exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Magyarország
Zászló
Homonna Zászló

Homonna

Humenné
Homonna
Szlovák:
Humenné
Német:
Homenau
Vármegye:
Zemplén
Ország:
Szlovákia
Kerület:
Eperjesi
Folyó:
Laborc
Tengerszint feletti magasság:
155 m
GPS koordináták:
48.937662, 21.90824
Google térkép:
Népesség
Népesség:
33e
Magyarok aránya:
0.17%
Népesség 1910-ben
Összesen 4508
Magyarok 38.24%
Németek 21.12%
Szlovákok 30.81%
Címer
Coat of arms of Humenné

A város a Laborc folyó partján, a Vihorlát hegység lábánál fekszik. Története szorosan összekapcsolódott a Drugeth családéval, akik felvették a Homonnay vezetéknevet is. Őseik Károly Róbert híveiként érkeztek Itáliából, és tőle kapták birtokul a területet. Homonnai Drugeth Bálint még Bocskai István erdélyi fejedelem tehetséges fővezére volt a Habsburg ellenes felkelés során. Miután azonban nem sikerült megszerezniük az erdélyi fejedelmi címet, oldalt váltottak, és a Homonnay Drugeth György által toborzott lengyel zsoldos hadnak nagy szerepe volt abban, hogy a harmincéves háborúban 1619-ben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem végül nem foglalta el Bécset. A neves család 1684-ben halt ki végül, amikor Thököly Imre fejedelem fejét vetette az áruló Homonnay Drugeth Zsigmondnak. Egykori kastélyuk, melyet az Andrássy család alakított francia-barokk mintára, ma a Vihorlát múzeumnak ad otthont.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1317
Károly Róbert a birtokot a Drugeth családnak adományozta.
14. század
Ferences kolostor létesült.
1330-es évek
Vámszedőhely lett.
1440
Habsburg Albert király özvegye Erzsébet kiskorú fiának, V. Lászlónak biztosítani kívánta a hatalmat a magyar rendek által királlyá választott lengyel Ulászlóval szemben. Ennek érdekében Jan Jiskra huszita zsoldosvezért behívta az országba, a bányavárosok és Kassa főkapitányának nevezte ki és megajándékozta Zólyom várával.
1440-1441
A husziták rövid idő alatt elfoglalták Lőcsét, Bártfát, Körmöcbányát, Selmecbányát, Eperjest és Késmárkot. Az elfoglalt várakat megerősítették és rablótanyává züllesztették, raboltak, fosztogattak. Egész vidékek néptelenedtek el, a helyi magyar és német lakosságot elpusztították, cseh és morva telepesek érkeztek észak Magyarországra. Jelentős mértékben hozzájárultak Észak-Magyarország (Felvidék) elszlávosodásához.
1449
Homonnay György kastélyát husziták foglalták el.
1462
Mátyás huszitákkal vívott 1458 óta tartó háborújának végén Jiskra hűséget fogadott Mátyásnak és átadta a még uralma alatt tartott várakat. Ezután Jiskra Mátyás szolgálatában harcolt.
1458-1490
Mátyás király uralkodása. Mátyás kiváltságokat adományozott a városnak.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1541
Buda eleste, az ország három részre szakadása és az Erdélyi Fejedelemség megalapítása|A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt. 1570-ben János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1604-1606
Homonnai Drugeth Bálint Bocskai Istvánt támogatta a felkelése idején, annak egyik fővezére volt. Nevéhez fűződik Érsekújvár elfoglalása.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1619-1641
Reneszánsz várkastély épült.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1619. november 22.
Homonna határában véres csatában legyőzte a Habsburg-párti Drugeth György 10.000 lengyel lovasból álló zsoldoshadserege Rákóczi György kisebb erdélyi seregét. Mivel a felvidéki városok Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet támogatták, visszavonult Lengyelországba. Azt azonban sikerült elérnie, hogy Bethlen Gábor feladja a cseh-morva szövetségeseivel együtt körülzárt Bécs ostromát.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1638
Vásártartási jogot kapott.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1644
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem elfoglalta.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1671 után
Kuruc mozgalom
Több...
1671 után
A császárellenes Wesselényi-összeesküvés bukását követő megtorlások és a protestánsüldözés elől a nemesség és polgárság egy része, a prédikátorok, az elbocsátott és német zsoldosokkal helyettesített végvári vitézek a török hódoltság illetve az Erdélyi Fejedelemség területére menekültek. Őket nevezték a bujdosóknak. A bujdosók fegyveres mozgalmat indítottak a Habsburg uralom ellen. A török tiltás miatt az Erdélyi Fejedelemség nyíltan nem támogathatta. 1677-től a franciák pénzzel és lengyel zsoldosokkal támogatták az ügyüket. Komolyabb eredményt 1678-ban értek el, amikor Thököly Imre átmenetileg elfoglalta a bányavárosokat. Ezután ő lett a mozgalom egyedüli vezetője. 1679-ben a franciák békét kötöttek I. Lipót császárral és megvonták a bujdosók támogatását. 1678-1681 között Thököly sikeres portyákat vezetett a Magyar Királyság területén a Habsburgok és híveik ellen. A felkelőket kurucoknak hívták.
1672. október eleje
Az Enyickénél elért győzelem után a bujdosók felprédálták Homonna kastélyát. Október 26-án a hajdúk elpártolása miatt Györkénél a bujdosók döntő vereséget szenvedtek a császári seregtől.
1682
Thököly Imre Felső-Magyarország fejedelme
Több...
1682
Thököly Imre, a kurucok vezetője megszerezte a törökök támogatását. A török sereg támogatásával elfoglalta Kassát, majd Fülek jelentős végvárát is. Ezután a török Magyarország királyának ismerte el, de ő a Felső-Magyarország Fejedelme címet választotta.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1684. június 10.
Thököly Imre kuruc vezér elfoglalta Csicsva várát. Ezután Homonna önként megadta magát. Az árulóvá vált Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel férfiágon kihalt a Drugeth-család.
1685
Thököly Imre török fogsága és a kuruc mozgalom bukása
Több...
1685
A váradi pasa elfogatta a segítségét kérő Thököly Imre kuruc vezért, és felkínálta I. Lipót császárnak, de annak már nem kellett. Elfogása hírére Kassa és a kuruc erősségek sorra megadták magukat a császárnak. A következő évben a törökök szabadon engedték Thökölyt, és megpróbálták visszaállítani tekintélyét, de hatalma végleg megtört, és a magyarok törökökbe vetett bizalma is végleg elveszett.
1685. október 15.
Thököly Imrét a törökök fogságba vetették, ezután sorra adták meg magukat a felső-magyarországi várak a császáriaknak.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1740-1780
Mária Terézia idején sóhivatal székhelye lett.
19. század
Fejlődésnek indult az Andrássyak idején, szláv és zsidó betelepülések.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1871-72 tele
Megnyílt az Első Magyar Gácsországi Vasút Sátoraljaújhely és Homonna közötti szakasza.
1877
Faipari szakközépiskola nyílt.
1899
Kereskedelmi iskola létesült.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1919. január 12.
A Csehszlovákok megszállták Homonnát.
1919. március 21. - augusztus 1.
Tanácsköztársaság és az északi hadjárat
Több...
1919. március 21. - augusztus 1.
Miután az Antant hatalmas magyar lakosságú területeket idegen közigazgatás alá rendelt, az Antant-barát kormány lemondott, és az áruló Károlyi Mihály miniszterelnök a kommunistáknak játszotta át a hatalmat. Fölállították a vörös hadsereget, amely Észak-Magyarország jelentős részét felszabadította a cseh megszállás alól az "északi hadjárat" során. A cél a szovjet vörös hadsereggel való egyesülés lett volna, ami nem sikerült. Clemenceau francia miniszterelnök ígéretet tett a zsidó Kun Béla részére, hogy elismeri a Tanácsköztársaságot és meghívja a békekonferenciára, ha az visszarendeli a hadsereget. A hadsereg visszarendelése demoralizálta a katonákat, és Clemenceau is megszegte az ígéretét. A román horda áttört a Tisza vonalán és csakhamar egész Magyarországot megszállta.
1919. június 9.
A magyar tanácsköztársaság csapatai felszabadították Homonnát.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1939. március 14.
Az első önálló Szlovákia megalakulása
Több...
1939. március 14.
Megalakult az első független Szlovákia, német védnökség alatt. Az Első Bécsi Döntés értelmében 11 927 km2 területet kapott vissza Magyarország Csehszlovákiától, mely 869 ezer főnyi lakosságának 86,5%-a magyar volt. A Németország és Olaszország által hozott döntésből Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva kivonta magát, de érvényességét elismerte. A Magyarországnak vissza nem adott területeken 1919. március 14-én Josef Tiso vezetésével megalakult az első Szlovákia.
1944. ősze - 1945. tavasza
Szovjet megszállás
Több...
1944. ősze - 1945. tavasza
A szovjet vörös hadsereg megszállta Magyarországot és Szlovákiát. A vörös pestis magával hozta a Csehszlovák államhatalom újjászerveződését is.
1944. november 26.
Szovjet megszállás.
1945. április 5.
Beneš dekrétumok és a magyarság üldözése
Több...
1945. április 5.
A magyar többségű Kassán a megszálló Csehszlovákia elnöke, Edvard Beneš kihirdette a kormányprogramját, az úgynevezett Beneš dekrétumokat. Ennek keretében a magyar lakosságot megfosztották jogaitól. A teljes körű kitelepítésüket irányozták elő a Szovjetunió támogatásával, amit csak az USA vétója akadályozott meg. A "Reszlovakizációs" program keretében csak azok a magyarok kaphatták vissza jogaikat, akik szlováknak ismerték el magukat, és így lemondtak minden nyelvi és kulturális jogukról. Az ezt követő erőszakos kitelepítések során közel kétszázezer magyart fosztottak meg tulajdonától és űztek el szülőföldjéről nemzeti hovatartozása alapján.
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlása
Több...
1993. január 1.
Csehszlovákia felbomlott, és a Magyarországtól elszakított területrészekből létrejött Szlovákia. A kitelepítések, deportálások, az erőszakos asszimiláció, valamint a gazdasági nyomásgyakorlás ellenére még mindig közel félmillió ember vállalja magyarságát az országban.
Kastélyok
Homonnai kastély, Vihorlát Múzeum
"Humenský zámok,Vihorlatské múzeum"
Jelenleg:
Múzeum
Megjegyzés:
A Vihorát Múzeum működik a kastélyban. A Magyar Királyok terme egy páratlan történelmi képtár a kastélyban.
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Kulturális létesítmények
Városi infrastruktúra
Múzeumok és Galériák
Templomok, vallási épületek
Mindenszentek tiszteletére épült plébániatemplom
Kostol Všetkých Svätých
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Mindenszentek tiszteletére épült plébániatemplom
Története

A 15. században gótikus stílusban épült, egykor a ferences szerzeteseké volt, akiket a Drugeth család hívott be a városba. Később barokkosították. 1529-ben leégett, de újjáépítették. 1676-ban újra leégett, és csak a 18. század elején építették újjá.

Református és evangélikus templom
Reformovaný kresťanský Kostol
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református és evangélikus templom
Története

1890-ben neogótikus stílusban épült.

Szűz Mária görögkatolikus templom
Chrám uspenia Presvätej Bohorodičky
Humenné - Chrám Nanebovzatia Panny Márie 1
P.matel / Public domain
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
görög katolikus
Felkeres
Szűz Mária görögkatolikus templom
Története

1767-ben barokk-klasszicista stílusban épült. 1875-ben újították fel.

Cirill és Metód ortodox templom
Chrám svätého Cyrila a Metoda
Humenné - Pravoslávny chrám Cyrila a Metoda 2
P.matel / Public domain
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Cirill és Metód ortodox templom
Története

Ortodox templom.

Kálváriatemplom
Kalvária v Humennom
Eredetileg:
kálvária
Jelenleg:
kálvária
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Kálváriatemplom
Története

1891-ben neoklasszicista stílusban épült.

Kulturális létesítmények
Falumúzeum
Expozícia ľudovej architektúry a bývania - Skanzen Humenné
Eredetileg:
skanzen / falumúzeum
Jelenleg:
skanzen / falumúzeum
Felkeres
Falumúzeum
Története

1972-1984 között létesült. 1754-ből származik a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült fatemplom, amit Újszékről hoztak el.

Vihorlát Obszervatórium
Vihorlatská hvezdáreň
Eredetileg:
csillagvizsgáló / planetárium
Jelenleg:
csillagvizsgáló / planetárium
Felkeres
Vihorlát Obszervatórium
Története

1952-ben alapították.

Városi infrastruktúra
Régi acél Laborc híd
Eredetileg:
híd
Jelenleg:
híd
Felkeres
Régi acél Laborc híd
Története

1900-ban épült, két magyar nyelvű felirat is megemlékezik az építéséről.

Múzeumok és Galériák
Falumúzeum
Expozícia ľudovej architektúry a bývania - Skanzen Humenné
Eredetileg:
skanzen / falumúzeum
Jelenleg:
skanzen / falumúzeum
Felkeres
Falumúzeum
Története

1972-1984 között létesült. 1754-ből származik a Szent Mihály arkangyal tiszteletére épült fatemplom, amit Újszékről hoztak el.

Vihorlát Obszervatórium
Vihorlatská hvezdáreň
Eredetileg:
csillagvizsgáló / planetárium
Jelenleg:
csillagvizsgáló / planetárium
Felkeres
Vihorlát Obszervatórium
Története

1952-ben alapították.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"48.9376620000","long":"21.9082400000"},"townlink":"homonna-humenne","town":{"townId":20,"active":1,"name_HU":"Homonna","name_LO":"Humenn\u00e9","name_GE":"Homenau","name_LT":"","seolink":"homonna-humenne","listorder":38,"oldcounty":9,"country":2,"division":5,"altitude":"155","gps_lat":"48.9376620000","gps_long":"21.9082400000","population":33,"hungarian_2011":0.17,"population_1910":4508,"hungarian_1910":38.24,"german_1910":21.12,"slovak_1910":30.81,"romanian_1910":0,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Pierre Bona \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenne-manoir-2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Humenne-manoir-2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/1c\/Humenne-manoir-2.jpg\/512px-Humenne-manoir-2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenne-manoir-2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPierre Bona\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","georegion":"Vihorl\u00e1t-hegys\u00e9g","river":"Laborc","description":"A v\u00e1ros a Laborc foly\u00f3 partj\u00e1n, a Vihorl\u00e1t hegys\u00e9g l\u00e1b\u00e1n\u00e1l fekszik. T\u00f6rt\u00e9nete szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dott a Drugeth csal\u00e1d\u00e9val, akik felvett\u00e9k a Homonnay vezet\u00e9knevet is. \u0150seik K\u00e1roly R\u00f3bert h\u00edveik\u00e9nt \u00e9rkeztek It\u00e1li\u00e1b\u00f3l, \u00e9s t\u0151le kapt\u00e1k birtokul a ter\u00fcletet. Homonnai Drugeth B\u00e1lint m\u00e9g Bocskai Istv\u00e1n erd\u00e9lyi fejedelem tehets\u00e9ges f\u0151vez\u00e9re volt a Habsburg ellenes felkel\u00e9s sor\u00e1n. Miut\u00e1n azonban nem siker\u00fclt megszerezni\u00fck az erd\u00e9lyi fejedelmi c\u00edmet, oldalt v\u00e1ltottak, \u00e9s a Homonnay Drugeth Gy\u00f6rgy \u00e1ltal toborzott lengyel zsoldos hadnak nagy szerepe volt abban, hogy a harminc\u00e9ves h\u00e1bor\u00faban 1619-ben Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem v\u00e9g\u00fcl nem foglalta el B\u00e9cset. A neves csal\u00e1d 1684-ben halt ki v\u00e9g\u00fcl, amikor Th\u00f6k\u00f6ly Imre fejedelem fej\u00e9t vetette az \u00e1rul\u00f3 Homonnay Drugeth Zsigmondnak. Egykori kast\u00e9lyuk, melyet az Andr\u00e1ssy csal\u00e1d alak\u00edtott francia-barokk mint\u00e1ra, ma a Vihorl\u00e1t m\u00fazeumnak ad otthont.","nameorigin":" Szl\u00e1v humenn\u00e9, sz\u00e9r\u0171s, cs\u0171r\u00f6s hely","history":"#1|@#3|@#5|@#6|@1317|K\u00e1roly R\u00f3bert a birtokot a Drugeth csal\u00e1dnak adom\u00e1nyozta.@14. sz\u00e1zad|Ferences kolostor l\u00e9tes\u00fclt.@1330-es \u00e9vek|V\u00e1mszed\u0151hely lett.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba, a b\u00e1nyav\u00e1rosok \u00e9s Kassa f\u0151kapit\u00e1ny\u00e1nak nevezte ki \u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozta Z\u00f3lyom v\u00e1r\u00e1val.@1440-1441|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k L\u0151cs\u00e9t, B\u00e1rtf\u00e1t, K\u00f6rm\u00f6cb\u00e1ny\u00e1t, Selmecb\u00e1ny\u00e1t, Eperjest \u00e9s K\u00e9sm\u00e1rkot. Az elfoglalt v\u00e1rakat meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1449|Homonnay Gy\u00f6rgy kast\u00e9ly\u00e1t huszit\u00e1k foglalt\u00e1k el.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1458-1490|M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly uralkod\u00e1sa. M\u00e1ty\u00e1s kiv\u00e1lts\u00e1gokat adom\u00e1nyozott a v\u00e1rosnak.@#8|@#11|@#13|@1604-1606|Homonnai Drugeth B\u00e1lint Bocskai Istv\u00e1nt t\u00e1mogatta a felkel\u00e9se idej\u00e9n, annak egyik f\u0151vez\u00e9re volt. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r elfoglal\u00e1sa.@#14|@1619-1641|Renesz\u00e1nsz v\u00e1rkast\u00e9ly \u00e9p\u00fclt.@#15|@1619. november 22.|Homonna hat\u00e1r\u00e1ban v\u00e9res csat\u00e1ban legy\u0151zte a Habsburg-p\u00e1rti Drugeth Gy\u00f6rgy 10.000 lengyel lovasb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zsoldoshadserege R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kisebb erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mivel a felvid\u00e9ki v\u00e1rosok Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelmet t\u00e1mogatt\u00e1k, visszavonult Lengyelorsz\u00e1gba. Azt azonban siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy Bethlen G\u00e1bor feladja a cseh-morva sz\u00f6vets\u00e9geseivel egy\u00fctt k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt B\u00e9cs ostrom\u00e1t.@#16|@1638|V\u00e1s\u00e1rtart\u00e1si jogot kapott.@#17|@1644|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem elfoglalta.@#18|@#21|@1672. okt\u00f3ber eleje|Az Enyick\u00e9n\u00e9l el\u00e9rt gy\u0151zelem ut\u00e1n a bujdos\u00f3k felpr\u00e9d\u00e1lt\u00e1k Homonna kast\u00e9ly\u00e1t. Okt\u00f3ber 26-\u00e1n a hajd\u00fak elp\u00e1rtol\u00e1sa miatt Gy\u00f6rk\u00e9n\u00e9l a bujdos\u00f3k d\u00f6nt\u0151 veres\u00e9get szenvedtek a cs\u00e1sz\u00e1ri seregt\u0151l.@#22|@#23|@1684. j\u00fanius 10.|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r elfoglalta Csicsva v\u00e1r\u00e1t. Ezut\u00e1n Homonna \u00f6nk\u00e9nt megadta mag\u00e1t. Az \u00e1rul\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt Drugeth Zsigmondot lefejeztette. Ezzel f\u00e9rfi\u00e1gon kihalt a Drugeth-csal\u00e1d.@#24|@1685. okt\u00f3ber 15.|Th\u00f6k\u00f6ly Imr\u00e9t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k fogs\u00e1gba vetett\u00e9k, ezut\u00e1n sorra adt\u00e1k meg magukat a fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi v\u00e1rak a cs\u00e1sz\u00e1riaknak.@#25|@#27|@1740-1780|M\u00e1ria Ter\u00e9zia idej\u00e9n s\u00f3hivatal sz\u00e9khelye lett.@19. sz\u00e1zad|Fejl\u0151d\u00e9snek indult az Andr\u00e1ssyak idej\u00e9n, szl\u00e1v \u00e9s zsid\u00f3 betelep\u00fcl\u00e9sek.@#28|@#30|@1871-72 tele|Megny\u00edlt az Els\u0151 Magyar G\u00e1csorsz\u00e1gi Vas\u00fat S\u00e1toralja\u00fajhely \u00e9s Homonna k\u00f6z\u00f6tti szakasza.@1877|Faipari szakk\u00f6z\u00e9piskola ny\u00edlt.@1899|Kereskedelmi iskola l\u00e9tes\u00fclt.@#31|@#32|@1919. janu\u00e1r 12.|A Csehszlov\u00e1kok megsz\u00e1llt\u00e1k Homonn\u00e1t.@#34|@1919. j\u00fanius 9.|A magyar tan\u00e1csk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g csapatai felszabad\u00edtott\u00e1k Homonn\u00e1t.@#36|@#38|@#41|@1944. november 26.|Szovjet megsz\u00e1ll\u00e1s.@#42|@#44|&"},"palaces":[{"palaceId":9,"townId":20,"active":1,"name_LO":"\u0022Humensk\u00fd z\u00e1mok,Vihorlatsk\u00e9 m\u00fazeum\u0022","settlement_HU":"Homonna","settlement_LO":"Humenn\u00e9","address":"Mierov\u00e1 33\/7, 066 01 Humenn\u00e9","listorder":6,"gps_lat":"48.9388190000","gps_long":"21.9073960000","oldcounty":9,"country":2,"division":5,"cond":3,"entrance":1,"func":1,"display":1,"homepage":"http:\/\/www.muzeumhumenne.sk\/","openinghours":"http:\/\/www.muzeumhumenne.sk\/hodiny.html","picture":"\u003Ca title=\u0022Milan Bali\u0161in \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_-_Humensk%C3%BD_z%C3%A1mok_(Ka%C5%A1tie%C4%BE_v_Humennom)_002.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Humenn\u00e9 - Humensk\u00fd z\u00e1mok (Ka\u0161tie\u013e v Humennom) 002\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/73\/Humenn%C3%A9_-_Humensk%C3%BD_z%C3%A1mok_%28Ka%C5%A1tie%C4%BE_v_Humennom%29_002.jpg\/512px-Humenn%C3%A9_-_Humensk%C3%BD_z%C3%A1mok_%28Ka%C5%A1tie%C4%BE_v_Humennom%29_002.jpg\u0022\/\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_-_Humensk%C3%BD_z%C3%A1mok_(Ka%C5%A1tie%C4%BE_v_Humennom)_002.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EMilan Bali\u0161in\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Homonnai kast\u00e9ly, Vihorl\u00e1t M\u00fazeum","seolink":"homonna-homonnai-kastely","description":"A Vihor\u00e1t M\u00fazeum m\u0171k\u00f6dik a kast\u00e9lyban. A Magyar Kir\u00e1lyok terme egy p\u00e1ratlan t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9pt\u00e1r a kast\u00e9lyban.","history":"1317|A birtokot K\u00e1roly R\u00f3bert a Drugeth-csal\u00e1dnak adom\u00e1nyozta. Drugeth J\u00e1nos \u00e9s F\u00fcl\u00f6p K\u00e1roly R\u00f3berttel \u00e9rkezett Magyarorsz\u00e1gra It\u00e1li\u00e1b\u00f3l.@15. sz\u00e1zad|Meg\u00e9p\u00fclt a v\u00e1r.@1440|Habsburg Albert kir\u00e1ly \u00f6zvegye Erzs\u00e9bet kiskor\u00fa fi\u00e1nak, V. L\u00e1szl\u00f3nak biztos\u00edtani k\u00edv\u00e1nta a hatalmat a magyar rendek \u00e1ltal kir\u00e1lly\u00e1 v\u00e1lasztott lengyel Ul\u00e1szl\u00f3val szemben. Ennek \u00e9rdek\u00e9ben Jan Jiskra huszita zsoldosvez\u00e9rt beh\u00edvta az orsz\u00e1gba.@1440-t\u0151l|A huszit\u00e1k r\u00f6vid id\u0151 alatt elfoglalt\u00e1k a Felvid\u00e9k jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t. Az elfoglalt v\u00e1rakat a huszit\u00e1k meger\u0151s\u00edtett\u00e9k \u00e9s rabl\u00f3tany\u00e1v\u00e1 z\u00fcllesztett\u00e9k, raboltak, fosztogattak. Eg\u00e9sz vid\u00e9kek n\u00e9ptelenedtek el, a helyi magyar \u00e9s n\u00e9met lakoss\u00e1got elpuszt\u00edtott\u00e1k, cseh \u00e9s morva telepesek \u00e9rkeztek \u00e9szak Magyarorsz\u00e1gra. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rultak \u00c9szak-Magyarorsz\u00e1g (Felvid\u00e9k) elszl\u00e1vosod\u00e1s\u00e1hoz.@1449|Homonnai Drugeth Gy\u00f6rgy v\u00e1rkast\u00e9lya m\u00e1r \u00e1llt, huszit\u00e1k foglalt\u00e1k el, \u0151ket M\u00e1ty\u00e1s kir\u00e1ly verte ki.@1462|M\u00e1ty\u00e1s huszit\u00e1kkal v\u00edvott 1458 \u00f3ta tart\u00f3 h\u00e1bor\u00faj\u00e1nak v\u00e9g\u00e9n Jiskra h\u0171s\u00e9get fogadott M\u00e1ty\u00e1snak \u00e9s \u00e1tadta a m\u00e9g uralma alatt tartott v\u00e1rakat. Ezut\u00e1n Jiskra M\u00e1ty\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ban harcolt.@1604-1606|Homonnai Drugeth B\u00e1lint Bocskai Istv\u00e1nt t\u00e1mogatta a felkel\u00e9se idej\u00e9n, annak egyik f\u0151vez\u00e9re volt. Nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u00c9rsek\u00fajv\u00e1r elfoglal\u00e1sa.@1610|Homonnai Gy\u00f6rgy, hogy elnyerje az orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3i tisztet, katolikus vall\u00e1sra t\u00e9rt \u00e1t, \u00e9s 1612-ben jezsuit\u00e1kat h\u00edvott a v\u00e1rosba. Ezzel az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g ellens\u00e9g\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Bethlen G\u00e1bor megfosztotta a Drugetheket birtokaikt\u00f3l, de k\u00e9s\u0151bb visszaszerezt\u00e9k.@1619. november 22.|Homonna hat\u00e1r\u00e1ban v\u00e9res csat\u00e1ban legy\u0151zte a Habsburg-p\u00e1rti Drugeth Gy\u00f6rgy 10.000 lengyel lovasb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 zsoldoshadserege R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy kisebb erd\u00e9lyi sereg\u00e9t. Mivel a felvid\u00e9ki v\u00e1rosok Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelmet t\u00e1mogatt\u00e1k, visszavonult Lengyelorsz\u00e1gba. Azt azonban siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy Bethlen G\u00e1bor feladja a cseh-morva sz\u00f6vets\u00e9geseivel egy\u00fctt k\u00f6r\u00fclz\u00e1rt B\u00e9cs ostrom\u00e1t.@1619-1641|A kast\u00e9lyt renesz\u00e1nsz st\u00edlusban \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k.@1644|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem is elfoglalta egy id\u0151re.@1684|Th\u00f6k\u00f6ly Imre kuruc vez\u00e9r elfoglalta a kast\u00e9lyt, Drugeth Zsigmondot elhurcolta Kass\u00e1ra, ahol lefejezt\u00e9k. Ezzel v\u00e9get \u00e9rt a Drugethek uralma. A kast\u00e9lyt a feles\u00e9ge, Keglevich Ter\u00e9zia \u00f6r\u00f6k\u00f6lte, majd hal\u00e1la ut\u00e1n l\u00e1nyai csal\u00e1djai (az Athlan \u00e9s a Zichy csal\u00e1dok) k\u00f6z\u00f6tt felosztott\u00e1k.@1728|A kast\u00e9lyt \u00fajra felosztott\u00e1k a Cs\u00e1ky \u00e9s a Wanderm\u00e1th csal\u00e1dok k\u00f6z\u00f6tt.@18. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele|Barokk \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s.@1787|Lebontott\u00e1k a kast\u00e9ly b\u00e1sty\u00e1it.@1812|Andr\u00e1ssy K\u00e1roly szerezte meg Szap\u00e1ry Etelk\u00e1val k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1ga \u00fatj\u00e1n.@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|Az Andr\u00e1ssy-csal\u00e1d francia-barokk mint\u00e1ra \u00e1talak\u00edttatta."}],"sights":[{"sightId":375,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Kostol V\u0161etk\u00fdch Sv\u00e4t\u00fdch","address":"Brestovsk\u00e1 143\/2, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|586|401","gps_lat":"48.9375540000","gps_long":"21.9048610000","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"http:\/\/humenne.rimkat.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Przykuta \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_19.08.08_p.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Humenn\u00e9 ko\u015bci\u00f3\u0142 19.08.08 p\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d9\/Humenn%C3%A9_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_19.08.08_p.jpg\/512px-Humenn%C3%A9_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_19.08.08_p.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_ko%C5%9Bci%C3%B3%C5%82_19.08.08_p.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPrzykuta\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Mindenszentek tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00fclt pl\u00e9b\u00e1niatemplom ","seolink":"mindenszentek-tiszteletere-epult-plebaniatemplom","note":"","history":"A 15. sz\u00e1zadban g\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt, egykor a ferences szerzetesek\u00e9 volt, akiket a Drugeth csal\u00e1d h\u00edvott be a v\u00e1rosba. K\u00e9s\u0151bb barokkos\u00edtott\u00e1k. 1529-ben le\u00e9gett, de \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edtett\u00e9k. 1676-ban \u00fajra le\u00e9gett, \u00e9s csak a 18. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00fajj\u00e1."},{"sightId":376,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Chr\u00e1m uspenia Presv\u00e4tej Bohorodi\u010dky","address":"Oslobodite\u013eov 1586\/24, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|1237|207","gps_lat":"48.9398250000","gps_long":"21.9163660000","religion":4,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022P.matel \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_-_Chr%C3%A1m_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_1.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Humenn\u00e9 - Chr\u00e1m Nanebovzatia Panny M\u00e1rie 1\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/Humenn%C3%A9_-_Chr%C3%A1m_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_1.jpg\/512px-Humenn%C3%A9_-_Chr%C3%A1m_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_1.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_-_Chr%C3%A1m_Nanebovzatia_Panny_M%C3%A1rie_1.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EP.matel\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Sz\u0171z M\u00e1ria g\u00f6r\u00f6gkatolikus templom ","seolink":"szuz-maria-gorogkatolikus-templom","note":"","history":"1767-ben barokk-klasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt. 1875-ben \u00faj\u00edtott\u00e1k fel."},{"sightId":377,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Reformovan\u00fd kres\u0165ansk\u00fd Kostol","address":"Oslobodite\u013eov 2039\/69, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|1120|385","gps_lat":"48.9378440000","gps_long":"21.9143970000","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Laborec \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformovan%C3%BD_kostol_v_Humennom_2.JPG\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Reformovan\u00fd kostol v Humennom 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/dd\/Reformovan%C3%BD_kostol_v_Humennom_2.JPG\/512px-Reformovan%C3%BD_kostol_v_Humennom_2.JPG\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Reformovan%C3%BD_kostol_v_Humennom_2.JPG\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003ELaborec\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Reform\u00e1tus \u00e9s evang\u00e9likus templom","seolink":"reformatus-es-evangelikus-templom","note":"","history":"1890-ben neog\u00f3tikus st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":378,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Kalv\u00e1ria v Humennom","address":"Mierov\u00e1, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|151|536","gps_lat":"48.9359500000","gps_long":"21.8978580000","religion":1,"oldtype":"3","newtype":"3","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Visem \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_in_Humenne_(Jul_2018)_4.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Kostol in Humenne (Jul 2018) 4\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/9\/99\/Kostol_in_Humenne_%28Jul_2018%29_4.jpg\/256px-Kostol_in_Humenne_%28Jul_2018%29_4.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Kostol_in_Humenne_(Jul_2018)_4.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EVisem\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"K\u00e1lv\u00e1riatemplom","seolink":"kalvariatemplom","note":"","history":"1891-ben neoklasszicista st\u00edlusban \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":379,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Expoz\u00edcia \u013eudovej architekt\u00fary a b\u00fdvania - Skanzen Humenn\u00e9","address":"\u0160midkeho 495\/67, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|845|155","gps_lat":"48.9404060000","gps_long":"21.9089450000","religion":0,"oldtype":"100","newtype":"100","homepage":"http:\/\/www.muzeumhumenne.sk\/skanzen.html","openinghours":"http:\/\/www.muzeumhumenne.sk\/hodiny.html","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022Przykuta \/ CC BY-SA (https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0)\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_skansen_cerkiew_19.08.08_p2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Humenn\u00e9 skansen cerkiew 19.08.08 p2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/2e\/Humenn%C3%A9_skansen_cerkiew_19.08.08_p2.jpg\/512px-Humenn%C3%A9_skansen_cerkiew_19.08.08_p2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_skansen_cerkiew_19.08.08_p2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EPrzykuta\u003C\/a\u003E \/ \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA\u003C\/a\u003E","name":"Falum\u00fazeum","seolink":"falumuzeum","note":"","history":"1972-1984 k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9tes\u00fclt. 1754-b\u0151l sz\u00e1rmazik a Szent Mih\u00e1ly arkangyal tisztelet\u00e9re \u00e9p\u00fclt fatemplom, amit \u00dajsz\u00e9kr\u0151l hoztak el."},{"sightId":380,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Vihorlatsk\u00e1 hvezd\u00e1re\u0148","address":"Mierov\u00e1 65\/4, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|602|443","gps_lat":"48.9372250000","gps_long":"21.9054720000","religion":0,"oldtype":"101","newtype":"101","homepage":"http:\/\/www.astrokolonica.sk\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"Vihorl\u00e1t Obszervat\u00f3rium ","seolink":"vihorlat-obszervatorium","note":"","history":"1952-ben alap\u00edtott\u00e1k."},{"sightId":381,"townId":20,"active":1,"name_LO":"","address":"","mapdata":"1|1070|1182","gps_lat":"48.9288280000","gps_long":"21.9134840000","religion":0,"oldtype":"30","newtype":"30","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Regi-acel-Laborc-hid-Homonna-3589","csemadoklink":"\r","picture":"","picture_ref":"","name":"R\u00e9gi ac\u00e9l Laborc h\u00edd ","seolink":"regi-acel-laborc-hid","note":"","history":"1900-ban \u00e9p\u00fclt, k\u00e9t magyar nyelv\u0171 felirat is megeml\u00e9kezik az \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l."},{"sightId":382,"townId":20,"active":1,"name_LO":"Chr\u00e1m sv\u00e4t\u00e9ho Cyrila a Metoda","address":"Duchnovi\u010dova 2987\/71, 066 01 Humenn\u00e9","mapdata":"1|1145|488","gps_lat":"48.9366160000","gps_long":"21.9147070000","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"\r","picture":"\u003Ca title=\u0022P.matel \/ Public domain\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_-_Pravosl%C3%A1vny_chr%C3%A1m_Cyrila_a_Metoda_2.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Humenn\u00e9 - Pravosl\u00e1vny chr\u00e1m Cyrila a Metoda 2\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/ee\/Humenn%C3%A9_-_Pravosl%C3%A1vny_chr%C3%A1m_Cyrila_a_Metoda_2.jpg\/256px-Humenn%C3%A9_-_Pravosl%C3%A1vny_chr%C3%A1m_Cyrila_a_Metoda_2.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Humenn%C3%A9_-_Pravosl%C3%A1vny_chr%C3%A1m_Cyrila_a_Metoda_2.jpg\u0022 title=\u0022via Wikimedia Commons\u0022\u003EP.matel\u003C\/a\u003E \/ Public domain","name":"Cirill \u00e9s Met\u00f3d ortodox templom","seolink":"cirill-es-metod-ortodox-templom","note":"","history":"Ortodox templom."}]},"language":"hu","region":"szlovakia","regionid":2,"offer":[],"gallery":false,"album":false}