Beszterce
Bistrița
Beszterce
Román:
Bistrița
Német:
Bistritz
Zsolt deak, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Beszterce-Naszód
Ország:
Románia
Megye:
Beszterce-Naszód
Folyó:
Beszterce
Tengerszint feletti magasság:
356 m
GPS koordináták:
47.133108, 24.49655
Google térkép:
Népesség
Népesség:
67e
Magyarok aránya:
5.2%
Népesség 1910-ben
| Összesen | 13236 |
|---|---|
| Magyarok | 21.33% |
| Németek | 44.08% |
| Oláhok | 33.77% |
A mai várost a 12. században II. Géza király által betelepített német bányászok alapították. Már 1330-ban Károly Róbert szabad királyi várossá nyilvánította, amely jelzi a település jelentőségét. Nagy Lajos királytól árumegállítói jogot is nyert a Moldva és Lengyelország közötti kereskedelmi útvonalon. V. László király hozta 1452-ben a rövid életű besztercei grófságot a Moldvába vezető hágók védelmére, és élére Hunyadi Jánost nevezte ki. Ő a városban és a várostól északra lévő hegyen is várat emeltetett. Hunyadi Mátyás hatalomra jutása után nagybátyját, Szilágyi Mihályt tette meg Beszterce grófjává. Ő a polgárokat jobbágyként kezelte, majd a fellázadt várost ostrommal bevette és az ellenállást vérbe fojtotta. Mátyás ezután elfogatta nagybátyját, majd később megszüntette a grófságot, visszaállította a város kiváltságait és azt is megengedte, hogy elbontsák a hegyi erősséget, és a köveiből erős falat építsenek a város köré. Az erődítések nagy részét a 19. században sajnos lebontották. Az erdélyi szászok a reformáció során evangélikus hitre tértek. A város legfőbb nevezetessége, a gyönyörű evangélikus templom 2008-ban sajnos gyújtogatás áldozatává vált, de azóta restaurálták. Az Erdélyt 1918. végén megszálló románok a szászokat fokozatosan ellehetetlenítették, majd a Ceaușescu-érában váltságdíj ellenében hagyták nagyrészüket Németországba kivándorolni.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
895
Magyarok telepedtek le.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1068
A kerlési avagy cserhalmi csata után Besenyőbe, amelyik ma Beszterce egyik negyede, török nyelvű besenyőket telepített a magyar király.
1141 és 1162 között
II. Géza király szász bányászokat telepített be, akik Nösen néven alapítottak várost. Ekkor már éltek itt szlávok is, erre a németek által átvett folyónevek (Beszterce-Bistritz, Radna-Rodna stb.) utalnak. A német telepesek a Rajna és a Mosel folyók vidékéről valamint a szepességi bányavárosokból érkeztek a Beszterce folyó mellé várost alapítani.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241
Először ekkor említették (Nosen néven), amikor a Radnai-hágón át betört, Kadan (Batu kán egyik vezére) vezette tatárok Radna lerombolása után Beszterce ellen fordultak, s itt több ezer embert legyilkoltak.
1284
Újabb mongol behatolók égették fel a várost ismét.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1330
Károly Róbert szabad királyi várossá nyilvánította. Uralkodása alatt a város nagyot fejlődött.
1353
Nagy Lajos 15 napos éves vásár tartását engedélyezte a városnak Szent Bertalan napján.
1366
Nagy Lajos jóvoltából az önálló bíróválasztásra kiváltságlevelet, s polgárainak Szebennel azonos jogot szerzett.
1368
Nagy Lajostól árumegállítói jogot nyert a Moldva és Lengyelország közötti kereskedelmi útvonalon.
1409
A város számára falak építését engedélyezték.
1410
Ekkor készült az a latin-magyar szójegyzék, ami a legkorábbi fennmaradt latin-magyar "szótár" (1320 szót tartalmaz). A besztercei megyei levéltárban találtak meg 1891-ben.
1437
A Kápolnai Unióban a három erdélyi nemzet, a magyar, a székely és a szász szövetséget kötött. A románok ekkor még elenyésző kisebbséget alkottak, nagyobb számban később érkeztek gazdasági bevándorlóként. Az egyezség értelmében a szász erődtemplomokba beengedték a környékbeli nem szász lakosságot is veszély esetén. Ez óriási engedmény volt, mert akkor nem szász (még magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem vásárolhatott házat Szászföldön. A rendházakban is csak szász szerzetesek élhettek, és a szász plébánosok a magyar szokások, viselet és frizura átvételét is szigorúan tiltották. Az erdélyi szászok soha nem integrálódtak az őket befogadó és nekik annyi előjogot biztosító Magyarország testébe, és erre soha nem is volt semmi hajlandóságuk.
1452
V. László király a szorosok szervezettebb védelme érdekében megalapította az addig Doboka vármegyéhez tartozó Besztercéből és a várost környező 25 faluból álló besztercei grófságot.
1453
A grófi címet Hunyadi János kapta V. László királytól. A Hunyadi-család ettől fogva címerében viselte a besztercei oroszlánt. A városban Hunyadi János várat épített-ez ma a volt Magnolia cukrászda és a hozzá kapcsolódó posta, meg egyéb épületek-üzletek helyén volt. Hunyadi János a várostól északra emelkedő 681 m magas Várhegyen szintén új várat építtetett. A régészek szerint már a 13. században is állt itt egy kisebb erősség.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1457
Szilágyi Mihály sikertelenül próbálta megostromolni az V. László párti szászok által védett várost. Erdély nagy része a Hunyadi-Szilágyi liga pártján állt, de a szászok kivételt képeztek.
1458
Mátyás király megválasztása után Beszterce grófjának nevezte ki az őt trónra segítő nagybátyját, Szilágyi Mihályt, aki egyszerű jobbágyként kezelte a városiakat. Az ebből fakadó elégedetlenség felkelésbe csapott át.
1458
Szilágyi Mihály ostrommal elfoglalta Besztercét, és az ellenálló lakosok egy részét felkoncoltatta illetve megvakíttatta.
1458.október 8.
Mátyás király felháborodva Szilágyi Mihály kegyetlenkedésein, illetve azon, hogy a főúr az ellenfeleivel szövetkezett, Szilágyi Mihályt Világos várába záratta, majd 1465-re visszaállította Besztercének kiváltságait.
1464
Mátyás megszüntette a Besztercei grófságot. Ekkor a humanista műveltség egyik központja volt, itt nyomtatták ki Bonfini több munkáját is.
1465
A város lakosai a – királyi engedéllyel – megbontott hegyi erősség lehordott köveiből a város köré bástyákkal erősített falakat húztak (a korábbi, XIV. századi palánk helyére), melyeket az 1500-as években némileg átalakítottak. A városfalak nagyjából enyhén trapéz alakú téglalap alaprajzot mutattak, a nyugati falszakaszba 6, a keletibe 4 kör alakú bástyát építettek be. A vizesárokkal övezett várba előbb három, később négy kapun lehetett bejutni.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1530
Petru Rareş moldvai vajda, kihez János király adományaként került Beszterce, sikertelenül ostromolta a várost.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1596
A városnak már gimnáziuma volt.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1599. október 17.
II. Mihály havasalföldi vajda Rudolf császár felbujtására a Bodza-szoroson betört Erdélybe, miután Báthory Zsigmond fejedelem ígéretével ellentétben nem Rudolf császárnak, hanem unokatestvérének, Báthory András bíborosnak adta át az Erdély feletti hatalmat. A Báthory dinasztiával elégedetlen székelyeket jogaik visszaállításának ígéretével maga mellé állította, és segítségükkel október 28-án Sellenberknél legyőzte Báthory András erdélyi fejedelem seregét.
1599. november
Vitéz Mihály Erdélyben Rudolf császár által kinevezett kormányzóként vette át a hatalmat, azonban hamarosan véres önkényuralmat vezetett be. A vezető tisztségekbe román bojárokat állított, teljesen kifosztotta a kincstárt, fizetetlen zsoldosait pedig Erdély-szerte gyilkoltak és fosztogattak. Az oláh parasztok is felkeltek és irtóhadjáratot kezdtek a magyar és szász lakosság ellen.
1600. szeptember 18.
A miriszlói csatában legyőzte és elűzte Mihály vajdát az ellene fellázadt Báthory Zsigmond vezette erdélyi nemesség Basta császári generális seregével kiegészülve. A következő év elején az erdélyi rendek szakítottak a császárral és Báthory Zsigmondot fejedelemmé választották.
1601. augusztus 3.
A goroszlói csatában Basta császári tábornok és Mihály vajda egyesített serege legyőzték Báthory Zsigmond fejedelem erdélyi seregét. Mihály vajda serege ezután felgyújtotta és kirabolta Tordát, Nagyenyedet és Gyulafehérvárt, ahol kifosztották nagyjaink sírjait is, és mindenfelé vadállati módon kegyetlenkedtek. Ezután augusztus 19-én Basta zsoldosaival megölette a sok bajt okozó Mihály vajdát, és Erdélyben maga is rémuralmat vezetett be, zsoldosai szabadon garázdálkodtak.
1602. február
Basta támadta ágyúkkal a várost, s miután a védők (három héttel később) szabad elvonulás feltétele alatt feladták azt, a költözködőkre vallon csapatok csaptak le, s többeket megöltek.
1602. július 2.
Giorgio Basta Tövis mellett vereséget mért Székely Mózes seregére, aki a goroszlói csata után a császárellenes felkelés élére állt.
1603
Basta seregével elhagyta Erdélyt. Székely Mózes török és székely hadakkal elindult Temesvárról Erdély meghódítására. Székely Mózes Gyulafehérváron csatlakozásra hívta fel az erdélyi rendeket, akik pozitív fogadtatásban részesítették, megelégelve Basta rémuralmát. Május 9-én az országgyűlés Székely Mózest fejedelemmé választotta. A Habsburgok szövetségesüket, IX. Radu havasalföldi fejedelmet mozgósították, aki július 17-én Brassónál éjjel rátámadt Székely Mózes táborára. A fejedelem is életét vesztette. Basta visszatért Erdélybe.
1603
A német őrséggel védett várost 1603-ban Székely Mózes fejedelem támadta sikerrel, de a néhány hónappal későbbi, Brassó melletti halálát követően már újra Basta sarcolta Besztercét.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette.
1660. május 22.
A szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte I. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660 november
I. Rákóczi György egykori parancsnoka, Kemény János Örményesnél legyőzte a Barcsay Ákos fejedelem testvére, Gáspár vezette seregét, aki elesett a csatában. Ezután december 31-én Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1661
A törököknek hódolt meg a város (miután az áprilisban itt megtartott országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától).
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
18. század elejétől
A háborúkban kipusztult szász falvakat Havasalföld felől érkező román betelepülők népesítették be. A szász városokban is megjelentek a román elemek. Megindult a folyamat, amelynek végére Erdélyben a románok többségbe kerültek.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1705
Rákóczi vezére Pekry Lőrinc dúlta fel.
1717
A krími tatárok pusztították Besztercét.
1836 és 1850 között
Öt tűzvész is pusztította.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
Az erdélyi szászok is megszavazták az Uniót Magyarországgal. Azonban a magyar szabadságharc során a német nemzeti tudatuk és császárhűségük okán a Habsburgokat támogatták.
1848. december 31.
Bem serege kiszorította a városból a császári sereget.
1849. február 21.
Bem József serege itt verte szét Urban ezredes seregét.
1849. június 25.
Az oroszok rohammal bevették, de 26-án Bem visszafoglalta.
1856
Hozzáfogtak az erődítések lebontásához. Mára a Bognár-torony és a déli oldalon megszakításokkal néhány kisebb-nagyobb falszakasz maradt fent.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1910
13 236 lakosából 5835 német (44%), 4470 román (33,77%), 2824 magyar (21,33%) volt.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918. december 5.
Román csapatok szállták meg.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1920-ig
Beszterce-Naszód vármegye székhelye volt.
1940. augusztus 30.
Második bécsi döntés
Több...
1940. augusztus 30.
A Második Bécsi Döntés értelmében Magyarország 43 492 km2 magyar többségű területet kapott vissza Romániától (Észak-Erdély). Dél-Erdélyben további 400.000 magyar maradt román fennhatóság alatt.
1940
Visszatért Magyarországhoz.
1941-re
A román betelepülések hatására a szászok minden városban elvesztették számbeli többségüket. Az elkeseredés hatására a szászok tömegesen léptek be az SS-be.
1944
A német felsővezetés elrendelte az erdélyi szászok kitelepítését Kelet-Poroszországhoz hasonlóan, de a többség helyben maradt. Románia Szovjetunióhoz való átállása után a szászok között is kényszersorozást rendeltek el, így az erdélyi szászok saját honfitársaik ellen voltak kénytelenek harcolni.
1947
Párizsi békediktátum
Több...
1947
A Párizsi Békediktátum a Szovjet érdekeknek megfelelően nem ismerte el a bécsi döntésekkel megvalósított revíziókat, és semmibe véve a magyar többség akaratát, a visszacsatolt területeket újra átadta Csehszlovákiának, Romániának és Jugoszláviának, ahol súlyos atrocitásoknak, kitelepítéseknek és jogfosztásnak lettek kitéve. Ezen kívül három további, Pozsonytól délre fekvő falut szakított el Magyarországtól.
1950-es évek
Illegális kivándorlás vette kezdetét Németország felé az állami alkalmazottak megvesztegetésével. A folyamatra felfigyelt a Securitate és a Külügyi Hírszerző Igazgatóság (DIE), és saját hasznukra akarták fordítani a folyamatokat.
1962-től
Beindult Romániában a német nemzetiségűek államilag koordinált eladása. A "termékeket" négy kategóriába sorolták. NSZK-nak egy magasan képzett emberért 11.000 márkát kellett fizetnie, míg egy diákért csak 1.800 márkát.
1970-től
Innentől az NSZK-nak minden németért egységesen 8.000 márkát kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda útra szóló vízum ára.
1982-től
Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lelépők képzési költségét is, ami tovább növelte az árat, a kivándorlóknak pedig alá kellett írniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyontárgyaikat az államra hagyják. A németek természetben is fizethettek. Például, amikor a németek közölték, hogy csak Volkswagen gépkocsit tudnak szállítani, a románok közölték, hogy inkább Mercedest kérnének, de hajlandók várni.
1990-ig
A bánsági svábokkal együtt összesen 250-400 ezer főre teszik az eladott németek számát. A sikeres üzlet láttán a románok zsidókat is kezdtek árulni Izraelnek, majd a végén már bárkit eladtak, ha volt, aki fizetett értük (vagyis kifizette a váltságdíjat).
1991-1992
A határok megnyílásával a megmaradt 95.000 erdélyi szászból 75.000 ember vándorolt ki önként, szellemfalvakat hagyva maguk után. A kevés megmarad szász többsége mára már románabb lett a románnál, ahogyan Klaus Iohannis példája is mutatja.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Forrás: Wikipedia, beszterce.ro: Beszterce-Naszód , kislexikon.hu: Besztercei grófság , erdely-szep.hu: Beszterce , pangea.blog.hu: Az erdélyi szász etnikai térszerkezet kialakulása , pangea.blog.hu: Az erdélyi szász etnikai térszerkezet megsemmisülése , arcanum.hu - Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme
Várak
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Városi infrastruktúra
Magánlakhelyek
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Szentháromság római katolikus templom
Biserica Sfânta Treime
.jpg)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szentháromság római katolikus templom
Története
Az 1700-as években épült, tőle pár háznyira keletre, az egyik ház homlokzatán Szűzanya és Jézus szobor látható.
Református templom
Biserica Reformată
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Mutasd a térképen
Felkeres
Református templom
Története
1887 körül épült.
Szász evangélikus templom
Biserica Evanghelică
Zsolt deak, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Szász evangélikus templom
Története
1319-ben említették először a város plébániatemplomát. 1430-ban már kéttornyos, háromhajós, bazilikális elrendezésű plébániatemploma állt. A városfalak 1484-ben történt felépítését követően kezdődött a templom nagyarányú átalakítása. Jenlegi torony ekkor több lépésben épült fel, ötödik emelete 1519-re készült el, de sisakja csak 1544-re került a helyére. Ezzel egyidejűleg a templomot is gótikus stílusban átépítették. 1533-ban lebontották a templomtól délre álló romos Szent Mihály kápolnát. Az egykor Szent Miklós tiszteletére szentelt templom 1541-ben a protestánsok kezére került. 1560-63 között Petrus Italus da Lugano vezetésével jelentős reneszánsz átépítéseket végeztek. 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony volt Erdélyben. 16.-17. századi keleti szőnyegeit szász kereskedők adományozták. Rokokó stílusú orgonája 1795-ből származik. Oltára a 17. században készült. Szószéke 19. századi neogótikus faragvány.
2008. június 11-én a templom gyújtogatás áldozatává vált. A gyújtogatást három, 13 és 15 év közti cigány gyerek követte el, akik eredetileg rezet és ólmot lopni törtek be a templomba.
Egykori minorita kolostortemplom, Istenanya ortodox templom
FOTO:FORTEPAN / Klenner Aladár, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori minorita kolostortemplom, Istenanya ortodox templom
Története
1268-ban említik először a minoritákat Besztercén, és ekkor épülhetett a Szűzanyának szentelt templomuk és kolostoruk is. 1270 táján készülhetett el. 1520 körül egy nagyobb késő gótikus átépítés történt. 1525 körül a kolostoron késő gótikus, reneszánsz építkezések történtek. 1540-42 között a reformáció hatására a minoriták távozni kényszerültek, a templomot a protestánsok vették át. 1724-ben a minoriták visszatérhettek. 1788-ban a templom katolikus plébániatemplom lett. 1772 körül nagyobb barokk átépítés történt. 1893-ban a görög katolikus egyház vásárolta meg az akkor üresen álló együttest. 1909-ben elbontották a kolostort. 1948-ban a szovjetek betiltották a görög katolikus egyházat, ezután ortodox templom lett. 1978 és 80 között a középkori falfestményekkel borított templombelsőt felülfestették.
Három egyházatya ortodox templom
FOTO:FORTEPAN / Gyöngyi, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Mutasd a térképen
Felkeres
Három egyházatya ortodox templom
Története
1927-1938 között épült.
Római katolikus plébánia
Gzsylm, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia, iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Római katolikus plébánia
Története
Az 1758-as tűzvész után épült. A piarista iskola működött benne 1878-ig.
Evangélikus parókia
.jpg)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Evangélikus parókia
Története
Homlokzatán látható Szent Miklós püspök, a templom védőszentjének szobra. A parókia udvarán lévő, egyre inkább leromló épületek gótikus stílusban épültek, festmények is voltak itt, amelyek a savasság hatása miatt leperegtek. A parókia bejáratától mintegy 20 m-re nyugatra Tatár Árpád régész 2012. augusztus 6-án egy reneszánsz ajtó- vagy ablakkeret felső részét találta meg, amit egyszerűen kivettek valahonnan és kitettek a járdára.
Egykori domonkos kolostor
Eredetileg:
kolostor / zárda / kanonokház / prépostlak
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
római katolikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori domonkos kolostor
Története
A gótikus stílusú kolostor megmaradt épületrésze ma öregotthon. Más részeit és templomát évszázadokkal ezelőtt lebontották. Az apácák által lakott épületek egy része még áll, más részeket lebontottak a régebbi időkben.
Zsinagóga
Sinagogă
Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Mutasd a térképen
Felkeres
Zsinagóga
Története
1893-ban épült keleties elemekkel vegyült román-gótikus stílusban.
Középületek
Beszterce-Naszód Megyei Múzeum
Complexul Muzeal Bistriţa-Năsăud
Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Beszterce-Naszód Megyei Múzeum
Története
1898-ban kaszárnyának épült. A múzeumot 1950-ben alapították. Történeti, etnográfiai, geológiai és biológiai kiállítás látható a múzeumban.
Kulturális létesítmények
Kultúrpalota
Centrul Cultural Municipal George Coșbuc
Dan Retegan, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Kultúrpalota
Története
Paul Brang bécsi építész tervezte. 1907 körül épült.
Egykori állami polgári leányiskola
Cazinoul din Bistrița
.jpg)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori állami polgári leányiskola
Története
1893-ban épült. Román megszálllás után tiszti kaszinó lett, 1942-től magyar kaszinó. Jelenleg szakszervezeti művelődési ház.
Egykori állami községi polgári fiúiskola
Liceul de Muzică Tudor Jarda
.jpg)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori állami községi polgári fiúiskola
Története
Volt magyar királyi általános iskola és leánygimnázium
Colegiul Național Andrei Mureșanu
Unknown authorUnknown author (Bartha Mária kiadása), Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt magyar királyi általános iskola és leánygimnázium
Története
1912. május 15-én avatták fel az iskola épületét, melynek keleti szárnyában az általános iskola, déli szárnyában a lánygimnázium kapott helyet.
1915 és 1917 között vöröskeresztes kórház működött a déli szárnyban. A gimnázium ezalatt a keleti szárnyban működött.
A román megszállás után 1919. május 29-én a román állam kisajátította és román tannyelvű lánygimnázium lett. 1940. szeptemberében magyar királyi állami leánypolgárivá alakult magyar és román tagozattal. Az épületben kezdte meg működését a 8 osztályos Hunyadi János fiúgimnázium, szintén magyar és román tagozattal.
Az általános iskola magyar tannyelvvel szintén újjáalakult. 1944 novemberében a román állam visszavette. Alexandru Odobescu néven vegyes fiú és lánygimnázium jött létre, az általános iskola Andrei Mureşanu nevét vette fel.
Egykori szász evangélikus fiúgimnázium
Colegiul Național Liviu Rebreanu
Dan Retegan, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felekezet:
evangélikus
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori szász evangélikus fiúgimnázium
Története
1900 körül épült eklektikus stílusban.
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Volt Sahling Szálloda
Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Mutasd a térképen
Felkeres
Volt Sahling Szálloda
Története
15. századi lábasházak, a Búzasor gótikus árkádsora
._Fortepan_5030.jpg)
FOTO:Fortepan — ID 5030: Adományozó/Donor: Kurutz Márton. archive copy, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kereskedelmi épület
Jelenleg:
kereskedelmi épület
Mutasd a térképen
Felkeres
15. századi lábasházak, a Búzasor gótikus árkádsora
Története
Alattuk folyt a középkorban a kereskedelem. A város a Moldvába vezető Borgói-hágó közelsége miatt jelentős kereskedelmet folytatott.
Városi infrastruktúra
Bognár-torony
Turnul Dogarilor
Andrei Stroe, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városerődítés
Jelenleg:
városerődítés
Mutasd a térképen
Felkeres
Bognár-torony
Története
A középkori városfalak maradványa.
Bástya körvonalai
Története
A kultúrotthon restaurálásakor, az előtte álló téren egy bástya romjait találták meg, körvonalait a felszínen kövekből rakták ki.
Magánlakhelyek
Oroszlános ház, Művészeti Galéria
Centrul de Arta Traditionala Casa cu Lei
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Oroszlános ház, Művészeti Galéria
Története
A 18. század második felében épült. Egy szász hentesmester lakása volt, ma múzeum-, kiállítótér-, turisztikai információs központ- és emléktárgyak vásárlóhelyeként ismert.
Ezüstműves háza, Beszterce-Naszódi Múzeum
Casa Argintarului
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Ezüstműves háza, Beszterce-Naszódi Múzeum
Története
A 16. században reneszánsz stílusban épült és a Búzasor utcáján található, ettől keletre. Egy neves ékszerkészítő mester otthona volt, aki 1560 és 63 között az olasz Petrus Italus kőfaragó által megmunkált kövekkel díszítette háza előcsarnokát Ma művészeti iskola székhelye.
Johannes Lapicida-ház, Andreas Beuchel-ház
Casa Ion Zidarul
Danretegan at Romanian Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Mutasd a térképen
Felkeres
Johannes Lapicida-ház, Andreas Beuchel-ház
Története
Az 1400-as évek gótikus stílusában épült, később átalakították. A sétálóutcán látható, a város főterén.
A Johannes Lapicida-ház Besztercén az 1500-as évek táján épült, gótikus stílusban. Az épület 1538-ban került Johannes Lapicida, más néven Hans Maurer (lefordítva: Kőműves János), besztercei szász kőműves tulajdonába.
A 15. század vége felé épülhetett, akkor még csak földszintes kőház volt. 1520 körül Andreas Beuchel tulajdona lett, aki egy tehetős besztercei polgárcsalád leszármazottja volt. 1525-1526-ban főbírói tisztet töltött be. 1532-ben a város piacán lefejezték, mert árulás gyanújába keveredett a város és Petru Rares moldvai vajda közötti háborúskodásban. 1533-ban elárverezték, és Vhristian Pomarius birtokába került. Andreas Beuchel utódai peres úton visszaszerezték, majd 1538-ban a besztercei származású kőműves és kőfaragó Johann Maurer vette meg tőlük. Adósságai fejében a város 1546-ban lefoglalta és 1549-ben Paul Budakernek adták el. 1556-ban Johann Maurer jogot nyert visszavásárlására. Innentől a ház birtoktörténete ismeretlen. Az 1530-as illetve 40-es években épült ki a mai későgótikus, korai reneszánsz formájára. A 18-19. században az udvar felé jelentősen bővítették.
Múzeumok és Galériák
Kultúrpalota
Centrul Cultural Municipal George Coșbuc
Dan Retegan, CC BY-SA 3.0 RO, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera, vigadó / koncertterem
Jelenleg:
rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Kultúrpalota
Története
Paul Brang bécsi építész tervezte. 1907 körül épült.
Beszterce-Naszód Megyei Múzeum
Complexul Muzeal Bistriţa-Năsăud
Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Beszterce-Naszód Megyei Múzeum
Története
1898-ban kaszárnyának épült. A múzeumot 1950-ben alapították. Történeti, etnográfiai, geológiai és biológiai kiállítás látható a múzeumban.
Oroszlános ház, Művészeti Galéria
Centrul de Arta Traditionala Casa cu Lei
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
galéria
Mutasd a térképen
Felkeres
Oroszlános ház, Művészeti Galéria
Története
A 18. század második felében épült. Egy szász hentesmester lakása volt, ma múzeum-, kiállítótér-, turisztikai információs központ- és emléktárgyak vásárlóhelyeként ismert.
Ezüstműves háza, Beszterce-Naszódi Múzeum
Casa Argintarului
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
múzeum
Mutasd a térképen
Felkeres
Ezüstműves háza, Beszterce-Naszódi Múzeum
Története
A 16. században reneszánsz stílusban épült és a Búzasor utcáján található, ettől keletre. Egy neves ékszerkészítő mester otthona volt, aki 1560 és 63 között az olasz Petrus Italus kőfaragó által megmunkált kövekkel díszítette háza előcsarnokát Ma művészeti iskola székhelye.
Egykori állami polgári leányiskola
Cazinoul din Bistrița
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
rendezvényközpont
Mutasd a térképen
Felkeres
Egykori állami polgári leányiskola
Története
1893-ban épült. Román megszálllás után tiszti kaszinó lett, 1942-től magyar kaszinó. Jelenleg szakszervezeti művelődési ház.
Tekintsd meg Erdély és a részek többi városát is!
{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"47.1331080000","long":"24.4965500000"},"townlink":"beszterce-bistrita","town":{"townId":57,"active":1,"name_HU":"Beszterce","name_LO":"Bistri\u021ba","name_GE":"Bistritz","name_LT":"","seolink":"beszterce-bistrita","listorder":21,"oldcounty":31,"country":4,"division":17,"altitude":"356","gps_lat":"47.1331080000","gps_long":"24.4965500000","population":67,"hungarian_2011":5.2,"population_1910":13236,"hungarian_1910":21.33,"german_1910":44.08,"slovak_1910":0,"romanian_1910":33.77,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Zsolt deak, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_evanghelic%C4%83.C.A_1.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica evanghelic\u0103.C.A 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/39\/Biserica_evanghelic%C4%83.C.A_1.JPG\/512px-Biserica_evanghelic%C4%83.C.A_1.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_evanghelic%C4%83.C.A_1.JPG\u0022\u003EZsolt deak\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Beszterce vid\u00e9ke","river":"Beszterce","description":"A mai v\u00e1rost a 12. sz\u00e1zadban II. G\u00e9za kir\u00e1ly \u00e1ltal betelep\u00edtett n\u00e9met b\u00e1ny\u00e1szok alap\u00edtott\u00e1k. M\u00e1r 1330-ban K\u00e1roly R\u00f3bert szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta, amely jelzi a telep\u00fcl\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Nagy Lajos kir\u00e1lyt\u00f3l \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00f3i jogot is nyert a Moldva \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti kereskedelmi \u00fatvonalon. V. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly hozta 1452-ben a r\u00f6vid \u00e9let\u0171 besztercei gr\u00f3fs\u00e1got a Moldv\u00e1ba vezet\u0151 h\u00e1g\u00f3k v\u00e9delm\u00e9re, \u00e9s \u00e9l\u00e9re Hunyadi J\u00e1nost nevezte ki. \u0150 a v\u00e1rosban \u00e9s a v\u00e1rost\u00f3l \u00e9szakra l\u00e9v\u0151 hegyen is v\u00e1rat emeltetett. Hunyadi M\u00e1ty\u00e1s hatalomra jut\u00e1sa ut\u00e1n nagyb\u00e1tyj\u00e1t, Szil\u00e1gyi Mih\u00e1lyt tette meg Beszterce gr\u00f3fj\u00e1v\u00e1. \u0150 a polg\u00e1rokat jobb\u00e1gyk\u00e9nt kezelte, majd a fell\u00e1zadt v\u00e1rost ostrommal bevette \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00e1st v\u00e9rbe fojtotta. M\u00e1ty\u00e1s ezut\u00e1n elfogatta nagyb\u00e1tyj\u00e1t, majd k\u00e9s\u0151bb megsz\u00fcntette a gr\u00f3fs\u00e1got, vissza\u00e1ll\u00edtotta a v\u00e1ros kiv\u00e1lts\u00e1gait \u00e9s azt is megengedte, hogy elbonts\u00e1k a hegyi er\u0151ss\u00e9get, \u00e9s a k\u00f6veib\u0151l er\u0151s falat \u00e9p\u00edtsenek a v\u00e1ros k\u00f6r\u00e9. Az er\u0151d\u00edt\u00e9sek nagy r\u00e9sz\u00e9t a 19. sz\u00e1zadban sajnos lebontott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok a reform\u00e1ci\u00f3 sor\u00e1n evang\u00e9likus hitre t\u00e9rtek. A v\u00e1ros legf\u0151bb nevezetess\u00e9ge, a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 evang\u00e9likus templom 2008-ban sajnos gy\u00fajtogat\u00e1s \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, de az\u00f3ta restaur\u00e1lt\u00e1k. Az Erd\u00e9lyt 1918. v\u00e9g\u00e9n megsz\u00e1ll\u00f3 rom\u00e1nok a sz\u00e1szokat fokozatosan ellehetetlen\u00edtett\u00e9k, majd a Ceau\u0219escu-\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben hagyt\u00e1k nagyr\u00e9sz\u00fcket N\u00e9metorsz\u00e1gba kiv\u00e1ndorolni.","nameorigin":"Nev\u00e9t a rajta \u00e1tfoly\u00f3 foly\u00f3r\u00f3l kapta, \u00e9s ez a szl\u00e1v b\u00eestro sz\u00f3t\u0151b\u0151l ered, jelent\u00e9se gyors. Ebb\u0151l a sz\u00f3t\u0151b\u0151l ered a Bistrica n\u00e9v, ami gyorsfoly\u00e1s\u00fa foly\u00f3csk\u00e1t jelent az -ica kicsiny\u00edt\u0151k\u00e9pz\u0151 miatt.","history":"#1|@895|Magyarok telepedtek le.@#3|@1068|A kerl\u00e9si avagy cserhalmi csata ut\u00e1n Beseny\u0151be, amelyik ma Beszterce egyik negyede, t\u00f6r\u00f6k nyelv\u0171 beseny\u0151ket telep\u00edtett a magyar kir\u00e1ly.@1141 \u00e9s 1162 k\u00f6z\u00f6tt|II. G\u00e9za kir\u00e1ly sz\u00e1sz b\u00e1ny\u00e1szokat telep\u00edtett be, akik N\u00f6sen n\u00e9ven alap\u00edtottak v\u00e1rost. Ekkor m\u00e1r \u00e9ltek itt szl\u00e1vok is, erre a n\u00e9metek \u00e1ltal \u00e1tvett foly\u00f3nevek (Beszterce-Bistritz, Radna-Rodna stb.) utalnak. A n\u00e9met telepesek a Rajna \u00e9s a Mosel foly\u00f3k vid\u00e9k\u00e9r\u0151l valamint a szepess\u00e9gi b\u00e1nyav\u00e1rosokb\u00f3l \u00e9rkeztek a Beszterce foly\u00f3 mell\u00e9 v\u00e1rost alap\u00edtani.@#5|@1241|El\u0151sz\u00f6r ekkor eml\u00edtett\u00e9k (Nosen n\u00e9ven), amikor a Radnai-h\u00e1g\u00f3n \u00e1t bet\u00f6rt, Kadan (Batu k\u00e1n egyik vez\u00e9re) vezette tat\u00e1rok Radna lerombol\u00e1sa ut\u00e1n Beszterce ellen fordultak, s itt t\u00f6bb ezer embert legyilkoltak.@1284|\u00dajabb mongol behatol\u00f3k \u00e9gett\u00e9k fel a v\u00e1rost ism\u00e9t.@#6|@1330|K\u00e1roly R\u00f3bert szabad kir\u00e1lyi v\u00e1ross\u00e1 nyilv\u00e1n\u00edtotta. Uralkod\u00e1sa alatt a v\u00e1ros nagyot fejl\u0151d\u00f6tt.@1353|Nagy Lajos 15 napos \u00e9ves v\u00e1s\u00e1r tart\u00e1s\u00e1t enged\u00e9lyezte a v\u00e1rosnak Szent Bertalan napj\u00e1n.@1366|Nagy Lajos j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 b\u00edr\u00f3v\u00e1laszt\u00e1sra kiv\u00e1lts\u00e1glevelet, s polg\u00e1rainak Szebennel azonos jogot szerzett.@1368|Nagy Lajost\u00f3l \u00e1rumeg\u00e1ll\u00edt\u00f3i jogot nyert a Moldva \u00e9s Lengyelorsz\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti kereskedelmi \u00fatvonalon.@1409|A v\u00e1ros sz\u00e1m\u00e1ra falak \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t enged\u00e9lyezt\u00e9k.@1410|Ekkor k\u00e9sz\u00fclt az a latin-magyar sz\u00f3jegyz\u00e9k, ami a legkor\u00e1bbi fennmaradt latin-magyar \u0022sz\u00f3t\u00e1r\u0022 (1320 sz\u00f3t tartalmaz). A besztercei megyei lev\u00e9lt\u00e1rban tal\u00e1ltak meg 1891-ben.@1437|A K\u00e1polnai Uni\u00f3ban a h\u00e1rom erd\u00e9lyi nemzet, a magyar, a sz\u00e9kely \u00e9s a sz\u00e1sz sz\u00f6vets\u00e9get k\u00f6t\u00f6tt. A rom\u00e1nok ekkor m\u00e9g eleny\u00e9sz\u0151 kisebbs\u00e9get alkottak, nagyobb sz\u00e1mban k\u00e9s\u0151bb \u00e9rkeztek gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00f3k\u00e9nt. Az egyezs\u00e9g \u00e9rtelm\u00e9ben a sz\u00e1sz er\u0151dtemplomokba beengedt\u00e9k a k\u00f6rny\u00e9kbeli nem sz\u00e1sz lakoss\u00e1got is vesz\u00e9ly eset\u00e9n. Ez \u00f3ri\u00e1si engedm\u00e9ny volt, mert akkor nem sz\u00e1sz (m\u00e9g magyar nemes sem) nem szerezhetett birtokot, nem v\u00e1s\u00e1rolhatott h\u00e1zat Sz\u00e1szf\u00f6ld\u00f6n. A rendh\u00e1zakban is csak sz\u00e1sz szerzetesek \u00e9lhettek, \u00e9s a sz\u00e1sz pl\u00e9b\u00e1nosok a magyar szok\u00e1sok, viselet \u00e9s frizura \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t is szigor\u00faan tiltott\u00e1k. Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok soha nem integr\u00e1l\u00f3dtak az \u0151ket befogad\u00f3 \u00e9s nekik annyi el\u0151jogot biztos\u00edt\u00f3 Magyarorsz\u00e1g test\u00e9be, \u00e9s erre soha nem is volt semmi hajland\u00f3s\u00e1guk.@1452|V. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly a szorosok szervezettebb v\u00e9delme \u00e9rdek\u00e9ben megalap\u00edtotta az addig Doboka v\u00e1rmegy\u00e9hez tartoz\u00f3 Beszterc\u00e9b\u0151l \u00e9s a v\u00e1rost k\u00f6rnyez\u0151 25 falub\u00f3l \u00e1ll\u00f3 besztercei gr\u00f3fs\u00e1got.@1453|A gr\u00f3fi c\u00edmet Hunyadi J\u00e1nos kapta V. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1lyt\u00f3l. A Hunyadi-csal\u00e1d ett\u0151l fogva c\u00edmer\u00e9ben viselte a besztercei oroszl\u00e1nt. A v\u00e1rosban Hunyadi J\u00e1nos v\u00e1rat \u00e9p\u00edtett-ez ma a volt Magnolia cukr\u00e1szda \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 posta, meg egy\u00e9b \u00e9p\u00fcletek-\u00fczletek hely\u00e9n volt. Hunyadi J\u00e1nos a v\u00e1rost\u00f3l \u00e9szakra emelked\u0151 681 m magas V\u00e1rhegyen szint\u00e9n \u00faj v\u00e1rat \u00e9p\u00edttetett. A r\u00e9g\u00e9szek szerint m\u00e1r a 13. sz\u00e1zadban is \u00e1llt itt egy kisebb er\u0151ss\u00e9g.@#7|@1457|Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly sikertelen\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lta megostromolni az V. L\u00e1szl\u00f3 p\u00e1rti sz\u00e1szok \u00e1ltal v\u00e9dett v\u00e1rost. Erd\u00e9ly nagy r\u00e9sze a Hunyadi-Szil\u00e1gyi liga p\u00e1rtj\u00e1n \u00e1llt, de a sz\u00e1szok kiv\u00e9telt k\u00e9peztek.@1458|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly megv\u00e1laszt\u00e1sa ut\u00e1n Beszterce gr\u00f3fj\u00e1nak nevezte ki az \u0151t tr\u00f3nra seg\u00edt\u0151 nagyb\u00e1tyj\u00e1t, Szil\u00e1gyi Mih\u00e1lyt, aki egyszer\u0171 jobb\u00e1gyk\u00e9nt kezelte a v\u00e1rosiakat. Az ebb\u0151l fakad\u00f3 el\u00e9gedetlens\u00e9g felkel\u00e9sbe csapott \u00e1t.@1458|Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly ostrommal elfoglalta Beszterc\u00e9t, \u00e9s az ellen\u00e1ll\u00f3 lakosok egy r\u00e9sz\u00e9t felkoncoltatta illetve megvak\u00edttatta.@1458.okt\u00f3ber 8.|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly felh\u00e1borodva Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly kegyetlenked\u00e9sein, illetve azon, hogy a f\u0151\u00far az ellenfeleivel sz\u00f6vetkezett, Szil\u00e1gyi Mih\u00e1lyt Vil\u00e1gos v\u00e1r\u00e1ba z\u00e1ratta, majd 1465-re vissza\u00e1ll\u00edtotta Beszterc\u00e9nek kiv\u00e1lts\u00e1gait.@1464|M\u00e1ty\u00e1s megsz\u00fcntette a Besztercei gr\u00f3fs\u00e1got. Ekkor a humanista m\u0171velts\u00e9g egyik k\u00f6zpontja volt, itt nyomtatt\u00e1k ki Bonfini t\u00f6bb munk\u00e1j\u00e1t is.@1465|A v\u00e1ros lakosai a \u2013 kir\u00e1lyi enged\u00e9llyel \u2013 megbontott hegyi er\u0151ss\u00e9g lehordott k\u00f6veib\u0151l a v\u00e1ros k\u00f6r\u00e9 b\u00e1sty\u00e1kkal er\u0151s\u00edtett falakat h\u00faztak (a kor\u00e1bbi, XIV. sz\u00e1zadi pal\u00e1nk hely\u00e9re), melyeket az 1500-as \u00e9vekben n\u00e9mileg \u00e1talak\u00edtottak. A v\u00e1rosfalak nagyj\u00e1b\u00f3l enyh\u00e9n trap\u00e9z alak\u00fa t\u00e9glalap alaprajzot mutattak, a nyugati falszakaszba 6, a keletibe 4 k\u00f6r alak\u00fa b\u00e1sty\u00e1t \u00e9p\u00edtettek be. A vizes\u00e1rokkal \u00f6vezett v\u00e1rba el\u0151bb h\u00e1rom, k\u00e9s\u0151bb n\u00e9gy kapun lehetett bejutni.@#8|@1530|Petru Rare\u015f moldvai vajda, kihez J\u00e1nos kir\u00e1ly adom\u00e1nyak\u00e9nt ker\u00fclt Beszterce, sikertelen\u00fcl ostromolta a v\u00e1rost.@#9|@#10|@1596|A v\u00e1rosnak m\u00e1r gimn\u00e1ziuma volt.@#12|@1599. okt\u00f3ber 17.|II. Mih\u00e1ly havasalf\u00f6ldi vajda Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r felbujt\u00e1s\u00e1ra a Bodza-szoroson bet\u00f6rt Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n B\u00e1thory Zsigmond fejedelem \u00edg\u00e9ret\u00e9vel ellent\u00e9tben nem Rudolf cs\u00e1sz\u00e1rnak, hanem unokatestv\u00e9r\u00e9nek, B\u00e1thory Andr\u00e1s b\u00edborosnak adta \u00e1t az Erd\u00e9ly feletti hatalmat. A B\u00e1thory dinaszti\u00e1val el\u00e9gedetlen sz\u00e9kelyeket jogaik vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9vel maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtotta, \u00e9s seg\u00edts\u00e9g\u00fckkel okt\u00f3ber 28-\u00e1n Sellenberkn\u00e9l legy\u0151zte B\u00e1thory Andr\u00e1s erd\u00e9lyi fejedelem sereg\u00e9t.@1599. november|Vit\u00e9z Mih\u00e1ly Erd\u00e9lyben Rudolf cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal kinevezett korm\u00e1nyz\u00f3k\u00e9nt vette \u00e1t a hatalmat, azonban hamarosan v\u00e9res \u00f6nk\u00e9nyuralmat vezetett be. A vezet\u0151 tiszts\u00e9gekbe rom\u00e1n boj\u00e1rokat \u00e1ll\u00edtott, teljesen kifosztotta a kincst\u00e1rt, fizetetlen zsoldosait pedig Erd\u00e9ly-szerte gyilkoltak \u00e9s fosztogattak. Az ol\u00e1h parasztok is felkeltek \u00e9s irt\u00f3hadj\u00e1ratot kezdtek a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakoss\u00e1g ellen.@1600. szeptember 18.|A miriszl\u00f3i csat\u00e1ban legy\u0151zte \u00e9s el\u0171zte Mih\u00e1ly vajd\u00e1t az ellene fell\u00e1zadt B\u00e1thory Zsigmond vezette erd\u00e9lyi nemess\u00e9g Basta cs\u00e1sz\u00e1ri gener\u00e1lis sereg\u00e9vel kieg\u00e9sz\u00fclve. A k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v elej\u00e9n az erd\u00e9lyi rendek szak\u00edtottak a cs\u00e1sz\u00e1rral \u00e9s B\u00e1thory Zsigmondot fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k.@1601. augusztus 3.|A goroszl\u00f3i csat\u00e1ban Basta cs\u00e1sz\u00e1ri t\u00e1bornok \u00e9s Mih\u00e1ly vajda egyes\u00edtett serege legy\u0151zt\u00e9k B\u00e1thory Zsigmond fejedelem erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mih\u00e1ly vajda serege ezut\u00e1n felgy\u00fajtotta \u00e9s kirabolta Tord\u00e1t, Nagyenyedet \u00e9s Gyulafeh\u00e9rv\u00e1rt, ahol kifosztott\u00e1k nagyjaink s\u00edrjait is, \u00e9s mindenfel\u00e9 vad\u00e1llati m\u00f3don kegyetlenkedtek. Ezut\u00e1n augusztus 19-\u00e9n Basta zsoldosaival meg\u00f6lette a sok bajt okoz\u00f3 Mih\u00e1ly vajd\u00e1t, \u00e9s Erd\u00e9lyben maga is r\u00e9muralmat vezetett be, zsoldosai szabadon gar\u00e1zd\u00e1lkodtak.@1602. febru\u00e1r|Basta t\u00e1madta \u00e1gy\u00fakkal a v\u00e1rost, s miut\u00e1n a v\u00e9d\u0151k (h\u00e1rom h\u00e9ttel k\u00e9s\u0151bb) szabad elvonul\u00e1s felt\u00e9tele alatt feladt\u00e1k azt, a k\u00f6lt\u00f6zk\u00f6d\u0151kre vallon csapatok csaptak le, s t\u00f6bbeket meg\u00f6ltek.@1602. j\u00falius 2.|Giorgio Basta T\u00f6vis mellett veres\u00e9get m\u00e9rt Sz\u00e9kely M\u00f3zes sereg\u00e9re, aki a goroszl\u00f3i csata ut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1rellenes felkel\u00e9s \u00e9l\u00e9re \u00e1llt.@1603|Basta sereg\u00e9vel elhagyta Erd\u00e9lyt. Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00f6r\u00f6k \u00e9s sz\u00e9kely hadakkal elindult Temesv\u00e1rr\u00f3l Erd\u00e9ly megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Sz\u00e9kely M\u00f3zes Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron csatlakoz\u00e1sra h\u00edvta fel az erd\u00e9lyi rendeket, akik pozit\u00edv fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00edtett\u00e9k, megel\u00e9gelve Basta r\u00e9muralm\u00e1t. M\u00e1jus 9-\u00e9n az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s Sz\u00e9kely M\u00f3zest fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztotta. A Habsburgok sz\u00f6vets\u00e9ges\u00fcket, IX. Radu havasalf\u00f6ldi fejedelmet mozg\u00f3s\u00edtott\u00e1k, aki j\u00falius 17-\u00e9n Brass\u00f3n\u00e1l \u00e9jjel r\u00e1t\u00e1madt Sz\u00e9kely M\u00f3zes t\u00e1bor\u00e1ra. A fejedelem is \u00e9let\u00e9t vesztette. Basta visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe.@1603|A n\u00e9met \u0151rs\u00e9ggel v\u00e9dett v\u00e1rost 1603-ban Sz\u00e9kely M\u00f3zes fejedelem t\u00e1madta sikerrel, de a n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal k\u00e9s\u0151bbi, Brass\u00f3 melletti hal\u00e1l\u00e1t k\u00f6vet\u0151en m\u00e1r \u00fajra Basta sarcolta Beszterc\u00e9t.@#13|@#14|@#15|@#16|@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1661|A t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek h\u00f3dolt meg a v\u00e1ros (miut\u00e1n az \u00e1prilisban itt megtartott orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l).@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@18. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l|A h\u00e1bor\u00fakban kipusztult sz\u00e1sz falvakat Havasalf\u00f6ld fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 rom\u00e1n betelep\u00fcl\u0151k n\u00e9pes\u00edtett\u00e9k be. A sz\u00e1sz v\u00e1rosokban is megjelentek a rom\u00e1n elemek. Megindult a folyamat, amelynek v\u00e9g\u00e9re Erd\u00e9lyben a rom\u00e1nok t\u00f6bbs\u00e9gbe ker\u00fcltek.@#23|@#25|@#26|@#27|@1705|R\u00e1k\u00f3czi vez\u00e9re Pekry L\u0151rinc d\u00falta fel.@1717|A kr\u00edmi tat\u00e1rok puszt\u00edtott\u00e1k Beszterc\u00e9t.@1836 \u00e9s 1850 k\u00f6z\u00f6tt|\u00d6t t\u0171zv\u00e9sz is puszt\u00edtotta.@#28|@1848|Az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok is megszavazt\u00e1k az Uni\u00f3t Magyarorsz\u00e1ggal. Azonban a magyar szabads\u00e1gharc sor\u00e1n a n\u00e9met nemzeti tudatuk \u00e9s cs\u00e1sz\u00e1rh\u0171s\u00e9g\u00fck ok\u00e1n a Habsburgokat t\u00e1mogatt\u00e1k.@1848. december 31.|Bem serege kiszor\u00edtotta a v\u00e1rosb\u00f3l a cs\u00e1sz\u00e1ri sereget.@1849. febru\u00e1r 21.|Bem J\u00f3zsef serege itt verte sz\u00e9t Urban ezredes sereg\u00e9t.@1849. j\u00fanius 25.|Az oroszok rohammal bevett\u00e9k, de 26-\u00e1n Bem visszafoglalta.@1856|Hozz\u00e1fogtak az er\u0151d\u00edt\u00e9sek lebont\u00e1s\u00e1hoz. M\u00e1ra a Bogn\u00e1r-torony \u00e9s a d\u00e9li oldalon megszak\u00edt\u00e1sokkal n\u00e9h\u00e1ny kisebb-nagyobb falszakasz maradt fent.@#30|@1910|13 236 lakos\u00e1b\u00f3l 5835 n\u00e9met (44%), 4470 rom\u00e1n (33,77%), 2824 magyar (21,33%) volt.@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918. december 5.|Rom\u00e1n csapatok sz\u00e1llt\u00e1k meg.@#36|@1920-ig|Beszterce-Nasz\u00f3d v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye volt.@#39|@1940|Visszat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1ghoz.@1941-re|A rom\u00e1n betelep\u00fcl\u00e9sek hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok minden v\u00e1rosban elvesztett\u00e9k sz\u00e1mbeli t\u00f6bbs\u00e9g\u00fcket. Az elkesered\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a sz\u00e1szok t\u00f6megesen l\u00e9ptek be az SS-be.@1944|A n\u00e9met fels\u0151vezet\u00e9s elrendelte az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9t Kelet-Poroszorsz\u00e1ghoz hasonl\u00f3an, de a t\u00f6bbs\u00e9g helyben maradt. Rom\u00e1nia Szovjetuni\u00f3hoz val\u00f3 \u00e1t\u00e1ll\u00e1sa ut\u00e1n a sz\u00e1szok k\u00f6z\u00f6tt is k\u00e9nyszersoroz\u00e1st rendeltek el, \u00edgy az erd\u00e9lyi sz\u00e1szok saj\u00e1t honfit\u00e1rsaik ellen voltak k\u00e9nytelenek harcolni.@#43|@1950-es \u00e9vek|Illeg\u00e1lis kiv\u00e1ndorl\u00e1s vette kezdet\u00e9t N\u00e9metorsz\u00e1g fel\u00e9 az \u00e1llami alkalmazottak megveszteget\u00e9s\u00e9vel. A folyamatra felfigyelt a Securitate \u00e9s a K\u00fcl\u00fcgyi H\u00edrszerz\u0151 Igazgat\u00f3s\u00e1g (DIE), \u00e9s saj\u00e1t hasznukra akart\u00e1k ford\u00edtani a folyamatokat.@1962-t\u0151l|Beindult Rom\u00e1ni\u00e1ban a n\u00e9met nemzetis\u00e9g\u0171ek \u00e1llamilag koordin\u00e1lt elad\u00e1sa. A \u0022term\u00e9keket\u0022 n\u00e9gy kateg\u00f3ri\u00e1ba sorolt\u00e1k. NSZK-nak egy magasan k\u00e9pzett ember\u00e9rt 11.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie, m\u00edg egy di\u00e1k\u00e9rt csak 1.800 m\u00e1rk\u00e1t.@1970-t\u0151l|Innent\u0151l az NSZK-nak minden n\u00e9met\u00e9rt egys\u00e9gesen 8.000 m\u00e1rk\u00e1t kellett fizetnie. Ennyi volt a csak oda \u00fatra sz\u00f3l\u00f3 v\u00edzum \u00e1ra.@1982-t\u0151l|Az NSZK-nak ki kellett fizetnie a lel\u00e9p\u0151k k\u00e9pz\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9t is, ami tov\u00e1bb n\u00f6velte az \u00e1rat, a kiv\u00e1ndorl\u00f3knak pedig al\u00e1 kellett \u00edrniuk egy nyilatkozatot, miszerint vagyont\u00e1rgyaikat az \u00e1llamra hagyj\u00e1k. A n\u00e9metek term\u00e9szetben is fizethettek. P\u00e9ld\u00e1ul, amikor a n\u00e9metek k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy csak Volkswagen g\u00e9pkocsit tudnak sz\u00e1ll\u00edtani, a rom\u00e1nok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k, hogy ink\u00e1bb Mercedest k\u00e9rn\u00e9nek, de hajland\u00f3k v\u00e1rni.@1990-ig|A b\u00e1ns\u00e1gi sv\u00e1bokkal egy\u00fctt \u00f6sszesen 250-400 ezer f\u0151re teszik az eladott n\u00e9metek sz\u00e1m\u00e1t. A sikeres \u00fczlet l\u00e1tt\u00e1n a rom\u00e1nok zsid\u00f3kat is kezdtek \u00e1rulni Izraelnek, majd a v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r b\u00e1rkit eladtak, ha volt, aki fizetett \u00e9rt\u00fck (vagyis kifizette a v\u00e1lts\u00e1gd\u00edjat).@1991-1992|A hat\u00e1rok megny\u00edl\u00e1s\u00e1val a megmaradt 95.000 erd\u00e9lyi sz\u00e1szb\u00f3l 75.000 ember v\u00e1ndorolt ki \u00f6nk\u00e9nt, szellemfalvakat hagyva maguk ut\u00e1n. A kev\u00e9s megmarad sz\u00e1sz t\u00f6bbs\u00e9ge m\u00e1ra m\u00e1r rom\u00e1nabb lett a rom\u00e1nn\u00e1l, ahogyan Klaus Iohannis p\u00e9ld\u00e1ja is mutatja.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&beszterce.ro: Beszterce-Nasz\u00f3d|https:\/\/beszterce.ro\/beszterce-fekvese\/\nkislexikon.hu: Besztercei gr\u00f3fs\u00e1g|http:\/\/www.kislexikon.hu\/besztercei_grofsag.html\nerdely-szep.hu: Beszterce|https:\/\/erdely-szep.hu\/Beszterce\/index.html\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet kialakul\u00e1sa|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/03\/erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_kialakulasa\npangea.blog.hu: Az erd\u00e9lyi sz\u00e1sz etnikai t\u00e9rszerkezet megsemmis\u00fcl\u00e9se|https:\/\/pangea.blog.hu\/2014\/12\/31\/az_erdelyi_szasz_etnikai_terszerkezet_megsemmisulese"},"castles":[{"castleId":120,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","settlement_HU":"Beszterce","settlement_LO":"Bistri\u021ba","address":"","listorder":100,"gps_lat":"47.1693380000","gps_long":"24.4814300000","oldcounty":31,"country":4,"division":17,"cond":7,"entrance":2,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1282-Beszterce-Burg-Varhegy\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Beszterce v\u00e1ra","seolink":"beszterce-vara","georegion":"Beszterce-R\u00e9geni-dombvid\u00e9k","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@#6|@1453|Hunyadi J\u00e1nos, Magyarorsz\u00e1g korm\u00e1nyz\u00f3ja, V. L\u00e1szl\u00f3t\u00f3l kapta az \u00f6r\u00f6k\u00f6s gr\u00f3fi c\u00edmmel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 besztercei ker\u00fcletet, \u00e9s a v\u00e1rost\u00f3l \u00e9szakra emelked\u0151 681 m magas V\u00e1rhegyen \u00faj v\u00e1rat \u00e9p\u00edttetett. A r\u00e9g\u00e9szek szerint m\u00e1r a 13. sz\u00e1zadban is \u00e1llt itt egy kisebb er\u0151ss\u00e9g.@#7|@1458|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, Szil\u00e1gyi Mih\u00e1lynak adom\u00e1nyozta a besztercei gr\u00f3fs\u00e1got, aki egyszer\u0171 jobb\u00e1gyk\u00e9nt kezelte a v\u00e1rosiakat. Az ebb\u0151l fakad\u00f3 el\u00e9gedetlens\u00e9g 1458-ban felkel\u00e9sbe csapott \u00e1t, amit Szil\u00e1gyi t\u00fals\u00e1gosan kem\u00e9nyen vert le, a v\u00e1rost megtorl\u00e1sk\u00e9nt kirabolta \u00e9s fel\u00e9gette. Elj\u00e1r\u00e1s\u00e1\u00e9rt M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly b\u00f6rt\u00f6nbe csukatta, Beszterce r\u00e9gi jogait pedig 1465-re vissza\u00e1ll\u00edtotta.@1464|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly feloszlatta a besztercei gr\u00f3fs\u00e1got, \u00e9s a v\u00e1rat eladta a v\u00e1rosnak.@1465|A v\u00e1ros lakosai a \u2013 kir\u00e1lyi enged\u00e9llyel \u2013 megbontott hegyi er\u0151ss\u00e9g lehordott k\u00f6veib\u0151l a v\u00e1ros k\u00f6r\u00e9 b\u00e1sty\u00e1kkal er\u0151s\u00edtett falakat h\u00faztak (a kor\u00e1bbi, XIV. sz\u00e1zadi pal\u00e1nk hely\u00e9re), melyeket az 1500-as \u00e9vekben n\u00e9mileg \u00e1talak\u00edtottak.&beszterce.ro: Beszterce-Nasz\u00f3d|https:\/\/beszterce.ro\/beszterce-fekvese\/\nkislexikon.hu: Besztercei gr\u00f3fs\u00e1g|http:\/\/www.kislexikon.hu\/besztercei_grofsag.html\nerdely-szep.hu: Beszterce|https:\/\/erdely-szep.hu\/Beszterce\/index.html"}],"sights":[{"sightId":1182,"townId":57,"active":2,"name_LO":"Biserica Evanghelic\u0103","address":"Pia\u021ba Central\u0103","mapdata":"1|806|677","gps_lat":"47.1322901967","gps_long":"24.4959655757","religion":3,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=366","picture":"\u003Ca title=\u0022Zsolt deak, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_evanghelic%C4%83.C.A.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Biserica evanghelic\u0103.C.A\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/fd\/Biserica_evanghelic%C4%83.C.A.JPG\/512px-Biserica_evanghelic%C4%83.C.A.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Biserica_evanghelic%C4%83.C.A.JPG\u0022\u003EZsolt deak\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00e1sz evang\u00e9likus templom","seolink":"szasz-evangelikus-templom","note":"","history":"1319-ben eml\u00edtett\u00e9k el\u0151sz\u00f6r a v\u00e1ros pl\u00e9b\u00e1niatemplom\u00e1t. 1430-ban m\u00e1r k\u00e9ttornyos, h\u00e1romhaj\u00f3s, bazilik\u00e1lis elrendez\u00e9s\u0171 pl\u00e9b\u00e1niatemploma \u00e1llt. A v\u00e1rosfalak 1484-ben t\u00f6rt\u00e9nt fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en kezd\u0151d\u00f6tt a templom nagyar\u00e1ny\u00fa \u00e1talak\u00edt\u00e1sa. Jenlegi torony ekkor t\u00f6bb l\u00e9p\u00e9sben \u00e9p\u00fclt fel, \u00f6t\u00f6dik emelete 1519-re k\u00e9sz\u00fclt el, de sisakja csak 1544-re ker\u00fclt a hely\u00e9re. Ezzel egyidej\u0171leg a templomot is g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1533-ban lebontott\u00e1k a templomt\u00f3l d\u00e9lre \u00e1ll\u00f3 romos Szent Mih\u00e1ly k\u00e1poln\u00e1t. Az egykor Szent Mikl\u00f3s tisztelet\u00e9re szentelt templom 1541-ben a protest\u00e1nsok kez\u00e9re ker\u00fclt. 1560-63 k\u00f6z\u00f6tt Petrus Italus da Lugano vezet\u00e9s\u00e9vel jelent\u0151s renesz\u00e1nsz \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9seket v\u00e9geztek. 76 m-es tornya a legmagasabb templomtorony volt Erd\u00e9lyben. 16.-17. sz\u00e1zadi keleti sz\u0151nyegeit sz\u00e1sz keresked\u0151k adom\u00e1nyozt\u00e1k. Rokok\u00f3 st\u00edlus\u00fa orgon\u00e1ja 1795-b\u0151l sz\u00e1rmazik. Olt\u00e1ra a 17. sz\u00e1zadban k\u00e9sz\u00fclt. Sz\u00f3sz\u00e9ke 19. sz\u00e1zadi neog\u00f3tikus faragv\u00e1ny.@\n2008. j\u00fanius 11-\u00e9n a templom gy\u00fajtogat\u00e1s \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt. A gy\u00fajtogat\u00e1st h\u00e1rom, 13 \u00e9s 15 \u00e9v k\u00f6zti cig\u00e1ny gyerek k\u00f6vette el, akik eredetileg rezet \u00e9s \u00f3lmot lopni t\u00f6rtek be a templomba."},{"sightId":1183,"townId":57,"active":2,"name_LO":"Biserica Sf\u00e2nta Treime","address":"Strada Gheorghe \u0218incai","mapdata":"1|417|837","gps_lat":"47.1314253441","gps_long":"24.4925580616","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/ersekseg.ro\/hu\/templom\/916","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Biserica_romano-catolica_Sfanta_Treime_(17).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO Bistrita Biserica romano-catolica Sfanta Treime (17)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/43\/RO_Bistrita_Biserica_romano-catolica_Sfanta_Treime_%2817%29.jpg\/256px-RO_Bistrita_Biserica_romano-catolica_Sfanta_Treime_%2817%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Biserica_romano-catolica_Sfanta_Treime_(17).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Szenth\u00e1roms\u00e1g r\u00f3mai katolikus templom ","seolink":"szentharomsag-romai-katolikus-templom","note":"","history":"Az 1700-as \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt, t\u0151le p\u00e1r h\u00e1znyira keletre, az egyik h\u00e1z homlokzat\u00e1n Sz\u0171zanya \u00e9s J\u00e9zus szobor l\u00e1that\u00f3."},{"sightId":1184,"townId":57,"active":2,"name_LO":"","address":"Piata Unirii 7","mapdata":"1|1311|137","gps_lat":"47.1354501229","gps_long":"24.5001840271","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=341","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Klenner Alad\u00e1r, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Beszterce_1940,_Minorita_templom._Fortepan_76940.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Erd\u00e9ly, Beszterce 1940, Minorita templom. Fortepan 76940\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ed\/Erd%C3%A9ly%2C_Beszterce_1940%2C_Minorita_templom._Fortepan_76940.jpg\/512px-Erd%C3%A9ly%2C_Beszterce_1940%2C_Minorita_templom._Fortepan_76940.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Erd%C3%A9ly,_Beszterce_1940,_Minorita_templom._Fortepan_76940.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Klenner Alad\u00e1r\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori minorita kolostortemplom, Istenanya ortodox templom","seolink":"egykori-minorita-kolostortemplom-istenanya-ortodox-templom","note":"","history":"1268-ban eml\u00edtik el\u0151sz\u00f6r a minorit\u00e1kat Beszterc\u00e9n, \u00e9s ekkor \u00e9p\u00fclhetett a Sz\u0171zany\u00e1nak szentelt templomuk \u00e9s kolostoruk is. 1270 t\u00e1j\u00e1n k\u00e9sz\u00fclhetett el. 1520 k\u00f6r\u00fcl egy nagyobb k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt. 1525 k\u00f6r\u00fcl a kolostoron k\u00e9s\u0151 g\u00f3tikus, renesz\u00e1nsz \u00e9p\u00edtkez\u00e9sek t\u00f6rt\u00e9ntek. 1540-42 k\u00f6z\u00f6tt a reform\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1s\u00e1ra a minorit\u00e1k t\u00e1vozni k\u00e9nyszer\u00fcltek, a templomot a protest\u00e1nsok vett\u00e9k \u00e1t. 1724-ben a minorit\u00e1k visszat\u00e9rhettek. 1788-ban a templom katolikus pl\u00e9b\u00e1niatemplom lett. 1772 k\u00f6r\u00fcl nagyobb barokk \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt. 1893-ban a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1z v\u00e1s\u00e1rolta meg az akkor \u00fcresen \u00e1ll\u00f3 egy\u00fcttest. 1909-ben elbontott\u00e1k a kolostort. 1948-ban a szovjetek betiltott\u00e1k a g\u00f6r\u00f6g katolikus egyh\u00e1zat, ezut\u00e1n ortodox templom lett. 1978 \u00e9s 80 k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6z\u00e9pkori falfestm\u00e9nyekkel bor\u00edtott templombels\u0151t fel\u00fclfestett\u00e9k."},{"sightId":1185,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Central\u0103 11, Bistri\u021ba, Rom\u00e1nia","mapdata":"1|735|612","gps_lat":"47.1326741315","gps_long":"24.4954402115","religion":3,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Piata_Centrala_13_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Bistrita Piata Centrala 13 (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7d\/RO_Bistrita_Piata_Centrala_13_%281%29.jpg\/512px-RO_Bistrita_Piata_Centrala_13_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Piata_Centrala_13_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Evang\u00e9likus par\u00f3kia","seolink":"evangelikus-parokia","note":"","history":"Homlokzat\u00e1n l\u00e1that\u00f3 Szent Mikl\u00f3s p\u00fcsp\u00f6k, a templom v\u00e9d\u0151szentj\u00e9nek szobra. A par\u00f3kia udvar\u00e1n l\u00e9v\u0151, egyre ink\u00e1bb leroml\u00f3 \u00e9p\u00fcletek g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fcltek, festm\u00e9nyek is voltak itt, amelyek a savass\u00e1g hat\u00e1sa miatt leperegtek. A par\u00f3kia bej\u00e1rat\u00e1t\u00f3l mintegy 20 m-re nyugatra Tat\u00e1r \u00c1rp\u00e1d r\u00e9g\u00e9sz 2012. augusztus 6-\u00e1n egy renesz\u00e1nsz ajt\u00f3- vagy ablakkeret fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9t tal\u00e1lta meg, amit egyszer\u0171en kivettek valahonnan \u00e9s kitettek a j\u00e1rd\u00e1ra."},{"sightId":1186,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Mihail Kog\u0103lniceanu 23","mapdata":"1|884|1210","gps_lat":"47.1292055504","gps_long":"24.4965768926","religion":1,"oldtype":"5","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori domonkos kolostor","seolink":"egykori-domonkos-kolostor","note":"","history":"A g\u00f3tikus st\u00edlus\u00fa kolostor megmaradt \u00e9p\u00fcletr\u00e9sze ma \u00f6regotthon. M\u00e1s r\u00e9szeit \u00e9s templom\u00e1t \u00e9vsz\u00e1zadokkal ezel\u0151tt lebontott\u00e1k. Az ap\u00e1c\u00e1k \u00e1ltal lakott \u00e9p\u00fcletek egy r\u00e9sze m\u00e9g \u00e1ll, m\u00e1s r\u00e9szeket lebontottak a r\u00e9gebbi id\u0151kben."},{"sightId":1187,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Dornei 12","mapdata":"1|788|567","gps_lat":"47.1328745821","gps_long":"24.4957676857","religion":0,"oldtype":"83","newtype":"83","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:Fortepan \u2014 ID 5030: Adom\u00e1nyoz\u00f3\/Donor: Kurutz M\u00e1rton. archive copy, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C3%81rk%C3%A1dok_a_F%C5%91_t%C3%A9ren_(piata_Centrala,_ekkor_Horthy_Mikl%C3%B3s_t%C3%A9r)._Fortepan_5030.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022\u00c1rk\u00e1dok a F\u0151 t\u00e9ren (piata Centrala, ekkor Horthy Mikl\u00f3s t\u00e9r). Fortepan 5030\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4c\/%C3%81rk%C3%A1dok_a_F%C5%91_t%C3%A9ren_%28piata_Centrala%2C_ekkor_Horthy_Mikl%C3%B3s_t%C3%A9r%29._Fortepan_5030.jpg\/512px-%C3%81rk%C3%A1dok_a_F%C5%91_t%C3%A9ren_%28piata_Centrala%2C_ekkor_Horthy_Mikl%C3%B3s_t%C3%A9r%29._Fortepan_5030.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:%C3%81rk%C3%A1dok_a_F%C5%91_t%C3%A9ren_(piata_Centrala,_ekkor_Horthy_Mikl%C3%B3s_t%C3%A9r)._Fortepan_5030.jpg\u0022\u003EFOTO:Fortepan \u2014 ID 5030: Adom\u00e1nyoz\u00f3\/Donor: Kurutz M\u00e1rton. archive copy\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"15. sz\u00e1zadi l\u00e1bash\u00e1zak, a B\u00fazasor g\u00f3tikus \u00e1rk\u00e1dsora","seolink":"15-szazadi-labashazak-a-buzasor-gotikus-arkadsora","note":"","history":"Alattuk folyt a k\u00f6z\u00e9pkorban a kereskedelem. A v\u00e1ros a Moldv\u00e1ba vezet\u0151 Borg\u00f3i-h\u00e1g\u00f3 k\u00f6zels\u00e9ge miatt jelent\u0151s kereskedelmet folytatott."},{"sightId":1188,"townId":57,"active":2,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Bulevardul Independen\u021bei 2","mapdata":"1|151|999","gps_lat":"47.1304439339","gps_long":"24.4903323345","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Biserica_reformata.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Bistrita Biserica reformata\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d8\/RO_Bistrita_Biserica_reformata.jpg\/512px-RO_Bistrita_Biserica_reformata.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Biserica_reformata.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"1887 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1189,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Alexandru Odobescu 5","mapdata":"1|449|1165","gps_lat":"47.1295242677","gps_long":"24.4929594931","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022FOTO:FORTEPAN \/ Gy\u00f6ngyi, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ortodox_templom._Fortepan_58092.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Ortodox templom. Fortepan 58092\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0a\/Ortodox_templom._Fortepan_58092.jpg\/512px-Ortodox_templom._Fortepan_58092.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Ortodox_templom._Fortepan_58092.jpg\u0022\u003EFOTO:FORTEPAN \/ Gy\u00f6ngyi\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"H\u00e1rom egyh\u00e1zatya ortodox templom","seolink":"harom-egyhazatya-ortodox-templom","note":"","history":"1927-1938 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1190,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Turnul Dogarilor","address":"Strada Dogarilor","mapdata":"1|979|1223","gps_lat":"47.1291170721","gps_long":"24.4974526600","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"24","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Andrei Stroe, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BN_Bistrita_Coopers_Tower.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BN Bistrita Coopers Tower\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/85\/RO_BN_Bistrita_Coopers_Tower.jpg\/512px-RO_BN_Bistrita_Coopers_Tower.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BN_Bistrita_Coopers_Tower.jpg\u0022\u003EAndrei Stroe\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bogn\u00e1r-torony","seolink":"bognar-torony","note":"","history":"A k\u00f6z\u00e9pkori v\u00e1rosfalak maradv\u00e1nya."},{"sightId":1191,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Parcului","mapdata":"1|1222|984","gps_lat":"47.1305175864","gps_long":"24.4995402404","religion":0,"oldtype":"24","newtype":"122","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"B\u00e1stya k\u00f6rvonalai","seolink":"bastya-korvonalai","note":"","history":"A kult\u00farotthon restaur\u00e1l\u00e1sakor, az el\u0151tte \u00e1ll\u00f3 t\u00e9ren egy b\u00e1stya romjait tal\u00e1lt\u00e1k meg, k\u00f6rvonalait a felsz\u00ednen k\u00f6vekb\u0151l rakt\u00e1k ki."},{"sightId":1192,"townId":57,"active":2,"name_LO":"Centrul Cultural Municipal George Co\u0219buc","address":"Strada Albert Berger 10","mapdata":"1|1176|1030","gps_lat":"47.1301447965","gps_long":"24.4990164232","religion":0,"oldtype":"91,92","newtype":"106","homepage":"http:\/\/www.palatulculturiibistrita.ro\/istoric","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dan Retegan, CC BY-SA 3.0 RO \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Culturii_Bistri%C5%A3a.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Palatul Culturii Bistri\u0163a\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d0\/Palatul_Culturii_Bistri%C5%A3a.jpg\/512px-Palatul_Culturii_Bistri%C5%A3a.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Palatul_Culturii_Bistri%C5%A3a.jpg\u0022\u003EDan Retegan\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Kult\u00farpalota","seolink":"kulturpalota","note":"","history":"Paul Brang b\u00e9csi \u00e9p\u00edt\u00e9sz tervezte. 1907 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1193,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Liviu Rebreanu","address":"Bulevardul Republicii 8","mapdata":"1|714|257","gps_lat":"47.1347174121","gps_long":"24.4951624989","religion":3,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.cnlr.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dan Retegan, CC BY-SA 3.0 RO <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_Na%C5%A3ional_Liviu_Rebreanu.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Colegiul Na\u0163ional Liviu Rebreanu\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/52\/Colegiul_Na%C5%A3ional_Liviu_Rebreanu.jpg\/512px-Colegiul_Na%C5%A3ional_Liviu_Rebreanu.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Colegiul_Na%C5%A3ional_Liviu_Rebreanu.jpg\u0022\u003EDan Retegan\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\/ro\/deed.en\u0022\u003ECC BY-SA 3.0 RO\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori sz\u00e1sz evang\u00e9likus fi\u00fagimn\u00e1zium","seolink":"egykori-szasz-evangelikus-fiugimnazium","note":"","history":"1900 k\u00f6r\u00fcl \u00e9p\u00fclt eklektikus st\u00edlusban."},{"sightId":1194,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Andrei Mure\u0219anu","address":"Bulevardul Republicii 26","mapdata":"1|255|672","gps_lat":"47.1323419549","gps_long":"24.4912332967","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.cnam.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author (Bartha M\u00e1ria kiad\u00e1sa), Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Besztercei_%C3%A1llami_polg%C3%A1ri_le%C3%A1nyiskola_1915.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Besztercei \u00e1llami polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola 1915\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/5\/52\/Besztercei_%C3%A1llami_polg%C3%A1ri_le%C3%A1nyiskola_1915.jpg\/512px-Besztercei_%C3%A1llami_polg%C3%A1ri_le%C3%A1nyiskola_1915.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Besztercei_%C3%A1llami_polg%C3%A1ri_le%C3%A1nyiskola_1915.jpg\u0022\u003EUnknown authorUnknown author (Bartha M\u00e1ria kiad\u00e1sa)\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt magyar kir\u00e1lyi \u00e1ltal\u00e1nos iskola \u00e9s le\u00e1nygimn\u00e1zium","seolink":"volt-magyar-kiralyi-altalanos-iskola-es-leanygimnazium","note":"","history":"1912. m\u00e1jus 15-\u00e9n avatt\u00e1k fel az iskola \u00e9p\u00fclet\u00e9t, melynek keleti sz\u00e1rny\u00e1ban az \u00e1ltal\u00e1nos iskola, d\u00e9li sz\u00e1rny\u00e1ban a l\u00e1nygimn\u00e1zium kapott helyet.@\n1915 \u00e9s 1917 k\u00f6z\u00f6tt v\u00f6r\u00f6skeresztes k\u00f3rh\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt a d\u00e9li sz\u00e1rnyban. A gimn\u00e1zium ezalatt a keleti sz\u00e1rnyban m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@\nA rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s ut\u00e1n 1919. m\u00e1jus 29-\u00e9n a rom\u00e1n \u00e1llam kisaj\u00e1t\u00edtotta \u00e9s rom\u00e1n tannyelv\u0171 l\u00e1nygimn\u00e1zium lett. 1940. szeptember\u00e9ben magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami le\u00e1nypolg\u00e1riv\u00e1 alakult magyar \u00e9s rom\u00e1n tagozattal. Az \u00e9p\u00fcletben kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a 8 oszt\u00e1lyos Hunyadi J\u00e1nos fi\u00fagimn\u00e1zium, szint\u00e9n magyar \u00e9s rom\u00e1n tagozattal.@\nAz \u00e1ltal\u00e1nos iskola magyar tannyelvvel szint\u00e9n \u00fajj\u00e1alakult. 1944 november\u00e9ben a rom\u00e1n \u00e1llam visszavette. Alexandru Odobescu n\u00e9ven vegyes fi\u00fa \u00e9s l\u00e1nygimn\u00e1zium j\u00f6tt l\u00e9tre, az \u00e1ltal\u00e1nos iskola Andrei Mure\u015fanu nev\u00e9t vette fel."},{"sightId":1195,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Casa Argintarului","address":"Strada Dornei","mapdata":"1|908|462","gps_lat":"47.1335823560","gps_long":"24.4967768948","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"98","homepage":"https:\/\/complexulmuzealbn.ro\/ro\/sectii\/casa-argintarului-centrul-german-bistrita","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BN_Bistrita_str_Dornei_5.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO BN Bistrita str Dornei 5\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e7\/RO_BN_Bistrita_str_Dornei_5.jpg\/512px-RO_BN_Bistrita_str_Dornei_5.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_BN_Bistrita_str_Dornei_5.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ez\u00fcstm\u0171ves h\u00e1za, Beszterce-Nasz\u00f3di M\u00fazeum","seolink":"ezustmuves-haza-beszterce-naszodi-muzeum","note":"","history":"A 16. sz\u00e1zadban renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt \u00e9s a B\u00fazasor utc\u00e1j\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3, ett\u0151l keletre. Egy neves \u00e9kszerk\u00e9sz\u00edt\u0151 mester otthona volt, aki 1560 \u00e9s 63 k\u00f6z\u00f6tt az olasz Petrus Italus k\u0151farag\u00f3 \u00e1ltal megmunk\u00e1lt k\u00f6vekkel d\u00edsz\u00edtette h\u00e1za el\u0151csarnok\u00e1t Ma m\u0171v\u00e9szeti iskola sz\u00e9khelye."},{"sightId":1196,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Casa Ion Zidarul","address":"Pietonalul Liviu Rebreanu","mapdata":"1|1001|640","gps_lat":"47.1325454881","gps_long":"24.4976631497","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"81","homepage":"https:\/\/hu.wikipedia.org\/wiki\/Johannes_Lapicida-h%C3%A1z","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=344","picture":"\u003Ca title=\u0022Danretegan at Romanian Wikipedia, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_lui_Ion_Zidaru.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Casa lui Ion Zidaru\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/32\/Casa_lui_Ion_Zidaru.jpg\/512px-Casa_lui_Ion_Zidaru.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Casa_lui_Ion_Zidaru.jpg\u0022\u003EDanretegan at Romanian Wikipedia\u003C\/a\u003E, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Johannes Lapicida-h\u00e1z, Andreas Beuchel-h\u00e1z","seolink":"johannes-lapicida-haz-andreas-beuchel-haz","note":"","history":"Az 1400-as \u00e9vek g\u00f3tikus st\u00edlus\u00e1ban \u00e9p\u00fclt, k\u00e9s\u0151bb \u00e1talak\u00edtott\u00e1k. A s\u00e9t\u00e1l\u00f3utc\u00e1n l\u00e1that\u00f3, a v\u00e1ros f\u0151ter\u00e9n.@\nA Johannes Lapicida-h\u00e1z Beszterc\u00e9n az 1500-as \u00e9vek t\u00e1j\u00e1n \u00e9p\u00fclt, g\u00f3tikus st\u00edlusban. Az \u00e9p\u00fclet 1538-ban ker\u00fclt Johannes Lapicida, m\u00e1s n\u00e9ven Hans Maurer (leford\u00edtva: K\u0151m\u0171ves J\u00e1nos), besztercei sz\u00e1sz k\u0151m\u0171ves tulajdon\u00e1ba.@\nA 15. sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 \u00e9p\u00fclhetett, akkor m\u00e9g csak f\u00f6ldszintes k\u0151h\u00e1z volt. 1520 k\u00f6r\u00fcl Andreas Beuchel tulajdona lett, aki egy tehet\u0151s besztercei polg\u00e1rcsal\u00e1d lesz\u00e1rmazottja volt. 1525-1526-ban f\u0151b\u00edr\u00f3i tisztet t\u00f6lt\u00f6tt be. 1532-ben a v\u00e1ros piac\u00e1n lefejezt\u00e9k, mert \u00e1rul\u00e1s gyan\u00faj\u00e1ba keveredett a v\u00e1ros \u00e9s Petru Rares moldvai vajda k\u00f6z\u00f6tti h\u00e1bor\u00faskod\u00e1sban. 1533-ban el\u00e1rverezt\u00e9k, \u00e9s Vhristian Pomarius birtok\u00e1ba ker\u00fclt. Andreas Beuchel ut\u00f3dai peres \u00faton visszaszerezt\u00e9k, majd 1538-ban a besztercei sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa k\u0151m\u0171ves \u00e9s k\u0151farag\u00f3 Johann Maurer vette meg t\u0151l\u00fck. Ad\u00f3ss\u00e1gai fej\u00e9ben a v\u00e1ros 1546-ban lefoglalta \u00e9s 1549-ben Paul Budakernek adt\u00e1k el. 1556-ban Johann Maurer jogot nyert visszav\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra. Innent\u0151l a h\u00e1z birtokt\u00f6rt\u00e9nete ismeretlen. Az 1530-as illetve 40-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt ki a mai k\u00e9s\u0151g\u00f3tikus, korai renesz\u00e1nsz form\u00e1j\u00e1ra. A 18-19. sz\u00e1zadban az udvar fel\u00e9 jelent\u0151sen b\u0151v\u00edtett\u00e9k.\n"},{"sightId":1197,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Sinagog\u0103","address":"General Grigore Balan 10","mapdata":"1|1671|172","gps_lat":"47.1352107458","gps_long":"24.5033722391","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bistri%C8%9Ba_synagogue.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bistri\u021ba synagogue\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/9b\/Bistri%C8%9Ba_synagogue.jpg\/512px-Bistri%C8%9Ba_synagogue.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bistri%C8%9Ba_synagogue.jpg\u0022\u003ESmiley.toerist\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1893-ban \u00e9p\u00fclt keleties elemekkel vegy\u00fclt rom\u00e1n-g\u00f3tikus st\u00edlusban."},{"sightId":1198,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gheorghe \u0218incai 26","mapdata":"1|353|893","gps_lat":"47.1310241013","gps_long":"24.4920584809","religion":1,"oldtype":"4,74","newtype":"4","homepage":"http:\/\/www.bistritaturistica.ro\/ro\/resurse-turistice\/obiective-turistice\/obiective-turistice-in-bistrita\/oficiul-parohial-romano-catolic&page=2","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Gzsylm, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Plebaniadrotmentes.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Plebaniadrotmentes\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/90\/Plebaniadrotmentes.jpg\/512px-Plebaniadrotmentes.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Plebaniadrotmentes.jpg\u0022\u003EGzsylm\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"R\u00f3mai katolikus pl\u00e9b\u00e1nia","seolink":"romai-katolikus-plebania","note":"","history":"Az 1758-as t\u0171zv\u00e9sz ut\u00e1n \u00e9p\u00fclt. A piarista iskola m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne 1878-ig."},{"sightId":1199,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Centrul de Arta Traditionala Casa cu Lei","address":"","mapdata":"1|733|892","gps_lat":"47.1310660464","gps_long":"24.4953772839","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"99","homepage":"http:\/\/www.bistritaturistica.ro\/ro\/resurse-turistice\/obiective-turistice\/obiective-turistice-in-bistrita\/galerii-de-arta&page=3","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Nicolae_Titulescu_nr_8.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Bistrita Nicolae Titulescu nr 8\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f8\/RO_Bistrita_Nicolae_Titulescu_nr_8.jpg\/512px-RO_Bistrita_Nicolae_Titulescu_nr_8.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Nicolae_Titulescu_nr_8.jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Oroszl\u00e1nos h\u00e1z, M\u0171v\u00e9szeti Gal\u00e9ria","seolink":"oroszlanos-haz-muveszeti-galeria","note":"","history":"A 18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben \u00e9p\u00fclt. Egy sz\u00e1sz hentesmester lak\u00e1sa volt, ma m\u00fazeum-, ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r-, turisztikai inform\u00e1ci\u00f3s k\u00f6zpont- \u00e9s eml\u00e9kt\u00e1rgyak v\u00e1s\u00e1rl\u00f3helyek\u00e9nt ismert."},{"sightId":1200,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Complexul Muzeal Bistri\u0163a-N\u0103s\u0103ud","address":"Bulevardul General Grigore B\u0103lan 19","mapdata":"1|1672|21","gps_lat":"47.1362523280","gps_long":"24.5035006079","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"98","homepage":"https:\/\/complexulmuzealbn.ro\/en","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Smiley.toerist, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bistri%C8%9Ba_Muzeul_Jude%C8%9Bean_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Bistri\u021ba Muzeul Jude\u021bean 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e7\/Bistri%C8%9Ba_Muzeul_Jude%C8%9Bean_1.jpg\/512px-Bistri%C8%9Ba_Muzeul_Jude%C8%9Bean_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Bistri%C8%9Ba_Muzeul_Jude%C8%9Bean_1.jpg\u0022\u003ESmiley.toerist\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Beszterce-Nasz\u00f3d Megyei M\u00fazeum","seolink":"beszterce-naszod-megyei-muzeum","note":"","history":"1898-ban kasz\u00e1rny\u00e1nak \u00e9p\u00fclt. A m\u00fazeumot 1950-ben alap\u00edtott\u00e1k. T\u00f6rt\u00e9neti, etnogr\u00e1fiai, geol\u00f3giai \u00e9s biol\u00f3giai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s l\u00e1that\u00f3 a m\u00fazeumban."},{"sightId":1201,"townId":57,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gheorghe \u0218incai","mapdata":"1|463|813","gps_lat":"47.1315071891","gps_long":"24.4930080786","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Unknown author, Public domain, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Beszterce_K%C3%B3rhaz_utca_1910.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Beszterce K\u00f3rhaz utca 1910\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/db\/Beszterce_K%C3%B3rhaz_utca_1910.jpg\/512px-Beszterce_K%C3%B3rhaz_utca_1910.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"Unknown authorUnknown author, Public domain, via Wikimedia Commons","name":"Volt Sahling Sz\u00e1lloda","seolink":"volt-sahling-szalloda","note":"","history":""},{"sightId":2419,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Cazinoul din Bistri\u021ba","address":"Strada Alexandru Odobescu Nr. 3","mapdata":"1|379|1106","gps_lat":"47.1297770095","gps_long":"24.4923287221","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"106","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Alexandru_Odobescu_3_(3).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO Bistrita Alexandru Odobescu 3 (3)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/25\/RO_Bistrita_Alexandru_Odobescu_3_%283%29.jpg\/512px-RO_Bistrita_Alexandru_Odobescu_3_%283%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Alexandru_Odobescu_3_(3).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori \u00e1llami polg\u00e1ri le\u00e1nyiskola","seolink":"egykori-allami-polgari-leanyiskola","note":"","history":"1893-ban \u00e9p\u00fclt. Rom\u00e1n megsz\u00e1lll\u00e1s ut\u00e1n tiszti kaszin\u00f3 lett, 1942-t\u0151l magyar kaszin\u00f3. Jelenleg szakszervezeti m\u0171vel\u0151d\u00e9si h\u00e1z."},{"sightId":2420,"townId":57,"active":1,"name_LO":"Liceul de Muzic\u0103 Tudor Jarda","address":"Strada Alexandru Odobescu 8","mapdata":"1|378|1233","gps_lat":"47.1290259407","gps_long":"24.4922563197","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Liceul_de_muzica_Tudor_Jarda_(7).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO Bistrita Liceul de muzica Tudor Jarda (7)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/3\/30\/RO_Bistrita_Liceul_de_muzica_Tudor_Jarda_%287%29.jpg\/256px-RO_Bistrita_Liceul_de_muzica_Tudor_Jarda_%287%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_Bistrita_Liceul_de_muzica_Tudor_Jarda_(7).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori \u00e1llami k\u00f6zs\u00e9gi polg\u00e1ri fi\u00faiskola","seolink":"egykori-allami-kozsegi-polgari-fiuiskola","note":"","history":""}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}