Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231) tiszteletére emelték gótikus stílusban. A dóm tornyából kiváló a kilátás a városra.

1378-ban leégett a korábban a helyén álló templom, ezután határozták el a dóm építését. 1520-ban fejezték be. 1461-ben épült a Mátyás-torony, a királylépcső és a szentségház. 1467-ben épült a Szent Kereszt-kápolna és a Mettertia-kápolna. 1477-ben épült a Szűz Mária-kápolna és a Szent József-kápolna, mely utóbbi nem maradt fenn. 1604-től 1671-ig Bocskai István folytán az evangélikusok használták. 1682-től 87-ig Thököly Imrének köszönhetőleg újra az evangélikusok használták.

Északi tornya 1775-ben, befejezetlen déli Mátyás-tornya 1904-ben nyerte el mai formáját.

Szárnyas főoltára 1474 és 1477 között készült.

1804-ben létrehozták a Kassai egyházmegyét, így székesegyházi rangot kapott, addig plébánia templom volt.

1877 és 1896 között Steindl Imre tervei szerint építették újjá.

1906-ban a dóm altemplomában helyezték el II. Rákóczi Ferenc Rodostóból hazaszállított hamvait. Itt nyugszanak hamvai Zrínyi Ilonának és Bercsényi Miklósnak is.

Temetőkápolna volt. Altemploma a 13. században, felső része 1360-80 között épült. A 15. század végén Szathmáry György kezdeményezésére bővítették. 1902-1904 között Schulek Frigyes irányításával renoválták.

1804-ben I. Ferenc császár alapította a kassai püspökséget, Abaúj, Zemplén és Sáros vármegyét az egri püspökségből kiszakítva. 1995-ben II. János Pál kassai látogatása alkalmával érdeki rangra emelte.

1804-ben egyesítették a Csáky és Sztáray-házakat, 1893-tól a déli Gering-házat is hozzácsatolták, így jött létre a mai homlokzat. Ocskay Antal püspök címere látható a homlokzaton.

1250-es években már állt. 1437-ben gótikus stílusban átalakították. 1553-ban a református városlakók megrohanták és kirabolták a kolostort, ezután a domonkosok elhagyták Kassát. 1699-ben tértek vissza a domonkosok és 1767-re barokk stílusban állították helyre az épületet. 1894-ben nyerte el mai formáját.

1370 és 1400 között a Perényiek építették a ferencesek számára, eredetileg gótikus stílusban. 1718-1724 között a templomot barokk stílusban építették át. 1764-1765 között a kolostort barokkosították, ekkor kapta a 2. emeletét.

1597-1671 között az egri püspök székhelye volt. Miután visszakerült a ferencesekhez, Páduai Szent Antal számára szentelték fel, korábban Szent Miklós volt a védőszentje. 1804-ben a Kassai püspökség megalapításával a ferences kolostor papnevelő lett.

A kriptájában van eltemetve Kisdy Benedek egri érsek, az első kassai egyetem megalapítója. 1657. február 26-án kelt a Kassai Akadémia alapító oklevele Kisdy tollából. 1660. augusztus 7-én I. Lipót oklevelében megerősítette, így meg is nyílt. Azonban Kisdy Benedek még előtte, június 22-én elhunyt.

Egykor jezsuita, ma premontrei templom. Homlokzata reneszánsz stílusú, belső tere barokk. A kapu fölött a Báthoryak és a Rákócziak egyesített címere található.

I. Lipót császár építtette 1671 és 1681 között abból a váltságdíjból, amit Báthory Zsófia fizetett fia, I. Rákóczi Ferenc életéért, ami után lelepleződött a Wesselényi-féle összeesküvés. A templom északi falán hársfából faragott emléktábla (halotti epitáfium) I. Rákóczi Ferenc 1676-es haláláról emlékezik meg. A templom kriptájában temették el, ahogyan anyját, Báthory Zsófiát is.

Ezen a helyen lettek vértanúk 1619. szeptember 6-án Kőrösi Márk esztergomi kanonok valamint Pongrácz István és Grodecz Menyhért jezsuita atyák Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata idején.

A templommal összeépült a premontreiek kolostora és főgimnáziuma is. A konvent egykor királyi ház (domus regia) volt, majd a Felső-magyarországi főkapitányok székhelye lett. Fejedelmi udvarával itt lakott Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György is.

1657-től itt működött a Kisdy Benedek egri püspök által alapított jezsuita egyetem. 1657. február 26-án kelt a Kassai Akadémia alapító oklevele Kisdy tollából. 1660. augusztus 7-én I. Lipót oklevelében megerősítette, így meg is nyílt. Azonban Kisdy Benedek még előtte, június 22-én elhunyt. 1776-tól Királyi Akadémia lett. 1921-ben szűnt meg a csehszlovák megszállással.

1787-ben Kazinczy Ferenc és Batsányi János itt látogatta meg Baróti Szabó Dávid költő, paptanárt. Ekkor jött az ötlet a Kassai Magyar Társaság megalapítására. 1788-ban el is indították az első magyar nyelvű irodalmi lapot, a Magyar Museumot.

1283-ban említették először az ispotályt és a Szent Lélek templomot. A városon kívül épült, a kor szokása szerint. 1731-33 között épült fel a mai barokk épület. Később részben klasszicista stílusban átalakították.

1805-1810 között épült fel. 1853-ban kapta a tornyát.

1804-1816 között épült klasszicista stílusban.

1882-1886 között neoromán stílusban épült görögkatolikus templom.

1823-ban építették a várost elpusztító 1820-es tűzvész emlékére. 1923-ban historizáló stílusban újjáépítette Bauernebl Szilárd polgár.

1714-1715 között építették barokk stílusban. 1762-ben XIII. Kelemen pápától Szent Rozália napjára búcsúengedélyt nyert.

1830-ban klasszicista stílusban emelték annak emlékére, hogy itt halt meg az utolsó pestises beteg Kassán.

A várostól északnyugatra emelkedő dombon található, a kassaiak búcsújáróhelye. 1736-1758 között a jezsuiták építtették. 1773-1820 között katonai raktár volt, II. József rendeletének köszönhetőleg. 1826-ban XII. Leó teljes búcsút engedélyezett az ide látogatóknak. A 16 önálló stációt (kápolnákat) zömmel a 19. században építették.

1901-1902 között épült szecessziós-eklektikus stílusban. Helyén már 1248-ban is plébánia állt.

1652-55 között a kassai reformátusok építették. 1673-ban a Habsburgok elvették a reformátusoktól és hadiraktárnak használták. 1682-ben Thökölyi Imre, 1706-ban II. Rákóczi Ferenc adta vissza a reformátusoknak, de csak időlegesen tudták birtokolni. 1698-ban pozsonyi Orsolya-rendi szerzetesnők kapták meg.

A 17. században reneszánsz stílusban megújított épületben Kisdy Benedek egri érsek papi szemináriumot hozott létre. 1861-ben Eötvös Miklós és Andrássy Károly átépítette és második emelettel bővítette.

1899-ben épült.

1927-ben épült.

1926-27-ben emelték.

Abaúj-Torna vármegye székhelye volt. 1779-ben Langer János tervei alapján épült, barokk-klasszicista stílusban. 1887-89 között jelentősen átépítették Gerster Béla és Markó Gusztáv vezetésével.

1945. április 5-én itt hirdette ki a Kassai kormányprogramot Eduard Benes csehszlovák elnök az őslakos magyarság jogfosztásáról, kifosztásáról és kitelepítéséről (Benes-dekrétumok).

A 17. században Kassa Abaúj vármegye székhelye lett, ekkor lett a vármegye székháza. 1779-ig voltak itt a megyei közgyűlések.

1779-1780 között épült barokk-klasszicista stílusban Langer János építész tervei alapján. 1927-ig volt városháza.

1913-ban épült az 1870-ben alakult szabadkőműves mozgalom székháza számára, Sipos Béla tervezte. Miután Kassa Magyarországhoz visszatért 1938-ban a mozgalmat betiltották, a Vitézi Szék székháza lett, és Őry Lajos tervei alapján átépítették.

1567-ben jött létre a Szepesi Kamara Magyarország keleti részének pénzügyi igazgatására az épületben. Az épület nagy részét már elbontották, csak egy keskeny sáv maradt meg belőle. 1935-ben a pincéjében egy átépítés alkalmával egy munkás csákányával arany pénzekkel teli rézedényt fordított ki a földből. Ezt nevezik az úgynevezett "kassai aranykincsnek", és a Kelet-szlovákiai Múzeumban megtekinthető.

1913-ban kezdődött meg a Kassa-Oderbergi Vasút társaság kassai üzletvezetőségének építése. A társaság a porosz Sziléziát kötötte össze Magyarországgal.

A cég központja Budapesten működött, míg üzletvezetőségei a sziléziai Teschenben, ill. Kassán került elhelyezésre.

Az eklektikus palota nyugati szárnya 1915-ben, a keleti szárnya 1927-ben készült el.

Miután 1938-ban Kassa visszatért Magyarországhoz, ebben az épületben nyílt meg 1943. november 11-én az Országos Magyar Műszaki Múzeum. Gyűjteménye a második világháborút követően is Kassán maradt és Szlovák Műszaki múzeumra nevezték át.

1903-ban építették szecessziós stílusban Répászky Mihály tervei alapján. 1959-től máig a kassai Pavel Jozef Šafárik Egyetem rektori hivatalának ad helyet.

Bíróság és fogház volt.

A Rodostó-házból lehet megközelíteni egy átjárón. Két 15. század első feléből származó gótikus ház 17. századi egybeépítésével jött Iétre. Városi börtönként és kínzókamraként működött a 17. századtól 1909-ig. A hóhér is itt lakott. Nevét II. Rákóczi Ferenc kegyetlen hírű hóhérjáról, Miklósról kapta. 1872-től 1909-ig a városi csendőrség börtöne volt. Ezután a Felső-Magyarországi Rákóczi Múzeum része, a város helytörténetét, céhtörténetét bemutató múzeum lett.

A 18. században nyerte el barokk formáját. Négy középkori gótikus polgárház egyesítésével jött létre fokozatosan. A Felső-magyarországi főkapitányok székhelye volt. 1870-ben honvéd kaszárnyává alakították.

1943-ban a magyar időszak alatt Műszaki Múzeumot hoztak itt létre jelentős, a Budapesti Műszaki Múzeumtól származó anyaggal. A szovjet megszállás után a múzeumot 1947-től Szlovák Technika Múzeuma névre keresztelve nyitották újra, bár erről a múzeum honlapján mélyen hallgatnak.

Ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum igazgatósága és a Kassai Kerület hivatala.

1908-ban szecessziós és eklektikus stílusban épült.

1927-28-ban építették Oelschlanger Lajos és Boskó Géza Zoltán tervei alapján.

Ma Kelet-Szlovákiai Múzeum.

1899-1901 között Lechner Ödön (vagy Jakab Árpád és Répászky Mihály) tervei alapján épült neobarokk stílusban a Felső-Magyarországi Múzeum épületének.

1872-ben alakult meg a Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület. 1876-ban nyílt meg a múzeum első kiállítása. 1906-ban Felső-Magyarországi Rákóczi Múzeummá nevezték át II. Rákóczi Ferenc ünnepélyes újratemetése alkalmából. A csehszlovák megszállás után 1919-től Kelet-Szlovákiai Múzeum lett a neve.

Lux Kálmán 1908-ban elkészült tervei alapján 1942-ben kezdték építeni, miután Kassa visszakerült Magyarországhoz. A szovjet megszállás és a magyar város ismételt Csehszlovákiához csatolása miatt csak 1990-91-ben fejezték be, ekkor nyithatott meg múzeumként.

1882-ben korábbi sörfőzde helyén épült.

1891-ben épült eklektikus stílusban. A csehszlovák megszállás ideje alatt 1918-1938 között ez volt az egyetlen engedélyezett magyar nyelvű iskola a magyar többségű Kassán. E tényt 1941-ben emléktáblával igyekeztek megörökíteni, de ezt a visszatérő csehszlovák hatalom "természetesen" 1945-ben eltávolíttatta.

1657-ben épült meg. 1652-ben Balassa Zsuzsanna alapította a katolikus nemesi ifjak nevelésére. A 19. században klasszicista stílusú átépítést végeztek rajta. 1995-ben itt pihent meg II. János Pál.

1733-ban barokk stílusú gimnáziumot emeltettek a jezsuiták. Helyén 1903-1907 között eklektikus stílusú gimnáziumot emeltek.

A 14. századtól 1756-ig itt állt a régi városháza. A színház elődjét 1786 és 1789 között építtette gróf Sztáray Mihály és gróf Vécsey Miklós. Ehhez kaszinó, vigadó és kávéház is tartozott. 1833. február 15-én itt tartották a magyar drámaíró, Katona József Bánk bán című darabjának ősbemutatóját. 1894-ben biztonsági okokból bezárták, majd 1897-ben elbontották.

A színház mai épülete 1897-1899 között épült és 1899-ben nyílt meg. Lang Adolf tervei alapján a neves kassai építész, Répászky Mihály építette. A II. világháború vége óta Szlovák Állami Színház.

1903-ban szecessziós stílusban épült, Répaszky Gyula tervei alapján.

A 14. században épült gótikus stílusban. A 15. század végén a kassai születésű Szatmári György (1457-1524) esztergomi érsek tulajdona volt. Később Thurzó Elek (1490-1543) lett a tulajdonosa. 1542-ben ő Lőcse városának adományozta, innentől kezdve a lőcsei kereskedők kedvelt szálláshelye volt, innen ered a neve. 1569-ben Kassa városa vásárolta meg, előkelő vendégfogadóvá alakították át. 1626. március 2-án itt rendezték meg Bethlen Gábor és Barndenburgi Katalin házasságkötésének lakomáját. A lakodalom egy héten át tartott és az európai uralkodóházak tagjai vettek részt benne. A 17. században reneszánsz stílusra alakították. A 18. században barokk elemeket kapott.1782-ben átadták a Fekete Sas fogadót, így az lett a város legfontosabb vendéglátó helye.

Ma Fekete Sas étterem. 1782-ben későbarokk stílusban emelték a Fekete Sas szálló épületének. 1783-ban II. József és 1845-ben Petőfi Sándor is megszállt benne. Az 1700-as évek végén Kazinczy Ferenc apósának tulajdona volt, Kazinczy itt élt és dolgozott, melyre emléktábla emlékezik. 1849 után börtönt rendeztek be benne, 1852-53 között a magyar költő, Tompa Mihály is itt raboskodott.

1900-ban épült szecessziós stílusban, Savoy majd Royal kávéház és szálloda volt. A csehszlovák megszállás után 1919-ben átnevezték Slávia szállodává.

Már 1604-ben szárazmalomként funkcionált, lovak hajtották. 1909-től Csordák Lajos és Halász-Hradik Elemér kassai festőművészek alkotóháza volt. Emléktábla emlékeztet rájuk.

A 45 méter magas torony Szent Orbán, a kassai szőlőművesek védőszentjének nevét viseli. 1628-ban Bethlen Gábor udvari építésze, Lindner Márton építette. 1912-ben készültek az árkádok, és a dóm restaurálása során ott talált sírkövek egy részét itt helyezték el.

Az Árpád-korban a 13. században négyzet alaprajzó kaputorony, kissé délebbre 14-15. század fordulóján Zsigmond korabeli tornyos előkapu létesült, Mátyás korában egy, a fal elé épített, hídon megközelíthető, félkör alakú, ágyúállásos barbakán épült.

A 13. században épült, a város nyugati kapuja volt. A 15. században Mátyás uralkodása idején nyolcszögletű kapuerődöt (barbakán) építettek. 1644-ben befalazták, 1783-ban elbontották.

A 14. században épült, a 16. században befalazták. Nevét a Hernád vize által táplált Malom-csatornáról és a malomról kapta.

1566-ban építették, a várost észak felől védte. 1802-1836 között kőedény-gyár volt. Ezután bőrgyár lett, de az is megszűnt 1861-ben. Azóta elhagyatott.

A 15. század végén, Mátyás király (1458-1490) uralkodása idején épült a város védműveivel együtt, annak részeként. Az egykori városfal legnagyobb bástyája volt, az egyik városkaput védte. A Rodostó-ház mellett található. Belsejében középkori fegyvereket és ágyúkat lehet megtekinteni.

1986-ban hozták létre.

1845-47 között klasszicista stílusban épült. Gróf Forgách Kálmán és neje, Pongrácz Eleonóra építtették. A szabadságharc leverése után az 1850-es években a Habsburg abszolutizmus alatt helytartóság működött benne. 1878-tól Úri Kaszinó. Miután a város Magyarországhoz visszatért, 1939-40-ben üvegkupolával befedték az udvart és a Felvidéki Bank költözött bele.

A 18. század első felében barokk stílusban emeltette Barkóczy Ferenc egri püspök saját rezidenciájának. 1805-ben l. Ferenc császár gyerekeit Napóleon elől ide menekítette.

1911-ben szecessziós stílusban építtette Tost László alpolgármester és parlamenti képviselő. Építésze György Dénes volt.

A Malom-árok hídja mellett épült a velencei gótika stílusában 1903-ban Mátyás király emlékére. Építtetője Jakab Árpád építész volt. Az épületen látható emléktáblán magyarul a következő áll: "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke".

A 17. század második felében késő reneszánsz stílusban épült. A 19. században e báró szerezte meg.

1805-7 között épült klasszicizáló későbarokk stílusban a Csáky grófok számára. A 19. század közepén a Dessewffy grófoké lett. Oromzatán a Csákyak címere látható, levágott tatárfejjel. 1849-ben itt szállt meg Konstantin nagyherceg, a magyar szabadságharc leverésére érkezett orosz sereg főparancsnoka. Jelenleg könyvesbolt, illetve a Kassai Figyelő magyar havilap szerkesztősége.

1898-ban Andrássy Dénes gróf építtette neobarokk, historizáló stílusban a Jakab és Répászky építővállalattal. Földszintjén Kassa legkedveltebb kávéháza működött, az Andrássy kávéház.

1912-ben Lechner Ödön tervei alapján szecessziós stílusban épült bérháznak.

Wick Béla szüleinek háza. Wick Béla kanonok, pápai prelátus, Kassa legnevesebb helytörténésze (1873-1955) volt.

1804 körül épült lakóház. A Márai-család egykori háza volt. 1900-ban Mária Sándor (1900-1989) magyar író Kassán született.

2019. január 22-én nyílt meg az emlékkiállítás a házban.

1915-ben ide költözött Márai Sándor. Ténylegesen Budapesten, kollégiumban lakott.

Löffler Béla 1906-ban Kassán született szobrászművész. 1990-ben hunyt el, gyűjteményét a városra hagyta. A kassai dóm falán lévő Rákóczi-dombormű az ő munkája, de egész Kelet-Szlovákiában megtalálhatjuk köztéri szobrait, domborműveit.

Kortárs művészeti kiállítás, 1993-óta. Löffler Béla gyűjteményét is meg lehet tekinteni.

Ma a római katolikus egyházmegye tulajdona. 1849-ben Vitéz György földbirtokos nemes építtette maga és családja számára Fischer József építésszel.

1898-ban épült. A városi legenda szerint egy kassai koldusnak sikerült annyi pénzt összekéregetnie, hogy felépítette belőle ezt a házat.

A Rodostói-ház előtt áll, 2006-ban létesült. Györfi Sándor alkotása.

1903-1985 között élt híres kassai születésű magyar festőművész volt. 1982-ben állították fel szobrát eredetileg a Kelet-szlovákiai Múzeum udvarán, 2000-ben került mai helyére. Bartusz György alkotása.

1906-ban emelték a Mihály-kápolna mellett az 1848-49-es magyar szabadságharcban dicsőségesen küzdő kassai 9-ik honvédzászlóalj veressipkásainak emlékére.

1918. december 29-én a Csehszlovák Légió megszállta Kassát. 1919. március 15-én a kassai magyar többség békés megemlékezést tartott a Honvéd szobornál, egyben tiltakozva a megszállás ellen. A csehszlovákok bosszúból március 16-án éjjel leszaggatták az utcán a magyar cégtáblákat, és rálőttek arra, aki a zajra ki merészelt nézni az ablakon. Március 17-én hajnalban pedig ledöntötték a Honvéd szobrot, miután előzőleg lefűrészelték a szobor fejét. Délelőtt tiltakozásul nagy tömeg gyűlt össze a szobornál. Az egyik szobornál őrt álló csehszlovák katona a sokaságra lőtt. A 37 éves Ördög Ilonát homlokon, a 13 éves Hervacsics Aranka újságárus lányt nyakon lőtte, mindketten meghaltak. Az ellenőrző megbízottként Kassán tartózkodó olasz tiszteket megdöbbentette a merénylet, jelentést tettek Rómába, de semmi nem történt. 1920. június 4-én a magyar többségű Kassát elszakították az anyaországtól és Csehszlovákiának adták. Azóta a csehszlovákok nem csak a Honvéd szobortél, de Kassa magyar lakosságának nagy részétől is sikeresen megszabadultak.

2004-ben avatták fel, Gáspár Péter alkotása.

1966-ig az Orbán-toronyban volt Szent Orbán 72 mázsás harangja, amit az 1556-os tűzvészben elpusztult harangok töredékeiből 1557-ben öntött Illenfeld Ferenc ágyú és harangkészítő mester. 1966-ban egy tűzeset miatt leszakadt és elnémult. A harang nem fémből készült másolata a torony előtt látható. 1999-ben elkészítették a harang másolatát, ami minden délben megkondul.

1369 május 7-én Európában elsőként a város király által aláírt címerokmányt kapott Nagy Lajos királytól. Ma ez Kassa város napja. A 15. században Buda után Magyarország második legnagyobb városa volt.

1720-23 között épült az 1709-1710 között pusztító pestisjárvány emlékére.

1558-ban öntötte Franz Illenfeld. 1926-ig a Szent Erzsébet székesegyház északi tornyában szolgált, amikor újra cserélték.

1722-ben a pestisjárvány emlékére állították.

2004-ben helyezték el a Bocskai-felkelés 400-adik évfordulójára.

Baróti Szabó Dávid 1739-1819 között élt magyar költő, nyelvújító és pap volt. Emléktábláját1995-ben helyezték el az egykori jezsuita kolostor falán, ahol tanított.

Tinódy Lantos Sebestyén (1510-1556) magyar énekszerző, lantos 1548-tól pár évig Kassán élt. Egykori háza helyén álló ház falán helyezték el az emléktáblát 1900-ban.

Ma Kelet-Szlovákiai Múzeum.

1899-1901 között Lechner Ödön (vagy Jakab Árpád és Répászky Mihály) tervei alapján épült neobarokk stílusban a Felső-Magyarországi Múzeum épületének.

1872-ben alakult meg a Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület. 1876-ban nyílt meg a múzeum első kiállítása. 1906-ban Felső-Magyarországi Rákóczi Múzeummá nevezték át II. Rákóczi Ferenc ünnepélyes újratemetése alkalmából. A csehszlovák megszállás után 1919-től Kelet-Szlovákiai Múzeum lett a neve.

Lux Kálmán 1908-ban elkészült tervei alapján 1942-ben kezdték építeni, miután Kassa visszakerült Magyarországhoz. A szovjet megszállás és a magyar város ismételt Csehszlovákiához csatolása miatt csak 1990-91-ben fejezték be, ekkor nyithatott meg múzeumként.

1899-ben épült.

1926-27-ben emelték.

Abaúj-Torna vármegye székhelye volt. 1779-ben Langer János tervei alapján épült, barokk-klasszicista stílusban. 1887-89 között jelentősen átépítették Gerster Béla és Markó Gusztáv vezetésével.

1945. április 5-én itt hirdette ki a Kassai kormányprogramot Eduard Benes csehszlovák elnök az őslakos magyarság jogfosztásáról, kifosztásáról és kitelepítéséről (Benes-dekrétumok).

A Rodostó-házból lehet megközelíteni egy átjárón. Két 15. század első feléből származó gótikus ház 17. századi egybeépítésével jött Iétre. Városi börtönként és kínzókamraként működött a 17. századtól 1909-ig. A hóhér is itt lakott. Nevét II. Rákóczi Ferenc kegyetlen hírű hóhérjáról, Miklósról kapta. 1872-től 1909-ig a városi csendőrség börtöne volt. Ezután a Felső-Magyarországi Rákóczi Múzeum része, a város helytörténetét, céhtörténetét bemutató múzeum lett.

A 18. században nyerte el barokk formáját. Négy középkori gótikus polgárház egyesítésével jött létre fokozatosan. A Felső-magyarországi főkapitányok székhelye volt. 1870-ben honvéd kaszárnyává alakították.

1943-ban a magyar időszak alatt Műszaki Múzeumot hoztak itt létre jelentős, a Budapesti Műszaki Múzeumtól származó anyaggal. A szovjet megszállás után a múzeumot 1947-től Szlovák Technika Múzeuma névre keresztelve nyitották újra, bár erről a múzeum honlapján mélyen hallgatnak.

Ma a Kelet-Szlovákiai Múzeum igazgatósága és a Kassai Kerület hivatala.

1908-ban szecessziós és eklektikus stílusban épült.

Az Árpád-korban a 13. században négyzet alaprajzó kaputorony, kissé délebbre 14-15. század fordulóján Zsigmond korabeli tornyos előkapu létesült, Mátyás korában egy, a fal elé épített, hídon megközelíthető, félkör alakú, ágyúállásos barbakán épült.

A Malom-árok hídja mellett épült a velencei gótika stílusában 1903-ban Mátyás király emlékére. Építtetője Jakab Árpád építész volt. Az épületen látható emléktáblán magyarul a következő áll: "Kassa város közönsége hálás szívében örökké él Mátyás, az igazságos király emléke".

2019. január 22-én nyílt meg az emlékkiállítás a házban.

1915-ben ide költözött Márai Sándor. Ténylegesen Budapesten, kollégiumban lakott.

Löffler Béla 1906-ban Kassán született szobrászművész. 1990-ben hunyt el, gyűjteményét a városra hagyta. A kassai dóm falán lévő Rákóczi-dombormű az ő munkája, de egész Kelet-Szlovákiában megtalálhatjuk köztéri szobrait, domborműveit.

Kortárs művészeti kiállítás, 1993-óta. Löffler Béla gyűjteményét is meg lehet tekinteni.