt\u00e1r) t\u00e1rsalap\u00edt\u00f3ja volt, \u00e9s 1889-ben l\u00e9trehozta a szeg\u00e9ny sz\u00e1sz l\u00e1nyokat seg\u00edt\u0151 Czeides-alap\u00edtv\u00e1nyt. 1849. m\u00e1rcius 21. \u00e9s 24. k\u00f6z\u00f6tt Bem J\u00f3zsef t\u00e1bornok forradalmi hadsereg\u00e9nek f\u0151hadisz\u00e1ll\u00e1sa volt. 1944-ig itt volt a Deutsche Kasino n\u00e9met irodalmi k\u00f6r. Bem brass\u00f3i tart\u00f3zkod\u00e1s\u00e1t a h\u00e1z fal\u00e1n elhelyezett k\u00e9t m\u00e1rv\u00e1ny eml\u00e9kt\u00e1bla \u00f6r\u00f6k\u00edti meg.@\nBem t\u00e1bornok csapatai 1849. m\u00e1rcius 11-\u00e9n elfoglalt\u00e1k Nagyszebent, majd Brass\u00f3 fel\u00e9 indultak. Az ott \u00e1llom\u00e1soz\u00f3 osztr\u00e1k csapatok \u00e9s sz\u00e1mos sz\u00e1sz \u00e9s rom\u00e1n polg\u00e1r a T\u00f6m\u00f6si-szoroson kereszt\u00fcl Havasalf\u00f6ldre menek\u00fclt, a barcas\u00e1gi rom\u00e1n l\u00e9gi\u00f3 feloszlott, a brass\u00f3i v\u00e1rosi tan\u00e1cs pedig felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli megh\u00f3dol\u00e1s\u00e1t jelentette be.@\nBem m\u00e1rcius 20-\u00e1n vonult be a Brass\u00f3ba. Az esti \u00f3r\u00e1kban Johann von Albrichsfeld f\u0151b\u00edr\u00f3 vezet\u00e9s\u00e9vel k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g \u00e9rkezett, \u00e9s k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtek, hogy Bem ne puszt\u00edtsa el a v\u00e1rost, \u00e9s kegyelmezzen meg a lakosoknak. Bem biztos\u00edtotta a k\u00fcld\u00f6tts\u00e9get, hogy nem tekinti \u0151ket ellens\u00e9gnek, nem lesz fosztogat\u00e1s, \u00e9s m\u00e9g hadisarcot sem vet ki r\u00e1juk. Az id\u0151s f\u0151b\u00edr\u00f3 azonban nem fogta fel a t\u00e1bornok szavainak \u00e9rtelm\u00e9t, \u00e9s tov\u00e1bb esdekelt kegyelem\u00e9rt, mire Bem felh\u00e1borodott, hogy rabl\u00f3nak tekintik.@\nM\u00e1rcius 21-\u00e9n Bem a Czeides-h\u00e1z erk\u00e9ly\u00e9r\u0151l olvasta fel a brass\u00f3i ki\u00e1ltv\u00e1nyt: A magyar korm\u00e1ny senkit sem akar elnyomni. Erd\u00e9ly lak\u00f3i, \u00e9bredjetek valah\u00e1ra abb\u00f3l a k\u00e1bulatb\u00f3l, melybe benneteket a lelkiismeretlen ravaszs\u00e1g tasz\u00edtott. Az elvakultak t\u00e9rjenek vissza otthonukba \u00e9s foglalkoz\u00e1sukhoz. Magyarok, sz\u00e1szok \u00e9s ol\u00e1hok! Ny\u00fajtsatok egym\u00e1snak testv\u00e9ri jobbot, t\u00e1voztassatok minden nemzeti gy\u0171l\u00f6ls\u00e9get, \u00e9s boldogok lesztek.@\nM\u00e1rcius 23-\u00e1n itt fogadta Cezar Bolliacot, az elbukott 1848-as havasalf\u00f6ldi forradalom egyik vezet\u0151j\u00e9t, akivel \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1got k\u00f6t\u00f6tt.@\nBem J\u00f3zsef 1849. j\u00fanius\u00e1ban is j\u00e1rt Brass\u00f3ban, ez alkalommal a Closius-h\u00e1zban sz\u00e1llt meg.@\nKo\u00f3s Ferenc f\u0151tanfel\u00fcgyel\u0151 ind\u00edtv\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra 1895-ben n\u00e9met nyelv\u0171 eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el a Czeides-h\u00e1zon. Ezt az 1930-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n a vasg\u00e1rdist\u00e1k elt\u00e1vol\u00edtott\u00e1k. 2002-ben megtal\u00e1lt\u00e1k a Brass\u00f3 Megyei T\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben, \u00e9s a sz\u00fcks\u00e9ges enged\u00e9lyek beszerz\u00e9se ut\u00e1n, 2008. m\u00e1rcius 15-\u00e9n visszatett\u00e9k a h\u00e1zra.\n&\nwikipedia: Czeides-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Czeides-h%C3%A1z"},{"sightId":2497,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Hotel Drachenhaus","address":"Strada Nicolae B\u0103lcescu 12","mapdata":"1|1468|1849","gps_lat":"45.6414506579","gps_long":"25.5921582172","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"81","homepage":"http:\/\/www.drachenhaus.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BVDrachenhaus3.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022BVDrachenhaus3\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/54\/BVDrachenhaus3.jpg\/512px-BVDrachenhaus3.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:BVDrachenhaus3.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Drachenhaus, S\u00e1rk\u00e1ny-h\u00e1z","seolink":"drachenhaus-sarkany-haz","note":"","history":"A Drachenhaust Georg D\u00fcck \u00e9p\u00edttette 1822-ben. D\u00fcck tehets\u00e9ges \u00e9s tehet\u0151s t\u00edm\u00e1rmester \u00e9s b\u0151riparos volt, a 19. sz\u00e1zadi Erd\u00e9ly legh\u00edresebb b\u0151rgy\u00e1r\u00e1nak tulajdonosa, szeg\u00e9ny iparosok t\u00e1mogat\u00f3ja, a Kronst\u00e4dter Allgemeine Sparkasse egyik alap\u00edt\u00f3ja. Fia, ifj. Georg D\u00fcck 1869 \u00e9s 1871 k\u00f6z\u00f6tt Brass\u00f3 f\u0151b\u00edr\u00f3jak\u00e9nt szolg\u00e1lt.@\nA sz\u00e1rnyas, koron\u00e1s s\u00e1rk\u00e1ny alak\u00fa r\u00e9z v\u00edzk\u00f6p\u0151k m\u00e1r kezdett\u0151l fogva megmozgatt\u00e1k a brass\u00f3iak fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1t. Egy k\u00f6zismert monda szerint a h\u00e1z \u2013 vagy annak el\u0151dje \u2013 az 1200 k\u00f6r\u00fcl \u00e9lt rejt\u00e9lyes Klingsor von Ungerlant erd\u00e9lyi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa dalnokhoz \u00e9s var\u00e1zsl\u00f3hoz k\u00f6thet\u0151. Klingsor r\u00e9szt vett az 1206-os wartburgi dalnokversenyen, melyet Wagner Tannh\u00e4userje is meg\u00f6r\u00f6k\u00edt, de alulmaradt a vet\u00e9lked\u00e9sben. Csal\u00f3dottan \u00e9s kirekesztve hazat\u00e9rt Brass\u00f3ba, majd kitanulta a fekete m\u00e1gi\u00e1t, \u00e9s fel\u00e9p\u00edtette s\u00e1rk\u00e1nyos h\u00e1z\u00e1t. A s\u00e1rk\u00e1nyok \u00e9jjelente megelevenedtek \u00e9s v\u00f6r\u00f6s sz\u00ednben ragyogtak, ijesztegetve a brass\u00f3i polg\u00e1rokat.\n&\nwikipedia: Drachenhaus (Brass\u00f3)|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Drachenhaus_(Brass%C3%B3)"},{"sightId":2498,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"str. George Bari\u021biu 1\u20131A","mapdata":"1|1019|1795","gps_lat":"45.6417366772","gps_long":"25.5882603712","religion":0,"oldtype":"53,93","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Benkner_house_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Benkner house 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/29\/RO_BV_Benkner_house_2.jpg\/512px-RO_BV_Benkner_house_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Benkner_house_2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Benkner-h\u00e1z","seolink":"benkner-haz","note":"","history":"B\u00e1r egyes forr\u00e1sok eg\u00e9sz a 13. sz\u00e1zadig vezetik vissza a Benkner-csal\u00e1df\u00e1t, a csal\u00e1d els\u0151 bizony\u00edthat\u00f3an l\u00e9tez\u0151 tagja a 15. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n \u00e9lt Christian Benkner v\u00e1rosi tan\u00e1csos volt. Christian fia, id\u0151sebb Johannes Benkner v\u00e1rosi kapit\u00e1ny, majd nyolc \u00e9ven kereszt\u00fcl v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 volt. \u00c9rdemei\u00e9rt a kir\u00e1ly k\u00e9tszer emelte nemesi rangra. Ifjabb Johannes Benkner szint\u00e9n v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 volt, Johannes Honterus t\u00e1mogat\u00f3ja \u00e9s a brass\u00f3i pap\u00edrmalom alap\u00edt\u00f3ja. A 17\u201318. sz\u00e1zadban t\u00f6bb Benknert eml\u00edtenek v\u00e1rosi tiszts\u00e9gvisel\u0151k\u00e9nt, lelk\u00e9szk\u00e9nt, kr\u00f3nik\u00e1sk\u00e9nt. Az utols\u00f3 brass\u00f3i Benkner 1979-ben hunyt el.@\nMaga a h\u00e1z a 15. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik. A sz\u00e1mad\u00e1sok szerint 1504-ben id\u0151sebb Johannes Benkner tulajdona volt. Hal\u00e1la ut\u00e1n ifjabb Johannes Benkner \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, majd 1533-ban \u00e9s 1539-ben Peter Benkner illetve Michael Benkner tulajdonak\u00e9nt eml\u00edtik. Az 1689-es t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k.@\n1835\u20131841 k\u00f6z\u00f6tt itt volt a brass\u00f3i Rom\u00e1n Kaszin\u00f3 (Casina rom\u00e2n\u0103) kultur\u00e1lis egyes\u00fclet sz\u00e9khelye. Az 1870-es \u00e9vekben a Plecker von Pleckersfeld csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt (ugyanez\u00e9rt Benkner\u2013Plecker-h\u00e1zk\u00e9nt vagy Plecker-h\u00e1zk\u00e9nt is ismerik), majd k\u00e9s\u0151bb a Schobel von Schobeln csal\u00e1d rezidenci\u00e1ja lett. 1872-ben, majd az 1980-as \u00e9vekben nagym\u00e9ret\u0171 fel\u00faj\u00edt\u00e1son esett \u00e1t. Jelenlegi form\u00e1ja 1872-b\u0151l sz\u00e1rmazik.\n&\nwikipedia: Benkner-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Benkner-h%C3%A1z"},{"sightId":2499,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Sfatului 18","mapdata":"1|1054|1827","gps_lat":"45.6415661229","gps_long":"25.5885866707","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022User:Mercy, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C5%9Fov_-_town_square_cropped.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bra\u015fov - town square cropped\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f6\/Bra%C5%9Fov_-_town_square_cropped.jpg\/512px-Bra%C5%9Fov_-_town_square_cropped.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bra%C5%9Fov_-_town_square_cropped.jpg\u0022\u003EUser:Mercy\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Filstich\u2013Plecker-h\u00e1z","seolink":"filstich-plecker-haz","note":"","history":"A k\u00e9t h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nete nagyban elt\u00e9r, csak a 20. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k egybe \u0151ket, \u00e9s az\u00f3ta kezelik egyetlen \u00e9p\u00fcletk\u00e9nt.@\nA h\u00e1zak a 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaznak. A d\u00e9l fel\u0151li a Filstich patriciuscsal\u00e1d tulajdona volt, a legr\u00e9gebbi nyilv\u00e1ntart\u00e1sok Stefan Filstich (1565\u20131644) aranym\u0171vest jegyzik fel. A k\u00e9tszintes \u00e9p\u00fclet sark\u00e1n egy torony volt, mely szimmetrikuss\u00e1 tette a K\u00e1d\u00e1rsor m\u00e1sik v\u00e9g\u00e9n elhelyezked\u0151 Benkner-h\u00e1zzal. Fia, Michael Filstich v\u00e1roskapit\u00e1ny, majd az 1688-as felkel\u00e9s alatt v\u00e1rosb\u00edr\u00f3 volt. Michael fia t\u00f6bb \u00e9ven kereszt\u00fcl szint\u00e9n v\u00e1rosb\u00edr\u00f3k\u00e9nt szolg\u00e1lt, unok\u00e1ja pedig a Honterus-gimn\u00e1zium rektorak\u00e9nt. A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a h\u00e1z tulajdonosa a Clompe-csal\u00e1d volt.@\nA szomsz\u00e9dos, \u00e9szaki h\u00e1z tulajdonosa, a Plecker von Pleckersfeld csal\u00e1d h\u00e1rom \u00e9p\u00fcletet is birtokolt a F\u0151t\u00e9ren. 1827-ben Dr. Johann Friedrich Plecker (1780\u20131850) v\u00e1rosi orvos megv\u00e1s\u00e1rolta a Clompe (Filstich) h\u00e1zat, \u00e9s renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtette.@\nA Filstich-h\u00e1zban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt 1835\u20131841 k\u00f6z\u00f6tt a Rom\u00e1n Kaszin\u00f3, 1843\u20131948 k\u00f6z\u00f6tt pedig a Hesshaimer keresked\u0151csal\u00e1d Zum wei\u00dfen L\u00f6wen (Feh\u00e9r oroszl\u00e1nhoz) c\u00e9ge \u00e9s \u00fczlete. 1894-ben az evang\u00e9likus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g v\u00e1s\u00e1rolta meg. A szomsz\u00e9dos Plecker-h\u00e1zban volt 1886\u20131948 k\u00f6z\u00f6tt a nagyszebeni Albina Bank brass\u00f3i fi\u00f3kj\u00e1nak sz\u00e9khelye.\n&\nwikipedia: Filstich\u2013Plecker-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Filstich%E2%80%93Plecker-h%C3%A1z"},{"sightId":2500,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"str. Republicii 17","mapdata":"1|1405|1571","gps_lat":"45.6430920912","gps_long":"25.5915877322","religion":0,"oldtype":"53,72","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RoBvJekelius2016.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RoBvJekelius2016\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e6\/RoBvJekelius2016.jpg\/512px-RoBvJekelius2016.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RoBvJekelius2016.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Jekelius-h\u00e1z","seolink":"jekelius-haz","note":"","history":"A Jekelius-h\u00e1z Brass\u00f3 egyik legr\u00e9gebbi fennmaradt \u00e9p\u00fclete; a v\u00e1roser\u0151d azon kev\u00e9s h\u00e1zainak egyike, melyek s\u00e9rtetlen\u00fcl v\u00e9szelt\u00e9k \u00e1t az 1689-es t\u0171zv\u00e9szt.@\nA 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 lak\u00f3h\u00e1z a belv\u00e1rosban, egy hajdani cisztercita kolostor hely\u00e9n \u00e9p\u00fclt. T\u00f6bb szakaszban \u00e9p\u00edtett\u00e9k, renesz\u00e1nsz \u00e9s barokk elemekkel. Kor\u00e1hoz k\u00e9pest modern \u00e9s ellen\u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00edtm\u00e9ny volt, \u00e9s ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en nem k\u00e1rosodott a t\u0171zv\u00e9szekben \u00e9s f\u00f6ldreng\u00e9sekben.@\n1848-ban Ferdinand Jekelius sz\u00e1sz patikus egyik f\u00f6ldszinti \u00fczlethelyis\u00e9gben megalap\u00edtotta a Zur Hoffnung (A Rem\u00e9nyhez) gy\u00f3gyszert\u00e1rat, mely Brass\u00f3 hetedikk\u00e9nt megny\u00edlt patik\u00e1ja volt. A v\u00e1roslak\u00f3k t\u00f6bbnyire Aranyhal-patik\u00e1nak (Goldfischapotheke) nevezt\u00e9k, mivel a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9ig egy akv\u00e1rium volt a bej\u00e1ratn\u00e1l. 1898-ban Ferdinand fia, Emil Jekelius vette \u00e1t a gy\u00f3gyszert\u00e1r ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, 1922-ben pedig Emil veje, Erich Phleps. A Zur Hoffnung gy\u00f3gyszert\u00e1rat 1949 \u00e1prilis\u00e1ban \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k, majd megsz\u00fcntett\u00e9k.\n&\nwikipedia: Jekelius-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Jekelius-h%C3%A1z"},{"sightId":2501,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mure\u0219enilor 9","mapdata":"1|1094|1483","gps_lat":"45.6436171692","gps_long":"25.5889316511","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Casa_Schobeln_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Bra\u0219ov Casa Schobeln 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c0\/RO_BV_Bra%C8%99ov_Casa_Schobeln_4.jpg\/512px-RO_BV_Bra%C8%99ov_Casa_Schobeln_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Bra%C8%99ov_Casa_Schobeln_4.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Schobeln-h\u00e1z","seolink":"schobeln-haz","note":"","history":"A brass\u00f3i Schobeln-h\u00e1z a v\u00e1roser\u0151d azon kev\u00e9s h\u00e1zainak egyike, melyek s\u00e9rtetlen\u00fcl v\u00e9szelt\u00e9k \u00e1t az 1689-es t\u0171zv\u00e9szt.@\nA 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Kolostor utcai \u00e9p\u00fcletet gazdag brass\u00f3i patricius csal\u00e1dok birtokolt\u00e1k: rendre a Hermann, Seuler, Albrich, \u00e9s Schobeln csal\u00e1dok tulajdona volt. 1654-t\u0151l ebben az \u00e9p\u00fcletben \u2013 pontosabban a h\u00e1z m\u00f6g\u00f6tti, az \u00e9p\u00fclettel egybe\u00e9p\u00fclt k\u00f6z\u00e9pkori \u0151rtoronyban \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Honterus-f\u00e9le nyomda. Hermann h\u00e1ztulajdonos \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tte Johannes Honterus 1539-ben alap\u00edtott k\u00e9zisajt\u00f3j\u00e1nak m\u00e9g fellelhet\u0151 r\u00e9szeit, a hi\u00e1nyz\u00f3 felszerel\u00e9seket p\u00f3tolta, \u00e9s \u00fajraind\u00edtotta a nyomd\u00e1t. 1798-ban a h\u00e1z \u00e9s a nyomda Johann Georg von Schobeln tan\u00e1csos tulajdon\u00e1ba ker\u00fcl. Mag\u00e1t a nyomd\u00e1t Friedrich August Herfurth \u00fczemeltette; hal\u00e1la ut\u00e1n Johann G\u00f6tt vette \u00e1t az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st. A G\u00f6tt-f\u00e9le nyomda 1893-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Schobeln-h\u00e1zban, amikor is elk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1834 december\u00e9ben enged\u00e9lyt kapott a Guberniumt\u00f3l n\u00e9met, rom\u00e1n, \u00e9s magyar nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1gok nyomtat\u00e1s\u00e1ra. Az 1849-ben Bem J\u00f3zsef ind\u00edtv\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra \u00faj lapok jelentek meg: a n\u00e9met Kronst\u00e4dter Zeitung, a magyar Brass\u00f3i Lap, \u00e9s a rom\u00e1n Espatriatul.\n&\nwikipedia: Schobeln-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Schobeln-h%C3%A1z"},{"sightId":2502,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Republicii 14","mapdata":"1|1349|1668","gps_lat":"45.6425174978","gps_long":"25.5911285828","religion":0,"oldtype":"81,80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Dan Suciu, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fa%C8%9Bad%C4%83_pe_Strada_Republici,_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Fa\u021bad\u0103 pe Strada Republici, Bra\u0219ov - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b4\/Fa%C8%9Bad%C4%83_pe_Strada_Republici%2C_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\/512px-Fa%C8%9Bad%C4%83_pe_Strada_Republici%2C_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Fa%C8%9Bad%C4%83_pe_Strada_Republici,_Bra%C8%99ov_-_panoramio.jpg\u0022\u003EAndrei Dan Suciu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Montaldo-h\u00e1z, Tortenhaus (Torta-h\u00e1z) ","seolink":"montaldo-haz-tortenhaus-torta-haz","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n a brass\u00f3iak f\u0151leg t\u00f6r\u00f6k eredet\u0171 \u00e9dess\u00e9geket fogyasztottak, melyeket f\u0151leg g\u00f6r\u00f6g \u00e9s rom\u00e1n keresked\u0151kt\u0151l vettek. 1822-ben a v\u00e1rosi tan\u00e1cs enged\u00e9lyezte, hogy az als\u00f3 s\u00e9tat\u00e9ren (a mai Postar\u00e9tt\u0151l a Modarom-\u00fczleth\u00e1zig h\u00faz\u00f3d\u00f3, egykor parkos\u00edtott r\u00e9szen) \u00e9dess\u00e9geket, k\u00e1v\u00e9t, \u00e9s limon\u00e1d\u00e9t \u00e1rus\u00edtsanak. 1838-ban a s\u00e9tat\u00e9ren, a Kolostor utcai kapu k\u00f6zel\u00e9ben k\u00e1v\u00e9h\u00e1z \u00e9p\u00fclt, melyet 1850-ben Josef Montaldo (1825\u20131894) olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa cukr\u00e1szmester vett \u00e1t.@\nMontaldo \u00fczlete vir\u00e1gzott, \u00edgy 1863-ban megk\u00e9rte Peter Bartesch v\u00e1rosi f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szt, hogy \u00e9p\u00edttesse \u00e1t Kapu utcai lak\u00f3h\u00e1z\u00e1t. Az \u00faj, h\u00e1romszintes \u00e9p\u00fcletet a brass\u00f3iak Torta-h\u00e1znak (Tortenhaus) nevezt\u00e9k, mivel f\u00f6ldszintj\u00e9n cukr\u00e1szda m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, mely f\u0151leg tort\u00e1ir\u00f3l volt ismert. Montaldo azonban k\u00e9s\u0151bb cs\u0151dbe ment, \u00e9s nagy szeg\u00e9nys\u00e9gben halt meg 69 \u00e9vesen. 1895\u20131900 k\u00f6z\u00f6tt itt m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a Baross Sz\u00e1ll\u00f3\n&\nwikipedia: Montaldo-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Montaldo-h%C3%A1z"},{"sightId":2503,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada George Bari\u021biu 7","mapdata":"1|885|1945","gps_lat":"45.6408863063","gps_long":"25.5871383573","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Str._Baritiu_nr._7.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BV Str. Baritiu nr. 7\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/c7\/RO_BV_Str._Baritiu_nr._7.jpg\/512px-RO_BV_Str._Baritiu_nr._7.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BV_Str._Baritiu_nr._7.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Trausch-h\u00e1z","seolink":"trausch-haz","note":"","history":"A h\u00e1z a 16. sz\u00e1zadb\u00f3l sz\u00e1rmazik. Az \u00e9vsz\u00e1zadok sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k, jelenlegi form\u00e1j\u00e1t a 19. sz\u00e1zadban nyerte el.@\nA Trausch csal\u00e1d az elz\u00e1szi Stra\u00dfburgb\u00f3l sz\u00e1rmazik. 1606-ban Georg Trauscht Pr\u00e9postfalv\u00e1n, 1641-ben pedig B\u00fcrk\u00f6s\u00f6n jegyzik evang\u00e9likus lelk\u00e9szk\u00e9nt. Georg unok\u00e1ja, Paul (\u20201691) Brass\u00f3ban telepedett le; mind \u0151, mind fia, id\u0151sebb Nathanael (1679\u20131768) lelk\u00e9szk\u00e9nt szolg\u00e1ltak. Id\u0151sebb Nathanaelt\u0151l sz\u00e1rmazik a Trausch csal\u00e1d k\u00e9t nagy \u00e1ga: a polg\u00e1ri \u00e1g (ifjabb Nathanael lesz\u00e1rmazottai), \u00e9s a nemesi von Trauschenfels \u00e1g (Georg lesz\u00e1rmazottai).@\nA brass\u00f3i Trausch-h\u00e1z els\u0151 feljegyzett tulajdonosa ifjabb Nathanael Trausch (1713\u20131772) \u00f6tv\u00f6smester volt, \u0151t k\u00f6vette Johann Joseph Trausch (1768\u20131831) v\u00e1rosi tan\u00e1csos \u00e9s ker\u00fcleti fel\u00fcgyel\u0151, majd Franz Joseph Trausch (1795\u20131871) irodalom- \u00e9s helyt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, kinek legfontosabb m\u0171ve az erd\u00e9lyi n\u00e9met szerz\u0151k \u00e9letrajzi lexikonja. Franz Joseph Trausch hal\u00e1la ut\u00e1n a h\u00e1z h\u00e1zass\u00e1g r\u00e9v\u00e9n a von Theuerkauf, majd a Fabritius csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt. 1910-ben megv\u00e1s\u00e1rolta az evang\u00e9likus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g.\n&\nwikipedia: Trausch-h\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Trausch-h%C3%A1z"},{"sightId":2504,"townId":77,"active":1,"name_LO":"Muzeul Sporturilor","address":"Strada George Co\u0219buc 2","mapdata":"1|1045|2526","gps_lat":"45.6373815488","gps_long":"25.5885552017","religion":0,"oldtype":"90","newtype":"98","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mister No, CC BY 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Olimpia_Restaurant_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Olimpia Restaurant - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/28\/Olimpia_Restaurant_-_panoramio.jpg\/512px-Olimpia_Restaurant_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Olimpia_Restaurant_-_panoramio.jpg\u0022\u003EMister No\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori Korcsolyapavilon","seolink":"egykori-korcsolyapavilon","note":"","history":"A korcsoly\u00e1z\u00e1s r\u00e9g\u00f3ta a brass\u00f3iak kedvelt t\u00e9li sz\u00f3rakoz\u00e1sa. A 19. sz\u00e1zadban a M\u00e9sz\u00e1rosok \u00e9s az \u00d6tv\u00f6s\u00f6k zwingereiben gyakorolt\u00e1k a sportot. 1880 m\u00e1rcius\u00e1ban Theodor Kuhlbrand sporttan\u00e1r ind\u00edtv\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra megalap\u00edtott\u00e1k a Brass\u00f3i Korcsolyaegyletet (Kronst\u00e4dter Eislaufverein). A pavilont 1894\u20131895 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00edtett\u00e9k fel Paul Br\u00e4ng b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervei alapj\u00e1n, a mellette lev\u0151 j\u00e9gp\u00e1ly\u00e1t 1895. janu\u00e1r 22-\u00e9n nyitott\u00e1k meg. Ny\u00e1ron a ter\u00fcletet teniszez\u00e9sre haszn\u00e1lt\u00e1k, a pavilonban pedig gyakran rendeztek \u00e1larcosb\u00e1lokat \u00e9s el\u0151ad\u00e1sokat. 1948-ban, a kommunista hatalom\u00e1tv\u00e9telkor a Brass\u00f3i Korcsolyaegyletet megsz\u00fcntett\u00e9k, a komplexumot \u00e1llamos\u00edtott\u00e1k. 2018-ban a pavilont fel\u00faj\u00edtott\u00e1k az \u00fajonnan megny\u00edl\u00f3 Sport- \u00e9s Hegyi Turisztikai M\u00fazeum sz\u00e1m\u00e1ra.\n&\nwikipedia: Olimpia sportkomplexum|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Olimpia_sportkomplexum"},{"sightId":2505,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Poarta Schei 14","mapdata":"1|963|2107","gps_lat":"45.6398641212","gps_long":"25.5877948953","religion":0,"oldtype":"86,53","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Whitepixels, CC0, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:TartlerOrphanageBrasov2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022TartlerOrphanageBrasov2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0b\/TartlerOrphanageBrasov2.jpg\/512px-TartlerOrphanageBrasov2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:TartlerOrphanageBrasov2.jpg\u0022\u003EWhitepixels\u003C\/a\u003E, CC0, via Wikimedia Commons","name":"Tartler-\u00e1rvah\u00e1z","seolink":"tartler-arvahaz","note":"","history":"1806-ban \u00e9p\u00edttett\u00e9k Petrus Tartler lak\u00f3h\u00e1zak\u00e9nt a Szentl\u00e9lek utca (jelenleg \u00c1rvah\u00e1z utca, Strada Poarta \u0218chei) \u00e9szaki sor\u00e1n. 1875-ben Petrus lesz\u00e1rmazottja, Johann Tartler v\u00e1rosi tan\u00e1csos barokk st\u00edlusban fel\u00faj\u00edtotta \u00e9s itt alap\u00edtotta meg a v\u00e1rosi evang\u00e9likus \u00e1rvah\u00e1zat. Az 1930-as \u00e9vekben a f\u00f6ldszinten b\u00f6lcs\u0151de, majd \u00f3voda is volt. Ez adta a nev\u00e9t az \u00c1rvah\u00e1z utc\u00e1nak \u00e9s ezen kereszt\u00fcl az \u00c1rvah\u00e1z utcai kapunak.\n&\nwikipedia: Tartler-\u00e1rvah\u00e1z|https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Tartler-%C3%A1rvah%C3%A1z"},{"sightId":2506,"townId":77,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1037|1967","gps_lat":"45.6407096959","gps_long":"25.5883688059","religion":3,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Mark Ahsmann, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_224.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u002220140627 Bra\u015fov 224\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7f\/20140627_Bra%C5%9Fov_224.jpg\/512px-20140627_Bra%C5%9Fov_224.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:20140627_Bra%C5%9Fov_224.jpg\u0022\u003EMark Ahsmann\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus par\u00f3kia","seolink":"evangelikus-parokia","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}