exploreCARPATHIA
Látnivalók a Kárpátok mentén
Magyarország
Zászló
Déva Zászló

Déva

Deva
Déva
Román:
Deva
Német:
Diemrich,Schlossberg,Denburg
Latin:
Sargetia
Déva
Costel Munteanu, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Vármegye:
Hunyad
Ország:
Románia
Megye:
Hunyad
Folyó:
Maros
Tengerszint feletti magasság:
187 m
GPS koordináták:
45.885695, 22.898734
Google térkép:
Népesség
Népesség:
58e
Magyarok aránya:
8.53%
Népesség 1910-ben
Összesen 8654
Magyarok 67.33%
Németek 3.19%
Oláhok 27.93%
Címer
ROU HD Deva CoA
As seen in [www.primariadeva.ro], Public domain, via Wikimedia Commons

Déváról mindenkinek a Maros folyó fölött magasodó hegyen lévő vár jut eszébe, és persze Kőműves Kelemen története. A monda szerint a vár falai az építés során folyton leomlottak, ezért a 12 kőmíves megegyezett, hogy akinek a felesége legelőször jön fel a várhoz, annak feleségét tűzbe dobják, és hamvait a mészbe keverik. Az áldozat Kelemen felesége lett. A várat IV. Béla építtette a tatárjárás után, és királyi vár volt, illetve Erdélyben a magyar király hatalmát képviselő vajda birtoka volt. Így került Kán László tartományúr kezére is, aki ebbe a várba záratta be Bajor Ottó trónkövetelőt, miután elvette tőle a Szent Koronát. Halála után fiainak seregét Károly Róbert a vár alatt verte szét, és a várat is elfoglalta. Hunyadi János is vajdaként jutott birtokába, ahogyan később Szapolyi János is. Kevesen tudják, hogy az egri diadal után Dobó Istvánt erdélyi vajdának nevezték ki, és ezzel együtt Dévát is megkapta. Az Erdélyi Fejedelemség idején katonai jelentősége akkor nőtt meg, amikor 1616-ban Bethlen Gábor fejedelem kényszerűségből átadta Lippát a törököknek, így Déva végvár lett. A törökök azonban sohasem ostromolták meg. A férjétől, Bethlen Gábor fejedelem unokaöccsétől, a várat megöröklő Széchy Mária, a későbbi "murányi Vénusz" itt lelt menedéket agresszív új férje elől. A szabadságharc alatt a kurucok elfoglalták, tőlük a labancok Csáky András vezetésével vették vissza. Ezután az osztrákok megerősítették, és a Horea vezette vérszomjas oláh csürhe elől itt lelt menedéket Hunyad vármegye nemessége. A várat ezután magára hagyták, köveit is elkezdték elhordani, és csak az mentette meg, hogy 1817-ben az ide látogató I. Ferenc császárnak olyannyira megtetszett, hogy elrendelte felújítását. A szabadságharc során az osztrák őrsége feladta a várat a magyar honvédeknek. A szabadságharc végén azonban a vár lőporraktára mindmáig tisztázatlan körülmények között fölrobbant, több, mint száz honvéd halálát okozva, és romba döntve a várat.

Története
Látnivalók
© OpenStreetMap contributors
895
Honfoglalás
Több...
895
A honfoglalás során a magyar törzsek szövetsége birtokba vette az akkor túlnyomó részt lakatlan Kárpát-medencét. A honfoglalásig a Kárpátok északnyugati részének gyér szláv lakossága morva uralom alatt élt egy pár évtizede az Avar Birodalom 9. század eleji összeomlása óta.
1000
Államalapítás
Több...
1000
I. István királlyá koronázásával létrejött a Magyar Királyság. Államvallássá tette a kereszténységet, megszervezte az egyházat, ennek keretében 2 érsekséget (Esztergom, Kalocsa) és 10 egyházmegyét hozott létre. Magyarországot megyékre osztotta, amik élén az ispán állt.
1241-42
Tatárjárás
Több...
1241-42
A Mongol Birodalom hordái elözönlötték Magyarországot, és csaknem teljesen elpusztították. A lakosság fele-harmada elpusztult. A muhi csatában a mongolok is jelentős veszteségeket szenvedtek. Kivonulásuk után IV. Béla újjászervezte Magyarországot. Engedélyezte a kővárak építését a földesuraknak, mert azok sikeresen ellen tudtak állni a mongoloknak. A várak túlnyomó többsége ezután épült meg. Az elpusztult lakosság helyébe német, román és szláv telepesek érkeztek.
1241 után
A tatárjárás után IV. Béla építtette. A továbbiakban is az uralkodó, illetve az erdélyi vajda birtokában találjuk. A románok szerint a várhegyen egykor dák illetve római erődítmény is állt, de ennek a régészek nyomát nem találták.
1262
Háború tört ki IV. Béla király, és fia, István trónörökös között. A háborút a pozsonyi egyezség zárta le az év végén, mely szerint felosztották az országot egymás között. Az ország keleti fele, beleértve Erdélyt, Istvánnak jutott.
1264
IV. Béla támadást indított István ellen. Kán László és Gyula jórészt kunokból álló seregét István híve, Csák Péter Déva („castrum Dewa”) alatt verte meg. Azonban Kemény fia Lőrinc országbíró serege elől István kénytelen volt Feketehalom várába visszavonulni, amit ostrom alá vettek.
1265 eleje
A felmentő sereg érkezésekor István kitört Feketehalom várából és megverte az ostromlókat, majd ellentámadásba lendült, és az isaszegi csatában megverte a Béla macsói bán és Kőszegi Nagy Henrik nádor vezette királyi sereget.
1269
Először említették Dewa alakban. A város egyesek szerint a 'lány' jelentésű szláv deva szóból. Ez talán összefüggene a várba befalazott asszony legendájával. Egy másik feltevés szerint egy türk eredetű ómagyar személynévből ered, melynek eredeti Győ alakját az Algyő helynév őrizte meg.
13. század végétől
Kán László erdélyi vajda tartományához tartozott, aki az Árpád-ház kihalását követően az ország egyik leghatalmasabb oligarchája lett.
1301
Az Árpád-ház kihalása
Több...
1301
Kihalt az Árpád-ház III. András király halálával. Magyarországot oligarchák uralták, leghatalmasabb köztük Csák Máté volt, akiknek legfőbb szövetségesei az Abák voltak. A trónkövetelők közül a pápa által is támogatott Károly Róbert (1308-1342) emelkedett ki, akinek évtizedekig tartott az oligarchák hatalmának megtörése.
1302-től
A dévai vár volt az erdélyi alvajdák székhelye.
1307
Kán László elfogta az Erdélybe házasságot kötni érkező Bajor Ottót, akit 1305-ben érvénytelenül magyar királlyá koronáztak. Bajor Ottó néhány hónapig a dévai várban raboskodott, míg váltságdíj ellenében elengedték. Kán László azonban magánál tartotta a Szent Koronát.
1309
Kán László átadta a Szent Koronát Károly Róbertnek, miután Gentilis pápai legátus kiközösítéssel fenyegette meg.
1316
Kán László meghalt. I. Károly a Pok nembéli Miklóst nevezte ki erdélyi vajdának, amit Kán László fiai nem fogadtak el. Déva alatt a királyi sereg megverte a Kán fiak seregét, és elfoglalta a várat is. Ezt követően az erdélyi vajdák rendelkeztek Dévával.
1442-től
Hunyadi János és Újlaki Miklós, mint erdélyi vajdák rendelkeztek Dévával.
1443-1444 körül
I. Ulászló Hunyadinak adományozta Dévát, de miután az 1444-es várnai csatában a király elesett, Hunyadit nem iktatták be, és királyi vár maradt.
1453
V. László Hunyadi Jánosnak adományozta.
1456
Nándorfehérvári diadal
Több...
1456
Hunyadi János vezetésévek a magyar sereg döntő győzelmet aratott a Konstantinápolyt is elfoglaló II. Mehmed szultán Nándorfehérvárt ostromló, két-háromszoros túlerőben lévő seregén. Hunyadi János a diadal után pestisben hunyt el.
1456
Hunyadi János pestisben elhunyt, Dévát más várakkal egyetemben özvegyének, Szilágyi Erzsébetnek vissza kellett szolgáltatni a királynak.
1457
V. László király elhunyt, a vár Szilágyi Mihály kezére került, aki azt átengedte unokaöccsének, Hunyadi Mátyásnak.
1490
II. Ulászló ecsedi Báthory István országbírónak és erdélyi vajdának adományozta. Később Szapolyi János erdélyi vajda kezére került.
1504
Corvin János haláláig a Hunyadi-család kezén volt.
1526
Mohácsi csata és az ország két részre szakadása
Több...
1526
A franciák felbujtására I Szulejmán szultán hadat indított Bécs ellen. Az osztrák herceg, I. Ferdinánd, II. Lajos magyar király sógora volt. Az Oszmán Birodalom serege Mohácsnál vereséget mért a magyar seregre, II. Lajos király is életét vesztette. A bárók egy része a Habsburg V. Károly császár öccsét, Ferdinándot, a köznemesség viszont a leghatalmasabb magyar bárót, Szapolyai Jánost (I. János) választotta királlyá. Az ország kettészakadt, és évtizedekig tartó harc kezdődött a hatalomért.
1526 után
A mohácsi vész után Perényi Péter vajda kapta meg.
1529
Szapolyai János szerezte meg.
1539
Szapolyai János feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékba.
1541
Buda eleste és az ország három részre szakadása
Több...
1541
A törökök elfoglalták Magyarország fővárosát, Budát. Az ország középső része 150 évre török uralom alá került, az ország így három részre szakadt.
1550 november
Itt aratott győzelmet enyingi Török János, hunyadi főispán Kászim török pasa előhadain. A törökök által okozott károkat később kijavították.
1551
Ferdinánd kezére került. A gyermek János Zsigmond gyámja, Fráter György Castaldo császári seregével rákényszerítette Izabella királynét, hogy adja át az országát (a keleti magyar királyságot) Ferdinándnak. Izabella Lengyelországba távozott gyermekével, a trónörökössel. Ezután a törökök büntető hadjáratot indítottak Magyarország ellen.
1552
A török megtorló hadjáratában elesett Temesvár, Solymos és Lippa, ezért Déva végvárrá vált.
1553
Ferdinánd Kendy Ferencet és Dobó Istvánt nevezte ki erdélyi vajdának, és Dobó az egri diadalért jutalmul megkapta Déva és Szamosújvár várait.
1556
A Habsburg uralommal elégedetlen erdélyi rendek visszahívták Izabella királynőt a trónra, amihez a szultán is hozzájárult. Visszatérve visszavette a hatalmat kelet-magyarország felett.
1556
Az Erdélybe visszatérő Izabella királyné kezére került a vár. Dobót az erdélyi rendek megfosztották vajdai címétől és közel 10 hónapon át tartották fogva Szamosújvár várában, amíg meg nem szökött.
16. század
Ebben a várban raboskodott Dobó István, az egri hős, aki Izabella királyné parancsára került fogságba.
1570
Az Erdélyi Fejedelemség megalapítása
Több...
1570
János Zsigmond (II. János), Szapolyai János fia lemondott a magyar királyi címről Habsburg Miksa javára, a továbbiakban a fejedelmi címet viselte. Ezzel hivatalosan létrejött az Erdélyi Fejedelemség, amely Magyarország Habsburgok által nem uralt keleti fele volt, és egyben az Oszmán Birodalom hűbérese.
1579. november 15.
A dévai vár börtönében halt meg Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke. 1567-ben a maga is unitárius hitre tért János Zsigmond fejedelem Dávid Ferenc rendelkezésére állította a gyulafehérvári nyomdát. János Zsigmond halála után a katolikus Báthory István lett a fejedelem, aki elvette a nyomdát az unitáriusoktól és hitújítási tilalmat vezetett be. 1579-ben vették őrizetbe Dávid Ferencet Jézus istenségét tagadó tanai miatt, és a gyulafehérvári országgyűlés életfogytiglani börtönre ítélte.
1580 körül
A katonai jelentőségű várat ismét megerősítették.
1581
Geszthy Ferenc Erdélybe érkezett, ahol Báthory Kristóf fejedelem tanácsosa és Déva várkapitánya lett. Bővítéseket hajtott végre és a vár alatt udvarházat létesített. Geszthy saját költségén jelentette meg a Heltai Gáspár Bibliája nyomán készült első román nyelvű Ótestamentum fordítást.
1591-1606
Tizenöt éves háború
Több...
1591-1606
Az Oszmán Birodalom támadást intézett a Habsburg Birodalom ellen, a harc Magyarország területén zajlott. 1596-ban Mezőkeresztesnél a törökök legyőzték a Habsburgok és az Erdélyi Fejedelemség egyesített seregét, de a diadal nem volt elsöprő.
1594
Báthory Zsigmond Dévát Geszthy Ferencnek adományozta. 1595-ben elhunyt, és hagyatékából létrehozta az első dévai iskolát. Özvegye, Horváth Anna 1596-ban visszaadta a várat Báthory Zsigmondnak. Ezt követően a fejedelmek kezén volt.
1603. szeptember 9.
Itt akarta kivégeztetni Giorgio Basta osztrák tábornok az Erdélyi Fejedelemség főurait.
1604-1606
Bocskai-felkelés
Több...
1604-1606
1601-ben a háborúban tönkrement Erdélyi Fejedelemségben a császáriak Basta vezetésével rémuralmat vezettek be. A terror, a zsoldosok garázdálkodása és az erőszakos ellenreformáció miatt elégedetlen nemesség és városi polgárság élére Bocskai István állt, amiért a császár meg akarta fosztani birtokaitól. Bocskai maga mellé állította a hajdú harcosokat is. Hamarosan elfoglalta az egész Magyarország törökök által el nem foglalt részét, és 1605-ben a törököktől kapott koronával Magyarország királyává koronázták.
1606. június 23.
Bécsi béke
Több...
1606. június 23.
Bocskai István megállapodott Rudolf császárral, mely biztosította a magyar rendi jogokat és a vallásszabadságot, valamint Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyéket az Erdélyi Fejedelemséghez csatolta. Bocskai még ebben az évben betegségben elhunyt, utódaira Magyarország Erdélyből kiindulva megvalósítandó egyesítésének ideáját hagyta.
1610
Báthory Gábor erdélyi fejedelem Bethlen Gábornak adományozta Dévát.
1614
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem feleségének, Károlyi Zsuzsannának adományozta, aki 1622-ben hunyt el.
1616
Déva jelentősége, mint Erdély végvára megnőtt, miután Bethlen Gábor fejedelem átadta Lippát a törököknek, amiért azok hatalomra segítették őt. Ennek ellenére mégsem történt meg a korszak haditechnikai védőműveivel való kiépítése. A hódító török sohasem ostromolta meg.
1619
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1619
A harmincéves háború (1618-1648) elején a Habsburgok ellen lázadó cseh-morva-osztrák rendek szövetségeseként Bethlen Gábor erdélyi fejedelem hadba indult. Az egész Magyar Királyság csatlakozott hozzá, egyedül Pozsony osztrák védőit kellett kardélre hánynia. Szövetségeseivel ostrom alá vette Bécset. Homonnai Drugeth György azonban lengyel zsoldosokkal a hátországára támadt, így kénytelen volt az ostromot feladni. 1620. augusztus 25-én a Besztercebányai országgyűlés magyar királlyá választotta, a török hűbéreseként. A csehek 1620. november 8-ai fehérhegyi veresége után is folytatta a harcot, de a döntő győzelem reménye híján megegyezésre kényszerült II. Ferdinánd császárral.
1621. december 31.
Nikolsburgi béke
Több...
1621. december 31.
A békefeltételek biztosították a magyar rendi jogokat, és később a vallásszabadság biztosításával egészítették ki. Bethlen Gábor lemondott királyi címéről, cserébe megakapta élete végéig a 7 felső-tiszai vármegyét (Szabolcs, Szatmár, Bereg, Ugocsa, Zemplén, Borsod, Abaúj), saját birtokul egyéb magyarországi birtokokat, valamint a birodalmi hercegi címet Oppeln-Ratibor sziléziai hercegségekkel. Bethlen 1623-ban és 1626-ban is hadba indult a Habsburgok ellen, de előnyösebb feltételeket nem tudott kialkudni.
1621
Bethlen Gábor a Geszthy Ferenc által építtetett udvarházat reneszánsz palotává alakította. Azóta Bethlen-kastélynak is nevezik.
1622
A vár Bethlen Istvánnak, Bethlen Gábor fejedelem unokaöccsének birtokába került. 1627-ben ő feleségül vette Széchy Máriát, a későbbi "murányi Vénuszt".
1632
Bethlen István fiatalon elhunyt. Széchy Mária a dévai udvarházban élt. 1634-ben újra férjez ment Kun István szatmári főispánhoz, de hamarosan elhagyta és visszaköltözött Dévára. Kun István katonákkal ment utána, de Széchy Máriának sikerült felszökni a várba, amit már nem mertek megostromolni.
1640
Széchy Mária eladta Dévát I. Rákóczi György fejedelemnek. I. Rákóczi György idején épült a vár keleti oldalának védelmére a kerek bástya.
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadjárata a harmincéves háborúban
Több...
1644-1645
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem a harmincéves háborúban szövetségre lépett a svédekkel és a franciákkal és hadba vonult a Habsburgok ellen. 1645. július 18-án serege egyesült Torstenson svéd hadával Brünn (Morvaország) alatt. A kiváló erdélyi tüzérség lőni kezdte a város falát. Rákóczi azonban, miután értesült arról, hogy a török büntető hadjáratra készül Erdély ellen, amiért ő a törökök tiltása ellenére indult hadba III. Ferdinánd Habsburg császár ellen, kénytelen volt feladni a hadjárat folytatását.
1645. december 16.
Linzi béke
Több...
1645. december 16.
Megerősítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását és a jobbágyokra is kiterjesztette. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem megkapta a Bethlen Gábor fejedelem birtokában volt hét vármegyét (Abauj, Zemplén, Borsod, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Szatmár) haláláig, Szabolcs és Szatmár vármegyét fiai is örökölhették. Ezen kívül a Rákóczi család birtokai is jelentősen gyarapodtak.
1657
II. Rákóczi György Barcsay Ákosnak adományozta Dévát.
1657
II. Rákóczi György erdélyi fejedelem X. Károly Gusztáv svéd királlyal szövetkezve hadjáratot indított Lengyelország ellen. A célja a lengyel korona megszerzése volt annak érdekében, hogy egyesítse a lengyel, magyar és román erőket a török ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. Rákóczi György Krakkót, majd Varsót is elfoglalta. Ezután a svéd király magára hagyta. A bosszúálló lengyelek betörtek Észak-Erdélybe, felégették a védtelen falvakat, templomokat, kastélyokat romboltak le. Hamarosan török és tatár hadak bosszúhadjárata súlytott le Erdélyre, mivel a fejedelem a szultán tiltása ellenére indította el lengyel hadjáratát.
1658
A tatárok végigdúlták Erdélyt és Köprülü Mehmed török nagyvezír elfoglalta Jenő várát. Az erdélyi rendek Barcsay Ákost küldték a nagyvezérhez, hogy az könyörüljön meg rajtuk. A nagyvezér cserébe az éves adó 15 ezer forintról 40 ezer forintra emelését és Lugos és Karánsebes átengedését szabta feltételül. A követek elfogadták a feltételeket, és Barcsay Ákos szeptember 14-én fejedelmi kinevezést kapott. Ez volt az ára annak, hogy a törökök kivonuljanak Erdélyből.
1659
II. Rákóczi György visszatért Erdélybe és Szebenbe szorította Barcsay Ákost és ostrom alá vette. 1660. május 22-én a szászfenesi csatában Szejdi Ahmed budai pasa legyőzte II. Rákóczi Györgyöt, aki életét vesztette. A tatár hadak másodszor is végigdúlták Erdélyt.
1660. december 31.
Barcsay Ákos lemondott a fejedelemségről, miután testvére, Gáspár vezette seregét a trónkövetelő Kemény János legyőzte. Déva várát a német őrsége játszotta át Kemény János kezére. 1661-ben Kemény János elfogatta és meggyilkoltatta Barcsay Ákost.
1661
Ali pasa bevonult Erdélybe, miután az április 23-ai besztercei országgyűlés kimondta Erdély elszakadását a Portától és I. Lipót védelme alá helyezte magát. Szeptember 14-én Ali pasa Marosvásárhelyen az országgyűléssel fejedelemmé választatta Apafi Mihályt.
1662. január 23.
A leváltott Kemény János fejedelmet, miután a császáriak cserben hagyták, Nagyszőlősnél (Segesvár mellett) a törökök legyőzték, ahol el is esett.
1661-1690
I. Apafi Mihály fejedelemsége alatt jórészt börtönként szolgált.
1683
Török vereség Bécs alatt és a Szent Liga megalakulása
Több...
1683
A Bécset ostromló török seregre vereséget mért a Habsburg Birodalom és a Lengyel Királyság egyesített serege. I. Lipót császár békét akart kötni a törökökkel, de azt IV. Mehmed szultán elutasította. 1684-ben XI. Ince pápa unszolására létrejött a Szent Liga, azaz a Lengyel Királyság, a Habsburg Birodalom, a Velencei Köztársaság és a Pápai állam szövetsége a török Magyarországról való kiűzésére. A törökökkel szövetséges Thököly Imre fokozatosan kiszorult Észak-Magyarországról.
1686
Buda visszafoglalása és Magyarország felszabadítása
Több...
1686
A Szent Liga serege visszafoglalta Budát a törököktől. 1687-ben a császári sereg megszállta az Erdélyi Fejedelemséget. 1699-re (karlócai béke) a Temesköz kivételével egész Magyarország és Horvátország felszabadult az Oszmán Birodalom alól. A felszabadítást hátráltatta, hogy a franciák 1688-ban megszegték a békére tett ígéretüket, és a Habsburg Birodalomra támadtak. A Temesköz csak 1718-ban a pozsareváci békében tért vissza Magyarországhoz. A több mint 150 évig tartó folyamatos háború a török megszállók és a Habsburg önkényuralom ellen azonban a magyar lakosságot, amely az előtt az ország lakosságának 80%-át tette ki, nagy területeken pusztította ki és helyükre románok, szerbek és más szláv telepesek illetve németek költöztek. Ezen idegen népek betelepítését a Habsburgok is előnyben részesítették a "rebellis" magyarokkal szemben.
1690
Erdély egyesülése a Magyar Királysággal és autonómiája
Több...
1690
Az I. Lipót császár által kiadott Diploma Leopoldinum szerint Erdély újra a Magyar Királyság része lett és érvényben maradt a magyar jog is. A magyar, székely és szász nemzet a belügyeit önállóan igazgatta, és a vallásszabadság is megmaradt. Erdély Habsburg Birodalomba való beolvasztását az akadályozta meg, hogy 1690-ben török segítséggel Thököly Imrét átmenetileg erdélyi fejedelemmé választották.
1701
Elkerülte a Habsburg Lipót császár által a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot, mivel a falai közé vezényelt katonaság feladata lett a környező területek forrongó népeinek a felügyelete.
1703-1711
Rákóczi-szabadságharc
Több...
1703-1711
A török kiűzése után a Habsburgok Magyarországot újonnan meghódított tartományként kezelték, és nem tartották tiszteletben az alkotmányos jogokat. A jobbágyság a háború szenvedései és a súlyos terhek miatt fellázadt a Habsburg uralkodó ellen, II. Rákóczi Ferencet hívták meg vezetőjüknek, aki XIV. Lajos francia király által ígért segítségben bízva elvállalta. Rákóczi maga mellé állította a nemességet is, így csakhamar az ország nagy része irányítása alá került. A felkelőket kurucoknak hívták. 1704-ban a franciák és bajorok vereséget szenvedtek a höchstadti csatában, ami megfosztotta a magyarokat a nemzetközi szövetségesiektől. A ruszin, szlovák és román parasztok és a szepességi szászok a szabadságharcot támogatták, de pénz hiányában erős reguláris sereget Rákóczi nem tudott kiállítani, és a délvidéki szerbek és az erdélyi szászok is a Habsburgokat szolgálták. 1710-ben súlyos pestisjárvány is sújtotta Magyarországot. Rákóczi Nagy Páter orosz cárral próbált eredménytelenül szövetséget kötni. Távollétében tudta nélkül főparancsnoka, Károlyi Sándor elfogadta József császár békeajánlatát. A szatmári béke formálisan visszaállította a magyar alkotmányt és a vallásszabadságot, valamint amnesztiát biztosított, a jobbágyság terhein azonban nem enyhített. Rákóczi nem fogadta el a kegyelmet, száműzetésbe vonult. A törökországi Rodostóban halt meg.
1704
Kuruc kézre jutott.
1706
Csáky András három hónapos ostrommal visszafoglalta a császáriaknak.
1711–1712
Dévában a törökök elől menekülő római-katolikus bolgár kereskedők telepedtek meg. Jelentős befolyásra tettek szert a városban
1717-1719
Steinville tábornok, Erdély katonai parancsnoka a vár sérüléseit kijavíttatta, megerősíttette és Vauban-rendszerűvé bővíttette.
1724
Ferences rendházat kezdtek építeni a bolgár kereskedők támogatásával.
1733
A vár a Haller család birtokába került,
1738
Nagy pestisjárvány pusztította a várost.
1752
A várat gróf Maximilian Ulisse Broune felújíttatta és megerősíttette, bár katonai értéke már csekély volt.
1773
II. József trónörökös látogatta meg.
1784
Az oláh Horea vezette parasztfelkelés elől ide menekült Hunyad vármegye nemességének jelentős része. Itt végezték ki a Mócföldről indult Horea vezette felkelés néhány elfogott résztvevőjét. II. József császár elrendelte a határőrök számának növelését. Az erdélyi román jobbágyok között elterjedt a tévhír, hogy elkezdték az összeírást, ezért tömegesen kezdtek gyülekezni, mivel a katonalét jelentette az Erdélyi-szigethegységben túlszaporodott oláhok nyomorból való kitörésre az egyetlen lehetőséget. A helyi közigazgatás vezetői azt hitték, hogy az udvar megkerülte őket, ezért igyekeztek akadályozni a folyamatot. Ehhez járult, hogy a román ortodox pópák az általuk gyűlölt magyarok ellen izgatták a román lakosságot, és a dákoromán eredetmítoszukkal bolondították a vlachokat. Horea elhíresztelte, hogy a császár őt nevezte ki a románság vezetőjének. Az így felbőszített román parasztok rátámadtak a magyar és szász lakosokra. Szörnyű kegyetlenkedésbe kezdtek, aminek 133 javarészt magyar település és 4000 ember esett áldozatul. A felkelés leverése után a csőcselék két vezetőjét, Horeát és Cloșcát Gyulafehérváron kerékbe törték, a harmadik vezető Crişan még a börtönben öngyilkos lett. Nem volt tömeges megtorlás, a gyilkosok szabadon távozhattak.
1800
A vár értékeit elárverezték, amiket mindössze 150 forintért Pogány Franciska vásárolta meg, aki minden mozdíthatót elhordott belőle. A vár köveit a városban folyó építkezésekhez használták fel.
1817
Az ide látogató I. Ferenc osztrák császárnak és magyar királynak megtetszett a vár és környéke, ezért elrendelte a vár helyreállítását. Az újjáépítése 12 esztendőig tartott és 216 ezer forintba került.
1848-1849
Magyar forradalom és szabadságharc
Több...
1848-1849
1848. február 22-én kitört párizsi forradalom hírére a magyar liberális ellenzék Kossuth Lajos vezetésével jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt követelt. A március 15-én Pesten kitört forradalom 12 pontban fogalmazta meg követeléseit, a fentiek mellett sajtószabadságot, törvény előtti egyenlőséget és uniót követelt Erdéllyel. Batthyány Lajos vezetésével megalakult a magyar kormány és április 11-én V. Ferdinánd szentesítette a reformtörvényeket. Augusztus 31-én a császár már a törvények visszavonását követelte katonai támadással fenyegetve, szeptemberben pedig Jellasics horvát bánt Magyarországra uszította, aki azonban szeptember 29-én a pákozdi csatában vereséget szenvedett a magyaroktól. A Habsburgok a nemzetiségeket a magyarok ellen uszították, egyedül a ruszinok és a szlovének tartottak ki. Nyílt szabadságharc kezdődött és 1849. tavaszán Görgei Artúr vezetésével csaknem egész Magyarország felszabadult. Ferenc József császár 2019. május 1-én I. Miklós orosz cár segítségét kérte, aki 200.000 fős inváziós sereget küldött Magyarországra, a hatalmas túlerővel szemben ellehetetlenült ellenállás miatt 1849. augusztus 13-án Görgei Artúr Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt. Véres megtorlás következett, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 12 tábornokát és egy ezredesét, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon Pesten sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. A Habsburgok teljes önkényuralmat vezettek be Magyarországon, de nem teljesítették a magyarokat eláruló nemzetiségeknek tett ígéreteiket sem.
1848
A szabadságharc kitörésekor osztrák őrség állt a várban.
1849. február 7.
Kemény Farkas magyar forradalmi seregét itt lepték meg az Avram Iancu vezette, osztrákbarát román népfölkelők, s csak Bethlen megérkezése mentette föl a forradalmi csapatokat a szorongatott helyzetből.
1849. május 27.
A várat 200 főnyi osztrák őrsége négy hét körülzárás után átadta a magyar honvédseregnek. A magyarok az osztrákokat hagyták Temesvárra elvonulni. A várban Bem lőszerraktárat rendezett be.
1849. augusztus 13.
A vesztes temesvári csata után a vár lőporraktára mindmáig tisztázatlan körülmények között fölrobbant, több, mint száz honvéd halálát okozva. Azóta az egykor fontos katonai erősségnek számító, s az egész Várhegyet uraló várrendszernek ma már csak a Várhegy ormán található falai állnak.
1849. augusztus 18.
Itt tette le a fegyvert Bem apó és Guyon magyar seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása
Több...
1867
Kiegyezés és az Osztrák-Magyar Monarchia megalakulása. A Habsburg Birodalmat az olasz és német egység megvalósítása során elszenvedett vereségei meggyengítették. A magyarok a 48-as törvényekhez akartak visszatérni, de erre nem volt meg az erejük. Ferenc József császár és a Deák Ferenc vezette magyar ellenzék megegyezett a Birodalom átalakításáról és az abszolutizmus felszámolásáról. Magyarország belügyeiben önállóságot kapott, saját kormánnyal és parlamenttel, ami elengedhetetlen volt a gazdaság és kultúra fejlődésének beindulásához. A külügy és a hadügy, valamint az ezek finanszírozásához szükséges pénzügyek azonban a Habsburgok kezében maradtak, és azok nagyhatalmi törekvéseit szolgálták. A többség Magyarország függetlenségét akarta, de a politikai hatalomból ki voltak zárva.
1914-1918
Első világháború
Több...
1914-1918
Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként Magyarország a Központi Hatalmak oldalán vett részt a háborúban.
1916
Románia augusztus 27-én hadat üzent az Osztrák-Magyar Monarchiának és támadást indított Magyarország ellen ellen. Ez hatalmas menekült hullámot indított el Erdélyből, mivel a lakosság félt az 1848-49-es román etnikai tisztogatások megismétlődésétől. Az osztrák-magyar és német erők október közepére kiszorították a megszállókat az országból és december 6-án elfoglalták Bukarestet. Románia megadta magát és 1918. május 7-én különbékét kötött a központi hatalmakkal.
1918
November 3-án az Osztrák-Magyar Monarchia aláírta a fegyverszünetet. Románia ezután november 10-én hadat üzent Németországnak, mindössze egy nappal az előtt, hogy a németek aláírták volna a fegyverszünetet Compiègne mellett. Ezután a románok támadást indítottak az ellen a Magyarország ellen, amely már korábban feltétel nélkül beszüntette a harcot az Antant követelésére. Az Antant csak utólag ismerte el Romániát a győztesek között.
1918. november - 1919. január
Magyarország cseh, román és szerb megszállása
Több...
1918. november - 1919. január
Magyarországon a szabadkőműves felforgatás az Antant-barát Károlyi Mihályt juttatta hatalomra. Az új kormány naiv módon bízva az Antant hatalmakban, azok minden követelését teljesítette, és feloszlatta a hadsereget. Francia és olasz vezénylettel cseh, román és szerb csapatok szállták meg Magyarország jelentős részét, ahol azonnal megkezdték a hatalomátvételt. Kirúgták a magyar vasúti dolgozókat, hivatalnokokat, tanárokat, betiltották a magyar nyelv használatát és a magyar oktatást, igyekeztek eltüntetni a magyar emlékeket. Több százezer magyart üldöztek el szülőföldjéről, a megmaradók erőszakos beolvasztását pedig megkezdték.
1918-tól
1922-ig 197.000 magyar kényszerült elhagyni a román megszállás alá került országrészt. 1939-ig további 169.000 magyar hagyta el Erdélyt, főleg arisztokraták, értelmiségiek, és jelentős számban földművesek is. Nagyobb részük Magyarországra költözött. A román megszállás előtt 1.662.000 magyar élt Erdélyben, a lakosság 32 százaléka.
1920. június 4.
Trianoni békediktátum
Több...
1920. június 4.
A béketárgyalásokra meg sem hívott Magyarországgal aláíratták a békefeltételeket, melyek szerint Magyarország elvesztette ezeréves törzsterületeinek kétharmadát, a magyar lakosság egyharmada idegen uralom alá került. A nemzeti elvre hivatkozva még az egykori Magyarországnál is vegyesebb összetételű és rosszabb etnikai arányú országokat hoztak létre, úgy mint Csehszlovákiát és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságot (a későbbi Jugoszláviát). Például míg a Csehszlovákiához csatolt területrész lakosságának mindössze 48%-a volt szlovák és 30%-a magyar, addig az egykori Magyarország lakosságának 54%-a volt magyar és 10,6%-a szlovák. A mai Szerbiához csatolt területrészen pedig a magyarság lélekszáma meghaladta a szerbét. A Romániának Magyarországból juttatott területrész nagyobb volt, mint Magyarország megmaradt területe, annak ellenére, hogy az egykori Magyarországon 10 millió magyar és kevesebb, mint 3 millió román élt. Míg korábban Magyarország rendelkezett a legliberálisabb nemzetiségi politikávak Európában, addig az utódállamok egyáltalán nem tisztelték az őslakos magyarság nemzetiségi és kulturális jogait, és erőszakos asszimilációba kezdtek. A trianoni diktátum tönkretette a régió szerves gazdasági egységét. Az első világháború előtt Magyarország dinamikusan fejlődő gazdasággal rendelkezett, amely fejlettebb volt, mint Spanyolországé. Az utódállamok 1920 után megalakították az úgynevezett "Kisantantot", Magyarországot gazdasági blokád alá vették, és szabotálták a nemzetközi színtéren.
1950-es évektől
Erdélybe Moldvából 800 ezer románt telepítettek be, de sokan érkeztek Havasalföldről is. A cél a városok elrománosítása, illetve a magyar etnikai tömbök fellazítása volt. Míg korábban csak néhány kisvárosban volt román többség, ezt mára sikerült megfordítaniuk.
2010
A Várban nagyméretű helyreállítási munkálatok kezdődtek el.
2002
Erdély lakossága 7,2 millió fő volt, melyből 1,42 millió magyar (1910-ben 5,2 millióból 1,65 millió magyar volt). A románok aránya 53,78%-ról 74,69%-ra nőtt, a magyarok aránya 31,64%-ról 19,6%-ra csökkent, a németek aránya 10,75%-ról 1% alá esett.
Várak
Déva vára
Cetatea Devei
Déva vára
Radu Muntean, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Állapot:
Látványos várrom
Belépés:
Díjköteles
Felkeres
Kastélyok
Bethlen-kastély
Muzeul Civilizației Dacice și Romane
Bethlen-kastély
Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Jelenleg:
Múzeum
Megjegyzés:
Dákoromán múzeum üzemel az épületben.
Felkeres
Látnivalók
Mind
Templomok, vallási épületek
Középületek
Kulturális létesítmények
Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Magánlakhelyek
Emlékművek
Templomok, vallási épületek
Ferences templom és kolostor
Mănăstirea Franciscană
Deva, kostel
Dezidor, CC BY 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom és kolostor
Jelenleg:
templom és kolostor
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Ferences templom és kolostor
Története

A vasútállomás szomszédságában, a hajdan Róka-városnak nevezett negyedben található a 17. században épült, barokk stílusú, impozáns ferences templom és rendház. Jelenleg a Böjte Csaba testvér által létrehozott, nemzetközi hírnévnek örvendő gyermekmentő központ, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a magyar tannyelvű Dévai Római Katolikus Líceum székhelye.

Református templom
Biserica Reformată
RO HD Biserica reformata din Deva (1)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
református
Felkeres
Református templom
Története

A középkori templom a 13. században épülhetett, a 14. század végén gótikus szentélyt építettek a régi helyett. Vaskos harangtornyán a 16. század közepétől toronyóra működött. 1898-ra olyan állapotba került, hogy már nem lett volna érdemes felújítani. 1899-ben elbontották a hajót és a tornyot, nyolc év múlva a gótikus szentélyt is. Dobovszky József készítette tervek alapján 1908-ban kezdték el az új neoromán stílusú templom építését. Az építkezést több dolog is hátráltatta, például 1909-ben letartóztatták az építési vállalkozót, Lábas Gyulát egy korábbi csalása maitt. Építése 1910-re fejeződött be, felszentelésére 1910. október 23-án került sor.

A régi belváros főterének délnyugati részén található a 16. századi, református vártemplom helyén az 1908-ban szecessziós stílusban újraépült, nagyméretű, egy fő- és két melléktornyos református templom (Tordai Sándor András püspök tere / Piața Episcopul Tordai Sándor András). Az 1970-es években állították helyre.

A város első ismert lelkésze Tordai Sándor András 1564-ben kezdte meg szolgálatát, szobra a templom bejárata előtt áll.

Az ortodox templom régi rornya
Turnul Vechii Biserici Ortodoxe
RO HD Turnul vechii biserici ortodoxe din Deva (14)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
nincs adat
Felekezet:
ortodox
Felkeres
Az ortodox templom régi rornya
Története

Az 1640-es években épült, az első ortodox templom tornya volt.

Páduai Szent Antal csángótelepi római katolikus templom
Biserica Catolică Sfântul Anton
Eredetileg:
templom
Jelenleg:
templom
Felekezet:
római katolikus
Felkeres
Páduai Szent Antal csángótelepi római katolikus templom
Története

A város Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő dévai csángótelep (avagy röviden : a Telep) néhány, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája a népi építkezés jegyeit viseli magán. 1910-ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében (Csernakeresztúr, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy) telepedett le.

Református parókia
Parohia Reformată
RO HD Deva Piata Unirii (13)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
plébánia
Jelenleg:
plébánia
Felekezet:
református
Felkeres
Református parókia
Története

A 19. században épült. Homlokzatán a fölirat kétnyelvű (román, magyar). Az impozáns és gondosan restaurált saroképületre 1892-ben Salamon Ferenc történész, budapesti egyetemi tanár emlékét megörökítő márványtáblát helyeztek el. Az emléktáblát 2011-ben restauráltatta a Dévai Református Egyházközség.

Zsinagóga
Sinagoga
Deva zsinagoga
Oguszt, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
zsinagóga
Jelenleg:
zsinagóga
Felekezet:
zsidó
Felkeres
Zsinagóga
Története

1896-ban épült, 1905–1907-ben átépítették és megnagyobbították. A zsidó hitközség 1851-ben alakult.

Középületek
Egykori vármegyeháza
Prefectura
Városháza, (Polgármesteri Hivatal), Déva
Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
vármegyeháza
Jelenleg:
vármegyeháza
Felkeres
Egykori vármegyeháza
Története

1890-re készült el Alpár Ignácz tervei alapján német reneszánsz stílusban Hunyad vármegye székháza Pogány György főispán és Barcsay Kálmán alispán szorgalmazására.

A Várhegy lábainál elhelyezkedő városi liget (park) bejáratával szemben az egykori vármegyeháza Korvin-címeres, tornyos épülete emelkedik. Előtte hangulatos, bronzból öntött, vízköpő békákkal szegélyezett szökőkút foglal helyet.

Városháza
Primăria
RO HD Deva Piata Unirii (4)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
városháza
Jelenleg:
városháza
Felkeres
Városháza
Története

1901-ben épült.

Egykori magyar királyi törvényszék
Tribunalul
Eredetileg:
bíróság
Jelenleg:
bíróság
Felkeres
Egykori magyar királyi törvényszék
Története

A városi park bejáratától balra a megyei törvényszék épülete, valamint a Magyar utcát (str. Aurel Vlaicu) körbevevő, többnyire a századelőn épült, polgári városrész helyezkedik el.

Egykori honvéd laktanya
Colegiul Național Sportiv Cetate
Eredetileg:
laktanya
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori honvéd laktanya
Története

Kulturális létesítmények
Színház
Teatrul de Artă
RO HD Teatrul de Arta Deva (1)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
színház / opera
Jelenleg:
színház / opera
Felkeres
Színház
Története

A régi központban (Centru Vechi) épült színház Komor Marcell és Jakab Dezső tervei szerint 1910-11-ben készült el magyaros szecessziós stílusban. Az épület külső és belső restaurálása 2011-ben fejeződött be.

Egykori nemzeti kaszinó
Casina
RO HD Deva Casina Romana (15)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
kaszinó
Jelenleg:
vendéglő / cukrászda / kávéház
Felkeres
Egykori nemzeti kaszinó
Története

1842-ben alakult a társadalmi és kulturális egyesület. 1847-ben épült a református egyháztól megvásárolt piactéren az akkor még földszintes épület. 1894-ben nyerte el jelenlegi formáját az emelet hozzáadásával. A földszinten kávézó és étterem volt, az emeleti nagyteremben színházi előadásokat, bálokat, koncerteket, előadásokat tartottak, illetve volt még itt könyvtár és játékterem is.

Parva Curia
RO HD Deva Parva Curia (9)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus, vármegyeháza, kórház / klinka / szanatórium / rendelő, felsőoktatás
Jelenleg:
közigazgatás / államigazgatás
Felkeres
Parva Curia
Története

Amikor 1800-ban megszűnt a dévai vár katonai szerepe, a várban található ingóságokat az új tulajdonos, Pogány Franciska elárverezte; a hagyomány szerint az ebből szerzett pénzzel építtette meg a Parva Curiát, ahol iskolát rendezett be. A kiegyezést követően itt volt Hunyad vármegye székhelye. Utóbb katonai kórháznak, 1870-től a dévai tanítóképzőnek adott otthont. 2007-től a Megyei Ifjúsági Igazgatóság működik benne.

Egykori magyar állami leányiskola
Colegiul Național Pedagogic Regina Maria
RO HD Deva Scoala Regina Maria (6)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
felsőoktatás
Felkeres
Egykori magyar állami leányiskola
Története

Egykori magyar állami főreáliskola
Colegiul Național Decebal
2019 Ansamblul urban „Bd. 1 Decembrie 1918” 07
Leontin l, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori magyar állami főreáliskola
Története

A régi központban található, az egykori Állami Főreáliskola számára 1888 és 1891 között épült.

Csángótelepi Téglás Gábor Elméleti Líceum
Eredetileg:
iskola / gimnázium / konviktus
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Csángótelepi Téglás Gábor Elméleti Líceum
Története

Az intézmény 2005-ben jött létre. Az új, modern épületben az óvodától az érettségiig folyik a megye magyar lakosságának oktatása.

Az első magyar iskolát Geszthy Ferenc várkapitány alapította Déván a 16. század elején.

A város Piski felé eső részén egykor több kilométer hosszúságban elterülő dévai csángótelep (avagy röviden : a Telep) néhány, mindmáig megőrzött, folklorisztikus értékű utcája a népi építkezés jegyeit viseli magán. 1910-ben a bukovinai székelyek számbelileg is egyik legjelentősebb csoportja Déván és Hunyad megyében (Csernakeresztúr, Vajdahunyad, Sztrigyszentgyörgy) telepedett le.

Egykori magyar királyi állami tanítóképző intézet
Colegiul Național Sabin Drăgoi
Eredetileg:
felsőoktatás
Jelenleg:
iskola / gimnázium / konviktus
Felkeres
Egykori magyar királyi állami tanítóképző intézet
Története

1870-ben vette kezdetét az oktatás a magyar tanítóképző intézetben. Az intézmény a Parva Curiában és a jelenlegi, 1913-ban épült épület helyén korábban álló épületben működött. 1913-ban épült meg a tanítóképző új épülete, amelyben jelenleg román középiskola működik.

Kereskedelem, ipar, vendéglátás
Orient-szálloda
RO HD Deva Hotel Orient (2)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szálló / vendégfogadó
Jelenleg:
ház
Felkeres
Orient-szálloda
Története

Magánlakhelyek
Szecessziós ház
Eredetileg:
ház
Jelenleg:
nincs adat
Felkeres
Szecessziós ház
Története

A 20. század elején épült szecessziós stílusban.

Emlékművek
Decebal szobra
Statuia lui Decebal
Statue of Decebal - Deva 00
Saturnian, CC BY-SA 3.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Decebal szobra
Története

A románok maguk sem tudják eldönteni, hogy a leigázott dákok vagy a hódító rómaiak leszármazottainak hazudják magukat, ezért a biztonság kedvéért Decebalnak és Traianus császárnak is állítottak szobrot Déván. A dákok nyelvéből és kulturájából semmi sem maradt az alig több, mint másfél évszázados római uralom hatására. A románok egyes szavaikat a dákoktól származtatják, de valójában ismeretlen eredetűek, mivel a dákok nyelvéből semmi nem maradt fenn. A rómaiak által alapított Dacia provincia is megszünt létezni 270 körül, amikor is a rómaiak a nagyrészt a katonaságból, illetve a hódításuk után érkezeett telepesekből álló lakosságát a Dunától délre, Moesiába költöztették a germán törzsek támadása elől.

Traianus császár szobra
Statuia lui Traian
RO HD Deva Piata Unirii (5)
Țetcu Mircea Rareș, CC BY-SA 4.0, via Wikimedia Commons
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Traianus császár szobra
Története

1989 után állították. A románok maguk sem tudják eldönteni, hogy a leigázott dákok vagy a hódító rómaiak leszármazottainak hazudják magukat, ezért a biztonság kedvéért Decebalnak és Traianus császárnak is állítottak szobrot Déván. A dákok nyelvéből és kulturájából semmi sem maradt az alig több, mint másfél évszázados római uralom hatására. A románok egyes szavaikat a dákoktól származtatják, de valójában ismeretlen eredetűek, mivel a dákok nyelvéből semmi nem maradt fenn. A rómaiak által alapított Dacia provincia is megszünt létezni 270 körül, amikor is a rómaiak a nagyrészt a katonaságból, illetve a hódításuk után érkezeett telepesekből álló lakosságát a Dunától délre, Moesiába költöztették a germán törzsek támadása elől.

Horiát, Cloșcát és Crișánt ábrázoló féldombormű
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felkeres
Horiát, Cloșcát és Crișánt ábrázoló féldombormű
Története

Az 1784-es oláh parasztfelkelés vezetőinek állít emléket. Az ortodox pópák által a magyarság ellen izgatott a csőcselék a fosztogatások során 4000 erdélyi lakost (többnyire magyarokat és szászokat) gyilkolt le, 133 települést felgyújtottak. Horiát és Cloșcát 1785. február 28-án Gyulafehérváron kerékbe törték, Crișán még a börtönben öngyilkos lett. Tömeges megtorlás nem volt a felkelés után.

Tordai Sándor András mellszobra
Eredetileg:
szobor / emlékmű / dombormű
Jelenleg:
szobor / emlékmű / dombormű
Felekezet:
református
Felkeres
Tordai Sándor András mellszobra
Története

A dévai újabb református templom előtt avatták fel 2004-ben. Tordai Sándor András Tordán született 1529-ban, a wittenbergi egyetem hallgatója volt, ahonnan szülővárosába tért vissza lelkésznek. Jelentős mértékben szerepet vállalt a kálvinista hit erdélyi terjesztésében. 1564-től Déván szolgált, majd Erdély református püspökévé választották. Déván huny el 1579-ben és az itteni templomban temették el.

{"item":"town","set":{"mapcenter":{"lat":"45.8856950000","long":"22.8987340000"},"townlink":"deva","town":{"townId":71,"active":1,"name_HU":"D\u00e9va","name_LO":"Deva","name_GE":"Diemrich;Schlossberg;Denburg","name_LT":"Sargetia","seolink":"deva","listorder":18,"oldcounty":35,"country":4,"division":20,"altitude":"187","gps_lat":"45.8856950000","gps_long":"22.8987340000","population":58,"hungarian_2011":8.53,"population_1910":8654,"hungarian_1910":67.33,"german_1910":3.19,"slovak_1910":0,"romanian_1910":27.93,"rusin_1910":0,"serbian_1910":0,"croatian_1910":0,"slovenian_1910":0,"coatofarms":"","coatofarms_ref":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Costel Munteanu, CC BY-SA 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea - panoramio\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/6\/66\/Cetatea_-_panoramio.jpg\/512px-Cetatea_-_panoramio.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_-_panoramio.jpg\u0022\u003ECostel Munteanu\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","georegion":"Hunyad","river":"Maros","description":"D\u00e9v\u00e1r\u00f3l mindenkinek a Maros foly\u00f3 f\u00f6l\u00f6tt magasod\u00f3 hegyen l\u00e9v\u0151 v\u00e1r jut esz\u00e9be, \u00e9s persze K\u0151m\u0171ves Kelemen t\u00f6rt\u00e9nete. A monda szerint a v\u00e1r falai az \u00e9p\u00edt\u00e9s sor\u00e1n folyton leomlottak, ez\u00e9rt a 12 k\u0151m\u00edves megegyezett, hogy akinek a feles\u00e9ge legel\u0151sz\u00f6r j\u00f6n fel a v\u00e1rhoz, annak feles\u00e9g\u00e9t t\u0171zbe dobj\u00e1k, \u00e9s hamvait a m\u00e9szbe keverik. Az \u00e1ldozat Kelemen feles\u00e9ge lett. A v\u00e1rat IV. B\u00e9la \u00e9p\u00edttette a tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n, \u00e9s kir\u00e1lyi v\u00e1r volt, illetve Erd\u00e9lyben a magyar kir\u00e1ly hatalm\u00e1t k\u00e9pvisel\u0151 vajda birtoka volt. \u00cdgy ker\u00fclt K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 tartom\u00e1ny\u00far kez\u00e9re is, aki ebbe a v\u00e1rba z\u00e1ratta be Bajor Ott\u00f3 tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151t, miut\u00e1n elvette t\u0151le a Szent Koron\u00e1t. Hal\u00e1la ut\u00e1n fiainak sereg\u00e9t K\u00e1roly R\u00f3bert a v\u00e1r alatt verte sz\u00e9t, \u00e9s a v\u00e1rat is elfoglalta. Hunyadi J\u00e1nos is vajdak\u00e9nt jutott birtok\u00e1ba, ahogyan k\u00e9s\u0151bb Szapolyi J\u00e1nos is. Kevesen tudj\u00e1k, hogy az egri diadal ut\u00e1n Dob\u00f3 Istv\u00e1nt erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak nevezt\u00e9k ki, \u00e9s ezzel egy\u00fctt D\u00e9v\u00e1t is megkapta. Az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g idej\u00e9n katonai jelent\u0151s\u00e9ge akkor n\u0151tt meg, amikor 1616-ban Bethlen G\u00e1bor fejedelem k\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gb\u0151l \u00e1tadta Lipp\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, \u00edgy D\u00e9va v\u00e9gv\u00e1r lett. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k azonban sohasem ostromolt\u00e1k meg. A f\u00e9rj\u00e9t\u0151l, Bethlen G\u00e1bor fejedelem unoka\u00f6ccs\u00e9t\u0151l, a v\u00e1rat meg\u00f6r\u00f6kl\u0151 Sz\u00e9chy M\u00e1ria, a k\u00e9s\u0151bbi \u0022mur\u00e1nyi V\u00e9nusz\u0022 itt lelt mened\u00e9ket agressz\u00edv \u00faj f\u00e9rje el\u0151l. A szabads\u00e1gharc alatt a kurucok elfoglalt\u00e1k, t\u0151l\u00fck a labancok Cs\u00e1ky Andr\u00e1s vezet\u00e9s\u00e9vel vett\u00e9k vissza. Ezut\u00e1n az osztr\u00e1kok meger\u0151s\u00edtett\u00e9k, \u00e9s a Horea vezette v\u00e9rszomjas ol\u00e1h cs\u00fcrhe el\u0151l itt lelt mened\u00e9ket Hunyad v\u00e1rmegye nemess\u00e9ge. A v\u00e1rat ezut\u00e1n mag\u00e1ra hagyt\u00e1k, k\u00f6veit is elkezdt\u00e9k elhordani, \u00e9s csak az mentette meg, hogy 1817-ben az ide l\u00e1togat\u00f3 I. Ferenc cs\u00e1sz\u00e1rnak olyannyira megtetszett, hogy elrendelte fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1t. A szabads\u00e1gharc sor\u00e1n az osztr\u00e1k \u0151rs\u00e9ge feladta a v\u00e1rat a magyar honv\u00e9deknek. A szabads\u00e1gharc v\u00e9g\u00e9n azonban a v\u00e1r l\u0151porrakt\u00e1ra mindm\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt f\u00f6lrobbant, t\u00f6bb, mint sz\u00e1z honv\u00e9d hal\u00e1l\u00e1t okozva, \u00e9s romba d\u00f6ntve a v\u00e1rat.","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1241 ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n IV. B\u00e9la \u00e9p\u00edttette. A tov\u00e1bbiakban is az uralkod\u00f3, illetve az erd\u00e9lyi vajda birtok\u00e1ban tal\u00e1ljuk. A rom\u00e1nok szerint a v\u00e1rhegyen egykor d\u00e1k illetve r\u00f3mai er\u0151d\u00edtm\u00e9ny is \u00e1llt, de ennek a r\u00e9g\u00e9szek nyom\u00e1t nem tal\u00e1lt\u00e1k.@1262|H\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt ki IV. B\u00e9la kir\u00e1ly, \u00e9s fia, Istv\u00e1n tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s k\u00f6z\u00f6tt. A h\u00e1bor\u00fat a pozsonyi egyezs\u00e9g z\u00e1rta le az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n, mely szerint felosztott\u00e1k az orsz\u00e1got egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Az orsz\u00e1g keleti fele, bele\u00e9rtve Erd\u00e9lyt, Istv\u00e1nnak jutott.@1264|IV. B\u00e9la t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Istv\u00e1n ellen. K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Gyula j\u00f3r\u00e9szt kunokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sereg\u00e9t Istv\u00e1n h\u00edve, Cs\u00e1k P\u00e9ter D\u00e9va (\u201ecastrum Dewa\u201d) alatt verte meg. Azonban Kem\u00e9ny fia L\u0151rinc orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 serege el\u0151l Istv\u00e1n k\u00e9nytelen volt Feketehalom v\u00e1r\u00e1ba visszavonulni, amit ostrom al\u00e1 vettek.@1265 eleje|A felment\u0151 sereg \u00e9rkez\u00e9sekor Istv\u00e1n kit\u00f6rt Feketehalom v\u00e1r\u00e1b\u00f3l \u00e9s megverte az ostroml\u00f3kat, majd ellent\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fclt, \u00e9s az isaszegi csat\u00e1ban megverte a B\u00e9la macs\u00f3i b\u00e1n \u00e9s K\u0151szegi Nagy Henrik n\u00e1dor vezette kir\u00e1lyi sereget.@1269|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Dewa alakban. A v\u00e1ros egyesek szerint a 'l\u00e1ny' jelent\u00e9s\u0171 szl\u00e1v deva sz\u00f3b\u00f3l. Ez tal\u00e1n \u00f6sszef\u00fcggene a v\u00e1rba befalazott asszony legend\u00e1j\u00e1val. Egy m\u00e1sik feltev\u00e9s szerint egy t\u00fcrk eredet\u0171 \u00f3magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered, melynek eredeti Gy\u0151 alakj\u00e1t az Algy\u0151 helyn\u00e9v \u0151rizte meg.@13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajda tartom\u00e1ny\u00e1hoz tartozott, aki az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az orsz\u00e1g egyik leghatalmasabb oligarch\u00e1ja lett.@#6|@1302-t\u0151l|A d\u00e9vai v\u00e1r volt az erd\u00e9lyi alvajd\u00e1k sz\u00e9khelye.@1307|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 elfogta az Erd\u00e9lybe h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6tni \u00e9rkez\u0151 Bajor Ott\u00f3t, akit 1305-ben \u00e9rv\u00e9nytelen\u00fcl magyar kir\u00e1lly\u00e1 koron\u00e1ztak. Bajor Ott\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig a d\u00e9vai v\u00e1rban raboskodott, m\u00edg v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben elengedt\u00e9k. K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 azonban mag\u00e1n\u00e1l tartotta a Szent Koron\u00e1t.@1309|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 \u00e1tadta a Szent Koron\u00e1t K\u00e1roly R\u00f3bertnek, miut\u00e1n Gentilis p\u00e1pai leg\u00e1tus kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9ssel fenyegette meg.@1316|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 meghalt. I. K\u00e1roly a Pok nemb\u00e9li Mikl\u00f3st nevezte ki erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak, amit K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 fiai nem fogadtak el. D\u00e9va alatt a kir\u00e1lyi sereg megverte a K\u00e1n fiak sereg\u00e9t, \u00e9s elfoglalta a v\u00e1rat is. Ezt k\u00f6vet\u0151en az erd\u00e9lyi vajd\u00e1k rendelkeztek D\u00e9v\u00e1val.@1442-t\u0151l|Hunyadi J\u00e1nos \u00e9s \u00dajlaki Mikl\u00f3s, mint erd\u00e9lyi vajd\u00e1k rendelkeztek D\u00e9v\u00e1val.@1443-1444 k\u00f6r\u00fcl|I. Ul\u00e1szl\u00f3 Hunyadinak adom\u00e1nyozta D\u00e9v\u00e1t, de miut\u00e1n az 1444-es v\u00e1rnai csat\u00e1ban a kir\u00e1ly elesett, Hunyadit nem iktatt\u00e1k be, \u00e9s kir\u00e1lyi v\u00e1r maradt.@1453|V. L\u00e1szl\u00f3 Hunyadi J\u00e1nosnak adom\u00e1nyozta.@#7|@1456|Hunyadi J\u00e1nos pestisben elhunyt, D\u00e9v\u00e1t m\u00e1s v\u00e1rakkal egyetemben \u00f6zvegy\u00e9nek, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9betnek vissza kellett szolg\u00e1ltatni a kir\u00e1lynak.@1457|V. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly elhunyt, a v\u00e1r Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly kez\u00e9re ker\u00fclt, aki azt \u00e1tengedte unoka\u00f6ccs\u00e9nek, Hunyadi M\u00e1ty\u00e1snak.@1490|II. Ul\u00e1szl\u00f3 ecsedi B\u00e1thory Istv\u00e1n orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3nak \u00e9s erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak adom\u00e1nyozta. K\u00e9s\u0151bb Szapolyi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajda kez\u00e9re ker\u00fclt.@1504|Corvin J\u00e1nos hal\u00e1l\u00e1ig a Hunyadi-csal\u00e1d kez\u00e9n volt.@#8|@1526 ut\u00e1n|A moh\u00e1csi v\u00e9sz ut\u00e1n Per\u00e9nyi P\u00e9ter vajda kapta meg.@1529|Szapolyai J\u00e1nos szerezte meg.@1539|Szapolyai J\u00e1nos feles\u00e9g\u00e9nek, Izabella kir\u00e1lyn\u00e9nak adta jegyaj\u00e1nd\u00e9kba.@#9|@1550 november|Itt aratott gy\u0151zelmet enyingi T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos, hunyadi f\u0151isp\u00e1n K\u00e1szim t\u00f6r\u00f6k pasa el\u0151hadain. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal okozott k\u00e1rokat k\u00e9s\u0151bb kijav\u00edtott\u00e1k.@1551|Ferdin\u00e1nd kez\u00e9re ker\u00fclt. A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel. Ezut\u00e1n a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k b\u00fcntet\u0151 hadj\u00e1ratot ind\u00edtottak Magyarorsz\u00e1g ellen.@1552|A t\u00f6r\u00f6k megtorl\u00f3 hadj\u00e1rat\u00e1ban elesett Temesv\u00e1r, Solymos \u00e9s Lippa, ez\u00e9rt D\u00e9va v\u00e9gv\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lt.@1553|Ferdin\u00e1nd Kendy Ferencet \u00e9s Dob\u00f3 Istv\u00e1nt nevezte ki erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak, \u00e9s Dob\u00f3 az egri diadal\u00e9rt jutalmul megkapta D\u00e9va \u00e9s Szamos\u00fajv\u00e1r v\u00e1rait.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556|Az Erd\u00e9lybe visszat\u00e9r\u0151 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 kez\u00e9re ker\u00fclt a v\u00e1r. Dob\u00f3t az erd\u00e9lyi rendek megfosztott\u00e1k vajdai c\u00edm\u00e9t\u0151l \u00e9s k\u00f6zel 10 h\u00f3napon \u00e1t tartott\u00e1k fogva Szamos\u00fajv\u00e1r v\u00e1r\u00e1ban, am\u00edg meg nem sz\u00f6k\u00f6tt.@16. sz\u00e1zad|Ebben a v\u00e1rban raboskodott Dob\u00f3 Istv\u00e1n, az egri h\u0151s, aki Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 parancs\u00e1ra ker\u00fclt fogs\u00e1gba.@#10|@1579. november 15.|A d\u00e9vai v\u00e1r b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben halt meg D\u00e1vid Ferenc, Erd\u00e9ly els\u0151 unit\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6ke. 1567-ben a maga is unit\u00e1rius hitre t\u00e9rt J\u00e1nos Zsigmond fejedelem D\u00e1vid Ferenc rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00edtotta a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri nyomd\u00e1t. J\u00e1nos Zsigmond hal\u00e1la ut\u00e1n a katolikus B\u00e1thory Istv\u00e1n lett a fejedelem, aki elvette a nyomd\u00e1t az unit\u00e1riusokt\u00f3l \u00e9s hit\u00faj\u00edt\u00e1si tilalmat vezetett be. 1579-ben vett\u00e9k \u0151rizetbe D\u00e1vid Ferencet J\u00e9zus istens\u00e9g\u00e9t tagad\u00f3 tanai miatt, \u00e9s a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lte.@1580 k\u00f6r\u00fcl|A katonai jelent\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00e1rat ism\u00e9t meger\u0151s\u00edtett\u00e9k.@1581|Geszthy Ferenc Erd\u00e9lybe \u00e9rkezett, ahol B\u00e1thory Krist\u00f3f fejedelem tan\u00e1csosa \u00e9s D\u00e9va v\u00e1rkapit\u00e1nya lett. B\u0151v\u00edt\u00e9seket hajtott v\u00e9gre \u00e9s a v\u00e1r alatt udvarh\u00e1zat l\u00e9tes\u00edtett. Geszthy saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n jelentette meg a Heltai G\u00e1sp\u00e1r Bibli\u00e1ja nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 \u00d3testamentum ford\u00edt\u00e1st.@#12|@1594|B\u00e1thory Zsigmond D\u00e9v\u00e1t Geszthy Ferencnek adom\u00e1nyozta. 1595-ben elhunyt, \u00e9s hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l l\u00e9trehozta az els\u0151 d\u00e9vai iskol\u00e1t. \u00d6zvegye, Horv\u00e1th Anna 1596-ban visszaadta a v\u00e1rat B\u00e1thory Zsigmondnak. Ezt k\u00f6vet\u0151en a fejedelmek kez\u00e9n volt.@1603. szeptember 9.|Itt akarta kiv\u00e9geztetni Giorgio Basta osztr\u00e1k t\u00e1bornok az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g f\u0151urait.@#13|@#14|@1610|B\u00e1thory G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem Bethlen G\u00e1bornak adom\u00e1nyozta D\u00e9v\u00e1t.@1614|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem feles\u00e9g\u00e9nek, K\u00e1rolyi Zsuzsann\u00e1nak adom\u00e1nyozta, aki 1622-ben hunyt el.@1616|D\u00e9va jelent\u0151s\u00e9ge, mint Erd\u00e9ly v\u00e9gv\u00e1ra megn\u0151tt, miut\u00e1n Bethlen G\u00e1bor fejedelem \u00e1tadta Lipp\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, ami\u00e9rt azok hatalomra seg\u00edtett\u00e9k \u0151t. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9gsem t\u00f6rt\u00e9nt meg a korszak haditechnikai v\u00e9d\u0151m\u0171veivel val\u00f3 ki\u00e9p\u00edt\u00e9se. A h\u00f3d\u00edt\u00f3 t\u00f6r\u00f6k sohasem ostromolta meg.@#15|@#16|@1621|Bethlen G\u00e1bor a Geszthy Ferenc \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett udvarh\u00e1zat renesz\u00e1nsz palot\u00e1v\u00e1 alak\u00edtotta. Az\u00f3ta Bethlen-kast\u00e9lynak is nevezik.@1622|A v\u00e1r Bethlen Istv\u00e1nnak, Bethlen G\u00e1bor fejedelem unoka\u00f6ccs\u00e9nek birtok\u00e1ba ker\u00fclt. 1627-ben \u0151 feles\u00e9g\u00fcl vette Sz\u00e9chy M\u00e1ri\u00e1t, a k\u00e9s\u0151bbi \u0022mur\u00e1nyi V\u00e9nuszt\u0022.@1632|Bethlen Istv\u00e1n fiatalon elhunyt. Sz\u00e9chy M\u00e1ria a d\u00e9vai udvarh\u00e1zban \u00e9lt. 1634-ben \u00fajra f\u00e9rjez ment Kun Istv\u00e1n szatm\u00e1ri f\u0151isp\u00e1nhoz, de hamarosan elhagyta \u00e9s visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt D\u00e9v\u00e1ra. Kun Istv\u00e1n katon\u00e1kkal ment ut\u00e1na, de Sz\u00e9chy M\u00e1ri\u00e1nak siker\u00fclt felsz\u00f6kni a v\u00e1rba, amit m\u00e1r nem mertek megostromolni.@1640|Sz\u00e9chy M\u00e1ria eladta D\u00e9v\u00e1t I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelemnek. I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a v\u00e1r keleti oldal\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9re a kerek b\u00e1stya.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Barcsay \u00c1kosnak adom\u00e1nyozta D\u00e9v\u00e1t.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette. 1660. m\u00e1jus 22-\u00e9n a sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660. december 31.|Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l, miut\u00e1n testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t a tr\u00f3nk\u00f6vetel\u0151 Kem\u00e9ny J\u00e1nos legy\u0151zte. D\u00e9va v\u00e1r\u00e1t a n\u00e9met \u0151rs\u00e9ge j\u00e1tszotta \u00e1t Kem\u00e9ny J\u00e1nos kez\u00e9re. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1661-1690|I. Apafi Mih\u00e1ly fejedelems\u00e9ge alatt j\u00f3r\u00e9szt b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt szolg\u00e1lt.@#23|@#25|@#26|@1701|Elker\u00fclte a Habsburg Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal a magyar v\u00e1rakra kimondott felrobbant\u00e1si parancsot, mivel a falai k\u00f6z\u00e9 vez\u00e9nyelt katonas\u00e1g feladata lett a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletek forrong\u00f3 n\u00e9peinek a fel\u00fcgyelete.@#27|@1704|Kuruc k\u00e9zre jutott.@1706|Cs\u00e1ky Andr\u00e1s h\u00e1rom h\u00f3napos ostrommal visszafoglalta a cs\u00e1sz\u00e1riaknak.@1711\u20131712|D\u00e9v\u00e1ban a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k el\u0151l menek\u00fcl\u0151 r\u00f3mai-katolikus bolg\u00e1r keresked\u0151k telepedtek meg. Jelent\u0151s befoly\u00e1sra tettek szert a v\u00e1rosban@1717-1719|Steinville t\u00e1bornok, Erd\u00e9ly katonai parancsnoka a v\u00e1r s\u00e9r\u00fcl\u00e9seit kijav\u00edttatta, meger\u0151s\u00edttette \u00e9s Vauban-rendszer\u0171v\u00e9 b\u0151v\u00edttette.@1724|Ferences rendh\u00e1zat kezdtek \u00e9p\u00edteni a bolg\u00e1r keresked\u0151k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val.@1733|A v\u00e1r a Haller csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt,@1738|Nagy pestisj\u00e1rv\u00e1ny puszt\u00edtotta a v\u00e1rost.@1752|A v\u00e1rat gr\u00f3f Maximilian Ulisse Broune fel\u00faj\u00edttatta \u00e9s meger\u0151s\u00edttette, b\u00e1r katonai \u00e9rt\u00e9ke m\u00e1r csek\u00e9ly volt.@1773|II. J\u00f3zsef tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s l\u00e1togatta meg.@1784|Az ol\u00e1h Horea vezette parasztfelkel\u00e9s el\u0151l ide menek\u00fclt Hunyad v\u00e1rmegye nemess\u00e9g\u00e9nek jelent\u0151s r\u00e9sze. Itt v\u00e9gezt\u00e9k ki a M\u00f3cf\u00f6ldr\u0151l indult Horea vezette felkel\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny elfogott r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9t. II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1800|A v\u00e1r \u00e9rt\u00e9keit el\u00e1rverezt\u00e9k, amiket mind\u00f6ssze 150 forint\u00e9rt Pog\u00e1ny Franciska v\u00e1s\u00e1rolta meg, aki minden mozd\u00edthat\u00f3t elhordott bel\u0151le. A v\u00e1r k\u00f6veit a v\u00e1rosban foly\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez haszn\u00e1lt\u00e1k fel.@1817|Az ide l\u00e1togat\u00f3 I. Ferenc osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1rnak \u00e9s magyar kir\u00e1lynak megtetszett a v\u00e1r \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke, ez\u00e9rt elrendelte a v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se 12 esztend\u0151ig tartott \u00e9s 216 ezer forintba ker\u00fclt.@#28|@1848|A szabads\u00e1gharc kit\u00f6r\u00e9sekor osztr\u00e1k \u0151rs\u00e9g \u00e1llt a v\u00e1rban.@1849. febru\u00e1r 7.|Kem\u00e9ny Farkas magyar forradalmi sereg\u00e9t itt lept\u00e9k meg az Avram Iancu vezette, osztr\u00e1kbar\u00e1t rom\u00e1n n\u00e9pf\u00f6lkel\u0151k, s csak Bethlen meg\u00e9rkez\u00e9se mentette f\u00f6l a forradalmi csapatokat a szorongatott helyzetb\u0151l.@1849. m\u00e1jus 27.|A v\u00e1rat 200 f\u0151nyi osztr\u00e1k \u0151rs\u00e9ge n\u00e9gy h\u00e9t k\u00f6r\u00fclz\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n \u00e1tadta a magyar honv\u00e9dseregnek. A magyarok az osztr\u00e1kokat hagyt\u00e1k Temesv\u00e1rra elvonulni. A v\u00e1rban Bem l\u0151szerrakt\u00e1rat rendezett be.@1849. augusztus 13.|A vesztes temesv\u00e1ri csata ut\u00e1n a v\u00e1r l\u0151porrakt\u00e1ra mindm\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt f\u00f6lrobbant, t\u00f6bb, mint sz\u00e1z honv\u00e9d hal\u00e1l\u00e1t okozva. Az\u00f3ta az egykor fontos katonai er\u0151ss\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3, s az eg\u00e9sz V\u00e1rhegyet ural\u00f3 v\u00e1rrendszernek ma m\u00e1r csak a V\u00e1rhegy orm\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 falai \u00e1llnak.@1849. augusztus 18.|Itt tette le a fegyvert Bem ap\u00f3 \u00e9s Guyon magyar sereg\u00e9nek a maradv\u00e1nya az osztr\u00e1k hader\u0151 el\u0151tt.@#30|@#31|@1916|Rom\u00e1nia augusztus 27-\u00e9n hadat \u00fczent az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchi\u00e1nak \u00e9s t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Magyarorsz\u00e1g ellen ellen. Ez hatalmas menek\u00fclt hull\u00e1mot ind\u00edtott el Erd\u00e9lyb\u0151l, mivel a lakoss\u00e1g f\u00e9lt az 1848-49-es rom\u00e1n etnikai tisztogat\u00e1sok megism\u00e9tl\u0151d\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az osztr\u00e1k-magyar \u00e9s n\u00e9met er\u0151k okt\u00f3ber k\u00f6zep\u00e9re kiszor\u00edtott\u00e1k a megsz\u00e1ll\u00f3kat az orsz\u00e1gb\u00f3l \u00e9s december 6-\u00e1n elfoglalt\u00e1k Bukarestet. Rom\u00e1nia megadta mag\u00e1t \u00e9s 1918. m\u00e1jus 7-\u00e9n k\u00fcl\u00f6nb\u00e9k\u00e9t k\u00f6t\u00f6tt a k\u00f6zponti hatalmakkal.@1918|November 3-\u00e1n az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia al\u00e1\u00edrta a fegyversz\u00fcnetet. Rom\u00e1nia ezut\u00e1n november 10-\u00e9n hadat \u00fczent N\u00e9metorsz\u00e1gnak, mind\u00f6ssze egy nappal az el\u0151tt, hogy a n\u00e9metek al\u00e1\u00edrt\u00e1k volna a fegyversz\u00fcnetet Compi\u00e8gne mellett. Ezut\u00e1n a rom\u00e1nok t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtottak az ellen a Magyarorsz\u00e1g ellen, amely m\u00e1r kor\u00e1bban felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl besz\u00fcntette a harcot az Antant k\u00f6vetel\u00e9s\u00e9re. Az Antant csak ut\u00f3lag ismerte el Rom\u00e1ni\u00e1t a gy\u0151ztesek k\u00f6z\u00f6tt.@#32|@1918-t\u00f3l|1922-ig 197.000 magyar k\u00e9nyszer\u00fclt elhagyni a rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s al\u00e1 ker\u00fclt orsz\u00e1gr\u00e9szt. 1939-ig tov\u00e1bbi 169.000 magyar hagyta el Erd\u00e9lyt, f\u0151leg arisztokrat\u00e1k, \u00e9rtelmis\u00e9giek, \u00e9s jelent\u0151s sz\u00e1mban f\u00f6ldm\u0171vesek is. Nagyobb r\u00e9sz\u00fck Magyarorsz\u00e1gra k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. A rom\u00e1n megsz\u00e1ll\u00e1s el\u0151tt 1.662.000 magyar \u00e9lt Erd\u00e9lyben, a lakoss\u00e1g 32 sz\u00e1zal\u00e9ka.@#36|@1950-es \u00e9vekt\u0151l|Erd\u00e9lybe Moldv\u00e1b\u00f3l 800 ezer rom\u00e1nt telep\u00edtettek be, de sokan \u00e9rkeztek Havasalf\u00f6ldr\u0151l is. A c\u00e9l a v\u00e1rosok elrom\u00e1nos\u00edt\u00e1sa, illetve a magyar etnikai t\u00f6mb\u00f6k fellaz\u00edt\u00e1sa volt. M\u00edg kor\u00e1bban csak n\u00e9h\u00e1ny kisv\u00e1rosban volt rom\u00e1n t\u00f6bbs\u00e9g, ezt m\u00e1ra siker\u00fclt megford\u00edtaniuk.@2010|A V\u00e1rban nagym\u00e9ret\u0171 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok kezd\u0151dtek el.@2002|Erd\u00e9ly lakoss\u00e1ga 7,2 milli\u00f3 f\u0151 volt, melyb\u0151l 1,42 milli\u00f3 magyar (1910-ben 5,2 milli\u00f3b\u00f3l 1,65 milli\u00f3 magyar volt). A rom\u00e1nok ar\u00e1nya 53,78%-r\u00f3l 74,69%-ra n\u0151tt, a magyarok ar\u00e1nya 31,64%-r\u00f3l 19,6%-ra cs\u00f6kkent, a n\u00e9metek ar\u00e1nya 10,75%-r\u00f3l 1% al\u00e1 esett.&studhist.blog.hu: D\u00e9va v\u00e1ra \u00e9s a tizenk\u00e9t k\u0151mives|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/11\/30\/deva_vara_es_a_tizenket_komives\nstudhist.blog.hu: D\u00e9va v\u00e1ra \u00e9s a Mur\u00e1nyi V\u00e9nusz|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/12\/06\/deva_vara_es_a_muranyi_venusz"},"castles":[{"castleId":169,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Cetatea Devei","settlement_HU":"D\u00e9va","settlement_LO":"Deva","address":"Strada Cet\u0103\u021bii","listorder":2,"gps_lat":"45.8887860000","gps_long":"22.8969100000","oldcounty":35,"country":4,"division":20,"cond":3,"entrance":1,"varaklink":"https:\/\/varak.hu\/latnivalo\/index\/1432-Deva-Var\/","homepage":"","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Radu Muntean, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Plutitoare.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Cetatea Plutitoare\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/4\/4d\/Cetatea_Plutitoare.jpg\/512px-Cetatea_Plutitoare.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Cetatea_Plutitoare.jpg\u0022\u003ERadu Muntean\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"D\u00e9va v\u00e1ra","seolink":"deva-vara","georegion":"Ruszka-havas, B\u00e1ns\u00e1gi-hegyvid\u00e9k","description":"","nameorigin":"","history":"#1|@#3|@#5|@1241 ut\u00e1n|A tat\u00e1rj\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n IV. B\u00e9la \u00e9p\u00edttette. A tov\u00e1bbiakban is az uralkod\u00f3, illetve az erd\u00e9lyi vajda birtok\u00e1ban tal\u00e1ljuk. A rom\u00e1nok szerint a v\u00e1rhegyen egykor d\u00e1k illetve r\u00f3mai er\u0151d\u00edtm\u00e9ny is \u00e1llt, de ennek a r\u00e9g\u00e9szek nyom\u00e1t nem tal\u00e1lt\u00e1k.@1262|H\u00e1bor\u00fa t\u00f6rt ki IV. B\u00e9la kir\u00e1ly, \u00e9s fia, Istv\u00e1n tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s k\u00f6z\u00f6tt. A h\u00e1bor\u00fat a pozsonyi egyezs\u00e9g z\u00e1rta le az \u00e9v v\u00e9g\u00e9n, mely szerint felosztott\u00e1k az orsz\u00e1got egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Az orsz\u00e1g keleti fele, bele\u00e9rtve Erd\u00e9lyt, Istv\u00e1nnak jutott.@1264|IV. B\u00e9la t\u00e1mad\u00e1st ind\u00edtott Istv\u00e1n ellen. K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Gyula j\u00f3r\u00e9szt kunokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 sereg\u00e9t Istv\u00e1n h\u00edve, Cs\u00e1k P\u00e9ter D\u00e9va (\u201ecastrum Dewa\u201d) alatt verte meg. Azonban Kem\u00e9ny fia L\u0151rinc orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3 serege el\u0151l Istv\u00e1n k\u00e9nytelen volt Feketehalom v\u00e1r\u00e1ba visszavonulni, amit ostrom al\u00e1 vettek.@1265 eleje|A felment\u0151 sereg \u00e9rkez\u00e9sekor Istv\u00e1n kit\u00f6rt Feketehalom v\u00e1r\u00e1b\u00f3l \u00e9s megverte az ostroml\u00f3kat, majd ellent\u00e1mad\u00e1sba lend\u00fclt, \u00e9s az isaszegi csat\u00e1ban megverte a B\u00e9la macs\u00f3i b\u00e1n \u00e9s K\u0151szegi Nagy Henrik n\u00e1dor vezette kir\u00e1lyi sereget.@1269|El\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k Dewa alakban. A v\u00e1ros egyesek szerint a 'l\u00e1ny' jelent\u00e9s\u0171 szl\u00e1v deva sz\u00f3b\u00f3l. Ez tal\u00e1n \u00f6sszef\u00fcggene a v\u00e1rba befalazott asszony legend\u00e1j\u00e1val. Egy m\u00e1sik feltev\u00e9s szerint egy t\u00fcrk eredet\u0171 \u00f3magyar szem\u00e9lyn\u00e9vb\u0151l ered, melynek eredeti Gy\u0151 alakj\u00e1t az Algy\u0151 helyn\u00e9v \u0151rizte meg.@13. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9t\u0151l|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 erd\u00e9lyi vajda tartom\u00e1ny\u00e1hoz tartozott, aki az \u00c1rp\u00e1d-h\u00e1z kihal\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en az orsz\u00e1g egyik leghatalmasabb oligarch\u00e1ja lett.@#6|@1302-t\u0151l|A d\u00e9vai v\u00e1r volt az erd\u00e9lyi alvajd\u00e1k sz\u00e9khelye.@1307|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 elfogta az Erd\u00e9lybe h\u00e1zass\u00e1got k\u00f6tni \u00e9rkez\u0151 Bajor Ott\u00f3t, akit 1305-ben \u00e9rv\u00e9nytelen\u00fcl magyar kir\u00e1lly\u00e1 koron\u00e1ztak. Bajor Ott\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napig a d\u00e9vai v\u00e1rban raboskodott, m\u00edg v\u00e1lts\u00e1gd\u00edj ellen\u00e9ben elengedt\u00e9k. K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 azonban mag\u00e1n\u00e1l tartotta a Szent Koron\u00e1t.@1309|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 \u00e1tadta a Szent Koron\u00e1t K\u00e1roly R\u00f3bertnek, miut\u00e1n Gentilis p\u00e1pai leg\u00e1tus kik\u00f6z\u00f6s\u00edt\u00e9ssel fenyegette meg.@1316|K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 meghalt. I. K\u00e1roly a Pok nemb\u00e9li Mikl\u00f3st nevezte ki erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak, amit K\u00e1n L\u00e1szl\u00f3 fiai nem fogadtak el. D\u00e9va alatt a kir\u00e1lyi sereg megverte a K\u00e1n fiak sereg\u00e9t, \u00e9s elfoglalta a v\u00e1rat is. Ezt k\u00f6vet\u0151en az erd\u00e9lyi vajd\u00e1k rendelkeztek D\u00e9v\u00e1val.@1442-t\u0151l|Hunyadi J\u00e1nos \u00e9s \u00dajlaki Mikl\u00f3s, mint erd\u00e9lyi vajd\u00e1k rendelkeztek D\u00e9v\u00e1val.@1443-1444 k\u00f6r\u00fcl|I. Ul\u00e1szl\u00f3 Hunyadinak adom\u00e1nyozta D\u00e9v\u00e1t, de miut\u00e1n az 1444-es v\u00e1rnai csat\u00e1ban a kir\u00e1ly elesett, Hunyadit nem iktatt\u00e1k be, \u00e9s kir\u00e1lyi v\u00e1r maradt.@1453|V. L\u00e1szl\u00f3 Hunyadi J\u00e1nosnak adom\u00e1nyozta.@#7|@1456|Hunyadi J\u00e1nos pestisben elhunyt, D\u00e9v\u00e1t m\u00e1s v\u00e1rakkal egyetemben \u00f6zvegy\u00e9nek, Szil\u00e1gyi Erzs\u00e9betnek vissza kellett szolg\u00e1ltatni a kir\u00e1lynak.@1457|V. L\u00e1szl\u00f3 kir\u00e1ly elhunyt, a v\u00e1r Szil\u00e1gyi Mih\u00e1ly kez\u00e9re ker\u00fclt, aki azt \u00e1tengedte unoka\u00f6ccs\u00e9nek, Hunyadi M\u00e1ty\u00e1snak.@1490|II. Ul\u00e1szl\u00f3 ecsedi B\u00e1thory Istv\u00e1n orsz\u00e1gb\u00edr\u00f3nak \u00e9s erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak adom\u00e1nyozta. K\u00e9s\u0151bb Szapolyi J\u00e1nos erd\u00e9lyi vajda kez\u00e9re ker\u00fclt.@1504|Corvin J\u00e1nos hal\u00e1l\u00e1ig a Hunyadi-csal\u00e1d kez\u00e9n volt.@#8|@1526 ut\u00e1n|A moh\u00e1csi v\u00e9sz ut\u00e1n Per\u00e9nyi P\u00e9ter vajda kapta meg.@1529|Szapolyai J\u00e1nos szerezte meg.@1539|Szapolyai J\u00e1nos feles\u00e9g\u00e9nek, Izabella kir\u00e1lyn\u00e9nak adta jegyaj\u00e1nd\u00e9kba.@#9|@1550 november|Itt aratott gy\u0151zelmet enyingi T\u00f6r\u00f6k J\u00e1nos, hunyadi f\u0151isp\u00e1n K\u00e1szim t\u00f6r\u00f6k pasa el\u0151hadain. A t\u00f6r\u00f6k\u00f6k \u00e1ltal okozott k\u00e1rokat k\u00e9s\u0151bb kijav\u00edtott\u00e1k.@1551|Ferdin\u00e1nd kez\u00e9re ker\u00fclt. A gyermek J\u00e1nos Zsigmond gy\u00e1mja, Fr\u00e1ter Gy\u00f6rgy Castaldo cs\u00e1sz\u00e1ri sereg\u00e9vel r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtette Izabella kir\u00e1lyn\u00e9t, hogy adja \u00e1t az orsz\u00e1g\u00e1t (a keleti magyar kir\u00e1lys\u00e1got) Ferdin\u00e1ndnak. Izabella Lengyelorsz\u00e1gba t\u00e1vozott gyermek\u00e9vel, a tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6ssel.@1552|A t\u00f6r\u00f6k megtorl\u00f3 hadj\u00e1rat\u00e1ban elesett Temesv\u00e1r, Solymos \u00e9s Lippa, ez\u00e9rt D\u00e9va v\u00e9gv\u00e1rr\u00e1 v\u00e1lt.@1553|Ferdin\u00e1nd Kendy Ferencet \u00e9s Dob\u00f3 Istv\u00e1nt nevezte ki erd\u00e9lyi vajd\u00e1nak, \u00e9s Dob\u00f3 az egri diadal\u00e9rt jutalmul megkapta D\u00e9va \u00e9s Szamos\u00fajv\u00e1r v\u00e1rait.@1556|A Habsburg uralommal el\u00e9gedetlen erd\u00e9lyi rendek visszah\u00edvt\u00e1k Izabella kir\u00e1lyn\u0151t a tr\u00f3nra, amihez a szult\u00e1n is hozz\u00e1j\u00e1rult. Visszat\u00e9rve visszavette a hatalmat kelet-magyarorsz\u00e1g felett.@1556|Az Erd\u00e9lybe visszat\u00e9r\u0151 Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 kez\u00e9re ker\u00fclt a v\u00e1r. Dob\u00f3t az erd\u00e9lyi rendek megfosztott\u00e1k vajdai c\u00edm\u00e9t\u0151l \u00e9s k\u00f6zel 10 h\u00f3napon \u00e1t tartott\u00e1k fogva Szamos\u00fajv\u00e1r v\u00e1r\u00e1ban, am\u00edg meg nem sz\u00f6k\u00f6tt.@16. sz\u00e1zad|Ebben a v\u00e1rban raboskodott Dob\u00f3 Istv\u00e1n, az egri h\u0151s, aki Izabella kir\u00e1lyn\u00e9 parancs\u00e1ra ker\u00fclt fogs\u00e1gba.@#10|@1579. november 15.|A d\u00e9vai v\u00e1r b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben halt meg D\u00e1vid Ferenc, Erd\u00e9ly els\u0151 unit\u00e1rius p\u00fcsp\u00f6ke. 1567-ben a maga is unit\u00e1rius hitre t\u00e9rt J\u00e1nos Zsigmond fejedelem D\u00e1vid Ferenc rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00edtotta a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri nyomd\u00e1t. J\u00e1nos Zsigmond hal\u00e1la ut\u00e1n a katolikus B\u00e1thory Istv\u00e1n lett a fejedelem, aki elvette a nyomd\u00e1t az unit\u00e1riusokt\u00f3l \u00e9s hit\u00faj\u00edt\u00e1si tilalmat vezetett be. 1579-ben vett\u00e9k \u0151rizetbe D\u00e1vid Ferencet J\u00e9zus istens\u00e9g\u00e9t tagad\u00f3 tanai miatt, \u00e9s a gyulafeh\u00e9rv\u00e1ri orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s \u00e9letfogytiglani b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lte.@1580 k\u00f6r\u00fcl|A katonai jelent\u0151s\u00e9g\u0171 v\u00e1rat ism\u00e9t meger\u0151s\u00edtett\u00e9k.@1581|Geszthy Ferenc Erd\u00e9lybe \u00e9rkezett, ahol B\u00e1thory Krist\u00f3f fejedelem tan\u00e1csosa \u00e9s D\u00e9va v\u00e1rkapit\u00e1nya lett. B\u0151v\u00edt\u00e9seket hajtott v\u00e9gre \u00e9s a v\u00e1r alatt udvarh\u00e1zat l\u00e9tes\u00edtett. Geszthy saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n jelentette meg a Heltai G\u00e1sp\u00e1r Bibli\u00e1ja nyom\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt els\u0151 rom\u00e1n nyelv\u0171 \u00d3testamentum ford\u00edt\u00e1st.@#12|@1594|B\u00e1thory Zsigmond D\u00e9v\u00e1t Geszthy Ferencnek adom\u00e1nyozta. 1595-ben elhunyt, \u00e9s hagyat\u00e9k\u00e1b\u00f3l l\u00e9trehozta az els\u0151 d\u00e9vai iskol\u00e1t. \u00d6zvegye, Horv\u00e1th Anna 1596-ban visszaadta a v\u00e1rat B\u00e1thory Zsigmondnak. Ezt k\u00f6vet\u0151en a fejedelmek kez\u00e9n volt.@1603. szeptember 9.|Itt akarta kiv\u00e9geztetni Giorgio Basta osztr\u00e1k t\u00e1bornok az Erd\u00e9lyi Fejedelems\u00e9g f\u0151urait.@#13|@#14|@1610|B\u00e1thory G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem Bethlen G\u00e1bornak adom\u00e1nyozta D\u00e9v\u00e1t.@1614|Bethlen G\u00e1bor erd\u00e9lyi fejedelem feles\u00e9g\u00e9nek, K\u00e1rolyi Zsuzsann\u00e1nak adom\u00e1nyozta, aki 1622-ben hunyt el.@1616|D\u00e9va jelent\u0151s\u00e9ge, mint Erd\u00e9ly v\u00e9gv\u00e1ra megn\u0151tt, miut\u00e1n Bethlen G\u00e1bor fejedelem \u00e1tadta Lipp\u00e1t a t\u00f6r\u00f6k\u00f6knek, ami\u00e9rt azok hatalomra seg\u00edtett\u00e9k \u0151t. Ennek ellen\u00e9re m\u00e9gsem t\u00f6rt\u00e9nt meg a korszak haditechnikai v\u00e9d\u0151m\u0171veivel val\u00f3 ki\u00e9p\u00edt\u00e9se. A h\u00f3d\u00edt\u00f3 t\u00f6r\u00f6k sohasem ostromolta meg.@#15|@#16|@1621|Bethlen G\u00e1bor a Geszthy Ferenc \u00e1ltal \u00e9p\u00edttetett udvarh\u00e1zat renesz\u00e1nsz palot\u00e1v\u00e1 alak\u00edtotta. Az\u00f3ta Bethlen-kast\u00e9lynak is nevezik.@1622|A v\u00e1r Bethlen Istv\u00e1nnak, Bethlen G\u00e1bor fejedelem unoka\u00f6ccs\u00e9nek birtok\u00e1ba ker\u00fclt. 1627-ben \u0151 feles\u00e9g\u00fcl vette Sz\u00e9chy M\u00e1ri\u00e1t, a k\u00e9s\u0151bbi \u0022mur\u00e1nyi V\u00e9nuszt\u0022.@1632|Bethlen Istv\u00e1n fiatalon elhunyt. Sz\u00e9chy M\u00e1ria a d\u00e9vai udvarh\u00e1zban \u00e9lt. 1634-ben \u00fajra f\u00e9rjez ment Kun Istv\u00e1n szatm\u00e1ri f\u0151isp\u00e1nhoz, de hamarosan elhagyta \u00e9s visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt D\u00e9v\u00e1ra. Kun Istv\u00e1n katon\u00e1kkal ment ut\u00e1na, de Sz\u00e9chy M\u00e1ri\u00e1nak siker\u00fclt felsz\u00f6kni a v\u00e1rba, amit m\u00e1r nem mertek megostromolni.@1640|Sz\u00e9chy M\u00e1ria eladta D\u00e9v\u00e1t I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelemnek. I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy idej\u00e9n \u00e9p\u00fclt a v\u00e1r keleti oldal\u00e1nak v\u00e9delm\u00e9re a kerek b\u00e1stya.@#17|@#18|@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Barcsay \u00c1kosnak adom\u00e1nyozta D\u00e9v\u00e1t.@1657|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy erd\u00e9lyi fejedelem X. K\u00e1roly Guszt\u00e1v sv\u00e9d kir\u00e1llyal sz\u00f6vetkezve hadj\u00e1ratot ind\u00edtott Lengyelorsz\u00e1g ellen. A c\u00e9lja a lengyel korona megszerz\u00e9se volt annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy egyes\u00edtse a lengyel, magyar \u00e9s rom\u00e1n er\u0151ket a t\u00f6r\u00f6k ellen. A harcok eleinte magyar sikereket hoztak, II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy Krakk\u00f3t, majd Vars\u00f3t is elfoglalta. Ezut\u00e1n a sv\u00e9d kir\u00e1ly mag\u00e1ra hagyta. A bossz\u00fa\u00e1ll\u00f3 lengyelek bet\u00f6rtek \u00c9szak-Erd\u00e9lybe, fel\u00e9gett\u00e9k a v\u00e9dtelen falvakat, templomokat, kast\u00e9lyokat romboltak le. Hamarosan t\u00f6r\u00f6k \u00e9s tat\u00e1r hadak bossz\u00fahadj\u00e1rata s\u00falytott le Erd\u00e9lyre, mivel a fejedelem a szult\u00e1n tilt\u00e1sa ellen\u00e9re ind\u00edtotta el lengyel hadj\u00e1rat\u00e1t.@1658|A tat\u00e1rok v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt \u00e9s K\u00f6pr\u00fcl\u00fc Mehmed t\u00f6r\u00f6k nagyvez\u00edr elfoglalta Jen\u0151 v\u00e1r\u00e1t. Az erd\u00e9lyi rendek Barcsay \u00c1kost k\u00fcldt\u00e9k a nagyvez\u00e9rhez, hogy az k\u00f6ny\u00f6r\u00fclj\u00f6n meg rajtuk. A nagyvez\u00e9r cser\u00e9be az \u00e9ves ad\u00f3 15 ezer forintr\u00f3l 40 ezer forintra emel\u00e9s\u00e9t \u00e9s Lugos \u00e9s Kar\u00e1nsebes \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t szabta felt\u00e9tel\u00fcl. A k\u00f6vetek elfogadt\u00e1k a felt\u00e9teleket, \u00e9s Barcsay \u00c1kos szeptember 14-\u00e9n fejedelmi kinevez\u00e9st kapott. Ez volt az \u00e1ra annak, hogy a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k kivonuljanak Erd\u00e9lyb\u0151l.@1659|II. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy visszat\u00e9rt Erd\u00e9lybe \u00e9s Szebenbe szor\u00edtotta Barcsay \u00c1kost \u00e9s ostrom al\u00e1 vette.@1660. m\u00e1jus 22.|A sz\u00e1szfenesi csat\u00e1ban Szejdi Ahmed budai pasa legy\u0151zte I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy\u00f6t, aki \u00e9let\u00e9t vesztette. A tat\u00e1r hadak m\u00e1sodszor is v\u00e9gigd\u00falt\u00e1k Erd\u00e9lyt.@1660 november|I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy egykori parancsnoka, Kem\u00e9ny J\u00e1nos \u00d6rm\u00e9nyesn\u00e9l legy\u0151zte a Barcsay \u00c1kos fejedelem testv\u00e9re, G\u00e1sp\u00e1r vezette sereg\u00e9t, aki elesett a csat\u00e1ban. Ezut\u00e1n december 31-\u00e9n Barcsay \u00c1kos lemondott a fejedelems\u00e9gr\u0151l. D\u00e9va v\u00e1r\u00e1t a n\u00e9met \u0151rs\u00e9ge j\u00e1tszotta \u00e1t Kem\u00e9ny J\u00e1nos kez\u00e9re. 1661-ben Kem\u00e9ny J\u00e1nos elfogatta \u00e9s meggyilkoltatta Barcsay \u00c1kost.@1661|Ali pasa bevonult Erd\u00e9lybe, miut\u00e1n az \u00e1prilis 23-ai besztercei orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s kimondta Erd\u00e9ly elszakad\u00e1s\u00e1t a Port\u00e1t\u00f3l \u00e9s I. Lip\u00f3t v\u00e9delme al\u00e1 helyezte mag\u00e1t. Szeptember 14-\u00e9n Ali pasa Marosv\u00e1s\u00e1rhelyen az orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9ssel fejedelemm\u00e9 v\u00e1lasztatta Apafi Mih\u00e1lyt.@1662. janu\u00e1r 23.|A lev\u00e1ltott Kem\u00e9ny J\u00e1nos fejedelmet, miut\u00e1n a cs\u00e1sz\u00e1riak cserben hagyt\u00e1k, Nagysz\u0151l\u0151sn\u00e9l (Segesv\u00e1r mellett) a t\u00f6r\u00f6k\u00f6k legy\u0151zt\u00e9k, ahol el is esett.@1661-1690|I. Apafi Mih\u00e1ly fejedelems\u00e9ge alatt j\u00f3r\u00e9szt b\u00f6rt\u00f6nk\u00e9nt szolg\u00e1lt.@#23|@#25|@#26|@1701|Elker\u00fclte a Habsburg Lip\u00f3t cs\u00e1sz\u00e1r \u00e1ltal a magyar v\u00e1rakra kimondott felrobbant\u00e1si parancsot, mivel a falai k\u00f6z\u00e9 vez\u00e9nyelt katonas\u00e1g feladata lett a k\u00f6rnyez\u0151 ter\u00fcletek forrong\u00f3 n\u00e9peinek a fel\u00fcgyelete.@#27|@1704|Kuruc k\u00e9zre jutott.@1706|Cs\u00e1ky Andr\u00e1s h\u00e1rom h\u00f3napos ostrommal visszafoglalta a cs\u00e1sz\u00e1riaknak.@1717-1719|Steinville t\u00e1bornok, Erd\u00e9ly katonai parancsnoka a v\u00e1r s\u00e9r\u00fcl\u00e9seit kijav\u00edttatta, meger\u0151s\u00edttette \u00e9s Vauban-rendszer\u0171v\u00e9 b\u0151v\u00edttette.@1733|A v\u00e1r a Haller csal\u00e1d birtok\u00e1ba ker\u00fclt,@1752|A v\u00e1rat gr\u00f3f Maximilian Ulisse Broune fel\u00faj\u00edttatta \u00e9s meger\u0151s\u00edttette, b\u00e1r katonai \u00e9rt\u00e9ke m\u00e1r csek\u00e9ly volt.@1773|II. J\u00f3zsef tr\u00f3n\u00f6r\u00f6k\u00f6s l\u00e1togatta meg.@1784|Az ol\u00e1h Horea vezette parasztfelkel\u00e9s el\u0151l ide menek\u00fclt Hunyad v\u00e1rmegye nemess\u00e9g\u00e9nek jelent\u0151s r\u00e9sze. Itt v\u00e9gezt\u00e9k ki a M\u00f3cf\u00f6ldr\u0151l indult Horea vezette felkel\u00e9s n\u00e9h\u00e1ny elfogott r\u00e9sztvev\u0151j\u00e9t. II. J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r elrendelte a hat\u00e1r\u0151r\u00f6k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az erd\u00e9lyi rom\u00e1n jobb\u00e1gyok k\u00f6z\u00f6tt elterjedt a t\u00e9vh\u00edr, hogy elkezdt\u00e9k az \u00f6ssze\u00edr\u00e1st, ez\u00e9rt t\u00f6megesen kezdtek gy\u00fclekezni, mivel a katonal\u00e9t jelentette az Erd\u00e9lyi-szigethegys\u00e9gben t\u00falszaporodott ol\u00e1hok nyomorb\u00f3l val\u00f3 kit\u00f6r\u00e9sre az egyetlen lehet\u0151s\u00e9get. A helyi k\u00f6zigazgat\u00e1s vezet\u0151i azt hitt\u00e9k, hogy az udvar megker\u00fclte \u0151ket, ez\u00e9rt igyekeztek akad\u00e1lyozni a folyamatot. Ehhez j\u00e1rult, hogy a rom\u00e1n ortodox p\u00f3p\u00e1k az \u00e1ltaluk gy\u0171l\u00f6lt magyarok ellen izgatt\u00e1k a rom\u00e1n lakoss\u00e1got, \u00e9s a d\u00e1korom\u00e1n eredetm\u00edtoszukkal bolond\u00edtott\u00e1k a vlachokat. Horea elh\u00edresztelte, hogy a cs\u00e1sz\u00e1r \u0151t nevezte ki a rom\u00e1ns\u00e1g vezet\u0151j\u00e9nek. Az \u00edgy felb\u0151sz\u00edtett rom\u00e1n parasztok r\u00e1t\u00e1madtak a magyar \u00e9s sz\u00e1sz lakosokra. Sz\u00f6rny\u0171 kegyetlenked\u00e9sbe kezdtek, aminek 133 javar\u00e9szt magyar telep\u00fcl\u00e9s \u00e9s 4000 ember esett \u00e1ldozatul. A felkel\u00e9s lever\u00e9se ut\u00e1n a cs\u0151csel\u00e9k k\u00e9t vezet\u0151j\u00e9t, Hore\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, a harmadik vezet\u0151 Cri\u015fan m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. Nem volt t\u00f6meges megtorl\u00e1s, a gyilkosok szabadon t\u00e1vozhattak.@1800|A v\u00e1r \u00e9rt\u00e9keit el\u00e1rverezt\u00e9k, amiket mind\u00f6ssze 150 forint\u00e9rt Pog\u00e1ny Franciska v\u00e1s\u00e1rolta meg, aki minden mozd\u00edthat\u00f3t elhordott bel\u0151le. A v\u00e1r k\u00f6veit a v\u00e1rosban foly\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9sekhez haszn\u00e1lt\u00e1k fel.@1817|Az ide l\u00e1togat\u00f3 I. Ferenc osztr\u00e1k cs\u00e1sz\u00e1rnak \u00e9s magyar kir\u00e1lynak megtetszett a v\u00e1r \u00e9s k\u00f6rny\u00e9ke, ez\u00e9rt elrendelte a v\u00e1r helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9se 12 esztend\u0151ig tartott \u00e9s 216 ezer forintba ker\u00fclt.@#28|@1848|A szabads\u00e1gharc kit\u00f6r\u00e9sekor osztr\u00e1k \u0151rs\u00e9g \u00e1llt a v\u00e1rban.@1849. m\u00e1jus 27.|A v\u00e1rat 200 f\u0151nyi osztr\u00e1k \u0151rs\u00e9ge n\u00e9gy h\u00e9t k\u00f6r\u00fclz\u00e1r\u00e1s ut\u00e1n \u00e1tadta a magyar honv\u00e9dseregnek. A magyarok az osztr\u00e1kokat hagyt\u00e1k Temesv\u00e1rra elvonulni. A v\u00e1rban Bem l\u0151szerrakt\u00e1rat rendezett be.@1849. augusztus 13.|A vesztes temesv\u00e1ri csata ut\u00e1n a v\u00e1r l\u0151porrakt\u00e1ra mindm\u00e1ig tiszt\u00e1zatlan k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt f\u00f6lrobbant, t\u00f6bb, mint sz\u00e1z honv\u00e9d hal\u00e1l\u00e1t okozva. Az\u00f3ta az egykor fontos katonai er\u0151ss\u00e9gnek sz\u00e1m\u00edt\u00f3, s az eg\u00e9sz V\u00e1rhegyet ural\u00f3 v\u00e1rrendszernek ma m\u00e1r csak a V\u00e1rhegy orm\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 falai \u00e1llnak.@#30|@#31|@#32|@#36|@2010|A V\u00e1rban nagym\u00e9ret\u0171 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1si munk\u00e1latok kezd\u0151dtek el.&studhist.blog.hu: D\u00e9va v\u00e1ra \u00e9s a tizenk\u00e9t k\u0151mives|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/11\/30\/deva_vara_es_a_tizenket_komives\nstudhist.blog.hu: D\u00e9va v\u00e1ra \u00e9s a Mur\u00e1nyi V\u00e9nusz|https:\/\/studhist.blog.hu\/2017\/12\/06\/deva_vara_es_a_muranyi_venusz"}],"palaces":[{"palaceId":156,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Muzeul Civiliza\u021biei Dacice \u0219i Romane","settlement_HU":"D\u00e9va","settlement_LO":"Deva","address":"","listorder":4,"gps_lat":"45.8860500000","gps_long":"22.8984400000","oldcounty":35,"country":4,"division":20,"cond":1,"entrance":0,"func":1,"display":1,"homepage":"http:\/\/www.mcdr.ro\/","openinghours":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:DevaFotoThalerTamas21.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022DevaFotoThalerTamas21\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/f\/f4\/DevaFotoThalerTamas21.jpg\/512px-DevaFotoThalerTamas21.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:DevaFotoThalerTamas21.jpg\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Bethlen-kast\u00e9ly","seolink":"deva-bethlen-kastely","description":" D\u00e1korom\u00e1n m\u00fazeum \u00fczemel az \u00e9p\u00fcletben.","history":"1582|A d\u00e9vai udvarh\u00e1zat el\u0151sz\u00f6r eml\u00edtett\u00e9k. Geszti Ferenc d\u00e9vai kapit\u00e1ny renesz\u00e1nsz k\u00fari\u00e1t \u00e9p\u00edttetett a v\u00e1r alatt a belv\u00e1rosban.@1608|Bethlen G\u00e1bor Hunyad f\u0151isp\u00e1nja, a k\u00e9s\u0151bbi fejedelem kapta adom\u00e1nyba, aki 1621-t\u0151l megkezdte \u00e1t\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t.@1627-t\u0151l|Gr\u00f3f Bethlen Istv\u00e1n feles\u00e9gek\u00e9nt \u00f6t \u00e9vig lakott benne Sz\u00e9chy M\u00e1ria, a \u0022Mur\u00e1nyi V\u00e9nusz\u0022, majd k\u00e9s\u0151bb ide menek\u00fclt vissza m\u00e1sodik f\u00e9rje, Kun Istv\u00e1n el\u0151l Szatm\u00e1rb\u00f3l. K\u00e9s\u0151bb I. R\u00e1k\u00f3czi Gy\u00f6rgy fejedelemnek adta el.@1743|Haller J\u00e1nos erd\u00e9lyi korm\u00e1nyz\u00f3 tulajdon\u00e1ba ker\u00fclt, aki jelent\u0151sen b\u0151v\u00edttette. Ekkor nyerte el mai k\u00e9p\u00e9t.@19. sz\u00e1zad v\u00e9ge|V\u00e1rosi tulajdonba ker\u00fclt. Egy ideig v\u00e1rmegyeh\u00e1zak\u00e9nt is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.@1882|A Hunyadmegyei T\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e9s R\u00e9g\u00e9szeti T\u00e1rsulat m\u00fazeumot rendezett be benne r\u00e9g\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nnyel. Ez k\u00e9pezi a mai m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek magj\u00e1t.@1934-t\u0151l|A megyei m\u00fazeum m\u0171k\u00f6d\u00f6tt benne.@1996-2006|Restaur\u00e1lt\u00e1k. Ma a D\u00e1k \u00e9s R\u00f3mai Civiliz\u00e1ci\u00f3 M\u00fazeumak\u00e9nt hirdeti a d\u00e1korom\u00e1n kontinuit\u00e1s t\u00fcnd\u00e9rmes\u00e9j\u00e9t.&kastelyok.com: Bethlen-kast\u00e9ly|https:\/\/www.kastelyok.com\/adatlap.php?details=4042"}],"sights":[{"sightId":1805,"townId":71,"active":2,"name_LO":"M\u0103n\u0103stirea Franciscan\u0103","address":"Strada Progresului 6","mapdata":"1|1595|656","gps_lat":"45.8873889467","gps_long":"22.9065710499","religion":1,"oldtype":"9","newtype":"9","homepage":"http:\/\/szentferencalapitvany.org\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Dezidor, CC BY 3.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Deva,_kostel.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Deva, kostel\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7f\/Deva%2C_kostel.jpg\/256px-Deva%2C_kostel.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Deva,_kostel.jpg\u0022\u003EDezidor\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by\/3.0\u0022\u003ECC BY 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Ferences templom \u00e9s kolostor ","seolink":"ferences-templom-es-kolostor","note":"","history":"A vas\u00fat\u00e1llom\u00e1s szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ban, a hajdan R\u00f3ka-v\u00e1rosnak nevezett negyedben tal\u00e1lhat\u00f3 a 17. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt, barokk st\u00edlus\u00fa, impoz\u00e1ns ferences templom \u00e9s rendh\u00e1z. Jelenleg a B\u00f6jte Csaba testv\u00e9r \u00e1ltal l\u00e9trehozott, nemzetk\u00f6zi h\u00edrn\u00e9vnek \u00f6rvend\u0151 gyermekment\u0151 k\u00f6zpont, a D\u00e9vai Szent Ferenc Alap\u00edtv\u00e1ny \u00e9s a magyar tannyelv\u0171 D\u00e9vai R\u00f3mai Katolikus L\u00edceum sz\u00e9khelye."},{"sightId":1806,"townId":71,"active":2,"name_LO":"Biserica Reformat\u0103","address":"Strada Gheorghe Bari\u021biu","mapdata":"1|634|1763","gps_lat":"45.8808195730","gps_long":"22.8982391083","religion":2,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Reformatus-templom-Deva-1892","csemadoklink":"https:\/\/lexikon.adatbank.transindex.ro\/muemlek.php?id=432","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Biserica_reformata_din_Deva_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Biserica reformata din Deva (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/18\/RO_HD_Biserica_reformata_din_Deva_%281%29.jpg\/512px-RO_HD_Biserica_reformata_din_Deva_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Biserica_reformata_din_Deva_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus templom","seolink":"reformatus-templom","note":"","history":"A k\u00f6z\u00e9pkori templom a 13. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclhetett, a 14. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n g\u00f3tikus szent\u00e9lyt \u00e9p\u00edtettek a r\u00e9gi helyett. Vaskos harangtorny\u00e1n a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l torony\u00f3ra m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1898-ra olyan \u00e1llapotba ker\u00fclt, hogy m\u00e1r nem lett volna \u00e9rdemes fel\u00faj\u00edtani. 1899-ben elbontott\u00e1k a haj\u00f3t \u00e9s a tornyot, nyolc \u00e9v m\u00falva a g\u00f3tikus szent\u00e9lyt is. Dobovszky J\u00f3zsef k\u00e9sz\u00edtette tervek alapj\u00e1n 1908-ban kezdt\u00e9k el az \u00faj neorom\u00e1n st\u00edlus\u00fa templom \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t. Az \u00e9p\u00edtkez\u00e9st t\u00f6bb dolog is h\u00e1tr\u00e1ltatta, p\u00e9ld\u00e1ul 1909-ben letart\u00f3ztatt\u00e1k az \u00e9p\u00edt\u00e9si v\u00e1llalkoz\u00f3t, L\u00e1bas Gyul\u00e1t egy kor\u00e1bbi csal\u00e1sa maitt. \u00c9p\u00edt\u00e9se 1910-re fejez\u0151d\u00f6tt be, felszentel\u00e9s\u00e9re 1910. okt\u00f3ber 23-\u00e1n ker\u00fclt sor.@\nA r\u00e9gi belv\u00e1ros f\u0151ter\u00e9nek d\u00e9lnyugati r\u00e9sz\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 a 16. sz\u00e1zadi, reform\u00e1tus v\u00e1rtemplom hely\u00e9n az 1908-ban szecesszi\u00f3s st\u00edlusban \u00fajra\u00e9p\u00fclt, nagym\u00e9ret\u0171, egy f\u0151- \u00e9s k\u00e9t mell\u00e9ktornyos reform\u00e1tus templom (Tordai S\u00e1ndor Andr\u00e1s p\u00fcsp\u00f6k tere \/ Pia\u021ba Episcopul Tordai S\u00e1ndor Andr\u00e1s). Az 1970-es \u00e9vekben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k helyre.@\nA v\u00e1ros els\u0151 ismert lelk\u00e9sze Tordai S\u00e1ndor Andr\u00e1s 1564-ben kezdte meg szolg\u00e1lat\u00e1t, szobra a templom bej\u00e1rata el\u0151tt \u00e1ll."},{"sightId":1807,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Biserica Catolic\u0103 Sf\u00e2ntul Anton","address":"Bart\u00f3k B\u00e9la 1","mapdata":"2|1243|1495","gps_lat":"45.8674645870","gps_long":"22.9132053810","religion":1,"oldtype":"1","newtype":"1","homepage":"https:\/\/www.angelfire.com\/ms\/mihaly\/plebania.html","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"P\u00e1duai Szent Antal cs\u00e1ng\u00f3telepi r\u00f3mai katolikus templom","seolink":"paduai-szent-antal-csangotelepi-romai-katolikus-templom","note":"","history":"A v\u00e1ros Piski fel\u00e9 es\u0151 r\u00e9sz\u00e9n egykor t\u00f6bb kilom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1gban elter\u00fcl\u0151 d\u00e9vai cs\u00e1ng\u00f3telep (avagy r\u00f6viden : a Telep) n\u00e9h\u00e1ny, mindm\u00e1ig meg\u0151rz\u00f6tt, folklorisztikus \u00e9rt\u00e9k\u0171 utc\u00e1ja a n\u00e9pi \u00e9p\u00edtkez\u00e9s jegyeit viseli mag\u00e1n. 1910-ben a bukovinai sz\u00e9kelyek sz\u00e1mbelileg is egyik legjelent\u0151sebb csoportja D\u00e9v\u00e1n \u00e9s Hunyad megy\u00e9ben (Csernakereszt\u00far, Vajdahunyad, Sztrigyszentgy\u00f6rgy) telepedett le."},{"sightId":1808,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Sinagoga","address":"Strada Gheorghe Bari\u021biu 9","mapdata":"1|890|1768","gps_lat":"45.8807442255","gps_long":"22.9004667078","religion":6,"oldtype":"8","newtype":"8","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Oguszt, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Deva_zsinagoga.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022Deva zsinagoga\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/87\/Deva_zsinagoga.jpg\/512px-Deva_zsinagoga.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Deva_zsinagoga.jpg\u0022\u003EOguszt\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Zsinag\u00f3ga","seolink":"zsinagoga","note":"","history":"1896-ban \u00e9p\u00fclt, 1905\u20131907-ben \u00e1t\u00e9p\u00edtett\u00e9k \u00e9s megnagyobb\u00edtott\u00e1k. A zsid\u00f3 hitk\u00f6zs\u00e9g 1851-ben alakult."},{"sightId":1809,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Parohia Reformat\u0103","address":"Strada Lucian Blaga 2","mapdata":"1|694|1656","gps_lat":"45.8814376716","gps_long":"22.8987574811","religion":2,"oldtype":"4","newtype":"4","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Piata_Unirii_(13).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Piata Unirii (13)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/0\/0f\/RO_HD_Deva_Piata_Unirii_%2813%29.jpg\/512px-RO_HD_Deva_Piata_Unirii_%2813%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Piata_Unirii_(13).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Reform\u00e1tus par\u00f3kia","seolink":"reformatus-parokia","note":"","history":"A 19. sz\u00e1zadban \u00e9p\u00fclt. Homlokzat\u00e1n a f\u00f6lirat k\u00e9tnyelv\u0171 (rom\u00e1n, magyar). Az impoz\u00e1ns \u00e9s gondosan restaur\u00e1lt sarok\u00e9p\u00fcletre 1892-ben Salamon Ferenc t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, budapesti egyetemi tan\u00e1r eml\u00e9k\u00e9t meg\u00f6r\u00f6k\u00edt\u0151 m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1t helyeztek el. Az eml\u00e9kt\u00e1bl\u00e1t 2011-ben restaur\u00e1ltatta a D\u00e9vai Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9g."},{"sightId":1810,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Decebal","address":"Strada 1 Decembrie 1918 22","mapdata":"1|913|1357","gps_lat":"45.8832067824","gps_long":"22.9006278006","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.cnd.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Leontin l, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2019_Ansamblul_urban_%E2%80%9EBd._1_Decembrie_1918%E2%80%9D_07.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u00222019 Ansamblul urban \u201eBd. 1 Decembrie 1918\u201d 07\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/2\/26\/2019_Ansamblul_urban_%E2%80%9EBd._1_Decembrie_1918%E2%80%9D_07.jpg\/512px-2019_Ansamblul_urban_%E2%80%9EBd._1_Decembrie_1918%E2%80%9D_07.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:2019_Ansamblul_urban_%E2%80%9EBd._1_Decembrie_1918%E2%80%9D_07.jpg\u0022\u003ELeontin l\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar \u00e1llami f\u0151re\u00e1liskola","seolink":"egykori-magyar-allami-forealiskola","note":"","history":"A r\u00e9gi k\u00f6zpontban tal\u00e1lhat\u00f3, az egykori \u00c1llami F\u0151re\u00e1liskola sz\u00e1m\u00e1ra 1888 \u00e9s 1891 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1811,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Prefectura","address":"Strada 1 Decembrie 1918 28","mapdata":"1|855|1139","gps_lat":"45.8845256246","gps_long":"22.9001006507","religion":0,"oldtype":"11","newtype":"11","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Thaler Tamas, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1rosh%C3%A1za,_(Polg%C3%A1rmesteri_Hivatal),_D%C3%A9va.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022V\u00e1rosh\u00e1za, (Polg\u00e1rmesteri Hivatal), D\u00e9va\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/7\/7b\/V%C3%A1rosh%C3%A1za%2C_%28Polg%C3%A1rmesteri_Hivatal%29%2C_D%C3%A9va.jpg\/512px-V%C3%A1rosh%C3%A1za%2C_%28Polg%C3%A1rmesteri_Hivatal%29%2C_D%C3%A9va.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:V%C3%A1rosh%C3%A1za,_(Polg%C3%A1rmesteri_Hivatal),_D%C3%A9va.jpg\u0022\u003EThaler Tamas\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za","seolink":"egykori-varmegyehaza","note":"","history":"1890-re k\u00e9sz\u00fclt el Alp\u00e1r Ign\u00e1cz tervei alapj\u00e1n n\u00e9met renesz\u00e1nsz st\u00edlusban Hunyad v\u00e1rmegye sz\u00e9kh\u00e1za Pog\u00e1ny Gy\u00f6rgy f\u0151isp\u00e1n \u00e9s Barcsay K\u00e1lm\u00e1n alisp\u00e1n szorgalmaz\u00e1s\u00e1ra.@\nA V\u00e1rhegy l\u00e1bain\u00e1l elhelyezked\u0151 v\u00e1rosi liget (park) bej\u00e1rat\u00e1val szemben az egykori v\u00e1rmegyeh\u00e1za Korvin-c\u00edmeres, tornyos \u00e9p\u00fclete emelkedik. El\u0151tte hangulatos, bronzb\u00f3l \u00f6nt\u00f6tt, v\u00edzk\u00f6p\u0151 b\u00e9k\u00e1kkal szeg\u00e9lyezett sz\u00f6k\u0151k\u00fat foglal helyet."},{"sightId":1812,"townId":71,"active":2,"name_LO":"Teatrul de Art\u0103","address":"Bulevardul 1 Decembrie 1918 nr.15","mapdata":"1|884|1456","gps_lat":"45.8826714925","gps_long":"22.9004607073","religion":0,"oldtype":"91","newtype":"91","homepage":"https:\/\/teatruldeartadeva.ro\/deva\/","openinghours":"","muemlekemlink":"https:\/\/www.muemlekem.hu\/hatareset\/Varosi-szinhaz-Deva-1746","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Teatrul_de_Arta_Deva_(1).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Teatrul de Arta Deva (1)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/c\/cc\/RO_HD_Teatrul_de_Arta_Deva_%281%29.jpg\/512px-RO_HD_Teatrul_de_Arta_Deva_%281%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Teatrul_de_Arta_Deva_(1).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Sz\u00ednh\u00e1z","seolink":"szinhaz","note":"","history":"A r\u00e9gi k\u00f6zpontban (Centru Vechi) \u00e9p\u00fclt sz\u00ednh\u00e1z Komor Marcell \u00e9s Jakab Dezs\u0151 tervei szerint 1910-11-ben k\u00e9sz\u00fclt el magyaros szecesszi\u00f3s st\u00edlusban. Az \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 restaur\u00e1l\u00e1sa 2011-ben fejez\u0151d\u00f6tt be."},{"sightId":1813,"townId":71,"active":2,"name_LO":"Casina","address":"Pia\u021ba Unirii","mapdata":"1|781|1701","gps_lat":"45.8812043463","gps_long":"22.8995278829","religion":0,"oldtype":"93","newtype":"81","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Casina_Romana_(15).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Casina Romana (15)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/a\/a7\/RO_HD_Deva_Casina_Romana_%2815%29.jpg\/512px-RO_HD_Deva_Casina_Romana_%2815%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Casina_Romana_(15).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori nemzeti kaszin\u00f3","seolink":"egykori-nemzeti-kaszino","note":"","history":"1842-ben alakult a t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis egyes\u00fclet. 1847-ben \u00e9p\u00fclt a reform\u00e1tus egyh\u00e1zt\u00f3l megv\u00e1s\u00e1rolt piact\u00e9ren az akkor m\u00e9g f\u00f6ldszintes \u00e9p\u00fclet. 1894-ben nyerte el jelenlegi form\u00e1j\u00e1t az emelet hozz\u00e1ad\u00e1s\u00e1val. A f\u00f6ldszinten k\u00e1v\u00e9z\u00f3 \u00e9s \u00e9tterem volt, az emeleti nagyteremben sz\u00ednh\u00e1zi el\u0151ad\u00e1sokat, b\u00e1lokat, koncerteket, el\u0151ad\u00e1sokat tartottak, illetve volt m\u00e9g itt k\u00f6nyvt\u00e1r \u00e9s j\u00e1t\u00e9kterem is."},{"sightId":1814,"townId":71,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gheorghe Bari\u021biu, Strada Mihai Eminescu,","mapdata":"1|773|1788","gps_lat":"45.8806793649","gps_long":"22.8993584257","religion":0,"oldtype":"74,11,71,75","newtype":"15","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Parva_Curia_(9).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Parva Curia (9)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/e\/e5\/RO_HD_Deva_Parva_Curia_%289%29.jpg\/512px-RO_HD_Deva_Parva_Curia_%289%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Parva_Curia_(9).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Parva Curia","seolink":"parva-curia","note":"","history":"Amikor 1800-ban megsz\u0171nt a d\u00e9vai v\u00e1r katonai szerepe, a v\u00e1rban tal\u00e1lhat\u00f3 ing\u00f3s\u00e1gokat az \u00faj tulajdonos, Pog\u00e1ny Franciska el\u00e1rverezte; a hagyom\u00e1ny szerint az ebb\u0151l szerzett p\u00e9nzzel \u00e9p\u00edttette meg a Parva Curi\u00e1t, ahol iskol\u00e1t rendezett be. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en itt volt Hunyad v\u00e1rmegye sz\u00e9khelye. Ut\u00f3bb katonai k\u00f3rh\u00e1znak, 1870-t\u0151l a d\u00e9vai tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151nek adott otthont. 2007-t\u0151l a Megyei Ifj\u00fas\u00e1gi Igazgat\u00f3s\u00e1g m\u0171k\u00f6dik benne."},{"sightId":1815,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Tribunalul","address":"Strada 1 Decembrie 1918","mapdata":"1|714|1065","gps_lat":"45.8849028616","gps_long":"22.8989807241","religion":0,"oldtype":"17","newtype":"17","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-torvenyszek","note":"","history":"A v\u00e1rosi park bej\u00e1rat\u00e1t\u00f3l balra a megyei t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9k \u00e9p\u00fclete, valamint a Magyar utc\u00e1t (str. Aurel Vlaicu) k\u00f6rbevev\u0151, t\u00f6bbnyire a sz\u00e1zadel\u0151n \u00e9p\u00fclt, polg\u00e1ri v\u00e1rosr\u00e9sz helyezkedik el."},{"sightId":1816,"townId":71,"active":2,"name_LO":"Turnul Vechii Biserici Ortodoxe","address":"Temet\u0151 (Cemetery)","mapdata":"1|649|2472","gps_lat":"45.8766423992","gps_long":"22.8982882181","religion":5,"oldtype":"1","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 \u003Chttps:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u003E, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Turnul_vechii_biserici_ortodoxe_din_Deva_(14).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Turnul vechii biserici ortodoxe din Deva (14)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/RO_HD_Turnul_vechii_biserici_ortodoxe_din_Deva_%2814%29.jpg\/512px-RO_HD_Turnul_vechii_biserici_ortodoxe_din_Deva_%2814%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Turnul_vechii_biserici_ortodoxe_din_Deva_(14).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Az ortodox templom r\u00e9gi rornya","seolink":"az-ortodox-templom-regi-rornya","note":"","history":"Az 1640-es \u00e9vekben \u00e9p\u00fclt, az els\u0151 ortodox templom tornya volt."},{"sightId":1817,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Prim\u0103ria ","address":"Pia\u021ba Unirii 4","mapdata":"1|880|1582","gps_lat":"45.8819271317","gps_long":"22.9004300427","religion":0,"oldtype":"12","newtype":"12","homepage":"http:\/\/www.primariadeva.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Piata_Unirii_(4).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Piata Unirii (4)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/1\/17\/RO_HD_Deva_Piata_Unirii_%284%29.jpg\/256px-RO_HD_Deva_Piata_Unirii_%284%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Piata_Unirii_(4).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"V\u00e1rosh\u00e1za","seolink":"varoshaza","note":"","history":"1901-ben \u00e9p\u00fclt."},{"sightId":1818,"townId":71,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii 11","mapdata":"1|702|1714","gps_lat":"45.8810973802","gps_long":"22.8988539590","religion":0,"oldtype":"53","newtype":"120","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Szecesszi\u00f3s h\u00e1z","seolink":"szecesszios-haz","note":"","history":"A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9p\u00fclt szecesszi\u00f3s st\u00edlusban."},{"sightId":1819,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Sabin Dr\u0103goi","address":"Str. Gheorghe Bari\u021biu","mapdata":"1|541|1758","gps_lat":"45.8807661678","gps_long":"22.8975058889","religion":0,"oldtype":"75","newtype":"74","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori magyar kir\u00e1lyi \u00e1llami tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zet","seolink":"egykori-magyar-kiralyi-allami-tanitokepzo-intezet","note":"","history":"1870-ben vette kezdet\u00e9t az oktat\u00e1s a magyar tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zetben. Az int\u00e9zm\u00e9ny a Parva Curi\u00e1ban \u00e9s a jelenlegi, 1913-ban \u00e9p\u00fclt \u00e9p\u00fclet hely\u00e9n kor\u00e1bban \u00e1ll\u00f3 \u00e9p\u00fcletben m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. 1913-ban \u00e9p\u00fclt meg a tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151 \u00faj \u00e9p\u00fclete, amelyben jelenleg rom\u00e1n k\u00f6z\u00e9piskola m\u0171k\u00f6dik."},{"sightId":1820,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Pedagogic Regina Maria","address":"Strada Gheorghe Bari\u021biu","mapdata":"1|654|1679","gps_lat":"45.8813507697","gps_long":"22.8985037716","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"75","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Scoala_Regina_Maria_(6).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Scoala Regina Maria (6)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/8\/84\/RO_HD_Deva_Scoala_Regina_Maria_%286%29.jpg\/512px-RO_HD_Deva_Scoala_Regina_Maria_%286%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Scoala_Regina_Maria_(6).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Egykori magyar \u00e1llami le\u00e1nyiskola","seolink":"egykori-magyar-allami-leanyiskola","note":"","history":""},{"sightId":1821,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Colegiul Na\u021bional Sportiv Cetate","address":"Axente Sever Nr. 3","mapdata":"1|993|783","gps_lat":"45.8867553109","gps_long":"22.9013381782","religion":0,"oldtype":"21","newtype":"74","homepage":"http:\/\/www.lpscetatedeva.ro\/","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Egykori honv\u00e9d laktanya","seolink":"egykori-honved-laktanya","note":"","history":""},{"sightId":1822,"townId":71,"active":1,"name_LO":"","address":"Pia\u021ba Unirii","mapdata":"1|924|1563","gps_lat":"45.8820358473","gps_long":"22.9007962790","religion":0,"oldtype":"80","newtype":"53","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Hotel_Orient_(2).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Hotel Orient (2)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d7\/RO_HD_Deva_Hotel_Orient_%282%29.jpg\/512px-RO_HD_Deva_Hotel_Orient_%282%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Hotel_Orient_(2).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Orient-sz\u00e1lloda","seolink":"orient-szalloda","note":"","history":""},{"sightId":1823,"townId":71,"active":1,"name_LO":"","address":"Aleea Anemonelor 57A","mapdata":"2|697|1160","gps_lat":"45.8713399331","gps_long":"22.9037892722","religion":0,"oldtype":"74","newtype":"74","homepage":"https:\/\/www.devatgi.ro\/hu","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Cs\u00e1ng\u00f3telepi T\u00e9gl\u00e1s G\u00e1bor Elm\u00e9leti L\u00edceum ","seolink":"csangotelepi-teglas-gabor-elmeleti-liceum","note":"","history":"Az int\u00e9zm\u00e9ny 2005-ben j\u00f6tt l\u00e9tre. Az \u00faj, modern \u00e9p\u00fcletben az \u00f3vod\u00e1t\u00f3l az \u00e9retts\u00e9giig folyik a megye magyar lakoss\u00e1g\u00e1nak oktat\u00e1sa.@\nAz els\u0151 magyar iskol\u00e1t Geszthy Ferenc v\u00e1rkapit\u00e1ny alap\u00edtotta D\u00e9v\u00e1n a 16. sz\u00e1zad elej\u00e9n.@\nA v\u00e1ros Piski fel\u00e9 es\u0151 r\u00e9sz\u00e9n egykor t\u00f6bb kilom\u00e9ter hossz\u00fas\u00e1gban elter\u00fcl\u0151 d\u00e9vai cs\u00e1ng\u00f3telep (avagy r\u00f6viden : a Telep) n\u00e9h\u00e1ny, mindm\u00e1ig meg\u0151rz\u00f6tt, folklorisztikus \u00e9rt\u00e9k\u0171 utc\u00e1ja a n\u00e9pi \u00e9p\u00edtkez\u00e9s jegyeit viseli mag\u00e1n. 1910-ben a bukovinai sz\u00e9kelyek sz\u00e1mbelileg is egyik legjelent\u0151sebb csoportja D\u00e9v\u00e1n \u00e9s Hunyad megy\u00e9ben (Csernakereszt\u00far, Vajdahunyad, Sztrigyszentgy\u00f6rgy) telepedett le."},{"sightId":1824,"townId":71,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada Gheorghe Bari\u021biu","mapdata":"1|663|1749","gps_lat":"45.8809341778","gps_long":"22.8984773468","religion":2,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"https:\/\/www.kozterkep.hu\/28179\/tordai-sandor-andras-mellszobra#","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Tordai S\u00e1ndor Andr\u00e1s mellszobra","seolink":"tordai-sandor-andras-mellszobra","note":"","history":"A d\u00e9vai \u00fajabb reform\u00e1tus templom el\u0151tt avatt\u00e1k fel 2004-ben. Tordai S\u00e1ndor Andr\u00e1s Tord\u00e1n sz\u00fcletett 1529-ban, a wittenbergi egyetem hallgat\u00f3ja volt, ahonnan sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ba t\u00e9rt vissza lelk\u00e9sznek. Jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben szerepet v\u00e1llalt a k\u00e1lvinista hit erd\u00e9lyi terjeszt\u00e9s\u00e9ben. 1564-t\u0151l D\u00e9v\u00e1n szolg\u00e1lt, majd Erd\u00e9ly reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k\u00e9v\u00e9 v\u00e1lasztott\u00e1k. D\u00e9v\u00e1n huny el 1579-ben \u00e9s az itteni templomban temett\u00e9k el."},{"sightId":1825,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Statuia lui Traian","address":"Pia\u021ba Unirii","mapdata":"1|907|1617","gps_lat":"45.8816952446","gps_long":"22.9006119774","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022\u021aetcu Mircea Rare\u0219, CC BY-SA 4.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Piata_Unirii_(5).jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022512\u0022 alt=\u0022RO HD Deva Piata Unirii (5)\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/d\/d3\/RO_HD_Deva_Piata_Unirii_%285%29.jpg\/512px-RO_HD_Deva_Piata_Unirii_%285%29.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:RO_HD_Deva_Piata_Unirii_(5).jpg\u0022\u003E\u021aetcu Mircea Rare\u0219\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/4.0\u0022\u003ECC BY-SA 4.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Traianus cs\u00e1sz\u00e1r szobra","seolink":"traianus-csaszar-szobra","note":"","history":"1989 ut\u00e1n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k. A rom\u00e1nok maguk sem tudj\u00e1k eld\u00f6nteni, hogy a leig\u00e1zott d\u00e1kok vagy a h\u00f3d\u00edt\u00f3 r\u00f3maiak lesz\u00e1rmazottainak hazudj\u00e1k magukat, ez\u00e9rt a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt Decebalnak \u00e9s Traianus cs\u00e1sz\u00e1rnak is \u00e1ll\u00edtottak szobrot D\u00e9v\u00e1n. A d\u00e1kok nyelv\u00e9b\u0151l \u00e9s kultur\u00e1j\u00e1b\u00f3l semmi sem maradt az alig t\u00f6bb, mint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados r\u00f3mai uralom hat\u00e1s\u00e1ra. A rom\u00e1nok egyes szavaikat a d\u00e1kokt\u00f3l sz\u00e1rmaztatj\u00e1k, de val\u00f3j\u00e1ban ismeretlen eredet\u0171ek, mivel a d\u00e1kok nyelv\u00e9b\u0151l semmi nem maradt fenn. A r\u00f3maiak \u00e1ltal alap\u00edtott Dacia provincia is megsz\u00fcnt l\u00e9tezni 270 k\u00f6r\u00fcl, amikor is a r\u00f3maiak a nagyr\u00e9szt a katonas\u00e1gb\u00f3l, illetve a h\u00f3d\u00edt\u00e1suk ut\u00e1n \u00e9rkezeett telepesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1t a Dun\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre, Moesi\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a germ\u00e1n t\u00f6rzsek t\u00e1mad\u00e1sa el\u0151l."},{"sightId":1826,"townId":71,"active":1,"name_LO":"Statuia lui Decebal","address":"Pia\u021ba Victoriei","mapdata":"1|1134|2158","gps_lat":"45.8784676532","gps_long":"22.9025417375","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"\u003Ca title=\u0022Saturnian, CC BY-SA 3.0 <https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0>, via Wikimedia Commons\u0022 href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statue_of_Decebal_-_Deva_00.jpg\u0022\u003E\u003Cimg width=\u0022256\u0022 alt=\u0022Statue of Decebal - Deva 00\u0022 src=\u0022https:\/\/upload.wikimedia.org\/wikipedia\/commons\/thumb\/b\/b1\/Statue_of_Decebal_-_Deva_00.jpg\/256px-Statue_of_Decebal_-_Deva_00.jpg\u0022\u003E\u003C\/a\u003E","picture_ref":"\u003Ca href=\u0022https:\/\/commons.wikimedia.org\/wiki\/File:Statue_of_Decebal_-_Deva_00.jpg\u0022\u003ESaturnian\u003C\/a\u003E, \u003Ca href=\u0022https:\/\/creativecommons.org\/licenses\/by-sa\/3.0\u0022\u003ECC BY-SA 3.0\u003C\/a\u003E, via Wikimedia Commons","name":"Decebal szobra","seolink":"decebal-szobra","note":"","history":"A rom\u00e1nok maguk sem tudj\u00e1k eld\u00f6nteni, hogy a leig\u00e1zott d\u00e1kok vagy a h\u00f3d\u00edt\u00f3 r\u00f3maiak lesz\u00e1rmazottainak hazudj\u00e1k magukat, ez\u00e9rt a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt Decebalnak \u00e9s Traianus cs\u00e1sz\u00e1rnak is \u00e1ll\u00edtottak szobrot D\u00e9v\u00e1n. A d\u00e1kok nyelv\u00e9b\u0151l \u00e9s kultur\u00e1j\u00e1b\u00f3l semmi sem maradt az alig t\u00f6bb, mint m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados r\u00f3mai uralom hat\u00e1s\u00e1ra. A rom\u00e1nok egyes szavaikat a d\u00e1kokt\u00f3l sz\u00e1rmaztatj\u00e1k, de val\u00f3j\u00e1ban ismeretlen eredet\u0171ek, mivel a d\u00e1kok nyelv\u00e9b\u0151l semmi nem maradt fenn. A r\u00f3maiak \u00e1ltal alap\u00edtott Dacia provincia is megsz\u00fcnt l\u00e9tezni 270 k\u00f6r\u00fcl, amikor is a r\u00f3maiak a nagyr\u00e9szt a katonas\u00e1gb\u00f3l, illetve a h\u00f3d\u00edt\u00e1suk ut\u00e1n \u00e9rkezeett telepesekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 lakoss\u00e1g\u00e1t a Dun\u00e1t\u00f3l d\u00e9lre, Moesi\u00e1ba k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k a germ\u00e1n t\u00f6rzsek t\u00e1mad\u00e1sa el\u0151l."},{"sightId":1827,"townId":71,"active":1,"name_LO":"","address":"Strada 1 Decembrie","mapdata":"1|683|945","gps_lat":"45.8856541743","gps_long":"22.8986488299","religion":0,"oldtype":"38","newtype":"38","homepage":"","openinghours":"","muemlekemlink":"","csemadoklink":"","picture":"","picture_ref":"","name":"Hori\u00e1t, Clo\u0219c\u00e1t \u00e9s Cri\u0219\u00e1nt \u00e1br\u00e1zol\u00f3 f\u00e9ldomborm\u0171","seolink":"horiat-closcat-es-crisant-abrazolo-feldombormu","note":"","history":"Az 1784-es ol\u00e1h parasztfelkel\u00e9s vezet\u0151inek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Az ortodox p\u00f3p\u00e1k \u00e1ltal a magyars\u00e1g ellen izgatott a cs\u0151csel\u00e9k a fosztogat\u00e1sok sor\u00e1n 4000 erd\u00e9lyi lakost (t\u00f6bbnyire magyarokat \u00e9s sz\u00e1szokat) gyilkolt le, 133 telep\u00fcl\u00e9st felgy\u00fajtottak. Hori\u00e1t \u00e9s Clo\u0219c\u00e1t 1785. febru\u00e1r 28-\u00e1n Gyulafeh\u00e9rv\u00e1ron ker\u00e9kbe t\u00f6rt\u00e9k, Cri\u0219\u00e1n m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben \u00f6ngyilkos lett. T\u00f6meges megtorl\u00e1s nem volt a felkel\u00e9s ut\u00e1n."}]},"language":"hu","region":"romania","regionid":4,"offer":[],"gallery":false,"album":false}